Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. XIV. Apáczai napok Tudományos Konferencia. Európaiság, magyarság Közép-Európában

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

XIV. Apáczai – napok 2010 Tudományos Konferencia Európaiság, magyarság Közép-Európában „Qui cupit, capit omnia.” - „Aki törekszik, mindent elér.” (Apáczai Csere János)

Absztraktfüzet

1. A GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS JELENLEGI HELYZETE KÖZÉP-EURÓPÁBAN Csupor Zsolt Jánosné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában Előadásomban a 2009/2010-es tanév második felében lezajlott, az együttnevelést vállaló alapfokú közoktatási intézményekre kiterjedő országos kérdőíves vizsgálat elsődleges eredményeit szeretném bemutatni. A kutatás célja az együttnevelés befogadó és befogadott gyermekekre gyakorolt hatására, az intézményben dolgozó gyógypedagógusok munkájának megítélésére valamint az együttnevelés intézményi innovációra gyakorolt hatására vonatkozó információk gyűjtése volt. A vizsgálat tapasztalata szerint az együttnevelés megítélése a válaszadó intézmények körében többnyire kedvező, s nem vezetett a pedagógiai teljesítmény romlásához, de a gyógypedagógusok munkájának elismertsége elmarad a többségi pedagógusétól. Az iskolák innovatív szellemisége nem csak az integrált oktatás-nevelés megvalósításában, hanem a pedagógiai kultúra egyéb tevékenységekkel való színesítésében (projekt-pedagógia, kooperatív tanítás) is tetten érhető. Kulcsszavak: integráció, innováció, gyógypedagógia, pedagógus-leterheltség, sajátos nevelési igény Kulcsszavak: integráció, innováció, gyógypedagógia, pedagógus-leterheltség, sajátos nevelési igény Dr. Zajdó Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A gyógypedagógiai ellátás során megvalósuló integráció történelmi változásai és jelenlegi helyzete az Egyesült Államokban és Németországban: Hol tart ma KözépEurópa? Az előadás során számba vesszük azokat a tényezőket, melyek az elmúlt évtizedek során meghatározták a gyógypedagógiai ellátás során megvalósuló integráció helyzetét és kivitelezésének módjait az USA-ban és Németországban. Míg az USA-ban a közösségi értékek, a pedagógiai ideológiák és a fogyatékosság problémaköréhez tartozó gondolati struktúrák minősége az elmúlt ötven év során egyre növekvő teret biztosított a (hol jól, hol kevésbé sikeresen megvalósított) integrációnak, addig a németországi gyógypedagógiai szolgáltató rendszer jóval kevésbé tudott hozzáidomulni ahhoz a nemzetközi tendenciához, mely az integrációhoz fűződő jogot alapvető emberi jogként helyezi előtérbe, és az integrált formában történő oktatásban való részvétel lehetőséget alapjogként kezeli. Kulcsszavak: integráció, inklúzió, gyógypedagógia, Németország, USA

2

Komjáthy Zsuzsanna Eötvös Lóránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola - gyógypedagógiai program Ifjú és felnőtt korban mozgásfogyatékossá vált személyek munkaerőpiaci integrációja Az előadás bevezető része összefoglalja a gyógypedagógiai ellátás formáit, lehetőségeit hazánkban, különös tekintettel az ifjú- és felnőtt korban, mozgáskorlátozottá váltak társadalmi - integrációs helyzetére. Első rész összegzi, az Ifjú és felnőtt korban mozgásfogyatékossá vált személyek munkaerő piaci integrációjával kapcsolatos, az ezredfordulót követő kutatások tapasztalatainak fontosabb eredményeit. Második részben, saját kutatási terv doktori disszertáció kutatási tervének bemutatása: az ezredfordulót követő jogszabályváltozások milyen irányban befolyásolták, az azt megelőző időszakhoz képest, az elmúlt 10 évben a megváltozott munkaképességű egyének alkalmazását, Magyarország 10 legnagyobb vállalatánál.A kutatás időszerűségét, indokolja, hogy a megváltozott munkaképességű egyének foglalkoztatása hazánkban rendkívül alacsony az Európai Unióban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű egyénekhez viszonyítva. e, az állami támogatás Tervezett kutatásom során vizsgálom: az egyes vállaltok élnek igénybevételének lehetőségével? Igénylik e, illetve rendeltetésszerűen használják e fel az állami támogatást? Vizsgálom: a vállalatok foglalkoztatási jellemzőit: kik a munkavállalóik, - a munkavállalók tevékenységi köreit, a vállalat által nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokat? Jogszabályok hatékonyságát. Objektív javaslatok megfogalmazása a támogatási trendszer hatékonyabbá tételére.Tervezett kutatási módszer ismertetése, a kutatás céljának összegzése. Kulcsszavak: integráció; jogszabályváltozás; állami-támogatás; hatékonyság; javaslatok; Kozma Szabolcs II. Rákóczi Ferenc ÁMK Győrújbarát Szakszolgálati munka egy többcélú közoktatási intézményben – a gyógypedagógia segítő szerepe Mindig azt tartottam fontosnak, hogy gyógypedagógusként minél többet tehessek a fogyatékosokért a közoktatásban. Sőt nemcsak a fogyatékosokért, hanem minden gyermekért, aki nem tud a képességeinek megfelelően fejlődni. Mindvégig prioritásként kezeltem, hogy a gyógypedagógiai szakértelemmel végzett pedagógiai szolgáltatás rendszeres és tartós elérhetősége a sajátos nevelési igényűek közoktatási integrációjának elsődleges és mással nem helyettesíthető feltétele. Választ kell adni arra, hogyan lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és törvényes működését amellett, hogy biztosítva legyen a megfelelő fejlődéshez való jog, az esélyegyenlőség a településen élő összes gyermek/tanuló számára. Előadásomban arra keresem a választ, hogy elegendőek voltak-e a feltételek az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményegység létrehozására. Szeretném azt is bizonyítani, hogy a gyógypedagógia képes úgy betölteni a segítő, szolgáltató szerepét a magyar közoktatásban, hogy közben megőrzi önállóságát, sajátosságait. Kulcsszavak: szakszolgálat, integrált nevelés, esélyegyenlőség, sajátos nevelési igény, tehetséggondozás 3

Locsmándi Alajos Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Befogadás vagy szolgáltatás? Az együttnevelés megvalósításában együttműködő intézmények szerepe Az elmúlt években egyre több közoktatási intézmény nyitotta meg kapuit a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének megvalósítására. Ugyanakkor még ma is sokszor találkozunk olyan gátló tényezőkkel, egyéni vagy nevelőtestületi ellenállásokkal, melyek jelentős mértékben nehezítik továbbra is, az integráció intézményi jó gyakorlatának befogadását, implementációját. Léteznek-e megoldások, vannak-e eszközök, melyek támogató segítséget kínálnak és képesek nyújtani? Az utóbbi évek kordivatnak tűnő próbálkozásai nemcsak a többségi intézményekben voltak képesek felkorbácsolni az intézményi filozófiákat és víziókat, hanem a gyógypedagógiai intézményeket is paradigmaváltásra kényszerítették. Azt már látjuk, hogy egyedül, önállóan nem megy, a többségi és gyógypedagógiai intézmények nem ellenpólusban vannak jelen. Új lehetőségek kereslete és kínálata, a befogadás megvalósításának igényeire és szolgáltatásokra fókuszálódik ma a figyelem Ennek egyik sikeres megvalósítója a Budapest, XIII. kerületben működő Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, új, szolgáltatói szerepben, melyet kifejlesztett eszközpark is segít. Kulcsszavak: együttműködés, együttnevelés, eszközpark, paradigmaváltás, szolgáltatás Mayer Andrea Speciális Szakiskola Esélyegyenlőség és egyenlőtlenség az oktatásban Előadásomban szólni kívánok a speciális szakiskoláról, mint gyógypedagógiai intézménytípusról. Fajtáiról, felépítéséről, egységes nevelési, oktatási, képzési struktúrájáról. A fejkvóta szentsége, valamint a demográfiai helyzet összefonódásának beiskolázással kapcsolatos anomáliáiról. Az új kormányzati struktúrában kialakult felettes szerveiről. Ebből adódóan helyéről, jelenlegi helyzetéről napjaink közoktatási rendszerében. Az OKJ speciális szakiskolákat érintő változásairól; a moduláris képzés bevezetéséről, eddigi tapasztalatairól. Az előrehozott szakképzésről a speciális szakiskolák vonatkozásában. A Közoktatási Törvény és a Szakképzési Törvény helyenként kívánatos jogharmonizációjáról. A SPECOE (Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete) létrejöttéről, céljairól, tevékenységéről, kézzelfogható eredményeiről. Tanulóink esélyegyenlőségének elősegítéséről. Magyarország szakképzés-fejlesztési stratégiája alapelvként említi a pályakövetést. Ezzel kapcsolatosan be szeretném mutatni hét régió speciális szakiskoláiban zajlott felméréseket, a kutatások konklúzióit, publikációját, valamint a jövőben ezen területen kidolgozandó stratégia fontosságát. Végezetül felvillantanék egy követésre méltó bajorországi példát az ott élő fogyatékosok foglalkoztatását illetően. Kulcsszavak: gyógypedagógia, speciális szakiskola, integráció, esélyegyenlőség, moduláris képzés

4

Szanati Dóra Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, családjukban élő gyermekeknél Early communication abilities of preterm children Dóra Szanati (speech therapist, psychologist Assistant Lecturer - Eötvös Loránd University's Bárczi Gusztáv Remedial Education Faculty, Department of Phonetics and Speech Therapy University of Debrecen PhD Psychology Program This study examines clinical psychology and development psychology aspects of preterm infants and low birth weight babies, focusing on the development of preverbal abilities in the early months of life. I present research conducted with PLS-3 test (PLS-3-Preschool Language Scale-third revision - Hungarian adapted version), in which I studied the receptive and expressive sides of preverbal communication for 200 babies aged 6 to 18 months. All were born prematurely, some with low birth weight. Their native language was Hungarian. I was interested in the development of their abilities. I verified that possible deficits in the preverbal abilities of children born prematurely (with normal, quite low, and extremely low birth weights) can be discovered at a very early age, in infancy. We need to be careful in treating minor deficits in development discovered through the development psychology and neuropsychological screening of premature infants, which are far better treated as delays than as actual and irreversible dysfunctions. Kulcsszavak: preterm; low birth weight; social-cognitive; rehabilitation psychology Vargáné Éder Etelka Éltes Mátyás Nevelési-Oktatási Központ Nemzetközi projektmunka a gyógypedagógiában Intézményünk 2002-2009 között két nemzetközi projektben vett részt, melyek mindegyike 3 éves együttműködés volt. Eddig összesen öt országgal álltunk partneri kapcsolatban. A 2010-ben induló harmadik projektben a koordinátor szerepét vállaltuk, támaszkodva eddigi tapasztalatainkra és eredményeinkre. Célunk, hogy közösen megvalósított programokon keresztül együtt tegyünk a speciális nevelési szükségletű gyerekek/tanulók végső célként kitűzött társadalmi integrációjáért. Mindezt olyan tartalommal, mely tükrözi az egyes nemzetek sajátosságait, ugyanakkor gazdagítja az Európai Unio kulturális és pedagógiai szakmai értékeit. Tudásunkban egy közös, magasabb minőség jöhet létre, mely terveink szerint hatékonyan szolgálja az esélyegyenlőséget és az integrációt. Így lesz eszköze az együttműködés a benne résztvevők számára az egymástól való tanulásnak, a folyamatos önfejlesztésnek, egyéni és közösségi értékek létrehozásának is. E mostani együttműködésben a hangsúlyt a sport, és a művészetek/kézművességek tevékenységterületeire helyezzük, melyek univerzális eszközként állnak rendelkezésünkre a sérült, akadályozott gyermekek/tanulók mindenoldalú, eredményes személyiségfejlesztésére, ugyanakkor lehetővé teszik a különböző anyanyelvű, sérült, akadályozott emberek kommunikációját. Kulcsszavak: nemzetközi együttműködés, értékteremtés, társadalmi integráció

5

Verebélyi Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A jövő pedagógusainak fogyatékos képe Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik feltételeként fogalmazódott meg, hogy az állampolgáraink - köztük a fogyatékkal élő emberek - számára megteremtsük az egyenlő esélyekhez való hozzáférés lehetőségét a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet és sok más területen is. A mai kor elvárása tehát az oktatási-nevelési intézmények szintjén is az esélyegyenlőség megteremtése. Gyermekeink, ezen belül a fogyatékkal élő gyermekeink jogát -az egyenlő hozzáférést az oktatás különböző formáihoz -többek közt az integrált oktatási keretek közt működő intézmények is hivatottak biztosítani. Így jövő pedagógusaink mind szegregált, mind integrált keretek közt találkoznak majd fogyatékkal élő tanulókkal. A fogyatékosság különböző formái vannak már jelenleg is jelen az oktatásban. Az ellátott fogyatékkal élő tanulók száma remélhetőleg a jövőben a javuló fizikai és kulturális környezet hatására jelentősen bővülni fog. A pedagógusok felé éppen ezét elvárás, hogy megfelelő tájékozottsággal, motiváltan és előítéletek nélkül forduljanak a megsegítést, különleges figyelmet igénylő gyermekek felé. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy leendő pedagógusaink milyen "viszonyban állnak" a fogyatékossággal, a fogyatékkal élő emberekkel. Kulcsszavak: esélyegyenlőség, fogyatékkal élő tanulók, jővő pedagógusai, tájékozottság, előítélet

6

2. SZOCIOLINGVISZTIKAI ÉS SZOCIOGRÁFIAI VIZSGÁLÓDÁSOK AZ EZREDFORDULÓN Ablonczyné Mihályka Lívia - Tompos Anikó Széchenyi István Egyetem Kritikus esetek magyar-osztrák viszonylatban Az előadás az OPTICOM (Optimisation of Intercultural Communication and Collaboration Austria-Hungary) projekt keretében végzett kvalitatív kutatásról számol be. A projekt célja az osztrák-magyar határmenti régiókban működő kis- és középvállalatok üzleti kultúrájának és kommunikációjának mennyiségi és minőségi vizsgálata, valamint az eredmények alapján javaslatok megfogalmazása az együttműködés, így a versenyképesség javítása érdekében. A projekt keretében zajló kvalitatív kutatás a strukturált interjúk módszerét alkalmazva az alábbi célokra fókuszál: (1) az adatközlők az idegen kultúráról alkotott általános benyomásai; (2) az idegen kultúra képviselőivel folytatott interakciók során előfordult kritikus esetek; (3) elektronikus kommunikációs csatornák használata. Jelen előadás a magyar adatközlők által felidézett kritikus interakciós esetek bemutatását és elemzését tűzi ki célul. Az elemzés támaszkodik az osztrák-magyar viszonylatban végzett kultúrstandardkutatások által eddig feltárt esetekre és a megállapított kultúrstandardokra. Kulcsszavak: idegenkép, kritkus interakciós esetek, kultúrstandardok Bauko János Konstantin Filozófus Egyetem A szocionomasztika kutatási területei A társadalom és névhasználat összefüggéseivel a szocioonomasztika foglalkozik. A névtudományban gazdag hagyományai vannak a szocioonomasztikai kutatásoknak. A tanulmány röviden áttekinti a szocionomasztika kutatási területeit, amelyek közé tartozik a névkontaktológia (a nyelvi kontaktusokból eredő névtani kérdéseket vizsgálja), névpolitika (a névhasználatot érintő törvényekkel foglalkozik), kisebbségi névhasználat (a nemzeti kisebbségek, etnikumok névhasználatának sajátosságait kutatja), névtervezés (a tulajdonnevek használatának tervezésével, problémáival foglalkozik), névdivat (általában tömeges méretűvé váló, társadalmi indítékú azonos vagy hasonló viszonyulás a tulajdonnevekhez), névattitűd (az egyes embereknek, illetve csoportjainak nevekkel szembeni beállítottságát, hozzájuk való viszonyulását, róluk kialakult értékelő jellegű vélekedését jelöli), névváltoztatás (a tulajdonnevek hivatalos úton való megváltoztatása); továbbá a névhasználat és az életkor, nemek, felekezetek, társadalmi rétegek, csoportok stb. összefüggéseit vizsgálja. A szerző az egyes kutatási területeket elsősorban a szlovákiai magyarok névhasználatából vett példák segítségével szemlélteti. Kulcsszavak: szocioonomasztika, kisebbségi névkontaktológia, névpolitika.

névhasználat,

kétnyelvű

környezet,

7

Dobsony Erzsébet Konstantin Filozófus Egyetem Mészöly Miklós közép-európai Magyar novellája Előadásomban Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa c. kötetéből a Magyar novella c. elbeszélés vizsgálatával foglalkozom részletesebben. a) A kiírásnak megfelelően úgy gondolom, hogy a magyarság és európaiság problematikája Mészöly prózairodalmán igen szemléletesen mutatható be. b) Célkitűzés a közép-európai térben játszódó elbeszélésekben megjelenő történelmi töréspontok nyelvi és képi ábrázolása. A Mészölyféle Európa-térkép fragmentumokból rakható össze: tér- és időbeli rések, repedések, lyukak, hasadékok, várnak kitöltésre a szövegben. De Mészöly novelláskötete nemcsak szöveg-, hanem kép-olvasót is feltételez: a kötetben fekete-fehér fényképek is találhatók, alattuk, afféle képaláírásként, a szövegből kiemelt mondattöredékek szerepelnek, amelyek ugyanúgy feltételezik a befogadó aktív értelemteremtő munkáját. c) Ugyanakkor a szöveg segítségével bemutatásra kerül, hogy hogyan működik a Mészöly-féle otthonosság, mi az a láthatatlan fonál, amely összeköti Pannóniát Közép-Európával - s ez a dedukció vezethető le az általam választott novellából is. d) Előadásomban a nyelvi és a képi összetevő, illetve a térbeli és az időbeli vonatkozások kölcsönhatását vizsgálom, egyaránt támaszkodva közben a vonatkozó elméleti szakirodalom (Barthes, Sontag, Flusser, Orosz Magdolna) és a Mészöly-recepció eredményeire. Kulcsszavak: Európa, Mészöly Miklós, magyarság, nyelvi ábrázolás, fénykép Dr. Nádai Julianna Széchenyi István Egyetem Idegen szavak, jövevényszók, internacionalizmusok hatása a mai gazdasági sajtó nyelvezetére A köznyelvi kommunikáció szerves részévé váltak az idegen eredetű, idegen hangzású kifejezések, amelyek többsége adaptálódott a magyar nyelvbe mind morfológiai, mind szemantikai szempontból. A gazdasági szaknyelvben az idegen kifejezések használata koncentráltabban jelentkezik, amit a tudományos ismeretterjesztő folyóiratok hasábjain érzékelhetünk leginkább. Előadásomban magyar nyelvű gazdasági sajtótermékek cikkeiben előforduló kifejezéseket állítom középpontba. A természetes nyelvi kölcsönhatás a nyelvfejlődés előmozdítója, ami az idegen- és jövevényszók nyelvünkbe történő befogadását ösztönzi. Gyakran nehéz meghúzni azonban az idegen szók, a jövevényszók és az internacionalizmusok közötti határvonalat. Előadásomban a sajtóból vett példákon keresztül mutatom a be a három kategória jellemzőit. Választ keresek arra a kérdésre, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az idegen eredetű szavak használatának és terjedésének, valamint a magyarítás lehetőségeit, annak pozitív és negatív hatásait is elemzem. Kulcsszavak: magyarítás, idegen szó, internacionalizmus, sajtó, nyelvi kölcsönhatás

8

Gecsey Sándorné dr. Papp Katalin PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A hely: Csillagmajor. Helynevek Lázár Ervin műveiben. Az írói névadás egyik fontos kérdése a valóságos és a fikciós nevek kapcsolata. Lázár Ervin azok közé a szerzők közé tartozik, akiknek az életműve erősen valóságreferenciájú. Gyermekkorának vidéke - a Tolna megyei táj és az ott élő emberek, középpontjában AlsóRácegrespusztával - annyira meghatározó, hogy kimondhatjuk: a Csillagmajor egyszerre létező és fiktív hely. Ege alá odafér az egész nagyvilág. Kiinduló és végpont. Ennek a tágszűk világnak a feltérképezése igazolja a Lázár Ervin-es térkezelés különös megoldásait, sűrítő és tágító, nem egyszer regiszterváltó, néhol a valóságot a fikcióba átvarázsoló természetét. A hely sokszor meghatározza a szereplők karakterét is. Csak a Négyszögletű Kerek Erdőben létezhet vándorló fenyőfa vagy Dömdödöm, a medve formájú kisgyerek. Az írói helynévadás pedig ugyanúgy felvonultathatja a névhangulatra építő asszociáció és játékosság különböző eseteit, mint az írói személynévadás. A hellyel való azonosulás Lázár Ervin arc poeticája is egyben: "én Alsórácegresből vagyok..." Kulcsszavak: írói névadás, helynevek, valóságreferencia, fikció a nevek világában Nagy Ildikó Konstantin Filozófus Egyetem Politikai tematika a magyar kabaréban Előadásomban a magyar kabaréban létrejött politikai tematikával és annak kialakulási körülményeivel foglalkozom. a, A kiírásnak megfelelően úgy gondolom, hogy a kabaré műfaj kellően tükrözi a magyarságot érintő problémákat és az éppen aktuális politikai helyzetet. b, A célkitűzésem, hogy bemutassam a kabaré indulását Magyarországon, bemutassam a ,,politikai tréfák" kiváltó okait és rávilágítsak azokra a tényekre és eseményekre, melyeknek köszönhetően a politikai tematika a magyar kabaré egyik alappilléreként működött és működik ma is. c, Az irodalom és a kabaréjelenetek segítségével szeretném bemutatni, hogy a politikában résztvevő személyek köré épített ,,tréfák" mennyire változtak meg az idő során, miben újultak meg és mennyire lettek egyediek. d, Előadásomban a politikai tények és a kabaré kölcsönhatását vizsgálom, továbbá a politikai tematika jelenlétét a magyar kabaré egyes korszakaiban és a neves képviselőinél, egyaránt támaszkodva közben a tematikára vonatkozó szakirodalom (Bános Tibor, Ján L. Kalina, Molnár Gál Péter, Farkasházy Tivadar) eredményeire. Kulcsszavak: kabaré, magyar, politika, humor, betíltás

9

Nagy László Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A szép és a csúnya nyelvhasználat egy népi nyelvészeti vizsgálat eredményei alapján Az előadás egy nemrégiben befejeződött empirikus vizsgálat adataiból nyújt ízelítőt. A bemutatandó vizsgálatban a nem-nyelvészek (elsőéves tanítójelöltek) nyelvi attitűdjeiről és nyílt értékítéleteiről szereztünk adatokat. További célunk volt megkeresni, ezeket az adatokat miként lehet jellemezni azokkal a dimenziókkal, amelyeket az angolszász szakirodalomban jól ismert népi-nyelvészeti munka (Preston - Niedzielski: Folk Linguistics 2000.) javasolt a köznapi nyelvészeti tudás leírására. Az előadás először a vizsgálati módszerek bemutatásával foglalkozik röviden, majd részletesen ismerteti, miként ítélik meg a megkérdezett laikusok a szép és a csúnya nyelvhasználatot. Ezen kívül megtudhatjuk, hogy a válaszadók szerint kik és hol beszélnek a legszebben magyarul, illetve kiknek a beszédjére mondják azt, hogy a legcsúnyább magyar nyelvhasználat. Az adatok bemutatásánál külön kitérünk a korábbi hazai eredményekkel történő összevetésre. A prezentáció végén azoknak a metanyelvi ismereteknek és attitűdöknek a bemutatására kerül sor, amelyek ezeket a nyílt értékítéleteket irányítják. Kulcsszavak: alkalmazott szociolingvisztika, metanyelvi ismeretek

népi

nyelvészet,

nyelvi

értékítéletek,

Petres Csizmadia Gabriella Konstantin Filozófus Egyetem Egy önéletírás, ami felejteni akar (Polcz Alaine: Asszony a fronton c.autobiográfiájának értelmezése) Előadásomban Polcz Alaine: Asszony a fronton című művét szeretném megvizsgálni. A választott korpusz érdekessége elsősorban abban található, hogy interpretálásakor két irodalomtudományi terület, az autobiográfia-kutatás és a feminista kritika értelmezési szempontjai is felmerülnek. A tipikusan női műfajnak tartott autobiográfia azonban nemcsak a nőt, a nőisséget, a nő társadalmi, illetve családon belül betöltött szerepét helyezi előtérbe, hanem ezen túlmutatva a szubjektum megfogalmazhatóságának, körvonalazhatóságának kérdéseit is felveti. A szöveg traumatikus emlékezet mentén íródik, aminek köszönhetően a megírás egyszerre a megéltek pszichikai feldolgozását, illetve az emlékek szelekcióját is szolgálják. Az emlékek verbalizálása, illetve a kimondásra való képtelenség a szubjektum önmegfogalmazását segíti elő, ami nyomon követhető a textusban. Elemzésben arra fókuszálok, vajon milyen eszközökkel képes feldolgozni a traumákat megélt szubjektum a saját múltját, illetve vajon milyen múltat tud alkotni az inkább felejteni, mintsem emlékezni akaró szubjektum. Végül felmerül a kérdés, vajon el lehet-e mesélni egyáltalán az éntörténetnek azt a szakaszát, amelyet pszichikailag nem bír feldolgozni az érintett szubjektum. Kulcsszavak: autobiográfia, trauma, emlékezet, női szubjektum, testpoétika

10

Poór Marianna Konstantin Filozófus Egyetem Narratíva és szexus A feminizmus az abszolút szövegközpontúságot túllépve a szövegalkotó szubjektumhoz társított arcot is vizsgálja, a szerzői (kulturális) kontextus viszont továbbra is olyan funkció marad, amely nem előzi meg az életművet, az arc, a maszk, a szubjektum felépítése a szövegekből történik. Az ilyen szempontú szövegmagyarázat olyan nemi kódok játékba hozását tartja fontosnak, amelyek sajátos feminin kódrendszereket rögzítenek az irodalmi narratívákban. A feminista olvasatok fellazítják a maszkulinitás és feminitás határait, így az identitáskategóriák határai is fellazulnak, a szubjektum pedig kilép a posztmodern személytelen jelölési mechanizmusából. Az így rögzített női identitás nem egy stabil, statikus és normákkal behatárolható kategóriaként értelmezendő, hanem egy összetett, formáiban állandóan megújuló és változó pozícióként. Előadásomban az irodalmi művekben azon tetten ért női szubjektivitás-formákat vizsgálom, amelyek női hangokat szólaltatnak meg és női narratívákat hoznak létre, ellentmondva a patriarchátus "szimbolikus rendjének". Kulcsszavak: feminizmus, narratíva, gender, szexus, szubjektum Ránki Sára Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Egy bűnügyi kategória-szótár előkészítése 2010-ben Az előadás témája egy kutatási beszámoló, amely egy előmérése egy tervezett bűnügyi kategória-szótár elkészítésének. A kérdés az volt, hogy az általunk a vizsgálat populációjának értelmezett bűnözők körében lehetséges-e olyan mérést végezni, amely rákérdez egy bűnelkövető faji hovatartozására, nyelvi megnyilvánulására és szociokulturális helyzetérére. Hipotézisünk az volt, hogy a bűnelkövetők egy kikérdezés során vállalják faji hovatartozásukat, az általuk elkövetett bűncselekmény típusát. A hipotézisalkotás induktív módját választottuk, mert a kérdésfelvetés gyakorlati tapasztalatból ered, korábbi kutatásaink folytatásaként. A faji hovatartozás bevallására azért voltunk kíváncsiak, mert egy bűnügyi kategória-szótár (általában egy szótár) szókészletének összeállításánál fontos tudni a szó adatközlőjének nemzetiségét (ez egy olyan változó, ami a szó rendszerezését alapvetően meghatározza), és azért is, mert a kutatás arra is keresi a választ, hogy ugyanazok a társadalmi mechanizmusok működnek-e a börtönökben, mit a kinti társadalomban, a civil életben. Kulcsszavak: kutatási etika, bűnügyi kategória-szótár, szlengkutatás, kriminalisztika, profilalkotás.

