INDEX A VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ELŐMOZDÍTÁSA DESUR Benchmarking Tanulmány. Legfőbb eredmények és következtetések. 1. A DESUR PROJEKT BEMUTATÁSA 2. DESUR PARTNEREK 3. TEMATIKUS FELMÉRÉS 3.1 A DESUR projektben résztevő partner országok társadalmi és gazdasági keretrendszere (közös jellemzők) 3.2 A DESUR projektben résztvevő partner országok KKV-kra vonatkozó keretrendszere 3.3 A DESUR projektben résztvevő országok és vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrájuk 3.4 KKV interjúk (DESUR felmérés) 4. BENCHMARK ELEMZÉS 4.1 Koncepcionális területek 4.2 Kvalitatív és kvantitatív indikátorok kiválasztása 4.3 Az elemzés lépései 5. Jó gyakorlatok kiválasztása
A VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
ELŐMOZDÍTÁSA DESUR Benchmarking Tanulmány. Legfőbb eredmények és következtetések.
A Benchmarking Tanulmányt készítették: Marino Cavallo (szerkesztő) Umberto Mezzacapo, Paola Parmiggiani DESUR Projekt Szerkesztés: A. Tiziana de Nittis DESUR Projekt Adatszolgáltatás: DESUR Projekt Konzorcium www.desur.eu
1.
A DESUR PROJEKT BEMUTATÁSA
A KKV-knak (mikro-, kis- és középvállalkozások) két fő kihívással kell szembesülniük a közeljövőben. Egyrészről életben kell maradniuk az egyre nagyobb igényeket támasztó gazdaságban, továbbá hozzá kell járulniuk a fenntartható fejlődéshez azon a területen, ahol ők a gazdasági tevékenység legfőbb résztvevői. A fenntartható fejlődés fogalma három részből áll: 1) környezet vagy Bolygó, 2) társadalmi környezet vagy Emberek, 3) gazdasági környezet vagy Profit. Ez a három elem érzékeny egyensúlyban van egymással, melyet sokszor nehéz fenntartani, és amely befolyásolja a régió fejlődését. A hatóságok feladata, hogy segítsenek a KKV-knak elérni ezt az egyensúlyt a tevékenységeik során. Ezt szem előtt tartva olyan eszközöket kell a KKV-k rendelkezésére bocsájtaniuk, amelyek segítik a KKV-kat abban, hogy ezt a három elemet kiegyensúlyozott módon tudják egyesíteni a „Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás” stratégiáinak alkalmazásával. A DESUR projekt azoknak a problémáknak a felmérésével és elemzésével foglalkozik, amelyekkel a KKV-k szembesülnek miközben egy olyan vállalkozássá szeretnének válni, amely felelősségteljesebben tud viselkedni a környezetvédelmi és társadalmi szervezetek felé. A KKV-knak sok esetben nem áll rendelkezésükre sem a megfelelő forrás, sem a megfelelő tudás a szükséges fenntartható gyakorlatok elsajátításához: a természeti környezet iránti tisztelet, az akadályok és egyenlőtlenségek megszűntetése, az egész életen át tartó tanulás, növekvő termelékenység, hatékony erőforrás-felhasználás, az alkalmazottak jobb életminősége, stb. Mindazonáltal, néhány esetben a KKV-k képesek alkalmazni a vállalati társadalmi felelősségvállalási irányvonalat néhány forrás felhasználásával: a DESUR célok között szerepel ezen benchmark példák kihangsúlyozása és terjesztése. Ennek következtében a projekt fő célja, hogy irányvonalak, eszközök és módszertanok fejlesztésével elősegítse a felelősségteljes innovációt a KKV-k körében, hogy a fenntarthatóság irányába tudjanak továbbfejlődni. A projekt során végrehajtott tevékenységek a tapasztalatok, tudás és jó gyakorlatok megosztásában valósulnak meg a résztvevő régiók együttműködésének köszönhetően. A jó gyakorlatok megosztását a minden régió számára elkészített „Végrehajtási Terv” biztosítja. A projekt különösen hét európai partner országban (Spanyolország, Írország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Litvánia, Szlovénia) célozza meg a vállalati társadalmi felelősségvállalás kultúrájának elterjesztését a mikro-, kisés középvállalkozások (KKV-k) körében. Benchmarking elemzés és jó gyakorlatok, esettanulmányok és kiváló modellek, módszertanok és területi politikák segítségével járul hozzá ezek átadásához, illetve átvételéhez a különböző régiók és földrajzi területek között.
2. DESUR PARTNEREK A DESUR partnerség helyi és regionális résztvevőkből áll 7 különböző európai országból.
A lenti táblázatban található valamennyi DESUR ország, valamint a lenti földrajzi térkép mutatja elhelyezkedésüket az egyes európai régiókban. Szervezet, Város Fundecyt (Extremadurai Tudományos és Technológiai Fejlesztési Alapítvány) Badajoz - www.fundecyt.es Dél-nyugati Regionális Hatóság, Ballincollig, Co. Cork - www.swra.ie Nyugat-Macedoniai Régió, Európai Program Iroda, Kozani
www.westernmacedonia.gr Bologna
Tartománya
www.provincia.bologna.it Kaunas Technológiai Egyetem, Kaunas -
www.ktu.lt Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület, Győr
www.pbn.hu Zasavje Munka Alap, Aktív Foglalkoztatáspolitikai Alapítvány, Zagorje ob Savi www.skladdela-zasavje.si
Ország
Régió
SPANYOLORSZÁG
Extremadura
ÍRORSZÁG
Déli és Keleti
GÖRÖGORSZÁG
Dytiki Makedonia
OLASZORSZÁG
Emilia-Romagna
LITVÁNIA
Lietuva
MAGYARORSZÁG
Nyugat-Dunántúl
SZLOVÉNIA
Vzhodna Slovenija
3. TEMATIKUS FELMÉRÉS 3.1. A DESUR projektben résztevő partner országok társadalmi és gazdasági keretrendszere (közös jellemzők) Alapos vizsgálatokat követően a DESUR partnerek további elemzéseket folytattak tematikus felmérések keretében, melyek célja a nyilvánvalóvá vált főbb, közös társadalmi és gazdasági jellemzők kihangsúlyozása volt, amely egyértelműen rámutat számos olyan irányvonalra, melyek ugyanazoknak az okoknak tulajdoníthatóak. A projekt keretében vizsgált területek többsége közös tulajdonságokkal bír, mint például: viszonylag idős lakosság: valamennyi projekt területen folyamatosan idősödik a lakosság, mint ahogy ezt az öregségi index értéke is bizonyítja nagyarányú elvándorlás, melyet részben a külső és belső bevándorlási értékek egyensúlyban tartanak; ebben a tekintetben csupán Emilia-Romagna régiója a kivétel: 0,6%-os lakosság növekedés volt tapasztaltható a régióban 2011-ben, alapvetően külföldi bevándorlás eredményeképp. lakosság csökkenése, a fentiek következményeként növekvő munkanélküliségi ráta GDP (Bruttó Hazai Termék) 2008-tól folyamatosan zuhan, Litvánia kivételével, ahol is a GDP 2010-ben 1,3%-os növekedést mutatott és 2011-re már 5,8%-ra ugrott. az IKT- (információs és kommunikációs technológia) ipar növekvő jelentősége, kivételt jelent Vzhodna Slovenija régió (Szlovénia). a szolgáltató ipar növekvő szerepe, amely foglalkoztatás és forgalom szempontjából eléri a gyártóipart. Mindaz, ami a partner országok által készített jelentés elemzés során világossá vált, az vitathatatlanul a 2008-09-ben kezdődő gazdasági és pénzügyi válságnak tudható be; kihangsúlyozandó az a tény, hogy a DESUR projektben résztvevő térségek a válság által legjobban érintett területek közé tartoznak. 3.2. A DESUR projektben résztvevő partner országok KKV-kra vonatkozó keretrendszere A DESUR projektben résztvevő valamennyi területi egység gazdasági szerkezetére a KKVk (mikro-, kis- és középvállalkozás) egyértelmű túlsúlya jellemző, 95%-tól egészen 99,8%ig a helyi vállalkozások arányában. A mikro-, kis- és középvállalkozások a partner területek gazdaságainak hajtóereje mind a vállalkozások létesítése, mind az innováció, a versenyképesség támogatása, a foglalkoztatás és a társadalmi és gazdasági integráció tekintetében. A DESUR partnerek tekintetében, azok a területek, ahol a hagyományos és vidéki gazdaság van jelen túlnyomó részben, mint például Extremadura és Nyugat Macedónia régióiban, nem bírnak jelentős súllyal a nagyvállalatok, ezáltal még jobban előtérbe kerül a KKV-k, különösen a mikro- és kisvállalkozások szerepe. A Dél-nyugati Ír régióban még mindig a nagy multinacionális cégek uralják a gazdaságot: még ha az összes vállalkozás 0,2%-át is teszik csak ki, a teljes exportforgalom 67%-át ők realizálják. Ahogy azt már előzőleg említettük, valamennyi DESUR partner országot erősen sújtott a gazdasági és pénzügyi válság. Azokat a területeket érinti legfőképp egy ilyen válság, amelyek még egy erős és hatékony ipari fejlődés előtt állnak (Extremadura és NyugatMacedónia), és ahol a KKV-k még nem rendelkeznek a megfelelő know-how-val, gazdasági forrással és állami támogatással ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak fellépni és szembenézni egy ilyen válsággal.
