LISZT FERENC ZENEISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BAJA 2004

1

Liszt Ferenc Zeneiskola

Pedagógiai Program

A LISZT FERENC ZENEISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BAJA 2004

2


Pedagógiai Program

„Az ember tisztább zenei világképe kétség kívül hozzájárul majd általános világképe tisztulásához. Azért van olyan óriási fontossága a zenei nevelésnek, mert a ritmus és a dallam hatolnak be a lélek belsejébe, azt hatalmas erıvel megragadják, s rendet hozva magukkal, azt, aki helyes elvek szerint nevelkedik rendezett lelkő emberré válik.” /Platon/

3


Pedagógiai Program

TARTALOM............................................................................................................. 3 1. BEVEZETÉS A pedagógiai program jogszabályi alapjai .......................................................... 4 1.1 Igazgatói köszöntı............................................................................................... 5 1.2 Az iskola státusza ................................................................................................ 6 1.3 Az iskola rövid története ..................................................................................... 9 2. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................ 10 2.1 Az intézmény szerepe a helyi oktatásban............................................................ 10 2.2 Az intézmény szerepe a város kulturális életében............................................... 10 2.3 Az intézmény szerepe nemzetközi színtereken ................................................... 11 2.4 Hagyományaink .................................................................................................. 12 2.5 Eredményeink...................................................................................................... 13 2.6 Intézményi jövıkép ............................................................................................. 13 3. AZ ISKOLA SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ................................. 14 3.1 Személyi feltételek .............................................................................................. 14 3.2 Tárgyi feltételek .................................................................................................. 16 4. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSE ................................................................................ 18 4.1 Az iskola irányítási rendszere ............................................................................. 18 4.2 A tanulói jogviszony létesítése, megszőnése ...................................................... 18 4.2.1 Tanulói jogviszony létesítése ........................................................................... 18 4.2.2. Tanulói jogviszony megszőnése...................................................................... 19 4.3 A képzés szerkezete ............................................................................................ 19 4.4 Képzési szakaszok............................................................................................... 19 5. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI................ 20 5.1 Pedagógiai alapelveink........................................................................................ 20 5.2 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai céljai ............................... 20 5.3 A zenével nevelı iskola....................................................................................... 22 6. OKTATÁSI PROGRAM, TANTERVEK ........................................................ 24 6.1 Iskolánk helyi tanterve ........................................................................................ 24 6.2 Tantárgyak........................................................................................................... 24 6.2.1 Tantárgyak óraszámai ...................................................................................... 24 6.2.2 Óraterv hosszú tanszakokon............................................................................. 25 6.2.3 Rövid tanszakok ............................................................................................... 25 6.3 A tananyag és taneszköz kiválasztásának elvei................................................... 25 6.4 A tanszakokon folyó nevelı- oktató munka........................................................ 26 7. SZAKMAI ELLENİRZÉS AZ ISKOLÁBAN ................................................ 30 7.1 Beszámoltatás, vizsga.......................................................................................... 30 7.2 A növendék munkájának értékelése .................................................................... 31 7.3 Az iskola magasabb évfolyamaiba való lépés feltételei...................................... 31 7.4 A zeneiskola munkarendje .................................................................................. 32 7.5 Érdekvédelem...................................................................................................... 32 8. MINİSÉGBIZTOSÍTÁS ................................................................................... 32 9. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK................................................................................ 33 10.MELLÉKLETEK............................................................................................... 34

4


Pedagógiai Program

Liszt Ferenc Zeneiskola Nevelési /Pedagógiai programja (6500 Baja, Dózsa György út 18.) OM azonosító szám: 039447

1.

BEVEZETÉS

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / 31.§ (1-3.bek.)/ és módosításai. A nevelési- oktatási intézmények mőködésérıl szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet. A „32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM. rendelet „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja”. Az 1/1998. OM rendelet 7. sz. melléklete: „Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl”. Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata.

5


Pedagógiai Program

1.1 IGAZGATÓI KÖSZÖNTİ

Tisztelt Kollégák, Tisztelt Szülık, Tisztelt Mővészetpártolók!

A Liszt Ferenc Zeneiskola napjainkban is méltó tolmácsa a zenei nyelvnek, a zenei nevelésben részesülık és a zenét szeretı bajai polgárok számára. A régmúltból származó, igényes zenei múlttal rendelkezı iskolánk ma is küldetést teljesít városunkban. A bajai zenei élet vérkeringésének része, aktív résztvevıje. A szakmailag is országosan elismert bajai Liszt Ferenc Zeneiskola a zenei pályán közremőködı mővészeket, kiváló zenetanárokat és zeneszeretıvé vált emberek ezreit nevelte és neveli ma is. A városban mőködı alapfokú mővészetoktatási intézményként a felelısségünk rendkívül nagy, hiszen értéket kell közvetítenünk, melyre a 75 éves múlt kötelez bennünket.

Kunosné Dankó Ilona igazgató

6


Pedagógiai Program

1. 2 AZ ISKOLA STÁTUSZA /Alapító okirat alapján/

Az alapító okirat száma:

72/2004. Kth. sz. határozat

Az intézmény neve:


OM. azonosítója: 039447 Az alapítás idıpontja: 1929. Az intézmény mőködését jelen alapító okirat alapján 2004. szeptember 01. napjától végzi. Tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik ezen alapító okirat jóváhagyása elıtt végzett feladataihoz. Az alapító, illetve a fenntartó neve:

Baja Város Képviselı -testülete

Az alapító, illetve a fenntartó címe:

6500 Baja, Szentháromság tér 1.

Az intézmény székhelye:

6500 Baja, Dózsa Gy. út 18.

Telephelyek felsorolása, címe: 1. számú telephelyre vonatkozó adatok: Bácsalmás Címe: 6430 Bácsalmás, Szent János út 9. 2. számú telephelyre vonatkozó adatok: Szentistváni ÁMK Címe: 6500 Baja, Dózsa Gy. út 131-133. B épület 3. számú telephelyre vonatkozó adatok: Magyarországi Németek Mővelıdési Központja Általános Iskola Címe: 6500 Baja, Duna u. 33. Az intézmény típusa: Alapfokú mővészetoktatási intézmény- zenemővészeti ágon Az intézmény tagozatainak (tanszakainak) megnevezése: Tanszakok: -zongora, szintetizátor -vonós -fa és rézfúvós -ütı -magánének -szolfézs Az intézmény felügyeleti szervének neve, címe: Baja Város Képviselı- testülete Címe: 6500 Baja, Szentháromság tér 1.

7


Pedagógiai Program

Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma:

541037100100

Az intézmény mőködési területe: Baja város és térsége Az intézmény jogállása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása, és megnevezése, alaptevékenysége szakfeladatonként: 80130 801.313 Alapfokú zeneoktatás (szj 80.10.12.0) Évfolyamok száma: 12 Engedélyezett férıhelyek száma, a maximális befogadóképesség (gyermek-, tanulólétszám) Maximális létszám: 380 fı Iskola esetén az évfolyamok száma: 12 Évfolyamok számának megjelölése tagozatonként: Tanszakok: -zongora, -szintetizátor -vonós -fa : furulya, fuvola klarinét, szaxofon -rézfúvós: harsona, tuba trombita -ütı -magánének -szolfézs:

alapfok: továbbképzı

12 évfolyam 8 évfolyam 12 évfolyam 12 évfolyam 10 évfolyam 10 évfolyam 12 évfolyam 12 évfolyam 7 évfolyam 4 évfolyam 4 évfolyam

1 koncertterem 13 tanterem 1 kottatár

Az intézmény (és tagintézményeinek) gazdálkodási jogállása: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkezik elıirányzatai felett. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Türr István Gazdasági Szakközépiskola látja el.

