A világválság hatása a magyar gazdaságra. Javaslatok a Magyarországon működő vállalkozások számára

A világválság hatása a magyar gazdaságra Javaslatok a Magyarországon működő vállalkozások számára Elemzések összefoglalása

-0-

1. A 2008-2009-es világgazdasági válság

-1-

A 2007-ben kezdődő pénzügyi válság 2008 végére világgazdasági recessziót idézett elő A 2007-ben kezdődő pénzügyi válság reálgazdaságba való begyűrűzésének lépései Eszköz oldali válság

Likviditási válság

Bizalmi válság

Pénzintézetek eszközeinek valós értéke a könyv szerinti értékeik alá esett

A túlértékelt eszközök finanszírozása csökkentette a forrásokat

A piaci szereplők egymásba vetett bizalma megrendült

Recesszió (2008-2010?)

Makrogazdasági következmények

A pénzügyi válság makrogazdasági következményeként a növekedés lelassult, csökkenésbe fordult

A kereslet csökkenése miatt az infláció meredeken zuhan; a kockázatmentes kamatlábak csökkennek, illetve az államháztartási deficitek nőnek a kormányzati lépések miatt

Pénzügyi válság

2009-re várt világgazdasági trendek: • pénzügyi bizonytalanság és hitelfeltételek romlása → lakossági fogyasztás és üzleti beruházás csökken → világgazdaság (elsősorban az ipari termelés) növekedési üteme csökken (recesszió) • nyersanyagok és energiahordozók ára csökken (a 2007-es árszínvonal közelébe) → infláció jelentősen lelassul (€ 1,8%, $ 1,9%, 0,8%) • A világpiac szűkülése várhatóan szinte minden szektorra kiterjed (ám elemzők szerint a gyógyszeripar, energiaipar, FMCG, telekommunikáció az átlagnál jobban fog teljesíteni  stabil kereslet, magas osztalék; valamint az állami beruházásokat végző vállalkozások is várhatóan eredményesebbek lesznek) Forrás: ING Investment, Portfolio.hu, indexmundi.com, adoforum.hu

-2-

Az ezredfordulókor kialakuló recesszió miatti kamatcsökkentés és a szabályozatlan pénzügyi rendszer szövődménye a pénzügyi válság Eszköz oldali (ingatlan) válság Az ingatlanpiac felfutása

Az ingatlanlufi kialakulása

Az ingatlanlufi kidurranása

• 2000 óta jelentős felfutás történt az ingatlanpiacon (Elsősorban az USA -ban,

• Az árak növekedésével folyamatosan átértékelték a jelzálog konstrukciókat és

több európai országban és Japánban)

újabb hiteleket adtak mind a kivitelezőknek, mind a vevőknek

• A felfutást az olcsó jelzáloghiteleken alapuló keresletnövekedés generálta • Az árak irreális szintre növekedtek, ez erősítette a befektetési célú keresletet

• Az értékbecslők az ösztönző rendszerük miatt irreális árakat becsültek

• A kínálatnövekedés és keresletcsökkenés lenyomta az ingatlanárakat - ami eltüntette a jelzáloghitelek fedezetét - így az addig biztonságosnak tűnő ügyfelek sem tudták törleszteni a bizonytalanság miatt drágább hiteleket

• A pénzintézetek a piaci elvárások miatt új, kevésbé megbízható piaci szegmenseknek is nyújtottak

hiteleket

Forrás: bea.gov, CCG kutatás

• 2006 körül a kevésbé megbízható adósok nem tudták tovább fizetni a törlesztőrészleteket, ezért elárverezték a házaikat

-3-

• Minél több hitelkonstrukció dőlt be, annál erősebb nyomás nehezedett az ingatlanpiacra, és a másodlagos jelzáloghitelpiac (subprime piac) összeomlott

A likviditási problémák miatt fellépő félelmek súlyos bizalmi válságot keltettek, ami a pénzügyi rendszer alapjait ásta alá Likviditási és bizalmi válság Az értékvesztés miatt jelentős leírások • Az ingatlanok és a rossz

A jelzálogkötvények átláthatatlan, világméretű szétterülése • Az amerikai jelzálogbankok kötvényeit világszerte

