Javaslatok a Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiai vitaanyagához [A magyar labdarúgás stratégiája / A megújulás évtizede 2010-2020 / Az MLSZ 2011. február 28-án bemutatott vitaanyaga] [védett dokumentum]
Nacsa János 2011. március 30.
1
A magyar labdarúgás stratégiája A megújulás évtizede 2010-2020 a Magyar Labdarúgó Szövetség 2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához
Készítette: Készült:
Nacsa János (
[email protected]) 2011. március
Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:
megállapítások kiemelt, hangsúlyos álláspont, vélemény, kiegészítés, megjegyzés, felvetés javaslatok
1.
Miért van szükség stratégiára?
a hagyományokhoz és lehetőségekhez nem méltó több mint 20 év áll mögöttünk a kérdés komplex megközelítése: szakma + sportszakma + sportpolitika + gazdaság,üzlet + társadalom + nemzetpolitika + nemzetstratégia a közönség sosem fordult el sem a futballtól, sem a magyar labdarúgástól: csak attól, amit az elmúlt időszakban –annak nevében és ahelyett- tapasztalt Magyarországon a futball népszerűsége és az eredményes magyar futball igénye még mindig elementáris erejű és óriási tömegekben van jelen a magyar labdarúgás társadalmi imázsvesztésének alapvető, legfontosabb oka a morális hiteltelenség, a mindig újraéledő bizalom rendszeres eljátszása egyéb okok, mint pl. az irányított életmódváltozásból fakadó közösségektől és közös tevékenységektől való elfordulás más országokban is tönkretehette volna a futballt – ám ez más országok esetében nem igaz, sőt! természetesen a futball ügye társadalmilag beágyazott jelenség, ám mivel tradicionálisan szem előtt van, azonnal érzékelhetők a magyarországi általános állapotok jellemző tünetei, szindrómája Az alulfinanszírozottság önmagában nem valós indok: ennyi erővel egyetlen sportágban vagy az élet egyetlen területén sem lettek volna ebben az időszakban szakmailag illetve nemzetközileg is kiemelkedő eredményeink. A futballban egyszerre van jelen a forráshiány és elképesztő volumenű, kontrollálatlan, valós teljesítményhez nem köthető, több esetben több törvényt is sértő pazarlás. A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának). Emiatt teljesen általánossá vált az ehhez a helyzethez való látszólagos alkalmazkodás (mimikri), illetve a különféle
2
elhárító mechanizmusok végeláthatatlan alkalmazása és elterjedése, ami tovább erősítette és tartotta életben ezt a torz, egészségtelen rendszert és látszatfolyamatokat.
véleményem szerint alapvető feladat a közösségi értékek és normák valamint a jogtisztelő, –követő és –érvényesítő magatartás helyreállítása, annak következetes és hatékony érvényre juttatása, folyamatosan elvárt és elismert mintaként történő felmutatása, közvetítése és visszaigazolása
ez természetesen távolról sem csak futballszakmai, szervezeti vagy vezetési-irányítási kérdés és feladat
ráadásul az ez iránti igény (és így ennek társadalmi támogatottsága) kimondvakimondatlanul is magától értetődő, tömeges és intenzív
egy ember vagy egy közösség bizalma természetes, ám azt nagyon könnyű elveszíteni, és gyakorlatilag képtelenség visszaszerezni
1.1
A fentiek csak egy stratégiailag felépített, törvény-, közösségi norma-, értéktisztelő és –követő, erőforrásait kifejezetten produktív módon felmérni, használni, fejleszteni és megújítani tudó, szervezett, ütemezett, átlátható, folyamatosan kontrollált, monitoringolt, riportolt, supervizionált, állandó innovativitást biztosító rendszerben és folyamatokban valósíthatók meg hatékonyan és eredményesen. Amennyiben ezek közül akár csak egy is nem biztosított vagy biztosítható, a végeredmény nagyságrendekkel elmarad a kitűzöttől, miközben az idő és az erőforrások elpazarlódnak. Egyszerűen fogalmazva: a végeredmény szempontjából a fenti alapfeltételek között szorzati összefüggés van.
mindehhez a széleskörű társadalmi támogatottság megszerzése, meg- és fenntartása fontos illetve bizonyító erejű, transzparens eszköz
Szakmai alapokon nyugvó, azokat preferáló napi folyamatok és szervezetek szükségesek, különben csak lég- és magánvárakat lehet építeni.