Az intézmény részére a feladatellátáshoz biztosított vagyon megnevezése Az intézmény használatában lévı, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbiak szerint:

8


Pedagógiai Program

a.) 1087/2 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı m2 nagyságútermészetben Baja, Dózsa György út 18. szám alatti ingatlanvagyon, b.)a leltár szerinti ingóvagyon: -érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok és azok korlátai: Baja Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 10/1994. Ktr. sz. önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. Ellátható vállalkozási tevékenység meghatározása: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény vezetıjének kinevezési rendjei: Az 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, továbbá az 1992. évi XXXIII. tv. és a 138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet szerint a Képviselı –testület által. Az intézmény képviseletére jogosult: Igazgató

9


1.3.

Pedagógiai Program

AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE

Baján mőködı zenepártoló társaság 1926-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kört, melynek alapszabályában rögzített feladata volt a zenei nevelés és oktatás megszervezése. Ennek eredményeként 1929-ben megalakult és kezdte meg mőködését a Liszt Ferenc Zeneiskola. Kezdetben a tanítás zongora és hegedő tanszakon folyt. Az alapító igazgató Karig Emil, nyugalmazott tanítóképzı intézeti tanár, aki 1929 -1944-ig vezetette az intézményt. A bajai Liszt Ferenc Zeneiskola így az ország legrégebbi zeneiskolái közé tartozik. A mőködését megkezdı zeneiskola tanárai voltak Recska Ilonka (zongora), Szántó Jenı (hegedő), Lukácsné Váczi Jolán (zongora) és óraadó tanára Ernstné Grauaug Antónia (zongora). A világgazdasági válság nagyon megnehezítette az indulást. A kis köri iskola szinte tanévenként költözött. A város 1938-ban megvásárolta a Haynald utcai (ma Táncsics utca 8. szám) épületet a kör székházául, illetve a zeneoktatás céljára. Az intézmény itt mőködött 1983ig. A családi háznak készült épület egyre szőkösebbé vált, tekintve, hogy 1967-ben a 7 fıs álláskeret idıközben 17-re nıtt, és három tagiskola is létrejött Madarason, Bácsalmáson és Garán. 1973-ban kapta meg az iskola a Kis szerbtemplomot (Batthyány utca), amelyben növendékhangversenyek, próbák zajlottak. A kistemplom a közelmúltig az iskola kezelésében állt. 1983-ban költözött az intézmény a jelenlegi helyére, az 1807-ben épült, szépen felújított Dózsa György út 18. sz. alatti Kiegl - féle mőemlékvédelmi épületbe. Ezzel egy idıben megszüntették a zeneiskola önállóságát, és az intézményt az Ének- Zenei Általános Iskolához csatolták. Az 1990/91 – es tanévtıl visszanyerte szakmai önállóságát, gazdaságilag, pedig részben önálló költségvetési szervként mőködik ma is. Ma, a korábbi kihelyezett tagozatok közül Bácsalmáson, a 2003/2004-es tanévtıl két új telephellyel bıvült a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola, a Szentistváni ÁMK –ban (6500 Baja, Dózsa Gy. út 131-133.), valamint a Magyarországi Németek Mővelıdési Központja Általános Iskolájában (6500 Baja, Duna u. 33.) folyik zenemővészeti nevelés és oktatás.

10


Pedagógiai Program

2. HELYZETELEMZÉS 2. 1 AZ INTÉZMÉNY SZEREPE A HELYI OKTATÁSBAN A Liszt Ferenc Zeneiskola a városban mőködı minden közoktatási intézménnyel jó kapcsolatot tart fenn. A növendéklétszám legnagyobb része az általános iskolás korosztályból kerül ki. Tanulóink és tanáraink rendszeres közremőködıi a közoktatási intézmények kulturális rendezvényein, évfordulóin, ünnepségein. Kihelyezett tagozataink létrehozásával is törekedünk az intézményi kapcsolatok szakmai elmélyítésére, ezáltal lehetıséget biztosítva a zenei nevelés kiszélesítésére. 2. 2 AZ INTÉZMÉNY SZEREPE VÁROSUNK KULTURÁLIS ÉLETÉBEN 2004 tavaszán ünnepeltük iskolánk fennállásának 75. évfordulóját. Visszapillantani a múltba, muzsikát idézı, régmúltból származó emlékek szolgáltak táptalajául a zeneiskola létrejöttéhez, Baja város virágzó zenei életének kibontakozásához. Kezdetben a zene iránt érdeklıdık egy része beérte a cigányzenével és a népszínmővek dalaival, ugyanakkor párhuzamosan élt az igényes komolyzene iránti érdeklıdés is. Voltak egységbe tömörült éneklı csoportjai a városnak, közöttük kiemelten az 1861-ben alakult Magyar Dalegylet. Sokféle polgárunk között a csiszoltabb ízléső családok, mint például az Alföldi, Amler, Aszalós, Bajai, Bartsch, Bernhart, Drescher, Éber, Grauaug, Hengl, Melles és sokan mások, otthonaikban adtak helyet a kamarazenének, ahol ambiciózus bajai amatırök muzsikáltak. Híres neves mővészek is szerepeltek Baján, néhányan közülük: Reményi Ede és Liedl Ferenc hegedőmővészek, Menter Sophie német zongoramővész, Popper Dávid csellómővész, Bartók Béla zeneszerzı, zongoramővész és sokan mások. Voltak a zene mővelıi között olyan bajaiak is, akik országos hírnévre tettek szert, mint például, Allaga Géza cimbalom- és csellómővész, Ditelján István zenei doktorátust szerzı pap, zeneszerzı és zongorista, Kodályné Schlésinger Emma zeneszerzı, Melles Béla operaházunk hangversenymestere, Rózsavölgyi Márk a XIX. század hegedővirtuóza. A teljesség igénye nélkül említett mozzanatok érzékeltetik, hogy Baján adva volt a „talaj” a zenei élet kibontakozásához. A múlt hagyományait követve iskolánk ma is szerves része, alkotó eleme Baja város kulturáliszenei életének. Baja Város Önkormányzata és közintézményeinek rendezvényein (ünnepélyek, kulturális bemutatók, kiállítás megnyitók, jótékonysági hangversenyek) szívesen közremőködnek iskolánk szólistái, hangszeres kamaracsoportjai.

11


Pedagógiai Program

2. 3 AZ INTÉZMÉNY SZEREPE NEMZETKÖZI SZÍNTEREKEN

Az intézmény nemzetközi kapcsolatai Partnerintézmény neve: Musik-und Kunstschule Unteres Remstal Kapcsolatteremtés éve: 1995. Partnerintézmény országa: Németország Szakmai kapcsolatunk - 1995. május 13.-án, egy közös hangverseny kapcsán, - melyet a kis szerbtemplomban rendeztünk- kezdıdött a Waiblingeni Zene- és Mővészeti Iskola tanáraival és növendékeivel. Azóta ugyancsak több alkalommal szerepeltettük növendékeinket intézményeinkben. Partnerintézmény neve: Mővészeti Líceum, Marosvásárhely Kapcsolatteremtés éve: 1998. Partnerintézmény országa: Románia Az 1998. áprilisától kezdıdı szakmai, jó emberi kapcsolatot kívánjuk, lehetıség szerint továbbfejleszteni a két intézmény között. Mostanáig több alaklommal tettünk kölcsönös látogatást egymás iskoláiban és adtunk hangversenyeket. 2003. júniusában a Mővészeti Líceum meghívására utaztunk az erdélyi városba, ahol növendékeink a Kultúrpalotában adtak nagysikerő koncertet. Legutóbb, 2004. májusában (hazánk EU csatlakozásának városi szintő megünneplése) kapcsán, egy közös koncertprogram keretében láttuk vendégül partnerintézményeink küldöttségeit. Iskolánk nevelési- oktatási elvei közé tartozik, hogy növendékeink számára biztosítjuk a sokoldalú tapasztalatcsere lehetıségét, ismeretek bıvítését országhatáron túl is. Ezzel lehetıséget teremtünk az európai zenemővészeti oktatás és pódiummővészet területén. A jövıben bıvíteni szeretnénk partnerintézményi kapcsolatainkat Románia és Németország mellett, Franciaország és Ausztria egy-egy zenemővészeti iskoláival állnak fenn szervezési elıkészületek.