A bizalmi válság következményei • Az átláthatatlanság

hitelek értékvesztése a pénzintézetek eszköz-

vették a bankok – a hitelminősítők által ítélt irreálisan alacsony kockázati besorolásukhoz

bizalmatlanságot szült a bankok között, ez

állományának jelentős csökkenését okozta

képest jelentős hozamot kínáltak

gyakorlatilag leállította az bankrendszer működéséhez szükséges overnight ** és

• A mérlegegyezőség miatt

jelentős veszteségeket kellett elkönyvelni • Leíráshullám  11 ország 46 bankja; közel 300 milliárd dollár

• A megvásárolt kötvényeket továbbadták egymásnak, más értékpapírokkal

összecsomagolva kereskedtek velük • A jelzálogbankok veszteségei és csődjei begyűrűztek a világ bankrendszerébe • A nehezen átlátható termékek kereskedése átláthatatlanná tette a „junk bondok”* tulajdonosi szerkezetét

egyéb bankközi hitelezést • A rossz likviditási helyzetben lévő bankok komoly problémával szembesültek • 8 ország 28 bankja ment

csődbe

Megjegyzés: * A BBB alá rangsorolt, befektetésre nem ajánlott kötvények, * *vagy o/n, a kötés napjától a következő munkanapig kölcsönzött bankközi hitel. A likviditásmenedzsment legfőbb eszköze, s mint ilyen, a bankközi forgalom legjelentősebb része Forrás: bea.gov CCG kutatás

-4-

A 2008 végére kialakult recesszió oka a pénzügyi válság miatt létrejött világgazdasági likviditáshiány Recesszió kialakulásának elméleti háttere Hatása a GDP-re termelési oldalról

Likviditáshiány alakult ki a világgazdaságban

• Csökken a projektek megtérülése • Csökken a beruházások száma • Csökken a termelés • Nő a munkanélküliség

• Csökken a rendelkezésre álló források mennyisége • Az elérhető források ára nő • A kockázatok növekedése miatt nő az elvárt hozam

Recesszió A fogyasztási és termelési oldal együttes ( és kereszt-) hatása miatt csökken a GDP; recessziós* állapot alakul ki

Hatása a GDP-re fogyasztási oldalról • Csökken a hitelfelvétel • Nő a kamatkiadás

Megjegyzés: * gyakran már a növekedési ütem csökkenésére is használni szokták ezt a kifejezést, azonban a statisztikai definíció szerint a recesszió a GDP két egymást követő negyedévben való csökkenése. (gyakran a mezőgazdaság hatásától megtisztított GDP) Forrás: brokernet.hu, hvg.hu

-5-

Kína GDP-növekedése lassul, több meghatározó régióban pedig csökken a GDP A világgazdaság várt alakulása 2009-ben A világ vezető országainak gazdasági növekedése, 2004 - 2009 [éves változás %] 12 11 10 9 8 7 Kína 6 Japán 5 EU 4 3 USA 2 1 0 -1 '04 '05 '06 '07 '08 '09

Meghatározó országok GDP növekedése, 2008 [n/n %] 2008 II. né.

2008 III. né.

USA

+0,9

+2,8

Németo.

+1,5

-0,4

2008 IV. né. -0,5

-0,5

Kína külkereskedelmi forgalmának változása*, 2008 november [%] Import Export Trend

+25

+25

Várt

+12

+15

Tény

-18

-2

A világ GDP-je jövőre várhatóan 2,2(+/-1)%-kal fog nőni szemben a korábbi 3,5%-5%-os trendszerű növekedéssel

Megjegyzés: * A nem várt kínai külkereskedelmi adat a fenti előrejelzéseket negatív irányba változtathatja Forrás: indexmundi.com, Mfor.hu, Portfolo.hu

-6-

2. A válság hatása a magyar gazdaságra

-7-

A magyar gazdaságra legnagyobb hatással lévő Németország GDP-je 2009ben csökken, sőt a legtöbb elemző szerint még 2010-ben is csökkenhet A német recesszió hatása a magyar gazdaságra Mo-on a GDP 1/3át az ipar adja, amely főként exportra termel

A német ipari rendelésállomány és az európai beszerzési menedzserindex alakulása, 2002- 2009

2008-ban a magyar export 29%-a* irányult Németországba

• A külkereskedelmi egyenleg már 2008 közepén romlani kezdett; akkor a forint erősödése miatt • Az ipari termelés 2008 végére 7,2%kal csökkent (ez a legnagyobb visszaesés 1992 óta)

