A Tőzsdei Trendeken Túl Tájékoztató

2013

2015. április 28.

„A Tőzsdei Trendeken Túl” Tájékoztató AHOGYAN A FRANKLIN TEMPLETON INVESTMENTS MENEDZSEREI LÁTJÁK

E számunk tartalmából: Cikkeink lapzártája 2015. április 28-án volt. Csökkenő tendencia, vagy pillanatnyi zavar a feltörekvő piacok devizatartalékainak visszaesése? Mark Mobius úgy véli, hogy a feltörekvő piacok devizatartalékainak viszonylag kismértékű csökkenése szélesebb értelemben vett makrogazdasági szempontból nézve csekélynek mondható, és talán inkább a fejlett piacokon vet fel kérdéseket, mint a feltörekvő piacokon. A görög dráma folytatódik: David Zahn Görögország drámai adósságválságáról írja meg véleményét, illetve bemutatja, hogyan halad az Európai Központi Bank mennyiségi könnyítési programja. A 2015-ös ázsiai-csendes-óceáni befektetői fórum összefoglalója: A Franklin Templeton Investments szakértői elemezték a globális befektetői hangulatot a 2015-ös Ázsiai-csendes-óceáni Befektetési Fórum: Befektetési Ötletek a Változó Világban című rendezvényen, melyet múlt hónapban Sydney-ben rendeztek meg.

Csökkenő tendencia, vagy pillanatnyi zavar a feltörekvő piacok devizatartalékainak visszaesése? Mark Mobius, Ph.D. Ügyvezető elnök Templeton Emerging Markets Group

Azok, akik a feltörekvő piacokon kerestek befektetéseket az elmúlt két évtizedben, szívesen hallottak arról, hogy ezeknek az országoknak a devizatartalékai folyamatosan növekednek, sok esetben pedig meg is haladják a fejlett piacok tartalékainak szintjét. Ez a tartalékképzés vezetett oda, hogy feltörekvő piacok lettek az amerikai és európai adósságértékpapírok legfőbb vásárlóivá. Azonban a feltörekvő piacok devizatartalékai tavaly általában csökkentek, és egyes szakértők azt feszegetik, hogy az esetleges további csökkenésnek lehet-e jelentősebb piaci hatása. Valóban igaz, hogy a feltörekvő piacok teljes devizatartaléka visszaesett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jelentette, hogy a feltörekvő piacok összességének devizatartaléka éves alapon 114,5 milliárd USA-dollárt zuhant, és a csúcsot jelentő 2014. második negyedévi 8000 milliárd USA-dollárról 2014-ben már csak 7740 millilárd lett.1 Azonban a feltörekvő piacok devizatartalékai hiába esnek vissza, még mindig ezek a piacok maradnak a világ elsődleges hitelezői. Mivel globális részvénybefektetők vagyunk, úgy véljük, hogy a feltörekvő piacok egésze számos ok miatt kedvezőbb, mint a fejlett piacok, többek között jobb a demográfiai helyzetük, és gazdasági növekedésük is magasabb a fejlett piacokénál. Az IMF előrejelzése szerint a fejlett gazdaságok GDP-növekedése 2015-ben 2,4% lesz, míg ugyanez a feltörekvő piacokon 4,3%.2

Úgy tartjuk, hogy a feltörekvő piacok devizatartalékainak kis mértékű csökkenése szélesebb makrogazdasági kontextusból nézve kevésbé jelentősnek mondható, és talán nagyobb hatása lesz a fejlett piacokra, mint magukra a feltörekvőkre.

1. grafikon: Devizatartalékok 1994. december–2014. december USD milliárd 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000

Ázsiai pénzügyi válság

1,000 0 12/94 12/96 12/98 12/00 12/02 12/04 12/06 12/08 12/10 12/12 12/14 International Reserves – Developed Markets International Reserves – Emerging Markets Forrás: EIU (Economist Intelligence Unit), OECD (The Organization of Economic Cooperation and Development). A feltörekvő piacokat az MSCI Emerging Markets Index, a fejlett piacokat pedig az MSCI World Index mutatja. Az indexeket nem kezelik, és közvetlenül nem lehet indexbe befektetni.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható.