Emilia-Romagna régiója Olaszországban és európai szinten is az egyik legmagasabb innovációs szinttel büszkélkedhet annak ellenére, hogy az ország egy olyan részén helyezkedik el, amely sokkal jobban támaszkodik a mikrovállalkozásokra, mint az más európai országokban jellemző, továbbá különösen 2011 során nagyon mély recesszió volt tapasztalható a gazdasági mutatók szerint. Egyetemeivel és kutató központjaival, EmiliaRomagna az olasz találmányi szabadalmak 17%-át tudhatja magának, amely a második legmagasabb érték nemzetközi szinten. Regionális ösztönzők, a KKV-k és az egyetemek közötti erős kapcsolatrendszer biztosítja az innovációk és a technológia hatékony áramlását a kutatás világa és a KKV-k között. A Nyugat-dunántúli régió (Magyarország) kiegyensúlyozott gazdasági struktúrával rendelkezik (43% ipar, 53% szolgáltatás). A helyi KKV-k, melyek a helyi vállalkozások 99%-át teszik ki, főként az elmúlt években alapított klaszter kezdeményezések részeként működnek a régió legfontosabb ágazataiban, mint például az autóipar, termálturizmus, erdészet, megújuló energia, mechatronika, információs és kommunikációs technológia és további ágazatokban, amelyek az együttműködési megközelítéseket támogatják. Zasavje régióban a legfrissebb adatok szerint (2011.12.31.) 714 vállalat és 1211 vállalkozó működik. A vállalatok 92,8%-a mikrovállalat, 4,2%-a kisvállalat, 1,5%-a középvállalat és 1,5%-a nagyvállalat. Valamennyi vállalkozó mikrovállalkozónak tekinthető. A 2010-es évhez hasonlóan, 2011-ben is a régióban elhelyezkedő vállalatok üzleti tevékenysége nemzeti szinten jóval alul maradt a vállalkozásokétól Zasavje régióban (Szlovénia). A fenti negatív tendenciák között kivételt jelentenek a litván KKV-k, melyek legtöbb kategóriában felülmúlják az EU-s átlagot. „Vállalkozói tevékenység”, „Egységes Piac” és „Nemzetköziesedés” azok a területek, amelyekben az ország rendkívül jól teljesít Európa más területeihez képest. Másrészről, vannak olyan területek, amelyeken az EU-s átlaghoz hasonlóan teljesítenek, mint például a „Reszponzív Közigazgatás”, „Pénzügyek” és „Szakértelem és Innováció” területein. Összefoglalva, valamennyi DESUR partner régióban az eurózónában tapasztalható erősödő szuverén adósságválság közepette nagy bizonytalanság uralkodott a 2011-es évben, valamint a 2012-es év első felében is. Úgy tűnik, hogy az EU gazdaságának gerincét alkotó KKV-k dinamikus szerepe 2008-tól kezdődően döntő szerepet játszott a globális válságból való kilábalásban. Ez derül ki a DESUR országok jelentéseiből, valamint általánosságban az EU múlt évi KKV-król készített Éves Jelentéséből is. Európa egyre jobban halad egy tudás alapú gazdaság felé, ezért különösen fontos, hogy minél jobban megértsük a KKV-k ebben betöltött szerepét, továbbá azt, hogy hogyan képes a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a tudás intenzitás, valamint az információs és kommunikációs technológiák és az innováció befolyásolni a termelékenység növekedését, különös tekintettel a KKV-k esetében. 3.3. A DESUR projektben résztvevő országok és vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrájuk Valamennyi DESUR partnernek rendelkezésére állt az összes szükséges információ ahhoz, hogy kialakítsák a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrájukat, ahogy ezt már említettük, másodelemzéssel és a helyi véleményformálók megkérdezésével a rendelkezésükre bocsájtott DESUR útmutatásoknak megfelelően, lásd. C Melléklet – ’Egyéni mélyinterjú a vállalati társadalmi felelősségvállalásról a véleményformálókkal’. A közös jellemzők mellett a DESUR országokra vonatkozó vállalati társadalmi felelősségvállalás kultúrájára vonatkozó elemzések számos sajátosságot is feltártak.
