A MAGYAR SZÁLLODAIPAR , , ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MSZÉSZ JAVASLATOK

A MAGYAR SZÁLLODAIPAR 2014-2013, 2014-2007, 2014-2000 ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MSZÉSZ JAVASLATOK

2015. 05. 04.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS .........................................................................................................................................2 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...................................................................................................................2 2.1. 2014. ÉVI EREDMÉNYEK .............................................................................................................2 2.2. FŐBB TENDENCIÁK A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPARBAN 2000-2014 KÖZÖTT ...................4 2.3. MSZÉSZ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS – LOBBI TEVÉKENYSÉG .................................................. 10 3. 2015.ÉVI KILÁTÁSOK ...................................................................................................................... 15 4. RÉSZLETES ELEMZÉS ....................................................................................................................... 16 4.1. ORSZÁGOS SZÁLLODAI TELJESÍTMÉNYEK – KSH .................................................................... 16 4.2. BUDAPESTI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE – KSH ..................................................................... 18 4.3. VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE ORSZÁGOS SZINTEN – KSH ........................................... 19 4.4. BEUTAZÓ TURIZMUSUNK ...................................................................................................... 23 4.5. SZÁLLODAI KATEGÓRIÁK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK VÁLTOZÁSA ........................................ 24 5. ÖNKORMÁNYZATI ADÓK ............................................................................................................... 25 6. MELLÉKLETEK.................................................................................................................................. 26 1.sz. melléklet - ORSZÁGOS SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK ............................................... 26 2.sz.melléklet - BUDAPESTI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK ............................................... 27 3.sz.melléklet - VIDÉKI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK ....................................................... 28 4.sz.melléklet - RÉGIÓS SZÁLLODAI ADATOK .................................................................................. 28 5/1.sz.melléklet – MEGYESZÉKHELYEK SZÁLLODAI ADATAI ........................................................... 31 5/2.sz. melléklet – GYÓGYHELYEK SZÁLLODAI ADATAI .................................................................. 34 5/3.sz. mellékelt – NÉHÁNY BALATONI TELEPÜLÉS SZÁLLODÁINAK ADATAI ................................. 35 5/4.sz. melléklet – EGYÉB TURISZTIKAILAG JELENTŐS TELEPÜLÉSEK ADATAI ................................ 35 6. sz. melléklet - 10 LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACUNK .................................................................. 36 7.sz.melléklet - ORSZÁGOS ÉS BUDAPESTI ADATOK KATEGÓRIÁK SZERINT ................................... 37 8.sz.melléklet - INFLÁCIÓVAL KORRIGÁLT NETTÓ ADATOK /FT...................................................... 39 9.sz.melléklet - ÖNKORMÁNYZATI ADÓK ....................................................................................... 40

1

1.BEVEZETÉS A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ismét elkészítette éves szállodai helyzetértékelését. Ebben vizsgáltuk a hazai szállodák teljesítményének alakulását 2013 – 14-ben valamint azt is, hogyan értékelhetők a múlt év eredményei a pénzügyi – gazdasági válságot megelőző utolsó évben, 2007-ben, illetve az ezredforduló évében, 2000-ben elérthez képest. Elemzésünk a következőkre tér ki: -

a szállodai kínálat – a szállodák kategóriák szerinti összetétele, szobák száma, a szállodák iránt megnyilvánuló kereslet – vendégéjszakák száma, összetétele, a szállodai bevételi teljesítményeket kifejező mutatók – foglaltság, átlag szobaár, REVPAR, az országos, a régiónkénti eredmények főbb beutazó piacaink, a szállodák jövedelmezőségét befolyásoló tényezők – infláció, adózás, EUR/HUF árfolyam, stb.

Részben az elemzés eredményei, részben az MSZÉSZ tagsága körében elvégzett felmérés alapján megfogalmaztuk javaslatainkat a szállodák fenntartható működésének elősegítésére, melyek egyben az MSZÉSZ legfontosabb lobbi céljainak is tekinthetők.

2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1. 2014. ÉVI EREDMÉNYEK -

-

-

-

A hazai turizmus GDP-hez való hozzájárulása 9 %, a turizmusban foglalkoztatottak száma 318 ezer volt. A turizmus deviza bevételei 2014-ben 3,323 milliárd €-t tettek ki, amelyek 7,7%-kal nagyobbak a 2013. évinél. A deviza egyenleg 2014-ben 2,122 milliárd € volt (index: 108,8 %). 2014-ben a madridi székhelyű, nemzetközi elismertségű Bloom Consulting szerint a világ 180 országára kiterjedő turisztikai ország márka vizsgálat szerint Magyarország a múlt évben a világon a 43., Európában pedig a 20.helyen szerepelt, s ezzel 2 hellyel romlott pozíciója az egy évvel korábbihoz képest. A Nemzetközi Kongresszusok és Konferenciák Szövetsége - ICCA - világranglistáján Budapest 2013-ban a 17. helyet szerezte meg, ami 3 hellyel jobb volt az egy évvel korábbinál (a 2014. évi rangsorról még nem jelentek meg adatok). Meg kell jegyezni, hogy 2007-ben Budapest még a 7. helyen szerepelt az ICCA értékelése szerint. Az STR riport szerint 2014-ben a vizsgált 5 közép-kelet-európai ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között a REVPAR mutatóban Magyarország szállodái érték el a legnagyobb növekedést +9,6 %-kal 2013-hoz képest. A

2

-

hazai hotelek 43,2 € REVPAR-ja a 3. helyet jelentette Ausztria (68,3 €) és Csehország (47,6 €) mögött. Budapest szállodái az STR riportban vizsgált 30 európai város között a 2013. évi 28. helyezésen javítva 2014-ben REVPAR-ban (46,6 €) a 27. helyen végeztek Bukarest, Pozsony és Vilnius előtt.

Szállodáink teljesítménye 2013-14-ben Megnevezés Szobafoglaltság Bruttó átlag szobaár Bruttó REVPAR Bruttó TREVPAR Bruttó szobaár bevétel /millió Ft Összes árbevétel Infláció EUR/HUF

2013 49,8 15.180 7.555 14.121 148.939 268.091 1,7% 297,38

2014 51,8 16.284 8.431 14.945 167.142 296.261 -0,2% 309,7

Index % +2 %pont 107,3 111,6 105,8 112,2 110,5 104,1

Fentiek szerint 2014 forgalom növekedés szempontjából nagyon sikeres volt a magyar szállodaipar számára. -

Szállodáinkban korábban ennyi vendégéjszaka (18.372 ezer, amiből 8.106 ezer belföldi, 10.266 ezer külföldi) nem realizálódott, mint a múlt évben.. Soha ilyen magas szobafoglaltságot (51,8 %) nem értünk el, mint a múlt évben. Az országos szinten bruttó 16.284 Ft átlag szobaár 7,3 %, a 7.555 Ft bruttó REVPAR 11,6 %, a 14.945 Ft bruttó TREVPAR 5,8 % növekedést jelent 2013-hoz képest. Az országos szállodai szoba árbevétel 12,2 %-kal, az összes szállodai forgalom 10,5%-kal nőtt az előző évhez képest. A hazai szállodaipar 2014. évi eredményei – az 5* kategóriát kivéve - minden mutatószámban – szobafoglaltság, átlag szobaár, REVPAR, TREVPAR – nominálisan meghaladták a pénzügyi-gazdasági válság előtti utolsó évben, 2007–ben elérteket, de a 7 év alatt végbement kb. 30 % inflációnál kisebb mértékben javultak a fajlagos mutatószámok, így különösen a nettó átlag szobaár és a REVPAR. A 4*-os kategóriában a bruttó átlag szobaár csak 1 %-kal, a bruttó REVPAR 8,9 %-kal volt nagyobb a 2007. évinél. Ugyanakkor az 5* kategóriában a bruttó átlag szobaár 1,5%-kal, a bruttó REVPAR 1,8 %-kal alacsonyabb volt a 7 évvel korábbinál.

3

2.2. FŐBB TENDENCIÁK, VÁLTOZÁSOK A MAGYAFRORSZÁGI SZÁLLODAIPARBAN 2000 – 2014 KÖZÖTT A 2014. évi eredmények szállodák szempontjából reális értékeléséhez megvizsgáltuk a múlt évi mutatószámok alakulását a 2000-ben elértekhez viszonyítva, s ezek a következő markáns tendenciákat mutatják: SZÁLLODAI KERESLET - KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ELLENTÉTESEN ALAKULT ÁT HOTEL KÍNÁLATUNK ÉS VENDÉGKÖRÜNK ÖSSZETÉTELE – SZÁLLODÁINK KÖZÖTT MEGNŐTT A MAGASABB KATEGÓRIÁJÚ HOTELEK RÉSZARÁNYA, EZZEL SZEMBEN CSÖKKENT A MAGASABB KÖLTŐKÉPESSÉGŰ VENDÉGEK RÉSZESEDÉSE.

ORSZÁGOS SZÁLLODAI ADATOK Megnevezés

Belföldi/ezer Külföldi Összesen

2000 Szállodai vendégéjszaka 4.115 7.365 14.480

2014 Megoszlás % 35,8 64,2 100

Megnevezés Szobaszám Szobafoglaltság

2000 42.362 46,7

Szállodai vendégéjszaka 8.106 10.266 18.372

2014 50.287 51,8

Megoszlás %

Index %

44,1 55,9 100

197 139,4 160

Index % 140 +5,1

Fenti két tábla, valamint jelen anyag mellékleteinek adataiból a következők állapíthatók meg: -

Amíg az ezredfordulón még 25,3 % volt a 4 és az 5*-os szállodák együttes részesedése, addig 2012-ben ez 47,9 %-ra emelkedett. Különösen megnőtt a 4*-os szállodai kapacitás. Ennek a kategóriának a részesedése 2000-ben 19,3 %, 2012-ben már 40,7 % volt. 2013. január 1. óta már csak a HSU – Hotelstars Nemzeti Védjegyet – megszerző szállodák szerepelnek a KSH adataiban, ezért ezek jelenleg nem tükrözik pontosan a hotelek kategóriák szerinti megoszlását. Ugyanakkor 2015-ben a minősített szállodák között az 5, 4, 3*-os szállodák megoszlása a következő: 5*- 5* superior 10, 4- 4* superior 206, 3* - 3* superior 177, 2* - 2* superior 6 szálloda. 1* besorolású szálloda nem volt. Ezek szerint a 4-5* kategóriájú hotelek részaránya – az összesen minősített 400 szállodából - 54 % volt 2014ben. A hazai szállodai kínálat átrendeződését, a magasabb kategóriájú szállodák részarányának növekedését jól mutatja, hogy míg 2000-ben a szállodák átlagos csillagszáma 2,95 volt, az 2007-ben 3,12-re, majd 2012-ben már 3,6-ra emelkedett, s azóta tovább nőtt. Ennek oka, hogy a döntően vidéken EU-s támogatásokkal megépített új szállodák főleg 4*-os kategóriában valósultak meg.

4

-

-

14 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 60%-kal nőtt (ezen belül a belföldi megduplázódott, a külföldi kb. 40%-kal lett több), miközben a szállodai kapacitás 40%-kal emelkedett, azaz a kereslet bővülése messze meghaladta a kínálatét. A szállodai vendégéjszakák növekedése kb. 20 % - kal nagyobb volt a szobaszám növekedésének, de ennek ellenére a 2014-ben elért 51,8 %-os szobafoglaltság csak 5,1 % ponttal nagyobb a 2000. évi 46,7 % - nál. Ennek oka, hogy alapvető változások mentek végbe a vendégkör összetételében. Nőtt a szabadidős vendégek – akik döntően két, vagy többágyas szobát igényelnek –, csökkent az egyágyas szobát igénylő un. MICE (konferencia, rendezvény), üzleti turizmus részaránya.

A kereslet-kínálat alakulása vidéki szállodáink esetében A VIDÉKEN VÉGBEMENT – DÖNTŐEN ÁLLAMI, EU-S TÁMOGATÁSOKKAL– MEGVALÓSULÓ NAGY VOLUMENŰ SZÁLLLODA ÉS EGYÉB TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ELLENÉRE 2000 ÓTA VÁLTOZATLAN MARADT A KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA. Megnevezés Szobaszám Vendégéjszaka belföldi /ezer Vendégéjszaka külföldi /ezer Összesen /ezer

2000 29.300 3.470 3.519 6.989

2014 40.670 7.329 3.532 10.861

Index % 138,8 211,2 100,4 155,4

Az alábbiak állapíthatók meg vidéki szállodáinkkal kapcsolatban: -

-

14 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma 55,4%-kal nőtt, ezen belül a belföldi több, mint duplájára emelkedett, a külföldi gyakorlatilag nem változott. A külföldi vendégéjszakák számának stagnálása azért is kedvezőtlen úgy a vállalkozások, mint az állam számára, mivel a külföldi vendégek napi átlagos költése - a KSH szerint 2013ban – 12.500 Ft/fő, míg a belföldieké 4.315 Ft/fő volt, azaz a külföldiek költése közel háromszor nagyobb a hazai vendégek költésénél. A külföldi vendégéjszakák számának stagnálása azért feltűnő, mert vidéken közel 40%-kal nőtt az ezredforduló óta a szállodai szobák száma, ezen belül döntően 4*-os, néhány 5*-os hotel épült, s jelentős fürdőfejlesztések (Hajdúszoboszló, Hévíz, Bükfürdő, Sárvár, Gyula, stb.) valósultak meg, konferenciaközpontok épültek – Debrecenben, Szegeden, Pécsett – egyéb turisztikai fejlesztések mellett.

