A VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2004.
BEVEZETÉS Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”
2
AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Az iskola múltja: Az iskola "őstörténete" az 1853-as alapításával kezdődött. Az alapító Királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépost, az intézet címe Ferenc József Nőnevelő Intézet. Tényleges működését 1864-ben kezdte meg és 1930-ig elemi, illetve polgári leányiskolaként működött, majd 1930tól tanítóképző. 1957 és 1962 között leánygimnázium, 1962-től gimnázium és szakközépiskola. A '62-es évtől kezdődően a gimnáziumi képzés mellett ipari jellegű szakközépiskolai osztályok működtek. A későbbiek folyamán ezeket az óvónői szakközépiskolai osztályok váltották fel és nőtt a gimnáziumi képzés aránya. Az óvónői szakközépiskolai osztályok 1971-től 1994-ig működtek, a gimnáziumi képzés keretén belül az ének-zenei tagozatos '63-tól '99-ig, a testnevelés tagozatos '73-tól '95-ig. Az általános gimnáziumi képzést egyre inkább nyelvi tagozatos irányultság váltotta fel. 1993-tól beindult a hatosztályos gimnáziumi képzés. Az iskola jelene: Jelenleg az iskola tiszta profilú gimnáziumként működik, hat és négy évfolyamos osztályokat működtet. A képzés fő profilja mindkét típusban az angol, illetve a német nyelvi irányultságú oktatás. Tanulóink magas óraszámban (heti 5-6 óra) tanulják a választott nyelvet. A második idegen nyelv tanítása a 9. évfolyamtól indul. Választható nyelvek: angol, német, olasz, francia, orosz. Az intézmény elsőrendű célja a tanulók felkészítése felsőfokú továbbtanulásra. Az általános képzés során minden tárgynál törekszünk a műveltség megalapozására, az eredményes felvételi, illetve nyelvvizsga-felkészítésre. Tanulóink döntő többsége megfelel ezeknek az elvárásoknak. Törekszünk arra, hogy a tanulás mellett tanulóink bekapcsolódjanak különböző kulturális, sport rendezvényeinkbe, és közös iskolai rendezvényekkel szeretnénk elérni, hogy az itt töltött évek alatt jól érezzék magukat. Az iskola hivatalos elnevezése: Vasvári Pál Gimnázium
Az iskola fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola földrajzi működési területe: Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe és környéke Az iskola székhelye: Székesfehérvár Az iskola postacíme: 8000 Székesfehérvár, Prohászka Ottokár u. 71. telefon/fax száma: 22/312-969, 22/315-198 e-mail címe:
[email protected]
Az iskolai tanulócsoportok száma: 20
3
A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI Az intézmény vegye fel céljai közé a partneri elégedettség növelését. Ezzel kapcsolatban jelölje feladatként az elvárások, az elégedettség mérését és értékelését. •
Az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése.
•
A tanulók idegen nyelvi, informatikai, kommunikációs képességeinek fejlesztése.
•
Az iskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze oktató-nevelő munkáját.
•
A Vasvári Pál Gimnázium az általános követelményektől eltérően, illetve azokat kiegészítve az alábbi feladatokat lássa el:
- emelt szintű hat évfolyamos képzés évfolyamonként két osztály angol, illetve német nyelvi - emelt szintű négy évfolyamos képzés évfolyamonként két osztály angol, illetve német nyelvi
4
MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT
„A jelenben élünk. Jobbunkat pedig kiterjesztjük egy boldogabb jövő felé. Csak így lehet a múltat egybeláncolni a jövővel.” Mi az embert tartsuk önsorsa teremtőjének. Nem szükség őt a természet királyának neveznünk, de hogy önmaga ura, az tagadhatatlan, az tény. Csak tudnia kell ezt, és rögtön megszűnik élő gép lenni.” Vasvári Pál
A székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka és a partnerközpontú működés iránt. Intézményünk
tevékenységének
középpontjában
a
minőségi
oktató-,
illetve
nevelőmunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egész tevékenységén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek társadalmunknak, ezért velük szemben magas követelményeket támasztunk. Oktató-nevelő munkánk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. Céljaink elérése érdekében együttműködünk partnereinkkel, és rendszeresen figyeljük igényeiket, elégedettségüket. A kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk. Arra törekszünk,
hogy a munkatársak
minőségi
munkavégzését
megfelelő
munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat, és partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezzék feladataikat.