A vállalati társadalmi felelősségvállalásról folytatott viták 2000-ben kezdődtek Európában az „Európai politikai napirend” kapcsán az Európai Tanács lisszaboni ülésén. A találkozó egyik kulcsfontosságú célja, amivel az államfők és az Európai Unió Kormánya is egyetértettek, hogy „Európának a legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdaságon alapuló gazdasági térséggé kell válnia a világon, amely további munkahelyteremtés és nagyobb társadalmi kohézió által előmozdítja a fenntartható gazdasági fejlődést”. Mindazonáltal, a vállalati társadalmi felelősségvállalás „fogalma” egyértelmű; fenntarthatósággal kapcsolatos fogalmak, mint a „társadalmi kohézió”, „fenntartható gazdasági növekedés”, tudásalapú gazdasági térség” vezetnek a vállalati társadalmi felelősségvállalás alapvető elemeihez. Egy évvel később, 2001-ben tette közzé az Európai Unió „Az Európai Keretrendszer a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz: Egy üzleti hozzájárulás a fenntartható fejlődésért.” című Zöld Könyvét. Ez a dokumentum kimondottan a „Vállalati Társadalmi Felelősségvállalásra” összpontosít, amely egyúttal egy fontos definíciót is megfogalmazott első alkalommal: „a társadalmi és környezetvédelmi kérdések önkéntes integrációját az üzletvitelükbe és valamennyi érdekcsoporttal való kapcsolatukba”. A DESUR partnerek tekintetében a vállalati társadalmi felelősségvállalás gyakran beépül a nagyvállalatok és a multinacionális vállalatok működésébe. Ezek nem kapcsolódnak elég mélyen és hatékonyan a helyi közösséghez és térséghez, másrészről többnyire gazdasági és humán erőforrásokat érintenek. Ezzel szemben a vállalati társadalmi felelősségvállalás beépítése a KKV-k üzleti stratégiájába kevésbé formalizált; gyakran előfordul, hogy jelentős számú vállalat folytat valamilyen formában vállalati társadalmi felelősségvállalási tevékenységet, ezt azonban nem definiálják vállalati társadalmi felelősségvállalásként, vagy sok esetben nincs is tudomásuk arról, hogy mi is az a vállalati társadalmi felelősségvállalás. A DESUR projektben résztvevő mikro- és kisvállalkozások többsége nem gondolja, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás kifejezés alkalmazható lenne az üzletvitelükben, mivel ők kicsik, és azt a következtetést vonták le, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás csak sokkal nagyobb vállalatokra vonatkozhat, melyek jobban illeszkednek a vállalati társadalmi felelősségvállalás ’vállalati’ oldalához. Gyakran csupán a többletköltséget látják benne és nem a lehetőséget. A DESUR partnerek jelentéseiből különösen nyilvánvalóvá vált a vállalati társadalmi felelősségvállalás vállalkozói kultúrájának nem megfelelő fejlődése; mindenekelőtt a KKV-k alig látják a versenyképes többletet, amelyet egy fenntartható vállalati stratégiából és a belső és külső érdekcsoportok hatékony bevonásából nyerhetnek. A helyi KKV tulajdonosok, akik ugyanabban a térségben élnek, mint ahol a vállalatok működnek, sokkal közelebbi kapcsolatot tudnak kiépíteni a közösséggel és a helyi érdekcsoportokkal. Ez különösen jellemző a vidéki térségekre vagy azokon a területeken, ahol a KKV tulajdonosának családja már generációk óta azon a területen él. Ezekben az esetekben a helyi területtel és közösséggel való kapcsolat sokkal erősebb, mivel az ügyfelek, beszállítók, forgalmazók és alkalmazottak is mind helyiek. A helyi térséggel és közösséggel való kapcsolat gyakran ösztönöz egy vállalatot a vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásának megfontolására az üzleti tevékenységük fontos elemeként. Úgy is mondhatjuk: minél jobban beágyazódott egy vállalat a közösségbe, annál valószínűbb, hogy részt fog venni vállalati társadalmi felelősségvállalásban. A vállalati társadalmi felelősségvállalás legkevésbé ismert része az alkalmazottak bevonása, felhatalmazása és elkötelezése a fenntartható folyamatok fejlődésének részeként. A megkérdezett KKV-k többségénél rugalmas munkaidőben dolgoztak az alkalmazottak. Bár számos KKV meglepődött, amikor a vállalati társadalmi felelősségvállalással összefüggésben az alkalmazottaikra vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Ez a vállalati társadalmi felelősségvállalás egy olyan oldala, amely még további ismertetésre és oktatással történő terjesztésre szorul. A vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos felmérések során felmerült másik érdekes vonatkozás azt sugallta, hogy azok a KKV-k, amelyek vállalati társadalmi felelősségvállalás elvei szerint működnek, a vállalat egy vezetője, elsősorban a vállalkozó/tulajdonos értékrendje miatt tesznek így.
A KKV-k körében egyre jobban terjedő vállalati társadalmi felelősségvállalás ellenére számos elemzés azt erősíti meg és igazolja, hogy a nagyvállalatok a vállalati társadalmi felelősségvállalás stratégiák legfőbb fejlesztői. A KKV-k még mindig a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek legkevésbé aktív vállalkozásai közé tartoznak. Ahogy azt már említettük, makroszinten az Európai Unió szabályozása és jogalkotása egy fontos inputtal szolgált. Helyi szinten a vállalati társadalmi felelősségvállalást többnyire harmadik szektorban működő egyesületek terjesztik és szorgalmazzák (Olaszország, Spanyolország és Görögország), Kereskedelmi Kamarák (Olaszország, Írország és Spanyolország) és kategória egyesületek (Olaszország, Litvánia). Említést érdemel az Extremadurai Vállalati Társadalmi Felelősségvállalásra vonatkozó 15/2010-es törvény, amely regionális szinten az első jogi eljárás a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályozására vonatkozóan Spanyolországban (még a Fenntartható Gazdaságra vonatkozó állami szintű törvény meghozatala előtt). Ez egy társadalmi és politikai megállapodás a régió gazdasági és társadalmi képviselői között; célja társadalmunk struktúráinak átformálása, amely a civil társadalom egészéhez szól. A közigazgatási hatóságok a vállalati társadalmi felelősségvállalás terjesztésében csupán kis szerepet töltenek be. A KKV-k rámutattak a közigazgatási szervek által nyújtott lehetőségek és támogatások hiányára, különös tekintettel azokra a vállalkozásokra, amelyek a fenntarthatóság irányába kívánnak elmozdulni, de nincs meg a megfelelő forrásuk hozzá és úgymond bűntetve érzik magukat a közigazgatási szervek politikája által, amely inkább a nagyvállalatokat részesíti előnyben, különösen a közbeszerzési eljárások során folytatott döntéshozatal tekintetében és az ösztönző politika területén. Néhány egyesület és magán szervezet nagyon fontos szerepet játszott a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra terjesztésében helyi, regionális és nemzeti szinten is, a KKV-kon és nagyvállalatokon kívül további térségek és helyi közösségek bevonásával. Összefoglalva, a vállalati társadalmi felelősségvállalás még messze nem átfogó és integrált stratégiája a KKV-k üzletvitelének, mivel: A KKV-k rendelkezésére álló források, know-how és a vállalati társadalmi felelősségvállalási folyamatok és kezdeményezések elsajátítására való hajlamuk sokkal alacsonyabb a nagyvállalatokénál. A KKV-k hajlamosak a rövid távú pénzügyi és gazdasági bevételeket előnyben részesíteni a hosszú távú társadalmi nyereségekkel szemben. A marketing fókusz nem működik annyira a KKV-knál, mint a nagyvállalatok esetében. Sok KKV nem érti pontosan, mit is jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás. A KKV-k szembetűnően kevésbé hatékonyabbak a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz kötődő tevékenységeik kimutatásában, mint a nagyvállalatok, így számos érdekes kezdeményezést a részükről egyszerűen nehéz beazonosítani. Továbbá, a KKV-kban sokszor nem is tudatosul, hogy az üzletvitelük és egyes tevékenységeik társadalmi felelősségvállalásként érvényesülhetnek. A KKV-knak többnyire íratlan szabályaik vannak főként a foglalkoztatási feltételek, társadalmi biztonság és munkahelyi biztonság területén, a helyi környezetvédelem és a helyi fejlődés tekintetében, bár ők ezeket a tevékenységeket nem tekintik vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiáknak. Túlságosan erős az állásfoglalás arról, hogy csupán nagy és pénzügyileg erős vállalatok képesek bevezetni a vállalati társadalmi felelősségvállalási politikát és stratégiákat, míg a KKV-knak kevesebb lehetőség és képesség áll rendelkezésükre. A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a profit gyakran az üzletviteli tevékenységek ellentétes oldalán állnak. Számos középvállalkozás és különösen kis – és mikrovállalkozás nem rendelkezik stratégiai fejlesztési tervvel, ebből kifolyólag vállalati társadalmi felelősségvállalási döntéseket csak időnként és ad hoc módon hoznak.
