9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek


TARTALOM

1

HAZAI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS PROGRAMOK ................. 3

1.1

Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia ...................................................... 3

1.2

IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020. ..................................... 9

1.3 A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 (NFFK) ................. 24 1.4

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) .............. 27

1.5

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS) ......... 31

1.6

Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 ................................................................... 36

1.7 Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv................................................ 38 1.8

Nemzeti Erdőprogram 2006-2015 ........................................................................... 39

1.9 Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 2014-2020 ........................................................................................................................................ 41 1.10 Magyarország Hozzájárulása a Duna Stratégia Fejlesztéséhez ............ 43 1.11 Nemzeti Vízstratégia (NVÍZS, 2013. Tervezet) .............................................. 46 1.12 Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2020) ....................................... 47

1.13Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2014-2025, kitekintéssel 2050-re, Szakpolitikai vitanyag) ................................... 60 1.14Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS) 2014-2020 ............................. 77 1.15IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv – 2015–2020 ...................... 85 1.16 Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020 ............... 87 1.17 Nemzeti Energiastratégia .......................................................................................... 89 1.18 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) 2020 93

2

SZÉCHENYI 2020 ............................................................................................. 96

2.1 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) ................................................................................................................... 96

9-1 melléklet

Kapcsolódó programok és tervek

-1-


2.2 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)................................................................................................................... 103 Hatás a felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz ............................................................................... 107

2.3 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) ........... 108 2.4 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ............ 111 2.5 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ................................................................................................................. 116 2.6 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ................. 118 2.7 Vidékfejlesztési Program (VP) ..................................................................... 119 2.8

3

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) .............................. 138

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI PROGRAMOK .........................................................................140

3.1 LIFE program ......................................................................................................... 140 3.2

Ős-Dráva Program......................................................................................................... 140

3.3 Bejárható Magyarország Keretprogram.................................................. 141 3.4

EGT és Norvég Alap..................................................................................................... 142

3.5

Svájci Hozzájárulás...................................................................................................... 143

4 4.1

EU STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS PROGRAMOK ......................145 Erőforráshatékony Európa megvalósításnak ütemterve ......................... 145

4.2 Jólét bolygónk felélése nélkül – Környezetvédelmi cselekvési program 148 4.3 A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési program .................................................................................................................. 156 4.4

Országajánlás ................................................................................................................. 160

4.5

Biológiai Sokféleség Stratégia .............................................................................. 165

4.6

Blueprint – Az európai vízkészletek megőrzése ........................................... 167

9-1 melléklet


-2-


1

Hazai stratégiai dokumentumok és programok

1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia A Kvassay Jenő Terv (KJT) - a Nemzeti Vízstratégia - a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő stratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. Kormányrendelet értelmében (vízügyi-) szakpolitikai stratégia. Célja a társadalom és a víz viszonyának a feltárására támaszkodva intézkedések megfogalmazása, hogy  a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket,  őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása,  hatékonyan éljünk a kínálkozó előnyeivel,  kellő biztonságban legyünk a fenyegető káraitól. A KJT szükségessége, kihívások: Feladata a vizek kezelésével és állapotával kapcsolatos célok kijelölése, az elérésükhöz szükséges intézkedések azonosítása, valamint a végrehajtás feltételeinek és módjának a meghatározása. A víz közcélúsága és kiszolgáltatott helyzetünk miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás, következményeként kiemelkedő szempont, hogy a folyamatok kézben tartására szakmailag és erőforrás tekintetében alkalmas, konjunkturális hatásoktól független, stabil vízügyi intézményrendszerünk legyen. Ugyanakkor stabil, kiforrott, társadalmi konszenzuson nyugvó vízgazdálkodási értékrend érvényesítését követeli meg az, hogy a vízgazdálkodás jó gazdája legyen a víznek. Hatóköre: az ország teljes területén minden, a vízzel kapcsolatba kerülő tevékenység (kitekintve az országhatárokkal osztott vízgyűjtőre). Kiindulópontja, hogy nincs önmagáért való vízgazdálkodás, a vízgazdálkodás szolgáltatás a társadalom és a gazdaság igényeinek a kielégítésére. Ezért a KJT a meglevő fejlesztési programokban (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, EU Duna Régió Stratégia) megfogalmazott célokat és feladatokat mérte fel, kielégítésüket célozza és, a társadalmi igényeknek a vízzel kapcsolatos lehetőségekhez való illesztését szorgalmazza. A változásokra és tennivalókra utaló hazai tüneteket jelzik:  az 1998 óta eltelt 17 évben nagy folyóinkon 9 alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző 50 évben mindössze kétszer történt ilyen.

9-1 melléklet


-3-


 2015-ben eddig a Hernád, a Sajó, a Rába, a Tisza, a Sebes-Körös döntött negatív rekordot, elérte, vagy alulmúlta az eddig észlelt legkisebb vízállást, és további 6 folyón 20 cm-en belül közelítette meg, közte a Duna több szelvényében,  a térségi vízszétosztás fokozódó szükségessége a vízhiányos területekre (például: vízátvezetés a Tiszából a Körös-völgybe, a Tisza tó üzemeltetése a Tisza élő jellegének a fenntartására és Szolnok vízellátása érdekében, a Velencei tó vízpótlása a felette levő tározókból, a Szigetköz vízpótlása),  a rendkívüli hevességű, viszonylag kisebb területre kiterjedő, villámárvizek gyakoribbá válása (például: 2010 Észak-Magyarország, 2015 budapesti vízözön ),  felszíni és felszín alatti víztestjeink jelentős része nem éri el a Víz Keretirányelv által megkövetelt „jó” állapotot.  mindezt áthatóan a klímaváltozás, a vízválság fenyegetése. A számos további kihívás közül jelentőségében kiemelkednek a következők:  A vízproblémák jelentős részének a kiváltó oka a hagyományos vízgazdálkodáson kívüli1. A megoldásokhoz ma már nem elegendőek a hidrotechnikai eszközök, hanem ágazatközi együttműködésekben és a társadalmi értékrend színvonalának emelésében keresendők.  A vízgazdálkodás meghatározó hajtóereje a területhasználatok területén érvényesülő folyamatok alakulása (például: a birtokszerkezet megváltozása; arra alkalmatlan, vízjárta területek művelésbe vonása; a városiasodás; folyóink medrének árvízszintnövelő használata; a vizek iránti fokozódó rekreációs igények stb).  A víz és a vizes élőhelyek jelentősége a biológiai sokféleség megőrzésében, az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának a megállításában. A KJT átfogó, hosszú távú célrendszere:  A vízgazdálkodás szakmaiságának érvényesítése és a vízgazdálkodásban érintettek igényeinek összehangoltsága biztosítja a következő célok egyidejű elérését:  2030-ig elégséges és egészséges víz áll rendelkezésre egyforma eséllyel minden vízhasználó számára, a természettel való harmónia fenntartása mellett.  Ebből is következően 2030-ra a hazai hasznosítható vízkészletek mennyiségének és minőségének a javítása a jó állapot eléréséig megtörténik, majd annak fenntartási feltételei a változó körülmények között adottak lesznek.

1

MTA Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok 2011

9-1 melléklet


-4-


 A vizek okozta károkozás megelőzésére kerül előtérbe a védekezés helyett, az emberi élet védelme és a nemzeti vagyon indokolt mértékű megóvása a kitűzött cél. A vízgazdálkodási rendszerek és a területhasználatok összehangolt átalakítása terén, pedig az,, hogy a víz káros bősége, a vízhiányok mérséklésére, legyen fordítható. Súlyponti feladatok A fenntarthatóságot támogató társadalmi rend két alapeleme: az értékrend es az intézményi rend.2 Ezt az alapelvet szem előtt tartva, a KJT a következő négy értékrendi és 3 intézményi jellegű súlyponti feladatot határozza meg: 1. Vízvisszatartás és vízszétosztás a vizeink jobb hasznosítása érdekében 2. Kockázat megelőző vízkárelhárítás 3. A vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot elérésére 4. Minőségi víziközmű szolgáltatás és csapadékvíz-gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. 5. A társadalom és a víz viszonyának a javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). 6. A vízgazdálkodás gazdasági szabályozó rendszerének újjá szervezése 7. A tervezés és irányítás megújítása A vízzel való gazdálkodás szemléletváltásának a sarokpontjai: Egységes ágazat-irányítás szükségessége, ide értve a vízügyi hatósági feladatok gyors, ügyfélbarát ellátáshoz szükséges intézkedéseket is. Az egységes irányítás legfőbb eszköze egy országos vízgazdálkodási tervezési rendszer létrehozása. A vízgazdálkodás komplexitásának, a szinergiák kihasználásának bizonyított érvényesítése legyen feltétele a vízgazdálkodási beavatkozások jóváhagyásának és finanszírozásának (a víz egy időben környezeti elem és erőforrás, ezek kölcsönhatásban lévő tervezési környezet megteremtése). A mérlegelt védelem és differenciált biztonság lehetővé tétele és alkalmazása, ide értve azt is, hogy az állam által garantált vízbiztonságtól eltérőt, az érintettek helyi erőforrások felhasználásával maguknak megteremthessenek, továbbá az objektum védelem eszközrendszerének fejlődését illetve ennek a támogatását is. Fenntartható és finanszírozható, a költségvetési lehetőségekkel összhangban lévő állami szerepvállalás a központi és a helyi erőforrások ráfordítási arányainak újragondolása. A lehatárolható (helyi jelentőségű) vízgazdálkodási feladatok megvalósításáról a helyiek döntsenek, megvalósításában és üzemeltetésében részt vállaljanak.

2

Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia NFFT 2013

9-1 melléklet


-5-


Az új szemléletű fejlesztést nemzeti fejlesztési költségvetési keretek is szolgálják, hogy a vízgazdálkodási fejlesztésekkel a hasznosítási feltételek bővüljenek, illetve előnyös területiés vidékfejlesztési változások egyidejűleg jöjjenek létre. A vízzel való gazdálkodás szemléletváltásának elemi feltétele a tudományos megalapozottság, a megvalósításhoz a kutatásban gyökerező innováció, a napi működésnek pedig a tudományos szolgáltatások megléte. Az újjáépítendő kutatás a hidrológiai alapoktól a hidroökonómiáig kell, hogy terjedjen, és vállaljon jelentős szerepet az ország még mindig számottevő kiaknázatlan hidrológiai potenciáljának a feltárásban, hasznosításában. Az elmúlt tíz év vizes publikációinak számbavétele alapján reményt keltő, hogy „az intézményrendszer kapacitása, infrastruktúrája, szellemi felkészültsége, külső kapcsolatai csaknem tetszőleges vizes kérdés interdiszciplináris kutatására alkalmasak”3. „Csak” rendszerbe kell szervezni ezeket. A vízmérnöki strukturális eszközök, vagyis számos vizilétesítmény bővítésének már jól látszódnak a határai, nem lehet például a gátakat a végtelenségig emelni. Alapvető feladat tehát a társadalom és a víz viszonyának az alakítása, a vízigény-szabályozás (ide értve az árvízvédelmi igényeket, a művelés visszahúzódását belvízjárta területekről, a települések fejlesztése és a vízgazdálkodási lehetőségek összhangját is). Ebben kardinális szerepe van a társadalommal folytatott párbeszédnek. A végrehajtás fő feltételei A víziközmű szolgáltatás gazdasági fenntarthatóságának a helyre állítása. Koordinált interdiszciplináris kutatóhálózat és egységes adatbázis létrehozása, amely az integrált vízgazdálkodás innovációjához és működtetéséhez egyaránt megbízható bázisul szolgál. Ésszerű adatgyűjtés, és az adatbázisokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése. Vízügyi közszolgálati életpályamodell kidolgozása és bevezetése, ehhez kapcsolódó bérrendezés is. A humánerőforrás biztosítására az oktatás és képzés teljes vertikumának e cél szolgálatába állítása (a szakmunkásképzéstől a szakgimnáziumokon át a felsőfokú képzésig és továbbképzésig). A tervszerű rekonstrukciók, fenntartás és az üzemeltetés forrásainak a biztosítása. Nemzetközi aktivitásunk erősítése, az állam ez irányú szerepének növelése, ami bizonyíthatóan, mid szellemi, mind vízipari exportunk növekedéséhez is vezet (ide értve a határvízi együttműködést is). Beavatkozási területek, intézkedések A KJT-ben előirányzott célok elérésére az alábbi öt fő területen szükséges középtávon intézkedések megfogalmazása és végrehajtása: 1. a vízgazdálkodás jogszabályi és irányítási háttere, 2. a vagyongazdálkodás 3. a működtetés (kapacitások, erőforrások) 3

Istvánovics Vera: Felszíni vizek kutatása Magyarországon – helyzetkép és javaslatok. Magyar Tudomány 2015. július.

9-1 melléklet


-6-


4. a társadalmi kapcsolatok és értékrend, 5. programok kidolgozása a 2020 utáni feladatok meghatározására. ad 1. A vízgazdálkodási jogterület, elsősorban az integrált vízgazdálkodás feltételeinek a megteremtése érdekében szorul módosításra, egyben a szükséges irányítási (szervezeti) korrekciók megalapozására. Ezen belül 2016 évben:  a jelenleg négy - vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért és víziközmű szolgáltatásért való - miniszteri felelősség egyesítése egy vízgazdálkodásért való miniszteri felelősségé,  az állami feladatvállalás és a helyi érdekeltségek közötti helyes arányok kialakításának a lehetőségére kerüljön meghatározásra a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok fogalma, ezzel együtt ezek eszközéül szolgáló helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények tulajdonjoga, mint az érdekeltek közös tulajdona,  a települési vízgazdálkodás területén annak lehetővé tétele, hogy közüzemi szolgáltató is végezhessen csapadékvíz-gazdálkodást, valamint a területi és települési vízgazdálkodás közötti összhang erősítése (gördülő fejlesztési tervek),  a bürokráciacsökkentés, az ügyintézés ügyfélbarátabbá tétele érdekében a vízügyi és a vízvédelmi hatósági tevékenység egyesítése. A VIZIG-ek kötelező bevonása a hatósági eljárásba (szakhatósági jogkör biztosítása, kötelező vagyonkezelői hozzájárulás) A vízgazdálkodás jogszabályainak az átláthatósága és hatékonyabbá tételére 2017 év végéig szükséges és lehetséges egységes jogszabálycsomagok kialakítása deregulációval egybekötve: (országos vízgazdálkodási követelmények, vízkárelhárítás, vízkészletgazdálkodás területeken). Ennek keretében szükséges felülvizsgálni a terület és településfejlesztési tervezés valamint a vízgazdálkodás összhangjának szabályai. A tervezés – mint az irányítás eszköze – megújítása érdekében készüljenek el az alapvető vízgazdálkodási tervek (vízgyűjtő-gazdálkodási terv, árvízkockázat kezelési tervek, nagyvízi mederkezelési tervek) összhangjának és hatékony végrehajtásának a biztosítására országos vízgazdálkodás-fejlesztési terv kidolgozásának és bevezetésének alapelvei. ad 2. A vagyongazdálkodás korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a területi vízgazdálkodás (különösen a vízkárelhárítás) valamint a víziközmű szolgáltatás kiegyensúlyozott működésének, mert a létesítmények állapota fenntartási és működtetési forráshiánya összeomlással fenyeget. Ennek keretében a lehető legrövidebb időn belül készüljön:  egységes vagyongazdálkodási szabályzat, valamint gördülő fejlesztési, rekonstrukciós (pótlási) terv, valamint fenntartási ás üzemeltetési terv az állami vízilétesítményekre,

9-1 melléklet


-7-


 finanszírozási stratégia a vízközművek állapotának felmérésére és a rekonstrukcióra. Ezek végrehajtásának feltételei hiányában kétségesen vállalható a vízilétesítmények működtetése, egyben ez teszi lehetővé a működtetés megelőző jellegűvé tételét. Ugyancsak nem halasztható a vízkészlet – mint vagyon - definiálása a vagyonkezelői szerződésekben. ad 3. A kapacitások és erőforrások biztosítása területén azonnali feladat:  Hatósági, igazgatási szervezetek megerősítése (a hatósági létszám növelése 180 fővel, a vízügyi igazgatóságok megerősítése 400 fővel).  Vízügyi közszolgálati életpályamodell kidolgozása és bevezetése  A jelenleg a Kormányhivataloknál működő laborok kerüljenek a vízügyi igazgatóságokhoz (reális alternatíva a feladatok független, akkreditált laborok általi ellátása is).  A kutatóhálózat, az egységes adatbázis valamint az oktatás rendszerszintű megújítására készüljön koncepció.  A nemzetközi kapcsolatokhoz szükséges kapacitások bővítése. A társadalmilag igazságos finanszírozás kialakítására megfontolandó a vízhasználat révén keletkező bevételek elkülönült kezelése és visszaforgatása vízgazdálkodási célokra, ennek lehetőségét 2017 végéig célszerű megvizsgálni és lehetőleg 2018-ra bevezetni. ad 4. A társadalmi kapcsolatok és a vízzel kapcsolatos értékrend fejlesztése érdekében iránymutató az Aarhusi Egyezményből fakadó részvételi jogok megismertetése a társadalommal, hasonlóképpen a köznevelés vízgazdálkodási ismeretanyagának felülvizsgálata, a víz- és az oktatáspolitika együttműködésének erősítése. A társadalmi tájékozottságot felmérő közvélemény kutatások rendszeres elvégzése. Az operatív kapcsolatok területén:  Éves beszámolók elkészítése a lakosság tájékoztatására a vízügyi igazgatóságok és a viziközmű szolgáltatók tevékenységéről,  Napi szintű hozzáférés lehetősége az ivóvíz minőségi adataihoz.  Publikus ár- és belvízvédelmi és aszály előrejelző rendszer működtetése, fejlesztése.  A víztakarékos technológiák és vízfogyasztási gyakorlatok népszerűsítése. ad 5. programok kidolgozása a 2018 illetve 2020 utáni feladatok meghatározására  települési csapadékvíz-gazdálkodási és víziközmű rekonstrukciós program,  országos vízgazdálkodási tervezés megújításának alapelvei, programja,.

9-1 melléklet


-8-


1.2 IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.

4

A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programot az országgyűlés a 27/2015. (VI. 17.) számú határozatával elfogadta. A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai céljai és főbb intézkedései az alábbiak: A STRATÉGIAI TERÜLETEK CÉLJAI

FŐBB INTÉZKEDÉSEK

1. STRATÉGIAI CÉL: AZ ÉLETMINŐSÉG ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG KÖRNYEZETI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Levegőminőség javítása stratégiai terület  Légszennyezettség  A levegőminőségi jogszabályok további korszerűsítése, részvétel a kialakulásának megelőzése. közösségi levegőminőségi szabályozás felülvizsgálatában.  A levegő minőségének védelme: a  A szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi szennyezettség csökkentése. tervek, illetve a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjának ütemezett végrehajtása.  A légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése (a Genfi  A levegőminőségi határértékek betartásának ellenőrzése az ország egész Egyezménnyel összhangban területén, beleértve a közlekedéssel terhelt forgalmas belvárosi területeket 2005-höz képest 2020-ra a kénis. dioxid kibocsátás 46%-os, a  A kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák nitrogén-oxidok kibocsátásának (BAT) alkalmazása és fejlesztése, a tüzelőberendezések korszerűsítése. 34%-os, az illékony szerves  Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, a Levegőtisztaság-védelmi vegyületek kibo-csátásának 30%Információs Rendszer, illetve az emissziókataszter működtetése és os, az ammónia kibocsátás 10%fejlesztése. os csökkentése). A zajterhelés csökkentése stratégiai terület  A zajterheléssel érintett lakosok  A hazai zajvédelmi szabályozás rendszerének továbbfejlesztése, az számának csökkentése ellenőrzés hatékonyságának javítása.  A stratégiai zajtérképek felülvizsgálata, a zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása.  A terület- és településrendezési tervek kialakítása, illetve a közlekedési fejlesztések előkészítése során a zajvédelmi szempontok fokozott figyelembe vétele.  A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés megelőzése, csökkentése.  A légiközlekedésből származó zaj csökkentését biztosító eljárások további bevezetése. Vízminőség és egészség stratégiai terület  Az ivóvíz-minőségének javítása, a  Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása. közüzemi ivóvízellátás  A közüzemi ivóvízellátó rendszerek átfogó felülvizsgálata és felújítása. közszolgáltatás biztonságának  A biztonságos és folyamatos közüzemi ivóvízellátás megvalósítása, a növelése. hálózati veszteségek csökkentése, a szükséges fejlesztések kivitelezése.  A takarékos ivóvíz-használat ösztönzése Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás stratégiai terület  A szennyvízkezelés működtetése  A Szennyvíz Program végrehajtása. és fejlesztése.  A 2000 LE alatti szennyezőanyag-kibocsátással jellemezhető területek  A szennyvíz és a szennyvíziszap szennyvízkezelésének elősegítése. hasznosítása, a környezeti  A szennyvízhasznosítás ösztönzése, átfogó iszapstratégia kidolgozása a kockázatok csökkentése. hasznosítási célok teljesítése érdekében.

4

http://doc.hjegy.mhk.hu/20154130000027_1.PDF

9-1 melléklet


-9-


A STRATÉGIAI TERÜLETEK CÉLJAI


Környezet és egészség stratégiai terület  A fürdővizek biztonságának növelése.  A beltéri levegőterheltségi szint csökkentése.  A biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése.

 A természetes fürdőhelyek monitorozása, ellenőrzése.  A beltéri levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeire vonatkozó rendelet előkészítése.  Az épületek létesítése, majd üzemeltetése során betartandó közegészségügyi követelmények meghatározása.  A parlagfű elleni hatékony védelem szervezeti kereteinek fejlesztése, a hatósági rendszer hatékony működésének biztosítása.  A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása és a parlagfűmentes állapot fenntartása.

Zöldfelületek védelme stratégiai terület  A zöldfelületi elemek minőségi és  A zöldfelület gondozása, karbantartása, a zöldfelületi funkciók fejlesztése, mennyiségi fejlesztése. bővítése, visszaállítása.  A jogi szabályozás zöldfelületi vonatkozású elemeinek (pl. tervezés, kivitelezés, fenntartás műszaki és eljárási szabályai) felülvizsgálata, a biológiai aktivitás visszapótlásának növelése.  Az alulhasznosított városi területek felmérése és azok új funkcióra történő hasznosítása keretében a zöldfelületek növelése.  Új zöldhálózati elemek létrehozása. Kémiai biztonság stratégiai terület  A vegyi anyagok által okozott  A vegyi anyagok egészségre, környezetre gyakorolt hatásának minél káros hatások csökkentése a pontosabb megismerése. teljes életciklusukban, azaz a  Vegyi anyagokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a lakosság gyártástól a felhasználáson át a tájékoztatása. hulladék kezeléséig.  A vegyi anyagok gyártása, felhasználása során a lehető legkisebb környezeti kibocsátás elérése, a terméktervezésnél az életciklus szemlélet alkalmazása, a kevésbé veszélyes vegyi anyagok, illetve ilyeneket tartalmazó termékek használatának előnyben részesítése.  Az ipar és a gazdasági szereplők jogkövető magatartásának ellenőrzése.  A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv végrehajtása, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Nemzeti Intézkedési Terv felülvizsgálata. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy stratégiai terület  A radioaktív hulladék és a kiégett  A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésével és üzemanyag biztonságos kezelése. megfelelő kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása, ellenőrzése.  A lakosság sugárterhelésének  Az ionizáló és nem ionizáló sugárterhelést okozó eszközök, berendezések csökkentése. terjedésének szabályozása.  A nukleáris veszélyhelyzetek  Épületek radonkoncentrációjának mérése, országos radontérkép elhárítására történő felkészülés és elkészítése. együttműködés  Nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszerek fejlesztése és készenlétének fenntartása. 2. STRATÉGIAI CÉL: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS ERŐFORRÁSOK VÉDELME, FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem stratégiai terület  A Natura 2000 területek, valamint  A Natura 2000 hálózat fenntartása, az élőhelyek és fajok kedvező a védett természeti, illetve természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve helyreállítása (pl. nemzetközi természetvédelmi támogatási rendszer működtetése; fenntartási tervek kidolgozása). egyezmények hatálya alá tartozó  A védetté nyilvánítások lebonyolítása, a természetvédelmi kezelési tervek területek megőrzése. elkészítése.  A kedvezőtlen természetvédelmi  A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása. helyzetben lévő fajok helyzetének  Az ökológiai hálózat fenntartásával összefüggő feladatok ellátása, a zöld javítása. infrastruktúra létrehozása.  A földtudományi természeti  A védelemre szoruló fajok védetté nyilvánítása, fajmegőrzési tervek

9-1 melléklet


- 10 -




értékek megóvása, hatékony felszíni és felszín alatti védelmük biztosítása.  A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme.  A genetikailag módosított szervezetek környezetbe bocsátásából adódó természeti, környezeti és egészségi károk megelőzése.

kidolgozása és végrehajtása.  Az inváziós fajok terjedésének visszaszorítása, újabb fajok bekerülésének megakadályozása.  A földtudományi természeti értékek megóvásához szükséges feladatok végrehajtása.  A hazai nemzeti park igazgatósági hálózat intézményi megerősítése, a természetvédelmi őrszolgálat működtetése, fejlesztése.  Természetvédelmi kezelési feladatok és fejlesztések végrehajtása, az élőhely-rehabilitációs és -rekonstrukciós munkák folytatása.  Tájleltár összeállítása, tájvédelmi szakhatósági munka fejlesztése, tájvédelmi tervek készítése.  A mezőgazdasági növényi genetikai erőforrások megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és hasznosításának támogatása.  A természetvédelmi nyilvántartások, információs rendszerek működtetése, fejlesztése. Talajok védelme és fenntartható használata stratégiai terület  A talajkészletek mennyiségének  A szabályozás fejlesztése, a termőföld és talajvédelmi előírások és minőségének fokozott betartásának ellenőrzése. védelme, termékenységének  A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi hosszú távú fenntartása. szabályok betartása.  Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése. Vizeink védelme és fenntartható használata stratégiai terület  A felszíni és felszíni alatti  A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv megvalósítása, felülvizsgálata. víztestek jó állapotának elérése, a  A sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok védelme és az Ivóvízbázisvelük való hosszú távú és védelmi program befejezése. fenntartható gazdálkodás  A III. Nitrát Akcióprogram megvalósítása (szabályozás, ellenőrzés, biztosítása. monitoring), a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása.  A vízkészletek mennyiségi és  A nagytavaink ökológiai állapotának javítása (vízminőség védelme, minőségi védelme (az ésszerű és vízháztartás szabályozása). takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése).  A vizek többletéből vagy  A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. program megvalósításának hiányából eredő káros hatások folytatása. csökkentése, megelőzése.  A legnagyobb kockázatot jelentő árvízvédelmi létesítmények fejlesztése.  Vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás fejlesztése. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás stratégiai terület  A környezeti károk megelőzése,  Előrejelző-, megfigyelő-, tájékoztató-, kármegelőző rendszerek fejlesztése. illetve csökkentése.  A kárelhárításra felkészült intézményrendszer, technikai és szabályozási  A környezetkárosodás háttér biztosítása. felszámolása, a következmények  A veszélyes anyagok szállítására, raktározására vonatkozó szabályozás enyhítése, elhárítása. fejlesztése, ellenőrzése.  Az érintett intézmények együttműködésének fejlesztése; tréning és szimulációs gyakorlatok elvégzése. Környezeti kármentesítés stratégiai terület  A szennyezettség mértékének  A kármentesítési program végrehajtása (pl. tényfeltárás, kármentesítési csökkentése, felszámolása és feladatok elvégzése, monitoring). monitorozása. 3. STRATÉGIAI CÉL: AZ ERŐFORRÁS-TAKARÉKOSSÁG ÉS -HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA, A GAZDASÁG ZÖLDÍTÉSE Erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása stratégiai terület

9-1 melléklet


- 11 -




 Az erőforrások takarékos és hatékony használatának növelése, az erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terhelések megelőzése, csökkentése.

 Az erőforrás-hatékonyság feltételeinek javítása megfelelő szabályozás és a gazdasági ösztönzők kidolgozása, fejlesztése útján.  Az erőforrások minőségi és mennyiségi paramétereinek, értékének megismerése, nyilvántartása.  A tisztább termelést segítő elvek és módszerek alkalmazása (pl. ökohatékonyság, környezetközpontú irányítási rendszerek, életciklusszemlélet, környezettudatos terméktervezés, ökotermékek).  Zöld közbeszerzés kiterjesztése, környezeti követelmények fejlesztése. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése stratégiai terület  A vásárlói tudatosság szintjének  A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentését és a környezetbarát emelése, a fenntartható életmód termékek és szolgáltatások igénybevételét ösztönző szabályozás. és fogyasztás iránti igény  A fogyasztók tájékozottságának növelése vásárlói döntéseik környezetre növelése, a fenntartható gyakorolt hatásairól és a lehetséges alternatívákról. fogyasztói szokások térnyerésének ösztönzése. Energiatakarékosság és –hatékonyság javítása stratégiai terület  2020-ig a megújuló  Az energiatakarékosság, -hatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások részarányának energiaforrások alkalmazását segítő szabályozási és támogatási rendszer 14,65%-ra növelése és 10%-os működtetése. teljes energiamegtakarítás elérése  Helyi megújuló energiaforrások decentralizált felhasználása a környezeti a környezeti szempontok szempontok figyelembevételével. figyelembevételével.  A termelő és szolgáltató tevékenységek során takarékos és hatékony energiahasználat.  Középületek, közintézmények, háztartások energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása. Hulladékgazdálkodás stratégiai terület  Hulladékképződés megelőzése  Jogszabályi környezet fejlesztése. vagy csökkentése.  Fejlesztési irányok számbavétele, források hozzárendelése az egyes  Elkülönített gyűjtés fejlesztése és fejlesztési igényekhez. a hasznosítás növelése.  A hulladékképződés megelőzését, illetve a keletkezett hulladék elkülönített  A nem hasznosítható hulladék gyűjtését elősegítő szemléletformálási tevékenységek megvalósítása. szakszerű ártalmatlanítása.  Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzése.  Hosszabb élettartamú, illetve újrahasználható, javítható alapanyagok, minőségi termékek gyártásának ösztönözése, az újrahasználat elterjesztése. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira stratégiai terület  Az alacsony szén-dioxid  A nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia rendszeres aktualizálása, kibocsátású gazdaságra való felülvizsgálata, Éghajlatváltozási Cselekvési Terv kidolgozása. áttérés az üvegházhatású gázok  Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó finanszírozási kibocsátásának csökkentése, és támogatási rendszer működtetése. valamint a természetes nyelő A legjobb elérhető technológia alkalmazása az üvegházhatású gázok kapacitások megerősítése révén. kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.  A klímaváltozáshoz való sikeres  Klímaváltozással és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos alkalmazkodás megvalósítása. szemléletformálási tevékenységek megvalósítása.  Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai stratégiai terület  A mezőgazdasági eredetű  Az agrár-környezetgazdálkodási program működtetése, az ökológiai környezetterhelés csökkentése. gazdálkodás elterjedésének támogatása.  A természet- és környezetkímélő  A fenntartható, környezetkímélő földhasználatot támogató jogi és egyéb gazdálkodási módok elterjesztése. szabályozás, valamint támogatási rendszerek hatékonyságának, ösztönző

9-1 melléklet


- 12 -




erejének növelése.  Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai stratégiai terület  Az erdőterületek kiterjedésének  Az erdősítés támogatása, az őshonos, elegyes erdők telepítésének előnyben növelése. részesítése.  Az erdők ökológiai, biodiverzitási  Az erdők környezeti állapota fenntartásának, javításának, illetve az erdők értékének növelése. természetességének javítását biztosító beruházások támogatása.  Az erdészeti hatóság ellenőrzési tevékenységének megerősítése. Az ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás stratégiai terület  Meg kell határozni a hazai  A bányajáradék rendszer fejlesztése. stratégiai ásványi nyersanyagokat  A korábban keletkezett bányakárok rekultivációjának folytatása. és a velük való környezetkímélő  Az ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése során a legjobb elérhető gazdálkodást. technológiák alkalmazása, a környezet terhelésének csökkentése.  A bányászati, illetve ipari meddőanyagok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása. Közlekedés és környezet stratégiai terület  A közlekedési-szállítási eredetű  A közösségi közlekedés (infrastruktúra, járműpark) fejlesztése. környezetterhelés csökkentése.  Az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése céljából a környezetbarát  A közlekedési-szállítási igények közlekedési módok elterjedésének ösztönzése. csökkentése, az egyéni, nem  A kerékpárutak fejlesztése. motorizált közlekedési formák  A mobilitási igények csökkentése várostervezési, forgalomszervezési és elősegítése, fejlesztése szabályozási eszközök segítségével. Turizmus - ökoturizmus stratégiai terület  A természeti értékek bemutatása,  A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, a természeti-kulturális értékek programok támogatása, megvalósítása. védelme, megőrzése iránti  Új natúrparkok alapításának támogatása. elkötelezettség tudatosítása,  A turisztikai létesítmények működtetése, a programok szervezése során a kialakítása, erősítése. környezeti szempontok fokozott figyelembevétele.

A 2015 – 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) az alábbi konkrét célokat tűzi ki és irányozza elő a célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket a vízgazdálkodás és vízvédelem területén: Ivóvízminőség és egészség területén:  A kiemelt komponensek miatt fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése, az érintett területek ivóvíz-minőségének javítása.  A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése, a vízkészleteket pazarló és többletköltségekkel járó hálózati veszteségek csökkentése.  Egészséges ivóvízhez jutás biztosítása minden lakos számára, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat.  A közműves ivóvízzel gazdaságosan el nem látható területeken fennálló ellátási hiányok felszámolása.

9-1 melléklet


- 13 -


A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat:  A víziközművekre vonatkozó szabályozás szükség szerinti felülvizsgálata.  Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásának szakmai és anyagi támogatása.  A Programban nem szereplő feladatok végrehajtásának ösztönzése (pl. ellátási hiányok felszámolása).  A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságát javító intézkedések támogatása.  A lakosság naprakész tájékoztatása az ivóvíz minőségéről település vagy településrész szinten.  A közüzemi ivóvízellátó rendszerek átfogó felülvizsgálatának és felújításának támogatása.  Közüzemi ivóvízellátásban nem részesülők egészséges ivóvízhez jutásának biztosítása.  Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtésének elősegítése. Önkormányzatok: 

Az ivóvízminőség-javítási beruházások előkészítése és megvalósítása.



Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtése.



A víziközmű szolgáltatóval együttműködve üzemeltetési koncepció és felújítási ütemterv kidolgozása és végrehajtása.

Vízművet üzemeltető szervezetek: 

Vízbiztonsági terv készítése és bevezetése.



A biztonságos és folyamatos közüzemi ivóvízellátás megvalósítása, a hálózati veszteségek csökkentése, a szükséges fejlesztések kivitelezése.

Lakosság: 

Megfelelő vízhasználati szokások kialakítása a közegészségügyi szempontok és a takarékos ivóvíz-használat elveinek figyelembe vételével, víztakarékos eszközök használata.

9-1 melléklet


- 14 -


Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás területén:  A 91/271/EGK irányelv derogációs követelményeinek teljesítése és a vizek jó állapotának elérése érdekében az EU VKI-ban, valamint a VGT-ben megfogalmazott kritériumok, illetve intézkedések teljesítése.  A szennyvízkezelés működtetése és fejlesztése.  A 2000 LE feletti agglomerációkban élő lakosság számára a csatornázottság biztosítása 2015. december 31-ig (csatornahálózatba kötött lakások aránya 89,2%).  Az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-ig.  A tisztított szennyvíz minőségi követelményeinek a befogadó VKI konform vízminőségi követelményei szerinti megállapítása.  A Szennyvíz Programban nem szereplő területeken keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének elősegítése.  A szennyvíz csökkentése.

és

a

szennyvíziszap

hasznosítása,

a

környezeti

kockázatok

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat: 

A 2000 LE feletti agglomerációk szennyvíz-, illetve szennyvíziszap-kezelési beruházásai pályázati feltételeinek kidolgozása.



A 2000 LE alatti szennyezőanyag-kibocsátással jellemezhető területek (települések, agglomerációk) szennyvízkezelésének elősegítése (a gazdaságosan csatornázható településrészek, illetve az egyedi szennyvízkezelésű területek lehatárolása; az egyedi szennyvízelhelyező, tisztító és -tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természetközeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése).



A TESZIR és működtetése.



A 30 000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kiépítésének, illetve a biogáz hasznosításának ösztönzése.



Az innovatív szennyvíziszap kezelési módszerek hazai bevezetésének előkészítése és adaptációja.

9-1 melléklet

a

víziközmű

informatikai

rendszer


(Víziközmű-online)

- 15 -




Az iszap mezőgazdasági kihelyezésre vonatkozó szigorított határértékek betartatása és a környezeti biztonság javítása a talajok fokozott védelme érdekében.



Átfogó iszapstratégia kidolgozása a hasznosítási célok teljesítése érdekében.



Költséghatékonyabb és biztonságosabb üzemeltetésű szennyvíz szolgáltatói szektor kialakítása integrált víziközmű-szolgáltatói ágazat révén.



A szennyvízhasznosítás ösztönzése.

Önkormányzatok: 

Közreműködés a Szennyvíz Program végrehajtásában, a szükséges beruházások megvalósítása: új szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek építése, meglévő szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek fejlesztése és bővítése a 2000 LE feletti agglomerációkban.



Települési szennyvízkezelési program környezetvédelmi program részeként.



A balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának 2018 végéig történő megvalósítása.



A lakások csatornabekötésének ösztönzése.



A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás szervezése és fenntartása.



A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása.



Települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása.

kidolgozása

a

települési

Közszolgáltató szervezetek: 

A szennyvízelvezetés- és tisztítás biztosítása, a szükséges fejlesztések megvalósítása (pl. szennyvíziszapok megújuló energiaforrásként történő hasznosítása).



Korszerű szállítójármű alkalmazásával, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű gyűjtése és megfelelő ártalmatlanítása.



Meglévő szennyvíztisztító telepek tisztítási-, energiaés költséghatékonyságának javítása, kombinált fizikaikémiai és biológiai módszerek fejlesztése.

9-1 melléklet


- 16 -


Lakosság: 

Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba.



Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. A használtvíz kezelő berendezések alkalmazása és a megtisztított víz visszaforgatása révén csökkenthető az ivóvízhasználat és a talaj terhelése.



Az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmény ürítéséről való gondoskodás.

Fürdővizek minősége területén  Természetes fürdővizek biztonságának fokozása.  A medencés fürdővizek biztonságának rendszeres adatgyűjtés biztosítása.

növelése,

a

minőségére vonatkozó


Valamennyi ténylegesen látogatott természetes fürdőhelyen a mintavételi naptár szakmai útmutatásának megfelelő monitorozás elvégzése és a nem kijelölt fürdőhelyek ellenőrzése.



A medencés fürdővizek üzemeltetésének megfelelő szabályozása, központi adatgyűjtő rendszer kialakítása, a lakosság megfelelő tájékoztatása.

Vizeink védelme és fenntartható használata területén  A felszíni és felszíni alatti víztestek jó állapotának elérése, a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás biztosítása. Az első VGT-ben kitűzött környezeti célok: 2015-ig a jó állapot elérése a vízfolyás 10%-a, az állóvizek 21%-a, a felszín alatti vizek 69% esetében; 2021-ig a jó állapot elérése a vízfolyás 21%-a, az állóvizek 72%-a, a felszín alatti vizek 77% esetében (a 2021-re vonatkozó célok előzetesek, véglegesítésük az első VGT felülvizsgálatát követően).  A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése).  A vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentése, megelőzése. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és monitoring területén  A VGT megvalósítása a vizek jó állapotának elérése érdekében.

9-1 melléklet


- 17 -


 A vizek mennyiségi és minőségi állapotának nyomon követése az intézkedési programok hatékonyságának ellenőrzése és felülvizsgálatának megalapozása, valamint a társadalom tájékoztatása céljából. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat: 

Az 1. VGT végrehajtásának folytatása, a VGT és intézkedési program felülvizsgálata (2015-ig) és a 2. VGT elkészítése (elfogadását követően az intézkedési program végrehajtása).



A VGT felülvizsgálata során többek között fel kell mérni a környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladást, össze kell foglalni a nem végrehajtott intézkedéseket és az elmaradás indokolását.



A VGT-ben a vízvédelmi zónák kijelölése (erózióérzékeny területek, belvízérzékeny területek, aszályérzékeny területek, partmenti erdősávok), valamint a területi agrárintézkedések megalapozása és támogatása.



A hidromorfológiai intézkedések tervezése és megvalósítása.



A VKI szerinti hatásbecslésre vonatkozó útmutatójának bevezetése és alkalmazása.



A monitoring vizsgálatokat végző állami mérőhálózat működtetése, műszakitechnikai színvonalának fejlesztése, a humán kapacitás növelése és szakmai továbbképzése.



A vizek állapotára vonatkozó adatbázis kezelő rendszerek működtetése, fejlesztése.



A vizek állapotára vonatkozó minősítő rendszer felülvizsgálata.



A Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Szigetköz monitoring rendszerének működtetése.



A szükséges jogszabályi háttér megteremtése (felülvizsgálata, módosítása vagy új jogszabály alkotása).

szabályozás

kialakítása,

Stratégiai vízkészletek megőrzése (vízbázis-védelem, nitrát érzékeny területek) területén  A sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok védelme és az Ivóvízbázis-védelmi beruházási célprogram befejezése.  A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése.

9-1 melléklet


- 18 -



Az Ivóvízbázis-védelmi programban szereplő, folyamatban lévő, szerződéssel lekötött vízbázis diagnosztikai beruházások lezárása költségvetési finanszírozásból.



A hátralévő, üzemelő vízbázis diagnosztikai beruházások költségvetési finanszírozása, pályázati lehetőség biztosítása a diagnosztikai vizsgálatra, ezt követően a biztonságba helyezésre.



Távlati vízbázisok felülvizsgálata (üzemeltetési diagnosztika felülvizsgálati kötelezés) és fenntartása.



A biztonságba helyezési tervekben előírt tevékenységek végrehajtásának ösztönzése.



A III. nitrát akcióprogram megvalósítása (szabályozás, ellenőrzés, monitoring).



A IV. nitrát akcióprogram kidolgozása, végrehajtásának megkezdése.



Az állattartó telepek trágyakezelésére, tárolására vonatkozó korszerűsítések támogatása.



A helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése nitrát érzékeny területeken.



Az állattartó telepekre vonatkozó adatokat nyilvántartó információs rendszerek összehangolása, a nitrát irányelv végrehajtásához, annak nyomon követéséhez szükséges adatok elérhetőségének megteremtése.



Nitrát érzékeny hatásvizsgálata.



A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.

területek

egész

országra

engedélyben

történő

előírt

kiterjesztésének

Önkormányzatok, regionális vízművek: 

A hátralévő, mintegy 400 sérülékeny üzemelő vízbázist érintő, még meg nem kezdett vízbázis diagnosztikai beruházások megvalósítása pályázatokon keresztül.



A vízbázisok biztonságba helyezése pályázaton keresztül.

Gazdálkodó szervezetek: 

Az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak megfelelő műszaki védelemmel történő ellátása 2014. december 31., ill. 2015. december 22-ig.



A helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása nitrát érzékeny területen.

9-1 melléklet


- 19 -




Önkéntes környezetkímélő művelési módok alkalmazása.

Kiemelt fontosságú vízgazdálkodási feladatok területén  A Balaton jó ökológiai állapotához, a komplex hasznosítási célokhoz szükséges vízszint biztosítása.  A Balaton jó állapotának védelme mellett a természetes élőhelyek (Kis-Balaton) vízigényeinek figyelembe vétele.  A Tisza-tó, Fertő-tó és a Velencei-tó ökológiai állapotának javítása (vízminőség védelme, vízháztartás szabályozása).  A Szigetköz vízpótlása, a víztestek jó ökológiai állapotának elérése, illetve megtartása, a csatlakozó felszín alatti víztest állapotának javulása.  A Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág javítása.

vízminőségének

és

vízszállító

képességének


A KBVR II. ütemének befejezése és rugalmas üzemrend biztosítása.



A vízgazdálkodási tevékenységek összehangolása a Balaton vízgyűjtőjén a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a tó vízmennyiségének megőrzése érdekében.



A Balaton vízszintszint-szabályozásának felülvizsgálata, a mederben való tározás maximális lehetőségeinek kihasználásával. A vízszint szabályozásához szükséges létesítmények működtetése, rekonstrukciója.



Nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer üzemeltetése.



Nádgazdálkodás megvalósítása.



A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet bel- és külterületi vízrendezésének megvalósítása, a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának folytatása.



A Tisza-tó belső áramlási rendszerének és szabályozó műtárgyainak fejlesztése, a tározótér káros mértékű eutrofizációs folyamatainak kezelése, a tározó létesítményeinek vízügyi és ökológiai jellegű fejlesztése.



A Velencei-tó vízszintjének szabályozásához szükséges műszaki feltételek biztosítása, a szennyezőforrások és szűrőmezők vizsgálata, a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciója.

9-1 melléklet


- 20 -




A Fertő-tónál folyamatban lévő élőhelyrehabilitációs csatornarekonstrukciós projektek megvalósítása.

és



A jelenleg folyamatban lévő projektek (Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése) hatásának értékelése a VGT felülvizsgálata során.



A VGT felülvizsgálata során a Felső-Duna szakaszra vonatkozó további, szükséges intézkedések meghatározása.



A Szigetköz környezeti monitoring rendszerének üzemeltetése.



A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció projekt befejezése.



A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.

Önkormányzatok: 

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangban a településrendezési eszközök felülvizsgálata és módosítása.

Területi vízgazdálkodás területén  A vízvisszatartás, -tározás fejlesztése, illetve az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra.  Az ár- és belvizek, illetve aszályok hatásának mérséklése a „jó állapot”, mint célkitűzés figyelembevételével. A célok elérése érdekében szükséges intézkedések Kormányzat: 

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. program megvalósításának folytatása.



A Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése.



A legnagyobb kockázatot jelentő árvízvédelmi létesítmények fejlesztése.



Árvízi kockázatkezelési térképek összeállítása, és a kockázatkezelési tervek időarányos kidolgozása.



A nagyvízi kockázatkezelés fejlesztése.



Vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás fejlesztése.



Vízilétesítmények vízfelhasználási hatékonyságának fejlesztése.

9-1 melléklet


- 21 -




Dombvidéki tározás rekonstrukciója.

felülvizsgálata,

új

tározók

építése,

a

meglevők



Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a klímaváltozásból eredő hatások enyhítését és az alkalmazkodás megvalósítását elősegítő intézkedések kidolgozása, megvalósítása.



A helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek védelmét szolgáló beavatkozások megvalósítása, illetve támogatása.



A jogszabályi háttér felülvizsgálata, fejlesztése.

Önkormányzat: 

A belterületi vízrendezésekkel a csúcsidejű víztöbbletek által okozott károk csökkentése és a vízhiányos időszakokban fontos vízkészletek helybentartása.

Nemzetközi együttműködés a szomszédos országokkal folytatott együttműködés terén  A határvízi együttműködési tevékenység folytatása (pl. mintavételek és értékelés, rendszeres adatcserék, árvízvédelmi koncepciók, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehangolása).  A határvízi bizottságok munkájának korszerűsítése (úgy a jogi, mint a szervezeti keretet illetően), hatékonyságuk növelése és folyamatos működésükhöz az anyagi források biztosítása.  A határvízi szerződések felülvizsgálata és szükség szerinti megújítása, korszerűsítése vagy új egyezmény kötése a jelenleg érvényes nemzetközi joganyaggal (pl. ENSZ EGB Határvízi Keretegyezmény, VKI követelményei) való összhang biztosítása érdekében.  Az egyes szomszédos országokkal fennálló vitás kérdések tisztázása, hosszú távú, megnyugtató megoldások elérése (pl. Drávára tervezett vízierőművek építésének tervével kapcsolatban). Nemzetközi együttműködés a regionális együttműködés terén  A Nyugat-Balkán országaival való szoros együttműködés folytatása és tapasztalataink átadása a környezetvédelem és vízügy területén is, amely biztosíthatja a csatlakozási tárgyalásaik során a környezetvédelmi fejezet sikeres kezelését.  A Visegrádi Négyek országai közötti rendszeres magas szintű és szakértői konzultáció fenntartása és a közös érdeklődési területek meghatározása. A regionális érdekérvényesítés további erősítése az EU folyamatokban a V4 formáció koordinált álláspontjain keresztül.

9-1 melléklet


- 22 -


 Részvétel a Közép-Európai Kezdeményezésben.  Aktív részvétel a Kárpátok Egyezmény és Jegyzőkönyveinek végrehajtásában és fejlesztésében.  A Duna Védelmi Egyezménnyel és az EU Duna Régió Stratégiával kapcsolatban vállalt vezető szerep fenntartása, az Egyezményből fakadó kötelezettségek, feladatok teljesítése.  Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által koordinált „Környezetet Európának” (Environment for Europe) folyamat támogatása. Az ezzel összefüggő ún. „Astana Water Action” keretében tett magyar vállalások teljesítése.  Aktív közreműködés az EU külkapcsolataival, aktuális nemzetközi ügyekben képviselt álláspontjának kialakításával foglalkozó testületei munkájában. Nemzetközi együttműködés más országokkal és régiókkal fenntartott kétoldali megállapodások terén  A magyar-orosz kétoldalú környezetvédelmi és vízügyi együttműködés újraélesztése.  Az aktív magyar-közel-keleti és távol-keleti kapcsolatokban környezetvédelmi együttműködési lehetőségek feltérképezése.

a

vízügyi

és

 A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a víz- és környezetipari együttműködések ösztönzése.  A környezetvédelmi és vízügyi érdekek érvényesítése érdekében információ és tapasztalatcsere a Külügyminisztériummal és a külképviseletekkel, továbbá kölcsönös képzések szervezése. Nemzetközi együttműködés a globális együttműködés terén  Hazai vagy az EU színeiben való részvétel az ENSZ égisze alatt folyó nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi együttműködésekben, valamint az ENSZ globális és regionális szervezetei tevékenységében.  A nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi egyezményekből, megállapodásokból, programokból adódó kötelezettségek, feladatok teljesítése és részvétel azok továbbfejlesztésében.  A Rió+20 Konferenciából adódó feladatok teljesítése, részvétel a megújított UNEP és újonnan létrehozott magas szintű politikai platform tevékenységében.  Részvétel az OECD keretében folyó környezetpolitikai együttműködésben.

9-1 melléklet


- 23 -


1.3 A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 (NFFK)5 A dokumentum megállapítja, hogy: A 2007-ben a kormány által elfogadott első hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elsősorban a fenntarthatósági elsőbbségi célok kidolgozására fókuszált ágazati szemléletben. Jelen, második Keretstratégia középpontjába a nemzeti erőforrásaink állapotának bemutatása, a jövő generációkat „eladósító” folyamatok azonosítása, valamint az erőforrások megfelelő karbantartását segítő intézményrendszer kialakítása áll. A nemzeti erőforrások terén mutatkozó, nem fenntartható állapotok javítása a folyamatok, ok-okozati kapcsolatok gyökerének, alapvető hajtóerőinek kezelését igényli. A tüneti kezelés – bár a jelenben könnyebben elviselhető helyzetet teremthet – hosszú távon nem segít, a problémák újratermelődnek. A Keretstratégia szemléletében a fenntarthatóság felé való átmenet célja a közjó tartós biztosítása. A jó élet lehetőségének alapjait jelentő erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzást, szabályozást és gazdálkodást jelent. A fenntarthatósági politika középpontjába pedig – az eddigi ágazati megközelítés helyett – az embert és a közösségeket kell helyezni. A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi/humángazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. A négy alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere a következő:  Emberi erőforrások: Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom.  Demográfia: Közép távon kívánatos és elérhető a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása. Mivel a társadalom öregedése nem elkerülhető, fontos az idős emberek egészségének megőrzése, a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására. Meg kell kezdeni egy bevándorlási politika kialakítását.  Egészség: A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus nem fertőző megbetegedések számának 5

http://www.nfft.hu/dynamic/NFFS_rovid_OGYhat_melleklete_2012.05.16_vegso.pdf

9-1 melléklet


- 24 -


csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése.  Tudás: Olyan oktatás-nevelés-képzés (és kulturális intézményrendszer) kialakítása a cél, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, a társadalmi minőséget, az érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását, a társadalmi tanulás új formáinak létrejöttét, kialakítja az életen át tartó tanulásra való igényt. Az intézményrendszer törekszik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Fontos a fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. egyszerű mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) ismeretek átadása is. A minőségi oktatást szolgálja az oktatásban töltött idő növelése és az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése. Cél továbbá, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon, s hogy növekedjen a foglalkoztatható emberek száma.  Társadalmi kohézió - Leszakadó csoportok integrációja: A szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének [C2.1].  Társadalmi erőforrások: Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. Mivel minden társadalom környezete folyamatosan változik, e változáshoz saját önazonosságunk megtartása mellett alkalmazkodnunk kell. Ebből fakadóan karban kell tartanunk azon ismereteinket, amelyek a közösség összetartozását és fennmaradását szolgálják.  A bizalom infrastruktúrájának erősítése: Elkerülhetetlen a korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmigazdasági kapcsolatok befolyásoló állami szabályzórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése.  A munka társadalmi körülményei: Növelni kell a munkakörülményekkel való elégedettséget és örömérzést, a szervezeti kultúra fejlesztésével csökkenteni kell a munkahelyi stresszt. A társadalmi kirekesztettség mérséklését célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok körét bővítjük, a foglalkoztatottságot javítjuk.  A családi értékek erősítése: Támogatandó a párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek (a nevelésben, továbbá a civil szervezetek és egyházak segítségével).  A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése: Kívánatos a társadalmi összetartozás erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése, a kulturális hagyományok felélesztése, a kulturális sokszínűség elismerése, szellemi,

9-1 melléklet


- 25 -


tárgyi és épített örökség megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, fenntartható használata.  Természeti erőforrások: A környezeti eltartóképességet, mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni.  Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások: Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztémaszolgáltatások kimerítésének megakadályozása szükséges. Fontos cél a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon2 alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal.  Az embert érő környezeti terhelések csökkentése: Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelően szabályozni szükséges.  Nem megújuló természeti erőforrások: Szükséges az ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal.  Gazdasági (fizikai) erőforrások: Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése. Fontos a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése, a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése.  A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése: Cél a vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése, a bizalom infrastruktúrájának erősítése, az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése  Költségvetési politika: Szükséges az államadósság ésszerű szintre csökkentése, a prudens költségvetési gazdálkodás tartósítása.  Életpálya-finanszírozás: Kiemelt feladat a korosztályos egyensúly, az erőforrások generációk közötti, jóléti célú (pl. gyermektámogatások és nyugdíj) átcsoportosítása egyensúlyának fokozatos visszaállítása.

9-1 melléklet


- 26 -


1.4 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)6 Az ország hosszútávú jövőképét 2030-ig az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció határozza meg. (NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Készült a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozat alapján, Megjelentetve: Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával). Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. A dokumentum, mely a korábbi Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció integrálásával készült, rögzíti az ágazati fejlesztési- és a területfejlesztési célokat, valamint összehangolja azokat. A koncepció a 2014-2020-as uniós tervezéshez is kiinduló alapot ad. Az OFTK céljait tekintve a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat. Kiemelt figyelmet kap Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és szerepe is. A dokumentum fontos része a településhálózat egészét integráló területi célok megfogalmazása, ami a települési önkormányzatok számára jelent fontos iránymutatást saját fejlesztéseikben. Új fejlesztéspolitikai szereplőként a megyék fejlesztési céljait is integrálja a koncepció. Az OFTK átfogó célként tűzi ki a természeti erőforrásaink fenntartható használatát, értékeink megőrzését és környezeti védelmét. Ezen belül egyrészt cél a hosszú távú gazdasági potenciálunkat és életfeltételeinket biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erőforrások megőrzése a jövő generációinak számára, mind mennyiségben, mind minőségben. Cél másrészt a élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése, az egészséges ivóvízellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Az átfogó célon belül az alábbi részletes célokat tűzi ki e dokumentum:  A versenyképes, innovatív gazdaság:

6



A fejlődési potenciált hordozó ágazatok (pl.: Autó- és járműipar, elektronikai iparágak, híradástechnika, egészségipar, gyógyszeripar, orvosi berendezés és eszközgyártás, élelmiszeripar, építő- és építőanyag ipar, logisztika, gépipar, szerszámgyártás, vegyipar, környezetvédelmi ipar) fejlesztése



A geotermális és megújuló energetikai potenciál kihasználása, energiahatékonyság növelése és a zöld gazdaság előmozdítása

az

https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek/eu-2014-2020/orszagos-fejlesztesi-es-teruletfejlesztesikoncepcio

9-1 melléklet


- 27 -


 Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás: Cél a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeink, erőforrásaink megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság megteremtése, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. 

A foglalkoztatást és a természeti erőforrások fenntartható módon történő felhasználását biztosító, életképes agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a termelés szerkezet kialakítása.



A természet-, táj- és környezetvédelem szerepének erősítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi, gazdálkodási és építészeti értékeinek megőrzése és értékalapú fejlesztése, a hagyományápolás és a helyi identitás erősítése.

 Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme: Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, így a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások (a víz, a talaj, az ásványkincsek) fenntartható használata, a biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása és a környezetbiztonság erősítése. További cél a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. Ez magába foglalja: 

Természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű védelmét, és takarékos felhasználását;



Az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelmét, az ivóvízminőség javítását, illetve a tájgazdálkodási keretbe illesztő vízgazdálkodást;



Az energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal gazdálkodást és az ásványkincsek védelmét;



A biológiai- és táji sokszínűség valamint a hazai erdők védelmét, megőrzését;



A zöldgazdaság bővítését, a környezetvédelmi ipar fejlesztését, energiatakarékosság és –hatékonyság, energiabiztonság, megújuló energia térségi autonóm energiaellátási rendszerekben való fenntartható hasznosítása, geotermikus energia komplex hasznosítása, földhő hasznosítás;



A klímabiztonság megteremtését, a települési és intézményi klímavédelmet, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást;



A környezetvédelmet és a környezetbiztonságot;



A környezeti oktatást, nevelést és szemléletformálás erősítését.

való

fenntartható

Az OFTK területi specifikus célokat is megfogalmaz. Ezen belül kiemelendő a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése cél, melyben nevesíti: a klímaváltozás hatásai által különösen érintett vidéki térséget (pl.: a Duna-Tisza közi Homokhátság), ahol növelni kell a

9-1 melléklet


- 28 -


térségek alkalmazkodó képességét. (e törekvés nem kizárólagosan a vidéki térségeket érinti, a kedvezőtlen klímahatások ellen a városainkban is védekezni kell). Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Jövőkép szerint 2030-ra az ország közel két évtizede fenntarthatóan fejlődik, a gazdasági teljesítményünk és a foglalkoztatás jelentősen bővül. Patrióta gazdaságpolitika mellett az ország gazdasági teljesítménye és GDP-je jelentősen nő, ami helyi és térségi szinten is fokozatos, mérhető életminőség javulást eredményez.” Ehhez a jövőképhez a következő a vízgazdálkodásra is hatással lévő célok teljesülését várják: Célok

Következmények a vízstratégiára nézve

Az ország Kelet-Közép-Európa egyik legvonzóbb és legkedvezőbb gazdasági- és üzleti környezetét biztosító országa.

Veszély: Gyengülő vízvédelmi hatóságok(vizek mennyiségi és minőségi védelme egyaránt) és engedélyezési rendszer, a vízkészlet-gazdálkodás, a VKI követelmények érvényesítési lehetőségei szűkülnek

Jelentős beruházások valósulnak meg, melyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és tekintettel vannak a természeti erőforrások védelmére, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontokra. Erős hazai ipar alakul ki, ami jelentős részben az itthoni kis- és középvállalkozások hálózatára épül, részben pedig a globális nagyvállalatok rendszeréhez kapcsolódik.

Feladat: Vízigény- és szennyező-anyagkibocsátás növekedés elsősorban az ipar és a mezőgazdaság részéről, a mentett ártéri értékek növekedése Lehetőség: ÁKK-ra épülő nem szerkezeti intézkedésekkel csökkenteni az amúgy növekvő kockázatokat, VKI és a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése

9-1 melléklet


- 29 -


Célok


Agrár- és élelmiszergazdaságunk megerősödve, növekvő szerepet vállal a nemzetgazdasági teljesítményben és az exportban, a vidéki térségek fejlődésében és a foglalkoztatásban.

Feladat: Öntözési, halgazdasági igények, vízrendezési feladatok változása. Veszély: Mezőgazdasági diffúz szennyezés növekedése, termálvíz alkalmazása a mezőgazdaságban egyes helyeken túlhasználatot eredményez Lehetőség: Vízvisszatartási, zöld infrastruktúra megoldások, területhasználat változás alkalmazása munkaintenzív megoldások alkalmazása

A környezetbarát közlekedési infrastruktúránk kulcselemei magas szinten kiépítettek, és állapotfenntartásuk megfelelően biztosított. Az infrastruktúra további, folyamatos fejlesztése hozzájárul a fenntartható jellegű gazdasági fejlődéshez.

Lehetőség: Hajózási lehetőségek jobb kihasználása Veszély: A beavatkozásoknak negatív ökológiai hatásai lehetnek

Magas minőségű és széles körben elérhető oktatási rendszerünk versenyképes tudást közvetít, amivel hatékonyan hozzájárul a piacképes tudás és készségek megszerzéséhez, illetve a megszerzett képességek szinten tartásához és megújításához az életpálya során.

Lehetőség: Az eddig hiányzó vízügyi életpálya-modell lehetősége

A magas innovációs potenciálunk megfelelően szolgálja a gazdaság és a társadalom további fenntartható fejlődését.

Lehetőség: vízigény csökkentő, hatékonyság növelő, a zöld infrastruktúra alkalmazását elősegítő megoldások,

Megújuló energia potenciálunkra építve energiafüggőségünk jelentősen csökken, előtérbe kerül az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata.

Lehetőség: Vizienergia lehetőségek jobb kihasználása Veszély: Új fejlesztések (pl. duzzasztók, tározók építése) esetén a VKI követelmények teljesítése problémás, kiegészítő beavatkozások kellenek.

Kiemelkedő termálvíz kincsünkre és ásványvizeinkre építve virágzó gyógyturizmus és fürdőkultúra működik, amely még további fejlődési lehetőségeket rejt magában.

Veszély: Túlhasználat veszélye a termálvízkészlet tekintetében

Meglévő és folyamatosan fejlődő szakmai tudásunk alapján a vizeinkkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartás, az agrárium és a klímavédelem támogatója.

Lehetőség: Vízvisz-szatartásra építő jobb készletgazdálkodás, ked-vezőbb vízháztartással járó tájgazdálkodás

Kiváló minőségű és nagy kiterjedésű termőföldjeink stratégiai erőforrásunkat képezik, amelyre sokszínű, virágzó, a környezeti adottságokkal összhangban lévő, azokat megőrző és a helyben élőket gazdagító agrár- és élelmiszergazdaság épül.

Feladat: A vízeróziós hatások csökkentésének igénye nő Lehetőség: a természeti adottságokhoz jobban igazodó tájgazdálkodás racionálisabb készlet-gazdálkodással járhat

9-1 melléklet


- 30 -


Célok


A családbarát intézményekkel, közszolgáltatásokkal, munkaszervezéssel, a megélhetés biztonságának növelésével elérjük, hogy az ország lakosságszáma gyarapodásnak induljon.

Feladat: Növekvő ivóvíz igény

Magyarország gyógyfürdőivel, gyógyvizeivel, gazdag és sokszínű természeti környezetével, egészségipari szolgáltatásaival gyógyító központként működik.

Veszély: Túlhasználat veszélye a termálvíz készletek tekintetében. A vízi turizmus szennyezési hatásai, a gyógyszeripar szennyező hatásainak kivédése

A természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód és a táj védelme beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik.

Lehetőség: Víztakarékos megoldások elterjedése, hatékonyabb készletgazdálkodás, a vízvisszatartás elterjedése.

A helyi- és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot.

Lehetőség: Vizienergia lehetőségek jobb kihasználása Veszély: Új fejlesztések (pl. duzzasztók, tározók építése) esetén a VKI követelmények teljesítése problémás, kiegészítő beavatkozások kellenek

Falvaink, tanyáink korszerű módon megújulnak, adott esetben új funkciókat nyernek.

Feladat: Kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztések, új racionális megoldások igénye

Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis-és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását.

Feladat: Öntözési igények, vízrendezési feladatok változása Lehetőség: Kedvezőbb vízháztartással járó tájgazdálkodás Vízvisszatartási, zöld infrastruktúra megoldások, területhasználat változás alkalmazása munkaintenzív megoldások alkalmazása

A táblázatból érzékelhető, hogy a célok teljesítése milyen következményeket jelent számunkra, mely vízgazdálkodási feladatok változhatnak a jövőben, milyen típusú igényekkel számolhatunk.

1.5 Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS)

7

A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát a Kormány 2014. augusztus 28án 1486/2014.(VIII.28.) számú határozatával fogadta el. A 2014-2050-es időhorizontra 7

http://www.3k.gov.hu/remos_downloads/Strategiai_dokumentum_jovahagyott.424.pdf

9-1 melléklet


- 31 -


kiterjedő NKS az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásainak figyelembevételével készült. A Stratégia egyik fontos célja az előttünk álló 2014-2020-as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) stratégiai megalapozása volt. A Stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, a közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült el, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitűzéseket, többek között a mobilitási igényeket meghatározó nemzeti és külgazdasági tendenciák, népességi mutatók, területfejlesztés kérdéskörök vizsgálata alapján. A 2014-2050-es időszakra kiterjedő stratégia alapvető céljának tekinti, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének növelését. A Stratégia célja a gazdaság és a jólét mobilitási feltételeinek biztosítása. A Stratégia célkitűzései alapján a versenyképesség növelésével egyenértékű feladat a természeti és humán értékek, illetve erőforrások megőrzésének, a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása, az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések összehangolása. A közlekedési mobilitás alakítását az egyéni és a közösségi közlekedés harmonikus fejlődésével, és nem az egyéni gépjármű-közlekedés rovására kívánjuk elérni, szem előtt tartva és érzékelve a környezetkímélő gépjármű-meghajtási módok és technológiák térnyerését. Fontos hazánk közlekedési csomóponti szerepének és a régiós összevetésben fejlett autópálya-hálózat adta lehetőségeknek a kiaknázása, ennek megfelelően kiemelt hálózatfejlesztési cél az autópályák továbbépítése az országhatárig, és a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úti elérhetőségének megteremtése. A Stratégia a jövőképében járműipari korszakváltást feltételez és a hazai közösségi közlekedési járműpark megújítását célozza meg, amivel összhangban – a közlekedéshez kapcsolódó iparágak (pl. járműgyártás, környezeti ipar) innovatív fejlesztési lehetőségeire fókuszálva – szorgalmazza egy járműgyártási stratégia megalkotását. Az NKS társadalmi-gazdasági hasznosság és a megvalósíthatósági kockázat elemzését figyelembe véve rangsorolta a vizsgált intézkedéscsoportokat. Rávilágít arra, hogy a jövőben jelentős forrásokat kell fordítani a meglévő hálózatok felújítására. Előre sorolandó beavatkozási lehetőségként javasolja például a közlekedési láncok kis költségű összekapcsolását és a módváltó (P+R és B+R) rendszerek fejlesztését is. Az eszközrendszer kialakításában a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a hosszú távú hatások és a pénzügyi fenntarthatóság szempontjai. A Stratégia előtérbe helyezi a kevés forrással jelentős eredményt hozó beavatkozásokat, szabályozási és szervezeti intézkedéseket.

9-1 melléklet


- 32 -


Az NKS várható hatása a vízgazdálkodásra a következő: Felszín alatti vizek minőségi állapotának változása A közút úthálózati elemeinek, a kerékpárforgalmi létesítményeknek, illetve a vasúti pályák, Cargo létesítmények és utak építése során havária esetek bekövetkeztekor kerülhet szennyezőanyag a felszín alatti vizekbe, azonban a haváriák bekövetkezési valószínűsége alacsony, valamint a talajra került szennyeződés rövid időn belül eltávolítható, még mielőtt az a mélyebb rétegekbe tudna szivárogni, mindemellett lokálisan előfordulhat jelentős szennyezés, amelyet a havária esetén megtörtént szennyezés gyors megszűntetésével lehet mérsékelni. Az utak és kerékpárutak üzemelése során főként a csapadékvíz bemosó hatásával a felszínre kerülő szénhidrogén származékok, légszennyező anyagok, a kopó alkatrészek részecskéi, valamint a síkosságmentesítés, és a gyomirtás során felhasznált szerek okozhatnak vízminőségi állapotváltozást. Ezek hatása általában kis- illetve közepes mértékű, mivel a szennyeződések nagy része a talajban megkötődik. A vasutak üzemelése során főként a csapadékvíz bemosó hatásával a felszín alatti vizekig eljutó szennyezőanyagok, a kopó alkatrészek részecskéi, a gyomirtás során felhasznált szerek okozhatnak vízminőségi állapotváltozást. Ezek hatása kismértékű, mivel a szennyeződések nagy része a felszíntől mért néhány 10 cm-en belül, még az ágyazatban megkötődik. Általánosságban megállapítható, hogy az autóbusz állomány energia- és környezeti hatékonyságának a javulása, valamint a tehergépjármű forgalom városi és elővárosi csökkenése, a vasúti áruszállítás részarányának és versenyképességének növelése, valamint a vasúti közlekedésbiztonság fokozása összességében kismértékű pozitív hatást eredményez a felszín alatti vizek minőségére vonatkozóan, mivel a légszennyező anyagok csökkenése mellett, az azokból a felszínre kicsapódó, és ezáltal a mélyebb rétegekben kerülő részecskék mennyisége is csökken. A közösségi közlekedés részarányának növekedése közvetett módon pozitívan hatással lehet a felszín alatti vizek minőségi állapotára. Az új intermodális központok, P+R, B+R parkolók létesítése, buszöblök, buszpályaudvar telepítése csekély negatív hatást eredményez. A vízi közlekedés során havária esetek bekövetkeztekor kerülhet szennyezőanyag a felszín alatti vizekbe. Az üzemelés során főként a vízi járművek szennyező hatásával kell számolni. A tervezett hajózóút és kikötő fejlesztések forgalomvonzó hatása fajlagosan nagyobb mértékű szennyezést idézhet elő. A felszín alatti vizek minőségi változását okozhatják a hajóút kialakítása során elvégzett kotrások, mederanyag áthelyezések. A szűrőréteg csökkenésével, vagy növelésével hatnak a talajvíz minőségére

9-1 melléklet


- 33 -


Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának változása Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának változása főként a közutak és a vasúti pályákhoz (állomási területek, P+R parkolók), légi közlekedéshez kapcsolódó nagy kiterjedésű burkolt felületek hatására alakul ki. A burkolatlan felületekről a csapadékvíz egyenletesen szivárgott el a talajba, elérve a felszín alatti vizek szintjét. Az út- és vasúthálózati, légiközlekedési fejlesztések során – főként az új területfoglalással járok esetén – a nagyarányú burkolás eredményeként a csapadékvíz beszivárgási paraméterei módosulnak, és lokálisan mennyiségi csökkenések alakulhatnak ki. A felszín alatti vizek mennyiségi változását okozhatják a kikötő építések az építési technológia függvényében. Ugyancsak mennyiségi változást okozhat a folyómederben történő gát, duzzasztómű építés, vagy a folyómeder lépcsőzése, ami a környező talajvízszint emelését, illetve süllyedését okozhatja. Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának változását okozhatja a kerékpárforgalmi létesítményekhez kapcsolódó, esetlegesen szükséges műtárgyak építése, mely hatás csekély, lokális hatás. Vízbázisok védőterületének érintése A Dunai és egyéb folyók hajózóútjának kialakítása érintheti a parti szűrésű vízbázisokat. A kitermelésre kerülő ivóvíz mennyiségi és minőségi védelmét biztosítani kell. Csak olyan megoldás fogadható el a mederalakítás során, ami nem veszélyezteti a vízbázisokat. Vízgyűjtő területek feldarabolódása Az út- és vasúthálózati elemek, valamint a Cargo létesítmények bővítése, vagy új létesítmények építése, a repülőterek megközelítését szolgáló bekötő utak létesítése során negatív hatásként jelentkezik a vízgyűjtő területek feldarabolása, melyek a felszíni lefolyások mennyiségi és minőségi állapotát is befolyásolhatják. Az országos és regionális kerékpárút hálózat bővítése során is jelentkezik ez a hatás, azonban figyelembe véve a kerékpárforgalmi létesítmények területi kiterjedését, megállapítható, hogy a hatás csekély. A felszíni lefolyási viszonyok változása Utak és vasutak létesítése, valamint Cargo-k, az intermodális csomópontok, P+R, B+R parkolók építése következtében – a vízgyűjtő területek feldarabolódásának és a nagyfokú burkolt felület kialakítás miatt - felszíni lefolyási viszonyok megváltozhatnak, továbbá az addig burkolatlan felületekről, az utak, építmények kiépítése után koncentráltan, nagyobb mennyiségű vizek folynak le, mely a befogadó esetében nagyobb árhullámok lezajlását idézheti elő. A kerékpárút hálózat fejlesztése is okozhat kismértékű változást a felszíni lefolyási viszonyok tekintetében, de jellemzően a hatás elhanyagolható.

9-1 melléklet


- 34 -


Mederállapot változása Az infrastruktúra elemek főként a vízfolyásokat keresztező műtárgyak környezetében okozhatnak változást a meglévő természetes mederben, illetve az esetlegesen szükséges mederkorrekciók. A műtárgyak megváltoztatják a természetes lefolyási viszonyokat, maga az út alapja is befolyásolhatja a talajba történő áramlást. Az átereszek a vízfolyások esetében leszűkítik a medret, illetve megszakítják a medret kísérő vegetáció folytonosságát. Továbbá a csapadékvíz szennyezetté válik az út felszínén, ezáltal terhelheti a környező természetes vízfolyásokat. Vasúti pályarekonstrukció során kismértékű pozitív hatásként jelentkezik a jelenlegi rossz állapotú medrek - környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő – felújítása. A kikötő és hajózóút fejlesztések jellemzően negatívan hatnak a mederállapotra, mivel a hajózási szempontból szükséges vízmélységet, sok esetben a meder kotrásával lehet biztosítani. A meder kotrása a természetes hidromorfológiai jellemzők erőteljes megváltozása révén jelentős negatív hatással van a vízi ökoszisztémákra. Az élőhelyek jellegének a sodrási viszonyoknak a megváltozása, a fajösszetétel megváltozását, így az ökológiai minőség leromlását vonhatja maga után. Felszíni vizek VKI szerinti minőségi állapotának változása (ökológiai és kémiai) Felszíni vizek minőségi állapotának változásához főként a közlekedési infrastruktúra üzeme járul hozzá, valamint az útfelszínen és közvetlen közelében kiülepedő szennyeződések, olajfoltok bemosódásából eredő, és az esetlegesen bekövetkező havária jellegű szennyezések felszíni vízbe jutása. Összességében megállapítható, hogy a csapadékvizek bevezetésével szennyeződhetnek a felszíni vízfolyások. Közvetett módon a gépjármű állomány energia- es környezeti hatékonyságának a javulása magában hordozza a szennyezőanyag kibocsátás csökkenésének eredményeként a felszíni vizek szennyezésének mérséklését. Kismértékű, közvetett pozitív hatásként értelmezhető a felszíni vizek minőségi állapotával kapcsolatban - a közösségi személyszállítás szolgáltatási színvonal javulásának eredményeként - az utazási módválasztásban a közösségi közlekedési mód részarányának növekedése, és ezáltal a motorizált egyéni közlekedés részarányának csökkenése. Közvetett módon a vasúti áruszállítás részarányának és versenyképességének növekedése pozitívan hathat a felszíni vizek minőségi állapotára, mivel a közúti szennyeződés mértéke ezzel egy időben csökken. A vasúti vonalakon elvégzett felújítási munkák szintén pozitív hatást gyakorolhatnak a felszíni vizek minőségi állapotára, valamint lehetőséget kínálnak a vízelvezetési rendszer felújítására, korszerűsítésére. Felszíni vizek minőségi állapotának változásához főként a vízi áru- és személyszállítás járul hozzá, valamint kismértékben az esetlegesen bekövetkező havária jellegű szennyezések felszíni vízbe jutása.

9-1 melléklet


- 35 -


Kismértékű, közvetett pozitív hatásként értelmezhető a felszíni vizek minőségi állapotával kapcsolatban - a kerékpárút hálózat fejlesztés eredményeként - az utazási módválasztásban, távlatban bekövetkező magasabb kerékpárhasználat, mely az alacsonyabb motorizált közlekedést és az azzal járó lemosódó szennyezés csökkenést eredményezheti.

1.6 Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 20208 A Nemzeti Vidékstratégia vidéki Magyarország egészének megújítása érdekében a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár- és élelmiszergazdaságra, a vidékfejlesztésre, valamint a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket és a megvalósításukhoz szükséges programokat. A stratégia átfogó célkitűzése a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Ezen átfogó célkitűzés jegyében cél egy olyan vidékfejlesztési program megvalósítása, amely az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a táji és épített környezet értékeit megőrizve, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozásokat fejlesztve nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének és vonzerejének helyreállítására, a vidéken élők életminőségének átfogó javítására, a vidék, és általa az ország felemelkedésére. A stratégia legfontosabb célja, hogy a vidék ne jelentsen életminőségi hátrányt. A vidéki élet választható életforma legyen, ne az anyagi kényszerek, korlátok tartsák falun, tanyán az embereket, hanem a vidéki környezetben elérhető életminőség és a megélhetés biztonsága legyen a vidéki élet alapja. Ehhez nemcsak a gazdasági és fizikai életesélyeket szükséges kiegyenlíteni, javítani, hanem azt a szemléletet is szükséges megváltoztatni, amely a vidékhez, a faluhoz, a tanyához a lemaradást, a hátrányos helyzetet köti. A stratégia központi eleme annak tudatosítása, hogy a vidék érték, a mezőgazdaság értékteremtő tevékenység. A stratégia a fenti átfogó célkitűzés elérése érdekében az alábbi öt stratégiai célt fogalmazza meg:  Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése:

8



a táji sokféleség, az élővilág sokféleségének, a gazdálkodás szempontjából is kulcsfontosságú természeti erőforrások, vagyis a talaj és a vízkészletek, vízbázisok védelme, mennyiségi és minőségi megőrzésük, mindezzel összefüggésben a környezetbiztonság növelése



a táj és a benne élő, a tájat gondozó ember együttműködésének helyreállítása

http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf

9-1 melléklet


- 36 -




mással nem pótolható biológiai és ökológiai alapok és a jó környezeti minőséget „szolgáltató” környezeti rendszerek megőrzése, fejlesztése



az egészséges és jó minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszer biztosítása

 Sokszínű és életképes agrártermelés: 

agrár- és élelmiszergazdaság életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása



az állattartás egyensúlyának helyreállítása



a tájfenntartást és az erőforrások megőrzését biztosító, a hazai és a helyi biológiai alapokra támaszkodó gazdálkodás, kiemelten az ökológiai gazdálkodás térnyerésének elősegítése



az ágazat foglalkoztatási szerepvállalásának növelése, a foglalkoztatást biztosító tevékenységek és üzemszerkezeti formák erősítése, a nemzeti földtulajdonlás védelme



az életképes gazdálkodást biztosító föld- és birtokpolitika megvalósítása, továbbá az alulról szerveződő együttműködések ösztönzése

 Élelmezési és élelmiszerbiztonság: 

az élelmiszerek jó minőségére és sokféleségére törekvő, a hazai és a helyi alapanyagokra támaszkodó, fenntartható, a környezeti szempontokat szem előtt tartó élelmiszertermelés,



a jó minőségű és elegendő, az exportunkat is szolgáló élelmiszerek előállítása



a hozzáadott érték növelésével a bel- és külpiaci jelenlét növelése, a magyar élelmiszer presztízsének javítása

 A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése: 

a vidéki térségek, települések, kiemelten a falvak és a tanyák gazdasági létalapjának megerősítése, újjászervezése, a vidéki gazdaság több lábra állítása, mindezzel a megélhetés biztosítása, a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás növelése



a helyi közösségek által megfogalmazott, a helyi adottságokra, sajátosságokra, erőforrásokra építő helyi gazdaságfejlesztési programok segítése



komplex helyi gazdaságfejlesztési programok támogatása,



a kulturális örökség érték alapú fejlesztése, bekapcsolása a turizmus rendszerébe

9-1 melléklet


- 37 -


 A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása 

a vidékről történő elvándorlás megállítása,



a fiatalok gazdálkodásra, a vidéki élet vállalására, helyben maradásra való ösztönzése



a város és vidéke szoros egyenlőtlenségek csökkentése



a vidéki életminőség átfogó javítása



a vidéki helyi közösségek megerősítése, újjászerveződésének támogatása

kapcsolatának

helyreállítása,

területi

A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programjaként a Darányi Ignác Terv az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolodó intézkedések mellett a nemzeti költségvetésből megvalósuló programokat, a jogi szabályozás korszerűsítését, az intézményi működés ujjászervezését és a szemléletformálás feladatait is magában foglalja.

1.7 Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv9 A 2012 végén elfogadott Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően konkrét célokat, intézkedéseket és ütemtervet állapít meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédőszer-használat mezőgazdasági eredetű kockázata. Az NCST célterületei között van a talaj, a felszíni és felszín alatti víz szennyeződésének csökkentése. Az NCST intézkedési területei a növényvédőszer-engedélyezés, -forgalmazás és –felhasználás szabályozása és ellenőrzése. Célként fogalmazza meg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdálkodók, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának növelését. A Cselekvési terv kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodás térnyerése nagymértékben hozzájárulhat Magyarországon a növényvédő szerek fenntartható használatához, különös tekintettel a fokozott környezeti érzékenységű területeken folytatott gazdálkodás esetében. A 2014 elejétől bevezetett integrált növényvédelem a termesztéstechnológia valamennyi elemét rendszerbe foglalva a növényvédő szerek használatának minimalizálását és előrejelzéseken alapuló szakszerű használatát tűzi ki célul. A környezeti szempontból kiemelkedően érzékeny területeken (pl. vízbázisok, felszíni vizek környezete, Natura 2000 területek) különös intézkedéseket kíván bevezetni, mint a

9

http://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/sustainable_use_pesticides/docs/nap_hungaria_hu.pdf

9-1 melléklet


- 38 -


környezeti elemek folyamatos monitorozása, az engedélyekben kockázatcsökkentő intézkedések előírása és annak ellenőrzése. A fel nem használt növényvédő szerek maradványaiból és csomagolóanyagukból származó hulladékok által okozott környezetszennyezés csökkentése, valamint a kijuttató berendezések hibájából, helytelen használatából adódó kockázatok csökkentése és az illegális növényvédő szer használatának visszaszorítása érdekében tervezett intézkedések is hozzájárulhatnak a vizek szennyezésének csökkentéséhez.

1.8 Nemzeti Erdőprogram 2006-201510 Az erdőkkel, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzések a Nemzeti Vidékstratégia fontos részét alkotják. Az erdészetpolitikai stratégia célkitűzéseket jelenleg a 2006-2015. közötti időszakra szóló Nemzeti Erdőprogram tartalmazza. Ezek a célkitűzések összhangban vannak a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott célokkal. A fenntarthatóság követelményét szem előtt tartva az erdővel kapcsolatos szakmapolitikai elvárások Magyarországon jelenleg az Európai Unió Erdészeti Cselekvési Tervével és az európai erdők védelmének 2003-as bécsi miniszteri konferenciájának 1-es határozatával összhangban kidolgozott, a 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Erdőprogramban kerültek megfogalmazásra. A Nemzeti Erdőprogram célterületei 1. Az állami erdőgazdálkodás fejlesztése Olyan tulajdonosi, kezelői, intézményi szervezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdővagyon megőrzését, gazdaságos hasznosítását, közcélú szolgáltatásainak elérését a lakosság számára. 2. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése A magán-erdőgazdálkodás tőke- és eszközszegénységének csökkentése, a gazdálkodás feltételeinek javítása. A jelenleg még nem kezelt magánerdőkben az erdőgazdálkodási tevékenység beindítása. Az ország területének 9 %-át kitevő magánerdőkben a környezeti állapot, a foglalkoztatás jelentős javulását kell elérni. 3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyértelműen deklarálja, hogy az erdőgazdálkodás, az erdők védelme a vidékfejlesztés szerves része, és ennek keretében a 10

http://erdo.kormany.hu/nemzeti-erdoprogram

9-1 melléklet


- 39 -


fenntartható erdőgazdálkodás támogatására, az erdők környezeti állapotának javítására jelentős forrásokat különítettek el. Az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése kiemelt szerepet játszik a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben, növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít. Az erdőtelepítésekkel 1945-től napjainkra jelentős állami támogatással és szakmai munkával az ország erdősültségét sikerült a korábbi 11,8 %-ról 20,1 %-ra emelni, ami összességében 750 ezer hektáros erdőterület növekedést jelent. Az erdőtelepítés folytatódik, és a Nemzeti Erdőtelepítési Program hosszú távú célként, mintegy 35-50 év során az ország erdősültségének jelenleg optimálisnak tartott 27%-ra történő növelését tűzte ki célul, amely további 680 000 ha új erdő telepítését jelenti. Az erdők szerkezet-átalakítása (nem őshonos faállományok lecserélése a termőhelynek megfelelő őshonos faállományokra, a sarj eredetű erdők mag eredetűvé alakítása) során a biodiverzitást növeljük, mind a fajok, mind az erdőállományok szerkezete tekintetében és az ökológiai szempontból kívánatos, folyamatos erdőborítás biztosításához kerülünk közelebb. 4. Természetvédelem az erdőkben A természeti értékek és területek védelmét, az erdők biológiai sokféleségének megőrzését nem lehet kizárólag védetté nyilvánított objektumokra (pl. fajokra, élőhelyekre, területekre) korlátozni, hanem az összes erdei ökoszisztéma természetközeli erdőgazdálkodási módszerekkel történő általános védelmét, kezelését kell megvalósítani. 5. Modern erdővédelem Az új szemléletű erdővédelem elsősorban a károk megelőzését, a természetes folyamatok nagyobb mértékű érvényesülését, az erdők önszabályzó képességének fokozását állítja középpontba. Az elmúlt években az erdőtüzek hazánkban is jelentős károkat okoztak, amelyek elkerülése érdekében a megelőzést szolgáló intézkedéseket fokozni kell. Az erdők vízgazdálkodásra gyakorolt pozitív hatásai: az ivóvízbázisok védelme, a csapadékvíz tárolása, a csapadék lefolyásának lassításával az árvízveszély csökkentése, a víztisztítás, vízminőség javítása az ország hegy- és dombvidéki területeinek erdeiben mindenütt tapasztalhatók. A vízgazdálkodási célú erdőtelepítési intézkedések között kiemelten szerepel a vízgyűjtők és a folyók árterületeinek erdősítése. Kiemelten fontos továbbá a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának támogatása a vízerózió és az árvizek által veszélyeztetett területek vízgyűjtő területein.

9-1 melléklet


- 40 -


6. A fenntartható vadgazdálkodás A jövő vadgazdálkodását mindenek előtt a természetes populációkra kell alapozni, a zárttéri vadtartás csak kiegészítő szerepet tölthet be az eredményesebb vadásztatás érdekében. 7. Racionális fahasznosítás Ökológiai és gazdasági szempontból is alapvető nemzetgazdasági érdekünk az újratermelhető, környezetbarát faanyag felhasználásának fokozása a nem megújítható nyersanyagok, a fosszilis tüzelőanyagok helyett. 8. Az erdészeti igazgatás feladatai Az erdészeti igazgatás munkáját úgy kell fejleszteni, hogy az állami akarat érvényesítése során az adott pillanatban jelentkező társadalmi és szakmai elvárásokat is maximálisan figyelembe vegye. 9. Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés A kutatás és oktatás fejlesztése kihat a Program megfelelő tudományos megalapozására és a gyakorlati megvalósítás előfeltétele. A termelésfejlesztésre gyakorolt hatása miatt a kutatás és oktatás kiemelt a programon belül. 10. Ember-erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről Be kell mutatni a tartamos erdőgazdálkodás környezetbarát hatásait, az erdő szolgáltatásainak pozitív hozzájárulását a környezeti állapothoz és a társadalmi igények kielégítéséhez. A Nemzeti Erdőprogramról szóló 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat 2. pontja alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszternek 2006. és 2015. között évente – az érintett miniszterekkel egyetértve – ki kell dolgoznia a Nemzeti Erdőprogram (NEP) megvalósításának éves tervét, majd értékelnie kell annak megvalósulását.

1.9 Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 2014-2020 A Kormány által 2012 tavaszán elfogadott Nemzeti Vidékstratégia az Ökológiai gazdálkodás programjában célként fogalmazza meg Magyarország ökológiai gazdálkodási akciótervének elkészítését a bio élelmiszerek és biogazdálkodás EU akciótervéhez igazodóan, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagyságának növelése érdekében. Tekintettel arra, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás elsősorban exportorientált, a nemzeti fejlesztési elképzeléseket az ökológiai gazdálkodás, valamint az abból származó termékek

9-1 melléklet


- 41 -


népszerűsítésére, és a termékek feldolgozottsági szintjének emelésére kell összpontosítani. Az ökológiai termelés fokozását elő kell segíteni a célzott oktatási, képzési és kutatási tevékenységek ösztönzésével, a támogatási lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, valamint az integráció fejlesztésével is. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó akcióterv a részletes helyzetértékelést követően 6 cselekvési program köré csoportosítva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak teendőit: 1. Cselekvési Program: Az ökológiai gazdálkodással, tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás, eljárásrend fejlesztése 2. Cselekvési Program: A piaci igényekhez alkalmazkodó termelési volumen növelése és a feldolgozás, értékesítés fejlesztése 3. Cselekvési Program: Az ellenőrzés alatti ökológiai tevékenységekkel kapcsolatos képzési, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése 4. Cselekvési Program: Egységes és átlátható adatgyűjtési és kezelési, valamint tájékoztatási rendszerek fejlesztése 5. Cselekvési Program: Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek és kiemelt termékkörök népszerűsítése, fogyasztói tudatosság és bizalom növelése 6. Cselekvési Program: Az ágazati szereplők közötti együttműködés, valamint a teljes termékpályák és rövid élelmiszerláncok fejlesztése A célok megvalósításának mutatói 2020-ra: Indikátor A biogazdálkodás területe

Mérés A biogazdálkodásba vont terület nagysága legalább a duplájára emelkedik (a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban 350 ezer hektárra) Az ökológiai állattartás sűrűsége Az ellenőrzött állatállomány legalább megkétszereződik, 0,3 állategység/ha Állati termék feldolgozottságának aránya Vágópontok kialakításának ösztönzése; legalább 40 km-es körzeten belül egy kialakítása Az ökológiai méhcsaládok száma Az ökológiai méhészetbe vont méhcsaládok száma legalább 25%-kal növekszik, 25000 db méhcsaládra Közétkeztetés Az oktatási, szociális és egészségügyi intézményekben bioalapanyagok felhasználása legalább 30 %-ban. A biogazdálkodás kedvező hatással bír a környezet megóvása, illetve a termelők és fogyasztók egészségének védelme tekintetében. A biogazdálkodás környezeti szolgáltatásai közül kiemelendő a talajtermékenység hosszú távú megőrzése és fejlesztése, a biológiai sokféleség elősegítése, megőrzése, illetve a vizek védelme a szermaradvány-mentes termelés révén. Az egészségügyi előnyök is ebből származtathatók mind a gazdálkodók

9-1 melléklet


- 42 -


(vegyszermentes munkavégzés), mind a fogyasztók esetében (szermaradvány-mentes élelmiszer). A közelmúltban elfogadott Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési terv is célként fogalmazza meg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdálkodók, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának növelését. A Cselekvési terv kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodás térnyerése nagymértékben hozzájárulhat Magyarországon a növényvédő szerek fenntartható használatához, különös tekintettel a fokozott környezeti érzékenységű területeken folytatott gazdálkodás esetében.

