A trigliceridek Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzı Fıiskolai Kar
Bevezetés
A probléma megoldása mindig a megoldók érzékenységétıl függ, a téma iránti érzékenység pedig az ismeretek mennyiségtıl és mélységétıl függ. Mi lenne ha a fán maradtunk volna, illetve nagy baj lenne ha ismét a fán kellene élnünk. Az elhízás és az evolució sajnos megdöntötték az Isten (saját képére, tökéletesnek) teremtette világot. Környezet, morfológiai alkat, élettani hatások, magatartás- eszenciális tápanyagszükséglet. A tápanyag és a étel skizofréniája. (a szegény ember vízzel fız, ami nem kis baj). Genetikai tényezık-növekedési minta- anyagcsere. Az elhízás kórélettana. Az elhízás mérhetısége és kategorizálása. Magyarország jelenlegi helye az elhízottak ranglistánján. Az elhízás és a teljesítıképesség (fiatalkorú lelki rokkantság). Az elhízás és az iskolai testnevelés, mint nem megoldás? Az iskola és a zsámoly(50-es évek)számítógép és a magas szintő szerepjáték(ezredforduló) A torna mozgásanyagának jelentısége, de KINEK? (ADAPTÁLNI kell a megváltozott körülményekre) (csak) A testtömeg csökkentése lehet az elsı lépés!!!!! A sovány ember ne gondolja, hogy mindentıl védett és örökké fog élni. Mi nem vagyunk sport nemzet (a nemzet önámítása, mi csak szeretnénk labdarugó nemzet lenniúgy fogy a remény ahogy „elfogynak” az aranycsapat játékosai). A magyar populáció 72%-a hypoaktiv (az elitsport létszáma 2-3%-a az összpopulációnak. A testnevelés (a testnevelı tanárok??? ÉN IS!!!) ezek szerint 20-25%-os hatásfokkal dolgozik. Ne gondoljuk, hogy a számos konfliktust mindig a tanár pozíciójából lehet csak megoldani.
In histology, adipose tissue or body fat
In histology, adipose tissue or body fat or just fat is loose connective tissue composed of adipocytes. Adipose tissue is derived from lipoblasts. Its main role is to store energy in the form of fat, although it also cushions and insulates the body. Obesity or being overweight in humans and most animals does not depend on body weight but on the amount of body fat—to be specific, adipose tissue. Two types of adipose tissue exist: white adipose tissue (WAT) and brown adipose tissue (BAT). Adipose tissue also serves as an important endocrine organ[1] by producing hormones such as leptin, resistin, and the cytokine TNFα. The formation of adipose tissue appears to be controlled by the adipose gene.
white adipose tissue (WAT)
In humans, white adipose tissue composes as much as 20% of the body weight in men and 25% of the body weight in women. Its cells contain a single large fat droplet, which forces the nucleus to be squeezed into a thin rim at the periphery. They have receptors for insulin, growth hormones, norepinephrine and glucocorticoids. The white adipose tissue is used as a store of energy. White adipose tissue also acts as a thermal insulator, helping to maintain body temperature. Ma úgy véljük, hogy a fehér zsírszövet aktív szerv, amely számos, nagy hatású anyagot termel ezek az úgynevezett adipokinek. A rezisztin nemrég felfedezett, ciszteinben gazdag adipokin. A legutóbbi évtized kutatásai alapján úgy látszik, hogy számos betegség ígéretes gyulladást jelzı markere lehet.
Intramuscular fat or Intramuscular triglycerides (IMTG) Intramuscular fat or Intramuscular triglycerides (IMTG) is located throughout skeletal muscle and is responsible for the marbling seen in certain cuts of beef. In humans, excess accumulation of intramuscular fat is associated with insulin resistance and type 2 diabetes. http://video.about.com/health.htm
Brown adipose tissue (BAT) or brown fat
Brown adipose tissue (BAT) or brown fat is one of two types of fat or adipose tissue (the other being white adipose tissue) found in mammals. It is especially abundant in newborns and in hibernating mammals.[1] Its primary function is to generate body heat, in animals or newborns that do not shiver. In contrast to white adipocytes (fat cells), which contain a single lipid droplet, brown adipocytes contain numerous smaller droplets and a much higher number of mitochondria, which contain iron and make it brown.[2] Brown fat also contains more capillaries than white fat, since it has a greater need for oxygen than most tissues.
