Verestemplo m www.verestemplom.hu
2009. nyár, V I I . é v f . 2 . s z .
A DEBRECEN KOSSUTH UTCAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG FOLYÓIRATA
e l ő s z ó
Lépjünk be templomunkba, és értsük meg képei közül most a frigyláda fölé hajló kérubok képének üzenetét Kálvin János A keresztyén vallás rendszere című művének az Istennek nem szabad látható ábrázatot tulajdonítani című fejezetének segítségével. Szabad-e, lehet-e református templomot olyan módon kifesteni, hogy a gótika által követelt, stílusos belső festése legyen?- tette fel a kérdést Csikesz Sándor, 1936-os beszédében, mely templomunkban hangzott el. Templomunk gót stílusának természete megengedi a szimbolikus képek alkalTóth-Mihala Veronika mazását. A templombelső falának kifestésekor a bibliai képek kiválasztása során az egyik alapelv a következő volt: hogy tudniillik semmiféle emberi alak jegyzete ki ne ábrázoltassék, megpótolva azzal, hogy ez a kiábrázolás semmi körülmények között sem lehet szobormű, vagyis faragott kép, melyet Isten a tíz parancsolatban tilt (Csikesz). Ehhez az elvhez szorosan kapcsolható a főhajó fülkéjében az ablak és az ajtó között a frigyláda fölé hajló, szárnyait széttáró kérubok teológiája. „Azután elkészítette Becalél a ládát akácfából, amely két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas volt. (…) Készített két kérubot aranyból; ötvösmunkával készítette azokat a fedél két végére. Egyik kérubot az innenső végére, a másik kérubot a túlsó végére: a födél két végére készítette a kérubokat. A kérubok kiterjesztett szárnnyal voltak rajta, betakarva szárnyikkal a födelet, egymás felé fordulva; a kérubok arca a födélre hajolt.” (2Móz 37,1-9) A kérubok az Ószövetségben az isteninek csak kísérőjelenségei, nem isteni lények; jelzik Isten közeledtét vagy jelenlétét. Nevük jelentése alapján Isten áldásának a helyét jelezték. Az angyalokkal együtt Isten közvetlen környezetét képezik. Az Istent mindenkor meglátni óhajtó ember kísértése, hogy Istennek valamilyen testben kiábrázolt formáját tisztelje az önmagát a láthatatlanságba rejtő Isten helyett. Akár követeit, akár szolgáit, akár megjelenésének jegyeit is bálványként emelheti az élő Isten helyére a bűnös ember. Szabad-e Istent, vagy az istenit kiábrázolni? „Isten egyedül méltó tanúja önmagának. Ezért hát Isten, miután törvényében az istenség dicsőségét egyedül önmagának tulajdonította, midőn tanítani akart bennünket, hogy mely istentiszteletet helyesel s melyet utasít vissza, mindjárt ezt is hozzá teszi (2Móz 20,4): „Ne csinálj magadnak faragott képet, sem semmi hasonlóságot.”” (Kálvin 93.) Mit jelent akkor az, hogy Isten bizonyos jegyekkel jelenlétét megmutatta, láthatatlanságát feladta? „A felhő, füst és láng, bár az égi dicsőség jelképei voltak, mégis mintegy zabolát vetettek minden elmére, hogy feljebb hatolni ne igyekezzenek. S ez oknál fogva még Mózes sem (aki előtt pedig Isten a legbizalmasabban mutatá meg önmagát) eszközölhette ki imádságában, hogy az ő arcát megláthassa; sőt, azt a választ nyerte, hogy akkora ragyogást ember nem hordozhatna.” (Kálvin 94.) Mit üzennek számunkra a kérubok láda fölé táruló szárnyai? A kérubok úgy voltak készítve, hogy szárnyaikkal a kegyelem székét fedezve az embernek ne csak szemét, hanem egyéb érzékeit is távol tartsák Isten szemléletétől, s így a vakmerőséget féken tartsák, s ezzel jelezzék, hogy a képek (kiábrázolások, mint pl. a frigyláda) nem alkalmasak Isten titkainak feltüntetésére. (Kálvin 94.) Minden jegy, melyben jenlétét ígérte, csak a Krisztusban elkövetkezett kijelentésnek előjátéka volt (Kálvin 93.), s miként a szövetség ládája elrejtőzött a kérubok szárnyai alatt, akképpen rejtőzött el Isten a kíváncsi emberek tekintetétől, még meg nem mutatta magát Krisztus alakjában. Mit jelent számunkra a kérubok elfedett arca? „A próféták a szeráfokat (Ézs 6,2), melyek nekik látomásban megjelentek, befödött arccal rajzolták le nekünk, s ezzel az isteni dicsőség tündöklését oly nagynak jelzik, hogy abba még az angyalok sem nézhetnek be egyenesen, s e dicsőségnek még ama gyenge szikrácskái is el vannak rejtve szemünk elől, melyek az angyalokban tündökölnek.” (Kálvin 94.) Egyrészt a kérubok nem tudnak Istenre tekinteni dicsőségének nagysága miatt – ezért eltakarják arcukat, másrészt az ember nem viselheti el még azt a ragyogást sem, mely az Isten közelében élő angyalok arcáról sugárzik – ezért takarják el a kérubok előlünk az arcukat. Így a kéruboknak valóban két arcuk van – egy az Isten felé, egy az ember felé, s mindkettő elrejtőzve. Hát nélkülöznünk kell-e Isten dicsőségének szemlélését? Semmiképpen sem, hiszen Krisztusban megjelent Isten nekünk. „Ő Isten dicsőségének kisugárzása, és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított a mennyei Felség jobbjára ült.” (Zsid 1,3)
TARTALOM 2009. NYÁR 2
Előszó Tóth-Mihala Veronika jegyzete
3
Tartalom; Ajánló előszó
4
Dr. Imre Sándor: Köszöntés és felhívás
5
Gyülekezeti rövidhírek
6
Oláh Szabolcs: Nem magunk erejéből: a Lélek által leszünk eleven lélekké
8
Tóth-Mihala Veronika: Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatai
12
Nagy Gyuláné: Szentföldön jártam
14
Horváth Albin: Gyülekezeti kirándulás és piknik
15
Dr. Papp Gábor: Nemzetünk jelképe - a magyar címer
16
Gyermán Anna: Beregdarócon jártunk
17
Kerekes-Kiss Edina: Énektanítás a vasárnapi iskolában
18
19
Beidek Endre: Május 22. Bárhory Istvánné Ujlaky Katalin: Találkozásom Hellával
elrejtett kincs
ifjúság
egy csepp emberség
IMPRESSZUM
Verestemplom A Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség Folyóirata
Felelős kiadó: Derencsényi István Szerkesztő: Tóth Tamás Tiszteletbeli társszerkesztő: Szoboszlai Csaba Szerzők: Báthory Istvánné Ujlaky Katalin, Beidek Endre, Gyermán Anna, Horváth Albin, Dr. Imre Sándor, Kerekes-Kiss Edina, Nagy Gyuláné, Dr. Papp Gábor, Oláh Szabolcs, Tóth-Mihala Veronika Levélcím: 4024 Debrecen, Kossuth utca 65. E-mail:
[email protected]; Honlap: www.verestemplom.hu Nyomás: Litográfia Nyomda, Debrecen
hirdető
KÖSZÖNTÉS
ÉS FELHÍVÁS
esek bibliaköre, felnőtt konfirmandusok, és a Dr. Révész Imre bibliakör, a gyülekezeti Nőszövetség, a diakóniai bizottság, és nem utolsó sorban a Presbitérium) véleményét megismerni. Azon gyülekezeti tagjaink, akik nem tartoznak még egy kisebb közösséghez sem, de érdekli őket egyházunk és gyülekeztünk jövője, kérjük, csatlakozzanak a felsorolt közösségek, csoportok valamelyikéhez! Egyházunk belső megújulása folytatódik. A vasárnapi istentiszteleten közösen hallA Magyarországi Református Egyház Zsi- gatjuk Isten Igéjét, és annak magyarázatát, natának tagjai a következő felhívást kapták élő közösséggé pedig a személyes kapcsola2009. május 29-én: a Magyarországi Refor- tok és beszélgetések által válhatunk. mátus Egyház (MRE) jövőbeni elképzeléseiről hozzászólásokat, véleményeket írás- A véleményeket a hátralévő egy hónap ban lehet benyújtani 2009. július 30-ig a során szeretnénk megismerni, s azokat Zsinat Elnöksége részére. A zsinati szakbi- összegezni. A gyülekezetekre vonatkozókat zottságok elképzelései megismerhetőek a a Presbitériumhoz, az MRE-re vonatkozówww.reformatus.hu honlapon. kat pedig a Zsinat Elnökségéhez továbbítjuk Az MRE mellett a Debrecen-Kossuth utcai július második felében. Református Egyházközség 2018-ig terjedő terveiről is szeretnénk a gyülekezet tagDr. Imre Sándor DebrecenKossuth utcai Gyülekezet főgondnoka jainak, s a gyülekezetben működő közösTiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka ségeknek (gyülekezeti bibliakör, Kis-, MRE Zsinatának Elnökségi tagja Közép-, és Nagyifis bibliakör, 40-esek, 50Krisztus a jövő – együtt követjük Őt! Ennek jegyében egyesültek a magyar reformátusok. Isten Szentlelke kitöltetett május 22-én a magyar reformátusokra, a Magyar Református Egyház debreceni megalakulása alkalmából. Isten különös kegyelme, hogy ennek a történelmi eseménynek nem csak tanúi, de aktív részesei is lehettünk.