1.10Magyarország Hozzájárulása a Duna Stratégia Fejlesztéséhez11 A közösségi célok leírása mellett fontosnak tartottuk kiemelni, hogy országunk, hogyan akar hozzájárulni ehhez a térségi fejlesztéshez. A 1150/2010 (VII.9.) Kormányhatározathoz mellékletében erre vonatkozóan a következők állnak:  Az élhető Duna térség 

Az EU2020 stratégia célrendszeréhez történő alkalmazkodás;



Az európai gazdaság válságból való kitörés elősegítése;



Zöld gazdaságfejlesztés, és beruházások;



Környezettudatos megközelítés: erősödjön a Dunamenti együttműködés az olyan fő környezeti kihívások tekintetében, mint az erőforrások fenntartható használata, a vízkészletek ökológiai szempontú hasznosítása, vagy a fenntartható agrárszektor és az élelmiszerbiztonság előre mozdítása, ezzel is növelve a vidék népességmegtartó erejét;



Szabadságjogokat gátló akadályok tényleges lebontása, mind gazdasági (KKV-k, kutatásfejlesztés), mind infrastrukturális (energia-hálózatok összekapcsolása, fenntartható mobilitás, átjárható határok,) mind kulturális értelemben;



A régió gazdaságának és versenyképességének, s végső soron polgárai jólétének növelése.

 A víz, mint európai érték – a felelős vízkormányzás 

11

Az édesvizek – folyóvizeink, felszín alatti vizeink – mennyiségi és minőségi megőrzése illetve fenntartható hasznosítása;

http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/53CF640E-631A-4CE6-9C28D9B0A4775B65/0/DS_magyar_hozzajarulas_III_100621_hu.pdf

9-1 melléklet


- 43 -




Az ún. „felelős vízkormányzás” során több, látszólag egymással ellentmondó érdeket kell összehangolni a stratégiai vízkészletek megőrzése érdekében, így egyszerre kell megvalósítani a vízigények biztosítását (ivóvízigények, ipari, közlekedési, térségi stb. vízigények), továbbá a stratégiai vízkészletek megőrzését, beleértve az ökológiai vízigény biztosítását is, valamint a vizek megfelelő minőségének megőrzését;



A Duna Stratégia jó példája kell legyen az integrált vízgazdálkodás megvalósításának. Ez a Víz Keretirányelvben előírt környezeti célkitűzések elérésén kívül a társadalom vízigényeinek megfelelő gazdasági és szociális célok elérését jelenti;



A „felelős vízkormányzás” csak egy a tagállamok által közösen, az egymásrautaltság jegyében kialakított, terület- és gazdaságpolitikai koncepcióba ágyazva valósítható meg. Fel kell mérni a vízigényeket és rendelkezésre álló vízkészletet, meg kell teremteni a vízkészletek rendelkezésre állását biztosító infrastruktúrát (beleértve a vízkárelhárítást biztosító és a tározást szolgáló vízi létesítményeket, valamint vízszétosztást biztosító vízkormányzási rendszereket), s végül biztosítani kell a fenntartható, azaz a vízkészlet megőrzést támogató és a vizek minőségi védelmét szolgáló, vízhasználatok szabályrendszerét, illetve ösztönözni azok megvalósítását.

 Fenntartható közlekedés 

A hajózás feltételeinek javítása, ezen belül a hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése a vízgazdálkodás, a környezetés természetvédelem feltételeinek egyidejű javításával;



A dunai hajózás hasznaiból való kölcsönös részesedés érdekében javasolható a Közép-európai Hajózási Társaság létrehozása. Másfelől, felismerve „a hajókat igazítjuk a folyókhoz, nem pedig a folyót a hajókhoz” elv fontosságát, létre kell hozni a közös Közép-Európai Hajóépítő klasztert.



TEN-T folyosó fejlesztések: V. pán-európai közlekedési folyosó (Lyon – Velence – Trieszt – Ljubljana – Budapest – Ungvár –Lemberg – Kijev), 17. számú kiemelt TEN-T projekt, a Magistrale gyorsvasút (Párizs – Strasbourg – Stuttgart – Bécs-Pozsony) Budapestet is elérje, az ún. Central European Transport Corridor (CETC-Route 65) megvalósítása a TEN-T hálózatba az M4-M8, illetve az M9 szakaszokat a Via Carpatia útvonal integrálása a TEN-T hálózatba;



A magyar légi-irányítási rendszer fejlesztése.

9-1 melléklet


- 44 -


 Az energiaellátás biztonságának javítása, a piaci verseny erősítését és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése 

A New European Transmission System (NETS) megvalósulásával egyesíthető az ebben résztvevő országok gázhálózata és egységes hálózat jön létre;



A Nabucco gázvezetéknek, valamint az adriai LNG kapacitás kifejlesztése. Kiemelt célkitűzés, hogy a majdani horvátországi LNG-terminál kapacitásai Magyarország számára is hozzáférhetővé váljanak;



Magyarország támogatja a Druzhba (Barátság) olajvezeték modernizálását;



Magyarország kiemelt jelentőségűnek tartja az észak-déli gáz-összeköttetés kiépítését a régió gázellátásának szempontjából;



Az elektromos hálózat összeköttetése a Magyarország és Horvátország, ill. Magyarország és Románia között szintén magyar prioritás.



A megújuló energiaforrások fokozott használat, különös tekintettel a térség bioenergia (biomassza, biogáz, bioüzemanyag) termelő képességére. A biomassza felhasználása során ugyanakkor maradéktalanul figyelembe kell venni a fenntarthatósági követelményeket.



Magyarországnak speciális adottságokkal és tudásanyaggal rendelkezik a geotermikus energia terén, így érdekelt annak minél szélesebb körű használatában; törekszik geotermikus technológiai klaszter, ill. klaszterek létrehozására.



Az épületek energiahatékonyságának, és ahol lehetőség van, megújuló energiával történő ellátásának programja;



A városi térségek energiahatékonysági törekvéseinek összehangolása.



Magyarország a közlekedés energiafelhasználásának csökkentését, a tisztább közlekedési módok preferálását fontosnak tartja a térség fenntartható fejlesztése szempontjából is

 Tudás és innováció 

Az oktatás és kutatás-fejlesztés összehangolt fejlesztése a régióban. Az együttműködés, a Dunai Tudományos Klaszter ígéretes kezdeményezés, amely bővíthető a doktori tanulmányok, az oktatói és hallgatói mobilitás programjával;



A Duna-térség közös kutatási programja (ERANET) kereteinek kidolgozása, és a program megvalósítása;



Magyarországi intézmények bekapcsolása a tudomány, kutatás-fejlesztés közös programjaiba. Lásd pl. Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, amely a Duna Stratégiát megelőző ulm-i együttműködés sikeresen megvalósított

9-1 melléklet


- 45 -


projektje, vagy a Közép-Kelet Európai Környezetvédelmi Kutatóközpont (REC) Szentendrén, vagy az Európai Technológiai Intézetet(EIT).

1.11 Nemzeti Vízstratégia (NVÍZS, 2013. Tervezet)

12

A Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről dokumentum a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag. A stratégia feladata a vizek kezelésével kapcsolatos célkitűzések meghatározása, és a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, a klímaváltozás és az aszály káros hatásainak megelőzése és mérséklése. A stratégia célkitűzései:  Magyarország elsődleges célkitűzése felszíni- és felszín alatti vizeinknek a Víz Keretirányelv szerinti „jó” minőségi és mennyiségi állapotának elérése és megőrzése, valamint a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltaknak megfelelően  A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat, az aszály stratégia kidolgozása  Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a csapadékgazdálkodás támogatása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása  A mezőgazdasági termelők terheinek vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása

csökkentése,

a

termelés

biztonság

 A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a csapadékvíz helyben hasznosításának támogatása, a helyi víztározás pályázatainak elősegítése  Az állam fokozott felelőssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelőzés, a vizek lehetőség szerinti visszatartása, a tározás növelése  A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése

12

http://nkfih.gov.hu/download.php?docID=28339

9-1 melléklet


- 46 -


 Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében (települési szennyvíz irányelv, ivóvízminőség irányelv)  A vízügyi hatósági, felügyeleti tevékenység erősítése, megfigyelő rendszerek, adatbázisok fejlesztése  A közfoglalkoztatással ellátható vízgazdálkodási feladatok bővítése, egységes ellátási rendszerének kidolgozásával a feladatellátás stabilitásának megteremtése  A nemzetközi együttműködés erősítése a vízgazdálkodás területén  Az állami vízgazdálkodási feladatok működési és fenntartási finanszírozása, egységes normatívák (munkanemenként és tevékenységenként fajlagos költségek) bevezetésével  A szakterületi oktatás és képzés megújítása a kor tudományos színvonalának megfelelően, valamennyi korosztály számára az óvodástól a felnőttoktatásig  Kutatás anyagi és infrastruktúrahálózatának kiépítése és fejlesztése

1.12Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2020) A hazai hulladékgazdálkodás fejlesztésének alapvető pillére az előttünk álló 2014 és 2020 között lezajló Európai Uniós fejlesztési ciklus időszakába delegált fejlesztési feladatokat pontosan rögzítő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT). Az OHT kibontja a Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepcióban (HFK) meghatározott célokat és feladatokat a 2014-2020-as időszakra. A hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: HKI) előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. Az említett tervnek önmagában vagy több tervnek együttesen az érintett tagállam földrajzi értelemben vett teljes területét le kell fedniük. Magyarország ennek a feltételnek az OHT elkészítésével tesz eleget. A HKI intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet a hulladékképződés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani. Az OHT tartalmazza hazánk hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmapolitikai elképzeléseit. Az OHT bemutatja hazánk hulladékgazdálkodásának jogszabályi hátterét, majd hulladékáramonként feltárja az adott hulladékáram kezelésének jelenlegi helyzetét, a tapasztalt hiányosságokat, meghatározva az elérendő célokat és a megvalósításhoz

9-1 melléklet


- 47 -


szükséges eszközöket, intézkedéseket. Összességében az OHT kitér valamennyi jelentős hulladékáramra és biztosítja a hatékony hulladékgazdálkodáshoz szükséges háttérismeretet, hosszú távú tervezési célokat, valamint azok megvalósításának lépéseit. Az OHT részét képezi az Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP), amely tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket és az ezek elérése érdekében megvalósítandó intézkedéseket. Az OMP egyik fő célja a szükségleteken alapuló, ésszerű gazdasági növekedés és a hulladékképződés által okozott környezeti hatások közötti összefüggés megszüntetése. Az OHT hosszú távú célkitűzései a hulladékhierarchia rendszerének pillérein nyugszanak. A jövőben a környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés, a környezetbarát, innovatív technológiák alkalmazása kerül előtérbe, csökken a veszélyes anyagok használata. A hulladékra a társadalom, mint erőforrásra tekint majd. Az OHT által meghatározott célok teljesülésének köszönhetően a hulladéklerakás csökken, a jövőben csak az a hulladék kerül lerakásra, amelynek a hasznosítása nem megoldható. Mindezek figyelembevételével az OHT által megfogalmazott átfogó célkitűzések az alábbiak: 1. hasznosítási arányok növelése, 2. hulladékképződés csökkentése, 3. elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése, 4. a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglalt13 részletes célok, feladatok és szükséges intézkedések az egyes hulladéktípusokra a következők: Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok Települési hulladék esetén: Cél:  elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése.  az újrahasználat növelése,  hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében Feladat  elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig  újrahasználati központok kialakítása 13

http://www.szelektivinfo.hu/iparfejlesztes/uj-uton-a-hazai-hulladekgazdalkodas/az-orszagos-hulladekgazdalkodasi-terv-es-azorszagos-megelozesi-program

9-1 melléklet


- 48 -


 életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba Szükséges intézkedések:  elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára  az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése. Az elkülönített hulladékgyűjtésre és a biológiailag lebomló hulladék kezelésére vonatkozó, számszerű jogszabályi kötelezettségek meghatározása szükséges. A 2020-as 50%-os hasznosítási arány eléréséhez szükséges a kötelező elkülönített gyűjtés bevezetése 2014-től, és később pedig a betétdíj kötelező alkalmazását kell előírni.  a települési hulladék érintő informatikai rendszerek összehangolása, működésük fejlesztése, adatellenőrzések fejlesztése, különböző informatikai rendszerek összekapcsolása, egységes lekérdező rendszerek, hozzáférések rendezése.  az újrahasználati központok hálózatának megtervezése, a befogadható hulladék és a működés rendjének meghatározása.  hulladékkezelő létesítmények fejlesztése.  a hulladékelhagyás, illetve az illegális hulladéklerakás felderítése, felszámolása hatékonyabbá tehető közmunka Hulladéktörvény hatálya alá tartozó szennyvíziszap esetén: Cél:  a szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme. A szennyvíziszapok foszfortartalmának minél gazdaságosabb és hatékonyabb kinyerése  az iszap mezőgazdasági kihelyezése során a környezeti biztonságot javítani kell a talajok fokozott védelme érdekében  szennyvíziszap hasznosítás elősegítése  a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése.

9-1 melléklet


- 49 -


Feladat:  a szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának jogszabályi, technológiai háttér megteremtése

kinyeréséhez

szükséges

 az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása  25.000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele. Szükséges intézkedések:  jogszabály módosítások  K+F  a szennyvíziszap kezelés innovatív módszereinek hazai bevezetésének előkészítése, adaptációja  fejlesztési igények felmérése, megvalósítás  szükséges hulladékkezelő létesítmények kiépülésének ellenőrzése  új szennyvíziszap agglomerációk létrehozása, közreműködésével, térségi szemlélet adaptálásával.  korszerű szennyvíziszap-kezelési szennyvíziszap

lehetőségek

önkormányzatok

vizsgálata

és

aktív

regionális

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok Csomagolási hulladék esetén Cél:  betétdíjas rendszerek kiépítése  a hasznosítás és anyagában hasznosítás növelése szükséges az Európai Unió által 2012-re meghatározott mértéken túl is, a települési szilárd hulladékon belüli elkülönített hulladékgyűjtést fokozni kell  a települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 40%-ra (NKP III.), 2020-ra 50%-ra kell növelni  a vegyes települési hulladék haszonanyagot tartalmának tovább kell csökkennie

9-1 melléklet

jelentő


csomagolási

hulladék

- 50 -


Feladat:  2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása Szükséges intézkedések:  jogszabályi kötelezettség meghatározása a betétdíj vonatkozásában  az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása  az üveg és fém frakcióknál a jelenlegi hulladékgyűjtő sziget/hulladékgyűjtő udvar hálózatának bővítése szükséges  az ellenőrzések fokozása a gyűjtés és a hasznosítás elszámolásában, különös tekintettel a finanszírozási rendszerrel visszaélők, és az illegálisan tevékenykedők csökkentésére Gumiabroncs hulladék Cél:  az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, azaz az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása  a gumiabroncsok lerakásának elkerülése  a hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása Feladat:  a használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése  a lerakási tilalmak, illegális égetés folyamatos ellenőrzése Szükséges intézkedések:  az újrahasználat, azaz az újrafutózáselősegítéséhez szükséges jogi eszközök, támogatási feltételek megjelenítése a termékdíjas és az ágazati szabályozásban, valamint az OHÜ által évente elkészítendő Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben  a kiterjesztett gyártói felelősség HKI-vel összhangban történő erősítése,  a fogyasztóvédelem és a termékforgalmazás terén az ellenőrzés fokozása  a környezetvédelmi hatóság, valamint az adóhatóság hulladékszállításokkal kapcsolatos ellenőrzésének fejlesztése

9-1 melléklet


kibocsátással

és

a

- 51 -


 átvételi, visszavételi kötelezettség bevezetése az OHT 2014-2020-as időszaka alatt  a gyártói felelősség körébe tartozó hulladék átvételi rendszerének bővítése  a szennyező fizet elvének betartása Elemek, akkumulátorok Cél:  az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség (2014. 35% és 2016. 45%) teljesítése  az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni  2009/603/EK bizottsági határozata alapján az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer megújítása Feladat:  gyűjtési és hasznosítási arány növelése  az adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályozásnak megfelelően

rendszer

átalakítása

az

új

európai

Szükséges intézkedések:  a fogyasztóvédelem és a termékforgalmazás terén az ellenőrzés fokozása az illegális, tehát a gyártói éves adatszolgáltatásokban fel nem tüntetett forgalomba hozatal, a termék szennyezőanyag tartalma, a termék élettartamának növelése, valamint a minőségbiztosítás vonatkozásában Elektromos és elektronikai berendezések Cél:  az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása  legkésőbb 2018-ra (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-át el kell érnie Feladat:  az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban

9-1 melléklet


- 52 -


 iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése) Szükséges intézkedések:  újrahasználati központok létrehozása,  az OHÜ-ellenőrzéseket fokozni kell a gyűjtés és a hasznosítás elszámolásában  a termékdíj törvény és a végrehajtási rendelet módosításával erősíteni kell a kiterjesztett gyártói felelősséget a HKI-vel összhangban, különösen megelőzés, a termék szennyezőanyag tartalmának korlátozása, élettartamának növelése, és a termékből képződött hulladék bonthatósági feltételeinek javítása érdekében  az összes elektromos és elektronikus berendezésre ki kell terjeszteni a termékdíjas szabályozást Gépjárművekből származó hulladékok Cél:  2014. év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie  vissza kell szorítani a szürke- és fekete átvevő – és bontó hálózatot  rendezni kell a jogszabályi kereteket az utolsó üzembentartó adó- és biztosításfizetési kötelezettség területén, kiemelten fontos az átmeneti kivonási kategória feltételrendszerének rendezése Feladat:  hasznosítási kapacitások kialakítása (különösen egyes, gazdaságosan nem hasznosítható összetevők leválogatása – műanyag, üveg, gumi, olaj –, valamint a technológiai hulladékok energetikai hasznosítása) érdekében. Elő kell mozdítani a másodlagos (reciklált) anyagokból készült termékek piacra kerülését, pl. zöld közbeszerzések rendszerének bevezetésével.  az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni az ágazati szabályozásban.  biztosítani kell a közlekedésbiztonsági szempontból kifogástalan állapotú, műbizonylatolt, számlával értékesített bontott alkatrészek térnyerését az ellenőrizetlen eredetű darabokkal szemben

9-1 melléklet


- 53 -


Szükséges intézkedések:  jogszabályi háttér felülvizsgálata  post-shredder technológiák fejlesztése  együttes hatósági adatbázis létrehozása Termelői felelősségi körbe tartozó és lakossági vonatkozású hulladékáramok Veszélyes hulladék Cél:  a károsanyag-kibocsátás minimalizálása  a veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése  a lakosság és a foglalkozásukból eredően esetlegesen kitett népességcsoportok környezeti szemléletének fokozása Feladat:  a gyűjtési kapacitások fejlesztése  környezeti és egészségügyi tájékoztatás a veszélyes hulladék vonatkozásában Szükséges intézkedések:  kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása, figyelembe véve a kiemelten kezelendő veszélyeshulladékáramokra előírt kötelezettségek betartásához szükséges igényeket Azbeszthulladék Cél:  az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása  az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése Feladat:  felelősségi területek meghatározása az azbesztmentesítés vonatkozásában (pl. az azbeszttel kapcsolatos betegségek okozta halálozások megfigyelése és dokumentálása, EMMI)

9-1 melléklet


- 54 -


Szükséges intézkedések:  a meglévő azbeszttartalmú hulladékot fogadó hulladéklerakó kapacitás felmérése, a szükséges lerakó kapacitások meghatározása és ütemezése  előrejelzés, környezeti hatástanulmány készítése  elektronikus információs rendszer eltávolításának nyomon követésére

létrehozása

az

azbeszttartalmú

termékek

 az Elektronikus Területi Információs Rendszer Indítása  az elektronikus területi információs rendszer fenntartása Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék Cél:  elkülönített gyűjtés Feladat:  a keletkező hulladékok elkülönített gyűjtése  a meglévő rendszerek műszaki állapotának, valamint a tevékenység jelenlegi logisztikájának felmérése Szükséges intézkedések:  a megfelelő gyűjtőeszközök, gyűjtőhelyek alkalmazása, kialakítása  hulladék hasznosítás fejlesztése (műanyag, üveg, fém stb.);  nem-égetéses eljárások fejlesztése az egészségügyi hulladékok ártalmatlanításának érdekében  az egyes egészségügyi felülvizsgálata

intézmények

belső

hulladékkezelési

gyakorlatának

 az ártalmatlanító berendezések kibocsátását mérő és adatrögzítő monitoring rendszer egységes és kötelező kialakítása

9-1 melléklet


- 55 -


Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék Cél:  a növényvédő ártalmatlanítani

szer

hulladékokat

a

környezetre

biztonságos

módon

kell

 a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni Feladat:  a lejárt szavatosságú történelmi hulladék, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása (POP Nemzeti Intézkedési Terv és Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv feladata)  törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére Szükséges intézkedések:  meg kell vizsgálni a növényvédőszeres műanyag kannák, hordók esetén a betétdíjrendszer alkalmazásának előnyeit és hátrányait  a szintén veszélyes hulladéknak minősülő műtrágya zsákokra ki kell terjeszteni a visszagyűjtési kötelezettséget  a betétdíj bevezetése csomagolóanyagaira

a

növényvédő

szerek,

vetőmagok

és

műtrágyák

Hulladékolajok Cél:  a hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése Feladat:  el kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását  a lakossági és kiskereskedelmi begyűjtési rendszer fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása Szükséges intézkedések:  a hazai kenőolaj forgalmazók egyéni hulladékkezelési bejelentkezésének jogszabályi lehetővé tétele,

9-1 melléklet


teljesítőként

való

- 56 -


 a kenőolajok termékdíjából befolyó bevételek egy részének hasznosításra fordítása  azon kenőolajok mennyiségének visszaszorítása, melyek után nem kerül megfizetésre a termékdíj. Ennek eszköze például a kenőolajok jövedéki törvény hatálya alá vonása és a NAV fokozott ellenőrzése lehet.  a forgalmazó gazdasági társaságok tevékenységük részeként biztosítsák az elhasználódott termék visszagyűjtését PCB/PCT Cél:  a károsanyag-kibocsátás minimalizálása Szükséges intézkedések:  az ipari alkalmazásokban ösztönözni kell a PCB-t helyettesítő, a környezetre és az emberi egészségre veszélyt nem, vagy csökkent mértékben veszélyt jelentő anyagok használatát. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék Cél:  hasznosítási arányok növelése  hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással Feladat:  vonatkozó jogszabályok szükség szerinti felülvizsgálata  hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, majd a kutatások eredményeinek, és az alkalmazható hasznosítási módoknak elérhetővé tétele (pl. kiadványokban való közlése) az ipari szereplők részére Szükséges intézkedések:  jogszabály módosítások (Termelési hulladékról közbeszerzésekről szóló Korm. rendelet)

szóló

Korm.

rendelet,

Zöld

 esetleges adókedvezmények támogatási és szankcionálási lehetőségek vizsgálata

9-1 melléklet


- 57 -


Építési-bontási hulladék Cél:  2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése

történő történő

 építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználása  az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele Feladat:  szelektív bontás elterjesztése, hasznosító és kezelő kapacitások növelése  a meglévő szakági útmutatók felülvizsgálata, újak kidolgozása  a mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása  az építési-bontási hulladék hasznosítási gazdasági és jogi eszközök megteremtése

arányának

emeléséhez

szükséges

 az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés) felülvizsgálata. Szükséges intézkedések:  a szelektív bontás kritériumainak meghatározása  kötelező építési és bontási hulladék hasznosítási szint előírása  kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata  adatszolgáltatási rendszer felülvizsgálata  útmutatók, szabványok, műszaki irányelvek áttekintése  új útmutatók és műszaki irányelvek bevezetése

9-1 melléklet


- 58 -


Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok Cél:  a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része – a hulladékhierarchiának megfelelően – elsősorban biológiai kezelésre kerüljön Feladat:  kezelő létesítmények kialakítása  a mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése Szükséges intézkedések:  támogatási lehetőségeket szükséges biztosítani a rendelkezésre álló EU-s és hazai pályázati forrásokból Egyéb hulladékáramok Biológiailag lebomló hulladék Cél:  2016. július 1-jéig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az 1995. évi szint 35%-ára szükséges csökkenteni Feladat:  hasznosító kapacitások kiépítése, szemléletformálás Szükséges intézkedések:  komposztáló és biogáz üzemek létesítése  komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása  további 250-350 ezer tonna/év lakossági biohulladék komposztáló kapacitás kiépítése  a biológiailag lebomló hulladék kezelésének szabályaival kapcsolatos végrehajtási rendelet elkészítése  a házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása

9-1 melléklet


- 59 -


Az OHT által kitűzött célok teljesülésével a felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt érintő vízminőségi problémák (a szerves anyagok, nitrogén és a foszfor túlzott mértékű megjelenése) csökkenthetőek a környezetre ártalmas anyagok (pl. műtrágya) kiváltásával, a komposzt és a szennyvíziszap komposzt alkalmazásával. Ugyanakkor megoldatlan probléma jelenleg a használt, háztartási sütőolajok nem megfelelő kezelése, amely tavakba, folyókba jutva a természetes vizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, így csökkentve a vizek oldott oxigén tartalmát. Az újrahasználati és a hasznosítási technológiák vízfelhasználással és szennyvízkeletkezéssel járnak. Célszerű megvizsgálni adott hulladékok esetében, hogy a mosási, tisztítási technológia, vagy a gyártási technológia igényel nagyobb vízfelhasználást. Az OHT céljainak teljesülésével a jövőben csökkenés várható az ártalmatlanításra, lerakásra kerülő hulladékok mennyiségében, további előkezelési, hasznosítási műveletek, technológiák, -kapacitások bevezetésével, elterjedésével. A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása, valamint az előírásoknak megfelelő új lerakók létesítésének köszönhetően a hulladéktestből a felszín alatti vízbe jutó szennyeződések lehetősége, és a lerakókból származó csurgalékvizek nem terhelik majd a környezetet, így csökken a felszíni, felszín alatti víz szennyeződésének kockázata.

1.13 Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kitekintéssel 2050-re, Szakpolitikai vitanyag)

(2014-2025,

TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEK Az éghajlatpolitika tématerületeit az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény jelöli ki. Ennek megfelelően a második NÉS14 négy tematikus célkitűzést határoz meg:  Dekarbonizáció: Cél az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem keretében, a nemzetközi és EU tagságunkból adódó kötelezettségek figyelembevételével az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a természetes nyelő-kapacitások megerősítése és a szén geológiai közegben történő elnyeletése és tározása révén.  Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területi és ágazati stratégai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni társadalmi-gazdasági, környezeti sérülékenységről. Cél egy olyan, hazai kutatásokon alapuló, többcélú felhasználásra alkalmas térinformatikai adatrendszer kialakítása, amely objektív információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas döntés-előkészítést, döntéshozást és tervezést.  Alkalmazkodás és felkészülés: Az éghajlati alkalmazkodás célja a nemzeti (természeti, humán, társadalmi és gazdasági) erőforrások készleteinek és minőségének megóvása, a változó külső feltételekhez való rugalmas (reziliens) 14

http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_final_131016_kikuld_kozig_egyeztetes.pdf

9-1 melléklet


- 60 -


természeti, társadalmi-gazdasági és szakpolitikai válaszok előmozdítása. Cél, hogy a felkészülés összehangolt választ adjon a klímabiztonság, az energiabiztonság, az élelmiszer- és vízbiztonság, valamint a kritikus infrastruktúra biztonság hosszútávon ható problémaköreire.  Éghajlati partnerség: Cél, hogy a magyarországi klímapolitika széleskörű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósuljon meg. Növekedjen az éghajlatváltozással, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottság és közbizalom, az állam tartós és folyamatos példaállítással – többek között az energiatakarékosság, a klímabarát közbeszerzések terén – segítse e konszenzus kialakulását. Növekedjék a civil- karitatív- és egyházi szervezetek, az önkormányzatok szerepe, valamint a gazdasági érdekképviseletek, kamarák részvétele a közös cselekvésekben, hiszen a klímapolitikai célok költséghatékony teljesüléséhez az államháztartáson kívüli források bevonása is elengedhetetlen. SPECIFIKUS CÉLOK Részletek Az üvegházhatású gázok hosszú távú kibocsátás-csökkentésének specifikus céljai A dekarbonizációra vonatkozó tematikus célkitűzések alapján a következő specifikus célokat tűzi ki (HDÚ):  A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén. Ezen célok teljesítése a hazánk által az EU2020 stratégia keretében vállalt 14,65%-os megújuló energia részarány elérését is segíti.  Az energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság előmozdítása, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazatai területén.  Azon technológiák, szolgáltatások és fogyasztói szokások elterjesztésének ösztönzése, melyek a természeti erőforrások (különösen az energiahordozók, nyersanyagok és víz) igénybevételének mérséklése révén és a zárt anyagforgalmú rendszerek alkalmazásával segítik a karbonszegény gazdaság felé való átmenetet.  A dekarbonizáció zöldgazdaság-fejlesztési eszközként való megjelenése. A dekarbonizáció megvalósítását a hazai gazdaságfejlesztés keretrendszerébe kell helyezni. Ennek érdekében a dekarbonizációs törekvések, valamint az innovációs és kisvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési politikák összehangolása szükséges.  A szén-dioxid természetes nyelőkapacitásainak megerősítése, valamint elnyeletése, anyagában történő hasznosítása és a geológiai közegben történő megkötés technológiai lehetőségeinek vizsgálata.

9-1 melléklet


- 61 -


 Kutatások, fejlesztések, innovációk, demonstrációs projektek támogatása, különös tekintettel az anyag- és energiatakarékos technológiák, a megújuló energiahordozók elterjesztése, a környezetbarát közlekedés és agrotechnikák, a fenntartható építészet, a hő-és villamosenergia-termelés és a CLT területein. Az alkalmazkodás és felkészülés specifikus céljai A NAS a következő specifikus célokat tűzi ki:  A természeti erőforrások készleteinek és minőségének megőrzése, ill. tartamos hasznosítása a fenntarthatóság felé való átmenet elősegítése érdekében.  Sérülékeny térségek alkalmazkodási lehetőségeinek támogatása; térség-specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása és integrálása a térségi fejlesztési tervekbe.  Sérülékeny ágazatok (többek között turizmus, energetika, közlekedés, épületszektor, telekommunikáció, hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának megvalósítása; ágazat-specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása és integrálása az ágazati tervezésbe.  Növekvő kockázatok kezelésére való felkészülés elősegítése, és az alkalmazkodás megvalósítása kiemelt nemzetstratégiai jelentőségű horizontális területeken (többek között katasztrófavédelem, kritikus infrastruktúra vízgazdálkodás, vidékfejlesztés területein).  A klímaváltozás várható társadalmi hatásainak mérséklése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása, az alkalmazkodási lehetőségek a társadalom által történő megismertetésének elősegítése.  Kutatások, innovációk támogatása, keletkező tudományos kutatási eredmények közzététele. Egyes részterületek cselekvési irányai Emberi egészség RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A nagyobb létszámú csoportokat ellátó (szociális, oktató.) intézmények kötelezése „intézkedési terv” összeállítására, ahhoz központi szempontrendszer kidolgozása.  A növekvő hőmérséklet szempontjából a beltéri és kültéri munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételeket biztosító szabályok bevezetése  Kiemelten fontos a kullancsok, lepkeszúnyogok és más, ún. vektorok esetében az elterjedtség kontrollálása, a fertőzöttség monitorozása, vírushordozás arányának nyomonkövetése, felügyeleti rendszer kiépítése, szükség esetén az élőhelyek felszámolása.

9-1 melléklet


- 62 -


 Környezetegészségügyi védelem és a betegségek felügyeleti rendszerének fejlesztése, klíma-egészségügyi hálózat (tovább)fejlesztése a ”minimálszerkezetek” elve alapján: a meglévő rendszeren csak a minimálisan szükséges és elégséges módosítások végrehajtása történjen. Célszerű a fővárosban már működő Klíma-egészségügyi Hálózatot országosan kiterjeszteni. Fel kell készülni a klímaváltozással és változékonysággal kapcsolatos vészhelyzetekre és a gyors közegészségügyi válaszadásra. Standardizált korai figyelmeztető rendszereket kell kialakítani, javítani kell a sürgősségi betegellátás feltételeit, különös tekintettel a katasztrófahelyzetekre.  A tudatosság növelése, oktatás és figyelemfelkeltés: egészségügyi és szociális személyzet szakirányú képzése, klíma-egészségügyi ismeretek oktatása a különböző szintű oktatási intézményekben. A lakosság klíma-egészségügyi tudatosságának növelése a média bevonásával, oktatási segédanyagok elkészítése. A lehetséges veszélyekről a lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell ( átfogó kampányok szervezése), melybe a civil szervezeteket, az egyházakat és az önkormányzatokat is célszerű bevonni.  Meg kell osztani a „legjobb gyakorlatokat”, kutatási eredményeket, adatokat, információkat, technológiákat és eszközöket az éghajlatváltozással, a környezettel és az egészséggel kapcsolatosan. Az egészségügyi szektor ellátása információval, eszközökkel és tanácsokkal, a WHO oktatóanyagai és a hazai tapasztalatok alapján. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket ki kell terjeszteni a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Biztosítani kell a környezeti és szociálisgazdasági szempontból fenntartható élelmiszertermelést és -kereskedelmet, az élelmiszerbiztonságot. Ennek érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni a vonatkozó jogszabályokat. Szigorúan ellenőrizni kell a jogszabályok betartását, ehhez biztosítani kell a megfelelő intézményi hátteret. Az ivóvízbázisok védelme, az extrém időjárási helyzetekben az ivóvíz minőségének fokozott ellenőrzése többlet terheket ró az ellátó rendszerre.  Egészségügyi ellátórendszerek megerősítése abból a célból, hogy fel tudjanak készülni a klímaváltozásból eredő veszélyekre, különös tekintettel az extrém időjárási helyzetekre. A közegészségügy belső szervezeti és működési rendszerének felülvizsgálata szükséges az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek átfogó integrálása érdekében. A sikeres adaptáció szempontjából nagyon fontos az egészségügyi intézmények átalakítása is. Itt elsősorban az épületek hőszigetelése, hűtése az elsődleges tényező.  A védekezésben a megelőzés (megelőző felkészülés) szerepének fokozatos növelése, majd túlsúlyra juttatása a beavatkozás (mentés, betegellátás, rehabilitáció) tevékenységéhez képest.

9-1 melléklet


- 63 -


 Felül kell vizsgálni a kiegészítő oltások bevezetésének lehetőségét és az oltási gyakorlatot. Védőoltó anyag gyártás gyors alkalmazkodóképességének új, molekuláris genetikai módszerekkel való fejlesztése.  A klímaváltozásból fakadó valamennyi már ma és a jövőben hazánkban fellépő emberi megbetegedés számbavétele, jellemzőik feltárása, valamint sérülékenységük folytán az érintettek teljes – várhatóan bővülő – körének elérése a megelőző intézkedésekkel.  A kórokozók terjesztésében szerepet játszó állatfajok elterjedtségének felmérése; a terjedés lassítására, a hordozók létszámának lehetséges gyérítésére és a járványok helyhez kötésére irányuló módszerek kidolgozása. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klíma módosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása az emberi és társadalmi erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitikákba. Vízgazdálkodás A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 vízgazdálkodás számára röviden, összefoglalva a következőt írja elő:  a vízlevezetés kényszerének feloldása;  a tározók ökológiai szempontok figyelembevételével történő üzemeltetése;  a vízjogi engedélyeztetés rendszerének felülvizsgálata (talaj és mélységi vizek használata).  az EU Víz Keretirányelvben meghatározott komplex vízgazdálkodási rendszer megvalósítása az ökológiai előírások, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program megvalósítása. Minden kialakítandó tározóterületen biztosítani kell a rendszeres, sekélyvízi elöntéshez igazodó ártéri tájgazdálkodási rendszerek kialakításának támogatási feltételeit. A gazdálkodókat képzéssel, szaktanácsadással, tudatformálással kell segíteni a fenntartható, közösségi tájhasználat kialakításában.  A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása vizeink jó minőségi és mennyiségi állapotba hozatala érdekében, a Nemzeti Vízstratégia prioritásaira is tekintettel. A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rendszeres felülvizsgálata és igazítása a változó éghajlati feltételekhez.

9-1 melléklet


- 64 -


 A vízelvezető vízrendezési gyakorlat helyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése. A területi tervezési, természetvédelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási tervezés integrációjával egy fenntartható területhasználat kialakításának megkezdése, mintaterületeinek mihamarabbi kialakítása.  Területhasználatok felülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez. Belvizes területek mezőgazdasági művelésből való kivonása, illetve adottságainak megfelelő hasznosítása (vizes élőhelyek kialakítása) területcserével, a támogatási rendszer átalakításával. Természetközeli vízpótlási rendszerek kialakítása, kistáji vízkörforgások rehabilitációja, erdők, vizes élőhelyek fokozott szerephez juttatása a vizek megtartásában.  Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása az erre alkalmas területeken, különös tekintettel az aszállyal, belvízzel, illetve árvízzel veszélyeztetett területekre.  Az alkalmazkodás fontos eszköze a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése, ez a mezőgazdaság feladata. Az öntözési igények várható növekedése miatt a meglévő vízszolgáltató rendszert fenn kell tartani, indokolt esetben fejleszteni szükséges. A vízszolgáltató rendszer, főként csatornák vízveszteségeinek csökkentése, a természetvédelmi szempontok integrációja.  Csökkenteni szükséges a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatot. Gyors ütemben terjeszteni kell a kisléptékű, természetközeli szennyvíztisztítás rendszereit azokon a területeken, ahol nagykapacitású rendszerek és a csatornázás kiépítése, üzemeltetése ésszerűtlen.  A víztakarékos vízhasználatok lehetőségeinek feltárása, elterjesztése a kevésbé vízigényes technológiák kutatása, fejlesztése (innováció). Vízpazarlás megszűntetése. Csökkenő vízkészletek és növekvő vízigények mellett kell a vízkészlet-vízigény egyensúlyt biztosítani, az ehhez kapcsolódó megoldási lehetőségek, illetve a jogi és gazdasági keretrendszer feltárása, kialakítása szükséges.  A vízjárásban, a hidrológiai adottságokban várható hatások sokoldalú, a hatások kölcsönös kapcsolatait is feltáró részletesebb elemzések készítése szükséges, különös tekintettel az éghajlatváltozás forgatókönyveire.  A szélsőséges árvizek emelkedő gyakorisága és árvízszintek múltbeli emelkedési okainak feltárása, kockázati térképezés, hegy- és dombvidéki területeken árvízi és záportározók kialakítási lehetőségeinek vizsgálata, a tározók várható hatása az árvizekre éghajlatváltozás esetén.  A települési vízgazdálkodás (ivóvízkezelés, szennyvíz tisztítás technológiái) éghajlati érzékenységének, továbbá a szennyvíztisztítással szemben támasztott fokozott igények feltárása, tartalék vízbázisok kijelölése, a települési szintű árvízi kockázat térképezése.

9-1 melléklet


- 65 -


 Az adaptációs intézkedések általános alapelveinek figyelembe vételével éghajlati forgatókönyvenként fel kell tárni az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváit, megvalósíthatóságukat, költségeiket, hogy az alkalmazkodás elmaradása vagy elhalasztása milyen hátrányokkal járhat adott térségben, melyek a nem-cselekvés következményei, veszteségei. Fontos feladat azon intézkedések feltárása, amelyeket nem éghajlati szempontok is indokolnak (vízigény-szabályozás, környezetterhelés csökkentése) és amelyek az éghajlathoz való adaptációt is jól szolgálják.  Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése, amivel nyomon követhetők az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásai, és amely segítheti a döntéshozókat az éghajlatváltozásból eredő feladatok megalapozottabb és reálisabb megítélésében, döntéseik meghozatalában.  Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása, kiemelten fontos a hasznosítható vízkészletek növelésére és a vízminőség javítására szolgáló eljárások számbavétele.  Azon adaptációs eljárások feltárása, amelyek egyszerre szolgálhatnak az éghajlati és nem éghajlati hatások adaptációs válaszául, amelyeket nem-éghajlati szempontok is indokolnak, és amelyek akkor is hasznosak, ha az éghajlat változása nem vagy nem az előre jelzett szerint következne be. Ilyen eljárások ismerete nagyobb támogatást és biztonságot adhat a döntéshozóknak az éghajlatváltozásra adandó adaptációs válaszok tervezésére és végrehajtására hozott döntéseiknél. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű vízgazdálkodásunkban. Kistáji vízkörforgási rendszerek helyreállítása.

bevezetése

 Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése.  A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata. A dunai hajózóút jó feltételeinek biztosítását nemzetközi előírások is igénylik, ugyanakkor ezek teljesítése nem minden esetben esik egybe a fenntarthatóság felé való átmenet szempontjaival. A hajózás mellett számos gazdaságfejlesztési (és jó néhány környezeti) szempont is szól, hasonlóan számos érv szól a folyók természetes állapotának megváltoztatása ellen is.  A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése. Az igény-menedzsment szabályozási feltételeinek átalakítása a növekvő igényekszűkülő készletek problémájának kezelésére, a hosszú távú fenntarthatóságra tekintettel.  Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomonkövetésére. Fel kell tárni az éghajlatváltozás

9-1 melléklet


- 66 -


összetett hidrológiai következményeit és a tudásalapot bővíteni kell, különös tekintettel a Duna és Tisza vízrendszereinek nemzetközi együttműködést igénylő területeire.  A VKI előírásainak megfelelően vizeink jó mennyiségi és minőségi állapotba helyezése 2027-ig. A területi tervezési, természetvédelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási tervezés teljes körű integrációjával egy fenntartható éghajlatilag alkalmazkodó területhasználat kialakítása. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába (két- és többoldalú nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás esetén várhatóan megváltozó mértékben hasznosítható vízkészletek megosztására). Mezőgazdaság, vidékfejlesztés RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Az alkalmazkodási stratégiában kiemelten fontos a helyes terület, illetve tájhasználat kialakítása. A termelést a változó éghajlati, ökológiai feltételekhez szükséges igazítani. Olyan tájhasználatot célszerű kialakítani, mely az időjárási szélsőségek fokozódásához alkalmazkodik, illetve ezeket lokálisan csökkenteni képes.  A mezőgazdasági alkalmazkodással összefüggően a vízigények kielégítésének fokozódó nehézségeivel szükséges számot vetni. Minden kétséget kizáróan a jövő kritikus területe az édesvíz, különösen az ivóvíz- és az öntözővíz-ellátás, mert a rendelkezésre álló egészséges édesvíz mennyisége rohamosan csökken az egész világon, értéke pedig drámaian emelkedik. A lakosság „túlélésének” – az élelmiszerek és gyógyszerek mellett – az ivóvíz az egyik alapvető feltétele. Az öntözés fő konkurense az ivóvízigények kielégítése, melynek feloldása szükséges. Megkerülhetetlen az országos vízigények körültekintő felmérése, tervezése, szabályozása.  Döntő fontosságú a természetes csapadék talajba jutásának, tározásának, hasznosulásának elősegítése. Mély fekvésű, belvizes, vízjárásos, kötött talajú területeken az altalajlazító használata jelenthet megoldást. A rendszeresen belvízzel veszélyeztetett területeket azonban legcélszerűbb kivonni a szántóművelésből. Ezek gyepként, vizes élőhelyként vagy erdősítéssel hasznosíthatók, aminek a támogatási feltételeit meg kell teremteni.  A vízhiányos, aszállyal veszélyeztetett területeken a természetközeli vízpótlás (árvízi víztöbblet tározása, ártéri tájgazdálkodási rendszerek) kialakítása jelenthet megoldást, illetve fokozódó szerephez juthatnak a kevésbé vízigényes, időjárási

9-1 melléklet


- 67 -


szélsőségekre kevésbé érzékeny kultúrák. A leginkább érintett területeken (a DunaTisza közén, a Dél-Alföldön) a vízvisszatartás és a folyamatos növénytakarás biztosítása, vizes élőhelyek visszaállítása sürgető feladat. A rendszeresen vízhiányos, aszályos területeken a vízigényes kultúrákat más hasznosítással szükséges felváltani.  Az öntözésnél célszerű mérlegelni az élelmiszerek és az öntözővíz árának emelkedését, forrásainak csökkenését. Az öntözés csak a magas hozzáadott értéket előállító kultúrák esetén gazdaságos, így hosszabb távon sem számolhatunk azzal, hogy művelhető területeink néhány százalékánál nagyobb területre kiterjeszthető. Felül kell vizsgálni a meglévő öntözőrendszerek állapotát, illetve újak telepítése mérlegelhető ott, ahol ez gazdaságilag indokolható. Az ilyen területeken környezetvédelmi szempontból fenntartható, víztakarékos öntözőrendszerek telepítése kezdeményezhető a táj ökológiai vízszükségletére valamint egyéb ipari, lakossági vízigények kielégítésére is tekintettel.  Alkalmazkodó talajműveléssel, vízgazdálkodással és tájba illő növényi kultúrák termesztésével kerüljük a talajvízszint kritikus zónába emelését, különösen ott, ahol a talajvíz összes oldott anyag tartalma 500 mg/l fölötti, s ezáltal megelőzzük a talaj, a terület elszikesedését.  A savanyodásra hajlamos területeken, a megfelelő kultúrák kialakításával, illetve célszerű gazdálkodással kerüljük a talajsavanyodás kialakulásának lehetőségét. Az eredendően savanyú területeken megfelelő növények termesztésével, alkalmazkodó talajműveléssel és trágyázással előzzük meg a további talajromlást.  A korszerű technika, technológia alkalmazása, illetve a hagyományos tudás, tájismeret felelevenítése és gyakorlati alkalmazása a gazdálkodás minden területén segítheti az alkalmazkodást.  Az alkalmazkodás technikai-technológiai átalakulásának stratégiai lépései a talajműveléshez, a gépesítéshez kapcsolódnak: a műveletek számának csökkentése, összevonása, elhagyása, anyag- és energiatakarékos gépek, precíziós agrotechnikák alkalmazása. Az extrém időjárási károk csökkentését, kivédését szolgálják a különféle védekezési megoldások. A termelési, tevékenységi szerkezet rugalmasságának, többoldalúságának fokozása és újabb tevékenységek bevonása, az extrém időjárás kárainak elviselését segíti, de egyúttal a piaci kereslethez való igazodást is előmozdítja. A több lábon állás a kiegyensúlyozottabb és jövedelmezőbb gazdálkodás feltétele is.  A biológiai alapok fejlesztése, a kutatás támogatása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy újabb szárazságtűrő illetve a szélsőséges hatásokat jobban tűrő fajták kerüljenek termelésbe. Különös figyelmet kell fordítani őshonos, régen honosult, tájfajtáink újra termesztésbe vonására, amihez a génbankjaink adnak alapot. Az ültetvényeknél megnő a termőhelyi kitettség helyes megválasztásának a szerepe.