11

Rippel Márta Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A gyermeknyelv morfológiája A gyermeknyelv vizsgálata komplex és sokszínű tevékenység. Alkalmazásával már születésünktől kezdődően feltárhatók azok a fejlődési folyamatok és állomások, amelyek alapfeltételei közösségi életünknek. Az általános iskola alsó tagozatának egymásra épülő tananyagrészeit teljes mértékben áthatják az ezen a területen elvégzett vizsgálatok. A vizsgálatok segítségével meghatározható a gyermek nyelvi fejlettségi szintje, az elvárható tudás nagysága, minősége. Vizsgált területek: helyesírási ismeretek, a magyar frazémák ismerete, használata, szövegértés, nyelvhelyesség, nyelvi kreativitás. Az 5. és 6. osztályos tanulók eredményeinek összevetése a 4. osztályosokéval rengeteg meglepetést okozott. Összesen 268 tanulóval végeztem el a felmérést. Három helyszínen és három osztályban. Hipotéziseket állítottam fel, melyeket csak részben tudtam igazolni. összességében a tanulók szívesen vettek részt a felmérésben. A pedagógusokkal együtt segítőkészek voltak. A jövőre tekintve, folytatható, kiterjeszthető más iskolákra, más korosztályokra is a vizsgálat. A tananyag összeállításánál is figyelembe vehetők a feladattípusok és az eredmények. Kulcsszavak: morfológia, helyesírás, nyelvhelyesség, frazéma, szövegértés Tóthné Szekeres Petra Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Cere János Kar A névhangulat szerepe az írói névadásban Az előadás témája egy 2010-ben megvédett szakdolgozatból ered. Darvasi László két meseregényének (Trapiti avagy a Nagy Tökfőzelékháború, Trapiti és a borzasztó nyúl) sajátos a névvilága. Ez a vonás részben a műfajból, részben az írói névadási gyakorlatból fakad. Speciális szempont a gyermek befogadó nézőpontjából vizsgálni ezt a kérdéskört. A név keltette asszociációkat két korosztály (7-9 és 10-13 évesek) kérdőíves módszerrel történő vizsgálata alapján mutatom be. Az elemzés nem terjed ki a teljes névállományra. Néhány kiemelt névalak bemutatása és a gyermeki asszociációk magyarázata történik meg (például Trapiti, Virág Viola, Vén Nyanya Csúfság, Hektor Viktor, Babéros Néró és Minyon kapitány). A megkérdezettek egyike sem olvasta a Darvasi-meseregényeket. A példák evidenciákat és a várakozástól eltérő értelmezéseket igazolnak. A beszélő nevek mutatkoznak a legtipikusabbaknak és a legalkalmasabbaknak a gyermeki érdeklődés felkeltésére. Az is megállapítható, hogy a találó tulajdonneveknek rendkívül erős az asszociációs hatásuk, amelyek néha egészen elrugaszkodnak a meseregényben szereplő alak eredeti karakterétől . Kulcsszavak: írói névadás, névhangulat, gyermeki asszociáció, kérdőívelemzés

12

Varga Józsefné dr. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Cere János Kar A névtan helye és szerepe a tanítóképzés tantervében A névtannak nemcsak a nyelvészeti vonatkozásai fontosak és hasznosak a kisiskolásokat tanító leendő szakemberek számára, hanem interdiszciplináris voltánál fogva különböző tudományokat, tantárgyakat kapcsol össze, azaz komplex ismereteket közvetít. Éppen ezért átfogó, összefüggésekre rámutató szemléletet kíván mind az oktatótól, mind a hallgatótól, sőt majd a kisdiáktól is. Minden pedagógusnak, de a tanítónak különösen szüksége van erre az egységes látásmódra. A névtan tanítása, tanulása mellett szóló fontos érv, hogy segítségével a hallgatók elmélyíthetik nyelvészeti ismereteiket. De emellett a helyesírási és nyelvtörténeti, de akár a szociolingvisztikai feladatok kiindulása is lehet a névtan. A név és társadalom összefüggése, a különböző névfajták élete, változása, a változások okai, más-más korok névadási, névhasználati szokásainak megfigyelése a szociolingvisztika területére vezet. Az egyes időszakok névadási módja, vonatkozzon ez településnevekre, utca- vagy intézménynevekre, a névadó, névhasználó közösség értékrendjét, gondolkodását mutatja meg. A különböző társadalmi rétegekről sokat elárul a keresztnevek kiválasztása, azok becézése vagy éppen a családnevek megváltoztatása. A nemek közti nyelvhasználati eltérés, a nyelv és hagyomány kapcsolatához fűződő más-más viszony is megmutatkozik a névdivat kapcsán. Szüksége van erre egy tanítónak? Természetesen, igen a válasz. Előadásomban e témakört taglalom részletesebben. Kulcsszavak: névtan, név és művelődéstörténet

társadalom,

szociolingvisztikai

szempont,

név

és

Vass Éva Tünde Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nemzeti Plutarkus Előadásom tárgya a Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiainak életírásaik című lexikon. Kölesy Vince életpályáját foglalom össze röviden, majd külön foglalkozom a Nemzeti Plutarkus mögött álló műfaji hagyományokkal. A munka mintáinak ismertetése után néhány életrajz esetében tanulmányozom a szerző forráskezelését. Ezek alapján úgy tűnik, hogy népszerűsítő, a népnyelven olvasó közönség céljait szolgáló munkájában a szerző jelentősen retorizálja a forrásaiban található leírásokat, elsősorban a személyi toposzok felhasználásával. A hosszú távú cél az, hogy a Nemzeti Plutarkus egy modern kiadásban újra a közönség elé kerüljön. A kiválasztott életrajzok olyan szerzők, akik a magyar történelem és irodalomtörténet jeles alakjai, és akik életrajzának feldolgozásához Kölesy a Klimó Könyvtárból meríthetett anyagokat. A Plutarkusban szereplő életrajzok a regényesség felé tendálnak, habár a tényadatok mindenütt pontosak. Nagyszerű ember volt Kölesy Vince, ha a stílusa még oly sok évszázad után is meghatározó, és hatásos maradt annyiban, hogy az életrajzot kicsit felnagyítva, kicsit eltúlozva, a szentimentalizmus és az érzékenység jegyében bocsátja közre. Az iskolás klasszicizmust már nem veszi olyan szigorúan a szerző, de a retorikája nyilvánvalóan visszanyúlik az antik hagyományok felelevenítésére. Kulcsszavak: biográfia, műfajelmélet, Plutarkus, retorika, Kölesy Vince 13

3. A MAGYAR TURIZMUS HELYE ÉS SZEREPE EURÓPÁBAN Albert Tóth Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Régiós struktúrák a szállodaiparban A magyar szállodaipar régiós megoszlása több szempontból érdekes képet mutat. Az ország keleti fele jelentős lemaradásban van a már meglévő kapacitások és a közeljövő fejlesztéseinek kapacitásnövelő beruházásait illetően. Az utóbbi másfél-két év, bár volt fejlődés, nem hozott látványos előrelépést, ez az időszak elsősorban a túlélésről szólt, a válság hatásainak következményeként. 2009-ben Budapesten volt található az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely 14,5 %- a, míg a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák részesedése 51,7 %, ebből is érzékelhető a főváros erőteljesen vezető szerepe a turizmusban. A gyógy és wellness szállodákban a kereskedelemi szálláshelyek férőhelyeinek már a 16,5 %- a volt megtalálható, és a vendégéjszakák 22,5 %- a is már ezekhez a szállodákhoz köthető. (KSH, 2009) A területi aránytalanságok a fejlesztések tekintetében is fenn állnak, Budapest és a Közép-Dunavidék régió piaci megoszlásának és piaci részesedésének a túlsúlya jelentős a többi régióhoz képest. A fejlesztési hajlandóságot mutató adatokból is kimutatható, hogy az ország keleti fele jelentős hátrányba került a turisztikai fejlesztéseket illetően a nyugati országrészhez képest, mert a befektetők a fővárost és a nyugati régiókat részesítik előnyben beruházási döntéseiknél. Kulcsszavak: régiós struktúra, területi aránytalanságok, piaci megoszlás, fejlesztési döntések Domán Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Számvitel a turizmusban A társadalmi folyamatok egyik rendkívül fontos megnyilvánulása az emberi, közösségi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági folyamatok. A szükségletek kielégítésére irányuló emberi cselekedetek,döntési sorozatok a társadalom egy fontos részében, a gazdaságban zajlik. A vállalkozások alakulnak, működnek, megszűnnek. Különböző tevékenységekkel frissítik a gazdaság körforgását. Nagyságtól, bevételtől függetlenül. A vállalkozásokat többféle formában csoportosíthatjuk. Az egyik ilyen csoportosítási forma, a tevékenység szerinti csoportosítás. Az idegenforgalmi vállalkozások a szolgáltatások tevékenysége körébe tartoznak . Bármennyire is különböznek a vállalkozások egymástól, azonban vannak tényezők, melyben nem térhetnek el egymástól. Ezek a tényezőket törvények írják elő. Az egyik legfontosabb ilyen törvény a 2000. évi C törvény, mely a Számvitelről szól. Ez a törvény minden vállalkozásnak szól. Előadásomban azt szeretném kiemelni, melyek azok a tényezők, melyek az idegenforgalmi vállalkozásokat az utóbbi években érintettek, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a turizmus mely szegmensét érinti. Kulcsszavak: számvitel, vállalkozások,idegenforgalom, könyvelés, gazdaság

14

Dr. Darabos Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Kisalföld adottságai a határmenti fesztiválturizmus tükrében Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egyes esettanulmányok szerint NyugatEurópában milyen jelentősége van a fesztiválturizmusnak. Érdekelt továbbá a hazai viszonyok feltérképezése, ezen belül szűkebb területi lehatárolásban a Kisalföld, mint egykori határmenti terület fesztiválturizmusának speciális lehetőségei. Elméleti bevezetésként a fentiekhez meghatároztam a fesztivál fogalmát, típusait. Módszerek: Kutatásomban támaszkodtam a Mosonmagyaróvári kistérség intézetünk által készített idegenforgalmi koncepciójára és stratégiájára, valamint az Egyesült Királyság fesztiválturizmusáról készített felmérésekre. Kutatási módszereim között szerepelt az európai és hazai vendégforgalmi adatok, gazdaságossági mutatók, összehasonlító elemzése, a vonzerők értékelése. Eredmények: A vonzerők, közös adottságok pontos, aktualizált feltérképezésével évről-évre, lépésről-lépésre kialakítható a Kisalföldön egy egységes idegenforgalmi célterület, desztináció és annak hatékony együtt dolgozó menedzsment szervezete. Konklúzió: A számadatok mutatják elmaradásunk mértékét Nyugat-Európától, a fesztiválturizmusra vonatkozó befektetések terén. A fesztiválország image eléréséhez sokszínű vidéki fesztiválkínálatra, erőteljesebb belföldi turizmusra, így a vendégéjszakák és a bevételek növelésére van szükség az innovatív régióban fekvő tájegységben a Kisalföldön is. Kulcsszavak: fesztivál, Kisalföld, Walles, menedzsment, folklór Dr. Hodossi Sándor Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola A turizmus szerepe napjaink magyar református közösségeiben A rendszerváltás után ugrásszerűen nőtt meg a református gyülekezetek és gyülekezeti csoportok mobilitása minden korcsoportban. A "vallási turizmus" egyházi megítélése azonban napjainkban is ellentmondásos. Egyrészt szemérmes hallgatás övezi, mint az egyház alapvető küldetéséhez szorosan nem tartozó üzleti tevékenységet, másrészt a szervezett egyházi programok közösségépítő, identitásformáló hatása megkérdőjelezhetetlen. Az előadás bemutatja a turizmus aktuális helyzetét a református egyházban. Áttekinti az infrastruktúrát, az utaztatók és részt vevők körét, az utazások jellegzetes típusait. Mindezt igyekszik kárpát-medencei és európai kontextusba helyezni, ezen túlmenően meghatározni a fejlesztés lehetséges és szükséges irányait. A vallási turizmus "informális tanulásként" való felfogásával bemutatni, hogy az egyházi turizmus nem pusztán utaztatást, szállást és étkezést biztosító egyházi szolgáltatás, hanem mindenek előtt a keresztyén misszió egyik lehetséges és méltatlanul mellőzött formája szekularizált világunkban. Szükségesnek tűnik országos, vagy legalább egyházkerületi szinten kidolgozni a fejlesztés irányait, egységes rendszerbe foglalni a ma még egymástól elszigetelt kezdeményezéseket. Kulcsszavak: református, turizmus, infrastruktúra, informális tanulás

15

Dr. Káldi Judit Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A szolgáltatás-alapú megközelítés (Service-dominant Logic) értelmezése egy szálloda esetén A hazai GDP 9 százalékát adó, félmillió embert foglalkoztató turisztikai ágazat nehéz helyzetben van. A korábbi években lendületesen fejlődő iparág számára ma komoly nehézségeket okoz, hogy a gazdasági recesszió idején a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelme mellett csökkenést mutat az utazási hajlandóság is. A specializáció, a hatékony tudásmenedzsment, a kétoldalú kommunikáció és az innovatív marketing segítheti a szállodaipar szereplőit a jelenlegi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. A marketingtudomány fejlődésének középpontjába az utóbbi években a vevőérték hangsúlyozása mellett a szolgáltatás-alapú elmélet (Service-dominant Logic) került. Ez pedig a gyakorlatban is megjelenik. A szállodaiparban már nem elegendő csupán szobákat értékesíteni, hanem a vállalkozások felismerték az ún. csomagban való értékesítés előnyeit. A paradigma-váltásnak tekinthető elmélet új dimenziókat tárt fel a globális piacok értékteremtő folyamataiban, ahol a fogyasztót, a szolgáltatások igénybevevőjét elismerve és értékelve igényeit, partnerként kell kezelni, és ahol a fogyasztókkal és a piac más szereplőivel történő együttműködés és az innováció is szerepet kap. Jelen feltáró tanulmány célja felvázolni a szolgáltatás-alapú megközelítés - turizmus marketing szempontjából fontos sarokpontjait, illetve kiemelni a kétoldalú kommunikáció jelentőségét a turisták döntéshozatali folyamatában. Kulcsszavak: marketing, turizmus, szolgáltatás, Service-dominant Logic, marketing kommunikáció Gombos Szandra Széchenyi István Egyetem Pinkpop vagy Sziget? - A holland és magyar könnyűzenei fesztiválpiac összehasonlító elemzése Az elmúlt néhány évtizedben egész Európában, sőt az egész világon megfigyelhettük a fesztiválok jelentőségének növekedését. Nemcsak a fesztiválok és látogatóik száma emelkedett, de a kulturális életben is egyre meghatározóbb a szerepük. A tanulmány célja a holland és a magyar könnyűzenei fesztiválpiac bemutatása és összehasonlítása. A magyar és holland szakirodalmat felhasználva határoztam meg a két ország könnyűzenei fesztiváljainak legfontosabb sajátosságait. A tanulmány három fő részre tagolódik. Az első részben bemutatom a két ország fesztiváljainak általános jellemzőit; fesztiválok száma, helyszíne, fellépői. A második részben összehasonlítom a fesztiválok látogatóinak demográfiai jellemzőit. Végül az utolsó részben a fesztivállátogatók motivációit vizsgálom. Bár a kutatás során kiderült, hogy a két ország fesztiválpiacának kínálata nagyban hasonlít, a látogatók motivációit vizsgálva részben választ kapunk arra a kérdésre, hogy miért is különbözik a két ország fesztiváljainak programkínálata, szolgáltatásai és a kulturális életben betöltött szerepe. Kulcsszavak: kultúra, fesztiválturizmus, zenei fesztivál, holland fesztiválpiac

16

Gondos Borbála Harsányi János Főiskola, Széchenyi István Egyetem A turizmus és az életminőség kapcsolata 2006-ban a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tagjai megbízást kaptak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól, hogy dolgozzanak ki egy olyan módszertant, mely alkalmas a turizmus életminőségre gyakorolt hatásának mérésére. A módszertan tesztelésére 2007-2008-ban került sor három eltérő vendégkörű településen (Eger, Siófok, Gyula) kérdőíves megkérdezéssel. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy a rendelkezésre álló adatokból megállapíthassam, hogy milyen kapcsolat van turizmus és az életminőség között, mennyire képes befolyásolni a turizmus a helyiek életét, ezáltal életminőségét. Továbbá elsősorban a szakértők által elkészített végleges anyagban nem szereplő elemzések pótlása, Siófok és Eger (néhol Gyula) közötti hasonlóságok, különbségek ismertetése. Kutatásom során több hipotézist is megfogalmaztam, melyek közül szinte mindegyiket a boldogság függvényében vizsgáltam. Kíváncsi voltam arra, hogy ennek a tényezőnek milyen hatása van például az utazás gyakoriságára, az utazás motivációjára, az egyén közérzetére a turisták jelenléte kapcsán. Úgy gondolom, érdemes ezzel a témával mélyebben is foglalkozni, mert olyan eredmények születhetnek, melyeket mi evidensnek gondolunk, de egy mélyrehatóbb elemzés kapcsán épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Kulcsszavak: turizmus, életminőség, boldogság, utazás, szabadidő Happ Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Klaszterelemzés a nemzetközi konferenciák piacán A kutatás célja egyrészről összefoglalni és szintetizálni azokat a tudományos eredményeket, amelyek a turizmussal, ezen belül a konferenciaturizmus elemzésével foglalkoznak, másrészről a kialakított elméleti alapokon keresztül megvizsgálni a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciák világát, az ott résztvevők fogyasztói magatartását. A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a konferencia résztvevőinek fogyasztói magatartását jobban megismerve, segítséget kapjon a piac, milyen marketingeszközök használhatóak fel további résztvevők megnyerésére, hogyan végezhető alaposabb, hatékonyabb marketingtevékenység. A szervezők szempontjából a kereslet feltérképezése lehetőséget ad a fogyasztók szükségleteinek még jobb megismeréséhez, az igények jobb kielégítéséhez. A kialakított fogyasztói csoportok segítségével megismerhetőek lehetnek a konferenciaturizmuson belüli szegmensek tulajdonságai. A desztináció szempontjából a kutatás segítséget nyújthat a szolgáltatások választékának kialakításához, valamint a marketingtevékenység megtervezéséhez. A kutatási probléma a következő kérdésekből áll: - A konferenciaturizmus és a fogyasztói magatartásvizsgálat elméleti alapjainak szintetizálása; - A kialakított elméleti modellek vizsgálata a gyakorlatban; - A konferenciaturizmus résztvevőinek a fogyasztói magatartás vizsgálata; Klaszterizáció lehetőségének vizsgálata a konferenciaturizmusban. Kulcsszavak: konferencia turizmus, klaszterizáció, fogyasztói magatartás

17

Husz Anikó Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Szigetköz "rejtett" titkai A Szigetköz mint a "Duna gyermeke", Észak- Nyugat-Magyarország, illetve a Mosonmagyaróvári kistérség meghatározó turisztikai célpontja. A természeti értékek gazdagsága, amit a Duna vízének ágrendszere és a Mosoni-Duna közelében található növény- és állatvilág kínál, egyedülálló az országos kínálatban. Aki a falusi turizmus nyugalma és a természet vonzerői után egy kis kultúrára is vágyik, az is megtalálja a számítását: Mosonmagyaróvár vára és múzeumai, a Hédervári kastély, a lébényi templom stb. - közelebb hozzák a történelem mérföldköveit. A térségi fesztiválok is a helyi vonzerőkre, jellegzetességekre alapoznak: Voluta Vízi Fesztivál, Szigetköz ízei, vármegye borai stb. Fiatal felnőttek körében végeztem felmérést a Szigetköz ismertségéről, hiszen a térség turisztikai kínálata több turizmusfajtában is megszólítja az ifjúságot. A víziturisztikai lehetőségeknek, a kerékpárturizmusnak, valamint az élményfürdőknek kiemelt célcsoportjai a fiatalok. A térség elhelyezkedésére, települései ismertségére, a fesztiválok látogatottságára, és a különböző kategóriájú szálláshelyek ismertségére voltam kíváncsi. Az eredmények elgondolkodtatóak. Szigetköz kínálata bár senki számára nem titok, sajnos néha mégis "rejtett" marad. Kulcsszavak: Szigetköz, természeti érték, kultúra, fesztivál, fiatal felnőtt, Hübler Nóra Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Szakképzés-fejlesztés a közép-dunántúli régióban Napjainkban a szakképzés elengedhetetlenül fontos feladata, hogy a gazdaság, illetve a munkaerő-piac elvárásainak, igényeinek megfelelő képzést biztosítson a tanulók számára. A kihívás sokrétű: a szakképzési rendszernek képesnek kell lennie a gazdaság gyorsan változó igényeinek követésére, és ennek megfelelően alakítani működését, hiszen csak így csökkenthető hatékonyan a munkanélküliség, kerülhető el a fiatal pályakezdők eredménytelen elhelyezkedése, és teremthető meg az összhang a munkaerőpiac és a képzési struktúra között. Ezen célok elérése csak komoly intézményi átalakulással, illetve megfelelő szakképzés-fejlesztési stratégiával valósítható meg. A közép-dunántúli régió által megfogalmazott stratégiai cél, hogy a régió szakképzési rendszere segítse elő egy versenyképes gazdaság elvárásaihoz illeszkedő ismeretanyag megszerzését, kompetenciák fejlesztését az innováció vezérelt szaktudás közvetítésével. A stratégia olyan alapelvekre épül, mint például a fenntartható fejlődés, a foglakoztatás növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, és a társadalmi teljesség megvalósulása. Kulcsszavak: szakképzés, munkaerő-piac, fejlesztés, stratégia, innováció

18

Kőmíves Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A terítési kultúra kialakulása és fejlődése a hagyományos vendéglátásban Előadásomban arra keresem a választ, illetve a válaszokat, hogyan alakult ki, majd fejlődött az évszázadok során a gasztronómia és ezzel együtt a terítés. Hogyan lett a kezdetleges eszközökből a ma használatos tárgyak (tálak, tányérok, evőeszközök, porcelán és üvegáruk). Módszerek: Kutatásomban az internetre, szakmai munkám során összegyűlt tapasztalataimra, szakirodalomra (Mészáros Tibor - Voleszák Zoltán: Villásreggelitől a gála vacsoráig, Beate Rabe: Szépen terített asztal különleges alkalmakra) hagyatkoztam. Írásos emlékek, feljegyzések az adott történelmi korszakból pl.: egyiptomi hieroglifák a templomok falain. Eredmények: Állandó fejlődés és innováció tapasztalható, amely már hazánkra is jellemző. Éppen ezért örömteli dolog, hogy nemcsak a nagy gasztronómiai hagyományokkal rendelkező nagy hatalmaktól (Olaszország, Franciaország) vettünk át ötleteket, hanem rájöttük ezen a területen mi magunk is invenciózusak (ötletteliek) vagyunk. A marketing feladatok is újrafogalmazódnak, új stratégiát kell kidolgoznunk annak érdekében, hogy a vendég a mi egységünket látogassa, a megfelelő esztétikumú, megfelelő szolgáltatást nyújtva neki. Kulcsszavak: gasztronómia, terítés, fejlődés, tálalás, büfészerviz Mag. Manfred Rott Schulen des bfi Wien Ungarisches Wien: auf den Spuren einer gemeinsamen Geschichte Unterstützt mit Bildern (PP-Präsentation) werde ich Denkmäler und Bauten auflisten, die auf die gemeinsame Geschichte Österreichs und Ungarns hinweisen. Das wird eine Schilderung eines Spazierganges durch den ersten Bezirk Wiens mit den entsprechenden historischen Hinweisen. Kulcsszavak: Ungarisches Wien: auf den Spuren einer gemeinsamen Geschichte

19

Magyar Márton Harsányi János Főiskolala, Debreceni Egyetem AGTC-GVK A szállodai szolgáltatások szerepe az élménymenedzsmentben Az élményturizmus a XXI. század egyre gyakrabban használt kifejezése. Az emberek mindennapjaikban és utazásaik során is pozitív élmények átélésére törekednek. Ám mitől kapják ezeket az érzéseket? A szálloda és az úttípus is lehet az élmény alapja? Az egyik hazánkban még kevésbé elterjedt - szállodai szolgáltatás, az animáció mennyiben képes hozzájárulni ehhez? Kutatásomban főképp ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat. Hipotéziseim egy része: H1 Az utazásban, turizmusban érdekelt magyarok többsége a hétköznapi élményeit a családdal kapcsolatban éli meg. H2 Az önmagukat társasági embernek vallók jellemzően barátaikkal, ismerőseikkel utaznak nyaralni. H3 Az animációs programok kínálata, mint választási szempont még nem épült be a magyarok utazási kultúrájába. H4 A legnagyobb élményeket nyújtó animációs terület a gyermekanimáció (a családos utazók számára) és a sport. A kutatás 2010. augusztus hónap folyamán zajlik írásbeli megkérdezés formájában (kérdőívvel). Kulcsszavak: élmény, animáció, szálloda, turizmus, fejlesztés Nagy Róbert Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A magyar borturizmus helye Európában Európa fejlett borturisztikai desztinációinak rövid bemutatása, a borutak kialakítása, működése konkrét példák alapján. Kelet-Európa bekapcsolódása a folyamatokba, a magyar esélyek és lehetőségek megjelenése 1990 után. Jelenlegi helyzetelemzés, a jövő útjai. Jó példák Ausztria-Magyarország viszonylatában, a Fertő környék borturizmusa. A nemzetközi fesztiválok szerepe Magyarország borturizmusában, a magyar bor nemzetközi megismertetésének új útjai. A magyar gasztronómia és a bor kapcsolatának sajátosságai, a magyar néplélek és a bor kapcsolata, kiemelkedő adottságaink a bor turisztikai szerepének további bővítésére. A magyar bor imázsának növekedése, szerepe az országimázs alakításában. A borturizmus szerepe a falusi turizmus keretein belül. A magyar bor rövid versenyelemzése európai viszonylatban, s a kárpáti térségben, különös tekintettel a fő riválisokra: Erdély-Románia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Felvidék-Szlovákia, valamint a kevéssé ismert bortermelő Szerbia. A határon túli területek magyar borászatainak lehetősége a régió borturizmusában, nyitás az Unión belül. A pénzügyi, politikai, szakmai és civil háttér alakulása napjainkban, a borászok és a kereskedelem összefogásának lehetőségei, a minőség védelme. Kulcsszavak: borutak, marketing, a borhoz kapcsolt vonzerők, határon átnyúló fejlesztések, meglévő példák,

