A KELET-MECSEK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004.
Keleti Mecsek Egyesület Szászvár
Tartalomjegyzék Bevezetés...........................................................................................................................1 I. Helyzetelemzés 1. A körzet helye és szerepe a régióban..........................................................................3 2. Természeti adottságok ................................................................................................8 3. Környezetgazdálkodás ..............................................................................................11 4. A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai ........................................................13 5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer..............................................................14 6. Humán erőforrások ...................................................................................................16 7. Infrastruktúra.............................................................................................................20 8. Gazdasági fejlettség, szerkezet és szervezet .............................................................24 9. Ipar ............................................................................................................................26 10. Turizmus ...................................................................................................................27 11. SWOT analízis ..........................................................................................................36 II. Stratégia 1. Alapkövetelmények, alapfeladatok, stratégiai célok .................................................39 2. Az Unió 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozó prioritásai ............41 3. A magyar területfejlesztés prioritásai ........................................................................46 III. Operatív programok 1. Turizmus fejlesztés a Kelet-Mecsekben .................................................................50 1.1. Az ökoturizmus feltételeinek fejlesztése............................................................51 1.2. Rekreációs létesítmények fejlesztése .................................................................52 1.3. A „Kelet-Mecseki nyár” rendezvénysorozat stratégiai programjának megvalósítása ............................................................................................................52 1.4. A térség marketing és promóciós eszközeinek fejlesztése.................................53 2. Az agrárium fejlesztése 2.1. Térségi állategészségügyi diagnosztikai centrum létrehozása ...........................54 2.2. Az állattenyésztés fejlesztési feltételeinek biztosítása ......................................54 2.3. Energiaültetvények (gyorsan növő akác, nyár, fűzfajok), energiafű termesztése .............................................................................................................54 2.4. Hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés.......................................55 2.5. Vizes élőhelyek – halastavak – megőrzése ........................................................55 2.6 Ökológiai állattenyésztés és növénytermesztés..................................................56 2.7 Erdőtelepítés.......................................................................................................56 3. Falukép javítás, a települések egységes arculatának tovább fejlesztése ...............57 4. A települések tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és azok megjelenítéshez szükséges feltételek biztosításának támogatása ..........................................58 4.1. Népművészet, kézműipar fejlesztési program....................................................58 4.2. Hagyományörző csoportok és iskolai oktatás ...................................................59 4.3. Műemlékek, helyi védettség alatt álló építmények megőrzése ..........................59 4.4. A két vár (szászvári vár, Máré vár) fejlesztésének támogatása..........................60 5. Humánerőforrás fejlesztés .......................................................................................60 5.1. Térségi át- és továbbképzési program.................................................................60 6. Környzetvédelmi program .......................................................................................61 6.1. A völgységi patak és a bányaterületek rehabilitációja .......................................61 6.2. Szelektív hulladékgyűjtési program ...................................................................62
6.3. A jogi környezet (helyi szintű rendeletek) koordinációs programja ..................63 7. Infrastruktúra fejlesztés Humán infrastruktúra 7.1. A szociális ellátórendszer személyi és tárgyi eleminek továbbfejlesztése.........63 7.2. A térségi szintű alapfokú egészségügyi ellátást biztosító feltételek fejlesztése......................................................................................................................64 7.3. Iskola modernizációs program ...........................................................................65 Vonalas (reál) infrasrtuktúra 7.4. Belterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése ........................................65 7.5. Térségen belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése .........................................66 7.6. Csatornázási programok .....................................................................................66 7.8. Szélessávú internet kialakításának térségi programja .......................................67 8. A térkapcsolatokat biztosító intézményrendszer fejlesztése..................................68 9. A határon átnyúló együttműködés fejlesztésének programja ...............................69 10. Iparfejlesztés ............................................................................................................69
Bevezetés A területfejlesztés új rendszere az önkormányzati igazgatás bevezetéséhez hasonló hatást eredményezhet a térségi fejlődésben: a döntések és a pénzforrások decentralizálása, az érdekeltekhez való közelebb kerülése jelentős kezdeményező energiákat szabadíthat fel, növelheti a lakóhelyhez, a térséghez való kötődést, elősegítheti a fejlődésben érdekeltek és érintettek egymásra találását, közös gondolkodását és cselekvését. A területi fejlődésnek, fejlesztésnek ez az új szelleme – amelyet a kompromisszumok miatt egyelőre még „vegyesen újnak” tekinthetünk – már a tervezésnél meg kell hogy jelenjen. Valódi partnerségben kell a célokat, programokat, forrásokat, sorrendet stb. megfogalmazni, egyeztetve a különböző érdekeltségű szereplők igényeit, törekvéseit. E kistérségi területfejlesztési programok tervezetének kidolgozása során a kutatócsoport is ezt az alulról építkező, és az együttműködés lehetséges szintjein egyeztető módszert választotta. A bevezető gondolatok között szükségesnek tűnik tisztázni, hogy a program készítői a kistérség fogalmán mit is értenek pontosan. Szóba került egyrészről a Komlói kistérség, amely a statisztikai kistérséget jelenti, emellett szintén kistérségként definiáltuk a Keleti-Mecsek Egyesület területét. Erre az alapot a Terülefejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. teremti meg, amely a kistérség fogalmát a következőképp határozza meg: kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. A programtervezetben a kistérség szinonimájaként a körzet szó használatára is sor került. Értékeltük a térség egészét vagy egy részét érintő hatályos koncepciókat, terveket, fejlesztéseket, amelyeket – az autonóm döntéshozás miatt – tiszteletben kellett tartanunk és a térségi fejlesztési stratégiába – ha annak céljaival nem ellentétes – be kellett építenünk. Ilyen dokumentum volt az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Dél-dunántúli régió fejlesztési stratégiája és Baranya megye területfejlesztési koncepciója. A programépítés másik fontos mozzanata a települési önkormányzatok véleményének, igényeinek, törekvéseinek és hatályos cselekvési programjainak a megismerése és hasznosítása. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindazonáltal ügyeltünk a településfejlesztés és a kistérségi területfejlesztés hatókörének szétválasztására: a kistérségi programba csak a közvetlen térségi hatással is bíró elemeket építettük be. Az elhatárolás persze meglehetősen nehéz, hisz minden fejlesztés valamilyen településen történik, és minden településfejlődési aktus valamilyen módon hat a környezetére, ha másképp nem, hát oly módon, hogy magának az adott településnek a javát szolgálja. Ez a fejlesztési programtervezet – szándékaink szerint – a térség hosszabb távú fejlődése szempontjából meghatározónak tekinthető fejlesztési célokat, és az ezek megva-
1
lósítását szolgáló programok javaslatát foglalja magában. A hosszú táv hozzávetőlegesen hat-nyolc év. A hosszú távú fejlesztési folyamaton belül a rövid és középtáv adott prioritásait és megvalósítható programjait ennek alapján a lehetőségek, feltételek és a források tükrében kell meghatározni, megfelelő, és előre rögzített szelekciós kritériumok alapján. A fejlesztési célok (prioritások) és a programok különböző területi dimenziót képviselnek. Az országos (és egyben uniós), vagy regionális kontextusban értelmezhető programok nagyobb részben külső (központi vagy regionális) forrásokra támaszkodhatnak, a megyei vagy kistérségi érdekeltségűek fő támogatási forrása a megyei decentralizált alap lehet. Ez a súlyponti különbség ugyancsak szelekciós kritérium. A programtervezet tartalmát illetően két fejezetre tagolódik: a helyzetelemzésre és a fejlesztési koncepcióra. Mindkettő kidolgozásának a logikájában és formájában is az Európai Unió-beli programozási normákhoz és követelményekhez igazodtunk. A kistérségfejlesztés koncepcióját gazdaságfejlesztési orientációval próbáltuk megfogalmazni: mind a helyzetértékelésben, mind a fejlesztési koncepció javaslatnál csak azokkal az elemekkel foglalkoztunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a térség gazdasági alapjának hosszabb távú fejlődéséhez, és a körzet egészét vagy valamelyik részét több településre kiterjedően érintik. A program felülvizsgálata 2004-ben 1999-ben elkészült területfejlesztési program volt az a dokumentum, mely alapján a Keleti-Mecsek Egyesület sikeresen szerepelt a Phare ’97 Dél-dunántúli regionális programján, ez az a dokumentum amely kijelöli a térség és az egyes települések gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztésének kereteit és azon belül azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén forrásokat kívánnak bevonni, beruházásokat, fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Az 1999-ben elfogadott területfejlesztési program egyik fontos sajátossága az, hogy alkalmas volt a környező további települések és egyéb civil szervezetek befogadására valamint más területfejlesztési társulásokkal történő együttműködés megvalósítására, a különböző programok integrálására. Az akkor kidolgozott program életszerűségét nem csupán több jelentős nyertes pályázat bizonyítja, hanem az is, hogy számos civil szervezet csatlakozott az egyesülethez, valamint csak ez évben további újabb önkormányzatok (Bikal, Egyházaskozár, Tófű, Hegyhátmaróc községek) váltak tagjává szervezetünknek. Az eltelt idő alatt nem csak a tagok száma és az egyesület területi egysége változott meg, hanem számos olyan tényező is, amelyek szükségessé, aktuálissá tették az 5 éve készített program felülvizsgálatát (például a gazdasági és társadalmi folyamatok változása a program elfogadásától eltelt időszakban, a központi tervezési és programozási folyamatok, az Európai Unió támogatáspolitikájának változása, stb.). A területfejlesztési
2
törvény módosítását követően, illetőleg a statisztikai kistérségek szerepének növekedése mellett sem csökkent az egyesület érségben betöltött szerepe. Az újabb jogszabályok a statisztikai kistérségek számára elsősorban a településüzemeltetési funkciók (régóta indokolt) térségi szintű ellátását kívánják elősegíteni, a területfejlesztési feladatok és lehetőségek viszont nem állnak az eddigi vonatkozó jogszabályok középpontjában. Az egyesület területe két statisztikai kistérség területét is érinti (4. sz. ábra), ami egyúttal elősegíti a kistérségek közötti kohézió erősödését.
I. HELYZETELEMZÉS 1. A körzet helye és szerepe a régióban A nyolc településből (Alsómocsolád, Kárász, Köblény, Magyaregregy, Máza, Szalatnak, Szászvár, Vékény) álló, két statisztikai kistérség – sásdi és komlói – részterületeire kiterjedő körzet Baranya északkeleti csücskében, a Pécs–Dombóvár–Szekszárd városháromszög középpontjában fekszik, közvetlenül határos Tolna megyével, a bonyhádi kistérséggel (1. ábra). A Keleti-Mecseki Egyesület saját területének meghatározásához egy tájegység nevét hívta segítségül. Hasonlóképp kívánja jelezni különállását a szomszédos hegyháti térség, a Völgység vagy éppen a távolabb eső Zselic és Ormánság. Jelentős problémát jelent ugyanakkor az egyes földrajzi tájegységek konkrét határvonalainak megszabása. Ez alól kivételt jelent a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet, hiszen ebben az esetben szükségesnek tűnt, hogy egy igazgatási szerv pontosan megszabja azt a határt, ahonnét a természet értékeit fokozottabban szükséges óvni (2. ábra). Más tájegységek esetén viszont a térképek nem adnak útbaigazítást arra nézve, hogy az adott település például már a hegyháti térséghez vagy még a Völgységhez tartozik. Egyedül a Magyarország kistájainak katasztere c. könyv vállalkozott arra, hogy a földrajzi tájegységek lehatárolásával összegyűjtse és besorolja a tájegységhez tartozó településeket. Ez a besorolás – szakmailag is vitatható – földrajzi szempontok alapján történt. Így például Magyaregregy nem a völgység, hanem a hegyháti térség részét képezi (3. ábra). A fejlesztési program gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevétele alapján kívánja az egyes települések vagy térségek elkülönültségét vagy egyűvé tartozását meghatározni. Ilyen alapon viszont egyetlen egységet képez a Kelet-Mecsek, Völgység és a Hegyhát majdnem minden települése. Az egyes településekre jellemző infrastrukturális
3
helyzet, gazdasági szerkezet, a népesség életkora, szakképzettsége stb. között nem mutatható ki jelentős különbség. A körzet regionális jelentőségét a délen hozzá kapcsolódó a Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Kelet–Mecsek tájvédelmi körzet és az ebben rejlő, fejlesztést generáló turisztikai potenciál adja.
1. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a régión belül
4
2. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek területei
5
3. ábra A Keleti Mecsek Egyesület és a szomszédos kistérségek települései
6
4. ábra A Keleti Mecsek Egyesület elhelyezkedése a statisztikai kistérségek rendszerében
7
A megyehatár menti fekvés felértékeli a körzetet regionális szempontból, a körzet térkapcsolatai, azok estleges élénkítése erősíthetik Tolna és Baranya, és ezen keresztül a régió kohézióját. A térség gazdasága magán hordozza a rurális körzeteket jellemző vonásokat. Ez főként azt jelenti, hogy a térségben jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, közepesen fejlettnek nevezhető a szolgáltató szektor, (mely főként a kereskedelmi egységeket – boltok, vendéglátóhelyek – foglalja magában) és gyengén fejlettnek tekinthető az ipar (amelyen főként a kisebb létszámú alkalmazottat és viszonylag kisebb nettó jövedelem termelő üzemek értendők.) Az egyes iparágak súlyát vagy éppen kevésbé fejlett jellegét meghatározta az, hogy a térségben az egyik legnagyobb ipari foglalkoztató a bánya volt. A bánya bezárását követően nem jelentek meg olyan vállalkozások, amelyek képesek lettek volna betölteni azt a szerepet, amelyet korábban (foglalkoztatási, termelési stb. szempontból) a bánya képviselt. A térség gazdasági szerkezete jelen pillanatban a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol egyetlen gazdasági ágazat jelentősége sem tekinthető meghatározónak, ugyanakkor – különböző mértékben – az összes fő gazdasági ágazat (ipari, mezőgazdasági, szolgáltató szektor) megtalálható a térségben. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető.