Az alacsonyabb devizatartalékok hatása a feltörekvő piacokra

a tartalékok szintje általában kevésbé fontos, hiszen a jelenlegi rugalmas árfolyampolitika nem indokolja, hogy a devizaárfolyamok védelmére hatalmas devizatartalékkal kelljen rendelkeznie egy országnak. Manapság nagyon kevés olyan ország lehet, mely csupán csak a lebegő devizaárfolyammechanizmust alkalmazná. A legtöbb ország az úgynevezett "piszkos lebegés"-t használja, melyben az árfolyamszintet a piac dönti el, de a jegybank bármikor beavatkozhat, ha a kitűzött cél eléréséhez ez szükséges.

Véleményünk szerint a devizatartalékok 2014-es csökkenése eléggé elhanyagolható, ha azt vesszük figyelembe, hogy a két évtizeddel ezelőtti ázsiai pénzügyi válság óta a tartalékok mekkorára nőttek. A feltörekvő piaci tartalékok még így is rendkívül magas szinten állnak, több mint négyszer olyan magasan, mint 2004-ben. Kevés kivételtől eltekintve a devizatartalékok mai szintje több mint elegendőnek tűnik arra, hogy a rövid távú finanszírozási szükségleteket kielégítse.

Jelenleg egyébként elméleti vita zajlik Ben Bernanke, a Federal Reserve volt elnöke, és Lawrence Summers volt amerikai pénzügyminiszter között arról, hogy mi lehet a tartós stagnálás oka, és miért ilyen alacsonyak a kamatlábak világszerte. A fő kérdés az, hogy vajon azért alacsonyak-e a kamatok,

Az alábbi táblázat azt illusztrálja, hogy a feltörekvő piacok tartalékainak szintje hogyan fedezi a legtöbb ország finanszírozási igényeit.

1. táblázat: A legtöbb feltörekvő piac tartalékszintje megfelelőnek látszik Folyó fizetési mérleg hiánya ($mld) 2015*

Rövid távú külső adósságállomány ($mld)

Külső finanszírozási szükséglet ($mld)

Devizatartelékok ($mld) 2015*

% Külső finanszírozási szükséglet

1

40

41

5

11%

Ukrajna Venezuela

8

24

32

20

63%

Törökország

32

133

165

107

65%

Dél-Afrika

15

27

42

40

94%

Argentína

10

18

27

26

96%

Malajzia

-7

103

96

101

105%

Románia

2

26

28

34

123%

Kolumbia

19

12

31

45

144%

Indonézia

27

47

74

109

147%

Mexikó

27

93

120

190

158%

Magyarország

-6

23

17

39

229%

India

29

86

115

312

272%

Brazília

70

54

124

354

287%

Thaiföld

-17

59

42

148

350%

Peru

9

7

16

58

371%

Kína

-356

625

268

3730

1390%

-17

16

-1

70

n/m

Fülöp-szigetek

Forrás: Nemzetközi Valutaalap, Bloomberg, Világbank, a legfrissebb rendelkezésre álló 2013-2014-es adatok alapján. A rövid távú külső adósság definiciója, hogy lejárata egy éves, vagy annál rövidebb. A rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé, hogy az állami nem garantált rövid távú adósságot megkülönböztessük a magánjellegűtől. Az adatok USAdollárban értendők. *Előrejelzés. Nincs garancia arra, hogy bármely előrejelzés valóra is válik.

Milyen irányvonal következhet? A tartalékok szintje az 1970-es, 80-as és 90-es években volt kulcsfontosságú, amikor a legtöbb feltörekvő piaci ország valamilyen deviza (USA-dollár, japán jen, német márka) segítségét vette igénybe ahhoz, hogy féken tartsa az inflációt. Különösen a latin-amerikai országokra volt ez jellemző, ahol igen magas volt az infláció. A legtöbb feltörekvő piacra ma már az jellemző, hogy az infláció a múlt problémájának számít. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a infláció a jövőben nem lehet ismét gond, de sok ország nagyon sikeresen vette fel a harcot az inflációval, vagy pedig jegybankjaik maguk állították vissza az ország hitelképességét, és ezért a devizaárfolyammal való beavatkozás nagyrészt kikerült az infláció elleni küzdelem eszköztárából. Sok ország mára már függetlenebb monetáris politikát folytat, és a legtöbb devizája már nem kötődik szorosan