Teljes mértékben elismerik, hogy a fogyasztói tudatosságban és ezt követően a vásárlási döntésekben bekövetkező változások meghatározóan befolyásolhatják a kis- és középvállalkozások társadalmi felelősségvállalás iránti tudatosságát. Röviden összefoglalva, a KKV-kat befolyásoló tényezők a vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiák bevezetésére vonatkozóan: • •
•
Vállalkozói értékek és a vállalati küldetéssel való összhang Érdekcsoportok nyomása/szükséglete (pl. nagyvállalatok vagy közigazgatási szervek bevonják az értékesítési lánchálózatukat a vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiákba). Pozitív benyomás (marketing).
3.4 KKV interjúk (DESUR felmérés)
A DESUR projektben résztvevő valamennyi földrajzi terület, valamennyi partner kapcsolatba lépett különböző KKV-k emberi erőforrás menedzsmentjével, hogy időpontot kérjenek interjúztatás céljából. Számos vállalat egy félig strukturált kérdőíves interjún vett részt, a ’Mélyinterjú a KKV-k dolgozóival’ szerint, amelyet valamennyi DESUR partner megkapott (’D Melléklet Mélyinterjú a KKV-k dolgozóival’). A kérdőív célja: •
a vállalati társadalmi felelősségvállalás a vállalat által már gyakorlatban is használt eszközeinek, tevékenységeinek és tulajdonságainak meghatározása; a vállalat vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra felé való orientálódásának felmérése. Különös tekintettel a vállalaton belüli vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrára, felvázolva a vállalati társadalmi felelősségvállalás értékeinek súlyát/fontosságát a vállalat küldetése, motivációi, értékrendje, stratégiai célkitűzései és a várt eredmények tekintetében; a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra iránti tudatosság szintjének és a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra értékrendjének felmérése a vállalati struktúra különböző szintjein. a vállalati társadalmi felelősségvállalási tanmódszerek azonosítása és azoknak az okoknak a feltárása, ami arra serkentette a vállalatot, hogy alkalmazza a vállalati társadalmi felelősségvállalás módszerét beleértve az alkalmazás során felmerülő problémákat is.
•
• •
A DESUR partnerek által lefolytatott interjúk során összegyűjtött adatok alapos elemzését követően az alábbi következtetéseket vontuk le: -
A megkérdezett vállalkozások száma 61 volt;
Vállalkozások száma országonként
-
A munkavállalók száma szerint, a DESUR útmutatásoknak megfelelően, a megkérdezett vállalkozások 2 nagy-, 28 közép-, 16 kis- és 15 mikrovállalkozásba sorolhatóak;
- Vállalkozások gazdasági tevékenységeik szerint: Szekunder szektor Primer szektor
Vállalkozások száma
Tercier szektor
Autóipari szerszámok
1
Tanácsadás
Vendéglátó berendezések
2
Oktatás
Vegyipar
1
Pénzügyi szolgáltatások
2
Ruhaipar
2
Globális szolgáltatások
1
Légkondicionálás
1
Egészségügy
3
Információs és kommunikációs technológiák
1
Építőipar
Értékesítési Rendszer
1
Jogi szolgáltatások
1
Elektromos és elektronikai berendezések
3
Logisztika
1
Tömegkommunikációs eszközök
5
Energia
4
Többféle felhasználási mód
1
Élelmiszeripar
1
Kiskereskedelmi értékesítés
5
Csomagolóipar
Műanyag termékek
2
Biztonsági szolgáltatások
1
Lépcsők
1
Szociális szolgáltatások
1
Acélipar
1
Turizmus
1
Faipar
1
Hulladék kezelés
1
Vállalkozások száma (gyártás)
Energia
1
Vállalkozások száma
8
2
3
2
A lentiekben felsoroljuk a megkérdezett KKV-k vezetősége által adott legtöbbet idézett válaszokat. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy egy átfogó képet és egy fő irányvonalat alkothassunk a 61 vállalkozás tekintetében a vállalati társadalmi felelősségvállalás vonatkozásában. A vállalati társadalmi felelősségvállalás definíciója: a vállalatnak önként meghozott döntésének kell lennie, melyet figyelemfelkeltés előz meg; A vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásának indokai: imázs javító (marketing) és könnyebb elérést biztosít az állami támogatások és lehetőségek eléréséhez (adókedvezmények, ösztönzők, hitelek, jutalmak, stb.); A vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásának ellenérvei: túlzottan magas költségek és idő igényes, állami támogatás hiánya; A vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásának indokai egy vállalat részéről: imázs javítás és vállalkozói értékek; A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedések: kezdeményezések a közösség felé (adományok, szponzorálás, vállalati önkéntes munkavégzés, stb.) és a foglalkoztatottak egészsége és biztonsága; A vállalati társadalmi felelősségvállalás eszközei: magatartási kódexek, munkavédelmi tanúsítvány, etikai kódexek, ISO 9000, ISO 14001; A környezet védelmére vonatkozó intézkedések/magatartási formák: az energia fogyasztás és hulladéktermelés csökkentése; A belső érdekcsoportok bevonása a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedésekbe: megfelelő Külső érdekcsoportok bevonása a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedésekbe: nem megfelelő A vállalati társadalmi felelősségvállalás által a munkakörülmények javultak/romlottak: javulás tapasztalható. A továbbiakban felsorolunk néhány definíciót a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozóan, amelyeket a kérdőívek nem tartalmaztak, de amelyeket a KKV-k vezetősége átnyújtott a résztvevő interjúalanyoknak, melyekből tisztán láthatóak a vállalkozók vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó ötletei és észrevételei: az abban való hit, hogy az alapvető emberi jogokat meg kell védeni és támogatni kell valamennyi munkahelyen és a munkáltatók ezért hajlandóak felelősséget vállalni (ATEA Balti vezetőség – Litvánia); annak a következménye, hogy a vállalat hajlandó kezelni és megoldani az etikai, környezetvédelmi és társadalmi kérdéseket (Chimar s.p.a. vezetőség – Olaszország); annak a kultúrája, hogy hogyan kell a dolgoknak működnie egy filozófia keretében, amely az együttműködő és tisztességen alapuló munkán alapszik (Red Calea S.L. – Spanyolország); az embereket a vállalathoz kötő valamennyi szemléletmód állandó és gondos ellenőrzése. Ez a kontrol végigvezet az egész életcikluson át nyújtott szolgáltatás vonatkozásában is. (Angelo Po Grandi Cucine S.p.a. vezetősége – Olaszország); annak az eszköze, hogy etikusabbak és versenyképesebbek legyünk (Mobirolo s.p.a. vezetősége – Olaszország); egy semleges jellegű üzletvitel, más szóval – nem ártalmas másokra (Windex vezetősége – Litvánia); egy lehetőség arra, hogy a vállalat kapcsolatot teremtsen a helyi közösséggel (Brain-Bee s.p.a. vezetősége – Olaszország); minden etikus és empatikus az emberi magatartás fejlődésének mértékével összhangban (Webshark vezetősége - Magyarország);
a vállalat gazdasági hasznán túlmenően hozzájárul a környezetvédelemhez az üzletviteli tevékenység fejlődésén kívül és belül (Sodoeste Recursos Consultores S.L. vezetősége - Spanyolország); a közösség növekvő jóléte és a vállalat munkafeltételeinek javulása (Statvista vezetősége – Litvánia); munkahelyteremtés az 50 év feletti nők számára (Vergovics és Co. vezetősége – Magyarország); a vállalati célkitűzések szellemének és filozófiájának része, amely arra összpontosít, hogy hasznának egy részét olyan tevékenységekre vagy intézkedésekre fordítsa, amelyet a nonprofit létesítmények is támogatnak, bármilyen célúak is legyenek (Légola vezetősége – Spanyolország); a belső alkalmazottak és a környezet védelme iránti felelősségvállalás (Novus Favonius Kft. vezetősége – Magyarország); biztonságos munkakörülmények, munka-család egyensúly, egészséges életvitel (Delphi Kft. vezetősége – Magyarország); Társadalmi felelősségvállalás, alkalmazottak megbecsülése (MAM Hungaria Kft. vezetősége – Magyarország); a környezetvédelem, a sport- és a kultúra-tudatosság támogatása (Autokokusz Kft. vezetősége – Magyarország).