2. Természeti adottságok A Keleti-Mecsek Egyesület nyolc települése a Kelet–Mecsek és a Völgység területén helyezkedik el. A Kelet–Mecsek egyetlen hatalmas szerkezeti forma: szinklinális (teknő), amely a földtani térképből szembeötlően kirajzolódik. Számos gyűrődéses és töréses tektonikus forma szabdalja át az összleteket. Szinte egyedülállóak azok a rátolódásos, pikkelyes szerkezeti formák, amelyeknek a Kelet–Mecsek északi részén elsőrendű szerepük volt a kőszenes összletek jelenlegi helyzetének kialakulásában. A Völgység ezzel szemben a Mecsek-hegység északi előterében elterülő pannon alapkőzetű dombvidék a Dunántúli-dombság nagyszerkezeti egységének egy része és mint ilyen, domborzatilag sokkal kevésbé különül el szomszédaitól, mint a megye bármely
8
geomorfológiai körzete. A Völgység viszonylag egyszerű litológiája és kevésbé élénk domborzata az eltérő felszínfejlődési menetből vezethető le. Kelet és dél felé a terület határát és egyben kapcsolatát is a Mecsek–hegység keleti részével a Völgység-patak jelzi, ahol a patak bal oldali területén medencetérség – amelynek általános magassága 200–250 méterben határozható meg –, jobb oldali vízgyűjtőin pedig magasra kiemelt hegyek fekszenek. Ez a terület a Kelet–Mecsek Tájvédelmi Körzete, ami Magyaregregytől Mázáig az egyesületben részt vevő öt település (Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza) közigazgatási területét is érinti. Ez a tájrész a Baranya megye közepén kiemelkedő Mecsek hegység domborzati és vízrajzi szempontból is jól elhatárolható egysége, amely jelentős természeti értékeket őriz. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, több ritka faj termő- illetve élőhelye. A terület a mecseki flóra-járáshoz (Sopianicum) tartozik. A táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit a szub-mediterrán flóraelemek (a ritka növények, természetes növénytársulások) valamint az állatfajok sokszínűsége jelenti. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is igen gazdag. Geológiai múltját tükröző domborzati viszonyai tájképi szépségeit, földtani sajátosságai hidrológiai és növénytani értékét emelik. Mindez kiválóan szolgálhatja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat. A Völgység szerkezeti, morfológiai alapon három mikroalkörzetre tagolódik. A legnagyobb területű ezek között az ún. Középső–völgység, amely magában foglalja a már említett dél-keleti területet (Magyaregregytől Mázáig húzódó vonal mentén), de egyben nyugati és északi részek közé is ékelődik (Szalatnak–Alsómocsolád irányába). A kistérséget északról a Hábi-patak határolja, ami a Baranya-csatorna tágabb térségében húzódó mélyszerkezeti árok keleti peremének vonalában fut. A Keleti-Mecsek Egyesület településeit átfogó térség éghajlata a mérsékelten nedves dombsági és hegyvidéki terület jellemzőivel írhatók le: az évi középhőmérséklet 9– 10 °C között van, mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A térség legjellemzőbb talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ami elsősorban löszön és középkötött vályogon alakult ki jellemzően a mérsékelten nedves lombhullató erdők alatt. Termékenységük nem mindenhol egyenlő, sokszor a gyengébb adottságú talajok közé kell sorolni a különböző részeket, amit a földek alacsony átlagos
9
aranykorona értéke is mutat. A Völgység területének dombsági viszonyai között azonban a mezőgazdálkodás feltételei a kevésbé jó, váltakozó minőségű talajok ellenére is kedvezőbbek, mint a Keleti-Mecsek északi lejtőin. Ez utóbbi terület ugyanakkor optimálisan erdő- és vadgazdasági célokra kiválóan hasznosítható. Mindemellett a Völgység-patak vízgyűjtőjéhez tartozó lejtők általában kelet–nyugat irányú kitettségűek, ami többek között lehetőséget biztosít egy szűkebb skálájú mezőgazdasági tevékenységre is. A 20–25%-os meredekségű lejtőket legfőképpen rét és legelő gazdálkodással lehet hasznosítani. A Mecsek hegység északi részének és a hozzá kapcsolódó Völgység területének évi átlagos csapadékmennyisége 700–750 mm között van. A hegység északi lejtőjének területe hűvösebb hegyvidéki terület, kevesebb napsugárzást is kap, ezt az erdők állománya is jól mutatja (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk). A völgyek a hideg északi szelekkel szemben nyitottak. A terület felszíni szennyeződésre kevésbé illetve nem érzékeny képződményekből áll, kivételt képez Kárász település környéke, amely a felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződményekből áll. A terület jelentős természeti erőforrása a vízkészlete – amit a források nagy száma is mutat. A vízbázis újratermelődésében igen fontos szerepe van a zárt, nagy területű erdőségeknek, amelyek kiegyensúlyozottan hűvös és nedves helyi klímájában kiváló lehetőség van a talaj alatt amúgy is igen kis mélységben található karbonátos kőzetekbe történő szivárgásnak. A hidrogeológiai sajátosságok egyenletes vízszolgáltatást tesznek lehetővé. Kedvező víztározási lehetőségek kínálkoznak a Völgység-patak Szászvártól nyugatra levő szakaszán is. Az itt felfogott vízmennyiséget komplex hasznosításra lehet igénybe venni, amelynek keretében öntözéses gazdálkodásra, hal és víziszárnyas telepítésre és idegenforgalmi célokra egyaránt lehetőség nyílik. Korábban a komlói bányák víztározójaként használt, a Zobáki-völgyben elterülő 0,6 ha területű tó jelen pillanatban magántulajdonban áll és rekreációs célokat szolgál. A térségben intenzív tógazdálkodás, illetőleg haltenyésztés Szalatnak község közigazgatási területén folyik, ahol 15 ha területen egy magánjogi szervezet (Kft) működteti a vízi létesítményeket. Ugyanezen a településen korábban létezett egy sportcélokat szolgáló horgásztó, azonban azt – vízjogi problémák miatt – megszüntették. Mindemellett a tele-
10
pülés egyik fontos célkitűzése a horgásztó előírások szerinti helyreállítása és működtetése. Alapvetően sportcélokat szolgál a Szászvár és Tófű között elhelyezkedő horgásztó, mely egyesületi tulajdonban áll. Ez a tó 3 ha területen található. A vízgazdálkodás intézményrendszerét tekintve három fontos szereplő, illetve szereplői kör lát el a térségben jelentős feladatokat. Az egyik a Baranya-Csatorna Menti Vízitársulat, amely főként a Völgység-patakról és más természetes vízfolyásokról gondoskodik. A másik fontos szereplő a Komló-Víz Kft., mely a települések egészséges ivóvízellátásáért felelős. Végül meg kell említenünk az egyes önkormányzatokat, illetőleg azok társulásait melyek a belterületi csapadékvíz elvezetéséről gondoskodnak, illetőleg az ő összefogásukkal valósulhatott meg 5 település (Szalatnak, Köblény, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár) teljes szennyvízhálózatának kialakítása. Magyaregregy – Szászvár tengely regionális jelentőségű az építőipari alapanyagok kitermelésében, riolittufa, dácittufa és elsősorban tégla, cserépanyag vonatkozásában.
3. Környezetgazdálkodás A térség környezeti állapota az országos helyzetképhez viszonyítva sok tekintetben kedvezően befolyásolhatja a turizmus- és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A levegő minősége az elmúlt három év mért adatai szerint kedvezőnek tekinthető. A terület levegőminőségi besorolása – figyelembe véve az esetleges éves határérték túllépések arányát is – mind a fűtési, mind a nem fűtési félévekben a mért levegőszennyező anyag tekintetében megfelelő levegőminőségű. Ez azt jelenti, hogy egyetlen légszennyező anyag esetén sem fordult elő határérték túllépés, a por esetében pedig a határérték túllépésének aránya 10% alatt maradt. A térségben a kén-dioxid, korom és szilárd légszennyező anyagok nagy része a lakossági tüzelésből ered. Ugyanakkor az utóbbi néhány évben a fűtési félévekben az átlagértékek csökkenő tendenciája figyelhető meg, ami a korszerű fűtési mód – a gáz – elterjedésének köszönhető. Ennek alkalmazásával lényegében megszűnik a diffúz jellegű kiporzás és a fűtési hulladék, valamint annak elhelyezési problémája is. A legkevésbé kedvező értékeket a légszennyezés tekintetében a települések közül Szászvár mutatja, amely a rendszeres mérési adatok értékeinek figyelembe vételével a mérsékelten szennyezett települések közé tartozik. Az elmúlt években a légszennyezésben egyre inkább meghatározóvá vált (a fűtés korszerűsödésével és a növekvő mo-
11
bilitással párhuzamosan) a közlekedés. Elsősorban a személygépkocsi forgalom nőtt, de problémát jelent a nehéz tehergépkocsik közlekedése is különösen a 6541-es számú úton a komlói kőbánya és Szászvár között, ami nem csak a levegő szennyezés tekintetében jelent problémát, hanem a nagy súly miatt az út szerkezetének állapotában is kár keletkezik. Ezzel összefüggésben van a teherautók okozta zaj és rezgés terhelés is, ami elsősorban a településeken belüli utak mentén okoz problémát. A mezőgazdasági üzemek emissziója nem jelentős, míg az ipari telepek körzetén belül a lokális szennyezés valamivel nagyobb mértékben áll fenn. A területen jelentősebb vízszennyező forrás nincsen, ennek is köszönhetően az elmúlt hat év adatai szerint a Hábi-csatorna és a Völgység-patak vízminőségén kisebb javulás figyelhető meg bizonyos komponensek esetében. A változások ellenére a különféle vízminőségi jellemzők szerint a térség vízfolyásai lényegében a szennyezett kategóriába sorolhatók. A 12 település mindegyikében megoldott a települési szilárd hulladék gyűjtése, amelyet az engedélyezett lerakóhelyeken (Kárász) helyeznek el. Veszélyes hulladék (II. osztályú) a térség települései közül egyedül Alsómocsoládon keletkezik évi 50–100 tonna mennyiségben. Sérülékeny, fokozottan érzékeny vízbázisok területén két település van: Magyaregregy és Szászvár, az utóbbiak esetében a csatornázottság már megoldott. Az előbbi község esetén külön problémát jelent a domborzati viszonyokból adódó csapadék víz elvezetése, amely jelentősen veszélyezteti községet egészséges ivóvízzel ellátó kutak tisztaságát. Ezért indokolt a község külterületén a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A sérülékeny környezetű vízbázisok területe azért érdemel figyelmet, mert a környezetvédelmi célú fejlesztésekhez a Központi Környezetvédelmi Alapból pályázható támogatást ezeknek a kritériumoknak a szem előtt tartásával rangsorolják. Az önkormányzatiság erősödésével a kiemelt programok és céltámogatások pályázati rendszere a jövőben fokozott szerepet kap a térség- és környezetfejlesztési célok megvalósításában. A környezet tényleges, vagy potenciális veszélyeztetettsége (pl. védendő vízbázisok területén fekvő települések) előnyt jelenthet a különböző támogatási források megszerzésénél. A megyei és regionális programokhoz való sikeres kapcsolódás esetén ez a térség esélyeit nagymértékben növelheti.
12
Mindezek mellett a Duna–Dráva Nemzeti Park az elkövetkezendő évben kezelési tervet kíván készíteni a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetre, amely iránymutatásként fog szolgálni minden, a tájvédelmi körzetet érintő tevékenység számára.
4. A Keleti Mecsek településeinek térkapcsolatai Az egyesület két statisztikai kistérség részterületeire terjed ki. A nagyobbik rész a komlói kistérség mintegy harmadát fedi le. Alsómocsolád és Bikal a sásdi statisztikai kistérséghez tartozik. A 12 település által alkotott térségi szerveződés központi települése Szászvár. A nagyközség nagyjából a Szekszárd–Pécs–Dombóvár városháromszög közepén helyezkedik el. A közelebbi városok közül Bonyhád és Komló szerepe jelentős. Az egyesület települései Baranya megye észak–keleti határánál fekszenek felértékelve ezzel a megyehatárokon átnyúló együttműködések jelentőségét. Erre a földrajzi adottságok, ha korlátozott mértékben is, de lehetőséget adnak, sőt a Mecsek hegyvonulatai miatt az egyesület tulajdonképpen kedvezőbb helyzetű a tolnai kapcsolatait tekintve, mint a Baranya délebbre és nyugatabbra fekvő területei tekintetében. A két középváros – Bonyhád és Komló – hipotetikus vonzáskörzete épp a térség területén Szászvárnál találkozik. Sásd és a Tolna megyei Dombóvár vonzáskörzetének találkozásánál fekszik ugyanakkor Alsómocsolád és bizonyos tekintetben Bikal is.. A Köblény, Alsómocsolád és Hegyhátmaróc közötti hiányzó közúti kapcsolat megteremtése oldaná a zsáktelepülés jelleggel kapcsolatos hátrányokat, megszüntetve Alsómocsolád térségtől való elszigeteltségét, mindenképpen növelné a település-együttes kohézióját, lehetővé tenné, hogy a három középváros vonzáskörzete a Keleti-Mecsek Egyesület területén találkozzon új vagy az eddiginél intenzívebb települési kapcsolatok kialakulását téve ezáltal lehetővé. Ugyanakkor a három középváros mellett az említett Szekszárd–Pécs–Dombóvár városháromszög városaival való kapcsolatok kiegyensúlyozott élénkítése fontos prioritás. A relatíve kedvező elhelyezkedés lehetséges előnyeinek kihasználására csak így nyílhat mód, míg az egyoldalú kapcsolatrendszerek labilissá tehetik a térség fejlődési pályáját. Ebből a szempontból a jövőben kulcsfontosságú lesz a térség településeinek, de legfőképpen Szászvár térkapcsolat szervező, ösztönző tevékenysége.
13
5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településszerkezete nem tér el Baranya megye településszerkezetének fő jellemzőitől a tekintetben, hogy hasonlóképp jellemző az aprófalvak dominanciája. Az elaprózódottságból eredő hátrányok csökkentésére némi megoldást nyújtanak egyes jogi eszközök, mint például az önkormányzati törvény különböző társulásokra vonatkozó rendelkezései, a társulási törvény, továbbá a területfejlesztési törvény területfejlesztési társulásokról szóló szabályai. Kérdés, hogy e jogszabályok milyen mértékben, milyen módon érvényesülnek a kistérségben. Amennyiben az önkormányzatok hajlandóságot mutatnak a társulások létrehozásának irányába, akkor a kistérség előtt szélesebb perspektíva nyílhat meg a közigazgatás, illetőleg a területfejlesztés modernizációs kihívásaival kapcsolatosan. Ha az együttműködési hajlandóság csekély, akkor a kistérség fejlődési lehetőségei – e szempontból – behatároltak. A kistérségben 2 körjegyzőség működik, mely 6 települést fog át. Egy, a kistérségben lévő település (Köblény) szintén körjegyzőség tagja, azonban a körjegyzőség székhelye (Bikal) kívül esik a kistérség statisztikai határán. Önálló jegyzőséggel csupán 2 település (Máza és Magyaregregy) rendelkezik. Hasonlóan kedvező a helyzet az intézményi társulások vonatkozásában is. A körjegyzőségben lévő települések mindegyike intézményfenntartó társulás tagja, mely hozzájárul az intézmények gazdaságos és megfelelő színvonalú üzemeltetésének biztosításához. A társulások tagjainak száma a jövőben várhatóan bővül, ugyanis a korábbi önálló intézményfenntartó önkormányzatok (pl.: Magyaregregy) csatlakoznak a Szászvár központú intézményi társuláshoz. A kistérségben a területfejlesztési törvény alapján 1 önkormányzati területfejlesztési társulás működik Komló központtal, mely a statisztikai kistérség összes települést magában foglalja. A modern közigazgatás és közigazgatás szervezés ma már elképzelhetetlen az NGO-k, vagyis a nem kormányzati, különböző civil szervezetek bevonása és hathatós közreműködése nélkül. Ezentúl a civilszervezetek léte és tényleges tevékenysége komoly fokmérője a kistérség demokráciájának, demokratikus működésének, a kohézió erősítésének.
14
Az egyes településeken számos civilszervezet működik, térségi szervező erőként ezideig viszont csak egyetlen szervezet jelentkezett, a Keleti Mecsek Egyesület. Ez a civil szervezet 11 tag önkormányzatot számlál (ebből egy település – Bikal – kívül esik a statisztikai kistérség határán), ami azt jelenti, hogy a statisztikai kistérség településeinek többsége tagja ezen civil szervezetnek. Az Egyesületben helyet kapnak további civil szerveződések (faluszépítő egyesületek, várbaráti, borbaráti körök, stb.) ami egyúttal jelzi, hogy a szervezet képes számos lakossági érdek és cél megjelenítésére. Az önkormányzatok és egyéb civil szervezetek, valamint a lakosság érdekeinek, véleményeinek egy szervezeten belüli ütköztetése és összehangolása önmagában pozitívum, melyet a ténylegesen elért eredmények (pl.: Phare program) tovább erősítenek. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kistérségben magas fokú a közigazgatás integrációja és megfelelőnek minősíthető a belső kohézió erősítését szolgáló civil szervezeti működés. A kistérség nyitott a közigazgatás modernizációs törekvéseinek irányába, képes adaptálni az új szervezeti megoldásokat és megfelelő válaszokat tud adni az integrációs kihívásokra.
15
6. Humán erőforrások A körzet lakossága komlói kistérség lakosságának 20 %-a. A térség tizenkettő települése közül hét 500 fő alatti, csak a központ szerepű Szászvár lakosságszáma haladja meg a kétezret. A települések közül Máza (5,1%), Egyházaskozár (4,9 %), Kárász ( 4,4%), és Vékény (2%) kivételével valamennyi településen népességfogyás figyelhető meg 1997-es adatokhoz viszonyítva. Legjelentősebb a csökkenés az amúgy is a legalacsonyabb népességszámmal jellemezhető Tófűn.
5. sz. ábra
Népességváltozás 1997 és 2002 között (%) 10 5 0 -5 -10 2002
-15
Dél-Dunántúli régió
Komlói kistérség
Tófű
Szalatnak
Magyaregregy
Kárász
Egyházaskozár
-25
Alsómocsolád
-20
A népességszám változási tendenciáit tekintve mind a dél–dunántúli (1,6%), mind a baranyai (1%), mind a komlói kistérségre (0,7%), jellemző fogyáshoz viszonyítva nem jelentős, de növekedés jellemző a térségre. A Keleti Mecsek kistérség településeinek összesített adatai alapján (1,1%) növekedés
figyelhető meg.
Az 1997-es természetes fogyás a térségben 6,4%, ami 2002-re sem változott sokat 6,5%, ami a lenti területi szintek átlagaihoz viszonyítva nem jelentős (Dél–Dunántúl: 4,2%; Baranya: 4,2%; Komlói kistérség: 2,9%). A 1997-es adatok alapján a legnagyobb csökkenés 16,3% köblényben míg 2002-ben Szászváron figyelhető meg. A természetes szaporulat 1997-es adatok alapján tófűn 1%, 2002-ben Magyaregregyen 2%. 6. sz. ábra Természetes fogyás illetve szaporulat (ezrelék) 5 0 -5 -10 -15 -20 -25
1997
-30
2002
Dél-Dunántúli
Komlói
Baranya
Vékény
Tófû
Szászvár
Szalatnak
Máza
Magyaregregy
Köblény
Kárász
Hegyhátmaróc
Egyházaskozár
Bikal
-40
Alsómocsolád
-35
A vándorlási különbözet tekintetében megállapítható, hogy a jelentősebb 20‰ közeli elvándorlással 1997-ben Alsómocsoládon, Magyaregregyen és Szalatnakon, míg vándorlási nyereség Hegyhátmarócon, Egyházaskozáron, Kárászon, Köblényben, Mázán figyelhető meg. 2002-ben Egyházaskozáron jelentős a vándorlási nyereség, Bikal és Máza
továbbra
is
gyarapodással
jellemezhető
ám
kisebb
mértékben,
míg
Hegyhátmarócon, Kárászon, Köblényben, Magyaregregyen, Szalatnakon, Szászváron, Tófűn és Vékényben – a statisztikai adatok szerint – jelentős, növekvő elvándorlás figyelhető meg.