2.
Előzmények, jelenlegi helyzet
2.1
A labdarúgás Magyarországon talán a legnagyobb közösség- és társadalomformáló erő. Ehhez fogható kivételes hatású még olimpiaszeretetünk és eredményeink, mindenkori sportsikereink.
Ennek alapja a magyar futball (és sport) emberöltőkön át tartó értékteremtő és értékközvetítő tradíciója, nemzetközi sikerei és elismertsége.
Magyarország vitán fölül a labdarúgás nagy futballnemzetei közé tartozik. Pedig még legfényesebb időszakainkban sem sikerült világbajnoki címet szereznünk, és (ellentétben pl. a hollandokkal vagy a csehekkel) Európa-bajnokok sem voltunk. Klubszinten sincs BEK vagy BL-győztes csapatunk (mint pl. a románoknak vagy a szerbeknek). A magyar futball kitüntetett helyét tehát a statisztikák nem feltétlenül támasztják alá. (Ez annál is érdekesebb, mivel más sportágakban vagy az olimpiákon eredményességünk és tekintélyünk számokkal is bizonyítható.)
A magyar futball lelke és annak ereje valahol máshol keresendő, nem a számokban.
3
Ez a lélek ma is létezik, ma is él: túlélte a „test” elmúlt több mint 20 éven át tartó felelőtlen, ön- és közösségpusztító rombolását is. 2.2
Határozottan az a véleményem, hogy Magyarországon az emberek nem fordultak el a magyar labdarúgástól: csak a folyamatosan annak mondott látszattal nem vállaltak és nem is vállalnak semmilyen közösséget. Éppen a futballszerető magánember és közösségek azok –miközben csak valós futballélményekre voltak kíváncsiak, és csak azokra voltak hajlandók áldozni is- akik folyamatosan őrizték, őrzik, éltetik magukban és közösségeikben a bizalmat és szeretetet a magyar futball iránt.
Úgy látom és tapasztalom, hogy a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintem ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20 évben.
Úgy gondolom, Magyarországon a futball nem veszítette el társadalomformáló erejét, sőt: épp maga a társadalom az, amely őrzi ezeket az értékeket.
Megítélésem szerint a magyar futball alapvető problémája nem az alulfinanszírozottság: a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés. A finanszírozás egyébként is csupán egy –bár nyilvánvalóan igen fontos- eleme az erőforrás-gazdálkodásnak. A hatékony, átlátható, kontrollált és a legjobb szakmai alapokon nyugvó erőforrás-gazdálkodás viszont valóban az alapproblémával párhuzamosan megoldandó első számú feladat. Mivel az erőforrásokkal erre felhatalmazott emberek gazdálkodnak, nyilvánvaló, hogy ez egy olyan szervezeti kérdés, amely emberi és szakmai minőséget, hitelességet és produktivitást feltételez.
A magyar labdarúgópályákon (vagy magyar érintettségű mérkőzéseken) bekövetkezett jelentősebb botrányok szerintem tudatos célesemények. Azokhoz legkevésbé az átlagszurkolóknak van köze: nagyrészt csupán annyiban, hogy kénytelenek eltűrni vagy inkább távol maradni. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a háromezret sem elérő átlagnézőszám mellett fizetett és hivatásos rendfenntartók hosszú idők óta képtelenek megfelelően fellépni maroknyi csoportok nagy nyilvánosság előtt (rendszeresen kamerák jelenlétében) elkövetett akcióival szemben. Ez nem futball-, hanem sokkal összetettebb, esetenként akár nemzetbiztonsági kérdés.
Természetes, hogy normakövető és értékbecsülő ember, aki a saját örömét közösségben szeretné megélni és megosztani (akár gyermek, akár játékos, akár nyugdíjas) ettől a közegtől és ezektől a folyamatoktól távol tartja magát vagy szinte menekül onnan. Hiszen ez nyilvánvalóan nem futball. És nem is magyar futball. Ez más.
Mindenki tudja és tapasztalja, hogy ahol és amikor valóban labdarúgásról, fociról van szó, ott mind az egyén, mind a közösség nagyon is jelen van, sőt: saját maga jószántából áldoz is erre.
4
3.