A barna zsírszövetnek csecsemıkorban van nagy jelentısége. A kutatókat is meglepte azonban az felfedezés, hogy a barna zsírszövet fiatal sejtjei nagyon hasonlóak a fiatal izomsejtekhez. Ez lehet az oka a barna zsírszövet izomsejthez hasonló energiafelhasználó képességének. Az élet késıbbi szakaszában, különösen a klimax idején a barna zsírszövet aránya és aktivitása csökken, a túlsúllyal küzdık esetében pedig már inaktívvá válik és helyét a nehezen mobilizálható energiaraktár - a fehér zsírszövet veszi át. A barna zsírszövet feladata a zsírégetés, a szervezet hımérsékletének és hıháztartás-egyensúlyának fenntartása.
Zsírok biokémiai összetétele és fajtái
A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettıs kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud elıállítani, kettıhárom kötést tartalmazó zsírsavat azonban nem. A kettıs-kötést alig tartalmazó zsírok szobahımérsékleten szilárd halmazállapotúak (pl. sertészsír), a több kettıs-kötést tartalmazó zsírok pedig folyékonyak (olajok). A zsírok egy részét az elkészítésnél akaratlagosan használjuk, ezeket látható zsíroknak nevezzük. Másik részük azonban rejtve marad (tejtermékekben, húsárukban). A nagyon sovány, látható zsírtól megfosztott pl. sertéscombban akár 30-40 % is lehet a rejtett zsír mennyisége. Az ember kifejezetten sok zsírt tud elraktározni, felhalmozni, testtömegének akár 40-50 %-át is (extrém esetben még jóval többet is), az állatvilágban ilyen magas százalékban a bálnák tudják még felhalmozni zsír-készletüket.
A telítetlen zsírsavak
A telítetlen zsírsavak szénatomjai kettıs kötésőek, ilyenek például a linolsav, a linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA), ezeket a szervezet nem tudja elıállítani, azaz esszenciális zsírsavak. A növényi olajok igen sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak. Legfontosabb telítetlen zsírsavak az Omega 3 (alfa-linolénsav) és az Omega 6 (linolénsav) zsírsav, mely az emberi sejtek részét képezik. Nagyobb mennyiségben vannak jelen az agysejtekben és a szinapszisoknál, ahol az idegingerület átvitele zajlik le. Az omega 3 zsírsavak csökkentik a koleszterin lerakódást az erekben, a trombózis (vérrög) kialakulását, illetve segítik a telített zsírok eloszlását. Az omega 3 leggazdagabb forrásai a halak és növényi eredetben a lenmag, kendermag, szója és a dió. Célszerő már kész kapszulák formájában biztosítani a szükségletet, hogy a szervezet minél hamarabb és nagyobb hatékonysággal tudja feldolgozni a zsírsavat. Az omega 6 zsírsav szintén a halolajokban, a ligetszépe, a napraforgó és a borágó magvaiból nyerhetı nagyobb mennyiségben, illetve gyümölcsként a feketeribizlibıl. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányában az omega-3 zsírsavat kell elınyben részesíteni, és nagyobb arányban fogyasztani. A már túl sok omega-6 zsírsav gyulladásokra és szívproblémákra hajlamosíthat. Ha emeljük az omega 6 zsírsav felvételét, akkor azt túlhaladóan az omega 3 zsírsav felvételét is növelni kell.
A telített zsírok
A telített zsírok olyan zsírsavakból felépülı zsírok, amelyben minden szénatomhoz kapcsolódik hidrogén atom, pl. vajsav, kapronsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav. A lipidek a vérben fehérjéhez kapcsolódva keringenek (ezek az ún. lipoproteidek- gömbszerő, apoproteinnek nevezett fehérjét is tartalmazó részecskék, melyeket sőrőségük - denzitásuk- szerint osztályoznak), innen elsısorban a májba, majd a zsírszövetekbe, izomszövetekbe (neutrális zsírok) épülnek be. A koleszterin elıanyaga a szteroidhormonoknak, epesavaknak és fontos alkotóeleme a sejtmembránnak, de koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak például az idegsejtek is. Az idegrendszer védelmét szolgálják a „szigetelésük” által, melynek során növelik, ill. optimalizálják az idegsejtek elektromos vezetıképességét (fogyókúra során kialakult stresszes állapot elıidézıje is lehet a hirtelen történı zsírvesztés). Koleszterint a szervezet is képes elıállítani (endogén /belsı/- koleszterin szintézis a májban illetve a vékonybélben), de döntı többségében a táplálkozás útján kerül a szervezetbe. A táplálékkal felvett koleszterin mintegy 35-45 %-a szívódik csak fel, a többi a bélcsatornán keresztül kiürül a szervezetbıl. Rézhiány esetén nı a vér koleszterinszintje (> rézkolloid terápia).