20

Orbán Dezső Pannon Famulus Kft. Törvényi változások a szállodai besorolásnál Előadásomban egy aktuális témát szeretnék elemezni. A Magyar Turizmus Zrt. a gazdaság egyéb területeihez hasonlóan több fontos lépést tett már meg - és várhatóan a jövőben is így lesz, - hogy minden szinten közeledjünk az egységes Európához. Ennek egyik hozományaként a szállodai egységes besorolási rendszert tűzte napirendre. Az igény szállodai körökben már régóta megérett a változásra s most október huszadikától (2009) végre kormányrendeletté érett az elképzelés. "A törvényi változások szállodaiparban" című előadásommal megpróbálom ezen változásokat közzé tenni szűkített változatban mindenki számára közérthetően. Szembe állítom egymással a 133/2007 (VI.13.) valamint a 239/2009 (X.20.) kormányrendeleteket. Rávilágítok a különbségekre a korábbi működési engedély és a jelenlegi szálláshely üzemeltetési engedélyek viszonylatában. Bemutatom, hogy a jelenlegi szálláshely típusok mennyiben térnek el a korábban meghatározott kereskedelmi szálláshely típusoktól. Előadásomban megkeresem a metszeteket és különbségeket az osztályba sorolási feltételek és a szálláshely típusonkénti követelmények között. Végül anyagom által bemutatásra kerül az új osztályba sorolási kritérium rendszer. Előadásommal a Hotel Stars Union-hoz történő csatlakozás előzményeit, jelenét és vélt jövőképét próbálom felvázolni Kulcsszavak: kormányrendelet, Stars Union besorolás Pohner Tamás Kodolányi János Főiskola A rendszerváltozások hatása a Balaton turizmusára Nagyon mozgalmas, évtizedeket élhettünk meg Kelet-Közép-Európában. 1989-90-ben rendszerváltozások zajlottak le a szocialista országokban. Az NSZK és az NDK egyesült, Csehszlovákia szétvált Csehországra és Szlovákiára, a délszláv állam felbomlott. 2004. 05. 01.-én az Európai Unió teljes jogú társult tagjai lettünk. 2007-től csatlakoztunk több volt szocialista országgal a Schengeni Egyezményhez. Kelet-Közép-Európában lezajlott változások, hatással voltak Magyarország beutazó turizmusára, így a Balatoni turizmust is érzékenyen érintették. A változások hatásait vizsgálom, kutatásaim eredményeiről számolok be az előadásom során. A kutatás egyik hipotézise: Már nem jelent vonzerőt a Balaton a volt szocialista országok turistái számára. A kutatás módszertana: Az elsődleges kutatás keretében 2009 nyarán lefolytatott strukturált szakmai interjúkat készítettem a Balaton turizmusának a rendszerváltás előtti és utáni irányításában szerepet vállaló turisztikai szakemberekkel (16 fő). Kérdéseimet eljutattam a Magyar turizmus Zrt. külképviseleteinek vezetőihez is. Valamint kérdőíves adatgyűjtést végeztem a Kodolányi János Főiskola hallgatóinak segítségével 2009-2010 nyarán (összesen 581 kérdőív került kitöltésre) a BKÜ térségében. Kulcsszavak: Balaton, Kelet-Közép-Európa, rendszerváltozás, turizmus, kereslet

21

Printz-Markó Erzsébet Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Lage und Rolle des ungarischen Gesunheitstourismus in der EU Heutzutage braucht der Mensch immer häufiger Erholung von physischen und psychischen Belastungen. Gesundheitstourismus ist laut Travel&Tourism Analyst einer der Tourismusarten, der allgemeine Gesundheitsfürsorge bezweckt. Die Studie präsentiert: Lage und Rolle vom Gesundheitstourismus in Ungarn und in der EU. Destinationen in der EU und in Ungarn werden verglichen, Spa und Wellness Trends werden untersucht, internationale Organisationen und Projekte werden analysiert. Die Forschung konzentriert auf die Bedeutung von Ungarn und ihre verborgene Möglichkeiten mit Hilfe vom primären und sekundären Quellen. Best Practice Beispiele zeigen, dass Ungarn eine bedeutende Rolle im Feld vom Gesundheitstoursimus spielt. Nach Forschungsergebnissen ist es deutlich geworden, dass Ungarn zu klein ist mit den ganzen Welt einen Wettbewerb durzuführen, aber wenn ein Kontinent zusammenarbeitet, dann kann es mit einem komplexen Angebot eine führende Rolle im Welttourismus spielen. Kulcsszavak: Gesundheitstourismus, Spezialitäten, Trends, internationale Projekte, Vorteile Régaiszné Vajda Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Sous-Vide Cook&Chill élelmiszertartósító rendszer mikrobiológiai minőségének kérdései A sous vide technológia egy professzionális főzési metódus, amely oxigénmentes környezetben, pontos hőmérséklet-ellenőrzés mellett csökkenti az oxidációt és megnöveli a fogyaszthatóságot a baktériumok szaporodásának megakadályozásával. Az eredmény egy tökéletes állagú, ízű és minőségű végtermék. Vizsgálataimban arra keresem a választ, hogy milyen élelmiszer-biztonsági kockázati tényezőkkel kell számolni egy sous vide technológiával előállított hungarikum termék esetében. Módszerek: A fent említett témával kapcsolatos angol és magyar nyelvű szakirodalomban megjelent publikációk eredményeinek szintetizálása. Eredmények: Élelmiszer-biztonsági szempontból a Clostridium estertheticum, Clostridium botulinum E, Listeria monocytogenes, Salmonella enteritidis, Staphylococcus aeurus mikroorganizmusok vizsgálata indokolt a sous vide technológiával előállított hungarikum termékek esetében. Konklúzió: Komoly gondot okoz a sous vide technológiával előállított termékeknél az eltarthatóság és biztonság kérdése. Az élelmiszer-biztonsági veszélyeket okozó patogén mikroorganizmusok előfordulási kockázatának csökkentése a hőkezelési és hűtési paraméterek hatékony alkalmazásával valósítható meg. Kulcsszavak: molekuláris gasztronómia, sous vide, mikrobiológia, hungarikum, hőkezelés

22

Sipos Erika Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A városrehabilitáció és a turizmus fejlesztésének lehetőségei egy fővárosi kerületben A városrehabilitáció átfogó szemléletmódot és beavatkozást jelent, melynek során a városi problémák megoldása és a fejleszteni kívánt terület gazdasági, fizikai-környezeti és társadalmi feltételeinek tartós javulása érhető el. Előadásom ezt a folyamatot járja körbe, részletesen bemutatva a főváros IX. kerületében zajló fejlesztéseket, rámutatva arra, hogy a megújulás hatására a kerület pozíciója a főváros egészét tekintve jelentősen erősödött. A fizikai környezet regenerációja során az adott terület meglévő adottságai és lehetőségei kerülnek fejlesztésre, valamint a lakosság és a látogatók igényeit elégítik ki. Turisztikai fejlesztések is elindulnak, melyek célja a terület vonzerejének növelése. Az előadás célja annak vizsgálata, hogyan hat a nagy léptékű fejlesztés a turizmusra, ill. hogy milyen kölcsönhatások ébrednek egy ilyen folyamatban. Bemutatásra kerül a területen végzett empirikus kutatás és annak eredményei. Kétirányú volt a vizsgálódás, elsősorban kíváncsi voltam az ott élő emberek viszonyulására a fejlesztések iránt, ill. a feltételezett erősödő identitástudatukat teszteltem. Másodsorban a fővárosban tanuló diákokat kérdeztem a kerületről és annak szerepéről a turizmusban. Kulcsszavak: városrehabilitáció, regeneráció, városfejlesztési politika, turizmusfejlesztés, identitás Tiszolci István Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A korszerű tálalási és terítési technológiák és módok, jelenlegi trendek a mai vendéglátás értékesítésében Az előadásommal azt szeretném bemutatni, hogy a már kialakult és szinte állandósodott tálalási és terítési technológiák és módok milyen változásokon mentek át a közelmúltban. Ezeknek a változásoknak esztétikai, fiziológiai és marketing célú okai vannak. Ezek a változások a híres gasztronómiai hagyományokkal rendelkező országokból indultak el, mint pl.: Franciaország, valamint a szinte mindenben mindig megújulásra képes Egyesült Államokból. Módszerek: Kutatási módszereimben a saját szakmai tapasztalataimra, a magam és mások által készített video és fényképfelvételekre, különböző szaklapokra, az internetre, és egy-két újonnan megjelent szakkönyvre hagyatkoztam. Eredmények: Örömteli dolog, hogy ez a külföldön elindult fejlődés és változások sora hozzánk is elértek, hazánkban is átvették ezeket a módszereket, sőt valamit tovább is fejlesztettek. Konklúzió: Ennek a változásnak és elmozdulásnak a jelenlegi állapotait szeretném bemutatni, amelynek a vége még nem látható. Tapasztalat az, hogy ezeket a változásokat az egyszerűség, a hatékonyabb értékesítési munka érdekében és egyfajta marketing céllal hozták meg. Korábban jeleztem, hogy nálunk is van bizonyos éttermekben hajlandóság erre, de sajnos ez csak a fővárosra és ott is csak egy szűk körre jellemző Kulcsszavak: gasztronómia, tálalás, terítés, korszerűség, specialitások

23

Tóth-Kardos Krisztina Széchenyi István Egyetem RGDI The Hungarian international and regional air transportation in 2010 Extreme change can be observed in the European air transportation. In recent years air traffic has undergone dramatic changes, which are primarily due to the global economic and financial crisis, and to the fear of the new type flu. In the first half of the year 2010. Icelandic vulcano ashes blocked all European airspace causing huge loss. Hungarian air traffic sector changed throuhout the past years. It can be characterized by strong centralization with Budapest Airport. Hungary's regional air traffic shares only about 1 % of the whole Hungarian air traffic. For the time being the maintenance and operation of several regional airports in Hungary cause a huge trouble, the owners in many cases are forced to sell (Debrecen, Pér, Pécs, Tököl, etc.). In my study I try to find an answer to changes in air traffic market, what proceedings are dominating in this industry throughout Europe and Hungary, changes in the Hungarian air traffic sector with special regard of the Hungarian regional airports. Kulcsszavak: Air transportation, air traffic sector, airlines, regional airport, changes Varga Józsefné dr. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Das österreichische Kulturerbe in unserem Komitat Die österreichisch-ungarische Kulturerbschaft hat viele gemeinsame Werte. Unsere Völker lebten seit 1000 Jahren in einem engen Kontakte. In dem Laufe der Zeit wirkten sie gegenseitig auf die Kultur und Lebensweise des anderen Volkes. Es ist auch bemerkenswert, dass die größten Persönlichkeiten unserer Völker schufen oft zusammen. Spuren der österreichischen Künstler, Verfasser in den Städten von unserem Komitat, ist es mein Thema. Hier werden die Schöpfungen der Künstler oder die Schauplätze ihres Lebens vorgeführt. Es geht über solche im kulturhistorischen und touristischen Sinne wichtige Attraktionen, Werte, wie Gemälde von Franz Anton Maulbertsch, Gebäude von Melchior Hefele, oder die Gedichte aus der Studienzeit von Nikolaus Lenau. Diese Werke beweisen die Zusammengehörigkeit der zwei Nationen, nämlich viele Künstler österreichischer Abstammung arbeiteten lebenslang in Ungarn, und viele ungarische Schöpfer in Wien. Aber die Geschichte bietet auch mehrere Möglichkeiten der Tätigkeit der österreichischen Personen hier in unsren Gegenden zu folgen, ihre Spuren zu suchen. Die Notwendigkeit einer grenzüberschreitenden Zusammenarbeit und regionale Kooperation wird immer bedeutender. Deshalb werden hier nicht nur die ungarischen Denkmäler von Wien, sondern die österreichischen Denkmäler vom Komitat Győr-Moson-Sopron zusammen geführt. Kulcsszavak: gemeinsames Kulturerbe; Spuren der österreichischen Künstler, Denkmäler der österreichischen Kultur

24

4. EURÓPAI ÉS SAJÁTOSAN MAGYAR ÉRTÉKEK A PEDAGÓGIÁBAN Csenger Lajosné Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi MA NYME AK Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola Agresszió és iskola - az agresszió megnyilvánulási formái a 10-14 éves korosztály körében Az agresszió fogalma, amióta az emberiség létezik, jelen van mindennapjainkban. Vitathatatlan, hogy a világ egyre erőszakosabb, a gyermekek iskolai világa bővelkedik az agresszió egyre változatosabb megnyilvánulási formáiban. Kutatásunk annak feltérképezésére irányult, hogy a mi saját iskolánkban is megjelennek-e az agresszió különféle fajtái a diák - diák interakciókban. Hipotéziseink alapján feltételeztük, hogy: - a mi iskoláinkban is jelen van az iskolai agresszió a diák - diák interakciókban; - az iskolai dokumentumokban megfogalmazott és tudatosan érvényesített pedagógiai munka csökkenti a negatív iskolai agresszió előfordulását; - azokban az intézményekben, ahol megelőző programok és / vagy válságkezelő forgatókönyv létezik kevesebb a negatív iskolai agresszió. Kutatásunkban az induktív kutatási stratégia szerint: leíró és összefüggésfeltáró stratégiákat, feldolgozó és feltáró módszereket alkalmaztunk. A vizsgálat bebizonyította, hogy a bevont intézmények mindegyikében jelen van ugyan az agresszió valamely formája, ám az intézmények olyan személyiségfejlesztésre irányuló pedagógiai eljárásokat alkalmaznak, melyek elősegítik a tanulók közötti pozitív kapcsolatok kialakulását, toleranciát, a másság elfogadását, a tanulók konstruktív személyes kapcsolatainak erősítését eredményezik. Kulcsszavak: agresszió, diák-diák interakció, agresszor, áldozat, erőszakkezelő programok Dr. habil Karikó Sándor Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Európaiság és nevelés Lehet-e, kell-e nekünk nevelni az európaiságra? Egyáltalában mit tartalmaz az európaiság kifejezése? Van-e értelme középeurópaiságról beszélnünk? Mi az úgynevezett "európai dimenzió" fogalma? Az ilyen s hasonló kérdéseket manapság gyakran felteszi a politológia, a közgazdaságtan, a jogtudomány, a történettudomány, és persze a napi politikai gyakorlat. De viszonylag keveset hallatt magáról - ez ügyben - az olyan tudományok, mint az etika, a pedagógia, a pszichológia, illetőleg az olyan szellemi képződmények, mint a filozófia és az alkalmazott filozófia. Az előadás arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a pedagógiának és az egész nevelési rendszerünknek sokkal behatóbban s meggyőzőbben kellene foglalkoznia ezzel a témával, mint ahogy eddig tette. Vizsgálni s tisztázni kívánatos, mi több: szükséges az európaiság és a nevelés összefüggésének problematikáját. Enélkül nem valószínű, hogy úrrá tud lennünk társadalmunk a mai súlyos gondjaink felett. Az előadás hitet tesz ama felismerés mellett, hogy az individuum feltétlen tisztelete és méltósága lesz minden európaiság alapja. Az individuum tisztelete s méltósága mint történetileg kiküzdött (kiküzdendő!) érték válik a nevelőtevékenység fő mozgatójává, alapelvvé. Néhány, első pillanatra is belátható példát szeretne felhozni s megvizsgálni arra vonatkozóan, hogy az így felfogott európaiság szerves módon összefügg a neveléssel. Kulcsszavak: európaiság, európai értékek, európai dimenzió, közösség-egyén 25

Dr. Lennerné Patkó Ildikó Pannon Egyetem Die Durchlässigkeit im Schulsystem Schwerpunkt dieser Arbeit ist die Durchlässigkeit im Sekundarschulsystem. Nach ungarischen und sächsischen Mustern untersuche ich die Schulwechsel- und Übergangsmöglichkeiten zwischen den verschiedenen Schultypen mit dem Betracht der rechtlichen Regelungen und Schulstatistik. Die Durchlässigkeit des Schulsystems erleichtert den Zugang der Bildungsmöglichkeiten und küpft sich mit der Chanchengleichheit zusammen. Im ungarischen Sekundarschulsystem kann über eine Zwangsdurchlässigkeit gesprochen werden. Die Bildungsinhalte in verschiedenen Schulformen sind in Ungarn sehr unterschiedlich, das erschwert den Schulwechsel. Das deutsche Sekundarschulsystem gehört zu den früh selektierenden Schultypen, und dabei ist es sehr zusammengesetzt, trotzdem ermöglicht diese Kompliziertheit den früher schwächer leistenden, aber später besser lernenden Schüler die rechtzeitige Korrektion. In diesem Zusammenhang erfolgt eine Zergliederung der rechtlichen Grundlagen der Übergangsmöglichkeiten nach dem Muster Sachsen. Um die Übergangsproblematik zu verdeutlichen werden die statistischen Daten über den Schulwechsel und Schulübergang dargestellt. Die Schulwechselmöglichkeiten und Übergangsmöglichkeiten von Sachsen werden mit den Schulwechselmöglichkeiten in Ungarn verglichen. Die Zusammenfassung der wesentlichen Erkenntnissen der Arbeit erfolgt mit dem Blick auf die mögliche Adoptierung der detaillierten Ausarbeitung der Schulwechselmöglichkeiten ins ungarische Schulwesen. Kulcsszavak: Durchlässigkeit, Sekundarschule, Schulsystem, Schulwechsel, Übergang Dr. Molnár Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ A két tanítási nyelvű oktatás előzményei és mai helyzete a Szlovéniai Muravidéken Az előadás a dokumentumelemzés módszerét felhasználva bemutatja a szlovéniai nemzetiségi iskolahálózat fejlődését és azokat a törekvéseket, amelyek lehetővé tették, hogy a Muravidéken immár 50 éve kétnyelvű oktatás folyik a nemzetiségileg vegyesen lakott területek iskoláiban. A napjainkig vezető út nem volt mindig zökkenőmentes, hiszen biztosítani kellett a politikai hátteret, a szükséges törvényeket és szabályzatokat, amelyek a szlovén iskolatörvények szerves részeként garantálták a nemzetiségi iskolák létesítését, működtetését. Ismertetésre kerül a kilencosztályos iskola, ahol a nevelő-oktató munka három képzési szakaszra osztott. Bemutatom az "egy személy egy nyelv" modellt, a két tanítási nyelvű oktatást folytató pedagógusok (a tandem) munkáját, valamint az általuk készített kétnyelvű tervezési dokumentumokat (tematikus terv, óravázlat). Jelen referátumomban szólok a kétnyelvű módszertan hiányáról, ami fél évszázad elmúltával sem készült el, a tankönyvhiányról, a szlovén nyelvű tankönyvek fordításaiból adódó nehézségekről. A felsorolt problémák ellenére megállapítható, hogy a kétnyelvű oktatás sokat fejlődött, jelentősen hozzájárult az élő magyar szó megmaradásához. A magyar nemzetiségű szlovéniai tanítók az "egy személy egy nyelv" modellt eredményesnek értékelték, tapasztalatuk szerint fejlődött a tanulók nyelvi képessége, kommunikációs képessége, bővült a kétnyelvű gyermekek szókincse. Kulcsszavak: Muravidék, nemzetiségi oktatás, kétnyelvű oktatás, egy személy egy nyelv modell, tandem 26

Dr. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó PhD Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Drámacsoport és a fokális konfliktus-modell Eredményorientált világunkban több évtizedes múltja ellenére még mindig kétkedés és hitetlenkedés fogadja a drámapedagógusok állításait: a drámapedagógia a személyiség és a közösség fejlesztésének egyik leghatékonyabb, ráadásul élvezetes módja. Ez inspirált arra, hogy olyan eljárásokat keressünk, melyek a kutatásmódszertanban már elfogadottak, s alkalmasak annak demonstrálására, hogy a drámapedagógiai folyamatok objektíven leírhatóak, eredményeik mérhetőek, számszerűsíthetőek. Kisiskolás drámacsoportok jellegzetességeit, történéseit elemezzük és értelmezzük a központi témák, a közlések személyességének megragadása segítségével körülhatárolt fokális konfliktusok révén. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola drámapedagógia szakirányú továbbképzési szakos hallgatói által drámajáték-foglalkozások jegyzőkönyvben rögzített interakcióinak elemzése révén felismerhetővé vált a központi témák tematikus rendje, a fokális konfliktusok periodikus szerveződése. Az általános és személyes közlések alakulása a csoportfejlődés folyamatával analóg tendenciát mutat. Mindezek alapján elmondható, hogy Stock-Whitaker és Lieberman fokális konfliktus-modellje alkalmasnak bizonyult gyermek-drámacsoportok fejlődési folyamatának a leírására is. Kulcsszavak: csoportdinamika, tartalomelemzés, központi téma, énközlés, fokális konfliktus Fáyné Dr Dombi Alice Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Célok és értékek a XIX. századi német és magyar gyermekfolyóiratokban Az előadás két, XIX. század végi német "Über Land und Meer" és magyar leány folyóirat "Magyar Lányok" tartalmát mutatja be a korabeli mentalitás, gyermekkép-leánykép tükrében. A komparatisztikai vizsgálat elsősorban a szövegkorpusz elemeit, a folyóirat műfajait és a képanyagot hasonlítja össze. A vizsgálat az alábbiakra hívja fel a figyelmet. A Magyar Lányok specifikus tartalmi mintázatai megfelelnek a korabeli magyar leánykép elképzelésnek. Az Űber Land und Meer hangulatában és tartalmában hordozza az európai mentalitás legfőbb jellemzőit. Mind a két folyóirat tanító jellegű - nevelési kontextusba ágyazott verbális és képi üzeneteket tartalmaznak. A képek megduplázzák a szöveg üzenetét, ill. előzőleg nem ismert információval egészítik ki a szöveget. A társadalmi tér és a "leányok által használt tér" megjelenítésének összhangja figyelhető meg mind a két forrásban. A vizuális és a nyelvi rendszer két egymást kiegészítő reprezentáció, amely a "nüansznyi" eltérésekre is felhívja a figyelmet. A két leány folyóirat összevetése egzaktabbá, differenciáltabbá teszi a XIX. századi leány-felfogásunkat. Kulcsszavak: leányfolyóiratok, életideálok, értékkategóriák, metaforák, szöveg és kép egysége

27

Fleck Erika Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Jel, kép, tár - kamasz fiatalok zenefoglalkozásinak mentálhigiénés vonatkozásai - in memoriam Kokas A Pécsi Zeneműhely 1999 óta foglalkozik 12-18 éves fiatalok zene-inspirálta mentális gondozásával. A foglalkozás olyan zeneérzékenység-fejlesztő műhely, mely a zenét a tánccal és a képzőművészetekkel együtt engedi megélni. A zene hatására feltörő emlékek, indulatok katarzissá emelése a terápiás gyakorlat határáig érhetnek. Az előadás 1. része rövid összefoglalást ad a Dienes-féle tanulásmódszertannak a zenefoglalkozáson tapasztalt jegyeiről, és betekintést ad a kokasi zenepedagógiára alapozott speciális zenefoglalkozás metodikai rendszerébe. A 2. részben jelképfelfedő válogatást adunk a foglalkozásokon készült dokumentum-felvételek bejátszásával, zene-inspirálta színes krétarajzok alaki- és színbe kódolt absztrakt formáinak felfedésével. Illusztrálni kívánjuk azt, hogy a gondosan tervezett körülmények hogyan adnak lehetőséget a csoport tagjainak arra, hogy a zene hatására feltörő érzelmeiket olyan kifejezésformákba öntsék, mely világképük kialakításához vezető, olykor drámai útkereső küzdelmeinek sajátos képi kifejezése. A bemutatott esetdokumentációk szimbólumainak felfedésével a képi kifejezések információs tárházának bővítéséhez hozzájárulni, mely két nemzetközi hírű metodika sajátos ötvözete. Kulcsszavak: Pécsi Zeneműhely, Kokas Klára, Dienes Zoltán Pál, zenepedagógia, tanulásmódszertan, mentálhigiéné Gécziné Laskai Judit Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hagyományközvetítés tankönyvvel (?) Kutatásom kérdése az, hogy a Hon- és népismeret ill. az Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra -amely az 1995-ös NAT elsajátítandó kulcskompetenciái között szerepelközvetíthető-e tankönyvek segítségével? A hon- és népismeret modultárgynak nincs kötelezően előírt eszközigénye, az iskola és a pedagógus a tankönyvpiac színes kínálatából választhat, melyek közül öt tankönyvcsaládot tekintettem át. A felső tagozatos tankönyveket Dárdai Ágnes és Kojanitz László tankönyv értékelési szempontjai szerint vizsgáltam. Összegezve a tankönyvek az elméleti ismeretek bemutatására nagyszerűen használhatók, de az alapvetésre; -"Avagy közvetíthető-e egyáltalán iskolában, iskolai metódusokkal a műveltségnek az az öröksége, amelynek alaptermészete, hogy nem iskolaszerű átadási metódusokkal, hanem a belenevelődéssel hagyományozódik, megannyi olyan tudás és képesség, mely az iskola mai formájától idegen? Miközben tudván tudni, létkérdés, hogy ezek a tudások, képességek az iskolában közvetíttessenek, hiszen családi, kortárscsoporti, lakóközösségi kultúrából lényegében kivesztek." (Trencsényi László: A tiszta forrás vize kólásdobozból. In: Iskolakultúra, 1992. 91. p.) -a tankönyvek szemszögéből nemleges a válasz! Kulcsszavak: hon- és népismeret, tankönyvpiac, tankönyvértékelés, beleneve–lődés/iskolai tanulás