A fenti információk, a legtöbbet idézett válaszok és a KKV-k vezetőségei által megfogalmazott vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó definíciók mind azt erősítették meg, amelyek a véleményformálókkal folytatott interjúk során is nyilvánvalóvá váltak. Különösen egy szilárd alapokon fekvő vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra hiányzik, amelyet néhány esetben többnyire csak a vállalkozók értékrendje támogat és szorgalmaz ahelyett, hogy az üzleti stratégia részét képezné. Következésképpen megerősíthető, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás még kevésbé ismert és feltárt fogalom a tevékenységek lehetőségeinek, innovatív intézkedések és eszközök tekintetében, amelyek még nem épültek be az üzleti folyamatokba. A vállalati társadalmi felelősségvállalást még mindig egy olyan tényezőnek tekintik, amelyet majd bele kell építeni a már meglévő üzleti modellekbe, nem mint egy, az üzletviteli folyamatok közötti „integráló tényezőt”. A fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást még mindig a vállalat védjegyét, jó imázsát és marketing tevékenységeinek támogatását elősegítő eszköznek tekintik. A KKV-k megkérdezett dolgozói közül a legtöbb esetben nem volt világos számukra a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elkötelezettségek és a vállalat versenyképessége közötti kapcsolat. Ez az az ok, amiért a vállalati társadalmi felelősségvállalásban rejlő lehetőségek korlátozottak és túlzott beruházásként tekintenek rá a ráfordított költségek és idő vonatkozásában. Az állami támogatás hiánya is kiemelendő, különösen azokban a régiókban, amelyekre a vidéki gazdaság elterjedése jellemző (Nyugat Macedónia) vagy azokban a térségekben, ahol a KKV-knak, többségük ellenére rendkívüli bürokratikus törvényhozással kell megbirkózniuk (Litvánia, Magyarország). A vállalkozói értékrend (belső vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásához szükséges input) jelentős hangsúlyt kap a vállalati társadalmi felelősségvállalás bevezetésében; mégis ennek alkalmazását külső inputok/indokok is befolyásolták, mint például az ügyfelektől és felhasználóktól kapott elismerés vagy a versenytársak utánzása. A legtöbb esetben ezek a külső okok a többi vállalathoz képest nagyobb versenyképes előny szerzéséhez kapcsolódtak. A jogi kötelezettségek és szigorúbb ellenőrzés, adókedvezmények és ösztönzők, a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra elterjedése a lakosság körében, stb. mind kevésbé hasznos hajtóerőként léptek fel a vállalati társadalmi felelősségvállalás alkalmazásának vonatkozásában, mivel ezek kevés vagy semmilyen lehetőséget nem biztosítanak a versenyképes előny növeléséhez.
A megkérdezett vállalatok válaszai nagyban egybevágnak a véleményformálók állításaival. A véleményformálók szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás egy vállalkozásba történő bevezetésének legfőbb hajtóerői az alábbiak: vállalkozói értékrend; a hatóságokkal és intézményekkel való javuló kapcsolatrendszer az imázs megtérülése (marketing); a vállalati küldetés következetessége; nyomás/igény az érdekcsoportok részéről (ügyfelek, beszállítók, érdekképviseletek); támogatások és adókedvezmények. A vállalatok szintén kiemelték az irányítási rendszerek tanúsítási eljárásait (pl. ISO 9000 és ISO 14001) vagy az új, proaktív dolgozókat, akik ösztönözték a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Tíz vállalat közül nyolcan csupán/főként belső emberi erőforrás felhasználásával vezették be a vállalati társadalmi felelősségvállalás módszerét, míg két cég azt állította, hogy nagy részben külső emberi erőforrásra támaszkodtak. Független ellenőrök és kereskedelmi társaságok tartoznak az alkalmazott külső emberi erőforrások közé. A leggyakrabban alkalmazott vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos intézkedések közé tartoznak a közösség felé irányuló kezdeményezések (adományok, szponzorálások, vállalati önkéntes munkák, stb.), ami bizonyítja a vállalati társadalmi felelősségvállalásról alkotott, széles körben elterjedt felfogást, miszerint a jótékonysági tevékenységek szinonimája. Minőségi és környezetvédelmi tanúsítványok, továbbá magatartási és etikai kódexek sorolhatóak a legtöbbször alkalmazott vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök közé; ami azt is kihangsúlyozza, hogy a DESUR projektben résztvevő vállalkozások közül majdnem az összes esetében elmondható, hogy bevezetett hasonló eszközöket, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek eredményes és hatékony vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrával és stratégiával és mégis a vezetőik pozitív hozzáállást tanúsítottak ezek bevezetéséhez. A vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök közül a társadalmi felelősségre vonhatóságot kevésbé tartják fontosnak. A felmérés során nyilvánvalóvá vált legérdekesebb vonatkoztatás az volt, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalási intézkedések/eszközök/magatartási formák vállalati stratégiákba történő bevezetését követően valamennyi munkafolyamat fejlődést mutatott. Belső érdekcsoportok bevonása a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos intézkedésekbe általánosságban megfelelő volt. Külső érdekcsoportok és a beszállítói hálózat sok esetben egyáltalán nem vettek részt. Ebben az értelemben nagyjából nyilvánvaló, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalási folyamatok felülvizsgálatára és egyszerűsítésére van szükség információs, kommunikációs és oktatási eszközök segítségével, valamint az alkalmazottak továbbképzésének javításával. A közigazgatási hatóságok bevonásához és a KKV-k társadalmi felelősségvállalás alkalmazására való ösztönzéséhez kulcsfontosságú a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra terjesztése (információs és kommunikációs eszközök és intézkedések). Ezen túl a vállalati társadalmi felelősségvállalási irányvonalak terjesztéséhez és bevezetéséhez olyan eszközökre van szükség, amelyek egy kiindulási ponttal is szolgálnak, amelyből kiindulva a vállalatok be tudják vezetni az aktív társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégiákat. Ide tartoznak az alapvető források előteremtése, útmutatók készítése, benchmarking tevékenységek bevezetése, olyan etikai és magatartási kódexek összeállításában nyújtott támogatás, melyek egyszerűek, pragmatikusak és könnyen betarthatóak, gyakorlatok ellenőrzése, amely a vállalatok vezetésének öko-hatékonyságához vezet, továbbá számviteli mutatók és eszközök összeállítása a vállalati társadalmi felelősségvállalási intézkedések eredményeinek mérésére és értékelésére. Ebben az értelmezésben a benchmarking elemzés során feltárt jó néhány jó gyakorlat azt bizonyíja, hogy a DESUR projektben résztvevő vállalkozások egy része esetében a vállalati társadalmi felelősségvállalás egy olyan érdemi paradigmát képvisel, amelyet terjeszteni kell.
