Szám: 96-2/2014/ADR
Tárgy:
KERESE Bt. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye
HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokon eljáró hatóság részéről, a KERESE Bt. (továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint bírságot kiszabó 308-3/2014/H számú elsőfokú határozatát az indoklás megváltoztatásával helybenhagyom. A bírság összegét, az Ügyfél jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a JászNagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, 2014. április 30-án, a 4. számú főközlekedési útvonal és a 32. számú főközlekedési útvonal csomópontjában a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte, melynek során ellenőrzés alá vonta az LWC-421 forgalmi rendszámú tehergépjárművet. Az ellenőrzést követően az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet (a továbbiakban: ADR) rendelkezéseit.
2
Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a veszélyes áru feladását, berakását és a szállítását az Ügyfél végezte. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tehergépjárművel 60 darab 25 kilogramm kiszerelésű műanyag kannákban összesen 1500 kilogramm UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS, SZERVETLEN ANYAG M.N.N. (foszforsavat tartalmaz) 8, III veszélyes anyagot szállítottak. Az elsőfokú hatóság a (…) és a (…) számú szállítólevélben foglaltak, valamint a szállított veszélyes áru mennyisége alapján megállapította, hogy a küldeménydarabos szállítás az ADR hatálya alá tartozott. Megállapította továbbá, hogy az ADR 1.1.3 szakaszában, 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben foglalt előírások nem alkalmazhatóak, tekintettel a szállított veszélyes anyag összmennyiségére és csomagolóeszközeire. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ellenőrzött tehergépjármű a mentességi határ feletti mennyiség ellenére semmilyen jelöléssel nem rendelkezett. Nem állt rendelkezésre a tehergépjárművön az írásbeli utasítás, valamint az írásbeli utasításban felsorolt személyi és egyéb felszerelések közül a kerékkitámasztó ék, két önmagában megálló figyelmeztető jelző, szemöblítő folyadék, szemvédelmére alkalmas eszköz, lapát, csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz, illetve gyűjtőedény. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a tehergépjárművön az ellenőrzés időpontjában 1 darab 2 kg-os (oltóképessége 13A 89B C) tűzoltó készülék állt rendelkezésre, amelynek érvényességi ideje 2011 év február hónapjában lejárt. A tehergépjármű GF44949 számú forgalmi engedélye alapján 3500 kilogramm össztömegű, így az ADR előírásai szerinti további 1 darab 2 kg-os tűzoltó készülékkel nem rendelkezett. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy gépjárművezető ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezett. Megállapította továbbá, hogy a rendelkezésre álló fuvarokmány, a szállítás során használt (KK5109655, KK5109656) szállítólevél kitöltése nem felelt meg az ADR előírásainak (helyes szállítási megnevezés). A fuvarokmányok nem tartalmazták a címzettek pontos adatait, illetve a küldeménydarabok típusát és darabszámát. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy nem minden küldeménydarabon szerepelt a veszélyes anyag UN száma, illetve veszélyességi bárcája. A küldeménydarabokból egyesítő csomagolás került összeállításra, amelyen nem szerepelt az ADR szerinti felirat (egyesítőcsomagolás). A szállítás során, a tehergépjárművön szállított veszélyes áru nem töltötte ki a rendelkezésre álló rakfelületet és rögzítésük sem történt meg. A rakomány rögzítéséhez rögzítő eszközök a járművön nem álltak rendelkezésre. Az ADR ellenőrzés során az Ügyféllel történt egyeztetést követően mentesítő járművet küldtek az ellenőrzés helyszínére, amelyre a teljes rakomány az egyesítőcsomagolás megbontásával átrakodásra került. Kényszervárakoztatásra a fentiekben részletezettek alapján nem került sor. Az ADR 5.3.2 szakaszának előírása szerint a veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a
3
hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatónak kell lenniük. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.3 szakaszában, az ADR 5.3.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, ADR 1.4.2.2.1 f) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 15. sorszámához (A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs) tartozó mulasztás. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 15. sorszámában (A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca) foglaltak alapján a feladó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 15. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapított meg. A rakományrögzítés hiányával kapcsolatos szabálytalanság kapcsán az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7 szakaszában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 7.5.7.1 szakasza szerint a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.2) Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. Megállapította továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 800.000,- Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot állapított meg. Az elsőfokú hatóság az ADR oktatási bizonyítvány hiányával kapcsolatosan megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 8.2.1.1 bekezdés előírásai szerint a veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott, valamint az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a járművezetői oktatási bizonyítványt a szállítóegységen kell tartani. Az ADR
