ADATTÁR
P E R L I T Z I * TERVEZETE ORVOSI É S S E B É S Z E T I F Ő I S K O L A LÉTESÍTÉSÉRE ANTALL JÓZSEF-R.
HARKÓ
V I O L A - V I D A
TIVADAR
lvetélt tervek, t e ó r i á b a n maradt programok kísérik v é g i g a magyar m ű v e l ő d é s , a magyar felsőoktatás é v s z á z a d a i t . Joggal v e t ő d i k fel a k é r d é s , hogy egyáltalán vizsgálatra é r d e m e s e k - e a v a l ó r a n e m vált tervezetek, a n y i l v á n o s s á g elé n e m k e r ü l t a l k o t á s o k ? Vitathatatlan, hogy egy m i n d e n h a t á s nélkül maradt, „ í r ó a s z t a l n a k " készült tervezet csak alkotója erőfeszítését é s egyéni t r a g é d i á j á t t ü k r ö z i , azonban n e m s o r o l h a t ó be az adott t u d o m á n y s z a k vagy m ű v é s z e t i á g fejlődésének m é r f ö l d k ö v e i k ö z é . Perlitzi [1] tervezete azonban nem tartozik ezek k ö z é i B á r n e m valósult meg abban a f o r m á b a n és akkor, amikor b e n y ú j t o t t a Mária Teréziának, de e l ő k é szítette az utat a nagyszombati egyetem orvosi karának felállításához, kifejezésre juttatta azt a t á r s a d a l m i i g é n y t , a m i a magyar o r v o s k é p z é s m e g o l d á s á r a jelent kezett. A kiválóan k é p z e t t orvos és t e r m é s z e t t u d ó s Tervezete Orvosi és S e b é szeti F ő i s k o l a felállítására (1751) eltér k é t s z e m p o n t b ó l a m e g v a l ó s u l t orvosi k a r t ó l . E l ő s z ö r abban, hogy Pestre k í v á n t a helyezni; m á s o d s z o r abban, h o g y önálló főiskolaként és n e m egyetemi k a r k é n t tervezte felállíttatni. Világos látásmódjára u t a l , hogy az o r s z á g központját, Pestet tartotta alkal masnak erre a szerepre. N o h a k é t é v t i z e d m ú l v a Nagyszombatban állították fel a k ö z b e n m á r államivá vált egyetemen az orvosi kart, a t ö r t é n e l m i fejlődés alig és B u d á r a , majd Pestre (1784) helyezték a n é h á n y é v m ú l v a igazolta Perlitzit, nagyszombati egyetemet. (Jelentékeny m é r t é k b e n é p p e n az orvosi kar s z ü k s é g letei miatt!) N e m v e t h e t j ü k el Perlitzi álláspontját az ö n á l l ó főiskolai szervezet miatt sem, b á r k é t s é g t e l e n , hogy a t u d o m á n y e g y e t e m i keret magasabb s z í n v o n a l ú , az orvosi pálya t e k i n t é l y é t i n k á b b növelő keretet adott az o r v o s k é p zésnek. A mai hazai fejlődés — b á r n é v b e n egyetemi jelleggel — l é n y e g é b e n az orvosi főiskolák t í p u s á h o z k ö z e l e d e t t : egy k a r ú t a n i n t é z e t a pécsi é s debreceni orvos t u d o m á n y i egyetem, m í g a budapesti és a szegedi is a b e l s ő o s z t ó d á s s a l kialakult fogorvosi és gyógyszerészeti karral vált csak t ö b b karú főiskolává, t e h á t egye t e m m é . Ezt a modellt m á s külföldi p é l d á k is m e g é r l e l h e t t é k Perlitzibtn, hiszen az angol kollégiumi és francia szakfőiskolai rendszer mellett s z á m o s o r s z á g b a n
E
* Perlitzi János nevét egységesen „ P e r l i t z i " - n e k írjuk, b á r ő magát — a kor szokásának megfelelően — nem egységesen írta (Perlitzy, Períiczy, Perliczi, Perlicy). Természetesen a közölt dokumentum esetében ragaszkodtuk az adott írásformához. (A szerk.)
alakultak k i szakiskolai jellegű orvosi és sebészeti intézetek, k ü l ö n ö s e n a katona orvosi szolgálat ellátására, A W i t t e n b e r g b e n és Utrechtben v é g z e t t p r o t e s t á n s Perlitzi e g y é b k é n t sem tarthatta alkalmasnak a p e r i f é r i k u s e l h e l y e z é s ű , akkor m é g érseki jellegű nagyszombati katolikus egyetemet az orvosi kar b e f o g a d á s á r a . A latin n y e l v ű tervezet m o s t k e r ü l először magyarul az o l v a s ó elé. Perlitzi személyével, é l e t m ű v é n e k é r t é k e l é s é v e l most k ü l ö n nem foglalkozunk, hiszen ezt m á r e l ő t t ü n k t ö b b e n is m e g t e t t é k [ 2 ] . A z O r v o s t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k jelenlegi (51—53.) k ö t e t é b e n közölt t a n u l m á n y á b a n pedig Schultheisz Emil ismerteti s z e r e p é t , és jelöli k i h e l y é t a magyar o r v o s k é p z é s t ö r t é n e t é b e n . Perlitzi tervezete magyar fordításának megjelentetésével orvosi m ú l t u n k ú t t ö r ő j é n e k , a külföldet j á r t magyarok egyik m e g ú j h o d á s t és reformot k ö v e t e l ő , h é t k ö z n a p i h i v a t á s á n a k gyakorlása k ö z b e n is közéleti felelősséget érző nagy alakjának állí tunk e m l é k e t . Períiczy János Dánielnek, a bölcselet és az orvostudomány doktorának, megye physicusának ( o r v o s á n a k ) tervezete magyarországi orvosi és főiskola alapításáról. (Vö. Linzbauer, Codex I I . k. 270—277. oo. — A z a H e l y t a r t ó t a n á c s 1751. nov. 8-i ülésén foglalkozott az 1751, nov. 2-i leirat a l a p j á n . Perlitzi t e r v e z e t é n e k kelte: Losonc, 1742, j ú n i u s hava.)
