„BOLDOG ÓVODÁS ÉVEK” A-Z ÓVODA MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. H-1125 Budapest Zsolna u. 2.
TARTALOMJEGYZÉK 1
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .................................................................................................................................................. 3
2
HELYZETKÉP .................................................................................................................................................................... 4 2.1 2.2 2.3
3
ÓVODÁNK BEMUTATÁSA.................................................................................................................................................... 4 ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP ................................................................................................................................................. 5 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ................................................................................................................................................ 6
AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ......................................................................................................... 7 3.1 3.2 3.3 3.4
4
TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .................................................................................................................... 7 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ........................................................................................................... 12 ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................................................. 14 .KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ........................................................................................................ 16
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI, FELTÉTELEI ...................................................................................... 18 4.1 4.2 4.3
5
ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE .......................................................................................................................... 18 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERE ............................................................................................................................ 18 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE..................................................................................................................................... 20
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ........................................... 21 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9
6
JÁTÉK .............................................................................................................................................................................. 21 VERSELÉS-MESÉLÉS ........................................................................................................................................................... 22 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ....................................................................................................................... 23 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS ........................................................................................................................................... 25 MOZGÁS ......................................................................................................................................................................... 26 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .......................................................................................................................... 28 KÖRNYEZETVÉDELEM ........................................................................................................................................................ 30 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................................................................... 33 TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ..................................................................................................................... 35
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................................... 36
7 AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE ........................................................................................................................................................................... 39 8
A TERVEZÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................................................................................... 40 8.1 8.2 8.3
9
CSOPORTNAPLÓ ............................................................................................................................................................. 40 EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV ................................................................................................................................................... 40 GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ................................................................................................................. 40
KAPCSOLATAINK ........................................................................................................................................................ 41
10
GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................................................................. 43
11
A PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE ................................. 43
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK ............................................................................................................................................. 44
2
1 Jogszabályi háttér A Pedagógiai Program elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997- évi XXXI. törvény
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet
A
pedagógus-továbbképzésről,
a
pedagógus-szakvizsgáról,
valamint
a
továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1977.(XII. 22.) Korm. rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R)
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II: 26.) EMMI rendelet
3
2 Helyzetkép 2.1 Óvodánk bemutatása Óvodánkat 2002-ben szülői megkeresések és igények alapján alapította egy szülő és két pedagógus. A Zsolna utcai ingatlan ideális helyszínnek bizonyult, 800 m alapterületével és 3800 m² napos kertjével, amit az alapítók alakítottak át varázslatos óvodai környezetté játszótérrel, motoros pályával, focikapukkal és szánkópályával, a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével. A szabványossági feltételeknek megfelelő játékeszközök és tornaterem mellett, az intézményünkben közel 2000 könyvből álló könyvtár is működik. Az óvoda 2002 őszén nyitotta meg kapuit 38 gyermekkel, egy év múlva ez a létszám megkétszereződött és a következő években az engedélyezett 90 fős létszám sem tudta kielégíteni a szülői igényeket és szinte mind az 5 óvodai csoportra állandó és hosszú várólista alakult ki. Intézményünk 2009-ben tovább bővítette szakmai programját és férőhelyei számát. Két bölcsődei csoportot is indítottunk, akkor már, mint összevont többcélú intézmény. Jelenleg 4 óvodai és 2 bölcsődei csoport működik intézményükben és 18 hónapostól 6 éves korig fogadunk gyermeket. Intézményünk missziója: Abban hiszünk, hogy a gyermekek mindenapjai sok szabad játékkal, vidámsággal, érdekes és fejlesztő foglalkozásokkal legyenek tele, amit gondoskodó szakemberek segítenek. Filozófiánk és törekvéseink szerint a hozzánk járó kisgyermekek biztonságos környezetben, nyugodt hangulatban, érdekes, mozgalmas kihívásokkal teli játékokkal töltik el mindennapjaikat, és ami a legfontosabb, hogy mindezt sok-sok móka övezi. A helyi nevelési-pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük a gyermekek társadalmi hátterét is.
Óvodánkba jelentkezők 70% magyar, vagy magyar nyelvet ismerő gyermek, 30 %-a pedig hosszabb vagy rövidebb ideig Magyarországon élő, angol vagy egyéb idegen nyelvet beszélő szülők gyermeke.
A szülők 80 %-a legalább egy felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A szülők nagy része (általában az édesapa) diplomata vagy egyéb magas beosztású pozíciót tölt be, esetenként vállalkozók.
Az édesanyák 70 %-a háztartásbeli.
A családok 90 %-a teljes család.
Ezen adatok összegzéséből is kiderül, hogy a családok jól kvalifikáltak. Életkörülményeik az apák egzisztenciális helyzetéből következően nagyon jók, az anyák a gyermeknevelő szerepét töltik be. Mindezekkel egyidejűleg azonban az is megállapítható, hogy a családfenntartók jelentős elfoglaltságukból adódóan kevés időt tudnak tölteni gyermekeikkel. Otthoni és óvodán kívüli feltételrendszereik a megfelelő játékeszközök, inger gazdag környezet, utazás, stb. tekintetében maximálisan biztosítottak. 4
Az óvodában folyó munka magyar és szükség szerint angol nyelven folyik. A gyermekek egyéni fejlesztési igényei alapján egyéni vagy kiscsoportos nyelvi foglalkozásokat is tartunk. A családok nagy része gyakran, más-más országba költözik. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek számára egy állandó, biztonságos környezetet és megbízható, barátságos nevelőket biztosítsunk. Óvodánkban több mint 20 országból érkeznek gyermekek, ezért kiemelt célunk, a magyar hagyományok és kultúra mellett az egyes országok szokásainak, kultúrájának megismertetése is. Beszédnyelvük az alábbi sajátosságot tükrözi: 70 % magyar
30 % angol vagy egyéb származású csak angolul, vagy más idegen nyelven
magyar anyanyelvű, de angolul is
beszélnek, de a gyerekek kezdik elsajátítani
beszélnek a családban
a magyar nyelvet is
2009 óta óvodai csoportjaink mellett 2 bölcsődei csoportot működtetünk. Ez nagyban elősegíti a gyermekek könnyű óvodakezdését.
2.2 Óvodakép, gyermekkép Óvodánk megalakulási folyamatában, óvodaképünk a gyermekek boldog éveinek megteremtése célzatával jött létre, ezért is kapta a „Boldog óvodás évek” megnevezést. Óvodaképünkön belül kialakult gyermekképünk fő gondolatai az alábbi célokat tartalmazza: gyermekszerető toleráns légkör biztosításával a tolerancia, türelem kialakítása a másság elfogadása a differenciált egyéni bánásmód alapfeltételeinek megtartásával a módszerek, eljárások egyénre szabottságának mindennapi gyakorlata a „jó dicséret” elvének megtartása (ami tartalmazza pontosan a dicséret tevékenységét) nyitott, bátor gyermekekké való nevelés, ahol a kipróbálás a fő szempont és a sikerélmény a megfelelő képességek kialakítása a zökkenőmentes iskolakezdés érdekében „Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon”
Dorothy Law Holtz szavaival zárjuk tehát nevelésfilozófiánkat.
5
2.3 Pedagógiai alapelveink
A gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, megerősítése, mely a szereteten, bizalmon és megbecsülésen alapul.
Óvodai
nevelésünk
gyermekközpontú,
befogadó
szemléletet
tükröző,
ennek
megfelelően törekszünk a gyermek személyiségének
differenciált fejlesztésével
képességeinek
tehetséggondozásra,
kibontakoztatására,
felzárkóztatására,
az
esélyegyenlőség biztosítására.
A gyermek nevelése elsősorban a család joga, melyet óvodánk sajátos eszközeivel kiegészít. A családi és óvodai nevelés összehangolása érdekében partnerközpontú együttműködésre, nyitottságra törekszünk.
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.
6
3 Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1 Teljes körű egészségfejlesztési program Célja gyermekek szomatikus, pszichés egészségének elősegítése és megőrzése, kulturált, egészséges környezet formálása és folyamatos fenntartása, a környezeti ártalmak csökkentése az egészséget segítő képességek fejlesztése, és bármilyen, az egészséget károsító magatartás visszaszorítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészség a szervezet olyan harmonikus működése, mely biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és alkalmazkodását a tárgyi és társadalmi környezetben. . Az egészséges életmódra nevelés az egészség megvédésre, fokozására és visszaszerzésére vonatkozó céltudatos ismeretterjesztő tevékenység. Az óvodás korban az egészséges életmódra nevelés, szoktatás igen nagy jelentőségű, mert az ebben a korban rögződött szabályok jól kialakult szokásokká válnak és felnőtt korban is alapját képezik az egészségügyi kultúrának. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai nevelés szerves része, s azt nem lehet elkülöníteni az óvodai nevelés többi részétől. E nevelés eredményességét nem külön foglalkozások biztosítják, hanem a nevelés során alkalmazott módszerek, tevékenységek, az óvónő magatartása, valamint a külső és belső környezet Gondozás A napirenden belül a gyermekek gondozása felöleli az egész nap folyamatát, és az alábbi területek kapnak tevékenységbeli megkülönböztetett szerepet. Testápolás Fontos, hogy a gyermekek higiénés szükségletei kialakuljanak, szokássá váljanak. Fontos a családi szokások megismerése és szükség esetén diszkrét módosítása. A kulturáltan kialakított mosdó-helyiségek lehetővé teszik, hogy gyermekeink nyugodtan végezhessék szükségleteiket, biztosítjuk az intimitást. Minden gyermek saját fogmosó poharat, fogkefét, fésűt használ. A fejlődés várható jellemzői: Önállóan mosakodnak és törölköznek; figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel-és letűrik. A helyes fogápolási szabályokat betartják. Hajukat rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat.