12


Pedagógiai Program

2. 4 HAGYOMÁNYAINK A kezdetektıl kialakult iskolai hagyományrendszerünket megırizzük, azt életben tartjuk, fejlesztjük és újabb kezdeményezésekkel bıvítjük. Az alábbiak alapján: Tanszaki növendékhangversenyeken- mutatják be tanulóink tudásszintjüket. Mikulás hangverseny – a zongora tanszak rendezvénye, melyen a legkisebb gyermekeket szerepeltetjük. Karácsonyi hangverseny – tanárok és növendékek bensıséges hangulatú programja. A félévi reprezentatív növendékhangverseny, - amelyen minden tanszak képviselteti magát. A szülık és érdeklıdık szembesülhetnek a gyermekek elımenetelével, megismerkedhetnek az iskolában folyó szakmai munkával. Örömünkre egyre többen érdeklıdnek a jó hangulatú, színvonalas produkciókat tolmácsoló gyermekek pódiumszereplései iránt. Zenei pályán továbbtanuló növendékeink hangversenye – melyen figyelemmel kísérhetjük további fejlıdésüket. Zenei pályára, versenyekre készülı növendékeink elızetes meghallgatása az ország konzervatóriumaiban. Mesterkurzusokon való részvétel – a szervezı intézmények külön felkérése alapján. Konzervatóriumi, fıiskolai, egyetemi mővésztanárok hangversenye A Zene Világnapja tiszteletére rendezett hangverseny (október 1.) Mővészeti Hét rendezvénysorozat A zeneiskola tanárainak hangversenye Nyílt nap- hangszerbemutatóval illusztrált hangversenyek óvodásoknak és kisiskolásoknak. Négy-hatkezes és Kétzongorás Tanulmányi Verseny Vonós Kamarazene Találkozó Fúvós Szóló- és Kamarazene Találkozó A PRO MUSICA Nemzetközi Nyári Akadémia és Fesztivál Baja- munkájában rendszeresen részt vesznek a zeneiskola tanárai és tanulói is. A zenei versenyekre, és a zenei pályára készülı növendékeket segíti a felkészülésben. A nem zenei pályán továbbtanuló fiatalok pedig az együttmuzsikálás élményével gazdagodhatnak. A nyári szakmai felkészülés a következı tanév sikeres elıkészítését, megalapozását segíti elı. 2004-ben ünnepli a zenei tábor 20. éves jubileumát.

13


Pedagógiai Program

2. 5 EREDMÉNYEINK Iskolánk jó hírnévnek örvend hazánkban és az országhatárokon túl is az eddigiekben elért eredmények, valamint a hangszeres, zenei képzés színvonalát tekintve. A 75 év során a zeneiskola tanárai mindvégig kiemelkedı munkát végeztek, állhatatos munkájukkal sok kisgyermek számára nyitották meg a zene kapuit. Nagy hangsúlyt fektetve a tehetséggondozásra, a növendékek általános zenei mőveltségének és a hangszer szeretetének átadására. A tehetséggondozás lehetıvé teszi a zenei pályára való felkészülést, továbbtanulást. Tanszakaink igen eredményesen képviseltetik magukat nemzetközi, országos, regionális, megyei, és városi versenyeken, találkozókon. De nem csak a versenyek résztvevıi és a zenei pályán továbbtanulók színvonalas munkájára lehet büszke tanári karunk, hanem arra is, hogy a kedvtelésbıl, a lelkesen muzsikálók körébıl jelentıs azoknak a száma, akik középiskolás korukban is hőségesek maradnak iskolánkhoz.

2. 6 INTÉZMÉNYI JÖVİKÉP A jövıben is szeretnénk megırizni és erısíteni iskolánk létjogosultságát, szakmai hírnevét, mely garancia a jelenlegi és a jövıben beiratkozni szándékozó növendékek számára. Feladatunk a kölcsönös bizalom fenntartása a szülıkkel, a fenntartóval, iskolánk partnerintézményeivel és a zenei nevelés és oktatás iránt elkötelezettekkel. Iskolánk infrastrukturális fejlesztésével, iskolaépületünk bıvítésével új fejezetét kezdhetné a zökkenımentes nevelı-oktató minıségi munka.

14


Pedagógiai Program

3. AZ ISKOLA SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 3. 1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Liszt Ferenc Zeneiskola elismert intézményi létszáma 25 fı. Ebbıl 21fıt foglalkoztat zenemővészeti ágban, és 4 fıt technikai állományban. Az elızı évek szaktanári ellátottsága lényegesen kedvezıbb, mivel a növendékek túlnyomó részét szakos tanár látja el. Célunk az állandó tantestület megteremtése és megtartása, a városunkban letelepedni szándékozó szakemberek megnyerése. Tanítványaink szakmai fejélıdésének zökkenımentessége úgy lenne biztosított, ha lehetıség nyílna arra, hogy tanulmányaikat a kezdetektıl a befejezésig többnyire egy tanár kezében végezhessék el. A jelenlegi tantestület képes az eddigiekben is magas színvonalon mőködı tevékenységet továbbvinni és fejleszteni. Az iskola vezetését az igazgató az igazgatóhelyettessel látja el. Az iskolatitkár, mint az igazgató közvetlen munkatársa ellátja az adminisztrációs teendıket, hogy az iskolát egységes és megfelelı szintő levelek, programok és iratok hagyhassák el, ezzel is hozzájárulva az iskola külsı pozitív megjelenéséhez. Középvezetıi szinten a tanszakvezetık irányítják a szakmai munkát. Az iskola tisztaságáról, az udvar rendezettségérıl a hivatalsegédek és egy fı portás gondoskodik. Munkaköri leírások az SZMSZ -hez csatolva.

A Zeneiskola jelenlegi dolgozóinak névsora Igazgató:

Kunosné Dankó Ilona

zongora

Igazgatóhelyettes:

Bellyeiné Horváth Györgyi

gordonka

Gazdaságvezetı:

Kislaki Istvánné (Türr István Gazdasági Szakközépiskola)

Tanárok: Aradi Sándor

zongora

Ábrahám Éva

hegedő, szolfézs

Bencses Anikó

zongora, szolfézs

Dankó József

zongora

Gubkó Adrienne

zongora

Hazslinszkyné J. Adrienn

zongora

Huzsvay György

rézfúvós

Kántor Erika

zongora

Koós Zoltán

ütıs

Kubán Lóránd

hegedő

Koncz Erika

szolfézs

Lovretity Zoltánné

hegedő

- vonós tanszakvezetı

15


Pedagógiai Program

Mátyus Yvette

zongora

- zongora tanszakvezetı

Medicsné Bundula Marcella

zongora, szolfézs

- Bácsalmás, tagozatvezetı

Peszt Miklós

rézfúvós, furulya

Sárközi János

szintetizátor

Szabó Katalin

klarinét, furulya

Szalai Gyöngyvér

fuvola

Tóth Mária

fuvola, furulya

Tuzson Ágnes

zongora, szolfézs

Vígh Magdolna

magánének, szolfézs

- fúvós tanszakvezetı

- szolfézs tanszakvezetı

Technikai dolgozók: Kıvári Lászlóné

iskolatitkár

Balázs Gábor

adminisztrációs munkatárs

Fumacs Ferenc

portás

Krizsó Erzsébet

takarító

Németh Mária

takarító

16


Pedagógiai Program

3. 2 TÁRGYI FELTÉTELEK Épület A fıút mellett elhelyezkedı iskolaépületünk két szintjén 13 tanterem, 70 fıt befogadó kamaraterem, 2 iroda helyiség, 1 könyvtár (kottatár), 1 tároló helyiség, valamint szintenként kétkét mellékhelyiség áll rendelkezésünkre. Parkosított udvar, az épület alatt pedig pince helyiség található. Évek óta kinıttük az épületet, nem rendelkezik minden kolléga saját szaktanteremmel. Több tanteremre, tanári szobára, iskolatitkári irodára, nagyobb hangversenyteremre, próbateremre, hangszertároló helyiségekre és több mellékhelyiségre lenne szükségünk. Továbbra is igénybe vesszük a Gyakorló Általános Iskola mindkét épületének (Bezerédj u., Flórián u.), valamint az MNÁMK Általános Iskola (Duna u. 33.) tantermeit. Ugyanakkor ez a helyzet kedvezı elınyöket is jelent a felsorolt intézmények tanulói számára, hiszen a kollégák a helyszínen biztosítják (lehetıség szerinti óraszámban) a hangszeres és elméleti csoportos órákat. A Szentistváni ÁMK –ban létesített új kihelyezett tagozat nevelési-oktatási feladatait ugyancsak a helyszínen (Dózsa Gy. út 131-133. B épületben) biztosítják nevelıink. A 2001/2002-es tanévtıl pályázatok során az alábbiak alapján alakultak kedvezıbben feltételeink: •

Irodabútorzat bıvítése.