az amerikai dollárhoz. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy mert nem elegen akarnak befektetni, vagy azért, mert túl sokan takarékoskodnak. Bernanke szerint a globális megtakarítási láz vezetett ide, míg Summersnek az a véleménye, hogy a lassulás oka a népesség növekedése, és ezzel együtt a nyereséges befektetési lehetőségek közeljövőbeni hiánya. Bármi is legyen az igazság, a befektetések szükséges szintjéhez képest megtakarítási többlet van, mely a reálkamatokat csökkenti (még negatívba is fordulhatnak), és ezt a monetáris politika döntéseivel (a jegybank célkitűzése szerinti kamatlábbal, mely nem lehet negatív) nem lehet elérni. Ha elfogadjuk Ben Bernanke feltételezését, akkor a feltörekvő piacok tartalékainak csökkenése valószínűleg ezen országok megtakarításainak csökkenését is jelenti. Ez pedig az egyenlőségi kamatláb növekedését jelezheti, mellyel a jegybank célkitűzése elérhetővé válik, és az egyensúly helyreáll.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható. franklintempleton.hu

„A Tőzsdei Trendeken Túl” Tájékoztató

2

Összefoglalásképpen, önmagában a tartalékok csökkenése miatt nem kell túlságosan aggodalmaskodni. Az egyes országok függetlenebbé váltak abban, hogy monetáris politikájukat hogyan alakítják, és a legtöbb ország devizáját már nem köti az amerikai dollárhoz, ezáltal nagyobb teret ad a kamatlábak belföldi megszabásához. A tartalékok csökkenése egy másik kérdést vet fel, ez pedig a feltörekvő piacok népszerűségének rövid távú visszaesése. Ez vagy azért következhet be, mert a múltban megszokott folyó fizetési többletekre ezek az országok nem lesznek képesek (a nyersanyagexportőröket a csökkenő nyersanyagárak érintik), vagy pedig korábban vonzó befektetési lehetőségeik már nem hoznak be elegendő tőkét. MIndkét okból korábban rengeteg tőkét fektettek be ezekben az országokban, és ez hozzájárult a feltörekvő piacok jegybanki tartalékainak gyarapodásához.



3

A görög dráma folytatódik David Zahn, CFA, FRM Vezető, Európai Kötvények Szenior alelnök Franklin Templeton Fixed Income Group®

Görögország adósságdrámájának előrehaladtával egyes megfigyelők arra számítanak, hogy az ország 15 milliárd eurós adósságával vagy csődbe jut, vagy kilép az euróövezetből, vagy mindkettő bekövetkezik. Véleményem szerint Görögország kiválása a valutaúnióból inkább érzelmi, mintsem gazdasági tragédia lenne a régió szempontjából. Görögország véleményem szerint nagyon sajátos probléma, és kiválása az eurózónából a görög gazdaságot érintené igen károsan. Úgy vélem, ugyanakkor, hogy Görögország kompromisszumot köthet hitelezőivel, mert Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azt ígérte, hogy országa minden pénzügyi kötelezettségét teljesíti. A görög pénzügyminisztérium részben már beváltotta ezt az ígéretet, amikor április 9-én 460 millió eurót törlesztett az IMF-nek. A görög kormány kénytelen volt a fizetési határidőt tartani, mert különben nem folytathatta volna az IMF-fel a tárgyalásokat, és nem kapta volna meg az eurózóna pénzügyminisztereitől sem azt a pénzügyi mentőcsomagot, mely az országot legalábbis egy ideig életben tartja. Miközben a görög kormány újabb forrásokat és hitelkoncessziókat igyekszik felkutatni, az IMF és az eurózóna inkább a költségek lefaragását és az adók emelését irányozza elő. A görög kormány abban bízott, hogy az eurózóna pénzügyminisztereivel április 24-i megbeszélésükön egyezségre tud jutni. Ha a görög kormánypárt, a Sziriza képviselői folytatják Görögország hitelezőivel régóta tartó tárgyalásaikat, úgy vélem, a hitelezők örülnének, ha érdemi vitát tarthatnának, de véleményem szerint a hitelezők nem járulnak ahhoz hozzá, hogy a görög adósságból egy centet is elengedjenek. Nem valószínű, hogy Görögország csődje és/vagy kilépése az eurózónából hosszú távú hatást gyakorolna az eurózóna adósságpiacaira, bár az várható, hogy a piacon az események bekövetkeztével rövid távú volatilitás alakul ki. A pár évvel korábbi helyzettel ellentétben a 315 miliárd eurós görög államadósság többsége nem magánhitelezőktől van, ezért arra számítunk, hogy elmaradás esetén az IMF, vagy az Európai Központi Bank (EKB) léphetne közbe.