Nógrád sebészeti üggyel királyi
A ) A felállítandó magyarországi Orvosi és S e b é s z e t i F ő i s k o l á r a vonatkozó vezet kivonata főbb vonásaiban. I . Az és
orvosi főiskola
ez ideig megtűrt hiányából
származó
általános
ter
kár
hátrány.
1. Magyarország egészségügyét súlyos nehézség nyomja : hogy mindeddig az kellett idehívnunk és eltartanunk, akik nem ország szándéka ellenére külföldieket ismerik sem az éghajlatot, sem az embereket, sem ezek nyelvét és életmódját; csak nagyon későn, és gyakran gyászos kimenetelű kísérletezés árán kellett megtanulniok, mit bír el a mi éghajlatunk. 2. Hogy nagy a hiány orvosokban és sebészekben [3], s ez a múltban főként járvány idején sújtotta a hazát, mert nem lehetett ellátni elegendő számú és képzett pestis-orvossal sem a megyéket, sem a városokat, sem a kórházakat, sem a ható ságokat, s ennélfogva maga az orvosi segítség hiánya növelte a pusztítást. 3. Hogy a hazának azok a fiai, akik hivatást éreznek magukban erre a mester ségre, ezt a tudományt nagy fáradsággal, szüleik költségén és hátrányára külföldön kell, hogy megszerezzék, nevezetesen Német- és Olaszországban, valamint Hollan diában, és így pénzt kellett kivinni a közjó nem kis kárára. — ahol emberek életére és bőrére 4. Hogy ennek a kényes ügynek a gyakorlására megy a játék — a megyék, városok és hatóságok odabocsájtanak és tüstént alkal maznak tapasztalatlan orvosokat és sebészeket, akik legfeljebb épp az iskolából vagy a kezdő gyakorlatozásból jönnek — egyedül amiatt, mert így hozza magával a sza bályzat hiánya, a szükséghelyzet és a személyek hiánya. 5. Hogy mindeddig iskola és szabályzat hiánya miatt nem volt rá mód, hogy eleget lehetett volna tenni a magas Kir. Helytartótanács rendeletének a gyógyszer tárak felülvizsgálata tekintetében, alárendeltség híján ugyanis egyikük sem akart
engedelmeskedni a másikának, s ennek folytán eddig még nem létezik a mi éghajla tunkhoz alkalmazott szabvány, sem gyógyszerkönyv [ 4 ] , hanem képtelen külföldi amelyeket többnyire nem is hoztak összhangba gyógyszerkönyveket erőltetnek, Magyarország körülményeivel. Ilyeneket előbb a főiskolának kellene kidolgoznia. 6. Hogy eddig szabadjában állott akármilyen vándor szemésznek, valamint tapasztalatlan sebésznek orvosi gyakorlatot folytatnia, és büntetlenül dühöngenie az emberek teste és pénztárcája ellen, hiszen nincs meg a módja, hogy a hozzáértők a bizonyítványaikat megbüntessék őket, senki sincs, aki megítélné és megvizsgálná és a ténykedésüket, és néha napján védelmébe venné az igazi és megbízható orvosok jóhírét és becsületét [ 5 ] . 7. Hogy bár oly sok a veszélyes eset, eddigelé egyetlen hely sincs Magyarországon, ahol be lehetne mutatni a fiatal sebészeknek és szülésznőknek a sebészi és anatómiai műtéteket, és ahol eleget tudnának tenni a törvényszéki esetek [ k ö v e t e l m é n y e i n e k ] . 8. Hogy ösztönzés és alkalom híján eltemetünk számos kiváló tehetséget, akik napfényre kerülnének, ha a jutalmazás és alkalmaztatás reményében alkalmuk adód nék az iskolázásra és szorgalmuk [ k i f e j t é s é r e ] . Ezért aztán a természeti kincsek nagy része, amelyekben Magyarország a többi európai országot megelőzve bővel kedik, ismeretlen marad, ami pedig a bányákat és a természetes meg mesterséges ásványokat illeti, fel sem tárják [azokat]. I I . Azok tott
az főiskola
előnyök
és hatása
az
a haszon,
révén
amire
a
felállí
s z á m í t h a t u n k .