5
MINŐSÉGPOLITIKAI CÉLOK Cél
Sikerkritérium/indikátor
Idő
•
Szülői értekezletek, fogadóórák
Folya-
megismerése, elvárásainak beépítése
•
Mérések alkalmazása
matos
a nevelő oktató munkába,
•
Cserekapcsolatok Alapítvány
2. A tanulók ismerjék az egészséges
•
A dohányzó tanulók száma ne növekedjen
Folya-
életmód szabályait; legyenek
•
Emelkedjen a rendszeresen sportolók száma
matos
tisztában az egészséges táplálkozás,
•
Több tanuló kapcsolódjon be a
1. A partnerek igényeinek
folyamatos információcsere az elért eredményekről
rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, legyenek
természetjárásba •
képesek a terhelések elviselésére 3. Tanulóink a művészeteken,
vándortábort •
tudományokon keresztül ismerjék meg az emberiség kultúrkincsét.
évente
Ne csökkenjen a tantárgyi versenyeken való részvétel, és emelkedjen az eredményesség.
•
Tanulóink legyenek érdeklődők, nyitottak, befogadók a művészetek,
Lehetőségeink szerint működtessük a nyári
Ne csökkenjen a rendszeresen színházba járók száma.
•
tudományok, kultúra iránt.
Növekedjen a szervezett múzeum, ill. kiállítás-látogatások és az azon résztvevők száma.
•
Többen kapcsolódjanak be az iskolaújság szerkesztésébe
•
Az alkotó diákok részére nagyobb lehetőséget és bemutatkozásukra több teret biztosítani.
4. A nemzetközi kapcsolatok
•
A németországi diákcsere programok
Évente,
további működtetése
illetve
Az angol nyelv gyakorlására lehetőségek
közép-
felkutatása
távú
•
Az AFS-sel való kapcsolat fenntartása
célkitű
•
Lehetőségek szerint nemzetközi projektekbe
zés
fenntartása, fejlesztése •
való bekapcsolódás
6
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A vezetés Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. Ezek a dokumentumok: -
törvények
-
rendeletek
-
fenntartói szabályozók
-
belső, intézményi szabályzatok.
7
Folyamatok, szabályozások rendszere
Partnerkapcsolatok irányítása ♦ A partnerek azonosítása Közvetlen partnerek: - A tanulási, tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői a tanulók, a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő munkatársak - A tanulási, tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak, illetve forrásokat biztosítanak az intézmény számára: a szülők és a fenntartó
Közvetett partnerek: Azok a partnerek, aki együttműködésükkel segítik az intézményt céljaik elérésében: Kollégiumok Vasvári Pál Gimnázium Nemzetközi Cserekapcsolatok Alapítványa Tankönyvkiadók Az iskola egészségnevelési programjában szereplő szervezetek Külföldi partneriskolák ♦ A partnerekkel folytatott kommunikáció
Partner
Kapcsolattartás
Kapcsolattartás Kapcsolattartás Kapcsolatot tartó
megnevezése
módja
gyakorisága
Tanulók
Osztályfőnöki óra
Hetente
DÖK ülése Diákközgyűlés
Pedagógusok
Megbeszélések Tantestületi értekezletek
eszköze
Osztályfőnöki óra DÖK munkaterv DÖK elnökének szerint értesítése Évente Előzetes küldöttválasztás utáni meghívó Alkalomszerűen Hirdetés Félévente Éves munkaterv szerint
személy osztályfőnök diákökormányzatot segítő tanár Diákökormányzatot segítő tanár és DÖK elnök igazgatóság igazgató
8
Munkaközösség vezetői értekezlet Munkaközösségi megbeszélések Pedagógiai munkát segítő munkatársak Szülők
Megbeszélések
Szülői szervezet ülése Szülői értekezletek
Feladattól függően Munkaterv, illetve feladat szerint Feladattól függően
Szóbeli értesítés
igazgatóság
Hirdetés
Munkaközösség vezetők
Szóbeli meghívás
Igazgatóság, gazdaságvezető
Félévente szülői Meghívó SzMSz szerint Évente kétszer Írásbeli értesítés ellenőrzőn keresztül Fogadóórák Évente kétszer, Írásbeli értesítés illetve ellenőrzőn keresztül, illetve problémák felmerülése szóbeli vagy írásbeli értesítés esetén Évente Írásbeli értesítés Szülői értekezlet szeptember ellenőrzőn kezdő évfolyamoknak folyamán keresztül Fenntartó Igazgatói, illetve Meghívók Meghívó gazdaságvezetői szerint értekezletek Kommunikációs Folyamatos Levél, e-mail, eszközökön telefon, fax keresztül Kollégiumok Kommunikációs Folyamatos Levél, e-mail, eszközökön telefon, fax keresztül Alapítvány Kuratóriumi ülés Munkaterv Meghívó szerint, illetve feladattól függően Tankönyvkiadók Tankönyvbemutatók, Alkalom szerint megrendelések Egészségnevelési Személyes Feladattól kapcsolatfelvétel, programban függően szereplők illetve kommunikációs eszközökön keresztül Külföldi Cserelátogatások Évente egyszer Utazás, illetve partneriskolák fogadás szervezése
Szülői szervezet vezetője osztályfőnökök
osztályfőnökök
osztályfőnökök
Igazgató, gazdaságvezető Feladattól függően
Feladattól függően
Kuratóriumi elnök, illetve igazgató
Könyvtáros tanár Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
A szervezést végző pedagógus (személye évente változó)
9
♦ A partneri igény- és elégedettség felmérés folyamata A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek azt a célt szolgálják, hogy az intézmény megfelelő információkkal rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. A kérdőíves felmérés kiterjed
- elvárásokra, igényekre - elégedettségre, elégedetlensége, - az iskola nevelő-oktató munkájának véleményezésére.