A gépipar 40%-a, a mezőgazd. exportjának 30%a irányul No.-ba

• 2009-ben is az ipari termelés visszaesése várható • 4-5 hónappal jelzi előre a magyarországi export változását • A 3-4%-os német recesszió önmagában 1% körüli visszaesést okozna Magyarországon

Megjegyzés: * elsősorban elektronikai- jármű- és gépipari termékek Forrás: Portfolio.hu, kulugyminiszterium.hu, index.hu

-8-

• Ez jelentősen növelni fogja a munkanélküliséget

A gazdasági válságtól függetlenül, a magyar gazdaság belső problémákkal is küzd, így már 2008 III. negyedéve óta technikai recesszióban van Magyarország GDP-jének összetevői 2008 III. negyedévében A GDP éves változása, 2008 III. negyedév. [é/é %] GDP: 0,7% -1,3%*

A mezőgazdaság kiugró eredményének oka a tavalyi és az idei időjárás Termelés

Az ipar már 2 negyedéve visszaesést mutat Az építőipar az elmúlt 2,5 évben csupán egyszer mutatott növekedést A szolgáltatások már 3 negyedéve visszaesést mutatnak

Belső felhaszn. 0,3

Mezőgazd. 50,8

Ipar -2,2 Építőipar -5

Szolg. -1,5

Végső fogy. 0,8

Bruttó felhalmozás -1,0

Közösségi fogy. 0

Beruházás -1,5

Háztart. fogy. 0,9

Készlet. ---

Megjegyzés: * A mezőgazdaság nélküli GDP változás Forrás: Portfolio.hu, Index.hu

Export 3,5

-9-

Import 2,8

• A GDP megszokott 4% feletti növekedése az államadósság felfutásának és a lakossági hitelexpanziónak volt köszönhető • A folyamatosan csökkenő munkanélküliség emelkedni kezdett, és várhatóan 9% fölé nő, miközben az aktivitási ráta előreláthatóan csökkenni fog (főként az 50 év felettiek körében)

A 2009-es magyar GDP változás nagyon bizonytalan, azonban elemzői konszenzus alapján a 2009-es év lesz a mélypont -6% körüli GDP változással A válság hatásai és várható következményei a magyar gazdaságra Export és ipari termelés: Nagyarányú (-25%) csökkenés

Bizalmi válság

Növekvő elbocsájtások

Csökkenő kiskereskedelmi forgalom

Átalakuló állami kiadási struktúra

Munkanélküliségi ráta: Várhatóan 10% fölé nő Elemzői előrejelzések 2009-re

A válság fő következményei

Globális likviditáshiány

Kereslet, külker. forgalom: Csökkenő fogyasztás, meggyengült forint miatt javuló mérleg Infláció: Éves szinten 3,5%, főként a nyersanyagok árának csökkenése miatt Költségvetési hiány: Az IMF és EU felé vállalt tervek szerint a GDP 3%-ára fog csökkenni Alapkamat: Várhatóan 8-9%-ra csökken Forint árfolyama: Elsősorban a nemzetközi hangulat mozgatja, várhatóan 275 és 310 forint között fog ingadozni

Forrás: OTP.hu, Portfolio.hu, Reuters.hu, Európai Bizottság előrejelzés 2009.05.04.

- 10 -

A magyar GDP változása [%] 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2006

2007

2008

2009

A gazdasági teljesítés mélypontja az előrejelzések szerint: 2009. III.-IV. negyedév

Magyarország tartalékok híján nem tudja megtenni a recesszió miatt szükséges stabilitási és gazdaságélénkítő lépéseket Recesszió következményeire adható kormányzati válaszok

Monetáris lehetőségek

Fiskális lehetőségek

Szokásos kormányzati lépések recesszió esetén • Adók csökkentése

Magyarország speciális jellemzői

Magyarországi reakciók és következmények

• Közkiadások növelése

• Folyamatosan magas költségvetési hiány

• Nincs lehetőség jelentős állami költekezésre

keresletet növelése

• Államadósság (a GDP 66%-a)

• Az esetleges adócsökkentésénél nagyobb ütemű kiadáscsökkentésre lesz szükség

monetáris oldalról a pénzmennyiség növelése kamatok csökkentése

• Az uniós források minél hatékonyabb felhasználása

• A kereslet csökkenése és a verseny kiéleződése miatt jelentősen csökken az infláció

• Magas infláció

A jegybank a csökkenő inflációs kilátások miatt csökkenti az alapkamatot (ez serkenti a gazdaságot)

