V e r s le 3 M a i 1928, nous étions partis á la recherche de ce n i d , dans la direction á quatre pour une excursion dont le d u point o b s e r v é et en nous tenant á but était la protection des oiseaux: la une certaine distance les uns des autres. d é s t r u c t i o n d e n i d s de la corneille cendrée A ce moment, notre oiseau tournoyait (Corvus C o r n i x L.). N o t r e chemin nous déjá avec 5 o u 6 congénéres á une conduisit dans la prairie, á e n v i r o n u n p o r t é e de fusil au dessus de nos tétes. kilométre de la voie ferrée, u n grand A p r é s une courte recherche, nous trou? C o u r l i s prit son essor, á notre g r a n d é v á m e s au lieu déjá noté par nous, u n surprise, et nous l u i prétámes toute n i d p r i m i t i f formé d'un trou creusé notre attention. N o u s n o t á m e s soigneuse* dans le sol, garni d'un peu d'herbe ment le lieu d ' o ü i l c'était envolé et á séche et dedans quatre grands oeufs plat ventre nous o b s e r v á m e s ce que piriformes á points brunátres sur fond notre oiseau allait fairé. D a n s son v o l , verdátre et d i s p o s é s en cercle dans le i l y avait quelquechose de trés suspect, n i d , avec le bout le plus mince en i l descendit bientőt et se mit á courir dedans. nerveusement á droite et á gauche dans Les quatres oeufs avaient les dimensions l'herbe haute seulement d'un empan. et le poids suivants: I. L o n g u e u r : 67 m m , C o m m e nous pouvions trés bien observer largeur: 37 m m , p o i d s : 3'8 grammes. tout cela á travers notre longue?vue, i l II. L o n g u e u r : 68 m m ; largeurs: 44 m m , ne pouvait y avoir de doute sur l'iden? p o i d s : 4'05 grammes. I I I . L o n g u e u r : tité de cet oiseau. Peu aprés, le grand 70'2 m m , largeur: 43'2 m m , p o i d s : C o u r l i s s'envola de nouveau et tout en 4 grammes. I V . Longueur: 70 m m , lar? faisant entendre ses cris d'alarme, dé? geur: 45 m m , p o i d s : 4"4 grammes. II crivit des cercles autour de son lieu de faut remarquer que dans cetté prairie départ. Cetté conduite insolite d u grand h u m i d e et m a r é c a g e u s e quelques couples courlis d'ailleurs e x t r é m e m e n t précaution? d'outardes (Otis tarda L.) ont aussi cou? neux, éveilla en nous le soupqon q u ' i l tume de fair leurs nids. s'était envolé de son n i d . N o u s partimes
A VETÉSI VARJÜ ÉLETE ÉS G A Z D A S Á G I J E L E N T Ő S É G E A MEZŐHEGYESI ÁLLAMI BIRTOKON
A
A l f ö l d jellegzetes madara a vetési varjú. A h o l nagy kiterjedésű s z á n t ó f ö l d e k vannak ö s s z e f ü g g ő akácfacsoportokkal, s z ó v a l a h o l meg* élhetése és ténykedése biztosítva v a n : m i n d e n ü t t található. A nagykiter? j e d é s ű A l f ö l d ö n azonban n a g y o n aránytalanul vannak megoszolva a vetési varjak, m i v e l igaz ugyan, h o g y t á p l á l é k u k a t m i n d e n h o l megtalálhatják, ahol csak m e z ő * g a z d a s á g g a l foglalkoznak, de fészkeléssel alkalmas fák nem állnak m i n d e n ü t t rendelkezésükre. A z i l y e n v i d é k e n alig látunk vetési varjút, vagy csak elenyésző s z á m b a n . N a g y o b b akácosokat, melyek megfelelnek a vetési varjak t ö m e g e s fészkelésének, csak n a g y o b b uradalmakban találhatunk. A z i l y e n helyeken aztán v a n is m i n d e n fán 10—15 fészek és egy*egy kisebb vetési varjútelepen meg? s z á m l á l h a t u n k ma 800—1000 darabot is. M a g y a r o r s z á g mintaszerűen kezelt egyik legnagyobb b i r t o k a a m e z ő h e g y e s i állami m i n t a g a z d a s á g , melynek területe 30.000 MAGYAR