Folytatódik a buli? Bár úgy vélem, hogy Görörország esetleges kiválása az eurózónából hosszú távon valószínűleg nem lesz hatással a régió más országaira, mégis a Sziriza párt idei kormányra kerülése óta megnőtt ennek politikai jelentősége. A Sziriza sok év óta az első olyan szélsőséges párt, mely Európában hatalomra kerül, és amely azt tűzi zászlajára, hogy teljesen elveti azt, amit az ország előző kormánya tett. A Sziriza esetében ez pl. azt jelenti, hogy azzal kampányoltak, hogy az

előző kormány megszorító intézkedéseinek véget vetnek. Bár a Sziriza szélsőbaloldali párt, győzelme mégis rövid távon a politikai spektrum mindkét szélén bátorította a szélsőséges pártokat, így pl. Franciaországban és Spanyolországban is. Hatalomra jutása óta azonban a Sziriza nem tudta minden ígéretét teljesíteni, nem keletkeznek az új állások ezrével, és nem sikerült leíratni az ország adósságának nagy részét sem. Ehelyett a Sziriza inkább meghátrálásra kényszerült, és hasonlóképpen kezdett cselekedni, mint az előző görög kormány. Ennek megfelelően az figyelhető meg, hogy az egész régió szélsőséges pártjainak támogatottsága az utóbbi időben megingott. Franciaországban például Marine Le Pen euróellenes szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Front jelentős, 26%-os támogatottságot kapott a múlt havi önkormányzati választásokon, de nem lett belőle az a kiemelkedő párt, amire számítani lehetett. Spanyolországban pedig a megszorításellenes Podemos (Tudjuk) párt azt követően, hogy népszerűsége hónapokig szárnyalt, a közvéleménykutatásokban mostanára visszaesett. Ha a Sziriza meg tudja valósítani, amit ígért, akkor a szélsőséges pártok egész Európában előre törnek. Ha azonban a Sziriza képviselői cserben hagyják a választókat, és nem végzik el küldetésüket, akkor ez valószínűleg azt jelentheti, hogy az egész eurózónában a szélsőséges pártok népszerűsége folyamatosan zuhanhat.

Indul a mennyiségi könnyítés A görögországi eseményekkel ellentétben az EKB nagyon várt 1100 milliárd eurós mennyiségi könnyítési programja az elmúlt hónapban nyugodt módon megkezdődött. Az EKB bejelentette, hogy bár 60 milliárd eurós havi költést tűzött ki célul, már most a terv előtt járnak. Úgy vélem, hogy fontos, hogy az EKB legalább az első hónapokban minimum 60 milliárdot költsön, mert ezzel biztosíthatja a program sikerét. Szerencsére nem alakult ki kötvényhiány, ahogyan attól korábban tartani lehetett, amikor egyes állampapírtulajdonosok azt nyilatkozták, hogy a kötvényeiket megtartják. Az EKB képes volt progamjának megvalósítása érdekében elegendő mennyiségű kötvényt vásárolni, és ez jelenleg nem jelent semmilyen nagyobb piaci torzulást. Úgy gondolom, hogy az EKB mennyiségi könnyítési programja, mely csak első hónapjában jár, összességében az induláskor kedvező benyomásokat tett a piacra. Mindezek mellett a mennyiségi könnyítés az eurózóna talpraállításának csak egyik eleme. Úgy gondolom, hogy kormányszinten is folyamatos reformokra van szükség, és a munkaerőpiac is strukturális reformokra szorul. Úgy vélem, hogy az eurózóna országainak is bizonyos korlátozásokat meg kellene szüntetnie, hogy gazdaságaik szabadabbak lehessenek, mert ez ösztönözné a növekedést, ugyanis Európának jelenleg nincs magas szintű növekedési potenciálja. Az európai növekedés még mindig elég alacsony, bár a kép kissé pozitívabb, mint a tavalyi negyedik negyedévben volt. Úgy gondolom, hogy a mennyiségi könnyítés a gazdaságoknak segít lélegzethez jutni, és ez elindíthatja a reformokat, de mindenhez időre lesz még szükség.



