Liszt Ferenc
LISZT FERENC (németül Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886.július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.
Liszt Ferenc háza Bayreuthban
Liszt Ferenc szülőháza Doborjánban
Apja, LISZT ÁDÁM, Esterházy herceg uradalmi hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként.
Carl Czerny
Antonio Salieri
Liszt Ádám
1822. december 1-jén mutatkozott be az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára(keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta.
Ludwig van Beethoven
A párizsi operaház
Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagysikerű pesti, illetve budai koncertje után 1823 őszén atyjával Franciaországba utazott, és az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött. A budapesti operaház
Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője gátolta meg, így Bécsben maradt ahol zeneelméletet és ellenpontot tanult magánúton, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába.
A Párizsi konzervatórium a 19.században
Bécsi színház
Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le. Itt ismerkedett meg Chopinnal, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig.
Hector Berlioz
Frédéric Chopin
Pesti árvíz 1838
Beethoven emlékmű Bonnban
1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Ugyanilyen bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-emlékmű létrehozásához. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne von Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában.
A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.
Weimar
Liszt Ferenc h-moll szvit eredeti kottája
Liszt Ferenc: Magyar király dal eredeti kottája
Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének többsége virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise.
Összesen kb. 1400 művet komponált, beleszámolva eredeti műveit,átiratait. Minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott, és a legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái.
A bécsi filharmonikus zenekar
Művei a világ minden részén szerepelnek a koncertprogramokban. Zenei munkássága mellett Liszt rengeteg esszét írt különböző témákról, mint zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb. A Békés megyei szimfonikus zenekar
1886 elején Rómából Firenzébe és Velencébe ment, ahonnan január 30-án utazott Budapestre, ahol még aznap este az új operaházba sietett, hogy meghallgassa Mihalovich Ödön egyik operáját. Február 2-án kezdte el az oktatást a Zeneakadémián. A zongoraórák Liszt lakosztályában történtek, ahol ingyen tanította diákjait. Számos weimari diákja is utána jött Budapestre.
Mihalovich Ödön
Február 20-án Liszt megfázott, és több napig ágyban kellett maradnia. A Zeneakadémián március 6-án tartotta meg utolsó óráját. Március 10-én rendezték a Zeneakadémián a búcsúhangversenyét, majd március 11-én elment Thomán István koncertjére. A koncert után a pályaudvarra indult, ahol számos barátja várta. A pályaudvar éttermében búcsúvacsorát rendeztek Liszt tiszteletére.
Thomán István
Egy képeslap az idős Lisztről
1886. március 11-én 23 órakor Liszt végleg elhagyta Budapestet. Áprilisban, Londonban, a windsori kastélyban fogadta Viktória brit királynő. Május közepén Weimarba utazott, ahol ismét sokat betegeskedett: vízkór miatt állandóan fájt a lába, a szemén kialakuló hályog miatt alig látott, ezért utóbb már csak diktáltak és felolvastak neki. Emiatt Halléba utazott orvosi vizsgálatra.
A windsori kastély
Júliusban részt vett Bayreuthban unokája, Daniela von Bülow és Henry Thode műtörténész esküvőjén, majd Colpachba utazott, Munkácsyhoz. Liszt 1886. július 21-én szerdán, délután fél négykor érkezett meg Bayreuthba, megfázva, lázasan és erősen köhögve. Az elkövetkező napokban egyre betegebb lett, ennek ellenére nem feküdt ágyba, előadásokra járt és számos látogatót fogadott. Liszt Ferenc utolsó képe, melyet Munkácsy festett
Július 28-án egy orvos megállapította, hogy Lisztnek tüdőgyulladása van, ezért ágyban kell maradnia, valamint teljes nyugalomra van szüksége. Lánya, Cosima, megtiltotta a tanítványoknak, hogy szobájában látogassák. Július 31-én, szombaton a mester állapota sokat romlott és öntudatlan volt. Lánya egész nap mellette volt, este azonban a Wahnfried-villába ment egy estélyre, de kilenc órakor visszatért az apja ágyához. Liszt Ferenc 23 óra 30 perckor meghalt. Lisztet szobájában ravatalozták fel, majd a bayreuthi temetőben temették el. A város később mauzóleumot építetett a sír fölé.