kat. h o l d . A b i r t o k o n a m e z ő g a z d a s á g n a k m i n d e n ágát m ű v e l i k : nagykiterjedésű szántóföldek, hatalmas cukorrépatáblák, kenderföldek, hatalmas k a s z á l ó k , e r d ő k v á l t a k o z n a k e g y m á s s a l . A z uradalmat m i n d e n i r á n y b a n szép fasoros utak szelik keresztül. M i v e l a vetési varjú itt táplálékát m i n d e n ü t t megkapja és fészkelésére alkalmas akácerdő is szép s z á m m a l v a n : mondhatjuk, h o g y M a g y a r o r s z á g egyik legnagyobb vetési varjútelepe M e z ő h e g y e s e n van. V a n is m i n d e n fán 8—10 fészek is; nemcsak az e r d ő k b e n , hanem bent a k ö z p o n t b a n az á l l o m á s melletti akácfacsoportokon és a parkokat szegélyező akácfákon is. Elképzelhetni, h o g y tavasszal, költés idején, m e k k o r a lárma v a n itt. A b i r t o k o n a b ú z a * és kukorica* termelés a fő és a cukorrépa. Tavasszal m i n d e n ü t t ott látjuk a vetési varjút csapatosan az eke után. Szedegeti a csimaszt, drótférget stb. Tavaszi szántás után a vetéseken j á r k á l és b i z o n y felszedegeti a gabonaszemeket is. M e z ő h e g y e s e n i l y e n k o r őriztetik a vetéseket és a vetési varjak kénytelenek a s z o m s z é d o s földre menni, ahol azokat nem őrzik. í g y j ö n n e k át h o z z á n k a s z o m s z é d o s Kisperegre. A tavaszi vetés után a répaföldeícet járják, szedegetve az o r r m á n y o s bogarakat. Szorgalmasan j á r j á k a legelőket és k a s z á l ó k a t és pusztítják a sáskát, szöcskét, tücsköket. A r a t á s után a tarlókon látjuk szedegetni az elhullott szemeket, de bizony a keresztekre is rászállnak és k i v e r i k a magot. M e g f o g j á k az egeret is. Télen a trágyatelepeken keresgélnek és a szétterített trágyán szedegetik a rovarokat. Tavasszal, a m i k o r a vetéseket őriztetik, elenyésző csekély az a kár, amit a vetési varjú a vetésekben o k o z . Ellenben az o r r m á n y o s b o g a r a k pusztításánál: a cukor* répánál, jelentős hasznot hoznak. H o g y a vetési varjú hasznos*e vagy káros, az nemcsak a veteményektől, a talajtól függ, hanem az i d ő j á r á s t ó l is. Tavasszal, ha az i d ő száraz és meleg, a bogarak e l ő j ö n n e k és így a vetési varjak a z o k b ó l élnek és ezekkel nevelik fel fiaikat. H a azonban az i d ő esős és h ű v ö s , a rovarok elrejtőznek a föld alá és a vetési v a r j ú kénytelen lesz gabonaszemeket keresni és ezt is h o r d a n i fiainak, holott — m i n t a g y o m o r t a r t a l o m v i z s g á l a t o k igazolják — a vetési varjú főleg r o v a r o k k a l neveli fel fiait. H o g y n y á r o n és tavasszal kevesebb vetési varjút látni M e z ő h e g y e s e n , m i n t ősszel és télen ( m i n t azt az uradalom igazgatója írja: A q u i l a 3. X X X I I . 13.), ennek az oka az, h o g y a vetési varjak bejárják a s z o m s z é d o s határokat is. í g y n á l u n k Kisperegen is k o r a reggeltől késő estig csatangolnak és csak este szállnak haza a h á l ó t a n y á j u k r a . Jelenleg kevesebb a vetési varjú M e z ő h e g y e s e n , mint régen. E n n e k oka, az u r a d a l o m i g a z g a t ó j a v é l e m é n y e szerint, » h o g y az e r d ő g a z d a s á g akácerdejénél a h ú s z é v e s v á g á s f o r d u l ó r a tért át és ezek a fiatal a k á c o s o k nem n y ú j t a n a k megfelelő fészkelőhelyeket a vetési varjak részére.« ( A q u i l a X X X I I . 13.) E n n e k a hatását érzik is M e z ő * hegyesen a k á r o s bogarak e l s z a p o r o d á s a folytán. É p p e n ez o k b ó l elhatározták, hogy az a k á c e r d ő k n é l a 30 éves v á g á s f o r d u l ó k r a térnek vissza. M i n d e n t egybe? vetve láthatjuk, h o g y a vetési varjú a m e z ő h e g y e s i b i r t o k o n t ö b b hasznot hoz, m i n t amennyi kárt tesz. A vetési v a r j ú k é r d é s b e n azonban nem szabad sohasem elhamarkodva ítélnünk: h o g y tiszta képét lássuk ennek, n a g y o n sok k ö r ü l m é n y r e k e l l tekintettel lenni és csak évek kitartó megfigyelése után ítélhetünk erről helyesen. O k k a l * m ó d d a l azonban elérhetjük azt is, h o g y a vetési varjú haszna m i n d i n k á b b emelkedni fog; kártétele pedig alig lesz s z á m í t á s b a v e h e t ő . (Sajnos, h o g y a m e z ő * hegyesi b i r t o k o n nincsen alkalmazva szakornithologus, aki nemcsak a varjú* kérdésben, de m á s b a n is hasznos és értékes adattal g a z d a g í t h a t n á a magyar m a d á r t a n i szakirodalmat. Szerk.) CSATH