Alkalom neve
Ideje
szerda délután 5 óra (télen 4 óra) minden második péntek Dr. Révész Imre bibliakör délután 6 óra minden második hétfõ 40-esek, 50-esek bibliaköre este 7 óra minden hónap elsõ szerda Presbiteri bibliakör délután 6 óra (télen 5 óra) Gyülekezeti bibliakör
Helye Gyülekezeti terem Gyülekezeti terem Lelkészi Hivatal Lelkészi Hivatal
Kisifi (12-15 év)
pénteken délután 5 óra
Ifjúsági terem
Középifi (16-20 év)
pénteken este 7 óra
Ifjúsági terem
Nagyifi (21-35 év)
pénteken este 8 óra
Lelkészi Hivatal
4 Verestemplom
2009/nyár
gyülekezeti rövidhírek Gyülekezeti jótékonysági vacsora lesz június 27-én, szombaton este 7 órától a Dóczy Gimnáziumban. A vacsora batyus, azaz mindenki maga is hozzájárul a közös étkezéshez. Jegyek felnőttek részére 1.000 Ft/fő, diákok és nyugdíjasok részére pedig 500 Ft/fő. Az est bevételét az ifjúság nyári táboroztatására fordítja a gyülekezet vezetősége. A zenét Erdei Kálmán jazz zongorista, illetve Sereg Szabolcs, Kerekes Imre és Kerekes-Kiss Edina gyülekezeti tagjaink biztosítják. Mindenkit szeretettel várunk! ---------------------------------Gyülekezeti piknik nap lesz július 18-án, szombaton a bánki postás üdülőnél. A részletekkel kapcsolatosan érdeklődni lehet Horváth Albin presbiter testvérünknél. ---------------------------------A nyári időszakban az ifjúsági alkalmak szünetelnek, ellenben a vasárnap délelőtti gyermekistentiszteletek meg lesznek tarva, illetve az óvodai foglalkozások sem szünetelnek, játékos felügyelettartás jegyében fognak működni, segítve ezzel a kisgyermekes családok istentiszteleten való részvételét.
---------------------------------A Kálvin Emlékévek jegyében ebben az esztendőben egyháztagképző tanfolyamot indítottunk március hónapban. Az egyháztagképzés célja, hogy gyülekezeti tagjaink református egyházunkat illetően mind egyházismereti, mind hitvallásbeni kérdésekben minél átfogóbb ismeretekhez jussanak. Havonként egyszeri alkalommal tartjuk ezen foglalkozásokat. A kilenc részből álló előadássorozat második részét lapunk 8-11. oldalain olvashatják. A következő alkalmak időpontjait időben hirdetni fogjuk! ---------------------------------Minden vasárnap délelőtt a 10 órai istentiszteletet megelőzően gyülekezeti énektanítás van a templomban. Formáljuk tovább gyülekezeti éneklésünket az által, hogy mintegy 10 perccel hamarabb érkezve az istentiszteletre részt veszünk Sereg Szabolcs zenészfuvolista testvérünk vezetésével az énektanításon! ---------------------------------Folyamatos frissítés mellett látogatható gyülekezetünk internetes honlapja a www.verestemplom.hu! A friss hírek mellett külön szeretettel ajánljuk a test-
vérek figyelmébe vasárnapi istentiszteleteink rögzített hanganyagait valamint a fórum lehetőségét! Várjuk a Kedves Testvérek honlappal kapcsolatos észrevételeit. A honlap szerkesztője: Szűcs Viktor (Középifi) ---------------------------------Felhívjuk minden Kedves Olvasónk figyelmét, hogy aki gyülekezeti eseményeinkről képeket, felvételeket készített, azokat kérjük, hogy anyagaikat lehetőség szerint juttassák el a Lelkészi Hivatalba, ezzel is gazdagítva archívumunkat, s hozzájárulva a minél színesebb híranyag összeállításához. ---------------------------------A Veresek FC (Verestemplomi Sport- és Egészségmegőrző Kör) várja minden focizni vágyó fiatal és idősebb testvér jelentkezését! Gyülekezetünkben két focicsapat - egy ifis és egy senior - is működik, melyek a hetenkénti “edzések” mellett évente legalább két alkalommal református szervezésű tornákon is játszanak. ---------------------------------Minden Kedves Olvasónknak pihenésben gazdag, Istentől áldott szép nyarat kívánunk. Folyóiratunk következő (őszi) száma megjelenik 2009. szeptemberében.