7
Öltözködés Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben. Célunk az önállóságra való ösztönzés, az öltözködés helyes sorrendjének elsajátíttatása, hőmérsékletnek megfelelő ruhanemű használata. Az öltözködésnél is figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, egyéni hő érzésüket, egyéni bánásmódot alkalmazunk Ügyelünk az öltöző rendjére és a ruhák esztétikus elhelyezésére, ezzel is segítve a gyermekbe a rend iránti igény kialakulását. Nagy a jelentősége a személyes kapcsolatnak, példamutatásnak, dicséretnek. A betegségek megelőzése céljából figyelünk a réteges öltözködésre, a túlöltöztetés elkerülésére. A fejlődés várható jellemzői
Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműiket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműikkel gondosan bánnak, cipőfűzőiket megkötik. Ha fáznak, vagy melegük van, segítenek magukon. Csizmájukat, bakancsukat szükség esetén letisztítják.
Táplálkozás Az egészséges fejlődés egyik alapvető feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges táplálkozás, a helyes étkezési szokások és az egyéni ízlés ismerete és formálása. A tízórai idejét egy adott időkereten belül a gyerekek szabadon választhatják meg. A zökkenőmentes étkezések lebonyolítása érdekében a dajka segítséget nyújt. Figyelembe vesszük a gyerekek étkezési szokásait, nem kényszerítjük a feltálalt étel elfogyasztására, nem sürgetjük őket. A gyermekek egészségügyi, avagy vallási okokból gyakran különböző étrenden vannak, ennek tolerálása megoldott. Az egy asztalnál ülők egymás közötti halk, csendes beszélgetése megengedett. Az étlap összeállításakor az egészséges táplálkozást tartjuk szem előtt, gyakran biztosítunk zöldséget és gyümölcsöt. Víz fogyasztására a teljes nap során van lehetőségük. A fejlődés várható jellemzői: Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan öntenek a kancsóból, illetve szednek a tálból. Étkezés közben halkan beszélgetnek.
8
Mozgásigény kielégítése A mozgás belső szükséglet. Élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. Mozgásigényük egyénileg eltérő, megfelelő motiválással, mintaadással, változatos és sokszínű mozgásos tevékenységgel a kevésbé mozgékony gyermek érdeklődését is igyekszünk felkelteni. A mozgásigény kielégítése napi feladatunk. A gyermekek többsége mozgásszegény környezetben tölti napjait, ezért az óvodában egyik legfőbb célunk ennek kompenzálása. A csoportszobában, az udvaron, a tornaszobában egyaránt megfelelőek az eszközök, biztosítjuk a balesetmentes környezetet. A napirendben kerül meghatározásra a mindennapos testnevelés, melynek időpontját az óvodapedagógusok határozzák meg, időtartama napi összesen 30 perc. Szervezése a feltételeknek megfelelően az udvaron, tornaszobában vagy a csoportszobában történik. A szervezet edzettségének fokozása elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontosnak tartjuk, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt töltsük a szabad levegőn. Napi rendszerességű sétákat szervezünk, hosszabb távú tervben évszakonkénti kirándulásokat. Szervezéskor figyelembe vesszük a fokozatosságot, a gyermek életkorát, az időjárást és a területi elhelyezkedést. Pihenés, alvás A pihenés, az egyéni alvásigény kielégítése az óvodáskorú gyermek testi és szellemi fejlődését egyaránt szolgálja. A nyugodt, meghitt légkör biztosítása minden óvodai dolgozó feladata. Ennek feltétele a csoportszoba átszellőztetése, a külső zavaró ingerek megszüntetése, a gyermekek egyéni alvási szokásainak tiszteletben tartása. Pihenési időben biztosítjuk az optimális feltételeket: hely, idő, eszköz. Tiszteletben tartjuk szokásaikat, az otthonról hozott kedvenc tárgyakkal alhatnak. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek megfelelően kevesebbet, vagy többet alhassanak. A kipihent gyerekek halkan, nyugodtan tevékenykedhetnek.
9
A gyermekek egészségének védelme, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása és balesetvédelem Gondoskodnunk kell a gyermekek testi épségét veszélyeztető ártalmak távoltartásától. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a gyermeki szervezet működését, és az ezeket befolyásoló tényezőket. A gyermekeket mindenkor arra neveljük, hogy vigyázzanak saját és társuk testi épségére, szerveik védelmére. - a gyermekeknek legyenek ismereteik az emberi szervezetről, illetve testrészekről (tudják megnevezni azokat, legyenek tisztában érzékszerveik fontosságával és annak védelmével (szem, fül, orr, nyelv, bőr); - fel kell hívnunk a figyelmüket, hogy szájukba, fülükbe, orrukba, szemükbe idegen tárgyat ne dugjanak; - a gyermekeket az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és magatartásformát - a foglalkozási ágakba beépítve – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük meg. - megismertetjük őket az orvos és védőnő munkájával, és a számukra érthető betegellátás feladataival; - ismerjék a betegség és a gyógyszerek lehetséges összefüggéseit, tudják, hogy gyógyszert csak felnőtt felügyelete mellett vehetnek be; - megismertetjük velük a fontosabb beleset megelőzés szabályait (tűz, víz, rozsdás vas, csípések, ütések, horzsolások.); A fejlődés várható jellemzői: Tudatosodik bennük, hogy egészségünket óvni, védeni kell, ezért saját, valamint társaik testi épségére vigyáznak Veszélyforrás észlelésekor megfelelő magatartásformát tanúsítanak Életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek szervezetük működéséről Különbséget tudnak tenni az egészséges, ill. egészségtelen táplálék között, választási lehetőség esetén az egészségeset választják Alapvető ismeretekkel rendelkeznek a szív élettani jelentőségéről Egészségmegőrző szokásaik alakulnak Egészségmegőrzés Ahhoz, hogy gyermekeinkben kialakuljon az egészség, mint érték, lényeges az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. A gyermekeknek meg kell érteniük az ok-okozati összefüggéseket (pl. piszkos kéz, mosatlan gyümölcs = betegség, fogápolás elhanyagolása = fogromlás). El kell érnünk azt, hogy az egészségügyi szabályok megtartása a gyermek magatartásának szerves részévé váljon.
10
Balesetvédelem A csoportba érkező gyermekeket megismertetjük a csoportszobával, az óvoda helyiségeivel, az udvarral és az udvari játékokkal, valamint az óvodában dolgozó felnőttekkel. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetveszélyes helyzetekre és elmondjuk nekik mit szabad és mit nem. Minden szeptemberben a tűzvédelmi tervnek megfelelően gyakoroljuk a tűzriadót, valamint november elején tűzvédelmi nap keretében meghívjuk a hely tűzoltókat, akiknek segítségével megtanuljuk és gyakoroljuk a vész esetén teendőket. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a gyermekekkel foglalkozó személyeknek kötelességük jelenteni az óvoda vezetőjének a körülményeket, felhívni a figyelmet azokra a környezeti lehetőségekre vagy tárgyakra, amelyek balesetet idézhetnek elő. Testi-lelki egészség fejlesztése Az óvodapedagógus feladata:
szeretetteljes légkör alakítása
A gyermek óvodában eltöltött ideje alatt gondoskodjon a gyermek testi lelki szükségleteinek kielégítéséről
törekedjen a családok eltérő szokásainak figyelembevételével a bensőséges kapcsolat alakítására a gyermekkel.
az egyéni bánásmódot a kiemelt figyelmet igénylő gyermeknél fokozottan érvényesítse.
Irányítsa a gyermekeket pozitív megerősítésekkel, reális önértékelés felé!
Ismertessen meg helyes egészségvédő és megőrző szokásokat a gyerekekkel! Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Kezd kialakulni önértékelése, közösségi tudata, másokhoz való tartozás érzése, segítőszándéka. Átérzi a csoporthoz tartozás felelősségét. Kellő önbizalommal és önbecsüléssel rendelkezik. Konfliktusait erőszakmentesen, kellő önállósággal oldja meg.