Kereslet-kínálat alakulása a budapesti szállodák esetében BUDAPEST RÉSZESEDÉSE AZ EZREDFORDULÓ ÓTA TOVÁBB NŐTT A KÜLFÖLDI VENDÉGJSZAKÁK SZÁMÁBAN, MÍVEL AZOK 75,1 % -KAL EMELKEDETK 14 ÉVALATT, MÍG VIDÉKEN STAGNÁLTAK. Megnevezés Szobaszám Vendégéjszaka belföldi /ezer Vendégéjszaka külföldi /ezer Összesen /ezer

2000 13.062 645 3.846 4.491

2014 18.618 777 6.734 7.511

Index % 142,5 120,5 175,1 167,2 5

A budapesti szállodáknál 2000-2014 között a kereslet-kínálati tendenciákban az alábbi változások történtek: -

Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma 14 év alatt 75,1%-kal lett több, míg a belföldi csak 20,5%-kal bővült. Fentiek következtében, míg 2000-ben az összes külföldi vendégéjszaka 52,2%-a realizálódott Budapesten, addig 2014-ben már 65,6%-a jelentkezett a fővárosban. Ezzel szemben míg 2000-ben a belföldi vendégéjszakák 15,7%-a, 2014-ben 9,6%-a volt a fővárosi szállodákban. Fentiek szerint vidéken a belföldi, a fővárosban a külföldi kereslet erősödött.

A 10 LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACUNK EREDMÉNYEINEK VÁLTOZÁSA NAGY VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACAINK ESETÉBEN – NÉMETORSZÁG TARTJA 1. HELYÉT, DE KB. 45 %-KAL CSÖKKENT AZ ONNAN ÉRKEZŐ SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA, AUSZTRIA A KORÁBBI 2. HELYRŐL – NAGY BRITANNIA UTÁN – A 4.-RE KERÜLT, OROSZORSZÁG – AMELY NEM VOLT AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT 2000- BEN– FELJÖTT A 2. HELYRE 2014BEN.

Ország

2000

Németország Oroszország Egyesült Királyság Ausztria Olaszország USA Csehország Franciaország Románia Spanyolország

2710 131 299 469 402 438 59 166 89 254

Vendégéjszakák száma (KSH) 2007 2013 2014 2014/2000 2014/2007 2014/2013 1843 224 570 525 449 506 162 298 270 377

1517 738 634 612 581 488 471 343 333 305

1 484 754 687 598 585 536 513 340 357 307

54,8% 575,6% 229,8% 127,5% 145,5% 122,4% 869,5% 204,8% 401,1% 120,9%

80,5% 336,6% 120,5% 113,9% 130,3% 105,9% 316,7% 114,1% 132,2% 81,4%

97,8% 102,2% 108,4% 97,7% 100,7% 109,8% 108,9% 99,1% 107,2% 100,7%

A KSH adatai szerint az ezredforduló óta eltelt 14 év alatt lényeges változások történtek legnagyobb beutazó piacainkról. Ezek közül a következőket tartjuk fontosnak kiemelni: -

2000-ben legnagyobb 10 piac között még szerepelt Jugoszlávia, Japán és Hollandia, ezek helyét 2014-ben Oroszország, Csehország és Románia vették át. 2000-ben Oroszország még nem volt a 10 legnagyobb piacunk között, de 2014-ben már a 2. volt a szállodai vendégéjszakák száma szerint. Feltűnő, hogy 2000 óta Németországból – hagyományosan legnagyobb piacunkról – a vendégéjszakák száma közel felére esett vissza (index: 54,8%). 6

-

-

A korábbi második legnagyobb piacunk – Ausztria – esetében az ezredforduló óta 27,5 %-os növekedést sikerült elérni, ugyanakkor az 2012 óta 6 %-ot meghaladó visszaesés tapasztalható. 2014-ben a szállodáinkban eltöltött vendégéjszakákból 82,6% Európából, 65,3% EU tagországokból, 8,6% Ázsiából, 7,4% Észak-, Dél-, és Közép-Amerikából érkezett.

MAGYARORSZÁG, BUDAPEST SZÁLLODAI ÁRAINAK VÁLTOZÁSA, AZAZ HOL ÁLLUNK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MAGYARORSZÁG – BUDAPEST NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN – EURÓPÁBAN – AZ EGYIK LEGOLCSÓBB TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ. AZT LEHET MONDANI, HOGY NÁLUNK NAGYON KEDVEZŐ AZ ÁR – ÉRTÉK ARÁNY. UGYANAKKOR A TURISZTIKAI VÁLLAKOZÁSOK NAGY RÉSZE SZÁMÁRA AZ ALACSONY ÁRSZÍNVONAL HÁTRÁNYOS, NEM BIZTOSÍTJA A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉST. Fentiekre néhány adat: -

-

-

-

-

-

-

Az STR riport szerint Magyarország szállodáinak nettó átlag szobaára 2014-ben 63, 5 € volt, ami az Európában vizsgált 23 ország között a 20. helyet jelentette. A hazai szállodai áraknál csak Lengyelországban, Litvániában és Szlovákiában voltak alacsonyabbak a szobaárak. Az STR riport szerint 2014-ben Budapest szállodáinak nettó átlag szobaára 2014-ben 67,5 € volt, ami a vizsgált 30 város között a 27. helyet jelentette. A budapestinél csak Pozsonyban, Varsóban és Vilniusban voltak alacsonyabbak a szobaárak. Míg a KSH adatai szerint a kategóriánkénti nettó átlag szobaár ( ÁFA nélküli szobaár ) 2000ben Magyarországon az 5*-ban 125,3 €, a 4*-ban 49,4 €, a 3*-ban 24,1 €, addig ugyanez 2014-ben már csak 95,3 €, 43,5 €, 29,4 € volt. A KSH adatai szerint a kategóriánkénti nettó átlag szobaár 2000-ben Budapesten az 5*-ban 126 €, a 4*-ban 55,5 €, a 3*-ban 31,28 €, addig ugyanez 2014-ben már csak 99,2 €, 44,4 € illetve 29,2€ volt. Meg kell jegyezni, hogy Magyarország, Budapest a nemzetköz sajtóban egyre inkább úgy szerepel, mint egy olcsó desztináció”, ami negatívan érinti egyébként is alacsony árszínvonalunkat. Erre vonatkozóan néhány 2014 – ben megjelent hír: A Trivago.hu szerint 2014 – ben Magyarország a 4. legolcsóbb desztináció volt Európában. A német Die Welt – ben megjelent újságcikk szerint aki 2015 – ben nyaralásán spórolni szeretne az Magyarországon töltse szabadságát, ahol a turisztikai szolgáltatások árai kb. 5,2 % - kal alacsonyabbak lesznek a 2014 évinél. A brit The Telegraph szerint 2014 – ben 10 kedvező árú úti cél között Budapest volt a legolcsóbb, ahol 2 fő részére egy hétvége nem egészen 197 USD – ba került.

7

FONTOSABB ORSZÁGOS SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK, EGYÉB INDIKÁTOROK VÁLTOZÁSA 20002014 KÖZÖTT (KSH) A SZÁLLODÁK JÖVEDELMEZŐSÉGE ROMLOTT, MIVEL AZ ÁFA EMELÉS, A KERESLET – KÍNÁLATI VISZONYOKBAN, A VENDÉGKÖR ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN A NETTÓ ÁTLAG SZOBAÁR, A REVPAR NÖVEKEDÉSE ELMARADT AZ INFLÁCIÓTÓL, A KÖLTSÉGEK EMELKEDÉSÉTŐL MEGNEVEZÉS SZOBAFOGLALTSÁG (%) BRUTTÓ ÁTLAG SZOBAÁR (Ft) BRUTTÓ REVPAR (Ft) BRUTTÓ TREVPAR (Ft) SZOBA ÁRBEVÉTEL (millió Ft) ÖSSZES ÁRBEVÉTEL (millió Ft) EGYÉB INDIKÁTOROK INFLÁCIÓ (%) EURO/HUF átlag árfolyam ÁFA szobakiadás vendéglátás - étel vendéglátás - ital

2000 46,7 11 197 Ft 5 233 Ft 8 066 Ft 72 311 Ft 125 064 Ft

2014 51,8 16 284 Ft 8 431 Ft 14 945 Ft 167 142 Ft 296 261 Ft

2014/ 2000 5,1%-pont 145,4% 161,1% 185,3% 231,1% 236,9%

260,1

309,7

kb. 90% 119,1%

12% 12% 25%

18% 27% 27%

+6%-pont +15%-pont +2%-pont

A fenti táblázat szerint: -

2000 óta 5,1%ponttal 51,8 %-ra nőtt a szobafoglaltság, a bruttó átlag szobaár 45,4 %-kal, a bruttó REVPAR 61,1 %-kal lett magasabb.

HA FIGYELEMBE VESSZÜK, HOGY AZ EZREDFORDULÓ ÓTA A BRUTTÓ REVPAR CSAK 61,1 % -KAL NŐTT, MIKÖZBEN AZ INFLÁCIÓ KB 90 % VOLT, A SZOBAKIADÁS ÁFA KULCSA 12 %-RÓL 18 %-RA A VENDÉGLÁTÁSÉ 12 %-RÓL 27%-RA NŐTT, AKKOR EBBŐL EGYÉRTELMŰEN KÖVETKEZIK, HOGY A SZÁLLODÁK JÖVEDELMEZŐSÉGE DRÁMAIAN VISSZAESETT !!!

8

Inflációval korrigált nettó adatok Ft-ban ÁTLAG SZOBAÁR 2000 2014 REVPAR 2000 2014* TREVPAR 2000 2014*

29 525 13 877

5* 2014/2000 46,9%

20 160 10 437

5* 2014/2000 50,2%

34 233 10 437

5* 2014/2000 58,0%

13 458 6 752

4* 2014/2000 54,2%

8 249 4 269

4* 2014/2000 53,2%

15 554 4 269

4* 2014/2000 59,8%

9 107 4 712

3* 2014/2000 75,3%

4 642 2 402

3* 2014/2000 88,8%

8 289 2 402

3* 2014/2000 91,2%

Megjegyzés: 2013-tól kezdődően a KSH kategóriák szerint kimutatásában csak azok a szállodák szerepelnek, amelyek a HSU minősítést megszerezték. Ezek - amelyek a hazai szállodai kapacitás kb. 60%-át képviselik- a jobban teljesítő hotelek. Emiatt 2013-tól a 3*-4*-5* kategóriájú hotelek teljesítménye kevésbé hasonlítható a korábbi évekével. Azok felfelé torzítanak, azaz jobbak a valóságosnál.

Fenti tábla adatai egyértelműen igazolják, szállodáink bevételi mutatószámainak, s emiatt jövedelmezőségének romlását. -

-

-

Az 5*-os kategóriában a 2000. évi nettó átlag szobaár – inflációval korrigálva – 2014-re 53,1 %-kal, a 4* kategóriában a 2000-ben 13.458 Ft nettó átlag szobaár 2014-re 45,8 %-kal, a 3* kategóriában a 2000-ben 9.107 Ft nettó átlag szobaár 24,7 %-kal csökkent. Az inflációval korrigált nettó REVPAR 5*-ban kb. 50 %-kal, 4*-ban 47 %-kal, 3*-ban kb. 11 %-kal lett kisebb. Az átlag szobaárak csökkenésében szerepe volt a vendégkör összetételében végbement változásoknak ( az üzleti és MICE részarány csökkenésének, s szabadidős túristák részaránya növekedésének ), a „fapados légitársaságok” térnyerésének. Mindezek következtében a szállodák jövedelmezőségi pozíciója nem javult a fenntartható működés szempontjából szükséges mértékben.

FENTIEK KÖVETKEZTÉBEN A HAZAI SZÁLLODÁK MINDEN TERÜLETEN ERŐS KÖLTSÉGTAKARÉKOSSÁGRA KÉNYSZERÜLNEK, NEM TUDJÁK ELVÉGEZNI A SZÜKSÉGES FELÚJÍTÁSOKAT, KORSZERŰSÍTÉSEKET, KEVESEBB ÉS OLCSÓBB MUNKAERŐT ALKALMAZNAK, S MINDEZ RONTJA SZÁLLODAIPARUNK, TURIZMUSUNK NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉT.

9

2.3.