A méréseket kétévente végezzük. A mérésben résztvevők köre: tantestület, pedagógiai munkát segítő dolgozók, tanulók, szülők (A tanulók és azok szülei hatosztályos gimnáziumi képzés esetén a 8. és 10. évfolyamon, a négyosztályos képzés esetén a 9. és a 11. évfolyamon.)
A kérdőívek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, és az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Az eredményeket alkalmazotti értekezleten, osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken ismertetjük, illetve az írásos összegzést kifüggesztjük.
A kérdőíveket rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerbe rögzítjük. A változások figyelembe vételével rendszeresen felülvizsgáljuk azokat, és ha szükséges, módosításokat végzünk. A kérdőívek feldolgozását minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük. ♦ Panaszkezelés: az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt, illetve a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adniuk a minőségügyi vezetőnek.
Tervezés
Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes intézményi munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása Az intézmény szervezeti céljait az igazgató és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük. Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez. 10
A feladatok hatékony megoldása érdekében az intézmény vezetője megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat.
Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez. Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében - teljes felelősség az igazgatóé.
Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést
a
rendszeresen
vezetőség
felülvizsgálja,
figyelembe
véve
a
változó
körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége. ♦ Stratégiai tervezés Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségirányítási csoport egyetértő közreműködésére van szükség. - Pedagógiai program készítése, módosítása Az
intézmény
olyan
pedagógiai
programmal
rendelkezik,
amely
tartalmazza
küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvényi előírásoknak. - Az SZMSZ felülvizsgálatának célja az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása. Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott számára történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek
leírása,
a
szervezeti
feladatok
leosztása,
a
munkaköri
feladatok
megfogalmazása.
11
- Minőségirányítási Program készítésének célja a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az intézmény képes legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni. Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását. A MIP elkészítéséért az igazgató felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával. - Az iskolai Házirend átdolgozása a jogszabályoknak megfelelően. - A továbbképzési terv, amely hosszú távra tartalmazza a munkatársak továbbképzését, illetve átképzését. ♦ Operatív tervezés célja: az intézmény rövid távú tervezett működésének biztosítása. Éves munkaterv a.) Előkészítés A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása: -
a munkaközösségek,
-
a minőségirányítási csoport,
-
szülői szervezet,
-
a DÖK.
A korábbi munkaterv figyelembe vétele. Mérési, értékelési eredmények elemzése, számbavétele. b.) Az éves munkaterv elkészítése A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása. A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása. Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel. c.) Az éves munkaterv elfogadása A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét. d.) Az éves munkaterv a tanítási évre szól. Tartalmazza: − a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, − a szünetek időtartamát,
12
− a megemlékezések, ünnepségek időpontját, − a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai: − készítésének logikája könnyen áttekinthető, − az intézmény pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a tanítási év fő feladatait, − átfogja az intézmény egészét, − jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is, − tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét, − tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségirányítási feladatokat is, − tartalmazza a tanítási év ellenőrzési feladatait is. Munkaközösségek, minőségirányítási csoport, szülői szervezet, DÖK éves munkatervei Az iskolai éves munkaterv alapján készülnek
Éves továbbképzési terv: A hosszútávú továbbképzési terv lebontása.