Liszt mauzóleuma a bayreuthi temetőben
A Wahnfried-villa
2011 Liszt éve Liszt Ferenc 2011-ben lenne 200 éves. Tiszteletére "Liszt Ferenc - Egy európai Türingiában" mottóval 200 koncertet, versenyt, kiállítást és installációt rendeznek világszerte.
Liszt Ferenc 11 évet töltött Türingiában, ahol kiemelkedő zongoraművészként, karmesterként, zeneszerzőként, de tanárként és zeneszervezőként is tevékenykedett és uralta az ottani zenei életet.
Erfurt Türingia legnagyobb városa.
Tevékenységének központja Weimar volt: több évtizedes koncertezés után itt talált végre elegendő nyugalmat ahhoz, hogy zenekari hangversenyeket is írjon.
Weimar címere
Goethe
Goethe és Beethoven örökéhez méltón az 1850-es években európai színvonalú zenei központtá virágoztatta Weimart.
Beethoven
A weimari Liszt-ház 2011.03.21-én átfogó renoválás után újra megnyílik a nagyközönség előtt.
Liszt lakóháza Weimarban
A mester és tanítványai más türingiai városokra is nagy hatást gyakoroltak, ilyenek például Eisenach, Sondershausen, Jéna, Erfurt és Meiningen.
Az erfurti dómban bemutatásra kerülő Liszt oratórium, a Szent Erzsébet legendája így összekapcsolja a rendezvénysorozatot Wartburggal és a 2007-es Erzsébet-évvel is.
Erfurti Dóm
Kis Erzsébet 1211-ben Magyarországról érkezett a Wartburg várába, és most, 800 évvel később őt ünnepeljük magyar "honfitársa", Liszt műve nyomán Türingia katolikus központjában.
Wartburg vára
A 2011-es türingiai rendezvények csúcspontja a "Liszt Ferenc – Egy európai Weimarban" című kiállítás, amely 2011. június 24. és október 30. között lesz látható a weimari Schiller-múzeumban és a Kastélymúzeumban.
Weimar
2011. június 18. és július 9. között a Liszt-városok szeretettel várják az érdeklődőket az "Überlisztet" türingiai fesztiválra, amely Weimarban, Mieningenben, Sondershausenben, Eisenachban és Erfurtban kerül megrendezésre.
Mieningen
A weimari színház épülete
A nagy művészhez a vezetett városnéző túrákon is közelebb kerülhetünk: "Liszt nyomában" címmel például Weimarban sétálhatunk többek között olyan fontos helyszíneket is érintve, mint a nemzeti színház, a Liszt-múzeum vagy a Liszt Ferenc Zenei Főiskola.
Marie, a szobalány a sondershauseni zenetörténetbe vezeti be a látogatókat: anekdotákat és történeteket mesél olyan hírességekről, mint Liszt vagy Reger.
Sondershausen Reger
Liszt Ferenc komponáló íróasztala diófából készült, pont mint a zongorája.
Weimar - Liszt díszpolgári oklevele.
Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja. A legtöbb életrajzi mű azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy magyar nemzetiségű volt-e? Sőt, olyan tanulmányokkal is találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt valójában szlovák nemzetiségű volt. A zeneszerző nemzetiségének hovatartozása csak 1918. után lett vita tárgya, 1918. előtt Lina Ramann három kötetes életrajza teljesen elfogadottnak számított. Ramann állítása szerint: Liszt „Apja magyar volt, anyja osztrák”.
Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békeszerződés után vált igazán viták tárgyává. Ekkor lett Doborján Ausztria része, nem sokkal ezután került Liszt szülőházára a német nyelvű emléktábla is. Ezt követően, 1931-ben, Peter Raabe megjelentetett egy kétkötetes Liszt életrajzot Liszt Ferenc címmel, amelyben kijelentette, hogy a zeneszerző német eredete nem bizonyított. Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette.
Doborján (Raiding) napjainkban
Trianoni békeszerződéssel Doborjánt Ausztriához (Burgerlandhoz) csatolták.
Készítették: Kiss Dániel Vereckei Szabolcs
2011. március 24.