MSZÉSZ LOBBI TÉMÁK A TAGJAI KÖRÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS ALAPJÁN

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által 2015. januárjában elvégzett felmérés többek között kiterjedt arra is, hogy milyen témákban tartják fontosnak, hogy lobbi tevékenységet folytasson érdekeik képviseletében. A felmérés szerint a megkérdezett 19 téma közül a legfontosabb 10 - a 131 válaszadó szálloda véleménye szerinti fontossági sorrendben– a következő: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jövedelmezőség javítása Szobakiadás ÁFA csökkentése IFA felhasználása Vendéglátás ÁFA csökkentése Szakoktatás Helyi adók ne emelkedjenek Üzleti vendéglátás adózása EU támogatásokat, kedvezményes hiteleket lehessen kapni felújításokra MTZRT külföldi markering keretének növelése SZÉP kártya adózása, promóciója

Az egyéb lobbi témák – ismét a felmérés alapján fontossági sorrendben - a következők voltak: Turizmus törvény; EU támogatások új szállodai beruházásokhoz; MTZRT belföldi marketing, Nemzeti, Budapest, Balaton stratégia; Artisjus; HSU minősítési rendszer terjesztése; OTA-s anomáliák; TDM-ek szerepe; Lakáskiadás terjedése, ennek következményei.

FELTŰNŐ, HOGY A 10 LEGFONTOSABBNAK TARTOTT TÉMA KÖZÜL 10 KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDIK A SZÁLLODÁK FORGALMÁHOZ, JÖVEDELMEZŐSÉGÉHEZ, AZAZ A SZÁLLODÁK TULAJDONOSAI, ÜZEMELTETŐI SZÁMÁRA KIEMELT JELENTŐSÉGE VAN A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉST BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEKNEK, SZABÁLYOZÁSNAK. EZEK EGYBEESNEK AZOKKAL A LOBBI TÉMÁKKAL, AMELYEKKEL AZ MSZÉSZ A KORÁBBI ÉVEKBEN, 2014-BEN IS HANGSÚLYOZOTTAN FOGLALKOZOTT, S FOGLAKOZNI KÍVÁN A JÖVŐBEN IS.

Az MSZÉSZ-t nem érte váratlanul a felmérés eredménye, az elmúlt években folyamatosan fenti témák álltak érdekképviseleti tevékenységének középpontjában. Ezekkel kapcsolatban az MSZÉSZ álláspontja, javaslatai a következők: JÖVEDELMEZŐSÉG A fenntartható működést nem biztosító alacsony jövedelmezőség a hazai szállodaipar jelenleg legnagyobb problémája, amit jelen anyag mellékleteiben levő adatok igazolnak. A kívánatostól messze elmaradó jövedelmezőségnek számos oka van: így a kereslet összetételének kedvezőtlen változása, a túlkínálat következében kialakult árverseny, az árakra negatívan ható marketing módszerek (pl. „kuponozás”) elterjedése, a helyenként – főleg vidéken – sokszor állami, EU támogatással megvalósult, kereslet által alá nem támasztott fejlesztések, a kívánatostól és szükségesnél elmaradó marketing, a kedvezőtlen adórendszer, s különösen a magas ÁFA. 10

SZOBAKIADÁS ÁFA CSÖKKENTÉSE Az MSZÉSZ a 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató ZRT által készített tanulmányban megfogalmazott javaslatokkal ért egyet. Eszerint a szobakiadás ÁFA kulcsának 5 %-ra történő mérséklése mellett a szálláshely kiadásból származó forgalomra után fizetendő 6 % marketing hozzájárulás bevezetése valósulna meg. Ez kizárólag nemzetközi marketing célokat szolgálna az MTZRT kezelésében. Ezen javaslat megvalósulásával egy „win – win” helyzet alakulna ki. Ennek eredményeként javulna a hotelek jövedelmezősége, fedezete lenne a szükséges felújításoknak, fejlesztéseknek, a minőségi és több munkaerő alkalmazásának. Ezzel párhuzamosan az erősebb nemzetközi marketing tevékenység eredményeként növekvő külföldi vendégforgalom biztosítaná, hogy a költségvetés bevételei se csökkenjenek az alacsonyabb ÁFA ellenére. IFA FELHASZNÁLÁSA Megfelelő szabályozás szükséges, hogy az önkormányzatokhoz befolyó IFA bevételeket – a jelenlegitől eltérően – turizmus fejlesztésére, s főleg marketingre fordítsák. Különösen így van ez Budapesten, ahol a 2014-ben befolyt 3 milliárd Ft-ot meghaladó IFA bevételből néhány tíz millió Ft jutott a Fővárosnak, miután 2011. január 1. óta a kerületekhez került az IFA megállapítás, beszedés joga. Emiatt Budapestnek gyakorlatilag nincs forrása marketingre. VENDÉGLÁTÁS ÁFA CSÖKKENTÉSE Lényegében a szoba kiadáshoz hasonló a helyzet. A 2011-ben bevezetett 27 % - a vendéglátást és egyéb szolgáltatásokat terhelő – ÁFA rombolja a vállalkozások jövedelmezőségét. A jelen keresleti viszonyok mellett az árakban nem érvényesíthető az Európai Unióban legmagasabb, 27 %-os ÁFA. Az EU-ban a vendéglátásnál általános 15 -18 % ÁFA kulcsnál 8 – 10 % ponttal magasabb a magyarországi. SZAKOKTATÁS Főleg a vidéki területeken, de a fővárosban is tapasztalható a szakképzett munkaerő súlyos hiánya. Ezen segíthet a szakoktatás színvonalának emelése, a gyakorlatorientált oktatás erősítése. Az MSZÉSZ aktívan foglalkozik szakmai oktatás aktuális kérdéseivel, javaslatot tett a mesterképzés színvonalának emelésére, illetve arra, hogy ne csak azokban az éttermekben, konyhákon történhessen tanulóképzés, ahol mester felszolgáló, mesterszakács dolgozik. HELYI ADÓK A helyi adók kérdése is jövedelmezőségi téma. Az elmúlt években – különösen a pénzügyi – gazdasági válság éveiben – érintette különösen fájdalmasan a hazai szállodákat, hogy akkor is adóemelésekre került sor, mikor forgalmuk csökkent. Gondolunk itt az IFA-ra – amelynek inkább a turisztikai célú felhasználása kulcskérdés -, illetve az építményadóra. 2007 – 2015 között az IFA Budapesten 33 %-kal, vidéken átlagosan kb. 50 %-kal, az építményadó a szállodák esetében több településen 100 %-kal nőtt a 9. sz. melléklet adatai szerint. A 2015. január 1.-vel életbe lépett szabályozás – amely az önkormányzatok részére új adók bevezetését teszi lehetővé – komoly veszélyt jelent a szállodai vállalkozások számára.

11

ÜZLETI VENDÉGLÁTÁS Az üzleti vendéglátás kiemelkedően magas adóterhelése miatt ebben a szegmensben visszaesett a forgalom, s a hátrányos szabályozás adóelkerülő technikák alkalmazására szorítja a vállalkozásokat. Itt is win – win helyzet kialakítására kellene törekedni, azaz az adóterhelés csökkentése mellett olyan szabályozás bevezetése szükséges, ami a forgalmat nem befolyásolja negatívan. EU TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYES HITELEK FELÚJÍTÁSOKRA Éppen a szállodák gyenge jövedelmezőségi helyzete miatt szükségesnek tartjuk – s erre már ismételten javaslatot tett az MSZÉSZ -, hogy első sorban szállodai fejújításokhoz, korszerűsítésekhez, energia racionalizálási projektekhez kapjanak a szállodák EU támogatást, kedvezményes hiteleket. Erre a 2014 – 2020 között EU pályázatok remélhetőleg lehetőséget teremtenek. Fontosnak tartjuk, hogy a Hotelstars minősítési rendszer követelményeinek teljesítése is bekerüljön a támogatási lehetőségek közé. Továbbá – tekintettel a magyar szállodaipar struktúrájára - fontosnak tartjuk, hogy ne csak a kkv-k, hanem a szállodai nagyvállalatok is hozzájuthassanak a kedvező feltételekhez. MT ZRT KÜLFÖLDI MARKETING Szállodáink árbevétele szempontjából meghatározó, hogyan alakul a külföldi vendégek száma, részaránya. Ebben van jelentős feladata és szerepe az MT ZRT-nek. A szükséges nemzetközi marketing tevékenységhez megfelelő forrásokra van szükség, ami az elmúlt években messze nem állt rendelkezésre. Ezt mutatja többek között, hogy 2000 – 2014 között a vidéki szállodák külföldi vendégforgalma gyakorlatilag annak ellenére nem nőtt, hogy az ezredforduló óta közel 40 %-kal nagyobb lett a szállodai kapacitás, s teljesen átalakult a szállodák kategóriák szerinti összetétele, megnőtt a magasabb kategóriájú, főleg 4* hotelek száma. Ennek oka egyebek mellett a beutazó vendégforgalom összetételének kedvezőtlen átalakulása, a kevesebbet költő szabadidős vendégek részarányának gyors növekedése, a MICE forgalom részarányának csökkenése. Az MT ZRT 2015 évi marketing költségvetése sajnálatos módon a múlt évivel kb. azonos, azaz 4.7 milliárd Ft. A tervek szerint EU forrásokra történő pályázatok révén tervezik ezt kb. 8,5 milliárd Fttal kiegészíteni a következő a 2015–17 közötti időszakban. A probléma, hogy ezek a „pénzek” optimális esetben 2015 III. – IV. negyedévében fognak rendelkezésre állni, azaz a remélt összegre még nem lehet hirdetéseket, akciókat szervezni. Az MT ZRT marketing tevékenysége kapcsán ismét felhívjuk a figyelmet, hogy álláspontunk szerint – az új piacok megszerzésére irányuló törekvés mellett - hagyományos, európai piacainkra kell az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fordítani. Különösen kritikusnak tartjuk, hogy legnagyobb piacunkról, Németországból 2000 óta folyamatosan csökken a szállodai vendégéjszakák száma. 2014-ben már kb. 1,2 millióval, 45 %-kal kevesebb vendégéjszaka érkezett innen, mint 2000-ben. Támogatjuk az MTZRT által beindított brand építés folytatását, s fontosnak tartjuk a szállodaipar képviselői és az MTZRT közötti szakmai kapcsolatok erősítését, korábbi sikeres gyakorlatok visszaállítását, közös promóciók, study tourok szervezését. Ugyanakkor – álláspontunk szerint - a helyi, térségi marketing tevékenységet az IFA-ból kell finanszírozni. 12

SZÉP KÁRTYA ADÓZÁSA A vidéki szállodák vendégforgalmának kb. 68 %-át tették ki 2014-ben a hazai vendégek. Ebben meghatározó szerepe volt a javuló „költési kedv” mellett a SZÉP kártya növekvő népszerűségének, annak, hogy ma már meghaladja az 1 milliót a SZÉP kártya tulajdonosok száma. 2014-ben a SZÉP kártya forgalom 13,7 milliárd Ft-ot tett ki, ami a magyarországi hotelek szállásdíj bevételének 24 - % ának felelt meg. Éppen ezért kulcs fontosságú a belföldi turizmus fejlődése szempontjából, hogy a SZÉP kártya adó terhelése ne növekedjen, hogy a vállalatok ezt a juttatást továbbra is a jelenlegihez hasonló feltételekkel tudják biztosítani munkatársaiknak. Az MSZÉSZ örömmel fogadta, hogy 2014ben a SZÉP kártya adózásának feltételei nem romlottak. Reméljük, hogy a jövedelemadó 2016 – ra tervezett csökkentése, s az egyéb adóváltozások nem érintik ezt a belföldi turizmus szempontjából sikeres cafeteria rendszert. A SZÉP KÁRTYA 2014 ÉVI SZÁLLODÁKBAN JELENTKEZŐ JELENTŐS FORGALMA KAPCSÁN MEG KELL JEGYEZNI, HOGY 2010-BEN AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALOM A HAZAI HOTELEKBEN ORSZÁGOS SZINTEN 16,2 MILLIÁRD FT VOLT, AMI KB. 20 % - KAL TÖBB A 2014 ÉVI SZÉP KÁRTYA FORGALOMNÁL! Az MSZÉSZ által végzett felmérésben szereplő lobbi témák közül azokat is változatlanul napirenden kívánjuk tartani, amelyek nem kerültek a 10 legfontosabbnak tartott közé. Így a következőket: TURIZMUS TÖRVÉNY Évek óta húzódó téma. Az MSZÉSZ – a mértékadó szakmai szervezetek bevonásával - fontosnak tartja a Turizmus törvény mielőbbi megalkotását, ami az állam turizmusban betöltött szerepét az stb. szabályozza és fenntarthatóan kiszámíthatóvá teszi. Itt különösen az IFA állami kiegészítését, annak turisztikai célú felhasználását tartjuk fontosnak. EU TÁMOGATÁSOK ÚJ SZÁLLODAI BERUHÁZÁSOKHOZ Közismert, hogy az elmúlt években – döntően vidéken – nagyszámú olyan új szállodai beruházásra került sor, melyek piacilag nem voltak indokoltak, melyeket nem lehet fenntartható módon működtetni. Ezt igazolja az is, hogy 2000 – 2014 között miközben a vidéki szállodai kapacitás mintegy 40 %-kal bővült, a külföldi vendégéjszakák száma gyakorlatilag stagnált. Jelen anyag 5. sz. mellékleteiben találhatók néhány megyeszékhely, gyógyhely, nagyobb balatoni üdülőhely szállodáinak teljesítményét bemutató adatok. Ezekben látható, hogy 2014 – ben a szállodák szobafoglaltsága 2014 – ben pl. Pécsett 38 %, Kecskeméten 36,1 %, Debrecenben 40,9 %, Szegeden 43,4 % volt, amelyek messze elmaradnak az 51,8 % országos átlagtól. A bruttó REVPAR 2014 – ben Pécsett 4.451 Ft, Kecskeméten 5.058 Ft, Debrecenben 5.158 Ft, Szegeden 6.489 Ft volt, miközben az országos átlag 8.431 Ft volt. Gyógyhelyeink közül 2014 – ben az éves szállodai foglaltság pl. Harkányban 30 %, Hajdúszoboszlón 43,8 %, Gyulán 48,4 %, míg a bruttó REVPAR Harkányban 3.043 Ft, Hajdúszoboszlón 4.242 Ft, Gyulán 5.647 Ft volt. Ezek az eredmények is messze elmaradnak a 2014 évi országos 51,8 % foglaltságtól, 8.431 Ft bruttó REVPAR - -tól. A példákat tovább sorolhatnánk, amint azt a mellékletek is mutatják. 13

