A Tőzsdei Trendeken Túl Tájékoztató

2013

2015. november 30.

A „Tőzsdei Trendeken Túl” Tájékoztató AHOGYAN A FRANKLIN TEMPLETON INVESTMENTS MENEDZSEREI LÁTJÁK

E szám unk tartalm ából: E számunk cikkeinek lapzártája 2015. november 30-án volt. A határozott monetáris politikai irányvonal nem csak a gazdaságot segítené: A köv etkező hetekben decemberben Európában és Amerikában is rendkív ül fontos jegy banki üléseket tartanak, mely ek meghatározóak lehetnek a monetáris politika irány v onala szempontjából, és az izgalom kezd a tetőfokára hágni. John Beck, a Franklin Templeton Fix ed Income Group londoni portfóliómenedzsere és kötv ény igazgatója úgy v éli, hogy a jegy bankoknak túl kell mutatniuk a gazdaságon. Úgy gondolja, hogy egy es jegy banki v ezetők már jobban odafigy elnek arra, hogy a monetáris politika egy es nem kív ánt köv etkezmény eit elkerüljék. Az iszlám pénzügy fejleményei: A modern iszlám pénzügy fiatal üzletág, mely azoknak a muszlimoknak is v onzó, akik iszlám elv ek alapján akarnak befektetni, és azoknak a nem-muszlimoknak is érdekes, akik kedv ező befektetési módon akarják portfóliójukat div erzifikálni. Mohieddine Kronfol, a Franklin Templeton Global Szukuk és MENA Fix ed Income Strategies befektetési főigazgatója áttekintést ny újt arról, hogy mily en új fejlemény ek történtek az iszlám pénzügy terén mostanában, és arról is ír, hogy ezek az eszközök most mily en egy ségesítési v agy szabály ozási nehézségekkel kell megküzdjenek. Üzenet a jegybankoknak: A részvénypiacok nem a ti problémátok!: Az európai és amerikai monetáris politika kulcsfiguráinak számtalan tény ezőt kell megfontolniuk, amikor decemberi üléseikre készülnek, hiszen alapos, és hosszú táv ra szóló döntéseket kell meghozniuk. Van azonban egy oly an kérdéskör, amely et Uw e Zoellner , a Franklin Local Asset Management pán-európai részv ény vezetője szerint nem kellene figy elembe v enniük, ez pedig a részv ény piacok teljesítmény e.

A határozott monetáris politikai irányvonal nem csak a gazdaságot segítené John Beck Kötv ényigazgató, London Szenior alelnök, Portfóliómenedzser Franklin Templeton Fix ed Income Group

Mivel a fejlett világ három legbefolyásosabb jegybankja, a US Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan a jövőben is más-más monetáris politikát folytat, világosnak tűnik számunkra, hogy nem egyszerű gazdasági érvek döntik el, hogy melyikük követi a helyes irányt.

Az elodázással az FOMC aggodalmat keltett a befektetők és a fogyasztók körében is, és emiatt ezek a magánemberek óvatosabban költik pénzüket. Azt már korábban is láthattuk, hogy az amerikai fogyasztói költések növekedése szeptemberben 2015 januárja óta a leglassabb volt. 1

Annak ellenére, hogy a monetáris politikáról döntő üléseken a szakértők valami elmozdulásra számítottak, a Fed és az EKB is arra szavazott, hogy maradjon a status quo. Sem a Fed nem emelte a kamatokat, sem az EKB nem bővítette mennyiségi könnyítési programját. Mindemellett mindkettő célzást tett arra, hogy ezek a lépések küszöbön állnak.

Mind az eurózónában, mind pedig az USA-ban a befektetők a biztos befektetést keresik. Úgy gondoljuk, hogy a befektetők az egész világon arra a bizalomra vágynak, hogy az elmúlt bizonytalan, és volatilis időszak végleg véget ért, de egyelőre ezt senki sem mondhatja biztosra.

Most amiatt aggódunk, hogy az ezeket a jegybanki döntéseket előidéző hatóságok megértik-e ezeket a jelzésértékű ügyeket, melyek akár ellenkező gazdasági következményekkel is járhatnak, mint amilyeneket a monetáris politikákkal el akartak érni.

Úgy gondoljuk, hogy a jegybankoktól érkező jelzéseknek fontos szerepük van abban, hogy a kép tisztuljon. Véleményünk szerint a Fed a kamatemeléssel küldhetett volna pozitív jelzést a rendszerbe, még akkor is ha a körülmények erre nem voltak tökéletesen alkalmasak, hogy éreztesse, hogy a gazdaság javuló pályára állt, és már nem függ a külső tényezőktől.

Úgy véljük, hogy a Fed-nek objektív és szubjektív, azaz közgazdasági szóval élve pozitív és negatív oka is van arra, hogy kamatot emeljen, ás úgy véljük, hogy a szeptemberi vagy októberi nyílt piaci bizottsági (FOMC) ülésen született kivárási döntés nehezítette a Fed helyzetét.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható.