4
1.4.2.2.1 b) pontja szerint a szállító kötelezettsége, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen legyenek. Megállapította továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 17. sorszámában (A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 17. sorszámában (A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 17. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelős Ügyfél részére 600.000,- Ft (azaz hatszázezer forint) bírságot állapított meg. Az írásbeli utasítás hiányával kapcsolatosan az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.3 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 5.4.3.1 bekezdése szerint a szállítás során – esetlegesen – bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén a teendőkhöz segítségként a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen az 5.4.3.4 bekezdésében meghatározott formájú írásbeli utasítást kell tartani. Az ADR 5.4.3.2 bekezdése alapján az írásbeli utasítást a szállítónak az indulás előtt kell biztosítani a járműszemélyzet számára. Az írásbeli utasításnak olyan nyelve(ke)n kell készülnie, amelyet a személyzet minden tagja képes elolvasni és megérteni. A szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyzet minden tagja megértse az utasítást és képes legyen az abban foglaltakat megfelelően végrehajtani. Az ADR 5.4.3.3 bekezdése előírja, hogy indulás előtt a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és tanulmányoznia kell az írásbeli utasítást, hogy tudja, mi a teendője baleset vagy más veszélyhelyzet esetén. Az ADR 8.1.2.1 bekezdése szerint az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a szállítóegységen kell lenniük az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak. Megállapította továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. sorszámában (Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú mellékletének 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 11. sorszámában (Írásbeli utasítás hiánya) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 11. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 500.000,- Ft (azaz ötszázezer forint) bírságot állapított meg.
Az elsőfokú hatóság a felszerelések és személyes védőfelszerelések hiányával kapcsolatos mulasztással kapcsolatban megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.5 szakaszban foglalt előírásokat. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján a vizsgált esetben a veszélyes áru szállítása során a következő felszereléseket kell a szállítóegységen tartani: – két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt, – szemöblítő-folyadékot, – a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget),
5
– – –
lapátot, csatornanyílás lefedésére alkalmas eszközt, gyűjtőedényt.
Az ADR 1.4.2.2.1 g) pontja szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a szabálytalanságok az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 4. sorszámában (A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés) foglalt előírásba tartoznak. A feltárt mulasztásért az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 4. sorszámában (A járművön nincsenek meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt felszerelés) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 4. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére felszerelésenként 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot, azaz összesen 700.000,- Ft bírságot állapított meg. Az elsőfokú hatóság az eljárása során a (…) számú forgalmi engedély adatai alapján megállapította, hogy a veszélyes áru szállítására használt, LWC-421-es forgalmi rendszámú tehergépjármű bejegyzett legnagyobb megengedett össztömege 3500 kilogramm. Az LWC-421 forgalmi rendszámú tehergépjárművet összesen, minimum 2 darab tűzoltó készülékkel kellett volna ellátni. Egyik tűzoltó készülék – kapacitása legalább 2 kilogramm – motor vagy fülke tüzek oltására, a másik – kapacitása legalább 2 kilogramm – szállítóegységen keletkező tüzek oltására szolgál. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a tehergépjárművön az ellenőrzés időpontjában 1 darab 2 kg-os (oltóképessége 13A 89B C) tűzoltó készülék állt rendelkezésre, amelynek érvényességi ideje 2011 év február hónapjában lejárt. Megállapította, hogy a szállítás során nem állt rendelkezésre az ADR-ben előírt darabszámú tűzoltó készülék. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek.) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyféllel szemben 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapított meg. A lejárt érvényességi idejű tűzoltó készülékkel kapcsolatos mulasztás tekintetében az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4.4 bekezdésében és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 8.1.4.4 bekezdésében foglaltak szerint a tűzoltó készüléke(ke)t a 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2 bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezenkívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejártának időpontját (hónap, év) vagy a