Ilyen éves teljesítmények mellett – különösen állami, EU – s forrással – új szállodai beruházás támogatása nem indokolt, mivel az így létrehozott hotelek nem tudnak fenntartható módon működni, hátrányosan érintik a környezetükben levő hoteleket, lefelé szorítják azok árait. Emiatt az MSZÉSZ álláspontja szerint a jövőben első sorban attrakciófejlesztés – ami többbel és külföldi turistát vonz – támogatása indokolt EU – s forrásokból, illetve csak olyan esetekben javasoljuk állami, vagy EU –s forrásokkal támogatni új szállodai beruházást, melyeknél egyértelműen igazolt azok fenntartható működése. MT ZRT BELFÖLDI MARKETING Vidéki szállodáinkban átlagosan közel 70 % a belföldi vendégkör aránya. Emiatt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az MT ZRT a TDM – kel együttműködve hangsúlyosan foglalkozzon a belföldi marketinggel. A TDM rendszer fejlesztése és a SZÉP Kártya mellett az MSZÉSZ eredményesnek és fontosnak tartja az MTZRT tevékenységét a belföldi turizmus ösztönzésében. NEMZETI, BUDAPEST, BALATON TURIZMUS STRATÉGIA Sajnálatos, hogy ez is egy évek óta húzódó téma. Feltétlenül ki kellene dolgozni a mértékadó szakmai szervezetek bevonásával a nemzeti turizmus stratégiát. Ugyanezt Budapest esetében is, ahol az országos külföldi vendégéjszakák több, mint 50 % - a realizálódik, s természetesen a Balaton, s egyéb régiók turizmus stratégiáját. ARTISJUS Az MSZÉSZ lobbi tevékenységének is köszönhető, hogy már 2014-ben sem emelkedtek a szállodákat terhelő jogdíjak, hogy azok az Artisjus-szal történt megállapodás szerint 2015-ben is a 2013 évi szinten maradtak. Az MSZÉSZ idén megkezdi a 2016. évi jogdíjakkal kapcsolatos tárgyalásokat. A HSU SZÁLLODAMINŐSÍTÉSI RENDSZER TERJESZTÉSE Az MSZÉSZ sikernek tartja, hogy 2010 – 2014 között 400-ra nőtt a HSU – a Nemzeti Védjegy – rendszerben minősített szállodák száma, ami a teljes szállodai kapacitás közel 60 %-át teszi ki. Fontosnak tartjuk a HSU rendszer további terjedését, mert a tapasztalatok szerint ez a szállodai szolgáltatások minőségének javítását segíti elő, ami a magyarországi szállodaipar, turizmus versenyképességét javítja. A HSU minősítési rendszerhez való csatlakozást segítené, ha a szállodák EU-s támogatást kapnának a HSU követelmények teljesítéséhez szükséges beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez, ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság az eddigieknél hangsúlyosabban ellenőrizné a szállodák kategóriáját kifejező *-ok használatát, illetve, ha a HSU minősítési rendszer kötelező lenne Magyarországon, hasonlóan 14 másik EU-s országhoz. Az MSZÉSZ mindezeket javasolta, s a jövőben is napirenden kívánja tartani.

14

OTAs – ON LINE TRAVEL AGENCIES – ANOMÁLIÁK Több EU tagországban perek vannak folyamatban egyes On-line platformokkal – HRS, booking, expedia, stb. – szemben piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. ( rate paritiy, last room availabilitay clause stb.). Németországban a Versenyhivatal már eltiltotta a HRS-t és a Booking.com-t a rate parity clause alkalmazásától. Magyarországon is a Gazdasági Versenyhivatal folytat 2013 óra vizsgálatot ebben a témában, amihez az MSZÉSZ segítséget nyújtott. TDM – EK SZEREPE Az MSZÉSZ fontosnak tartja, hogy a TDM-ek fenntartható módon tudjanak működni, hogy egy – egy település, régió esetében a kellő marketing tevékenységét végezni tudják az érdekelt vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésével, hogy ennek meglegyen az anyagi fedezete a beszedett IFAból, az azt kiegészítő állami támogatásból, a vállalkozások befizetéseiből. Szükségesnek tartjuk a vállalkozások bevonását a források felhasználásával kapcsolatos döntések meghozatalában. LAKÁSKIADÁS TERJEDÉSE, ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI Az utóbbi években nemzetközileg is terjedő jelenségről van szó, ami a magánlakások kereskedelmi szálláshelyként való bérbe adását jelenti az internet, az OTA-k segítségével. Ez a hagyományos kereskedelmi szálláshelyek, s különösen a szállodák számára aránytalan versenyhátrányt jelent, mivel a lakásokra nem vonatkoznak mindazok a működésre, adózásra vonatkozó szabályozások, melyeket a szállodáknak be kell tartani. Így pl. higiéniai, tűzvédelmi, balesetvédelmi, biztonsági, akadálymentesítési stb. előírások. Ezek miatt a szállodáknál sokkal kisebb ráfordítással tudnak ezek működni, alacsonyabb árakon tudnak a piacon megjelenni. Az MSZÉSZ álláspontja szerint a lakások kereskedelmi szálláshelyként való hasznosítására vonatkozó szabályozást a megváltozott körülmények figyelembe vételével át kell dolgozni.

3. 2015. ÉVI KILÁTÁSOK Az idei év első két hónapjában turizmusunk, szállodaiparunk által elért eredmények alapján egyre nagyobb bizalommal tekintünk 2015 év elé. A körülmények kedvező alakulása esetén ismét rekord eredményeket érhet el a Magyarország turizmusa, szállodaipara. LEHETŐSÉGEK - alacsony üzemanyagár, - EUR/HUF, EUR/USD beutazás szempontjából kedvező árfolyama, - SZÉP kártya növekvő népszerűsége (több, mint 1 millió kártya tulajdonos, a feltöltések nagysága 2015 elején kb. 76 milliárd Ft, ami több mint 12 %-kal nagyobb az egy évvel korábbinál ), - erősödő belföldi fogyasztás, a növekvő vásárlási kedv, - új repülőjáratok a Liszt Ferenc repülőtéren (Emirates, Air China, stb.)

15

KOCKÁZATOK - Orosz – ukrán konfliktus, - Német, osztrák, orosz kereslet csökkenése, - Üzletek vasárnapi zárva tartatása, a bevásárló turizmusra gyakorolt várhatóan negatív hatása

4. RÉSZLETES ELEMZÉS 4.1. ORSZÁGOS SZÁLLODAI TELJESÍTMÉNYEK – KSH Az 1. sz. melléklet tartalmazza a magyarországi szállodák teljesítményének alakulását bemutató legfontosabb adatokat 2014 – 2013, 2014 – 2007, illetve 2014 – 2000 évekre vonatkozóan. Ezekből a következők láthatók: 2014 – 2013 -

-

-

A szállodai kínálat ( a szobák számának bővülése) növekedése 2014-ben megállt, júliusban 0,2 %-kal kisebb volt a 2013 –hoz képest a 2011 óta tapasztalat dinamikus forgalom emelkedése ellenére. Ennek oka, hogy a hotelek fajlagos bevételei ( REVPAR ), jövedelmezősége különböző okok miatt még mindig messze elmarad a 2000 évitől, a kívánatostól, ami a befektetőket a szállodai beruházásoknál óvatosságra inti. A szállodák iránti keresletet kifejező vendégéjszakák száma 4,6 %-kal, ezen belül a belföldi 7,3 %-kal, a külföldi 2,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Feltűnő, hogy a belföldi kereslet növekedése közel háromszorosa volt a külföldiének. A szobafoglaltság a 2013 évi 49, 8 % - ról 2 % ponttal emelkedve 51,8 % lett, aminél jobb eredményt éves szinten eddig a hazai szállodák még nem értek el. A bruttó átlag szobaár 16.284 Ft (index: 107,3 % ), a bruttó REVPAR 8.431 Ft ( index: 111,6 % ), a bruttó TREVPAR 14.147 Ft ( index: 100,2 %) lett. Az összes szoba árbevétel 167.142 millió Ft, az összes szállodai árbevétel 296.261 millió Ft lett. Az előbbi 12,2 % - kal, az utóbbi 10,5 % - kal haladja meg a 2013 évit.

2014 – 2007 A nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság előtti utolsó évben, 2007 – ben elért szállodai teljesítményekhez képest szállodáink 2014 – ben az alábbiakat érték el: -

-

A szállodai szobák száma 7 év alatt 50.106 szobáról 59.287 szobára változott, a növekedés + 18,3 % volt. A kereslet, a vendégéjszakák száma a 2007 évi 14.128.000-ról 18.372.000-ra, azaz + 30 % - kal nőtt. A kereslet növekedése közel kétszer nagyobb volt a kínálaténál. Soha ennyi vendég nem lakott a magyarországi szállodákban, mint 2014 - ben. A kereslet kínálatot meghaladó bővülése eredményeként a 2014 évi 51,8 % szállodai szobafoglaltság 1,7 % ponttal nagyobb lett a 2007 évi 50,1 % - nál. 16

-

-

-

A bruttó átlag szobaár 9,3 % - kal, a bruttó REVPAR 13,3 % - kal, a bruttó TREVPAR 21,1 % - kal lett több a 7 évvel korábbinál. Ugyanakkor fenti fajlagos mutatószámok mindegyike elmaradt a kereslet bővülésétől. Ez a kereslet összetételében bekövetkező változás, a döntően szabadidős, kétágyas szobákat igénybe vevő vendégkör részaránya bővülésével magyarázható. Meg kell jegyezni, hogy az átlag szobaár, REVPAR és TREVPAR növekedése egyaránt elmarad a 7 év alatti kb. 30 % inflációtól, illetve az HUF/EUR árfolyam változásától. Az utóbbi 251,31 Ftról 309,7 Ft-ra, azaz 23,2 % - kal gyengült. A bruttó szoba árbevétel 7 év alatt 122.152 millió Ft –ról 167.142 millió Ft – ra ( index: 136,8 % ), a bruttó összes szállodai árbevétel 213.683 millió Ft – ról 296.261 millió Ft-ra ( index: 138,6 % ) nőtt. Ha figyelembe vesszük a 7 év alatt végbement 6,9 % szobaszám bővülést, a kb. 30 % inflációt, a HUF/EUR árfolyam változást, a vendéglátásnál és egyéb szolgáltatásoknál 2001 – ben bevezetett 27 % ÁFA – át, akkor ezekből következik, hogy a forgalom utóbbi években tapasztalt növekedése ellenére – bizonyos kivételektől eltekintve – a szállodák jövedelmezősége lényegesen elmarad a 2007 évitől.