4

A 2015-ös ázsiai-csendes-óceáni befektetői fórum összefoglalója Michael Hasenstab, Ph.D. Ügyvezető alelnök Portfóliómenedzser Befektetési főigazgató Templeton Global Macro

Görögországról és az eurózóna potenciális növekedéséről:

Görögország a híradók állandó szereplőjévé vált. Véleményünk régóta az, hogy három dolog valamelyike következhet be Görögországban: vagy csődbe megy, vagy kilép az eurózónából, vagy Németország támogatása tartja fenn. Eddig a németek támogatták őket, de ez már nem maradhat sokáig így. Tekintsük tehát át a másik két lehetőséget, hogy kilépnek az eurózónából, vagy csődbe mennek. Nem tudom, melyik következik be, de bízom benne, hogy az európai pénzügyi rendszer mára már sokkal stabilabb annál, hogy ne tudná bármelyik helyzetet kezelni. Ha Görögország csődöt jelent, a bankrendszer likviditása, tehát az eurózóna maradékát védő pajzs, elég vastag ahhoz, hogy a görög csőd ne indítson el rendszerszintű problémákat. Egyes kockázatos eszközöket eladhatnak, ha Görögország csődbe megy, vagy kilép az euróövezetből, de nem valószínű, hogy olyan rendszerválság lépjen fel, mint hasonló esetben 2-3 évvel ezelőtt várható lett volna. Ennél fontosabb jelenleg véleményünk szerint az Európai Központi Bank mennyiségi könnyítési programja. Bár a mennyiségi könnyítésnek volt befektetéseket ösztönző hatása, véleményem szerint nagyobb jelentőségű annál az euró értékvesztése. Az eurózóna nagyon exportorientált övezet, és az euró gyengülését követően a német export valószínűleg fellendül, ami növeli a befektetések számát és az euróövezet gyarapodását. A piac jelenleg meg van arról győződve, hogy az eurózóna olyan problémás terület, hogy a GDP növekedése az 1%-ot sem éri el. Nekünk más a véleményünk. Arra számítunk, hogy az eurózóna idén ennél azért jobban teljesít, de nem azért, mert a régió összes gondja idén megoldódna. Franciaországban és Olaszországban is sürgős reformokra van szükség, és a pénzügyi és politikai integráció sem történt még meg. Rövid távon, és itt akár egy éven belülre is gondolhatunk, az eurózóna növekedése meglepetést okozva beindulhat. Úgy véljük, hogy a javulás első jele a német export adatainak javulása lesz, ezt követi majd a német ipari termelés fejlődése.

Chris Siniakov Ügyvezető igazgató, Kötvény Franklin Templeton Investments Australia

A globális trendek hatása az ausztrál gazdaságra: A kínai GDP növekedési üteme lassul, mivel a befektetések által vezérelt gazdaság egy kiegyensúlyozottabb, befektetések és fogyasztás vezérelte működésre áll át. Ez nem jó hír Ausztráliának, mert az elmúlt kb. 15 év építkezési csúcsidőszakában rengeteg nyersanyagot exportáltak Kínába. A helyzetre való válaszképpen a Reserve Bank of Australia úgy próbált lendületet adni az ausztrál gazdaságnak, hogy csökkenti az alapkamatot és leértékeli az ausztrál dollárt. A Reserve Bank jelenlegi 2,25%-os alapkamata 5%-os átlagos jelzálogkamatnak felel meg, és sokak életében ez még nem állt ilyen alacsony szinten. Az alacsonyabb kamatlábak ösztönző hatása az ausztrál gazdaságra azonban a mai napig nem érezhető. Úgy véljük, hogy a Reserve Bank-re még sok munka vár, ezért arra számítunk, hogy a hozamok tovább csökkennek, és az ausztrál dollár árfolyama is süllyed. Egyéb globális tényezők is hatással voltak az ausztrál piacra, így pl. az európai és japán mennyiségi könnyítési programok is. A mennyiségi könnyítések által létrehozott többlet likviditás helyet fog keresni magának, és az ausztráliai hozamok viszonylag vonzónak tűnnek. Bár a tízéves ausztrál államkötvény hozama 2%, ez még így is magasabb, mint az európai hasonló hozamok, mert azok között negatívak is akadnak. Így a globális hozamvadászat előrehaladtával folytatódhat az ausztráliai allokáció.