9-1 melléklet


- 68 -


 Aszálykárok elleni információs rendszert kell kiépíteni a NATéR rendszerhez kapcsolódóan. Fontos a meteorológiai információk, előrejelzések, riasztások rendszerének és a gazdálkodókhoz való eljuttatásának fejlesztése.  A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer keretében szükséges elvégezni a geográfiai, meteorológiai, talajtani és földtani információkon alapuló járási szintű talajminőség-változás prognózist, valamint meg kell határozni az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében a szükséges talajvédelmi intézkedéseket.  Az alkalmazkodási stratégia megvalósításának intézményi feltételei között kiemelt szerepe van a „művezető” szaktanácsadók alkalmazásának a bemutatás, betanítás, begyakorlás érdekében, akik rendszeresen visszatérnek a helyszínre, tanácsot adnak, segítenek a felkészülésben, védekezésben, a károk rendezésében. A gyakorlati megvalósításnál mindenekelőtt a szaktanácsadók kiképzéséről célszerű gondoskodni, hogy elsajátítsák a felkészülés, megelőzés, védekezés, kárcsökkentés, helyreállítás tennivalóit, illetve megismerkedjenek különféle „hátrányból előnyt” teremtő lehetőségekkel, vagy a több célú fejlesztésekkel. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A vízpótlás tartalékait fejleszteni kell, ennek eszközei lehetnek: többcélú víztározók létesítése; a tó-gazdaságok bővítése; árapasztó tározók vízpótlási, tájgazdálkodási célú hasznosítása; a rendszeres árvízi elöntéssel érintett és a nyári gátakkal védett területek szakszerű hasznosítása a szántóművelés visszaszorításával, a gyep-, illetve erdőgazdálkodás kiterjesztésével, vizes élőhelyek létrehozásával.  A megtermelt termékek, termények, együttesen a biomassza stratégiai szerepe is változik az alkalmazkodás során. Cél, hogy egyrészt teljes körűen hasznosuljon a megtermelt szerves anyag, semmi ne váljon szemétté, minél több visszakerüljön a szerves anyagok körforgalmába, a talajba; másrészt előállítása és felhasználása közben minél kevesebb szén-dioxid, metán és más káros anyag kerüljön a légkörbe; harmadrészt a sokoldalú hasznosításon belül növekedjék a megújuló energiatermelés, mindenek előtt a biogáz termelés, valamint a különféle helyi hasznosítású energia előállítás, mert – más előnyök mellett – 70-80 %-os költségmegtakarítás érhető el.  A tőkehiányos gazdálkodás, illetve a táji adottságokat gyakran figyelmen kívül hagyó termelési szerkezet (melynek fenntartását a támogatási rendszer is ösztönzi részben) a mezőgazdasági károk bekövetkezése esetén sokszor túlzott terheket ró a gazdálkodókra, a kártérítést fizető biztosítókra, illetve az államra. Az időjárási szélsőségek fokozódásával a károk bekövetkezésének valószínűsége nőni fog. Az alkalmazkodási stratégiának ezért nélkülözhetetlen eleme a biztosítás, amely többszereplős, preventív, megelőzésre és öngondoskodásra ösztönző kell hogy legyen. Fontos a mezőgazdasági biztosítási rendszer új alapokra helyezése, összehangolása a támogatási rendszer nyújtotta gazdasági impulzusokkal.

9-1 melléklet


- 69 -


 Az alkalmazkodást segítheti a precíziós gazdálkodás rendszerbe illesztése, amely GPS segítségével csökkenti a ráfordításokat, mérsékeli a környezet terhelését.  Intenzívebbé kell tenni az agroökológiai potenciálban rejlő alkalmazkodást segítő lehetőségek vizsgálatát.  Az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minőség mellett célszerű hangsúlyt fektetni a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó fajtákra. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Helyi termelés – helyi feldolgozás – helyi fogyasztás integrált rendszereinek kiterjesztése.  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a mezőgazdaságba és a vidékfejlesztésbe.  Távlati cél a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósítása az ország teljes területén. Az éghajlat- és időjárásváltozáshoz való alkalmazkodást is segítő, fenntartható mezőgazdasági termelés olyan tudatos, gondosan tervezett tevékenység, amelyben a gazdálkodó a biológiai, természeti folyamatok zavartalan körforgására, megismétlésére, „újratermelésére” törekedve, olyan beavatkozásokat, berendezéseket, anyagokat (vegyszerek, trágyák, állati gyógyszerek, öntözővíz) – technikát, technológiát, védekezést használ, amely nem akadályozza a természeti folyamatok körforgását, sőt kedvező ráfordítás–hozam arány mellett elégíti ki az emberek növekvő élelmiszer szükségletét. Természetvédelem, erdészet RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A Nemzeti Erdőprogram felülvizsgálata a klímavédelmi célkitűzéseknek megfelelően. Az erdőterületek nagyságának növelése a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak szerint, az éghajlatváltozás hatására módosuló termőhelyi viszonyok függvényében, lehetőség szerint őshonos vagy kutatási eredmények alapján e célnak megfelelő fafajok alkalmazásával.  Tűzkockázat mérséklése, az erdőtüzek megelőzését szolgáló intézkedések megtétele, a leggyúlékonyabb ültetvénytípusok visszaszorítása a leginkább tűzveszélyes területekről.  Fenntartható erdőművelés: olyan erdőgazdálkodási technológiák elterjesztése, amelyek növelik az erdők ellenálló képességét és stabilitását az éghajlatváltozás hatásaival szemben, beleértve az erdőtüzek, kártevők és viharok kockázatainak csökkentését.

9-1 melléklet


- 70 -


 Kiemelten fontos egy kedvező természeti állapotú természetes, természetközeli, és restaurált ökoszisztémákból álló összefüggő „zöld infrastruktúra” kialakítása, mely különböző funkciójú alapelemekből (magterületek, pufferterületek, folyosók, lépegető kövek) áll, mindezzel megfelelő átjárhatóságot és diverzitást biztosítva.  A vizes élőhelyek vízmegtartó képességének helyreállítása, esetleges vízpótlási lehetőségek kidolgozása.  Az ökoszisztéma-alapú adaptáció hazai „mintaprojektje”: A Tisza-völgy árvízvédelme céljából folytatni kell a VTT megvalósítását és kiterjesztését, nagy hangsúlyt helyezve a tározók ökológiai szempontokat figyelembe vevő üzemeltetésére. A mélyárterek szabályozott vízkivezetésen alapuló reaktiválása és az ehhez igazodó területhasználat kialakítása eddig kihasználatlan lehetőség – ez pótolandó. E tapasztalatok alapján az ökológiai szempontok fokozott figyelembevétele a tározók üzemeltetése, valamint a hullámterek kezelése esetében.  A klímaváltozás erdőkre, erdei élőhelyekre, erdei mikroklímára gyakorolt hatásának, jövőbeli alakulásának vizsgálata. Az erdőkre vonatkozó olyan térinformatikai modell kidolgozása, amely bemutatja az éghajlati övek változásának lehetséges forgatókönyveit, a zonális erdőtakaró változásának lehetséges mértékét, a talajtípusokra gyakorolt hatást, az erdőalkotó fafajok várható vándorlását.  Készüljenek feltáró vizsgálatok az élővilágot érintő éghajlati és más antropogén hatásokról, kerüljenek meghatározásra a sérülékenységet csökkentő és az alkalmazkodóképességet növelő intézkedések és azok komplex költség-haszon viszonyai, továbbá ezek épüljenek be a természetvédelmi kezelési tervekbe.  A NATéR-hez kapcsolódva készüljenek éghajlati sérülékenységi elemzések a legfontosabb hazai élőhelyekre, azok kulcsfajaira. A sérülékenységi elemzés térjen ki a várható hatás és az alkalmazkodóképesség indikátorokkal való számszerű jellemzésére.  A természetvédelmi monitorozó tevékenység erősítése, a térbeli struktúra és a hálózatosság fokozott figyelembevétele a védett területek kijelölésekor, a jelenlegi védett területek hálózatának éghajlatváltozási szempontú auditálása.  Ismeretterjesztés és szemléletformálás: az ökoszisztéma szolgáltatásokról és az éghajlatváltozás ökológiai hatásairól való ismeretterjesztés és annak beépítése az oktatásba, a környezeti nevelésbe és a társadalmi szemléletformáló tevékenységekbe. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Modellek kidolgozása az erdőgazdálkodók részére, figyelemmel az erdők hosszú távú, fenntartható gazdálkodásának követelményére, a 30-150 éves vágásfordulók specialitásaira, és az erdőgazdálkodók lehetőségeire.

9-1 melléklet


- 71 -


 Védelmi koncepció és kezelési ajánlások kidolgozása a városi és mezőgazdasági területekbe ágyazódó műveletlen területek (mezsgyék, sövények, fasorok) hálózatainak a fenntartására és kedvező természeti állapotba hozására.  A sérülékeny térségek erdőterületeinek szükség szerinti állománycseréje, a 10 éves központi erdőterv ennek megfelelő felülvizsgálata, a természeti katasztrófák miatt károsodott erdőterületek mielőbbi helyreállítása.  A hagyományos tájgazdálkodás elemeinek (gyepek kaszálása, legeltetése) fenntartása vagy újraélesztése, kisvízfolyások és partjaik revitalizációja ezek fokozottabb beépítése a támogatási rendszerekbe.  A helyi genetikai források megőrzése és azon elemek kiválasztása a meglévő genetikai forrásból, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a jövőbeni várható növekedési viszonyokhoz. Ez új fajok vagy variánsok felhasználását is magában foglalhatja. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása az erdészeti és természetvédelmi szakpolitikákba.  A természetes erdődinamikai folyamatokat figyelembe vevő és folyamatos erdőborítást eredményező erdőgazdálkodás.  A természetközeli felújítási módokat nem akadályozó, hosszú távon is fenntartható méretű nagyvadállomány fenntartása.  Az erdősztyepp zónában alacsony záródású ligeterdők fenntartása.  Az élőhelyek heterogenitásának, mozaikosságának és különböző szukcessziós stádiumok fenntartása. Épített környezet, településfejlesztés, települési infrastruktúra RÖVIDTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Az építési és területhasználati előírások, szabályozások egységes, klímaváltozási szempontú felülvizsgálata, szigorítása és következetes betartatása.  Az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervben az épített környezetet és településfejlesztést érintő alkalmazkodási intézkedések részletes meghatározása, javaslatok kidolgozása a hulladékgazdálkodás és a közlekedési infrastruktúra alkalmazkodóképességének javítása érdekében.

9-1 melléklet


- 72 -


 A felszínmozgásos, földcsuszamlásos területek felmérése, ezzel összefüggésben a rendezési tervek, építési szabályozások felülvizsgálata. A felszínmozgásokkal érintett területeken a beépítés elkerülése, a már beépített területek kezelésére javaslatok kidolgozása.  A veszélyeztetett műemlékállomány felmérése, a beavatkozási pontok azonosítása, akcióterv kidolgozása a műemlékek éghajlatváltozás hatásainak ellenálló rekonstrukciójára.  Az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett település-együttesek (nagyvárosi agglomerációk, agglomerálódó térségek, tanyás térségek) összehangolt rendezési és fejlesztési terveinek elkészítése.  Ösztönzés az „alternatív”, igénybevételére.

környezetbarát

egyéni

közlekedési

formák

 Városi zöldterületek, „zöldhálózatok” bővítése és minőségi fejlesztése, a burkolt felületek csökkentése.  Út és közterület fásítási program indítása a közlekedési infrastruktúra hővédelme, és a hősziget hatás mérséklése érdekében.  A motorizált közlekedési igények mérséklése, hatékonyabb és fenntarthatóbb módon.

továbbá

ezek

kiszolgálása

 Átfogó települési sérülékenységelemzések elvégzése az épületállományra és a települések közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúrájára vonatkozóan.  A meglévő hulladéklerakók, zagy- és iszaptározók, valamint meddőhányók, továbbá a potenciálisan lerakásra kijelölt területek felülvizsgálata a változó éghajlati paraméterekből fakadó kockázatok figyelembe vételével.  Az építésgazdaság szereplőinek folyamatos, átfogó szakmai tájékoztatása a klímatudatos anyagfelhasználás és tervezés lehetőségeiről. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Megfelelő szabályozás kidolgozása a hőterhelésnek ellenállóbb burkolóanyagok szélesebb körben történő alkalmazása érdekében.

közúti

 Az alkalmazkodás és a fenntarthatóság szempontjainak integrálása településfejlesztés és az építésgazdaság stratégiai- és tervdokumentumaiba.

a

 A zöldterületek bővítésével olyan zöldterületi rendszer létrehozása, amely biztosítja az ökológiai átjárhatóságot, valamint elősegíti a települések átszellőzését, mérsékli a hősziget jelenséget.

9-1 melléklet


- 73 -


 A közösségi közlekedési hálózat felkészítése a szélsőséges időjárási jelenségekre (hőhullámok, áradások, viharok idején), beavatkozási pontok azonosítása, akcióterv kidolgozása.  Alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz az építésgazdaságban, új építési megoldások kialakítása és alkalmazása (hőhullámok, szélsőséges időjárási helyzetek, viharok, árvízbiztos építés), az épületállomány felkészítése a szélsőséges időjárási helyzetek, vízhiányos körülmények kialakulására. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a terület- és településfejlesztési és építéspolitikába.  Tudatos, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjait figyelembe vevő településtervezéssel, zöldterületekkel és átszellőzést elősegítő területekkel tagolt, kompakt városszerkezet kialakítása.  Az agglomerációkban, agglomerálódó térségekben és a jelentős üdülőterületeken felül kell vizsgálni a beépítettség mértékét és gátolni kell a települések összenövését, erősíteni kell a többközpontúságot. Energetikai infrastruktúra RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Az éghajlati kockázatok integrálása az erőmű- és energetikai infrastruktúratervezésbe. Az energetika éghajlati sérülékenységét a gazdasági ágazatokban horizontálisan (más ágazatokkal való kölcsönhatás, például vidékfejlesztés és víz) és vertikálisan (egy adott ellátási lánc mentén, termelés-fogyasztás hatásai) is átterjedő hatások vonatkozásában is vizsgálni kell.  Információgyűjtés és hatásértékelés: Az energiatermelő és elosztó hálózat „klímabiztossága” szempontjából elsődleges teendő a tényleges hatásláncok megértése, valamint azok szisztematikus értékelése.  Az energetikai infrastruktúra felülvizsgálata és felújítása során a meglévő értékelési módszertanok (auditok, minősítések) éghajlati szempontú kibővítése.  Az időjárás-függő megújuló energiahordozók (elsősorban nap, szél, biomassza) rendelkezésre állásának, készleteinek és fenntartható hasznosításának felülvizsgálata a várható éghajlatváltozás figyelembevételével.  Szemléletváltás és tudás megosztás: tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megosztása.

9-1 melléklet


- 74 -


KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A klímaváltozás lefolyásának függvényében, és a megismert hatások ismeretében az intézkedések felülvizsgálata, a jogszabályi kritériumok további módosítása. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A közlekedési elektrifikáció és az intelligens (smart) városi közüzemi infrastruktúrák elterjedésével, továbbá a ténylegesen bekövetkező klíma módosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása az energiapolitikába. Turizmus RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Klímabarát turizmus-fejlesztési stratégia kidolgozása, különös tekintettel az alkalmazkodás és fenntarthatóság témaköreire, figyelembe véve a releváns haza turizmusfejlesztési dokumentumokat.  A hazai turisztikai régiókra vonatkozó sérülékenység-vizsgálat eredményeinek gyakorlati alkalmazása, az érintettek alkalmazkodási lehetőségeinek, eszközeinek, adaptációs portfóliójának további vizsgálata.  Szemléletformálás erősítése. A klímatudatosság javítása lehetővé teszi a turizmus szektor résztvevőinek az éghajlatváltozással, és annak következményeivel kapcsolatos informálását, valamint ennek következményeként az adaptációs (és mitigációs) folyamatokban történő részvételük motivációjának növelését. Klímabarát turisztikai védjegy kidolgozása, a különböző turisztikai kínálati típusok alkalmazkodóképességének vizsgálata és az eredmények alapján iránymutatás, útmutató készítése. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  Éghajlati szempontú kockázatelemzési módszertan kidolgozása és alkalmazása a desztináció menedzsmentben. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a turizmusfejlesztésbe klímabarát és fenntartható magyarországi turisztikai régiók kialakítása révén.

9-1 melléklet


- 75 -


Katasztrófavédelem RÖVIDTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A Kárpát-medence időjárásának kiszámíthatatlansága és a régiót érintő szélsőséges klimatikus csapások miatt: - fokozni kell a kormányzati szervek (korai) előrejelző, nyomon követő képességeit, - a probléma természete és jellemzői megértése érdekében be kell vonni a szakmai és tudományos szervezeteket a téma kutatásába, - meg kell kezdeni a társadalom tájékoztatását és meg kell szervezni a lakosság felkészítését, védelmét.  A katasztrófavédelem, a belbiztonság és a honvédelem ismereteinek, képességeinek és eszközeinek erősítése a fokozódó környezeti kockázatok hatékony kezelése és a megfelelő felkészülés, alkalmazkodás érdekében.  A gyakoribbá váló betegségek, fertőzések, járványok kezelése, visszaszorítása érdekében ki kell alakítani a közegészségügyi, rendészeti, bel- és akár nemzetbiztonsági együttműködés operatív kereteit.  A szélsőséges időjárási események (hőhullámok, viharok, havazás, ónos eső ) idején előforduló közlekedési tömegbalesetek, országos dugók, energiaellátási problémák kezelésének, elhárításának érdekében integrált és operatív polgári védelmi, közlekedés-biztonsági, energetikai összefogást kell létrehozni.  A kiemelt nemzetbiztonsági jelentőségű épületek, intézmények klímabiztos kialakítása, energia- és vízellátás biztonságuk megerősítése. KÖZÉPTÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A települések, a kritikus infrastruktúrák, valamint a mezőgazdasági-, erdő-, vad-, halgazdálkodási területek komplex (infrastrukturális, közlekedési, vidékfejlesztési, belügyi szempontú) védelmének kialakítása.  Fel kell készülni globális klíma-migrációra, az éghajlati okokból hazájukat tömegesen elhagyó menekültek megjelenésére, ennek politikai, illetve rendészeti, bevándorlási kezelése komplex kormányzati, belügyi, külügyi intézkedéséket igényel.  Vizsgálni kell az éghajlatváltozás hatásait a Kárpát-medence demográfiai folyamataira, a belső vándorlás megjelenésére. HOSSZÚ TÁVÚ CSELEKVÉSI IRÁNYOK  A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetbiztonsági politikákba.

9-1 melléklet


- 76 -


 Fel kell készülni a természeti erőforrások, különösen az ivóvíz és termőföld feletti uralom érdekében indított direkt, vagy indirekt gazdasági, politikai, vagy akár fegyveres támadás megelőzésére és elhárítására.

1.14 Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (NBS) 2014-2020 Az NBS 15olyan jövőképet határoz meg, amelynek elérése Magyarország európai léptékben változatos élővilágának fennmaradását biztosítja. A 2020-ra kitűzött jövőkép: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítása Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítása. A stratégia alapvető célja, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai beépüljenek a szektorokat áthidaló szakpolitikába, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába. Ennek elérése érdekében a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia a következő célkitűzéseket, azon belül célokat, valamint az elérésüket szolgáló intézkedéseket jelöli ki. I. stratégiai terület: Hazánk védett természeti területeinek és értékeinek megőrzése, természetvédelmi helyzetük javítása, valamint az Európai Unió madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvének teljes körű hazai végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése 1. célkitűzés: A Natura 2000 területek, valamint a védett természeti, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek állapotának javítása és a megfelelő természetvédelmi kezelés biztosítása 1.1 Az élőhely-rekonstrukciós fejlesztések, illetve a kezelés infrastrukturális feltételeinek javítására irányuló fejlesztések nyomán legalább 95.000 hektár Natura 2000 területen (beleértve a területileg átfedő egyéb védelmi kategóriájú területeket is) javul a természetvédelmi értékek helyzete. 1.2 Az európai uniós célkitűzésekkel összhangban, a Pannon régióra jellemző közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzete jelentősen javul: a kedvező, vagy javuló természetvédelmi helyzetű élőhely-típusok száma megduplázódik (100%-kal emelkedik). 1.3 A védett természeti területek, ex lege védett természeti értékek, illetve Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését a hatályos előírásoknak megfelelően elkészített szakmai kezelési iránymutatás alapozza meg a területek, értékek 100%-án. 1.4 A biodiverzitás szempontjából kulcsfontosságú ex lege védett természeti területek 50%-a esetén megőrzésük feltételei javulnak.

http://doc.hjegy.mhk.hu/20154130000028_1.PDF

9-1 melléklet


- 77 -


2. célkitűzés: A legrosszabb helyzetben lévő közösségi jelentőségű fajok, valamint a legveszélyeztetettebb védett fajok természetvédelmi helyzetének javítása 2.1 A Pannon régióra jellemző fajok természetvédelmi helyzete jelentősen javul: a kedvező vagy javuló természetvédelmi helyzetű fajok száma 50%-al nő. A kedvező helyzetű fajok helyzete kedvező marad. 2020-ig újabb őshonos faj nem tűnik el a hazai faunából és flórából. 3. célkitűzés: A védelemre szoruló, illetve közösségi jelentőségű fajok és a közösségi jelentőségű élőhely-típusok sikeres és hatékony megőrzését szolgáló tudásbázis fejlesztése 3.1 A Pannon régióra jellemző hazai előfordulású közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének nyomon követését a fajok és élőhely-típusok 100%-a esetén működő monitorozó program biztosítja. 3.2 Nincs olyan közösségi jelentőségű faj és élőhely-típus, amelynek természetvédelmi helyzetéről hiányos információ áll csak rendelkezésre. 3.3 Védelemre szoruló fajok veszélyeztető tényezői, a védelem szükségességnek indokai ismertté válnak. 4. célkitűzés: A védett, illetve a közösségi jelentőségű természeti értékek, valamint a védett természeti területek és Natura 2000 területek ismertségének és társadalmi megítélésének javítása a tájékoztatás, szemléletformálás és bemutatás eszközeivel 4.1 Évente legalább két tematikus természetvédelmi bemutatóhely létesül a biodiverzitás megőrzését célzó tevékenységek megismertetésére, népszerűsítésére, ebből legalább egy Natura 2000 terület bemutatása céljából. 4.2 A helyi közösségek részvételi arányának megkétszerezése a biodiverzitás megőrzéssel kapcsolatos rendezvényeken és bemutatóhelyeken a 2013-as értékhez viszonyítva. 4.3 Az erdei iskola tevékenységben résztvevők számának 20%-os növelése a 2013as értékhez képest. 4.4 A nemzeti park igazgatóságok biodiverzitás megőrzést célzó tevékenységeit bemutató, egységes megjelenéssel kiadott szemléletformáló kiadványok száma 50%-kal növekszik. 4.5 Az Ökoiskola Hálózat rendszerében 1500 iskola részt vesz. 4.6 Legalább 1000 óvoda minősítő címmel történő aktív részvétele a Zöld Óvoda Hálózatban.

9-1 melléklet


- 78 -


II. stratégiai terület: A táji diverzitás, a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és helyreállítása 5. célkitűzés: A tájdiverzitás és a biológiai tájpotenciál megőrzése 5.1 A biodiverzitás hosszú távú fenntartása érdekében szükséges tájdiverzitás állapotának felmérése az ország 30%-ára elkészül. 5.2 A biológiai és tájdiverzitás szempontjából jelentős egyedi tájértékek felmérése az ország 50%-ára elkészül. 5.3 Országos tájrehabilitációs és tájrekonstrukciós céltérkép és nyilvántartás készül az ország teljes területére. 6. célkitűzés: A zöld infrastruktúra elemeinek összehangolt fejlesztése a természeti rendszerek működőképességének fenntartása és javítása, illetve a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás elősegítése érdekében, beleértve az ökológiai és tájökológiai funkcióval bíró területek közötti kapcsolatok javítását, a potenciális területi elemek rekonstrukcióját, illetve a degradált ökoszisztémák helyreállítását 6.1 2020-ig az ökológiai funkcióval bíró degradált ökoszisztémák, illetve a meglévő és potenciális zöld infrastruktúra-elemek meghatározása megtörténik és legalább 15%-ának helyreállítása, rekonstrukciója, az ehhez szükséges szakmapolitikai és szabályozási keretek megteremtése megvalósul. 6.2 Az élőhelyek feldarabolódása és elszigetelődése által leginkább érintett védett és közösségi jelentőségű fajok élőhelyei esetében azok fragmentációjának mértéke csökken. 6.3 A belterületi zöld infrastruktúra hálózat területaránya és az ökológiai hálózat összterülete nem csökken, ökológiai funkciója növekszik. 7. célkitűzés: Az ökoszisztémák és az ember számára nélkülözhetetlen materiális és immateriális szolgáltatásaik értékének meghatározása és integrálása a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásért felelős átfogó és tematikus stratégiákba, a helyi és országos szintű területhasználatot és területfejlesztést érintő döntéshozatalban 7.1 A hazánkban azonosított ökoszisztéma-kategóriák 100%-a esetében az ökoszisztémákkal és szolgáltatásaikkal való fenntartható gazdálkodást azok ökológiai, biológiai és közgazdasági szempontok szerinti értékelése alapozza meg. 7.2 Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, valamint a megőrzésük és fejlesztésük szempontjai érvényesülnek a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásért felelős stratégiákban, a területhasználatot és területfejlesztést érintő tervezési folyamatokat szabályozó jogi eszközökben, valamint a 2014-

9-1 melléklet


- 79 -


2020 pénzügyi időszakban megvalósuló fejlesztések előkészítése és kidolgozása során. 8. célkitűzés: A biológiai és táji diverzitás megőrzését és fejlesztését szolgáló szempontok integrációja az átfogó, valamint az érintett ágazati szakpolitikákba a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások eszközrendszerével, különös tekintettel a területi tervezésre 8.1 Stratégiai és projekt szintű jogi, módszertani és gazdasági eszközrendszer megteremtése a biológiai és táji diverzitás megőrzését és fejlesztését szolgáló szempontok érvényesítése érdekében. 8.2 A zöldmezős beruházások éves aránya 2020-ra a 2013-as érték 80 %-ára csökken. 8.3 A települési környezetvédelmi program szabályozási rendszere kiegészül a helyi biodiverzitás stratégia elemeivel. III. stratégiai terület: A biológiai sokféleség megőrzésében a mezőgazdaság szerepének növelése 9. célkitűzés: A mezőgazdaságunk alapját képező genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése és fenntartható használata, a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások változatosságának növelése 9.1 A növényi genetikai erőforrások hosszú távú ex situ megőrzésének biztosítása érdekében a növényi génbankokban őrzött tételek számának növelése legalább 20%-kal 9.2 A tájfajták szélesebb körű használata érdekében a regisztrált tájfajták száma érje el a 100-at. 9.3 20%-os növekedés az in situ és ezen belül a gazdálkodói (on farm) módszerekkel megőrzött tételek számában, különös tekintettel a Kárpátmedencében régóta termesztett növényfajok fajtáira. 9.4 Az erdészeti génbanki megőrzésben az őshonos fafajok tételszámának növelése legalább 25%-kal. 9.5 Az erdészeti fafajok in situ génmegőrzési programjának kiterjesztése, az erdészeti in situ génrezervátumok összterületének és számának növelése legalább 10 veszélyeztetett állományalkotó és elegyben előforduló fafaj tekintetében. 9.6 Az állati genetikai erőforrások hosszú távú megőrzése kapcsán a hazai értékes védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták génbanki tételeinek in vitro megőrzése legalább 30%-ban.

9-1 melléklet


- 80 -


9.7 Az élelmezési és mezőgazdasági célú állatgenetikai erőforrások hosszú távú megőrzése kapcsán az egyes mezőgazdasági állatfajták végleges elvesztésének csökkentése, és a hazai értékes védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nukleusz állományainak legalább 50%-ban állami fenntartású telepeken történő in situ megőrzése. 9.8 Az állami elismeréssel jelenleg még nem rendelkező, rég honosult, valamint adott tájegységhez kötődő mezőgazdasági állatfajták, továbbá az állami elismeréssel rendelkező, alacsony állománylétszámmal rendelkező mezőgazdasági állatfajták hosszú távú, biztonságos megőrzéséhez szükséges állatállomány létszámok elérése. 10. célkitűzés: A biológiai sokféleség megőrzését és a környezet- és tájvédelmi szempontokat szem előtt tartó, a hazai és helyi biológiai alapok – különösen a változatos élelmezési és mezőgazdasági célú állat- és növényi genetikai erőforrások – hasznosítását előtérbe helyező, sokszínű, mozaikos mezőgazdaság elterjesztése 10.1

A növénytermesztés környezet-terhelésének csökkentése.

10.2 A természetközeli gazdálkodási módok előtérbe helyezése érdekében a környezet- és tájvédelmi szempontokat szem előtt tartó, ökológiai gazdálkodással hasznosított területek kiterjedésének 350 ezer ha-ra történő növelése. 10.3 A legeltethető állatállomány létszám csökkenésének megállítása, a legelők és kaszálók állattenyésztéssel történő hasznosításának legalább 10 %-kal történő növelése. 10.4 Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás a Közös Agrárpolitika zöldítésével kapcsolatos program által meghatározottak figyelembe vételével. 11. célkitűzés: 2020-ra maximalizálni kell azoknak a területeknek a kiterjedését, amelyeken a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedései (agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, Natura 2000 kompenzációs kifizetések, stb.) által megvalósuló fenntartható gazdálkodás hozzájárul az agrobiodiverzitás és ezen keresztül a biológiai sokféleség fenntartásához, növeléséhez 11.1 A mezőgazdasági biológiai sokféleség megőrzését szolgáló földhasználat (biodiverzitás szempontjából releváns horizontális és zonális agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokban és a Natura 2000 kompenzációs programban támogatott területek) területi kiterjedése 1,2 millió hektárra nő. 11.2 Az agrár-környezetgazdálkodási programba tartozó terület nagysága eléri a 2 millió hektárt.

9-1 melléklet


- 81 -


11.3 Az ernyőfajként számon tartott túzok országos állományának nagysága eléri az 1700 egyedet. 11.4 Az agrár-élőhelyek jellemző madárfajainak állományváltozási indexe állandó értéken (100) marad. 11.5

A gyepterületek kiterjedésének csökkenése megszűnik.

IV. stratégiai terület: Fenntartható erdő- és vadgazdálkodás, valamint a vízi erőforrásaink védelme és fenntartható használata 12. célkitűzés: A biodiverzitás megőrzése és növelése érdekében a természet közeli erdőgazdálkodási módszerekkel kezelt erdőterületek további növelése, valamint a teljes erdőterületre kiterjedő erdőtervezés során a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló szempontok hatékony érvényesítése 12.1

A Natura 2000 erdőterületek 80%-a rendelkezik Natura 2000 hatásbecsléssel.

12.2 A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt erdők területe meghaladja a 125.000 hektárt. 12.3 Az őshonos fafajokból álló erdőállományok területe 5.000 hektárral növekszik a 2013-as kiterjedéshez képest. 12.4 Az erdők egészségi állapota szempontjából kockázatot nem jelentő holtfa mennyisége növekszik. 12.5 Az erdei haszonvétellel érintett fajok hasznosítása fenntartható módon történik. 13. célkitűzés: A vadgazdálkodás során a nagyvadgazdálkodás nem veszélyezteti a biológiai sokféleség megújulását, míg az apróvadállomány természetes szaporodása megindul, a veszélyeztetett állományok rehabilitálódnak. 13.1 A nagyvadállomány csökken 2020-ig, a biológiai sokféleség megújulására nem jelent veszélyt. 13.2 Az apróvadfajok, különösen a mezei nyúl, fogoly és a fészkelő, vadászható vízivadfajok létszámának csökkenése megáll 2020-ig, és valamennyi faj esetében életképes populáció van az országban.

9-1 melléklet


- 82 -


14. célkitűzés: A természetes vízi halgazdálkodás során a halállomány természetes szaporodásának és így megújulásának elősegítése, a veszélyeztetett halfajok, illetve vad formák megőrzése, veszélyeztetett élőhelyek rehabilitációja, különösen az ívó- és vermelőhelyek védelme. A vizek hossz- és keresztirányú átjárhatóságának biztosítása. 14.1

Halak és körszájúak életterének védelme, rehabilitációja

14.2 Valamennyi őshonos hal- és körszájúfaj esetében stabil életképes populáció van az országban. A fajok elterjedési területe nem csökken, a mocsaras élőhelyekhez kötődő fajoké növekszik. 15. célkitűzés: A vizek vízi és vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákban betöltött szerepének feltárása; a vízgazdálkodás, az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, összehangolása; a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése a biológiai sokféleség megőrzésének érdekében, a vízhez kötött mikro és makro szintű életformák ökoszisztéma szolgáltatásainak fenntartása céljából. 15.1 A szárazföldi felszíni és felszín alatti vizek védelmének megvalósítása a Víz Keretirányelvben meghatározottak szerint. A „jó állapot” elérése 2015-re, illetve további intézkedések 2020-ig a vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása érdekében. 15.2 A területfejlesztési és területrendezési célok és elvek, valamint a vizek biológiai sokfélesége szempontjából fontos célkitűzések közötti összhang megteremtése. 15.3 A felszíni és felszín alatti vizek állapotromlásának megakadályozása annak érdekében, hogy a vízi és a vizektől függő szárazföldi élőlény együttesek rendszere megfelelően reagáljon a külső terhelésekre. 15.4 Egészséges vízi ökoszisztémák 2020-ra, melyek képesek a megfelelő szolgáltatásokra a rendszer, a biológiai sokféleség, a jól-lét érdekében. 15.5 A folyók mellékágrendszereinek legalább 15%-án javul a hossz- és keresztirányú átjárhatóság. 15.6 A Duna hordalékegyensúly mérlege elkészül, amely alapján medersüllyedés-csökkenés érdekében intézkedések valósulnak meg.

9-1 melléklet


a

- 83 -


V. stratégiai terület: Az idegenhonos inváziós fajok (özönfajok) elleni küzdelem 16. célkitűzés: A természetes és természet-közeli ökoszisztémákat károsító idegenhonos inváziós fajok állományainak visszaszorítása, továbbterjedésük, valamint a potenciális veszélyt jelentő inváziós fajok hazánkba történő bekerülésének és betelepülésének megakadályozása 16.1 A természetes és természet-közeli ökoszisztémákat károsító aktuálisan legveszélyesebb inváziós fajok elleni hazai küzdelmet és további terjedésük megelőzését az európai uniós szabályozással összhangban kialakított szabályozási és intézkedési keretrendszer alapozza meg. 16.2 Az idegenhonos inváziós növényfajok általi fertőzöttség elleni beavatkozás, kezelés a Natura 2000 területek (beleértve az területileg átfedő egyéb védelmi kategóriájú területeket is), legalább 10%-án megvalósul. 16.3 Újabb, természetvédelmi szempontból potenciális veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai megtelepedésének megakadályozása, az ehhez szükséges szabályozási és intézkedési keretrendszer kialakítása. VI. stratégiai terület: Hazánk szerepvállalásának erősítése a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének megállításában, továbbá a biológiai sokféleség védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek hazai végrehajtása 17. célkitűzés: Az elővigyázatosság elvének alkalmazása a genetikailag módosított szervezetek környezetbe történő kijuttatása során a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében 17.1 Magyarország területén nincs GMO termesztés, a biológiai sokféleséget nem veszélyezteti GMO-k környezetbe történő kijutása. 17.2

Hazai független hatásvizsgálatok számának növekedése.

18. célkitűzés: A kereskedelem által veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme 18.1 A Washingtoni egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó, Magyarországon előforduló fajok vadon élő állományait nem veszélyezteti a nemzetközi kereskedelem. 18.2 A veszélyeztetett fajok kereskedelme kapcsán a jogkövető magatartás arányának növelése.

9-1 melléklet


- 84 -


19. célkitűzés: A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a használatukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásának biztosítása, előmozdítva ezzel a Nagojai Jegyzőkönyv mielőbbi hatályba lépését 19.1 Magyarország genetikai erőforrásaihoz való hozzáférés jogilag megfelelően szabályozott keretek között történik a hazai biológiai sokféleség veszélyeztetése nélkül. 19.2 A genetikai erőforrások magyar felhasználói a Nagojai Jegyzőkönyv és az érintett ország rendelkezéseit betartva, jogszerűen szerzik be a genetikai erőforrásokat a világ bármely országában. 20. célkitűzés: Magyarország nemzetközi szerepvállalása során, így a fejlődő országok részére nyújtott források biztosításakor a biológiai sokféleség megőrzés nagyobb mértékű érvényesítése 20.1 Hazánk Nemzetközi Fejlesztési Együttműködései során a biológiai sokféleség megőrzési szempontok nagyobb mértékű érvényesítése. 20.2 Jövőbeli kötött segély hitelezési projektek során a biológiai sokféleség megőrzését biztosító szempontok nagyobb mértékű érvényesítése.

1.15

IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv – 2015–2020

A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (továbbiakban: NTA-IV) Magyarország természetvédelmi stratégiai tervdokumentuma, egy szakpolitikai stratégia, amely a Nemzeti Környezetvédelmi Program önálló, ámde integráns részeként meghatározza az állam természetvédelmi feladatai kapcsán követendő kiemelt célokat, kijelöli a cselekvési irányokat, nemcsak a természetvédelmi igazgatási szervek, hanem minden állami szerv számára. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv átfogó céljai az alábbiak:  A biológiai sokféleség megőrzése (az EU biológiai sokféleség stratégia hazai megvalósítása): 

a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma szolgáltatások további hanyatlásának megállítása 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítása;



a hazai ökoszisztémák és szolgáltatásaik térképezése és értékelése;



az élőhely-rehabilitációs és -rekonstrukciós munkák folytatása, legalább 15% degradált élőhely rekonstrukciója és monitorozása;



a biológiai invázió kezelése.

 A Natura 2000 hálózat működtetése:

9-1 melléklet


- 85 -




finanszírozás bővítése;



fenntartási tervek elkészítése, a területek felügyelete;



monitorozás fejlesztése;



kommunikáció erősítése.

 A barlangok és a földtudományi természeti értékek természetvédelmi helyzetének javítása.  Hazánk táji örökségének és táji sokféleségének ágazati együttműködésen alapuló komplex védelméhez szükséges feltételek kialakítása, jogi környezetének felülvizsgálata.  A természetvédelmi tervezés erősítése, a nemzeti parkok övezeti besorolásának kihirdetése.  A természetvédelem jogi, intézményi, személyi és költségvetési hátterének javítása.  A természetvédelem általános finanszírozásának javítása: 

a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás, valamint az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása;



a természetvédelmi fejlesztések európai uniós finanszírozásának leghatékonyabb kihasználása.

forrásokból

történő

 A nemzetközi természetvédelmi, tájvédelmi kötelezettségek teljesítése.  Természetvédelmi Őrszolgálat létszámának fejlesztése és megfelelő technikai eszközökkel való ellátása.  Társadalmi kapcsolatok fejlesztése: 

a nyilvánosság tájékoztatása a védett természeti- és Natura 2000 területekre, valamint a védett természeti értékekre vonatkozó szabályozás megismertetésével;



a nagyobb környezeti elfogadottságának



javítása érdekében.



A természetvédelem ökoturisztikai létesítményei és szolgáltatásai körének, színvonalának fejlesztése.

tudatosság

elérése,

a

természetvédelem

 A természetvédelmi kutatás, fejlesztés támogatása:

9-1 melléklet


- 86 -




a természetvédelmi szakember képzés, és továbbképzés minőségének javítása, a jelenleg jó gyakorlat beemelése a felsőoktatásba;



a nemzeti parkokban folyó, alkalmazott természetvédelmi (gyakorlati) kutatások ösztönzése, erősítése.

 A Természetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztése: 

monitorozási adatok integrálása;



a rendszer külső adatkapcsolatainak biztosítása, az állami nyilvántartások összehangolása;



a természetvédelmi biotikai adatgyűjtést célzó monitorozó programok folyamatos működtetése, intézményi és pénzügyi háttér biztosítása.

1.16 Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-202016 Az Európai Unióban kötelezően megőrzendő közösségi jelentőségű élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózatát uniós csatlakozásunk feltételeként Magyarországon is ki kellett jelölni. A kijelölés bizottsági értékelése alapján elvégzett korrekciókat követően 2011 októberére az ország mintegy 21%-át lefedő Natura 2000 területek hazai kijelölése lezártnak tekinthető, a jelen állás szerint minden szempontból megfelel az uniós irányelvek és a mögöttük meghúzódó természetvédelmi célkitűzések követelményeknek. A Natura 2000 hálózat kijelölésének lezárását követően az előttünk állóévekben a hálózat fenntartására, illetve a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzésére, természetvédelmi helyzetének javítására helyeződik a hangsúly. A hazai Natura 2000 priorizált intézkedési tervben – a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetével kapcsolatos aktuális információk alapján – 9 prioritást, illetve 9 stratégiai célkitűzést fogalmaztunk meg az alábbiak szerint: 1. Prioritás: Vizes és ártéri élőhelyek Célkitűzés: Sérülékeny vízháztartású vizes és ártéri élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetének javítása. 2. Prioritás: Vízi élőhelyek és életközösségek Célkitűzés: Természetes, módosított és mesterséges vízterek – folyók, tavak, sík- és dombvidéki kisvízfolyások –, vízi élőhelyek és életközösségek jó ökológiai állapotától (vízminőség, vízmennyiség, áramlásdinamika, medermorfológia stb.) függő közösségi jelentőségű fajok és élőhelyeik természetvédelmi helyzetének javítása. 16

http://www.termeszetvedelem.hu/natura-2000-finanszirozas-2014-2020

9-1 melléklet


- 87 -


3. Prioritás: Alföldi gyepek, erdők és erdő-gyep élőhely-komplexek Célkitűzés: Alföldi/síkvidéki változó vízháztartású gyepek, erdők és erdő-gyep élőhelykomplexek közösségi jelentőségű élőhely-típusainak, növény- és állatfajainak megőrzése, természetvédelmi helyzetük javítása. 4. Prioritás: Domb- és hegyvidéki erdők Célkitűzés: Domb- és hegyvidékek összefüggő erdős területeire jellemző közösségi jelentőségű élőhely-típusok, növény- és állatfajok megőrzése, természetvédelmi helyzetük javítása. 5. Prioritás: Domb- és hegyvidéki gyepek, felnyíló erdők és peremhelyzetű élőhelyek Célkitűzés: Domb- és hegyvidéki nyílt gyepes és felnyíló erdei élőhelyek, illetve peremhelyzetű (hegylábi) élőhelyek és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű fajok megőrzése, természetvédelmi helyzetének javítása. 6. Prioritás: Gazdasági hasznosítású és/vagy lakott területekhez kötődő fajok Célkitűzés: Elsődlegesen (intenzív) mezőgazdasági, halgazdálkodási vagy más céllal hasznosított területekhez kötődő és/vagy jellemzően emberi környezetben élő közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetének javítása. 7. Prioritás: Kutatás, monitorozás és ex-situ fajmegőrzés Célkitűzés: Ismerethiányos vagy kiemelten fontos közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges megalapozó kutatás illetve erősen lecsökkent egyedszámú, részben ex-situ fajmegőrzési beavatkozásoktól függő közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetének javítása. 8. Prioritás: Bemutatás, szemléletformálás, intézményfejlesztés (horizontális intézkedések) Célkitűzés: A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok, valamint a Natura 2000 területek széles körű megismerésének és hatékony megőrzésének elősegítése a bemutatás, szemléletformálás és intézményfejlesztés eszközeivel. 9. Prioritás: A Natura 2000 területek gazdasági-társadalmi előnyeinek fenntartható használata (horizontális intézkedések) Célkitűzés: A Natura 2000 területek helyi szintű társadalmi-gazdasági fejlődésben és munkahely-teremtésben játszott szerepének erősítése. A fejlesztési igényeket és az uniós finanszírozási eszközök által nyújtott finanszírozási lehetőségeket figyelembe véve határozták meg a fő intézkedéscsoportokat.