A határozott monetáris politikai irányvonal nem csak a gazdaságot segítené– folytatás Az a véleményünk, hogy objektív szempontból a makrogazdasági adatok még mindig olyan szinten állnak, hogy a Fed-nek a rendkívüli monetáris intézkedéseket be kellene szüntetnie. Az USA a havi bérszámfejtési adatok tanúsága szerint folyamatos növekedési fázisban van, és az 5%-os 2 munkanélküliség jóval alacsonyabb, mint amit évekkel ezelőtt a pénzügyi válság idején tapasztaltunk. Az igaz, hogy a szeptemberi bérszámfejtési adatok csalódást keltettek, és az sem egyértelmű, hogy az ázsiai gazdaságok lassulásának milyen hatása lesz az amerikai gazdaságra. Azonban úgy véljük, hogy a mérvadó tényezők is ebbe az irányba mutatnak, eljött az amerikai kamatlábemelés ideje. A jelzések ugyanilyen fontosak az Atlanti-óceán túlpartján is. Úgy érezzük, hogy az EKB döntése nem csak azt jelentette, hogy a mennyiségi könnyítés további gazdasági támogatása rendelkezésre áll, hanem hogy az tényleg meg is valósul. Az EKB legutóbbi, október 22-i ülésén Mario Draghi, az EKB elnöke megerősítette, hogy kész a programot bővíteni, és jelezte, hogy az EKB ezt következő, december 3-i ülésén teheti meg. Ennél is fontosabb azonban, hogy a világ jegybankjainak figyelembe kell venniük, amit a közgazdászok "negatív externáliáknak" neveznek,. más szóval a monetáris politika külső résztvevőinek költségét. A nem-hagyományos politikai pártok támogatottságának növekedése e költségek következményeinek egyik példája. Már látjuk annak bizonyítékát, hogy a jegybankok kezdik felismerni, hogy politikájuk közvetett károkat is okozhat. A Bank of England 2012 júliusi jelentése megállapította, hogy bár a britek nagy része a mennyiségi könnyítés nélkül szegényebb volna, a legtöbbet ezen mégis azok nyerték, akiknek voltak tartalékaik. A jelentés azzal zárult, hogy akiknek nem voltak befektetéseik, vagy csak készpénzük volt, azok nem sokat érzékelhettek a programból.

Ehhez hasonlóan, amikor a Reserve Bank of Boston 2014-es Gazdasági Lehetőségek és Egyenlőtlenségek konferenciáján Janet Yellen, a Fed elnöke is felszólalt, beszédében ő is kérdéseket vetett fel az eddigi politika folytatásának negatív externáliáival kapcsolatban. Yellen elismerte, hogy jövedelmek és a vagyon elosztása az USA-ban évtizedek óta egyre egyenlőtlenebb, és megjegyezte, hogy a vagyontárgyakkal rendelkezők, tehát akik a mennyiségi könnyítés legnagyobb haszonélvezői lettek, jobb oktatást tudnak gyerekeiknek megfizetni. Úgy tűnik, hogy ok-okozati összefüggés van a jobb oktatás, jobb munkahelyi kilátások és ezáltal a társadalmi mobilitás között is. Októberi ülését követően a Fed nem indokolta a kamatemelés elmaradását, azonban a szeptemberi FOMC ülés után a kamatemelés elhalasztásának egyik fő oka a világgazdaság helyzete volt. Arra hivatkoztak, hogy gyengék a feltörekvő piacok, és bizonyos ázsiai és nyersanyagfüggő országok, illetve latin-amerikai és ázsiai devizák nyomás alá kerültek. Ugyanekkor az OECD sok ilyen országot képviselve azért szállt síkra, hogy a Fed hozza már meg a döntést, és emeljen kamatot, és ezzel oszlassa el a bizonytalanságot.3 Az az érzésünk, hogy sok ilyen devizát igazságtalanul büntetett az a bizonytalanság, hogy sokan attól tartanak, hogy a világ gazdaságilag sokkal rosszabb helyzetben van, mint amilyenben valójában található. Úgy véljük, nemsokára bebizonyosodik, hogy a kínai növekedés nem omlik össze, hanem fenntarthatóbb szinten állandósul, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy sok olyan gazdaság, melyet most még árgus szemekkel figyelnek, valószínűleg kilábalhat nehéz helyzetéből. Ezért véleményünk szerint egy globális szempontból biztosabb monetáris politikai környezet valószínűleg inkább bátorítólag, mintsem elkedvetlenítőleg hatna a világgazdaság növekedésére. Úgy gondoljuk tehát, hogy a helyes döntés, ha a döntéshozók ezért határozottabb álláspontot képviselnek.

Az iszlám pénzügy fejleményei Mohieddine (Dino) Kronfol Alelnök Befektetési főigazgató Franklin Templeton Global Sukuk és MENA Fix ed Income Strategies

A sarianak megfelelő standardok fejlesztése Az iszlám pénzügy alapfogalmai nagyon régre nyúlnak vissza, a nyugati pénzügyi rendszer sok aspektusának, melyek a reneszánsz Itáliában kezdtek kialakulni, iszlám gyökerei voltak. A modern iszlám pénzügy azonban egy viszonylag új terület, mely először az 1960-as években jelent meg, az első iszlám bankok pedig az 1970-es években indultak.