17
7. sz. ábra Vándorlási különbözet (ezrelékben) 15 10
1997 2002
5 Vékény
Tófű
Szászvár
Szalatnak
Máza
Magyaregregy
Köblény
Kárász
Hegyhátmaróc
Egyházaskozár
-10
Bikal
-5
Alsómocsolád
0
-15 -20 -25
Az egyesület tizenkettő települése közül nyolc lakosságának korösszetételi vizsgálata alapján (amely a térség népességének 2002-ben 20,4%-a volt) elmondható, hogy a nyolc település átlagos fiatalodási indexe (ami a 14 évnél nem idősebb és a 60. életévét betöltött lakosság aránya) 2002-ben: 0,13 volt. Ez azt jelenti, hogy minden 100, a 60. életévét betöltött lakosra 13 fő, 14 évnél nem idősebb lakos jut. 1997-ben ugyanez 0,72 volt, tehát a térség a nyolc település átlagában elöregedő tendenciát mutat1. 2002-ben a vizsgált nyolc település közül Alsomocsolád fiatalodási indexe volt a legjobb (0,18), míg Tófű volt a legrosszabb (0,08); a többi község pedig az átlag körüli értéket mutatta. Valamennyi település esetében 1997-hez képest a mutató értéke alapján elöregedési tendencia figyelhető meg, hiszen 1997-ben Köblény esetében az index 0,95 volt a legjobb érték, Szászvár indexe 0,69 a legrosszabb volt. A mutatók következményit kezelni hivatott intézményrendszer a térségben nem alakult ki.
1
A számításokat kérdőíves lekérdezés és az 2002-es népszámlálási adatok alapján végeztük el.
18
A lakosság 2002-es végzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy a térség mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek megfelelő népességen belüli aránya alatta marad, a komlói kistérségi és a Baranya megyei arányoknak. Ennek legfőbb magyarázata a térség városhiányos, rurális jellegében rejlik, a térség népességmegtartó ereje különösen a képzett népesség tekintetében gyenge. 8. sz. ábra V é g z e t ts é g i m u tató k a Ke le t i- M e cs e k ,k o m ló i k is té r s é g b e n é s Bar an yáb an 40
fels őfok ú végz etts égüek 25 < = belül, 2002
30 20 10 megye
Baranya
kistérség
Komlói
Mecsek
Keleti -
0
m in.k öz épfok ú végz etts égüek a 18 < = belül 2002
9. sz. ábra Végzettségi mutatók a Keleti- Mecsek ,komlói kistérségben és Baranyában (ezrelékben)
felsőfokú végzettségüek 25 <=belül, 2002
Baranya megye
Keleti Mecsek
40 30 20 10 0
min.középfokú végzettségüek a 18 <= belül 2002
A munkanélküliség tekintetében még szembetűnőbbek az eltérések. Az egyesülethez tartozó települések közül csupán Kárász munkanélküliségi rátája volt 10% alatt 1997 – ben (Becsült adatok). 2002-es becsült adatok szerint a települések munkanélküliségi rátája 17,8 %-os, a térségben a munkanélküliek száma tovább nőt.2 2
Kelet–Mecsek vonatkozásában a magas ráták azzal is magyarázhatók, hogy míg a statisztikai területi lehatárolások (kistérség, megye, régió) tekintetében a munkaképes korú állandó népesség bázisán számolt
19
10. sz. ábra
A Keleti-Mecsek és környezetének m unkanélküli rátái (%) 25 15
2002
10 5
1997
1997
2002
0 Baranya megye
Keleti- Mecsek
20
7. Infrastruktúra A vezetékes vízellátás minden településen megoldott, a szennyvízcsatorna hálózat a települések jelentős részén kiépült, vagy kiépítése tervezés alatt áll. A gázvezeték hálózat a térség minden településén kiépített vagy jelenleg a kiépítés fázisában van. Fejlesztésre szorul ugyanakkor a közvilágítás és a települési úthálózat. A telefonellátottság tekintetében a statisztikai adatok alapján nincs jelentős fejlődés. ( 10.sz. ábra) A Matáv az elmúlt két évben nagyobb arányú fejlesztéseket hajtott végre a térségben. Ezért kapacitásbővülésre nyílt lehetőség. A régi elavult telefonközpontot digitálisra cserélték. Nagy hiányosságnak tekinthető a szélessávú internet elérhetőség hiánya. A modern telekommunikációs rendszerek alapvető infrastrukturális igénye a nagy adatforgalom lebonyolítására képes hálózat, mely kiépítése a legnagyobb, csaknem monopolhelyzetben lévő szolgáltató (MATÁV-Axelero) részéről a befektetés gyors megtérülését eredményező nagyvárosokban összpontosul. Térségünkben ez a csoport egyelőre nem tervezi a munkanélküliségi ráta az általánosabb (kistérségek vonatkozásában csak ez a mutató hozzáférhető) addig a Baranya Megyei Munkaügyi Központ településekre vonatkozó számításaiban vetítési alapként a gazdaságilag aktív népesség 2002-es népszámláláson alapuló becsléseire hagyatkozik, csak a regisztrált munkanélküliek számát frissítik a települések adatközlései alapján. Ráadásul ezek az adatközlések néha hiányosak.
20
szélessávú kapcsolat kiépítését, viszont egy kábelhálózatot létesítő vállalkozás 2004. évben a térség településeinek többségében önálló hálózatot épít ki, mely internet hozzáférést is biztosít, ugyanakkor annak pontos műszaki paraméterei egyelőre nem teljesen ismertek. 11. sz. ábra Távbeszélő készülék (1000 lakosra) 350 300 250 200 150 100 50 0
1997 2002
KeletiMecsek
Komlói kistérség
Baranya megye
DélDunántúli régió
A lakásellátottság terén a térségben 2002-ben nő a 100 lakásra jutó lakosok száma míg a különböző területeké csökken. A térségen belül Hegyhátmaróc és Tófű jutott a legkevesebb lakos egy lakásra míg Mázán és Köblényen (291, 294) a legtöbb. A lakásállományban nem történt jelentősebb változás, az 1997 és 2002 között bekövetkezett csökkenés a népességcsökkenésnek tudható be. A nagyobb területi szintek tekintetében kis mértékben a lakásállomány növekedése is hozzájárul a laksűrűség csökkenéséhez. 12. sz. ábra 1 0 0 la k á s r a ju t ó l a k o s 264 262 260
1997
258
2002
256 254 252 K e le tiMec s ek
21
K o m ló i k is té r s é g
Barany a megy e
D é lD u n á n tú li r é g ió
A térség helyzete közlekedés-földrajzi szempontból szemiperiférikus. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a térség települései nem – a gazdasági fejlődést is segítő – nagy forgalmú utak mentén helyezkednek el, ám többségében nincsenek elzárva azoktól az utaktól, amelyek a városokhoz való gyors eljutást, illetve a termékek megfelelő szállítását biztosítják. Az egyes települések lehetősége és adottsága a közlekedési hálózatokhoz való csatlakozás tekintetében eltérő. A közúti és/vagy vasúti összeköttetés a megyeszékhellyel, Komlóval és a szomszédos megye néhány nagyobb településével a térség átlagában jónak mondható. Öt település számára – Magyaregregy, Vékény Egyházaskozár, Tófű, Bikal, Hegyhátmaróc és Köblény kivételével – biztosított a vasúti elérhetőség a Dombóvár– Bátaszék vonalon. Közvetlenül a településhez tartozó önálló vasútállomással Szászvár, Máza és Szalatnak rendelkezik. Mágocsnak Alsómocsoláddal, Kárásznak Köblénnyel van közös vasútállomása. Átszállás nélkül ezen a pályaszakaszon mindössze a szomszédos megye első vasúti csomópontjáig Dombóvárig, illetve a másik irányban Bátaszékig (Bonyhádot némileg elkerülve, Hidas-Bonyhád állomást érintve) lehet eljutni naponta 5, illetve 6 alkalommal. A menetidő ezen a pályaszakaszon 90 perc, ami Szászvárnál „feleződik”. Hat település számára kedvezőbb Dombóvár időbeli elérhetősége, amit a járatok ilyen irányú sűrűsége nem erősít meg. Dombóvár jelentős vasúti csomópont, ahonnan mint egyszeri átszállási pont elérhető többek között Pécs, Kaposvár és Pest is, Bátaszéken át pedig (szintén egyszeri átszállással) Szekszárd és Baja. Ez a térség több települése számára a régión belüli mozgást nagymértékben elősegíti megkönnyíti a kapcsolatteremtést a Nyugat-Dunántúllal és az Alfölddel bekapcsolva a térséget a regionális munkamegosztásba, valamint lehetőséget biztosít a főváros gyors (pl. InterCity) elérésére is. A térség szempontjából nagy jelentőségű a vasútvonal, mely ugyanakkor gyenge állapota ellenére kimaradt a pályarekonstrukciók távlati fejlesztési programjából. A térségben a hangsúly a közlekedés szempontjából a közúti közlekedésre helyeződött át. A legforgalmasabb út a Hird Szászvár közötti 6541-es számú út (illetve a Mázától Bonyhád felé tartó 6534-es számú út), amely a térség települései közül Magyaregregyet, Kárászt, Vékényt Szászvárt és Mázát köti össze. Erről az útról ágazik el Kárásznál a 65181-es számú út, amely Szalatnakon át Köblényig vezet. Köblény csakúgy, mint
22
Alsómocsolád zsáktelepülés. Alsómocsolád a 65174-es számú úttal Mágocs felé kapcsolódik a térség közúti közlekedési rendszeréhez. Hegyhátmaróc szintén zsáktelepülés ahová Tófű után ágazik el az út .A forgalom számlálási adatok alapján is kimutatható, hogy a térség egészének esetében legjelentősebb a személygépkocsi forgalom. Ezt követi a tehergépkocsi forgalom, amely Alsómocsolád–Mágocs és Komló–Szászváron át Bonyhád útvonalon a legjelentősebb. Annak ellenére, hogy a közlekedésben a személygépkocsi használata egyre elterjedtebbé válik a gépkocsi ellátottság e tekintetében a térség kis mértékű növekedés figyelhető meg.
13. sz. ábra
Szem élygépkocsik szám a (1000 lakosra) 300 250 200 1997
150
2002
100 50 0 Keleti-Mecsek
Komlói kistérség
Baranya megye Dél- Dunántúli régió
Autóbusz-közlekedés szempontjából a térség települései eltérő helyzetben vannak. Járatsűrűség alapján legkedvezőbb helyzetűnek Szászvár mondható ahonnan a szomszédos megye- és az ország több nagy települése közvetlenül is elérhető. Innen fél órán belül a 21 km-re lévő Komló és a 14 km-re lévő Bonyhád érhető el, egy órás izokrónon belül a 38 km-re lévő Pécs, a 37 km-re lévő Bátaszék, az ugyancsak 38 km-re lévő Szekszárd, a 33 km-re fekvő Dombóvár és a 35 km-es távolságban lévő Sásd helyezkedik el. Két órán belül Kaposvár és Mohács érhető el, de naponta egyszer Zalaegerszegre, Sopronba és Szegedre is közvetlenül el lehet jutni. Magyaregregytől Mázáig a szomszédos települések közötti útszakasz megtételéhez autóbusszal legfeljebb 10 perc szük-
23
séges. A térség tizenkét települése közül így hét egymáshoz viszonyított elérhetősége, valamint ezen települések összeköttetése Komló, Pécs, Bonyhád és Dombóvár irányába kedvezőnek mondható. Alsómocsolád autóbusz-közlekedési kapcsolata Mágocson keresztül valósul meg Dombóvár, Sásd és Szászvár felé. Mind a járatszám, mind a menetidő tekintetében igen kedvezőtlen a jelenlegi állapot. A térség közlekedési sajátossága, hogy Alsómocsolád – aszfaltozott úton – nem kapcsolódik közvetlenül a másik tizenegy település egyikéhez sem. A forgalmi terhelés adatai alapján elmondható, hogy valamennyi út kapacitása messze meghaladja a jelenlegi forgalom okozta terhelést, bár 6541-es számú úton 20 tonnás súlykorlátozás van érvényben. Az utak szerkezete viszont több helyen is megerősítésre és javításra szorul. A térség településeinek belterületi – önkormányzati tulajdonban lévő – úthálózatának átlagosan mintegy 80%-ka aszfaltozott. Az a mutatószám igen magasnak tekinthető, ugyanakkor a belterületi utak minősége szemmel láthatóan rossznak nevezhető. Ennek egyik oka a különböző infrastrukturális beruházásokat (pl.: víz, gázvezeték építés) követően visszamaradt károsodások, illetőleg az utak természetes állagromlása. Miután a legtöbb (illetőleg egyes településeken az összes) útbontással járó beruházások véget értek, az egyik legfontosabb cél a belterületi utak állapotának megfelelő kialakítása.
8. Gazdasági fejlettség, szerkezet és szervezet Az ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel jellemezhető ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget, melynek azonban különösen a keleti része inkább rurális belső periféria jellegű. Mint a korábbi adatok táblázatok mutatták a kistérségen belül különösen a Kelet-Mecsek körzet foglalkoztatási helyzete kritikus. Gyenge a vállalkozási kedv. Minden itt vizsgált nagyobb területi szint esetében magasabb értékekkel találkoztunk. Annak ellenére, hogy a környező vonzásközpontok gazdaságszervező funkciói meggyengültek, továbbra is több térségbeni település lakóinak biztosítanak munkalehetőséget. Az ingázás tehát a nagyobb települések viszonylatában jelentős maradt (pl. Bony-
24
hád, Komló), ugyanakkor több reláció tekintetében (Pécs irányában) nagyságrendekkel csökkent. 14. sz. ábra
Működő vállalkozások szám a (1000 lakosra) 100 80 60 40 20 0
1997 2002 Keleti- Komlói Baranya
Dél-
Mecsek kistérség megye Dunántúli régió
15.sz. ábra
Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelm i boltok szám a
Baranya megye
2002 KeletiMecsek
20 15 10 5 0
A vállalkozások nagy része kereskedelmi és szolgáltató, vagyis a tercier szférában tevékenykedik. Jellemző, hogy a részleges centrumszerepű Szászváron a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az AGROSZÁSZ Kft, DINA Bt, SKIZZ 2000 Kft, Pro Rehab Fogl. Kft,
25
Hungária ECO- TERM Kft. A mezőgazdasági termelés gyenge – átlag 10 AK, de sok helyen az alatti – földeken zajlik. Ilyen körülmények között különösen is fontos a kisebb földeken folyó termelés integrációja. A térség két legjelentősebb mezőgazdasági vállalata a Hegyháti Gabona Szövetkezet (Alsómocsolád) és az 54 főt foglakoztató Agroszász Kft. A mezőgazdasági művelés alá vont terület 65%-a a szászvári központú Agroszász Kft. kezelésében van. A térségi feltételeknek megfelelően az abrak jellegű árunövények termesztése válik leginkább lehetővé, mivel a helyi adottságok (domborzat, talajszerkezet, talajminőség) alapvetően behatárolják a termeszthető növények körét. Az 1994-es évtől a felvásárlási árak pozitív elmozdulása előtérbe helyezte a kockázatosabb ipari növények (napraforgó, cukorrépa) termesztését is, melyek közül a napraforgó állandósult. Mindezek ellenére 1997-ben a megművelt terület 46%-án kukorica, 42%-án pedig őszibúza termesztése folyt. A vetésszerkezetet ebben az évben csupán a napraforgó színesítette még, szemben a korábbi évek változatosabb növénytermesztési képével. A legváltozatosabb növénytermesztés az elmúlt öt évben az 1994-95-ös éveket jellemezte őszibúza, őszi árpa, takarmányárpa, kukorica, napraforgó és cukorrépa összetételben. A skálát 1995 óta bővíti a káposztarepce, amelynek vetésterülete 5 ha-ról 48 ha-ra növekedett. Ez szervesen illeszkedik a nagy jelentőségű, hozzáadott értéket növelő takarmány-feldolgozáshoz és tápkeveréshez, ami adott esetben a térségen belüli integráció kialakításának egyik fontos eleme lehet. Az élelmiszeripari klaszter a térségben fejlettnek nevezhető. Az Agroszász Kft. részben foglalkozik növénytermesztéssel, illetve a megtermelt gabona feldolgozásával. Az. jelentős mennyiségű sertés nevelésével is foglalkozik. A DÉLHÚS Rt. tulajdonában lévő alsómocsoládi üzemek, valamint a vékényi Zengővölgye Bt. vágóhidakat tart fenn, ahol nem csupán félkész, hanem kész termékeket állítanak elő. Ezek az üzemek igen jelentős szerepet képviselnek a környező városok kereskedelmi egységeinek beszállítói között.
