A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Mrekva László okleveles építőmérnök
2
A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Gayer, 2005)
3
a mai „városi” karakterisztika • koncentrálódó lakosság, • hatalmas, áthatolhatatlan felületek és építkezések, • kezelés nélküli szilárd és folyékony hulladék felhalmozódás, • eltömődött csatornarendszerek, • intenzív gazdasági tevékenység, • nagy értékű infrastruktúra és tulajdon, • higiénia és egészségügyi alapok nélküli lakások, • a városok körüli regionális változások.
4
A ZÖLDTETŐ
5
Az urbanizáció hatása a városi vízgyűjtőn
(forrás: Sustainable Drainage Systems, Mersey Basin Campaign)
6
MI IS A ZÖLDTETŐ? Kertépítészeti szempontból két elkülönítethető fajtája ismeretes:
határozottan
• intenzív zöldtető és • extenzív zöldtető. A kertészeti felépítmény víz-visszatartó, vízmegtartó tulajdonsága jobban érthető, ha ismerjük a két jellemző zöldtető típust.
7
Extenzív zöldtető Intenzív zöldtető - Delft, Hollandia
(forrás: www.crookedbrains.net)
8
EGY ZÖLDTETŐ HIDROLÓGIAI TELJESÍTŐKÉPESSÉGE
„Olyan új tényezőket kell beépíteni a települések vízgazdálkodása során, mint a klímaváltozás hatásai, természetföldrajzi adottságok, területhasználatból, életformából adódó speciális igények és az ágazati problémák széles köre, amelyek érintik a tulajdonosi szerkezetet, a vagyongazdálkodást, vízdíjat és a szabályzási rendszert” (Somlyódi L. 2011).
9
Növényzet Vegetáció
Ültetőközeg Közvetítő közeg Szivárgó réteg Vízvezető réteg
Vízzáró membrán Csapadékvíz szigetelés
Tipikus keresztmetszetű zöldtető (forrás: Berghage et al., 2007)
10 „a lehulló csapadék akár 40-50%-át is képes visszatartani a zöldtető”
ZÖLDTETŐK ÁLTAL VISSZATARTOTT CSAPADÉKVÍZ MENNYISÉG Budapesti csapadék (2010)
Összes lehetséges lapostető extenzív zöldtető
Összes lehetséges lapostető 50% extenzív 50% intenzív zöldtető
Bevásárló kp extenzív/intenzív zöldtető
Éves csapadékösszeg 780 mm
1.380.600 m3
1.610.700 m3
131.040 m3/174.720 m3
Legcsapadékosabb hónap május-174 mm
307.980 m3
359.310 m3
29.232 m3/38.976 m3
Legcsapadékosabb időszak (május 15-18) 70 mm
123.900 m3
144.550 m3
11.760m3/15.680 m3
11
CSAPADÉKVÍZ MENNYISÉG
12
Kísérleti mérések és szakirodalmi adatok, valamint számtalan beépítés igazolja, hogy: •a növényzettel telepített tetők, a lehulló csapadék jelentős részét visszatartják, illetve a csapadékcsúcsok esetén a lefolyó csapadékvíz mennyiség lefolyását jelentősen késleltetik, •a legfőbb szerepe egy zöldtetőnek az esővíz mennyiségi gazdálkodásában a kifolyó/eltávozó mennyiségek csökkentése, •Bengtsson (Malmőben, Dél-Svédország) azt állapította meg , hogy az éves kifolyás akár 64 %-al is csökkenthető az evapotranspirációnak köszönhetően, •Stovin egy kis méretarányú zöldtetőn végzett teszt eredméyei (Sheffild, Anglia) kimutatták hogy tavasszal a zöldtető vízmegtartó képessége elérte a 34 %-ot is, •Kohler és társai által Németországban végzet kutatások szerint egy 5-12 cm vastag ültetőközegű extenzív zöldtető általi párolgás az éves csapadék mennyiség 60-80 %-át is elérheti, •Scholtz-Barth megfigyelte azt, hogy ha az ültetőközeg vastagságát 2-ről 15 cm-re növeljük a visszatartó képesség csupán 58 %-ról 72 %-ra növekedetett, •a zöldtetők 22-70 % -al képesek csökkenteni a kifolyási csúcsokat a normál tetőszerkezetekhez képest.