11
3.2 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Alapcélunk abból a sajátos helyzetből indul ki, mely szerint a gyerekek rendkívül eltérő családi nyelvi és származási közegből érkeznek az óvodába.. a zökkenőmentes beilleszkedés megteremtése Ezért
gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyának megismerése, elfogadása,
toleráns, megértő, segítése alapfeladatunk.
a közösség alakítási folyamat,
Mindezek mellett azonban figyelembe vesszük, hogy az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, érzelmi beállítottsága. Ennél a korosztálynál elsődleges a felnőtthöz való viszony minősége. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket érzelmi biztonságban állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, és szeretetteljes légkör vegye körül. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek személyes példa és tudatos nevelés által megtanuljanak olyan magatartásformákat, viselkedési szabályokat, melyekkel saját és társai testi épségét megóvhatja Feladataink:
derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, mellyel biztosítjuk számukra az érzelmi alapot, biztonságot az óvodába lépés pillanatától A családi háttér ismeretében törekszünk megismerni, megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Az óvodai élet tevékenységeinek segítségével a gyerekeket megtanítjuk alkalmazkodni, elfogadni, tolerálni, szükségleteiket késleltetni, önmagukat megvalósítani, úgy hogy e közben nem sértik társaik szabadságát. Ehhez szükséges a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó óvodapedagógus és dajka elfogadó, gondoskodó, segítő, példamutató magatartása. A szabadon választott tevékenységek ideje alatt a gyerekek maguk választják meg társaikat, ezzel is segítjük a társas kapcsolatok alakulását.
Az egészséges, kiegyensúlyozott gyermek életéből nem hiányozhat az öröm. Ne felejtsük el, hogy az öröm testi és szellemi energiaforrás is. A napi nevelőmunka legapróbb részlete is tükrözze a gyermek iránti okos szeretetet, amely azonban távol áll a kényeztetéstől. A tudat, az érzés, hogy szeretnek, nyugalmat jelent a gyermekeknek.
12
A fejlődés várható jellemzői: Szívesen járnak óvodába Érzelmileg kötődnek társaikhoz, a felnőttekhez. A gyermekek megtanulják a helyes viselkedés szabályait, és ezt mindennapi életükben betartják, és betarttatják. A felnőtt kérése nélkül segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetekben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Használják egymás, illetve a felnőttek metakommunikációs jelzéseit. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolára. Közösségi nevelés Az együttesség, a közösen átélt élmények érzelmi többletet adnak a közösség tagjainak. A gyermekcsoportban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, melyekhez igazodik a gyermek. Ugyanakkor minden gyermek sajátos tulajdonságokkal rendelkező, egyedi személyiség, aki egyéni kompetenciáival járul hozzá a csoport alakulásához. A gyerekek egymás közötti kapcsolatában természetessé válik, hogy mindenki más, egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, és így, másságával együtt elfogadható és szerethető. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, a különbözőségek elfogadását, egymás segítését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek személyes példa és tudatos nevelés által megtanuljanak olyan magatartásformákat, viselkedési szabályokat, melyekkel saját és társai testi épségét megóvhatja. Területei:
beszoktatás mindennapok óvodai ünnepek Beszoktatás
Mindennapok
- Az óvoda látogatása az óvoda kezdés előtt
- Pozitív kapcsolat alakítása az óvodával
- a szülőktől való fokozatos elválási folyamat zökkenőmentességének segítése
- érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek biztosítása
- családlátogatás, anamnézislap felvétele, a gyermekkel kapcsolatos információk beszerzése
- megfelelő szokásszabályrendszer kialakítása a nyugodt légkör érdekében
13
Óvodai ünnepek Közös élmények biztosítása: - Mikulás - Karácsony - Farsang - Évzáró - Ballagás Csoportos ünnepek: - Születésnap
3.3 Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a nevelés lehetővé teszi a gyermek személyiségének fejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nevelésben alkalmazott pedagógiai módszereknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodni. Az óvodáskorú gyermek minden iránt érdeklődő. Ami iránt a gyermek érdeklődik, azt igyekszik megismerni – így indul el a megismerés folyamata. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet a gyermekek megismerésének folyamatára, hiszen csak ennek jegyében történhet meg a fejlesztés. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve a változatos tevékenységeken keresztül biztosítjuk a gyermeki tapasztalatszerzés lehetőségét. Célunk a gyermekek meglévő képességeinek:
érzékelésének,
észlelésének,
emlékezetének,
figyelmének,
képzeletének,
kreativitásának,
gondolkodásának,
beszédképességének fejlesztése
Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés területét sajátos módon az óvodai élet szerves részeként kezeljük. A magyar anyanyelvűek esetén a magyar nyelvet, az angol anyanyelvűek esetén az angol nyelvet stabilizáljuk, szókincsgyarapítás esetén is ezt az elvet tartjuk szem előtt. Ugyanakkor a gyermekek sajátossága szerint segítjük a kommunikációt és a másik nyelv megismerési folyamatát. Egyéni fejlesztés és kis létszámú foglalkozás keretében oldjuk meg ennek a nevelési célnak a megvalósítását. Feladataink:
A gyermekek képességeinek kibontakoztatásához szükséges feltételek és tevékenységek folyamatos biztosítása. Minden gyermek önmagához mért képességének fejlesztése. A játékos tapasztalatszerzés biztosítása. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembevevő folyamatos pozitív modellnyújtás megadása az utánzásos minta és a modellkövetés érdekében.
14
A kissebség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok Helyi nevelési programunk, óvodánk hosszú távú tervének alapdokumentuma. A gyermekek összetétele évek során az óvoda iránti igényből adódóan változhat. Jelenleg 70 % magyar anyanyelvű 30 % külföldi, eltérő nemzetiségű gyermek jár intézményünkbe. Az óvodai élet tevékenységformáinak megvalósítása ezen adott meghatározottságon alapszik. A magyar anyanyelvű gyermekek esetében az anyanyelv dominancia mellett, szerepet kap az angol nyelv megismerése és használata. A külföldi gyermekek esetében az angol nyelv anyanyelvként történő használata mellett fontos feladat a gyermekből adódó magyar nyelv elsajátítási szintjének követése. Mindkét esetben a nyelv ápolásával járó feladatok pedagógiai munkája mellett a kultúra megismerésére törekvés. Az iskola előtti életkorban a 6-7 éves gyermekek esetében célként jelöljük meg az adott anyaország kultúrájának életkori sajátosság szerinti szintjében történő alaptájékozottság szerinti ismeret átadást. Az értelmi fejlesztés, nevelés területén a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Aktívan érdeklődnek spontán és szervezett ismeretszerzés során. Képesek megfigyelésre, érzékelésre – ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Életkoruknak megfelelő ideig képesek egy adott dologra figyelni, felidézni, visszaemlékezni. Képesek eseményeket, történeteket saját szavaikkal elmondani. Élményeiket elmesélik, képesek meséket kitalálni. Tudják ismereteiket összehasonlítani – összefüggéseket felismerni.
15
3.4 .Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 3.4.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek -
Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI)
-
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek (BTM)
-
Kiemelten tehetséges gyermek,
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Napjainkban a nevelő-oktató munka legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. A közoktatási rendszeren keresztül is arra kell törekedni, hogy az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekeknek javuljon az életminősége, a korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő a továbbhaladást, a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést. Az anamnézist, a diagnózist a szakszolgálat és a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztést ez alapján elsődlegesen a szakszolgálat és az EGYMI szakemberei végzik: pszichológus,
logopédus,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus,
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelése A nevelés célja:
Fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának A gyerek az életkorának és élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni és azokat magáévá tudja tenni
Tehetséggondozás Az óvodás gyerekeknél tehetségígéretről, tehetségre irányuló hajlamról beszélhetünk. A fejlődés belső menete, és a környezeti hatások (nevelés) szerepet játszanak ennek az ígéretnek a megvalósulásában, alakulásában. A gyerekek adottságai a megfelelő környezeti hatások (család, óvoda, iskola, társak) által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé. Az óvodai tehetséggondozás első lépése, a tehetség azonosítása, felismerése. Az óvodai tehetséggondozásban a legfontosabb feladat az elfogadó légkör, tág
16
cselekvési szabadság, gazdag tapasztalásokra lehetőség biztosítása, a gyermek egész személyiségének harmonikus kibontása. Az óvodai tehetségfejlesztés célja:
fejleszteni a tehetséges gyermek erős oldalát, differenciált feladatokkal, játékokkal,
tudásuk mélyítése
az esetleges gyenge területek fejlesztése
pihenés, relaxáció lehetőségének megteremtése
3.4.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, az értékek válsága miatt egyre több családban érzékelhetők életvezetési problémák. Ezek miatt nő a feszültségszint, csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családokban sokszor érezteti hatását és leggyakrabban a gyermeken vezetődik le. A nevelés célja: Az esélyegyenlőség biztosításával a gyermek érzelmi- értelmi felzárkózása, a szülők szemléletének, hozzáállásának formálódása.