9. Ipar Az ipari tevékenység a térségben gyenge fejlettségűnek tekinthető. Az ipari üzemek többsége – kis- és középvállalkozások – Szászvár telephellyel működnek. Jelentősebb – bár szezonális – termelőnek számít a mázai Baranyatégla, valamint az alsómocsoládi téglagyár. A könnyűipar területén szintén szászvári telephellyel működik a 60–70 főt
26
foglalkoztató Prorehab Kft.. Szászváron, illetve Mázán működik 2–2 fémiparral, illetve fafeldolgozással foglalkozó kisebb vállalkozás.
10. Turizmus A Keleti-Mecsek Egyesület megalakulása óta kitüntetett figyelemmel kezeli a Turizmus fejlesztésének kérdését. A táj megkapó szépsége, az itt élő emberek vendégszeretete, a falusi vendégfogadás nagyszülői öröksége magától értetődővé teszi, hogy a ma aktív éveiket élők is e gazdasági tevékenységben vélik megtalálni a jövedelemtermelés egyik lehetőségét. A falvak vezetői, a civil szerveződések a vendégfogadásban, természeti és kulturális értékeik bemutatásában, a megszerzett tudás átadásában látják a térség gyarapodásának lehetőségét, garanciáját. Ezen elképzelések, elvárások mind teljesebb megvalósításához elengedhetetlen a vendégfogadás aktuális jellemzőinek áttekintése és a jövőbeni stratégia egyetértésen alapuló kialakítása. Gyorsfénykép a térség turizmusáról A falusi portákhoz, a városinál nyugalmasabb környezethez kötődő szabadidő eltöltési lehetőségek iránt a világon mindenütt alapvetően a városi polgárok érdeklődnek. Nincs ez másképp a vizsgált térségben sem, ezt támasztja alá az a rövid adatsor is, amely a térség iránti keresletet rögzíti az 1997-2002-es időszakban. A Budapestről érkező vendégek aránya 2002 évben is elérte az össz vendégszám felét. (15. ábra).
27
16. sz. ábra A Keleti-Mecsek Egyesület vendégeinek megoszlása küldőhelyük szerint (%)
50
2002
40
1997
30 20
H. örző tábor
Dunántúl
0
Budapest és
10
Forrás: Keleti-Mecsek Tourinform iroda adatközlése
Az országban és így Baranyában is a kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevő turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma évek óta csökken, illetve stagnál, a KeletMecsek térségben szintén hasonló tendenciák kezdenek mutatkozni, szemben az 19981999-es helyezettel, amikor a szervezetten értékesített falusi porták vendégforgalma látványos növekedést mutatott. (16. sz. ábra). Hasonlóan a nemzetközi trendekhez a kistérséget felkereső vendégek döntő többsége – több mint 80%-a – belföldi lakos, ez időben egyenletesebb keresletmegoszlást, és hoszszú távon biztosabb piacot jelent, mint a döntően külföldi vendégkörre alapozott tevékenység. A külföldi közönség sokkal érzékenyebb a térség által befolyásolhatatlan politikai tényezőkre – ezt példázza a német vendégek elmaradása egész Baranyából a kilencvenes évek elején a délszláv háború miatt –, továbbá sokkal élesebben reagál a versenytársak által keltett hamis hírekre (negatív imázskampányra) – a Balaton vízminőségét a valóságosnál rosszabbnak tüntette fel a tömegmédiákban a konkurencia, hogy a német vendégek nagy tömegeinek fogadóhely választását a saját érdekeinek megfelelően befolyásolja.
28
17. sz. ábra A falusi turizmusban értékesített vendégéjszakák száma
2500 2000 1500 1000 500
2002
Bikal
2002 Vékény
Szászvár
Magyaregregy
1997 Kárász
Alsómocsolád
0
Forrás: Keleti-Mecsek Tourinform iroda adatközlése Megjegyzés: az ábra nem tartalmazza a Keleti-Mecsek Hagyományőrző Tábor adatait.
A falusi portákon megszálló vendégeken túl a kistérség egyéb szálláshelyein – kulcsosházakban, alkalmi nyári diákszállásokon, cserkésztáborokban, a kárászi kempingben további turisták időznek, akik a falusi turizmus fejlesztése eredményeként kialakuló szolgáltatások, idegenforgalmi termékek igénybe vevői lehetnek a jövőben. A térség vonzerői, idegenforgalmi és lakossági szolgáltatásai iránt keresletet támasztó fogyasztói szegmenst jelentenek azok a külföldiek, akik tulajdont szereztek –2002-ben 72 ingatlan – a vizsgált településeken (17. ábra).
29
18. sz. ábra A külföldiek által megvásárolt ingatlanok megoszlása
S zá s zvá r
T ófű V éké n y
A l s ó m o c s o l ád
S za l a tn a k
B i ka l
Má za E gyh á zas ko zá r
Ma g yare g re gy K öblény
K á rá s z
H e g yhá tm a róc
Az ország más részeiben tapasztaltakhoz hasonlóan feltételezhető, hogy a külföldi ingatlantulajdonosok szűkebb-tágabb rokoni és baráti köre is megjelenik rekreációs céllal a településeken illetve a térségben. A turizmusfejlesztési elképzelések kidolgozásához, megvalósításához az ő igényeiket is célszerű lenne megismerni. Hasonlóan az országos forgalmi jellemzőkhöz a kereslet erős szezonalitást mutat. A legtöbben nyáron, illetve a téli és tavaszi ünnepek idején keresik fel a vidéket. Önálló keresleti szegmensként kezelendő a hagyományőrző táborok közönsége, akiket a természet szépségén túl, a falusi lét nyugalmánál jobban vonz a tényleges alkotótevé-
kenység iránti szükséglet kielégítése. A vendégfogadók jellemzői A vendégfogadó porták területi megoszlása ma még egyenlőtlen képet mutat (18. ábra). Az építészeti értékek védelmére sokat adó Kárászon koncentrálódik a vendéglátó gaz-
dák kb. 40%-a. A vendégfogadó aktivitás kimagasló értékéhez – minden 13. háztartásban foglalkoznak a falusi vendégfogadással – hozzájárul az a tény is, hogy a második világháborút megelőzően a Mecsekben itt voltak a legerősebbek a falusi turizmus hagyományai.
30
19. sz. ábra A vendégfogadó porták területi megoszlása, 2002
Bikal
Alsómocsolád
Vékény Kárász
Szászvár Magyaregregy
A harmincas években Kárász nagy vetélytársa volt a vendégek kegyeiért folytatott küzdelemben Magyaregregy. E faluban ma hat család foglalkozik városi polgárok üdültetésével, 29 férőhelyet biztosítva. Szászváron 8 portán vágtak bele a falusi vendéglátásba, összesen 44 férőhelyet biztosítva. Ma még csak kevesen mertek vállalkozni a vendégfogadásra Alsómocsoládon, Bikalon. Egyetlen vendégfogadó porta sincs Köblényben, Egyházaskozáron, Hegyhátmarócon és Tófűn. A Falusi Turizmus Országos Szövetségének irányelvei szerint minősített szálláshelyek kategóriánkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legmagasabb komfortot kínáló, önálló fürdőszobával rendelkező 4 napraforgós minősítést kapott férőhelyek száma a kistérségben 1, a kevesebb szolgáltatást nyújtó 3 napraforgós szállásférőhelyek száma 34, alacsonyabb komfortfokozatú egy- illetve két-napraforgós férőhelyek nincsenek (19. ábra). Mivel a piacon a magasabb komfortfokozatú, három-, négynapraforgós szálláshelyek a legkeresettebbek, ezért a jövőben fontos feladat térségi szinten a négy napraforgós kategóriába tartozó férőhelyek arányának növelése, a tulajdonosok ösztönzése és támogatása a szálláshelyek modernizálásának megvalósítására.
31
20. sz. ábra Vendégfogadó porták férőhelyeinek minőségi megoszlása, 2002
0
3
6,7
1
Vékény 0
4 8
14,9
0 Magyaregregy 0
4 napraforgós 3 napraforgós
6 13
15,6
0 Alsómocsolád
1 0
5
10
15
A falusi porták mellett a szálláshelyi kínálatot színesítik a magyaregregyi Vadgesztenye panzió, a kárászi kemping, a vékényi faluház, bikali Puchner Kastélyszálló az esetenként turistaszállásként funkcionáló idősek napközi otthona Magyaregregyen, valamint a nyári diákszálló Alsómocsoládon. A kastélyszálló, a panzió és a kemping kivételével a fenti szálláshelyek inkább a kispénzű diákokat és bakancsos turistákat szolgálják, akik ma még ugyan keveset költenek a térségben, de élményeket szerezve évek múlva visz-
szatérő vendégekké válhatnak; ezért fontos fenntartani ezeket az olcsó szálláshelyeket is. A szálláshelyek értékesítését segíti a kárászi székhellyel működő kistérségi Tourinform
iroda, amely a térségi promóció, a vendégszerzés és irányítás leghatékonyabb módjának tekinthető hosszú távon is. A vonzerők területi megoszlása A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 1997-ben elkészült vonzerőleltár szerint a kistérségben az önkormányzatok és a vállalkozók szerint is nagyra értékelt vonzerőt jelent a háborítatlan természeti táj, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A vendégekkel közvetlen kapcsolatba kerülő Tourinform iroda vezetőjének tapasztalata szerint e tekintetben a turisták és a kínálati oldalon állók – önkormányzatok, vállalkozók, vendégfogadó gazdák – véleménye a legmesszebbmenőkig egybevág. Így kijelenthető, hogy a kistérség
32
uralkodó vonzerő eleme a védett és a hozzá kapcsolódó nem védett természeti környezet, a táj szépsége. A fent említett vonzerőleltár és a keresleti oldal által is nagyra értékelt elemet jelent a természeti környezeti adottságokhoz alkalmazkodva kialakult harmonikus településkép, amelyet Szászvár kivételével – köszönhetően a rendszerváltás előtti évek településpolitikájának – „sikeresen” őriztek meg a kisebb falvak. Ezen értékkel ma is példaértékűen sáfárkodik Kárász és Alsómocsolád. Az előbbi az épített és természeti környezet védelme érdekében folytatott tevékenységéért az országban legkisebb településként elnyerte a Podmaniczky-díjat. Tehát a háborítatlan szépségű természeti környezet és a vele szimbiózisban élő falu, a falusi élet külső szemlélő számára megmutatkozó nyugodtsága jelenti azon vonzerőcsokrot, amely a turisztikai piacon versenyelőnyt jelent a kistérség számára. Ezen értékek megőrzésének, fejlesztésének a jövőben is fokozott figyelmet kell szentelni. Kiegészítő vonzerőelemet jelentenek a szabadidő – szellemileg és/vagy fizikailag – aktív eltöltésére lehetőséget kínáló intézmények, létesítmények, vállalkozások, rendezvények. A kézművesek, kismesterségek folytatói – hasonlóan az országos és nemzetközi trendekhez – a turisták érdeklődésének középpontjában állnak. Kárászon fazekas tevékenykedik, Szászváron kézi szövő és fafaragó, Magyaregregyen tojásfestő, Vékényben kosárfonó és fafaragó. A kézművesek területi eloszlása tehát kedvező, a vendégforgalom léptéke azonban még nem kényszerítette ki ezen műhelyek rendszeres és folyamatos megnyitását a turisták előtt. Látogatásuk egyedi szervezés útján lehetséges. Ez alól kivételt jelent Mezei Ottó kárászi fazekas műhelye, aki néhány fő rendszeres fogadására is felkészült. A kézműves mesterek jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a Keleti-Mecsek Hagyományőrző Táborok -1998-ban már harmadik alkalommal rendezték meg – programjainak biztosításában. A tábor koncentrált rendezvényeinek sikere bizonyítja, hogy a hagyományokban gyökerező kreatív tevékenységek és a kikapcsolódás, rekreáció összekapcsolása valós igényként létezik a keresleti oldalon. E keresletre építve, a hagyományőrző táborok vendégköre a jövőben eredményesen bővíthető – korcsoportonként és tevékenységi körönként specializálva.
33
A kistérség helytörténeti értékű gyűjteményei, kiállításai kínálnak további hosszabbrövidebb programot. Az 1811-től 1995-ig nyomon követhető szénbányászat relikviáit őrzi a szászvári Bányászati Múzeum. A szászvári vár közösségi célú hasznosítása a turizmus szempontjából is kívánatos. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a műemlékként nyilvántartott vár maradványait meg kell óvni a további állag romlástól, valamint a nem teljesen feltárt részeket olyan állapotba szükséges hozni, hogy azok önálló turisztikai látványosságként növeljék a község, illetve a térség vonzerejét. Magyaregregy mellett a Máré-vára jelent önálló kirándulási célpontot. A szabálytalan ötszög alaprajzú, reneszánsz, belső udvaros, gyilokjárós pártázattal épült vár műemlék, benne vártörténeti és a Kelet-Mecsek élővilágát bemutató – felújításra szoruló – kiállítás látogatható április 15-től október 15-ig. Magyaregregyen a hetvenes években megvásárolták a vendéglős és mészáros mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsma épületet és 1984-ben felújították, Azóta a község színvonalas művelődési házaként funkcionál. Ebben az épületben tartja foglalkozásait a hagyományőrző tánccsoport is. Évente 7-8 alkalommal lépnek színpadra. Itt működik a falu könyvtára is. Az 1985-ben létrehozott Falumúzeumban (Rákóczi út 59.) a községre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek láthatók állandó kiállítás keretében. Szalatnak négy utcájában sok régi, hosszú tornácos parasztház áll rendezett, esztétikus faluképet mutatva. Katolikus temploma műemlék jellegű. Kultúrházában 140 főt befogadni képes színpaddal is rendelkező nagyterem van. 1996-ban 60 fős Német Nemzetiségi Egyesület alakult, amelyen belül két énekkar és ifjúsági tánccsoport is működik. Köblény dombok által ölelt öregedő parasztházai a Kálvária-dombról nézve mutatják legszebb arcukat. 1953-ig két vízimalom is működött Vékényben – a Tóth- és a Wiesner-féle vízimalom. A berendezéseiben épen maradt Tóth-malom ipari műemlék, a megye legöregebb – 1790-ben épült – még megtekinthető vízimalma; intenzívebb idegenforgalmi hasznosításra vár. A hatvanas évekig itt működött a Blum-féle lópatkoló műhely, az Endrődi lovasudvarban a lovaglás mellett, ma is lehetőség van a lóápolás ismereteinek elsajátítására.