•

A kamaraterem pódiumának cseréje, padlózatának felújítása, csiszolása, lakkozása.

•

Árnyékolók felhelyezése az emeleti és földszinti ablakokra.

•

Függönyök, szınyegek cseréje.

•

Valamennyi tanterem padlózatának feljavítása, csiszolása, lakkozása.

•

Lámpa búrák cseréje a földszinti termekben, a folyosón, valamint korszerősítés és bıvítés a kamarateremben.

•

A kottatár bútorzatának felújítása.

•

Épületünk és vagyontárgyaink védelme érdekében riasztó berendezés felszereltetésére került sor.

•

Vizesblokkok, mellékhelyiségek teljes felújítása az emeleten és a földszinten.

Nem pályázati támogatásból: fedett kerékpártároló és pihenıpad szolgálja a kényelmet az udvaron. Nevelı- oktató munkát segítı eszközök: A feltételeket a 11/1994. (VI. 8. ) MKM. rendelet 7. sz. melléklete foglalja magába. Az ebben meghatározott (minimális) kötelezı infrastruktúrát, eszközöket, felszereltséget még nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. Baja Város Képviselı – testülete a felszerelés és eszközjegyzék hiányról, valamint a beszerzésrıl elfogadta iskolánk pótlás ütemtervét (305/2003. Kth. sz. határozat). Teljesítés határideje: folyamatos, ill. 2008. augusztus 31.

17


Pedagógiai Program

Hangszereinkrıl Ahhoz, hogy a zeneiskola mővészetoktatása továbbra is magas színvonalon mőködjön és fejlıdjön, szükséges, hogy az eszközök is lépést tartsanak a minıségi követelményekkel. A csellók, és hegedők állagának megóvását fokozatos felújításokkal kell megoldani, és ez által biztosítani a vonós tanszak folyamatos munkáját. A fúvós tanszakra ugyanezen feladatok megoldása vár. Az iskola zongorái, pianínói folyamatos karbantartást igényelnek.

Az intézmény kamaratermében lévı „Blüthner” típusú hangversenyzongorát a Bányai Júlia Szakképzı Iskolával kötött közös szakmai együttmőködés eredményeként a szakiskola dísztermében helyezhettünk el. Ezzel lehetıség nyílt, nagyobb létszámú közönséget befogadó hangversenyek szervezésére. A hangszer ismételten folyamatos karbantartást igényel. 2003. márciusában egy felújított Yamaha hangversenyzongora beszerzésére kerülhetett sor, melyet az iskola kamaratermében helyeztünk el. Ezzel a vásárlással valamennyi tanszak szakmai munkájának színvonalát garantálhatjuk (pl.: hangversenyek, vendégmővészek interpretálásai, zongoraszólók, kíséretek, növendékek félévi, év végi meghallgatásai…). 2003/2004-es tanévben a szintetizátor szak régi elavult hangszerét új, korszerőbb szintetizátorra cseréltük. További új hangszerek vásárlása egyre nagyobb erıfeszítésbe kerül, ezért fokozottabb hangsúlyt kell fektetnünk az állagmegóvásra, a meglévı hangszerek minıségének szinten tartására. Lehetıségeink szerint, valamint pályázati forrásból szeretnénk hangszerparkunkat továbbra is bıvíteni. Könyvtár-kottatár Az iskolai könyvtár (kottatár, lemeztár) az intézménynek szerves része, állományának mennyiségét és összetételét a lehetıségekhez mérten állandóan fejleszteni kell. Célunk a fıgyőjtı körünkbe tartozó minden olyan dokumentum, hangzó zenei anyag biztosítása, archiválása, amely a zenei mőveltségi területek tervei alapján a tanulás- tanítás folyamatában dominánsak. Pályázati úton az elmúlt években folyamatosan gyarapítottuk a kották, a könyvek, a CD-k és egyéb hangzóanyagok számát. A továbbiakban is minden igyekezetünkkel szeretnénk fejleszteni kottatárunkat. Ugyancsak pályázat segítségével sikerült kottatárunkba olyan technikai berendezést elhelyezni, mellyel korszerősítettük a nyilvántartást, valamint a kívánt hanghordozók (LP, CD) a helyszínen meghallgathatók és tanulmányozhatók. A kottatár kezelése adminisztrációs munkatárs közremőködésével történik, a nyitvatartási idı megjelölésével.

18


Pedagógiai Program

4. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSE 4. 1 AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Szervezetét, mőködési elveit, az iskolavezetésen belül a feladatmegosztás formáit és gyakorlatát az iskola SZMSZ -e tartalmazza. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanszakvezetık, a tanárok és a nem pedagógus alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírások a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletei. 4. 2 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŐNÉSE 4. 2. 1 A tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk. Az új növendékek beiratkozását megelızi a nyilvánosan meghirdetett felvételi meghallgatás (június hónap elsı szakaszában). A felvételi meghallgatáskor a jelentkezı (szülı v. jelentkezı) Zeneiskolai jelentkezési lapon rögzíti adatait. A felvételi meghallgatáson a jelentkezı zenei adottságainak, képességeinek felmérése történik az alábbiak szerint: daléneklés, ritmus- és hallásgyakorlatok alkalmazásával. A felsoroltak mellett a gyermek alkati alkalmasságát is figyelemmel kísérjük. A felvételi meghallgatást háromtagú felvételi bizottság (lehetıség szerint három különbözı szakos tanár) állapítja meg, az eredményt pontozással összesíti és rangsorolja, ezt követıen javaslatot tesz a gyermek felvételére. Az igazgató a szabad férıhelyek mértékéig a pontszámok csökkenı értéke felé haladva veszi fel a jelentkezıket. A helyhiány miatt elutasított jelentkezık az iskolához benyújtott, de a város jegyzıjének címzett fellebbezéssel élhetnek. A régi növendékek tanév végén adataik újraegyeztetésével jelzik az iskola felé tanulói jogviszonyuk folyamatosságát. Feltétele: érvényes év végi vizsga letétele, a térítési díj befizetési kötelezettség teljesítése. Pótvizsga lehetséges indokolt esetben (hosszantartó egészségügyi okból való távolmaradás, vagy egyéb, melyet a szülı indokol). A más zeneiskolából érvényes bizonyítvánnyal jelentkezı tanulót lehetıségeink szerint beiskolázzuk, figyelembe véve az addig elért zeneiskolai tanulmányi átlagát. Szülıi nyilatkozat szükséges: • a más mővészeti iskolában fennálló (vagy nem fennálló) tanulói jogviszony létesítésérıl, (a tanév zárása elıtt, melyet a fıtárgy tanárhoz eljuttat.), • a szülı írásban vállalja az iskolától kölcsönzött (nagyobb értékő) hangszerek használati díjának (differenciált) megfizetését, • a szülı vállalja a szakmai munkát elısegítı, gyermeke elımenetelét szolgáló kiadványok (kották) beszerzését.

19


Pedagógiai Program

4. 2. 2. A tanulói jogviszony megszőnése A tanév végén megszőnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki

a zeneiskola továbbképzı osztályait sikeresen elvégezte, az alapfokú osztályokat elvégezte és eredményes felvételi vizsgát tett zenemővészeti szakközépiskolába, az alapfokú osztályokat elvégezte, és nem kíván továbbképzıbe lépni, az adott évfolyamot elvégezte, és a következı tanévre nem iratkozik be.