A stratégia legfontosabb elemei
3.1
A magyar labdarúgás stratégiai rendszerében kifejezetten javaslom szerepeltetni a stratégiai igényű, szakmai megalapozottságú, hatékony, ütemezett, átlátható, kontrollált erőforrás-gazdálkodást (amely alatt természetesen nemcsak a pénzügyi erőforrásokat értjük, hanem pl. a szintén stratégiai jelentőséggel bíró kulcstényezőt, az emberi, szervezeti, információ erőforrás-gazdálkodást is).
3.2
A magyar labdarúgás céljainak megvalósításához javaslom a jól felmért, erőforráshatékony szinergiák lehetőségének mielőbbi megteremtését. Ezen belül több ok miatt is a szórakoztatás és a nevelés céljainak egyaránt megfelelő, a sporthoz, futballhoz hasonló terület bevonását. Ez lehet pl. a legpopulárisabb művészeti ág, a film, ezen belül is a Magyarországon kifejezetten nagy szakmai és közönségtradíciókkal rendelkező animáció. Látjuk, tapasztaljuk és támogatjuk a törekvést, hogy a futball nem pusztán önmaga, korábbi elszigetelt belterjességében próbál megújulni, hanem partneri együttműködési felületeket kínál és ajánl fel.
A számunkra is legfontosabb és legsürgősebb feladatnak a gyermektömegbázis megteremtését és ennek folyamatos működtetését, kondicionálását, fejlesztését és megújítását tartjuk.
E mellett hangsúlyozzuk a minden szempontból hiteles és hatékony (vagyis professzionális) emberi és szervezeti erőforrás-gazdálkodás alapvető, stratégai szerepét.
Messzemenően egyetértünk és támogatjuk az alábbi célmegjelölést: „A stratégia /megvalósulása/ így egy sikeres és hazájára büszke nemzet alapköve lehet.”
4.
Kiemelt célok és eszközök
4.1.1
„A tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja.”
Ennek keretében javaslom egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági tevékenységként folytatott supervíziós szervezet és tevékenység felállítását és megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal.
Véleményem szerint mindehhez igény-, norma- és értékorientáló, felelős médiafelületekre is szükség van.
Támogatom a kötelező iskolai mindennapos testnevelést, s javaslom, hogy ezen felül a mozgáskultúra alapozó tevékenységeként a néptánc is kapjon hasonló szerepet (mivel önmagában is rendkívül összetett és hatékony szocializációs nevelési eszköz).
5
Ugyanakkor nemzetközi szinten stabil eredményeket a jelen élfutballjában csak mentálisan és intellektuálisan is megfelelően, rendszerszerűen már a gyermekkorban kiválasztott és felkészített játékosokkal lehet elérni.
Elképzelésem szerint rövid időn belül olyan hatékony és kondicionált megfigyelői rendszer kialakítására és működtetésére van szükség, amely kisgyermekkortól segíti a tehetségek felderítését, regisztrálását, s útjuk elősegítését a labdarúgó akadémiákhoz. Amennyiben ilyen folyamat létezik vagy előkészítés alatt áll, többen is szívesen részt vennénk benne. Javaslom a magyar futball önkéntes pártoló tagsága kompetenciáinak felhasználását erre a célra, illetve közülük kiválasztottak részére célirányos és szervezett alap- majd folyamatos továbbképzést ezzel a céllal.
A tömegesítés jellemző területei közé javaslom a cégek társadalmi felelősségvállalásának keretében cégtornák szervezésének MLSZ általi támogatását és nyilvántartását, kifejezetten a kölyök- és gyermek- illetve utánpótláskorú amatőrfutball terén.
Nagyon jó ötletnek, folyamatos támogatásra méltónak tartom a „Mindenki a pályára!” mozgalmat.
A magyarországi labdarúgás jelenlegi legnagyobb ellensége véleményem szerint nem a közöny (az csak látszat és következmény), hanem a már fentebb említett többször eljátszott bizalom, az alapvető morális, etikai, jogi, nem egyszer büntetőjogi súlyú és érvényű problémák és állapotok a futball közegében. Ettől teljes joggal idegenkedik minden norma-, jog- és értékbecsülő ember.