• Valuta árfolyam ingadozás

Forrás: CCG kutatás, KSH.hu

• Államcsőd veszély (a pénzügyi válság miatt) • A gyenge makrogazdasági alapok miatt könnyű spekulációs célpontok az ország instrumentumai - 11 -

• Hirtelen és drasztikusan megnövelt alapkamat Ideiglenesen enyhül a spekulációs nyomás • IMF, EU, WB rövid távú kedvező hitelkerete, fiskális feltételekkel Az államcsődveszély rövid időre elhárul

A 2009 évi költségvetés szerint az állam kiadásai az előző évihez hasonlóan alakulnak, míg a bevételek az inflációnál nagyobb mértékben nőnek majd A költségvetés alakulása 2009-ben [milliárd forint] A költségvetés kiszámításának alapja

• 1%-os gazdasági visszaesés • 3% feletti lakossági fogyasztáscsökkenés • 4,5%-os infláció

Költségvetési kiadások visszafogása

Bevétel: 13 ezer Kiadás: 13,7 ezer Hiány: 785 * ------------------------------2008-as adatok: Bevétel: 12,3 ezer Kiadás: 13,5 ezer Hiány: 1222 **

• Közszféra béreinek befagyasztása • 13. Havi bér maximalizálása • 13. Havi nyugdíj maximalizálása és korhatárhoz kötése • Költségvetési tartalék csökkentése • Állami szervek kiadásainak csökkentése • Önkormányzatok, felsőoktatás, stb. támogatásának csökkentése

Élénkülő állami beruházások (2100 milliárd forint értékben): • 1800 milliárdos összértékű építőipari projektek (iskolafelújítások, köz- és vasúti építkezések) • 200 milliárd forint: infokommunikációs szektor • 100 milliárd forint: gépbeszerzés Megjegyzés:* a várható GDP 2,6%-a, ** a GDP 4%-a Forrás: pm.gov.hu, KSH.hu

- 12 -

3. A magyar államcsőd veszélye és lehetséges hatásai

- 13 -

A nemzetközi tőkepiac egyre jelentősebb mértékben árazza az értékpapírokba egy esetleges magyar államcsőd kockázatát Az elkövetkező tíz évben az államcsőd valószínűsége [%], 2009. január 16. • A piacon 09.02.18.-án már 5,4%-ra árazták a hosszú lejáratú hazai deviza-államkötvényekre biztosítást nyújtó értékpapírt (CDS)  ez hozzávetőlegesen 65%os államcsődesély beárazását jelenti. Ez a növekedés megfelel a világ és a régiós átlagnak nagyjából 50%-al nőtt a CDS az elmúlt egy hónapban • A régió országainak CDS mutatói március közepén tetőztek, ám az akkor még átlagos magyar mutató lassabb csökkenése miatt április óta a régió legrosszabb mutatója

99,9 82 75

54

33 31

Ukrajna csak segítséggel kerülheti el az államcsődöt : • IMF hitel lehívásának feltételeit politikai nehézségek miatt nem tudja teljesíteni • Moszkva felajánlásának elfogadása nem valószínű • Az EBRD nincs olyan helyzetben, hogy segítséget nyújthasson Az esetleges ukrán államcsőd közvetlen következményei: • Jelentős belső politikai bizonytalanság • 30 mrd € európai követelés kerül veszélybe (OTP is) • A térség megítélése jelentősen romolhat

Megjegyzés:*Izland formálisan nem jelentett államcsődöt, mert csupán az államosított bankok kötelezettségeit nem tudja fedezni Forrás: index, vg.hu, portfolio.hu, fn.hu, CCG kutatás

- 14 -

Egy államcsőd következményeit nehéz megjósolni, ám a vagyon elértéktelenedése és a fogyasztás jelentős csökkenése biztos Esetleges államcsőd kialakulása és hatásai Folyamatos események • Káosz –sztrájkok, zavargások• Bizalmatlanság a piacokon, megszűnő nemzeti devizapiac, korlátozott valutavételi lehetőség • Állami kiadások drasztikus csökkenése

Izland

Valutaválság Argentína

Pénzügyi szektor túlfűtött növekedése (magas infláció, és hiány ( a GDP 407%), főként devizában)  Az óriásira nőtt, majd csődveszély miatt államosított bankok bedőlése – GDP 1200%ának megfelelő kötelezettség