ANDRÁS,
Kispereg
T H E LIFE A N D E C O N O M I C I M P O R T A N C E OF T H E ROOK O N T H E STATE PROPERTY AT MEZŐHEGYES BY A N D R E W CSATH, TEACHER A T KISPEREG
T
H E rook nests i n the large acacia w o o d s of the H u n g á r i á n Plains. There are as m a n y as 10 to 15 nests i n s o m é of the trees and i n s o m é of the smaller rook settlements there are as m a n y as 500 to 1000 nests. The largest agricultural property of the H u n g á r i á n State is M e z ő h e g y e s , covering 30.000 cadastral yokes. The estate is crossed i n every direction b y acacia*bordered roads. The m a i n products of the estate are wheat, maize and sugár beet; but we alternately meet alsó large hemp*fields, pastures, meadows and w o o d s . The larg* est rook settlement is at M e z ő h e g y e s . In spring, d u r i n g p l o u g h i n g the rook follows the p l o u g h everywhere p i c k i n g up grubs, w i r e * w o r m s and alsó the grains of wheat from the spring s o w i n g . F o r this reason the crops at M e z ő h e g y e s have to be wathed. A f t e r the spring s o w i n g the rooks stroll about o n the beet fields p i c k i n g up the beetles. O n pastures and meadows it destroys dilis gently the grashoppers and crickets. Therefore the h a r m done b y beetles i n the s u g á r beet is of littte account. A f t e r harvesting, the rook looks for the wheat* grains o n the stubble*fields but at the same time it beats out the grain from the sheaves. It alsó catches mice. I n winter it searches for food o n the dung* heaps, but it can alsó be seen i n large flocks on the road*side. I n rainy and c o l d weather the rook is obliged to feed o n grain o n w h i c h it alsó feeds its y o u n g , as the w o r m s hide i n the g r o u n d d u r i n g the rainy season. I n d r y weather, h o w * ever, it prefers insects to grain, alsó for its y o u n g . A t present the n u m b e r of rooks at M e z ő h e g y e s is less than it used to be, o w i n g to the fact that the 20 years'
period of the cutting d o w n of w o o d s has deprived them of suitable nesting places. A s their decrease is beginning to be felt i n the agriculture on the estate, the management of the estate has decided to cut d o w n the trees every 30 years o n l y . W h e t h e r the rook is a useful, or h a r m f u l b i r d can be decided o n l y after several years of careful observation. A s a matter of fact at M e z ő h e g y e s the rook is more useful than harmful. LÉBEN U N D WIRTSCLIAFTLICHE BEDEUTUNG DER SAATKRAHE A U F DER STAATSDOMANE Z U MEZŐHEGYES VON ANDREAS CSATH KISPEREG
D
IE wahre H e i m a t der Saatkráhe sind die grossen A k a z i e n w á l d e r des ungarischen A l f ö l d . E i n B a u m trágt oft 10—15 Nester u n d i n einer kleineren S a a t k r á h e n k o l o n i e betrágt die Z a h l der Nester oft 8 0 0 - 1 0 0 0 Stück. D i e grösste, musterhaft bewirtschaftete S t a a t s d o m á n e U n g a r n s ist M e z ő h e g y e s mit 30.000 kat. Joch. Sie w i r d d u r c h A k a z i e n a l l e e n durchschnitten. Es w i r d hauptsáchlich W e i z e n u n d M a i s , wie auch Z u c k e r r ü b e angebaut, aber auch grosse Hanffelder, W e i d e p l á t z e , W i e s e n u n d W á l d e r sind hier zu finden. H i e r befindet sich die grösste S a a t k r á h e n k o l o n i e U n g a r n s . D i e S a a t k r á h e folgt i m F r ü h l i n g überall dem Pfluge, Engerlinge, D r a h t w ü r m e r u n d aus der Frühlingssaat auch W e i z e n k ö r n e r auflesend. D a r u m m ü s s e n die Saaten i n Mezőhegyes unter Aufsicht gestellt werden. N a c h der F r ü h l i n g s s a a t besucht sie die R ü b e n f e l d e r , fleissig Rüsselkáfer sammelnd. A u f den W e i d e p l á t z e n u n d W i e s e n verzehrt sie viele Heuschrecken u n d G r i l l e n . D a r u m ist der Schaden der Rüsselkáfer auf den R ü b e n f e l d e r n k a u m nennenswert. N a c h der Ernte sucht sie nach W e i z e n k ö r n e r n auf den Stoppeln oder schlágt die K o r n e r aus den K r e u z e n