A koleszterin, a trigliceridek és foszfolipidek három formátumában keringenek a vérben
Igen kis sőrőségő lipoproteinek (VLDL), a májsejtek építik fel, fehérjefoszfolipid burokban fıleg triglicerideket és koleszterint tartalmaz. A szervezet fıleg energianyerés céljából használja fel ezeket.
Közepes sőrőségő lipoproteinek (LDL), a VLDL-bıl képzıdik, a triglicerid leadása után. A vérben ez tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a koleszterint és szállítja tovább a májba. Ha túl magas a vérben az LDL szint, azaz a koleszterin szint, akkor a falósejtek (fehérvérsejtek) felveszik ezeket a koleszterinszemcséket, amelyek megtapadnak így az érfalon, majd a lerakódásokat borító kollagénrostokon kalcium-kicsapódás jön létre, az érfal érdessé válik, ezáltal érrögök alakulnak ki, illetve érelmeszesedés jön létre. Nagy sőrőségő (denzitású) lipoproteinek (HDL). Fıbb jelentıségük, hogy képesek az érfalra lerakódott koleszterinszemcséket eltávolítani az érfalról és azokat elszállítani a májba.
Zsírok szerepe, funkciói a szervezetben
A zsírok a szénhidrátok mellett a legfontosabb energiaforrásunk (> tápanyagok energiaértéke) Fehérjéhez kapcsolódva az idegrendszer és néhány parenchimás (belsı szervi, pl. máj) szerv építıanyaga Vitaminok szállítóanyaga (zsírban oldódó vitaminok: A, D, K, E vitaminok) Fontos tényezıje a hı háztartásnak, mint hıtárolók és hıhordozók, mert a bır alatti zsírpárnák gátolják a hı veszteséget, a hı leadást. A hıtárolás a zsírhiány és a zsír-többlet szempontjából is fontos tényezı, hiszen ha sok a zsír, akkor a szervezetben „hıgócok” is keletkezhetnek, amelyek zavart okozhatnak a szervezet mőködésében. Ha kevés a zsír, akkor pedig a szervek törékennyé és meszesedésre hajlamossá válhatnak. Szabályozza az étvágyat (- hypotalamusz), mert nagy a telítı értéke A telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a bır normális felépítésében Lökéstompító szerepe van a sarkakon és a tenyéren A foszfolipidek határfelületek, a membránok (sejthártya) fontos építıanyagai A lipidek elıanyagai a cerebrozidák, foszfatidák képzésének (pl. lecitin) A zsír számos nem fehérje természető hormonnak a kiindulási terméke (pl.szteroidok)
A zsírszükséglet az életkorral is változik, a fejlıdı szervezet zsírigénye nagyobb, majd fokozatosan csökken. A szénhidrátokban gazdag táplálkozás mellett a felesleges szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok során zsír képzıdik, tehát a zsírral, mint tartalékkal, minden szervezet rendelkezik (lásd: molekuláris zsíranyagcsere). Felnıtt zsír igénye így naponta 1g/testtömeg
zsír. A túlzott zsírfelhalmozás (és fokozott szénhidrát fogyasztás) során savas irányba tolódik el a szervezet pH-egyensúlya, felborítja a bélflóra egyensúlyát, mindez indikálhatja a candida gomba felszaporodását és a candidabetegség kialakulását. Fokozott zsírfogyasztás és zsírtartalékolás során fokozott epetermelésre kényszerül a máj (ez fokozhatja az epekövek kialakulását, illetve az epehólyag gyulladás kialakulását), elzsírosodhat a máj, ami csökkenti a máj méregtelenítı funkcióját (nı a szabadgyökök mennyisége). A zsírtöbbletbıl az izomszövetek is többet vesznek fel, ami mozgáskorlátozottságot, azaz az energiafelhasználásban energiablokkokat okoz (→ fogyókúra-mozgás és mozgáshiány, bioenergetika→ energiafelvételi tényezık, radiesztézia > emberi test polaritása), és a mozgáshiánnyal csökkentjük a HDL koleszterin-eltávolító képességének lehetıségét is.