28

Kolosai Nedda Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola „Emlékeztetés” - Az 1950-es évek kisiskoláskora iskolai fényképeken keresztül A fényképek esztétikai termékek, amelyek a befogadóra közvetlenül vizuálisan hatnak, kifejezőeszközként pedig a fénykép individuális és kollektív kulturális látásmódot közvetít. A kutatás módszereként választott ikonográfia, a képek leírásával, osztályozásával és értelmezésével, az ikonológia a képek jelentésének feltárásával foglalkozó tudományág. Az ikonográfiai értelmezés a különböző jelképrendszerek, a kép és a szó egymássá formálásának nehézségével küszködik. Ahhoz, hogy megtalálja helyét a tudományos diskurzusokban, az ikonográfiai elemzés segítségére vannak az Erwin Panofskynak tulajdonított megfelelő korrigáló elvek, alkalmas történeti módszerek. Jelen kutatás célja az 1950-es évek iskolai világáról készült képsorozatok mély jelentéstartalmainak feltárása. A megjelenő tartalmak kapcsolódnak a képen szereplő tanítókhoz, tanulókhoz, a kép tárgyaihoz, a kép témájához és a kontextushoz. Az ikonológiai interpretáció két egymásra épülő szinten történik: úgy, ahogyan azt a fényképek készítői vagy a fényképek felhasználói gondolhatták, valamint törekszik azon jelentéstartalmak feltárására, melyeket előbb felsoroltak nem gondoltak explicit, mégis megtalálható művükben. A kutatás szempontjából alapvetően fontos tényező, hogy az iskolai fényképek tartalmaznak politikai, szociális és morális jellegű diszkurzív leírásokat is. Kulcsszavak: ikonográfia/ikonológia, tanító- és gyermekkép, kisiskoláskor Mag. Friedrich Weinhofer Stadtschulrat für Wien Peer- Mediation und ihre Anwendung in Schulen zur Konfliktbewältigung Die Peer-Mediation wird in immer größerem Umfang in Schulen eingesetzt, um aufkeimende Konflikte zwischen Schülerinnen und Schüler in den Schulklassen zu bewältigen. Einzelne Schülerinnen und Schüler werden von dafür universitär ausgebildeten Lehrern in die Methoden der Mediation eingeführt und ausgebildet. Diese Schülerinnen und Schüler werden nach einer ein-bis zweijährigen Ausbildung bei weiterer Betreuung durch Lehrer und Lehrerinnen eingesetzt, um Konflikte zwischen Schülerinnen und Schülern gemeinsam zu lösen. Als Peer Mediatoren werden besonders ausgesuchte Schülerinnen und Schüler ab 15 Jahren ausgewählt und anschließend vorwiegend für Schülerinnen und Schüler von 10 bis 14 Jahren eingesetzt. Ziel des Vortrages ist es diese Methoden bekannt zu machen. Kulcsszavak: Peer- Mediation und ihre Anwendung in Schulen zur Konfliktbewältigung

29

Ozsváth Judit Babes-Bolyai Tudományegyetem Az erdélyi pedagógusok nagy nevelői: György Lajos és Márton Áron. Az Erdélyi Iskola című nevelésügyi és népnevelő folyóirat által kifejtett nevelői tevékenységük. Megjelenésének szűk egy évtizede alatt (főképpen a két világháború közötti időben) a Kolozsváron szerkesztett Erdélyi Iskola című folyóirat az iskolapadban ülők, illetve az onnan kikerültek, sőt az ő nevelőik nevelésére is vállalkozott. Ilyen szempontból egyetlennek mondható a nevelés ügyét (is) felvállaló kortárs erdélyi lapok és folyóiratok sorában. Nem ígért tanítói érdekvédelmet, nem tűzte zászlajára a kisebbségi jogokért való harcot, az Erdélyi Iskola valóban "iskolája" kívánt lenni az egyre hányatottabb sorsú erdélyi magyarságnak. A folyóirat történetében meghatározó az első hét év, amikor a két szellemi nagyság, György Lajos és Márton Áron látta el a szerkesztői teendőket. Előbbi az iskolai, utóbbi az iskolán kívüli neveléssel kapcsolatos nagy egységet szerkesztette, s ilyenként főképpen a szép számban publikált saját írásaikkal, de a más szerzőktől beválogatott anyagokkal is - mindketten e széleskörű nevelői fórum vezetői lettek. Előadásomban e két meghatározó személyiség Erdélyi Iskolánál betöltött szerepét veszem nagyító alá. Azontúl, hogy az említett kutatás hiánypótló jelleggel bír, György Lajos és Márton Áron gondolatai a mai nevelők számára is üzenetértékűek - mindezek feltárásához a leírás és elemzés módszerét alkalmazom. Kulcsszavak: erdélyi, magyarság, nevelés, iskola, folyóirat Soós Katalin Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Innovatív törekvések a XIX. sz-i egészségnevelésben. A történelem során az egészség fogalma folyamatos változáson ment keresztül. A XIX. sz. végére már nem csupán a betegség hiányát jelentette, hanem tágabb értelemben magába foglalta az egyén jólétét is. Új fogalomként jelent meg az egészségügyi felvilágosítás. Előtérbe kerültek azok a törekvések, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a zárt, kis légterű, zsúfolt iskolákat egészségesebbé tegyék, ezzel is csökkentve a gyermekeket érő egészségkárosító hatásokat. Ezért sorra jelentek meg az iskolai egészségügyet szabályozó törvények és rendeletek, az Európában ekkor már megjelent Egészségügyi törvényekkel harmonizálva. A Közegészségügyi Törvény szabályozta az iskolák (óvodák) és a gyermekek egészségügyi hatósági felügyeletét, és előírta a legfontosabb egészségügyi szabályok tanítását is. Létrehozták az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt, ezzel egy időben bevezették az egészségtan tantárgy oktatását. Ezen törekvéseket kívánom bemutatni előadásomban, felhasználva a Néptanítók Lapja folyóirat egészségneveléssel kapcsolatos cikkeit. Kulcsszavak: egészségnevelés, európai harmonizáció, magyar sajátosságok, iskolaegészségügy, népiskola

30

Soós Sándorné Dr. Veres Rózsa PhD Ferences Gimnázium Irodalomtanítás a nemzeti önismeret szolgálatában Az irodalom a nevelésben különleges lehetőségek tárháza, hiszen nem csak a személyiségformálásban, a helyes értékítélet és gondolkodás kialakításában, az esztétikai ízlés fejlesztésében tesz jó szolgálatokat, hanem a nekünk rendelt közösség hagyományainak megismerésében is. Természetesen az irodalom nem lehet puszta eszköz, de - mert a jó mű értékek kozmosza - lehet szolgáló a szó legnemesebb értelmében. Németh László azt írja: a magyartanár: nemzetmentő hivatás. Az irodalom a nemzet élő lelkiismerete, a nép szellemi gerince, a nemzeti önismeretnek, az azonosságtudatnak az alakítója, amely nélkül nincs nemzeti önbecsülés, ami minden megmaradás záloga s a globalizált világ olvasztótégelyébe süllyesztés egyedüli ellenszere. Ám a nemzeti kánon írói körül kialakult vita, az igaz emberi és nemzeti értékeket reprezentáló művek érdektelennek és unalmasnak kikiáltása, a "használható tudás" veszedelmes bűvköre - aggasztó jelek a jövő irodalomtanítását illetően. Olyan kérdéseket vetnek föl, melyekre lelkiismeretből fakadó válaszok adhatók, de ezek megfogalmazása is sürget. Előadásom a magyarországi tanár-tanító és óvodapedagógusképzésben szerzett oktatói tapasztalatokra építve fogalmaz meg néhány javaslatot. Kulcsszavak: irodalomtanítás, élő lelkiismeret, nemzeti önismeret, nemzeti öntudat, olvasztótégely Szele Barna Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 450 éves a magyarországi népiskola Előadásom időszerűségét a kerek évforduló jelenti, amely fontos mérföldkőnek tekinthető a hazai közoktatásunk történetében, nevezetesen ebben az évben éppen 450 éves a magyarországi népiskola. Klasszikus korszaka 1560-al kezdődött. Oláh Miklós esztergomi érsek elnöklete alatt a Nagyszombaton ülésező zsinat hirdette ki a népiskolák létesítéséről szóló első hivatalos határozatot. A rendelkezés azonban nem előzmény nélküli. Szélesebb néprétegek iskolájának tekinthetjük a XI. századtól kezdve létező plébániai iskolákat, majd fejlettebb változatát a városi-plébániai iskolákat. A népiskola fejlődéstörténete 1948 júniusával zárul, az általános iskola bevezetéséig tart. Célom feltárni azokat az egyetemes értékeket, amelyeket a népiskola mindvégig magában hordozott. Akármilyen kicsiny és szegény volt is a település ahol népiskola működött a sokféle családi indíttatás ellenére az együvé tartozás, a tolerancia érzését alakította ki, mélyítette el a 6-15 éves gyermekekben. Nagy eredményének tekintem az életszerű ismeretközlést, az interperszonalitást, hagyományok ápolását, szokások elsajátíttatását, munkára nevelést, valamint a természettel való harmonikus viszony kialakítását. Előadásomban szervezeti kérdésekkel is foglalkozom.Véleményem szerint a népiskola által ránk hagyott örökséget méltó képpen kell ápolnunk, hiszen a jelenlegi modern iskolarendszer nem jöhetett volna létre nélküle. Kulcsszavak: népoktatás, iskolafenntartó, érték, anyanyelv, osztatlanság

31

5. HASZNÁLHATÓ NYELVTUDÁS A MUNKAERŐPIACON OKTATÁSI-TANULÁSI FELTÉTELEK Aubreville, Stefan Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bunte Vielfalt unter einem Dach - Sokszínüség egy tetö alatt "Bunte Vielfalt unter einem Dach" so heißt das Motto, welches am Lehrstuhl für Fremdsprachen der NYME in Györ praktiziert wird. Die ungarische Kultur im Rahmen der europäischen Vielfalt zu entdecken und diese im beständigen sprachlichen Austausch zu erfahren wird im Unterrichtsatelier des Lehrstuhls ermöglicht. Hier gilt es sowohl diese kulturelle Vielfalt kennen zu lernen als auch auf vielfältige Weise die kommunikativen Fähigkeiten weiter zu entwickeln. Im Fokus immer die sprachliche und kulturelle Lernentwicklung zu fördern, wird eine Ausstellung mit praktischen Beispielen, konzertanten Vorträgen und multimedialen Anwendungen einen Einblick in die Arbeit des Unterrichtsateliers gewähren. Darunter sind bilaterale Projekte, die in der Praxis erprobt und ausgewertet wurden, in der Entwicklung befindliche Unterrichtsvorhaben und auch schon mehrfach bewährte oder prämierte Ansätze für den Unterrichtsalltag und den kulturellen Austausch. Wie auch immer die gemeinsame europäische Zukunft aussehen mag, sollen diese Beispiele auch dem Willen des Gründungsvaters der Fakultät gerecht werden, der Jugend nach bestmöglichen Kräften förderlich zu sein! Kulcsszavak: Kulturelle Vielfalt, Mehrsprachigkeit, Unterrichtsatelier, Kommunikation, Lernentwicklung Boldizsár Boglárka Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Hatékony nyelvtanulás megfelelő alapokkal 10 és 12 éves általános iskolás angolul tanuló gyermekek anyanyelvi és angol nyelvi komplex beszédfeldolgozási folyamatainak vizsgálata során arra kerestük a választ, hogy milyen összefüggések mutathatók ki az egyes nyelvi észlelési és megértési folyamatok között. A szakirodalmi tények ismeretében úgy véljük, hogy az anyanyelvi beszédészlelés és beszédmegértés során jelentkező problémák az idegen nyelvi percepciós folyamat működését is kedvezőtlenül befolyásolják. Emellett feltételezzük, hogy a nyelvtanulásra fordított idő kevésbé meghatározó jelenség az idegen nyelvi percepciós működés során, mint az idegennyelv-tanulás kezdeti ideje. Végül feltételezzük, hogy a tanulók beszédpercepciós folyamatainak működése szoros összefüggést mutat a rövid idejű verbális memória kapacitással. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok feltárásához és elemzéséhez speciális standardizált tesztsorozatokat (vö.: Gósy, 1995b; 1997c) végeztünk el. A kutatási eredmények kapcsán azt tapasztaltuk, hogy átlagos memóriaműködés mellett a vizsgált tanulók nemcsak angol nyelvi, hanem anyanyelvi beszédfeldolgozási folyamatai sem mutatnak megfelelő működést. A két nyelv észlelési és megértési feladatai között általánosítható jellegű összefüggéseket nem találtunk. Az azonos ideje angolul tanuló csoportok esetében az idegen nyelvi percepciós bázis jobb működését tapasztaltuk az idegen nyelvvel korábbi életkorban ismerkedő gyermekeknél. Kulcsszavak: beszédészlelés, beszédmegértés, verbális és vizuális memóriaműködés 32

Csapóné Horváth Andrea Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Das Phänomen Tourismuswerbung aus linguistischer Sicht Ihre Prägnanz, Vielfalt und sprachliche Kreativität haben Werbung zu einem intensiv untersuchten Gegenstand der Sprachwissenschaft gemacht. Aber Werbung ist nicht nur ein beliebter Forschungsgegenstand, sondern scheint auch ein Thema zu sein, das die Allgemeinheit interessiert. Werbung ist eine Erscheinung, mit der wir täglich konfrontiert werden. Tatsache, dass es sich einem nahezu unmöglich ist der Werbung zu entziehen. Nach den Worten von Kurt Vonnegut „Werbung gehört zum Produkt wie der elektrische Strom zur Glühbirne.“ Im Vortrag wird das Phänomen Tourismuswerbung, darunter die Destinationswerbung (DW) unter die Lupe genommen. Zugleich soll erläutert werden, welches die grundlegenden Merkmale von Destinationswerbung sind. Von den Bauelementen der Werbung geht der Headline eine besondere Aufmerksamkeit zu. Das Gesagte wird anhand Beispielen aus dem Magazin für Business und Touristik Travel (fvw), Jahrgang 2009, untermauert, d.h. Beschreibungskategorien und Tendenzen werden über die Gestalt der Werbesprache vorgestellt. Die folgenden Beschreibungsebenen der Sprache werden behandelt: Morphologie, Lexik, Syntax, Rhetorik, Pragmatik und Stilistik. Kulcsszavak: Werbung, Tendenzen

Destinationswerbung,

Headline,

Beschreibungskategorien,

Dr. Csillag Andrea Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Ha egy kognitív nyelvész tart angolórát Az előadás első része a "használható nyelvtudás" kifejezés értelmezésével foglalkozik. Nyelvtanári és vizsgáztatói tapasztalatok alapján kísérletet tesz a nyelvtanulók és nyelvvizsgázók elképzeléseinek, valamint a munkaadók elvárásainak összevetésére. Ezután áttekint bizonyos kihívásokat (a négy alapkészség, szókincs, nyelvtan, kommunikációs stratégiák), melyekkel az idegen nyelvet tanulóknak szembe kell néznie, illetve azokat a területeket, melyeken eredményesnek és sikeresnek kell lenniük (Európai keretrendszer). A továbbiakban a nyelvtanulók számára kihívást jelentő területek közül kiemeli a megfelelő szókincs elsajátításának nehézségeit. Majd az idiomatikus kifejezések/anglicizmusok köréből példákat hozva bemutatja az érzelmek nyelvének sajátosságait (szeretet, harag, félelem), különös tekintettel az érzelemkifejezések kognitív szemantikai elemzésére (prototipikus érzelmek, metafora, metonímia, Lakoff, Kövecses). Végezetül javaslatot tesz olyan gyakorlatokra és tevékenységekre, melyeket a tanítási órán használhatunk a kifejezések jobb megértetésére és elsajátíttatására , és amelyek abban is segítik a nyelvtanulókat, hogy a nyelven kívül magukat és a világot is jobban megismerjék. Kulcsszavak: érzelmek, metafora, metonímia, prototipikus Európai keretrendszer

33

Dr. Locsmándi Szabolcs PhD Lansor Kft. Vasfüggöny nélkül: Új dimenziójú oktatási kapcsolatok a magyar-osztrák határ menti térségekben A kutatás kvalitatív módszerekkel, elsődleges és másodlagos forrásfeldolgozással, kérdőíves felméréssel és személyes tapasztalatok felhasználásával vizsgálta a határ menti kapcsolatok történelmi időszakokra jellemző változásait a Sopron-Eisenstadt határtérségben. A tájegység sokszínű földrajzi, történelmi, társadalmi egysége a trianoni határokkal megszakadt. Napjaink változó világában új dimenziókban, változatos területeken épülnek ki a kapcsolatok, melyek bemutatását a kutatás új modellábrákkal demonstrálja. Az oktatással kapcsolatos fejezet magyar és osztrák szülők, tanulók, pedagógusok megkérdezésével vizsgálta annak a speciális határ menti jelenségnek a motivációit, jellemzőit és lehetséges következményeit, hogy mind több magyar tanuló kapcsolódik be már a közoktatás szintjén az osztrák oktatás rendszerébe, elsősorban a megfelelő nyelvtudás megszerzése érdekében. A kérdőíves felmérés eltérő tendenciákat tárt fel a magyar és osztrák, urbánus és rurális válaszadók körében. Feltehető a kérdés, hogy a jelenség az integrálódó régió viszonylatában milyen pozitív vagy negatív hatásokat eredményezhet? A nyelvtanulás ezen módja többek közt esély lehet a kétnyelvűségre, nyelvi és kulturális sokszínűségre, de járhat kulturális hiányokkal, identitászavarral, a lokális kötődés hiányával is, sőt migrációs potenciált is gerjeszthet. Kulcsszavak: nyelvtanulás, magyar-osztrák határ menti kapcsolatok Dr. Lőrincz Ildikó Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Francia az angol nyelv után? Integrált nyelvoktatás és többnyelvűségi programok lehetősége Magyarországon Az többnyelvűségi programok mellett szóló egyik érv a nyelvi transzfer kiaknázásának lehetősége, a nyelvek közti átjárás biztosítása a nyelvi gondolkodás, a nyelvtanulási (szociális, metakognitív stb.) stratégiák terén. A nyelvi transzfer készségszintű alkalmazása kiépíthető, ahogy a stratégiák, mint mentális folyamatok is fejleszthetők. A legkézenfekvőbb módszer olyan nyelvoktató eljárás alkalmazása, amely a tanulás-tanítás folyamatában kapcsolatot teremt a tanuló nyelvi repertoárja és a tanult újabb nyelv között. Franciaországi kutatások kimutatták, hogy az előző nyelvi tapasztalat különösen fontos azon anyanyelvek esetében, amelyek jelentősen eltérnek a célnyelv rendszerétől, nyelvhasználati szabályaitól. A magyar nyelvtanuló könnyebben értelmezi az indoeurópai nyelvcsaládba tartózó nyelveket azon kategóriák mentén, amelyeket már alkalmazott egy másik indoeurópai nyelv tanulása során. A nyelvtanítás során a nyelvi jelenségek felfedeztetése, megismerése az integrált nyelvoktatás során a már ismert nyelvekre valamint az anyanyelvre vonatkozó tudásra épül, megkönnyítve így a nyelvtanulást. Kulcsszavak: integrált nyelvoktatás, nyelvi transzfer, nyelvtanulási stratégiák, CARAP, kurrikulum,

34

Dr. Magocsa László Eötvös József Főiskola How do young children learn languages Learning languages by children of very young age has several psychological, cognitive and developmental aspects. An interpretation in this respect is Stengel's (1939) explanation of psychological processes of language learning. According to Stengel, a certain inter alia can be identified while children of very young age are trying to master a language. Stengel calls this phenomena 'echolia' and it differentiates them from adult L2 learners. According to Stengel, generally speaking, in the case of children, the 'super-ego' and the narcissism are not developed, unlike in the case of adults, and at a result they do not experience shame while learning an L2. These statements are true only in general. In this interpretation the individual differences are not taken into account. However, almost in all kindergarten groups there are children who feel anxious at times while being involved into learning an L2. The cause of this anxiety can be very different, but their special 'super-ego' or narcistic feelings cannot be excluded either, because of their special development. This presentation shades some light on language learning by very young children. We will see on the basis of L2 kindergarten observations how children's L2 learning interact with their development, and what factors are to be considered by L2 kindergarten teachers while teaching children, aged 3;0 to 6; 0 years. Kulcsszavak: echolia' , 'super-ego' , inter alia, developmental patterns Dr. Mátyás Judit Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Etnomarketing. A németországi török kisebbséghez szóló reklámok szövegének nyelvészeti vizsgálata Az előadásban a németországi török kisebbséghez szóló, interneten megjelenő reklámszövegek vizsgálatának bemutatása történik. A Németországban élő 2,5 millió török lakosság 17 milliárd Euro vásárlóerőt jelent. Ez hatalmas összeg, és a jövőben a török népesség számának további növekedése várható. A török kisebbség aktív internethasználó, mert így lehetővé válik számára a kapcsolattartás a hazájukban élő rokonokkal, barátokkal. Ez meghatározó jelentőségű tényező a reklámszakemberek számára is, hiszen ennek alapján - a török lakossághoz szóló reklámok esetében - az internet fontos médiának, reklámhordozónak tekinthető. A megfigyelés azért érdekes és hasznos, mert - bár Németországban bőséges szakirodalom áll a témában rendelkezésre - Magyarországon az etnomarketing német-török vizsgálata, különösképpen nyelvészeti megfigyelése újnak számít. Az előadásban bemutatásra kerülnek a vizsgált internetes, a németországi török kisebbséghez szóló reklámszövegek elemzésének vizsgálati eredményei, melyek megfigyelési célja az volt, hogy az adott szövegekben milyen arányban figyelhetők meg az anglicizmusok, és főképpen a török nyelv hatásai, a török jövevényszavak, melyeknek nem csak üzleti célja, hatása van, hanem nyelvészeti vetülete is. Kulcsszavak: török kisebbség, internet, reklám, szaknyelv

35

Erdős Adrienn Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Milyen nyelvtudást vár el az álláspiac? Napjainkban a vállalati kultúra, a tulajdonosi háttér és a munkakör egyaránt meghatározza, hogy milyen szintű nyelvismeretre van szüksége egy munkatársnak. Munkaerőpiaci kutatások szerint a pályakezdők, de még az egy-két éves tapasztalattal rendelkezők esetében is a nyelvtudás kapcsán akadnak leggyakrabban hiányosságok. Az előadás megállapítja, hogy az alapszintű nyelvtanulást a legtöbb cég manapság már nem értékeli, elvárja a nyelvi kompetenciákat, így a különböző kurzusok elsősorban a szakmai nyelvtudás fejlesztésére és speciális ismeretekre kell, hogy koncentráljanak. Az előadás körüljárja a tudatos nyelvválasztás tematikáját, kitér mindazon feltételekre és szükséges kompetenciákra, amelyek megléte elengedhetetlen a szaknyelv elsajátításához. Bemutatja a nemzetközi projektek jelentőségét a használható nyelvtudás megszerzésében, továbbá elemzi, hogy miképp jöhet létre gyakorlati szaknyelvtudás és ezáltal piacképes szakmai tudás az anyanyelvű szakmai ismeretek és a készségalapú szaknyelvismeretek segítségével. Kulcsszavak: nyelvi kompetenciák, gyakorlati szakmai nyelvtudás G. Dr. Muzsai Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az interkulturális kompetencia és a reformpedagógiák - avagy EdTWIN projekttel a használható nyelvtudásért Az előadás kapcsolatot teremt az idegen nyelvtanulás, az interkulturális nevelés valamint a reformpedagógiáknak az utóbbi is során jól alkalmazható elemei között. Mindezt a munkaerőpiacon egyre fontosabbá váló használható nyelvtudás kialakításának érdekében járja körbe. Az elméleti alapokat összekapcsolja egy konkrét, gyakorlati megvalósítást is lehetővé tevő osztrák-magyar kooperációban megvalósuló projekt, az EdTWIN tapasztalataival. Megállapítja, hogy az interkulturális kompetencia az egyén azon kvalitásainak összessége, melynek köszönhetően más kultúrákban szocializálódott személyekkel, csoportokkal sikeresen képes együttműködni, kölcsönös elégedettséget biztosító módon bánni. Az interkulturális kommunikációs kompetencia olyan tudás együttesét jelenti, amelyekben eltérő kultúrákból származó kommunikációs partnerrel idegen nyelven kommunikál valaki. Az interkulturális kompetencia tanulással és kultúraközi tapasztalatok megszerzésével alakítható, és fejleszthető. Az előadás szemügyre veszi az interkulturális tanulási szituáció egyes elemeit, valamint, az EdTWIN projekt kínálta lehetőségeket. Bemutatja a reformpedagógiák hozzájárulását az interkulturális nevelési koncepció gyakorlati megvalósításához, az EdTWIN projektet pedig annak lehetséges gyakorlóterepeként szemlélve, elemzi különböző projektaktivitásoknak a használható nyelvtudás kialakításának szempontjából jellemző gyakorlati tapasztalatait. Kulcsszavak: interkulturális/kultúraközi kompetencia, reformpedagógiák, EdTWIN projekt, használható nyelvtudás