Több ok miatt is az MLSZ stratégiai programjában kiemelt és többször visszatérő cél a társadalom megnyerése. Ennek érdekében szervezetten és folyamatosan menedzselni javaslom (és nem negatívumként kezelni) azt az értékünket, hogy „Magyarországon mindenki ért a focihoz”. (Attól, hogy valaki nem szakács, sőt, akár főzni sem tud, kiválóan meg tudja ítélni bármely konyha, étterem vagy háziasszony menüjét. Nem beszélve arról a nem kevés emberről, aki rendszeresen, szívesen és örömmel készít változatos és ízletes ételeket saját szeretteinek.)
A futballt szerető tömegbázis kiszélesítéséhez szükséges intézkedések közé javaslom a futball közege norma-, szabály-, erkölcs- és jogkövető, közösségi értékteremtő magatartásának biztosítását.
4.1.2
Javaslom, hogy az MLSZ tartsa nyilván, támogassa és kifejezetten tehetségkutató céllal kísérje figyelemmel –akár pártoló tagsági szervezeti keretek között is- az országszerte rendszeresen vagy alkalmanként megszervezett gyermeklabdarúgótornákat.
Az önkormányzatok mind a sport-, mind a kulturális létesítmények üzemeltetésében központi szerepben vannak (lévén tulajdonosok). Ebben olyan rendszerszerű szinergia rejlik, amely jelenleg kihasználatlan.
A sport és a művészeti tevékenységek terápiás hatása közismert. Javaslom az MLSZ keretein belül regisztrálni és felmérni mindazokat a jelenleg is folyamatosan zajló, szakmailag vagy tömegessége révén legjelentősebb programokat, melyek az országban ezen a téren működnek, folyamatban vannak.
6
4.2
Eredményesség
4.2.1
A mielőbbi nemzetközi eredményesség érdekében a hazai bajnokságban és kupaküzdelmekben javaslok bevezetni olyan összetett módszert és támogató finanszírozást, miszerint egy csapat mérkőzésre nevezett keretében legalább három, 20 éven aluli magyar állampolgárságú játékosnak kell szerepelnie. Tisztában vagyok azzal, hogy ez adminisztratív intézkedés, hogy nem kevés érdeket sérthet stb. De úgy gondolom, éppen a legfontosabbat, a magyar labdarúgás érdekeit a magyar bajnokságban és kupákban valamint a hazai klubéletben az MLSZ-nek kötelezően képviselnie kell.
4.2.2
Véleményem szerint mielőbbi előrelépés csak akkor várható, ha radikálisan megváltoznak a jelenlegi versenyeztetés keretei. Első számú cél ebben az, hogy a csapatok játékosai rendszeresen, hétről hétre a lehető legmagasabb szintű, változatos teljesítménykényszer alá kerüljenek. Csak így érhető el az, hogy olyan mennyiségű és intenzitású játékhelyzetben edződjenek, amelyek leküzdése, kialakítása vagy megoldása által folyamatosan fejlődhetnek. Úgy gondolom, a versenyeztetésnek kiemelten ezt a célt kell szolgálnia, bármilyen rendszer is kerül kidolgozásra és bevezetésre. Reális veszély, hogy amennyiben ez 2 éven belül nem teremtődik meg, úgy gyakorlatilag ezen a téren nem történik érdemi előrelépés.
Ennek érdekében a Nemzeti Bajnokságok mellett javaslatom a jégkorongban már eredményesen működő regionális versenyeztetés kereteinek kidolgozása is.
Támogatom a tartalékbajnokság újbóli bevezetését abban az esetben, amennyiben ott szinte kizárólag csak magyar állampolgárságú és 21 éven aluli játékosok játszhatnak majd.
4.2.3
A fair play szellemének ápolása érdekében folyamatosan rangos és rangot jelentő visszajelzéseket javasok adni az alapvető közösségi normák és értékek terén a legtöbbet és / vagy kimagaslót tanúsító csapatoknak, játékosoknak, edzőknek, játékvezetőknek, szurkolóknak.
4.2.4
A nemzetközi labdarúgás szindrómája a klubok nagyságrendnyi eladósodása. Javaslom világossá tenni, hogy ezt üzleti szempontból nem lehet eredménynek nevezni, s hogy ez már középtávon is zsákutcába vezet. Így nem is lehet követendő példa. Meggyőződésem, hogy értéket nem vásárolni kell, hanem teremteni. Véleményem szerint ez utóbbi kell legyen az erőforrás-gazdálkodás vezérlő elve. Ehhez produktív, alkotóképes személyek, szervezetek és folyamatok szükségesek: őket és ezeket érdemes felkutatni, létre- illetve helyzetbe hozni.