2014 – 2000 Az ezredforduló szállodai teljesítményét a 2014 évihez hasonlítva a következők állapíthatók meg: -

-

-

-

A magyarországi szállodai kapacitás 42.362 szobáról 59.287 szobára nőtt 14 év alatt. ( index: 140 % ) Az éves átlagos növekedés 14 év alatt kb. 2,9 % volt. Az összes szállodai vendégéjszaka 11.480.000 – ről 18.372.000 – ra nőtt. ( index: 160 % ). Ezen belül a belföldi vendégéjszakáknál + 97 %, a külföldieknél + 39,4 % a növekedés. Ezek szerint a kereslet erősödése kb. 50 % - kal meghaladta a kínálat emelkedését. A szállodák foglaltsága a 2000 évi 46,7 % - ot + 5,1 % ponttal meghaladva 2014 – ben 51,8 % lett. A bruttó átlag szobaár 45,4 % - kal, a bruttó REVPAR 61,1 % - kal, a bruttó TREVPAR 75,4 % - kal nőtt. Meg kell jegyezni, hogy ezeknél a mutatószámoknál tapasztalt 14 év alatt elért növekedés messze elmarad az időközben végbement kb. 90 % inflációtól. A szállodák szoba árbevétele + 131,1 % - kal, összes árbevétele + 136,9 % - kal lett nagyobb 14 év alatt. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a növekedés messze nem biztosítja azt a jövedelmezőséget a szállodák részére 2014 – ben, mint ami 2000 – ben volt, ha figyelembe vesszük az időközben végbement 90 % inflációt, a HUF/EUR kb. 19,1 % gyengülését, az időközben végbement 40 % kapacitásbővülést, illetve azt, hogy a 2000 évi szobakiadást terhelő 12 % ÁFA 2014 – ben 18 %, a vendéglátást, s egyéb szolgáltatásokat terhelő 20 % ÁFA 2014 – ben 27 %. A 2000. év kiemelkedő eredményeket hozott a hazai turizmus számára, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében drámaian visszaestek. Kb. 2007-re konszolidálódott ismét a nemzetközi, s a magyarországi turizmus is, amit a 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság érintett súlyosan.

17

4.2.BUDAPESTI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE – KSH A 2 sz. melléklet tartalmazza a budapesti szállodák teljesítményét összefoglaló adatokat a 2014 – 2013, a 2014 – 2007, illetve a 2014 – 2000 évekre vonatkozóan. Ezek az alábbi képet mutatják: 2014 – 2013 -

-

-

A fővárosi szállodai kapacitás 2014-ben az előző évhez képest 2,5 %-kal csökkent 19.101 szobáról 18.617 szobára változott. A budapesti szállodai szobák száma az országosnak 31,4 %ának felel meg. Az összes szállodai vendégéjszaka Budapesten 2014-ben 7.511.000 volt, ami 2,5 %-os növekedést jelent a bázishoz képest. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 3 %-kal csökkent, a külföldieké 3,2%-kal emelkedett. A fővárosi szállodákban jelentkező összes vendégéjszaka az országosnak 40,9 %-át, belföldi vendégéjszakák az országosnak 9,6 % - át, a külföldi vendégéjszakák az országosnak 65,6 % - át teszik ki. A szobafoglaltság 2014-ben 65,1 % volt, 3 % ponttal nagyobb az előző évinél. A bruttó átlag szobaár 19.668 Ft ( index: 107,9 % ), a bruttó REVPAR 12.808 Ft ( index: 113,2 % ) lett. Az összes szoba árbevétel 2014-ben 87.376 millió Ft, az összes szállodai árbevétel 141.176 millió Ft. Az előbbi 11,5 %-kal, az utóbbi 11,2 %-kal nagyobb a 2013 évinél. 2014-ben a budapesti szállodák szoba árbevétele az országosnak 52,5 % - át, összes árbevétele az országosnak 47,7 % - át tette ki.

2014 – 2007 -

-

2007 – 2014 között a szállodai kapacitás 16.298 szobáról 18.617 szobára nőtt ( index: 114,2 % ), miközben a vendégéjszakák számánál 31,3 % a növekedés. A belföldi vendégéjszakák száma 35,8 % - kal, a külföldieké 30,8 % - kal lett több 7 év alatt, azaz éves átlagban a növekedés 4 -5 % volt. Meg kell jegyezni, hogy a pénzügyi gazdasági válság miatt 2008 – 2010 között nagy visszaesés volt, majd 2011-től indult be gyors ütemű növekedés. Ebben jelentős szerepe volt a Malév csődjét követően a „fapados” légitársaságok térnyerésének. A vendégéjszakák számának ugrásszerű növekedése eredményeként a 2014-ben az éves átlagos szobafoglaltság 65,1 % lett, ami 3,9 % ponttal magasabb a 2007 évi 61,2 % -nál. A bruttó átlag szobaár 2014-ben 19.668 Ft volt, ami 1,4 %-kal alacsonyabb a 2007 évi 19.942 Ft-nál !!! Annak ellenére csökkenés történt az árakban, hogy a 2007 évi 251,31 HUF/EUR árfolyam 2014-re 309,70 Ft-ra gyengült. A gyengülés mértéke 23,2 % volt. 18

-

A bruttó REVPAR 2014-ben 12.808 Ft volt. Ez azonban csak 5 % - kal nagyobb a 7 évvel korábbinál. Ebből jól látható, hogy a vendégösszetételben teljes átrendeződés következett be. A fővárosban is megnőtt a szabadidős vendégek részaránya az üzleti utazók, MICE rendezvényeken résztvevők hátrányára.

2014 – 2000 -

-

-

-

-

-

Budapesten 14 év alatt a szállodai szobák száma 13.062 szobáról 18.617 szobára nőtt. (index: 142,5 % ). Az éves átlagos növekedés az ezredforduló óta kb. 3 %/év volt. A szállodai vendégéjszakák száma 4.491.000-ról, 7.511.000-re változott, a növekedés 67,2 % volt, ami éves átlagban 4,8 %-nak felel meg. A belföldi vendégéjszakák száma 20,5 %-kal, a külföldieké 75,1 % -kal lett több. Míg 2000 – ben az összes magyarországi szállodai vendégéjszakából 30,8 %, 2014-ben 31,4 % volt Budapest szállodáinak részesedése. A belföldi vendégéjszakákból 2000-ben 15,7 %, 2014ben 9,6 %, külföldiből 2000-ben 52,2 %, 2014 – ben 65,6 % volt a fővárosi szállodák részesedése. Az átlagos szobafoglalatság a 2000. évi 57,4 % - ról 14 év alatt 7,7 % ponttal emelkedve 2014 – ben 65,1 % lett. A bruttó átlag szobaár az ezredfordulón 17.331 Ft, 2014 – ben 19.668 Ft (index: 113,5 %) volt. Ez nagyjából évi 1 % növekedést jelent, miközben a HUF/EUR árfolyam a 2000 évi 260,04 Ft – ról, 2014 – re 309,70 Ft ra gyengült. A gyengülés mértéke kb. 17 % volt, azaz az átlag szobaárak emelkedése HUF-ban elmaradt az EUR/HUF árfolyamgyengülésétől. A bruttó REVPAR 14 év alatt 9.940 Ft – ról 12.808 Ft – ra nőtt. ( index: 128,7 % ). Ennél a mutatónál a növekedés éves átlagban kb. 2 %, miközben a HUF/EUR gyengülés a vizsgált időszakban kb. 17 %, az infláció mértéke kb. 90 % volt, a szobafoglalás ÁFA kulcsa 12 %-ról 18 %-ra, a vendéglátásé 20 %-ról 27 %-ra emelkedett !!!!! A budapesti szállodák összes szoba árbevétele 2000 – 2014 között 46.859 millió Ft-ról 87.376 millió Ft-ra ( index: 186,5 % ), az összes árbevétele 72.536 millió Ft-ról 141.176 millió Ft-ra ( index: 194,6 % ) nőtt, miközben a kapacitás bővülés 42,5 % volt. A főváros szállodáinak részaránya az országos szállodai szoba árbevételből 2000-ben 64,8 %, 2014-ben 52,3 %, az összes szállodai árbevételből 2000-ben 58 %, 2014-ben 47,7 % volt.

4.3.VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE ORSZÁGOS SZINTEN – KSH A 3.sz. melléklet tartalmazza a vidéki szállodák teljesítményére vonatkozó adatokat, melyek az alábbiakat mutatják. 2014 – 2013 -

A 2013 évi összesen 40.299 szállodai szoba 1 év alatt 0,9 % - kal növekedve 40.670 lett. A 2013 évi 10.242 millió vendégéjszaka 2014 –re 10.861 millió nőtt. ( index: 106 % ). Ezen belül a belföldi szobaéjszakáknál 8,5 %, a külföldieknél 1,3 % a növekedés mértéke. 19

-

A vidéki szállodák összes szoba árbevételénél 13 %, az összes szállodai árbevételnél 9,9 % volt a növekedés.

2014 -2007 -

A pénzügyi – gazdasági válság előtti utolsó évben, 2007 - ben 33.808 szoba, 2014 – ben 40.670 szállodai szoba volt vidéken. ( index: 120,3 % ) 7 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma 8.407.000 – ről 10.861.000 – re nőtt ( index: 129,2 % ). Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 32,1 % - kal, a külföldieké 23,5 % - kal lett több. A szállodai szoba árbevétel 2007-ben 51.044 millió Ft, 2014-ben 79.766 millió Ft ( index: 156,3 % ), az összes szállodai árbevétel 2007-ben 103.779 millió Ft, 2014-ben 155.085 millió Ft ( index: 149,4 % ) volt.

2014 – 2000 -

-

Az ezredforduló évében a fővároson kívüli szállodákban 29.300 szoba, 2014-ben 40.670 szoba volt. ( index: 138,8 % ). A növekedés 14 év alatt évente átlagosan kb. 2,8 % volt. 2000 óta a vendégéjszakák száma 6.989.000-ről 10.861.000-ra nőtt. (index: 155,4 %). Ezen belül a belföldi vendégéjszakák több, mint duplájára emelkedtek (index: 211,2 % ), a külföldiek stagnáltak. (index: 100,4 %)!!! A fővároson kívüli szállodák összes szoba árbevétele 2000-ben 25.452 millió Ft, 2014-ben 70.599 millió Ft ( index: 313,4 % ), összes árbevétele 2000-ben 52.528 millió Ft, 2014-ben 155.085 millió Ft ( index: 295,2 %) volt. A növekedés a szoba árbevételeknél évi kb. 15,2 %, az összes bevételnél kb. 14 % volt.

VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE RÉGIÓNKÉNT 2013 - 2014 KÖZÖTT – KSH A részletes adatok a 4. sz. mellékletben találhatók. Összességében elmondható, hogy minden régióban javultak a szállodák eredményei 2014-ben. Ugyanakkor megállapítható, hogy azok az országos átlagtól egy – két kivételtől eltekintve jelentősen elmaradnak. -

-

-

A 2014.évi 51,8 % országos átlag szobafoglaltságtól 7-15 % ponttal kisebb a régiók szállodáinak kihasználtsága. Kivételt csupán Nyugat - Magyarország 51,8 %-kal, illetve Balaton jelent 49,3 % - kal. Az országos átlag 16.284 Ft bruttó átlag szobaárnál a régiók teljesítménye 10 – 50 %-kal gyengébb. Csupán Észak – Magyarország szállodái által elért 15.117 Ft jelent ennél kisebb, 7 % különbséget. A 8.431 Ft országos átlag bruttó REVPAR-nál a régiók teljesítménye 14 – 43 %-kal kisebb. REVPAR-ban a vidéki régiók közül a legjobb eredményt Nyugat – Magyarországon érték el 7.222 Ft – tal, míg a leggyengébbet Dél – Dunántúlon 5.145 Ft-tal.

Az egyes régiók szállodáinak eredményeiből a következőket emeljük ki: BALATON -

A szállodai szobák száma 2014-ben 6.858 volt. ( index: 99,3 %) 20

-

-

A szállodai vendégéjszakák száma összesen 3.334 ezer, amiből a belföldi 2.129 ezer – 63,9 % - , a külföldi 1.205 ezer – 36,1 % - volt. Az előbbi 7,5 % - kal nőtt 2013-hoz hasonlítva, az utóbbi 5,6 % - kal visszaesett. A 49,3 % éves átlagos szobafoglaltság 1,4 % ponttal, a 14.182 Ft bruttó átlag szobaár 10,3 % - kal, 6.985 Ft bruttó REVPAR 9,3 % - kal volt nagyobb a 2013 évinél.

ÉSZAK – ALFÖLD -

-

A szállodai szobák száma 2014-ben 5.306 volt. ( index: 100,3 % ) A szállodai vendégéjszakák száma összesen 1.284 ezer volt, amiből belföldi 899 ezer – 70 % - a külföldieké 385 ezer – 30 % - volt nőtt 2014 – ben. Az előbbi 5 % - kal, az utóbbi 14,9 % - kal nőtt 2013 – hoz képest. A 42,8 % éves átlagos szobafoglaltság 2,5 % ponttal, a 11.224 Ft bruttó átlag szobaár 3,8 % kal, a 4.806 Ft bruttó REVPAR 10,4 % - kal volt jobb a bázisnál.

DÉL – ALFÖLD -

-

A szállodai szobák száma 3.626 volt ( index: 104 % ) A belföldi vendégéjszakák száma összesen 935 ezer, ebből belföldi 682 ezer – 72,9 % -, külföldi 253 ezer – 27,1 % - volt. Az előbbiek 25,6 % - kal, az utóbbiak 7,7 % - kal nőttek 2013 – hoz képest. A 39,8 % éves átlagos szobafoglaltság 1,1 % ponttal, a 13.075 Ft bruttó átlag szobaár 3,3 % kal, az 5.198 Ft bruttó REVPAR 10,6 % - kal nőtt 2013 – hoz képest.