Egyházközségünket kiemelten is támogatni szándékozó testvéreink adakozhatnak: "Nagy József emlékalapítvány a Vörös Templomért" számlaszáma: 11738008-20718541 adószáma: 18562381-1-09 “Hű Sáfár Alapítvány” a gyülekezet fejlődéséért számlaszáma: 11738008-20845700 Egyházközség OTP számlaszáma: 11738008-20080901
2009/nyár
Verestemplom 5
elrejtett kincs
Nem magunk erejéből: a Lélek által leszünk eleven lélekké Isten Szentlelke az éltető alapelv: ettől ered minden teremtmény élete, mozgása, tevékenysége. A Bibliában az élet forrása az isteni Lélek; a teljes értelemben vett élet nem szakad el isteni eredetétől, áthatja a Lélek, ezért halhatatlan az élet (1Kor 15, 44). A Lélektől áthatott élet az eszkatológikus reményben élő ember „új” élete (Róm 6, 4); ez az új, múlhatatlan élet már valósággá lett Jézusban, amikor Isten feltámasztotta őt. Az isteni Lélek cselekvése majd az új, az eszkatológikus élet megalkotásában fog beteljesülni; Pál apostol figyelmeztet: egy dolog a Lélek teremtésbeli munkája, s más dolog az, hogy a keresztény embernek a Lélek teremtésbeli munkáját a teremtésben már előkészülő beteljesedés szempontjából kell szemlélnie. Hogyan értsük ezt a megkülönböztetést? Régi tanítás, hogy az ember a test és a lélek személyes egysége. A pogány bölcselő, Platón tanításával szemben a keresztény tanítás azt állítja, hogy az ember teste és lelke egyaránt Isten jó teremtménye: a teremtő Isten szándékából fonódnak össze egymással. Az emberi lélek – rendeltetése szerint – kerülő úton válik majd hasonlóvá Istenhez, amikor majd részesedik Isten halhatatlan életében: ehhez az kell, hogy az isteni Lélek kegyelemből megvilágítsa és felemelje az ember esendő lelkét. A kereszténység (többnyire) elutasította a lelkek preegzisztenciájának gondolatát, ezzel együtt a lélekvándorlás és az újratestesülés pogány tanát is. Az emberről szóló tanítások (antropológia) területén a korai keresztény tanítók, az egyházatyák a platóni emberképet ugyan bírálták, ám a test és a lélek viszonyát két önálló, lényegszerű létező (szubsztancia) összekapcsolódásaként fogták fel: ezért hosszú időre feledésbe merült az ember testi-lelki egységéről kialakított bibliai szemlélet. Holott a teremtésről szóló jahvista beszámoló „élő léleknek” (nefes hajjá) nevezte az ember valóságának egészét. 1Móz 2, 7: „és formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, 6 Verestemplom
és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké”. A lélek a test életelve, maga a lélektől áthatott test, az egész élőlény; a bibliai lélekfogalom szerint nincsen önállósága a léleknek, a testnek. Az ember földi életet a szükség és a vágyakozás határozza meg, csakis Isten tudja csillapítani ezt a mohó vágyat; a lélektől átjárt élet nem önmaga erejéből él, hanem Isten Lelke által. Az ószövetségi gondolkodásban a szellem (pneuma) nem intellektust jelent, hanem teremtő életerőt, amelynek a természete olyan, mint a szél természete. Ahol tehát a lélektől átjárt emberről van szó a Bibliában, ott sohasem az ember önálló képességeként vagy tartozékaként van szó a lélekről: hanem a lélek Isten ereje: Lélek. Isten Lelke hatást fejt ki az élőlényekben, de nem válik a teremtmények belső alkotóelemévé; a hatásgyakorlás a teremtményi élet excentrikus jellegét fedi fel: a teremtmények rászorulnak a rájuk kívülről hatást gyakorló Lélek isteni erejére. Aquinói Tamás azt tanította, hogy a lélek a test (az egész ember) lényegi formája. A lélek (anima) nem részleges alapelve az embernek: a lélek teszi az embert konkrét testi valóságában emberré. A test a konkrét alak, amelyben az ember emberléte (az emberi lélek a neki megfelelő módon) kifejeződik. A lélek ószövetségi fogalmától Tamás eltér a lélek szellemisége (anima intellectiva) tanával. Már korábban, az egyházatyáknál megjelenik – a zsidó bölcsességirodalom hatására – az emberi lelket és az észt azonosnak tekintő felfogás. A későbbiek során a keresztény teológiában ez határozta meg a lélek magasabb részének, az ember szellemi lelkének az értelmezését. A lelket a nousz (ész) beleheléseként fogták fel. Az 1Móz 2, 7 értelmezése során a középkori skolasztikus teológia arra a kérdésre összpontosított, hogy vajon a teremtés alkalmával Isten saját Lelkét adta-e az embernek. A viták Pál apostol egyik mondásával álltak kapcsolatban: Pál ugyanis megkülönböztette a Teremtő belehelésével előálló „élő lelket” és az új Ádámnak a Lélektől átjárt életét (1Kor 15, 45: „így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé”). 2009/nyár
elrejtett kincs Pál apostol az embert pneuma, lélek és test egységeként írja le (1Thessz 5, 23); az isteni Pneumát megkülönbözteti (Róm 8, 16), sőt szembe is állítja az emberrel (1Kor 2, 10). Az „életadó Pneumát” Pál nem az első ember megteremtésével kapcsolatban említi, hanem csakis az eszkatológikus emberhez kapcsolja. Pál szerint az ember a teljes – mert: igaz, jó és szép – teremtményi formáját csak az eszkatológikus jövőben éri el, amikor a világ beteljesedik és átalakul Isten országává. E felfogás időszerkezete szerint az ember „élő lélekként” jött létre, nélkülözve az isteni Pneumát, amely csak az eszkatológikus embernek lesz a sajátja (1Kor 2, 11: „az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke”). Az 1Móz 2, 7 eredeti héber változatának ismeretére volt szükség, hogy Luther az élet lelkének (pneuma) belehelésében újra fel tudja fedezni Isten Lelkét: Isten Lelkének az ember teremtésében kifejtett cselekvését megkülönböztetve az új Ádám életében kifejtett eszkatológikus hatásától.
“Eleven lélekké a bűnös ember azáltal válhat, hogy engedelmesen elfogadja Isten Lelkének a megigazításban, az Istennel való kiengesztelődésben kifejtett eszkatológikus hatását.” Luther – Pál apostol értésmódjához visszatérve – arról beszél, hogy Isten Lelkének az ember teremtésében megnyilvánuló cselekedete még nem elégséges ahhoz, hogy a bűneset utáni ember „élő lélekké” legyen. Eleven lélekké a bűnös ember azáltal válhat, hogy engedelmesen elfogadja Isten Lelkének a megigazításban, az Istennel való kiengesztelődésben kifejtett eszkatológikus hatását. Ezért olyan fontos a hitújítóknak, s a reformáció óta mindnyájunknak az evangélium hirdetése. A világ kiengesztelését Jézus sajátos jelentőséggel felruházott története már elővételezi, mivel jelentősége és tartalma az egész emberiséget érinti. Azonban Jézus történetének jelentőségét ki kell fejteni, konkrétan meg kell jeleníteni minden ember számára: ez az apostolok és az egyház missziós üzenetén keresztül történik meg. Az apostolok a Krisztus halálá2009/nyár
ban már végbement kiengesztelést hirdetik. Igehirdetésük maga is hozzátartozik a kiengesztelődés folyamatához; hiszen az apostol „Krisztus helyett” kéri, hogy „engesztelődjetek ki Istennel” (2Kor 5, 20). Az „evangélium” szó Pálnál a missziós üzenetet jelöli a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusról, akinek a halálában Isten kiengesztelte magával a világot. Az evangéliumot betöltő erő összefügg azzal, hogy Isten jövője jelen van Jézus tevékenységében, és azzal, hogy Jézus emberi történetében a Fiút a Lélek ismertet fel, s az evangélium által a Lélek közvetíti az üdvösségnek ezt az eszkatológikus jelenvalóságát. Az evangélium hirdetése az alap, amelyből az egyház élete fakad; az egyház az Ige teremtménye: creatura verbi. A Szentírás az egyház eredetét jeleníti meg: azt, hogy az egyház az evangéliumból és ezért magától Jézus Krisztustól ered a Lélek által. Az Írás tekintélye az evangélium tekintélyén, Istennek Jézus személyében és történetében való jelenlétén, vagyis az evangélium tartalmán alapul, s ezt a tartalmat a Lélek munkája nélkül nem érthetjük meg. Erről így ír Károlyi Gáspár a Vizsolyi Biblia (1590) elöljáró beszédében: „Boldogok azért, akiknek Isten szól az ő szent igéje által, de sokkal boldogabbak azok, akiknek szól az ő Szentlelke által, és akiket nemcsak kívül vonszon, hanem belől is, kikben nemcsak az ige által, hanem az ő Lelke által is hatalmason cselekedik. Annak okáért a Krisztus minekünk mindaddig haszontalan, és az igében hiába prédikáltatik, mígnem az Isten Lelkétől hitnek általa a mi szívünkbe beoltatik és beplántáltatik az igének hallásából. Mert Isten az ő népével való szövetségben egybeköti mind a kettőt, az igét és az ő szent Lelkét”. Az írásértelmezés során valóságos életviszonyba jutunk a kijelentett Igével: az Ige lényegét nem a kinyilvánítás múltbeli eseménye képezi önmagában, hanem a kinyilvánítás és a jelenbeli meghallás összeszövődése. Az üzenetnek a meghirdetésben, a meghallásban kell hagyományozódnia. Oláh Szabolcs irodalmár Verestemplom 7
egyháztagképző
AZ
E G Y H Á Z K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z AT I É S I G A Z G AT Á S I F E L A D AT A I
Egyháztagképző sorozatunk első írásában a Magyarországi Református Egyház felépítéséről, szerkezetéről olvashattak. Ennek folytatásaképpen kizárólag az egyházközséget illetően tájékozódhatnak afelől, hogy miképpen is oszlanak meg az önkormányzati és igazgatási feladatok a gyülekezeten belül. Az írás alapjául a hatályban lévő egyházi törvények szolgáltak.