34
A fizikai aktivitást előnyben részesítők horgászhatnak a szépen kialakított környezetű szászvári, szalatnaki és alsómocsoládi horgásztavakban. Vékényben a Pannonfruct Kft. lovasudvarában futószáras lovaglásoktatás, tereplovaglás és sétakocsikázás igénybevételére egyaránt lehetőség kínálkozik. Ez a lovasudvar nyújthat otthont a lovaglási alapismeretek elsajátításra. Erre különösen a fiatalabb korosztály (főként általános iskolai oktatásban részt vevő gyerekek) esetén lenne szükség. Az ilyen típusú oktatás az állatok és a természet szeretetére való nevelésen túl hagyományt teremthet a lovaglás és a lovas túrák tekintetében, amely erősítheti a térség belföldi, és idegenforgalmi vonzerejét. A szászvári lőtéren koronglövészet elsajátítására, illetve gyakorlására nyílik módja a turistának. A kistérségnek ma már egyetlen működő strandja a Szászváron van. A valamikori kárászi strand rekonstrukciója is kívánatos lenne a jövőben. A szelíd domborzatú táj nagy kiterjedésű erdőségeivel testet-lelket megújító gyalogtúrázásra invitálja a vendégeket – nem is sikertelenül. Magyaregregyről, Kárászról, Vékényről és Szászvárról jelzett turistautak vezetnek a Kelet-Mecsek szívébe, amelyek a Kisújbánya feletti Cigány-hegy előterében találkoznak. Rendkívül népszerű a gyalogosan, kerékpárral és esetleg autóval is járható Vár-völgy, ahol a turistaút mellett számos foglalt forrás és kiépített tűzrakóhely kínál felfrissülést a túrázónak. E völgy érdekessége a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által létesített geológiai tanösvény is, amely a Kelet-Mecsek kőzeteinek, felszínformálódásának megismerését teszi lehetővé a laikusok számára is. A Szászvártól délre eső erdőrészletben a szénbányászkodás nyomai is megtekinthetők. Tiszta levegőt, védett növényeket és szelíd táj látványát kínálja a Kárászról a Kecske-hát felé tartó sárga jelzésű turistaút, valamint a Vékényről induló, a Csöpögő-árokban délnek tartó zöld + turistaút. Az egész Kelet-Mecseket pókhálószerűen beszövő turistautak kiváló – ma még kellően ki nem használt – lehetőséget biztosítanak a hegység peremén elhelyezkedő falvak és városok együttműködésére a turizmus fejlesztésében. A hagyományőrző együttesek, nemzetiségi ének- és tánccsoportok próbái, fellépései a már itt tartózkodó turisták számára kínálnak eseti szórakozási lehetőséget, nem tekinthetők önálló vonzerőnek. Az egyes falvak jeles napjai is csak a helyi kötődéssel bíró sze-
35
mélyekre gyakorolnak vonzerőt, a turizmus szempontjából ma még nem tekinthetők jelentősnek, de potenciáljuk elvitathatatlan. Ilyenek a Baráti Kör Találkozója Alsómocsoládon, Magyaregregyen a Kisasszonynapi búcsú, Szalatnakon a Német Nemzetiségi Nap, Szászváron a Szüreti Felvonulás, a Kiss György Napok, Köblényben a Mártonnapi búcsú. A térség védett építészeti értékei – a Máré-vár kivételével – önállóan nem, de a településkép részeként hatékonyan hozzájárulnak a térség vonzerejéhez. Ma még csak éledező vonzerőelemet képvisel a fizikai aktivitást és az érzékszervek kényeztetését összekapcsoló borkóstolás, aminek a helyben szórtan vagy csoportosan elhelyezkedő borospincék adnak otthont. A térség megközelíthetősége A turizmus számos válfajában a könnyű megközelíthetőségnek kiemelten fontos szerepe van. Ez talán kevésbé igaz a falusi turizmusra, hiszen egy térség elzártsága eleve garantálja azt a nyugalmat, amit az idegenforgalom e formájának vendégköre keres. A vendégek és fogyasztásuk térségen belüli egyenletes megoszlása szempontjából sokkal fontosabb az egyes települések közötti mozgási lehetőség biztosítása. Hiányosságok inkább e téren érzékelhetők. A fentebb már említett turistautak mind elvezetnek a falvakból, s csak távoli – jelentős fizikai erőkifejtést feltételező – pontokon keresztül kötik össze azokat. Jelzett turistaút egyáltalán nem fűzi a Völgységi-patak völgyében elhelyezkedő községekhez Alsómocsoládot, Szalatnakot és Köblényt. A közutak mentén való gyaloglás nem vonzó a turisták számára. Kiépített kerékpárutak teljesen hiányoznak a kistérségből, holott a kistérségen nyugatkeleti irányban átvezető út forgalma, illetve Alsómocsolád, Szalatnak, Köblény földrajzi helyzete indokolttá tenné létesítését. 11. SWOT analízis Erősségek: • táji, természeti és kulturális értékek száma és minősége (pl. Kelet–Mecsek Tájvédelmi Körzet); • regionális kapcsolatok kiépítése szempontjából kedvező földrajzi elhelyezkedés
36
• környezet állapota és minősége; • természeti erőforrások szelektív felhasználásának hosszú távú lehetősége; • a természeti adottságok bizonyos – munkaigényes – növénytermesztési és állattenyésztési árutermelésre megfelelő alapot biztosítanak; • kedvező adottságok a falusi-, a vidéki- és meghatározott helyeken az ökoturizmus megvalósításához; • az infrastruktúra a vállalkozások fejlődése szempontjából kedvező; • önkormányzatok aktivitása, valamint a szomszédos térségek civil szerveződéseivel való érdemi együttműködés lehetősége; • jól funkcionáló térségi érdekeltségű Tourinform iroda, kiemelkedő pályázati aktivitással; • a vendégfogadó porták hálózatos működése; • eurokonform módon minősített szálláshelyek magas aránya; • változatos, élő kézműves tevékenység; • a falusi vendégfogadás máig élő történelmi gyökerei; • turizmus fejlesztésének elkötelezett önkormányzatok; • egyszerre szerteágazó és térben koncentrálódó testvértelepülési kapcsolatok, amelyek térségi együttműködések kialakításának lehetőségét vetítik előre. Gyengeségek • a népesség számának alakulásában a természetes fogyás mellett nagy szerepe van a vándorlási veszteségnek; • nem épült ki megfelelően az idősek ellátását biztosító humán és reálinfrastruktúra; • a mezőgazdasági művelésen belül a szántóföldi kultúrák számára rendelkezésre álló földek minősége gyenge (átlagosan 10 AK értékű); • a gazdasági szerkezetváltás következtében a környező vonzásközpontok (elsősorban Komló) térszervező funkciói meggyengültek; • városhiányos térség, rurális periféria a kistérségen belül, fejletlen centrummal, amely részleges központi szerepkörrel bír; • nagy arányú munkanélküliség, gyengén fejlett humán infrastruktúra. • A minősített szálláshelyeken belül a legmagasabb komfortfokozatot biztosító 4 margarétás szállások csekély száma; • A félpanziós ellátást biztosító vendégfogadók csekély száma; • A turizmust zavaró nagy átmenő forgalom a térség tengelyében; • A térség településeit összekötő rekreációs célú kerékpárút hiánya;
37
• A térség települései közötti közvetlen kapcsolatot biztosító sétautak (turistautak) hiánya; Lehetőségek • A térség egészének felértékelődése az összeurópai térben, elsődlegesen a természeti adottságok alapján; • Munkalehetőségek növekedése a környező városokban, az átalagjövedelmek növekedése, a munkanélküliség csökkenése a térségben; • A térségi és regionális kapcsolatokat fejlesztő magasabb rendű úthálózat kiépítése; • Települési elkerülő szakaszok és zsáktelepüléseket összekötő utak építése; • A belföldi fizetőképes kereslet élénkülésével a térség turisztikai szolgáltatásai iránti kereslet tovább nő; • Uniós források nyílnak meg a térségi szintű turizmus fejlesztés támogatása érdekében • A bányászathoz és az erdőműveléshez kapcsolódó gazdasági tevékenységek bemutatása a Baranya Megyei Területfejlesztési Program tervezete szerint a turizmus számára megjelenítendő attrakciókként a jövőben a támogatandó területek közé tartoznak. Veszélyek • A térség érdekérvényesítő képességének romlása esetén a központi programok és források hiánya, a hozzáférés nehézségei; • Tovább csökken a térség népessége; • Tovább romlik a gazdaságilag aktív és inaktív lakosság aránya; • Tovább növekszik a térség lakónépességének elöregedése; • Csökken a munkalehetőség a környező városokban; • A pályázati lehetőségek beszűkülése miatt a térségi turizmus propagandára fordítható források, ezzel a piaci jelenlét csökkenése; • Az államháztartás és ezzel az önkormányzatok és a polgárok helyzetének további romlása miatt a településkép javító intézkedések megtorpanása • A fenntartható fejlődés követelményeinek ellentmondó egyéni magatartás és vállalkozói gazdálkodási stratégia megjelenése, a környezeti károk növekedése, a környezet értékeinek megőrzését, a helyi és központi szabályok betartását szolgáló önkormányzati eszközök hiánya.
38
II. A fejlesztési stratégia 1. Alapkövetelmények, alapfeladatok, stratégiai célok Az új gazdasági, piaci kihívásoknak való megfelelés és a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás meghatározó eleme a versenyképesség és az attraktivitás. Bár jelentős szerepe van az örökölt – korábbi fejlődés által felhalmozódott – előnyöknek, vagy hátrányoknak, a folyamat tudatos beavatkozási politikával alakítható. A versenyképességet ma és minden valószínűség szerint a közeli jövőben is döntően az alábbi tényezők határozzák meg: • a tágabb értelemben vett környezeti minőség (amelyben a lokalitás minőségi jegyei újból felértékelődnek), • a helyi-területi erőforrások színvonala (amelyben egyre határozottabban a humán tőke dominanciája, továbbá a gazdasági – gazdálkodási hagyományok és kultúra szerepe válik meghatározóvá), valamint • a földrajzi fekvés (amely általánosabban a közlekedési – hírközlési feltártságot, az elérhetőséget a fizikai és átvitt értelemben vett közelséget foglalja magába). A folyamatok tudatos alakítása, a tényezők remélt sikertényezőkké formálása során azonban figyelemmel kell lenni bizonyos, napjainkban már általánosan – nem csak az uniós csatlakozás, hanem pusztán ésszerűségi okok miatt is – elfogadott alapelvekre, követelményekre. Ezek szerint: • Nem elsősorban meghatározott kritériumok alapján valamilyen szempontból támogatandó térségek, hanem programok versenyeznek egymással a rendelkezésre álló forrásokért. • Ezek a programok csak akkor érhetnek el sikereket, ha jelentős népességi hatókörben mérhető és szignifikáns eredményeket biztosítanak a program kitűzött célváltozói tekintetében. Ez a méretgazdaságosság és a mérhetőség kritériuma. • Az eredményeknek lehetőség szerint egyszerre kell − multiplikatívnak – így például a gazdasági, társadalmi élet más területén is élénkítő hatásúnak (például egy kerékpárút építése fellendítheti a falusi turizmust is, új vendéglátóegységek, boltok – akár kerékpár bolt, szerviz és kölcsönző hálózat –
létesülhetnek, más – például strandfürdő építése, felújítás – beruházásokat generálhat) − · disztributívnak, térben szétterülő, a megvalósulástól távolabb eső településeken, térségekben is mérhetően élénkítő hatásúnak, − · valamint – az előbbiekből következően is – kellőképpen demonstratívnak, látványosnak, bemutathatónak, az eredményeknek tartósnak lenniük. • Az előbb felsorolt, egyre hangsúlyosabb (világszerte elfogadott) követelmények vezettek az Európai Unió strukturális alapjainak alapelvei közül a koncentráció előtérbe kerüléséhez. Kevesebb, de nagyobb hatású programokat kívánnak előnyben részesíteni. • A saját forrás biztosításának szükségessége, azaz a támogatások kiegészítő, addicionális jellege is egyre fontosabb alapelvként jelenik meg • A felsoroltakból az következik, hogy a partnerség már sok település által felismert és gyakorolt elvét szélesebben értelmezve és alkalmazva a különféle térségi társulásoknak közösen célszerű nagyobb horderejű programokra helyezni a hangsúlyt a partnerség hagyományos értelmében a különböző (társadalmi, nonprofit, vállalkozói, önkormányzati) érdekelt és érintett szervezetekkel együttműködve. A térség fejlődése, bármilyen területfejlesztési koncepció megvalósítása az elkövetkező időszak fejleményeit figyelembe véve akkor reális, ha az egyesület a szomszédos szerveződésekkel együttműködve fogalmazza meg a célokat, vesz részt pályázatokban, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Stratégiai célok: •
A térség európai közös térben történő felértékelődésének kiaknázása;
•
Környezetfejelsztés;
•
A térség népességmegtartó képességének javítása;
•
A tudásalapú társadalom térségi feltételeinek biztosítása;
•
A közlekedési kapcsolatok javítása;
•
A turizmus fejlesztése, integrálása a szomszédos kistérségek és Baranya megye turizmus fejlesztési projektjeibe;
•
40
A településrendszer működőképességének javítása
2. Az Unió 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozó prioritásai3 A térség fejlesztési stratégiájának kialakítása során figyelembe kell venni azokat a prioritásokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozói határoznak meg a következő tervezési időszakra vonatkozóan. Az EU gazdasági teljesítményének javítására tett erőfeszítésként az Unió Állam- és kormányfői a 2000. márciusában Lisszabonban tartott ülésen egy olyan stratégiát dolgoztak ki, amely Európát 2010-re a világ legsikeresebb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává hivatott tenni. 2000. decemberében a Tanács nizzai ülése a szegénység csökkentésének Lisszabonban kihirdetett célkitűzéseit egy összehangolt, a társadalmi befogadást célzó EU stratégiává fejlesztette. 2001. júniusában a Tanács göteborgi ülésén a lisszaboni stratégiát kiegészítette a környezetvédelem és a fejlődés fenntarthatóbb mintája kialakításának követelményével. A Bizottság javaslata szerint, a kohéziós politika által támogatott tevékenységeknek néhány, a lisszaboni és a göteborgi menetrend alapján a Közösség által meghatározott prioritási területen való beruházásra kellene összpontosítaniuk, ahol a közösségi intervenciók várhatóan kiegyenlítő hatással fognak járni és jelentős hozzáadott értéket teremtenek. Ennek értelmében a Bizottság néhány kulcstémát felsoroló listát dolgozott ki a regionális programokhoz, melyek a következők: innováció és a tudás-alapú gazdaság, környezetvédelem és kockázat megelőzés, megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások. A foglalkoztatással kapcsolatos programok esetében, az Európai Foglalkoztatási Stratégia iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban, a fókusz azokra a reformokra helyeződik, amelyekre a teljes foglalkoztatottság, a munka minősége és termelékenysége javítása, és a társadalmi befogadás és kohézió előmozdítása érdekében van szükség. Ezeket az Unióra érvényes általános prioritásokat a kevésbé fejlett régiók és tagállamok — ahol például további infrastruktúrára és intézményi kapacitásépítésre van szükség— sajátos igényeinek megfelelően ki kell egészíteni és bővíteni. A jövőben a prioritásként meghatározott témákhoz tartozó tevékenységek egy egyszerűsített és átláthatóbb keretbe szerveződve zajlanak, azaz a következő program-generációt három csoportba sorolják:
3
•
konvergencia;
•
regionális versenyképesség és foglalkoztatás;
•
területi együttműködés.
Az Európai Bizottság 3. kohéziós jelentése alapján
41
A konvergencia program elsősorban azokat a régiókat fogja érinteni, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint a Közösség átlagának 75%-a. A programok pénzügyi forrásait az Európai Területfejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap (ESF) és a Kohéziós Alap biztosítja. Az ERDF például az alábbi tevékenységeket kívánja támogatni: – a tagállamok és a régiók gazdaságszerkezetének modernizálása és diverzifikálása, amelynek során kiemelt figyelmet kap az innováció és a vállalkozás, nevezetesen a kutató intézetek és az ipar közti szorosabb kapcsolatok kialakítása, az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés és azok használata, a kutatásnak és fejlesztésnek kedvező körülmények kialakítása, a finanszírozáshoz és know-how-hoz való hozzájutás javítása és az új vállalkozások létrehozásának ösztönzése; – az alapvető infrastruktúrák — úgy mint közlekedés, telekommunikációs és energiahálózatok, vízszolgáltatás és környezetvédelmi létesítmények — bővítése és felújítása; – a környezetvédelem, nevezetesen oly módon, hogy segít a tagállamoknak tökéletesen megfelelni az EU jogszabályoknak, támogatja az öko-iparágak fejlesztését és a pusztuló ipartelepek rehabilitációját, támogatja a természeti és technológia kockázat-megelőzést, finanszírozza a Natura 2000 programhoz kapcsolódó, a fenntartható gazdasági fejlődést segítő infrastrukturális beruházást, előnyben részesíti a tisztább közlekedési módok fejlesztését és a megújuló energiaforrások fejlesztését és felhasználását; – erősíti a nemzeti és regionális közigazgatás intézményi kapacitását a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap irányításában. Megerősödik az ESF szerepe, mint a Közösség legfőbb pénzügyi eszköze az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EES) támogatására. A következő tevékenységeket fogja finanszírozni: – a munkaerő-piaci intézmények, az oktatási és képzési rendszerek és a szociális és ellátó szolgáltatások minőségének és reakcióképességének javítása; – a humántőkébe való beruházás növelése, az iskolai végzettségi szint javítása, az állampolgárok szakképzettségének a kereslethez való igazítása és a munkaerő-piac mindenki számára elérhetővé tétele; – a közigazgatásnak a változásokhoz való alkalmazkodóképességének előmozdítása az adminisztratív kapacitás kiépítésével
42
A Kohéziós Alap támogatására az olyan tagállamok lesznek jogosultak, amelyek GNI-je elmarad a Közösség átlagának 90%-ától. 1. sz. táblázat Releváns uniós prioritások (2007-2013.) a Keleti Mecsek Egyesület szempontjából Prioritások ERDF
A „konvergencia” prioritása
A „regionális versenyképesség és foglakoztatás‘ prioritása
1. Innováció és tudásalapú gazdaság – –
Az innováció és a kutatás-fejlesztés elősegítése, többek között a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak a tudásbázissal való Az endogén potenciál fejlesztése, kapcsolatának megerősítésével, a hálózatöbbek között: vállalkozásoknak tok és a klaszterek támogatásával, vagy a nyújtott szolgáltatások, az innovákis- és középvállalkozások fejlett technoció és a kutatás-fejlesztés előmozlógiákhoz, és az innovatív üzleti szolgáltadítása, a vál-lalkozás előmozdítátásokhoz való hozzájutásának javításával. sa, beruházásokra adott közvetlen támogatás, helyi infrastruktúra, információs társadalom, turizmus és kulturális beruházás; Beruházás a termelő tevékenységekbe;
2. A megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások –
másodlagos hálózatok
–
társadalmi infrastruktúra
Másodlagos hálózatok, többek között regionális vasúti csomópontok, repülőterek. Információs társadalom, többek között a szélessávú ICT hálózatokhoz való egyenlő hozzáférés és azok használata, a kis- és középvállalkozások ICT-hez való hozzáférésének elősegítése.