6
legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek.) foglalt előírásba tartozik. Az előzőek figyelembevételével a szabálytalanság a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapított meg. Az elsőfokú hatóság a küldeménydarabok jelölésének hiányával kapcsolatosan megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1 szakaszában, az ADR 5.2.2.1 pontjában, az ADR 5.1.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, valamint az ADR 1.4.3.1.1 a) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 5.2.1.1 bekezdése szerint minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne lévő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítését kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Az ADR 5.2.1.2 bekezdés alapján minden előírt jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak kell lennie, tartóssága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. Az ADR 5.2.2.1.1 bekezdése előírja, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tehergépjárművön szállított műanyag kannák felületén nem került feltüntetésre a tartalmukra vonatkoztatott UN szám, valamint több kanna esetében hiányzott a veszélyes anyag veszélyességét jelölő bárca, illetve a bárcával rendelkező kannák közül több esetében szakadt, kopott volt. Az egyesítőcsomagolás esetében az ADR 5.1.2.1 pontjában foglalt előírás alapján nem került feltüntetésre az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat, továbbá a veszélyes anyag UN száma. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagyok azok hiánya) foglaltak alapján a feladó, berakó és szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 400.000,- Ft (azaz négyszázezer forint) bírságot állapított meg. Az elsőfokú hatóság a fuvarokmány hiányosságok tekintetében megállapította, hogy a fuvarokmányokban az ADR 5.4.1.1.1 pontjában feltüntetett kötelezően megadandó információk közül nem állt rendelkezésre a küldeménydarabok száma és fajtája, továbbá a címzett pontos neve és címe. Megállapította továbbá, hogy az Ügyfél által az ellenőrzés időpontjában bemutatott, a szállított anyagra vonatkozó biztonsági adatlap 14. szakaszában feltüntetett információk megfeleltek az ADR 5.4.1.1.1 pontjában foglalt kritériumnak, miszerint „az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c), d) és
7
k) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d), k) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve amit az ADR előír”. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a feltárt szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ)) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik) foglaltak alapján a feladó tehető felelőssé. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapított meg. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a feltárt hiányosságokból kifolyólag az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően R1-ben és az R2-ben foglaltak alapján a feltárt hiányosságok miatt összesen 4.300.000,- Ft azaz négymillió-háromszázezer forint megfizetésére lenne köteles. Az R2. 13.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján, amennyiben az ellenőrző hatóság egy ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg a kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- Ft azaz egymillió forint lehet. A fentiekben részletezett jogszabályi előírásokat figyelembe véve az elsőfokú hatóság az Ügyfelet 1.000.000,- Ft azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az Ügyfél a 308-3/2014/HAT számú elsőfokú határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, melyben a következőket adta elő: Az Ügyfél fellebbezésében a szabálysértést elismeri, de a kiszabott büntetést indokolatlanul magasnak tartja. Az Ügyfél fellebbezésében előadja, hogy a szállítás során jóhiszeműen jártak el. Az Ügyfél előadta továbbá, hogy az ellenőrzést követően szerződést kötött egy biztonsági tanácsadó céggel, valamint a kollégáikat kötelezték ADR tanfolyam elvégzésére. Az előzőek alapján– tekintettel arra, hogy az Ügyfél vállalkozása mindezidáig nem volt megbírságolva – kérte a bírság elengedését vagy mérséklését.
A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: Az ellenőrzés és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok alapján megállapítottam, hogy a 2014. április 30-án a 4. számú főközlekedési útvonal és a 32. számú főközlekedési útvonal csomópontjában az LWC-421 forgalmi rendszámú tehergépjárművön végrehajtott hatósági ellenőrzése során az elsőfokú hatóság a jogszabálynak megfelelően állapította meg, hogy a gépjárművel végzett szállítás során nem tartották be az ADR előírásait.