36

Horváth Viktorné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Német nyelvtani kisokos - Egy digitális tananyag ismertetése A Turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak komoly idegen nyelvi kimeneti követelményeket kell teljesíteniük a diploma megszerzéséhez, ami kihívást jelent hallgatónak és tanárának egyaránt. A szakmai nyelvvizsgára történő eredményes felkészítés érdekében kidolgoztam egy a kontaktórákkal kombinált - blended learning - digitális német nyelvtani tananyagot. A tananyag "újrakezdőknek" szól, akik meglevő ismereteiket rendszerezni, kiegészíteni, gyakorolni szeretnék. A hétről hétre feldolgozandó anyagrészeket minden hallgató a saját meglevő tudásának megfelelően ugyan bizonyos időkeretek között, de azokon belül a maga által megválasztott időben sajátíthatja el. Ezáltal kontaktórán nem szükséges a teljes kérdéskört tárgyalni, csupán a problémás anyagrészeket. A példamondatok, illetve gyakorlatok szókincse a szaknyelvből merít, ezáltal is támogatandó a szakmai szókincs bővítését. A tananyag az internetes alapú 'moodle' távoktatási keretrendszeren keresztül érhető el. Előadásomban a tananyag felépítését és működését szeretném részletesen bemutatni, valamint az eddigi tapasztalatokról kívánok szólni. Kulcsszavak: szakmai nyelvvizsga, nyelvtani tananyag, blended learning, szókincs, moodle Kardosné Kovács Eszter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A francia nyelv státusváltozása a magyarországi munkaerőpiacon Az angol, mint globális nyelv meghatározó szerepet játszik a kultúrák közötti kommunikációban, manapság a legnagyobb közvetítőnyelvként tarják számon. Azonban más, kisebb kommunikációs hatósugarú nyelvek, például a francia is betölthetik azt a szerepet. Az előadásban áttekintjük a leendő munkáltatók igényeit a magyar munkaerőpiacon a francia nyelvre vonatkozóan. Vizsgálódásainkat egy budapesti székhelyű munkaerő közvetítéssel- és kölcsönzéssel foglalkozó multinacionális cégnél végeztük, ahol a leendő munkáltató igényeit az európai nyelvi keretdokumentumok szintjei alapján tekintettük meg: milyen vállalatok állítják a francia nyelvet, mint követelményt jövendőbeli munkáltatóik számára; milyen szintű -esetlegesen szaknyelvi- nyelvtudást igényelnek, milyen pozíciókra keresik a francia nyelvet beszélő munkavállalót. Előzetesen megállapítható, hogy felértékelődni látszik a francia nyelv szerepe: az angol nyelv ismerete mellett - ami alapkövetelmény- a francia nyelvtudást is számos munkaadó elvárja leendő alkalmazottaitól. A multinacionális cégek nemzeti-kulturális kötődései alapján továbbra is elvárják, hogy más kisebb kommunikációs hatósugarú nyelveket is ismerjünk. A vizsgálat eredménye -amennyiben további kutatás keretében reprezentatívvá tehető, hatással lehet a jövőben a felsőoktatásban nyelvet tanulók nyelvválasztási motivációjára. Kulcsszavak: francia nyelv, motiváció, munkaerőpiac, munkáltatók, lehetőségek

37

Mag. Agnes Szelp Stadtschulrat für Wien ABENTEUER UND ERLEBNIS UNGARISCH - Innovative Wege der ersten Begegnung mit der ungarischen Sprache und Kultur für Wiener SchülerInnen im EdTWIN-Projekt Der Vortrag stellt aus der vielfältigen Bildungsinitiative des EdTWIN-Projektes jene innovative Form des Sprachunterrichts in den Vordergrund, die durch ihre Intensität auf unkonventionelle Art eine erste Begegnung mit der Sprache und Kultur der Nachbarn ermöglicht. (Diese erste Begegnung ist für die spätere Haltung der SchülerInnen gegenüber der neuen Sprache, Kultur und ihrer Vertreter von entscheidender Bedeutung und kann zur Förderung der europäischen Kompetenzen und damit zum Ausrüsten auf das Leben und Arbeiten in der Centrope-Region wesentlich beitragen.) Da die Zielgruppe der 2-5tägigen EdTWIN-Kurzkurse (Workshops) SchülerInnen aller Schulstufen sind, wurde das Grundkonzept in drei altersgerechte Varianten (Volksschule 6-10jährige, Sekundarstufe I. 10-14jährige, Sekundarsufe II. 14-18jährige) unterteilt. Durch die rasanten gesellschaftlichen Änderungen beding hat diese Form von Intensivkursen auch außerhalb der Schule eine große Zukunft. Der Vortrag soll allen Sprachlehrern einen nützlichen Beitrag liefern, die auf der Suche nach Anregungen, in die eigene Praxis umsetzbaren Ideen und Methoden sind um den neuen Herausforderungen gerecht zu werden. Kulcsszavak: ABENTEUER UND ERLEBNIS UNGARISCH - Innovative Wege der ersten Begegnung mit der ungarischen Sprache Mag. Dr. Franz SCHIMEK Stadtschulrat für Wien Sprachen lernen für Europa Auf der Basis des in den EU-Projekten EdQ und EdTWIN entwickelten Grundkompetenzmodells werden im Besonderen Konsequenzen für den Sprachunterricht abgeleitet. Der Fokus liegt dabei auf grundsätzlichen Überlegungen zur Verwirklichung kommunikativer, sozialer, interkultureller und strategischer Ziele eines zukunftsorientierten Sprachlernkonzeptes im grenzüberschreitenden interpersonellen Kontext. Kulcsszavak: EU-Projekten EdQ und EdTWIN

38

Makkos Anikó Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Kell-e fordítói kompetenciával rendelkezniük a nyelvvizsgázóknak? Az előadás egy kutatást mutat be, melynek keretein belül megvizsgáltam a referencia és a mellérendelő kötőszók fordítását angolról magyarra és a csak a magyar nyelvre jellemző referenciaelemek anyanyelvi használatát Halliday (1985) és Szikszainé Nagy (1999) taxonómiája alapján 12, felsőfokú tanulmányokat folytató és középfokú szaknyelvi vizsgára készülő hallgató fordítási vizsgafeladatában. A felsőoktatásban dolgozó nyelvtanárként ugyanis azt tapasztalom, hogy hallgatóink szaknyelvi képzésében feltétlenül helye lenne a közvetítési készség oktatásának; egyrészről azért, mert szakmájukban, a turizmusvendéglátásban a nyelvi közvetítés alapvető fontosságú lesz, másrészről azért, mert ahhoz, hogy diplomájukat megkapják, középszintű szaknyelvi nyelvvizsgával kell rendelkezniük, amely vizsgának része a nyelvi közvetítés, gyakran az anyanyelvre fordítás. Az eredmények azt mutatták, hogy a fordítások nagy többsége inkább nyelvvizsgázói attitűdöt tükröz, azaz a vizsgázók nem feltétlenül törekszenek a forrásnyelvi szöveg megértésére és árnyalt visszaadására, csak le akarják azt fordítani. Kulcsszavak: nyelvoktatás, fordítás, szöveggrammatika, kompetencia, nyelvvizsga Mentsik Szilvia B.A. Stadtschulrat Wien - Europa Büro A magyar nyelv megőrzése, magyartanítás, honismereti oktatás Bécsben A bécsi magyar népcsoport lehetőségei az anyanyelv gyakorlására, a kultúra megőrzésére egyesületek, szervezetek Bécsben a magyar kultúra szolgálatában - kisebbségi törvény adta lehetőségek, hiányosságok A Bécsi Magyar Iskola, mint modell - út a tudatos ausztriai magyar identitás megőrzésére -az iskola rövid története a bécsi magyarság tükrében -BMI felépítése, működése, fejlődése, az iskola ma - iskolán kívüli projektek szavalóverseny, kirándulások, nyári tábor - ünnepek szerepe a közösség formálásban -kiegészítő programok "Ringató", baba-mama klub, ifjúsági klub -tanulói létszám ugrás szerű emlekedése, ennek okai -valódi kétnyelvűség, a tipegőktől a magyar érettségiig -tapasztalatok, célok, elképzelések Jövőkép - lesz-e változás a bécsi magyaroktatásban? - szükséges-e magyar iskola Bécsben? Kulcsszavak: A magyar nyelv megőrzése, magyartanítás, honismereti oktatás Bécsben

39

Molnárné Kovács Márta Szabadhegyi Közoktatási Központ, Magyar-Német Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Az iskolai partnerkapcsolatok szerepe a használható nyelvtudás megszerzésében A Szabadhegyi Közoktatási Központ, Magyar - Német Óvoda, Általános Iskola és Középiskola olyan többcélú intézmény, ahol a nyelvtudásnak és a nyelvgyakorlásnak kiemelt szerepet szánunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek nyelvi környezetben is gyakorolhassák az iskolában tanultakat. Korábban részt vettünk a CERNET - projektben, amely a közép-kelet európai régió többszintű együttműködési programja volt a 90'es években és az EdTWIN - projekt előzményének tekinthető. Tapasztalatokat szerezhettünk a projektmunka személyiségfejlesztő hatásáról és az európai dimenziók fontosságáról. Európa Nyelvi Díjas iskolaként nagy várakozással kapcsolódtunk be 2009 tavaszán az EdTWIN projekt tevékenységébe. Alsó és felső tagozaton, valamint a gimnáziumban is felvettük a kapcsolatot egy-egy bécsi partneriskolával. Így mindegyik korosztály számára lehetőséget tudtunk biztosítani, - az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett, - a nyelv gyakorlására és a másik nemzet kultúrájának megismerésére. Tagozatvezetőként és intézményi projektkoordinátorként előadásomban azokat a pozitív tapasztalatok kívánom bemutatni, amelyeket az elmúlt egy év során az EdTWIN - projektben szereztünk. Kulcsszavak: nyelvgyakorlás célnyelvi környezetben, a projektmunka személyiségfejlesztő hatása, európai dimenziók OStR Mag. Anton Prochazka Stadtschulrat für Wien Effizientes Sprachenlernen für Europa ? eine Herausforderung für die Zukunft Wie lehren wir eine neue Sprache am effizientesten? Wie motivieren wir unsere SchülerInnen am besten? Welche Managementqualitäten sind für Lehrpersonen in Zukunft besonders gefragt? Wann sollen wir mit dem Fremdsprachenlernen beginnen? Welche Sprachen sollen wir lernen? Die Antwort auf diese und andere Fragen wird in der Präsentation gegeben, u.a. mit Beispielen aus dem EdTWIN-Projekt, mit Ideen und Anregungen für einen zukünftigen effizienteren Sprachunterricht. Kulcsszavak: Effizientes Sprachenlernen für Europa - eine Herausforderung für die Zukunft

40

Silvia Jindra Pädagogische Hochschule Wien Sprachliche und kulturelle Vielfalt ? Einblicke in die Wiener Schulsituation Die Wiener Gesellschaft ist geprägt von kultureller und sprachlicher Vielfalt, die auch Einzug in die Klassenzimmer gefunden hat. Türkische, serbische und österreichische Kinder teilen sehr oft das Klassenzimmer miteinander und sind auch in ihrem außerschulischen Leben mit kultureller Vielfalt konfrontiert. Die Anzahl der SchülerInnen mit anderen Erstsprachen als Deutsch an Wiener Schulen hat in den letzten Jahren kontinuierlich zugenommen. Sprachliche und kulturelle Vielfalt in den Klassenzimmern ist heute eher die Regel als die Ausnahme. Wie kann diese sprachliche und kulturelle Vielfalt genutzt und als wertvoll erfahrbar gemacht werden um sie als Bereicherung und Chance wahrzunehmen? Kulcsszavak: Sprachliche und kulturelle Vielfalt - Einblicke in die Wiener Schulsituation Sipos Judit Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Die Chancen von Mehrsprachigkeit und Interkulturalität in Ungarn und Österreich. Aus mehrjährigen Forschungen geht eindeutig hervor, dass die Interkulturalität- also kulturelle und sprachliche Vielfalt- für das "friedliche Zusammenleben der Menschen und für die Entwicklung demokratischer Gesellschaften" (IDV 2001) unentbehrlich ist. Seit den 90er Jahren sollte die Vermittlung von Mehrsprachigkeit und Interkulturalität in der Grenzregion von Österreich und Ungarn eine wichtige Rolle in der Bildungspolitik, bzw. in der Unterrichtspraxis spielen. In der Grenzregion nutzten vor allem die Städtischen Schulen die günstige geographische Lage und haben ihren Schülerinnen und Schülern Interkulturalität und Mehrsprachigkeit hautnah erleben lassen. In diesem Vortrag möchte ich die Ergebnisse meiner Nachforschungen präsentieren. Welche Schulen ergriffen die Initiative, und knüpften Kontakte über der Staatsgrenze hinaus und woran lag es? Aus welchen Gründen nützen noch immer zu wenige diese geographische Nähe? In manchen Gebieten, bezüglich der beidseitigen Kontaktaufnahmen zwischen Ungarn und Österreich, würde man jedoch meinen, dass diese Länder noch immer von einem virtuellen Eisernen Vorhang getrennt werden. Erfreulich ist, dass ca. zwanzigtausend Arbeitnehmer auf dem Österreichischen Arbeitsmarkt beschäftigt werden. Die Kenntnis der deutschen Sprache ist sehr wichtig. In den Ungarischen Schulen und Bildungsstätten sollte die Qualität der Sprachausbildung verbessert und gesichert werden. Kulcsszavak: Mehrsprachigkeit, Kooperation

Interkulturalität,

West-Ungarn,

Ost-Österreich,

41

Szilágyi Magdolna Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Heterogén nyelvi csoportok fejlesztési lehetőségei A heterogén nyelvi szintű csoportokban nagy körültekintéssel kell megválasztani a motivációs eszközöket és a különböző tanulási-tanítási eljárásokat, technikákat. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók nagyon különböző nyelvi előképzettséggel érkeznek hozzánk. A nyelvvizsgával rendelkezők is eltérő készségeket mutatnak, ami nem feltétlenül könnyíti meg egy második, esetleg harmadik nyelv tanulását. Különösen nagy gondot okoz ez a TURAN és IDFON/VENDEN hallgatóknál, ahol lehetőleg tanulmányaik során kellene elérni a szükséges nyelvvizsga-szintet, valamint a modul-rendszerű nyelvi vizsga sikerességét. A tanulmányok elején szintfelmérőt csinálunk a két legnépszerűbb nyelvből, angolból és németből. Itt is nagy a szórás, a csoportokat az eredmények alapján próbáljuk közel azonos szinten lévő hallgatókkal kialakítani, ami aztán már az első félév során újabb nagy szórásokat mutat. A 30 százalék alatti eredményt elérő hallgatóknak egy új nyelv (francia, olasz, orosz, spanyol) felvételét javasoljuk abban a reményben, hogy a motiváltság remélhetőleg erősebb lesz, ami által talán az eredményesség is. Más szakos hallgatóknak "C"-s tárgy keretében kínálunk nyelvtanulási és - gyakorlási lehetőségeket a nyelvvizsga megszerzése és a látóhatáruk bővítése érdekében. Kulcsszavak: heterogén nyelvi csoport, szintfelmérő, motiváltság, nyelvvizsga, modulrendszer Volek-Nagy Krisztina Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Some characteristic feature of the Hungarian musical technical terminology The functions of instructions of the hungarian musical technical terminology and other features Volek-Nagy Krisztina University of Pannonia, Doctoral School of Linguistics, Veszprém, Hungary.The exploration of a technical terminology can not be executed without analysing the specific language use of the speaking community. The musical technical terminology has been researched only in a terminological way so far. The corpus of my research is based on the exemination of music corse-books used by primary and secondory schools.My hypothesis is that musical instructions have many varieties with several functions. There are a lot of Italian words among musical terminology and I intended to examine the ratio of these words. The visual signs play an important role in musical terminology. During the research I made a text analysie from linguistics and statistical approach. As far the function there is a difference between the musical function and the musical pedagogic one, but both can work together in several cases. All functions have its own feature (like the arrangement of the text). The number of the terms has been gradually increasing, (especially the dominance of the Italian technical terms) though it was interesting the way the Italian and Hungarian technical terms took turn each other and repeted in the texts. Conclusions refering to functions can be drawn from the visual signs as well. The reseults of my exploration is able to provide such a useful basic on which further studies can be founded in the field of the research of musical technical terminology. Kulcsszavak: musical technical terminology, musical function, music pedagogic function, instruction, visual sign 42

6. 2010 A SZEGÉNYSÉG ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI ÉVE Dr. Benyák Anikó PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A kötődés vizsgálata hiperaktívnak minősíthető, családjukban élő gyermekeknél A hiperaktivitás tekintetében Russel Barkley (1997) átfogó elméletét vettük alapul, mely szerint a prefrontális kéreg által szabályozott gátlás zavara a végrehajtó funkciók elégtelenségén keresztül vezet el a pontos mozgás-kivitelezésben és az összetett, kitartást igénylő feladatmegoldásban tapasztalható nehézségekhez, vagyis a hiperaktivitás tüneteihez. Az elmélet jelzi az önkontrollfunkcióknál adódó problémákat a kérdéses gyermekcsoportnál. Az önszabályozás fejlődésének egyik fontos bázisa egy gondoskodó személlyel kialakítható biztos kötődés. A korai szociális depriváció, ill. tartós szeparációs élmények pedig kedvezőtlen hatással bírhatnak ezen a területen. Korábbi elővizsgálatunkban gyermekotthonban (N=48), ill. családjukban élő (N=91 fő) gyermekek körében mértük fel a hiperaktivitás viselkedéses jegyeinek előfordulását Conners rövidített tanári minősítő skálájával és a kötődések jellegzetességeit a Zsolnai (1989)-féle kérdőív segítségével. Az eredmények közül kiemelhetjük, hogy a gyermekotthonban élő, hiperaktívnak minősülő gyermekek rendelkeztek a legkevesebb kötődéssel. A továbbiakban nagyobb minta bevonásával szeretnénk vizsgálni az említett tényezőket nevelőszülőknél és gyermekotthonban élő gyerekek körében. Jelen előadásban a kontrollcsoportként felmért, családjukban élő gyermekek eredményeit kívánjuk összefoglalni (N= 530, hiperaktívnak minősíthető 83 fő). Kulcsszavak: hiperaktivitás, önkontroll, kötődés, család, gyermekotthon Dr. Mayer László Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata klinikai mintán A gyermekkori depresszió 7-9 hónapig tartó lefolyása során számos nehezen elviselhető problémát jelent a gyermekek számára. Számos nemzetközi vizsgálat igazolta a rizikótényezők közül a stresszteli életesemények kapcsolatát a gyermek. és serdülőkori depresszióval. A gyermekkori depresszió rizikótényezőiről kevés magyarországi vizsgálat áll rendelkezésre. Módszerek: Vizsgálatunkban - mely része a "Pittsburgh-Szeged - Gyermekkori depresszió rizikótényezői"- kutatásnak - a klinikai mintát 434 major depressziós gyermek alkotta, a kontroll csoport 724 főből állt. A depressziós tüneteket a Rövidített Gyermekdepresszió Kérdőívvel (GYD-R) mértük, a depresszió diagnózisát az ISCA-D féligstruktúrált diagnosztikus interjú segítségével állítottuk fel. Az életeseményekről a szülők által adott válaszokból kaptunk adatokat. Eredmények: A major depressziós gyerekek kétszer annyi életeseményt éltek át - már 7-9 éves életkorban is -, mint a normatív csoport tagjai. A csúfolás és a bántalmazás életkortól és nemtől függetlenül igen jelentősen növelte a major depresszió esélyét (OR=13,5 illetve OR=10). Számos életesemény esetében életkori vagy nemi kölcsönhatás találtunk. A szülők válása és a családi vita/veszekedés az életkor változásával mindkét nem esetében nagyon különböző mértékben befolyásolta a depressziót. Konklúzió A gyermekkori depresszió hátterének ismerete hozzásegítheti a gyermekekkel foglalkozó szakembereket a depresszió korai felismeréséhez. Kulcsszavak: gyermekkori depresszió, stresszteli életesemények, nemi és életkori kölcsönhatás

43

Dr. Simonik Péter Kodolányi János Főiskola Narratíva és szexus Az elmúlt évek (szociál)politikai diskurzusaiban az egyik leggyakrabban előkerülő téma a magyarországi roma népesség helyzete, valamint társadalmi integrációjuk kérdése. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a "szegénység" szó mára már egyre kevésbé alkalmas ezen társadalmi csoport helyzetének leírására. A szociálpolitikai terminológiában az 1990-es években teret hódító "kirekesztés" fogalma viszont plasztikusabban jelzi a probléma komplexitását és dinamikáját, hiszen annak folyamatjellegére is utal. Mindez rávilágít arra is, hogy a romák jelenlegi helyzetének vizsgálatakor érdemes történeti aspektusokat is beemelnünk, hiszen ezek segítségével jobban megragadható marginalizálódásuk folyamata. Az előadás elméleti keretét Robert Castel kiilleszkedésről szóló teóriája adja, amely szerint az egyén helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy milyen és mennyire erős munkaerő-piaci pozícióval rendelkezik, illetve mennyire erős társadalmi kötelékekkel bír. A cigányság magyarországi helyzetét vizsgáló statisztikai adatgyűjtések és az 1970-es évektől meginduló szociológiai kutatások eredményeinek másodelemzése révén rámutatunk arra, hogy a roma népesség esetében a társadalmi kiilleszkedésének problematikája nem a rendszerváltás terméke, hanem bizonyos jelei már néhány évtizeddel korábban megmutatkoztak. Ennek következtében viszont napjaink roma munkanélkülisége is több a puszta "munkátlanságnál". Kulcsszavak: romák, kirekesztődés, szociálpolitika

munkanélküliség,

társadalmi

egyenlőtlenség,

Dr. Soós Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A szegénység, az egyenlőtlenség és a jóléti kiadások lehetséges kapcsolata Az EU tagországai vállalták, hogy jóléti rendszereik működtetésével hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemhez. Az egyes jóléti rendszerek azonban jelentősen különböznek egymástól. Az elmúlt évtizedekben a "nemzetközi hangulat" nyomása, s főként a jelentős nemzetközi pénzügyi szervezetek (pl.: IMF) egyre erőteljesebben arra ösztönzik az egyes országokat, hogy a globális piaci igényeket leginkább kiszolgáló angolszász (liberális) modell elemeit próbálják a lehető legnagyobb mértékben beépíteni saját jóléti rendszereikbe. Az előadásban - az OECD statisztikai adatbázisára támaszkodva, 6 ország adatait összevetve - bemutatom, hogy az IMF által preferált liberális, a kontinentális Európa konzervatív, s a skandináv országok szociáldemokrata jóléti rezsimeiben az ezredfordulón mekkora volt a jóléti kiadások, a szegénység és az egyenlőtlenség aránya. Rámutatok arra, hogy az általánosan elterjedt "szociálpolitikai téveszmével" szemben, a liberális jóléti rezsimekben sem alacsonyabbak relevánsan a jóléti kiadások, mint a másik két modellben, "csupán" az állami és a nem állami szektor közötti költségmegosztás tér el drasztikusan egymástól. Ez azonban a másik két modellhez viszonyítottan lényegesen nagyobb arányú szegénységet, s nagyobb társadalmi egyenlőtlenséget eredményez. Kulcsszavak: IMF, szociálpolitikai téveszme, jóléti rezsimek, szegénység, egyenlőtlenség

44

Galambos Attila Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegénységről az iskolában - nézetek, módszerek, stratégiák, eredmények A legtöbb magyarországi iskola használ a globalizáció fogalmát, illetve a globális problémákat megemlítő tankönyveket, azonban csak a hagyományos tantervi anyag, leginkább valamilyen természettudományi diszciplína kapcsán, röviden, a tananyagba ágyazva, de nem különálló, részletesen feldolgozható, értékelhető témaként. Pedig Magyarországon több, a globalizációt kritikai szempontok alapján értékelő pedagógiai igényű oktatócsomag forog közkézen. A hagyományos, frontális oktatás nem alkalmas arra, hogy a diákok megértsék érintettségüket a globális problémák fenntartásában, egyáltalán érzékenyekké váljanak azok iránt és megoldásukra törekedjenek. Állításomat kutatási eredményekkel támasztom alá. Előadásomban néhány új, magyar nyelvű kiadványon keresztül mutatom be azokat a pedagógiai módszereket, stratégiákat, elveket melyekkel, a globális problémákkal foglalkozó civil szervezetek integrálják az intézményesített oktatásba a globalizáció okozta társadalmi, gazdaság, környezeti nehézségeket, többek között a szegénység problémáját. Kulcsszavak: szegénység, oktatás, globalizácó, civil szervezetek, módszertan Dr. Lukács Eszter Széchenyi István Egyetem A szegénység felszámolása: a világközösség törekvései A 2010-es év - mint minden "kerek" esztendő - lehetőségeket kínál az azt megelőző időszakok kötelezettség-vállalásainak áttekintésére, az elért eredmények, esetleges elmaradások értékelésére, és az eredetileg kitűzött cél megvalósíthatósága érdekében, új, módosított irányvonalak meghatározására. 2010 nemcsak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, hanem az ENSZ szegénység felszámolására létrehozott Millenniumi Fejlesztési Programjának tízedik évfordulója is. A téma rendkívüli relevanciáját az adja, hogy az egyébként is nagy érzékenységgel kezelendő tendenciákat, a világgazdasági válság kibontakozása még komplexebbé tette. Előadásomban globális és európai kontextusban egyaránt vizsgálom a hazai szegénység és társadalmi kirekesztettség összefüggéseit, továbbá azt igyekszem feltárni, hogy a hazai problémák milyen hasonlóságokat mutatnak a világ más régióiban is felmerülő kihívásokkal, továbbá azt is elemzem, hogy a hazai megoldási törekvések milyen módon táplálkozhatnak a nemzetközi gyakorlatból. Kulcsszavak: globális szegénység, kirekesztettség, válság, intézményrendszer, civil szféra

45

Palasicsné Szövényi Piroska Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A kirekesztettség életeseményének megjelenése szociálpedagógus hallgatók életpálya történeteiben A szociálpedagógusi hivatást, hasonlóan egyéb segítő foglalkozásokhoz, professzi– onalizálódott altruizmusnak tekinthetjük. Ennek fényében elvárásként fogalmazódik meg a "legyen empátiás, feltétel nélkül elfogadó, hiteles, őszinte" rogersi segítőkapcsolati kritériumrendszer. De vajon meddig lehet a személyiség ezen kapacitásait terhelni? Milyen egyéb más képességek, készségek szükségeltetnek a segítőnek ahhoz, hogy a Freudenberg (1974) által megfogalmazott kiégési folyamat kiküszöbölhető, kialakulásának valószínűsége csökkenthető legyen? Ezen gondolatok a szakmai személyiség kiégésének prevenciója körébe tartoznak. A segítők segítésének elméleti megközelítésében sokszor a pályaválasztási motivációk kutatásából származó eredményekre támaszkodhatunk. A segítő szakemberek pszichodinamikai jellemzőit feltáró vizsgálatok segíthetnek a szakmai személyiségfejlesztés főbb csapásvonalainak meghatározásában. Vizsgálatomban ezen gondolatokhoz kapcsolódóan a következőkre voltam kíváncsi. Első éves szociálpedagógus hallgatók életpálya történeteiben milyen életesemények jelennek meg pályamotivációs elemként; ezen belül mennyire gyakori a kirekesztettség eseményének előfordulási gyakorisága; van-e különbség a nappalis és levelező tagozatos hallgatók között az életpálya elbeszélésben megjelenő kirekesztettség én-közeliségét tekintve; illetve az eredmények fényében milyen irányvonalakat lehet meghatározni a szakmai képességfejlesztések során. Kulcsszavak: életpálya, segítő, társadalmi kirekesztettség, kiégés, prevenció