DÉL – DUNÁNTÚL -

A szállodai szobák száma 8.003 volt. ( index: 107,2 % ) Az összes szállodai vendégéjszaka 1.532 ezer, amiből 1,217 belföldi – 79,4 % - , 315 ezer külföldi – 20,6 % - volt. Az előbbi 10,8 % - kal, az utóbbi 0,6 % - kal haladta meg a 2013 évit. A 2014 évi 37,9 % átlagos szállodai szobafoglaltság 1,1 % ponttal, a 13.567 Ft bruttó átlag szobaár 10,8 % - kal, az 5.145 Ft bruttó REVPAR 14,2 % - kal volt nagyobb a 2013 évinél.

ÉSZAK – MAGYARORSZÁG -

-

A szállodai szobák száma 4.653 volt. ( index: 106,4 %) A szállodai vendégéjszakák száma összesen 1.386 ezer volt, amiből belföldi 1.160 ezer – 83,7 % a külföldieké 226 ezer – 16,3 % - volt 2014 – ben. Az előbbi 12,7 % - kal, az utóbbi 13 % - kal nőtt 2013 – hoz képest. A 44,8 % éves átlagos foglaltság 3,3 % ponttal, a 15.117 Ft bruttó átlag szobaár 8,4 % - kal, a 6.770 Ft bruttó REVPAR 16,8 % - kal nagyobb a múlt évinél.

NYUGAT - DUNÁNTÚL -

A szállodai szobák száma 10.945 szoba volt 2014 – ben ( index: 98,6 % ) A szállodai vendégszakák száma összesen 3.700 ezer, amiből 1.919 ezer belföldi – 51,9 % - 1.781 ezer – 48,1 % - külföldi volt. Az előbbi 2,1 % - kal nőtt, az utóbbi 3,8 % - kal csökkent, Az 51,8 % éves átlagos szobafoglaltság 0,5 % - ponttal, a 13.949 Ft bruttó átlag szobaár 9,7 % kal, a 7.222 Ft bruttó REVPAR 8,7 % - kal nagyobb a 2013 évinél.

KÖZÉP - DUNÁNTÚL 21

-

A szállodai szobák száma 5.357 volt 2014 – ben. ( index: 90,6 %) A szállodai vendégéjszakák száma összesen 1.299 ezer, ebből a belföldi 922 ezer – 71 % - a külföldi 377 ezer – 29 % - volt. Az előbbi 5,5 % - kal, az utóbbi 3,9 % - kal haladta meg a 2013 évit. A 43,6 % éves átlagos szobafoglaltság 2,8 % - kal, a 14.882 Ft bruttó átlag szobaár 6,7 % - kal, a 6.448 Ft bruttó REVPAR 13,8 % - kal volt nagyobb a 2013 –ban elértnél.

VIDÉKI SZÁLLODÁINK TELJESÍTMÉNYE TELEPÜLÉSENKÉNT 2013 – 2014-BEN Az 5/1., 5/2., 5/3., 5/4. mellékletekben találhatók néhány megyeszékhely, gyógyhely, nagyobb balatoni üdülőhely, illetve egyéb turisztikailag jelentős forgalmú település szállodáinak 2013 – 14 évi fontosabb mutató számai. Ezekből a következők állapíthatók meg: MEGYESZÉKHELYEK -

-

-

-

A vizsgált 8 megyeszékhely – Győr, Eger, Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Kecskemét –szállodáinak teljesítménye 2014 - ben ( bruttó REVPAR ) Győr és Kecskemét kivételével javult 2013 – hoz képest. Ugyanakkor minden megyeszékhely esetében az elért REVPAR 48 – 17 % -kal alacsonyabb az országos átlag 8.431 Ft – nál. Feltűnő, hogy a bruttó REVPAR Pécsett 48 % - kal, Kecskeméten 40 % - kal, Debrecenben 39 % kal, Szegeden 23 % - kal, Egerben 22 % - kal, Miskolcon 19 % - kal, Győrben 21 % – kal, Székesfehérváron 17 % - kal kisebb volt, mint az országos átlag. A REVPAR visszaesése Győrben és Kecskeméten is mintegy 3 % volt. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Székesfehérvár és Győr kivételével – melyeknél a 2014 évi átlagos szobafoglaltság 53,3 %, illetve 51,3 % volt – a többi megyeszékhelyen az országos 51,8 % átlagnál lényegesen kisebb volt a szállodák kihasználtsága. Kecskeméten 36,1 %, Pécsett 38 %, Debrecenben 40,9 %, Szegeden 43,4 %, Miskolcon 45 %, Egerben 48,8 %. Az éves bruttó átlag szobaárak 2014 – ben 7 – 28 % – kal alacsonyabbak voltak a 16.284 Ft országos átlagnál. A legalacsonyabb – 11.712 Ft – bruttó átlag szobaárat a pécsi, a legmagasabbat – 15.109 Ft – a miskolci hotelek érték el 2014 – ben a vizsgált 8 megyeszékhely között.

GYÓGYHELYEK - A vizsgált 7 gyógyhely – Bükfürdő, Sárvár, Hévíz, Zalakaros, Harkány, Hajdúszoboszló, Gyula – mindegyikének szállodái teljesítménye ( bruttó REVPAR ) javult 2014 – ben. Közülük azonban csak Sárvár – 13.937 Ft – és Hévíz – 9.183 Ft – esetében volt ez magasabb a 8.431 Ft országos átlagnál. - Feltűnő, hogy a 2014 évi bruttó REVPAR Harkányban 64 % - kal, Hajdúszoboszlón 50 % - kal, Gyulán 33 % - kal, Zalakaroson 31 % - kal, Bükfürdőn 10 % - kal kisebb volt az országos átlagnál. - A 2014 évi 51,8 % országos átlag szobafoglaltságnál magasabbat Sárváron - 62,6 % - , Hévízen – 62,4 % - Bükfürdőn 62,9 % és Zalakaroson – 54,7 % - értek el. Ezzel szemben Harkányban csak 30 %, Hajdúszoboszlón csak 43,8 %, Gyulán 48,4 % volt a 2014 évi átlagos szállodai kihasználtság. - Az éves bruttó átlag szobaárak csupán Sárváron – ahol ez 22.263 Ft volt – haladták meg az országos átlag 16.284 Ft – ot. Ebben azonban annak van meghatározó szerepe, hogy a település 826 szállodai szobájából 271 szoba az 5* Spirit hotelben van, ami a teljes kínálat kb.33 % - át teszi 22

ki. A hévízi 14.721 Ft kb. 10 % – kal, a bükfürdői 12.081 Ft kb. 26 % - kal, a gyulai 11.657 Ft kb. 29 % - kal, a zalakarosi 10.689 Ft kb. 34 % - kal, a harkányi kb. 37 % - kal kisebb a bruttó 16.284 Ft országos átlag szobaárnál.

NAGYOBB BALATONI ÜDÜLŐHELYEK. -

-

-

-

A vizsgált 3 üdülőhely – Balatonfüred, Keszthely, Siófok – közül Balatonfüreden 23 % - kal, Siófokon 16,8 % . kal nőtt a szállodai bruttó REVPAR 2014 – ben 2013 – hoz képest, míg Keszthelyen az előző évi szinten maradt. Meg kell jegyezni, hogy a 2014 – ben Balatonfüreden elért 9.549 Ft bruttó REVPAR kb. 13 % – kal nagyobb a 8.431 Ft országos átlagnál, míg a Siófokon elért 6.020 Ft kb. 28 % - kal, a Keszthelyen elért kb. 48 % - kal kisebb annál. A szállodák éves foglaltsága 2014 – ben Balatonfüreden 55,4 % volt, ami 3,6 % ponttal meghaladta az 51,8 % országos átlagot. Ezzel szemben Siófokon csak 43,8 % - ot, Keszthelyen 35,8 % - ot értek el. A 2014 évi bruttó átlag szobaár Balatonfüreden 17.240 Ft volt, ami 5,9 % - kal nagyobb a 16.284 Ft országos átlagnál. Ezzel szemben a Siófokon elért 13.752 Ft 15,5 % - kal, a Keszthelyen elért 12.265 Ft kb. 25 % - kal kisebb annál.

EGYÉB TURISZTIKAILAG JELENTŐS TELEPÜLÉSEK -

-

-

A vizsgált 2 település – Visegrád, Sopron – szállodáinak teljesítménye 2014 – ben mintegy 10 – 10 % - kal meghaladta a 2013 évit. A visegrádi hotelek 9.420 Fr bruttó REVPAR mutatója kb. 12 % - kal magasabb volt a 8.431 Ft országos átlagnál, míg a soproni hotelek 4.472 Ft REVPAR mutatója kb. 47 % - kal elmaradt attól. 2014 – ben a visegrádi szállodák 55,6 %, a soproniak 47 % éves átlagos foglaltságot értek el. Az előbbi 3,8 % ponttal nagyobb volt az 51,8 % országos átlagnál, az utóbbi 4,8 % ponttal kisebb volt annál. 2014 – ben Visegrádon a hotelek bruttó átlag szobaára 16.944 Ft, Sopronban 9.509 Ft volt. A visegrádi 4 % kal magasabb volt a 16.284 Ft országos átlagnál, a soproni kb. 42 % - kal alacsonyabb volt annál.

4.4.BEUTAZÓ TURIZMUSUNK A 6. sz. melléklet tartalmazza a 10 legnagyobb beutazó piacunk szállodai vendégéjszakában kifejezett teljesítményének változásait 2013 – 2014, 2007 – 2014, 2000 -2014 között. Ezek közül az alábbiak feltűnőek: -

2000 – 2014 között a 10 legnagyobb piacunk mindegyikéről – Németországot kivéve – jelentős növekedés történt. Különösen kiugró volt a cseh ( index: 869,5 % ), az orosz ( index: 575,6 %), a román ( index: 401,1 % ), a brit ( index: 229,8 % ) vendégéjszakák emelkedése. 2000-ben a 10 legnagyobb piac között volt még Japán, Hollandia és Jugoszlávia. Ezek 2014-re kiestek, s helyükre került Oroszország, Románia, Csehország került.

23

-

-

-

Az Oroszországból végbement dinamikus növekedés eredményeként ez lett a 2. legnagyobb beutazó piacunk Ausztriát megelőzve. Ugyanakkor közismert, hogy az ukrán – orosz beutazásban 2014 II. felében jelentős visszaesés történt, ami 2015 – ben várhatóan tovább folytatódik. Feltűnő, hogy Németországból – hagyományosan legnagyobb beutazó piacunkról – 14 év alatt a vendégéjszakák száma közel a felére esett vissza !!!!! ( index: 54,8 % ). Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy bár Ausztriából – amely a korábbi 2. helyről a 3. –ra esett vissza – bár 2000- 2014 között 27,5 % - kal nőtt a vendégéjszakák száma, de az utóbbi 3 egymást követő évben csökkenés tapasztalható. Ez 2013 – 2014 között 2,3 % volt. 2014 – ben a szállodáinkban eltöltött vendégéjszakákból 82,6 % európai, 65,3 % EU tagországokból, 8,6 % ázsiai, 7,4 % - a Észak, Dél- és Közép –Amerikából érkezett.

4.5.SZÁLLODAI KATEGÓRIÁK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK VÁLTOZÁSA 2013 – 2014 -

-

-

A 7. sz. melléklet tartalmazza a részletes adatokat. 2013- 14 között kategóriák szerint REVPAR – ban a legnagyobb növekedést, 17,1 % - ot az 5* szállodák érték el. 2014 – ben országos szinten szállodáink 51,8 % átlagos foglaltságot, ami 2,1 5 ponttal jobb a 2013 évinél, 16.284 Ft bruttó átlag szobaárat ( index: 107,7 % ), 8.431 Ft átlag REVPAR – t ( index: 112,2 % )értek el. A legnagyobb növekedés az 5* hoteleknél mutatkozott 2014 – ben. Ebben a kategóriában a 68,3 % átlagos foglaltság 4,2 % pont javulást jelent, a 34.839 Ft bruttó átlag szobaár 9,9 % - kal, a 23.789 Ft bruttó REVPAR 17,1 % - kal jobb a 2013 évinél. 4* kategóriában 61,3 % foglaltságot ( + 2,2 % pont javulás ), 15.881 Ft bruttó átlag szobaárat ( index: 105 % ) és 9.734 Ft bruttó REVPAR – t ( index: 108,7 % ) értek el. 3* kategóriában az 51 % kihasználtság 0,5 % ponttal volt jobb az előző évinél, a 10.746 Ft bruttó átlag szobaár 5,5 % - kal nőtt, az 5.478 Ft bruttó REVPAR 6,5 % javulást jelent.