Mivel ezeket az intézményeket azért alapították, hogy vallási igényeknek feleljenek meg, a legelső iszlám pénzintézetek azzal különböztették meg magukat a többiektől, hogy tisztán a saria elveihez ragaszkodtak. Az egyes intézmények a sariaelvek saját értelmezését is kigondolták, de az alapvető dolgokban mindannyian egyetértettek.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható. franklintempleton.hu

„A Tőzsdei Trendeken Túl” Tájékoztató

2

Az iszlám pénzügy fejleményei– folytatás Az elmúlt években a saria pénzügy nagy mértékben kibővült, és olyan magánembereket is magához vonzott, akik iszlám elvek szerint szeretnének kielégítő hozamú befektetéseket elérni, illetve egyre növekvő számban olyan nem-muszlimokat is, akik e vonzó befektetéseknek szintén részeseivé kívánnak válni. A fejlődés útja sürgetőleg hatott arra, hogy az iszlám pénzügyi termékeket megfelelően szabályozzák és egységesítsék, és számos hatóság indított erre kezdeményezéseket. Véleményünk szerint óvatosan kell kezelni a szabályozást és egységesítést célzó törekvéseket, mert a túlszabályozottság megbéníthatja az újító ötleteket, az iszlám közösség pedig az egyéni megértést és a központi hatóság hiányát hangsúlyozza, és emiatt a általánosan elfogadható standardokat nehéz lehet elérni. Ehelyett inkább a fő standardok fejlesztését akarjuk pártfogolni, mely teret biztosít az innovációnak, és eközben az egyének megnövekedett átláthatósága lehetővé teszi, hogy a piac szereplői világosan eldöntsék magukban, hogy termékeik elfogadhatóak-e.

Az iszlám pénzügy globális elterjedése Bár az iszlám pénzügy gyökerei a pénzintézetekre nyúlnak vissza, és a sarianak megfelelő eszközök legnagyobb része ma is bankbetét, más eszközfajták is egyre több teret nyernek, különösen az iszlám eszközkezelés esetében. Az egyik első eltérő üzletág az eredeti bankalapú tevékenységtől a sarianak megfelelő részvényalap volt. A takaful egy olyan iszlám termék, mely a biztosításra hasonlít, ennek jelentősége is nagyon megnőtt. A pénzügyi szakértők annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy a waqf-ot, egy iszlám alapítványfajtát (mely nagyrészt tulajdonon alapul) be tudjanak illeszteni a pénzügyi rendszerbe. A fejlődés talán a szukuk területén a legdinamikusabb, melyet iszlám kötvénynek is neveznek. Ez az eszköztípus hatalmas növekedésen esett át, és ez lett a fő tevékenységi terület, mert a különféle pénzügyi központok is részt kívánnak venni a gyorsan növekvő piacok kínálta lehetőségekben.

1. táblázat: Dow Jones Szukuk Index teljesítménye 2010. október–2015 Érték/Szint

MI AZ A SZUKUK?

160

A szukuk az arab „szak” szó többes száma, és szó szerint

155

birtoklevelet jelent. Olyan pénzügyi dokumentumról van szó,

150

melyet úgy alkottak meg, hogy megfeleljen annak, hogy az iszlám tiltja a kamatkövetelést vagy kamatfizetést (riba), ezért

145

egy eszköz osztatlan kamatát vagy részvényét jelenti a

140

nyereséggel együtt. A cash flow és a nyereség ezzel a tulajdonviszonnyal arányos. A szukukot gyakran úgy emlegetik,

135

mint a kötvény iszlám megfelelőjét.

130

Míg a hagyományos kötvény egy adósság visszafizetésének

125

ígérete, a szukuk egy lízing (Sukuk Al Ijara), egy cég vagy

120 2010

partnerség (Sukuk Al Musharaka), kintlévőség (Sukuk Al Murabaha), projekt (Sukuk Al Istisna), vagy egy befektetés (Sukuk Al Istithmar) részleges tulajdonát jelenti. Más szóval a szukuk valódi eszközök tulajdona, míg a hagyományos kötvénytulajdonosok adósságot vesznek. Kibocsátási érték szerint a három legnépszerűbb szukukforma a Sukuk Al Ijara, Sukuk Al Musharaka and Sukuk Al Murabaha.

•

ASukuk Al Ijara olyan eladási és visszalízingelési struktúra, mely a szóban forgó eszközből, pl. épületből származó jövedelemből fizet a befektetőknek..

•

A Sukuk Al Musharaka a „shirkah” szóból ered, mely olyan partnerséget jelent, melyben a partnerek mindannyian hozzájárulnak a tőkéhez és a munkához. A nyereséget a partnerek egymás között megegyezés szerint,, vagy csökkenő alapon intézik. A veszteséget ugyanakkor a bevitt tőke arányában osztják el.

•

A Sukuk Al Murabaha egy szerződésre utal, mely szerint a finanszírozó megvásárol egy terméket vagy egy befektetést, és azután késleltetett haszonnal adja azt tovább a vevőnek.

2011

2012

2013 2014 2015 Last Price Utolsó ár Forrás: Bloomberg LP. DJSUKTXR Index (DJ Sukuk TR ex-Reinvest) 2015. november 17-én. Csak illusztrációs célokat szolgál, és egyetlen Franklin Templeton alap teljesítmény ét sem tükrözi. Az indexeket nem kezelik, és közvetlenül nem lehet indexbe befektetni. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni

eredményeket.

Jelenleg ezt a területet Malajzia vezeti, mely 2014-ben 164 milliárd USA-dollár értékben bocsátott ki szukukot, és ez a teljes piac több mint 60%-át jelenti. London 38 milliárddal4 jócskán lemaradva második, míg Dubai 21,1 milliárddal5 harmadik. Mindkét város igyekszik lemaradását behozni. London hajlandóságot mutatott arra is, hogy a szukukot az adórendszerbe is beillessze, és hagyományos pénzügyi központként fontos segítséget tud adni abban, hogy ez jogi, biztosítási vagy oktatási körökben is elfogadottá váljon. Dubai azt kívánja kihasználni, hogy jelentős kereskedelmi és idegenforgalmi központ, mely holisztikus megközelítéssel fordul az iszlám gazdasági tevékenységek irányába, és igyekszik a halal élelmiszerek (melyeket a saria engedélyez), valamint az iszlám idegenforgalom és pénzügy központjaként működni. Ugyanakkor a dubai kormány aktívan elősegíti, hogy az emirátus iszlám gazdasági központ legyen, mégpedig úgy, hogy az államhoz kötődő cégeket arra ösztönzi, hogy szukukkibocsátással gyűjtsenek tőkét. Ami a hazai tőzsdéken való szukukjegyzéseket illeti, a Nasdaq Dubai alapján Dubai ebben jobban áll, mint Malajzia.