Az új tanévre nem iratkozhat be az a tanuló, aki elégtelen osztályzatot kapott és a pótvizsgát nem teszi le, akinek az iskolával szemben tartozása van (térítési díj, kölcsönzött hangszer, kotta). Tanév közben megszőnik a tanulói jogviszonya annak növendéknek, aki

10 igazolatlan mulasztást vétett, és felszólításra sem tudja vagy akarja igazolni hiányzását, kiskorú tanuló esetében a szülıtıl kell kérni a helyzet tisztázását, olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a megfelelı eljárás után az iskolából való kizárást vonja maga után, térítési díjjal tartozik, mentességet, kedvezményt nem kért és írásbeli felszólítás után sem hajlandó azt rendezni. 4. 3 A KÉPZÉS SZERKEZETE

Iskolánkat a tanulók a közismereti iskolai tanulmányaik mellett látogatják, a Zeneiskola nem kötıdik tankötelezettséghez. A hangszeres tanulmányokat megelızheti két szolfézs elıképzı (kis elıképzı, elıképzı) évfolyam. Elıfordul, hogy jó képességő növendékek a szolfézs elıképzıvel párhuzamosan hangszeres elıkészítı évfolyamot is végeznek. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamok számát, tananyagát és követelményeit a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet 3.§-ának (3)bekezdése alapján a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium kiadásában „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja „ c. kiadvány alapján szabályozzuk.

4.4 KÉPZÉSI SZAKASZOK • • • • • • •

Szolfézs elıképzı (kis ek., ek.) Hangszeres elıképzı Magánének elıkészítı Alapfok „A” tagozat Alapfok „B” tagozat Továbbképzı „A” tagozat Továbbképzı „B” tagozat

20


Pedagógiai Program

5. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

5.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A nevelés két alapvetı tényezıje: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelı vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendék aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzıi egyrészt az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A harmonikus személyiségfejlıdés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmi-akarati jellemzıket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezıket: kíváncsiság, érdeklıdés, tudásvágy, szorgalom, kitartás) biztosítunk. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelı továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. Alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését. 5. 2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI Az iskola elsıdleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll; meglátjuk, megláttatjuk és továbbfejlesztjük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom. A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk a kognitív érzelmi és szociális szükségleteinek kielégítését. Kognitív: lehetıség az önálló, önirányított önfejlesztésre, lehetıség a tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására. Érzelmi és szociális: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázatvállalásra; megtanulják az emberek tiszteletét, el tudják fogadni másságukat.

21


Pedagógiai Program

Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlıdése legalább annyira lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik. A nevelés mindenekelıtt tervszerő és tudatos tevékenység. Az oktatás és a nevelés eredményességének egyik legfıbb feltétele, hogy munkafegyelem uralkodjék az iskolában: mind a pedagógusközösségen belül, mind a tanulók között. A növendék fejlıdése, nevelése attól függ, kedvezı körülmények között tanulnak-e ahhoz, hogy adottságaik kifejlıdhessenek. Az oktatás gyarapítja és elmélyíti a tanulók ismereteit. A tanuló példaképe lehet az a tanár, aki jól ismeri szaktárgya anyagát, lelkesen dolgozik, nem mond frázisokat, ıszinte, igazságos és szigorú, tud uralkodni magán, megérti, mire van szüksége tanítványainak. A növendék esztétikai érzéseit a mővészeti alkotásokkal való ismerkedés folyamán, valamint a gyakorlások, fellépések során van lehetıségünk kialakítani. Ha ismerjük a tanuló egyéni képességeit, könnyebben megtaláljuk az oktató nevelımunkához szükséges módszeres eljárásokat, könnyebben elérjük a kívánt eredményeket. Bármilyen jó is a tanterv, a nevelés és oktatás eredményessége fıként mégis attól függ, hogyan tanít a pedagógus, hogyan irányítja tanítványait a tanulásban, mennyire helyes, ıszinte és állhatatos törekvések vezetik egész oktató-nevelı munkájában. Egész életükre szóló mély benyomásokat hagy növendékeiben az a pedagógus, aki buzgón és szívesen tanítja ıket, átadja nekik ismereteit és tapasztalatait, gondoskodik róla, hogy a lehetı legjobban fejlıdjenek. Hogy megfelelıen kezeli-e a nevelı tanítványait, az a pedagógiai tapintatától is függ. Ez a tulajdonsága abban nyilvánul meg, hogy a növendékei iránti szívélyes magatartást megfelelı igényességgel párosítja minden esetben. Pedagógiailag átgondoltan, célszerően kezeli ıket. A pedagógiai tapintat megkönnyíti a nevelı számára, hogy egészséges kapcsolatokat alakítson ki tanítványaival, megszervezze közösségüket. A pedagógusnak az a feladata, hogy felkeltse a tanulóban a tudás igényét. A tanulmányi munkában a tanuló tudatosságának és aktivitásának elvét kell érvényesítenünk. A tanárnak az oktatási munkát feltétlenül összhangba kell hoznia a tanuló életkori sajátosságaival és fejlıdésük színvonalával, olyan munkát kell adnia nekik, ami nem haladja meg képességeiket, de némi erıfeszítésre készteti ıket, megkívánja tılük azt az aktivitást, amely további fejlıdésük nélkülözhetetlen feltétele. Alapvetıen fontos az ismeretek elsajátításának nem csak a tudatossága és mélysége, hanem a tartóssága is. A tanuló egyéni kezelése szükséges ahhoz, hogy a tanár sikeres oktató munkát végezzen és elımozdítsa pozitív képességeit. Az óra eredményessége szempontjából igen fontos, hogy a nevelı azonnal munkába tudja állítani a növendéket vagy növendékeket, egy percet se hagyjon kárba veszni az óra elején. Az eredményes tanulmányi munkának egyik alapvetı feltétele, hogy céltudatosan dolgozzanak a növendékek. Az otthoni gyakorlás sikere attól is függ, hogyan közöljük és ismertetjük a feladatokat. A tanárnak az oktatási módszerét a növendék tipikus és egyéni tulajdonságaihoz kell mérnie. A zenével való közös foglalkozás folyamán növendékének egész lelkivilága kitárul a pedagógus elıtt. A tanításban a személyes kapcsolat a legfontosabb.

22


Pedagógiai Program

5. 3 A ZENÉVEL NEVELİ ISKOLA Az alapfokú zeneoktatás általános fejlesztési követelményei •

A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése.

•

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

•

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

•

Rendezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása.

•

A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése.

•

A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

•

A kortárs zene befogadására nevelés.

•

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

•

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

•

A tanulók életkorának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása.

•

A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

•

Tehetséggondozás.

•

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

•

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

•

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelés.

•

Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

•

Az amatır zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történı aktív részvételre való elıkészítés, ösztönzés.