2014 – 2007 -

-

-

2007 – 14 között kategóriák szerint REVPAR – ban a legnagyobb növekedést, 24,8 % - ot, a 3* szállodák érték el. A 2014 évi országos átlag 51,8 % foglaltság 1,7 % ponttal volt magasabb a 2007 évinél, a 16.284 Ft átlag szobaár 9,3 % - kal, a 8.431 Ft bruttó REVPAR 24,8 % - kal haladta meg a 2007 évit. Az 5* kategóriában a 2014 évi 68,3 % foglaltság 0,1 % ponttal gyengébb volt a 2007 évinél, a 34.839 Ft átlag szobaár 1,5 % - kal, a 23.789 Ft bruttó REVPAR 1,8 % - kal volt a 7 évben elért alatt. A 4* kategóriában a 2014 évi 61,3 % foglaltság 4,5 % ponttal nagyobb volt a 2007 évinél, a 15.881 Ft átlag szobaár 0,9 % - kal, a 9.734 Ft bruttó REVPAR 8,9 % - kal nagyobb volt a 2007 évinél. A 3* kategóriában a 2004 évi 51 % foglaltság 5,1 % - kal felülmúlta a 2007 évit, a 10.746 Ft átlag szobaár 12,2 % - kal, az 5.478 Ft bruttó REVPAR 24,8 % - kal volt nagyobb a 2007 événél. 24

2000 – 2014 -

-

-

2000 – 2014 között kategóriák szerint REVPAR – ban a legnagyobb növekedést, 80,8 % - ot a 3* szállodák érték el. 2014 – ben az 5* szállodák átlagos 68,3 % foglaltsága 4,5 % ponttal volt nagyobb a 2000 évinél. A 2014 évi 34.889 Ft átlag szobaár 4,5 % - kal kisebb, a 23.789Ft bruttó REVPAR csak 2,2 % - kal nagyobb volt a 14 évvel korábban elértnél !!!! A 4* kategóriában 2014 – ban elért 61,3 % foglaltság 1,1 % ponttal elmaradt a 2000 évitől, a 15.881 Ft átlag szobaár 10,3 % - kal, a 9.734 Ft bruttó REVPAR 8,3 % - kal múlt felül a 14 évvel korábbit. A 3* kategóriában 2014 – ben elért 51 % foglaltság 7,8 % ponttal, a 10.746 Ft átlag szobaár 53,3 % - kal, az 5.478 Ft bruttó REVPAR 80,8 % - kal nagyobb a 2000 évinél. MEG KELL JEGYEZNI, HOGY AZ EGYES SZÁLLODAI KATEGÓRIÁK 2007 – 2014, ILLETVE 2000 – 2014 KÖZÖTTI TELJESÍTMÉNYÉNEK VÁLTOZÁSÁT A FENTI ADATOK NEM FEJEZIK KI TELJESEN, MIVEL 2013-TÓL A KSH CSAK A HSU-BAN MINŐSÍTETT HOTELEK ADATAIT TARTJA NYILVÁN KATEGÓRIÁK SZERINT. EZEK A JOBB MINŐSÉGŰ, TELJESÍTMÉNYŰ HOTELEK.

5.ÖNKORMÁNYZATI ADÓK A 9. sz. melléklet tartalmazza az önkormányzati adók változását 2007 – 2015 között. Eszerint az IFA Budapesten 8 év alatt 33 %-kal, több vidéki településen 50 %-kal, a szállodákat terhelő építményadó ugyancsak számos helyen 100 %-kal nőtt. Az iparűzési adó mértéke átlagosan 2 %.

25

6.MELLÉKLETEK 1.sz.melléklet - ORSZÁGOS SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK ORSZÁGOS (KSH) MEGNEVEZÉS

2000

2007

2013

2014

2014/2000 2014/2007 2014/2013

KÍNÁLAT (július 1.) SZÁLLODAI SZOBÁK SZÁMA 42 362

50 106

59 400

59 287

140,0%

118,3%

99,81%

KERESLET VENDÉGÉJSZAKA belföldi (1.000)

4 115

6 119

7 555

8 106

197,0%

132,5%

107,3%

külföldi (1.000)

7 365

8 009

10 015

10 266

139,4%

128,2%

102,5%

ÖSSZESEN

11 480

14 128

17 570

18 372

160,0%

130,0%

104,6%

SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK SZOBAFOGLALTSÁG (%)

46,7

50,1

49,8

51,8

5,1

1,7

2

BRUTTÓ ÁTLAG SZOBAÁR (Ft)

11 197

14 902

15 180

16 284

145,4%

109,3%

107,3%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

5 233

7 444

7 555

8 431

161,1%

113,3%

111,6%

BRUTTÓ TREVPAR (Ft)

8 066

11 684

14 121

14 945

185,3%

127,9%

105,8%

SZOBA ÁRBEVÉTEL (millió Ft)

72 311 122 152 148 939 167 142

231,1%

136,8%

112,2%

ÖSSZES ÁRBEVÉTEL (millió Ft)

125 064 213 683 268 091 296 261

236,9%

138,6%

110,5%

EGYÉB INDIKÁTOROK INFLÁCIÓ (%)

9,8

8

1,7

-0,2

90

30

-0,2

EURO/HUF átlag árfolyam

260,04

251,31

297,38

309,7

119,1%

123,2%

104,1%

szobakiadás

12%

20%

18%

18%

vendéglátás - étel

12%

20%

27%

27%

vendéglátás - ital

25%

20%

27%

27%

ÁFA

26

2.sz.melléklet - BUDAPESTI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK BUDAPEST (KSH) MEGNEVEZÉS

2000

2007

2013

2014

2014/2000

2014/2007

2014/2013

18 617

142,5%

114,2%

97,5%

KÍNÁLAT (július 1.) SZÁLLODAI SZOBÁK SZÁMA

13 062

16 298

19 101


645

572

801

777

120,5%

135,8%

97,0%

külföldi (1.000)

3 846

5 149

6 527

6 734

175,1%

130,8%

103,2%

ÖSSZESEN

4 491

5 721

7 328

7 511

167,2%

131,3%

102,5%

SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK SZOBAFOGLALTSÁG (%)

57,4

61,2

62,1

65,1

7,7

3,9

3

18 221

19 668

113,5%

98,6%

107,9%

12 201

11 312

12 808

128,7%

105,0%

113,2%

SZOBA ÁRBEVÉTEL (millió 46 859 71 108 Ft)

78 340

87 376

186,5%

122,9%

111,5%

ÖSSZES ÁRBEVÉTEL (millió 72 536 109 904 126 966 141 176 Ft)

194,6%

128,5%

111,2%

BRUTTÓ ÁTLAG SZOBAÁR 17 331 19 942 (Ft) BRUTTÓ REVPAR (Ft)

9 949


9,8

8

1,7

-0,2

90

30

-0,2


260,04

251,31

297,38

309,7

119,1%

123,2%

104,1%

szobakiadás

12%

20%

18%

18%


12%

20%

27%

27%


25%

20%

27%

27%

ÁFA

27

3.sz.melléklet - VIDÉKI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK VIDÉK (KSH) MEGNEVEZÉS

2000

2007

2013

2014

2014/2000 2014/2007 2014/2013

KÍNÁLAT (július 1.) SZÁLLODAI SZOBÁK SZÁMA

29 300

33 808

40 299

40 670

138,8%

120,3%

100,9%


3 470

5 547

6 754

7 329

211,2%

132,1%

108,5%

külföldi (1.000)

3 519

2 860

3 488

3 532

100,4%

123,5%

101,3%

ÖSSZESEN

6 989

8 407

10 242

10 861

155,4%

129,2%

106,0%

SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK SZOBA ÁRBEVÉTEL (millió Ft)

25 452

51 044

70 599

79 766

313,4%

156,3%

113%

ÖSSZES ÁRBEVÉTEL (millió Ft)

52 528

103 779

141 125

155 085

295,2%

149,4%

109,9% -0,2


9,8

8

1,7

-0,2

90

30


260,04

251,31

297,38

309,7

119,1%

123,2%

szobakiadás

12%

20%

18%

18%


12%

20%

27%

27%


25%

20%

27%

27%

104,1%

ÁFA

4.sz.melléklet - RÉGIÓS SZÁLLODAI ADATOK NYUGAT-DUNÁNTÚL MEGNEVEZÉS

2013

2014

változás

KÍNÁLAT (július 1.) 11 098 SZÁLLODAI SZOBÁK SZÁMA

10 945

98,6%


1 879

1 919

102,1%

külföldi (1.000)

1 852

1 781

96,2%

ÖSSZESEN

3 731

3 700

99,2%

51,8

0,5

SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK 51,3 SZOBAFOGLALTSÁG (%) BRUTTÓ ÁTLAG SZOBAÁR (Ft)

12 836 Ft

13 949 Ft

109,7%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

6 585 Ft

7 222 Ft

108,7%

28

DÉL-DUNÁNTÚL MEGNEVEZÉS

2013

2014

változás


8 003

107,2%


1 098

1 217

110,8%

külföldi (1.000)

313

315

100,6%

ÖSSZESEN

1 411

1 532

108,6%

37,9

1,1


12 247 Ft

13 567 Ft

110,8%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

4 504 Ft

5 145 Ft

114,2%

KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGNEVEZÉS

2013

2014

változás


5 357

90,6%


874

922

105,5%

külföldi (1.000)

363

377

103,9%

1 237

1 299

105,0%

43,6

2,8

ÖSSZESEN


13 948 Ft

14 882 Ft

106,7%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

5 694 Ft

6 482 Ft

113,8%

29

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG MEGNEVEZÉS

2013

2014

változás


21 397

98,2%


1 274

1 307

102,6%

külföldi (1.000)

6 717

6 928

103,1%

ÖSSZESEN

7 991

8 235

103,1%

62,4

3


17 715 Ft

19 113 Ft

107,9%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

10 521 Ft

11 924 Ft

113,3%

2013

2014

változás


4 653

106,4%

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MEGNEVEZÉS


1 029

1 160

112,7%

külföldi (1.000)

200

226

113,0%

1 229

1 386

112,8%

44,8

3,3

ÖSSZESEN


13 946 Ft

15 117 Ft

108,4%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

5 794 Ft

6 770 Ft

116,8%

30

ÉSZAK-ALFÖLD MEGNEVEZÉS

2013

2014

változás


5 306

100,3%


856

899

105,0%

külföldi (1.000)

335

385

114,9%

1 191

1 284

107,8%

42,8

2,5

ÖSSZESEN


10 817 Ft

11 224 Ft

103,8%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

4 354 Ft

4 806 Ft

110,4%

2013

2014

változás


3 626

104,0%

DÉL-ALFÖLD MEGNEVEZÉS


543

682

125,6%

külföldi (1.000)

235

253

107,7%

ÖSSZESEN

778

935

120,2%

39,8

2,7


12 663 Ft

13 075 Ft

103,3%

BRUTTÓ REVPAR (Ft)

4 698 Ft

5 198 Ft

110,6%

31

5/1.sz.melléklet – MEGYESZÉKHELYEK SZÁLLODAI ADATAI Győr

MEGYESZÉKHELYEK (KSH)

Eger

Miskolc

Debrecen

2013

2014

index

2013

2014

index

2013

2014

index

2013

2014

index

Szoba kapacitás (július)

1 029

977

95 %

813

847

104,2 %

729

752

103,2 %

1 554

1 644

105,8 %

Vendégéjszaka – összesen (ezer)

278

271

97,3 %

244

283

116 %

188

230

122,3 %

285

249

87,4 %

Szobafoglaltság (%)

53,3

51,3

-2 %pont

44,1

48,8

+4,7%pont

38,9

45

+6,1%pont

34,1

40,9

+6,8%pont

Bruttó átlagár (Ft)

12 863

13 048

101,4 %

12 488 13 569

108,7 %

14 232 15 109

106,2 %

11 787

12 596

106,9 %

Bruttó REVPAR (Ft)

6 855

6 693

97,6 %

5 509

6 617

120,1 %

5 534

6 801

122,9 %

4 015

5 148

128,2 %


66,4

62,1

-4,3

51

53,3

+2,3%pont

33,6

36,3

+2,7%pont

n.a.

n.a.

-


11 818

12 007

101,6 %

Bruttó REVPAR (Ft)

7 849

7 454


59


18 887

Összesen

3* 11 617 11 885

102,3 %

13 724 13 062

95,2 %

n.a.

n.a.

-

95 %

5 928

6 330

106,8 %

4 607

4 747

103 %

n.a.

n.a.

-

50,5

-8,55pont

n.a.

57,9

-

50,5

51,2

+0,7%pont

42,7

44,2

+1,5%pont

19 902

105,4 %

n.a.

16 809

-

116,4 %

17 545

18 023

102,7 %

118 %

7 494

7 964

106,3 %

4* 14 495 16 870

11 149 10 057 90,2 % n.a. 9 728 7 322 8 640 Bruttó REVPAR (Ft) *n.a.: a KSH kategóriánként csak akkor szolgáltat adatot, ha adott településen, adott kategóriában minimum 3 hotel működik

32

Pécs

Szeged

Székesfehérvár

Kecskemét

MEGYESZÉKHELYEK (KSH) 2013

2014

index

2013

2014

index

2013

2014

index

2013

2014

index


733

730

99,6 %

791

848

107,2 %

339

346

102,1 %

665

665

100 %

Vendégéjszaka – összesen (ezer)

153

160

105,1 %

209

232

110,8 %

74

88

119,3 %

113

129

114 %


36,6

38

+1,4%pont

40,7

43,4

+2,7%pont

45,6

53,3

+7,7%pont

36,3

36,1

-0,2%pont


10 859

11 712

107,9 %

14 763

14 962

101,4 %

105,8 %

14 281

14 001

98 %

Bruttó REVPAR (Ft)

3 978

4 451

111,9 %

6 007

6 489

108 %

5670

7007

123,6 %

5 182

5 058

97,6 %


47,2

51,3

+4,1%pont

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-


11 508

12 250

106,5 %

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-

Bruttó REVPAR (Ft)

5 427

6 283

115,8 %

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

-


33,5

38,1

+4,6%pont

50,9

53,8

+2,9%pont

n.a.

n.a.