3

Az iszlám pénzügy fejleményei– folytatás Eközben a kisebb piaci szereplők is részt kérnek a tortából. Dubait olyan versenytársak szorongatják a Közel-Keleten, mint Katar, Omán, de még egyesült arab emirátusok-beli szomszédja, Abu Dhabi is feljövőben van. Bahrain pedig már régóta szeretné magáénak tudni a döntőbíró szerepét abban, hogy mi felel meg a sarianak. E tevékenységek nemzetközileg leginkább elismert szervezete az Iszlám Pénzintézetek Számviteli és Könyvvizsgáló Szervezete (AAOIFI), melyet 1990ben Bahrain-ban alapítottak. Törökország és Tunézia is tervezi iszlám pénzügyi ág kiépítését. Európában Dublin és Luxembourg szeretne London piaci részesedéséből kihasítani, Afrikában pedig Johannesburg és Lagos versenyeznek azért, hogy a szub-szaharai övezet iszlám pénzügyi központja lehessenek. Ázsiában Indonézia kezd Malajziával versenyre kelni, de eközben Hong Kong is a szukukkibocsátás potenciálisan fontos központja lehet. Összességében a világon kb. 30 ország bocsátott már ki egy vagy több szukukot.

A szaúdi piac és az iszlám pénzügy Két korábban visszahúzódó életet élő iszlám óriás, SzaúdArábia és Irán előretörése is új lendületet adhat az iszlám pénzügy fejlődésének. Mivel Szaúd-Arábia a közel-keleti és globális iszlám gondolkodás élharcosa, az ország iszláminterpretációja, illetve annak pénzügyekhez való hozzáállása igen jelentős lehet. Bár a szaúdi részvénypiac nemzetközi befektetők előtt jelenleg csak korlátozottan nyitott, és a szukuk nyitás is még várat magára, úgy véljük, hogy idővel mindkettő bekövetkezik, és ez nem csak Szaúd-Arábiában, de az egész Közel-Keleten változásokat indukálhat. Arra számítunk, hogy a nemzetközi befektetők jelenléte a szabályozások, áttekinthetőség és termékstruktúra javulásával is jár majd, és ez a saria részvényeket és a hazai szukukpiacokat is egyre vonzóbbá teszi Szaúd-Arábiában a szukukbefektetők számára. Irán eközben a világ iszlám eszközeinek legnagyobb tárháza lett, mivel 19836 óta érvényben van a kamatfizetés tilalma az egész bankrendszerben. Miután részben saját akaratából, részben pedig szankciók miatt sok évig Iránt kizárták a globális pénzpiacokról, a nemzetközi közösséggel való mostani nukleáris fejlesztéssel kapcsolatos megegyezése megnyithatja az utat ahhoz, hogy a szankciókat megszüntessék, és Irán is bekapcsolódhasson a globális iszlám pénzügyi világba. Véleményünk szerint igen fontos lenne, hogy Iránt is reintegrálják a globális sariapiacokon.

A sariapiacok fejlődése és innovációja Az iszlám bankrendszerben is érdekes új változások zajlanak, melyek az összetettebb, sarianak megfelelő termékek terjesztési lehetőségeit kibővíthetik. Az egyre szigorúbb banki fizetőképességi feltételek miatt megnőtt az igény az alárendelt, állandó, és alacsony szintű szukukokra, mivel a bankok, melyek korábban tartalékaikat nagyrészt készpénzbetétben tartották a jegybankoknál, most már hatékonyabb mérlegstruktúrákat keresnek. Ennek pedig az az eredménye, hogy a külső befektetők befektetési lehetőségei is kitágultak.

Ami a kötelezettségeket illeti, a malajziai kormány nemrég kezdeményezést tett arra, hogy a bankbetétek révén, melyek a sarianak megfelelő eszközök legnagyobb részét jelentik, a szukuk jobban elterjedjen, különösen, ha a maláj példát más országok is követik. A 2013-as Iszlám Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye azt célozza, hogy az iszlám pénzügy korábbi törvényi szabályozását modernizálja és világosabbá tegye. A betéteket is magukba foglaló szabályok kimondottan is különbséget tesznek a tőkegarantált szerződések (betéti számlák) és a tőkegarancia nélküli szerződések (befektetési számlák) között, mert az utóbbiak az állami betétbiztosítási rendszerben már nem élveznek védelmet. Az új szabályozás, mely hamarosan elkészülhet, érdekes kísérlet lesz annak kiderítésére, hogy a betétesek hajlandóak-e tőkekockázatot vállalni annak kedvéért, hogy nagyobb hozamot érjenek el, vagy pedig a bankok hagyományos szerepe, mint az ügyfelek pénzének őrzője, fog-e dominálni, és ezzel a befektetési számlák struktúrája kiüresedik, és az iszlám bankok nem fognak túlságosan különbözni hagyományos versenytársaiktól.