17
4 Az óvodai élet megszervezésének elvei, feltételei 4.1 Óvodánk személyi feltételrendszere A gyermekek speciális összetételéből következik, hogy a felnőtt szakemberek megválasztása igen komoly gondot jelentett. Mivel az óvodába járó minden gyermek beszéli az angol nyelvet, így csoportonként 1 angol és 1 magyar anyanyelvet biztosító óvodapedagógus végzi a mindennapi nevelőmunkát. A logopédus mindkét nyelvet beszéli, így a beszédhibák és a diszlexia prevenciós foglalkozások megoldottá válnak. A családok életviteléből adódó hiányos apa/férfi szerep figyelembevételével igyekszünk férfi pedagógusokat is biztosítani intézményünkben.
4.2 Az óvoda tárgyi feltételrendszere A nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. A berendezési tárgyak, eszközök, játszószerek a gyermekek biztonságát szolgálják, esztétikusak. A csoportszobák külön öltözővel rendelkeznek, ami az óvodába érkezés és távozás nyugodt feltételeit teremti meg. A kiscsoportosok és a vegyes csoport szobáihoz saját, könnyen megközelíthető fürdőszoba is tartozik. Középső és nagycsoportosok osztoznak a fürdőszobán. A berendezési tárgyak az alábbi sajátosságot mutatják:
gyermekméretűek, a gyermekek játszóhely igényét jól szolgálják
a játszóeszközök sokrétűek, a gyermekek életkori sajátosságai mellett az egyéni fejlődést is megfelelően szolgálják
18
IRODALMI NEVELÉS
A KÜLSŐ VILÁG ZENEI NEVELÉS
VIZUÁLIS NEVELÉS
MOZGÁS
TEVÉKENY MEGISMERÉSE
magyar,
dobok
ollók
babzsákok
érzékelést,
angol
csengők
papírragasztók
kerti mászókák
észlelést,
nyelvű mese-
csörgők
temperák
labdák
gondolkodást
könyvek,
xilifonok
vízfestékek
bordásfal
fejlesztő
kazetták,
metallofon
ecsetek
tornaszőnyegek
játékok
CD-k
ritmusbot
rajzlapok
tornapadok
bábok
furulya
írólapok
ugrószekrény
hangosköny
audio
vizes papírok
zsámolyok
emberi-
kazetták,
vizes karton
gumiasztal
tárgyi
CD-k
krepp papír
gumilabdák
környezet
éget fejlesztő
zongora
fűzőlap
tollas ütők
megismerését
társasjátékok
gitár
kivágó minták
maroklabdák
segítő
filctollak
hulla-hopp
eszközök,
színes ceruzák
karikák
egyéb
zsírkréták
tornabotok
anyagok
színes gyurma
tornakötél
natúr gyurma
piramis mászókák
gipsz
gyűrűshinta
gipsz kiöntő
vek
beszédkészs
természeti-
ejtőernyő
forma
ugráló-kötelek
hurkapálca
udvari eszközök
filc
zsákvászon
Várható fejlesztések, beszerzések: A meglévő törvények értelmében a kötelező eszköznorma szerinti bővítés.
19
4.3 Az óvodai élet megszervezése 4.3.1 Napirend TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek fogadása, játék, tevékenység, kezdeményezés Mindennapos testnevelés
IDŐTARTAM szabadon
választott
8.00-9.00 9.00-9.10
Tízórai
9.10-9.30
Játékba ágyazott tanulás
9.30-10.30
Szabad játék, levegőzés a kinti
10.30-11.30
környezetben Tisztálkodás, készülődés az ebédhez
11.30-12.00
Ebéd
12.00-12.30
Csendes pihenő, csendes elfoglaltság
12.30-14.00
Kötetlen kezdeményezés, vagy kötött formájú foglalkozás
14.00-14.30
Uzsonna
14.30-14.50
Szabad játék az udvaron
14. 50 - hazaindulásig
4.3.2 Hetirend hetirend verselés-mesélés ének-zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézimunka testnevelés-mozgás külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatszerzés
kiscsoport
középsőcsoport
nagycsoport
magyar-angol nyelven heti 2 alkalom magyar-angol nyelven heti 2 alkalom mindennapi tevékenység heti 2 kötelező
magyar-angol nyelven heti 2 alkalom magyar-angol nyelven heti 2 alkalom heti 2alkalom
magyar-angol nyelven heti 3 alkalom magyar-angol nyelven heti 3 alkalom heti 2alkalom
heti 1 szervezett + spontán lehetőség matematikai tapasztalatszerzés spontán helyzetben
heti 3 kötelező heti 3kötelező (2 tornatermi, 1 úszás) (2 tornatermi, 1 úszás) heti 2 szervezett heti 2 szervezett + spontán + spontán lehetőség lehetőség heti 1 heti 1 szervezett szervezett formában formában
20
5 Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5.1 Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatéri módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejleszti és erősíti, élményt adó tevékenységgé. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapja meghatározó és átszövő legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékban fejlődnek a gyermekek különböző képességei, készségei és formálódnak érzelmi, akarati tulajdonságaik. A jó játék alapja a megfelelő légkör, hely, eszköz, élményháttér. A játékfajták ma már nem elkülönülten jelennek meg a gyermek tevékenységében, hanem jellemzően összekapcsolódnak. A kezdeti manipulációs gyakorlójáték gyakran magában rejti a szerepjáték elemeit is. A barkácsolás, építő konstrukciós játék, szerepjáték, bábozás és szabályjátékhoz biztosított tárgyi feltételek alaplehetőséget adnak a kibontakozandó jó játékhoz! A játék és tanulás óvodáskorban egymástól elválaszthatatlan. Feladataink:
A nyugodt légkör biztosítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtésében.
Az óvónő tudatos, megengedő, támogató jelenléte és indirekt irányítása révén potenciális partner, játszótárs, aki csak szükség esetén avatkozik be a játékba. Speciális gyermekösszetételünkből következően a gyermekek egymással történő együttjátszásának indirekt segítése. Az óvónő ráérez a gyerek lelkiállapotára, empátiája segítségével a felmerülő problémák okát kutatja. A „játékból való olvasni tudás” empátiát, tapintatot, megfelelő szintű intelligenciát követel. Magatartásával képes oldani a feszültséget, az elszigeteltséget, aminek az óvónő és a gyerek közötti jó kapcsolat, érzelmi kötődés az alapja. A játék megfigyelésének tudatos felhasználása a nevelés folyamatában, célok elérésében. Napirenden belül elegendő idő biztosítása a játék számára. Az eszközök folyamatos biztosítása és fejlesztése a gyermek játéktevékenységéből adódóan, valamint helyzetek teremtése. A játékhoz szükséges közös élmények átélésének biztosítása. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódás a játéktevékenységbe, együttjátszás a gyermekekkel. Speciális gyermekösszetételünkből következően a gyermekek egymással történő együttjátszásának indirekt segítése.
21
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
Szükségleteiknek és életkoruknak megfelelő játékot választanak. Bekapcsolódnak a közös játékokba, együttjátszanak. Önálló, kezdeményező megnyilvánulásaik vannak. Kialakultak pozitív érzelmei társaik iránt. Kezdeményező magatartásúakká válnak. Aktívan vesznek részt, az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Képes szabályjátékok megtanulására szabályok betartására az esetleges kudarcok elviselésére. A megismert szabályokat betartják, követik. Létrehoznak egyszerű alkotásokat. Egyéni ötleteik, javaslataik vannak. Adott tevékenységhez helyesen választanak anyagokat és eszközöket. Képesek saját átélt élményeinek feldolgozására, dramatizálására. Elfogadják társaik javaslatait, ötleteit.