8
Az ellenőrzéskor és az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumokból megállapítottam, hogy az ADR 1.2 fejezete szerint a veszélyes áru feladója, berakója, és szállítója az Ügyfél volt. Az elsőfokú hatóság által felvett JN11-2014-0053 számú ellenőrzési jegyzék, valamint a 16.1/1258-3/2014/SZKH számú jegyzőkönyv, valamint az ellenőrzés helyszínén megvizsgált fuvarokmányok alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél a LWC-421 forgalmi rendszámú gépjárművel 60 darab 25 kilogramm kiszerelésű műanyag kannákban összesen 1500 kilogramm UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS, SZERVETLEN ANYAG M.N.N. (foszforsavat tartalmaz) 8, III veszélyes áru szállítását végezte. A másodfokú eljárás során az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a jármű jelölésének hiányával az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.3 szakaszában, az ADR 5.3.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, ADR 1.4.2.2.1 f) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 15. sorszámához tartozó mulasztás, melyért az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 15. sorszámában foglaltak alapján a feladó és a szállító tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 15. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot állapítok meg. A rakományrögzítés hiányával kapcsolatos szabálytalanság kapcsán megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7 szakaszában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 7.5.7.1 szakasza szerint a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.2) Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. Megállapítottam továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 800.000,- Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot állapítok meg. Az ADR oktatási bizonyítvány hiányával kapcsolatosan megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat.
9
Az ADR 8.2.1.1 bekezdés előírásai szerint a veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott, valamint az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a járművezetői oktatási bizonyítványt a szállítóegységen kell tartani. Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint a szállító kötelezettsége, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen legyenek. Megállapítottam továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 17. sorszámában foglalt előírásba tartozik, melyért az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 17. sorszámában foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 17. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelős Ügyfél részére 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint bírságot állapítok meg. Az írásbeli utasítás hiányával kapcsolatosan megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.3 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 5.4.3.1 bekezdése szerint a szállítás során – esetlegesen – bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén a teendőkhöz segítségként a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen az 5.4.3.4 bekezdésében meghatározott formájú írásbeli utasítást kell tartani. Az ADR 5.4.3.2 bekezdése alapján az írásbeli utasítást a szállítónak az indulás előtt kell biztosítani a járműszemélyzet számára. Az írásbeli utasításnak olyan nyelve(ke)n kell készülnie, amelyet a személyzet minden tagja képes elolvasni és megérteni. A szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyzet minden tagja megértse az utasítást és képes legyen az abban foglaltakat megfelelően végrehajtani. Az ADR 5.4.3.3 bekezdése előírja, hogy indulás előtt a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és tanulmányoznia kell az írásbeli utasítást, hogy tudja, mi a teendője baleset vagy más veszélyhelyzet esetén. Az ADR 8.1.2.1 bekezdése szerint az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a szállítóegységen kell lenniük az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak. Megállapítottam továbbá, hogy a szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. sorszámában foglalt előírásba tartozik, melyért az R2. 5. számú mellékletének 2. számú táblázatában foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 11. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint bírságot állapítok meg. A felszerelések és személyes védőfelszerelések hiányával kapcsolatos mulasztással kapcsolatban megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.5 szakaszban foglalt előírásokat. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján a vizsgált esetben a veszélyes áru szállítása során a következő felszereléseket kell a szállítóegységen tartani: – két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt, – szemöblítő-folyadékot, – a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget), – lapátot, – csatornanyílás lefedésére alkalmas eszközt,
10
–
gyűjtőedényt.
Az ADR 1.4.2.2.1 g) pontja szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. A szabálytalanságok az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 4. sorszámában foglalt előírásba tartoznak. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 4. sorszámában foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé, melyért az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 4. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére felszerelésenként 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot, azaz összesen 700.000,- Ft, azaz hétszázezer forint bírságot állapítok meg. A (…) számú forgalmi engedély adatai alapján megállapítottam, hogy a veszélyes áru szállítására használt, LWC-421-es forgalmi rendszámú tehergépjármű bejegyzett legnagyobb megengedett össztömege 3500 kilogramm. Az ADR 8.1.4 szakaszának előírásai alapján az LWC-421 forgalmi rendszámú tehergépjárművet összesen, minimum 2 darab tűzoltó készülékkel kellett volna ellátni. Egyik tűzoltó készülék – kapacitása legalább 2 kilogramm – motor vagy fülke tüzek oltására, a másik – kapacitása legalább 2 kilogramm – szállítóegységen keletkező tüzek oltására szolgál. Azonban a tehergépjárművön az ellenőrzés időpontjában 1 darab 2 kg-os (oltóképessége 13A 89B C) tűzoltó készülék állt rendelkezésre, amelynek érvényességi ideje 2011 év február hónapjában lejárt. Megállapítottam, hogy a szállítás során nem állt rendelkezésre az ADR-ben előírt darabszámú tűzoltó készülék. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság az a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában foglalt előírásba tartozik, melyért az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 3. sorszámában foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyféllel szemben 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot állapítok meg. A lejárt érvényességi idejű tűzoltó készülékkel kapcsolatos mulasztás tekintetében megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4.4 bekezdésében és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat, azonban ugyanazon hiányosságért, tételenként többször nem határozható meg bírság tétel. A fentiek alapján az Ügyfél részére a lejárt érvényességű tűzoltó készülék miatt megállapított 100.000.- Ft bírság nem jogszerűen került kiszabásra. A küldeménydarabok jelölésének hiányával kapcsolatosan megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1 szakaszában, az ADR 5.2.2.1 pontjában, az ADR 5.1.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, valamint az ADR 1.4.3.1.1 a) pontjában foglalt előírásokat. Az ADR 5.2.1.1 bekezdése szerint minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne lévő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítését kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni.