46

7.a EURÓPAISÁG, MAGYARSÁG, GLOBALIZMUS: ANDRAGÓGIA LEHETSÉGES ÚTJAI AZ EZREDFORDULÓ KIHÍVÁSAINAK TÜKRÉBEN Bódi Judit Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Megújulás vagy kényszer? A pedagógus-továbbképzés tartalmi területei és munkaerőpiaci értéke Meghirdetett és megvalósult pedagógus-továbbképzések tartalmi területeinek vizsgálata országos és megyei adatok alapján A kutatás szükséges, hiszen a pedagógus-továbbképzési rendszer célszerű működtetése a pedagógusok élethosszig tartó tanulásának záloga. Alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó gazdasági-társadalmi környezethez. Ennek monitorozása folyamatosan szükséges szűkebb és tágabb körben. Módszerek: statisztikai adatok összevetése, dokumentumelemzés Következtetések: A pedagógus-továbbképzések hatékonysága nem túl magas Nehezen töltik be munkahely-stabilizáló szerepüket A biztos jogi háttér mellett kiszámítható pénzügyi háttér szükséges a hosszú távú tervezéshez, az intézmények megbízható humánerőforrás-gazdálkodásához. Különös figyelmet kellene fordítani az intézmények fenntartóinak a továbbképzésre fordított anyagi eszközök hatékonyabb, a pedagógiai, nevelési programmal összhangban való hasznosítására. A képző szervezeteknek, intézményeknek, magánszemélyeknek széleskörű piackutatást kellene végezniük a programok akkreditálása előtt, hogy az akkreditált és megvalósított képzések közti különbségek csökkenjenek. A képzési programok tartalmi területüket tekintve irányuljanak olyan készségek fejlesztésére, melyekkel a pedagógusok megerősíthetik pozícióikat a nevelőtestületen belül. Előtérbe kell helyezni a könnyen elérhető, a pedagógusok elfoglaltságát is figyelembe vevő formákat (távoktatási lehetőségek). Kulcsszavak: közoktatás, pedagógus-továbbképzés, munkaerő-piac, foglalkoztatás, hatékonyság Bozsó Renáta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Kistelepülések és a felnőttképzés A felnőttképzés útjainak egyszerre kell haladni a globalizmus és a lokalizmus irányába. Figyelembe kell vennie a globális trendeket, követelményeket és alkalmazkodnia kell a helyi igényekhez és lehetőségekhez. E mellett az egységesítés, racionalizálás irányába szükséges lépnie, miközben egyre közelebb kell kerülnie a célközönségéhez, legyenek azok akár a leghátrányosabb helyzetű csoportok, települések. Hipotézisünk szerint e problémára megoldás lehet egy országos hálózatban, mégis településenként egyedien működő szervezet, akik külföldi tapasztalatokat is hasznosítani tudnak munkájukban. Így kerültek látókörünkbe a teleházak ill. e-Magyarország pontok. Kutatásunk arra irányul, hogy felderítsük, a DélAlföldön vannak-e felnőttképzési tevékenységet folytató teleházak, illetve felderítsük az ezzel kapcsolatos feltételezhető irányokat, lehetőségeket. Induló felmérésünk hátteréül szolgálnak korábbi empirikus adatfelvételek eredményei, valamint a régióra vonatkozó felnőttképzési- és munkaerőpiaci ismeretek. A kutatás andragógus hallgatók bevonásával készül, kérdőíven valamint helyszíni megfigyelésen, interjúkon alapul és lehetőséget ad négy évvel korábban végzett megkeresés óta bekövetkezett változások felmérésére is. Kulcsszavak: Felnőttképzés, közművelődés, teleház, munkanélküliség, integritás 47

Cseh Szilveszter Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Előzetes tudás beszámítása Hogyan viszonyul az egyetem, azon hallgatóihoz, akik előzetes tudásukat szeretnék elismertetni képzésük során? Az egész életen át tartó tanulás közösségi politikája által egyre nagyobb figyelmet kap az előzetes tudás elismerése a tanulás folyamán. Az Európai Unió területén több olyan példát találunk, ahol ez hatékonyan működik, van ahol a kidolgozási fázisában van és van ahol még nem történtek központi oktatásfejlesztési intézkedések ez irányba. A magyarországi és a szerbiai (vajdasági) mérnökképzés területén tapasztaltakat hasonlítom össze előadásomban. Felvetődik a kérdés, hogy milyen rejtett ill. látható eljárások léteznek a magyarországi és a vajdasági felsőoktatás gyakorlatában. A kutatási eredményeimmel alátámasztott előadásomban, bemutatom a formális-, nem formális és informális tanulási környezetben szerzett tudás elismerésének gyakorlatát a felsőoktatásban. A munkaerőpiac mobilitását elősegítő és támogató intézkedések figyelembe vételével szembesítem a hallgató és az intézmény érdekeit az európai uniós törekvések függvényében. Kulcsszavak: formális-, nem formális-, informális tanulási környezet, felsőoktatás, Európai Unió Démuth Ágnes Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kísérletek – tapasztalatok – kérdések az innovatív oktatási módszerek hatékonyságával kapcsolatban A kompetencia alapú oktatás a konstruktivista tanuláselmélet nézőpontjából értelmezhető számomra leginkább. Az egyéni gondolatrendszer gazdagítása csak aktív tanulói magatartás alapján érhető el. Vajon, a hallgatók alapos ismerete nélkül, a felsőoktatásban is alkalmazhatóak az interaktivitásra épülő oktatási módszerek? Kérdés: hatékony-e a módszer a tudás szemszögéből? Az ellenőrzés módszerei is változnak-e, ha az oktatás módszereit változtatjuk? A módszer kedveltsége és hatékonysága korrelál-e egymással? A statisztikai elemzéshez T-és F-próbát alkalmaztunk 2- 2 tantárgy kollokviumi és gyakorlati jegyeit összevetve, két BA nappali tagozatos évfolyamon (A vsz. száma: 164). Leírást készítettünk a számonkérési szempontokról, módszerekről, bemutatva a két oktatási módszer különbségeit is. Vizsgáltuk az érdemjegyek szórását is. A kezdeti adatok azt mutatják, hogy A két típusú ellenőrzéssel adott érdemjegyek között a korreláció p<0, 05 és p<0, 001 szint között mozog, tehát szignifikáns. A szórások között nincs szignifikáns különbség.Ez a pillanatnyi feldolgozottság szintjén azt jelenti, hogy eltérő módszerekkel ugyan, de hasonló kompetenciákat fejeznek ki az osztályzatok. A módszer kedveltsége és az érdemjegyek között azonban nincs szignifikáns szintű összefüggés. Kulcsszavak: kompetencia, oktatási módszerek, hatékonyság, kedveltség, tudás

48

Dr. Nagy Angelika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Az angragógus hallgatók Oroszország-képe Az 1990-es években a Nyugatról hazánkba betörő információáradat és a "hirtelen jött szabadság" következtében erős szovjet-, illetve oroszellenes hangulat volt tapasztalható (Tovariscsi! Konyec plakát, oroszul tanulók számának drasztikus visszaesése, magyar szovjet, illetve magyar - orosz kulturális kapcsolatok beszűkülése, orosz nyelvkönyvek eltűnése a könyvpiacról). Az elmúlt 20 év vajon elegendő idő volt-e arra, hogy a rendszerváltás időszakában kialakult oroszellenesség megváltozzon Magyarországon? Az orosz irodalom sokszínűsége, az orosz történelem változatossága és sajátossága, a gyönyörű és gazdag orosz építészet, és a szocializmust csak tankönyvekből ismerő új generáció önmagában elegendő-e, hogy a korábban kialakult kedvezőtlen Oroszország-kép megváltozzon? A globalizálódó világban milyen sztereotípiánk alakult ki Oroszországgal kapcsolatban? A média mennyire befolyásolja elképzelésünket egy más kultúráról, más kultúrához tartozó emberekről? Mennyire élnek bennünk a korábban kialakult reflexek: vodka, zord tél, usanka, balalajka, matrjoska, kalasnyikov, katyusa, hagymakupola, Moszka, Pétervár... Előadásomban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar andragógia szakos nappali és levelező tagozatos hallgatói körében végzett kutatás eredményeit fogom ismertetni. Kulcsszavak: nemzetkarakterológia, identitás, Oroszország, szimbólumok, tolerancia, globalizáció Dr. Remsei Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Deviza- és munkapiac, válság és kilábalás A 2007 végén kirobbant amerikai pénzügyi válság rányomta bélyegét a világgazdaságra. A válság a pénz- és tőkepiacon keresztül az árupiacot, majd a munkapiacot is megrengette világszerte. A kormányzatok különböző intézkedésekkel próbálják a a tüneteket kezelni. Egységes recept nincs, mivel az adott ország gazdasági helyzete és fejlettsége nagyban behatárolja a lehetőségeket. Előadásomban a gazdasági világválság pénzpiaci hatásait, azon belül is a magyar deviza és munkapiacra gyakorolt - és úgy a lakosságot, mint a költségvetést megkínzó - hatásait kívánom bemutatni. Ezen túlmenően előrejelzést adok a mai - általam ismert - tényszámok alapján felvázolható kilábalási stratégiákról. Az előadás során kiemelt figyelmet fordítok a munkapiaci hatásokra. A munkapiac az árupiaci mozgások függvénye, de az árupiacon élénkülést csak a kereslet növelésével lehet elérni. Kérdés, hogy az állam vagy a hitelpiac bővülése, esetleg mindkettő adhat-e újabb lendületet a gazdasági növekedésnek. Az álláskeresők számának növekedése tehát a globális válság áttételes hatása, melyet csak komplex gazdaságpolitikai módszerekkel lehet kezelni. Az munkapiac aktív oldalával foglalkozó andragógusok lehetőségeire is kitérek az előadásban. Kulcsszavak: válság, deviza, válságkezelés, pénzpiac, tőkepiac, munkapiac, andragógia

49

Dr. Simándi Szilvia Eszterházy Károly Főiskola Gender-Kontraste in dem Lernen Erwachsener? Aktuelle Fragen und Forschungsrichtungen in ungarischen Gender-Kontraste in dem Lernen Erwachsener - Aktuelle Fragen und Forschungsrichtungen in ungarischen und deutschen Forschungen Das Ziel unserer Vorlesung ist es, die verschiedenen Forschungsrichtungen und Forschungsthemen, was das Lernen und die Lerngewohnheiten der Frauen und Männern betrifft, zu analysieren und zu betrachten. Das vielfach diskutierte Thema der geschlechtsspezifischen Unterschiede wird in einer internationalen Relation (deutsche und ungarische Relation) untersucht. Unsere Fragen: Was alles wird in diesem Thema geforscht, das heißt, was für Forschungen gibt es auf diesem Bereich? Wie nähern sich die Einzelnforscher zum Thema an, aus welcher Perspektive wird das Lernen der Frauen und Männern untersucht? Was für Eigentümlichkeiten gibt es in den einzelnen Forschungen? Das Lernen wird in der Vorlesung in erweitertem Sinne analysiert, es ergibt sich daraus, daß wir uns nicht nur mit dem formalen Lernen, sondern auch mit dem informalen und E-lernen in Bezug auf das Geschlecht beschäftigen wollen. Also in der Vorlesung wird eine Zusammenfassung über die Forschungsarbeiten zum Thema GenderKontraste gegeben. Kulcsszavak: Lernen, Erwachsener, Forschungen, Eigentümlichkeit, Zusammenfassung Dr. Szirmai Éva Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Egyenlő esélyekkel kisebbségben? Egy határokon átnyúló, regionális képzés kísérlete és gyakorlata A SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézete és a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző között fennálló, több éves múltra visszatekintő szakmai együttműködés új szintjét és lehetőségét jelenti az a projekt, amelynek elsődleges célja az egyre növekvő számú, fiatal, diplomás munkakeresők számára a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakirányú továbbképzések indítása. A 2008-ban indult kísérleti program azzal a szándékkal jött létre, hogy a vajdasági magyarok számára lehetőséget biztosítson arra, hogy kisebbségi környezetben, nemzetiségi identitásukat megőrizve is egyenlő esélyekkel induljanak az értelmiségi pályákon. Előadásunkban egy már lezárult (regionális rendezvényszervező) és egy folyamatban lévő (regionális médiakommunikátor) képzés tapasztalatait összegezzük, különös tekintettel a magyar közösség igényeinek elemzésére, a hallgatók motivációira, a pályakorrekció, ill. az elhelyezkedés lehetőségeire, a képzés további kiterjesztésének és a képzési kínálat bővítésének esélyére. Kulcsszavak: regionalitás, felnőttképzés, kisebbség, esélyegyenlőség, pályakorrekció

50

Hegyi-Halmos Nóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar A validáció/elismerés bevezetésének tapasztalatai az ír felnőttképzésben - tanulságok Az elmúlt években a tanulás elméleti és gyakorlati kérdéseiről szóló diskurzusok kiemelt területévé váltak a tanulási eredményekben, kompetenciákban való gondolkodás, a rugalmasan egymásra építhető és épülő képzések, az egyéni tanulási út kérdései. Mindebből következően felértékelődik az intézményrendszeren kívül szerzett tudás, mely felveti azok elismerésének kérdését a formális képzések során. A sokféle tanulási út áttekinthetővé, átláthatóvá tételének érdekében született az Európai Parlament és Tanács ajánlása az Európai Képesítési Keretrendszer, az ezzel összhangban álló Országos Képesítési Keretrendszerek létrehozásáról, valamint a kapcsolódó nemzeti validációs rendszerek kidolgozásáról. Ezen igény fogalmazódott meg a magyar kormányzattól is, miszerint készüljön el a felsőoktatásban az egységes - a hazai oktatási intézményrendszer és jogrendszer keretei között működő, az európai normákkal összhangban lévő - strukturált felsőoktatási validációs/elismerési rendszer modellje. Egy olyan jelentős, paradigmaváltással együtt járó újítás bevezetésekor, mint egy átfogó validációs/elismerési rendszer kialakítása, célszerű áttekinteni külföldön már működő rendszereket. Előadásomban szeretném bemutatni az ír validációs rendszert, valamint szeretném összegezni azokat a tanulságokat, melyek a magyar validációs rendszer modell fejlesztése során hasznosak lehetnek. Kulcsszavak: validáció/elismerés, informális tanulás, nonformális tanulás, előzetesen szerzett tudás Pajor Enikő Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Utilisation des sources de web invisible dans l'enseignements/recherches de l'andragogie? Cette conférence aborde des questions théoriques et pratiques ayant trait á la recherche sur une partie du web dont l'importance est 500 cent fois plus grande que la partie connue des utilisateurs pour les résultats des moteurs de recherches générales. Mais les informations de haute qualité se cachant souvent au fond de ce web peuvent, pour différentes causes, rester invisibles ou introuvables. Pour la future génération de web, dont on parle déjá comme web 3.0, ces informations avec leurs relations sémantiques, seront plus importantes et intéressantes que celles connues de nos jours dans Google, Alta Vista, MSN etc. qui nous envahissent en grand désordre. Cette partie de web se nomme web invisible, hidden web, web caché, web profond etc. Dans mon intervention je présente les caractéristiques de web invisible, les possibilités de pouvoir utiliser ses sources dans l'enseignements et dans les recherches d'andragogie. Peut-etre je présente un website - organisé, alimenté par la conférenciére - seront présentés, oú chaque source annotée appartient au web invisible, facilitant l'accés des usagers aux informations de qualité sur internet. Kulcsszavak: web invisible, web profond, andragógiai források a mély weben, invisible web sources de l'andragogie

51

Papp Ilona PhD Széchenyi István Egyetem Kreatív vezető Nemzetközi kutatások megállapításai szerint az intellektuális tőke a vállalat értékének átlagosan 80 %-át teszi ki napjainkban. A hagyományos pénzügyi szemlélet nem fordít kellő figyelmet a nem anyagi jellegű erőforrásokra pl.: tudás, vezetés színvonala. Ennek következtében rendkívül fontos minden vállalat számára, hogy ismerje azokat az erőforrásokat, amelyek valóban értékesek számára és versenyelőnyt adnak. Három lépcsőt magába foglaló kutatási programunkkal döntően a vezetői személyiségjegyek vizsgálatát céloztuk meg. Az a nem titkolt szándékunk, hogy újszerű szinergikus kapcsolódásokat fedezetünk fel a stratégiai menedzsment és a szervezeti magatartás határterületén. Elsőként szekunder forrás elemzés során kerestük azokat a vezetői személyiség modelleket, amelyek létjogosultságát kellő számú külföldi kutatás igazolt. Még ebben a kutatási fázisban válaszokat kerestünk arra, hogy a kreatív személyiségjegyek mennyiben feleltethetők meg a karizmatikus, illetve transzformációs vezetési modelleknek. Második kutatási fázisban szituációs tesztek segítségével hallgatóink vezetési stílusokról alkotott képét elemeztük. Vizsgáltuk, hogy mennyire fontos szempont esetükben a vezetési stílusok rugalmas változtatása. A kezdeti hipotézishez képest meglepő eredményt kaptunk, épp a flexibilitás hiányát regisztráltuk. A harmadik kutatási szakasz a vezetői személyiségjegyek kétszáz elemes mintán történő feltérképezése napjainkban zajlik. A háromfázisú kutatás nóvumát az adja, hogy kapcsolatokat kerestünk és leltünk fel a kreatív személyiségjegyek és a vezetési stílusok között. Kulcsszavak: intellektuális tőke, kreativitás elemei, karizma, Big Five modell, vezetési stílus. T. Molnár Gizella PhD Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar Az európai regionális kapcsolatok lehetőségei a felnőttképzésben Lifelong learning - élethosszig tartó tanulás: ma már egyre gyakrabban halljuk a kifejezést, és úgy gondolom, egyre kevesebben vannak, akik kétségbe vonják a gondolat létjogosultságát. A felnőttképzés korábbi pótló funkciója mellett megjelent az átképzés, továbbképzés, a személyiség folyamatos fejlesztésének funkciója is, ami mindenki számára folyamatos kihívást jelent. Azonban csak a kihívásoknak megfelelve indulhatunk egyenlő esélyekkel a munkaerőpiacon, csak így tudunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Különösen fontos az esélyegyenlőség biztosítása, a nemzeti kisebbségek esetében, akik identitásuk megőrzése mellett kívánnak megfelelni a kihívásoknak. Márpedig a tanulás a legbiztosabb módja az esélyek növelésének. Aki tanultabb, műveltebb, mindig kevésbé kiszolgáltatott és a többségi környezet elvárásainak is könnyebben meg tud felelni. A tanulmány egy olyan kísérletet, gyakorlati tapasztalatot mutat be, amely a vajdasági magyar kisebbség élethosszig tartó tanulásához ad egy lehetőséget: a szerbiai magyar kisebbséget helyezi a középpontba, hiszen a kísérleti képzés, amelyről beszámolni kíván, Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképzőben zajlik. Mivel az anyanyelvi képzés hiánya is oka lehet annak, hogy a munkaerőpiacon a magyarság pozícióvesztése figyelhető meg, ezért ennek orvoslására kísérleti szakirányú továbbképzésekkel próbálkozunk regionális együttműködés keretében. Kulcsszavak: lifelong learning, nemzeti kisebbség, esélyegyenlőség, szakirányú továbbképzés, regionális kapcsolat

52

Dr. Cseri Kinga Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Művészet és Igazság Az előadás témaköre a művészetben megnyilvánuló igazság kérdését tárgyalja. Azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a hatások, amelyek nem tartják jogosnak a szép és az igaz "összecsengését". Kant ugyanis az ízlésítélet szubjektív jellegét hangsúlyozta, s Az ítélőerő kritikája című művében állítja, hogy az igazság kérdése a művészet területén nem játszik szerepet. Majd a neokantiánus felfogás után a pozitivizmus eszmerendszere újabb csapást mért az esztétikára, ugyanis ez előbb említett irányzat az esztétikát a látszat fogalmára vezette vissza, amely nem más mint utánzás, látszat, illúzió, álom. Az előadás célja az, hogy Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás gondolatait alapulvéve a szép objektív elgondolása mellett érveljen, azaz az esztétikai tapasztalás szubjektivitását elhagyva, s azt túllépve a szép etikai és ismeretelmélet vonzatára hívja fel a figyelmet. Kulcsszavak: művészet, esztétikai tapasztalat, szép, igaz, jó Dr. Kakuszi B. Péter Szegedi Tudományegyetem TOKI Magyar Szakcsoport A "megérthetőség " problámájának néhány vonatkozása a gyermekirodalomban Az iskolában irodalom tanításának leglényegesebb célja az olvasás megszerettetése és az "értő" olvasás elsajátíttatása. A szépirodalmi művek befogadói dekódolásának minden esetben provokációként kell megjelennie. Ez döntő szempontként szerepel az iskolai tananyagban kötelező olvasmányként szereplő művek esetében. Fontosnak érezzük az olyan prózai és verses művek kötelező vagy ajánlott szövegként szerepeltetését a szöveggyűjteményekben illetve tankönyvekben, amelyek -az adott korosztály számára - a személyiség megalapozott önmeghatározását segítik elő. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy a formálódó individum kisebb és nagyobb közösségek önálló, megismételhetetlen tagjaként értelmezze magát. Egyrészt az individualitás, másrészt a közösséghez, közösségekhez való tartozás (család, nemzet stb) együttesen határozza meg a diákok önértelmezését és a mindennapjait. Az irodalomi szöveggyűjteményekben, könyvekben a legkisebbeknek szánt művek esetében is meg kell , hogy jelenjen ez az értékfelfogás. Az individualitás hangsúlyozása és a közösséghez való tartozás fontosságának, nélkülözhetetlenségének a reprezentálása elengedhetetlen feladat az irodalmat oktató, tanító számára. A tankönyvek összeállításával foglalkozó szerzők, szerkesztők feladata a fenti célokat szolgáló, a diákokat valóban provokáló, így atz érdeklődésüket lekötő alkotások kiválasztása. Kulcsszavak: értő olvasás, provokáció, kannonizáció, egyén és közösség

53

Horváth Nóra Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Európai értékek amerikai köntösben? – határok nélküli művészet, korlátok nélküli gondolatok Az 1840-es évek művészeti vitáit meghatározó téma az Egyesült Államokban a tradíció művészetben betöltött szerepe volt. A művészetnek elkötelezett amerikaiak két táborra szakadtak; az egyik csoport szerint Amerikának saját forrásaiból kell építkezni, a másik szerint viszont az európai hagyományoktól való teljes elszakadás felér egy kulturális öngyilkossággal. Asher Durand manifesztuma a Crayonban, az új Amerika dicsőítése volt Európával szemben. Európát szennyezett civilizációnak nevezi, ahol eredetiséget csak az egzotikumban találnak, Amerika ezzel szemben új, érintetlen a természete, s ez hozzájárulhat művészetének a sikeréhez is. Az Európától való eltávolodás reménye köddé vált, mikor a XIX-XX. század fordulóján élénk kapcsolat alakult ki az angol Arts and Crafts teoretikusok és az amerikai követőik között. Az Atlanti-óceán mindkét partján előadások keretében népszerűsítették az új eszméket. A későbbiekben Magyarországon is tárt karokkal fogadott Walter Crane és barátai amerikai körúton vettek részt, az amerikaiak közül pedig Gustave Stickley, Elbert Hubbard, Frank Lloyd Wright, Charles Eliot Norton kereste fel az angol közönséget. Az Európától való totális elszakadás igényével fellépők sem tudtak gátat szabni a mozgalom terjeszkedésének, az angol-amerikai kooperáció különösen jól működött a szélesebb rétegeket is megmozgatni képes kezdeményezés kapcsán. Kulcsszavak: amerikai esztétika, arts and crafts, európai értékek Szalai Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A regionalitás és globalizálódás jelensége és jelentősége a kortárs irodalomban A kortárs magyar kultúrában, így az irodalomban is zavarba ejtő eklekticizmus tapasztalható. Az előadás arra kíván rákérdezni - és talán választ is találni, hogy az egységesnek tekintett nemzeti kultúra eszméje mentén leírható-e, és ha igen, miként, a jelenkori művészeti termelés. Úgy vélem, hogy csak korlátozottan, azonban ez korántsem tekinthető hátránynak. A kulturális régiók saját hagyományainek felkutatása és felmutatása , a helyi identitás alapját képező értékek mentén termékeny párbeszéd alakulhat ki, amely a magyar irodalom gazdagságához döntő mértékben járulna hozzá. A határon túli magyar irodalom fogalmának problematikussága is abban áll, hogy az értékpluralizmust hajlamosak vagyunk egyúttal minőségi különbségként is deklarálni, ami torz kanonizációs folyamatot eredményez. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a globalizációs folymat, a kultúrák közötti interakció eredményeképpen, új hatások érik a magyar kultúrát, amelyre saját tardíciókból fakadóan az egyes kulturális régiók eltérő módon reagálhatnak, így a globalizáció megtermékenyítő vagy romboló hatása régiókként vagy akár szerzőkként másmás módon tapasztalható. Kulcsszavak: identitás, regionalitás, globalizáció, , értékpluralizmus, kanonizáció

54

7b. EURÓPAISÁG, MAGYARSÁG, GLOBALIZMUS: AZ ÁLTALÁNOS ÉS HELYI ÉRTÉKEK RELÁCIÓJA A TÁGAN ÉRTELMEZETT KULTÚRÁBAN Albert András Tápszentmiklósi Református Egyház Gróf Bethlen Miklós szerepe a külföldi ösztöndíjak megszerzésében Bethlen Miklós az erdélyi szellemiségnek kiváló magyar politikusa. A református főúr az egyház kormányzásában, az erdélyi kollégiumok patronálásában és védelmében döntő szerepet vállalt. Tudatosan törekedett az értelmiség nevelésére, a tudományosság európai szinthez való igazítására. A teológia és más tudományágak területén is a csiszolt gyémánthoz fogható ragyogó elme volt, külföldet járta és megfordult Hollandiában, Angliában és Németországban is. Bethlen Miklós a híres Leideni Egyetemen is tanult, az ott szerzett műveltséget pedig otthon gazdagon kamatoztatta. Szellemi kiválósága vezérszerepet juttatott számára az erdélyi és a nemzetközi politikai életben, az erdélyi protestantizmusban, az oktatás, a művelődés terén valamint a külföldi szellemi tőke beáramlása érdekében kifejtett munkában. Életének hívatását és küldetését az erdélyi és királysági politikai, társadalmi, kulturális és vallási problémák megoldásában látta. Egy ilyen probléma megoldására vállalkozott Bethlen Miklós a 18. század eleji leideni és Odera-frankfurti ösztöndíjak megszerzésében. Méltán állítható róla az, hogy az ő élete, személyisége és munkássága elválaszthatatlan a 17. századvégi és a 18. század eleji erdélyi protestáns művelődés- és oktatáspolitikától. Albert András sk. Kulcsszavak: művelődétörténet, oktatástörténet, egyháztörténet, diplomácia, ösztöndíjak, Bécsi Zsófia Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A nevelés lehetőségei az értékteremtésben A nevelés célja az értékteremtés. Az azonban már problematikus, hogy miféle értéket teremt, valamint hogy egyáltalán képes-e ezt a célját elérni. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a szekció címében megfogalmazott általános és helyi értékek vajon miként jönnek létre és miként működnek; lehetséges-e hatni rájuk és a nevelésben vajon létezik-e olyan módszertan, ami lehetővé teszi ezt a hatást. A pluralizált társadalomnak állandósult jelzőjévé vált az értékvesztett társadalom. Az értékek értékként tételezésének folyamatát fogom vizsgálni, azt a kérdést körüljárva, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy egy érték szélesebb körök által is elfogadottá válhasson. Mindehhez azonban tisztázni kell azt a problémát, hogy vajon az ember rendelkezik-e egy olyan alapvető nyitottsággal, ami alapján környezet befolyása miatt bármit el tud fogadni értékként, vagy az egyéni értékrend olyan erővel bír, amire a környezet csak hatni tud, de megváltoztatni nem képes. A megfelelés jelenségét vizsgálva veszem segítségül Goffman szerepválasztással kapcsolatos elméleteit, a szokásalakítás hagyományát pedig többek közt David Hume írásai mentén mutatom be. Kulcsszavak: szerep, megfelelés, közösség, nevelés, módszer