-

41

34,3

-6,7%pont


13 617

13 366

98,2 %

16 446

16 382

99,6 %

n.a.

n.a.

-

15 419

14 157

91,8 %

Bruttó REVPAR (Ft)

4 563

5 094

111,6 %

8 376

8 807

105,2 %

n.a.

n.a.

-

6 316

4 856

76,9 %

Összesen

12 431 13 154

3*

4*

*n.a.: a KSH kategóriánként csak akkor szolgáltat adatot, ha adott településen, adott kategóriában minimum 3 hotel működik

33

5/2.sz. melléklet – GYÓGYHELYEK SZÁLLODAI ADATAI GYÓGYHELYEK 2013

Sárvár 2014

2013

Hévíz 2014

index


873

826

Vendégéjszaka (ezer)

389


index

2013

94,6 %

2 552

2 555

100,1 %

649

670

103,2 %

380

97,6 %

1 022

959

93,8 %

126 404

129 023

102,1 %

62,8

62,6

-0,2%pont

63,7

62,4

-1,3

31

30

-1

Bruttó átlagár (HUF)

19 648

22 263

113,3 %

13 320

14 721

110,5 %

9 186

10 160

110,6 %

Bruttó REVPAR (HUF)

12 332

13 937

113 %

8 484

9 183

108,2 %

2 848

3 043

106,9 %

2013 1333

Bük 2014 1319

index 98,9 %

2013 632

Gyula 2014 635

index 100,5 %

2013

Zalakaros 2014 index

987

1073

108,7 %

116,2 %

381

409

107,2 %

+2,7%pont 51,5

54,7

+3,2%pont

GYÓGYHELYEK Szoba kapacitás (július)

Hajdúszoboszló 2013 2014 index 2 138 2155 100,8 %

Harkány 2014

index


608

649

106,6 %

575

596

103,5 %

202 174

234 858


43,2

43,8

+0,6%pont

61,1

62,9

+1,8%pont

45,7

48,4


9 460

9 684

102,4 %

10 756

12 081

112,3 %

10 590

11 657

110,1 %

9 244 10 689

115,6 %


4 085

4242

103,8 %

6 571

7 602

115,7 %

4 840

5 647

116,7 %

4 759 5 846

122,8 %

34

5/3.sz. mellékelt – BALATON SZÁLLODAI ADATAI BALATON Balatonfüred 2013 2014 index

2013

Siófok 2014

index

2013

index


1544

1479

95,8 %

2709

2696

99,5 %

581

556

95,7 %


346

382

110,2 %

528

556

105,3 %

116

115

99,8 %


49,4

55,4

+6%pont

42

43,8

+1,8%pont

35,4

35,8

+0,4%pont


15 709

17 240

109,7 %

12 272

13 752

112,1 %

12 443

12 265

98,6 %


7764

9549

123 %

5 152

6 020

116,8 %

4402

4388

99,7 %

5/4.sz. melléklet – EGYÉB TURISZTIKAILAG JELENTŐS TELEPÜLÉSEK ADATAI EGYÉB JELENTŐS TELEPÜLÉSEK Visegrád 2013 2014 index 2013 484 488 100,8 % 1045 Szoba kapacitás (július)

35

Keszthely 2014

Sopron 2014 index 1041 99,6 %


176

194

109,8 %

324

336

103,8 %


51,3

55,6

+4,3%pont

47

47

0%pont


16 750

16 944

101,2 %

8 642

9 509

110 %


8587

9420

109,7 %

4 062

4 472

110,1 %

6. sz. melléklet - 10 LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACUNK Szállodai vendégéjszakák száma (KSH) Ország Németország Oroszország Egyesült Királyság Ausztria Olaszország USA Csehország Franciaország Románia Spanyolország

2000

2007

2013

2014

2014/2000

2014/2007

2014/2013

2710

1843

1517

1 484

54,8%

80,5%

97,8%

131

224

738

754

575,6%

336,6%

102,2 %

299

570

634

687

229,8%

120,5%

108,4%

469

525

612

598

127,5%

113,9%

97,7%

402

449

581

585

145,5%

130,3%

100,7%

438

506

488

536

122,4%

105,9%

109,8%

59

162

471

513

869,5%

316,7%

108,9%

166

298

343

340

204,8%

114,1%

99,1%

89

270

333

357

401,1%

132,2%

107,2%

254

377

305

307

120,9%

81,4%

100,7%

36

7.sz.melléklet - ORSZÁGOS ÉS BUDAPESTI ADATOK KATEGÓRIÁK SZERINT

Szobafoglaltság- Országos 2000 2007 2013 szálloda összesen 46,7 50,1 49,7 5* 63,8 68,4 64,1 4* 62,4 56,8 59,2 3* 43,2 45,9 50,5 Bruttó átlagár (HUF)- Országos 2000 2007 2013 szálloda összesen 11 197 14 902 15 124 5* 36 499 35 383 31 702 4* 14 398 15 732 15 131 3* 7 009 9 577 10 186 Bruttó Revpar (HUF) - Országos 2000 2007 2013 szálloda összesen 5 233 7 459 7 514 5* 23 287 24 217 20 312 4* 8 988 8 940 8 959 3* 3 030 4 391 5 144

2014 51,8 68,3 61,3 51

Változás (%pont) 2014/2000 2014/2007 2014/2013 5,1 1,7 2,1 4,5 -0,1 4,2 -1,1 4,5 2,1 7,8 5,1 0,5

2014 2014/2000 16 284 145,4% 34 839 95,5% 15 881 110,3% 10 746 153,3%

Változás 2014/2007 2014/2013 109,3% 107,7% 98,5% 109,9% 100,9% 105,0% 112,2% 105,5%

2014 2014/2000 8 431 161,1% 23 789 102,2% 9 734 108,3% 5 478 180,8%

Változás 2014/2007 2014/2013 113,0% 112,2% 98,2% 117,1% 108,9% 108,7% 124,8% 106,5%

37

Szobafoglaltság- Budapest 2000 2007 2013 szálloda összesen 57,4 61,2 62,1 5* 64,8 70,8 70,5 4* 65,6 65,4 66,5 3* 47,7 51,9 61,8 Bruttó átlagár (HUF)- Budapest 2000 2007 2013 szálloda összesen 17 331 19 942 18 127 5* 36 685 37 039 32 598 4* 16 173 17 446 15 612 3* 8 978 9 766 9 887 Bruttó Revpar (HUF) - Budapest 2000 2007 2013 szálloda összesen 9 949 12 201 11 250 5* 23 764 26 206 22 991 4* 10 609 11 411 10 386 3* 4 285 5 072 6 111

2014 65,1 75,8 68,9 62,5

Változás (%pont) 2014/2000 2014/2007 2014/2013 7,7 3,9 3 11 5 5,3 3,3 3,5 2,4 14,8 10,6 0,7

2014 2014/2000 19 668 113,5% 36 241 98,8% 16 230 100,4% 10 668 118,8%

Változás 2014/2007 2014/2013 98,6% 108,5% 97,8% 111,2% 93,0% 104,0% 109,2% 107,9%

2014 2014/2000 12 808 128,7% 27 470 115,6% 11 175 105,3% 6 669 155,6%

Változás 2014/2007 2014/2013 105,0% 113,8% 104,8% 119,5% 97,9% 107,6% 131,5% 109,1%

Megjegyzés: 2013-tól kezdődően a KSH kategóriák szerint kimutatásában csak azok a szállodák szerepelnek, amelyek a HSU minősítést megszerezték. Ezek - amelyek a hazai szállodák közel 50%-át képviselik- a jobban teljesítő hotelek. Emiatt 2013-tól a 3*-4*-5* kategóriájú hotelek teljesítménye kevésbé hasonlítható a korábbi évekével. Azok felfelé torzítanak.

38

8.sz.melléklet - INFLÁCIÓVAL KORRIGÁLT NETTÓ ADATOK Inflációval korrigált nettó adatok Ft-ban ÁTLAG SZOBAÁR 5* 2000 62 970 % 2014/2000 2012 28 058 2013* 27 049 2014* 29 525 46,9% REVPAR

4* 3* 24 840 % 2014/2000 12 093 % 2014/2000 24 840 8 416 12 486 8 580 13 458 54,2% 9 107 75,3%

5* 4* 40 175 % 2014/2000 15 507 % 2014/2000 17 372 6 852 17 262 7 572 20 160 50,2% 8 249 53,2%

3* 5 227 % 2014/2000 3 437 4 348 4 642 88,8%

5* 4* 2000 58 997 % 2014/2000 25 993 % 2014/2000 2012 28 747 12 670 2013* 29 964 13 903 2014* 34 233 58,0% 15 554 59,8% Nominál nettó adatok Ft-ban

3* 9 085 % 2014/2000 6 485 7 646 8 289 91,2%

ÁTLAG SZOBAÁR 2000 2012 2013* 2014*

5* 4* 32 588 % 2014/2000 12 855 % 2014/2000 27 644 12 302 27 103 12 825 29 525 90,6% 13 458 104,7%

3* 6 258 % 2014/2000 8 292 8 597 9 107 145,5%

REVPAR 2000 2012 2013* 2014*

5* 20 792 % 2014/2000 18 101 17 297 20 160 97,0%

4* 8 025 % 2014/2000 6 751 7 587 8 249 102,8%

3* 2 705 % 2014/2000 3 386 4 357 4 642 171,6%

2000 2012 2013* 2014*

5* 4* 30 533 % 2014/2000 13 452 % 2014/2000 28 323 12 483 30 024 13 931 34 233 112,1% 15 554 115,6%

3* 4 702 % 2014/2000 6 390 7 661 8 289 176,3%

2000 2012 2013* 2014* TREVPAR

TREVPAR

Megjegyzés: 2013-tól kezdődően a KSH kategóriák szerint kimutatásában csak azok a szállodák szerepelnek, amelyek a HSU minősítést megszerezték. Ezek - amelyek a hazai szállodák közel 50%-át képviselik- a jobban teljesítő hotelek. Emiatt 2013-tól a 3*-4*-5* kategóriájú hotelek teljesítménye kevésbé hasonlítható a korábbi évekével. Azok felfelé torzítanak.

39

9.sz.melléklet - ÖNKORMÁNYZATI ADÓK ÖNKORMÁNYZATI ADÓK IFA (Ft/fő/éj) 2007

Építményadó (Ft/m2)

Helyi iparűzési adó (%)

2013

2014

2015

2007

2013

2014

2015

2013

2014

2015

4%, 2 kerület - 350

4%, kivéve X. ker. 300-, II. ker. 350,XI és XIV. ker. 400,-

4%, kivéve X. ker. 300-, II. ker. 350,XI és XIV. ker. 400,-

900

1722

1820

1852

2

2

2

Kecskemét

250

250

250

600

600

600

1,6

1,6

1,6

Győr

300

300

450

900

900

900

2

1,8

1,8

Nagyvárosok

Budapest

3%

Eger

310

450

450

450

260

800

1700

500

2

2

2

Szeged

300

450

450

450

900

1395

1722

1722

2

2

2

450

450

450

1650

1650

1850

2

2

2

450

450

450

1700

1700

1700

2

2

2

Pécs

400

400

400

1700

1700

1700

2

2

2

Debrecen

300

300

400

750

750

750

2

2

2

Székesfehérvár Miskolc

340

700

Gyógyhelyek Bükfürdő

345

410

410

410

100

600

300

300

2

2

2

Hajdúszoboszló

300

450

450

450

500

500

500

500

2

2

2

430

430

430

1200

1200

1200

2

2

2

450

450

450

600

600

600

2

2

2

400

410

420

0

0

0

2

2

2

Harkány Hévíz

345

Sárvár

550

Zalakaros

320

400

420

420

350

415

0

400

2

2

2

Tapolca

300

400

450

500

700

1400

1400

1400

2

2

2

Balatonföldvár

420

420

420

1200

1200

1200

2

2

2

Balatonfüred

450

460

470

1715

1800

1850

2

2

2

Keszthely

390

410

410

1000

1000

1500

2

2

2

Siófok

400

400

400

1170

1310

1310

2

2

2

Tiszafüred

300

350

350

600

1600

1600

1,8

1,8

1,8

Velence

430

430

430

100-1200

1200

1150

2

2

2

Visegrád

410

410

410

550

550

800

1,9

1,8

1,8

Vízparti üdülőhelyek

40

A MAGYAR SZÁLLODAIPAR , , ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MSZÉSZ JAVASLATOK

Recommend Documents