9-1 melléklet


- 88 -


1.17 Nemzeti Energiastratégia17 A Nemzeti Energiastratégia szerint hazánk célja a függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt fő eszközök: az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Hazánk energiafüggetlenségének sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és az atomenergia. Az Energiastratégia átfogó bemutatása Az Energiastratégia fókuszában a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása állnak – avégett, hogy az energetikai szektor szolgáltatásai versenyképes áron elérhetőek maradjanak a gazdasági szereplők, valamint a lakosság számára a szigorodó környezetvédelemi előírások és a hosszabb távon csökkenő szénhidrogén készletek mellett is. Az Energiastratégia azonosítja azokat a globális, európai és hazai trendeket, amelyek befolyást gyakorolnak, illetve alkalmazkodási kényszert vagy kötelezettségvállalást jelentenek a hazai energiapolitikai célkitűzések megvalósítása vonatkozásában. Ezen peremfeltételek figyelembe vételével az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat fogalmaz meg a magyar energiaszektor szereplői és a Kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030ig javasolt intézkedéseket. Az elérendő fő cél, hogy az energetika fenntartható és biztonságos, illetve a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működjön. Ehhez az Energiastratégia által figyelembe vett legfontosabb eszközök a következők: Energiatakarékosság és –hatékonyság: Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság prioritásként való kezelése. Megújuló erőforrások használata: Magyarország európai viszonylatban jónak nevezhető, azonban ki nem használt megújuló energia potenciállal rendelkezik. Leginkább igaz ez a biomassza, biogáz, geotermikus-, szél- és napenergia hasznosítás tekintetében. Emellett fontos kérdés a hulladékok energetikai hasznosítása is. Atomenergia: Az atomenergia alkalmazása az ellátásbiztonság, az alacsony termelési költségek, illetve a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez nélkülözhetetlen.

17

http://20102014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf

9-1 melléklet


- 89 -


Alacsony szén-dioxid-intenzitása révén jelentősen hozzájárul a klímavédelmi célok eléréséhez. Regionális infrastruktúra platform: A régióban az atomenergia és megújuló energiaforrások részaránya valószínűleg növekedni fog, ami szorosabb együttműködést tesz szükségessé rendszerirányítási és energiatárolási területeken. A földgáz beszerzési útvonalak diverzifikálása érdekében szintén nélkülözhetetlen a régiós megközelítés. Kormányzati szerepvállalás és intézményrendszer: A befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító intézményrendszert kell kialakítani, mivel ennek hiánya gyengíti a hosszú távú ellátásbiztonságot és a nélkülözhetetlen energetikai beruházások elmaradásához vezet. Az Energiastratégia három átfogó, valamennyi célt és eszközt „átható” általános prioritásra támaszkodik:  Fenntarthatóság, dekarbonizáció  Energia ellátásbiztonság  Versenyképesség A prioritásokhoz három energiagazdálkodási területen (energiatermelés és ellátás, hő és villamosenergia fogyasztás, közlekedési energiafogyasztás) összességében 15 – főbb fejlesztési iránynak tekinthető – stratégiai célkitűzés azonosítható. Stratégiai célok az energiatermelés és ellátás területén

1. 1.1.

Mezőgazdasági és hulladék alapú megújuló energiahordozók alkalmazása a hő- és vill.energia termelésben

1.2.

Feltétel nélkül megújuló (nap, szél, geotermia9) energiahordozók alkalmazása a hő- és vill.energia termelésben

1.3.

Agroüzemanyagok előállítása és alkalmazása a közlekedésben

1.4.

Az energiatermelés, szállítás és elosztás hatékonyságának javítása

1.5.

Atomenergia szerepének erősítése

1.6.

Diszkrimináció-mentes üzleti környezet és árverseny az energetikai szolgáltatások piacán

1.7.

A beszerzés diverzifikációja meglévő infrastruktúrán; integrált energiapiac létrehozása EU- és regionális szinten

1.8.

A beszerzési források és tranzit útvonalak diverzifikációja új infrastruktúrán

9-1 melléklet


- 90 -


2.

Stratégiai célok a hő és villamosenergia fogyasztás területén

2.1.

Energiaigények, energiafelhasználás mérséklése (energiatakarékosság növelése és energiahatékonyság javítása) a végső felhasználóknál

2.2.

Áttérés az alacsony karbon intenzitású gazdaságra a technológiai (termelő- és szolgáltató ágazatok nem energiaipar) energiahatékonyság javításával

2.3.

Energiaszegénység felszámolása

2.4.

Versenyképes árú energiaellátás minden fogyasztói csoportban

2.5.

Villamos fűtés elterjesztése

3.

Stratégiai célok a közlekedési energiafelhasználás területén

3.1.

Közlekedési energiaigények, energiafelhasználás mérséklése (közlekedési szokások változtatása és energiahatékonyság javítása)

3.2.

Elektrifikáció a közlekedésben

A célkitűzésekhez hat energiagazdálkodási területen (energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása, megújuló energiahordozók alkalmazása, atomenergia alkalmazása, energetikai infrastruktúra fejlesztése, közlekedés fejlesztése, állami szerepvállalás erősítése) összességében 37 konkrétabb végrehajtási eszközt, beavatkozást határoztak meg. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre Az energiatermelés a vizeket különböző mértékben használja: technológiai folyamatai jelentős hűtővízigényűek, létesítményei befolyásolják a felszíni és felszín alatti vizek mozgását, fizikai és kémiai jellemzőit. Életciklus szempontjából az energiahordozók kitermelése, a biomassza-hasznosítás kapcsán a nyersanyagtermelés vizekre gyakorolt hatása (öntözés, erózió következményei stb.), valamint az energetikai folyamatok vízszennyező hatása jelzi jelentős szerepét. FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSAI A fosszilis energiatermelés – elsősorban a bányászat – a vizekre nézve terhelő folyamat. A 8 millió m3/év vízkivétellel járó visontai lignitbányászat miatt a Mátra lábánál a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotát nem lehet elérni. A vízkitermelés kisebb része hasznosul a gazdasági vagy közösségi célú vízszolgáltatásban. A bányászat során kitermelt víz ugyan ökológiai célokat is szolgál, de összességében a természeti folyamatokba történő jelentős beavatkozásként értékelhető, mely a bányászati tevékenység felhagyása utáni rekultiváció után teljesen más vízrajzi képet eredményez, melynek hatásai nem prognosztizálhatók. Az erőművek hűtővízigénye igen jelentős, mely jelentős vízkivételt

9-1 melléklet


- 91 -


tesz szükségessé – jellemzően felszíni vizeinkből. A fosszilis energiatermelés arányának csökkentése révén e vonatkozásban jelentősen csökkenhet a vízigény. Az erőművi salak és pernye depóniákból esetleg elszivárgó vizet folyamatosan monitorozzák, szennyezéseket nem mutatnak ki, ugyanakkor kockázati tényezőként figyelembe kell venni. ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSAI Az atomerőmű kapacitásának fejlesztésével és új létesítmények építésével jelentős vízkivétellel, a használt vizek kibocsátásával és a visszajuttatott hűtővíz hőterhelésével kell számolni. A hidegvíz csatornából kiemelt szűrt dunavíz a technológiai folyamaton áthaladva a mindenkori dunavíz hőmérsékleténél 7-9 °C-kal (téli hónapokban 11-12 °C-kal) felmelegítve kerül vissza a Dunába,37 hatása a Sió torkolatáig jelentkezik38). A vízkivételt tekintve ma az atomerőmű a legnagyobb magyarországi nyersvíz-felhasználó. Évente kb. 2,4-2,7 milliárd m3 (hűtő- és technológiai) vizet a dunai felszíni vízkivételből biztosítanak, 250 ezer m3-t pedig rétegvíz kutakból (az ivóvízigényekre). Ugyanakkor a technológiai vízigény tekintetében a recirkuláció aránya igen jelentős. Az újonnan építendő atomerőművek hűtővízigénye számottevően kisebb, de a hőterhelés kisebb vízhozamú élővizek esetén nagyobb hatású, így az új telephely kijelölésénél ez fontos kritérium kell, hogy legyen. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSAI A felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége, szennyeződésének mértéke erősen függ a területhasználattól, növényborítottságtól, és többek között a biomassza hasznosításától. Az erdők illegális kivágása a talajmegkötő funkció nélkül talajeróziót, a felső humuszréteg felszíni vizekbe, élővizekbe történő tápanyag bemosódását, a vízgyűjtő területről a csapadék lefolyásának gyorsulásával az árvízi kockázat növekedését okozhatja. Esetenként az ültetvényeken intenzíven termelt biomassza a térség vízkészleteire nézve a magas öntözővíz igényével jelentkezik, a felszín alatti vizekben az agrokemikáliák felhalmozódásával okozhat károkat. Ennek figyelembevételével az energetikai célú ültetvények telepítési helyénél figyelembe kell venni az öntözővíz igény biztosításának lehetőségeit40. Az ültetvényeket a felszín alatti vizek szempontjából kevésbé érzékeny területeken célszerű megvalósítani; a kemikáliák használata csak földtani közeg és felszín alatti víz monitoring rendszer kiépítésével és üzemeltetésével folytatható. FELTÉTEL NÉLKÜL MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HASZNOSÍTÁSÁNAK HATÁSAI A nap- és szélenergiára épülő lokális energia ellátás nincs jelentős hatással a felszíni és felszín alatti vizek állapotára, viszont a naperőművek esetén a jelentős felszínborítás miatt a hatás számottevő lehet, ezért utóbbi telepítése csak barnamezős területen javasolt. A geotermikus energia hasznosítása céljából kitermelt víz, és visszasajtolt termálvíz komplex hatásait az egész víztestre vonatkoztatva szükséges vizsgálni. Súlyos kockázatot jelent a felszín alatti vizek mozgására, ha a visszasajtolás nem ugyanabba a szintbe történik, ahonnan a vízkivétel történt, illetve az, hogy a „vízelfolyások” miatt a használt termálvíznek csak egy része kerül visszasajtolásra. Ennek ellenőrzése és számonkérése fontos szakhatósági feladat. A geotermikus energia kinyerése céljából

9-1 melléklet


- 92 -


felszínre hozott termálvizek felhasználásánál megfelelő prioritást célszerű biztosítani a gyógyászati célú felhasználásnak. Kisebb mértékű kockázatot jelent a települési hőszivattyúk alkalmazása, mely különösen a magas talajvízszintű területeken megváltoztathatja a helyi talajvízáramlást. A kisléptékű vízenergia hasznosításánál törekedni kell arra, hogy a beruházások ne járjanak együtt a meder átalakításával, és ne érintsék a halak természetes ívóhelyeit, ne akadályozzák vándorlási útvonalaikat, valamint a víztestek hosszirányú átjárhatósága lehetőség szerint biztosítva legyen. A vizes élőhelyekre és vízi élővilágra gyakorolt negatív hatások és a múltbéli negatív tapasztalatok alapján az Energiastratégia nem támogatja a nagyléptékű vízenergia hasznosítását, vízerőművek építését. ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG JAVÍTÁSÁNAK HATÁSAI A vízhasználatot alapvetően kedvezően befolyásolja az energiatakarékosság, melynek következtében a vízkivétel és a vizek hőterhelése is jelentősen csökken, hiszen kevesebb energiát kell előállítani. Az energiahatékonyság javító intézkedések különösen az erőművi hatásfokjavítás terén eredményeznek számottevő pozitív hatást a vizekre (kevesebb energiaigény kevesebb hűtővízigény). Az Energiastratégia intézkedései összességében hozzájárulnak a Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott azon célkitűzéshez, mely szerint a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítania kell azok hosszú távú megőrzését, és a felszíni és felszín alatti vizek „jó állapotot” érjenek el. Az Energiastratégia végrehajtásának átfogó hatása A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében bizonytalan hatású (pozitív és negatív hatásokkal egyaránt járó) az Energiastratégia. Közvetett pozitív hatásokkal számolhatunk az erőművi hatékonyságjavítás, a biogáz hasznosítás, egyes feltétel nélkül megújuló energiahordozók hasznosítása, illetve a közlekedés elektrifikációja révén. Ugyanakkor negatív hatással lehet a vizekre és a termőföld állapotára a mezőgazdasági eredetű energiahordozók alapanyagának termesztése kapcsán az agrokemikáliák indokolatlan mennyiségű kijuttatatása. Meg kell említeni, hogy az erőművek (illetve azok bővítésének) vízigénye szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a felszíni vizek mennyiségi és minőségi állapotára. Szintén azonosíthatók a vizeket és a talajokat és a földtani közeget veszélyeztető környezeti kockázatok a geotermikus energia hasznosítása terén, illetve a radioaktív hulladékok tárolása vonatkozásában.

1.18 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) 2020 18 A Nemzeti Környezettechnológiai innovációs Stratégia a 2011-2020 közötti időszakra szól, de ennél messzebb mutató céljai is vannak. Az ország erőforrásaival hatékonyan és 18

http://kornyezettechnologia.kormany.hu/download/c/66/40000/NKIS.pdf

9-1 melléklet


- 93 -


takarékosan gazdálkodó, összességében fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. E dokumentum értelmezésében környezettechnológiának azok a megoldások számítanak, amelyek kisebb környezeti terheléssel járnak, mint a hagyományos/létező eljárások. Ezek magukba foglalják a szennyezést kezelő technológiákat, eljárásokat, a kevésbé szennyező, kevésbé erőforrás-igényes termékeket, szolgáltatásokat, továbbá azokat a módszereket és szervezeti innovációkat, amelyek az erőforrás-felhasználást hatékonyabbá teszik. A környezettechnológia az innovációk rendkívül széles skáláját öleli fel. Az új értelemben vett környezettechnológiák, nem pusztán a „csővégi szennyezés-kezelésre terjednek ki, hanem horizontális jelleget öltve, gyakorlatilag mindegyik iparágban, ill. ágazatban szerepet kapnak és kaphatnak. Az elmúlt években új koncepcióként alkalmazott környezettechnológia már lefed minden olyan terméket, folyamatot, eljárást, módszert, aminek alkalmazásával fokozható az anyag- és energiahatékonyság, illetve megelőzhető és/vagy csökkenthető a szennyezés, illetve a környezetkárosítás. A környezettechnológiai innováció horizontális jellege miatt széleskörű társadalmi kormányzati együttműködést kíván. A felelős hatóságok (minisztériumok, önkormányzatok) munkájának megfelelő összehangolása biztosíthatja a stratégia céljainak megvalósítását. Alapelv, hogy az irányítás különböző szintjein a szakpolitikák kialakítása, a különbözőstratégiák kidolgozása mindig legyen figyelemmel a környezettechnológiai innováció szerepére. A Stratégia jövőképe szerint a környezettechnológiai innovációk elterjedése a környezetvédelmi ipar olyan fejlődését hozhatja, amely hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind az ország versenyképességének növeléséhez, ezzel a társadalom jóllétének biztosításához és a környezet védelméhez. A cél olyan környezettechnológiai innovációk bevezetésének támogatása, amelyek elősegítik az ökológiai lábnyom és az ökoszisztémák terhelésének csökkentését, a természeti erőforrások takarékos használatát, valamint támogatják a gazdaság fenntartható fejlesztését. Mint minden környezetvédelmi célú fejlesztésnél, így a környezettechnológiai újításoknál is általában a környezetterhelés és a gazdasági eredmény szétválása, szétválasztása a cél, vagyis az egyes ágazatoknál a környezeti és gazdasági teljesítmények viszonyának alakulását szükséges nyomon követni. A környezettechnológiai fejlesztések közvetlen hatása legtöbbször nem mérhető, ezért az áttételes/közvetett hatásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. az anyagigényesség nemcsak a (környezettechnológiai fejlesztések nyomán változhat, hanem a szabályozási környezet és más behatások következtében is). Az egyes szakterületi beavatkozások a következő témakörökben történnek:  Szennyezés-megelőzésre irányuló technológiai innovációk

9-1 melléklet


- 94 -


 Termékek környezetszempontú innovációja  Szolgáltatások innovációja  Szennyezés-kezelési technológiai innováció  Monitoring célú fejlesztések  A környezettechnológia eredményeinek szemléletformálással, oktatással

9-1 melléklet

társadalmi


beágyazása

társadalmi

- 95 -


2

Széchenyi 2020

2.1 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Az OP országos hatáskörű tervet jelent tehát a konkrét területi érintettséget ebben a fázisban nem lehet meghatározni, jellemzően még a nagyprojekteknél sem. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (1. prioritástengely, a források 27,61%-a) Az 1. prioritástengely rendkívül változatos beavatkozásokat foglal magában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás témakörében; az adaptáció információs és stratégiai megalapozása mellett két kiemelten kezelt területre, a vízgazdálkodásra és a katasztrófavédelemre koncentrálva. A fejlesztések egy része hozzájárul az éghajlatváltozás szempontjából különösen érintett természeti erőforrásunk, a vizeink jó állapotának elérésére vonatkozó Víz Keretirányelvben (VKI) foglalt előírás teljesítéséhez, mind közvetve, mind pedig közvetlenül. Különösen üdvözlendő, hogy a természetes, zöld megoldásokra is hangsúlyt kíván helyezni az OP. A vízgazdálkodási vonatkozású projektek esetében az integrált területi megközelítés, a komplex projektek szerepe kiemelt jelentőségű lenne. Az Operatív Program említi a szoros kapcsolatot a Vidékfejlesztési Program és az 1. prioritástengely 3. és 4. intézkedése, illetve utóbbiak és a KEHOP 4. prioritástengelye között, illetve azt is, hogy az összhang biztosítása – központi koordináció mellett – rendszeres konzultációk keretében lesz biztosítva. Az 1. prioritástengely alapvetően az ember és a javainak biztonság növelését szolgája, kiegészülve az elsősorban az agrárgazdálkodás körülményeit javítani kívánó vízkészletgazdálkodással. Környezetvédelmi szempontból fontosak az itt megjelenő VKI informatikai és monitoring fejlesztések, bár ez meglehetősen idegen testet jelent a prioritásban, de még inkább az első egyedi célnál. A hatások között vannak olyanok, amelyek az ország környezetállapotának javítását is szolgálják, ezek összességükben azonban nem jelentősek (forrásallokáció szerint) és így nem is jelentenek elsődleges célt. Előrelépés, hogy a 4.0-ás változatban és a végleges változatban is a vizek állapotának javítása célként jelenik meg, ami ha érvényesül a vizes intézkedéscsoportoknál, az a kedvező hatásokat erősíti. Jelenleg már kizárólag olyan projektek támogathatóak, amelyek bizonyíthatóan hozzájárulnak többek között - a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelvben rögzített célkitűzések végrehajtásához, és a támogatott projekteknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített intézkedéseket is tartalmazniuk kell. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (2. prioritástengely, a források 32,87%-a) A prioritástengely alapvetően derogációs célú intézkedéseket tartalmaz, a 98/83/EK ivóvíz irányelv és a 91/271/EGK települési szennyvíz irányelv teljesítése a fő cél. A prioritástengelyben jelentős a KEOP-ból áthúzódó szakaszolt projektek, illetve KEOP keretében előkészített projektek aránya; az előzetes adatok alapján az ivóvízminőség-javítás esetében meghaladja a 60%-ot, a szennyvízkezelés esetében csaknem 50%. Az indikátorok célértékei és ezek teljesítése nagyban függ a KEOP-projektek végrehajtásától, hiszen az

9-1 melléklet


- 96 -


áthúzódó projektek nagysága változhat a KEOP lezárásáig. Két olyan terület is van, amely esetében a majdani beavatkozásokat megalapozó munkákra, felmérésre, illetve koncepció kialakítására van szükség (ólomprobléma, szennyvíziszap-hasznosítás). Mindez nehezíti az indikátorok realitásának értékelését. A 2000LE alatti agglomerációk szennyvízkezelése a TOP korábbi változataiban szerepelt, de onnan kikerült, s bekerült a VP 7.2 alintézkedésébe, amely a vidéki települések kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatja. A 2. prioritási tengely első egyedi célja egészségvédelmi célú, míg a szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentéséhez kötődő feladatok környezetvédelmiek. Ezek javítják is az ország környezetállapotát, azonban a korábbi ilyen fejlesztések környezetállapotromlással is jártak. A KEHOP szennyvizes fejlesztései a felszíni vizekre várhatóan vegyes hatással lesznek, döntő többségük (telepkorszerűsítés) javítja a felszíni vizek minőségét, egy része megvalósítás-függő (ahol a feladat csatornázás bővítése és szennyvíztisztítás együtt, végül kis részben egyértelműen terhelést növelő (csak a csatornahálózat bővül). Várható tehát, hogy több vízfolyás állapota romlik a fejlesztések hatására. A prioritás forrásainak előzetes determinációja szinte teljes, a derogációs feladatok és a fővárosi szennyvíziszapkezelési feladat ráfordításigénye miatt. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel prioritástengely, a források 10,57%-a)

kapcsolatos

fejlesztések

(3.

A KEHOP benyújtott verziója a települési szilárd hulladék elkülönített begyűjtését, hasznosításra történő előkészítését támogatja, magát a hasznosítás folyamatát már nem. A hulladékhasznosítás fejlesztésének forrásait a GINOP, illetve a TOP biztosíthatná. A GINOP előző verziójában az ex ante értékelés korábbi változataiban tett javaslatnak megfelelően megjelent a hulladékhasznosítás támogatása (kkv-k esetében), amely a KEHOP-fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságának egyik alappillére. A GINOP végleges változatából kikerült a hulladékhasznosítás támogatásának konkrét leírása, ez újból veszélyezteti a KEHOP-projektek fenntarthatóságát. A TOP-ban több fajta hulladékos cél, intézkedés található: rekultiváció, hulladékok anyagában történő hasznosítása, RDF (Refuse Derived Fuel – háztartási hulladékból előállított tüzelőanyag) termikus hasznosítása és a települési vegyesen gyűjtött hulladék égetéssel történő ártalmatlanítása. A TOP kiegészíti a KEHOP intézkedéseit, és elősegíti a KEHOP hulladékgazdálkodási projektjeinek fenntarthatóságát, valamint az ország hulladékkezelési céljainak teljesítését. Az indikátorok esetében tapasztalt korábbi ellentmondások és anomáliák feloldásra kerültek. A meghatározott értékek megfelelnek a helyzetelemzésben feltárt igényeknek, illetve a kármentesítés esetében a rendelkezésre álló forrás mértékéhez igazodnak. E prioritástengelynél is jelentős a KEOP determinációs projektjeinek nagysága. A természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések (4. prioritástengely, a források 2,67%-a) A prioritástengely a legfontosabb természetvédelmi problémákra fókuszál: a zöldinfrastruktúra gerincét képező Natura 2000 területek állapotának, illetve az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítására. A zöldinfrastruktúra sikeres fejlesztése

9-1 melléklet


- 97 -


érdekében a prioritástengely beavatkozásainak – amelyek természetvédelmi kezelésért felelős és közreműködő szervezeteket (pl. nemzeti park igazgatóságok, VIZIG-ek, önkormányzatok) támogatják – szoros területi együttműködésre van szükségük a Vidékfejlesztési Programmal (VP) – amely a gazdákat támogatja –, illetve a KEHOP 1. és 2. prioritástengelyében megjelenő, a vizek területen tartását célzó intézkedésekkel. A KEHOPhoz kapcsolódó konstrukció szerepel a VEKOP-ban is, így mód van sikeres, hatékony, szinergikus fejlesztések megvalósítására. A monitoring költségeit a pályázatba beépíthetővé kell tenni. A fókusz a védett és a Natura 2000 területeken van, ami a szűk források mellett azt jelenti, hogy - bár az OP-ban nevesülnek a nem védett területek, a tájléptékű beavatkozások, ezek lesznek azok, amelyek inkább elmaradnak. Vesztesek a helyi védett területek is, amelyek ugyan beleértendők a védett területek fogalmába, de a forrásszűke miatt a prioritási sor végére kerülnek. Kedvező, hogy a zöld infrastruktúra fejlesztését a VP támogatja, az ezzel és a más OP-kal való együttműködés felértékelődik. Energiahatékonyság növelése, megújuló prioritástengely, a források 26,28%-a)

energiaforrások

alkalmazása

(5.

A meghatározott célok alapvetően megfelelő kapcsolatban vannak a tervezett intézkedések várható eredményeivel, megvalósulásuk esetén hozzájárulnak a kitűzött hazai és EU-s célok eléréséhez. A lakossági épületenergetikai fejlesztések kapcsán szükséges a vissza nem térítendő források alkalmazásának szükségességét alátámasztó háttértanulmány véglegesítése. Véglegesítendő a pénzügyi eszközök és a vissza nem térítendő támogatások optimális arányának részletes vizsgálata, valamint a célcsoport megfelelő érdeklődését kiváltó kondíciók meghatározása. Mivel az energetikai célú beavatkozások több OP-ban valósulnak meg, javasoljuk, hogy az intézkedések egységesítése és a közös adatgyűjtés érdekében történjenek lépések a végrehajtás során. Az KEHOP jelen változatából hiányzik az egyes OP-k energetikai beavatkozásainak várható eredményeit összesítő tábla, így a 2020-as célkitűzésekhez való hozzájárulás nehezebben ítélhető meg. A KEHOP intézkedések hatására a legtöbb pozitív környezeti változás – természetesen sikeres alkalmazás esetében – a klímaváltozás kezelése, az embert érő főleg természeti eredetű hatások, és a természeti erőforrások kezelése terén várható. A negatív környezeti hatások jórészt pozitívokkal együtt szerepelnek, tehát megjelenésük jellemzően elkerülhető az intézkedés megfelelő feltételekkel való alkalmazása esetén. A legkörültekintőbben a vízgazdálkodási fejlesztéseknél kell eljárni, mert ezeknél leginkább végrehajtásfüggő a hatás. Elvileg a legkomolyabb problémának továbbra is a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések felszíni vizekre vonatkozó esetleges káros hatását tekinthetjük. Ennek oka főleg a megfelelő megoldás körüli nehézségekben van. A várható fejlesztések ismeretében szerencsére kevés olyan

9-1 melléklet


- 98 -


fejlesztéssel számolhatunk (új hálózat és szennyvíztisztító+ kisbefogadó), ahol ez a probléma felmerül. A KEHOP nem kezel olyan jelentős környezeti problémákat, mint pl. az ivóvizek gyógyszermaradvány és egyéb szennyezőanyag terheltsége, a hidromorfológiai szempontból nem megfelelő állapotú felszíni víztestek. Felszíni és felszín alatti vizeket érő hatások 1. prioritástengely: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás A beruházási prioritás kizárólag vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag mind kedvező hatásokat érnek el a felszíni és felszín alatti vizek esetében. Azonban ezen hatások a mértéke különböző. A prioritástengely azon intézkedései, amelyeknek a központi eleme a vízvisszatartás19 (3. és 5. intézkedés), rendelkeznek a legnagyobb mértékű pozitív hatással. A projektek általában az is jellemzője, hogy a területeken található csatornák, vízfolyások, tavak és tározók a jelenleginél több víz befogadására, vezetésére, tározására lesznek alkalmasak, és ezt a többletvizet szükség esetén hasznosítani is lehet. A vízvisszatartásnak köszönhetően nem csak a felszíni vizek mennyiségi – és ezen keresztül a minőségi – állapota javul, de közvetlen módon a felszín alatti vizek süllyedése is mérsékelhető. A vízvisszatartási és vízkormányzási infrastruktúra működése esetén számíthatunk talajvizekre gyakorolt pozitív mennyiségi változásokra. A területen visszatartott és oda bevezetett többletvíz beszivárgása a talajvíz szintjét csak lokálisan emeli, de a rendszer tartós működtetése mérsékelni fogja a talajvízszint csökkenés jelenlegi tendenciáját, és mérsékli a klímaváltozásból eredő extrém száraz időszakok tragikus vízhiányát. A területi alapú projektkiválasztás elengedhetetlen az ilyen projektek esetében, hiszen úgy érhető el a legnagyobb mértékű pozitív hatás, ha valóban a legsérülékenyebb területeken történnek a beavatkozások. Pozitívan értékeljük a dokumentum azon célkitűzését, hogy a jelenleg is üzemelő belvízelvezető csatornák kettős funkcióval történő ellátását kívánják preferálni, így a már most rendelkezésre álló infrastruktúra is felhasználásra kerülne e fejlesztések során. Az árvízi vésztározás során a tározott vizek vízminőség romlása bekövetkezésére számítanunk kell. Ennek mértéke azonban csökkenthető olyan szintre, hogy az a használatokat jelentősebben ne zavarja. A tározók területén és a környezetében lévő belvízcsatornák eredeti kiépítettségéhez közeli állapot elérését szolgáló rekonstrukciós munkái, és a tervezett új csatornák és kisműtárgyak nem csupán a feltöltés utáni levezetésnél fejtik ki hatásukat, hanem eleve javítják a térség vízgazdálkodását, tájhasználati lehetőségeit. Az árvízi védekezés káros hatásait mérsékelheti, hogy a mezőgazdaságilag kevésbé értékes, alacsony fekvésű területek vésztározó funkcióját

19

A domborzati viszonyok alapján mélyfekvésű, vizenyős adottságú területeken, csatornákban, holtágmaradványokban, anyagnyerőhelyeken való vízvisszatartás, ehhez kapcsolódóan az ártéri tájgazdálkodás mozaikos tájszerkezetének támogatása a kistáji vízkörforgás javítása, a talaj vízháztartásának javítása érdekében

9-1 melléklet


- 99 -


kívánja a 4. intézkedés támogatni, továbbá az agrár-környezetvédelmi szempontok alkalmazását is tervezi a dokumentum. Az ideiglenes védvonalak, állandó jellegű árvízvédelmi töltéssel helyettesítése környezetbiztonsági szempontból előnyös, azonban csak az érintett belvíz öblözetekre gyakorolt hatások figyelembevételével ajánlott a fejlesztéseket tervezni, ellenkező esetben negatív hatásokat generálnak az új vonalas létesítmények. Ilyenek lehetnek a belvízzel érintett területek növekedése, a felszíni lefolyás megváltozása, illetve közvetett hatásként a felszín alatti vízmozgások megváltozása. A tervezett hullámtéri beavatkozások elsősorban a felszíni vizek lefolyására hatnak. Ez tulajdonképpen a beavatkozások célja is, azaz az árvizek minél hatékonyabb levezetése. A víz áramlási sebességének a növelése az oxigénviszonyok szempontjából kedvező. Az 1-2 intézkedések csak közvetett módon fejtik ki kedvező hatásukat, hiszen ezek inkább későbbi projektek megalapozására, előkészítésére alkalmasak. A prioritás 6. intézkedésének csak akkor lesz pozitív hatása a természetes vizek állapotára, amennyiben olyan természeti (vagy ipari) katasztrófa kialakulását sikerül megelőzni a fejlesztéseknek köszönhetően, amely befolyásolja azok állapotát. 2. Prioritástengely: Települési szennyvízkezelés fejlesztése

vízellátás,

szennyvízelvezetés

és

–tisztítás,

1. intézkedés: Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával Az ivóvíz hálózatok rekonstrukciójának kettős hatása lesz a felszín alatti vizek mennyiségi állapotára, és ennek következtében a minőségi állapotára is. A régi elavult hálózatok felújításának köszönhetően valószínűleg jelentősen lecsökkennek a jelenleg még magas hálózati veszteségek. Ez természetesen a felszín alól kivett víz mennyiségének csökkenésével jár, illetve bizonyos esetekben a felszíni vízkészleteket is kisebb terhelés éri. A kettős hatás abból adódik, hogy a nagyobb városok alatt a hálózati veszteség, jelentős mértékben növelheti a talajvíz készleteket, ami a rekonstrukciók után lecsökken, esetleg teljesen megszűnik. Bizonyos szárazodó alföldi területeken ez a talajvíz szintjének további csökkenéséhez is hozzájárulhat. Az említett potenciális negatív hatás mértéke jelentősen kisebb, mint a feltételezett pozitív hatásé. 2. intézkedés: Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések A szennyvízelvezetési és tisztítási intézkedés hatása kettős. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hiszen a még csatornázatlan települések területén bevett gyakorlat szerint, a keletkezett szennyvizeket elszikkasztják. Amennyiben ez a gyakorlat párosul az illegális kutak létesítésével, akkor a számtalan helyen áttört vízzáró rétegeken keresztül nem csak a talajvíz szennyeződhet, de a mélyebb rétegvizek is veszélyeztetettek. Az intézkedésnek köszönhetően tovább bővülhet a csatornázott települések száma.

9-1 melléklet


- 100 -


A felszíni vizek esetében már nem ennyire egyértelmű a pozitív hatás. A tisztított szennyvizek befogadói esetében két nagyobb csoport különíthető el. A nagy és állandó vízhozamú befogadók esetében a bevezetett tisztított szennyvíz általában jobb minőségű lesz a szennyvíztisztító telepek rekonstrukciós projektjeinek köszönhetően. Olyan esetekben, ahol kisvízfolyás vagy még rosszabb esetben időszakos vízfolyás a befogadó, akár negatív hatással is lehet egy projekt. Korábban csatornázatlan területek rákötése olyan tisztító telepre, amelyek csak kis vízfolyásba tudják kibocsátani a tisztított szennyvizet, jelentősen megterhelik a felszíni vizeket. Aszályos időszakokban elfordulhat, hogy csak a tisztított szennyvíz folyik a mederben. Ez még egy megfelelő hatékonyságú szennyvíztisztítási technológia mellett is terhelő hatású. Pl. időszakos vízfolyásoknál és állóvizeknél az elfolyó víz határértékek maximális szigorításával sem lehet feltétlenül eredményt elérni (gyakorlatilag a befogadóra előírt immissziós határértékeket kellene az elfolyó vízre teljesíteni, ami irreális követelményt jelent). A várható projektek értékelése alapján az érintett 1,5 millió LE csaknem 70 %-a az egyértelműen a terhelésre kedvező, s további 25 %-a a bizonytalan hatású fejlesztés, s alig 5 % az egyértelműen terhelést növelő beruházás lesz. Külön vizsgálva a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete alapján fejlesztendő, de jelenleg a KEOP-ban még projektelőkészítési pályázatként sem megjelent fejlesztési igényeket, megállapítható, hogy ezen hátralévő fejlesztések körében a zöldmezős beruházások és a csak hálózatbővítést, illetve már meglévő telepre kötendő új hálózatépítést tervező fejlesztések együttes aránya már csak 13 %, tehát ezen beruházások körében kisebb az aránya az egyértelműen terhelést növelő fejlesztéseknek. Az érintett lakosegyenértéket tekintve pedig szinte elenyésző a terhelést növelő hatásuk, mivel a fejlesztéssel érintett LE-nek mindössze 2,3 %-át teszik ki. 3. intézkedés: Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel A szennyvíziszapok hasznosításának stratégiai szintű kidolgozását támogatja az intézkedés. Amennyiben a dokumentum hatására a szennyvíziszapok energetikai célú hasznosítása is elterjed, a természetes vizek terhelése is csökkenhet, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint a keletkező iszap jelentős része szántóföldi kihelyezésre vagy hulladéklerakóra kerül. A várható pozitív hatás mértéke annak függvénye, hogy a stratégia hatására mely hasznosítási irányok terjednek el az országban. 3. prioritástengely: fejlesztések

Hulladékgazdálkodással

és

kármentesítéssel

kapcsolatos

1 intézkedés: Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése és 2. intézkedés: az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában A természetes vizekre (első sorban a felszín alatti vizekre) gyakorolt kedvező hatások megegyeznek a talajokra gyakorolt hatásokkal.

9-1 melléklet


- 101 -


A támogatott projektek révén kiszélesedik azon települések köre, akik a keletkezett szilárd hulladékokat megfelelő szolgáltatási színvonalú begyűjtési hálózattal juttatják el, a műszaki védelemmel ellátott lerakókba. Ez önmagában kedvező hatású a legtöbb környezeti elemre, de a talajok tekintetében kiemelkedő a pozitív hatás. További kedvező hatás, hogy az elkülönített gyűjtés támogatásának következtében kevesebb hulladék kerül a lerakókra, tehát a rendelkezésre álló kapacitások sokkal tovább használhatók lesznek. Továbbá kiemelten fontos projektelem, a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése (elektromos- és elektronikai hulladékok), hiszen ezek esetében rendkívül kis mennyiség elég ahhoz, hogy relatív nagy területű és mennyiségű talajt elszennyezzenek (pl. 1 db szárazelem, 1m3 talajt elszennyez), amennyiben ellenőrizetlenül vagy illegálisan a környezetbe kerülnek. Kiemelten fontos, hogy a lakosság számára a közszolgáltatás keretein belül, kis földrajzi távolságon belül elérhető legyen a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési lehetősége. Ez utóbbi azért is fontos, mert a házhoz menő szelektív gyűjtés kiterjesztésével „kényelmessé” válik a nem veszélyes hulladékáramok elkülönített gyűjtése, így a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését csak az igazán környezettudatos lakosok fogják alkalmazni. Csak a könnyű elérhetőséggel és a megfelelő tájékoztatással érhető el, hogy minél szélesebb réteg vegye igénybe ezt a szolgáltatást. 3. intézkedés: Országos környezeti Kármentesítési Program A beruházási prioritás egyértelműen jelentős pozitív hatással lesz, elsősorban a felszín alatti vizek minőségére, hiszen ezek kármentesítése az egyik fő célja az intézkedéseknek. Országos szinten még számos, korábban elszennyezett területen szükséges a kármentesítés, így a kedvező hatások mértékét elsősorban majd a forrás határozza meg, hiszen nem mindegy, hogy hány projekt valósul meg és, hogy ezek mekkora környezeti kockázatú területeken valósulnak meg. 4. prioritástengely: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések A prioritástengely intézkedései között található olyan, amely határozottan és nagymértékben kedvező hatású a felszíni- és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi javulása tekintetében. Ilyen intézkedés elemek azok az élőhelyfejlesztések, amelyek a vízháztartás, illetve a vízminőség javítását célzó beavatkozásokkal, vízfolyások medermorfológiai és vízfolyás-dinamikai viszonyainak helyreállításával járnak. Országos szinten vizsgálva a kedvező hatások mértékét, csak a rendelkezésre álló források lehetnek korlátozó tényezők. 5. prioritástengely: alkalmazása

Energiahatékonyság

növelése,

megújuló

energiaforrások

Első sorban az 1. intézkedés fejt ki hatást a felszíni vizekre. Közvetett módon, kedvező hatás prognosztizálható, valamennyi megújuló energia hasznosítását támogató projekt esetében, hiszen ezeknél a projekt jellemzően kevesebb hűtővíz igénnyel rendelkeznek, mint a nagyméretű, fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművek. Továbbá több nagyságrenddel kevesebb károsanyag kibocsátással üzemelnek majd ezek a projektek a

9-1 melléklet


- 102 -


korábban telepített erőművekhez képest, ezért a levegőből kiülepedő szennyező anyagok kevésbé fogják terhelni a felszíni vizeket. A felszíni- és felszín alatti vizek szempontjából az is kedvező hatású lehet, ha a szennyvíziszapok, biológialiag lebomló hulladékok és állati trágyák energetikai hasznosítása előtérbe kerül, az egyéb hasznosítási technológiákkal szemben. Az említett anyagok bármilyen más hasznosítása vagy kezelése nagyobb terhelést jelent a természetes vizekre nézve, ezért ezeknek a projektelemeknek az OP-ban való megjelenése előrelépésként értékelhető. A vízenergiát hasznosító projektek esetében csak akkor beszélhetünk kedvező hatásokról, ha valóban csak a meglévő duzzasztókat használják fel erre a célra, új helyszínen nem létesül vízerőmű, ellenkező esetben inkább negatív hatásokkal kell számolni. Hivatalos álláspontok és becslések szerint Magyarországon reálisan kb. 30 %-kal bővíthető a közeljövőben a vízenergián alapuló áramtermelés, további kis és „törpe” vízerőművek létesítésével. Ezeknél előnyös, hogy a vízkészletek szempontjából a duzzasztás állandó, könnyen hozzáférhető, tartalékot jelent, ami az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb lehet, vízpótlási lehetőségeket jelent vízhiányos területek, holtágak szempontjából, és árvízvédelmi hasznokkal járhat. Viszont hátrányos, hogy az erőmű megváltoztatja a vízjárást, az érintett kisvízfolyás hidromorfológiáját, megváltoznak a hordalékviszonyok, megváltozik a vízminőség, a tározott mennyiség az állóvízjelleg, a duzzasztás alatti szakasz a vízhiány miatt okozhat minőségi problémát. A fejlesztések megváltoztatják a vízi és vizes élőhelyeket, a meglévő védettség gyakran tovább már nem biztosítható. Tehát az ilyen fejlesztések csak nagyon komoly környezeti értékelések után jöhetnek szóba. Termálvíz hasznosítás környezetvédelmi korlátja a felszín alatti vizek mennyiségi védelme (mert a korlátozottan utánpótlódó felszín alatti vizek egységes hidraulikai rendszert alkotnak, valamint mert a különböző rétegek igénybevétele kihat az egész rendszerre). A termálvizek jó részét eddig visszasajtolás nélkül termelték ki, ami visszahathat az érintett víztestekre, ugyanakkor ez az új projekteknél megoldott. A becslések szerint ma Magyarországon a hévízkutakkal közel négyszer annyi hőmennyiséget veszünk ki, mint amennyi tényleg hasznosul, ezen feltétlenül javítani kell.

2.2 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) az EU források felhasználásának irányadó stratégiai dokumentuma a gazdaságfejlesztés területén, elsősorban Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli részén. A 2014 és 2020 között megvalósuló program uniós forrása 2 586 milliárd forint. A program fő célkitűzése, hatóköre a hazai kis-és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése és növekedésének elősegítése. A vállalkozások hozzáadott értékének, profitjának, méretének növekedése a gazdasági és foglalkoztatás növekedés alapja, illetve a versenyképesség megőrzésére, javítására irányuló elképzelések motivációjának és pénzügyi hátterének forrása.

9-1 melléklet


- 103 -


Emellett a program másodlagos célkitűzése a foglalkoztatás bővítése versenyképes munkahelyek létrehozásán keresztül. A program stratégiai céljai a következők:  Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése – a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, információ, illetve technológiai, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön; a külföldi piacok elérhetősége könnyebbé váljon számukra.  Gazdasági együttműködések erősítése – Az alacsony méretgazdaságossági adottságokból fakadó hátrányok mérséklése közös fejlesztési, termelési és piacra jutási tevékenységek, valamint tudástranszfer támogatásával.  Versenyképességi akadályok lebontása – A finanszírozási, tőke-, információ-, tudáshiányból, illetve elavult termelési és értékesítési módszerekből fakadó versenyképességi gátló tényezők megszüntetése. A GINOP meghatározott prioritástengelyei és az ezen belül kitűzött specifikus célok, intézkedések rendszere az alábbi: 1. prioritási tengely: Kis és középvállalkozások versenyképességének javítása Beruházási prioritás: 3a – A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, többek között üzleti inkubátorházak segítségével 1.1. egyedi célkitűzés: Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése Beruházási prioritás: 3c - A korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása 1.2. egyedi célkitűzés: A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése Beruházási prioritás: 3d - A kkv-k segítése abban, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és részt tudjanak venni az innovációs folyamatokban 1.3. egyedi célkitűzés: Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése 2.

prioritási tengely: Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció Beruházási prioritás: 1a - A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek 2.1. egyedi célkitűzés: A K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel Beruházási prioritás: 1b - A vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és

9-1 melléklet


- 104 -


szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése. 2.2. egyedi célkitűzés: K+I aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében 2.3. egyedi célkitűzés: Stratégiai K+I hálózatok számának növelése a K+F tevékenységet folytató vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek (kutató-ismeretterjesztő szervezetek) között 3.

prioritási tengely: Infokommunikációs fejlesztések

Beruházási prioritás: 2.a – A szélessáv alkalmazásának kiterjesztése, nagysebességű hálózatok kiépítése, valamint feltörekvő technológiák és hálózatok fejlesztése a digitális gazdaság érdekében 3.1. egyedi célkitűzés: Az NGA fehér foltok csökkentése, az újgenerációs szélessávú hálózatok kiépítésének ösztönzése 3.2. egyedi célkitűzés: Nagy sávszélességű kapcsolat biztosítása az állami és önkormányzati intézményeknél Beruházási prioritás: 2.b – Az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása 3.3. egyedi célkitűzés: Az IKT szektor termékesítési képességének növelése 3.4. egyedi célkitűzés: Infokommunikációs megoldások használati szintjének növelése a vállalkozások körében Beruházási prioritás: 2.c – Az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e-kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése 3.5. egyedi célkitűzés: Állampolgárok IKT-hoz való hozzáférésének növelése 3. prioritási tengely: Energia Beruházási prioritás: 4.b – Az energiahatékonyság felhasználásának támogatása a vállalkozásokban

és

a

megújuló

energiák

4.1. egyedi célkitűzés: A vállalkozói szektor versenyképességének erősítése a közvetlen energiaköltségek összesített csökkentésével az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által Az alacsony energiahatékonysággal rendelkező termelő és szolgáltató vállalkozások körében a versenyképesség fokozása erőforrás-hatékonyságuk érdekében, környezetbarát módon valósul meg.