Mivel járhat ez a nemzetközi befektetőkre nézve? Az iszlám pénzügyi központok számának növekedésével gyarapodhatnak a helyi értelmezéssel kapcsolatos kérdések is, bár véleményünk szerint ezeket a nehézségeket gyakran túlértékelik. Ha Iránt, mint különleges esetet ki is hagyjuk a számításból, a helyi pénzügyi tradíciók sok iszlám országban kissé különbözőek. A nem-iszlám többségű országok, mint pl. az Egyesült Királyság és Hong Kong más körbe tartoznak. Bár az ilyen országok természetesen igyekeznek a saria ellentétes értelmezési módjait elkerülni, mivel szeretnék tevékenységüket elfogadtatni, a pénzügyi szakértők tevékenysége olyan innovatív termékek kifejlesztését eredményezheti, melyhez értelmezésre is szükség van. Az iszlám pénzügynek az a nagy feladata, hogy az eszközkezelésben olyan fokú egységességet érjen el, mely a nemzetközi befektetőknek akkor is kényelmes, ha a szóban forgó elvek szükségszerűen más-más gyökerekkel rendelkeznek. Az iszlám pénzüggyel foglalkozóknak az értelmezés sokszínűségére az szokott a megoldás lenni, hogy részletes mindenki által elfogadott közös standardot állítanak fel. Számos sarianak megfelelő pénzügyi szolgáltatásokkal rendelkező ország országos sariatestületet alakított, hogy saját joghatóságukon belül külön termékstandardokat állapítsanak meg. Ennek úttörője 1997-ben Malajzia lett, míg az elmúlt években Indonézia, Omán, Pakisztán, Nigéria és Marokkó is hasonló hatóságokat hozott létre. Nemrégiben az Egyesült Arab Emirátusok is bejelentette, hogy szövetségi sariatestületet alapít. 7 A dubai pénzpiac kissé eltérő megoldást választott, amikor 2014 áprilisában szukukkibocsátási irányelveket tett közzé. Ezek egy 2007-es dokumentum kiegészítéséül szolgáltak, mely a sarianak megfelelő részvénykibocsátással és kereskedéssel foglalkozott.



4

Az iszlám pénzügy fejleményei– folytatás Sok megfigyelő sürgette már, hogy fogadjanak el globális sariastandardokat. Az országos és nemzetközi sariatestületek felállítása üdvözlendő. Ezek ugyan irányt tudnak mutatni a pénzügyi termékek felhasználóinak és azoknak, akik őket a munkával megbízták, mégis a saját problémáikat próbálják megoldani. Az országos és nemzetközi testületek további nehézsége, hogy a részletes vita és a konszenzuskeresés rendkívül időigényes dolog, a devizahedging standardjának kidolgozása például 7-10 évet vett igénybe. Mivel a szukukpiac nagyon gyorsan fejlődik, a standardok ugyanilyen gyorsan el is avulhatnak, ha olyan terméktulajdonságok kerülnek szóba, melyek a kihirdetés idején még nem is léteztek, és ezek most a sarianak nem megfelelőnek tűnhetnek. A termékkibocsátás lázában égve a bankoknak sokszor nincs türelme az országos testülettől tanácsot kérni, hanem inkább a maguk útját járják.

Alternatív módszer—A főbb pontok standardként gyakorlatias megoldásokkal vegyítve Nekünk is az a véleményünk, hogy az elfogadott nemzetközi standardok elérése fontos és szükséges lépés, ha azt akarjuk, hogy az iszlám pénzügy beváltsa ígéretét, és valóban globális tényezővé váljon. Ebből a szempontból a sok forrással és szakmai támogatással bíró sariatestületeknek fontos, hogy döntéshozatali folyamataikat felgyorsítsák. Mi azt támogatnánk, ha a fő pontokban lenne megállapodás, mely kikötné, mi az elfogadhatatlan gyakorlat, de egyébként teret hagyna értelmezésre és fejlődésre. A felelősség innentől a termékfejlesztőket terhelné, hogy olyan átlátható legyen működésük, amennyire csak lehet, amikor termékeiket jellemzik, és leírják, hogy az hogyan illeszkedik az iszlám törvénykezés rendszerébe. A termékek potenciális vásárlói ezt követően egyértelműen megérthetik, hogy mit és miért akarnak nekik eladni. Ha a termék jogi háttere az adott ismertetőben világosan olvasható, már csak a szektorban való elfogadottságán múlik, hogy sikert arat-e, vagy megbukik. Idővel az iszlám termékek struktúráját is piaci konszenzus kell övezze. A Franklin Templeton-nál olyan stratégiát követünk, mely biztosítja a sarianak való megfelelőséget, és úgy vélük, hogy ez mutatja az iparág legjobb döntéseit. A mi sariatestületünk olyan kiváló tudósokból áll, akik az iszlám hagyomány különböző

rétegeit képviselik. A tudósok engedélyezik az új befektetési célkitűzéseket és stratégiákat, illetve folyamatosan felügyelik és ellenőrzik, hogy a nemzetközileg elfogadott sariaelvek és standardok betartásra kerüljenek. Kb. 40 ezer értékpapírt vesznek górcső alá tevékenységi és mérlegszempontból bonyolult algoritmusok segítségével, hogy megfelelnek-e a sarianak. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az elsődleges funkció elfogadható, de ahhoz haram (tiltott) tevékenység is kapcsolódik, képesek vagyunk a haram jövedelem nagyságát izolálni, és kijelenteni, hogy milyen tisztítási kifizetésre van szükség. Ami a szukuktevékenységet illeti, a tudósok minden értékpapírt külön-külön vizsgálnak meg, illetve minden származékos terméket is átnéznek és jóváhagynak. Az áttekinthetőség fokozása érdekében folyamatban van egy szukuk-szabálykönyv megalkotása, mely standardjainkat világosan lefekteti. Az érdeklődők a szabálykönyvből egyértelműen megtudhatják, hogy milyen termékeket tartunk elfogadhatónak, és mi érveink magyarázata. A potenciális vevők sariatestületei minden információ tudatában hozhatnak döntést arról, hogy be akarnak-e fektetni valahol.