4. BENCHMARK ELEMZÉS 4.1 Koncepcionális területek A DESUR projekt a másodelemzések és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban a helyi véleményformálókkal végzett interjúk során 61 olyan esettanulmányt gyűjtött össze, amely olyan vállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozik, amelyek már bevezették vagy hajlandóak bevezetni a vállalati társadalmi felelősségvállalás módszerét. Ezeket a KKV-kat félig strukturált kérdőívek segítségével interjúvolták meg. A megszerzett adatok és információk lehetőséget nyújtottak arra, hogy négy koncepcionális terület alapján - melyek a legfontosabb dimenziók a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való elkötelezettség mérésére - összehasonlításokat végezzünk, amelyeket aztán felhasználtunk a benchmarking elemzéshez is. Az azonosított koncepcionális területek az alábbiak: 1 A vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való hozzáállás 2 Környezetgazdálkodás 3 Érdekcsoportok bevonása és felhatalmazása 4 A vállalat helyi hálózatépítésre vonatkozó elkötelezettsége A vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való hozzáállás egy olyan koncepcionális terület, amely segítségével definiálni tudjuk, hogy a vállalat milyen mértékben bízik meg a vállalati társadalmi felelősségvállalásban és hajlandó befektetni ebbe az innovatív és fenntartható üzleti tevékenységbe. A környezetgazdálkodás olyan vonatkozásban méri a vállalat elkötelezettségét, hogy mennyire csökkenti tevékenységeinek környezetre gyakorolt hatását a puszta jogszabályi kötelezettségeken túl. Az érdekcsoportok bevonásának és felhatalmazásának koncepcionális területe azt mutatja, hogy a vállalat figyelembe veszi-e ezt a fontos vállalati társadalmi felelősségvállalási tényezőt, és hogy milyen formában; valójában a vállalati társadalmi felelősségvállalás a (belső és külső) érdekcsoportok magas szintű bevonását és felhatalmazását igényli a vállalkozás politikájának és célkitűzéseinek elérésében való részvételét tekintve. A negyedik koncepcionális terület, a vállalat helyi hálózatépítésre vonatkozó elkötelezettsége azt takarja, hogy a vállalat milyen szinten kapcsolódik és kötődik a helyi társadalmi szereplőkhöz, mint például: intézmények, közigazgatási hatóságok, egyesületek, lakosság, stb., amely megvalósíthatóvá teszi a hálózatépítést és a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra megosztását és terjesztését. 4.2 Kvalitatív és kvantitatív indikátorok kiválasztása Valamennyi koncepcionális terület speciális indikátorokra tagolódik a lentiek szerint. Az indikátorok azonosítása két általános cél érdekében történt: •
•
Az elemzés általános területeinek több speciális mikroterületté való tagolása. Így könnyebb azonosítani, összegyűjteni és elemezni a szükséges adatokat, hogy egy alapvető leírást és áttekintést kapjunk az egyes elemzési területekről, és egy általánosabb szinten az esettanulmányokról. Továbbá, az elemzés indikátorainak választása úgy történt, hogy azonosítani tudjuk azokat a területeket és sajátosságokat, melyeket ajánlatos összehasonlítani és felmérni.
Ennek következtében számos kvalitatív és kvantitatív indikátort választottunk ki és ugyanakkor figyelembe is vettük azokat a paramétereket, amelyeket a KKV-k alkalmazottjai által kitöltött kérdőívek keretében alkalmaztunk. A kvalitatív és kvantitatív indikátorok lehetővé tették, hogy a legjobban tudjuk elemezni, mérni és bemutatni a vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrát. Az alábbiakban bemutatjuk az említett indikátorokat az azonosított négy koncepcionális terület alapján csoportosítva, amelyek legjobban képviselik az összetett tématanulmányt: a vállalati társadalmi felelősségvállalást.
A) A vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való hozzáállás 1. A vállalkozás vállalati társadalmi felelősségvállalásának megközelítése egy olyan kvalitatív indikátor, amely számos tényezőt összesít: a vállalkozás múltját és a fenntarthatósághoz való viszonyát, a vállalati társadalmi felelősségvállalást támogató egyesületekkel való kapcsolata, összefüggés aközött, ami elhangzott az interjúk során, és hogy a vállalkozás ténylegesen mit tett a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos eszközök/magatartási formák/tevékenységek tekintetében. 2. A jelenleg már átvett vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök száma (a KKV-k alkalmazottjai számára rendelkezésre bocsájtott kérdőívben felsorolt eszközök közül). 3. Kísérleti/innovatív vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/tevékenységek/magatartási formák egy olyan kvalitatív indikátor, amely azt elemzi, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/tevékenységek/magatartási formák milyen mértékben kísérleti/innovatív jellegűek (hatékonyság, eredményesség, új technológiák bevezetése, érdekcsoportok hatékony részvétele, a munkafolyamatok javulása, az alkalmazottak munkakörülmények javulása, a környezetre gyakorolt korlátozott hatás, stb.) 4. Átvehető vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/tevékenységek/magatartási formák egy olyan kvalitatív indikátor, amely elemzi és összefoglalja a belső és külső érdekcsoportok bevonásának és elkötelezettségének szintjét, a vállalkozás vezetőségének vállalati társadalmi felelősségvállalási hozzáállását és viszonyát, a munkakörülmények javulását, amelyek a vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközöket/tevékenységeket/magatartási formákat átvehetővé teszik. B) Környezetgazdálkodás 5. Intézkedések/magatartási formák, amely a környezetet védik: számos intézkedés/magatartási forma (a KKV-k alkalmazottjai számára rendelkezésre bocsájtott kérdőívben felsorolt eszközök közül + lehetséges, a vállalkozások által alkalmazott speciális intézkedések/magatartási formák a környezet védelmére.) C) Érdekcsoportok bevonása és felhatalmazása 6. Belső érdekcsoportok bevonása a belső érdekcsoportok bevonásának mértéke, ahogy az a KKV-k dolgozóinak interjújának keretében kiderült. 7. Külső érdekcsoportok bevonása a külső érdekcsoportok bevonásának mértéke, ahogy az a KKV-k dolgozóinak interjújának keretében kiderült. D) A vállalat helyi hálózatépítésre vonatkozó elkötelezettsége 8. A régióval való kapcsolatrendszere, partnerség, helyi intézményekkel való kapcsolatok. 4.3 Az elemzés lépései A benchmarking elemzés mind kvalitatív, mind alkalmazásával készült a lenti operatív lépések szerint:
pedig
kvantitatív
megközelítés
1. Kvalitatív és leíró értékelés Célkitűzés: a leginnovatívabb és jó minőségű tapasztalatok kiemelése az említett négy dimenzióban megvalósított teljesítményük alapján és az egyes koncepcionális területekre alkalmazott speciális indikátorokkal. 2. Kvantitatív értékelés Célkitűzés: a vizsgált szempontok alapján rendelkezésre álló kezdeményezések, intézkedések, eszközök és szolgáltatások számának felmérése.
3. Táblázat elrendezése Célkitűzés: a kvalitatív és kvantitatív értékelési fázis eredményeinek összesítése és egy rangsorolt áttekintés megszerkesztése. 4. A legjobb teljesítmények azonosítása Célkitűzés: az esettanulmányok azonosítása a legjobb teljesítményekkel az egyes indikátorok és a letesztelt négy terület szerint, inkább a kvalitatív, mint a kvantitatív értékelés szerint. 5. Jó gyakorlatok azonosítása Célkitűzés: jó gyakorlatok és az átvehető sikeres tényezők előrevetítése az egyes indikátorok tekintetében.