A tehetséggondozás érdekében emelt szintő, „B tagozatos” (2 x 45’), valamint tehetséggondozó órai (2 x 60’) képzést biztosítunk azoknak a növendékeknek, akik képességük, elımenetelük alapján zenei pályára, hivatásra alkalmasak. Számukra biztosítjuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészülést, és részvételt. A felvételi vizsgákra, elıfelvételikre a tanár, szükség esetén zongorakísérı is elutazik a tanulóval. Rendszeres fellépéseket szervezünk részükre, hogy a szükséges rutint megszerezzék. Zenei táborokba, kurzusokra küldjük ıket. A továbbtanulók felkészítésére „B” tagozatos szolfézscsoportot indítunk a 4. évfolyamtól kezdve. A személyiségformálás érdekében az „A” tagozatos tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékő hangszeres fejlıdésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy növendékhangversenyeken, kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett,(jórészt a hangszeres képzés segítségével) súlyt fektetünk a zene

23


Pedagógiai Program

befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom megismerésére, a zenei élet figyelemmel kisérésére. Közösségépítés A kamarazenének és a zenekari játéknak kiemelt szerepe van a zeneiskolai nevelésben, de jelentısége túlmutat a zeneiskolai foglalkozásokon, és mással alig pótolható közösségi nevelési lehetıséget rejt magában. A kamarazene csoport tagja:

Egyéni teljesítményével hallhatóan és mérhetıen járul hozzá az együttes produkciójához. Színvonalas játéka emeli a közös hangzás minıségét. Felelıssége a többiekért kézzelfogható. Az együttesben jóval magasabb színvonalú mővek eljátszására is képes, a számára szólóban elérhetınél. A közösség ereje megkerülhetetlen tapasztalatává válik. A darab tanulása, kidolgozása során szembesül a tanár utasításaival. A sikeres együtt-szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtı alkalom, melynek során egymásért felelıs, egymás munkáját megbecsülı, azonos célért erıfeszítésre képes közösség születik. Munkájukat éves terv alapján végzik, melyben szerepel a megtanulandó mővek szerzıje, címe, a tanulás ütemezése és a várható fontosabb szereplések. Az év vége táján teljesített szereplésük beszámolónak tekinthetı. Értékelésük a szakmai programban rögzített elvek szerint történik.

24


Pedagógiai Program

6. OKTATÁSI PROGRAM, TANTERVEK

6. 1 ISKOLÁNK HELYI TANTERVE Az iskolánk helyi tantervében elıírt tananyagot és követelményeket a 27/1998.(VI. 10.) MKM rendelet 3§-ának (3) bekezdése alapján a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium kiadásában Az alapfokú Mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján végezzük, melyet iskolánk változtatás nélkül vezet be. (ROMI - SULI Könyvkiadó, Mogyoród 1998.) 6. 2 TANTÁRGYAK Az iskolánkban oktatott tantárgyak (fıtárgyak, kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tárgyak): Fıtárgyak: hegedő, brácsa, gordonka, zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, kürt (tenor-bariton szárnykürt is), trombita, harsona, tuba, ütıhangszerek, magánének, szintetizátor, szolfézs elıképzı. Kötelezı, ill. választható tárgyak: szolfézs, kamarazene, zongora kötelezı tárgy, zenekarok, együttesek. Lehetıségeink szerint más hangszerek oktatását is tervezzük elindítani (gitár, jazz tanszak, népzene). 6. 2.1 Tantárgyak óraszámai Szolfézs elıképzı

heti

2 x 45’

Szolfézs kötelezı

heti

2 x 45’

„A” tagozat 1-4. oszt.(indokolt esetben összevonható)

Választható tárgyak heti 1 x 45’ vagy 2 x45’ „A” tagozat 5-6. oszt. (szolfézs, zenetörténet- zeneirodalom) Hangszeres elıképzı

heti

2 x 30’

Magánének

heti 1 x 60’ heti 2 x 45’ heti 2 x 60’ heti 1 x 45’

Kamarazene

heti

1 x 60’

Kötelezı zongora:

heti

1 x 30’

Zenekar, kórus

heti

1 x 90’

Korrepetíció

heti

1 x 10’-tıl 1 x 30’-ig, tanszaktól, tagozattól függıen

„A” tagozat „B” tagozat tehetséggondozó óra kamarazene csoport

25


Pedagógiai Program

6. 2. 2 Óraterv hosszú tanszakokon Hegedő, gordonka, zongora, furulya, fuvola, trombita, ütıhangszerek, magánének, szintetizátor Tantárgy Elıképzı 1 2 Fıtárgy (2) (2) Kötelezı t. 2 2 Választható t. 2 2 Összesen 2-6 2-6

Évfolyamok Alapfok Továbbképzı 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Magánének tanszakon 1 elıképzı évfolyam van, továbbképzı évfolyamok nem indíthatók. Szintetizátor tanszakon 2 elıképzı évfolyam van, továbbképzı évfolyamok nem indíthatóak.

6. 2. 3 Rövid tanszakok Klarinét, szaxofon, kürt, harsona, tuba Tantárgy Elıképzı Alapfok 1 2 1 2 3 Fıtárgy (2) (2) 2 2 2 Kötelezı t. 2 2 2 2 2 Választható t. 2 2 2 2 2 Összesen 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6

4 2 2 2

Évfolyamok Továbbképzı 1 2 3 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6

6. 3 A TANANYAG, TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A törzsanyag elvégzéséhez használt könyvek, kották kiválasztása a tantervben ajánlott tankönyv- és kottajegyzék alapján történik. Az azonos hangszert, tárgyat tanító tanárok úgy választják ki a tananyagot, hogy - ha nem azonos könyvbıl, kottából tanítanak - az átjárhatóság, a más tanárhoz történı átosztás lehetısége fennmaradjon. Ennek az elvnek az érvényesülését a tanszakvezetı biztosítja. A kiegészítı anyag kiválasztása, a hozzá szükséges könyvek, kották meghatározása a tanár joga, melyet egyeztet a növendék szüleivel, tekintettel a nagyobb anyagi teherre.

26


Pedagógiai Program

6.4 A TANSZAKOKON FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA A zongora tanszak fıbb célkitőzései -

A zenei mőveltség magalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése. A zenei olvasás és írás készségének magalapozása. A technikai készség, kreativitás kialakítása. A zenei ízlés kialakítása, az értékes zene megszerettetése. A növendékek érdeklıdésének, tehetségének és életkori sajátosságainak figyelembevételére építve alakítani készségeiket. Az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darabok, zongora kíséretek) játszására legyen képes. Tehetséggondozás, a növendék felkészítése a továbbtanulásra és versenyekre.

Zongora szakos kolléga vezetésével Orff- ütı együttes kezdte meg munkáját, mellyel még szélesebb körben biztosítjuk növendékeink számára az együttmuzsikálás lehetıségét és felhıtlen örömét. Szintetizátor szak Célunk, hogy felkészítsük a növendékeket az elektronikus zenei hatások felismerésére, befogadására és hasonló jellegő zenei önkifejezésre. Megalapozzuk a biztos technikai tudást a zeneelmélettel való szoros összefüggésben. Teret és lehetıséget biztosítunk a zenei fantázia kibontakoztatására. A klasszikus zeneelméleti rendszeren keresztül vezetjük rá tanulóinkat a tánc-és jazz- zenei összefüggések logikájára. Vonós tanszak Arra törekedünk, hogy növendékeinknek olyan zenei és hangszertechnikai alapképzést tanítsunk, - melynek birtokában nagyobb korukra kialakuló egyéni ízlésük és igényük szerinti bármely mőfajban – tudják hasznosítani tudásukat, tudják tovább képezni magukat. Az általános zeneszeretet és hangszerszeretet mellett nagy gondot fordítunk a tehetséggondozásra. A kiemelkedı tehetséget és felkészültséget mutató növendékeink esetében fokozott figyelmet fordítunk a hangszeres tudásuk, muzikalitásuk fejlesztésére. Rendszeres szereplési és versenyezési lehetıséget biztosítunk számukra. Célunk, hogy a zene aktív mővelésével párhuzamosan – helyes zenei értékrendek kialakításával, közlésével, - alakítsunk ki növendékeinknél fogékonyságot, igényt az értékes zenemővek hallgatására. Továbbá törekedünk vonószenekaraink (Tücsök Zenekar; Vonós Kamarazenekar) gyümölcsözı munkájának továbbfejlesztésére. Szívesen közremőködünk iskolánk és egyéb intézmények kulturális rendezvényein szóló és kamarazene csoportjainkkal.