Intézményi értékelés, mérések
Célunk, hogy a mérések alapján pontos képet kapjunk iskolánk erősségeiről, hiányosságairól, és ennek alapján meghatározzuk a fejlesztés irányait. Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek.
♦ A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése Célunk az intézmény dolgozóinak munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a hatékonyság növelése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat. 13
Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük. A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.
Az oktató-nevelő munka értékelése: a.) Óralátogatások (iskolavezetés, szakmai munkaközösség-vezetők) és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése, értékelése b) Félévkor és év végén az osztályfőnökök az osztályozó konferencián számolnak be osztályaik nevelési-oktatási helyzetéről, az oktató-nevelő munka hatékonyságáról, eredményekről, problémákról. Szóbeli beszámolójukat statisztikával támasztják alá. c) Tanév végén a munkaközösség-vezetők elvégzik az adott szakmai terület munkájának elemzését, beszámolnak saját munkatervük végrehajtásáról. d) Tanév végén a tevékenység egészének, az oktató-nevelő munka hatékonyságának elemzésére, a munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az igazgató, ill. az igazgatóhelyettesek – felelősségi körüknek megfelelően – beszámolnak az intézmény munkájáról, melyet a nevelőtestület megvitatás után elfogad.
A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése A pedagógiai tevékenységgel összefüggő tanári munkát és a technikai dolgozók munkáját (adminisztrációs,
ügyeleti,
iskolai
szintű
feladatok
végzése)
az
igazgató,
az
igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető és a szakmai munkaközösség-vezetők folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik.
Elégedettségvizsgálat A partnerek körében végzett mérések a teljes alkalmazotti kör munkájának mérésére, elemzésére, értékelésére is legyenek alkalmasak. Alkalmazotti körben végzett önértékelés készítése. Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával a MIR fejlesztése keretében kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz. Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, „nem megfelelőségként” kell kezelni.
14
Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi csoport feljegyzésben dokumentálja. Ezt követően a minőségügyi csoport javaslatot tesz a korrekcióra, a vezető intézkedést hoz a korrekcióra. ♦ A tanulók mérése, értékelése A mérés, értékelés területei: − Év eleji helyzetfelmérés (pl. kezdő évfolyamok tudásszintjének felmérése) − A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése (statisztikák alapján) − Tantárgyi mérések elvégzése munkaközösségek által (éves munkaterv alapján) − A tanulmányi versenyek eredményeinek elemzése − Központi mérések eredményeinek további elemzése. − A tanulók magatartási minősítéseinek elemzése. − A tanulók mulasztására vonatkozó adatok kiértékelése, következtetések levonása. − A tanulókkal kapcsolatos fegyelmező és fegyelmi intézkedések hatása − Az iskola házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, értékelése.
♦ A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése Célja a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka hatékonyságának növelése. A vezető évente elvégzendő értékelései arra mutatnak rá, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Feltárja azt is, hogy megfelel-e a partneri elvárásoknak. ♦ Intézményi önértékelés Célja az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata. Az önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább 4 évente rendszeresen elvégzendő tevékenység.
15
Feladat: − az önértékelés területeinek azonosítása, − az értékelés szintjének meghatározása, − viszonyítási pontok meghatározása, − indikátorrendszer kidolgozása, − az értékelést végzők köre, − az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek, − az információk feldolgozása, − az eredmények visszacsatolása. A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek.
Ellenőrzés ♦ A vezetői ellenőrzés Célja az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja − segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését, − jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára, − segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket, − mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, − adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében, − adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez. ♦
Minőségügyi ellenőrzés
Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert szükség esetén felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a következőkre: − partneri elégedettség és kifogások (panaszok), − belső helyzetelemzések eredménye, − erőforrások helyzete,
16
− változások szükségessége, − a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások ♦
A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a vezető feljegyzésben dokumentálja.