Egy fejlődőben lévő eszközosztály Az iszlám pénzügy növekedése mind értékben, mind pedig a résztvevő országok számában világosan azt mutatja számunkra, az iparág és annak értékei iránt stabil és fenntartható szintű kereslet van. Az iszlám pénzügy bővülő földrajzi terjeszkedése és technikai összetettsége vezérelték azt a vágyat, hogy az értelmezés legyen egységes, de tekintettel a figyelembe veendő iszlám hagyományok sokrétűségére ez nehezen megvalósítható. Bár megértjük, hogy az országos és nemzetközi sariatestületek felállításával sokan szeretnének biztos standardokat kapni, a magunk részéről azért óva intenénk a túlszabályozástól. Véleményünk szerint az innovációs szabadság meghagyásával és a termékfejlesztők megfelelő ávilágításával az iszlám pénzügyben résztvevők közössége konszenzussal olyan kielégítő, piaci alapú megoldásokat fogadhat el, hogy ez az iparág mind a hagyományos pénzügyi termékeknek kihívója lehet, mind pedig olyan egyedi befektetési lehetőséget kínálhat, mely az iszlám és hagyományos befektetők körében egyaránt kedvező fogadtatásra talál.

Üzenet a jegybankoknak: A részvénypiacok nem a ti problémátok! Uwe Zoellner, CFA Pán-európai részvény vezető Portfóliómenedzser Franklin Local Asset Management

Szilárd meggyőződésem, hogy a jegybankoknak nem szabad azon siránkozni, hogy milyenek a részvénypiacok és azok teljesítménye. Amikor a Fed szeptemberi ülésén úgy döntött,

hogy nem emeli a kamatlábakat, indoklásként a részvénypiacok volatilitását hozta fel. Nemrégiben pedig a folyamatos részvénypiaci volatilitás állt annak hátterében, hogy piaci spekulációk szerint az EKB növelheti vagy bővítheti mennyiségi könnyítési programját decemberi ülésén. Számos olyan ok lehet, ami miatt az EKB decemberben így dönthet, de szeretném a döntéshozókat arra emlékeztetni, hogy ne engedjék, hogy a részvénypiacok helyzete lépéseiket befolyásolja. Ha a részvénypiacok Európában, vagy bárhol máshol zuhannak, az nem az EKB gondja.



5

Üzenet a jegybankoknak: A részvénypiacok nem a ti problémátok!– folytatás Szerte a világon azt látjuk, hogy a jegybankok a részvénypiacokat magyarázzák. Véleményem szerint ezzel megváltoztatják az emberekben a részvénypiacokról élő képet, és gondolataikkal a piacot irányítják. Ha a jegybankok bankárai nem bocsátkoznának a részvénypiacokkal kapcsolatos vitákba, talán a részvényárak mozgása is kissé racionálisabbá válhatna. A mennyiségi könnyítés és egyéb hasonló programok, melyeket az EKB hozott létre, az alacsonyabb kamatlábakkal ösztönözték a régió gazdaságát, mert lehetővé tették, hogy a bankok olcsóbban hitelezzenek a fogyasztóknak és a cégeknek. Már csak attól is, hogy a mennyiségi könnyítés programja szóba került, az euró árfolyama lesüllyedt, és ez rendkívül sokat segített az exportőröknek. Emiatt a mennyiség könnyítés mindenképp hasznos volt. Talán mások nem értenek velem egyet, de jelenleg semmilyen más EKB kezdeményezés sem szükséges, mert a gazdaságban már jelen vannak segítő tényezők, mint pl. a nyersanyagárak visszaesése, és a fogyasztói hangulat javulása. Véleményem szerint az európai gazdaság jó irányba tart. Azonban el kell fogadnunk, hogy egyes befektetők beijedtek, és nem minden alapot nélkülöz, ha azt gondoljuk, hogy az EKB végül 2017 januárjáig további eurómilliárdokat költ eszközvásárlásra, vagy a mennyiségi könnyítési program bővítésére a befektetők megnyugtatása céljából, holott ennek ár eredetileg 2016 szeptemberében véget kellene érnie. Ezt azért is gondolom így, mert valamikor már véget kellene vetni az ösztönző jellegű pénzköltésnek. Ha a világ gazdaságai csak úgy tudnak túlélni, hogy tonnányi olcsó pénzt pumpálnak beléjük, akkor véleményem szerint ez a piacgazdaság végét jelenti.

Hiszek a piacgazdaságban, és abban, hogy az eurózóna gazdaságainak a sok ösztönző pénz nélkül is kell tudniuk növekedni.

