A városokat és vidéküket érintő 2014-2020-as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok
Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Területfejlesztési Tervezési Főosztály
NTH-MUT: A gazdaságfejlesztés új helyszínei: városok és vidékük Budapest, 2013. április 8.
Tartalom 1.
2.
3.
A területi kohézió európai paradigmája
OFTK: A hazai fejlesztéspolitika irányai
Az EU 2014-2020 programozás aktualitásai, városok és térségek
2
1. A területi kohézió paradigmája
– Lisszaboni szerződés – Kohéziós politika reformjának megalapozása: • • • • •
Hely alapú megközelítés bevezetése (Barca jelentés) „flexible gerography” Több szintű területi „kormányzás” Városi dimenzió Integrált területi fejlesztések
– Területi Agenda 2020 – Európai Duna Stratégia 3
Területi Agenda 2020: az EU területi kihívásai és prioritásai
Lehetőségek és kihívások
Prioritások
Globalizáció, gazdasági és pénzügyi válság EU integráció és a régiók növekvő kölcsönös függése Társadalmi kihívások – demográfiai átmenet, migráció, szegregáció
Policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés A városok, a vidéki és a sajátos adottságú régiók integrált fejlesztése Határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja Helyi gazdaságon alapuló globális versenyképesség Területi összeköttetés
Éghajlatváltozás – területileg eltérő hatások Energetikai kihívások erősödnek A biodiverzitás csökkenése, a természeti, táji és kulturális örökség veszélybe kerülése
Ökológiai, táji és kulturális értékek kezelése és összekapcsolása 4
Az 2014-20-as kohéziós politika keretei 1.
Europe 2020 stratégiájában megfogalmazott célok elérése
2.
Ex-ante kondicionalitások teljesítése / megfelelés.
3.
Eredmény-orientáltság
4.
Horizontális alapelvek (pl. nemek közötti egyenlőség; partnerség – többszintű irányítás megerősítése)
5.
Alapok közötti koordináció erősítése
6.
Tematikus koncentráció – tematikus célok
7.
Területi programozás és városfejlesztés
Területi dimenzió erősítése Városfejlesztési alapelvek Integrált végrehajtási eszközök 5
2. OFTK: a hazai fejlesztéspolitika stratégiai irányai
6
EU tervezés – Nemzeti Stratégia Szakpolitikai és átfogó stratégiák
EU 2020, TA 2020
11 tematikus célkitűzés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
Partnerségi Megállapodás
Hazai fejlesztési, szakpolitikai programok Megyei koncepciók
Operatív Programok
Megyei és térségi programok 7
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK célja • A hazai fejlesztési célok és igények integrálása, azok területi dimenzióinak meghatározása • A 2014 – 2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok (partnerségi megállapodás, operatív programok) megalapozását is szolgálja. Az OFTK időtávja • A következő európai uniós tervezési periódus (2014-2020), de kiegészül egy hosszabb távú kitekintéssel 2030-ig. Jogszabályi háttér • A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
8
OFTK helye, szerepe a tervezésben
OFTK HAZAI ÁGAZATI
EU FORRÁSOK TERVEZÉSE 2014-20
FORRÁSOK TERVEZÉSE
Partnerségi Megállapodás
Operatív Programok
DECENTRALIZÁLT TERÜLETI TERVEZÉS (megyei, nagyvárosi) 9
10
Területi kihívások és lehetőségek
Területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek
Az ország geopolitikai helyzete kedvező, közlekedési hálózatok csomópontja.
Duális térszerkezet, Budapest dominanciája, Térszerkezetünk, területhasználatunk és térszervezésünk nem támogatja a gazdasági fejlődést Budapest makroregionális szinten jelentős városunk. A Balaton nemzetközi jelentőségű rekreációs térségünk. Vidéki térségeink értékeik alapján felértékelődnek.
11
Területpolitikai irányok és teendők A beavatkozás terei:
• Budapest gazdasági régió Közép-Európa vonzó központja • Külső és belső nagyvárosi gyűrűnk a decentralizáció szolgálatában • A közép-európai és a nemzeti együttműködést katalizáló határon átnyúló és nemzetiségi térségek
• Leszakadt térségek újra az ország társadalmi-gazdasági vérkeringésében • Befektetési és tudásövezetek • Természeti erőforrásokra alapozott növekedés övezetei: Víz, termőföld, ásványkincs, táji érték
• A városfejlesztés nemzeti prioritásai • Vidéki térségek értékalapú megújítása 12
irányok
13
A térfunkciók stratégiai rendszere
14
Munkaerő-piaci vonzáskörzetek
A foglalkoztatás központjai és vonzáskörzeteik
Munkahelyek száma Napi ingázók száma
Célok: foglalkoztatás növelése
15
Budapest gazdasági régió csapágy modellje Csapágyvárosok Budapest körül: -„Potenciális MEGA” térség
-A további fejlődéshez elengedhetetlen a közlekedési kapcsolatok javítása a gyűrűn kívül és belül.