3. Környezetvédelem és kockázatmegelőzés –
A tagállamoknak nyújtott segít- A Natura 2000 programhoz kapcsolódó, a ség, hogy teljesen meg tudjanak fenntartható gazdasági fejlődést segítő inffelelni az EU jogszabályainak. rastrukturális beruházások.
–
Az öko-iparágak fejlesztéséhez A tisztább technológiák és a szennyezés nyújtott támogatás megelőzési intézkedéseknek a kis- és középvállalkozásokba történő integrációjának támogatásával Pusztuló ipartelepek rehabilitációPusztuló ipartelepek rehabilitációja ja
– –
–
43
A természeti és technológiai kockázat megelőzési intézke-dések támogatása
A természeti és technológiai kockázat megelőzési intézkedések támogatása
A megújuló energiafajták fejlesztése és használata
A megújuló energiafajták fejlesztése és használata
1. sz. táblázat folytatása ERDF 4. A nemzeti és regionális közigazgatási intézményi kapacitásának megerősítése a Strukturális alapok és a Kohéziós Alap irányítására ESF
1. oktatás, foglakoztatás és a társadalmi 1. A munkavállalók alkalmazkodóképestámogatási rendszerek sége – A munkaerő-piaci intézmények megerő- – Az élethosszig tartó tanulás stratégiáinak sítése fejlesztése, elsősorban a közhatóságok és a társadalmi partnerek segítségével – Az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése – Vállalati házon belüli képzés a munkavállalók alkalmazkodóképességének javí– A társadalmi és ellátó szolgáltatások fejtására lesztése
2. Humántőke és munkaerő utánpót- 2a. Munkaerő utánpótlás és 2b. a lás hátrányos helyzetű emberek – Elemi képzési és továbbképzési intézke- – Az aktív öregedési stratégiák javítása és a munkaerő-piacról való korai kilépés dések megelőzése – A nők munkaerő-piaci jelenlétét erősítő – Aktív munkaerő-piaci intézkedések, hogy mindenki számára biztosítva legyen intézkedések a unkaerőpiacra jutás – A társadalmi befogadást támogató intézkedések
– A fogyatékosok, migránsok és etnikai kisebbségek foglalkoztatási potenciálját, egyenlő munkához jutását és befogadását segítő
intézkedések 3. A közigazgatási intézmények változásokhoz való alkalmazkodóképességének növelése az adminisztratív kapacitás javításával Forrás: Új partnerség a kohézió jegyében (3. kohéziós jelentés)
44
2. sz. táblázat „Eszközök és célkitűzések” Eszközök és célkitűzések 2000-2006.
2007-2013.
Célkitűzések
Pénzügyi eszközök
Célkitűzések
Pénzügyi eszközök
Kohéziós alap
Kohéziós alap
Konvergencia és Kohéziós alap versenyképesség ERDF
ERDF ESF FSEESF EAGGF orientációs része FIFG ERDF Regionális versenyESF képesség ERDF ESF – regionális szint
1. célkitűzés
2. célkitűzés 3. célkitűzés
– nemzeti szint: ESF Európai Foglakoztatási Stratégia INTERREG
ERDF
URBAN
ERDF
EQUAL
ESF
LEADER+
EAGGF orientációs része
Európai Területi ERDF Együttműködés
Vidékfejlesztési és halászati
szektor
szerkezetváltása az 1. célkitűzésen kívül Összesen: 9 célkitűzés
6 eszköz
3 célkitűzés
Forrás: Új partnerség a kohézió jegyében (3. kohéziós jelentés)
45
3 eszköz
3. A magyar területfejlesztés prioritásai A 2007-2013. közötti időszakra vonatkozóan a hazai területfejlesztés formálói jelen pillanatban még nem alkották meg a jelzett tervezési időszakra vonatkozó (második) nemzeti fejlesztési tervet, ezért a 2004-2006. közötti időszakra vonatkozó – egyébként sem mellőzhető – prioritások figyelembe vétele mellet szükséges a térség középtávú stratégiáját kialakítani. A Kelet-Mecsek térsége szempontjából alapvetően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv két operatív programja – Regionális Operatív Program és az Agrár- és Vidékfejlesztési Program – rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv prioritásai A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségekben élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A beavatkozás fókuszában az áll, hogy a vidéki társadalom és gazdaság szereplői számára megfelelő életkörülményeket és működtetési lehetőségeket lehessen biztosítani. Az egymással belső koherenciában lévő fejlesztési dokumentumokban (NFT, AVOP, NVT) megjelölt stratégiák és a megvalósítás tervezett tevékenységei ezt célozzák. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (továbbiakban: NVT) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (továbbiakban: EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybe vételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hatóköre az 1257/99 EK Tanácsi rendeletben rögzített, az EMOGA Garanciarészlegéből támogatott kísérő intézkedésekre terjed ki. Tartalma ezért a vidékfejlesztés integrált megközelítéséhez képest szűkített. A komplex vidékfejlesztést a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak, kiemelten az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak a vidéki térségek problémáit, fejlesztéseit érintő intézkedéseivel összhangban történő integrált végrehajtással valósítja meg.
46
Általános cél A vidéki területek fenntartható fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése,, a többcélú és környezet-tudatos gazdálkodás, valamint a tájfenntartást és közjóléti funkciókat szolgáló tevékenységek ösztönzése, ezáltal a foglalkoztatási és jövedelemviszonyok javítása, a vidék népesség-megtartó erejének fokozása. Specifikus célok •
A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása
•
A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése
•
Az erdősültség növelése,
•
A gazdaságok életképességének és termelési hatékonyságának javítása
•
A termelők piaci pozícióinak javítása, a foglalkoztatás fenntartása
A célok elérésével az NVT a következő prioritások érvényesülését szolgálja: 1. Környezetkímélő mezőgazdaság, racionális földhasználat, tájgondozás 2. Szerkezetváltás és a hatékonyság növelésének elősegítése 3. A vidéki térségekben a mezőgazdasághoz közeli foglalkoztatottság megőrzése Az első prioritás megvalósulását közvetlenül a következő specifikus célok teljesítése szolgálja: 1. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, 2. Az erdősültség növelése 3. A környezet állapotának javítása a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése A második prioritás megvalósulását a következő specifikus célok teljesítése szolgálja: 1. A gazdaságok életképességének és termelési hatékonyságának javítása 2. A termelők piaci pozícióinak javítása A harmadik prioritás megvalósulását a következő specifikus cél teljesítése szolgálja: 1. A termelők piaci pozícióinak javítása, a foglalkoztatás fenntartása 2. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása Agrár- és Vidékfejlesztési Program prioritásai, célkitűzései Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a tágabban értelmezett agrárszektor (mező- és erdőgazdálkodás, halászat és élelmiszer-feldolgozás) és a vidéki tér-
47
ségekben az EMOGA támogatásával megvalósítandó fejlesztéseket foglalja magába. Az NFT-ben megfogalmazott prioritások közül a termelőszektor versenyképességének javítása prioritásra koncentrál, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből támogatható intézkedésekre terjed ki, de a koherencia elvét érvényesítve megteremti az Alap Garancia Részlegéhez tartozó célokhoz való kapcsolódást is. Az AVOP a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozik, szem előtt tartva az Európai Unió támogatási alapelveit és gyakorlatát. Az agrár- és vidékfejlesztés céljai: •
• •
a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása (mely magában foglalja: a mezőgazdasági termelés korszerűsítését, a termelés humán feltételeinek javítását, az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítését); a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása; a vidék felzárkóztatásának elősegítése (mely magában foglalja: a vidéki gazdasági potenciál fejlesztését, és a foglalkoztatás javítását, a vidéki környezet vonzóbbá tételét).
Az említett célok közül az AVOP elsősorban az első és harmadik cél teljesítésére irányul, a második célkitűzés szorosabban az EMOGA Garancia Részleg által támogatott kísérő intézkedésekhez kötődik. Tekintettel az agrár- és vidékfejlesztés céljaira, a megvalósításukat szolgáló intézkedések és támogatható tevékenységek kapcsolatrendszerére az AVOP három fő fejlesztési irányt, prioritást határozott meg, ezek a következők: 1. Prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 2. Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 3. Prioritás: A vidéki térségek fejlesztése A fentebb jelzett prioritások megfogalmazása és tartalmi kialakítása messzemenően figyelembe veszi az EU azon irányelveit, útmutatásait, amelyek a szóban forgó területek fejlesztését érintik. A prioritások a KAP legutóbbi reformja során megfogalmazott európai „agrármodell”, az integrált termelés, a fenntartható mezőgazdálkodás magyarországi kialakulását szolgálják, tekintettel vannak az EU-ban követett elvekre, melyeket többek között a Corki Deklaráció, a Vidéki Térségek Európai Kartája és az 1257/1999 tanácsi rendelet preambuluma tartalmaz. Az 1260/1999 tanácsi rendeletre alapozott in-
48
tézkedések hozzájárulnak a vidék felzárkóztatásához, a területi különbségek mérsékléséhez. A Regionális Operatív Program prioritásai és célkitűzései A ROP nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségleteit, hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsősorban a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálják a helyi, regionális érdekeket és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósul meg. Kidolgozásakor, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez való illeszkedésen túl figyelembe vettük a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepciót, valamint a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákat. A Regionális Fejlesztés Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt. Az átfogó célt a ROP a 2004-2006 közötti időszakban 3 specifikus célon keresztül kívánja elérni, melyek a következők: 1. A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása. 2. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban. 3. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. A fenti célok elérése érdekében a Program 4 beavatkozási területet, prioritást jelöl ki, valamint azokon belül mintegy 11 intézkedés került kidolgozásra. A ROP prioritásai a következők:
49
1
Turisztikai potenciál erősítése a régiókban
2
Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése
3
Régiók emberi erőforrásának fejlesztése
4
Szakértői segítségnyújtás
Mindezen prioritások és célok mentén kerülhet sor az Egyesület operatív programjainak kialakítására és megvalósítására.
III. Operatív programok
1. Turizmusfejlesztés a Kelet-Mecsekben A turizmus piacán érvényesülő keresleti trendek A turisztikai piac mozgásai, változásai közelmúltban, illetőleg napjainkban néhány meghatározó jellemző szerint alakulnak. A trendek közül kiemelendők: • a turizmus individualizálódása – Magyarország és a vizsgált térség fő küldő piacain az önmegvalósítás szükséglete nemcsak a munkatevékenységeket motiválja, de a szabadidős tevékenységek mozgatórugói között is mind intenzívebben van jelen. Ez azt jelenti, hogy a jelen és a jövő turistája szabadsága idején nem a szellemi és fizikai pihenés passzív formáit keresi, hanem a rekreációt testi és szellemi képességeinek, tudásának gyarapításával köti össze, ezért egyre nagyobb mértékben önmaga tervezi meg szabadideje eltöltésének mikéntjét. „Csupán” elképzeléseinek megvalósításához várja el az utazási irodák, fogadóhelyek szerteágazó információ-szolgáltató, szervező tevékenységét, hogy a kínált szolgáltatások és programok mozaikjából önállóan állíthassa össze egyedi rekreációs programcsomagját; • egyre tapasztaltabb, iskolázottabb, szélesebb világlátással rendelkező, ezért az árérték arányokra érzékenyebb, igényesebb turisták fogadására kell felkészülnie a fogadóhelyeknek; • az individuális turisták számára nem megfelelőek a hagyományos csomagtúrák, amelyeket a kínálat oldaláról kiindulva állítanak össze az utazásszervezők, átlagos fogyasztói ízlésnek megfelelően. A turisztikai terméket alkotó egyes szolgáltatások, programok rugalmas kombinálhatósága lehetővé teszi testre szabott termékek létrejöttét, aminek révén több fogyasztói célcsoport nagyobb megelégedettségi szintje váltható ki – ez a szolgáltatók mainál rugalmasabb közreműködését és kapcsolattartását kívánja meg;
50
• az egyénileg utazó turisták mellett a másik gyorsan növekvő piaci szegmenst az érdeklődési kör alapján szerveződött kis létszámú csoportok együttmozgása jelenti, ez sokkal rugalmasabb utazási forma, amely „testre szabott” termékeket igényel; • a turizmus értékkereső jegyeinek erősödése – egyrészt elengedhetetlenné teszi a vonzerők, fogadási feltételek, idegenforgalmi szolgáltatások minősítését, illetve a minősítés eredményének megjelenítését, ezzel segítve a turistát a tájékozódásban, az elvárt érték megtalálásában; másrészt az individuális turista igényeinek megfelelően felértékeli a természeti és épített vonzerőkön túl a helyi hagyományokat, tradicionális termékeket, termelési ismereteket, gasztronómiát stb. mint máshol nem megtapasztalható idegenforgalmi attrakciót; • a turisztikai piacon folyamatosan felértékelődik a másság, a természeti és kulturális örökség, annak autentikus, hiteles, lehetőleg interaktív módon való bemutatása, ami feltételezi a professzionalizmust a turistákkal kapcsolatba kerülő valamennyi szereplő részéről, ez elengedhetetlenné teszi a folyamatos képzést, átképzést valamint a fogadóterület lakosságának folyamatos tájékoztatását, szemléletének formálása érdekében. 1.1. Az ökoturizmus feltételeinek fejlesztése Fejlesztési cél: A természeti környezet értékeinek megőrzése, a fenntarthatóság keretein belül a turizmusba való bekapcsolásuk. A természeti értékeket bemutató gyalogos és kombinált túrák ismertető anyagának összeállítása és forgalmazása, a természeti tájban való tájékozódást segítő térképek, domborzati nyomatok kihelyezése, folyamatos karbantartása az iskolások bevonásával. Ajánlott kilátó pontok rendszerének kialakítása, összekötése és propagálása. Lovas turizmus fogadására alkalmas útvonalak kialakítása. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet növény- és állatvilágának bemutatása tanösvények, helyi látogatóközpontok és kiállítások, valamint vadaspark – „állatsimogató” létesítése és fenntartása mellett. Kedvezményezettek:
51
•
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: a természeti értékek megismerését, az aktív, illetőleg szelíd turizmust előnybe részesítő turisták; 1.2. Rekreációs létesítmények fejlesztése A szabadidő tartalmas eltöltését részint a helyi lakosság igényeit is figyelembe vevő, részint az ökoturizmushoz (vagyis nem a tömegturizmust támogató) illeszkedő létesítmények kialakításával, fejlesztésével járulhat hozzá a térség. Emellett szükséges a térség borászati különlegességeinek, a boros pincék, illetve a meglévő borház bemutatása. Ezzel összefüggésben fontos megteremteni a borkóstolások, szőlőhegyi kirándulások keretfeltételeit,
amely
főként
a
fogadás
kultúrált
körülményeinek
(helyiségek,
tűzrakóhelyek stb.) kialakítását jelenti. Fejlesztési cél: •
Erdei strandok modernizálása (Magyaregregy, Szászvár);
•
A lovas turizmushoz kötődő fejlesztések (lovardák, fogathajtó pályák, sétakocsikat kiszolgáló létesítmények kialakítása, fejlesztése);
•
A térségi horgászturizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése;
•
Csónakázó tavak létesítése;
•
A Kelet-Mecsek településeit felfűző „borösvény” működését biztosító személyi és tárgyi feltételek, továbbfejlesztése;
Kedvezményezettek: •
Települési önkormányzatok;
•
Turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek, vendégfogadók;
Célcsoport: a természeti értékek megismerését, az aktív, illetőleg szelíd turizmust előnybe részesítő turisták, helyi lakosság; 1.3. A „Kelet-Mecseki nyár” rendezvénysorozat stratégiai programjának megvalósítása A térség természeti adottságokon alapuló vonzerejét növelni szükséges olyan (évente aktualizált) programokkal, amelyek képesek megjeleníteni a térség kulturális sokszínűségét és kiemelkedő eseményeit, az olykor településenként változó hagyományokat, illetőleg minden olyan további (pl.: sport) rendezvényt, amely hozzájárul a Keleti Mecsek ismertségének, elismertségének növeléséhez. Fejlesztési cél:
52
•
Az éves szinten meghatározott programok palettájának színesítése, bővítése, a részt vevő települések számának növelése, a térség turisztikai, kulturális vonzerejének fejlesztése, a megvalósítás támogatása;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: turisták, helyi lakosság, a környező városok, települések lakossága; 1.4. A térség marketing és promóciós eszközeinek fejlesztése Fejlesztési célok: •
A piaci pozíciók megerősítése, piaci jelenlét biztosítása évente megjelenő nyomtatott promóciós anyagok révén;
•
A közönség kapcsolatok (PR) erősítése, a térség egészét megjelenítő önálló honlap, interaktív internetes jelenlét kialakítása;
•
A településekről közölt képi információk folyamatos megújítása;
•
Kapcsolódás az olyan számítás technikai rendszerekhez, amelyek – többek között – biztosítják a kapcsolatot, a helyfoglalási és egyéb lehetőséget a különböző utazási irodákkal;
•
Turisztikai kiállításokon, vásárokon való folyamatos képviselet;
•
Helyi adottságokra, tradíciókra, ismeretekre épülő védjegyezett helyi termékek (élelmiszerek, használati és dísztárgyak) kitalálása, előállításának és értékesítésének beindítása és menedzselése. A kézművesek termékei közösen kialakított védjeggyel ellátva a térségi marketing eredményes hordozói lehetnek, ezen termékek együttes megjelenése is szorgalmazandó. A helyben előállított élelmiszerekkel – méz, bor, gabona őrlemény, erdei termék – tovább bővíthető, komplettírozható ez a kör. E termékek helyben fogyasztva és ajándék cikként is a térség hírének terjesztését szolgálják.