I . Gondoskodnánk mind a Magas Kormányzat, mind pedig az egész Nemzet dicsőségéről és tisztességéről, ha nem tűrnők, hogy a külföldiek hiányolják azt, ami miatt a tudományos könyvek és felfedezések hiányának címén főként a németek megvetik nemzetünket, sőt nyilvános írásokban is rágalmazzák és vádolják, és fel ami minden tekintetben boldoggá, szerencséssé és híressé tehetné az országot, ébreszthetné még a külföldiek figyelmét és csodálatát is, és inkább hívogatná őket hozzánk, mint bennünket hozzájuk. Ezt biztosan remélhetjük, ha felébresszük a tehetségeket, és szerencsésen párosítjuk a Magyarországon önmaga szemléltetésére oly bő anyagot szolgáltató természetet a tudománnyal és a szorgalommal. Ha a had viselésben és okosságban annyiszor ragadjuk el a pálmát más népektől, miért ne a tudomány terén ? Csak idejekorán lássanak hozzá és tanuljanak a mieink. 2. Előmozdítjuk az ország egészségügyi törekvéseit, miközben megnyitjuk hazánk fiai előtt a lehetőséget, hogy elérjék azt, amit eddig külföldiekkel kellett elvégeztetnie, és kellene még mindig elvégeztetnie, ha nem kerülnének hamarosan napfényre élénk tehetségek. 3. Felbecsülhetetlen jótéteményként az egész ország lakosainak további egészség védelméről történik gondoskodás azzal, hogy a megyékbe, városokba, a hatóságok hoz és a kórházakba olyan orvosokat és sebészeket oszthatunk be, akik ismerik az alattvalók nyelvét és természetét, akiket mindjárt a mi környezetünkben vezettek be a gyakorlatba, miután a tanárok oldalán megszerezték a kellő tapasztalatukat. Ebből nem kis hasznot remélhetünk mind a járványok idején, mind azon kívül. 4. A szülőknek is nagy előnyére, sőt magának a köznek is hasznára az országban
tarthatjuk meg azt a sok ezer forintot, amit különben ennek a tudománynak a meg szerzése végett kivisznek Német-, Olaszországba és Hollandiába [6], 5. Szerencsésebb utat készítünk a pályájukon való élőhaladáshoz maguknak a tanulóknak, kezdő orvosoknak és sebészeknek is, ha egyesíthetik a tanulmányaikat magával a honi gyakorlattal és környezettel (ezt az előnyt nélkülözni kénytelenek hazánknak azok a fiai, akik külföldön szentelik magukat az orvostudománynak), és nem kell nagy igyekezettel és fáradsággal végül is magában a hazában elsajátítaniok a gyakorlatot, hanem itt előbb hozzá lehet rendelni őket a tanárokhoz vala melyik nagyobb kórházban, majd a vidéki orvosokhoz adjunktusként, s végül alkal maznunk lehet őket önálló feladatokra is. 6. Gátat vetnénk valamennyi vándor kuruzslónak [7], hogy ne hivalkodhassék az ilyen bonyolult és' valóban titkos bölcsességet kívánó tudománnyal, mert senkinek sem lesz megengedve, hogy orvosi gyakorlatot folytasson, hanem csakis annak, akit ez az orvosi és sebészi kollégium vizsgáztatott és jóváhagyott, valamint aki a fentemlített rend szerint elvégezte a gyakorlatát és a tanulmányait. Sőt, törvényt fogunk hozni és büntetést állapítunk meg azok ellen, akik az egyszerű nép testét és pénztárcáját büntetlenül pusztítják. 7. Az a véleményünk, hogy ez az intézmény nem csekély vigasztalására szolgál majd az orvosoknak is. Hiszen azok, akik szemmel láthatólag inkább a komolyabb és elméleti dolgokra születtek és tehetségesek, remélhetik, hogy alkalmazzák őket a tanítás és a szakirodalmi tevékenység terén ; sőt, a megkülönböztetés ezen alkalmával tanulatlanokkal megbízható módon fogják megállapítani a képzettek jogos értékét a szemben, és ezeknek a bíráknak a jelenlétében el lehet dönteni az egymásra irigykedő kartársak között esetleg támadó ellentéteket, és gondoskodni lehet e kollégium által bárkinek a híréről és megbecsüléséről valamilyen feljebbviteli bíróság formájában. 8. Sőt, a polgári bíróságoknak sem származnék ebből csekély hasznuk, mert za varos vonatkozású törvényszéki ügyekben : mint pl. mágia, gyilkosságok, gyermek gyilkosságok, mérgezés, nemi erőszak, szodómia, előidézett vetélés, törvényes vagy törvénytelen szülés és hasonlók esetében válasz formájában orvosi véleményeket lehetne adni, amelyek a döntések meghozatalában nagy világosságul szolgálnának. 9. Ugyanezen előny tűnnék elő az egyes gyakorló orvosok, gyógyszerészek és sebészek számára, mihelyt egymás ellen intéznének pereket, vagy a gyakran mo gorva betegeikkel támadnának ilyen pereik, amelyeket a polgári hatóságok eldönteni nem tudnának. Könnyen lehet majd megítélni (ezeket a pereket) megállapítandó közös szabályrendeleteik, a gyógyszereknek és (az orvosok, gyógyszerészek, sebé szek) fáradozásainak árszabályozása alapján. 10. Majd ha ez az orvosi és sebészi kollégium a Magyar Királyi Gyógyszer könyvet annak kidolgozása után mielőbb elfogadja a jövőben (követendő) szabvány ként, a gyógyszertárak felülvizsgálását is könnyen rendezni lehet : ha ennek a tes tületnek a megbízásából és tekintélyével kiküldenek az egyes körzetekbe, a tiszáninne nibe és tiszántúliba, a dunáninnenibe és dunántúliba v i z it át or ok a t , mint meghízottakat, hogy kötelességük legyen felügyelni az országosan kihirdetett rend megtartására, helyt adni a panaszoknak, és ezekről a kollégiumnak beszámolni. 11. S mit mondjunk a magyar név általános híréről? Hogy ilyenképpen nem szorul háttérbe tehetség, szorgalom és munkásság tekintetében egyetlen európai nemzet mögött sem, mert a külföldiek dicsérni fogják a jó rendszert, az idelátogatók meg-
csodálják, a honpolgárokat ösztökéli. És azok az észleletek és ritkább esetek, ame lyeket a megyékből, városokból, hatóságoktól és kórházakból évenkint előterjesztenek, és a kollégiumnak azokról írásban beszámolnak, anyagul szolgálnak : a ter mészet t i t k a i n a k megvilágosítására, amelyek még nagyrészt ismeretlenek, és amelyek évente jól megfogalmazott köteteket nyújthatnak a kül földiek felvilágosítására és meghívására. Ezekkel a könyvekkel képes lesz nem zetünk a legműveltebb népekkel is versenyezni. III. A z