9-1 melléklet


- 105 -


5.

prioritási tengely: Foglalkoztatás Beruházási prioritás: 8i – A munkakeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése, ideértve a tartósan munkanélküli és a munkaerőpiactól távol eső személyeket, a helyi foglalkoztatást érintő kezdeményezések és a munkaerő mobilitásának támogatása révén 5.1. egyedi célkitűzés: Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja valósul meg 5.2. egyedi célkitűzés: A társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitásai erősödnek 5.3. egyedi célkitűzés: A nem állami szervezetek által szervezett munkaerő-piaci programokban résztvevő inaktívak és munkanélküliek száma nő Beruházási prioritás: 8ii – A fiatalok, különösen a nem dolgozó, és sem oktatásban, sem képzésben részt nem vevő fiatalok, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatát viselő és a közösségek perifériájára szorult fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja (ESZA), többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén 5.4. egyedi célkitűzés: A sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő (ún. NEET) 25 év alatti fiatalok Ifjúsági Garanciához való hozzáférése biztosított 5.5. egyedi célkitűzés: A fiatalok résztvétele nő a gyakornoki és a vállalkozóvá válást segítő programokban Beruházási prioritás: 8v – A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez 5.6. egyedi célkitűzés: A belső és külső munkaerő-piaci rugalmasság erősödik 5.7. egyedi célkitűzés: A jogszerű foglalkoztatással kapcsolatos tudatosság erősödik a munkáltatók és a munkavállalók körében

6. prioritási tengely: Versenyképes munkaerő Beruházási prioritás: 10iii– Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén 6.1. egyedi célkitűzés: A munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nő a munkaerőpiaci kompetenciákat javító formális képzésekben.

9-1 melléklet


- 106 -


Beruházási prioritás: 10iv– Az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése 6.2. egyedi célkitűzés: Kompetencia-alapú képzések elterjedtsége nő 7. prioritási tengely: Turizmus Beruházási prioritás: 6c– A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése 7.1. egyedi célkitűzés: A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken 8. prioritási tengely: Pénzügyi eszközök Hatás a felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz Az OP közvetlenül a felszíni és felszín alatti vizekre ható intézkedéseket a turizmusfejlesztési, illetve az infrastruktúra fejlesztési részekben tartalmaz(hat). A gyógydesztinációk, gyógyfürdők turisztikai és egészségmegőrzési hasznosításánál fontos megfelelő figyelmet fordítani a fenntartható használatra. A gyógyvízforrások is kimeríthető természeti erőforrásnak minősülnek; mivel ez egy valóban egyedülálló természeti és kulturális kincse hazánknak, ezért fontos olyan módon használni ezeket, hogy később is megőrizhessék funkcióikat. Ugyancsak a turisztikai attrakciók komplex fejlesztése során és a Bejárható Magyarország Program céljai között jelenik meg az ország természeti kincseinek bejárhatóvá tétele. Ehhez kapcsolódóan várhatóan történnek majd vízi útvonal- és kiszolgálólétesítmény-fejlesztési projektek. Ezen projektek kapcsán kötelező szempontként szükséges alkalmazni a tájba illeszkedő kivitelezéseket, illetve a fejlesztések során megvizsgálni a vizek állapotára és a VKI elvárásainak teljesíthetőségére vonatkozó hatásokat. Az esetleges intermodalitást szolgáló beruházások kapcsán is fontos megvizsgálni azok fenntarthatóságát és az alkalmazhatóságot folyóink hajózhatósági problematikájára figyelemmel. A megújuló energetikai beruházásoknál az esetleges vízi energia kihasználás esetében ugyancsak fontos a talaj és felszíni vizek mennyiségére, minőségére, élővilágára történő hatások előzetes elemzése, értékelése. A GINOP-ban ismertetett célok várhatóan a turisták számának növekedésével járnak, a természetvédelmi területek és egyéb turisztikai és örökségvédelmi attrakciók ökoszisztémája ezért jelentősebb bolygatásnak lesz kitéve.

9-1 melléklet


- 107 -


2.3 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az IKOP a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza, amelyek önmagukban az 1486/2014. (VIII.28.) Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia beavatkozásainak csak egy részét jelentik. Az IKOP meghatározott prioritástengelyei és az ezen belül kitűzött specifikus célok rendszere az alábbi: 1. prioritási tengely: NEMZETKÖZI (TEN-T) KÖZÚTI ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA 1. egyedi célkitűzés: Az országhatárok elérésének javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton A még el nem készült, az országhatárokig történő eljutást/megyeközpontok bekötését szolgáló gyorsforgalmi, vagy főút szakaszok kiépítése, meglévő kapacitáshiányos TEN-T szakaszok kiépítése, bővítése, környezeti és műszaki fenntarthatósági célú fejlesztése, TEN-T közúthálózati projektek előkészítése és korábbi fejlesztések értékelése, továbbá közlekedésbiztonsági beavatkozások, valamint Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis és az adatgyűjtés fejlesztése, NKS forgalmi és hatás modell megújítása, közúti hatósági szabályozáshoz kapcsolódó eszközök vizsgálata, egyes KÖZOP szakaszolt projektek megvalósítása 2. prioritási tengely: NEMZETKÖZI (TEN-T) VASÚTI ÉS VÍZI ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA 1. egyedi célkitűzés: A hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése TEN-T vasúti törzs- és átfogó hálózat vasútvonalai szűk keresztmetszeteinek felszámolása és informatikai fejlesztések, vasútvonalak villamos energiaellátásának fejlesztése: felsővezeték kiépítése, felsővezeték és energiaellátó berendezések korszerűsítése, motorvonat beszerzés, az interoperabilitás javítása vonalkorszerűsítésekkel (GSM-R, ETCS, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés, utastájékoztatás), csomópont- és állomáskorszerűsítés, továbbá projektelőkészítés, korábbi fejlesztések értékelése, a fejlesztések hatékonyságát növelő utazásszervezés, egyes NKS menedzsment eszközök előkészítése, egyes KÖZOP szakaszolt projektek megvalósítása, projektek nyomon követését célzó intézményi fejlesztések 2. egyedi célkitűzés: A dunai hajózás biztonságának javítása A vízi közlekedést segítő informatikai fejlesztések: RIS, elektronikus hajózási térkép és frissítése, megújítása, ECDIS bevezetése, hajóút kitűzési rendszer fejlesztése és kijelölés korszerűsítése

9-1 melléklet


- 108 -


3. prioritási tengely: FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE ÉS ELŐVÁROSI VASÚTI ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA 1. egyedi célkitűzés: A vidéki városi-elővárosi közösségi közlekedési teljesítmény megőrzése Városi/helyi autóbuszok beszerzése és autóbuszközlekedés infrastrukturális korszerűsítései, közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések: intermodális személyszállítási csomópontok, utazási láncok összekapcsolása, informatika rendszerek összekapcsolása, TEN-T hálózat részét nem képező elővárosi vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek megszűntetését célzó fejlesztések (lassújel megszűntetés, híd rekonstrukció, vasútvillamosítás, informatikai fejlesztések, stb.) és közlekedésbiztonsági fejlesztések, állomáskorszerűsítés (épületrekonstrukciós, energetikai, világításkorszerűsítés, akadálymentesítés, utastájékoztatási, vagyonbiztonsági, központi információs adatbázis létrehozás, P+R, B+R), közlekedésbiztonsági fejlesztések, állomáskorszerűsítés, közösségi közlekedéshez kapcsolódó informatikai rendszerek, járműbeszerzés, valamint közösségi közlekedés népszerűsítése, utazásszervezés, projekt előkészítés és korábbi fejlesztések értékelése, projektek nyomon követését célzó intézményi fejlesztések, egyes KÖZOP szakaszolt projektek megvalósítása 2. egyedi célkitűzés: A Közép-Magyarországi Régió városi-elővárosi közösségi közlekedési teljesítményének megőrzése Városi/helyi autó- és trolibuszok beszerzése és a (troli)buszközlekedés infrastrukturális korszerűsítései, közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések: intermodális személyszállítási csomópontok, utazási láncok összekapcsolása, informatika rendszerek összekapcsolása, TEN-T hálózat részét nem képező budapesti agglomerációs HÉV- és vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek megszűntetését célzó fejlesztések (lassújel megszűntetés, közlekedésbiztonság javítása, akadálymentesítés, villamosítás, stb.) és közlekedésbiztonsági fejlesztések, állomáskorszerűsítés, közösségi közlekedéshez kapcsolódó informatikai rendszerek, kötöttpályás járműbeszerzés és kötöttpályás közlekedés korszerűsítése, valamint közösségi közlekedés népszerűsítése, utazásszervezés, projekt előkészítés és korábbi fejlesztések értékelése, projektek nyomon követését célzó intézményi fejlesztések, egyes KÖZOP szakaszolt projektek megvalósítása 4. prioritási tengely: TEN-T HÁLÓZAT KÖZÚTI ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA1. egyedi célkitűzés: Megyei jogú városok közúti elérhetőségének javítása Nem TEN-T közutak 20 km-nél rövidebb fejlesztése korszerűsítése, közúti fenntarthatóságot növelő infrastruktúra kiépítése, projekt előkészítés és korábbi fejlesztések értékelése, egyes KÖZOP szakaszolt projektek megvalósítása Az új hálózati elemeket létrehozó projektek (gyakorlatilag csak az 1. és 4. prioritás, hiszen a 3. prioritásban megjelenő új városi kötöttpályás vonalak feltételezhetően már beépített

9-1 melléklet


- 109 -


területen valósulnak meg) esetében egyértelmű negatív hatások jelentkezhetnek, elsősorban a síkvidéki területeken, ahol jelentős töltésépítések szükségesek egy-egy új nyomvonal esetében. Ezek felszíni vizekre gyakorolt negatív hatásait (lefolyási viszonyok megváltozása) egyértelmű hazai kutatási eredmények támasztják alá. A töltésépítést igénylő közúti fejlesztések a területen előforduló belvizek gyakoriságát növelik, illetve korábban belvízmentes területeken is megjelenhet a víz. Különösen új csomópontok kialakítása jár negatív hatással, ezekben az esetekben már a talajvizek áramlási viszonyai is megváltoznak, ezért a negatív hatások a felszín alatti vizek esetében is egyértelműek. A jelenlegi gyakorlatban csak a pályatestek felületéről történő vízelvezetés kap kiemelt figyelmet, az érintett terület belvízöblözetére gyakorolt hatásokat nem veszik figyelembe – ahogy erre az illetékes Hatóságok fel is hívták a figyelmet a 2007-2013 közötti jelentős környezeti hatású konstrukciók hatásait vizsgáló, ÖKO Zrt. által készített értékelésben. A horizontális elvek között a megvalósítás során az érintett terület vízgazdálkodására gyakorolt hatások minimalizálása megjelenik. Az említetteken túl az intézkedéseknek kettős hatása van a felszíni vizekre, hiszen a nyomvonalak közvetlen közelében egyrészt a gépjárművek károsanyag-kibocsátásából, a gumikopásból és a fékek kopásából jelentős mennyiségű nehézfém, másrészt szintén a gépjárművekből, valamint az infrastruktúra karbantartása során egyéb szennyezőanyagok (pl. döntően szénhidrogének) kerül(het)nek a vizekbe. Az új utak (1. és 4. prioritás) esetében ezzel új területeken jelenik meg a szennyezés, mely esetében a hatások csökkentésének módját a vízjogi és környezetvédelmi engedélyezés során kell rögzíteni. Az is igaz viszont, hogy ezek az úthálózatok számos lakott területet mentesítenek a forgalomtól, tehát ezeken a területeken viszont csökken a terhelés. A vasúti infrastruktúra hatásai megegyeznek a közúti infrastruktúra hatásaival, annyi különbséggel, hogy mivel itt nem történik új vonalak létrehozása (kivéve a 3. prioritásban említésre kerülő új kötöttpályás vonalak és a 2. és 3. prioritásban is szereplő részleges második vágányok), így új terhelés megjelenésére nem, illetve nem jelentős mértékben kell számítani. A vasúti, illetve kötöttpályás hálózatot érintő korszerűsítések, fejlesztések (2., 3 prioritások) esetén a fenti javaslatot szükséges figyelembe venni. A 2., 3. prioritások intézkedési közvetett módon egyértelműen kedvező hatással lesznek a természetes vizekre, hiszen megvalósulásuk esetén elvártan többen fogják választani a vasúti, illetve kötöttpályás közlekedési módokat, az egyéni közlekedők száma remélhetőleg lecsökken. Ennek egyenes következménye, hogy az egyéni közlekedésből származó kibocsátások, káros anyagok mennyisége lecsökken, elsősorban a közutak közvetlen környezetében. Ezzel együtt a vasúti vonalas létesítmények esetlegesen már meglévő káros hatásait célszerű mérsékelni a rekonstrukciók keretein belül (lásd fenti javaslat). A 2. prioritásban szereplő vízi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések egyik célja a hajóközlekedés biztonságának növelése, a vízi balesetek számának csökkentése. Ezzel a felszín víz minőségére is kedvező hatással lehet az intézkedés. A városi és elővárosi területeken megvalósuló projektek olyan területeket érintenek, ahol jelentős mértékű már jelenleg is a beépítettség, ezért természetes vizekről csak elvétve

9-1 melléklet


- 110 -


beszélhetünk. A HÉV vonalak agglomerációs szakaszain azonban érvényesek a fentebb megfogalmazott javaslatok.

2.4 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A TOP tervezett beavatkozásai az országos fejlesztéspolitikai tervezés során feltárt, és az országos fejlesztési dokumentumokban (kiemelten OFTK, Nemzeti Vidékstratégia, PM) rögzítettek mellett az ezekkel összhangban folyó területi tervezés (megyei területfejlesztési koncepciók és programok) során feltárt fejlesztési szükségletekre alapozódnak. Az OFTK is tartalmaz az egyes megyékre és nagyvárosokra beazonosított fejlesztési szükségleteket és fejlesztési irányokat, biztosítva az országos és területi tervezés összhangját. Az igényeknek megfelelő válaszokat a TOP alábbi prioritástengelyei és az ezen belül meghatározott egyedi célok és intézkedések adják meg: Prioritási tengely

Egyedi célkitűzések A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek biztosításával

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet A munkahelyek elérhetőségének javítása érdekében javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

9-1 melléklet

Intézkedés

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése


- 111 -


Prioritási tengely

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

Egyedi célkitűzések

Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése

A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban

9-1 melléklet

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

Intézkedés

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések

A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése

5.2 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése

5.3 Helyi közösségi programok megvalósítása

Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében

6.1. Gazdaságfejlesztés

Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által

6.2. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal

6.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

6.4: Fenntartható városi közlekedésfejlesztés


- 112 -


Prioritási tengely

Egyedi célkitűzések A megyei jogú város önkormányzati energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése

Intézkedés

6.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

6.6.: Városi közszolgáltatások fejlesztése

A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése

6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja

A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés

A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten

6.9: Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális 7. Közösségi szinten irányított kínálatbővítés segítségével városi helyi fejlesztések (CLLD) A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével

7.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése

7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva

A TOP elsősorban a városok fejlesztésére fókuszál, amely mellett a várostérségek vidékfejlesztést célzó intézkedései is megjelennek. A TOP prioritástengelyei, valamint a hozzájuk tartozó egyedi célok és intézkedések igen tág szakterületet ölelnek fel a vállalkozások és a helyi gazdaságok fejlesztésétől, a

9-1 melléklet


- 113 -


foglalkoztatás ösztönzésén, az infrastruktúra bővítésén, a környezet fejlesztésén keresztül, a társadalmi befogadást segítő programokig, kompetenciafejlesztésig. A célok és intézkedések azonban eltérő mértékben hatnak a környezetükre és a fenntarthatóságra. Vannak olyan prioritások és intézkedések, amelyek kifejezetten és egyértelműen (néhány esetben még címükben is jelzett módon) a környezetállapot befolyásolására alakítottak ki. Ebbe tartozik a 3. prioritástengely szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló céljai. Mindezeken túl a 4. prioritáson belül is kiemelt szerepet kap a leromlott városrészek rehabilitációja és a 7. prioritás közösségi tereinek infrastrukturális fejlesztése. Ezek a prioritások, célok és intézkedések a környezeti hatásuk révén a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak, javítják az életminőséget, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez is. Vannak olyan prioritások és intézkedések, amelyek közvetett módon hatnak a környezetre, vagyis az adott intézkedés megvalósításának mikéntjétől függenek a környezeti hatások. Az 1. prioritástengely intézkedései közül a gazdaságfejlesztés és a vállalkozásfejlesztés, valamint a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés, de ide sorolhatóak a megvalósuló szolgáltatásfejlesztések is (4. prioritástengely). Az egészségügyi intézmények modernizációja, a kulturális és környezeti örökség megóvása szintén ebbe a csoportba tartozik. Közös jellemzőjük, hogy a tervezett intézkedések önmagukban nem járnak közvetlen környezeti hatással, de az energetikai fejlesztések, épületkorszerűsítések, építési tevékenységek már jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre. Bizonyos esetekben hozzájárulnak a fenntarthatósághoz (pl. foglalkoztatás-fejlesztés esetén, ha a munkavégzés minőségi fejlesztése valósul meg), de nagy részükről ez jelenleg egyértelműen még nem állapítható meg. Vannak olyan intézkedések, amelyeknek lehet kisebb-nagyobb mértékű környezetállapotbefolyásoló hatása, de ez vagy eleve elhanyagolható mértékű, vagy néhány megfelelő tervezési paraméter megválasztásával azzá tehető. Ezek általában beruházással, rekonstrukcióval járó intézkedések, amelyek területet foglalnak, építéssel járnak, esetleg kismértékű környezet-szennyezést, terhelést is jelentenek, de ezek lokális, kis volumenű, gyakran csak átmeneti jellegűek, tehát nem lesznek meghatározóak az értékelés szempontjából. Lásd pl. az infrastruktúrafejlesztés, eszköz jellegű beszerzések, intézményfejlesztés, foglalkoztatás bővítés, stb. Lehetnek olyan intézkedések is, melyek tartós, kedvezőtlen környezeti hatást okoznak. Ezek elsősorban a területi igénybevétellel és ennek során értékvesztéssel járó beavatkozások. Lehetőség szerint ezeket a pályázatok elbírálása során ki kell szűrni. Jelenleg ezek nem állapítatók meg, az adott pályázattól, az azt befogadó közegtől függ a kedvezőtlen folyamatok megjelenése. A felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó VKI célkitűzések nem jelennek meg a TOP-ban, a célok érvényesítésére a pályázati feltételek megfogalmazásánál kerülhet sor. A TOP prioritástengelyei és intézkedései közül néhány valamilyen, negatív vagy pozitív hatással van a felszíni- és felszín alatti vizekre. A többi intézkedés vagy egyáltalán nincs

9-1 melléklet


- 114 -


hatással a vizekre vagy csak olyan általános információk állnak rendelkezésre a vizsgált dokumentumban, amelyek alapján nem lehetséges prognosztizálni a hatásokat. 1. prioritástengely 1. intézkedésben ipari területek infrastrukturális fejlesztései is támogatott elemek lesznek, beleértve a vonalas létesítményeket is. Általánosságban elmondható, hogy az új vonalas létesítmények és ipari épületek terhelő hatásúak, első sorban a felszíni vizekre. A beépítésnek és a vonalas létesítmények korridor hatásának köszönhetően megváltoznak az érintett területek lefolyási viszonyai. Szélsőséges esetben, akár a belvizek is megjelenhetnek, korábban teljesen vízmentes területeken. A helyi termékek népszerűségének növekedésével csökkennek a szállítási távolságok- és igények, ezáltal csökkenek a közlekedésből származó terhelések. 2. prioritástengely 1. intézkedéseknek inkább csak közvetett kedvező hatásai lesznek (bár az 1. intézkedés kapcsán felmerül az öntözés módszerének kérdése). Megfogalmazásra kerültek vízvédelmi elemeket tartalmazó projektek is (Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hosszának növelése). A nagy léptékű, komplex csapadékvíz-elvezetési rendszerek / hálozatok kiépítése nem lehetséges. A 3. intézkedés keretében a munkavállalók földrajzi mobilitását elősegítő intézkedések csak abban az esetben támogathatók környezeti szempontból, amennyiben a közösségi közlekedési módokat preferálják. Amennyiben az egyéni közlekedési módok is támogatottak lesznek, valamennyi környezeti elem terhelése növekszik, köztük a természetes vizeké is. 3. prioritástengely az 1. intézkedése révén az érintett térségek közösségi és egyéni közlekedési káros anyag kibocsátása egyaránt csökken, ezért a többi környezeti elemhez hasonlóan a természetes vizek terhelése is csökken. A 4. prioritástengely 3. intézkedése a szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek komfortfokozatának emelése révén közvetett kedvező hatást ér el a felszíni és felszín alatti vizek tekintetében. Az 5. prioritástengely intézkedései (emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés) nem fejtenek ki szignifikáns hatást a felszíni és felszín alatti vizek állapotára. A horizontális, területi jellegű 6. prioritás felszíni és felszín alatti vizek állapotára hatást gyakorló intézkedések potenciális terhelése azonosak a kapcsolódó prioritástengelyek intézkedéseinél leírtakkal. A 7. prioritástengely 1. intézkedése közvetett módon javítja a települési környezet állapotát. A Víz Keretirányelv követelményei teljesítéséhez minden OP-nak a maga eszközeivel hozzá kell járulnia. A VGT Intézkedési Programjából a TOP-hoz az olyan intézkedések kapcsolhatók, amelyik a KEHOP-ban nem szerepelnek, de a vizek állapota szempontjából kiemelkedően fontosak, s mind a VGT, mind az NKP4 intézkedései között megtalálhatók. A fentieken túlmenően vannak olyan beavatkozások, amelyek a települési környezet minőségének javításával együtt vízvédelmi célokat is szolgálnak. Ezen intézkedések

9-1 melléklet


- 115 -


illeszkednek a 2. prioritás 1. beruházási prioritásába, amelyek a 2. specifikus célkitűzéshez tartoznak (a települési életminőség javítása környezeti infrastruktúra fejlesztések révén). Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás Az intézkedés célja: A csapadékvíz szabályozatlan lefolyásának megszüntetése és az abból származó szennyezésnek a csökkentése. Egyaránt szolgálja a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének védelmét, a belterületi vízvisszatartás elősegítését. Cél elsősorban a belterületi csapadékvizek biztonságos összegyűjtése és megfelelő hasznosítása, az elvezetés helyett. (VGT) A vízgazdálkodási intézkedéseket a TOP a „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” intézkedés közé sorolja. A prioritástengelyhez tartozó indikátor pedig az „Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza”. A korábbi változatokhoz képest változás, hogy a „Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés” c. intézkedés tervezett beavatkozásai köréből a 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése, sőt a szennyvízkezelés általánosságában kikerült. Mindazonáltal a települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések hozzájárulnak a települési környezetterhelés csökkenéséhez, az ember által létrehozott települési infrastruktúra valamint, a gazdaságot kiszolgáló létesítmények védelméhez. A beruházások a városi területek általános környezetminőség javulását eredményezik, ezáltal hozzájárulva egy élhető, egészséges település alapjainak megteremtéséhez. Ezen túlmenően, az érintett gazdasági szereplők és háztartások mentesülnek a potenciális vis major események által okozott anyagi károk alól.

2.5 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) A VEKOP átfogó célja, hogy biztosítsa a Közép-Magyarországi régió fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését. A VEKOP a rendelkezésre álló támogatási forrásokat három stratégiai cél mentén koncentrálja: 1. a regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható növelése (tudásgazdaság, innováció, vállalkozói környezet, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, turizmus, infokommunikációs beruházások támogatása), 2. a foglalkoztatás növelését segítő társadalmi környezet fejlesztése (napközbeni gyermekellátást biztosító intézmények, foglalkoztatás növelését támogató programok, oktatási és képzési rendszerek fejlesztése), 3. a versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakulása érdekében (a lakosság és a közlekedés energiahatékonyságának növelése, településrehabilitációs fejlesztések, társadalmi

9-1 melléklet


- 116 -


együttműködés erősítése, a közigazgatás és közszolgáltatások működésének javítása, természetvédelem). A VEKOP prioritástengelyei és a hozzájuk tartozó specifikus célok és intézkedések igen tág szakterületi kört ölelnek fel a vállalkozások és a helyi gazdaságok fejlesztésétől, a foglalkoztatás ösztönzésén, az infrastruktúra bővítésén keresztül, a társadalmi befogadást segítő programokig, kompetenciafejlesztésig. E sokrétű célokat és intézkedéseket környezeti szempontból, a valószínűsíthető környezeti hatások szerint csoportosítva alapvetően három csoport képezhető:  A VEKOP keretén belül tervezett tevékenységek többsége csak igen közvetett, áttételes módon befolyásolhatja csak a környezet állapotát. Nem várhatók számottevő környezeti változások például az 1. prioritástengely esetén a versenyképes vállalkozói tudás elterjesztése (1/1.) és a vállalkozások külpiaci jelenlétété támogató együttműködés erősítése (1/3.) célnál, vagy a 3. prioritástengely infokommunikációs céljainál, valamint a társadalmi együttműködés és a foglalkoztathatóságot szolgáló, 7., 8. és 9. prioritástengelyben szereplő programok többségénél. Ezek többnyire közvetlen pénzügyi forrást jelentenek a támogatottaknál (nem beruházást, beszerzést, új létesítmények építését, felújítást, korszerűsítést, stb.). Ugyanakkor ezen prioritástengelyeknek, intézkedéseknek is lehet olyan tartalmakat adni, sőt ezeket a pályázat elbírálásnál előnyben részesíteni, melyek megvalósítása környezeti szempontból (akár közvetlen módon) is előnyös lehet. Lásd pl. az anyag-, víz- és energiatakarékos megoldásokat alkalmazó vállalkozások kapjanak előbb támogatást a pénzügyi eszközök alkalmazásánál, vagy a K+F+I esetén az ökoinnováció kapjon előnyt.  Vannak olyan prioritások és intézkedések a tervezettek között, melyek egyértelműen befolyásolják a környezetállapotot. Ilyen az 5. prioritástengely egésze, mely az energiahatékonyság és a megújulók alkalmazásának növelésével, az intelligens energiahasználattal a kibocsátások csökkentését, áttételesen a levegőminőség javítását, illetve a kerékpárutak fejlesztésével a légszennyező és magas zajterhelésű közúti közlekedéstől akar forgalmat elvonni. (Ráadásul a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása közlekedésbiztonsági szempontú előnyökkel is együtt jár.) Ide tartozónak ítéljük az 1. prioritástengely vállalkozások kapacitásbővítő és infrastruktúra fejlesztő támogatásait is.  Önálló prioritásként (4. pt.) szerepelnek a turisztikai és természetvédelmi fejlesztések. Amennyiben a vonzerők fejlesztése és később turisztikai hasznosításuk jóval a táj terhelhetőségének határa alatt marad, akkor a kedvező gazdaságfejlesztési – foglalkoztatási eredmény érdekében a hasznosítás megengedhető, és az ezzel járó kedvezőtlen környezeti következmények elviselhetők. Ezeknél a támogatásoknál elővigyázatosnak kell lenni, hiszen egy természeti kincs akár el is tűnhet a túlhasználat miatt. A természetvédelmi felmérések hosszabb távon, áttételesen járulhatnak hozzá a védett értékek megőrzéséhez, a rehabilitációs programok viszont közvetlen módon javítják az élőhelyek állapotát.

9-1 melléklet


- 117 -


 A településfejlesztési prioritástengely integrált településfejlesztési akcióit között a környezetminőség-javítás csak bújtatottan jelenik meg a 6. prioritástengely 2. egyedi célkitűzésében „A leromlott településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása” keretében.  Vannak olyan intézkedések, melyeknek lehet kisebb-nagyobb mértékű környezetállapot befolyásoló hatása, de ez vagy eleve elhanyagolható mértékű, vagy néhány megfelelő tervezési paraméter megválasztásával azzá tehető. Ezek olyan általában beruházással, rekonstrukcióval járó intézkedések, melyek területet foglalnak, építéssel járnak, esetleg kismértékű környezetszennyezést, terhelést is jelentenek, de ezek lokális, kis volumenű, gyakran csak átmeneti jellegűek, tehát nem lesznek meghatározóak az értékelés szempontjából. Lásd pl. infrastruktúrafejlesztés, létesítmények korszerűsítése, eszköz jellegű beszerzések, intézményfejlesztés, foglalkoztatás bővítés, stb. A felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó célkitűzésekhez a VEKOP-ban nem kapcsolódik cél. A vizek jó állapotának elérését a pályázati feltételek között kellene megfogalmazni. A Blueprint – Az európai vízkészletek megőrzése a VKI-val igen szoros összefüggésben lévő dokumentum szintén a vizek mennyiségi és minőségi védelmével foglalkozik. Kicsit konkrétabban fogalmazza meg az előzőnél a beavatkozási területeket és ütemezést is ad hozzá. Kulcstémái a földhasználat javítása; a vízszennyezés kezelése; a vízfelhasználás hatékonyságának és rugalmasságának növelése; az irányításnak a vízgazdálkodásban részt vevők által történő fejlesztése. Fellépést tart szükségesnek a vízszennyezés, az energiatermelés és földművelés miatti vízkivétel, valamint a klímaváltozás káros hatásaival szemben. Fenntartható egyensúlyra van szükség a víz kínálata és kereslete között, figyelembe véve az emberek szükségleteit és azokét az ökoszisztémákét is, amelyektől az emberek is függnek. A VEKOP a Blueprint céljait jelenlegi formájában nem szolgálja, ezekre a célokra elsősorban a KEHOP ad(hat) választ. A VEKOP-on belül a célokat érvényesíteni a pályázati feltételek megfogalmazásánál lehetne.

2.6 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az EFOP prioritástengelyei az alábbiak: 1. prioritási tengely: Együttműködő társadalom. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése 2. prioritási tengely: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 3. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke 4. prioritási tengely: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 5. prioritási tengely: Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

9-1 melléklet


- 118 -


Az EFOP-ban tervezett intézkedések, beavatkozások esetében a közvetlen környezeti hatások alapvetően elhanyagolhatóak. Kismértékű kedvezőtlen környezeti hatásokra csupán a jelentősebb felújítást jelentő beruházásoknál kell számítani (Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés és a gyarapodó tudástőke területén - 2. és 4. prioritás tengely intézkedései -), jellemzően csak az építés ideje alatt. A Társadalmi együttműködés erősítése, a Gyarapodó tudástőke és a Pénzügyi eszközök alkalmazása prioritástengelyek mentén tervezett intézkedések keretében - 1., 3. és 5 prioritás - várhatóan megvalósuló fejlesztések tartós közvetlen környezeti következménnyel nem járnak. Közvetett hatást azonban számos intézkedés előidézhet, melyek alapvetően ugyan pozitívak, de hatásuk nagyon elnyújtottan, igen hosszú távon jelentkezik. Ilyenek például a komplex területi beavatkozások, melyek a társadalmi és területi kiegyenlítődést szolgálják. Ezzel a társadalmi polarizáció, a szegénység mértékének és a szegények számának csökkentése révén hosszú távon csökkentik a környezeti terhelések kockázatát, mérséklik a természeti erőforrások kényszerű túlhasználatát. Hasonlóak a környezeti szemléletformálást szolgáló tevékenységek is, melyek hatása szintén elnyújtott, de a tapasztalatok szerint folyamatosan erősödő tendenciájú. Elmaradásuk azonban kedvezőtlen hatást vált ki akár már rövidtávon is.

2.7 Vidékfejlesztési Program (VP) A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a munkaerő-igényes ágazatok fokozottabb támogatása mellett a 2014-2020-as ciklusban megerősödjenek a mikro-, kis- és közepes gazdaságok, javuljon a magyar vidék megtartó-képessége. Ennek elérése érdekében minél több vállalkozást, magánszemélyt és civil szervezetet kíván bevonni a vidékfejlesztésbe. 2020-ig mintegy 1250 milliárd Ft áll rendelkezésre a vidékfejlesztésben. A 2014-2020 közötti időszakra készülő Vidékfejlesztési Program eszközszintű célja, hogy az ország számára az EMVA források teljes körű felhasználását biztosítsa. Tartalmi tekintetben a KAP átfogó keretén belül, a VP végrehajtásának alapját jelentő EMVA forrásból finanszírozott vidékfejlesztésnek – az élelmiszeripari, a nem élelmiszeripari és az erdészeti ágazatot egyaránt beleértve – az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia: a) a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása; b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés biztosítása; c) a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területi megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve.

fejlesztésének

Prioritásonként tekintve a legnagyobb arányban a mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása elnevezésű 4. prioritás (26 %), illetve az erőforráshatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő

9-1 melléklet


- 119 -


elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban megnevezésű 5. prioritás (24,3 %), illetve az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3. prioritás (21 %) részesedik. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 2. (12,1 %), és a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6. prioritás (14,1 %) együttesen a források egy negyedével rendelkezik. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1. prioritás összege a 7 éves időszakra mindössze 72,5 millió euró (2,4 %). Az 1. prioritás intézkedései minden egyes prioritás eredményességének és hosszú távú fenntarthatóságának is alapvető feltételei. Az intézkedések közül a tárgyi eszközökbe történő beruházások (M04) kimagasló mértékben a VP forrásainak 40%-át felhasználó legjelentősebb beavatkozásai, amelyek a 2., 3., 4., 5. és 6. prioritások keretében valósulnak meg. A VP közel 13%-ának arányában részesedik a forrásokból az agár-környezetvédelem és éghajlatváltozás M10 kifizetéseit tartalmazó intézkedések csoportja, amely a 2007-2013 közötti időszak forrásaihoz mérten csökkent, azonban az előző időszak jelentős AKG forrását felhasználó, ugyanakkor környezeti célok felé történő elmozdulást nem hozó szántóföldi kifizetései kikerültek a támogatott műveletek közül. Pozitívuma a programnak, hogy nem tervez energetikai célú biomassza előállítást az élőhelyek és az alkalmazott kultúrák ökológiai folyamatait és egyensúlyát veszélyeztetve. A VP többi intézkedése 5% körül vagy jóval az alatt részesül a forrásokból. Külön ki kell emelni a tudás- és információátadás (M01), a tanácsadási szolgáltatások (M02), az együttműködések (M16) és a helyi fejlesztések (M19) témaköreit, amelyek a környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható, magas hozzáadott értékű termelést és foglalkoztatás bővítését biztosító (vidék)fejlesztés(ek) nélkülözhetetlen alapját képezik. A Vidékfejlesztési Operatív Program forrásai ellentétben a többi operatív program forrásaival felhasználhatóak a Közép-magyarországi régió területén is. Azzal a megszorítással, hogy azok a források, amelyekre a vidéki térségek jogosultak az agglomeráció területén nem vehetők igénybe. A Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek és műveleteinek áttekintő listája M01 Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (intézkedés) – 14. cikk 1.1. Szakképzéshez és készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek (alintézkedés) 1.1.1. Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 1.2 Demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek 1.2.1. Bemutató üzemi programok 1.2.2. Fiatal Gazda tájékoztatási szolgáltatás

9-1 melléklet


- 120 -


1.3. Mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak 1.3.1. Szakmai tanulmányutak és csereprogramok M02 Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások – 15. cikk 2.1. Segítség nyújtása tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez 2.1.1. Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó szaktanácsadás 2.1.2. Csoportos szaktanácsadás 2.1.3. Fiatal Gazdák kötelező tanácsadása 2.3. Tanácsadók képzésének támogatása 2.3.1. Szaktanácsadók továbbképzése M03 Mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei – 16. cikk 3.1. Támogatás minőségrendszerekhez történő csatlakozáshoz 3.1.1. Speciális mezőgazdasági termékek és élelmiszerek EU-s minőségrendszeréhez történő csatlakozás 3.1.2. Ökológiai termelés minőségrendszere 3.1.3. Magasabb minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítása nemzeti minőségrendszer keretében 3.1.4. Borok oltalom alatt álló eredet-megjelölései és földrajzi jelzései EU-s minőségrendszeréhez történő csatlakozás 3.2. Támogatás termelők csoportjai részére belső piacon végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységek során felmerülő költségek fedezésére 3.2.1. Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége M04 Beruházás tárgyi eszközökbe – 17. cikk 4.1 Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás 4.1.1 A vízkárelhárítás hatékonyságának javítása - vízvisszatartás létesítményeinek támogatása

9-1 melléklet


- 121 -


4.1.10 Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása a kertészeti ágazatokban (jó környezeti kritériumok a leírásban) 4.1.11 Fiatal Gazdálkodók kertészeti technológia- és eszközfejlesztése 4.1.12 Kis méretű gabonatárolók és gabonaszárítók építése, energiahatékonyságuk fejlesztése 4.1.13 Agrár-innovációs Operatív Csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása 4.1.14 Fiatal Gazda agrár-innovációs operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása 4.1.2. Meliorációs beavatkozások mezőgazdasági területeken 4.1.3 Vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztése 4.1.4 Fiatal Gazdák öntözéses gazdálkodásának üzemen belüli fejlesztése, meliorációs beavatkozások 4.1.5 Versenyképesség javítása az állattenyésztési ágazatokban 4.1.6 Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása az állattenyésztési ágazatokban 4.1.7 Fiatal Gazdálkodók technológiai fejlesztésének támogatása az állattenyésztési ágazatokban 4.1.8 Trágyatároló építésének támogatása 4.1.9 Kertészet versenyképességének javítása 4.2 Mezőgazdasági termékek feldolgozásába/forgalmazásába és/vagy kifejlesztésébe történő beruházások támogatása 4.2.1 Mezőgazdasági termékek értéknövelése 4.2.2 Erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban 4.2.3 Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása 4.2.4 Agrár-innovációs Operatív Csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása 4.2.5 A REL együttműködések mezőgazdasági termék-értékesítéshez kapcsolódó projektjeinek beruházási támogatása

9-1 melléklet


- 122 -


4.4 Az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos célok teljesítéséhez kapcsolódó nem termelő beruházásokhoz nyújtott támogatás 4.4.1. Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások 4.4.2. Vízvédelmi beruházások M05 A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése – 18. cikk 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése 5.1.1. Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása M06 Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése – 19. cikk 6.1. A vállalkozás beindításához nyújtott támogatás fiatal mezőgazdasági termelők számára 6.1.1. A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás 6.2. A vállalkozás beindításához nyújtott támogatás vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez 6.2.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása 6.3. A vállalkozás beindításához nyújtott támogatás mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez 6.3.1. Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 6.4. Nem mezőgazdasági tevékenységek létrehozására és fejlesztésére irányuló beruházások 6.4.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben – 20. cikk 7.2. Beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával és az energia-megtakarítással kapcsolatos beruházásokat is. 7.2.1. Kisméretű infrastruktúra fejlesztés a vidéki térségekben

9-1 melléklet


- 123 -


7.4. A vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások 7.4.1. Alapvető szolgáltatások fejlesztése M08 Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások –21-16. cikk 8.1. Erdősítés támogatása 8.1.1. Erdősítés támogatása 8.2. Agrár-erdészeti rendszerek létesítése és fenntartása 8.2.1. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 8.3. Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése 8.3.1. Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése 8.4. Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok helyreállítása 8.4.1. Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása 8.5. Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 8.5.1. Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 8.5.2. Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti, turisztikai funkcióinak fejlesztése 8.6. Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások 8.6.1. Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások 8.6.2. Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 8.6.3. Erdőgazdálkodási Innovációs Operatív Csoport együttműködési projektek kísérleti fejlesztései

9-1 melléklet


- 124 -


M09 Termelői csoportok és szervezetek létrehozása – 27. cikk 9.1. Támogatás a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozása érdekében 9.1.1. Termelői csoport és termelői szervezetek létrehozása M10 Agrár-környezetvédelem és éghajlatváltozás – 28. cikk 10.1 Agrár-környezetgazdálkodási és éghajlatváltozással kapcsolatos kifizetések 10.1.1. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 10.2 Mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének, fenntartható hasznosításának és fejlesztésének támogatása 10.2.1. Állati Genetikai erőforrások megőrzése támogatás 10.2.3. Növényi Genetikai erőforrások megőrzése támogatás M11 Ökológiai gazdálkodás – 29. cikk 11.1 Ökológiai gazdálkodásra és módszerekre való áttérés támogatása 11.2 Ökológiai gazdálkodásra és módszerekre fenntartásának támogatása 11.1.1. Ökológiai gazdálkodás M12 Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések – 30. cikk 12.1. Kompenzációs kifizetések mezőgazdasági Natura 2000 területeken 12.1.1. A Natura 2000 mezőgazdasági területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések 12.2. Kompenzációs kifizetések erdőgazdálkodási Natura 2000 területeken 12.2.1. Kompenzációs kifizetések erdőgazdálkodási Natura 2000 területeken 12.3. Kompenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken 12.3.1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések M13 Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára létesített kifizetések- 31. cikk

9-1 melléklet


- 125 -


13.2. Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken M14 Állatjólét – 33. cikk 14.1 Állatjóléti kifizetések 14.1.1. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás M15 Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzés – 34. cikk 15.1. Erdő-környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalások 15.1.1 Erdő-környezetvédelmi kifizetések 15.2. Támogatás erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és javítására 15.2.1. Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése és fejlesztése M16 Együttműködés – 35. cikk 16.1. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP 56. cikk szerinti operatív csoportjainak létrehozása és működtetése 16.1.1. Agrár-Innovációs Operatív csoportok 16.3. Egyéb együttműködések, az összekapcsolódó munkafolyamatok megszervezéséhez, eszköz-, és forrásmegosztáshoz és turizmus-fejlesztéshez kis gazdasági szereplők között 16.3.1. Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket 16.4.1 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért 16.5. Az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések, környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések. 16.5.1. A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései 16.9. A mezőgazdasági termelői tevékenységek diverzifikálása az egészségügyi ellátással, a szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában.

9-1 melléklet


- 126 -


16.9.1. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság M17 Kockázatkezelés – 36-39. cikk 17.1 Termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás 17.1.1. Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatás 17.3 Jövedelemstabilizáló eszköz 17.3.1. Jövedelemstabilizáló eszköz M19 LEADER helyi fejlesztések támogatása (CLLD - Közösségvezérelt helyi fejlesztés) – 35. cikk 19.1 Előkészítő támogatás 19.1.1 Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása 19.2 A közösségvezérelt Helyi Fejlesztési Stratégiák alkalmazására és működtetésére 19.2.1. A kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítése 19.2.2. Helyi gazdaság megerősítése 19.2.3. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás kialakítása és a klímarezíliencia fejlesztése 19. 2.4 Innovatív aprófalu kísérleti program 19.3 Együttműködés előkészítése és végrehajtása HACS-ok esetében 19.3.1. A Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása 19.4 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításához kapcsolódó működési és animációs költségek 19.4.1. Működési és animációs költségek M20 Technikai segítségnyújtási keret – 51-54. cikk A vizek állapotára hatással lévő intézkedések tartalma A Vidékfejlesztési Program több olyan műveletet tartalmaz, melyek közvetlenül vagy közvetett módon a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését illetve a vizek jó állapotának elérését és annak fenntartását szolgálják. Ezek a következők: 1. Elsősorban profit növekedést célzó beruházás jellegű támogatások - 4.1.4 művelet

9-1 melléklet


- 127 -


A vízgazdálkodással kapcsolatos művelet területén három célterületet azonosítottunk: a vízvisszatartást, a meliorációt és a vízfelhasználás hatékonyságának javítását, valamint az öntözött területek növelését célzó beruházások támogatását. A célterületek alapvető célja a felszíni és felszín alatti víztestek megfelelő jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása, ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása. Mindhárom célterület úgy szolgál ökológiai célokat, hogy közben hozzájárul a mezőgazdaság kiegyensúlyozottabb termeléséhez. A vízgazdálkodásnak kétségtelenül egyik kulcsszereplője a gazdálkodó, mint vízfelhasználó. Műveleti célterületek: A) célterület – A vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészletgazdálkodás biztosításával A1) célterület – Víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen. A2) célterület – Természetes szűrőmezők kialakítása (az összegyűjtött vizek befogadóba történő bevezetése előtt). B) célterület – Üzemen belüli mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása C) célterület – Vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztése C1) célterület – Víztakarékos öntözési technológiák, öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint víztakarékos öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyaiknak fejlesztése, rekonstrukciója. C2) célterület – Új öntöző rendszerek beszerzésének támogatása, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása. C3) célterület – Energiatakarékos öntözési technológiák beszerzésének támogatása, öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása. D) célterület - a 6.1 intézkedés alatt támogatott, továbbá a 1307/2013/EU rendelet alapján jogosult fiatal gazdálkodók A) vagy B) vagy C) típusú beruházásai – FIG tematikus alprogram elkülönített keretére. A 4.1.4 Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése művelet egészére elkülönített támogatási összeg kb. 174 millió €. Tehát összesen 54 mrd Ft támogatást

9-1 melléklet


- 128 -


terveznek nyújtani a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére 50 %-os támogatási intenzitással, azaz várhatóan összesen 108 mrd Ft-ot fognak fordítani a 2014-2021 periódusban erre a célra. 2.

Elsősorban környezeti célokat szolgáló beruházás jellegű támogatások – 4.4.2 művelet

A vízvédelmi művelet célja a vizeket érő szennyezések megakadályozása, a területi vízvisszatartás elősegítése mind az éghajlatváltozással összefüggő problémák mind a biodiverzitás megőrzésének, mind a vizeink mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása céljából. A mezőgazdasági termelés színtere széleskörű ökoszisztéma szolgáltatásaival hozzájárul a közjavak előállításához, megőrzéséhez, a gazdálkodás e funkciója azonban jelentősen visszaszorult az elmúlt évtizedekben. Sajnálatosan általános a mezőgazdasági élőhelyeken a területi vízvisszatartás hiánya, valamint a felszíni vizek állapotának romlása a szántóföldek közelsége és a parti védőzóna hiánya miatt. A mezőgazdasági táj ökoszisztéma szolgáltatásainak visszaállításához, fejlesztéséhez a nem termelő beruházások támogatása szükséges. A művelet alapvető célja a vizeket érő szennyezések megakadályozása, a területi vízvisszatartás elősegítése mind az éghajlatváltozással összefüggő problémák mind a biodiverzitás megőrzésének, mind a vizeink mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása céljából. A művelet keretében támogatható célterületek: A) célterület – Területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, fejlesztése a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken (jelen művelet által kialakított tározók öntözésre nem alkalmazhatóak). B) célterület – Erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése C) célterület – Partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése D) célterület – Vizes élőhelyek létrehozása A műveletre elkülönített támogatási összeg kb. 7,6 millió €, azaz 2,4 mrd Ft. A tervezett támogatási intenzitás 90 %-os, azaz várhatóan összesen 2,6 mrd Ft-ot fognak fordítani a 2014-2021 periódusban erre a célra. 3.