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület
Célcsoport: turisták
53
2. Az agrárium és erdőgazdálkodás fejlesztése 2.1. Térségi állategészségügyi diagnosztikai centrum létrehozása Az állategészségügyi követelményrendszer szigorodásával, az állattartó üzemek, valamint a lakosság irányából megfogalmazódó kívánalmak alapján, szükséges a térségi igények kielégítésének megfelelő állategészségügyi diagnosztikai centrum létesítése. Ez az egység köztes szerepet tölthet be a jelentősebb személyi és tárgyi feltételeket kívánó (pl.: kaposvári) diagnosztikai centrumok, valamint a betegségek, fertőzések felismerését, igazolását csupán kezdetleges körülmények mellett – vagy egyáltalán nem – biztosító helyi állatorvosi diagnosztikai feltételrendszer között. Fejlesztési cél: Térségi állategészségügyi diagnosztikai centrum létrehozása Kedvezményezettek: •
Területileg illetékes állatorvos;
Célcsoport: állattartó üzemek, kisgazdák, helyi lakosság; 2.2. Az állattenyésztés fejlesztési feltételeinek biztosítása A versenyképes üzemi szintű agrártevékenység egyik fontos ága a Kelet-Mecsek térségében a szarvasmarha tenyésztés. A piaci pozíciók megőrzése érdekében – összhangban az ágazati célkitűzésekkel és támogatásokkal – szükséges az infrastrukturális feltételek modernizálása. Fejlesztési cél: •
A szarvasmarha tartás infrastrukturális feltételeinek javítása;
Kedvezményezettek: •
Állattartó üzemek;
•
Egyéni vállalkozók, őstermelők;
Célcsoport: szarvasmarha tartással foglalkozó szervezetek egyéni vállalkozók, őstermelők; 2.3 Energiaültetvények (gyorsan növő akác, nyár, fűzfajok), energiafű termesztése A Kelet-Mecsek térségében az alacsony termőképességű nehezen megművelhető, jórészt jelen pillanatban is parlagon álló területeken lehetőség nyílik olyan növények ültetésére, amelyek jól hasznosíthatók akár az ipari, akár a családi szükségleteket fedező (alternatív) energiaforrások biztosítására. E célkitűzés megvalósulása hozzájárul az eró-
54
zióvédelemhez, a vidék olcsó energiabázisának megteremtéséhez, valamint alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosításához a térség lakossága számára. Fejlesztési cél: •
Energiaerdő, energia fű telepítése, fenntartása, hasznosítása;
Kedvezményezettek: •
Megfelelő adottságú területek tulajdonosai, bérlői;
Célcsoport: helyi lakosság, az ingatlanok tulajdonosai, bérlői; 2.4 Hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés Sérülékeny vízbázisok (pl.: Magyaregregy) védőterületein, illetve vízfolyások parti sávja esetén vízvédelmi célból lehet szükséges ezen fejlesztési cél megvalósítása, mely elősegíti a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés jelentős csökkentését, hozzájárul a tájegységre jellemző természet-közeli állapot visszaállításához, illetve fenntartásához. Fejlesztési cél: •
Sérülékeny vízbázisok védelme;
Kedvezményezettek: •
Ingatlan tulajdonosok;
Célcsoport: települési önkormányzatok, ivóvíz ellátást biztosító szervezetek, helyi lakosság; 2.5. Vizes élőhelyek – halastavak – megőrzése A Kelet-Mecsek védett természeti értékeihez és ökológiai adottságaihoz igazodóan szükséges a vizes élőhelyek, különösen a halastavak megóvása, mely egyúttal biztosítja a vízi életközösségek, a táplálkozó- és költőterületek fennmaradását a rovar-, kétéltű és madárfajok számára, illetőleg hozzájárul a környezetterhelés csökkenéséhez. Fejlesztési cél: •
Vizes élőhelyek megőrzése
Kedvezményezettek: •
Ingatlantulajdonosok
Célcsoport: Ingatlantulajdonosok, helyi lakosság
55
2.6. Ökológiai állattenyésztés és növénytermesztés A nagyüzemi szinten előállított élelmiszerek mellett a jövőben – az előrejelzések szerint – megnő a kereslet a jobb minőségű kisgazdaságokban előállított termékek iránt. Ezen termékek üzleti forgalmazására természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az előírt és gyakorlatban ellenőrzött technológiát a termelők alkalmazzák, illetve betartják. Az integrátori programoktól eltérően a termelők egy franchise jellegű láncolat tagjai lehetnek, mely egyúttal a magasabb minőségű, akár tájjellegű termékek magasabb áron történő értékesítését teszi lehetővé kistermelői szinten is. Ez a típusú gazdálkodás elősegíti a természeti erőforrások védelmét, a kiváló minőségű élelmiszerek előállítását, a modern fogyasztói elvárásoknak megfelelő, egészséges termék előállítását, a műtrágyák, növényvédő szerek és kémiai segédanyagok felhasználásának célszerű korlátozását, a biodiverzitás megőrzését, a károsítók fellépésének veszélyességi küszöbérték alatt tartását megelőző, szelektív kezelésekkel. Fejlesztési cél: •
ökológiai állattenyésztés és növénytermesztés;
Kedvezményezettek: •
mezőgazdasági kistermelők
Célcsoport: egyéni vállalkozók, őstermelők, TÉSZ-ek; 2.7. Erdőtelepítés Fejlesztési cél: •
A térségben található, erdősítésre alkalmas, kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területek hosszú távon tervezett ökológiai szemléletű hasznosítása gazdasági és egyéb célú erdők telepítésével;
•
Megújuló erőforrás biztosítása;
•
A telepített erdők sokrétű, többfunkciós hasznosítása (a gazdasági funkciókon túlmenően közcélú jóléti és parkerdők, védelmi célú erdősítések);
•
A magánkézbe került erdősítésre alkalmas, kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területek erdősítése, szakszerű művelés folytatása, integrációk (nagyobb kiterjedésű erdőbirtokossági társulatok);
56
•
Az erdőtelepítéseknél figyelembe vehető a méhészeti ágazat fellendítését segítő fafajok telepítése;
•
A fakitermeléssel kapcsolatos iparszerkezet kialakítása (bútoripar, mezőgazdasági termékek csomagolóanyagainak előállítása;
•
A falusi kézművesipart segítő ültetvények telepítése (fűz, nyár, dió, tölgy, cseresznye, keményfa fajták);
•
A karácsonyfa-ültetvények, fenyőültetvények telepítése az arra alkalmas területeken mind szélesebb fajtaspektrumot átölelő alfajokkal;
Kedvezményezettek: •
Települési önkormányzatok, MEFA Rt., ingatlantulajdonosok;
Célcsoport: helyi lakosság, települési önkormányzatok, MEFA Rt., ingatlantulajdonosok; 3. Falukép javítás, a települések egységes arculatának tovább fejlesztése A Keleti Mecsek térségének települései eddig is jelentős eredményeket értek el a vonzó települési arculat kialakításában, ami többek között a környezetbe illeszkedő buszvárók, a közterületek virágosítása, utcabútorok elhelyezése formájában valósult meg. Természetesen további intézkedések szükségesek a közterületek állapotának javítása érdekében, amelyek végeredményben hozzájárulnak az általános életminőség javulásához, a népességmegtartó képességének fokozásához, bizonyos tekintetben a vállalkozási és foglalkoztatási lehetőségek javításához. Fejlesztési célok: •
A térségi településkaraktert őrző és erősítő településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítása, a természeti környezethez és a településképhez illeszkedő utcabútorok, játszóterek és közterületi virágtartók egységes rendszerének kialakítása, létrehozása és telepítése;
•
A településekhez tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme.
Kedvezményezettek: •
57
Keleti Mecsek egyesület
•
Települési önkormányzatok
Célcsoport: helyi lakosság települési önkormányzatok 4. A települések tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és azok megjelenítéshez szükséges feltételek biztosításának támogatása A Kelet-Mecsek térsége a különböző népcsoportok eltérő kultúrájának gazdag hagyományait őrzi. A magyar, a sváb és a csángó kultúra egymásmellettisége a térség olyan különleges értékét képezi, amely lehetőséget teremt arra, hogy e sokszínűséget és egyben egyediséget akár nemzetközi szintű események keretében is bemutathassa. E gazdag kulturális örökség a jelen számára azt a felelősségteljes feladatot szabta, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei ismerhessék, átélhessék és tovább őrizzék a kulturális hagyományokat. 4.1. A térség művészeti életének – népművészet, kézműipar, ipartörténeti emlékek – bemutatása és fejlesztése A bányászati emlékhelyek tervezett pécsbányatelepi megjelenítéséhez való kapcsolódás lehetőségét hordozza magában a Szászvártól délre elhelyezkedő felhagyott bányaterület a bányatelep maradványaival. A bányászati emlékhelyek rendszerének kialakításával pótlólagos vendégkör nyerhető meg a megye és a térség számára, illetve a már itt lévő vendégek tartózkodási ideje hosszabbítható meg. Hosszabb távon, a vendégforgalom további növekedésével megfontolandó a Bányászati Múzeum anyagának kitelepítése a valamikori bányatelepre. A térség települései számos további értékes, az adott népcsoportok kultúráját jellemző népművészeti, kézműipari alkotással rendelkeznek. Emellett jelen pillanatban is tevékenykednek olyan alkotók, akik folytatják a régi időktől hagyományozott mesterségeket (pl.: Mezei fazekas műhely). A térség döntéshozóinak feladata e területen kettős: Fejlesztési célok: •
Az alkotások megőrzése és bemutatása a nagyközönség előtt;
•
Közreműködés a népművészeti, kézműipari tevékenységek folytatásához szükséges feltételek biztosításában;
Kedvezményezettek:
58
•
Települési önkormányzatok, mesterségek folytatói;
Célcsoportok: turisták, helyi lakosság, népművészek, kézművesek; 4.2. Hagyományőrző csoportok és iskolai oktatás Megkülönbözetett figyelmet érdemelnek a térség olyan hagyományőrző csoportjai, amelyek különböző formában (pl.: néptánc, énekkar, fúvós zenekar) jelenítik meg az egyes települések kulturális értékeit. Ezek a csoportok jelen pillanatban is alkalmasak arra, hogy tudásukat átadják a felnövekvő nemzedékek számára, melynek egyik legmegfelelőbb formája az alapfokú oktatás alap- és fakultatív tanterveiben történő beépítés. Az iskola a tudásanyag elsajátításán túl annak rendszeres gyakorlati alkalmazásában is közreműködhet, ami erősíti a kultúra szélesebb körű megismerését és továbbélését a közösség számára. Fejlesztési cél: •
A hagyományőrző csoportok működési feltételeinek támogatása;
•
A hagyományok a térség kulturális értékeinek megismertetése és elsajátítása rendszeres iskolai oktatás keretén belül;
Kedvezményezettek: •
Hagyományőrző csoportok, iskolák;
Célcsoportok: turisták, helyi lakosság, ifjúság; 4.3. Műemlékek, helyi védettség alatt álló építmények megőrzése A térség településein számos olyan létesítmény található, amelyek vagy helyi védettség alatt állnak, vagy az országos szintű műemlékek között találhatók (pl.: köblényi templom, magyaregregyi Arnold ház, vékényi harangláb, stb.). Ezek az építmények nem csupán a térségi kultúra fontos részét képezik, de egyúttal érdemi turisztikai vonzerőt is képviselnek, ezért megőrzésük az egész térség számára kiemelkedő feladat. Fejlesztési cél: •
A védettség alatt álló létesítmények felújítása, állagának megóvása, bemutatása a nagyközönség számára;
Kedvezményezettek: •
Települési önkormányzatok, egyházi szervezetek;
Célcsoport: turisták, helyi lakosság
59
4.4. A két vár (szászvári vár, Máré vár) fejlesztésének támogatása Mind a szászvári vár, mind pedig a Máré vár a műemlékek sorába tartozik, kiemelésüket viszont nem csupán különleges térségi jelentőségük indokolja, hanem a 4.3. alatt szereplő létesítményekhez képest eltérő tulajdonosi, kezelői szerkezetük is. A két vár a térség meghatározó turisztikai attrakciói közé sorolható, azonban jelenlegi állapotuk azonnali és jelentős mértékű beavatkozást igényel. Fejlesztési cél: •
A két vár látogathatóságát, állagmegóvását biztosító fejlesztések megvalósítása;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület, települési önkormányzatok, Kincstári Vagyonigazgatóság;
Célcsoport: turisták, helyi lakosság; 5. Humánerőforrás fejlesztés 5.1. Térségi át- és továbbképzési program A térség humán erőforrás mutatóit tekintve elmondható, hogy a természetes fogyás és az elvándorlási többlet mellett jelentős mértékű az elöregedés. Éppen ezért kiemelt fontosságú a térség népesség szerkezetének javítása és a népességszám csökkenő tendenciájának mérséklése, illetve megváltoztatása. Különösen hangsúlyos az aktív népesség, leginkább a fiatal lakosság megtartása. Mivel a térség képzettségi, aktivitási és munkanélküliségi mutatói sem túl kedvezőek, a humán infrastruktúra fejlesztése – népességmegtartó szerepe mellett, többek között a gazdaság és a turizmus fejlesztése érdekében is – nélkülözhetetlennek tűnik. A munkanélküliek számának mérséklése, a munkaerőpiacon hátrányba került munkaképes korú lakosság esélyegyenlőségének megteremtése és a közösség életminőségének fejlesztése a népesség képzettségi színvonalának – mint hangsúlyos, de nem az egyedüli ismérvmutató – emelésével valósítható meg. Tapasztalat, hogy a vállalkozók nagy többsége a tőke mellett leginkább a vállalkozási és a vállalkozáshoz szükséges ismeterekben szenvednek hiányt. Ennek alapján eredményes lehet egy – nem csak a térség egészét érintő – vállalkozási oktatási program kialakítása sokágú (és hozzáférhető) külső támogatással.