Zsírok emésztése, anyagcsere folyamata
A vékonybélben levı zsírcseppeket az epesavas sók emulgeálják, így teszik hozzáférhetıvé a hasnyálmirigybıl származó, lipáz nevő enzim számára, amely a két szélsı zsírsavat lehasítja a trigliceridekrıl. A maradék monoglicerid és a felszabaduló zsírsavak csak epesavak jelenlétében (azokkal komplexet képezve) képesek átlépni a bélbolyhokat vékony rétegben befedı folyadékon, és a bélhámsejt membránján (hártyáján). A rövid és középhosszú láncú szírsavakat tartalmazó trigliceridek bomlás nélkül is felszívódhatnak. Specifikus enzimek a lecitinrıl és a koleszterin-észterekrıl is lehasítnak egy-egy szírsavat, hogy felszívhatóvá tegyék azokat. A bélhámsejtekbe került zsírsavak egy része már itt átalakul fajspecifikus zsírsavvá. A monogliceridhez újból zsírsavak kapcsolódnak, a hosszú zsírsavláncokat tartalmazó trigliceridek zsírcsepp („kilomikron”) formájában, fehérjeburokba zárva távoznak a bélhámsejtekbıl a nyirokerek felé. A rövid és középhosszú zsírsavakat tartalmazó zsírok közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak (lásd. még: emésztés a vékonybélben).
Az elhízást meghatározó összetevık •A fenotipus dominanaciája •thrifty genotype (takarékos gén) •az ısember az éhség és a jólakottság periodusában élt •Hasi elhízáskortikoszteroid hormonstressz-zsírszövet akkumuláció •leptin-rezisztens receptorok,szabályozás sérülése.
Az elhízás kórélettana I.
Az elhízás kórélettana II.
Az elhízás kórélettana III.
Az elhízás mérhetısége, kategorizálása
Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol).
A testösszetétel, az emberi test egészén belül az egyes összetevık és testanyagok, szövetek arányát jelent. Zsírsejtszám mobilizáció, (zsírsejt hipertrófia, hiperplázia), Zsíros és zsírmentes testtömeg (175cm magas, 70 kg férfi is lehet elhízott). A zsírfrakciók és lokalizációi- esszenciális zsír (a sejtek belsı miliıjét), bır alatti, -és zsigeri zsír (depózsír), testtájanként. Napi fiziológiás ingadozás (1-1.5kg), elsısorban a raktárzsír mennyiségének csökkenése…. Testösszetevık: zsír, izom, csont, reziduális anyagok. Normál esetben, felnıtt férfiak körében: 18-22% zsír, 40-46% izom, 16-17% csont 22-25% reziduális komponens. A testösszetevık aránya nemenként és koronként változó. A nık esetében a testzsír aránya 4-5%-kal magasabb és így az izom és más összetevık aránya is módosul. A fejlıdés és érés eredményeként kialakult változások, sohasem vezethetnek elhízottsághoz. A BMI a testtömeg és a testmagasság négyzetének a hányadosa (http://www.orvosaneten.hu) TTS/TTM2
A súlyvonal, mint rémálom
Összegzés A növekedés évei alatt a táplálékigény két fı részre osztható. A fenntartási táp-anyagszükséglet alapvetıen a test méreteitıl, a testösszetételtıl, a biokémiai érettség szintjétıl és a fizikai aktivitástól függ. A növekedési tápanyagszükséglet meghatározója az új szövetek szintézisének sebessége.
A gyermekek esetében a subkután zsír a domináns, így a tervezett fizikai aktivitás jelentısen befolyásolhatja ennek csökkenését. A zsírégetést, az inzulin, a táplálékfelvétel, a zsírsejtek nagysága és a valódi steady- state szabályozza.
A zsírégetés (30% plusz oxigén) csak- és kizáróan steady-state állapotban lehetséges.
Az izületi plusz terhelést az elhízott gyermek nehezen tolerálja. A mozgásanyag revíziója feltétlenül szükséges (a gimnasztika jelentısége).
A befogadás jelentısége a testnevelési órán.