Rendszeres javadalomban részesülnek a lelkipásztorok és egyéb lelkészek, diakónusok és diakonisszák, akiknek a javadalmát egyházmegyei jóváhagyással ellátott díjlevélbe kell foglalni. A díjlevél az egyházi tisztségviselők szolgálati szerződésének felel meg. A lelkészi képesítéssel nem rendelkező alkalmazottakkal írásban munkaszerződést kell kötni. Munkaviszonyukra a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az egyházközségi közgyűlés Az egyházközségi közgyűlést alkotja az egyházközség választói névjegyzékébe felvett minden teljes jogú egyháztag. Hatáskörébe tartozik az egyházközség tisztségviselőinek megválasztása, amit a törvény a hatáskörébe utal és mindazon ügyekben döntés, amiket a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt.
Lelkészek Aki teljes lelkészi képesítést szerzett, az gyülekezeti lelkésszé, vallásoktató lelkésszé megválasztható, missziói, intézeti lelkésszé, oktatási intézménybe1 kinevezhető, és mint kórházi, börtön-, tábori lelkész alkalmazható. Helyettes lelkészként, és beosztott lelkészként kirendelhető. Nem önálló lelkész: a helyettes, a beosztott és a segédlelkész, valamint egyetemi, főiskolai, teológiai adjunktus és tanársegéd.
Az egyházközség tisztségviselői, alkalmazottai Az egyházközség tisztségviselői: a lelkipásztor, a vallásoktatói és intézeti lelkész, beosztott lelkész, segédlelkész, a díjazott diakónus és diakonissza, a főgondnok, a gondnok, a presbiterek. Az egyházközség alkalmazottai az egyházközség iskolájában alkalmazott tanár és tanító, óvónő, irodai alkalmazottak, a kántor, az egyházfi, a harangozó, a temetőőr és egyéb alkalmazottak. Egyházközségi tisztségekre csak olyan, az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag választható, aki az Igéről, hitvallásainkról és az egyházi szolgálatokról kellő ismerettel rendelkezik és tiszta erkölcsben, józan életben és az egyház iránti hűségben és buzgóságban másoknak példaképül szolgál. Az egyházközségi tisztségviselők eskütétellel foglalják el tisztségüket. Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai végrehajtják a felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit, a presbitérium határozatait, valamint az egyházi törvények előírásait. 8 Verestemplom
“A lelkész kötelessége, hogy szolgálatát a Szentírás és hitvallásaink szellemében, egyházi törvényeink előírása szerint, teljes odaadással végezze...” Beosztott lelkész az, akit egy egyházközségben a gyülekezeti munka segítése vagy egyéb meghatározott cél érdekében az illetékes püspök kirendel, az illető egyházközség alkalmazásában áll, munkáját a gyülekezeti lelkész irányítása mellett végzi. Segédlelkész az, akit egy egyházközségben a gyülekezeti munka begyakorlása és segítése, illetve kivételesen egyéb meghatározott cél érdekében az illetékes püspök kirendel. A segédlelkész az egyházközség alkalmazásában áll, munkáját a gyülekezeti lelkész felügyelete és irányítása alatt végzi, és e közben felkészül második lelkészképesítő vizsgájára. 2009/nyár
egyháztagképző A lelkész kötelessége, hogy szolgálatát a Szentírás és hitvallásaink szellemében, egyházi törvényeink előírása szerint, teljes odaadással végezze és életvitelével is megerősítse; magát a teológiai tudományokban állandóan tovább képezze; magatartásával és nyilatkozatával ápolja és erősítse az evangélium szerinti tiszta erkölcsöt, az emberszeretetet és a hazaszeretetet, kerülje a viszálykodást és személyes ellentéteket; a Magyar Köztársaság Alkotmányát és törvényeit megtartsa; tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, amely akadályozza a lelkészi szolgálat végzésében, vagy amely a gyülekezet megosztásához vezethet; lelkésztársaival éljen testvéri egyetértésben, és mindenképpen a békességre törekedjék; más gyülekezet területén lelkészi szolgálatot csak az illetékes helyi lelkész hozzájárulásával végezhet; családi életével is jó példát adjon, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá legyen: ő és az ő háza népe az Úrnak szolgálnak. Házastársa csak református vagy evangélikus egyháztag lehet. A gyülekezeti lelkész felelőssége A gyülekezeti lelkész felelős az egyházközségben végzett minden egyházi szolgálatért, így különösen az igehirdetésért és a sákramentumok kiszolgáltatásáért; a misszióért, evangélizációért, a gyülekezet és az egyház egységéért; a pásztori szolgálatért a gyülekezet tagjai körében és az egyházközség diakóniai szolgálatának irányításáért; a tanítói feladatok végzéséért: vallásoktatás, konfirmáció, valamint a beosztott és segédlelkész részére történő segítségnyújtásért; az egyházi és állami jogszabályok által meghatározott igazgatási feladatok pontos végzéséért. A lelkész lelkészi állása mellett világi állást vagy kereső foglalkozást, vállalkozói tevékenységet a presbitérium hozzájárulásával, az egyházmegye és az egyházkerület közgyűlésének az engedélyével meghatározott idejű szerződéssel vállalhat, ha ez nem veszélyezteti lelkészi szolgálatának az ellátását. Lelkész politikai párt tagja nem lehet. Ha a lelkész meghatározott idejű egyéb főállású belföldi 2009/nyár
közszolgálatot, polgármesterséget vállal, köteles lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni. Gyülekezeti lelkész esetében az illetékes presbitérium, intézményi lelkész esetén a fenntartó dönt a szüneteltetésről vagy a lelkészi szolgálat folytatásáról. Az e kérést tárgyaló presbiteri gyűlésen az egyházmegye elnöksége által megbízott lelkészi és világi küldött elnököl. A lelkészi állás szüneteltetése nem érinti a lelkészi jelleget. A lelkész egyházi szertartás végzésekor fekete ruhát, fekete palástot és esetenként süveget köteles viselni. A lelkész
külső megjelenésével, viselkedésével és magatartásával köteles a lelkészi hivatás méltóságának megfelelni. A lelkész köteles állandóan szolgálati helyén lakni, a gyülekezeti lelkész, a beosztott, illetve segédlelkész részére az egyházközség köteles területén lakást biztosítani. A főgondnok vagy gondnok(ok) Minden egyházközségben a törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább három évi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül gondnokot vagy gondnokokat kell választani. Több gondnok választása esetén főgondnokot kell választani. A gondnok – több gondnok – választása esetén a főgondnok a presbitérium lelkészi elnökével alkotja az egyházközség elnökségét. Az egyházközséVerestemplom 9
egyháztagképző gi főgondnok vagy gondnok hatáskörébe tartozik, hogy a presbitériumot a lelkipásztorral együtt összehívja és a gyűlés társelnöke; a lelkésszel együtt képviseli az egyházközséget; a lelkésszel együtt aláírja a presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét és határozatait; a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, annak működésére a lelkésszel együtt felügyel; gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karbantartásáról, a lelkésszel együttesen gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárószámadásának elkészítéséről; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. A presbiterek A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint. Presbiterré az választható, aki legalább három éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább egy éve tagja. A presbitérium választott tagjainak létszámát minden
egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei. A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium által behívott a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet. A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán. Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem igazolja, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni. A presbitert lemondottnak nyilvánító presbitériumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye.
Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség Presbitériuma Elnökség:
1. Dr. Imre Sándor főgondnok 2. Dr. Kiss László missziói gondnok 3. Tóth Bernát gazdasági gondnok 4. Barabás János 5. Barabás József 6. Dr. Barcsa Lajos 7. Deák György 8. Deli Kálmán 9. Földi Béla 10. Gidófalvi Lajos 11. Horváth Albin 12. Kamuti Gyula 13. Kiss Imre 14. Kristóf István 15. K. Szabó Gyula 16. Máté Endre 10 Verestemplom
Derencsényi István lelkész Dr. Imre Sándor főgondnok 17. Dr. Molnár Pál 18. Dr. Nagy Gábor 19. Nánássy Ferenc 20. Nyeste Elek 21. Papp Jenő 22. Pozsár József 23. Radványi Lajos 24. Seprényi Gergely 25. Szabó Albert 26. Dr. Ujj György 27. Zsoldos László Tiszteletbeli presbiterek: Balla Gábor, Boros Tibor, Imre Sándor, Kálmán Ernő, Dr. Molnár Ferenc, Uzonyi Gábor 2009/nyár
egyháztagképző A presbitérium A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai: az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel; a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi; az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést; új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz; az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz; az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti; az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról; a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének; általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben. A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek. A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. A presbiteri gyűlést össze kell hívni akkor is, ha a presbitérium tagjainak negyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli. A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani. A presbiteri gyűlésen a pótpresbiterek és az egyházközség alkalmazottai tanácskozási joggal vehetnek részt. Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni. A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább negyvennyolc órával előbb meg kell hívni rövid úton vagy levél útján. A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A 2009/nyár
gyűlés előtt legalább huszonnégy órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni. Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes. A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni. A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg. Munkabizottságok A presbitérium által különböző munkabizottságok működnek gyülekezetünkben, melyek a következők: - Számvizsgáló Munkabizottság (Mb.), elnöke Radványi Lajos - Építésügyi Mb., elnöke Kiss Imre - Műszaki Mb., elnöke Földi Béla - Missziói Mb., elnöke Dr. Kiss László - Kulturális és Egyháztörténeti Mb., elnöke Tóth-Mihala Veronika - Technikai Mb., elnöke Tóth Bernát - Sport, Informatikai és Médiával foglalkozó Mb., elnöke Tóth Tamás - Kirándulás és Rendezvényszervező Mb., elnöke Horváth Albin - Pályázatokat készítő Mb., elnöke KányaÁbrahám Zsuzsanna. A munkabizottságok feladata, hogy a maguk részterületén lelkiismeretes szolgálatukkal felügyeljék, vigyázzák, és erősítsék a gyülekezet életét. A bizottságok elnökei szívesen fogadják a gyülekezet tagjainak észrevételeit, javaslatait, melyeket szóbeli elbeszélés útján, vagy írásos formában is lehet jelezni a Lelkészi Hivatalban és a
[email protected] email címen is. Tóth-Mihala Veronika beosztott lelkész Verestemplom 11
mozgásban
S Z E N T F Ö L D Ö N J Á RTA M A legészakibb pontjától a legdélibbig és a legkeletibbtől a legnyugatibbig sikerült bejárnom Izraelt az elmúlt időszakban. Valóban csodálatos élményben volt részem, mind a táj, mind az emberek, mind a látottak olyan erővel hatottak rám, hogy hazaérkezésem után is hosszú ideig új embernek éreztem magam. Casereaban látva a Kr.e.-i időkből ránk maradt vízvezetékrendszer egy részét, vagy a húszezer néző befogadására alkalmas hyppodromot (lóversenypályát), melyek Heródes regnálása alatt épültek, igen elgondolkodtam. Abban az időben semmiféle erőgép, számítógép nem állt az emberek rendelkezésére, s mégis fennmaradtak több ezer évig is, de a ma embere mit hagy maga után? Haifa egy botanikus csoda. Pontosabban a Bahai istenség kertje. Több mint száz ember tartja rendbe a szigorú biztonsági őrizet alatt lévő kertet. A város mindeme pompás kert mellett Izrael egyik legnagyobb kikötője is egyben. Akko úgyszintén évszázados múltra tekint vissza. Ebben a városban egy száz méter sugarú körön belül mindenféle valláshoz tartozó templomot láttam egyszerre. A part mentén a régi bástyafalon sétálva, szinte láttam magam előtt Achmed 12 Verestemplom
török basát, amint az 1700-as évek végén itt sétálgat és csodálja azt a mecsetet, amit róla neveztek el és amelynek márványoszlopait Cezareából hozatta, Heródes építkezésének maradványaiból. Rosa Ha Nikra az izraeli –libanoni határ egyik legészakibb pontja, határváros. A csodás fehérsziklákat verdeste a tenger, a lemenő nap vörös, arany golyója – szinte idillikus a kép, ha mindezt meg nem törné a ma szomorú valósága – a tengeren cirkáló hadihajó. Ahhoz, hogy ideérjünk, a Kármel hegye mellett vezetett utunk, amiről tudvalevő, hogy Izraelnek négy törzse között (Aser, Zebulon, Isakhar, Manasse) jelentett határt, bár a hegy nem volt egyiké sem, inkább menedéknek tekintették. A Tiberiás tó, vagy Genezáreti tó, vagy Galileai tenger, vagy
ahogy ma nevezik a Kinnereth tava és annak környéke, mind bibliai ihletettségű. Amikor hajnalban kinéztem a szobám ablakából és a felhőkön keresztül átszűrődő, felkelő nap fénye megcsillant a tavon, szinte láttam magam előtt a csónakot, amint Jézus ül benne a tanítványaival. Előttem volt Kaperneum Péter anyósa házának alapjaival; a Jordán forrása, ahová a Hermon hegyéből lezúduló források ömlenek. Tabgha a Hegyi Beszéd helyszínén épült nyolcszögletű, kupolás templom, mind felidézte az Írásokból Jézus korát és annak jellemzőit. A Hegyi Beszéd helyén megpihenve a Gadarénusok földjére láttunk rá. A Tábor hegyére vezető szerpentin útra csak speciális taxival lehet feljutni, a jegy árán felül egy-egy sékel (dollárt is
2009/nyár
mozgásban elfogadnak) borravalót is illik adni. Azonban a Szineváltozás bazilikája (Mt 17, 1-2) és az onnan elénk táruló látvány sokmindenért kárpótol. Kánában két templom is – egy ortodox és egy katolikus is – magáénak vallja a biztos mennyegzői helyszínt. Gedeon forrása a midiániták elleni harc, Jardennit a bemerítkezések helye a Jordán kifolyásánál, ahol állítólag János is megkeresztelte Jézust. Ma is folyamatos, csoportos bemerítkezéseket, kereszteléseket tartanak itt. Az ország északi részének bejárása után, haladva délfelé, Jerikó romjain is megállva megpróbáltuk megfújni azt a bizonyos kürtöt, több-kevesebb sikerrel. “Jeruzsálem, Jeruzsálem”. Valójában elégedett is voltam vele, de többet, vagy mást vártam volna a Szent várostól. Az óvárosban a több ezer éves köveken lépdelve felelevenedtek előttem a bibliai történetek, bár tudom csak a kövek több ezer évesek, hiszen nem itt járt Jézus. Azóta uralkodók jöttek-mentek, háborúk dúltak és újakat építettek, mindezt a régi kövekből. Így aztán Jézus lábnyomát valójában két-három méter mélyen kellene keresnem. De a kisugárzása az megmaradt, és ezt nem tudom leírni, ez az amit szintén csak érezni lehet. A csalódást számomra az óvárosi rész elüzletiesedése, a mindenütt jelenlévő piaci hangulat okozta. Az a hely, ahol a keresztet hordozta értünk, mindannyiónkért a 2009/nyár
világ Megváltója „mind árusok és kofák helye”, ez szomorított el. Az Olajfák hegyéről a városra átnézve elém tárult a négyezer éves, ma is működő temető, azontúl az Aranymecset fénylő kupolája. Jézus is majdnem ezt látta (mecset nélkül), ez élmény volt számomra. Láthattam Mária sírját, Dávid sírját, a Gecsemáné kertjét, az 1924-ben épült Nemzetek templomát, ott egy magyar festő alkotását is. Jeruzsálemtől délre, Betlehem Jerikóval együtt arabok lakta város, így oda zsidó ember nem mehet be. A Születés temploma egy barlang felett épült, melyet Jézus születési helyének tartanak. Később Hadrianus császár pogány oltárkővel fedette le, amit 329ben Helena királynő leromboltatott és helyére ezt a templomot építtette. Nos, ebben a kicsi, mindössze negyven négyzetméteres, mély, félhomályos barlangban, mikor elénekeltük a Krisztus urunknak áldott születésén kezdetű énekünket, szem nem maradt szárazon. Itt mindenkit átjárt a hely szelleme, ezt nem leírni, hanem érezni kell. A Holt-tenger - amely majd négyszáz méterrel van a tenger szintje alatt és erősen apad, az ország polgárainak aggódására - egészen másfajta élményt nyújtott. Az a lebegés a víz tetején csodás volt, de tizenöthúsz percnél tovább nem ajánlatos benne lenni. A Qumráni tekercsek, az esszénusok földje ezen az úton találhatók.