55

Dr. Bertók Rózsa Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Az angolszász felvilágosodás értékei Az értékek kutatásának következő vizsgálati korszaka a felvilágosodás. A felvilágosodás helyett szerencsésebb felvilágosodásokról beszélni, ahol különbségeket tudunk tenni a nemzeti alapokon szerveződő, ugyanakkor teljesen eltérő konstrukciók között. A skót felvilágosodás nagyjainál, David Hume-nál és Adam Smith-nél teljesen összefügg az emberi természet kutatása a gazdasági alapokon szerveződő társadalmi élettel. Nem választható külön a "tiszta" gazdasági folyamat az individuumok egyéb társadalmi területeken való munkálkodásaitól és jellemzőitől. A smithi két mű Az erkölcsi érzelmek elmélete, illetve a Nemzetek jóléte e két területnek a lenyomatai. A korábbi "tudathasadásos" elképzelés negálásával bizonyítható az erkölcs és a gazdaság összefüggése. Hiába van 17 év különbség a két mű között, ez nem a két említett terület különállását jelenti, mert a gazdasági alapvetések elképzelhetetlenek a morálfilozófiai vizsgálódások nélkül. Smith a "láthatatlan kéz" működésének alapján strukturálja nemzeti összjátékot. A közösségi munkamegosztásban mindenkire szükség van, nem lehet különbség a teherhordó, s a filozófus között. A konstrukció alapjaiban a sztoikus filozófia szempontjait követi, ami Grotius közvetítésével hatott a gondolkodóra. A társadalmi szereposztás egyenlősít ugyanúgy, mint ahogy a manufaktúrában sem lehet a munkamegosztás nélkül termelékenységet, jó minőséget és gyors termelési folyamatot elérni. Kulcsszavak: felvilágosodás, gazdaság, emberi természet, David Hume, Adam Smith Dr. Björn Freiberg Széchenyi István Egyetem Qui cupit, capit omnia - novus ordo seclorum My presentaion shows how much progress has been reached in the last years and months on the route towards global governance and has enormously advanced through the Financial crisis. 'Crisis equals opportunity' is a often used slogan of the ruling elite and such the Financial crisis came at a point in time that helped a lot in the process towards an emerging global society. In my presentation I show by the careers, actions and words from leading planners how this was achieved already in many areas of the society and still happens almost hidden from the views of the masses. This is reached also by the introduction of new euphemistical terms that hide their true meaning, for example the term "responsible souvereignty", which sounds as if it favours the autority of a state, but is more a expression supporting globalism and global governance. I will also a shed a light on players in that game that have more influence than normally thought of and point to actual tendencies and developments in their plans. Kulcsszavak: global governance, financial crisis, EU, multilateralism, souvereignty, NWO

56

Dr. Czédliné Bárkányi Éva Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Az óvodapedagógia és tanító szakos hallgatók állampolgári kompetenciái A 2002-es barcelonai csúcskonferencia dokumentumainak 2004-es felülvizsgálatát követően került a nyolc kulcskompetencia terület közé az interperszonális és állampolgári kompetenciák. Vizsgálatunk célja a tanító- és óvodapedagógus szakos hallgatók állampolgári kompetenciáinak feltérképezése. Féltevésünk szerint hallgatóink ezen ismereteik ellenére nem élnek megfelelően állampolgári jogaikkal. Mérőeszközül kérdőívet állítottunk össze, melyben ötfokozatú skálán kellet elhelyezni az állításokkal való egyetértésük mértékét. A teljes minta n=218 volt, mely két részmintából 71 óvodapedagógus és 147 tanítószakos hallgatóból állt. A tesztátlag 3,44-nak, a szórás 0,28-nak, a reliabilitás 0,88-nak adódott. Az munkában való beválásra vonatkozó kérdések esetén a válaszolók 80,3%-a gondolja, hogy sikeres lesz munkájában. Az állampolgári készségek terén a legalacsonyabb értéket, 17,4%, arra a kérdésre kaptam, hogy „Pénzt adományozok jótékonysági, segítő célokra”.Noha 54,1%-uk ad hangot véleményének, politikai beszélgetésekben 7,3%, rendezvény szervezésében 18,8% vesz részt. 95,9% szerint a munkáltatónak kötelessége biztosítani a jó munkakörül-ményeket. A politikai szociális készségekre, illetve a kulturális részvételre vonatkozó kérdések többségére alacsony értéket kaptunk. Hallgatóink többsége noha rendelkezik megfelelő állampolgári ismeretekkel, igen alacsony részvételük, illetve együttműködési készségük az egyes kompetenciaterületeken. Kulcsszavak: kulcskompetencia, kulturális részvétel

munkavállalás,

jótékonyság,

társadalmi

részvétel,

Dr. Eged Alice Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola A fotóművész Munkácsi Márton pályaíve A kolozsvári gyökerekkel rendelkező Munkácsi Márton (Martin Munkacsi, 1896-1963) a XX. századi fotózsurnalizmus egyik legkiemelkedőbb alakja. A világhírnévhez vezető út legfontosabb állomásai Budapest, Berlin és New York voltak. Alkotói tevékenységének csúcspontjai, a társadalmi problémákat feldolgozó képesszéi, újszerű divatsorozatai és hollywoodi sztárokról készített rendkívüli portréi (Marlene Dietrich, Katherine Hepburn, Fred Astaire) korának legtekintélyesebb magazinjaiban jelentek meg (Pesti Napló, Berliner Illustrirte Zeitung, Uhu, Die Woche, Harper's Bazaar, Life). Az élete utolsó éveiben méltánytalanul elfeledetté vált fotóművész felvételei az egyetemes fotótörténet megkerülhetetlen részévé váltak napjainkra. Voltak azonban olyan kortársai, akik korán felismerték Munkácsi alkotói tehetségét, mint például Robert Capa, André Kertész vagy Moholy-Nagy László. Munkácsi alkotásai szétszóródtak, hagyatékának nagy része veszendőbe ment. Jelenleg csupán két olyan gyűjtemény létezik, amely az életmű valamely szakaszát bemutató mappáival rendelkezik. Az előadás képi illusztrációk segítségével e három állomás legkiemelkedőbb mozzanatait fűzi össze. Kulcsszavak: Munkácsi, fotótörténet, portré, képesszé, divat

57

Dr. Hofer Mária Széchenyi István Egyetem Egészség- és környezettudatos nevelés - bioélelmiszert az iskolai menzákra! A szakirodalom igazolja az ok-okozati összefüggést a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek és olyan súlyos betegségek kialakulása között, melyek hazánkban vezető halálokok. Ezért is indokolt - természeti környezetünk védelme és a lakosság egészséges táplálkozása érdekében - a biogazdálkodás és a biofogyasztás növelése, - mivel jelenleg az utolsók között állunk még a közép-kelet-európai országok rangsorában is. A hipotézisek foglalkoztak azzal, hogy a lakosság milyen fontosságot tulajdonít a vegyszerek egészségkárosító hatásának, és táplálkozásában hogyan érvényesül az egészségtudatosság. A kérdőíves felmérés két lépcsőben - 275+571 fő megkérdezésével -, a feldolgozás pedig MS Excel diagramok és SPSS 17.0 statisztikai elemzésekkel történt. A kutatás igazolta, hogy az egészségtudatosság növelhető lenne a táplálkozásban a lakosság széleskörű tájékoztatásával és a marketing gazdag eszköztárával. A helyi bioélelmiszerek felhasználása a gyermekétkeztetésben az egészség- és környezettudatos nevelés hatékony eszköze, az élelmiszer-kilométerek csökkenése gazdaságilag hatékonyabb, a közvetlen kapcsolatok pedig bizalomerősítés módszere lehet. Néhány európai országban dinamikus növekedés jellemzi a bioélelmiszerek és a biomenzák térhódítását a gyermekétkeztetésben Kulcsszavak: egészségtudatos táplálkozás, gyermekétkeztetés, fogy.magatartás

környezettudatosság,

bioélelmiszer,

Dr. Kmeczkó Szilárd Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Európaiság és magyarság egy családtörténet tükörében (A Polányiak) A konferencia alcíme két olyan fogalmat helyez egymás mellé, amely az elmúlt két évtized közéleti diskurzusaiban gyakorta egymást kizáró ellenfogalmakként jelentek meg. Ennek az előzményei fellelhetők a magyar millenium éveinek sajtójában (pl. a Borsszem Jankóban az elhíresült "mucsai" kifejezés). Az elmúlt évszázad egyik terhes örökségéről van tehát szó. Léteznek azonban szép példái is annak, hogy ki-ki a saját életében miképpen oldotta fel, vagy haladta meg magyarság és európaiság szembeállítását. Előadásomban a magyarrá válás történetét vázolom fel az előző századfordulón egy család életén belül, ezt követően pedig az európai szellemi perspektívához való kötődés és ragaszkodás mozzanatait ismertetem. A Polányi család története számos eltérő életpálya bemutatását teszi lehetővé az antitotalitárius attitűdtől, a '19-es forradalmi mozgalomban való részvételen, a konszolidálódott kommunista rezsim iránti elfogadó magatartáson keresztül az emancipált, egyetemet, majd szakmai karriert befutó nő-karakterig. Előadásomban főleg Polányi Mihály pályaívének, sorsának alakulásában kísérlem megragadni az alcímben jelölt, s olykor valóban feszültségteli viszonyba kerülő fogalmakat. Kulcsszavak: Polányi Mihály, asszimiláció, magyarság, zsidóság, antitotalitarizmus

58

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Egy erdélyi falukutató tábor tanulságai Előadásunkban egy erdélyi falukutatás eredményeit kívánjuk bemutatni. Az egyhetes tábort a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont szervezte. A terepmunkát egy kutatócsoport keretében végeztük, amelyben az Apáczai Karról két oktató és négy hallgató - Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Dr. Halbritter András Albert, Gradvol Dádvid, Hering Zsuzsanna, Németh Gyula, Saflánszky Sarolta - vett részt. Módszerként a kérdőíves és a mélyinterjút választottuk. A kutatást képekkel és videófelvétellel is dokumentáltuk. A néprajzi gyűjtés több témakörre terjedt ki: gyermekfolklór, népi sportjáték, népszokás, hiedelemvilág, etnobotanikai, népi növényismeret, népi orvoslás, állattenyésztés, népi táplálkozás. Hering Zsuzsanna jóvoltából az előadás során részleteket láthatunk egy dokumentumfilmből is, amely a falu mai életéből ad ízelítőt, és bepillanthatunk a terepmunka örömeibe, nehézségeibe is. Ez a kutatás nemcsak sok értékes néprajzi adattal gazdagított bennünket, hanem jó példa a tudományos összefogásra, az együttműködésre is. Kulcsszavak: Erdély, falukutatás, magyarságkutatás, néprajzi terepmunka, recens kutatás Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Kar A válság etikája A hellénizmus korának válságos időszakában az egyik legnépszerűbb antik etikai mozgalom bontakozott ki: a sztoikus etika. Előadásomban e különös etika hétköznapjainkban tapasztalható érvényességére hívom fel a figyelmet. A sztoicizmus a Kr. e. 3. századra nyert teret magának, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a görög filozófiai irányzatok közül a leghuzamosabb ideig maradt az érdeklődés középpontjában. Furcsa módon a mozgalom nem az iskola alapítójáról kapja a nevét, hanem a helyről, ahol a filozófus kifejtette téziseit. A kitióni Zénón az Athén központjában található Sztoa Poikiliében, a Tarka Csarnokban fogadta hallgatóságát, mely csarnok Polügnótosz mitológiai jeleneteket ábrázoló színes festményeiről kapta nevét. Zénón Kr. e. 300-ban alapíthatta az iskolát, amelyet haláláig vezetett. A sztoikus filozófia három nagy korszakra tagolható. Az ósztoa az alapító Zénón és tanítványi köre által fémjelzett korszak; a második a már Athént elhagyó, de még görögül író filozófusok korszaka, a középső sztoa; ezt a Rómában élő és többnyire latinul író sztoikusok köre követi, amelyet újsztoa névvel illetünk. Az ósztoa nagy egyéniségei az alapító kitióni Zénón, Kleanthész és Khrüszipposz; a középső sztoáé Panaitiosz és Poszeidóniosz, a latin vagy újsztoa nagy hírességei Seneca, Marcus Aurelius, valamint a szintén római, de az elődök iránti tiszteletből még görögül író Epiktétosz. Kulcsszavak: sztoikus etika, önfegyelem, mértéktartás, összhang, erény

59

Dr. Varga Balázs Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az 1945 és 1956 közötti győri vezetőréteg társadalmi összetétele és mobilitási tendenciái Az előadásban bemutatom, hogy az 1945 és 1956 közötti időszakban kiket, és milyen szempontok (pozíciók, funkciók) alapján tekintek a győri politikai és közigazgatási vezetőréteg tagjának. Némi leegyszerűsítéssel az 1945 és 1948 közötti korszakban, illetve 1956 októberében-novemberében az elit, míg 1948 és 1956 között a nómenklatúra (káder) fogalmát alkalmazom a csoporthoz tartozó személyekre vonatkozóan. Vizsgálom, hogy a minta (N=119) tagjai milyen társadalmi helyzetű családba születtek bele, illetve az első (eredeti) foglalkozás alapján milyen társadalmi kategóriába voltak besorolhatók. Rámutatok arra, hogy a vizsgált korszakon belül milyen kapcsolat mutatkozott a társadalmi háttér, a párthovatartozás, illetve a funkcióba kerülés között. Felvázolom továbbá azt is, hogy a csoport tagjai milyen nemzedékek közötti mobilitást valósítottak meg, valamint hogy a betöltött szakmát tekintve kinek-kinek milyen jellegű és milyen irányú karriermobilitásra volt esélye és lehetősége életútja során. Kulcsszavak: elit, nómenklatúra, káder, intergenerációs mobilitás, intragenerációs mobilitás Dr. Völgyesi Zoltán Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Szoros feülgyelet a puhuló diktatúrában Az előadás alcíme: Egyházpolitika és egyházirányítás a Kádár-korszakban Előadásomban a Kádár-rendszer egyházpolitikáját mutatom be a református egyház és az állam kapcsolatára, továbbá az egyházirányítás elveire és módszereire koncentrálva, az országos tendenciák mellett regionális vonatkozásokat is kiemelve (főként a Tiszántúli Református Egyházkerületet illetően). Arra keresem a választ, hogy az ötvenes évekig tömegbefolyásossal rendelkező és a hivatalos ideológiával szemben álló egyházakat hogyan sikerült beilleszteni a szocialista rendszerbe, s milyen változások következtek be az egyházpolitikában a három évtized alatt, illetve milyen különbségek figyelhetők meg az egyházak irányításában, illetve az államhoz fűződő viszonyukban. Az előadás alapját képező kutatás fontosabb irattípusai és iratőrző helyei a következők: Az Állami Egyházügyi Hivatal iratai (Magyar Országos Levéltár); a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Levéltár egyházakkal kapcsolatos beszámolói, értékelései, határozatai és a Megyei Egyházügyi Hivatalok iratai; továbbá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és az egyházi levéltárak vonatkozó iratanyaga. Kulcsszavak: egyházpolitika, Tiszántúl

60

egyházirányítás,

Kádár-rendszer,

református

egyház,

Farkas Szilárd Zoltán Pécsi Tudományegyetem A jelenkor kritikája - Kierkegaard, a látnok Soren Kierkegaard neve közismert a magyar filozófiában. Az utóbbi években számos monográfia, tanulmány és fordítás látott napvilágot, életművének jelentős része azonban még nem jelent meg magyar nyelven. Elsősorban a "Jelenkor kritikája" című írása alapján gondolkodásának egy eddig kevésbé ismert vonását szeretném kiemelni, mégpedig a látnoki képességet. Érzékenységének vagy saját keserű élettapasztalatainak köszönhetően gondolok itt elsősorban arra a "harcra", amit egy bulvárlappal kényszerült vívni - előre látott olyan problémákat, amelyek súlyosságát csak ma tudjuk fölmérni. Saját korának azon jelenségeit, amelyeket vívmányként üdvözöltek mások, ő veszélyforrásként érzékelt és írt le. A sajtót úgy ábrázolta, mint a hatalom, sőt egyenesen a Gonosz fegyverét. Ezzel összefüggésben beszélt a személytelenné, irányíthatóvá váló tömegről. Leírta a média működését, azt a folyamatot, ahogy az újságírók kitalálják híreiket, és ahogy ezeket a személyiséggel már nem rendelkező, önálló gondolkodásra képtelen egyének magukévá teszik. Kétkedve fogadta a technika fejlődését, a világ felgyorsulását is. Az álnevesség jelensége az egyik legtöbbet tárgyalt témakör Kierkegaard-nál, mégis ide kívánkozik. Az inkognitó különösen érdekessé válik korunkban, amikor a világháló kínálta virtuális ismeretlenségben éljük életünket. Izgalmas e dán gondolkodó hangját hallani, amint több mint százötven év távlatából ítéletet mond korunk Európájának értékei fölött. Kulcsszavak: Kierkegaard, kritika, látnok, sajtó, inkognitó Fekete Ilona Dóra Eszterházy Károly Főiskola National and International Cooperation of Hungarian Higher Educational Institutions The most conspicuous phenomenon that takes place in the Hungarian higher education is expansion, to which the qualitative attenuation of the teacher and student material, as well as the problems of overtraining are often attached. The European answer to this is the Bologna process, which not only includes the structural changes but also the intention to form the European Higher Educational Area. This new situation in higher education forces some institutions to form new regional and/or international cooperational models among each other, in order to ensure their survival on the European educational stage. In this analysis, we examine the new patterns of cooperation appearing in our national higher education as well as in their international relations, based on a database containing twenty interviews, another dealing with specific Hungarian higher educational institutions' international academic cooperations, and also the experiences of two church-maintained higher educational institutions and their partner-institutions. Opinions on the subject can be divided into four, relatively clearly separated groups, and in these fields, with one exception, the institutions of higher education have basically homogeneous opinions. Kulcsszavak: felsőoktatás, network, nemzetközi együttműködés, regionalitás, intézményi kapcsolatok

61

Horváth Csaba Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A nyugat-dunántúli régió vasútfejlesztési koncepciói A hazai vasútépítési koncepciók közül kevés olyan akad, amely valamilyen szinten ne érintentette volna a nyugat-dunántúli régiót. Országunk első lóvontatású vasútja is e régióban épült és működött 1840-től 1846-ig Pozsony és Nagyszombat között. Széchenyinek és Kossuthnak is készült egész Magyarországot átfogó elképzelése, mely érintette a fentebb említett területet. Az első konkrét terv 1848-ból származik, amikor Széchenyi István az 1848. évi országgyűlésen benyújtotta a korszak legmagasabb színvonalú és legrendszeresebb közlekedéspolitikai tanulmányát Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről címmel, mely a Pest-Buda központú vasúti hálózat kiépítését javasolta és megvalósulása után óriási hatást gyakorolt a főváros, országunk és nyugatdunántúli territórium fejlődésére, közlekedésére. Ettől kiindulva követem figyelemmel a neoabszolutizmuson, dualizmuson - itt kiemelten foglalkozva a győri Baross Gábor tevékenységével -, a két világháborút is magában foglaló 20. század első felén és az egyik legrészletesebb és leghíresebb, az 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepción át, egészen napjainkig a régió vasúthálózatát érintő elképzeléseket a rendelkezésemre álló dokumentumok elemzése alapján. Az adott területen belül nagyobb hangsúlyt helyezek a helyi érdekű vasútvonalak létrehozására és fontosságára. Külön foglalkozom az 1997-ben létrehozott Nyugat-Dunántúli régióval, majd az EUregio vonatokkal is. Kulcsszavak: vasútfejlesztési koncepció, Baross Gábor, az 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepció, régió, HÉV Konczosné Dr. Szombathelyi Márta Széchenyi István Egyetem Személyes kötődés és szervezeti beágyazódottság A tanulmány szerzője bemutatja a menedzserek személyes kötődésének hatását a szervezetek (cégek) beágyazódottságára. A megállapításokat öt ország hat régiójára kiterjedő nemzetközi kutatás alapján teszi (CURE, Corporate Culture and Regional Embeddedness, az EU6 keretprogram támogatásával valósult meg). A három évig tartó (2006-2009) kutatás fő célja a szervezeti és a regionális kultúrák egymásra hatásának vizsgálata volt, fókuszba állítva 4 témakört: innováció, életminőség, humán erőforrás, társadalmi felelősség. A 30 vállalatvezetővel készített interjú és a kiegészítő információk (szakértők, stake holderek) eredményeképpen lehetőség nyílt a menedzsereknek a régióhoz, lokális kultúrához való kötődésének, a kötődésnek a vállalatok beágyazódottságában játszott szerepének vizsgálatára is. A "staff as vehicle", vagyis a "személyzet mint szállító jármű" felfogás szerint ugyanis a szervezeti és a regionális kultúra közötti összekötő szerepet az alkalmazottak töltik be. A személyes kötődés és szervezeti beágyazódottság témakörben a kiinduló hipotézis szerint a menedzserek gyökerei meghatározó szerepet játszanak a régióba való beágyazódásban és a régió iránti elkötelezettségben. Kulcsszavak: régió, menedzsment, beágyazódottság, elkötelezettség, gyökerek

62

Pogány Csilla Eötvös József Főiskola T.S. Eliot a kultúráról T.S. Eliot A kultúra meghatározása című, 1949-ben kiadott esszéjében megfogalmazott gondolatai olyan kérdéseket feszegetnek, amelyek ma is meghökkentően aktuálisak. Írásában a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra fogalmával a legtöbb ember nincs tisztában, mivel az, amin általában a kultúrát értjük, valójában annak csak egy része. Eliot értelmezésében a kultúra a társadalom egészének alkotása, "olyas dolog, amely a társadalmat társadalommá teszi." Esszéjében rávilágít arra, hogy a vallás és kultúra egymástól elválaszthatatlan tényezők, elemzi a politika és kultúra viszonyát, kifejti a régió kulturális szerepének mibenlétét, a társadalmi osztályok és az elit kultúrában betöltött funkcióját, megvizsgálja az oktatás és kultúra kérdését. Ír a család kultúraközvetítő szerepéről és a család, mint legkisebb társadalmi egység válságának kulturális következményeiről, valamint a spontán emberi interakciók fontosságáról. Hangot ad annak a véleményének, hogy a modern politikai elméletek többsége az emberiséggel, mint tömeggel foglakoznak és ebből adódóan személytelen erőkkel számolnak, ily módon dehumanizálódnak és elhatárolódhatnak az etikától. Ezáltal betekintést enged a kultúra kérdésének összetettségébe és figyelmeztet a fogalom leegyszerűsítését célzó tendenciák veszélyeire. Kulcsszavak: kultúra, társadalom, vallás, politika, oktatás

63

8. HÁTRÁNYOS HELYZET, ESÉLYEGYENLŐSÉG, TANÁCSADÁS Benke Erika Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Tapasztalatok a pályaorientációs tanácsadásról AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSRÓL: Az életpálya-tanácsadás a teljes szakmai életutat támogató szolgáltatás, amely minden életkorban és élethelyzetben segíti a tanácskérőt. Célja a tanácskérő és a munkaerőpiac, illetve a tanácskérő és a képzés világa közötti jobb kapcsolódási pontok kialakítása. Az életpálya-tanácsadás szakemberei a pályaorientáció különböző területein nyújtanak támogatást, elősegítve a tanácskérők önálló döntéshozatalát. SZOLGÁLTATÁSAINK Egyéni tanácsadás - Olyan 3-6 alkalmas egyéni konzultáció, amelynek fókuszában állhat a pályaorientáció, a pályakorrekció, a pályamegerősítés. Csoportos tanácsadás - Olyan 3-6 alkalmas csoportos konzultáció, amelynek nagy előnye, hogy adott kérdést, problémát olyanok társaságában tud az érintett átbeszélni és átgondolni, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak, akik hozzá hasonló helyzetben vannak. Csoportos fejlesztés - Hosszabb időtartamú, képzésjellegű minimum hét alkalmas csoportfoglalkozássorozat. Távtanácsadás - Olyan beszélgetés, amire nem személyes találkozás keretein belül kerül sor, hanem telefonon, chat-en, msn-en, skype-on vagy e-mailben. Elérő programok Megjelenünk pályaválasztási kiállításokon, karrier- és állásbörzéken, osztályfőnöki órákon, üzemekben. Kulcsszavak: pályaorientáció, életpálya-tanácsadás, karrier, önismeret, pályaismeret Dir. Prof. Mag. Gabriele Hohensinner Höhere Bundeslehranstalt für wirtschaftliche Berufe Integration in berufsbildenden Schulen (Sekundarstufe II) Der Schulversuch "Integration" wird an der HLW 19 in der Einjährigen Wirtschaftsfachschule und der 3-Jährigen Fachschule für wirtschaftliche Berufe geführt. Es sind max. 6 Schüler/innen mit sonderpädagogischem Förderbedarf (individuelle Lehrpläne) in der Klasse. Der Unterricht erfolgt in Form von Teamteaching (Fachlehrer/in und Sonderpädagog/in sind gemeinsam in der Klasse). Ziel ist es, die Schüler/innen auf die Arbeitswelt gut vorzubereiten und einen Abschluss oder Teilabschluss der dreijährigen Fachschule zu ermöglichen. Kulcsszavak: Integration in berufsbildenden Schulen (Sekundarstufe II)