5. JÓ GYAKORLATOK KIVÁLASZTÁSA A tanulmány ezen része az esettanulmány néhány általános következtetését és részletét elemzi, amelyek a legnagyobb pontszámot érték el a kvalitatív indikátorokra vonatkozó pontszámok összesítésében valamennyi azonosított koncepcionális terület szerint. Vállalati társadalmi felelősségvállalási magatartás Két vállalkozás kapta ezt a pontszámot (9
):
1 Agility Logistics (Írország) 2 MEDIAGROUP98 (Olaszország) Ezek a vállalkozások kiemelkedő vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúrát sajátítottak el és olyan földrajzi területen helyezkednek el, ahol a helyi közigazgatási szervek és a magán intézmények pozitívan támogatják a vállalati társadalmi felelősségvállalást. Ezek a vállalkozások a legerényesebbek társadalmi és környezetvédelmi elhivatottság tekintetében is, és néhány vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos jó gyakorlatot is bevezettek már. Tagjaik a vállalati társadalmi felelősségvállalás elterjesztésében résztvevő helyi egyesületeknek is. Környezetgazdálkodás (a környezetvédelemmel kapcsolatos magatartási formák és intézkedések száma) Négy vállalkozás vezetett be 10 környezetvédelemre vonatkozó intézkedést/magatartási formát, ezzel kitűnő környezetgazdálkodási példát mutatva: 1 2 3 4
Svea d.d. (Szlovénia) ACOREX SDAD. COOP. LTDA (Spanyolország) Red Calea (Spanyolország) Agility Logistics (Írország)
Ezeket a vállalatokat mély aggodalommal tölti el tevékenységük környezetre gyakorolt hatása, nem csupán a jogszabályi kötelezettségek tekintetében, hanem a vállalati kultúrájuk alapvető eszközeként. Különösen az Agility Logistics szervez a ’Föld Nap’ támogatására irányuló rendezvényeket, továbbá a SMILE elnevezésű Erőforrás-csere programon keresztül anyaghatékonyan tervez és fejleszt, amely egy környezeti hulladékcsere program. Az Agility Logistics összeállt egy csomagoló vállalattal, hogy csökkentse a hulladéklerakókba kerülő nagy mennyiségű hungarocell volumenét. Az Agility Logistics működése részeként nagy tételben kap hungarocell csomagoló anyagot és rendszeresen küldte ezt tovább nagy mennyiségben a hulladéktárolókba. A csomagoló vállalatnak is nagy előnye származik ebből a folyamatos hulladék-cseréből, mivel nyersanyagként fel tudják használni ezt a hungarocellt a működésük során.
Svea d.d. hatékony és eredményes környezetvédelmi politikát dolgozott ki főként környezetbarát technológiai folyamatok és az erőforrások hatékony felhasználásának tekintetében. Red Calea az agroökológia területén működik, amely nyilvánvalóan figyelembe veszi a környezeti hatásokat és figyelemfelkeltő tevékenységeket folytat. Group ACOREX egy kifejezetten erre a célra létrehozott osztályon keresztül alapvető üzleti alapelvként tekint a környezet támogatása és tiszteletben tartása iránt; a vállalat valamennyi környezetvédelmi előírást betartja és támogatja a környezetbarát gyakorlatokat. Érdekcsoportok bevonása és felhatalmazása Három vállalat kapta meg ezt a pontszámot (5
):
- Ballyseedy Home and Garden (Írország) - Scally’s Supervalu (Írország) - MediaGroup98 (Olaszország) Ballyseedy Home and Garden, az ír vállalat hatékonyan vonta be a külső és belső érdekcsoportokat az alábbi eszközökkel: belső kommunikáció az alkalmazottak és a vezetőség között, csapat szellemet támogató tevékenységek és a közösségbe való beilleszkedést támogató rendezvények; család-központú rugalmasság az alkalmazottak felé; Vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek a dokumentum teljes körű külső és belső figyelemfelkeltésének támogatására a Ballyseedy Home and Garden, koncessziói és a lakosság felé; Közösségi kezdeményezések, mint például grillezések és gyerekprogramok a bevételek jótékony célú felhasználásával; Érdekcsoportok meghallgatására szolgáló eszközök. Scally’s Supervalu nagy hangsúlyt fektet a helyi kézműves mesterek piacra kerülésének elősegítésére. Gyakran előnyben részesítik a kézműves mesterek termékeit elsőrangú polchelyek biztosításával prémium árak megfizetése nélkül, amely nagy gátat jelent a kistermelőknek a nagy szupermarketekbe való bekerüléshez. Támogatják a helyi élelmiszereket és italokat és mindent megtesznek a helyi termékek támogatásáért. Részt vesznek számos közösségi törekvésben is, mint például a helyi ’Rendezett Város Verseny’ és még más, számos helyi versenyen és rendezvényen, hogy adományokat gyűjtsenek a közösség és a helyi iskolák számára. Italian MediaGroup98 szervezeti modellek segítségével sikeresen elérte az érdekcsoportok bevonását; pontosabban összeállított egy informatív és frissített munkaprogramot, továbbá előre tervezett kivizsgálásokat és rugalmas munkaidő beosztást. Mindemellett a vállalat a munkát és a családot összeegyeztető gyakorlatot vezetett be, mint például részmunkaidős lehetőségeket, ápolási szolgáltatást, terhes nők alkalmazását, gyermekőrzési utalványt, családtámogatásra vonatkozó jogok ismertetését a dolgozókkal. A vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységekbe való bekapcsolódást közvetlen interjúk, fókuszcsoportok, kérdőívek, konvenció és különböző céllal szervezett rendezvények segítségével érte el.
A vállalat helyi hálózatépítésre vonatkozó elkötelezettsége Három vállalkozás kapta ezt a pontszámot (3
):
1 Chimar S.p.a (Olaszország) 2 Red Calea (Spanyolország) 3 Scally’s Supervalu (Írország) Chimar S.p.a. a Sodalitas elnevezésű alapítvány tagjaként különösen érintett a közösség felé tett kezdeményezésekben; az alapítvány olyan vállalkozások és vezetők csoportosulása, akik a társadalommal, környezetvédelemmel, piaccal, oktatással és nonprofit tevékenységekkel kapcsolatos vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedéseket hajtanak végre. Scally’s a helyi termelők legkiválóbb minőségű termékeinek egyedülálló sorát kínálja, nagyszerű kapcsolatrendszert kialakítva velük, mivel a vállalat hisz a közösség támogatásában, mind a beszállítók mind az alkalmazottak tekintetében. Red Calea kitűnő kapcsolatot alakított ki a helyi térséggel a REAS hálózatnak köszönhetően (Red de Economía Alternativa Solidaria – Gazdasági Hálózatok Alternatív Támogatása). Végül lent található két táblázat: -
Összesített Benchmarking Mátrix a Kulturális Indikátorok vonatkozásában a DESUR projektben részvevő 61 vállalkozás között
-
Összesített Benchmarking Mátrix a legjobban vállalati társadalmi felelősségvállalás-tudatos vállalatok tekintetében a DESUR projektben résztvevő 61 vállalkozás között
Összesített Benchmarking Mátrix a Kulturális Indikátorok vonatkozásában Vállalati társadalmi felelősségvállalási összpontszám1 Vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra indikátorok
A vállalkozás vállalati társadalmi felelősségvállalási hozzáállása/megközelítése
Szám
Legkiemelkedőbb vállalatok Jó gyakorlat Acciaieria di Rubiera S.p.A. (Olaszország)
A Modenai Vállalati Társadalmi Felelősségvállalási Vállalkozói Klub Tagja
Agility Logistics (Írország)
A ’Föld Napja’ elnevezésű rendezvények szervezője
Chimar S.p.a. (Olaszország)
A Sodalitas elnevezésű alapítvány tagja, amely olyan vállalkozások és vezetők csoportosulása, akik a társadalommal, környezetvédelemmel, piaccal, oktatással és nonprofit tevékenységekkel kapcsolatos vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedéseket hajtanak végre.