Megkapó élmény alföldi embernek a kősivatag látványa, a hatalmas kő hegyek, melyek tavasszal kizöldülnek, nyárra kiégnek és marad a kopár kő. A téli, esős időben olyan hamar lezúdul a csapadék az útra, hogy még az autóforgalmat is leállítják. A Maszada erőd - még mindig bent a kősivatagban - ie.100ból, ahol kilencszázhatvan zsidó inkább öngyilkos lett, mint római rabszolga. Ennek emlékére azóta nagy katonai eskütételek színhelye. Askhelonnál az ország nyugati partján jól esett a fürdőzés a kellemes mediterrán tengerben. A mini Izraelben való séta arra is jó volt, hogy újra átélhettük a látottakat, megnézhettük a mini változatát a nagy épületeknek. Eilat maga a földi paradicsom a Vörös tenger csücskében. Pompásnál pompásabb szállodákkal, nyüzsgő tenger parti élettel, pazar kiszolgálással. Ez a kicsi ország a maga húszezer négyzetkilóméterével, rengeteg munkával és áldozattal a kövek közé is életet tudott vinni. Ez a nép melynek ezer és ezer éves múltja van „nem lelé honját a hazában” . Fiatal fiúk és lányok, akik éveket töltenek el igazi katonáskodással! Hol van itt a Krisztusi szeretet?! De el kell menni megnézni, átélni. Megéri! Jövő tavasszal újabb kirándulást szervezünk! Nagy Gyuláné gyülekezeti tag Tel.: 06-70/279-37-08
Verestemplom 13
mozgásban
Gyülekezeti kirándulás és piknik Ezzel a kis üzenettel szeretném megszólítani azon testvéreinket, akik eddig még nem vettek részt kulturális eseményeinken, de természetesen az állandó résztvevők számára is tartogat mondanivalót. A gyülekezeti kirándulásokról és a hagyományos piknikről tájékoztatnám testvéreinket. Évente két autóbuszos kirándulást szervezünk, melyek mindig egy naposak. Az utazások alkalmával többnyire Magyarország különböző helyeire, településeire látogatunk el, természetjáró és a kulturális értékeket felkutató szándékkal. A hagyományszerűen megrendezésre kerülő gyülekezeti napunkat Bánkon tartjuk minden év júliusában, ahol főzéssel, hozott tészták, sütemények kínálgatásával egybekötött, vetélkedőkkel tarkított eseménydús programokkal és ismerkedéssel tölthetünk el egy szombati napot. Itt megragadnám az alkalmat, hogy megkérjem minden kedves testvérünket, hogy ha van ötletük, javaslatuk, vagy bármilyen észrevételük a szabadidős gyülekezeti programjainkkal kapcsolatban, kérem, szíveskedjenek jelezni! Július 18., szombat: Piknik nap: Debrecen-Bánk
14 Verestemplom
A kirándulások lebonyolításáról A jelentkezés és regisztrálás a megjelölt határidőn belül történő befizetéssel történik. Ha valamilyen oknál fogva valaki nem tud eljönni, de befizette a pénzt, annak gondoskodnia kell helyettes személyről. A busz költsége mindig az utazó személyek számától, illetve az ülőhelyek számának függvénye. Emiatt a regisztrált jelentkezők visszalépése esetén a befizetett összeget nem áll módunkban visszafizetni. A befizetendő költség magában foglalja az útiköltséget, a reggeli vendéglátást, a parkolási díjakat, a gépkocsivezető borravalóját,közös ebéd esetén az étkezés árát A múzeumok, fürdőhelyek, arborétumok, stb. belépőit mindenki egyénileg fizeti. A férőhelyek száma általában 45 fő. Az indulások reggel 7 órakor, az érkezések este 8-9 órakor történnek. Az eseményekről a kifüggesztett plakátokon lehet majd tájékozódni. Minden kedves testvérünket, gyülekezeti tagunkat, vendégeinket szeretettel várjuk. Kívánjuk, hogy érezzék kellemesen magukat eseményeinken! Horváth Albin munkabizottsági elnök Augusztus: Kirándulás: Debrecen – Gyula – Várfürdő – Debrecen
2009/nyár
Nemzetünk jelképe – a magyar címer Közösségi tudatunk, s együvé tartozásunk legfőbb szimbóluma a magyar címer és a trikolor zászló. Gondoljunk csak országunk vörös csillagos korszakára, mikor a szovjet hatalom nyíltan, s minden eszközzel nemzetünk öntudatának eltörlésére törekedett. Azóta szerencsére az ’56-os forradalomban kivágott és elégetett Rákosi-címer, illetve a „puha” diktatúra Kádár-címere végre megérdemelt helyére került: a végső elmúlásba. Ma ismét régi koronás címerünk egyikét használjuk, nevezetesen a régi kiscímerünket. Mindenki jól ismerheti a szimbólumok eredetét, s értelmezését is. A bizánci kettős kereszt a kereszténység jelképe. A vörös és ezüst sávok az Árpád-ház családi jelvénye, s a köztudatban a négy ezüst szalag a négy nagy magyar folyót jelképezi: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát. Hasonlóan vált a koronás hármashalom a három nagy magyar hegység jelképévé: a Tátráé, a Mátráé és a Fátráé. Sajnos azonban sokan nem ismerik középcímerünket, mely a Magyar Szent Korona főbb országainak címereit foglalja magába. Érdemes felsorolni régi úgynevezett koronaországainkat, melyek korábban hazánkhoz tartoztak, s melyek zászlói királyaink megkoronázásakor is fel voltak sorakoztatva. Ezen országok Bolgárország, Kunország, Rácország (Szerbia), Lodoméria, Galícia, Bosznia, Dalmácia, Erdély, Szlavónia, Horvátország és Magyarország. Már a kiegyezés (1867) előtt megszületett 2009/nyár
középcímerünk, melynek alappajzsának közepén nyugszik a jól ismert kiscímer. Az alappajzs bal felső negyedében Dalmácia címere látható: kék mezőben három aranykoronás oroszlánfej. A jobb felső negyedben Horvátország címere található, mely vörössel és ezüsttel ötször sakkozott mező. A bal alsó negyedben Szlavónia címere helyezkedik el: kék mezőben fölül hatágú sárga csillag, középen pedig ezüst sávokkal övezve, vörös háttér előtt futó nyest. A jobb alsó sarokban Erdély címere pompázik: felső részében kék háttér előtt növekvő fekete sas, fölötte aranynap és ezüst holdsarló; alsó részében arany háttér előtt hét vörös bástya (vár). A hagyomány szerint a nap a félholddal a székelyeket, a növekvő sas a magyarokat, míg a hét vár a szászokat, tehát Erdély három erős nemzetét jelképezi. 1874-ben címerünk egy újabb résszel bővült, az alul megjelenő ékben a vörös háttér előtt, egy sziklán álló fekete kétfejű sas, császári koronával a fején Fiume címere. Mindenek fölött pedig a Szent Korona áll, melyet két angyal tart óvón a címerek fölé. Nemzetünk régi nagyságának emlékei, bizonyítékai ezek a szimbólumok. Ükapáink igencsak meglepődnének a ma élő utódaikon. Hiszen míg száz évvel ezelőtt a Parlamentben Boszniának a Magyar Szent Korona Országaihoz történő csatolásáról folyt a diskurzus, addig ma a gazdasági és társadalmi összeomlásunk van terítéken a Tisztelt Házban. Dr. Papp Gábor orvos Verestemplom 15