16
Területi célok: Fejlődési pólusok tengelyek és erősítendő közlekedési kapcsolatok
17
Célok: harmonikus agglomeráció, fenntartható városi mobilitás
18
19
Területi cél: A régi – új területi középszint: a megye
20
Célok: perifériák reintegrálása – többközpontú fejlődés
21
Célok: perifériák reintegrálása – többközpontú fejlődés Tár sadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések
Jelmagyar ázat Külso, belso perifériák társadalmi-gazdasági szempontból elmar adot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos hel yzetű tel epül és (2005)22
Helyi gazdaság Vidéki térségek értékalapú megújítása élénkítését Helyi termékfejlesztés
szolgáló szakképzés Gazdasági együttműködések fejlesztése
Helyi közösségfejlesztés
Átfogó vidékpolitikai célkitűzések
Város-vidék kapcsolatok a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. Szemléletformálás
Helyi gazdaság
Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése,
Önkormányzat gazdasági tevékenységei
gazdasági létalapjuk megerősítése.
Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási Helyi (termékek) szerepének növelése, helyi gazdaságfejlesztése. értékesítés,
Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése
promóció
A vidéki munkaerő, különösen az értelmiség Helyi megmaradásának és támogatása.
vállalkozásfejlesztés, megtelepedésének beruházás-ösztönzés
Pénzügyi jellegű intézkedések 23
A városfejlesztés nemzeti prioritásai • • • • • • • •
Harmonikus város-vidék kapcsolat Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása A városok az energiafüggőség csökkentéséért és a klímavédelemért A demográfia változások, népességfogyás kezelése: családok és helyi közösségek megerősítése A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében A stratégiai szemlélet fokozása a várostérségek tervezésében Stratégiai fontosságú várostérség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés
24
3. Az EU 2014-2020 programozás aktualitásai, térségek és városok szerepe
25
Tematikus célkitűzések
EURÓPA 2020
intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés stratégiája 1. 2. 3.
K+F+I IKT infrastruktúra és hozzáférés KKV versenyképesség
4. 5. 6. 7.
Alacsony szénkibocsátású gazdaság Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés
8. 9. 10. 11.
Foglalkoztatás és munkavállalói mobilitás Társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem Oktatás,egész életen át tartó tanulás Intézményi kapacitások és közigazgatás hatékonyságának növelése
Partnerségi megállapodás
26
Operatív Programok Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és energetikai hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Vidékfejlesztési OP (VOP) Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) Koordinációs OP (KOP) 27
Operatív Programok és végrehajtás A források várható megoszlása Kb. 6700 milliárd Ft 60%-a gazdasági fejlesztés (országos és térségi) 40%-ot a humánerőforrás-fejlesztés, az környezetvédelem és az energiahatékonyság.
infrastruktúrafejlesztés,
a
Mi várható a végrehajtásban? • Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában, • Vissza nem térítendő támogatáso, pénzügyi eszközök,az önerő minimalizálása • Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe, • Szerepet kapnak a megyék, • A források felhasználása közelebb kerül a szakmai döntéshozatalhoz. 28
Országos tervezési folyamatok áttekintése 2012
2013
szaktárcákkal történő egyeztetés
társadalmi egyeztetés
elfogadás
OFTK
Partnerségi Megállapodás
Operatív Programok
Jún.
Nov.
Ápr.
Jún.
29
Az országos és megyei tervezés 2012 IV.
OFTK
V.
VI.
VII.
2013 VIII.
IX.
X.
Előzetes változat
XI.
XII.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X. XI.
XII.
Törvényesítési folyamat
Területi koncepció Preliminary version Ágazati koncepció VI.
Operatív programok tervezése
Megyék területfejlesztési koncepciói
Megyei területfejlesztési programok
30
A hazai területfejlesztés intézményi és tervezési rendszerének változásai Területfejlesztési szint
2011. dec. 31-ig
2012. jan. 1-től
Megjegyzés
Országos Régiós Megyei Kistérségi
Intézményrendszeri változás! megyei területfejlesztési tanács megyei önkormányzat!
Budapest
Megyei szinten koordinált várostérségi részprogramok lehetősége
BAFT (Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)
BFT (Balaton Fejlesztési Tanács)
Térségi tanácsok
Nincs többé központi költségvetési támogatás! 31
Hazai területi programozási szintek 2014-20-ra • Megye • Nagyvárosok közvetlen térségükkel • Város –és térsége közösségi fejlesztések
• Egyes országos jelentőségű funkcionális térségek
32
A megyék és nagyvárosok helye a tervezésben és a végrehajtásban
33
INTEGRÁLT gondolkodás – tervezés - fejlesztés Zöld Élhető, vonzó és eladható környezet
„Low carbon”
34
Köszönöm a figyelmet! Salamin Géza