Mesterséges árfolyamsáv és hazai valutai korlátai miatt megnövekedett eladósodás valutában  A gazdaság lassulása miatt az ország nem volt képes tovább fizetni adóságait

A nemzeti valuta elértéktelenedik

Izland

Reálgazdasági válság Az infláció elszabadul, az import drágul és csökken;  a fogyasztás csökken, a munkanélküliség nő Argentína

A gazdaság fellendítése érdekében a jegybank csökkentette az alapkamatot  az infláció 75%-ra ugrott  újra növelték a kamatot, majd lemondott a monetáris tanács

Bankópréseket indítottak be az állam likviditásának megőrzésére  az infláció 60%-ra ugrott

Csődhullám, GDP jelentős és gyors csökkenése

Forrás: index, vg.hu, portfolio.hu, fn.hu, CCG kutatás

- 15 -

Kilábalás motorja Az infláció megugrása és a munkanélküliség növekedése miatt a túlélő cégek jelentős versenyelőnyt szereznek az exportpiacokon  Export húzza ki a gazdaságot a válságból  Argentin GDP változás: ’98-’02 20%; ‘02-’05 +26%

Az elmúlt évek makrogazdasági tényezői Magyarországot az államcsőd közelébe sodorták Államcsőd veszély kialakulása Az elmúlt évtizedben az állam folyamatosan növelte az államháztartás GDP arányos eladósodottságát

Magas az alapkamat az egyre kockázatosabbá váló állampapírok piacképességének megőrzése érdekében

A világviszonylatban kimagasló kamatok miatt a Forint hosszú távon viszonylag erős maradt [kereslet]

Magyarországon elérhetőek hosszú távon alacsony kamatszintű, stabil árfolyamú devizák [CHF, JPY, EUR]

A feltételek a nemzetgazdaság minden szereplőjét devizában történő jelentős eladósodásra ösztönzik

• A gazdaság jelentős eladósodottsága devizában  a pénzügyi rendszer összeomlásának és az államcsőd kialakulásának legáltalánosabb oka a devizakitettség (argentin példa) • A pénzügyi rendszer összeomlásának közvetlen kiváltó oka a nemzeti valuta - bármilyen okból történő - leértékelődésének öngeneráló tulajdonsága és dinamikusan gyorsuló üteme

Forrás: index, vg.hu, portfolio.hu, fn.hu, CCG kutatás

- 16 -

Bár a piac a reálfolyamatok alapján beárazta az államcsődöt, a világgazdasági érdekek miatt annak valószínűsége kérdéses Az esetleges magyarországi államcsőd kialakulásának folyamata A Forint további gyengülése Elemzők a 350 Ft/€ árfolyamot tartják veszélyesnek

Az adósok nem tudják tovább fizetni a kamatokat

Vesztesek Minden magánszemély, de különösen a nagy megtakarítással rendelkezők Minden vállalat, de főleg az állami megbízásra dolgozó cégek, az importőrök, a kereskedők és az építőipar Az EU-nak jelentős vesztenivalója van (Több elemző az EU-t is részben felelősnek tartja a régió helyzetéért)

Az ingatlanpiac összeomlik  nem realizálódik azonnal A bankszektor összeomlik  jelentős a külföldi érdekeltség vesztesége is

A megtakarítások egy része eltűnik, a reálszféra meggyengül

Nyertesek Turizmusban érdekelt vállalatok illetve az exportáló, vagy exportképes likvid vállalatok lehetnek az új helyzet haszonélvezői

• Bankok és más európai vállalatok érdekeltségei • Beszállítói hálózat • Jelentős felvevőpiac • Bizalom és presztízs veszteség

A megmaradó exportáló vállalatok versenyképessége jelentősen javul

Az EU meggátolna egy esetleges államcsődöt a térségben

Az EU beavatkozására Írországban már láttunk példát a közelmúltban –közös kötvénykibocsátás-, a közeljövőben pedig valószínűleg a gyorsított izlandi EU integráció lehet egy példa a beavatkozásra Forrás: index, vg.hu, portfolio.hu, fn.hu, CCG kutatás

- 17 -

4. A válság közvetlen hatásai és a lehetséges válaszok

- 18 -

Magyarország számára − Európát követő kényszerpályája miatt − két, egymást nem kizáró lehetséges út létezik a recesszióból való kilábalásra Magyarország recesszióból való kilábalásának lehetőségei A likviditáshiány fennmarad • A pénzügyi világválság jövő év elejére megszűnhet, helyreáll a nyugalom • A kockázatok miatt a hitelek drágák maradnak, ez fenntartja a likviditáshiányt Az EU kényszerpályára kerül • Az EU kényszerpályára kerül, recesszió alakul ki • A belső és külső pénzügyi egyensúly kényszerűen (a célokat túlszárnyalva) javul Magyarország stabilizálódik • Magyarország erős függése miatt az EU-t követő pályán mozog • Az elemzők a növekedés megindulását 2009 III. és 2010 II. negyedéve közé teszik

Forrás: CCG kutatás

1.