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések – 10.1.1 művelet

Az előttünk álló időszakot tekintve a Vidékfejlesztési Program (2014-2020) kiemelt szakmai célkitűzése az eddigi eredmények megőrzése, javítása, valamint az önkéntes vállalások rendszerének további közelítése a célterületek természeti, környezeti adottságaihoz. A rendszer két legfontosabb eleme az önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése.

9-1 melléklet


- 129 -


Az AKG kifizetések alintézkedés kialakításánál kiemelt figyelmet szenteltek a Magyarországon jellemző agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelőzi bizonyos környezeti problémák kialakulását, illetve megakadályozzák az eseti problémák felerősödését. Ezek révén a negatív folyamatok megállíthatóak, és irányuk pozitív beavatkozás felé irányul. Ennek megfelelően az alábbi - vizeinket közvetlenül vagy közvetve érintő - AKG prioritásoknak megfelelő előírások kerültek megfogalmazásra: Talajvédelem: a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különböző agrotechnikai módszerek, illetve a talaj szervesanyag-készletének növelését, pufferkapacitásának és víztározó képességeinek javítását célzó folyamatok alkalmazása révén. A környezetbarát gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása, javuló tápanyagszolgáltató képessége, vízgazdálkodása is kiemelt célként fogalmazódik meg. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználat-váltás elősegítésén, a transzportfolyamatok befolyásolásán, valamint a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vizek jó ökológiai állapotának/potenciáljának megőrzése, helyenként elérése. (Árvíz Irányelv, VízKeretirányelv, Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) Természetvédelem: a mezőgazdasági földhasználat minden ágában (szántóművelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínű, a természetközeli élőhelyek kialakításával és megőrzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelő táplálkozó-, szaporodási- és pihenőhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése a cél. A biológiai sokféleség megőrzésének és növelésének fent említett eszközei elsődlegesen a Natura 2000 területek és a Magas Természeti Értékű területek (MTÉ) megőrzését és fejlesztését szolgálják. Éghajlatváltozásra való felkészülés: Ösztönözni szükséges a természetkímélő gazdálkodási módokat, azaz a termőhelyi adottságokhoz és a növény igényekhez igazodó technológiákat, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajták alkalmazását. El kell kerülni a szántóterületek indokolatlan növekedését, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a szántóföldi művelésre a termőhelyi adottságok sem teremtenek lehetőséget (belvizes területek, hullámterek, erózióveszélyes területek). Elő kell segíteni az extenzív földhasználati módszerek (legeltetéses állattartás, ártéri tájgazdálkodás) minél szélesebb körben történő elterjesztését. A talajművelésnél fontos a víztakarékos technológiák, valamint a növények igényeihez igazított talajművelési módok kiválasztása. Minél kevesebb műveléssel, a talajforgatások számának csökkentésével és mindig „zárt” talajfelülettel törekedni kell a talaj vízkészleteinek megóvására, illetve a csapadék befogadására és a termőrétegben való tárolására. [Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) és Program] Az új AKG egyik fő jellemzője, hogy nem a megszokott célprogram struktúra alapján épül fel, hanem a vállalható kötelezettségeket előírás alapon határozza meg. Eszerint minden gazdálkodó (szaktanácsadói segítséggel, illetve a technikai feltételek rendelkezésre állása

9-1 melléklet


- 130 -


esetén önállóan) a saját területi adottságai alapján valójában egyénre szabott „célprogramokat” állíthat össze, amelyek az adott tájhoz és a gazdálkodó igényeihez történő jobb igazodást teszik lehetővé. A gazdálkodó az intézkedésbe bevonni kívánt területén egy „alapcsomag” mellé meghatározott számú előírás-kombinációt - tulajdonképpen személyre szabott „célprogramot” - választhat. Adott esetben lehetőség lesz akár a korábbi célprogramok tartalmának gazdaság szintű összeállítására is - tehát a szakmai tartalom nem csökken ugyanakkor a kötött célprogramos szerkezet ebben a formában megszüntetésre kerül. A támogatási összeget az alapcsomagra egy összegben, majd ezen felül előírásonként kell kiszámítani, vagyis az adott területre felvehető összes kifizetési összeg a felvett előírások számától és azok hozzáadott környezeti értékétől függ. (Megszüntethetőek a célprogramok közötti nagy aránytalanságok). A kötelezettségvállalási periódus ismét 5 éves lesz, az új szisztémától hatékonyabb forrásfelhasználás, kevesebb szankció és mérhetőbb környezeti hozadék várható. Meg kell jegyezni, hogy a struktúra komoly szaktanácsadó háttér működtetését igényli. Az intézkedés alapját a területhasználat adja, mely tekintetében 8 fő kategóriát különböztetnek meg. A földhasználati kategóriák mindegyikében az előírások az alábbi két kategóriába tartozhatnak: a.

b.

Agrár-környezetgazdálkodási alapcsomagok (kötelező): olyan előírások, amelyek túlmutatnak az 1305/2013/EU rendelet 28. cikk (3) bekezdésében felsorolt egyéb követelményeken. Ezeket az előírásokat, illetve előírás kombinációkat földhasználati kategóriánként (szántó, gyep, ültetvény, nádas), illetve területi lehatárolás kategóriánként [horizontális (A), zonális (ZA)] kell teljesíteni és a kifizetés nem előírásonként, hanem az összes előírásra vonatkozóan, egy összegben történik. Választható előírások (V): az alapcsomagon túli olyan előírások, amelyek különböző környezeti kihívásokat (vetésszerkezeti elvárások, talaj- és vízvédelem, biodiverzitás megőrzése, stb.) kezelnek, és amelyekből a támogatásra jogosultak szabadon választanak.

A gazdálkodók kiválasztása pontozási rendszer alapján történik, amely azokat részesíti előnyben, akik nagyobb környezeti vállalásokat tesznek a területeikre. Az előírások mindegyike önálló számértékkel rendelkezik, amely kifejezi az előírás – területi kategóriánként eltérő – környezeti hozzáadott értékét. A környezeti hozzáadott érték biztosítása érdekében az előírások számértékének minimális küszöbértéke lesz meghatározva, annak érdekében, hogy az előírások kiválasztását ne csupán a kifizetési összeg nagysága irányítsa. (Elképzelhető ugyanis, hogy alacsony kifizetési összegű előírásnak magas környezeti hatása van - így ez magasabb pontszámot

9-1 melléklet


- 131 -


kap - de lehet ennek a fordítottja is.) A környezeti hatás számértékét szakértői becsléssel, a többkritériumos csoportos döntéstámogatás módszerével lehet meghatározni. A kiválasztási kritériumok között a következő elemek szerepelnek:     

A választott előírások környezeti hozzáadott értéke; A bevont terület környezeti meghatározottsága; Szaktanácsadói javaslat alapján tett vállalás; A támogatást igénylő egyéb tulajdonságai (korábbi AKG résztvevő, fiatal gazda, stb.); Az intézkedésbe vont területek vonatkozásában legalább a kötelezettségvállalás teljes időtartamára fennálló földhasználat igazolása, az érintett területek arányától függően.

A támogatás intenzitása 100% gyep, ültetvény és nádas földhasználati kategória esetében. A támogatás mértékét szántóföldi gazdálkodás támogatása esetében a mezőgazdasági termelő tárgyévi egységes kérelmében bejelentett összes szántó, gyep és ültetvény hasznosítású módú terület méretétől függően kell megállapítani. A művelet egészére elkülönített támogatási összeg kb. 568 millió € (176 mrd Ft), mely nem csak a felsorolt előírásokra vonatkoztatott összeg, hanem a teljes AKG kifizetések forráskerete. 4.

Együttműködések támogatása – 16.5.1 művelet

Az agrár-ágazat szereplői közötti sajnálatos módon alacsony fokú együttműködési és innovációs készségek számos módon akadályozzák a versenyképesebb, erőforráshatékonyabb vagy a környezeti feltételekhez alkalmazkodóbb, összehangolt gazdálkodási struktúrák fejlődését. Ugyanakkor az agráriumra, illetve a vidéki térségek egyéb adottságaira épülő lehetőségek is számosak, amelyek együttműködésre alapozott, összehangolt fejlesztése szintén jelentősen hozzájárulhat az agrárgazdaság (beleérve a mezőgazdaságon túl a feldolgozást és az erdőgazdálkodást is) és a vidéki térségek sikerességéhez. Vízgazdálkodást érintő együttműködések támogatása: A tájgazdálkodás egyik legfőbb jellemzője, hogy az csak több gazdálkodó és érintett közös összefogásával valósítható csak meg, mivel egy kistáji rendszer több mezőgazdasági termelő tulajdonában áll, ugyanakkor a táji rendszerek helyreállítása egyidejű, összehangolt, közös cselekvést igényel. A művelet célja több gazdálkodó összehangolt cselekvésén alapuló, tájgazdálkodási célú komplex, térségi szintű mintaprojektek megvalósítása. A tájgazdálkodás olyan több termelő által megvalósuló összehangolt cselekvést jelent, amelynek eredményeképpen egy adott kistájban: 1. a vízrendszerek vízvisszatartást célzó rehabilitációjával javul a kistáji vízháztartás egyensúlya,

9-1 melléklet


- 132 -


2. táj természeteshez közelítő térstruktúrájának, egyben az ökológiai hálózat térbeli elemeinek visszaállítása 3. az élőhelyek fragmentálódásának megállítása, növekszik a biodiverzitás (élőhelyek rehabilitációja, létrehozása és fejlesztése), 4. csökken a talajok leromlása, 5. javul a felszíni és felszín alatti vizek minősége, a megújuló energiák használata révén javul természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatósága, segíti a szénmegkötés fokozását és az ÜHG kibocsátás csökkentését célzó törekvéseket, 6. amelyek összességében javítják a vidék klímaváltozás hatásaihoz történő rugalmas alkalmazkodóképességét (climate resilience). Tájgazdálkodási célterületek: a) Jogszabályok által jelenleg lehatárolt tájgazdálkodási mintaterületek:  Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése c. program által lehatárolt árvízi tározókhoz kapcsolódó tájgazdálkodási területek  Ős-Dráva Program célterületei,  Duna–Tisza-közti homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását szolgáló célterületek b) Egyéb, előkészítés alatt álló tájgazdálkodási területek. A közös cselekvési lehetőségek feltárására és az együttműködési formák és lehetőségek vizsgálatára mintaprojektek indítása szükséges jelen intézkedés keretében. A tájgazdálkodási célterületek lehetőséget biztosítanak továbbá az ún. „zöld pont” típusú agrárkörnyezetvédelmi kifizetési rendszer bevezethetőségének tesztelésére, amelyek a következő EU támogatási időszak agrár-környezetvédelmi kifizetéseinek alapjául szolgálhatnak. A műveletre elkülönített támogatási összeg kb. 14 millió € (4,4 mrd Ft). 5.

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek, tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások –M01 és M02 intézkedés

Az intézkedések keretében az agrárágazatok humán hátterének a fejlesztését célozzák, ami hozzájárul a vidéki területek gazdasági növekedéséhez, a mezőgazdasági termelők, élelmiszer feldolgozók, valamint erdőgazdálkodók fenntartható, környezetkímélő, erőforráshatékony és versenyképes gazdálkodásának elősegítéséhez, továbbá a vidéki területek népesség-megtartó képességének erősítéséhez. A szakmai csereprogramban az egyik elsődlegesen támogatott tématerület a hatékony vízgazdálkodási és öntözési gyakorlatok megismerése, ökológiai gazdálkodás gyakorlatának megismerése. Környezetgazdálkodás témakörében 16 000 fő képzését tervezik az M01 intézkedés keretében.

9-1 melléklet


- 133 -


A tanácsadási szolgáltatások célja az agrár-, erdő-, és élelmiszergazdaság szereplői számára az igényeiknek megfelelő olyan szakmai segítséget nyújtani, amely elősegíti elsősorban a hatékony tudásátadást és az innováció fokozását, továbbá a Vidékfejlesztési Programban érintett célcsoportok gazdasági versenyképességének növelését, figyelembe véve a fenntarthatóság, környezet-, és klímavédelem, valamint az erőforrás-hatékonyság követelményeit is. A szaktanácsadási tevékenység az erdőgazdálkodók esetében elsősorban a természetes élőhelyek megőrzésére, a vadon élő állatok, növények védelmére, továbbá a Víz Keretirányelv érvényesülésére irányul. Környezetgazdálkodás témakörében 18 000 fő képzését tervezik az M02 intézkedés keretében. A műveletekre elkülönített támogatási összeg kb. 24 millió € (7,5 mrd Ft). 6.

A kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése – 7.2.1 művelet

A 7.2 alintézkedés a vidéki települések olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatja, amelyek hozzájárulnak a vidéki térségek életminőségének javításához, ezáltal a népesség megtartásához, a helyi gazdaság fejlesztéséhez. A művelet célja a vidéki településeken élők életminőségének javítása, a fenntarthatóság növelése olyan – kizárólag – kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatásával, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez, a helyi gazdaság fejlesztéséhez, a szennyvízkezeléshez és a tanyasi térségek alapvető infrastruktúrával való ellátottság növeléséhez. Támogatható cél a 2000 lakos-egyenérték alatti településeken, illetve 2000 lakos-egyenérték alatti külterületi településrészeken a megfelelő szintű szennyvíz -elvezetés és -tisztítás, valamint a szennyvíziszap kezelés megvalósítása autonóm természetközeli szennyvízkezelési megoldások vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezések megvalósítása révén. Tanyákon a vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseket támogatják. A szennyvízkezeléshez kapcsolódóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) korm. rendelet 2. mellékletének 1. pont a) és b) pontjában megnevezett fokozottan érzékeny területeken (ivó-vízbázisvédelmi területek, nyílt karsztos területek) fekvő települések és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a nitrát szempontjából gyenge minősítésű felszín alatti vízestek területén fekvő települések előnyt élveznek. A támogatási intenzitás 7595 % között lehet, maximum 500 ezer Euro pályázatonként. A kis léptékű szennyvíz-kezelési megoldások részére 36,3 millió € (11,3 mrd Ft) kerül elkülönítésre, amely kb. 90-100 települési szennyvíz-kezelési megoldás kialakítását teszi lehetővé. A VP intézkedései által az alábbi célértékeket tervezik elérni.

9-1 melléklet


- 134 -


A célmutató elnevezése

T8: biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők vagy erdővel borított területek (4A kiemelt terület)

Célérték (2023), hektár

Arány a teljes területhez, %

Teljes terület, hektár

104 100

5,08

2 050 000

552 748

11,79

4 686 340

167 257

3,57

4 686 340

12 000

0,59

2 050 000

T12: a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4C kiemelt terület)

393 071

8,39

4 686 340

T13: a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek (4C kiemelt terület)

15 800

0,77

2 050 000

6 000

5,75

104 370

T9: biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4A kiemelt terület) T10: a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4B kiemelt terület) T11: a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek (4B kiemelt terület)

T14: hatékonyabb öntözőrendszerekre áttérő öntözött területek (5A kiemelt terület) Forrás: EU által elfogadott VP

A célmutatók utáni betűjelek az alábbi kiemelt területeket jelölik: Kiemelt területek:

4A 4B 4C 5A

4. prioritás A biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, beleértve a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása A vízgazdálkodás javítása, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítását is beleértve Talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása 5. prioritás A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása

Forrás: EU által elfogadott VP

9-1 melléklet


- 135 -


A célmutatókat részletezi az alábbi táblázat, bemutatva, hogy az egyes intézkedések által érintett területekből hogyan jönnek ki a fenti értékek, egy intézkedés több célértéknél is fegyelembe lett véve.

Intézkedések

Célmutató 2023: Terület, hektár

Arány a Összes teljes közkiadás, területhez, MFt %

Összes közkiadás, Euro

M01 -1.1-1.3. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (4A-4B-4C kiemelt terület), fő

16 000

4 436,6

14 306 962

M02 - 2.1 Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások (4A4B-4C kiemelt terület), fő

18 000

3 113,2

10 039 464

T8: biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők vagy erdővel borított területek (4A kiemelt terület) M15-Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából M15-Erdőállományok kézimunka igényes ápolása M15-Holtfa visszahagyás M08-8.5.Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás M12- 12.2. Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések T9: biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4A kiemelt terület) M10 - Ökológiai tájelemek létrehozása és fenntartása (pl. füves mezsgék, pufferterületek, virágsávok, sövények, fák) M10 - A jelentős teremészeti értéket képviselő szántó- és gyepterületek fenntartása (pl. kaszálási technikák, kézzel végzett munka, a téli tarló meghagyása a szántóföldeken), külterjes legeltetési módszerek bevezetése, szántóterület átalakítása gyepterületté M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre történő áttéréshez nyújtott kifizetések M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazásához nyújtott kifizetések M12-12.1 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések T10: a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4B kiemelt terület)

9-1 melléklet

104 100

5,08

35 853,5

115 619 162

500 1 600 2 500

0,02 0,08 0,12

262,3 77,8 850,6

846 000 251 000 2 743 000

9 500

0,46

9 139,3

29 471 962

90 000

4,39

25 523,5

82 307 200

552 748

11,79

156 723,4

505 396 172

41 057

0,88

13 432,1

43 315 389

159 097

3,39

52 049,4

167 847 133

26 134

0,56

20 817,1

67 130 175

84 669

1,81

44 556,9

143 685 545

241 791

5,16

25 867,9

83 417 930

167 256

3,57

83 843

270 374 380


- 136 -


Intézkedések

M10 - lecsapolás csökkentése, vizes élőhelyek kezelése M10 - Az öntözött területek és/vagy az öntözési arányok csökkentése, öntözési technikák M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre történő áttéréshez nyújtott kifizetések M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazásához nyújtott kifizetések T11: a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek (4B kiemelt terület) M15 - Szálaló erdőgazdálkodás T12: a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4C kiemelt terület) M10 - A növénytermesztés diverzifikálása, vetésforgó M10 - A műtrágyák és a növényvédő szerek használatának csökkentése, illetve a velük való jobb gazdálkodás (az integrált termelést is beleértve) M10 - Talajborítás, szántási technikák, talajvédő művelés, talajmegőrzéses mezőgazdaság M10 - Animal feed regimes, manure management M10 - Egyéb M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre történő áttéréshez nyújtott kifizetések M11- 11.1. Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazásához nyújtott kifizetések T13: a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek (4C kiemelt terület) M15 - Természetkímélő anyagmozgatás M15 - Véghasználat után facsoportok visszahagyása T14 (M04): hatékonyabb öntözőrendszerekre áttérő öntözött területek (5A kiemelt terület) Forrás: EU által elfogadott VP

9-1 melléklet

Célmutató 2023: Terület, hektár

Arány a Összes teljes közkiadás, területhez, MFt %

Összes közkiadás, Euro

41 057

0,88

13 432,1

43 315 389

15 396

0,33

5 037,0

16 243 271

26 134

0,56

20 817,1

67 130 175

84 669

1,81

44 556,9

143 685 545

12 000 12 000

0,59 0,59

7 380,6 7 380,6

23 800 800 23 800 800

393 071

8,39

171 152

551 924 418

46 189

0,99

15 111,1

48 729 813

97 511

2,08

31 901,2

102 874 049

56 454 35 925 46 189

1,20 0,77 0,99

18 469,1 11 753,1 28 543,2

59 558 660 37 900 966 92 045 210

26 134

0,56

20 817,1

67 130 175

84 669

1,81

44 556,9

143 685 545

15 800 15 000

0,77 0,73

4 102,0 3 868,5

13 228 000 12 475 000

800

0,04

233,5

753 000

6 000

5,75

12 436,3

40 104 289


- 137 -


2.8 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)20 A MAHOP-ból csak a 2013. november 11-i, előzetes társadalmasításra bocsátott 3.0 verzió érhető el. Fő célja a fenntartható fejlődés mellett a lakosság magas színvonalú haltermékekkel való ellátása (a halfogyasztás folyamatos növelése) és az ágazat, elsősorban kkv szereplőinek hosszú távú megélhetésének biztosítása. Ugyancsak cél a természetes vizeink halállományának növelése és a biodiverzitás megőrzése. A tervezett prioritástengelyek a következők: 1. A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Alprioritások: a) a vízi biodiverzitás és ökoszisztémák védelme és helyreállítása b) az akvakultúrához köthető ökoszisztémák fejlesztése és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása c) a magas szintű környezetvédelmet, állat-egészségügyet közegészségügyet szolgáló akvakultúra elő-mozdítása

és

jólétet,

illetve

Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése: 1. Fenntartható és erőforrás hatékony halgazdálkodás a természetes vizeken 2. Jó állapotú vízi- és vizes élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség 2. Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Alprioritások: a) a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítésének támogatása b) a halászati és akvakultúra vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása c) új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése d) a halászati és akvakultúra termékek piacának jobb szervezése

20

http://palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/772/filter?offset=0&theme_filter=

9-1 melléklet


- 138 -


Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése: 1. Innovatív, versenyképes és fenntartható akvakultúra ágazat, növekvő halfogyasztás 3. A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása Alprioritások: a) tudományos ismeretek és adatgyűjtés szolgáltatása b) ellenőrzés és végrehajtás támogatása, az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése: 1. Fenntartható és erőforrás hatékony halgazdálkodás a természetes vizeken 2. Jó állapotú vízi- és vizes élőhelyek, egészséges és stabil halállományok, magas szintű biológiai sokféleség 3. Innovatív, versenyképes és fenntartható akvakultúra ágazat, növekvő halfogyasztás 4. Halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősítése a vidéki régiókban 4. A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Alprioritások: a) a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás, a munkahelyteremtés és a munkaerő mobilitásának támogatása a part menti és kontinentális területeken a halászattól és akvakultúrától függő közösségekben b) tevékenységek diverzifikációja a halászati ágazaton belül és más tengeri ágazatokban Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése: 1. Halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősítése a vidéki régiókban 5. Technikai segítségnyújtás Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése: Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása.

9-1 melléklet


- 139 -


3

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódó további programok

3.1 LIFE program A LIFE program 2014-től új lehetőséget kínál kifejezetten LIFE programon kívüli uniós, nemzeti vagy magánforrások bevonását is igénylő „integrált projektek” megvalósítására. A természetvédelmi LIFE integrált projektek alapját az országos Natura 2000 priorizált intézkedési terv képezi. Elvárás, hogy ezek a projektek az intézkedési tervben azonosított prioritások és intézkedések megvalósítására irányuljanak. A KEHOP 2. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések prioritási tengelye az intézkedési terv finanszírozásának másik fontos pillére, amely így közvetlenül kapcsolódik a hazai LIFE integrált projektekhez. A források összekapcsolása érdekében az OP keretében megvalósítandó projektek azonosítása és kiválasztása során a LIFE integrált projektekhez kapcsolódó projektek elsőbbséget fognak élvezni. A KEHOP-ért felelős irányító hatóság a természetvédelmi szakterületért felelős szaktárcával együttműködésben alakítja ki a KEHOP forrásainak felhasználásához kapcsolódó eljárásrendet, biztosítva az Európai Bizottság által közvetlenül koordinált LIFE programmal való összhangot. A LIFE program kormányzati felelőse a környezetvédelmi szaktárca és az éghajlatpolitikáért felelős tárca, amelyek az irányító hatósággal együttműködésben felelnek a KEHOP-pal való összhang biztosításáért.

3.2 Ős-Dráva Program21 Az Ős-Dráva Program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremtheti meg hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A Program a tartós megoldásokat eredményező terület- és vidékfejlesztés első hazai mintaprogramjává válhat, és sikere esetén nemzetközi léptékben is modell-értékű lehet. Az Ormánságban uralkodó problémák (térség általános gazdasági hanyatlása, a lakosság kor- és képzettség szerinti összetételének kedvezőtlen alakulása, alacsony népsűrűség, inaktív népesség magas aránya, kedvezőtlen infrastrukturális ellátottság és közlekedési viszonyok, gyenge és tőkehiányos vállalkozói szféra, a legnagyobb létszámú munkavégzést a közfoglalkoztatási programok biztosítják) megoldásaként olyan összefüggő program vált szükségessé, amely a terület környezeti állapotának, infrastruktúrájának és szociális helyzetének javítása révén megteremti a természeti és társadalmi adottságokhoz jól illeszkedő tájgazdálkodási feltételeket. Éppen ezért a térség fejlesztése több pilléren kell, hogy álljon. Ezek a pillérek a következők: 21

http://www.osdrava.hu/szakmai-anyagok/

9-1 melléklet


- 140 -


1. A táji adottságokhoz igazodó vízrendezés (vízkormányzás átalakítása) 2. Tájhasználat-váltás, tájtagolás 3. Gazdaságfejlesztés – külterjes mezőgazdaság (gyümölcsészet, legeltető állattartás, háztáji baromfitartás, kertészet stb.) 4. Gazdaságfejlesztés – feldolgozó ipar 5. Turizmusfejlesztés 6. Humánerőforrás-fejlesztés 7. Infrastruktúra-fejlesztés 8. Kommunikáció, marketing Magyarország Kormánya 2012. július 17-én határozatot hozott az Ős-Dráva Programról (1242/2012. (VII.17.) Korm. határozat). A kormányzat szándéka szerint az Ős-Dráva Program tervezési területén (ami az Ormánság legnagyobb részét magában foglalja) meg kell teremteni a felszíni vízrendszerre alapozott komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távon is fenntartható fejlődés feltételeit. A 2012ben kezdődött, 43 önkormányzatra kiterjedő program költsége kb. 25 milliárd Ft. Az Ős-Dráva Program három összefüggő tanulmányból áll: A területfejlesztési program elemzi a térség adottságait, jövőképet fogalmaz meg, majd prioritásokon és intézkedéseken keresztül vázolja a megvalósításra javasolt feladatokat. Ezen javaslatok összegzik a másik két tanulmányban foglalt fejlesztési elképzeléseket is. A második a tájgazdálkodási program, mely a területek használatán keresztül tesz javaslatot a megfelelő tájhasználatra. A harmadik tanulmány a vízkormányzási rendszer elvi vízjogi engedélyes tervének dokumentációja. Jelenleg az Ormánságra és a környező területekre az Ős-Dráva Program a legrészletesebb, és az érintettekkel egyeztetett területfejlesztési program.

3.3 Bejárható Magyarország Keretprogram A Bejárható Magyarország Keretprogramról a 1184/2013. (IV. 9.) Korm. határozat döntött. A Bejárható Magyarország Program (BMP) fő célja az egészséges életmódra nevelés, az igény megteremtése a szabadidő hasznos eltöltésére, valamint a hazai turizmus fejlesztése. A BMP keretrendszerében öt jármód ötvöződik: természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenu és vitorlázás! Az erdőtörvény megalkotásának köszönhetően ma már lóháton is bejárható Magyarország számos szeglete, így a BMP kiváló lehetőséget teremt hazánk természeti- és kulturális értékeinek megismerésére, feltérképezésére. A keretprogram egy olyan aktív, szabadidős tevékenységrendszert foglal magába, amelynek elsődleges célja az emberek egészségi állapotának javítása, az egészséges életmódra nevelés, amelyet már gyermekkorban érdemes elkezdeni

9-1 melléklet


- 141 -


Az akciótervben szerepel több mint 24.000 km gyalogos turistaút felmérése és fejlesztése, turistajelzések felfestése, turistaházak újjáépítése, bicikliutak kialakítása és karbantartása, valamint a hazai turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A keretprogram fontos célja egyebek mellett az ún. „attrakciófejlesztés”, ami alatt a tematikus útvonalak (kastélytúrák, vártúrák, gasztronómia túrák, zarándokútvonalak) fejlesztése és népszerűsítése értendő, de nagy hangsúlyt kap a természeti örökségeink, nemzeti parkjaink fejlesztése is A BMP keretrendszere megjelenik a nemzeti alaptantervben is, így a jövőben az általános iskolákban a gyermekek már elsajátíthatják a túrázás, a kerékpározás, a lovaglás alapjait, sőt a vízi sportok közül a túrakenuzás és vitorlázás területén is jártasságot szerezhetnek.

3.4 EGT és Norvég Alap22 Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról szóló Együttműködési Megállapodások (Memorandum of Understanding) aláírására a donor országok (Norvég Királyság, Izland, Liechtensteini Hercegség) és Magyarország között 2011 októberében került sor. Az együttműködési megállapodásokat a Kormány a 235/2011. (XI. 15.) Korm. rendelettel, valamint a 236/2011. (XI. 15.) Korm. rendelettel hirdette ki. Az aláírt megállapodások értelmében Magyarország 153,3 millió euró hozzájárulásban részesül. A támogatások átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a Magyarország és a donor országok közti kétoldalú kapcsolatok erősítése. A kétoldalú kapcsolatok erősítésére az egyes programok keretében azon donor országok intézményeivel és szervezeteivel nyílik lehetőség, amelyek az adott program támogatását nyújtották. Így az EGT országok (Norvég Királyság, Izland és Liechtensteini Hercegség) által nyújtott, ún. EGT Alap esetében a Norvég Királysággal, Izlanddal és a Liechtensteini Hercegséggel, a Norvég Alap esetében pedig a Norvég Királyság szervezeteivel kiemelkedő fontosságú a partneri együttműködés fejlesztése. (Az alábbi táblázatból látható, hogy mely program mely Alap támogatásaiból részesül) Programkód/Alap

Program címe magyarul

Program címe angolul

HU02

Energiahatékonyság

Energy Efficiency

HU03

Megújuló energia

Renewable Energy

HU06

Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok

Children and Youth at Risk

EGT Alap

22

http://www.norvegalap.hu/altalanos-palyazati-utmutato

9-1 melléklet


- 142 -


Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása

Conservation and Revitalization of Cultural heritage and Natural Heritage

HU09

Zöld ipari innováció

Green Industry Innovation

HU11

Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés

Capacity Building and Institutional Cooperation between Beneficiary State and Norwegian Public Institutions, Local and Regional Authorities

HU12

Népegészségügyi kezdeményezések

Public Health Initiatives

HU07

Norvég Alap

Az EGT és Norvég Alapok két átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése és a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Az Alapok keretében megvalósuló programoknak, és az azok keretében támogatott projekteknek egyaránt hozzá kell járulniuk a két átfogó cél eléréséhez. A kétoldalú kapcsolatok erősítését az egyes programterületek forrásainak legalább 1,5%-át kitevő Kétoldalú kapcsolatok program szintű alapja szolgálja. Az egyes programokon belül ezen elkülönített alap addicionális forrásokat biztosít a donor országi szervezetekkel való partnerségek kialakításhoz. A Magyarország és a donor országok között létrejött Együttműködési Megállapodások minden programhoz meghatározzák azok célkitűzéseit, valamint a közép- és hosszútávon elérendő eredményeket (outcome), amelyek a kitűzött célokat támogatják és az adott területen kimutatható hatásokban tudnak testet ölteni. Az eredmények elérése érdekében a program operátor határozza meg azokat a kimeneteket (output), amelyeket a programvégrehajtás során meg kell valósítani. A várt eredmények és kimenetek megvalósulásának ellenőrzését, nyomon követését a program operátorok által meghatározott indikátorok teszik lehetővé.

3.5 Svájci Hozzájárulás23 Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. A programból Magyarország több mint 130 millió svájci frank, azaz (folyó áron) körülbelül 31 milliárd forint támogatásban részesül; ezzel a kedvezményezett országok közül a harmadik helyet foglalja el. 23

http://palyazat.gov.hu/svajci_hozzajarulas

9-1 melléklet


- 143 -


A kétoldalú megállapodás határozza meg Svájc és a támogatásból részesülő tagállamok közötti együttműködés kereteit, amelynek mentén a kétoldalú tárgyalások az egyes tagállamokkal – ennek keretében 2007 januárjában Svájc és Magyarország között is – megindulhattak a források fogadásának keretei, a támogatásterületek valamint a pályázati rendszer meghatározása érdekében. A kétoldalú megállapodás a Svájci Hozzájárulásból támogatható négy fő prioritásterületet rögzít az alábbiak szerint: 1. Biztonság, stabilitás, reformok 2. Környezetvédelem és infrastruktúra 3. A magánszektor támogatása 4. Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés A prioritásterületeken belüli konkrét támogatásterületeket a Keretmegállapodás rögzíti. A hazai szabályozás kialakítása érdekében megszületett a „Svájci Hozzájárulás” elnevezésű program területeiről és tárgyalási irányelveiről’ szóló 2032/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely kijelöli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy 2007 folyamán kialakítsa a Svájci Hozzájárulás lebonyolításának kereteit, amely az egyeztetések lezárulásával a Keretmegállapodás szintjén lezárult. A donor ország a többi országban is felmérte és kialakította azt a szerkezeti struktúrát, amely közel azonos módon kezeli a program lebonyolítását az egyes kedvezményezett tagállamokban. A tárgyalások lezárulásával a Kormány felhatalmazását követően 2007. december 20-án, Bernben került sor a Keretmegállapodás (kihirdette a 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelet) aláírására Svájc és Magyarország között. A Svájci Hozzájárulás végrehajtási szabályait rögzítő Kormányrendelet 2008 folyamán az érintett intézmények bevonásával elkészült, és a 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet által került kihirdetésre. Az első pályázati kiírások 2008 júliusában jelentek meg. A pályáztatás 2008-ban kezdődött, és a kiválasztási szakasz egészen 2012 tavaszáig tartott. A felhívások prioritási területenként más-más időpontban jelentek meg az NFÜ honlapján. Magyarország felelt a projektek kiválasztásáért, mely történhetett nyílt pályázati felhívás keretében – fő szabályként két körös döntési eljárás alkalmazására került sor – de a donor ország és más nemzetközi szervezet, illetve egyes magyar szereplők (Kormány, NFÜ) ajánlása is adhatott alapot a projektek kiválasztására. Minden projekt esetében Svájc hozta meg a végső döntést. A hozzájárulás segítségével közel negyven projekt és a pályázati alapokon keresztül százat is meghaladó kisprojekt valósul meg, melyek mindegyikére méltán lehet büszke Magyarország.

9-1 melléklet


- 144 -


4

EU stratégiai dokumentumok és programok

4.1 Erőforráshatékony Európa megvalósításnak ütemterve24 Mérföldkövek: A gazdaság átalakítása

I.

24

I/1

Fenntartható fogyasztás és termelés: Mérföldkő: 2020-ra már működnek azok a piaci és szakpolitikai ösztönzők, amelyek díjazzák a hatékonyságot növelő befektetéseket. Ezek az ösztönzők serkentették az innovációt, amelynek eredményeit erőforrás-hatékony termelési módszerek formájában széles körben alkalmazzák. A vállalkozások és a befektetők képesek a teljes életciklusra vonatkozó erőforrás-hatékonyság mérésére és értékelésére. A gazdasági növekedés és a jólét független az erőforrás-felhasználástól, és elsősorban a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások értékének növekedéséből származik.

I/2

A hulladék erőforrássá alakítása: Mérföldkő: 2020-ra a hulladékot erőforrásként kezeljük. A hulladékkeletkezés egy főre jutó mennyisége egyértelműen csökken. A hulladékok újrafeldolgozása és újrahasználata – a széles körű szelektív hulladékgyűjtés és a másodlagos nyersanyagpiac kialakítása révén – gazdasági szempontból vonzó lehetőséget jelent az állami és a magánszféra szereplői számára. Egyre több anyagot, köztük egyre több jelentős környezeti hatással bíró, illetve kritikus nyersanyagot hasznosítunk újra. Megvalósul a hulladékokra vonatkozó szabályozás teljes körű végre-hajtása. Nincs többé illegális hulladékszállítás. Az energiatermelési célra történő felhasználás a nem újrafeldolgozható termékekre korlátozódik, a hulladéklerakók gyakorlatilag megszűntek, és biztosított a magas szintű újrafeldolgozás.

I/3

A kutatás és innováció támogatása: Mérföldkő: 2020-ra a tudományos áttörések és a fenntartható innovációs erőfeszítések révén hatalmas előrelépés történt azon a téren, hogy az erőforrásokat hogyan értelmezzük, kezeljük, azok felhasználását hogyan csökkentjük, azokat hogyan használjuk, majd használjuk és dolgozzuk fel újra, hogyan helyettesítjük, óvjuk és becsüljük meg. Mindezt a beruházások jelentős növelése, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás és a tűrőképesség társadalmi kihívásai kezelésének összehangolása, valamint az európai kutatási térségen belüli megalapozott szakosodás és együttműködés tette lehetővé.

I/4

Környezeti szempontból káros támogatások és az árak helyes kialakítása: Mérföldkő: 2020-ra a környezeti szempontból káros támogatások megszűntek, és a

Erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve (http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0571:FIN:hu:PDF)

9-1 melléklet


- 145 -


rászorulókra gyakorolt hatásokat a folyamat során kellő mértékben figyelembe vették. Mérföldkő: 2020-ra érezhető elmozdulás történt a munkát terhelő adóktól a környezetvédelmi adók felé. Ennek nyomán – a tagállamokban alkalmazott bevált módszerekkel összhangban – a költségvetési bevételek között jelentősen megnőtt a környezetvédelmi adók aránya, többek között a tényleges adómértékek rendszeres kiigazítása révén. II.

Természeti tőke és ökoszisztéma-szolgáltatások II/1 Ökoszisztéma szolgáltatások: Mérföldkő: 2020-ra a hatóságok és az üzleti vállalkozások a természeti tőkéhez és az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kellő értéket társítanak, és megfelelő mértékben figyelembe veszik őket. II/2 Biológiai sokféleség: Mérföldkő: 2020-ra az Európai Unióban a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások károsodását sikerült megállítani, és a biológiai sokféleséget a lehetőségekhez képest sikerült helyreállítani. II/3 Ásványi anyagok és fémek II/4 Víz: Mérföldkő: 2020-ra a Víz Keretirányelv szerinti valamennyi vízgyűjtőgazdálkodási tervet végrehajtották. 2015-ben az Európai Unió valamennyi folyójának vízgyűjtő területén a vizek állapota – minősége, mennyisége és felhasználása – megfelelő. Az aszályok és az árvizek hatásai minimálisak, az érintett növényfajták alkalmazkodtak a körülményekhez, a talaj vízmegtartó képessége javult, és az öntözés hatékony. Alternatív vízellátási lehetőségekhez csak akkor folyamodnak, ha már valamennyi olcsóbban kivitelezhető módszert igénybe vették. A vízkivétel nem éri el a rendelkezésre álló megújuló vízkészletek 20 %-át. II/5 Levegő: Mérföldkő: 2020-ra a levegő minőségére vonatkozó átmeneti uniós előírásokat – a kritikus városi területek tekintetében is – sikerült teljesíteni, továbbá ezeket az előírásokat korszerűsítettük és további intézkedéseket határoztunk meg annak érdekében, hogy tovább közelítsünk a végső célkitűzéshez, azaz elérjük azt a levegőminőséget, amely az egészségre és a környezetre nem gyakorol jelentős hatást. II/6 Földterületek és talajok: Mérföldkő: 2020-ra az uniós szakpolitikák kialakításánál figyelembe vesszük az azok által az EU-ban és globális szinten a földhasználatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat, és a kisajátítás mértéke úgy alakul, hogy 2050-re összességében már ne nőjön a kisajátított területek nagysága; a talajerózió csökkent és a talaj szervesanyag-tartalma nőtt, a talajjavítási munkák a szennyezett területeken már javában folynak.

9-1 melléklet


- 146 -


II/7 Tengeri erőforrások: Mérföldkő: 2020-ra sikerült elérni az EU tengervizeinek jó környezeti állapotát, és 2015-re a halászat a legnagyobb fenntartható hozamon belül marad. III. A LEGFONTOSABB ÁGAZATOK III/1. Élelmiszerek: Mérföldkő: 2020-ra széles körben elterjedtek az egészségesebb élelmiszereket előállító és fenntarthatóbb termelésre és fogyasztásra irányuló ösztönzők, amelyek az élelmiszerlánc erőforrás-felhasználásának 20 %-os csökkenését eredményezték. A fogyasztásra alkalmas élelmiszer-maradékból származó hulladék mennyiségét sikerült a felére csökkenteni az Európai Unióban. III/2 Az épületek korszerűsítése: Mérföldkő: 2020-ra az épületek és az infrastruktúra felújítása és kivitelezése magas erőforrás-hatékonysági színvonalon valósul meg. Az életcikluson alapuló megközelítést széles körben alkalmazzák, valamennyi új építésű épület közel nulla energiaigényű és az anyagfelhasználás tekintetében hatékony, érvényben vannak a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó szakpolitikák, így a felújítások költséghatékony módon, évi 2 %-os ütemben haladnak. A nem veszélyes építési és bontási hulladék 70 %-a újrafeldolgozásra kerül. III/3 Hatékony mobilitás biztosítása: Mérföldkő: 2020-ra a közlekedési ágazat általános hatékonyabbá válása az erőforrások, azaz a nyersanyagok, az energia és a földterületek optimális felhasználása, az éghajlatváltozásra és az egészségre gyakorolt káros hatások csökkentése, az alacsonyabb levegőszennyezés és zajkibocsátás, a kevesebb baleset, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának mérséklődése révén nagyobb értéket teremt. A közlekedés kevesebb és tisztább energiát használ fel, jobban gazdálkodik a korszerű infrastruktúrával, valamint csökkenti a környezetre és a kulcsfontosságú természeti kincsekre – köztük a vizekre, a tájakra és az ökoszisztémákra – gyakorolt káros hatását. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás a közlekedésben 2012-től kezdődően évente átlagosan 1 %-kal csökken. IV. IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS IV/1 Az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos fellépések új lehetőségei: Mérföldkő: 2020-ra az érdekelteket valamennyi szinten sikerül mozgósítani annak érdekében, hogy a szakpolitikák, a finanszírozás, a kutatás és az innováció egymással összhangban legyen és egymást kölcsönösen erősítse. Az erőforrás-hatékonyabb gazdaság irányába történő átalakulás folyamatában az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó ambiciózus célkitűzések és stabil, naprakész mutatók irányt mutatnak a magán- és a közszféra döntéshozói számára. IV/2 Az erőforrás-hatékonyság támogatása nemzetközi szinten: Mérföldkő: 2020-ra az erőforrás-hatékonyság a nemzetközi közösség közös célkitűzése lesz, és – a

9-1 melléklet


- 147 -


Rióban elfogadott megközelítés megvalósításának irányába.

alapján

–

konkrét

előrelépés

is

történt

IV/3 Az uniós környezetvédelmi intézkedésekből származó előnyök jobb kihasználása: Mérföldkő: 2020-ra az uniós környezetvédelmi jogszabályok előnyeit sikerül teljes mértékben kiaknázni.