Emelkednek a céges profitok? Látszik, hogy az eurózóna gazdaságainak növekedése lassan újra beindul, bár a 2007-2010-es pénzügyi válságból való kilábalás üteme az 1970-es 8 évek óta a leglassabb növekedést jelenti. Nagyon apró és lassú növekedés érzékelhető nem csupán az egész gazdaságban, de a régió cégeinél, és azok vállalati jövedelmei esetében is. A céges jövedelmek növekedése is hosszú időt vett igénybe, mert sok eurózóna-gazdaság a pénzügyi válság óta jelentősen visszaesett, és sokáig tart, amíg ilyen bonyolult korrekciók érezhetővé válnak a gazdaságokban. Ha negatív meglepetések, mint pl. a globális növekedés tartós hanyatlása, nem következnek be, akkor nem látunk okot arra, hogy a jövedelmek 2015-ben és 2016-ban 9 potenciálisan miért ne nőhetnének akár évi 8%-10%-kal. A fogyasztók bizalma idén több tényezőnek köszönhetően (mint pl. az egész régió alacsonyabb munkanélküliségi rátája) általában javult az eurózónában. A fogyasztók bizalma erősödésének egyik legjobb előrejelzője az új autók eladása, mely az egyik legfontosabb luxuskiadás. Olaszországban és Spanyolországban is, melyek a pénzügyi válság nagy áldozatai voltak, arra utalnak a jelek, hogy emelkedik az eladott új gépjárművek száma. Ezen kívül úgy gondoljuk, hogy az értékesítés növekedése a cégek mérlegében is exponenciális emelkedést jelent majd.

2. táblázat: A gépjárműregisztrációs trendek a növekedés korai előrejelzői lehetnek Olasz és spanyol gépjárműregisztrációk 1999. december–2015. augusztus Ezer 125 115 105 95 85 75 65 55 45 35

2000

2001

2003

2004

2006 2007 Italy Olaszország

2009 Spain olország Spany

2010

2012

2013

2015

Forrás: Eurostat, 2015. október 7-én. Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható. franklintempleton.hu


6

Üzenet a jegybankoknak: A részvénypiacok nem a ti problémátok!– folytatás Az eurózónában sok cég magas működési költséggel tevékenykedik, tehát kevesebbet ad el, de magas profitmarzsát fenntartja. Ha a várakozásoknak megfelelően a fogyasztók bizalma miatt nőnek az eladások, a nagylelkű profitmarzsok magasabb jövedelmekké változhatnak.

Emelkedő hullám

Ezen túlmenően arra számítunk, hogy a céges jövedelmek a régió GDP-jének várható növekedésével egyetemben idén és jövőre is emelkednek. 2014-ben az eurózóna gyászos 0,8%kal10 nőtt, de az előrejelzések szerint idén és jövőre is a GDP növekedése 1,5%-2% körül alakulhat. Ez az exportot ösztönző alacsony árfolyamú eurónak, és az alacsonyabb kőolajáraknak köszönhető, mert ez utóbbi a kiadásokat segíti. A tapasztalat azt mutatja, hogy a GDP növekedése —még a várható szerény emelkedés is —jelentős jövedelemnövekedést okozhat. Az 1990-es évek elején például a GDP 3,5%-os növekedése — mely most az eurózóna álmait váltaná valóra— a részvényenkénti jövedelem 35%-os gyarapodását eredményezte,11 és ez véleményünk szerint óriási bővülés. Éppen ezért nem tartjuk irreális ötletnek, hogy egy 2%-os GDP növekedés kétszámjegyű jövedelmi ugrást is generálhat. Ez a viszonylag kedvező GDP növekedés sok eurózóna országban több szűk esztendőt követ. Egyes perifériaországok12 hatalmas adósságterhekkel küzdöttek, és

súlyos kiadáscsökkentő megszorító intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy nehéz helyzetükből a kiutat megtalálhassák. Azonban ez a korlátozó pénzügypolitika ezeknek az országoknak a gazdasági növekedését is visszafogta. Ez véleményünk szerint nagyon fájdalmas, de szükséges volt. Most azt láthatjuk, hogy az eurózóna legfontosabb országaiban a strukturális elsődleges mérleg (a költségvetés kamatfizetések előtt) pozitív. A perifériaországok 2015-ben és 2016-ban valószínűleg többlettel zárhatnak.13 Így tehát a pénzügyi problémákat megoldották, és ez a további gazdasági növekedés szempontjából pozitív tényező. Az eurózóna országai strukturális reformokat is bevezettek, melyek különösen a munkaerő költségét érintették. Írország és Spanyolország pl. az elmúlt öt évben több mint 10%-kal csökkentették a munkaerő költségét.14 Ez azt jelenti, hogy az ezekben az országokban előállított termékek kb. 10%-kal olcsóbbak, mint a pénzügyi válság előtt voltak. Még a válság fekete báránya, Görögország is 18%-kal csökkentette a munkaerő költségét.15 Ez a fajta csökkentés a dolgozó lakosság számára természetesen fájdalmas, de véleményünk szerint ez teheti a cégeket versenyképesebbé, és hosszú távon ettől lesznek pénzügyi alapjaik szilárdabbak. Mindegy, hogy a jegybankok végül milyen döntéseket hoznak, mi továbbra is arra koncentrálunk, hogy felfedezzük a régióban adódó hosszú távú részvénylehetőségeket.

3. táblázat: A GDP-nek az eurózónában mért szerény növekedése a részvényenkénti jövedelem (EPS) növekedésébe váltott át Eurozone GDP az EPS növekedési rátával szemben 1992. első negyedév–2016 4. negyedévi előrejelzés 45%

BECSLÉS

6%

4%

35% 25% 15%

2%

5% 0% -5% -15%

-2%

-25% -4% -35% -6%

1992

1994

1996

1998

2000

2002

Eurózóna (baly-axis) tengely ) EurozoneGDP-je GDP (left

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016 E

-45%

Az MSCI eurózóna 12-hónapos előremutató EPS-e (jobb tengely ) MSCI Eurozone 12-Month Forward EPS (right y-axis)

Forrás: JPMorgan, IBES. Az adatok összeállítása 2015. október 7-én történt. Az indexeket nem kezelik, és közvetlenül nem lehet indexbe befektetni. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni eredményeket. Nincs arra garancia, hogy a becslések vagy előrejelzések valóban be is válnak..