11
Az ADR 5.2.1.2 bekezdés alapján minden előírt jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak kell lennie, tartóssága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. Az ADR 5.2.2.1.1 bekezdése előírja, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni. A rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján megállapítottam, hogy a tehergépjárművön szállított műanyag kannák felületén nem került feltüntetésre a tartalmukra vonatkoztatott UN szám, valamint több kanna esetében hiányzott a veszélyes anyag veszélyességét jelölő bárca, illetve a bárcával rendelkező kannák közül több esetében szakadt, kopott volt. Az egyesítőcsomagolás esetében az ADR 5.1.2.1 pontjában foglalt előírás alapján nem került feltüntetésre az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat, továbbá a veszélyes anyag UN száma. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában foglalt előírásba tartozik, melyért az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a feladó, berakó és szállító tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 400.000,- Ft, azaz négyszázezer forint bírságot állapítok meg. A fuvarokmány hiányosságok tekintetében megállapítottam, hogy a fuvarokmányokban az ADR 5.4.1.1.1 pontjában feltüntetett kötelezően megadandó információk közül nem állt rendelkezésre a küldeménydarabok száma és fajtája, továbbá a címzett pontos neve és címe. A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. sorszámában foglalt előírásba tartozik, melyért az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a feladó tehető felelőssé. Az R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságot állapítok meg. Az Ügyfél fellebbezésében taglalt körülményeket az eljárásban figyelembe venni nem tudom, azok nem érintenek ADR előírásokat, továbbá az R2. értelmében, a hatóságnak mérlegelési jogköre nincs, a bírság összegek a szabálytalanságok függvényében tételesen meghatározottak. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt a Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII.29.) KHEM rendelet 2.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján.
A Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja szerint „ Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére…”. Ellenben a Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja ha azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény
12
alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,…”. E jogszabályi pont alapján került kiadásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet, melynek 2.§ (5) bekezdés b) pontja értelmében „A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye.” Jelen esetben a hatósági ellenőrzés után az elsőfokú hatóság mulasztást tárt fel és nem volt alkalmazható a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás, hanem a Ket. 94.§ (1) bekezdés b) pont értelmében az elsőfokú hatóságnak hivatalból meg kellett indítania a hatáskörébe tartozó eljárást. Ennek megfelelően az Ügyfél részére a bírság kiszabásától eltekinteni és helyette figyelmeztetést alkalmazni jogszerűen nem lehet. A fellebbezési eljárás során megállapítottam, hogy az Ügyfél az elkövetett szabálytalanságok miatt összesen 4.200.000.Ft bírság megfizetésére lenne kötelezett. Ugyanakkor a bírság összegének megállapítása során figyelemmel az R2. 13.§. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a kiszabott bírság mértéke nem lehet több mint 1.000.000.Ft. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 308-3/2014/HAT számú elsőfokú – a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft bírságot kiszabó – határozatát helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint 1.000.000,-Ft azaz egymillió forint bírság megfizetésére köteleztem. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74.§ (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Hatóságom a Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik.
13
Határozatom jogalapja a Kkt. 20.§-a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104.§ és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A.§ (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106.§-a, a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2.§ bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. július „
„
Készült: 3 példányban Terjedelme: 13 oldal Kapják: 1) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József Attila út 14.) 2) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül KERESE Bt. (...) 3) BM OKF Költségvetési Főosztálya (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) (elektronikus úton) 4) Irattár