27


Pedagógiai Program

Fa, és rézfúvós tanszak A fúvós hangszertanítás is – mint minden oktató-nevelı folyamat – célirányos és fejlesztı pedagógiai tevékenység. Feladatunk: a növendékek egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása. Továbbá kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlı pedagógiai lehetıségek kihasználására. A tanszak szívesen felvállalja a városi rendezvényeken, kiállítás megnyitókon és egyéb kulturális rendezvényeken való felkéréseket. A fúvószenekari játék alapjainak megismertetése, különösen fontos szerepet játszik a tanszak életében. A fúvós kamarazenekar újraélesztése, kiemelt színfoltja a tanszak munkájának. Célunk, hogy növendékeink minél elıbb bekapcsolódhassanak a fúvószenekari munkába. Nagy gonddal vesznek részt tanáraink a tehetséggondozásban és a pályára érett növendékek felkészítésében. Ütı tanszak Megismertetjük növendékeinket az ütıhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjaival. A különbözı ütıhangszerek megszólaltatásának módjával és a helyes ütıtechnikákkal. Törekedünk a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a mővek zeneileg igényes kidolgozására. Az együttmuzsikálás iránti igény kapcsán mőködik iskolánk ütıs kamaraegyüttese. Magánének A magánének – tanítás legfıbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) kiépítése, képzése. A magánének szakos növendékeink elsısorban középiskolás diákok, mivel a mutálás után a hangszálak fejlıdése szempontjából kb. 16-18 éves kortól a legoptimálisabb elkezdeni tanulmányaikat. Elıfordul, hogy más hangszert tanult növendék magánének szakon folytatja a zenei képzést, de lehetséges, hogy elıképzettség nélkül felvételt nyerhet. Az éneklés az a tudatos tevékenység, mely során az érzelmek, gondolatok a dallam által jutnak kifejezésre. Az énektanulás megkezdéséhez gégeorvos javaslatát kell beszerezni.

Szolfézs kötelezıtárgy Az alapfokú mővészetoktatás követelményei, és tantervi programja képezi helyi tantervünk alapját. Ez a központi program két osztályra bontja a zenei elıképzıt. Iskolánkban két elıképzı osztály indul: kiselıképzı, elıképzı. A kiselıképzı évfolyamba a 6. életévüket betöltött, valamint kisiskolás korú gyerekek járhatnak. Szakmai cél: sok zenei játékkal, körjátékkal, mondókákkal megszerettetni az éneklést, a zenét. Az elıképzı évfolyamba kisiskolás korú gyermekek (2.ált. isk.) iratkozhatnak. Szakmai cél: megmarad a zene játékos tanítása, sok mozgással, játékkal, tánccal, de már számos írásbeli feladat is vár a gyerekekre a tankönyvben és a munkafüzetben.

28


Pedagógiai Program

A szolfézs tanszak a hangszerükön kiemelkedıen zenélı növendékei részére biztosítja az emelt szintő szolfézs-oktatást, a zenei pályára való felkészülést. 4. évfolyam elvégzését követıen a szolfézst választható tárgyakra, csoportokba való jelentkezésre nyújtunk lehetıséget, mégpedig: zenetörténet, zenekarok, kórus. Fıbb feladataink: -

hangköz, vagy hármashangzat felismerése, visszaéneklése, kottázása (hangközlánc, hangzatlánc), - ritmus diktálás utáni hangoztatása, írása, ritmus – memoriter, - énekelt népdal kottázása, illetve memorizálása, - klasszikus periódus, vagy egyéb hasonló nehézségő, különbözı terjedelmő zeneirodalmi részlet diktálás utáni kottázása, memorizálása elıbb egy, majd fokozatosan két szólamban, - különbözı hangsorok visszaéneklése, kottázása, (5, 6, 7 fokú hangsorok) - lapról olvasás (népdal, zeneirodalmi idézet, olvasógyakorlatok) szolmizálva és hangnévvel, s esetleg ezen példák memorizálása, - a zenetörténeti ismeretek kiegészítése zenehallgatással, hangzó anyaggal, hogy a tanulók jártasságot szerezhessenek a különbözı zenetörténeti korokban és stílusokban. Fontos, hogy a növendékek ne csak szolmizálva, hanem ABC-s nevekkel is tudjanak tájékozódni az ismeretlen dallamokban. A szolfézsóra nem külön „szigetként” létezik, hanem azért, hogy a gyermekek minél könnyebben tájékozódjanak a zene birodalmában, ezzel is segítve hangszeres tanulmányaikat, megalapozva zenei és általános mőveltségüket. Zenetörténet- zeneirodalom: A zenetörténet, mint választható tárgy mőködik iskolánkban. Célja, hogy a gyermekek jártasságot szerezzenek a zenetörténeti korszakok fıbb stílusjegyeinek megismerésében, és a zenemővek bemutatásával megismerkednek a mőfaji jellemzıkkel. A rendszerezett zenei ismeretekkel egyben általános zenei mőveltségre is szert tesznek. Az értékes zene megszerettetésével egyben formáljuk a növendékek zenei ízlését és kialakítjuk más társmővészetek iránti nyitottságukat. Zongora, másodhangszer: Többnyire a zenei pályára készülı növendékeink részesülnek zongora kötelezı tárgy oktatásban. Elımenetelüket – képességeik szerint- szabályozzuk, közelítve a fıtárgy zongora adott évfolyamának elvárásai alapján. Kamarazene: A kamarazene tanítás célja, hogy fejlessze életformává a növendékekben a kamarazene mővelését és így növelje azok táborát, akik zeneiskolai tanulmányaik elvégzése után szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Az együttzenélés segítségével a tanulók könnyen formálhatják alkalmazkodó képességüket. A késıbbiekben ezek az együtt töltött órák és szereplések maradnak meg legszebb élményként.

29


Pedagógiai Program

Zenekar: A zenekari foglalkozásokkal, az együttzenéléssel érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhatnak növendékeink. Az egymásra figyelés az alkalmazkodás a toleráns magatartás kialakítását segíti. Célunk, ösztönözni a növendékeket, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezıkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is.

30


Pedagógiai Program

7. SZAKMAI ELLENİRZÉS AZ ISKOLÁBAN A belsı ellenırzés az igazgató feladata. Ennek formái: -

Óralátogatás. Részvétel a hangversenyeken, meghallgatásokon, beszámolókon, tanszaki napokon, lehetıség szerint megyei, regionális, országos versenyeken is. A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenırzése.

Az igazgató megosztja az ellenırzési feladatokat az igazgatóhelyettessel, bevonja a tanszakvezetıket. A hivatalsegédek ellenırzése az iskolatitkár feladata. A szakmai felügyelet elsı fokon a tanszakvezetık feladata. Az igazgató szakmai ellenırzı tevékenysége saját szakán túl elsısorban pedagógiai és általános zenei jellegő. A tanszakvezetık feladata a kezdı kollégák beilleszkedésének segítése. Problémás esetben az igazgató - vagy a fenntartó - külsı szakértıt bíz meg egy-egy terület átvizsgálásával. Az ellenırzés és felügyelet témakörébe tartozik a továbbképzések irányítása. A tanárok saját ambícióit és az iskola céljait, elvárásait az igazgató a tanszakvezetık véleményének figyelembe vételével hangolja össze - a tanár önállóságának tiszteletben tartásával. A rövid- és középtávú továbbképzési terv ezeket a szempontokat tükrözi. A továbbképzéseket koordináló, szabályozó törvény megteremti a lehetıséget a pedagógus mesterségbeli tudásának kondicionálására, módszertani tudásának fejlesztésére. Kiemelt feladat a pedagógusok szakmai színvonalának rendszeres megújítása. A tanácsadás leghatékonyabb formája, ha a tantestületben olyan légkör uralkodik, melyben mindenki szívesen fogadja a segítı szándékú bírálatot, javaslatot a többi kollégától. Ennek erısítése és általánossá tétele az iskolavezetés fontos faladata. Az értékelés fontos tényezıje, hogy a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélése közösen elfogadott szabályzat alapján történik. Feltételei az SZMSZ mellékletében találhatók.