♦
Vezetői ellenőrzés területei:
A stratégiai folyamatok ellenőrzése: − a pedagógiai program − a minőségirányítási program − a helyi tantervek − a pedagógus továbbképzési terv − a humán erőforrás biztosítása A tárgyi feltételek alakulása: − kötelező taneszköz-beszerzés − felújítások − beruházások − leltár és selejtezés − a költségvetés – ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás – alakulása A belső szabályozók működése: − szervezeti és működési szabályzat − házirend A hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása Az iskolai adminisztráció működése: − adatkezelés − tanügyi dokumentumok kezelése − irattározás − munkaegészségügy, tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet): − éves tervek, tanmenetek ellenőrzése, − a munkaidő, tanóra pontos betartása,
17
− a mindennapos adminisztráció (hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás
alkalomszerű
adminisztrálása,
megrendelők,
úti
rendelvények, elszámolások), − a helyettesítések, − az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka, − új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése, − a házirend betartásának ellenőrzése − a tanári ügyeletek (folyosói, iskolai rendezvény), felügyeletek (verseny, vizsga, kirándulás stb.) ellenőrzése, − az iskolai rendezvények ellenőrzése, − tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés szintjei: − igazgatói szint, − igazgatóhelyettesi, más vezetői szint, − munkaközösség-vezetői − gazdasági vezető szintje, − titkárság szintje, A vezetői ellenőrzés formái: − dokumentumok elemzése, − kérdőívek, felmérések, − interjúk, beszélgetések, − óralátogatások, − a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.), − személyes feljegyzések készítése, − az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló. A vezetői ellenőrzés dokumentálása: − ellenőrzési napló, − jegyzőkönyvek, − beszámolók.
18
Nevelés-oktatás
Célunk a társadalmi, szülői igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása, sokirányú érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiségek formálása a nevelőmunkában. Ennek érdekében az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeket, alapelveket valósítjuk meg, fejlesztjük módszertani kultúránkat. A munkaközösségek közös döntése alapján optimalizáljuk a megfelelő taneszközök és tankönyvek kiválasztását. Célunk a tanulók egyéni képességeinek, önismeretének fejlesztése, fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtése.
Folyamatos fejlesztés
Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket. Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése: − problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja, − javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése), − intézkedés végrehajtásának ellenőrzése.
19
A MIP KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, FELADATOK A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok Feladatfejlesztés
Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést Biztosítja a dokumentumok elkészítését, azok felülvizsgálatát. Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése.
Időskála
3 év
1 év
Strukturált tervezés kiépítése Tervezési szintek összehangolása 1 év
Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése –szempontrendszer, nevelőmunka értékelése – szempontrendszer Tanulók mérése – szempontrendszer Partneri mérések - kérdőívek Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése
A MIR folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése Ösztönző-rendszer kialakítása Intézményi önértékelés szempontjai Elégedettségvizsgálat Folyamatok beazonosítása, szabályozása – indikátorok képzése
3 év
2 év
3 év
Bemenet - források, információk Meglévő dokumentumok, munkaértekezletek, Alkalmazotti kör összejövetelei.
Kimenet eredmények, dokumentumok Egységes dokumentumrendszer Működő, szabályozott tervezés
Felelősök funkciói Igazgató
Új igénymérések készítése. A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése. PP, SZP Éves munkaterv Munkaközösségi munkatervek Fenntartói előírások OM éves előírásai Versenynaptár, rendezvénynaptár Megyei Pedagógiai Intézet programjai Meglévő mérési anyagok Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések
PP, SZP SZMSZ Éves munkaterv Sajtó
Igazgató
Egységes, szabályozott stratégiai és operatív tervek
Igazgató, munkaközösség -vezetők
Feldolgozott, értékelt mérési anyagok, meghatározott fejlesztési irányok Szükséges korrekciók
Igazgató, munkaközösség -vezetők, minőségirányítá si csoportvezető
Iskolai dokumentációk Tanórák látogatása Dokumentumok Szabályzatok Házirend SZMSZ, PP, SZP Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, dokumentumai
Összefoglalt, folyamatba szervezett ellenőrzési terv és beszámoló
Igazgató, munkaközösség -vezetők
A teljes MIR megalkotása, működtetése
Igazgató. Minőségirányít ási csoportvezető
A teljes MIR megalkotása, működtetése
Igazgató. Minőségirányít ási csoportvezető
Működési rend, 1 évente ciklusok
20
A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Célunk az intézményi céloknak megfelelő működés. Pedagógiai Program, MIP és a munkaterv megismertetése minden év szeptember 30-ig: - a tantestülettel – tanévnyitó értekezleten, - szülői szervezettel – első szülői értekezleten, - diákönkormányzattal – az első DÖK ülésen. ♦
Belső dokumentumok kezelése
Célunk a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése. ♦
Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása
Célunk az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása: − a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása, − az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása, − a szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása, − a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek, − belső dokumentálás szabályai, − folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal, − a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.
21