5

Cindy Sweeting, CFA Elnök, Templeton Befektetési Tanács Portfóliómenedzsment-igazgató Templeton Global Equity Group

A japán mennyiségi könnyítésről és a jen értékvesztéséről:

Japán továbbra is rejtély a befektetők számára, az elmúlt 25 évben már sok ígéretes, de sikertelen újrakezdést láthattunk már a szigetországban. Mindig ugyanaz a kérdés, hogy változike most valami. Véleményünk szerint az óriási mennyiségi könnyítési program, és az azt követő devizaleértékelés Japán gazdasági bajait nem oldja meg egy csapásra. A japán kormány három "nyíl"-nak nevezett növekedési programjából (melyet Abe Shinzo miniszterelnök után angolul "abenomics"-nak is hívnak) csak a monetáris politika változása lépett életbe. A pénzügyi reform és a strukturális reform nem valósult meg teljes egészében. Az olcsóbb japán jen valóban segítheti az exportot, de a japán gazdaság már nem exportorientált. A japán GDP-ből az export csak kb. 16%-ot tesz ki.3 Japán ma már fogyasztói-alapú gazdaság, és az olcsóbb jen jobban emelte az importárakat, mint amennyire az exportnak segített. A növekvő árak pedig a fogyasztók elkölthető jövedelmére kivetett újabb adóként hatnak egészen addig, amíg a bérek nem növekednek eléggé a magasabb árak ellentételezésére. Mostanáig ez nem történt meg, és csökkent a fogyasztók vásárlóereje, emiatt viszont zuhantak a japán megtakarítások. Lehet, hogy egyesek azt gondolják, hogy Japán még mindig nagyon takarékos gazdaság, de ez már nem igaz. Sőt, a japán megtakarítási ráta már negatívba fordult, részben azért, mert az ország lakosságának nagy része 65 éven felüli, és ők már nem tesznek félre. Mára már érezteti hatását az, amiről 20-30 éve is hallani lehetett, hogy a lakosság egyfajta lassított szabadesés sebességével egyre inkább elöregszik. .

Peter Wilmshurst, CFA Ügyvezető alelnök Portfóliómenedzser, Kutatási elemző Templeton Global Equity Group

A globális részvénypiacok értéklehetőségeiről:

Értékbefektetőkként a nem kedvelt piacok nem kedvelt részvényeit keressük. Ha szektorális perspektívából nézzük a dolgokat, márpedig így szoktuk, akkor három területen vannak értéklehetőségek: a pénzügy, gyógyszeripar és az energiaipar területén. A pénzügyi részvények már nem a pár évvel ezelőtti krízisszintű értékelésen állnak, hanem attól már elindultak felfelé. De ha a jelenlegi értékeléseket a nagyon hosszú távú átlagokkal hasonlítjuk össze, akkor még mindig van hová fejlődni, és a tőkemutatók is magasabbak lettek. A gyógyszeriparban az utóbbi 5-6 évben látunk értékeket, de mostanában kissé változtak a körülmények. Amikor a világ legnagyobb gyógyszeripari cégeinek részvényei P/E 10-es rátával forogtak, akkor úgy véltük, ez meggyőző érv arra, hogy nemsokára nehéz idők köszöntenek be, mivel sok jövedelemés nyereségtermelő gyógyszer szabadon gyárthatóvá vált. A gyógyszeripari szektor mára már P/E 17-es rátával forog, mivel az iparág az elmúlt években növekedésnek indult.4 A növekvő jövedelmeket követően többet költenek egészségügyi szolgáltatásokra, illetve a világ idősödő népessége is általában több egészségügyi pénzköltést generál. A szektor nehéz időszakon ment keresztül, mert az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) szigorúbbá vált, és új gyógyszerek kifejlesztésére is többet költöttek. Mostanában azonban ismét több engedélyt adott ki az FDA. A cégek több olyan új gyógyszert dobnak piacra, melyek korábban nem létezett szükségleteket elégítenek ki, és ez potenciálisan nagyobb jövedelmet is jelenthet. Úgy véljük, hogy még mindig van növekedési lehetőség, ezért ezek értéket jelentenek a részvényeseknek. Az energiaiparban is találunk értékeket. Az energiaiparban is nagy lehetőségek állnak előttünk, bár itt a kőolajipar szolgáltatási szegmensére koncentráltunk. Bár a kitermelőhelyek száma csökkent, rendkívül szolgáltatásigényes, hogy új olajlelőhelyek kerüljenek a piacra, és úgy véljük, hogy ez nagy lehetőség a szektornak a jelenlegi vonzó értékelések mellett.