ifjúság
BEREGDARÓCON JÁRTUNK Reggeli kapkodás. Fogkefe, fogkrém, fürdőruha, és ha minden megvan, akkor reggelizni se felejtsünk el. Máris az autóban ülünk, és lassan megérkezünk a templom vörös falai elé. Már mások is megérkeztek, ismerős arcok a lépcsőn, vagy mellette. Van, aki egyedül érkezett, a többieket szülei kísérték ki. Én bíztatóan a szüleimre nézek, nem kell félteniük, biztos kéz vigyáz rám. Lassan mindenki megérkezik... Befordul a Zafira, Zoli kiszáll és elindul megkeresni Veronikát és Tamást. Kíváncsi pillantások pillanatok alatt végigpásztázzák a járművet, van, aki már azt fontolgatja, hova szeretne ülni. A csapat immár teljes létszámban menetkész, és már az is eldőlt, ki kivel utazik. A csomagok a helyükre kerülnek, a felnőttek megbeszélik az autók követési sorrendjét, és a motorok felzúgnak. Izgalom fog el - mostmár biztos, hogy megyünk, indulunk, és hamarosan ott leszünk. Vajon milyen lesz a szállás? Ugye nem fog esni? Ugye nem hagytam otthon semmit? Most hagytuk el Debrecent... Fák suhannak el az ablaküveg mellett, jobbra vonatok látszanak. A kezdeti izgalmak 16 Verestemplom
elmúlnak, és a csendes szemlélődés váltja fel útitársaink megismerésével kézen fogva. Az erdők olyan valótlanul zöldek voltak, a friss levelek egyetlen zöld masszává álltak össze egy-egy szemlélődő tekintetben. Apró karavánunk biztosan haladt a Tisza azon része felé, ahol még csak akkora, mint a Körös. Sőt, még azon is túl megyünk, fel, egészen a határ mellé, Beregdarócra, ahol a magyar-ukrán határ - telefonjaink szerint - éppen a konyha és a medence között húzódik.
lenne. Mintha megállt volna az idő... Virágzó almafák, a szél a tavasz illatát sodorta magával. Vacsora után a kis csapat összegyűlt egy kis beszélgetésre az emeleten. András és Nátánael történetével foglalkoztunk, és most, amikor ezt írom, most döbbenek rá, menynyire igaz volt ez a mi kirándulásunkra is. A társaság egy része kitörő lelkesedéssel fogadta, míg a másik rész akárcsak én - tele volt aggodalmakkal. De ahogy az eredeti történetben is elmúltak a kételyek, úgy a valóságban is.
Vásárosnaményban álltunk meg először. Csendes városkának tűnt, és ez furcsamód igazolódott be, amikor a lovaskocsi áthajtott a piroson. A falvak egyre inkább régimódinak tűntek, és az embernek az az érzése támad, mintha időutazó
A szállás remek volt, a társaság fergeteges, sok új barátra találhattunk. Ami a leginkább tetszett, hogy mindenki maximálisan segítőkész volt, és bármikor hajlandó volt arra, hogy a társa segítségére legyen. 2009/nyár
ifjúság Az életre szóló benyomást vi- tűnnek el, mert ez hagyomány. szont akkor szereztem, amikor És ebben a mai, rohanó világa környező falvak templomait ban is szükségünk van helyeklátogattuk meg. Az idő végte- re, ahol megpihenhetünk, ellensége, az a rengeteg elfele- gondolkozhatunk, illetve leródett ember, akik a lenyűgöző hatjuk tiszteletünket az őseink díszítésű templomok padjait előtt, és az előtt az idő felett koptatták, és álló, megfogazok a meshatatlan felső “A szállás remek volt, terek, akik hatalom a társaság fergeteges, ilyen szépet előtt. a l k o t t a k . . . sok új barátra találhattunk.” S z á m o m r a csodálatot ez a kiránéreztem. Vajon meddig állnak dulás maradandó értéket még ezek a templomok? Med- képvisel. Különös élmény volt dig állnak ellen az örök ellen- a visszaút, ahogy a gondolatok félnek, az időnek? A déd- visszatértek a mindennapos unokáim fogják látni? Biz- mókuskerék gondjai köré, tosan. Az ilyen dolgok nem hátrahagyva az almafák illatát,
de magával ragadva egy olyan élményt, amit egy beregdaróci hétvége adott a konfirmandusokkal és a szervezőkkel, akiknek mindannyian hálásak lehetünk és azok is vagyunk, hogy megadták nekünk a lehetőséget, hogy megismerjük az ország északkeleti csücskét és legfőképpen egymást. Köszönjük! Gyermán Anna konfirmandus
Énektanítás a vasárnapi iskolában Nagy izgalommal mentem ez év februárA várva várt nap hamar elérkezett. Május 3-án jában a vasárnapi iskolába, hiszen először reggel kivételesen én vártam nagy izgalommal találkoztam azokkal a gyerekekkel, akiknek a találkozásunkat, mivel aggódtam, hogy énekfoglalkozást tartottam. hányan leszünk majd. Aggódásom felesleges volt, mivel szép számban gyűltünk össze az Számtalan kérdés merült fel bennem, vajon alkalomra. hányan lesznek, hány évesek, szeretnek-e, Kezdés előtt még egy főpróbát is tartottunk, tudnak-e énekelni, milyen dalokat ismernek? amelyen a gyerekek nagyon izgatottak voltak Tudtam, hogy olyan énekeket kell választa- és alig várták, hogy templomban is elénekelnom, amelyek könnyen megtanulhatóak, eset- hessék azt a néhány dalocskát, amellyel a leg ismerik a gyerekek az óvodából, hiszen a kezdetek óta készültünk. A kis műsorunk jól gyerekek többsége óvodás. sikerült. A gyerekek bátran, örömmel énekeltek Vasárnapról-vasárnapra találkoztam a gyere- és a dalok eléneklése után egy-egy szál virágkekkel és tanulgattuk az énekeket. Nagyon gal köszöntötték édesanyjukat. Nagy segítsokan lelkesen és vidáman énekeltek velem ségünkre volt Feketéné Kavisánszky Györgyi, együtt és szorgosan készültek az első bemutat- akinek ezúton is szeretném megköszönni a kozásunkra, amelyet május első vasárnapjára szívből jövő segítségét és támogatását. terveztünk, anyák napja alkalmából. Az énektanulás mellett próbáltam a gyerekek A sok biztató visszajelzés után bízunk a folyhallását, ritmusérzékét is fejleszteni. Nehéz tatásban és szeptembertől nagy szeretettel volt számomra az, hogy nem mindig ugyana- várunk minden énekelni vágyó gyermeket zok a gyerekek jöttek el az alkalmakra, ugyan- ezekre, a foglalkozásokra. akkor öröm is volt, hogy mindig új arcokat láttam, akik félve bár, de kíváncsian hallgatták a Kerekes-Kiss Edina mi kis énekléseinket. Nagyifi tag 2009/nyár