Orvosi
szükséges
és
Sebészi
Kollégium
felállításához
feltételek
1. Aki a célt akarja, annak szükségképpen alkalmaznia kell az eszközöket is; ha tehát egybevetjük az orvosi főiskola megtűrt hiányából adódó fentemlített hát rányokat azokkal az előnyökkel, amelyeket annak felállításából remélhetünk, nyilvánvaló : ha egyszer az ügy határozatba ment, az ország közepén helyet kívánunk, mind a főiskola kényelmes megvalósítása és fekvő vezetése, mind pedig a Magyarország valamennyi orvosával és sebészével való [ b i z t o s í t á s a ] végett [ 8 ] , összeköttetés 2. Minthogy pedig az orvosi főiskola mindjárt a kezdet kezdetén anatómiai, vegyészeti, gyógyszerészeti, műtéti és gyakorlati sebészeti tanítást igényel : szük séges egy nagy kórház, ahol gyakran lehetnek kéznél hullák anatómiai célra, továbbá betegek a sebészet és a gyakorlat számára. Kell egy nagyobb gyógyszertár is a gyógyszerészet és a vegyészet céljára, k e r t t e l és sza bad mezőséggel a növénytan céljára [ 9 ] . 3. Ezeknek az ismereteknek a tanítására a következő tanárokra van szükség : a) A z elméletére, akik fizikai és matematikai szabályok szerint adják elő az egészséges és beteg test elméletét. b) A matematikáéra és a kísérleti f i z i k á é r a , akik alkalmazzák a mértani, mechanikai, építészeti és fénytani szabályokat az emberi test berendezései nek a megértetésére. c) Az anatómiáéra és a sebészetére, akik sebészeti műtétekkel az egyes testrészeket vagy a k i v é g z e t t gonosztevők bemutatják testén, vagy azokén, akik a kórházban haltak meg. à) A vegyészeiére, növénytanéra és a gyógyszeré s z e i é r e , akik többnyire a gyógyszertárban foglalatoskodnak, és ott tanítják a gyógyszerek elméletét és elkészítését. e) A gyakorlatéra, akik a kórházban adják elő a gyógyítás módját, mégpedig a betegek ágyainál. í)Kórboncnokra é s demonstrátorra; két sebész a gyógy szerésszel nemcsak a hullák, műszerek és sebészeti tapaszok előkészítését mutatják be a gyógyszerekkel, valamint a füvészkert növényeivel együtt, hanem a tanár jelen létében bemutatják magukat a kezeléseket a betegeken. 4. Ebből világos : mindez elérhetetlen a tanárok fizetésére elegendő alap nélkül ; és ha megbízható és a gyakorlatban érdemeket szerzett embereket fognak alkalmazni (minthogy kijáró gyakorlatot tovább nem folytathatnak), hiszen a tanítás napi kötelességük lesz, aligha találunk majd 1000 forintos fizetésen alul tanárt az elmé-
létre és a gyakorlatra [ 1 0 ] , akik felváltva gyakorolhatnák az igazgatói és a dékáni tisztet. Az anatómia és a sebészet tanára, továbbá a matematikáé és a fizikáé, valamint a harmadik, aki a vegytant, gyógyszerészetet és a növénytant adja elő, megelégedhetnének 700 forinttal. A demonstrátor és bármely gyógyszerész 200-zál; ez 4 3 0 0 F összeget j e l e n t : ennyire lenne szükség a j i z e t é s e k folyósítására. Ehhez még legkevesebb 1000 forintra van szükség a kísérleti fizika, matematika, anatómia és sebészet tanításához szükséges műszerek beszerzésére. Evégett, valamint a modern anatómiai bematató termek és orvosi-sebészeti kollégiumok tökéletesebb formájának a tanulmányozása céljából a leendő tanárok egyikét ki kellene küldeni külföldre. Az onnan ellesett sza bályzatot és rendszert aztán hozzá kellene illesztenie Magyarország viszonyaihoz. Ebben annál inkább bízhatunk, mert a Selmecbányái kamara az ércöntéshez szükséges gépeknek vagy új módszereknek csak a megtekintésére is, elég költséges kiküldeté seket foganatosít, jóllehet gyakran minden várható remény nélkül. 5. S mivel ez az intézmény megkülönböztetés és mindennemű magánérdek tekin lakos egészségére és előnyére, s így is kell azt tetbe vétele nélkül irányul akármelyik irányítani, s ennélfogva meg kell engedni, hogy bármilyen rangú kezdők hozzálássa nak ennek a tudománynak a megtanulásához ; hogy hatásosabban hívogassuk őket erre az oly hasznos és szükséges tanulmányra, és hogy nagyobb legyen a bizalmuk a tanárok iránt, egyszerűen elkerülhetetlenül szükségesnek látszik : hogy a császári, francia és orosz kollégiumok mintájára valamennyi tanárt hazánk fiai közül válo gassák ki. Amint ugyanis ezeknek a tanulmányoknak egyetlen tárgya a test egyedül, s nem a lélek : úgy az általános művelődési, a valamennyi megye és város orvosainak irányítására, az egész ország physicusainak, gyakorlati gyógyszerészei nek és sebészeinek a vezetésére irányuló célkitűzést semmiképpen sem lehet elérni, éspedig annál kevésbé, minél inkább ha nem teszünk félre minden magánszempontot, gyógyítanak az ország érdeke és alapelvei ellenére egyedül külföldiek. 0. Ennek az orvosi és sebészeti kollégiumnak pedig elégséges tekintélyre lenne szüksége. Ezt nemcsak azzal kellene kölcsönözni neki, hogy királyi rendelet alapján fakultás formájában szabad legyen doktorrá és licenciátussá avatnia [11], hanem hogy igazgatási é s f elsőbb s é gi joga legyen valamennyi orvos, physicus, gyógyszerész, sebész, kezelő felett. Ennek az lenne a célja, hogy a kellő alárendeltség ( b i z t o s í t á s á r a ) felváltva a körzeti vizitátorok (a II. sz. szerinti) szerepét is betölthetnék adjunktusi és tiszteletbeli tanári címmel, s így az egészség ügyre vonatkozó tervet rendben lehetne tartani és annál könnyebben lehetne meg valósítani. 1. Ugyanígy szükséges a tanulók és kezdők számára az elégséges tanszabadság és az olyan rendszer, amely alkalmazkodik valamennyiük anyagi lehetőségeihez, főként azonban könyvkereskedés bevezetése a könyvek megvásárlása végett. A szál lásadás szempontjából ki kellene dolgozni egy igazságos és méltányos polgári ár szabást, nehogy a diákokat a nagy árak elriasszák, s így szándékuk megvalósításá ban késlekedjenek, vagy teljesen letegyenek róla.