heraus u n d fángt M á u s e . I m W i n t e r treibt sie sich auf den D u n g h á u f e n herum, ist aber auch neben den Strassen háufig. B e i Regen u n d k ü h l e m Wetter ist sie gezwungen W e i z e n k ö r n e r anzu* gehen u n d füttert damit auch die Jungen, da die Insekten sich unter die Erde versteckten. B e i trockenem W e t t e r aber náhrt sie sich mehr v o n Insekten u n d zieht auch ihre Jungen damit auf. Z u r z e i t hat sich die Z a h l der S a a t k r á h e n i n M e z ő h e g y e s verringert, da die B á u m e mit 20 Jahren ausgeschlagen werden u n d solch junge S t á m m e ihnen keine entsprechenden Nistgelegenheiten bieten. D a i h r R ü c k g a n g sich i n der L a n d * wirtschaft bemerkbar macht, w i r d man die A b h o l z u n g auf 30 j á h r i g e Perioden verlángern. D i e Frage, ob die S a a t k r á h e schádlich oder nützlich, k a n n bloss durch mehrjáhrige genaue Beobachtung ent* schieden werden. I m G r u n d é genommen ist die S a a t k r á h e i n M e z ő h e g y e s eher nützlich als schádlich. LA VITA E L'IMPORTANZA E C O N O M I C A DELLA COR* N A C C H I A NELLE TENUTE D E M A N I A L I DI MEZŐHEGYES DI A N D R E A CSATH, MAESTRO ELEMENTARE, KISPEREG
L
A patria della cornacchia si trova nei 4 grandi boschi d i acacia del basso* piano ungherese. Su ciascun albero si trovano anche 10—15 n i d i ed i n ogni singola cornacchiaia i l numero dei n i d i supera anche i l numero d i 800 — 1000. L a maggiore tenuta demaniale d e l i ' U n * gheria, quella d i M e z ő h e g y e s , a m m i n i * strata esemplarmente, conta 30.000 jugeri catastrali. La tenuta é tagliata da lunghe file d'acacia. N e l l a tenuta si produce principalmente frumento e granoturco nonché barbabietole, ma notevoli sono anche le térre seminate a canapa, i pas* coli, i prati ed i boschi. I v i si trova la
piü g r a n d é cornacchiaia d ' U n g h e r i a . In primavera la cornacchia si trova d o v u n * que dove lavora l'aratro cogliendo larve e v e r m i e n o n manca d i raccogliere dalia semina primaverile anche i grani d i fru* m e n t ő . Per questo m o t i v o a M e z ő h e g y e s le semine devono essere custodite. D o p o le semine p r i m a v e r i l i le cornacchie visi* tano le piantagioni d i rape per cogliervi i curculionidi. N e i pascoli e nei prati distrugge con zelo le cavalette e d i g r i l l i . I d a n n i prodotti alle barbabietole dai c u r c u l i o n i d i q u i n d i sono insignificanti. D o p o la mietiture va i n cerca dei grani d i frumento rimasti nelle stoppie. A c c h i a p p a anche i topi. D ' i n v e r n o fruga tra i l con* cime, ma l o si vede i n gran numero anche l u n g o le strade. I n caso d i pioggia e d i freddo é costretto ad alimentarsi con grano d i frumento e con questo alimenta anche i figli, poiché gli insetti si nascondono sotto terra. Se i l t e m p ó é asciutto si alimenta principalmente d'insetti e con questi crescono anche i suoi figli. A M e z ő * hegyes attualmente i l numero delle cor* nacchie é d i m i n u i t o i n mancanza d i corrispondenti l u o g h i d i nidificazione. Solamente dopo m o l t i anni d i precise osservazioni é possibile| stabilire se la cornacchia é uccello utile o dannoso. I n ultima analisi a M e z ő h e g y e s la cornacchia é piuttosto utile che dannosa. LA VIE D U CORBEAU*FREUX ET S O N I M P O R T A N C E ÉCONOMIQUE D A N S LE D O M A I N E N A T I O N A L DE MEZŐHEGYES PAR A N D R É CSATH, INSTITU* TEUR Á KISPEREG.