4
Acorex sda (Spanyolország) A vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök száma
10
Delphi ltd (Magyarország) MediaGroup98 (Olaszország)
Kísérleti/Innovatív vállalati társadalmi felelősségvállalási Eszközök/Intézkedések/Magatartási formák
Acorex Sda Coop (Spanyolország)
Rugalmas munkaidő speciális igényeknek megfelelően és részmunkaidős lehetőség szülési szabadság után – Harmadik Felek Felé történő Megelőzési Szolgáltatás és Nemzetközi Élelmiszer Szabvány
Agility Logistics (Írország)
A SMILE elnevezésű Erőforrás-csere Program tagja (környezeti hulladékcsere program)
Insercionex (Spanyolország)
Alkalmazottak támogatása a feladataik elvégzésében – fogyatékos személy alkalmazása
MediaGroup98 (Olaszország)
Érdekcsoportok meghallgatására szolgáló eszközök – ápolási szolgáltatás, terhes nők alkalmazása, gyermekőrzési utalvány, családtámogatásra vonatkozó jogok ismertetése a dolgozókkal – informatív és frissített program, előre tervezett kivizsgálások, rugalmas munkaidő
3
MediaGroup98 (Olaszország) Átvehető vállalati társadalmi felelősségvállalási Eszközök/Intézkedések/Magatartási formák
MAM Hungaria Kft. (Magyarország)
Az emberi erőforrásokat célzó speciális politika, szervezeti modellek átvétele A munkavállalók bevonása és érdekcsoportok meghallgatására szolgáló eszközök
3 Ballyseedy Home and Garden (Írország)
A társadalom irányába tett kezdeményezések (pl. vállalati önkéntes munka és szponzorálás), mint például grillezések és gyerekprogramok – munkáltatók bevonása és érdekcsoportok meghallgatására szolgáló eszközök
Acorex Sda Coop (Spanyolország) Agility Logistics (Írország)
Intézkedések/Magatartási formák a környezet védelmére
10 Red Calea (Spanyolország) Svea d.d. (Szlovénia)
Belső érdekcsoportok bevonása
Külső érdekcsoportok bevonása
A régióval való kapcsolatrendszer
3
3
Argons Sette s.r.l. (Olaszország)
Rendszeres kötetlen találkozók
MediaGroup98 (Olaszország)
Közvetlen interjúk, fókuszcsoportok, kérdőívek, különböző céllal szervezett összejövetelek és rendezvények (‘Partecipiamo’)
MAM Hungaria Kft. (Magyarország)
Közvetlen interjúk
Ballyseedy Home and Garden (Írország)
Speciális belső kommunikációs eszközök
Tikresta (Litvánia)
Rendezvények a munkavállalók és családtagjaik részvételével
Scally’s Supervalu (Írország)
A helyi kézműves mesterek támogatása és segítése a piacra kerüléshez – helyi élelmiszerek és italok támogatása – számos közösségi törekvésben való részvétel és azok támogatása – a közösség és a helyi társadalom számára rendezett pénzgyűjtő kezdeményezések és rendezvények
Chimar S.p.a. (Olaszország)
Közösség felé tett kezdeményezések, mint a Sodalitas elnevezésű alapítvány tagja, amely olyan vállalkozások és vezetők csoportosulása, akik a társadalommal, környezetvédelemmel, piaccal, oktatással és nonprofit tevékenységekkel kapcsolatos vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó intézkedéseket hajtanak végre.
Red Calea (Spanyolország)
A REAS Extremadura elnevezésű hálózat tagja (Gazdasági Hálózatok Alternatív Támogatása)
3
Scally’s Supervalu (Írország)
Jel: 0=nem mérhető/hiányzik; 1=középszerű; 2=megfelelő; 3=megfontolt; 4=kiváló
A helyi kézműves mesterek támogatása és segítése a piacra kerüléshez – helyi élelmiszerek és italok támogatása – számos közösségi törekvésben való részvétel és azok támogatása – a közösség és a helyi társadalom számára rendezett pénzgyűjtő kezdeményezések és rendezvények
Összesített Benchmarking Mátrix a legjobban vállalati társadalmi felelősségvállalás-tudatos vállalatok tekintetében (1/2) Vállalat neve
Mérete
A vállalatok vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti hozzáállása /megközelítése1
MEDIAGROUP98
Közép
Vállalati társadalmi felelősségvállalási Összpontszám9
Vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra
A vállalati társadalmi felelősségvállalás eszközeinek száma2
Kísérleti/ Innovatív vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/ intézkedések /magatartási formák 3
Utánozható vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/ intézkedések /magatartási formák4
A környezet védelmére vonatkozó intézkedések és/vagy magatartási formák5
Nemzetközi érdekcsoportok bevonása6
Külső érdekcsoportok bevonása7
Régióval való kapcsolat8
N.
10
2
16
12
7
10
15
17
OLASZORSZÁG
Agility Logistics ÍRORSZÁG
Kis
Chimar S.p.a.
Közép
4
8
15
12
Scally’s Supervalu
Közép
3
4
15
7
ACOREX SDAD. COOP.
Közép
10
10
13
20
Mikro
8
10
11
18
OLASZORSZÁG
LTDA SPANYOLORSZÁG
RED CALEA, S.L SPANYOLORSZÁG
Összesített Benchmarking Mátrix a legjobban vállalati társadalmi felelősségvállalás-tudatos vállalatok tekintetében (2/2) Vállalat neve
Mérete
A vállalatok vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti hozzáállása /megközelítése1
Delphi Kft.
Vállalati társadalmi felelősségvállalási Összpontszám9
Vállalati társadalmi felelősségvállalási kultúra
A vállalati társadalmi felelősségvállalás eszközeinek száma2
Kísérleti/ Innovatív vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/ intézkedések /magatartási formák 3
Utánozható vállalati társadalmi felelősségvállalási eszközök/ intézkedések /magatartási formák4
A környezet védelmére vonatkozó intézkedések és/vagy magatartási formák5
Nemzetközi érdekcsoportok bevonása6
Külső érdekcsoportok bevonása7
Régióval való kapcsolat8
N.
közép
10
6
11
16
közép
4
10
11
14
közép
4
6
11
10
MAGYARORSZÁG
SVEA d.d. SZLOVÉNIA
MAM Hungaria Kft. MAGYARORSZÁG
Bartec Varnost d.o.o.
közép
8
8
10
16
kis
4
4
10
8
nagy
2
3
10
5
mikro
3
5
9
8
kis
2
5
7
7
SZLOVÉNIA
Windex LITVÁNIA
Állami Áramszolgáltató Vállalat (DEI S.A.) GÖRÖGORSZÁG
Tikresta LITVÁNIA
Ditsios Bros and Co. S.A. GÖRÖGORSZÁG