60
A képzési formák kialakításánál hangsúlyos lehet az általános vállalkozói képzés kezdő vállalkozók számára; a mezőgazdasági vállalkozók általános képzése; idegen nyelvi képzés, vagy például számítástechnikai képzés. Fejlesztési cél: •
Munkanélküliek át- továbbképzése;
•
Piacképes szaktudás elsajátításának biztosítása az aktív korú népesség számára;
Kedvezményezettek: •
OKJ képzést biztosító szervezetek;
Célcsoport: munkanélküliek, vállalkozók, aktív korú népesség; 6. Környzetvédelmi program 6.1. A völgységi patak és a bányaterületek rehabilitációja A Völgységi patak revitalizációra tervezett szakasza Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy közigazgatási területén helyezkedik el. A térképre tekintő szemlélődő a Völgység egyik legszebb részén, a Mázai faluárok és a Magyaregregyi faluvég Nyárádi árka között találja meg a jelzett vízfolyásszakaszt. A Völgységi patak 33+300 számú szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület: 68 km2. A mederre jellemző, hogy a különféle behatásokra rendkívül érzékeny. Így a változó nagyságú vizek, beavatkozások /akár kis eltorlaszolások/ jelentős mederelfajulásokkal járnak- járhatnak. Ennek oka, hogy az egész völgy durva homokos-kavics ágyon nyugszik, és a rézsűoldalak laza szerkezetű anyaga sem biztosítja tartósan a stabilitást, azaz a rézsűoldalak suvadtak, a mederfenék kiszélesedett. A meder további jellemzője, hogy jelentős mértékben növényzettel borított. Ez stabilizálja a medret, viszont jelentős lefolyást akadályozó tényező, ezáltal árvízi ki-, illetve elöntések kiváltó oka. Ennek figyelembe vétele a revitalizáció egyik fontos követelménye. Fél évszázaddal ezelőtt a patak üde, tiszta vize, a természeti környezet jelentős vonzereje volt a térségnek. A természeti adottságokat figyelmen kívül hagyó nagyüzemi mezőgazdaság, a komfortosodó falvak jelentős környezeti terhet jelentettek a terület fő befogadójául szolgáló Völgységi pataknak. Most újra fontosnak érzi mindenki, hogy az ökológiai elvek kiemelkedő szerepet kapjanak a területen. Ebben nagy segítséget jelent,
61
hogy a teljes szakaszon – azaz a felsorolt településeken – megvalósításra került a teljes csatornázottság, így az egyik fő szennyező forrás megszűnt. A lakosság érzékenysége is jelentős mértékben változott. Egyre több embernek jelentkezik igénye a természet meglévő értékeinek védelméért, az élhető környezetért. Az együttesen elhatározott revitalizáció elindítása ennek segítését tűzte ki céljául. A szénbányászat a Mecseki Szénbányák Északi /szászvári/ Bányaüzemében 1995-ben megszűnt, 187 évi munka után. Az egykori bányaüzem különféle célú épületeit a bezárás és részleges rekultiváció után jelentős részben lebontották, mindössze néhány épület maradt meg, amelyek közül néhány magántulajdonba, a legnagyobb – volt fürdő-, irodaés mentőállomás-épület – az önkormányzat tulajdonába került, 2003-ban, a hozzájuk kapcsolódó, közel 50 hektáros, mára már összefüggő erdővé váló egykori üzemi területtel együtt. Már korábban önkormányzati tulajdonba került és jelenleg is az, az egykori iskolaépület, amely néhány éven át turistaházként üzemelt /0164/2 hrsz/. Az egykori bányatelken a rekultiváció után megmaradt, még használható építmények és környezetük területe, ahol igény és megfelelő közművesítés esetén a szomszédos természetvédelmi területet nem zavaró létesítmények elhelyezhetők. A volt szászvári bánya bányatelkének rekultiválása – erdősítése – befejezendő, illetve folytatandó. Fejlesztési célok: •
A völgységi patak ökológiai szemléletű revitalizációja, turisztikai vonzerejének növelése;
•
A volt bányaterületek védett természeti környezetnek megfelelő helyreállítása, a hasznosítható ingatlanok új funkcióval történő megtöltése;
Kedvezményezettek: •
Baranya-Csatorna Menti Vízi Társulat;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: turisták, helyi lakosság; 6.2. Szelektív hulladékgyűjtési program A Kelet-Mecsek térségében már megvalósult a térségi szintű hulladékgyűjtés és elhelyezés, mely magasabb szintű (regionális) tervek alapján várhatóan tovább fog fejlődni. Mindemellett szükséges a hulladékok szelektív gyűjtése, mely alapfeltétele a hulladékok további hasznosításának, környezetbarát ártalmatlanításának. A szelektív gyűjtés bizto-
62
sítása mellett azt is szükséges elérni, hogy a lakosságban tudatosodjék a hulladékok szétválogatásának értelme. Fejlesztési célok: •
A szelektív hulladékgyűjtés kialakítása;
•
Megfelelő PR tevékenység a települések lakosságának irányába a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának biztosítása érdekében;
Kedvezményezettek: •
Szelektív hulladékgyűjtést végző szervezet;
Célcsoport: helyi lakosság; 6.3. A jogi környezet (helyi szintű rendeletek) koordinációs programja Számos önkormányzat alkotott már a térségben különböző környezetvédelmi tartalmú helyi rendeletet. A környezetvédelem tipikusan olyan terület, melynek céljai csak térségi, illetőleg globális szinten valósíthatók meg. A sikeres célmegvalósítás érdekében szükséges a konkrét tevékenységeket szabályozó helyi rendeleteket
összehangolni,
esetleg a térség egészére vonatkozó rendelettervezetet kialakítani. Fejlesztési cél: •
Helyi rendeletek összehangolása, térségi szintű rendelet kialakítása;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület
•
Települési önkormányzatok
Célcsoport: közigazgatási szervezetek, helyi lakosság 7. Infrastruktúra fejlesztés Humán infrastruktúra 7.1. A szociális ellátórendszer személyi és tárgyi eleminek továbbfejlesztése A térség lakosságának életkor szerinti összetételét megvizsgálva megállapítható, hogy a lakosság átlagéletkora egyre emelkedik, egyre több az idős, esetleg családjától távol élő ember, aki a saját maga ellátására egyre nehezebben képes. A települési ellátások keretében néhány önkormányzat biztosít az idősek számára különbözőlehetőségeket, mint pl.: az idősek klubja, bizonyos szintű házi gondozás, azonban sajnos, egyre többen van-
63
nak azok, akiknek ez már nem elegendő, önmaguk ellátásában további segítségre szorulnak. A Kelet-Mecsek térségében jelen pillanatban nem működik e problémák megoldására hivatott idősek otthona Egy ilyen létesítmény földrajzi koncentrációját igazolja az is, hogy a legközelebbi hasonló intézmény Mágocson Szászvártól kb. 17 km-re található nagyközségben működik 1987. óta. Jelenlegi férőhelyek száma 35, amelyből 18 fő emelt szintű ellátásban részesül. Várakozólistán állnak sorban azok az idős emberek, akiknek igényét azonnal nem tudják kielégíteni. A következő intézmény Komlón, Szászvártól – a létesítmény kialakításához tervekkel és megfelelő ingatlanokkal rendelkező településtől – 20 km-re található, mintegy 30 ezres lélekszámú, volt bányászváros, ahol jelenleg két bentlakásos szociális otthon működik. Térségünkön belül csak speciális, fogyatékos embereket ellátó otthon működik (Mázán pszichiátriai betegek otthona). A térségünk közelében lévő további intézmények már Tolna megyéhez tartoznak. Váralján – kb. 10 km-re – hétközi bentlakást biztosító otthon működik, ideiglenes működési engedéllyel. Bonyhádon – 15 km távolságra – egy volt szállodából alakítottak ki nemrégiben emelt szintű ellátást biztosító otthont. Szekszárd-Palánkon – kb. 35 km távolságra – működik továbbá egy 90 férőhelyes otthon. Fejlesztési cél: •
Térségi szintű ellátást biztosító idősek otthona létesítése;
Kedvezményezett: •
Szászvár község önkormányzata;
Célcsoport: a térség időskorú lakossága; 7.2. A térségi szintű alapfokú egészségügyi ellátást biztosító feltételek fejlesztése Az alapfokú egészségügyi ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladat, mely térségünkben jellemzően már most is társulási formában valósul meg. A megfelelő szintű egészségügyi ellátás biztosításához szükségesek olyan létesítmények (pl.: labor, különböző egészségügyi berendezések) amelyek gazdaságos működtetése térségi szinten esetleg egyes alkörzetekben lehetséges. Fejlesztési célok:
64
•
Térségi szintű diagnosztikai létesítmény működtetése;
•
Orvosi rendelők modernizálása az egyes körzetekben;
Kedvezményezettek: •
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: helyi lakosság; 7.3. Iskola modernizációs program A területi különbségek mérséklésének egyik fontos eleme az iskolák (pl.: nagyvárosi, kisebb települési) és ezzel együtt a végző diákok közötti színvonalbeli különbségek csökkentése, megszüntetése. Az iskola fenntartás racionalizálását célzó program mellett nélkülözhetetlen a térségi szerepkörhöz jutó intézmények modernizálása, hiszen a racionalizálási folyamatnak csak így lehet értelme. Ezért szükséges biztosítani a térségi szereppel rendelkező alapfokú oktatási intézmények személyi (magas fokú képzettséggel rendelkezők alkalmazása, továbbképzéseken való részvétel, stb.) és tárgyi (épület felújítások, számítástechnikai háttér fejlesztése, stb.) működési feltételeinek fejlesztését, valamint az igénybevevők intézményekbe történő eljutását. Fejlesztési célok: •
A térségi alapfokú oktatási centrumok modernizálása;
•
Iskolabusz(ok) beszerezése, működtetése;
Kedvezményezettek: •
Térségi szintű feladatellátást biztosító önkormányzatok;
Célcsoport: a térség általános iskolás korú gyermekei; Vonalas (reál) infrasrtuktúra 7.4. Belterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése A települések jelentős részében mindezideig nem valósult meg teljes egészében a belterület utak aszfalttal történő borítása. A már aszfaltozott belterületi utak állagát jelentősen lerontották a különböző beruházások, úgymint a vízelvezetés, majd a földgázvezeték kiépítése, illetőleg a szennyvíz csatornarendszer kialakítása. A belterületi utak állapota hatást gyakorol a turisztikai vonzerőre, a lakosság általános életminőségére, illetve a helyi gazdaságra, a vállalkozások megközelíthetőségének biztosítása útján. Fejlesztési célok: •
65
Az aszfaltburkolattal nem rendelkező belterületi szakaszok aszfaltozása;
•
A leromlott állapotú útszakaszok felújítása;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: helyi lakosság 7.5. Térségen belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése A térség zsáktelepüléseinek (Alsómocsolád, Hegyhátmaróc, Köblény) közúti hálózatba történő integrálása jelentősen javíthatja ezen települések elérhetőségét, illetve fejlődési lehetőségeit. További fontos elem falusi és szelíd turizmussal konform közlekedési lehetőségek kialakítása, illetve javítása. Elsődleges cél a kerékpárutak kialakítása mind a Völgységi-patak tengelyében, mind Alsómocsolád irányából az előbbi tengely felé, ezen utak, nem pusztán turisztikai célt szolgálnának, ezért a turisztikai ágazati forrásokon túl is számíthatnának támogatásra. A kerékpárutak kiépítésével párhuzamosan a biztonságos kerékpár tároló rendszerek kialakításáról is szükséges gondoskodni, elsősorban a látványosságok, illetve a vendéglátóhelyek közelében. A kerékpáros barát környezet kialakítása révén a kerékpáron érkező kirándulóforgalom is növelhető, amely hozzájárul a térségi turisztikai szolgáltatók bevételeinek növekedéséhez. Fejlesztési célok: •
Zsáktelepülések megszüntetése, összekötő utak építése
•
Kerékpárutak kialakítása
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: turisták, helyi lakosság; 7.6. Csatornázási programok A települések jelentős részén már megvalósult a szennyvíz csatornahálózat kialakítása, ahol erre még nem került sor, ott a környezet védelmének és az egészséges ivóvízbázis megőrzésének érdekében ki kell építeni azt.
66
A térség településeinek csaknem mindegyikén problémát jelent a csapadékvíz megfelelő elvezetése. Ennek hiánya több település esetén már jelentősebb károkat okozott. A hosszú távú előrejelzések szerint a globális éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban kell számítani hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű csapadékra. A további károk megelőzése érdekében szükséges a térség településein a megfelelő vízelvezetési rendszereket kialakítani. Fejlesztési célok: •
Hiányzó szennyvízcsatorna hálózat kiépítése;
•
Belterületi vízelvezetés kialakítása, felújítása;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Települési önkormányzatok;
Célcsoport: helyi lakosság 7.7. Szélessávú internet kialakításának térségi programja „Hozzáférés – elérhetőség”, „vidéki – elmaradott területek gazdasági életének élénkítése”, „információs társadalom – tudás alapú társadalom”, „e-közigazgatás”, mind olyan divatos szlogen, amely valamilyen mértékben kötődik a világháló használatához, pontosabban annak korszerű (szélessávú) használhatóságához. A szélessávú internet hálózat ezideig nem alakult ki térségünkben, ezért a további fejlődés lehetőségének megteremtése érdekében szükséges annak kiépítése. Fejlesztési cél: •
Szélessávú internet elérhetőség biztosítása a Kelet-Mecsek térségében;
Kedvezményezettek: •
Keleti Mecsek Egyesület;
•
Települési önkormányzatok
•
Fejlesztést megvalósító szervezet
Célcsoport: helyi lakosság, vállalkozások, közigazgatási intézmények, oktatási centrumok;
67
8. A térkapcsolatokat biztosító intézményrendszer fejlesztése A településüzemeltetési feladatok, valamint a területfejlesztési célok térségi szintre történő helyezése jelzi azt a folyamatot, amely az erőforrások koncentrálása mellett kívánja megtalálni azt az optimális területi egységet, amely a legmegfelelőbben képes az adott feladatok, célok megvalósítására. Ugyanakkor nem szabad, hogy a koncentráció áldozatául essenek azok az alulról jövő kezdeményezések, melyek esetünkben a Keleti Mecsek Egyesület koordinációja mellett kívánják e térség fejlődését biztosítani. Ellenkező esetben – vagyis egy más, központilag meghatározott területi egység kizárólagos támogatása esetén – a felülről jövő kezdeményezések helyi legitimációs bázis és elfogadás hiányában nem, vagy nem megfelelő módon teljesülhetnek és nem elsősorban a térség számára igazán fontos célokat szolgálják. A Keleti Mecsek Egyesület a térség településeinek térségi szintű fejlesztési koordinációját hivatott ellátni a tagok által meghatározott célok figyelembe vétele mellett. Az egyesület munkaszervezete legalább öt dolgot egyesít és nyújt a térség számára: információt, szakértelmet, technikát, közösségi teret és szervezést. Az egyesület eredményes működésének szükségszerűen megvannak a személyi és tárgyi feltételei. Az egyesület céljainak megvalósításához (pl.: turizmusfejlesztés) és térségi koordinációs, fejlesztési tevékenységének biztosításához magasan kvalifikált munkatársak alkalmazására van szükség. Mindemellett szükséges biztosítani azokat a tárgyi feltételeket, amelyek lehetővé teszik munkájuk legmagasabb szinten történő végzését. Fejlesztési cél: •
Az egyesület – munkaviszony jellegű – alkalmazási lehetőségeinek biztosítása, fejlesztése;
•
A munkavégzéshez, az egyesület céljainak eléréséhez szükséges tárgyi eszközök biztosítása, fejlesztése;
Kedvezményezett: •
Keleti Mecsek Egyesület
Célcsoport: térség iránt elkötelezett magasan kvalifikált munkavállalók, települési önkormányzatok
68
9. A határon átnyúló együttműködés fejlesztésének programja A térség településeinek többsége önállóan, egyenként igen kiterjedt partnerkapcsolatokkal rendelkezik mind nyugati, mind keleti irányba. A partnerkapcsolatok kialakítása akár települési, akár térségi szinten komoly előnyöket jelenthet, amely – többek között – a kulturális élet fejlődésében, a gazdasági élet élénkítésében, a turizmus fejlesztésében biztosíthat konkrét eredményeket. Térségi szinten mindez ideig nem került sor partneri kapcsolatok kialakítására, pedig hasonló területi egységben működnek területfejlesztési szervezetek a szomszédos Ausztriában, illetve Németország egyes tartományaiban. A térségi szintű együttműködés új dimenziója épp azoknak a lehetőségeknek a kiaknázását segítheti elő, amelyek települési szinten nem léteznek, vagy nem értelmezhetők. Fejlesztési cél: •
Kiterjedt (határon átnyúló) partnerkapcsolatok kialakítása és ápolása helyi, de különösen térségi szinten;
Kedvezményezett. •
Keleti Mecsek Egyesület
Célcsoport: környező országok hasonló területi egységei 10. Iparfejlesztés A térség jelenlegi potenciálja a feldolgozó, azon belül a könnyűipar fejlesztését teszi lehetővé. A korábbi textil és cipő ipari vállalatok jelenleg csak részlegesen foglalkoztatott munkaerő bázisa egyik alapját képezheti a könnyű ipari fejlesztéseknek. Problémát jelent, viszont a jelen pillanatban működő vállalkozások mérete, üzleti stratégiája és nem utolsó sorban a vállalkozások működését befolyásoló külső, objektív tényezők. A térségben működő ipari vállalkozások kisvállalkozások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül valamely nagyobb cég bedolgozói, vagy értékesítői hálózatába. Ezáltal nem élvezhetik egy nagyobb szervezet által nyújtott olyan hosszú távú előnyöket sem, amelyeket a nagyvállalat által lefedett felvevő piac, a szállítás, termelés szervezettsége, tervezhetősége, stb. jelent. Tapasztalható az is, hogy nem mindig jelenik meg a folyamatos működést garantáló tulajdonosi érdek sem. Ennek oka kereshető a tulajdonos üzleti stratégiájában, de ez az ok lehet a vállalattól független megrendelői bizonytalanságban, kiszámíthatatlanságban rejlő tényező.
69
Mivel a térség lakossága nem képez olyan mértékű kínálatot, amely képes lenne eltartani a könnyűiparban dolgozó helyi munkaerőt, ezért viszonylag biztos és kiszámítható kitörési pontot a potenciális munkaerő nagy-(esetleg multinacionális) vállalaton belüli, illetve annak bedolgozó foglalkoztatása jelenthet. A piacra való bejutás és maradás természetesen működhet kisebb (a jelenlegi struktúrához hasonló) keretében is, ám annak minden veszélyével és bizonytalanságával. Szükséges kiemelni, hogy mind a megyei, mind a regionális szintű programozási folyamatban kiemelt szerepet játszik a kisvállalkozások támogatása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalkozások fejlesztésére rendelkezésre fognak állni olyan pályázati lehetőségek, amelyek az anyagi háttér biztosítását hivatottak megteremteni. Ezen túlmenően a megyei, regionális programok a kisvállalkozások intézményi hátterét is létre kívánják hozni, amelynek elsősorban a szaktanácsadás, az információáramlás, az egyes partnerek közötti együttműködés létrehozása (és ezáltal az integráció megteremtése) a legfőbb feladata. Fejlesztési cél: •
Kis- és középvállalkozásokból álló bedolgozói hálózat létrehozása;
Kedvezményezettek: •
Kis- és középvállalkozások;
Célcsoport: Kis- és középvállalkozások
70