Eu-ból érkező fellendülés • Európa kilábal a válságból, a nemzetközi viszonyok javulnak

• EU által támogatott állami infrastrukturális beruházások és befektetők beruházásai (pl. Daimler) elindulnak

2.

Mo. strukturális változása

• A válság jó motiváció lehet a strukturális gondok felszámolásában • A rossz gazdasági környezet kikényszerítheti a nagy rendszerek átalakulását

- 19 -

• Az gazdaságot elsősorban az export által hajtott ipar húzza ki a recesszióból • Az EU-s beruházások kisugárzó hatása kedvező lendületet ad a magyar fogyasztásnak és az üzleti lehetőségeknek

• A strukturális változás visszaadhatja Magyarország relatív versenyképességi előnyét a nyugat-európai régióval szemben • Visszatérhet az ezredfordulókor jellemző GDP növekedési előny

Az országot súlyosan érintő válság következményeit 2009 első félévében érezhetik meg igazán a magyarországi vállalatok A válság következményeiként érzékelhető iparági tünetek Várható iparági tünetek Globális likviditáshiány Finanszírozási nehézségek • Nehéz forráshoz jutni • Drága forrás/hitel Bizalmi válság

Csökkenő kereslet - árbevétel • Csökkenő megrendelések • Árérzékenyebb vevők

Növekvő munkanélküliség

Csökkenő nyersanyagár • A kereslet visszaesésének következménye

Csökkenő kiskereskedelmi forgalom

Árverseny • Küzdelem az életben-maradásért • Tőkeerős vállalatok agresszívebbek

Átalakuló állami kiadási struktúra

Stratégiai feltételek megváltozása • A piac alapvető mechanizmusai, karakterisztikája változhat meg

Forrás: CCG kutatás

- 20 -

Mivel a várható hatások az értékteremtés minden elemét érintik, mihamarabb összefogott reakció szükséges a problémák felszámolására Lehetséges vállalati reakciók a válság hatásai ellen és az új lehetőségek kihasználására

Finanszírozási képesség és likviditás jelentős javítása

A válság során a legsürgetőbb, rövid távú cél

Működési hatékonyság növelése

Időigényesebb, de az új környezetben elengedhetetlen

Stratégiai felülvizsgálat

A legnehezebb, de legfontosabb, mert a válságból való kilábalás záloga lehet

- 21 -

A megváltozott körülmények miatt most valóban eljött az ideje, hogy a társaságunk működését alaposan és célirányosan átvilágítsuk

A vállalkozás kitettsége csökkenthető, ha kisebb külső finanszírozásra szorul a forráshiányos környezetben Finanszírozási képesség és likviditás javítása

Finanszírozási képesség és likviditás jelentős javítása

Működési hatékonyság növelése

Stratégiai felülvizsgálat

• Több saját, tőkejellegű, kevesebb külső, hiteljellegű forrás bevonása • Cash termelésre való fókuszálás • Vevői kitettség csökkentése: - Vevők likviditásának vizsgálata - Tartozások feltárása, elemzése • Készletszint csökkentése: - Kisebb tételű beszerzés - akár magasabb egységáron is • Folyó beruházások (lízing is): - Finanszírozhatóság ellenőrzése - A számítások aktualizálása - Indokoltság, időzítés felülvizsgálata • Új beruházások: - Indokoltság, időzítés felülvizsgálata - Cash termelő képesség vizsgálata - Finanszírozhatóság felülvizsgálata • Cash-flow tervezés akár heti bontásban

- 22 -

Várható eredmény

• Fizetőképtelenség elkerülhető • Finanszírozó intézmények bizalmának megszerzése

A nagyobb működési hatékonyságot célzó projekteket a válsággal járó nehéz gazdálkodási körülmények kikényszerítik Működési hatékonyság növelése