TV. E célkitűzések pénzügyi
mielőbbi
megvalósításának
módja
és
alapja.
1. Mihelyt a királyi Felség tájékoztatta a minisztériumot és a magyar királyi Helytartótanácsot mind a hátrányokról, mind pedig az üdvös hatásokról, nem két séges, hogy serényen meg kell keresni és meg is kell találni a szükséges előfeltételeket és eszközöket, főként pedig ki kell jelölni az ország szívében fekvő helyet, : azaz meg amely legyen ellátva nagy, minden kényelmet nyújtó kórházzal felel a pesti Rokkantak Kórháza [12], vagy a Selmecbányái Bányász-kórház [19]. Az egyik szárny szolgálna a gyógyszertár, a nagy előadóterem, továbbá az anatómiai szertár és a műszertár, a könyvtár bemutató terem, a laboratórium, a természetrajzi számára; egy-egy helyiséget kellene kijelölni a gyógyszerész, a kórboncnok, a demonstrátor, a szolgák és más hasonlók lakása részére. Lehetne-e gondoskodni a városban ingyenes lakásokról a nős tanárok számára családjukkal és ingóságaikkal, a magánosok számára pedig magában a kórházban ? Mindenekelőtt gondoskodnunk kellene megbízhatóan képzett emberekről, akiket az említett foglalkozásokra lehetne nyelveket, az éghajlatot, az alkalmaznunk, akik ismerik az e hazában használatos életmódot, a cselekvés és gyógyítás módját ; őket hazánk fiai közül kellene minden különbségtétel nélkül, és a vallásra való bármilyen t e k i n t e t nélkül [14] kiválogatni és megerősíteni, éspedig egyrészt magának az ügynek kívánalmai szerint, másrészt az ország célkitűzései és elvei alapján; minderre a célra ennek a tervezetnek a szerzője a magasabb hely megítélésének és határozatának tiszteletben tartása mellett meg tudna nevezni és ajánlani néhány személyt. 2. Kérelmeznünk kellene a királyi Felségnél legalább valamelyes pénzügyi alapot és felszólítás engedélyezését alapítványok tételére, valamint jótéteményekre, amenynyiben ezeket rá kellene fordítanunk a kórház említett szárnyának helyrehozatalára, nagyobb előadóterem kialakítására a promóciók ünnepségei céljára [ 1 5 ] , kisebb előadóterem végett a rendszeres előadások céljára. Ezenkívül a leendő tanárok egyikének külföldre küldésére a szükséges műszerek és berendezések bevásárlása végett. Királyi kegyből és bőkezűségből méltóztassék a Császári Kincstáron keresztül, bármilyen anyagi gondoskodás formájában kegyesen előleget folyósítani a költségekre. 3. A z alap és tőke külön összegyűjtése végett kérelmezni lehetne valamit először az egyes kormányszékeknek szánt alapok maradványából, lehetne továbbá tisztességes megkereséssel fordulnunk a gazdagabb fő urakhoz, megyékhez és városokhoz ; ezáltal hagyatékok formájában fokozatosan növekedhetnek az alapítványok, és némi magángazdálkodás : nyomda, könyvkeres kedés és hasonlók útján is gyarapodhatnak. 4. A rokkantak háza és annak gyógyszertára bevételeinek egy részét is a kollégium használatára lehetne utalni a tanárok fizetésére és azonnali kiadásokra (bár ezt is állandóan vissza kellene tartani a tőke gyarapítására). Ide vonatkoz nának : a magyarországi kórházak és hasonló jellegű rokkant-alapítványok hozzá járulásai, legkevesebb 2% erejéig; hiszen ezek húzzák a legnagyobb hasznot az orvosok s sebészek tökéletesebb képzéséből. Hasonlóan mindegyik katonai ezred levonhatná a kollégium részére azokat a krajcárokat, amiket szokás szerint mind-
egyik közlegénynek szoktak levonni a rokkantak háza javára ; hiszen onnan remél ezred- és csapatsebészeket. Oda kellene elszámolni valamennyi hetnének hozzáértő illetéket, amit a szabad királyi és a mezővárosok kirónak a nyilvános gyógyszer tárakra és sebészmühelyekre. Ezeknek vagy a fele, vagy más arányos része ezé az Országos Orvosi és Sebészi Kollégiumé lehetne, s ezt tetszés szerint lehetne növelni a hatósági pénzbüntetésekkel és a sebészek tagsági díjával. Az alárendeltség és a jobb kapcsolat jeléül ide tartoznék valamennyi fizetett physicus, akinek a fentebbi bevezetés és százalékarány szerint kellene a fizetéséből hozzájárulnia ; egy császári arannyal a többi nem fizetett gyakorló orvos egyenként járulhatna hozzá a gyakorlatra való képesítésért, és a t e s t ü l e t i tagok közé történő befogadásért és beírásért ; ugyancsak meg lehetne illetékezni a hőforrá sokat és a fürdőket, mert ahogyan az egész Kollégium ajánlása alapján nagyobb lesz a jövedelmük, joggal lemondhatnának jövedelmeiknek 2 százalékáról ennek a Kol légiumnak a javára. 