L
A demeure d u corbeau*freux est dans é les grandes foréts d'acaccia de 1'Alföld (bas*pays) hongrois. O n peut compter sur le mérne arbre j u s q u ' á 10 á 15 nids et en certaines colonies, pas mérne les plus grandes, le nombredes nids de cet oiseau d é p a s s e 800 á 1000. M e z ő h e g y e s ,
le plus grand domaine d'État de la H o n g r i e est u n m o d é l e d'exploitation et couvre 30.000 ácres cadastraux. C e do* maine est parcourru par des routes b o r d é e s d'acaccias. L a culture principale y est le fromentet le mais, mais aussi la betterave sucriére, cependant o n y v o i t alterner de grands champs de chanvre, des páturages, des prairies et des foréts. C'est lá que se trouve la plus g r a n d é colonie de corbeau* freux. A u printemps, le corbeau*freux est toujours lá derriére la charrue, pour chercher les lombrics et les vers, mais i l enléve aussi des grains de blé des semailles printaniéres. C'est pour* q u o i , á M e z ő h e g y e s , i l faut fairé garder les cultures. A p r é s les semailles printa* niéres, i l hanté les champs de betterave et détruit les charangons, dans les p á t u r a g e s et dans les prairies i l détruit assiduement les sauterelles, les grillons et les cigales. C'est p o u r q u o i les rava? ges causés par les charancons dans les betteraves sucriéres sont peu consi* dérables. A p r é s la moisson, i l cherche les grains de blé dans les chaumes,
A
MADÁRVÉDELEM
mais i l va aussi les prendre jusque dans les javelles. II attrape aussi les souris. E n hiver i l affectionne les tas de fumier, mais o n le v o i t aussi en grand n o m b r e le l o n g des chemins. Par les temps p l u v i e u x et frais, i l est forcé de se n o u r r i r de grains de blé et d'en n o u r r i r aussi ses petits, car les insectes se cachent sous le sol. M a i s par les temps secs, c'est p l u t ő t d'insectes q u ' i l se nourrit, i l et sa famille. A c t u e L lement le n o m b r e des corbeauxsfreux á M e z ő h e g y e s est m o i n d r e qu'autrefois. La cause en est que les coupes bidécén? nals ne leurs ont pas procuré p o u r leurs nids des places a p p r o p r i é e s . Leur d i m i n u t i o n commengant de fairé sentir son effet dans l'agriculture, la direction retourne au systéme des coupes tridécén* nals. Le corbea*freux est i l utile ou nuisible? C'est ce que l ' o n ne pourra d é c i d e r q u ' a p r é s p l u s i e u r e s années d'obsers vations précises. E n faite, á M e z ő h e g y e s , le corbeauífreux est plutőt utile que nuií sible.
NÉPSZERŰSÍTÉSE.
Jk z O R N I T H O L O G I A m i n t leíró t e r m é s z e t t u d o m á n y kikutatta a m a d á r sajátságait, / \ életének titkait és mindezt nem azért tette, h o g y c s u p á n az emberi k í v á n c s i s á g o t A \± elégítse k i , hanem a hihetetlen leleményességgel és kitartással ö s s z e h o r d o t t anyagot azért ismerteti meg az emberiséggel, h o g y az a gyakorlati életben ezen t u d o m á n y b ó l a saját b o l d o g u l á s á n a k elősegítésére mindazt felhasználja, a m i b ő l reá előnyök támadnak. A t u d ó s o k mellett tehát s z ü k s é g v a n o l y gyakorlati emberekre, akik a t u d o m á n y igazságait az életbe átültetik, m á s s z ó v a l népszerűsítik a t u d o m á n y t . H a z a i v i s z o n y a i n k a t tekintve, ha m e g g o n d o l j u k azt, h o g y a rovarpusztító fecskék mindegyre f e l t ű n ő b b e l m a r a d á s a folytán a r o v a r v i l á g e l s z a p o r o d á s a m e z ő g a z d a s á g i terményeinket tönkre teheti s ha megfontoljuk, h o g y e r e d m é n y e s gyümölcs? termesztés r o v a r e v ő madarak szorgos m u n k á j a nélkül alig lehetséges, m i n d e n gondunkat a télen?nyáron k ö z t ü n k élő hazai r o v a r e v ő madarak v é d e l m é r e , illetve elszaporítására k e l l f o r d í t a n u n k . M a m é g azonban a m a d á r v é d e l e m csak egyesek kedvtelése, mintsem megfontolt, m e g g y ő z ő d é s b ő l f a k a d ó egyetemes t á r s a d a l m i m u n k a .