6

Michael Materasso Szenior alelnök Társelnök, Fixed Income Policy Committee Franklin Templeton Fixed Income Group®

Az amerikai kamatlábakról és az üzleti ciklusról: Ha semmi mást nem néznénk, csak az amerikai kincstárjegyek kamatait, akkor azt gondolhatnánk, hogy az Egyesült Államok gazdasága nagyon rossz állapotban van. Különben a kétéves kincstárjegy hozama hogyan lehetne 0,60% alatt, a tízévesé kevesebb mint 2%, a 30-évesé pedig kicsivel kevesebb, mint 2,50%?5 Történelmi léptékkel mérve az alacsony hozamok a jelenlegi pozitív amerikai gazdasági környezetben nem adnak okot aggodalomra. Azt hiszem, már éppen eléggé benne járunk a jelenlegi üzleti ciklusban - mely akkor kezdődött, amikor a recesszió 2009 júniusában véget ért - ahhoz, hogy a US Federal Reserve (Fed) semlegesebb monetáris politikát folytasson. Véleményem szerint a semlegesebb politika az volna, ha a szövetségi alapok kamatlába, mely az az egynapos kamatláb, melyen egyik betéti intézet a Fednél fenntartott alapokat egy másik betéti intézetnek hitelezi, kb. 3%-3,5% közé esne. Nagyon valószínű, hogy a kamatlábak a következő 18-24 hónapban fokozatosan elérnék ezt a szintet.

Arra számítunk, hogy idén az USA-ban növekednek a rövid távú kamatlábak, ugyanakkor viszont nem hisszük, hogy a kincstárjegy hozamgörbéje nagyon megnőne. Úgy érezzük, hogy a trend feletti növekedést a maginfláció fokozatos növekedése kíséri, és ez az egyik olyan tényező, melyet a Fed figyelembe vesz, amikor a kamatlábat meghatározza. A globális likviditás növekedése pedig valószínűleg azt eredményezi, hogy a külföldi befektetők továbbra is vásárolnak amerikai értékpapírokat, különösen hosszú távúakat, mert ezek a helyi piacokhoz képest jóval nagyobb hozamokkal kecsegtetnek. Ezek a tényezők a stabil és erős dollárral együtt véleményünk szerint kissé ellensúlyozzák az emelkedő kamatlábak hatását.

Ha a Fed a semleges politikától elmozdul, és folytatja a kamatlábak emelését, ez a szigorítási fázis még eltarthat néhány évig. Így előfordulhat, hogy az amerikai üzleti ciklus, mely 2009 közepén indult, 2019-ig, vagy 2020-ig is elhúzódhat. Azt hiszem, ez azért fontos, mert ha az üzleti ciklus ilyen hosszan elnyúlik, akkor még viszonylag sok időnk van hátra. Véleményem szerint azért fontos a ciklus valószínűsíthető végét meghatározni, mert ekkor jön a fordulópont. Az amerikai gazdasági növekedés átlagos hosszúsága kb. hat év, de úgy érezzük, hogy ez most kitolódhat, és néhány ok miatt akár több mint tíz évig is tarthat. A 2007-2009-es pénzügyi válság nagy pusztítást végzett, és emiatt a jelenlegi ciklus tiszta lappal indult. A bankok jelentős adósságállományt írtak le, ugyanakkor pedig hatalmas tőkét gyűjtöttek. Az azóta életbe lépett szabályozói környezet miatt a bankoknak jobb mérleggel kell rendelkezniük. A fogyasztók is hasonló helyzetben voltak. Ők úgy csökkentették adósságukat, hogy vagy visszafizették azt, vagy csődbe mentek. Ha a jelenlegi ciklus végéhez közeledik, nem a bankok, hanem a befektetők lehetnek azok, akik lendületet adnak neki. Úgy érezzük, hogy sokáig tart még, amíg az inflációs nyomás emelkedni fog.



7

MELYEK A KOCKÁZATOK?

