• Megismerés – Tudományos
A tudományos munka
• Megismerés – Köznapi ~ felszínes – Művészi ~ egyedi, megismételhetetlen, szubjektív
• Az egyedi jelenséget mint az általános egy kiragadott példáját vizsgálja • Megismételhető • Az emberi szubjektum visszaszorítása • A megismert új elemeket be kell illeszteni a tudományos gondolkodás eddigi folyamatába • Analitikus! • Eszközrendszerében és értéktartalmában is embercentrikus
• Tudományos megismerés jellemzői: – Általánosítható – Megismételhető – Bizonyítható – Ellentmondás-mentes – Analitikus (logikus)
– Vallásos ~ misztikus – Tudományos (a valóság megismerésének egy módja)
– Újdonság – Egyszerű (kompakt) – Fontos (hasznos)
A megismerés folyamata • • • • • • • •
Véletlen észlelés Ismételt észlelés Felismerés Megfigyelés Jártasság Vélemény Elmélet Tudás
A megismerés folyamatának csapdái: • • • • •
Időcsapda Komfortcsapda Orientációs csapda A pongyolaság csapdája A tetszetőség csapdája
A kutatói munka helyszínei: • • • •
Termelőüzemekben Felsőoktatási intézményekben Kutatóintézetekben Egyéb intézményekben (pl.: könyvtár, múzeum)
A tudományos kutatások csoportosítása: • Elméleti és kísérleti tudományok • Alap- és alkalmazott kutatások • Természettudományok, társadalomtudományok, humán tudományok, formális tudományok • Kis tudomány, nagy tudomány
A tudományos kutatások csoportosítása: • OECD által kidolgozott osztályozás szerint:
A tudósok/ kutatók „osztályozása” • 1. – – – – – –
– Természettudományok – Műszaki tudományok – Orvostudományok – Mezőgazdasági tudományok – Társadalomtudományok – Humán tudományok
– Szekunderkutatás (meglévő információkat hasznosító)
Rajongók Könyvmolyok Tervelgetők Eszközimádók Pályatévesztettek Elméleten nyargalók
– – – – – –
Tényhalmozó Bütykölő Könyvmoly Osztályozó Boncolgató Összegző
+
• A kutatás típusai: – Primerkutatás (új információt létrehozó)
• 2.
• • • • • • • • • •
Kiemelkedő intellektus Kreativitás Jó asszociációs képesség Játékosság Gondolati fegyelem Lényeglátás Precizitás Elméletalkotás és/vagy problémamegoldás képessége Objektivitás Szorgalom, kitartás (monotóniatűrés), koncentrálóképesség, jó manuális képesség • Jó kommunikációs képesség • MOTIVÁCIÓ
• • • • • • •
„minden vagy semmi” gondolkodás Túlzott kategorizálás, címkézés Mentális szűrő Elsőbbségi hatás Holdudvarhatás Megértés kényszere Nem megfelelő önértékelés
Alkalmas vagyok kutatónak? Kutatónak mindenki alkalmas. A kérdés helyesen így hangzik: Milyen kutatónak vagyok alkalmas?
A jó kutató… • • • •
Képes önálló ismeretszerzésre Az irodalmazásban naprakész Képes önálló ismeretalkotásra ÖNÁLLÓAN GONDOLKODIK
• Lusta – inkább gondolkozik, minthogy feleslegesen dolgozzon.
„Ki tud, az tudja igazán, hogy mennyire nem tud.”
A munkahely/ kutatóhely kiválasztása • Ahol a tehetség ki tud bontakozni és megmérettetik • Legyünk tisztában az értékeinkkel. • Megérzések • Kutatások színvonalának megismerése • Felszereltség megismerése
1. Témaválasztás • Ne vegyük el más témáját • Szakmailag kompetens legyen • Az ismert és az ismeretlen határán mozogjon • Módszert keressünk a kérdéshez és ne fordítva! • Érdeklődjenek iránta • Ne legyen szoros a verseny
1. Témaválasztás 1. Témaválasztás, a feladat kitűzése, megértése 2. Tervkészítés 3. A terv végrehajtása 4. Kiértékelés/ A megoldás vizsgálata 5. Publikálás
Kérdésfelvetés – kísérletezés – kérdésfelvetés – kísérletezés – kérdésfelvetés – kísérletezés … • • • • •
Jól körülhatárolt Időben is legyen egyértelmű Legyen hozzá megfelelő forrás Valódi kérdésekkel foglalkozzon Ne ragaszkodjunk hozzá mereven
1. Témaválasztás Kutatói hozzáállások: 1. „majd valamire jó lesz” 2. Meglévő feladatok /problémák megoldása
2. Tervkészítés
2. Tervkészítés • A megválaszolandó kérdés pontos definiálása • Megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása • A kiértékelés megtervezése • Költségterv
3. A terv végrehajtása • Kísérletek:
• Gyakran a kísérletnél is fontosabb
– alkalmasak legyenek a feltett kérdés megválaszolására – reprodukálhatók és ellenőrizhetők legyenek
• Ezen nem szabad időt spórolni (az előzetes elképzelések ne váljanak prekoncepcióvá)
3. A terv végrehajtása • Nem véletlenszerű, hanem szisztematikus kutatás mely paraméterek változhatnak ~ relevánsak mely paramétereket változtathatunk meg?
3. A terv végrehajtása
3. A terv végrehajtása • Mintaszám becslése „Egy kísérlet nem kísérlet.” 2 vagy 100? • Minta kiválasztása • A mérőműszer megismerése • Kontroll
3. A terv végrehajtása
• Ötletek szelektálása • Az adatok folyamatos rögzítése JEGYZŐKÖNYVEK • (Két egymástól eddig nagyon távolálló terület összekapcsolása > nagy tudományos felfedezések)
• Teljesen a megfigyelés tárgyára koncentráljunk érzelmek nélkül • Ne legyenek előítéleteink • Nincs „jelentős” és „jelentéktelen” • A kísérletet ne mindig „ugyanúgy” hajtsuk végre
3. A terv végrehajtása • Ne essünk kétségbe, ha valami nem a menetrend szerint történik • Precizitás, rend, tisztaság • Elővigyázatosság
4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata • • • •
Nyugalom Idő Objektivitás Önálló gondolkodás > más butaságait ne folytassuk, ne vegyük át • Kudarctűrő képesség
4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata • Kevés adatból nem vonható le messzemenő következtetés „kellő számú adatból – statisztikai módszerekkel – bármit be lehet bizonyítani” • Egészséges, tudományos paranoia
4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata • Nincsen „rossz” adat, de hibás igen • A „kilógó” adatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni
4. Kiértékelés / A megoldás vizsgálata • Modellek – Az új ismereteket a meglévőkhöz illeszthetjük – Előrejelzést végezhetünk – Adatainkat, gondolatainkat rendbe szedjük
• Statisztikai próbák
5. Publikálás • Egy kutatást akkor fejezünk be, amikor eredményeinket publikáltuk. • KÖZÖLHETŐ EREDMÉNYEK (előremenetel, hasznosság) • Igaz állítások • Formailag és tartalmilag is gondosan elkészített
„A tudós minősítést csak az a személy érdemelheti ki, aki már nem él. Az élőkre a kutató elnevezés illik, esetleg minősítő jelzővel: igazi kutató.” Selye János (1980): Az álomtól a felfedezésig