5. Azok a mellékes dolgok, amelyekből ez a Kollégium nagyobb be vételt remélhet, a következők : 1. A hallgatóknak és a kezdőknek jegyzékbe vétele. 2. A nyilvános előadásokon kívüli magántájékoztatások. 3. A jelöltek, sebészek, kezelök, szülésznők vizsgái. 4. A doktorrá avatások. 5. A physicusok kinevezései a megyékhez, városokhoz ; a sebészekéi a hatóságokhoz, kórházakba és vesztegzár alatti házakba. 6. A kar szakvéleményei. 7. A magángyakorlat, amennyiben a teszik. nyilvános elfoglaltságok lehetővé 7. [sic!] Miután megoldották a hely, a kényelem, az alap és az emberek kér déseit, ki kell dolgozni a szabályzatot és a törvényeket, amelyeket fel kell terjesztem Ő Királyi Felségéhez jóváhagyás és kihirdetés végett, valamint hogy pecsétet adjon ennek a Kollégiumnak ; aztán sürgetni kell, hogy az egész ország kötelessége avassa fel és királyi ként ajánlja és kösse a lelkére mindenkinek, ünnepélyesen tekintélyével fenntartsa. — Kidolgoztatott Losoncon, Nógrád megye mezőváro sában az 1742. év júniusának napjaiban. P e r l i c y János Dániel nemes magyar, bölcseleti és orvosdoktor, nemes Nógrád megye rendes physicusa szorgalmas mun kájával. B ) „Magyarország Themis-ének az orvostudomány alapján megvilágított titkai", vagyis „a fizikai és orvosi kételyeknek alávetett bírósági esetek eldöntésének módjáról szóló útmutatás — amit a sérülések, természeti és természeten kívüli erők és képességek jellegénél fogva megbízható fizikai-orvostudományi alapelvekből merített és levezetett, és egybehangolt a Magyar Joggal, a tartományi, megyei és városi ítélethozatallal, főként pedig a perrendtartással és kincstári ügyekkel, és amit a különféle megyei törvényszékek előtt folytatott perek beadványaiból, vizsgálataiból és döntéseiből, amelyeket kegyesen közöltek vele, összegyűjtött, és az ügyek, érvek felsorolásával bővített." P er Ii c y János Dániel, magyar nemes, bölcseleti és orvosdoktor, a Természet valamint a Porosz Királyi Tudományos Tár búvárok Császári Akadémiájának, sulatnak tagja, a nemes Nógrád megye rendes physicusa szorgalmas munkájával. Budán, Magyarországon Nottenstein Veronika özvegyasszony betűivel 1750-ben.
J E G Y Z E T E K [1] Perlitzi János Dániel (1705-ben s z ü l e t e t t K é s m á r k o n , meghalt 1.778-ban A p á t falván) b ö l c s é s z - é s orvosdoktor egyetemi t a n u l m á n y a i t k ü l f ö l d i f ő i s k o l á k o n ( n é m e t , h o l l a n d , francia) v é g e z t e ; 1727-ben lett b ö l c s é s z d o k t o r a wittenbergL egyetemen; o r v o s d o k t o r r á 1728-ban avatták U t r e c h t b e n . H a z a t é r v e e l ő b b S e l m e c b á n y á n dolgozott, m a j d 1731-ben m e g h í v t á k N ó g r á d m e g y e tiszti fő o r v o s á n a k L o s o n c r a . Nagy t u d á s á n a k híre k ü l f ö l d r e is eljutott. A berlini tudo m á n y o s a k a d é m i a matematikai o s z t á l y a rendes tagjává v á l a s z t o t t a ; 14 t u d o m á nyos d o l g o z a t á t itt k ö z ö l t é k . T í z é v i N ó g r á d megyei sikeres m ű k ö d é s e után Mária Terézia nemesi e l ő j o g o k k a l ruházta fel. T a g j a lett a c s á s z á r i t e r m é s z e t v i z s g á l ó k a k a d é m i á j á n a k is. Weszprémi István (Succinta M e d i c o r u m H u n g á r i á é et T r a n s y l v a n i a e B i o g r a phia. L i p s i a e , 1774. C e n t u r i a p r i m a 133. 1.) Perlitzi 23 m ű v é t sorolja fel, ezek f ő l e g orvosi é s t e r m é s z e t t u d o m á n y i j e l l e g ű e k . M ű v e i t latinul írta. N y o m t a t á s ban magyar n y e l v e n 3 m u n k á j a jelent meg: T e s t i b é k e s s é g r e v e z é r l ő Ú t i t á r s , B u d a , 1740; M e d i c i n a P a u p e r u m . S z e g é n y e k s z á m á r a v a l ó h á z i o r v o s s á g o k , B u d a , 1740; O r v o s i oktatás a Pestis é s e g y é b n y a v a l y á k ellen v a l ó P r a e s e r v a t i o r u l , B u d a , 1740. I r o d a l m i m u n k á i n k í v ü l nagy é r d e m e t szerzett egy M a g y a r o r s z á g o n felállítandó o r v o s i főiskola é r d e k é b e n kifejtett f á r a d o z á s á v a l . A z 1751-ben kelt és a k i r á l y n ő h ö z i n t é z e t t e m l é k i r a t á h o z m e l l é k e l t T e r v e z e t é t m á r 1742-ben kidolgozta. ( A z E m l é k i r a t e g é s z s z ö v e g e m e g t a l á l h a t ó L i n z b a u e r : C o d e x S a n i tario-Medicinalis H u n g á r i á é , I I . B u d a e , 1752. 