13 A lefolyás és beszivárgás arányának változása a felszínhasználat függvényében
Átlagos vízzáró felületi arányok településeken (Wisnovszky, 1975)
14
A zöldtetőkkel visszatartjuk/transzferáljuk a lokális árvizeket… A zöldtető építésével segítjük az esővíz elszennyeződésének megakadályozását
15
A zöldtető különböző rétegei a víz-visszatartás szempontjából
16
FLL irányelv
17
VÁROSI ESŐVÍZ-GAZDÁLKODÁS „A burkolt felületek magas aránya, illetve a vízelvezető rendszerek használata meggyorsítja a települések területén a lehulló csapadékvíz összegyülekezését és lefolyását, miközben a csökkenő beszivárgási lehetőségek (és a csökkenő felületi tározódás) miatt megnő az elvezetendő víz mennyisége (Csapák, 2009)”. A beépítés hatása a felszíni lefolyásra (forrás: Wright-Heaney 2001)
18
Smarth Growth: tengerentúli urbanisztikai irányzat, amelynek célja a városi terjeszkedés megszokott tervezési gyakorlatának megváltoztatása egy olyan komplex szemlélet által, amely átfogóan szabályozza a település környezetbarát fejlesztését, különös figyelmet fordít a közlekedési szokások megváltoztatására. Fő célkitűzései közül érdemes kiemelni a gyalogosbarát településszerkezet kialakítását. Low Impact Development (LID): egy olyan területfejlesztő megközelítés, amely igyekszik a természeti adottságoknak megfelelően tervezni a csapadékvíz-elvezetést, és amennyire csak lehetséges - a keletkezés helyén visszatartani a csapadékot. Figyelmet fordít a vízzáró felületek minimalizálására, és különösen a növényzettel való csapadékvízmegkötést szorgalmazza.
19
ÖSSZEFOGLALÁS • A zöldtetők vízvisszatartó, csapadékvíz-felhasználó és kiegyenlítő képességének fontosságát jelzi az, hogy szinte a világ minden területén foglakoznak ezzel a témával, számos helyen végeznek kísérleteket. • A zöldtetők rétegei közül a tetőszigetelés feletti szivárgó-vízmegtartó réteg, valamint a kertészeti felépítmény (ültetőközeg és növényzet) rétegei játszanak szerepet a csapadékvíz felhasználásban, tározásban. • A kertészeti felépítmény vízfelhasználása azonban változó, függ a telepített növényzettől, az ültetőközeg összetételétől és vastagságától, a tető lejtésétől, stb. • A zöldtetők létesítésének ösztönzése a víz-és csatornadíjak rendszerének újragondolásával, illetve anyagi támogatással lenne megvalósítható, amely anyagi támogatást a csapadékvíz-elvezető rendszer a zöldtetők által történt költség- megtakarításának egy része biztosítaná.
20
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
21 Felhasznált irodalom: • • • • • • • • • • • • • • • •
Csapák Alex - Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás, Doktori értekezés Budapest, 2009 GAYER JÓZSEF–LIGETVÁRI FERENC TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS CSAPADÉKVÍZ-ELHELYEZÉS BUDAPEST,2007 Hidrológia I. - BMEEOVVAT25segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére „Az építész- és az építőmérnök képzésszerkezeti és tartalmi fejlesztése” HEFOP/2004 Hidrológia - PMKGNB 240 segédlet a PTE PMMK építőmérnök hallgatói részére „Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése” HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 A hidrológiai ciklus - http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/Tamop/Jegyzet/ch05s03.html Dulovics Dezsőné dr., Dr. Dulovics Dezső PhD. - CSAPADÉKTERHELÉS, HATÁSAI ÉS CSÖKKENTÉSÜK EGYES MÓDSZEREI, MASZESZ, A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja 2005 szeptember–október Darabos Péter – Mészáros Pál: KÖZMŰVEK, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közműés Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2004. Horváthné Pintér Judit - Mrekva László: A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Horváthné Pintér Judit - Mrekva László: Zöldtetővel a városi árvizek ellen Darázs Gabriella - Zöldtetőépítés ösztönzése Budapesten http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/zoldtetoepites-osztonzese-budapesten.doc. Egyéb webhelyek: http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/?m=tananyag&id=40 http://www.tankonyvtar.hu/hu/bongeszes/konyvek http://www.epseg.info/