7
Az erőforrás-felélő, improduktív folyamatokat, rendszereket mihamarabb fel kell számolni vagy el kell szigetelni. 4.3
Út a sikerhez – utánpótlás-nevelés és szakemberképzés
4.3.1
Az utánpótlásprogram kulcsterületein véleményem szerint nem elégséges az MLSZ – klubok - iskolák hármas együttműködés. Javaslom olyan szervezett, pártoló tagságra épített rendszer létrehozását és működtetését, amely katalizátor szerepet tölt be a fenti folyamatokban.
A pénz integráló ereje mellett legalább ilyen hangsúllyal szervezett keretek között javaslom működtetni a spontán, sport-, futball- és gyermekszeretetből létrejövő törekvések összegyűjtését, rögzítését, azok feldolgozását és innovatív cselekvési programmá tételét.
A tehetséges 17-19 év közötti játékosok továbbfejlődésének biztosítására 1 éven belül komplex program kidolgozását javaslok, akár pályázat kiírásának keretében is.
4.3.2
A grundok és sportpályák ma is számolatlanul képesek lennének ontani a kiemelkedően tehetséges fiatal játékosokat. Hogy ez mégsem működik, az legkevésbé a gyerekek hibája, ám leginkább megoldatlan (sőt, évtizedekig újratermelődő) politikai és futballvezetési probléma és felelősség. A legbeszédesebb példa ennek bizonyítására éppen az, hogy az UEFA által 2005-ben az „Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja” címmel kitüntetett OTPMOL Bozsik Labdarúgó Akadémia (a korábbi Bozsik-program folytatása) időszakosan megszűnt, mivel „2006 februárjában, a magyar labdarúgás területén uralkodó állapotok miatt a támogatók visszaléptek.”
4.3.3
Véleményem szerint a kiválasztási programban pusztán az edzőkre hagyatkozni nem elégséges. A tömegesítést nemcsak a játékban, hanem pl. éppen a kiválasztásban szereplők körében (megfigyelő és tehetségkutató hálózat) is el kell érni.
Az Akadémiai-képzés keretében zajló életpályamodell-felépítésben fel tudjuk ajánlani a munkaerő-piac mindennapi életén alapuló, abból táplálkozó, közel húszéves gyakorlatunkat, tapasztalatainkat.
4.3.4
Minden vezető közösségének kulcsszereplője: klasszikus siker- vagy kritikus tényező. A labdarúgásban sincs ez másképp.
4.4
Alapvető feltétel – infrastruktúra-fejlesztés
8
4.5
Az eredményekhez szükséges háttér – sportegészségügy és tudomány
Az anyag megállapítja, hogy „a sportegészségügy krízisben lévő ágazat”, állapota „összeomlás előtti”.
4.6
Átlátható, fenntartható, hatékony gazdálkodás
4.6.1
Az anyag megállapítása: „Magyarországon a labdarúgás…szervezeti és humán színvonala nem fejlődött megfelelő ütemben, és jelentősen elmaradt a … versenytársaktól.” A szervezeti és humán színvonal fejlesztésében és rendszerszerű működtetésében partneri együttműködést ajánlunk fel a tartós, fundamentális folyamatok és eredmények esetében éppúgy, mint az operatív gyorsbeavatkozások terén.
4.6.3
A labdarúgás ma már a szórakoztatóipar egyik domináns része, számos rá épülő gazdasági ág indukátora. Üzleti lényege „termékeinek” eladhatóságán túl saját igényközösségének kialakítása, megtartása, kondicionálása illetve növelése. Ugyanez jellemző egy másik, rendkívül jelentős ágazatra, a filmiparra is. Úgy gondolom, kézenfekvő e két óriási terület számtalan szinergikus lehetőségének felismerése, beazonosítása és azok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása.
5.
Az új célok összefoglalása
A felsorolt 11 ponthoz javaslom a társadalmi bázis szélesítését (cégek, önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák, pártoló tagság, szurkolók stb.) és szervezett működésének támogatását.
6.
A részletes stratégiai dokumentum szerkezete
A felsorolt 14 ponthoz javaslom a társadalmi és médiakapcsolatok (ez alatt nem csak az írott és elektronikus sajtót értem) külön pontban szerepeltetését.
9