7. 1 BESZÁMOLTATÁS, VIZSGA A hangszeres növendékek minden tanév elsı félévében - dec. 10. és jan. 31. között- félévi beszámolón vesznek részt. A beszámolót tanszaki hangverseny formájában tartjuk, anyagát a tantervben elıírtak alkotják. A félévi meghallgatások és az év végi beszámolók esetleges további követelményeit a tantervi kötelezı anyagon túl a tanszakok maguk határozzák meg azzal a megkötéssel, hogy az esetleges többlet-feladatokat - lapról játszás, zenei mőszavak, kamarazene (duó, négykezes) - a tanév elején ismertetni kell. A tanszaki munkaközösség ezt éves munkatervében részletezheti, kiegészítheti. A tanév végi beszámoló anyaga - ha a tanterv másként nem rendelkezik -három mő, „B” tagozatosoknak tanszakonként változóan 4-6 mő. A „B” tagozatosok anyaga kötelezıen kotta nélkül játszandó, az „A” tagozaton a fejbıl játék kötelezettségének a mértéke tanszakonként változik. Az elıadási darabokat azonban a vizsgán az „A” tagozatosoknak is kotta nélkül kell játszaniuk.

31


Pedagógiai Program

Az év végi beszámoló anyagának egy meghatározott része zártkörő vizsgabizottság elıtt zajlik, (a bizottság tagjai a tanszak tanárai és rokon szakos tanárok, legalább 3 fı), a másik része pedig vizsgahangversenyen hangzik el (a vizsgabizottság jelenléte és a vizsgajegyzıkönyv vezetése ezt követıen is kötelezı). A „B” tagozatos növendékek részére a fentieken felül, tanévenként két meghallgatást tartunk. Szolfézs tárgyból az év végi felmérést az utolsó órák egyikén, illetve több alkalommal írják a tanulók. Ezt követheti „A” tagozaton az év végi összefoglaló óra, „B” tagozaton az év végi vizsga. 7. 2 A NÖVENDÉK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A növendékek minden hónap végén osztályzatot kapnak tárgyhavi munkájukra. Az osztályzat elımeneteli és szorgalmi jegybıl áll, melyet a tanár a fıtárgyi naplóba rögzít. A hónap utolsó óráján mindkét jegyet beírjuk a növendék tájékoztató füzetébe is, melyet a szülı aláírásával ellenıriz. A növendék félévkor a tájékoztató füzetben félévi értesítıt kap a zeneiskolában tanult, látogatott valamennyi foglalkozásról. A szülı aláírásával látja el az írásbeli értékelést. Tanév végén a növendék bizonyítványt kap. Ebben a hangszer, magánének fıtárgy, szolfézs, zenetörténet, kötelezı zongora tárgyak értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik: 5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges, 1 - elégtelen. A szorgalmi minısítések: 5 - példás, 4 jó, 3 - változó, 2 - hanyag. A többi kötelezı és választott tárgy értékelése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az osztályzatokat a tájékoztató füzetbe számmal, a bizonyítványba számmal és betővel kell beírni. A szorgalmi minısítést az igazolatlan mulasztások a következı módon befolyásolják.Az a növendék, akinek a tanév folyamán igazolatlan mulasztása merül fel, szorgalmuk az alábbiak alapján értékelhetı: • • •

1-2 igazolatlan mulasztása van 3-4 igazolatlan mulasztása van 5-9 igazolatlan mulasztása van

4 - jó, 3 - változó, 2 - hanyag minısítést kaphat.

Részletes minısítést készít a hangszeres és a szolfézstanár a növendékrıl szakközépiskolai felvételi vizsga elıtt. A minısítést az igazgató elküldi a felvételiztetı intézménynek, amennyiben arra igény mutatkozik. 7. 3 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMAIBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI

Eredményes fıtárgyi és kötelezı tárgyi vizsga az évfolyam anyagából. Részvétel az órák min. 66%-án. Ettıl a feltételtıl jó színvonalú beszámoló és kellı indok alapján kérelemre el lehet tekinteni. Az iskolával szemben fennálló esetleges tartozás rendezése. Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga után írható be magasabb osztályba. Az a tanuló, aki a tanév folyamán 10 vagy több órát igazolatlanul mulasztott, nem bocsátható vizsgára, a tanulók névsorából törölni kell. Az a tanuló, akinek mulasztásai nem érik el az órák 33 %-át, de egyéb méltányolható okból nem végezte el az évfolyam anyagát, engedéllyel folytathatja osztályát.

32


Pedagógiai Program

Osztályát folytathatja az a tanuló is, aki igazoltan hiányzott a foglalkozások 33%-áról. Indokolt esetben a tanuló 2 évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet. Az összevont beszámoló anyagát 1/3 részben az alacsonyabb, 2/3 részben a magasabb osztály anyagából kell választani.

Törvényi rendelkezések: A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen, pedig mővészeti záróvizsgát tehet. /31.§. (2)/ Mővészeti alapvizsgát elıször azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbtanulás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik meg tanulmányaikat az alapfokú mővészetoktatási intézmény elsı alapfokú évfolyamán. Addig az idıpontig, ameddig a továbbképzı évfolyamra lépés elıfeltételeként a mővészeti alapvizsga nem követelhetı meg, a tanuló az e rendelet 17. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett. /50.§. (3)/

7.4 A ZENEISKOLA MUNKARENDJE Mindenkor az aktuális tanév OM rendeleti hatálya (Magyar Közlöny) és az intézmény Házirend -je (SZMSZ) szerint szabályozandó.

7.5 ÉRDEKVÉDELEM A tanulók érdekvédelmét a Szülıi Egyesület, és a Diákönkormányzat látja el. Az Iskolaszék hangolja össze a fenntartói, iskolai, szülıi érdekeket. A tanárok érdekvédelmi fóruma a Közalkalmazotti Tanács. A szakmai érdekképviseletet a Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetsége biztosítja. A dolgozók jogairól, az ezzel kapcsolatban megjelenı jogszabályokról az igazgató tájékoztatja a dolgozókat. Minden érdekelt törekszik a vitás kérdések tárgyalásos megoldására, a dolgozók csak az összes egyeztetési lehetıség sikertelensége esetén fordulnak külsı jogorvoslati fórumhoz. Az iskola Pedagógiai programját, SZMSZ (Szervezeti és Mőködési Szabályzat)-ét a szülı az iskolavezetéstıl elkérheti megtekintésre, ezen jogát a folyosón található hirdetıtáblán kell jelezni. Az iskola Házirendjét a folyosón erre a célra megfelelı falon kell közzétenni.

8. MINİSÉGBIZTOSÍTÁS A Közoktatási Törvény 85.§ (7) bekezdése rendelkezik az önkormányzat közoktatási intézményrendszer mőködésének Minıségbiztosítási Programjáról. A nevelési –oktatási programunkkal párhuzamosan készül.

33


Pedagógiai Program

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Pedagógiai Program elfogadása esetén 2004. szept. 1-jén lép hatályba. 9.1 A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE A tantestület minden tanév végén értékeli a Pedagógiai program teljesítését, dönt esetleges felülvizsgálatáról, módosításáról. A módosításra okot szolgáltat: - a feltételek alapvetı változása, - a feladatok megváltozása, - az iskolával szemben támasztott követelmények módosulása, - újabb szakok vagy tagozatok indítása - jelentıs változás a taneszközök használatában. A Pedagógiai program módosítására tantestületi értekezletet kell összehívni, ha azt a fenntartó, szülıi képviselet, vagy a tantestület legalább 33%-a indítványozza.

BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 1. A tantestület megvitatja, elfogadja a Pedagógiai program tervezetét. 2. A szülık közössége véleményezi (Iskolaszék). 3. A KT véleményezi. 4. A Szülıi Egyesület véleményezi. 4. Benyújtjuk a tervezetet a Polgármesteri Hivatal oktatási szakreferensének. A fenti Pedagógiai Program-tervezetet a tantestület 2004. június 1-i nevelıtestületi értekezletén jóváhagyta, egyhangúlag elfogadta, felterjesztésre alkalmasnak találta és elfogadás esetén megvalósítását elhatározta. Baja, 2004. ……………...

Kunosné Dankó Ilona Igazgató

34


Pedagógiai Program

MELLÉKLETEK

LISZT FERENC ZENEISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BAJA 2004

Recommend Documents