4.2 Jólét bolygónk felélése nélkül – Környezetvédelmi cselekvési program25 Környezetvédelmi cselekvési programban szereplő célkitűzések a következők: 1. sz. kiemelt célkitűzés: Az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése  A Biodiverzitás Stratégia és a Víz Keretirányelv végrehajtása;  A célkitűzések beépítése más politikákba;  Az éghajlatpolitikának széles körben kell támaszkodnia az ökoszisztémákra;  A megújuló energiákkal kapcsolatos döntéseknél messzemenően figyelembe kell venni a biológiai sokféleség megőrzését;  A földhasználattal kapcsolatos tagállami döntéseket fenntarthatóbban kell megtervezni. A fenntartható föld- és talajhasználat célértékeit is meg kell határozni;  További erőfeszítéseket kell tenni a tápanyagciklus költség és erőforrás-hatékonyabb kezelése és a műtrágyahasználat hatékonyabbá tétele érdekében is. E kihívások kezeléséhez a környezetre vonatkozó uniós szabályozást jobban érvényre kell juttatni, továbbá szükség szerint szigorítani kell a szabványokat, és a tápanyagciklus tárgykörét holisztikusabban – a túlzott tápanyagterhelés és az eutrofizálódás tárgyában meglévő uniós politikák összekapcsolásával és szerves egységbe foglalásával kell megközelíteni;  2020-ra az uniós és országos szintű számviteli és jelentéstételi rendszerek szerves részévé válik. Az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:  megálljon a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztémák romlása, ökoszisztémák és szolgáltatásaik pedig fennmaradjanak és javuljanak; 25

az

EU Környezetvédelmi Cselekvési Program: Javaslat a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról „Jólét bolygónk felélése nélkül” (2012. november 29. COM(2012) 710 final). http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/com/com_com(2012)0710_/com_com(2012)0710_hu.pdf

9-1 melléklet


- 148 -


 az édesvizek, valamint az átmeneti és a part menti vizek terhelésének hatása jelentősen csökkenjen, s ezáltal sikerüljön elérni, fenntartani és meghaladni a Víz Keretirányelv szerinti jó állapotot;  a tengervizek terhelésének hatása jelentősen csökkenjen, s ezáltal sikerüljön elérni, fenntartani és meghaladni a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben szerinti jó környezetvédelmi állapotot;  a levegőszennyezésnek az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásai tovább csökkenjenek;  az uniós földgazdálkodás fenntartható legyen, a talaj megfelelő védelemben részesüljön, és jó úton haladjon a szennyezett helyszínek helyreállítása;  a tápanyagciklus (a nitrogén erőforráshatékonyabb legyen;

és

a

foszfor)

kezelése

fenntarthatóbb

és

 az erdők és az általuk nyújtott szolgáltatások védelemben részesüljenek, és fokozódjon az éghajlatváltozással és a tűzvészekkel szembeni ellenálló képességük; 2. sz. kiemelt célkitűzés: erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása Ahhoz, hogy az Európai Unióból erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság váljon, a programnak biztosítania kell, hogy 2020-ra:  az Európai Unió elérje a 2020-ra kijelölt éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseit, és azon munkálkodjon, hogy – a középhőmérséklet növekekedés 2 °C alatt tartását szolgáló globális erőfeszítések részeként – 2050-ig az 1990 évihez képest 80–95%kal csökkentse üvegházhatású gázkibocsátását;  az Európai Unió iparának teljes környezeti hatása minden ipari ágazatban jelentősen csökkenjen, az erőforrás-hatékonyság pedig megnőjön;  a termelés és a fogyasztás teljes környezeti hatása csökkenjen, különösen az élelmiszer-ipari, a lakás- és a mobilitási ágazatban;  a hulladékkal, mint erőforrással való gazdálkodás biztonságos legyen, az egy főre jutó abszolút hulladékképződés csökkenjen, az energetikai hasznosítás az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra korlátozódjon, és ténylegesen megszűnjön az újrafeldolgozható és a komposztálható anyagok hulladéklerakóban való elhelyezése;  az Európai Unióban megelőzhető legyen vagy jelentősen visszaszoruljon a vízstressz. Ennek feltétele különösen, hogy:

9-1 melléklet


- 149 -


 maradéktalanul végrehajtásra kerüljön az éghajlat-változási és energiaügyi csomag, és megállapodás szülessen az uniós éghajlat- és energiapolitikának a 2020 utáni időszakra szóló keretéről;  általánossá váljon a „rendelkezésre álló legjobb technológiák”alkalmazása, és fokozott erőfeszítések történjenek az újonnan megjelenő innovatív technológiák, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának ösztönzésére;  lendületet kapjanak a karbonszegény, erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás felgyorsítására és költségeinek csökkentésére alkalmas innovatív technológiák, rendszerek és üzleti modellek bevezetéséhez szükséges köz- és magánszektorbeli kutatási és innovációs erőfeszítések;  egyöntetűbb uniós keret vonatkozzon a fenntartható termelésre és fogyasztásra; a termékekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatra kerüljön a termékek teljes élettartamra vetített környezeti teljesítményének és erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében; célértékek kerüljenek kijelölésre a fogyasztás teljes hatásának csökkentése érdekében;  maradéktalanul végrehajtásra kerüljön a hulladékra vonatkozó uniós szabályozás; ez magában foglalja a hulladékhierarchia alkalmazását, továbbá azon piaci alapú eszközök és intézkedések tényleges alkalmazását, amelyekkel biztosítható a hulladéklerakás tényleges felszámolása, az energetikai hasznosításnak az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra való korlátozása, az újrafeldolgozott hulladéknak jelentős, megbízható uniós nyersanyagforrásként való felhasználása, a veszélyes hulladék biztonságos kezelése és keletkezésének csökkentése, a jogellenes hulladékszállítmányok felszámolása, valamint az uniós környezetbarát újrafeldolgozási tevékenységek belső piaci akadályainak elhárítása;  a vízfelhasználás hatékonyabbá váljon vízgyűjtő kerületenkénti célértékek rögzítése és piaci mechanizmusok alkalmazása – például vízárképzés – révén. 3. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól Az uniós polgároknak a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól való megóvása érdekében a programnak biztosítania kell, hogy 2020-ra:  az Európai Unióban a levegő minősége jelentősen javuljon;  az Európai Unióban a zajszennyezés jelentősen csökkenjen;  az Európai Unióban mindenhol szigorú előírások garantálják a polgárok ivó- és fürdővizének biztonságát;  eredményes intézkedések történjenek a vegyi anyagok együttes hatása és az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályok tárgyában, és sor kerüljön

9-1 melléklet


- 150 -


a veszélyes anyagok – köztük a termékekben lévő anyagok –használatával kapcsolatos környezeti és egészségi kockázatok felmérésére és minimalizálására;  eredményes intézkedések történjenek a nanoanyagokkal kapcsolatos biztonsági aggályok tekintetében, egy a különböző szabályozásokon végigvonuló egyöntetű megközelítés részeként;  döntő előrelépés történjék az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. Ennek feltétele különösen, hogy:  felülvizsgált, a legújabb tudományos ismeretekhez igazított uniós levegőminőségi politika kerüljön végrehajtásra, és mérések szolgálják a levegőszennyezésnek a forrásnál történő visszaszorítását;  felülvizsgált, a legújabb tudományos ismeretekhez igazított uniós zajpolitika kerüljön végrehajtásra, és mérések szolgálják a zajszennyezésnek a forrásnál történő visszaszorítását;  fokozottabb erőfeszítések történjenek az ivóvíz-minőségi irányelv végrehajtására – különös tekintettel a kis ivóvíz-szolgáltatókra – és a fürdővízminőségi irányelv végrehajtására;  a nem toxikus környezet kialakítása érdekében olyan uniós stratégia kerüljön kidolgozásra, amely egy a vegyianyag-expozícióra és -toxicitásra vonatkozó átfogó tudásbázison alapul, és amely fenntartható helyettesítő anyagok feltalálásához vezet;  elfogadásra és végrehajtásra kerüljön az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós stratégiája, ami azt is jelenti, hogy a főbb uniós politikai kezdeményezésekbe és ágazatokba szervesen be kell építeni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos megfontolásokat. 4. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:  egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról;  javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása;  valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége;  az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt;  érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve.

9-1 melléklet


- 151 -


Ennek feltétele különösen, hogy:  nemzeti szinten létrejöjjenek olyan rendszerek, amelyek a környezetre vonatkozó uniós szabályozás végrehajtásának módjáról szóló információkat aktívan terjesztik, és amelyeket az egyes tagállamok teljesítményének uniós szintű felülvizsgálata egészít ki;  partnerségen alapuló végrehajtási megállapodások jöjjenek létre a tagállamok és a Bizottság között;  bővüljön a hatékony tagállami vizsgálatra és felügyeletre vonatkozó kötelező kritériumok alkalmazási köre az uniós környezetjogban, s ennek kiegészítéseképpen kialakításra kerüljön az alapos aggodalomra okot adó helyzetek kezelésére alkalmas uniós szintű apparátus;  nemzeti szinten egységes és hatékony mechanizmusok kerüljenek kialakításra az uniós környezetjog alkalmazásával kapcsolatos panaszok kezelésére;  biztosítva legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések összhangja az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és ösztönzésben részesüljön a peren kívüli vitarendezés, mint a környezettel kapcsolatban felmerülő jogviták békés rendezésének eszköze. 5. sz. kiemelt célkitűzés: a környezetpolitika tudományos alapjának megszilárdítása A környezetpolitika tudományos alapjának fejlesztése érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:  a politikai döntéshozók és a vállalkozások szilárdabb alappal rendelkezzenek környezet- és éghajlat-politikájuk kialakításához és végrehajtásához, a költségek és hasznok mérése tekintetében is;  az újonnan felmerülő környezeti és éghajlat-változási kockázatokat számottevően jobban értsük és tudjuk értékelni és kezelni;  megerősítést nyerjen a környezetpolitika és -tudomány közötti kapcsolódási felület. Ennek feltétele különösen, hogy:  az uniós és tagállami szintű erőfeszítések össze legyenek hangolva és a környezettel kapcsolatos ismeretek fő hiányosságaira összpontosuljanak, a környezeti fordulópontok kockázataira is kiterjedően;  következetes megközelítés jusson érvényre a kockázatkezelésben;  egyszerűbbé, ésszerűbbé és korszerűbbé váljon a környezeti és éghajlatváltozási adatok és információk gyűjtése, kezelése és megosztása.

9-1 melléklet


- 152 -


6. sz. kiemelt célkitűzés: a környezet- és éghajlat-politikai beruházások és a megfelelő árképzés biztosítása A környezet- és éghajlat-politikai beruházások és a megfelelő árképzés biztosítása érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:  a környezet- és éghajlat-politikai célkitűzések költséghatékonyan megvalósításra, és megfelelő finanszírozás álljon a hátterükben;  megnőjön a környezeti finanszírozása.

és

éghajlat-változási

kiadások

kerüljenek

magánszektorbeli

Ennek feltétele különösen, hogy:  fokozatosan megszűnjenek a környezetileg káros támogatások, egyre inkább olyan piaci alapú eszközök kerüljenek alkalmazásra, mint az adók, az árképzés és a díjkötelezettség, és bővüljön a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca, kellő tekintettel a lehetséges kedvezőtlen társadalmi hatásokra;  könnyebbé váljon a hozzáférés az innovatív pénzügyi eszközökhöz és az ökoinnováció finanszírozásához;  a gazdasági, társadalmi és földrajzi kohéziót előmozdító szakpolitikákban kellően megnyilvánuljanak a környezeti és éghajlat-változási prioritások;  külön erőfeszítések történjenek a környezetpolitikai cselekvés uniós finanszírozásának maradéktalan és hatékony felhasználása érdekében, többek között a 2014–2020-as uniós többéves pénzügyi keretből való gyors lehívás jelentős előmozdításával, valamint a költségvetés legalább 20%-ának az éghajlatváltozás enyhítésére és a hozzá való alkalmazkodásra fordításával, ami az éghajlat-politikai cselekvések általános érvényesítésével, egyértelmű mérföldkövek és célértékek kijelölésével, nyomon követéssel és jelentéstétellel oldható meg;  2014-ig kialakításra és alkalmazásra kerüljön a környezettel – és különösen az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel – kapcsolatos uniós költségvetési kiadások bejelentésére és nyomon követésére szolgáló rendszer;  a környezeti és éghajlat-változási megfontolások az európai szemeszter folyamatában is érvényre jussanak olyankor, amikor relevánsak egy adott tagállam fenntartható növekedési kilátásai szempontjából, és alkalmasak arra, hogy országspecifikus ajánlások részét képezzék;  fejlődésünk fenntarthatóságának nyomon követésére alternatív – a GDP-t kiegészítő és túlhaladó – mutatók kerüljenek kidolgozásra és alkalmazásra, és további munkára kerüljön sor a gazdasági mutatóknak a környezeti és társadalmi mutatókkal – a természeti tőkére vonatkozó számviteli eljárásokkal is – történő integrálására.

9-1 melléklet


- 153 -


7. sz. kiemelt célkitűzés: a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése Ennek érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra az ágazati politikákat a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos vonatkozó célértékek és célkitűzések elérésre törekedve dolgozzák ki és hajtsák végre uniós és tagállami szinten. Ennek feltétele különösen, hogy:  az uniós és tagállami szintű politikai kezdeményezések – beleértve a meglévő politikák felülvizsgálatait és reformjait, valamint az új kezdeményezéseket is – környezeti és éghajlat-változási feltételeket és ösztönzőket is tartalmazzanak;  koherenciájuk és eredményességük biztosítása érdekében az uniós és a tagállami szintű politikai kezdeményezések minden esetben előzetes környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat tárgyai legyenek. 8. sz. kiemelt célkitűzés: az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele Ennek érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra az Európai Unió városainak többsége a fenntartható várostervezés és –rendezés érdekében célirányos politikát hajtson végre. Ennek feltétele különösen, hogy:  a városok környezeti teljesítményének értékelése céljából, a gazdasági és társadalmi hatások figyelembevételével kritériumrendszer kerüljön meghatározásra és elfogadásra;  a városok tájékoztatást kapjanak a városi fenntarthatóság javítását szolgáló intézkedések finanszírozásáról, és ilyen finanszírozáshoz juthassanak. 9. sz. kiemelt célkitűzés: a regionális és globális környezeti és éghajlat-változási kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele Ennek érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:  a Rio+20 csúcstalálkozó eredményei maradéktalanul érvényre jussanak az uniós külső politikákban, és az Európai Unió ténylegesen hozzájáruljon a közösen vállalt kötelezettségek – köztük a riói egyezményekben foglaltak – teljesítése érdekében tett globális erőfeszítésekhez;  az Európai Unió ténylegesen támogassa a környezeti és éghajlat-változási kihívások kezelése és a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása érdekében tett nemzeti, regionális és nemzetközi erőfeszítéseket;  csökkentésre kerüljön az Európai Unió fogyasztásának az unió határain túllépő környezeti hatása. Ennek feltétele különösen, hogy:  lépések történjenek olyan fenntartható fejlődési célok elfogadására, amelyek:

9-1 melléklet


- 154 -




a befogadó zöld gazdaság és a fenntartható fejlődés tágabb célkitűzései szempontjából kulcsfontosságú területekre – energia, víz, élelmezésbiztonság, óceánok, fenntartható fogyasztás és termelés – és horizontális kérdésekre – méltányosság, társadalmi befogadás, emberhez méltó foglalkoztatás, jogállamiság és jó kormányzás – vonatkoznak;



univerzálisan, a fenntartható fejlődés mindhárom területén alkalmazhatók;



célértékek és mutatók segítségével kerülnek értékelésre, és azokkal el vannak látva, és d) a 2015 utáni időszakra szóló fejlesztési kerettel koherens és szerves egészet alkotnak, továbbá támogatják az éghajlat-változási cselekvéseket.

 az ENSZ Környezetvédelmi Programjának megerősítése révén lépések történjenek egy, a fenntartható fejlődést szolgáló hatékonyabb ENSZ-struktúra kialakítására – összhangban a Rio+20 csúcstalálkozó eredményeivel, és továbbra is kiállva amellett, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programját egy ENSZ-ügynökség rangjára emeljék –, továbbá támogatásban részesüljenek a multilaterális környezetvédelmi megállapodások közötti szinergiák fokozására irányuló erőfeszítések;  erőteljesebb hatást fejtsenek ki a különböző finanszírozási források többek között az adók, a hazaierőforrás-mozgósítás, a magánberuházás, valamint az új és innovatív források bevonása révén, és lehetőségek teremtődjenek a fejlesztési támogatásnak a többi finanszírozási forrás bevonása céljából való hasznosítására a Rióban, valamint az Európai Unió saját szakpolitikáiban – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség finanszírozásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokat is – foglalt, a fenntartható fejlődés finanszírozására irányuló stratégiák részeként;  a partnerországokkal való kapcsolattartás stratégiaibbá váljon. Ennek érdekében az együttműködésnek a következőkre kell összpontosulnia: 

a stratégiai partnerek esetében a legjobb gyakorlatoknak a belső környezetpolitikába és környezetpolitikai szabályozásba való átültetésének előmozdítására és a multilaterális környezetvédelmi tárgyalásokkal kapcsolatos konvergenciára;



az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok esetében a környezettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós politika és szabályozás fő elemeihez való fokozatos közelítésre, valamint a regionális környezeti és éghajlat-változási kihívások kezelését szolgáló együttműködés megerősítésére;



a fejlődő országok esetében a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a természetikatasztrófa-elhárítás érdekében ezen országok által tett erőfeszítések támogatása, valamint – a szegénység csökkentéséhez és a

9-1 melléklet


- 155 -


fejlődés fenntarthatóságához való hozzájárulásképpen – a környezettel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése.  az Európai Unió a multilaterális környezetvédelmi folyamatokban – beleértve az UNFCCC-t, a Biológiai Sokféleség Egyezményt és a vegyi anyagokkal kapcsolatos megállapodásokat – és más releváns fórumokon – például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben és Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben – egységesebben, proaktívabban és hatékonyabban lépjen fel annak érdekében, hogy uniós és globális szinten teljesüljenek a 2020-ig szóló kötelezettségvállalások, és megállapodás szülessék a 2020 utáni nemzetközi lépésekről;  jóval 2020 előtt megerősítésre kerüljenek a fő multilaterális környezetvédelmi megállapodások;  az élelmiszeráruk és egyéb árucikkek uniós fogyasztásával globálisan járó környezeti hatások és a velük kapcsolatos esetleges válaszlépések értékelése.

4.3 A fenntartható fejlődés Cselekvési program26

stratégiájának

felülvizsgálatáról

-

Lényegi kérdéseknek az alábbiakat fogalmazza meg: 1.

Éghajlatváltozás és tiszta energia  Az EU kész a meglévő, 2012-ig érvényes kötelezettségvállalásokon túli kötelezettség-vállalásokra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentése érdekében, javaslatok kialakításával, továbbá olyan nemzetközi megállapodások előkészítésével, amelyek valamennyi üvegházhatást okozó gázra és ágazatra vonatkoznak, ösztönzi továbbá az innovációt és kiigazító intézkedéseket hoz. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere példaértékű lehet egy nemzetközi szénpiac számára.  Az EU a jövőbeli éghajlat-politikát az európai éghajlat-változási program második szakaszában fejleszti tovább, együttműködve az érintettekkel a költséghatékony lehetőségek szisztematikus kiaknázását szolgáló új intézkedések kialakításában, ideértve például a gépjárműveket, a repülőgépeket, a technológiai fejlesztést és annak a fejlődéshez való hozzáigazítását. Az EU és a tagállamok felülvizsgálják az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét annak továbbfejlesztése céljából, és megfontolás tárgyává teszik azt a kérdést, hogy kiterjesszék-e üvegházhatást okozó további gázokra és más ágazatokra, ideértve a légi közlekedést is.  2005 októberében Hampton Courtban tartott informális megbeszélésükön az államés kormányfők megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot az újonnan

26

Review of the EU Sustainable Development Strategy (EU SDS) 10117/06 Council Of the European Union (http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%2010117%202006%20INIT)

9-1 melléklet


- 156 -


megerősített, fenntartható, biztonságos és versenyképes európai energiapolitika kialakítására. A Bizottság jelentős kezdeményezéseket tesz a biomasszával és a bioüzemanyagokkal kapcsolatosan 2006-ban. Vitát indít el továbbá 2006-ban az EU 2020-ig alkalmazandó, megújuló energiával kapcsolatos politikájáról, ideértve a megújuló erőforrásokból nyert összes energia megoszlását is. Ez valamennyi érintett szereplő számára egyértelmű célkitűzést jelent, és biztosítja a vállalkozások és a befektetők számára fontos biztonságot. Az EU világszerte ösztönzi a továbbiakban is a megújuló energiák felhasználását.  A Bizottság az energiahatékonyságra vonatkozóan cselekvési tervet javasolt a 20%osra becsült költséghatékonysági megtakarítási potenciál elérése érdekében. Határozott lépésre van szükség az épületek energia-megtakarításának terén az épületek energiateljesítményére vonatkozó jelenlegi jogszabályokon túlmenően, különösen a háztartások érdekében. A Bizottság együttműködik majd a tagállamokkal, a strukturális alapokból megvalósítva az energiahatékonysági célkitűzéseket, eközben különös figyelmet fordít azokra a tagállamokra, amelyek a legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkeznek. 2. Közegészségügy  Az egészségügyi fenyegetettségek kezelésére vonatkozó cselekvési terveik javítása (lehetséges járványokra való felkészülés, figyelembe véve az influenzajárványra való felkészültségre vonatkozó, nemrégiben frissített iránymutatást),  A HIV/AIDS-szel kapcsolatos EU-stratégia elfogadása és végrehajtása, ideértve az ellenőrzés fokozására és a tagállamok közötti együttműködés javítására tett lépéseket. Harmadik országok esetében fokozni kell az erőfeszítéseket az EU meglévő cselekvési programjának végrehajtására a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem érdekében,  A környezeti szennyezőanyagok, az azoknak való kitettség és az egészségügyi hatások közötti kapcsolatok kutatásának összehangolása annak érdekében, hogy jobban megértsük, mely környezeti tényezők okoznak egészségügyi problémákat, és ezeket hogyan lehet a legeredményesebben megelőzni. 3. Társadalmi kirekesztés, demográfia és migráció  A 2005 októberében Hampton Courtban ülésező állam- és kormányfők megbeszéléseire reagálva a Bizottság 2006 elején közleményt tesz közzé, amely megvizsgálja annak módjait, az EU hogyan segítheti a tagállamokat az előttük álló demográfiai kihívások kezelésében, különösen az aktív öregedési stratégiák, a bevándorlók integrálása és a jobb családi feltételek megteremtése révén. Konzultál a szociális partnerekkel arról, hogy tegyen-e javaslatot új kezdeményezésekre a munka és a magánélet összeegyeztethetősége érdekében.  A Bizottság javaslatot tesz a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének megtartására. A nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos

9-1 melléklet


- 157 -


ütemtervet 2006-ban terjesztik elő; ennek célja az lesz, hogy segítse a nemek közti egyenlőség megvalósítását és az EU-t terhelő demográfiai problémák kezelését. Az EU támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szociális biztonsági rendszereiket ezek fenntarthatósága biztosításának érdekében korszerűsítsék.  Az EU-nak és tagállamainak folytatniuk kell a legális migrációra vonatkozó EU-politika fejlesztését, támogatást kell nyújtaniuk a migránsok és családtagjaik beilleszkedéséhez, és küzdeniük kell az illegális bevándorlás ellen. A tagállamok integrációs intézkedéseinek támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tett a harmadik országokból származó állampolgárok beilleszkedését támogató európai alap létrehozására a 2007–2013 közötti időszakra. Emellett a legális migrációval kapcsolatosan – ideértve a bebocsátási eljárásokat is – szakpolitikai tervet bocsátott ki. Javaslatot tesz 2006-ban az illegális bevándorlás elleni küzdelmet szolgáló közös szakpolitikai keret létrehozására is. 4. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás  A tagállamoknak a Bizottsággal együtt meg kell osztaniuk egymással tapasztalataikat és a bevált gyakorlatot a téren, ahogyan az adózási terhet a munka megadóztatásáról a fogyasztás és/vagy szennyezés jövedelemtől függetlenül történő megadóztatására helyezik át, hozzájárulva ezáltal az EU növekvő munkanélküliséggel és környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseihez. Emellett a tagállamoknak jelentős közbeszerzési forrásaikat hatékonyabban kell kihasználniuk az innovatív, energiahatékonyabb és tisztább alkalmazások térnyerésének támogatása érdekében. A Bizottság javaslatot tesz majd a „zöld” járművek közbeszerzéséről szóló irányelvre.  Az EU a tagállamokkal és az érintettekkel együttműködik az ökoinnováció ösztönzésében és az ökotechnológiák piacának bővítésében. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a környezeti technológiákkal kapcsolatos ütemterveiket. A 7. kutatási keretprogrammal az EU finanszírozást biztosít a tevékenységek ösztönzéséhez, továbbá a kulcsfontosságú területeken, mint például a hidrogén- és fűtőanyagcellák, a kutatás és a technológiai fejlesztés előmozdításához.  A Bizottság cselekvési tervet készít a fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzésére, amely terv a folyamatban lévő kezdeményezésekre és eszközökre épít, mint például az erőforrás- és hulladékgazdálkodási politika, az integrált termékpolitika és -normák, a környezetirányítási rendszerek, valamint az innovációs és technológiai politikák; célja, hogy ezek hatását fokozza, a hiányosságokat felszámolja, továbbá hogy biztosítsa a globális kezdeményezésekhez való hozzájárulásukat.  Az EU-nak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a védett területek Natura 2000 hálózatának hatékony finanszírozását és irányítását, továbbá bel- és külpolitikájukba a biológiai sokféleség szempontjait a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítása érdekében jobban be kell vonniuk.

9-1 melléklet


- 158 -


5. Fenntartható közlekedés  Az EU-nak és tagállamainak arra kell összpontosítaniuk, hogy a teher- és utasszállítás szempontjából vonzóbbá váljanak a közúti közlekedés alternatívái, e célból fejleszteniük kell többek között a transzeurópai hálózatokat és az intermodális kapcsolatokat a teherszállítás logisztikája érdekében, hogy így az áruk közúti, vasúti és vízi szállítása könnyen váltogatható legyen. Ez 2006 második felében jelentős politikai vita témája lesz.  Az Európai Bizottság tovább vizsgálja az infrastrukturális díjak alkalmazását az EUban, tekintettel az olyan példákra, mint a forgalomfüggő úthasználati díjak sikeres helyi rendszerei, a kamionokra kivetendő infrastrukturális díj az EU teljes területén, valamint a műholdas, információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának új lehetőségei.  A Bizottság intézkedéscsomagot javasol majd, amelynek célja, hogy azáltal fejlessze a gépjárművek környezeti teljesítményét, hogy a tiszta és energiahatékony járműveket részesíti támogatásban; az intézkedéscsomag része lesz az ilyen járművek közbeszerzéséről, az új gépjárműnormákról és a bioüzemanyagok felhasználásának növeléséről szóló irányelv is. A Bizottság már javaslatot tett arra, hogy a tagállamok eltérő személygépjármű-adót állapítsanak meg a CO2-kibocsátás alapján. 6. A globális szegénység és a fejlesztési kihívások  Az EU-nak és tagállamainak támogatásuk mértékét 2015-re a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára kell növelniük, 0,56%-os időközi célkitűzés elérésével 2010-ben, amelyből a korábbi 15 EU-tagország számára az egyéni célkitűzés 0,51%, a 10 új tagállam számára pedig 0,17%.  Az EU-nak és tagállamainak növelniük kell támogatási politikáik hatékonyságát, koherenciáját és minőségét a 2005–2010 közötti időszakban a tagállamok közötti fokozottabb koordináció megvalósításával, közös uniós programozási keret fejlesztésével; több közös intézkedés és a projektek közös finanszírozása révén, valamint a fejlesztési és egyéb politikák koherenciájának növelésével. A támogatás minőségét a hatékony költségvetési támogatás, az adósságcsökkentés és a támogatások feltételektől független odaítélése révén kell növelniük.  Az EU ösztönzi a nemzetközi környezetirányítás fejlesztését, többek között egy környezettel foglalkozó ENSZ-szervezet megteremtése és a többoldalú környezeti megállapodások megerősítése révén. Fokozza erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy a nemzetközi kereskedelmet a globális fenntartható fejlődés elérésének valódi eszközeként alkalmazzák társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból egyaránt. Így jár el többoldalú (WTO, Dohai Forduló) és regionális és kétoldalú kereskedelmi kapcsolatai tekintetében is.

9-1 melléklet


- 159 -


4.4 Országajánlás27 Az 2014. április 30-án a magyar kormány benyújtotta a 2014-es Nemzeti Reform Programot28 és az ország Konvergencia Programját29. Magyarország 2014-es Konvergencia programja körvonalazza az ország terveit a közfinanszírozás, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés területein. Magyarország 2014-es Nemzeti Reform Programja szorosan kapcsolódik a Konvergencia programhoz. Az Európai Unió összes tagállama elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia mellett. Azonban, mivel minden tagország különböző gazdasági körülményekkel rendelkezik, a tagországoknak a saját céljaikat az EU céljainak megfelelően kell kialakítaniuk, ezért a tagországoknak el kell készíteniük saját programjaikat, hogy megmutassák, az irányelvek és lépések milyen módon tudják fenntartani a növekedést és a munkahelyeket az Európa 2020 céljaival összhangban. A két tervet a korábban benyújtott tervekkel vetették össze, és értékelték azok hatékonyságát és elemezték a külső gazdasági forrásokkal szemben. Az EB a két összefüggő programmal kapcsolatos megállapításait 2014. június 2-án, hétfőn tette közzé. A költségvetési intézkedések értékelése A Bizottság megállapításai azt jelzik, hogy Magyarország saját maga által újraszámolt szerkezeti egyensúlya nem lesz képes a középtávú célokat kiszolgálni a programidőszak végéig. A költségvetési kiadási mutató jelentős eltéréseket mutat 2014-ben és 2015-ben, és az újraszámolt szerkezeti egyensúly tovább romlik 2016-ban és 2017-ben is. A bizottsági előrejelzés igazolja a komoly eltérések kockázatát a 2014-es közép távú céloktól, és rámutat arra, hogy nincs összhangban az adósság-csökkentési mutató a 2014es és 2015-ös évben. Az előrejelzés alapján az EB úgy hiszi, hogy szükség van további szerkezeti konszolidációs lépésekre, mivel az ország középtávú költségvetési céljai, és a 2014-es adósságszabályozás nagy mértékű eltérései kockázatot jelentenek. A Bizottság úgy gondolja, hogy a középtávú költségvetési keretrendszert a folyó költségvetési év tervezési horizontjának a kiszélesítése erősíti, azonban sem annak hatékonysága, sem annak kötelező jellege nem biztosított. “Az új számszerű fiskális szabályokat bevezették [Magyarországon], de a tervezési hibákat nem javították, ami főleg a rendszeres utólagos ellenőrzés hiányának, a maximálisan elfogadható eltérési szint hiányának és a megbízható korrekciós mechanizmusok hiányának köszönhető. A fiskális tanács szűkös kötelező feladatai és elemzési képessége még mindig nem mérhető össze a költségvetési vétójogával. A középtávú költségvetési keretrendszer

27

http://hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/az-europai-bizottsag-ertekelese-2014-es-magyar-nemzeti-reformprogramrol-es-konvergencia-programrol/ 28 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2014/nrp2014_hungary_hu.pdf 29 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2014/cp2014_hungary_hu.pdf

9-1 melléklet


- 160 -


erősítése és a fiskális tanács kötelező feladatkörének szélesítése segítene a teljes fiskális keretrendszer hitelességének, átláthatóságának és hatékonyságának a növelésében.” Hitelezés A gazdaság normál hitelezése nem fenntartható módon történik. A pénzügyi szektor szabályozási terhei tovább növekedtek, ami továbbra is korlátozza a tőkefelhalmozási képességet. A háztartási portfoliók tovább romlottak. A pénzügyi szektor egyik legnagyobb kihívása a jelenlegi nagy arányú nem-teljesítő hitelállomány. A portfolió-tisztítást akadályozzák a megoldási folyamatok alacsony hatékonysága. “A kormány többször bejelentette szándékát a devizahitelesek megsegítésére; legtöbb esetben ez azonban nem a bajba került adósokon segített, viszont negatív hatása volt a háztartások fizetési kultúrájára a további kormányzati segítség reménye miatt.” Adók Az adóváltozások gyakorisága csökkent az előző évhez képest, de nincs jelentős fejlődés a kiegyensúlyozottabb vállalati adózás területén. A meglévő ágazati adók némelyike még tovább nőtt. A szektoronként különböző adók akadályozzák a források hatékony elosztását – ami negatív hatással bír a gazdaságra. A munkavállalói adózás barátságosabbá tételéhez Magyarország kiszélesítette a családi adókedvezmények körét, amivel segíti az alacsony jövedelműeket, de az alacsony jövedelmű egyedülállóak adóterhe az egyik legmagasabb az EU-ban. Az alacsony jövedelmű dolgozók nagy része kívül esik a munkahely védelmi törvény hatálya alól. A séma hatását és költséghatékonyságát értékelni kellene, és annak illeszkednie kellene ahhoz, hogy minél több ember kerüljön a foglalkoztattak körébe. Némi fejlődés látható az adózás megváltoztatásában a munka adóztatása felől a környezeti adók felé, de még sok a teendő. A többszöri késés után a kasszagépek on-line kapcsolatának felállítása a NAV-val még most is folyamatban van. “Magyarország még mindig szenved a magas szintű adóelkerüléstől, a stagnáló szintű be nem jelentett foglalkoztatottság és ÁFA elkerülés miatt. Az ellenőrző mechanizmusok erősítésére van szükség, különös tekintettel az áfa-csalások visszaszorítása érdekében.”

Társadalmi segítségnyújtás A fiatalkori foglalkoztatás mértéke csökkent 2013-ban, míg növekedett azon fiatalok száma, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt semmilyen képzésben. A Bizottság

9-1 melléklet


- 161 -


szerint a Közfoglalkoztatási Szolgálat különböző ágainak együttműködése az oktatási intézményekkel és a helyi érdekeltekkel növelni tudná annak hatékonyságát. „Meg kell erősíteni a különböző munkaerő-piaci és szociális intézkedések (közmunkaprogram, álláskeresési járadék és szociális segélyek) aktivizálási elemeit. A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét a közmunkaprogram köti le, ugyanakkor a programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10 %-a tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. Ez felveti annak kérdését, hogy tartósabb foglalkoztatási hatás elérése érdekében nem kellene-e kiigazítani a programot oly módon, hogy szorosabban kötődjön az aktivizálási, képzési intézkedésekhez, illetve az álláskereséshez nyújtott támogatáshoz.” „Az álláskeresési járadékra való jogosultság ideje rövidebb, mint az elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon és jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ezen kategóriába tartozik. A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen a gyerekeket és a romákat. Bár létezik Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia, a legtöbb területen a szakpolitikai intézkedések nem segítik elő szisztematikus jelleggel a stratégiában meghatározott célok megvalósítását. A szegénység eredményes visszaszorításához integrált és egységesített szakpolitikai intézkedésekre van szükség.” Üzleti szabályozás A magyarországi üzleti környezetet a szabályozási keret gyakori változtatásai és az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. A szolgáltatási ágazatokban új korlátozásokat vezettek be, a meglévőket pedig nem szüntették meg (pl. a gyógyszertárak, a hulladékkezelés, a mobilfizetés, a dohányáru- kiskereskedelem és a tankönyvek piacán). Az elmúlt években kivetett ágazati különadók által érintett ágazatokban a beruházások különösen nagymértékben visszaestek. 2010 és 2013 között a beruházások nominális értéken 44 %-kal csökkentek az energiaágazatban, 28 %-kal a pénzügyi ágazatban és 18 %kal a távközlési ágazatban. A közbeszerzések piacát jellemző verseny némileg javult, de további erőfeszítésekre van szükség. Az elektronikus közbeszerzés nagyobb mértékű igénybevétele például jelentős költségmegtakarításokat eredményezhetne, javítaná a közbeszerzések átláthatóságát és fokozná a versenyt. Lépéseket tettek a közszolgálatban dolgozók feddhetetlenségének biztosítására irányuló stratégiák végrehajtása és az átláthatóbban működő közigazgatást szolgáló standardok érvényesítése érdekében, de a korrupció eredményes kezeléséhez további intézkedésekre van szükség. Oktatás Emelkedőben van a korai iskolaelhagyók aránya, és a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia elfogadását több alkalommal elhalasztották.

9-1 melléklet


- 162 -


„A diákoknak a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából fontos alapvető készségekkel, kompetenciákkal és végzettségekkel való felruházása további erőfeszítéseket igényel. A jó minőségű többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés továbbra is meghatározó probléma a hátrányos helyzetű gyerekek, és különösen a romák számára.” A többek között egy új „duális modellt” bevezető új szakképzési törvény elfogadására az oktatásból a munka világába történő – még mindig nehézségekkel teli – átmenet megkönnyítése érdekében került sor, a jogszabály hatásait szoros figyelemmel kell kísérni. Energia és tömegközlekedés „Magyarország 2013-ban és 2014-ben folytatta a villamos energia és a földgáz végfelhasználói árának csökkentését. Ezek az árcsökkentések és energiaszolgáltatókat terhelő különadókkal együtt negatívan hatottak az energiaszolgáltatók költségmegtérülésére az energiaipari beruházások és a hálózat-karbantartás költségei tekintetében. A háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség. Továbbra is aggályokat vet fel, hogy az energiaszabályozó hatóság nem független a hálózat-hozzáférési feltételek és díjak meghatározása tekintetében.” Tettek bizonyos lépéseket a tömegközlekedési vállalatok szervezetének ésszerűsítése érdekében, de a működési költségek racionalizálása és a tarifarendszer megváltoztatásán keresztül a fenntarthatóság terén még további javulás érhető el. Az Európai Bizottság javaslatai Költségvetés A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaihoz, konkrétan az adósságcsökkentési szabályhoz képest – a Bizottság 2014. évi tavaszi előrejelzése alapján – mutatkozó, a GDP 0,9 %-ának megfelelő összegű eltérésre való tekintettel erősítse meg a 2014-es évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket. A középtávú költségvetési cél elérésének biztosítása érdekében 2015-ben és azt követően jelentősen erősítse meg a költségvetési stratégiát, továbbá az államadósság-ráta tartósan csökkenő pályán tartása érdekében gondoskodjon az adósságcsökkentési szabály betartásáról. „A számszerűsített költségvetési szabályoknak való megfelelés szisztematikus utólagos ellenőrzésén és korrekciós mechanizmusok alkalmazásán keresztül erősítse meg a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét. Javítsa az államháztartás átláthatóságát, aminek érdekében többek között rendszeres makrogazdasági költségvetési előrejelzések és a jelentősebb gazdaságpolitikai javaslatokhoz készített költségvetési hatásvizsgálatok készítésének előírásával szélesítse ki a Költségvetési Tanács törvényi feladatkörét.” Hitelezés Többek között a pénzügyi intézményekre kivetett adóterhek struktúrájának átalakításával és ezen adóterhek csökkentésével segítse elő a gazdaság rendes hitelezésének helyreállítását.

9-1 melléklet


- 163 -


A megtakarítások banki ágazattól való elterelésének elkerülése és az elektronikus fizetési eszközök használatának ösztönzése végett igazítsa ki a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozást. Vizsgálja meg és szüntesse meg a portfolió-tisztítás akadályait, többek között szigorítsa meg az átstrukturált hitelekre vonatkozó tartalékképzési szabályokat, szüntesse meg a hitelbiztosítékok tekintetében alkalmazott végrehajtás akadályait, valamint fokozza a fizetésképtelenségi eljárások sebességét és eredményességét. Ezzel összefüggésben folytasson szoros egyeztetéseket az érdekelt felekkel az új szakpolitikai kezdeményezésekről és biztosítsa, hogy ezek megfelelően célzottak legyenek és ne növeljék az erkölcsi kockázatot a hitelfelvevők tekintetében. Erősítse tovább a pénzügyi szabályozást és felügyeletet. Adózás „Hozza létre a társasági adó stabil, kiegyensúlyozottabb és egységesebb rendszerét, aminek érdekében többek között vezesse ki a torzító hatású ágazati különadókat. Csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét, mindenekelőtt javítsa a környezetvédelmi adók hatékonyságát.” „Különösen az áfa-csalások visszaszorítása érdekében erősítse meg az adószabályoknak való megfelelés javítására irányuló intézkedéseket és összességében csökkentse a megfelelés költségeit.” Foglakoztatás és társadalmi segítségnyújtás Erősítse meg a megfelelően célzott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, ennek jegyében többek között gyorsítsa fel az állami foglalkoztatási szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerének bevezetését. A fiatalok számára hozza létre a tervezett mentorhálózatot, és a szélesebb kör elérése érdekében a mentorhálózat tevékenységét hangolja össze az oktatási intézmények és a helyi szintű érdekelt felek tevékenységével. Vizsgálja meg a közmunkaprogramot abból a szempontból, hogy az mennyire hatékony segítséget nyújt a résztvevőknek a későbbi elhelyezkedéshez, továbbá erősítse meg annak aktivizálási elemeit. Az újbóli elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő figyelembevételével vizsgálja meg az álláskeresési járadék jogosultsági ideje meghosszabbításának lehetőségét, és kapcsolja azt össze aktivizálási intézkedésekkel. Az aktivizálási intézkedésekkel való kapcsolat erősítése mellett a megfelelőség és a lefedettség tekintetében javítsa a szociális segélyek rendszerét. A szegénység számottevő csökkentése érdekében hajtson végre egységesített és integrált, különösen a gyermekekre és a romákra összpontosító szakpolitikai intézkedéseket. Magyarországnak stabilizálnia kell a szabályozási keretet, továbbá ösztönözze a piaci versenyt, aminek érdekében mindenekelőtt számolja fel az akadályokat a szolgáltatási ágazatban. Többek között az elektronikus közbeszerzés bevezetése útján tegyen

9-1 melléklet


- 164 -


hathatósabb lépéseket a közbeszerzési piacot jellemző verseny fokozása és a közbeszerzések átláthatóságának növelése érdekében, továbbá szorítsa vissza a korrupciót és összességében csökkentse az adminisztratív terheket. Oktatás A szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokra összpontosítva hajtson végre nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. Alkalmazzon rendszerszerű megközelítést az oktatási szegregáció visszaszorítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák többségi oktatásban való inkluzív részvételének előmozdítása érdekében. Segítse elő az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába történő átmenetet, és kövesse szoros figyelemmel a szakképzési reform végrehajtását. Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára. Energia Vizsgálja meg az energiaár-szabályozás beruházásösztönző és versenyre gyakorolt hatásait a villamos energia és a földgáz piacán. Tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy biztosítva legyen a nemzeti szabályozó hatóság függetlensége a hálózati tarifák és feltételek meghatározása tekintetében. Tegyen intézkedéseket az lakóépületek tekintetében.

energiahatékonyság

javítása

érdekében,

különösen

a

Többek között a működési költségek leszorítása és az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok által alkalmazott díjszabás felülvizsgálata útján javítsa a közlekedési rendszer fenntarthatóságát.

4.5 Biológiai Sokféleség Stratégia30 A Stratégia alapvetően az ökológiai rendszer megóvására irányul. Céljai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. CÉL:

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv teljes körű végrehajtása

Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és élőhely helyzete romlásának megállítása, valamint helyzetük számottevő és mérhető javítása annak érdekében, hogy 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva: (i) az élőhelyvédelmi irányelv értelmében végzett értékelések közül 100%-kal több élőhely-értékelés és 50%-kal több fajértékelés tükrözzön kedvező vagy javuló természetvédelmi állapotot, és 30

Biológiai sokféleség stratégiája (Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, 2011. május 5. COM(2011) 244 (http://ec.europa.eu/environment/nature/ biodiversity/comm2006/pdf/2020/comm_2011_244/1_HU_ACT_part1_v2.pdf)

9-1 melléklet


- 165 -


(ii) a madárvédelmi irányelv értelmében végzett értékelések közül 50%-kal több fajértékelés tükrözzön stabil és jobb helyzetet. 2. CÉL:

Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása

A „zöld” infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15 %ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik. 3. CÉL:

A biológiai sokféleség fenntartásában és fokozásában a mezőgazdaság és az erdészet által játszott szerep növelése 3A) Mezőgazdaság: A biológiai sokféleség megőrzése érdekében, továbbá azért, hogy a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest mérhető javulás következzen be a mezőgazdaságtól függő, illetve általa érintett fajok és élőhelyek védettségi helyzetében és az ökoszisztéma-szolgáltatásokban, 2020-ra maximalizálni kell azoknak a mezőgazdasági célra hasznosított földterületeknek (legelőknek, szántóföldeknek és állandó kultúráknak) az arányát, amelyek a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseinek hatálya alá tartoznak, és ezáltal elő kell segíteni a fenntartható gazdálkodást. 3B)

4. CÉL:

Erdők: Annak érdekében, hogy a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest mérhető javulás következzen be az erdőgazdálkodástól függő, illetve általa érintett fajok és élőhelyek védettségi helyzetében és az ökoszisztéma szolgáltatásokban, 2020-ig el kell érni, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás elvével összhangban álló erdőgazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékű eszközök legyenek hatályban valamennyi köztulajdonban lévő vagy egy bizonyos (a tagállamok vagy a régiók által meghatározott és vidékfejlesztési programjukban rögzített) méretet meghaladó, az Unió vidékfejlesztési politikája keretében finanszírozott erdőgazdaságra vonatkozóan. A halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása

2015-ig el kell érni a legnagyobb fenntartható hozamot (Maximum Sustainable Yield; MSY). Az életkor és a méret szerinti megoszlás tekintetében egészséges állományú populációk elérése halászati gazdálkodás révén, más állományokra, fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt számottevő kedvezőtlen hatások nélkül, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti követelményeknek megfelelően a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérését támogatva.

5. CÉL:

Az idegenhonos özönfajok elleni küzdelem

2020-ig meg kell határozni és fontossági szempontból rangsorolni kell az idegenhonos özönfajokat és betelepedési útvonalaikat, meg kell fékezni vagy fel kell számolni a

9-1 melléklet


- 166 -


kiemelt fajokat, és az újabb idegenhonos özönfajok betelepedésének és meghonosodásának megakadályozása érdekében szabályozni kell a betelepedési útvonalakat. 6. CÉL:

Hozzájárulás megelőzéséhez

a

biológiai

sokféleség

globális

csökkenésének

Az Unió 2020-ig fokozottabban járuljon hozzá a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez.

4.6 Blueprint – Az európai vízkészletek megőrzése31 A terv három pilléren nyugszik:  A már hatályos szabályozások végrehajtásának javítása  Integráció: más szakpolitikai területekbe való fokozott integrációra van szükség, például a közös agrárpolitika (KAP), a kohéziós és strukturális alapok, valamint a megújuló energiára, közlekedésre és integrált katasztrófavédelemre vonatkozó szakpolitikák esetében  A jelenlegi szabályozási keretrendszerben nem szereplő témák szabályozása (ilyen kevés van), főleg a vízgazdálkodás hatékonyságának területén. A Blueprint tehát elsősorban szabályozási változtatások révén kíván eredményt elérni a földhasználatok, a vízszennyezés (új szennyezőanyagok figyelembe vétele, pl. peszticidek, gyógyszerek, gyógyszermaradványok), a hatékony vízfelhasználás terén. Kiemeli ezen területeken végzett beavatkozások (pl. vízenergia, folyami hajózás, stb.) esetén a környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálatok fontosságát. Kulcskérdésnek tartja a vízárazást, a vízszámlák készítését. (A vízszámlák lényegében azt mutatnák meg, hogy egy adott vízgyűjtő területre mennyi víz folyik be, és mennyi víz távozik onnan, így a vízgazdálkodásban világosan és egyértelműen látható lenne, mennyi vízzel lehet gazdálkodni egy-egy területen.) A konkrét célkitűzések közül az alábbiakban kiemeljük azok, melyek konkrét beavatkozással is együttjárhatnak (nem csak jogi, intézményi feltételük van):  Vízfelhasználás csökkentése a mezőgazdaságban  A vízfogyasztás tudatosítása (például a globális kereskedelem tárgyát képező javak virtuális víztartalma)  A természetes vízmegtartást segítő intézkedések használatának maximalizálása (zöld infrastruktúra) 31

„Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv” („Blueprint”) (http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0673:FIN:HU:PDF)

9-1 melléklet


- 167 -


 Hatékony vizet használó berendezések az épületekben  Víz újrafelhasználásának maximalizálása  Az árvízkockázat csökkentése  Az aszálykockázat csökkentése  Jobb tudásalap  A szennyezés kérdésének megoldása Alapvetően a VKI-nál, az előző pontnál leírtak a mérvadók. A 2. prioritástengelyben megfogalmazott vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése.

9-1 melléklet


- 168 -

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

Recommend Documents