JOGI NYILATKOZAT

Minden befektetés kockázattal jár együtt, melybe a tőke esetleges elvesztése is beletartozik. A befektetések értéke fel és le egyaránt mozoghat, és esetenként a befektetők a teljes befektetett összeget sem kapják vissza. A külföldi értékpapírok külön kockázatokkal járnak, mint pl. a devizafluktuáció, a gazdasági vagy politikai instabilitás. A feltörekvő piacok befektetései, melyeknek a határpiacok alkategóriáját jelentik, ugyanilyen tényezők miatt ennél is magasabb kockázattal járhatnak, mert ezek a piacok kisebbek, likviditásuk alacsonyabb, és potenciálisan hiányozhat ezekben az országokban az a jogi, politikai, üzleti vagy társadalmi háttér, mely az értékpapírpiacoknak kellő támogatást nyújtana. Mivel ez a háttér a határpiacokon általában még kevésbé adott, illetve az olyan tényezők, mint pl. az extrém árvolatilitásra való megnövekedett potenciál, az illikviditás, a kereskedelmi akadályok viszont jelentősebbek, a feltörekvő piacok kockázatai a határpiacokon fokozott mértékben jelentkeznek. A kamatlábak változásai hatással lesznek a portfólió és hozama értékére. A kötvényárak általában a kamatlábakkal ellenkező irányban mozognak, éppen ezért ha egy befektetési portfólió kötvényárai a kamatlábak emelkedéséhez igazodnak, a portfólió értéke csökkenhet. A devizaárfolyamok rövid időszakokban jelentősen ingadozhatnak, és csökkenthetik a hozamot. A részvények ára az egyes cégeket érintő tényezők, különösen az iparágakat, szektorokat vagy általános piaci körülményeket érintő változások miatt néha igen gyorsan és drámaian is fluktuálhat.

Jelen dokumentum általános célzattal készült és nem tartalmaz jogi vagy adózási tanácsokat, továbbá nem tekinthető részvényvásárlási ajánlatnak a Franklin Templeton Luxemburgban bejegyzett SICAV alapjainak egyikére sem. Jelen dokumentumban foglaltak nem tekinthetők befektetési tanácsnak. Tekintettel az igen gyosan változó piaci környezetre, a Franklin Templeton Investments nem vállal felelősséget ennek az anyagnak a frissítéséért. A Franklin Templeton Investments megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel járt el az ebben a dokumentumban található információk összegyűjtése során. Mindazonáltal harmadik féltől származó adatokat, melyeket ezen dokumentum elkészítése során felhasznált, a Franklin Templeton önállóan nem ellenőrzött, aktualizált vagy szerkesztett. A közölt vélemény előzetes értesítés nélkül bármikor megváltoztatható. Az ebben a dokumentumban közzétett bármilyen kutatás vagy elemzés a Franklin Templeton Investments által, saját célokra készült és csak tájékoztatási céllal, véletlenszerűenkerült Önhöz. Kérjük, lépjen kapcsolatba pénzügyi tanácsadójával, mielőtt befektetne. A legfrissebb Tájékoztató, a hatályos Kiemelt befektetői információk dokumentumai (KIID), az éves jelentés és féléves jelentés, amennyiben az a frissebb, megtalálható a honlapunkon www.franklintempleton.hu vagy ingyenesen beszerezhető a következő címen: Franklin Templeton Investments, 1054 Budapest, Szabadság tér 7., Magyarország. Tel: +36 1 354 3703; Fax: +36 1 354 3710. Kibocsátotta a Franklin Templeton International Services S.à r.l. – A Commission de Surveillance du Secteur Financier által felügyelve.

1. Forrás: Nemzetközi Valutalap (IMF), 2015. március 31. 2. Forrás: Nemzetközi Valutalap (IMF) Világgazdasági Kitekintés adatbázis, 2015. április. Semmi nem garantálja, hogy az előrejelzések be is válnak. 3. Forrás: Világbank, 2013. 4. Forrás: FactSet. 5. Forrás: Bloomberg, 2015. április 1. További információkért kérjük látogasson el a www.franklintempletondatasources.com honlapra. A CFA® és a Chartered Financial Analyst® a CFA Institute bejegyzett védjegyei.

Kizárólag értékesítők és intézményi partnerek részére. Nyilvános forgalomba nem hozható. © 2015 Franklin Templeton Investments. Minden jog fenntartva

A Tőzsdei Trendeken Túl Tájékoztató

Recommend Documents