Verestemplom 17
gondolatok TÖRTÉNELMI 2009. május 22-én volt a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata. Ez ünnepnap kapcsán rövid reflexiót olvashatnak. Történelmi tény, hogy 1526ban a Magyar Királyság, mint európai hatalom, elvesztette politikai, gazdasági és katonai súlyát. Történelmi tény az is, hogy 1920-ban a Magyar Királyság területi egysége is megszűnt. Közismert mindkét évszám és mindkét esemény. A helyszínek nevét említenünk sem kell, mert e sorok olvasói tudják, mi történt ott és akkor. A következményeket is ismerjük, viseljük, tapasztaljuk mind a mai napig. Nem csupán arra gondolok, hogy Pécsről Szegedre vasúton csak Budapesten keresztül juthatunk el, mert Szabadka odaát van, hanem arra, hogy a Kárpát-medencében Magyarország határain túl három és fél millió magyar él. 1995-ben Illyefalván (Ilieni) beszélgettem egy nénivel magyarságról, székely sorsról, reformátusságról. Akkor, tőle hallottam először ezt a mondatot: „Nem kel18 Verestemplom
TÉNY
lünk mi már a magyaroknak!” Hiába tiltakoztam, hiába magyaráztam; nem hitt nekem. Okos asszony volt. Látta előre, amit még nem tudhatott, hogy lesz egy népszavazás Magyarországon, amely nemet mond a velük való közösségre, s amely jóváhagyja, megpecsételi azt, amit mondott. Ez nagyon fáj nekünk, mert To-
mori Pál Mohácsnál, Apponyi Albert Párizsban mindent megtett, amit ember megtehetett. Ami viszont 2005. december 4-én történt, az megmagyarázhatatlan és sereg kérdést vet fel. Van-e közöm ahhoz, akinek az anyanyelve szintén magyar? Elismerem-e testvéremnek, aki hiszi a Szentháromság Istent? Fontosnak tartom-e közös történelmünket és gondolkozom-e közös jövőben? Számolok-e közös értékeinkkel?
Komolyan veszem-e, hogy mindannyiunknak szüksége van egy közösségre, amely megtart? Ha igen, kötelez-e ez engem valamire testvéreimmel szemben? Ez év május 22-én a magyar reformátusság válaszolt ezekre a kérdésekre. Tizenhat órakor a megkonduló harangok azt jelezték: elismerjük egymást testvérnek, egyek vagyunk, óvjuk és szeretjük egymást. Ellene állunk minden olyan kísérletnek, amely a mi lelki, kulturális, érzelmi közösségünket megosztani igyekszik. Egységünk senki ellen, hanem Istennek népeiért állíttatott helyre. Mert Jézus Krisztus új parancsolatot adott nekünk: „…hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (János evangéliuma 13, 34-35) Beidek Endre lelkész
2009/nyár
egy csepp emberség
T A L Á L K O Z Á S O M H E L L Á VA L Számos rossz emberi tulajdonságunk, gyarlóságunk között előkelő helyet foglal el az az előítélet, melyet szinte minden ismeret nélkül alkalmazunk akkor is, amikor még jóformán semmit sem tudunk a másikról. Ma már szégyellem, de néha velem is előfordult ez, pedig ha nyitott szemmel jártam volna, vagy járnánk a világban, láthatnánk, hogy fajra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül minden embertípusban van jó és rossz ember is. S vannak gazdagok, akik nem riadnak vissza sokszor a korrupciótól, a sikkasztástól, a hamisítástól sem, akiknek a sok is kevés, akiknek szinte semmi sem elég, és vannak nagyon egyszerű, szegény emberek, akik azonnal készek akár az utolsó darab kenyerüket is gondolkodás nélkül megosztani rászoruló társaikkal. A közelmúltban egy váratlanul jött betegség miatt kórházba, egy kétágyas szobába kerültem, s ami elsőként feltűnt, az volt, hogy szobatársam egy erősen sötét bőrű, fiatal cigánylány, aminek az első pillanatban én egyáltalán nem örültem, s ez nem a nagy korkülönbségnek szólt. Aztán, a kölcsönös bemutatkozás után gyorsan rá kellett jönnöm tévedésemre, amikor Hella – mert így hívták – elmondta, hogy születése óta gyógyíthatatlan beteg, s miközben mesélt, feltűnt, hogy ennek a huszonöt éves lánynak mekkora kisugárzása van. Csak úgy áradt belőle a figyelmesség, a segítőkészség, az emberbaráti szeretet. Pedig Hellát nagyon meggyötörte a sors. Iskolába mindössze két évig járhatott, mert közösségben félnapokat tartózkodni nem tudott, de a nyolc osztályt mégis elvégezte, otthon, önszorgalomból, megfelelő háttér, segítség nélkül. De nem érte be ennyivel, a napjait olvasással töltötte, majd egy nagy szerelmi csalódása miatt verseket kezdett el írni. Meghatóan szép gondolatai született tehetségre vallanak. Mennyit tanultam én ettől az unokáimmal egykorú kis fiatal cigánylánytól! Ő döbbentett rá, hogy az előítéletek mellett mennyit vétünk embertársaink ellen a hibás általánosítással is, amihez természetesen az ítélkezést kapcsoljuk. Sokat, hosszan beszélgettünk együtt. Jó volt hallani, amilyen szeretettel a családjáról, és általában a rokonairól beszélt, s arról a nagy tiszteletről, ahogy náluk a több generációban együtt élő családok az időseiket kezelik. A legidősebb anya szerepe pedig már-már a matriarchális korszakot idézi, amikor a családokban a végső és meghatározó szó az anyáé volt. Bizony, volna mit tanulnunk tőlük. Elembertelenedett világunkban ugyanis szinte teherként emlegetik – mint eltartottakat – a nyugdíjasokat, pedig mindenki tudja, hogy az aktív évek alatt ezeket a pénzeket ők régen befizették. Nem sokkal jobb a helyzet a családokban sem, ahol egyre ritkább az idős szülőkről való szeretetteljes gondoskodás. Hella minden vonatkozásban rendkívüli egyéniség volt. Nem irigykedett korabeli egészséges társaira, nem sírt, nem panaszkodott. Az ő gondolatait a szebbre, a jobbra való törekvés és a határtalan emberszeretet töltötte ki, s én hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt a kis fiatal cigánylányt megismerhettem. Mert hiába volt bőre talán még az átlagnál is sötétebb, az a kisugárzás, ami belőle áradt, olyan fehérré tette őt, mint a frissen leesett hó. Báthory Istvánné Ujlaky Katalin gyülekezeti tag 2009/nyár
Verestemplom 19
IFJÚSÁGI-CSALÁDI NYÁRI TÁBOR
TIVADAR 2009. augusztus 10-15. Részvételi díj: 19.000 Ft/fő Egyaránt várjuk fiatalok, felnőttek és családok jelentkezését!
Jelentkezési határidő: 2009. július 19. Elérhetőségek: Lelkészi Hivatal (Kossuth utca 65.) tel.: 52-537-235 e-mail:
[email protected]