5.2 Verselés-mesélés A mese, vers adta érzelmi gazdagság, gazdagodás révén biztosítja a gyermeknek a lelki egészség és egyensúly fenntartását. A mese oldja a szorongást, melyet a nagyrészt még ismeretlen világ, és a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyermekből. A mese az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A belső képteremtés kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely az óvodai mese, vers, távlati feladata. Óvodánkban az óvodapedagógusok nagyfokú odafigyelése és tudatossága elengedhetetlen követelménye a fejlesztésnek, mivel a gyermekösszetétel mellett a napi kihasználtság jellemzősége is domináns tényező a fejlesztés szervezése tekintetében. Az irodalmi nevelés (magyar vagy angol kezdeményezése esetén egyaránt) célja az érdeklődés felkeltése a változatos irodalmi élmények biztosítása során. A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A hallási és differenciáló képesség fejlesztési célját a két anyanyelvűség indokolja, ahol egyik anyanyelv sem károsulhat, még akkor sem, ha a magyar anyanyelvű szülők elvárása az angol nyelv jó szintű elsajátítása. Mindezek általi fontos célok: - Az anyanyelvi kódok helyes elsajátítása. - A beszédmegértés képességének fejlesztése. - A beszédkedv felkeltése és megőrzése. - A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. Az irodalmi élményekre történő fogékonyság megalapozása által a könyvek iránti vonzódás kibontakoztatása a könyvel való helyes bánásmód elsajátíttatása. 22
Feladataink:
A megfelelő hely, eszköz érzelmi közeg biztosítása, az irodalom iránti érdeklődés felkeltése A változatos irodalmi művek terv szerinti megválasztása. (mondókák, verses mesék, mesék jó megválasztása, mindkét nyelven) Az irodalmi élmények gyermekek által történő visszaadásának biztosítása (dramatizálás, élő játék) Érzelmek pozitív irányú formálása a meghitt légkör biztosításával. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Szívesen mondanak mondókákat, verseket, meséket. Tudják a megismert szavak jelentését azok alkalmazását. Képek láttán tudnak néhány mondatot önállóan alkotni Képesek az irodalmi élmények ábrázolásbeli megjelenítésére. Vigyáznak a könyvekre, azokat megfelelően használják. Nyelvileg helyesen beszélnek (magyar anyanyelvűek mindkét nyelven, angol anyanyelvűek angolul)
5.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket a gyermekben, ezért elengedhetetlen része a nevelésnek, jelen van a nap bármely szakában, ezáltal kiváló alapot is teremt a képességfejlesztéshez. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok örömet nyújtanak a gyermekeknek. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységévé kell válnia, s ezért fontos, a felnőtt minta. Célunk mindkét nyelven megismertetni a gyerekeket a különféle gyermek közeli dalokkal, énekes játékokkal, amit legtöbb esetben játék kísér. A zenei élmény komplex biztosítása az alábbiak szerint: mondókák, höcögtetők
dalos játékok, gyermekdalok
ritmikus hangszerek, változatos mozdulatok
23
vokális és hangszeres zene
A fejlesztés területei:
Az éneklési készség fejlesztése: éneklés megszerettetése, tiszta éneklés kialakítása.
Zenei hallás fejlesztése: magasabb-mélyebb hang megkülönböztetése, halkabbhangosabb megfigyeltetése.
Belső hallás fejlesztése: zenei emlékezet, képzelet, alkotókedv fejlesztése, dallamfelismerés, dallambújtatás.
Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmus, ezek összekapcsolása.
Tempóérzékelés: gyorsabb-lassabb megkülönböztetése, érzékelése.
Mozgásfejlesztés: különböző térformák kialakítás, páros játékokkal, hidas, kapus… stb. játékokkal, különféle mozgásokkal, mozdulatokkal, tánclépésekkel.
Feladataink:
A gyermekek éneklési készségének kialakítása, fejlesztése. (megfelelő hangkészletű dobos játékok kiválasztása csoportonként) a dal és mondóka anyagot, valamint a zenehallgatás anyagát a különböző kultúrák figyelembe vételével válogatjuk. Ritmusérzék és hallásérzéki fejlesztés, belső hallás kialakítása. Mozgás, térforma, zenei alkotókedv fejlesztése Zenei hangszerek megismertetése A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
6 hang terjedelemben szépen énekelnek. Kialakult az egyenletes és dalritmus érzékelésének képessége. A belső hallásuk fejlődése által képessé válnak a dallambujtatásra, visszaéneklésre, zenei felelgetésre. Képesek lesznek dallamrögtönzésre a dallamokhoz mozgás és játék „komponálásra.” A magyar anyanyelvű gyerekek angol nyelven is elsajátítják a dalanyagot, az angol anyanyelvűek kevesebb magyar dalt tanulnak meg. Meg tudják különböztetni a tárgyak eltérő hangjait, zörejeket, ritmushangszerek hangját.
24
5.4 Rajzolás, festés, mintázás A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különbözi fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázolás (agyagozás, gyurmázás, rajzolás, vágás, festés, ragasztás, varrás, batikolás, barkácsolás) a nap folyamán állandóan megnyilvánuló kedvelt tevékenységformák. A fejlődés jellegzetességeinek alapját képezi a rajztevékenység, formaábrázolás kialakulása, aminek előfolyamata a firkakorszak. Az óvodapedagógusoktól nagy pedagógiai tapasztalatot igényel ezen időszak megfelelő pozitivitású kezelése, valamint az esztétikai érzék teljes tartamú kibontakoztatása. A különböző anyagokkal való foglalkozás során a gyerekek érzékeléses és mozgásos SZENZO-MOTOROS FUNKCIÓI egyszerre működnek, ezáltal alakul ki az érzékelés és mozgás összerendezése. Cél, hogy a gyerekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi, plasztikai kifejezőképesség birtokában jussanak, alakuljon ki bennük a rendező, komponáló, térbeli tájékozódó képesség. Iskolakezdésig a kéz-szem koordináció szintje alkalmassá tegye őket az írás alapjaihoz szükséges feltételek elsajátításra, valamint alakuljon ki a helyes eszköz (ceruzafogás) módja. Feladataink:
A gyermekek megismertetése a különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival. Az eszközök állandó biztosítása a változatos munkakeretek megadásával. Sikerélmény folyamatos biztosítása. Az egyéni képességek szerinti igényelt segítség biztosítása az eszközhasználat és tevékenységvégzés során. Az eszközökkel kapcsolatos szokások, szabályok megtartása. A saját és társak „alkotásának” megbecsülésére nevelés. Gyermekmunkák kifüggesztése a csoportfaliújságon. A vizuális tevékenység során az érzelem, értelem, manuális készség, kreativitás, téri tájékozódás, képi gondolkodás, szín és arányérzék fejlesztése.
A vizuális nevelés legyen a gyermek számára öröm és felszabadult tevékenység, a gyermekek munkája mindannyiunk számára érték. Ennek megfelelően kell kezelnünk. Igyekszünk felhívni a Szülők figyelmét a vizuális nevelés fontosságára, ezáltal elérve, hogy a gyermekek otthon is gyakorolhassák ezeket a tevékenységeket.
25
A fejlődés várhatójellemzői óvodáskor végére A gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran használják az ábrázolás eszközeit. Emberábrázolásuk során megjelennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások. Koordinált szem és kézmozgással rendelkeznek, ezáltal ceruzafogásukat a helyes technika jellemzi. Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, papírelemekből és más anyagok-termények, kavicsok felhasználásával képet, egyszerű játékot tervezni és készíteni.
5.5 Mozgás A mozgás nélkülözhetetlen velejárója az életnek. Kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. Az egészséges életmódnak elengedhetetlen része a testünk edzése, ami az óvodás életkorban az egyik legalapvetőbb cél. (a testi képességek alakítása, fejlesztése ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség, testtartás stb.) A mozgás sokirányú biztosítása mellett szeretnénk a mozgáskoordináció kialakítása érdekében a szervezett foglalkozások egymásra építettségének megtartásával a gyermekeket eljuttatni a nagymozgástól a koordinált mozgásig. Óvodánkban kiemelt szerepet és jelentőséget tulajdonítunk a testnevelési játékoknak a szabad mozgásoknak egyaránt, ami az alábbi rendszerben valósítunk meg: játékos mozgás
szabadban spontán lehetőségként
a gyermek vagy felnőtt kezdeményezése által
tornateremben csoportszobában
szervezett keretek között testnevelés foglalkozások rendszerében
mindennapos testnevelés formájában
26
Fejleszteni kívánt képességkörök: 1. Motoros képességek és fejlesztésük: -
Kondicionális képességek: → erő → állóképesség → gyorsaság
-
Koordinációs képességek: → → → → →
-
téri tájékozódás kinesztetikus differenciálás reakció egyensúlyérzék ritmuskészség
Mozgékonyság, hajlékonyság:
2. Testséma fejlesztés: -
Testrészek ismerete Személyi zónák alakítása Testrészek funkciója
3. Percepciófejlesztés (térbeli viszonyok fejlesztése) 4. Érzelmi és személyiség fejlesztés: -
Aktivitás Érzelmi motiváltság Harmonikus, összerendezett mozgás Kitartás Közösségi magatartás Kudarctűrő képesség Önbizalom fejlesztése
A testi nevelés során járás- futógyakorlatokat végeznek a gyermekek, valamint ugrásokat, egyensúly-, talajgyakorlatokat, labdával végezhető és kéziszer-gyakorlatokat. A testi nevelés anyagában szerepel még kúszás, csúszás, mászás, különböző dobások, hossztengelykörüli gurulás, gurulóátfordulás, függés, valamint sor- és váltóversenyek.
27
Feladataink:
Tervszerűen összeállított mozgásfejlesztő program kidolgozása a nagymozgástól a koordinált mozgásig. A mozgástevékenységek folyamatos biztosítása (szervezés, eszköz stb.) Az eltérő gyermekek testi képességeinek állandó figyelembevétele. A helyi adottságok maximális kihasználása. A mozgás örömteli végzésének kialakítása.