270 — 277. 1.) A T e r v e z e t meg járta a b é c s i k a n c e l l á r i á t , majd v i s s z a k ü l d t é k a H e l y t a r t ó t a n á c s h o z , m e l y t o v á b bította m e g v i t a t á s r a az e g é s z s é g ü g y i b i z o t t s á g h o z . 1751. december 3 - á n d ö n töttek P o z s o n y b a n a javaslat sorsa f ö l ö t t : bár az o r s z á g r a n é z v e e l ő n y ö s lenne egy C o l l e g i u m M e d i c o - C h i r u r g i u m l é t e s í t é s e , de anyagi okok m i a t t m e g v a l ó sítása n e m e g y s z e r ű . A f o l y a m a d v á n y t ad acta t e t t é k . 19 é v m ú l v a , m é g Perlitzi é l e t é b e n m e g a l a p í t o t t á k N a g y s z o m b a t b a n az orvosi kart, de n e m v e t t é k figyelembe e l ő z ő l e g a Per/z'ízi-tervezetet, é s t ö b b e k k ö z ö t t ennek v a l ó s z í n ű oka abban k e r e s e n d ő , hogy Gerhard van Swieten (1700—1772), aki Mária Terézia m e g h í v á s á r a 1744-ben k ö l t ö z ö t t B é c s b e , megszervezte, illetve á t s z e r v e z t e a b é c s i egyetem o r v o s i karát 1749—1756 k ö z ö t t , k i t ű n ő tanárokat neveztetett k i (de Haen, Störk, Frank, Collin, Hilderband, Stoll,Scopolij, és velük e g y ü t t kialakította a b é c s i iskola f é n y k o r á t . A k i r á l y n ő indokoltnak l á t t a , hogy az orvosi kar m e g s z e r v e z é s e , van Swieten k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a b é c s i m i n t á j á r a , a „ c o n f o r m e t u r " elve alapján t ö r t é n j é k . Perlitzi m é g m e g é l t e az orvosi kar B u d á r a v a l ó á t h e l y e z é s é t , í g y egy l é p é s s e l k ö z e l e b b k e r ü l a maga által k i j e l ö l t hely: Pest f e l é . 1754-ben Perlitzi e l k ö l t ö z ö t t L o s o n c r ó l a vele s z o m s z é d o s A p á t f a l v á n l e v ő b i r t o k á r a , é s f e l t e h e t ő l e g m e gyei f ő o r v o s k é n t t o v á b b m ű k ö d ö t t . 73 éves k o r á b a n halt meg. [2] Életrajzával t ö b b e n foglalkoztak, f e l s o r o l á s u k n e m teljes, i n k á b b t á j é k o z t a t á s n a k szánjuk. Weszprémi I. m u n k á j á t az 1. sz. jegyzetben e m l í t e t t ü k . Horányi A. : M e m o r i a H u n g a r o r u m et P r o v i n c i a l i u m . Posonium, 1777. Pars I I I . 63—68. 1. Klein, J. : N a c h r i c h t e n von den L e b e n s u m s t ä n d e n u n d Schriften evangelischer Prediger. L e i p z i g u n d O f e n , 1789. 3 8 1 - 3 9 0 . 1. Melzer J. : B i o g r a p h i e n b e r ü h m t e r Zipser, K a s c h a u u n d L e i p z i g , 1833. 91 — 95. 1. Szinnyei J. : M a g y a r í r ó k é l e t e é s m u n k á i . X . k. Budapest, 1905. 798—801. L
Haan: L.: Jena H u n g a r i c a , G y u l a , 1858. 47. 1. Demkó K. : A m a g y a r orvosi r e n d t ö r t é n e t e . B u d a p e s t , 1894. 440—441. 1. é s 457. 1. Magyary-Kossa Gy. : M a g y a r orvosi e m l é k e k . I . k. B u d a p e s t , 1929. 17. 1. Győry T. : Az o r v o s t u d o m á n y i kar t ö r t é n e t e 1770—1935. Budapest, 1936. 20. 1. Gortvay Gy. : Az ú j a b b k o r i magyar orvosi m ű v e l ő d é s é s e g é s z s é g ü g y t ö r t é n e t e . I . k. B u d a p e s t . , 1953. 19. 1. Herczeg Á. : A P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e t e m orvosi f a k u l t á s á n a k 1751b ő l v a l ó tervezete. O r v o s i H e t i l a p , 1930. 74. évf. 6. sz. 151 — 155.1. [3] K i s e b b v á r o s o k r a , falvakra n e m jutott orvos, csak b o r b é l y - s e b é s z , akiket az orvosi kar f e l á l l í t á s a e l ő t t s e b é s z c é h e k k é p e z t e k k i . S z á m u k h a z á n k b a n egy 1747-ben v é g z e t t f e l m é r é s szerint (Győry : i . m . 16. old.) 187-re r ú g o t t . Mária Terézia látva, hogy m é g e k e v é s s z á m ú orvos, i l l . s e b é s z hely szerinti m e g o s z l á s a is a r á n y t a l a n , 1752-ben rendeletet ad k i , melyben a m e g y é k e t orvos é s s e b é s z tartására k ö t e l e z i . R e n d e l k e z é s é t szinte é v e n k é n t kellett i s m é t e l n i e (Linzbauer X. F. : i . m . I I . 279, 429, 461, 576. 