7

MELYEK A KOCKÁZATOK?

JOGI NYILATKOZAT

Minden befektetés kockázattal jár együtt, melybe a tőke esetleges elvesztése is beletartozik. A befektetések értéke fel és le egyaránt ingadozhat, és esetenként a befektetők a teljes befektetett összeget sem kapják vissza. A kötvényárak a kamatokkal általában ellentétes irányban mozognak, ezért ahogyan a befektetési portfólió kötvényárai a kamatlábakhoz igazodnak, a portfólió értéke csökkenhet. A külföldi befektetések külön kockázatokkal járnak, mint pl. a devizafluktuáció, a gazdasági instabilitás vagy a politikai események. A feltörekvő piacok befektetései ugyanilyen tényezők miatt ennél is magasabb kockázattal járhatnak, mert ezek a piacok kisebbek, likviditásuk alacsonyabb, és potenciálisan hiányozhat ezekben az országokban az a jogi, politikai, üzleti vagy társadalmi háttér, mely az értékpapírpiacoknak kellő támogatást nyújtana. Az ilyen befektetések jelentős árvolatilitáson eshetnek át bármely évben. A részvények ára az egyes cégeket érintő tényezők, különösen az iparágakat, szektorokat vagy általános piaci körülményeket érintő változások miatt néha igen gyorsan és drámaian is fluktuálhat. Amennyiben egy portfólió egy bizonyos országra, régióra, iparágra, szektorra, vagy befektetési típusra koncentrál, időről időre nagyobb kockázatnak lehet kitéve az adott fókuszterület fejleményei miatt, mint egy olyan portfólió, mely országok, régiók, iparágak, szektorok, vagy befektetési típusok szélesebb körében fektet be.

Jelen dokumentum általános célzattal készült és nem tartalmaz jogi vagy adózási tanácsokat, továbbá nem tekinthető részvényvásárlási ajánlatnak a Franklin Templeton Luxemburgban bejegyzett SICAV alapjainak egyikére sem. Jelen dokumentumban foglaltak nem tekinthetők befektetési tanácsnak. Tekintettel az igen gyosan változó piaci környezetre, a Franklin Templeton Investments nem vállal felelősséget ennek az anyagnak a frissítéséért. A Franklin Templeton Investments megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel járt el az ebben a dokumentumban található információk összegyűjtése során. Mindazonáltal harmadik féltől származó adatokat, melyeket ezen dokumentum elkészítése során felhasznált, a Franklin Templeton önállóan nem ellenőrzött, aktualizált vagy szerkesztett. A közölt vélemény előzetes értesítés nélkül bármikor megváltoztatható. Az ebben a dokumentumban közzétett bármilyen kutatás vagy elemzés a Franklin Templeton Investments által, saját célokra készült és csak tájékoztatási céllal, véletlenszerűenkerült Önhöz. Kérjük, lépjen kapcsolatba pénzügyi tanácsadójával, mielőtt befektetne. A legfrissebb Tájékoztató, a hatályos Kiemelt befektetői információk dokumentumai (KIID), az éves jelentés és féléves jelentés, amennyiben az a frissebb, megtalálható a honlapunkon www.franklintempleton.hu vagy ingyenesen beszerezhető a következő címen: Franklin Templeton Investments, 1054 Budapest, Szabadság tér 7., Magyarország. Tel: +36 1 354 3703; Fax: +36 1 354 3710. Kibocsátotta a Franklin Templeton International Services S.à r.l. – A Commission de Surveillance du Secteur Financier által felügyelve

1. Forrás: US Department of Commerce, 2015.. október 2. Forrás: United States Department of Labor, 2015. november 3. Forrás: Organisation for Economic Cooperation & Development, Interim Economic Outlook, 2015. szeptember 4. Forrás: Nemzetközi Valutaalap, “Global Aspirations,” Finance & Development, 2015. szeptember, Vol. 52, No. 3. 5. Forrás: Nasdaq Dubai. 6. Forrás: Bloomberg Business, “World's Largest Islamic Banking System Sees Hope in Iran Accord,” 2015. április 6. 7. Forrás: Reuters, “UAE Banks Discuss Plan for Centralised Islamic Finance Board,” 2015. május 24. 8. Források: Thomson Datastream, UBS, az MSCI Europe Index alapján, 2015. október 7-én. Az indexeket nem kezelik, és közvetlenül nem lehet indexbe befektetni. A múltbeli

teljesítmény nem garantálja a jövőbeni eredményeket.

9. Nincs arra garancia, hogy bármely becslés vagy előrejelzés valóra is válik. 10. Forrás: Európai Központi Bank 11. Források: IBES, JPMorgan, 2015. október 7-én. 12. A perifériába tartozik Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Írország. 13. Források: Európai Bizottság, Morgan Stanley, 2015. október 6. 14. Ibid. 15. Ibid. A CFA® és a Chartered Financial Analyst ® a CFA Institute bejegyzett védjegyei. Tov ábbi információkért, kérjük, látogasson el a www.franklintempletondatasources.com honlapra.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható. © 2015 Franklin Templeton Investments. Minden jog fenntartva

11/15

A Tőzsdei Trendeken Túl Tájékoztató

Recommend Documents