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:
Szívesen, örömmel végzik a mozgástevékenységeket. Elsajátítják a természetes mozgás elemeit. Megismerik, és követni tudják a mozgással kapcsolatos vezényszavakat. Képessé vállnak az irányváltoztatásra, sor és köralakításra, egyensúlyozásra. Képesek lesznek fél és páros lábon szökdelni, át tudnak ugrani kisebb akadályokat, labdát tudnak gurítani, pattintani, célozni tudnak vele.
Mindennapos testnevelés A mindennapi testnevelés időpontját a napi tevékenységhez igazodva az óvónő tetszőlegesen választhatja. A mindennapi testnevelés szervezésében, lebonyolításában jelentős szerepe van a dajkának.
5.6 A külső világ tevékeny megismerése
KÖRNYEZETISMERETI
MATEMATIKAI
NEVELÉS
NEVELÉS
A „Boldog óvodás évek” programban az óvoda egyik törekvése, hogy a 3-6 éves gyermekeket segítse a világ megismerésének folyamatában. A környezettel való ismerkedés a fejlődét alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. A környezet és matematikai nevelés egyaránt lehetőséget teremt a szűkebb, tágabb környezetben történő tapasztalatszerzésre. A környező valósággal való ismerkedés során a gyermek tapasztalatokat szerez az őt körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. A kisgyerek az első tapasztalatait a környezetéből, az otthoni környezetből hozza. Épp ezért, az otthonról jövő családi nevelésnek, gondolkodásnak az elsődleges szerepe megmarad, ez mindvégig döntő hatású. Az óvoda ezt befolyásolhatja és színesítheti a sajátságosan kialakított környezetével, gazdag tevékenységek választékával, derűs, szeretetteljes légkörével. 28
A környezet megismerésének tartalmát három részre oszthatjuk: - természeti- és társadalmi környezet; - környezetvédelem; - környezetünk mennyiségi-, és formai viszonyai. Természeti és társadalmi környezet: CÉLOK
TERMÉSZET
A természeti környezet felfedezése, megismerése. A környezettudatos magatartás és a környezetvédő szemlélet megalapozása. A természetben történő változások megfigyelése ok-okozati összefüggések megláttatása
napszakok, évszakok változása időjárás, öltözködés kapcsolata növények fejlődése, megkülönböztetése, felhasználása állatok jellemzői, csoportosításuk élettelen környezet megfigyelése környezetvédelem
TÁRSADALOM
EMBER
MIKROKÖRNYEZET
A speciális óvodai
Testünk
összetétel
(én kép)
indokoltságából adódóan különböző
Család
népek, kultúrák
(szűkebb, tágabb)
megismerésére
Óvoda
törekvés.
(gyerekek, felnőttek)
MAKROKÖRNYEZET Földünk
Más nép-más ország felfedezése.
lakókörzet: óvoda és környéke
Különbözőségek, hasonlóságok
Iskola, múzeum közlekedés A TÁRSADALMI LÉTÜNK EGYÉB LEHETŐSÉGEI: bevásárlóközpontok piac posta stb.
29
megállapítása: -
bőrszín, külső jegyek
-
ország jellemzőség
-
sajátos kultúra
-
ünnepek,
-
szokások
Feladataink:
A célok megvalósítása érdekében olyan feltételek teremtése, amely a természetitársadalmi közegben lehetőséget biztosít a gyermeki tapasztalatszerzésre. Kiemelten kezeljük a másság elfogadását és tiszteletben tartását és az egymás iránti toleranciát az ember széleskörű megismerését. Sokrétű lehetőség biztosítása a természet megszerettetésére, a környezettudatos magatartás kialakítására.
5.7 Környezetvédelem A környezetvédelemmel kapcsolatos belső motiváció kialakítását az egyén fejlődésének szakaszaihoz igazodva kell megteremteni. A nevelés módjainak megfelelő alkalmazása az eredmény tekintetében meghatározó fontosságú.. A környezettudatos gondolkodásmód kialakításának eszközei közt kiemelt fontosságú a minél kisebb korban elkezdett tudatos és tervszerű környezeti nevelés szerepe. A jövőnk nagymértékben attól függ, hogy milyen környezettudatos szemléletet, hozzáállást, viszonyulást tudunk átadni a fiataloknak. A gyerekeket már a bölcsődében, óvodákban rá kell szoktatni arra, hogy a szemetet szelektíven gyűjtsék, takarékoskodjanak az energiával, vigyázza és óvja szűkebb és tágabb környezetét. . Ez a korosztály az életkoránál és az egyéni sajátosságainál fogva rendkívül fogékony, a szemléletük még könnyen formálható. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy egészség- és környezettudatos felnőttekké váljanak gyermekeink. Ezért szem előtt tartjuk, hogy a gyerekek személyiségfejlődése egységes egésszé alakuljon. Arra neveljük őket, hogy:
óvják, gondozzák a virágokat, növényeket;
tudják megtermelni, elkészíteni alapvető élelmiszereiket (zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret, stb)
tudatosodjon bennük, hogy életük része a természet, ezért védeni és óvni kell;
ismerkedjenek meg a szelektív hulladék-gyűjtés fontosságával és lehetőség szerint alkalmazzák – szülői segítséggel is.
Környezettudatos vásárlási szokások alakuljanak (szerepjáték)
a szemetet a tartóba tegyék,
minden élőlénynek joga van az élethez;
védjék az állatokat, bogarakat (figyeljék meg életüket)
Az egészség értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát fedezhetjük fel mindennapjaiban.
Felelősség alakul ki a környezet (természetes és mesterséges) iránt, melyet mindennapi szokásrendszerében meg is él.
30
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyerekek biztonságosan tájékozódva közlekednek szűkebb, tágabb környezetükben. Ismerik a legalapvetőbb növényeket, azok fejlődése által képesek ok-okozati összefüggéseket meglátni. Tudnak gyönyörködni a természet szépségeiben. Tudnak különbséget tenni az élő és élettelen környezetben. Védik és óvják a környezetüket. Ismerik a saját magukkal kapcsolatos legfontosabb adatokat, testrészeiket. Képesek kategóriát felállítani: - az ember - állat-növény - élő és élettelen környezet tárgykörében Ismereteket szereznek más népekről és tolerancia gyakorlására képesek egymás iránt. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai Az óvodáskorú gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb értelemben vett természeti, tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiségszemlélete. Célunk az értelmi képességek fejlesztése a tapasztalatok megteremtésének elősegítése által, mennyiségi, forma-kiterjedésbeli összefüggések megláttatásával. A matematikai nevelés, a logikai készségek fejlesztése hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. Anyagát elsősorban a környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok biztosítják. A gyermekek a környezetben végzett megfigyelések alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, tulajdonságaik alapján szétválogathatók. Az óvodába kerülés pillanatától kezdve a gondolkodás fejlesztésének segítése a spontán és játék helyzetek kihasználása által a matematikai gondolkodás alapjainak megteremtése:
31
Matematikai tartalmak: o o o o o
összehasonlításokat, csoportosításokat relációk feltárását, fogalomalkotásokat, kapcsolatkiépítést, oksági összefüggések keresését irányozza
A számfogalom kialakítása o o o o
mérés összemérés különböző egységekkel. számnevek, sorszámnevek gyakorlása, matematikai fogalmakkal való ismerkedés: több, kevesebb, ugyanakkora, pár, kisebb, nagyobb, stb.
Geometriai ismeretek fejlesztése o o o o o
építés, síkbeli alkotások térben a geometriai formák felismerése, megnevezése, játék közben rögzül a neve térirányok (lent, fent) téri relációk, névutók gyakorlása térfogat
Feladataink:
A mindennapi élet során a tapasztalatok megszerzésének elősegítése. A tervezett matematikai fejlesztés egymásra építésének kidolgozása Az egyénre szabott fejlesztés megvalósítása. megismertetjük, felfedeztetjük az összefüggéseket játékosan, tevékenységbe ágyazottan; problémahelyzetek teremtése, megláttatása, felfedeztetése; a spontán felismerések megerősítése; kreatív gondolkodtatásra törekvés; A játékos, élvezhető ismeretszerzés folyamatos biztosítása. Az ok-okozati összefüggés megláttatásának szükség szerinti elősegítése. A matematika tartalmú tapasztalatszerzéshez szükséges eszközök biztosítása.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Biztonsággal számolnak 10-es számkörben. Magasabb számkörben képesek mennyiségbeli megállapítást tenni. Ismerik és meg tudják nevezni a síkbeli alakzatok közül (a háromszöget, négyzetet és a kört) a térbeli alakzatok közül a kockát. Képesek tárgyak, objektumok méretének összehasonlítására, megfogalmazására. Képessé vállnak sorba rendezésre különböző szempontok alapján.