1.), mert n e m akadt e l é g p á l y á z ó . [4] A z e l s ő magyar n y e l v ű „ G y ó g y s z e r e k á r s z a b á s a " 1829-ben jelent m e g . [5] A c é h s z e r ű e n k i k é p z e t t s e b é s z e k folytathattak orvosi gyakorlatot; belbetegek k e z e l é s e tilos volt s z á m u k r a , de m é g i s foglalkozhattak ezzel is, mivel i s m é t e l t e n rendeletileg kellett eltiltani a s e b é s z e k e t a b e l g y ó g y á s z a t i g y a k o r l a t t ó l , í g y t ö r t é n t 1742-ben is (Linzbauer, X. F.: i . m . 191. 1.). A s e b é s z k é p z é s hazai t ö r t é n e t é b e n a nagyszombati orvosi kar felállítása hoz fordulatot: k é t szigorlat l e t é t e l é v e l egyetemi k é p e s í t é s t nyerhetnek. [6] A nagyszombati orvosi kar f e l á l l í t á s á i g ifjaink csak k ü l f ö l d ö n juthattak orvosi d i p l o m á h o z , s m i v e l í g y v a l ó b a n sok p é n z v á n d o r o l t k ü l f ö l d r e , a h a t ó s á g o k igyekeztek ezt m e g n e h e z í t e n i . M á r 1725-ben e l r e n d e l t é k , hogy csak a b é c s i kir. udvari k a n c e l l á r i a által e n g e d é l y e z e t t é s a p o z s o n y i h e l y t a r t ó t a n á c s által kiállított ú t l e v é l b i r t o k á b a n h a g y h a t j á k el a t a n u l ó k az o r s z á g határát. (Győry T. : i . m . 1 1 - 1 2 . old.) [7] E v á n d o r k u r u z s l ó k , akiket Perlitzi „orvossághordozóknak" nevez, é s e g y ü t t e m l í t i ő k e t „ a n y e r e s é g e n k a p k o d ó " empirikusokkal é s a l k i m i s t á k k a l , t k p . „ o l a j o s t ó t o k " , o l e j k á r o k , akik m ű k ö d é s ü k k e l sok bajt é s k e l l e m e t l e n s é g e t okoztak. Linzbauer codexeben s z á m o s adat található m ű k ö d é s ü k r e v o n a t k o z ó l a g , m é g 1792-ben is e n g e d é l y e z t e a H e l y t a r t ó t a n á c s (i. m . I I I . k. 1. 670, 683, 804, 837.1.), hogy k ü l ö n f é l e olajokkal h á z a l j a n a k . [8] B á r ez az egyik l e g k i t ű n ő b b m e g l á t á s a Perlitzintk, „az ország közepén fekvő hely" helyett N a g y s z o m b a t b a n k e r ü l t felállításra a z orvosi kar. A j ö v ő ő t iga zolta: h é t é v u t á n m á r k ö l t ö z n i e kellett az egyetemnek. [9] É p p e n ezeknek a f e l t é t e l e k n e k a h i á n y a tette i n d o k o l t t á az egyetem m a j d Pestre t ö r t é n ő h e l y e z é s é t .
Budára,
[10] A nagyszombati egyetemen az 1770-ben r e n d s z e r e s í t e t t 5 orvoskari t a n s z é k e n kilenc tárgyat oktattak, a t a n á r o k f i z e t é s e 1200 forint volt. 1806-ban e m e l t é k fel 1500 forintra. (Hőgyes E. : E m l é k k ö n y v , B p . 1896. 19. 1.) [11] A z orvosi p á l y á r a k é s z ü l ő p r o t e s t á n s fiatalok csak a l i c e n c i á t u s t s z e r e z h e t t é k meg, a d o k t o r á t u s t n e m , í g y volt kezdetben a nagyszombati egyetemen is. O r v o s i gyakorlatot m i n d k é t f a j t a d i p l o m á v a l lehetett folytatni. [12] M i n d e n b i z o n n y a l a pesti I n v a l i d u s - k ó r h á z r a gondol Perlitzi, mely m o n u m e n tális é p ü l e t e volt a v á r o s n a k . 1716-ban k e z d t é k é p í t e n i a h á r o m e m e l e t e s f ő é p ü -
letet, 1727-ben f e j e z t é k be. A z é p ü l e t t ö b b i része lassabban készült. (Brüll O r v o s o k és k ó r h á z a k P e s t - B u d á n . B p . 1930. 57 — 58. 1.) [13] A S e l m e c b á n y á i l a z a r é t u m r a gondolhat itt Perliczi.
K. r
E r e d e t i l e g p e s t i s k ó r h á z volt.
[14] A p r o t e s t á n s Perlitzimk ez fájó p r o b l é m á j a lehetett ( k ü l ö n b s é g t é t e l az o r v o s j e l ö l t e k között v a l l á s i p r o b l é m a miatt). A nagyszombati egyetemen is ki voltak z á r v a a p r o t e s t á n s o k a d o k t o r r á a v a t á s l e h e t ő s é g é b ő l . A z 1781-ben kiadott t ü r e l m i rendelet hoz e t é r e n v á l t o z á s t . (Győry T. ; i . m . 67 — 68. 1.) [15] A doktori fokozattal járó c s e l e k m é n y , a p r o m ó c i ó nagy ü n n e p é l y e s s é g g e l ment v é g b e . A z új doktort nagy kísérettel h o z t á k be a lakásáról a f e l d í s z í t e t t terembe, ahol zene mellett f o g a d t á k , itt t a r t o t t á k meg aztán az i n a u g u r á l i s d i s p u t á c i ó t . A z ú j doktor m e g h í v t a é s nagy b ő k e z ű s é g g e l v e n d é g e l t e m e g azokat, akik r é s z t vettek az avatásán. A d o k t o r r á a v a t á s n a k ez a m ó d j a t e h á t igen k ö l t s é g e s volt. (Győry T. : i. m . 2 7 - 2 8 . 1.)