Finanszírozási képesség és likviditás jelentős javítása

• Működés inkrementális felülvizsgálata,: - Indokolatlan költések kiszűrése - Szükséges de nem elégséges • Folyamatok átvilágítása: - Indokolatlan folyamatok kiszűrése - Kapacitástartalékok feltárása

Működési hatékonyság növelése

• Beszállítói szerződések felülvizsgálata - Csökkenő anyag és termékárak érvényesítése - Beszerzési folyamat felülvizsgálata • Szervezeti hatékonyság növelése - Rugalmasabb szervezet kialakítása - döntések és felelősségek megfontolt (de)centralizálása

Stratégiai felülvizsgálat

• Munkaerő-kapacitás vizsgálat - Stratégiailag fontos területek védelme

- 23 -

Várható eredmény

• Fedezeti szint növekszik • Közvetlen és vállalati általános költségek csökkennek

A logisztikai szolgáltató piac a fellendülés során koncentrálódni fog; egy sikeres stratégia szabja meg a vállalkozás sorsát ebben a folyamatban Stratégiai felülvizsgálat

Finanszírozási képesség és likviditás jelentős javítása

Működési hatékonyság növelése

Stratégiai felülvizsgálat

• Vállalati teljesítmény elemzése • Vevőcsoportok jövedelmezőségére épített stratégiai felülvizsgálat - Reakció a megváltozott vevői jellemzőkre - Kiemelt ügyfelek megtartása - CRM kialakítása, erősítése • Mérethatékonyság vizsgálata - Indokolt lehet a növekedés, összeolvadás megfontolása • Beszállítói és vevői függőségek - Elemzés és értékelés - Integráció vagy outsourcing megfontolása • Amennyiben indokolt, teljesen új piaci stratégia kialakítása • Felkészülés az EU források fogadására (JEREMIE – UJMAKTÖP)

- 24 -

Várható eredmény • Kialakul egy megalapozott stratégiai irány • Halogatott stratégiai döntések kidolgozása • Meglátni a fától az erdőt

Aki pontosan jósolja meg a fellendülés kezdetét és jól időzíti a beruházásait, az kiugró üzleti sikereket érhet el A beruházások ideális időzítése válság idején „A múltban a kockázati tőke alapok befektetői a legmagasabb hozamokat akkor érték el, amikor még a reálgazdasági fordulat előtt befektettek, amikor a bizalom és az értékeltségi szintek a mélyponton voltak*”

• A megtérülések kérdésessé válnak • Drága finanszírozás

Ideális időpont a kellően megfontolt, üzleti tervvel alátámasztott beruházások megtételére

Csak a stabil üzleti tervvel rendelkező beruházásokat érdemes folytatni

• Biztonságosabbak a befektetések • Olcsóbb finanszírozás

De ekkorra már más versenytársak megerősödhetnek

Gazdasági válság

Mélypont

Stabilizálódás

Fellendülés

• Likviditáshiány • Bizalomhiány • Hanyatló fogyasztás és kibocsátás

• Bizalom • Cégek értékeltsége • Nyersanyagok ára a mélyponton

• Megindul a fogyasztás • A kibocsátás stabilizálódik

• Egyre kedvezőbbek a gazdasági mutatók • A bizalom visszatér • Fellendül a fogyasztás

A válság lefolyása a gazdaságban A Barclays elemzői a globális új megrendelések késleltetett értékéből és a készletszintek különbségéből számított ipari termelést előrejelző mutatóra is alapozva „sokkoló " növekedést várnak már az első félév végétől-** A bizalomban bekövetkező pozitív fordulat megtörheti a lefelé mutató spirális hatásokat a hitelpiacok és a reálgazdaság között. Megjegyzés:* Hotbed, Portfólió múltbeli 1991 és 2001-es válság elemzése alapján; ** Portfolio.hu – Barclays elemzés 2009.04.06 Forrás: CCG kutatás

- 25 -

Köszönjük szíves figyelmüket!

Az eredménykimutatásban tárgyszerűen mérhető, ésszerű megoldásokat szeretnénk nyújtani ügyfeleinknek olyan tisztességes nagyságú díjazás ellenében, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsadói díjak befektetése a lehető leghamarabb megtérüljön számukra.

1051 Budapest, Sas u. 10-12. Telefon: +36 1 301 8725 Fax: 301 8750 e-mail: [email protected]

www.ccg.co.hu

- 26 -