32
5.8 Munka jellegű tevékenységek A munka a napi tevékenység természetes része, a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Az óvodai életfolyamatos életvezetésében számtalan lehetőség adódik arra, hogy munkát végezzenek a gyerekek. A munka értékének megbecsülését nem lehet elég korán megtanítani. A játékkal. és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat. A gyermekek a munkát – éppúgy, mint a játékot – könnyedén, örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét és élvezik az elért eredményeket. A munka az óvodás kor végéig játékos jellegű marad. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, magában foglalja: -
a naposságot, az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkavégzéssel hozzájárulnak a társas kapcsolatok alakulásához is, érősödik bennük a közösségért végzett tevékenység értelme, a saját és mások elismerése
A munkavégzés által lehetővé válik a kitartás, a felelősségérzet, a kötelesség-teljesítés gyakorlása, az önértékelés, és ezzel együtt a közösségi értékelés alakulása. A munka hozzájárul az értelmi képesség fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, a munka eredményének megbecsülése, fontossága, hasznossága. A munkavégzés során a gyermekek megtanulják az eszközök, serszámok használatát, fejlődnek: -
akarati tulajdonságaik (kitartás, türelem, stb.); különböző mozgásaik (egyensúlyérzék, terítés, tárgyak hordozása, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, stb.); testsémájuk; térpercepciójuk, testkoordinációjuk (evőeszközök helyes elhelyezése, stb.).
33
Óvodapedagógus feladatai:
támaszkodunk a játékkal megegyező sajátosságaira; biztosítjuk az önálló munkavégzés lehetőségeit (virágöntözés, állatetetés, élősarok, kiskert gondozása, stb.); minél több lehetőséget adunk gyűjtőmunkára; megismertetjük a munka eszközeit, azok helyes használatát, felhívjuk figyelmüket a balesetveszélyre; igyekszünk bevonni őket azokba a munkafolyamatokba, amelyek képességeiknek és teherbíró-képességeiknek megfelelnek (ágyazásban való segítés, szék-asztal elrakás, kerti munka, udvarrendezés); az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be (pl. naposság); reális, egyéni fejlődést figyelembevevő értékeléssel segítjük a gyermekeket az adott feladat jobb megoldására, felébresztve ezzel kedvüket a további munkához; a közösen végzett munkatevékenység fontosságát tudatosítjuk bennük, ösztönözzük őket a hatékonyabb kivitelezésre (pl.: játék elrakás, teremrendezés, stb.); az óvónő és a csoportos dadus néni tevékenysége modell értékű; bátorítjuk, buzdítjuk, segítjük őket önálló munkavégzésük közben. a gyermeket saját magához mérten, fejlesztő módon értékeljük
A fejlődés várható jellemzői:
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesíthetik. Önállóan, igényesen végzik a munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Szívesen vállalnak feladatokat a közösség érdekében. A munkavégzéshez szükséges eszközökre vigyáznak
34
5.9 Tevékenységben megvalósuló tanulás Tapasztalataink szerint a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy – egy helyzet megoldását. A jövő, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket magabiztosan birtokolják. A tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése a gyermek által választott tevékenységrendszerben melyet az óvodapedagógus a gyermek képességi szintjéhez illeszkedő segítségadással valósít meg, változatos, cselekedtető játékos tevékenységek felkínálásával. A tanulási folyamat óvodás életkorban egy állandó folyamat, melynek egyéni ütemét mindig az adott gyermek elsajátítási szintje határozza meg. A játékba ágyazott tanulást a gyermek tevékenységi vágyára, játékos beállítódására, természetes kíváncsiságára, motorikusságára, eredményre, törekvési igényére önkifejezésére és az önállóságra törekvési szándékára építjük. Az egyéni képességfejlesztést az egyénre való odafigyelés jegyében a gyermek képességeiből kiindulva határozzuk meg. A legcélravezetőbbnek a kötetlen mikrocsoportos foglalkoztatási formát tartjuk. A jól szervezett tanulási tevékenység eredményeként sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket, ami biztosítja képességeik fejlődését az érzelmi stabilitás kialakításával. Feladataink:
A tanulást támogató környezet biztosítása A tanulás, mint tevékenységforma beágyazása a gyermeki játékba, aminek alapja a gyermekek természetes érdeklődése. a gyermek megismerési vágyának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése Az egyéni képességek folyamatos figyelembevétele az egyéni és differenciált fejlesztés megoldása. olyan helyzetek teremtése, amelyben felfedezhetnek, kipróbálhatják önmagukat, cselekvéses tanulással, felfedezéssel tapasztalatokat szerezhetnek és megismerhetik saját teljesítőképességüket; A fejlesztéshez szükséges feltételek folyamatos biztosítása az érzékelés, észlelés, állandó cselekedtetés megtartásával. A külső környezetből szerzett tapasztalatok, információk feldolgozása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekek feladattudatának kialakulása. A gondolatukat érthetően, mondatokban ki tudják fejezni. Konkrét okozati és egyszerű összefüggések meglátására képesek. A szándékos figyelmük eléri a 20-25 perc időtartamot. Képesek elkülöníteni a mese és valóság elemeit. Segítséggel képesek kijavítani saját tévedéseiket. Apróbb önértékelésre képesek. Rendelkeznek problémafelismerő és megoldó képességgel. Ki tudják fejezni gondolataikat, élményeiket rajzban is. 35
6 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. Hosszú távú célja a boldog felnőttkor megalapozása, rövidtávú az iskolaérettség elérése. A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére a következő együttható tényezők hatására- a gyermek belső érése, a családi és óvodai nevelési folyamatának eredményeként- eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Az érettség mutatói:
Mindkét nyelven érthetően kommunikálnak Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Óvodáskor végére a gyerekek természetes, belső igényévé válik a mozgás és annak szeretete, mozgásuk összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú. Biztosan mozognak környezetükben. Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak, képesek a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos megértésére, megnevezésére. Megfelelő a tér- és időtájékozódó képességük. Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak, képesek a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos megértésére, megnevezésére. A megtanult mozgásokat változatos kombinációkban és helyzetekben is képesek alkalmazni. Képesek a szem-kéz, szemláb koordinációt és az egyensúlyérzéket igénylő feladatok, gyakorlatok végrehajtására különböző kézi szerek, torna eszközök használatával. Szívesen vesznek részt szervezett mozgásokban, játékokban és maguk is kezdeményezik ezeket. Környezetükben biztonsággal tudnak tájékozódni. Képesek a térben biztonsággal tájékozódni, ismerik a jobbra-balra irányokat, értik és tudják követni azokat, illetve a helyeket kifejező névutókat. A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan, rendeltetésszerűen használják. A tevékenységek után azokat a helyükre elrakják Emberábrázolásukban megjelennek a részformák és a legegyszerűbb mozgások jelzései. Önállóan is tudják alkalmazni a különböző technikákat. .Képesek önállóan anyagot, témát választani. Forma ábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. A szűkebb és tágabb környezete iránt egyre nagyobb érdeklődést mutat. A különböző tevékenységek felkeltik érdeklődését A képszerű gondolkodását felváltja az elvont gondolkodás, az elvont fogalmakon át eljut a műveletek elvégzésének szintjéig. Felismeri az analízis-szintézis műveleteit – a rész-egész viszonyait -, amely az olvasás, írás, számolás tanulásánál fontos. 10-es számkörben biztosan számol, ismeri a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát Érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában fejezi ki. 36
Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Problémahelyzetekben törekszik a megoldás keresésére és szívesen kísérletezik. Rendelkeznek ismeretekkel a környezet védelmének fontosságáról, jelentőségéről. Ismeretekkel rendelkeznek a természeti környezet területén: a közlekedési eszközökről, szabályokról, az évszakokról és azok jellemzőiről, a napszakokról, a növényekről, az állatokról, színekről, az emberi testről. Ismerik saját személyes adataikat, családjuk adatait, szüleik és más emberek foglalkozását, lakóhelyük nevezetességeit, környezetük néhány intézményét. Képesek a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek a felismerésére, elemi ok-okozati összefüggések felismerésére. Az egyszerű matematikai kifejezéseket alkalmazzák, a 10-es számkörben biztonsággal tudnak számolni. Vannak ismereteik a halmazok, geometria, relációk témakörében. Képesek összehasonlítani, csoportosítani, összemérni, azonosítani. Aktívan, tevékenyen részt tudnak venni egyegy matematikai probléma megoldásában. Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei, összefüggései iránt. Szándékos figyelmük életkoruknak megfelelő, képesek a figyelemösszpontosításra. Képesek az elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Tanulási képességeik fejlettsége lehetővé teszi számukra az iskolai tanuláshoz való pozitív viszonyt. Óvodáskor végére kialakul belső érdeklődésük, szeretetük az irodalmi és művészeti alkotások iránt. Igénylik a mesehallgatást, ábrázoló tevékenységeket. Tudnak egyszerű formákat mintázni elképzelés és megfigyelés felhasználásával. A zenehallgatásnál figyelmesen végig hallgatják az élő zenét, az óvónő énekét, hangszeres előadásokat. Tevékenységeik alkalmával színhasználatukban érvényesítik a változatosságot. Alkotásaikban képesek kifejezni gondolataikat, élményeiket. Az ábrázoló tevékenység önkifejezésük egyik eszközévé vált, azt az alkotás öröme, az örömteli cselekvés jellemzi. Igénye alakul ki az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra, alkalmazzák a képi kifejezés változatos eszközeit. Felismerik a dallamot, ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni, tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni. Érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbséget. A tárgyak és környezet zörejhangját meg tudják különböztetni. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal megkülönböztetni. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében érzik és értik a hallott versek költői képeit. Mesehallgatás közben képesek belső képalkotásra, azok kifejezésére. Szeretik, becsülik, óvják a könyveket, örömmel lapozgatják, nézegetik azokat. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Szívesen mondanak általuk kitalált történeteket, melyet örömmel mesélnek. Szívesen báboznak, dramatizálnak önmaguk és társaik örömére. Érthetően, tisztán, folyamatosan, életkorához mérten árnyaltan fejezi ki érzelmeit, gondolatait, szükségleteit, használja a különböző mondat- és szószerkezeteket, szófajokat. Szókincse életkorához mérten bő, beszédfegyelme kialakult, végighallgatja, megérti mások beszédét. Érzelmi élete gazdag, érzelmeit kifejezi, bízik önmagában. 37
Környezetük megismerése során ismerik és alkalmazzák a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedésformákat, az érzelmi és erkölcsi viszonyokat. Kialakult bennük a természet szeretete, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete. A gyermek a csoportjában otthonosan mozog, tevékenykedik, ragaszkodik óvodájához, biztonságban érzi magát és érdeklődik társai, barátai iránt. Konfliktus helyzetben keresi a megoldást, kompromisszumra képes. Feladat és szabálytudata kialakult, munkájában önálló, kitartó, átérzik annak felelősségét. Szívesen vállalnak munkajellegű feladatokat, megbízatásokat. Szívesen vállalnak feladatokat a közösség érdekében is. Feladatvégzésükre a kitartás a jellemző. A környezet rendjének, értékeinek megóvása belső igényükké vált, megalapozódik bennük egy tudatos és környezetbarát szemlélet. A gyerekek ügyelnek saját személyük, személyes dolgaik és környezetük tisztaságára. Felébred bennük a természet szeretet, a természet tisztaságának, szépségének tisztelete. Együtt érez másokkal, érzelmeit felismeri, sőt lehetőség szerint képes a megoldás megkeresésére. Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival és az őt körülvevő felnőttekkel. Képes együttműködni társaival, és az őt körülvevő felnőttekkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan speciálisan képzett szakemberek segítségével folytatott pedagógiai munka mellett érhetjük el a kívánt fejlettségi szintet. Az iskolai életre való alkalmasság megállapításához szakértői vélemény és javaslat, valamint az intézmény pedagógusainak véleménye irányadó.
38
7 Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Célunk olyan eljárás megteremtése, amely használata során elkerülhető az óvoda iskolásításának veszélye. A minőségbiztosítást ezen belül az értékelést-mérést úgy értelmezzük, hogy az segítse elő a gyerekek szabad fejlődését, ugyanakkor szolgálja a helyi programunk magas szintű megvalósítását. Ahhoz, hogy mi tudjuk, hogy mely területen kell fejlődni a gyerekeknek, meg kell ismerni képességeiket. A mérés számunkra a megismerési folyamat eljárásait jelenti. A megismerés, ha az eredményeket regisztráljuk, rögzítjük, alkalmas az értékelésre. A gyerekeket minden területen meg kell ismerni, azaz mérni, és értékelni kell, tehát megpróbáltuk figyelembe venni a személyiségfejlődés legfontosabb komponenseit. A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk a nap bármely szakaszában. A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése biztosítja a fejlesztés lehetőségeit a tudatos teendőink meghatározását.
39
8 A tervezés dokumentációja 8.1 Csoportnapló Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.
8.2 Egyéni fejlesztési terv A tanév során két alkalommal végeznek az óvodapedagógusok méréseket, amelyek alapul szolgálnak, a gyermekek egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez. Az egyéni fejlesztési tervet az óvodapedagógusok készítik el, és a szülőtől a felmérés előtt beleegyező nyilatkozatot kér, illetve a mérés eredményéről tájékoztatja. Kiscsoportban bemeneti, a nagycsoportban kimeneti mérést végez az óvodapedagógus.
8.3 Gyermek fejlődésének nyomon követése Egyéni fejlődési lap: A gyermekről rögzített részletes feljegyzéseket tartalmazza, amelyet évente kétszer készít el. Fejlődési beszámoló: Évente három alkalommal a gyermek fejlődéséről részletes írásos beszámolót készítünk a szülők számára. Az óvodapedagógus feladatai:
Hetirend,, napirend összeállítása.
Nevelés-tevékenységbe ágyazott tanulás tervezése: éves, tematikus és heti terv
Kiscsoportban beszoktatási terv elkészítése.
Egyéni fejlődési lapok vezetése a gyermekekről.
Önreflexiók készítése
Nevelési terv értékelése
Éves anyaggyűjtés dal, dalosjáték, mondókák, mese-vers, környezeti témák.
40
9 Kapcsolataink Közvetlen partneri kapcsolatrendszer formái és megvalósítás módjai I.FÁZIS - Az óvodába kerülést megelőző időszak:
CSALÁD ÓVODA
a gyermek-szülő együttes belátogatásának lehetősége az óvodába anamnézislap formájában a gyermekekkel kapcsolatos információk átadása az óvodának
II.FÁZIS-A beszoktatás optimális formáinak megválasztása:
a beszoktatás egyénenkénti gyakorlatának biztosítása
III.FÁZIS- A tényleges együttműködésen alapuló kapcsolat kiépítése az alábbiak szerint:
SZÜLŐÉRTEKEZLETEK
NYÍLT NAPOK
FOGADÓÓRÁK
Csoportos
csoportos, csoportonként
csoportonként
összevont
egy nevelési évben
éves szinten 2 alkalommal,
egy alkalom óvodakezdést elősegítő
egyéb igény szerint egyéb óvodaszintű
magyar illetve nemzetközi
bármikor
nyílt rendezvények
iskolaválasztást elősegítő
minden hónapban
bemutatkozó,
1 alkalom
programismertető értekezletek és egyéb vezetői fogadó órák
41
Közvetett partneri kapcsolatrendszer Viszonylag rövid ideje megalakult óvodánk közvetett partneri rendszerének kialakulása az alábbi kezdeti jellemzőségi szintet tükrözi.
Bp. Főváros XII. k. Önkormányzatának Oktatási Irodája
ÓVODÁNK
Bp. Főváros XII. k. ANTSZ Iskolahálózat -Budapesti Nemzetközi Iskolák Szakmai hálózat Közművelődési hálózat
Célunk a szülők igényeit megismerve az iskolákkal való kapcsolatfelvétel. Az óvodai szakmai kapcsolatrendszer kiépítésének megteremtését a F.P.I., XII. ker. óvodák, valamint óvodai szakértő alkalmazása által kívánjuk megvalósítani. A Közművelődés területén színházi programok által a gyermekek számára élményt nyújtunk.
42
10 Gyermekvédelem Célunk: A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet korai felismerése, okainak feltárása, a károsító tényezők megszüntetésében való segítségnyújtás a gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. Az óvodánkba járó gyermekek szüleinek körében végzett társadalmi háttérvizsgálat összegzése a helyzetelemzés során egyértelművé teszi azon pozitivitásokat, melynek során gyermekvédelmi konkrét hátrányok veszélyek egy család esetében sem jellemzőek. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos preventív feladatokat ennek jegyében az alábbi pedagógiai tevékenységek tükrében állítjuk fel a helyi sajátosságaink alapján:
A családi nevelés segítése különösen az új ország, új szokások, normák tekintetében.
Szükség szerinti segítségnyújtás a szülőknek a helyi törvények meghatározottságának tekintetében.
A gyermek beilleszkedésének sokirányú segítése, hangulatuk érzelmi állapotuk folyamatos figyelemmel kisérése. Szükség esetén pszichológus bevonásával.
A mentálhigiénés primer prevenciós szemlélet során a szeretetteljes, odafigyelő, biztonságos légkör állandó megtartása.
11 A Pedagógiai Program beválásának rendszere, a felülvizsgálat rendje A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai:
szervezeti átalakítás,
a nevelőtestület tagjai más program bevezetéséről döntenek
a törvényi előírások módosulása, változása az ebből adódó feladatok kidolgozása és beépítése.
A Pedagógiai Program átfogó felülvizsgálatát az óvodavezető végzi, és a nevelőtestület fogadja el. Jóváhagyását az intézményvezető teszi meg.
43
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK
44
45