64

Dr. Edelényi Adél Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az előzetes tudásszint mérés szerepe a felnőttképzésben Az előzetes tudásszint mérés és elismerés szerepe az utóbbi években értékelődött fel a felnőttképzés területén. A gyorsan változó társadalmi-gazdasági feltételek között egyre gyakrabban van szükség új tudás, új képzettségek megszerzésére. Az új szakmák azonban átfedést mutathatnak más, korábbi képzettségekkel, vagy olyan tudást igényelnek, amely nonformális vagy informális úton, szervezett képzésen kívül is elsajátítható. Az új képzettség megszerzésre fordított idő lerövidíthető, a képzés költségeit mérsékelni lehet, ha a képzésben résztvevők a már birtokolt tudásukat méretik és elismertethetik, és csak azt tanulják meg, amit még nem tudnak. Az informális keretek között megszerzett tudásnak azonban éppen az a sajátossága, hogy az nem dokumentált, sőt, annak birtoklásáról gyakran még maga a képzésre jelentkező személy sem tud. A már birtokolt tudás mérése és elismerése ezért kifinomult értékelési eljárásokat, tudásszintmérő módszereket igényel. E mérések az Amerikai Egyesült Államokban nagy múltra tekintenek vissza (PLA és PLAR), de egyes európai országokban is alkalmazzák őket pár évtizede (pl. Norvégia). Magyarországon az utóbbi években jelent meg az előzetes tudás tesztekkel történő mérése a szakképzés területén, a következő évtized pedig e praktikus felnőttképzési szolgáltatás elterjedését hozhatja hazánkban is. Kulcsszavak: ET mérése, ET elismerése, nonformális és informális tanulás, felnőttképzés, szakképzés Dr. habil Bencsik Andrea Széchenyi István Egyetem A gyerekszoba, mint tudástranszfert befolyásoló tényező A nemzeti, szervezeti és egyéni kultúra alapvető elemei a tanulási készség, hajlandóság, a tudás megszerzése, annak módjai, mint az olvasottság, a gyermeki kíváncsiság, amit a felnőtt viselkedési mintákból elégítünk ki, majd a fiatalkori tudásszomj, a munkavégzés során ellesett és alkalmazott tapasztalatok. Minden tudásszerzés egyik kritikus eleme, hogyan, kitől tudok szert tenni rá? Másik kritikus kérdés, mennyire vagyunk hajlandók másokkal megosztani, átadni, közös értékké tenni a tudást, a szervezeti, majd nemzeti memória kialakítása, bővítése érdekében? Ezek a viselkedési jellemzők kicsi gyermekkortól megfigyelhetők, s a kultúrával, a környezet hatásaitól és az életkori sajátosságoktól függően változik. Kutatásaink az életkori sajátosságok függvényében vizsgálta azokat a jellemzőket, melyek a legkisebb életkortól kezdve felnőtté válásunkig hatással vannak tanulási szokásaink kialakulására, ezzel együtt a tudás szerzés forrásainak igénybe vételére. A nemzetközi összehasonlításban végzett kutatás célja volt feltárni azokat a tényezőket, melyek segítik és/vagy akadályozzák a tudásmegosztás természetessé válását az utánzó gyermeki tanulástól a tudásalapú társadalom kialakításáig. Kulcsszavak: tanulás, képzés, tudás, tudástranszfer, tudásmenedzsment

65

Dr. habil Vass Csaba Dunaújvárosi Főiskola A hátrányos helyzet társadalom-gazdaságtani, makrotársadalmi és pályagazdasági értelmezése A hátrányos helyzet évtizedek óta témája a magyar köz- és tudományos gondolkodásnak, értelmezése azonban súlyos hiányosságokban szenved. Az igaz, hogy Pierre Bourdieu általános tőke elmélete alapján a hátrányos helyzetnek ma már sok összetevőjét - gazdasági-, kulturális, társadalmi-, szimbolikus, stb tőke - összetevőjét veszi figyelembe az igényes irodalom, ennek ellenére több fontos hiányosság maradt fenn a kérdés értelmezésében. Elsőként a hátrányos helyzet individualista értelmezését említem meg, miközben az családi jelenség is, ezen belül a családgazdaságnak és a családi gazdálkodási stratégiának is a következménye. Ugyanakkor nemcsak családi, hanem makrotársadalmi összefüggései is vannak az individuális és családi kapcsolódásokon túl? ma a magyar makrogazdasági szerkezetben a hátrányos helyzet különböző típusai makrotársadalmakba is szerveződnek: roncs- és páriatársadalmakba. Ennek következtében nemcsak szociál-, hanem család- és társadalompolitikai szempontból is át kell gondolni a megoldások keresését. Végül jelezzük, hogy ugyanezeket a kérdéseket a pályagazdaság- és a humángazdaság szempontjából is elemezni kell, a tanácsadás során is, s előadásomban erre is kitérek. (Előadásom kapcsolódik Szegő Szilvia családtipológiájához.) Kulcsszavak:

családgazdasági stratégia, társadalomgazdaság, humángazdaság, társadalompolitika, mak

pályagazdaság,

Dr. habil. Szretykó György Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A tanácsadás szerepe a gyermeggondozási idő utáni munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítésében Az előadás első részében röviden felvázolom a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra történő visszatérés anomáliáit a szakirodalom alapján. Az előadás második részében egy empirikus szociológiai vizsgálat eredményeit mutatom be. A kutatás során 100 fővel végeztem kérdőíves vizsgálatot, és 3 fővel interjút. Az előadás harmadik részében kitérek a tanácsadás lehetőségeire ezen nők munkaerőpiacra történő visszatérésük elősegítése érdekében. Ebből a célból szükség lenne kistérségi szinten koordinálni ezen nők részére a munkavállalási, a pályaorientációs és a munkajogi tanácsadást. A munkavállalási tanácsadás erősítésére azért van szükség, hogy ezek a nők a lakhelyükön vagy a lakhelyük szerint illetékes kistérségben megfelelő álláshoz jussanak. Ennek során nagy hangsúlyt kellene fordítani a részmunkaidős munkavállalás elősegítésére a gazdasági élet minden szektorában. Eme csoport számára szükség lenne pályaorientációs tanácsadásra is, hiszen a gyermekgondozási idő alatt az anyák egy részének a szakmai ismeretei elavulnak, vagy a lakhelyükön a korábbi szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Munkajogi tanácsadásra pedig azért van szükségük, mert a munkaerőpiacra történő visszatérésük során különböző hátrányos megkülönböztetés érheti őket. Kulcsszavak: anyák, gyermekgondozási idő, munkaerőpiac, empirikus kutatás, tanácsadás

66

Dr. Kálmán Zoltán PhD. QuercusTax Kft. A sport népegészségügyi, prevenciós, stratégiai lehetőségeinek kiterjesztése és fejlesztése, a humántőke "megbecsülése" szemszögéből A sport népegészségügyi, prevenciós, stratégiai lehetőségeinek kiterjesztése és fejlesztése, a humántőke "megbecsülése" szemszögéből. A magyarországi népesség egészségi állapotáról röviden. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi, lelki egyensúly a külső és belső környezettel, ami az ember testi-szellemi és társadalmi jólétét jelenti. Ennek az állapotnak a fenntartása csak aktív tudatos magatartással lehetséges, amiért a romló környezeti feltételek miatt egyre többet kell tenni. A szennyezett levegő és víz, valamint az egészséges lakókörnyezet, a rendszeres sport, a helyes táplálkozás és mozgás hiánya miatt fiatalkorban jelentős teher éri szervezetünket. A tanulók 4%-a nem alkalmas sportolásra, és 60 ezer gyerek pedig valamilyen okból fel van mentve a testnevelés alól. A tragikus statisztika hátterére olyan jelenségek adhatnak magyarázatot, mint a környezetszennyezés, a mentálhigiénés problémák, a családok felbomlása, a magány, az állami közöny a közösségi értékek, az állampolgárok elemi emberi jogai és szükségletei iránt. Ez a folyamat, lassanlassan a gazdasági kannibalizmus kialakulásának vízióját vetíti előre. A valódi mozgatórugók, és az egészséget veszélyeztető tényezők feltárása társadalmi összefogást igényel, erős, központi kormányzati irányítással és finanszírozással. Komolyan el kell gondolkodni a SPORT szerepén. Kulcsszavak: humántőke, sport, prevenció, gazdasági kannibalizmus Dr. Kenderfi Miklós Szent István Egyetem GTK A munkavállalási tanácsadók szerepe a hátrányos helyzet kezelésében Hazánkban a rendszerváltást követően szembesültünk, hogy a munkanélküliség kezelésére kidolgozott humán jellegű módszerek csak akkor terjedhetnek el, ha megfelelően képzett szakemberek dolgoznak a gyakorlatban. Ez a szakemberháttér nem állt rendelkezésre, így ezt fejlesztésekkel párhuzamosan kellett megteremteni. Erre vállalkozott a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara akkor, amikor elfogadta a munkavállalási tanácsadó képzést, megteremtve annak szervezeti és tartalmi feltételeit. A karon 15 éve folytatott szakmai kutatások eredményeit figyelembe véve mondhatjuk, hogy a munkaerőpiaci integráció területén kialakítható támogatás alapelvei meghatározottak, a munkanélküliséghez kapcsolódó személyes életutak támogatásának módszertana kidolgozott. A bolognai folyamat következtében átalakuló képzési rendszer lehetőséget biztosít a pályalélektani ismeretek átadására az "Andragógia" alapszak "Munkavállalási tanácsadó" szakirányon, valamint az "Emberi erőforrás tanácsadó" mesterszakon. Kulcsszavak: munkanélküliség, munkavállalási tanácsadás, tanácsadó képzés

67

Dr. Krisztián Béla Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Tanácsadás - elvek és gyakorlat az állásmegosztás létrehozásában. Az atipikus munkaformák gyakran témái a tanácsadói HR gyakorlatnak. Szükségességét és megoldását sokfelől közelitik. Az atipikus munkaformák egyike a hazánkban is alkalmazott részmunkaidős forma. Hazánkban /2010. Julius 1./ a munkavállalók 5,2 %-éka dolgozik részmunkaidős formában. Az Európai Unió átlaga 18%, Hollandiában viszont a munkavállalók 44 %-a dolgozik részmunkaidőben. Az atipikus munkaformák közé tartozik az állásmegosztás-forma is. Hazánkban alig van példa ilyen megoldásra, de már több külföldi szervezetben sikerrel alkalmazzák. A tanácsadó az ilyen munkaforma bevezetésénél gyakran kerül a létező munkaszervezetekben történő változtatások elé. A feladat komoly szemléleti változást, a kiválasztás és az együttműködés lehetőségeinek szakmailag integrált feltárását igényli. Az egy munkakör, egy fizetés, közös felelősség két ember foglalkoztatásával - ez az állásmegosztás lényege. Kutatásunkban az állásmegosztás előnyei és hátrányai feltárását, ennek szervezeti és személyi feltételeit vizsgáltuk. Az ilyen megoldás sikerének feltétele a megfelelő párok megtalálása. Ha két ember személyi és szakmai kompetenciák alapján összeillik, valamint céljaik is egy irányba mutatnak, létrejöhet a munkaadó és munkavállaló(k) számára is fenntartható eredményes munkamegosztás. Kulcsszavak: atipikus munka, részmunkaidő, állásmegosztás, job sharing, HR tanácsadó szerepe Dr. Pongrácz Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Megújuló pályaorientáció és érzékenyítés - "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése" című Társadalmi Megújulás Operatív Program egy 2*3 napos képzésének a tapasztalatai Az elmúlt közel 2 évben alapvető és nagy horderejű fejlesztések történtek a pályaorientáció hazai gyakorlatában, amelynek kiemelt programja a TÁMOP 2. 2. 2. - A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése volt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vezetésével 2008. végén indult program az ún "lifelong guidance" ( LLG), azaz az életutat végig kísérő pályaorientáció rendszerének hazai megalapozását tűzte ki célul. A 2010. szeptember 21-én lezárult szakaszban kb. 2 milliárd forintnyi összeget fektettek a projektbe, amely során többek között 2010. február 17-től kezdődően 11kapcsolódó témakörben szerveztek 2x3 napos "érzékenyítő" képzéseket, amelyeken több, mint 1500 fő szerzett alapvető pályaorientációs ismereteket. Ezen képzések eredményessége hosszabb távon mutatható csak ki, ugyanakkor érdemes átgondolni azokat a tapasztalatokat és benyomásokat, amelyeket a résztvevők szerezhettek. Egy ilyen összetett projekt számtalan elemből épül fel, amelyek remélhetőleg hosszabb távon is megalapozzák és hozzájárulnak Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, sikereihez. Mindez összhangban van az Európai Unió következő évtizedre szóló humánerőforrás-fejlesztési stratégiájával is. Az előadás forrásaiként a TÁMOP 2. 2. 2. dokumentumait és szakmai anyagai, valamint "A pályaismeret jelentősége" című modulon szerzett személyes tapasztalatok szolgáltak. Kulcsszavak: pályaorientáció, TÁMOP 2. 2. 2., tanácsadás, emberi erőforrás fejlesztés, Európai Unió 68

Dr. Poór József Pécsi Tudományegyetem HR mérési eszközök revitalizálásának - továbbfejlesztésének új útjai és módszerei A HR mérési eszközök továbbfejlesztése a következők miatt látszik célszerűnek: - A HR mérési eszközök alkalmazásánál ugyanolyan pontossággal kell eljárni, mint a működéssel és pénzüggyel kapcsolatos módszerek esetében. A HR területén a leggyakrabban alkalmazott HR mérési eszköz a fluktuációs ráta. Önmagában a fluktuációs ráta csökkentése még nem az igazi megoldás. Sokkal összetettebb ez a viszonylag egyszerűnek számító felvetés. Szakítani kell a HR döntésekre jellemző hagyományos felfogással, ami szerint a munkatársaink magatartását egyetlen tényezőre vezessük vissza. Célszerű a motivációval összefüggő tradicionális beállítódásunkat holisztikusra módosítani. - El kell azt érni, hogy a vonalbeli és funkcionális döntéshozók legalább olyan mélységben igényeljék és elfogadják a marketing és pénzügyi módszerekhez hasonlóan HR mérési eszközöket. A következő táblázat jól mutatja, hogy az amerikai menedzserek sokkal inkább támaszkodnak a döntéseikben az üzleti stratégiai, a marketing és a pénzügyi módszerekre, mintsem az emberi erőforrás menedzsment által nyújtott eljárásokra. - Ahhoz viszont, hogy a különböző területeken dolgozó menedzserek az eddigieknél nagyobb mértékben elfogadják a HR által kínált különböző mérési eszközöket, az is szükséges, hogy e módszerek alapelveit, közelítés módját elfogadják ezek a szakemberek. Kulcsszavak: HR eszközök, továbbfejlesztés, menedzsment, motiváció, magatrtás Fejér Noémi PPKE VJK A rajz szerepe a munkanélküliekkel való foglalkozások során Az alkotás, újra megfogalmazása a dolgoknak, a képi megjelenítés lehetőséget kínál a belső feszültségek kitételére, önmagamon kívülre helyezésére, és így egy újra vizsgálásra, egy más szemszögből való rálátást ajánl, egy újrakeretezést tesz lehetővé. A szimbolikus megjelenítésnél a kliensek alkotnak, felszabadulnak, kreativitásuk teret nyer, a mindennapi életben megélt verbális túlsúly helyett a képi megjelenítés, legtöbbször a megszokást fellazító alkotó folyamat, melyet gyakorta jó érzések, felismerések, katarzis élmény kísér. A szimbolikus megjelenítés, erős belső aktivitást, önismereti újrafogalmazást generál, ezt láthattuk az álláskereső csoportfoglalkozásoknál is. A tárgyakban való megjelenítés, a képalkotás lehetővé teszi, hogy rálássunk önmagunkra, mint egy kívülálló láthatjuk magunkat, kapcsolati rendszereinket. Ez a kívülállás segít, hogy más nézőpontból felismerjük olyan összefüggéseket, melyeket a megélés során nem volt alkalmunk észrevenni. A kövek nagyobb projekciós felületet biztosítanak, tágabb teret adnak az egyénnek, hogy beleképzelje az érzéseit. A szimbolikus megjelenítés során kézbe tudom venni a kapcsolataimat, önmagamat, lehetőséget kínál az átrendezésre, újrastrukturálásra, különböző elképzelések kipróbálására, és az önmagunkhoz való visszacsatolásra. Kulcsszavak: szimbólum, önismeret, kreativitás, munkanélküli, újrastrukturálás

69

Fekete Éva Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Tapasztalatok a pályaorientációs tanácsadásról Az életpálya-tanácsadás a teljes szakmai életutat támogató szolgáltatás, amely minden életkorban és élethelyzetben segíti a tanácskérőt. Célja a tanácskérő és a munkaerőpiac, illetve a tanácskérő és a képzés világa közötti jobb kapcsolódási pontok kialakítása. Az életpálya-tanácsadás szakemberei a pályaorientáció különböző területein nyújtanak támogatást, elősegítve a tanácskérők önálló döntéshozatalát. SZOLGÁLTATÁSAINK Egyéni tanácsadás - Ha pályaorientációra, pályakorrekcióra vonatkozóan vannak Önben kérdőjelek, a 3-6 alkalmas konzultáció során át tudjuk beszélni a problémát, és közösen kidolgozzuk a megoldási tervet. Csoportos tanácsadás - 3-6 alkalmas csoportos konzultáció, amelynek nagy előnye, hogy adott kérdést, problémát olyanok társaságában tud átbeszélni és átgondolni, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak, akik az Önéhez hasonló helyzetben vannak. Csoportos fejlesztés - Hosszabb időtartamú, képzésjellegű min. 7 alkalmas csoportfoglalkozás-sorozat. Távtanácsadás - Olyan beszélgetés, amire nem személyes találkozás keretein belül kerül sor, hanem telefonon, chat-en, msn-en, skype-on vagy emailben. Elérő programok - Megjelenünk pályaválasztási kiállításokon, karrier- és állásbörzéken, osztályfőnöki órákon, üzemekben. Kulcsszavak: életpályatanácsadás, pályaorientáció, egyéni- és csoportos tanácsadás Golyán Szilvia AVKF Az óvodából iskolába való átmenetben az érzelmek jelentőségének vizsgálata kvalitatív módszerrel Kutatói érdeklődésünk arra irányult, hogy milyen mértékben befolyásolják az érzelmek az óvoda és az iskola közötti átmenetet, mi az összefüggés a gyermek óvodai tevékenységekkel kapcsolatos elégedettségi szintje és az iskolai tanulással kapcsolatos attitűdje között. Feltételeztük egyrészt, hogy az óvodai tevékenységekkel kapcsolatos elégedettségi szint összefüggést mutat az iskolai tanulási tevékenységekkel kapcsolatos elégedettségi szinttel; másrészt, hogy az óvodai tevékenységekkel való elégedettség előrejelzi az iskolai tanulási tevékenységgel kapcsolatos attitűdöt. Vizsgálatunkat 2009-ben kezdtük meg egy magyarországi kisváros három nagycsoportjában, majd követve a gyermekek beiskolázását, folytattuk 2010-ben az adatgyűjtést hét elsős osztályban. Adatainkat fotóinterjú, nyílt végű mese, kérdőív, valamint az év végi szöveges értékelés elemzésével nyertük. Célunk a nevelés-oktatás hagyományos pedagógiai értelmezésének kiegészítéseként az óvoda és az iskola elkülönített funkcióival kapcsolatos gondolatok rendszerezése, értelmezve az "átmenet" jelenséget, továbbá felhívni a figyelmet az érzelmek szerepére. Kulcsszavak: attitűd, átmenet óvodából iskolába, érzelem, kvalitatív módszer, longitudinális vizsgálat

70

Kathyné Mogyoróssy Anita Debreceni Egyetem Humán Doktori Iskola Befogadó iskola - befogadó pedagógus Az esélyegyenlőségi (2003. CXXV.) törvény alapvető célja a befogadó társadalom, ezen belül - több területtel együtt - a befogadó oktatási intézmények kialakítása. Annak érdekében, hogy egy iskola valódi befogadó közösséggé váljon, nagy hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok személyiségének fejlesztésére mind egyéni, mind közösségi szinten. A pedagógusi kompetenciák sorában fontos helyet foglalnak el azok a személyiségjellemzők, melyek képessé teszik a pedagógust a diákokkal, szülőkkel, kollégákkal, más szakemberekkel való együttműködésre. Vizsgálatomat 96 friss diplomás tanító körében végeztem. Mértem az asszertivitást, amely a konstruktív konfliktusmegoldásokban játszik meghatározó szerepet és a pszichológiai immunkompetenciát (melyen belül a pozitív gondolkodás, a kontroll érzés, a rugalmasság, az empátia, a szociális nyitottság, a társas mobilizálás képessége, a szociális alkotóképesség, és az önszabályozás fontosságát emelem ki az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából). Ezek a tényezők lehetővé teszik a pedagógus számára a sikerélmény átélését és védelmet nyújtanak a kiégéssel szemben, melyek elengedhetetlen feltételei a hatékony munkavégzésnek, kapcsolatteremtésnek. Kulcsszavak: esélyegyenlőség, befogadó immunkompetencia, tanítóképzés

iskola,

asszertivitás,

pszichológiai

Nagyné Burka Brigitta Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Ma; Kecskemét város Alapellátás Adaptivitás intézményi szinten Napjainkban azok a pedagógiai intézmények lesznek sikeresek, amelyek képesek adaptálódni a környezet változásaihoz, a saját értékeik megtartásával. Az adaptív intézmény minden szereplő alapszükségleteinek kielégítésére törekszik, amelyek: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia. Szervezete rugalmas, tudnak olyan feltételeket teremteni, amelyben minden résztvevő jól érzi magát, és aktív részese a saját egyéni ütemű fejlődésének. A kutatás során célunk volt tisztázni az adaptivitás fogalmát, majd megvizsgálni, hogy a kutatásban részt vevő intézmények mennyire felelnek meg az adaptivitás feltételeinek. Hipotéziseink: - A különböző intézmények az adaptivitás fogalma alatt mást és mást értenek. - Az intézményeink próbálkoznak adaptívak lenni, de nem felelnek meg maradéktalanul az adaptivitás kritériumainak. - Az adaptivitási törekvéseknek külső és belső tényezők is gátat szabnak. Állításainkat a megfigyelés, a szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével igyekeztünk igazolni. Feltevéseink beigazolódtak. Az intézmények adaptivitási törekvései láthatóak, de különböző mértékűek. Kulcsszavak: esély, egyenlőség, nyitottság, kommunikáció, együttműködés

71

Paed Dr. Strédl Terézia, PhD. Selye János Egyetem Tanárképző Kar Esélyegyenlőség és egyenlőtlenség az oktatásban A közoktatás esélyegyenlőséget biztosít résztvevőinek. Mindez a gyakorlatban megkülönböztetéseket, akadályozottságokat, korlátokat is okoz. A PISA nemzetközi monitoring rangsorolta iskoláinkat és láthatjuk, hogy az iskola kompenzációs funkciója kérdőjelezett, a szociális hátrányosság és az edukációs lehetőség között sok esetben összeférhetetlenséget tapasztalunk. Pl. azonos képességű és azonos szociális háttérből szármozó tanuló két különböző iskolában más és más eredményességet mutat. Különböző szociális háttérrel rendelkező, azonban azonos képességű tanulók esetében a különbözőség a kilépésnél is megmarad. Szintén országainkban mérték a legnagyobb függőséget a szülő támogatásánál. A gyermek eredményesebb, ha a szülő rendszeresen tanul vele. Szlovákiában az olvasás mérésénél a leggyengébb eredményeket azokban az iskolákban mérték, ahol a község lakossága 1 500 alatt volt. Ilyen iskola több mind 30 % az országban. A szegénység és a szociálisan halmozott hátrányosság is megkülönböztetett pedagógiai tapintatot igényel. Mindez megoldásra vár és a tanulmány célja összehasonlítani azokat a lehetőségeket, amelyek mindkét országban, Magyarországon és Szlovákiában lehetőséget ad a felzárkóztatásra. Kulcsszavak: esélyegyenlőség, PISA, kompenzációs feladat, szociális hátrányosság, felzárkóztatás Pájer Ivett Szécheny István Egyetem Kompetenciaorientált személyzetfejlesztés a tanácsadás módszereivel A külsö gazdasági környezet felgyorsult változásainak hatására az ember, mint erőforrás egyre inkább előtérbe került a vállalatok szemléletében. Lényegessé vált, hogy a gazdasági szervezetek fel tudjanak készülni a változások hatásaira, illetve, hogy preaktív módon, a változásokat megelőzően tudjanak megfelelni azoknak, ebben pedig a legnagyobb szerep a vállalat munkatársainak jut. Olyan a kompetenciaorientált személyzetfejlsztésre van szükség, mely illeszkedik a válallat belső elvárásaihoz, és a külső környezet megnövekedett kihívásaihoz. Abban, hogy ez megvalósuljon az emberi erőforrás tanácsadók szerepe elengedhetetlen. Előadásom témája egy multinacionális vállalatnál egy adott munkakörben dolgozók csoportjának kompetenciáinak az emberi erőforrás tanácsadás meghatározott módszereivel történt felmérésének bemutatása. A vizsgálat során a vizsgált kompetenciák három csoportja került meghatározása: szakmai kompetenciák, metodikai kompetenciák, valamint szociális kompetenciák. A vizsgálat célja az volt, hogy a felmérés kiértékelése után a meghatározásra kerüljenek a leginkább fejlesztendő kompetenciák. Cél volt valamint, a tanácsadás módszereivel egy fejlesztési terv kidolgozása a legnagyobb mértékben fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan, oly módon, hogy a tanácsadó nyújtotta támogatással ezek meg is valósulhassanak, és a fejlesztés eredményeként a dolgozók nagyobb mértékben tudjanak megfelelni a vállalat, és egyben a külső környezet kihívásainak. Kulcsszavak: kompetencia, kompetenciaorientált személyzetfejlesztés, tanácsadás, tréning, motiváció 72

Regierungsrat Reinhard DUMSER Stadtschulrat für Wien Gesellschaftspolitische Anforderungen an die zukünftige Schule - Öffentliche Schule vs. Privatschule - Europäische Werte vs. Benachteiligungen Grundsätzliche Anforderungen zur Chancengleichheit in der Bildung - Halbtagsschule vs. Ganztagsschule Kulcsszavak: Öffentliche Schule vs. Privatschule Tikosné Turi Erzsébet Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Karácsony Sándor Általános Iskola Adaptivitás intézményi szinten Napjainkban azok a pedagógiai intézmények lesznek sikeresek, amelyek képesek adaptálódni a környezet változásaihoz, a saját értékeik megtartásával. Az adaptív intézmény minden szereplő alapszükségleteinek kielégítésére törekszik, amelyek: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia. Szervezete rugalmas, tudnak olyan feltételeket teremteni, amelyben minden résztvevő jól érzi magát, és aktív részese a saját egyéni ütemű fejlődésének. A kutatás során célunk volt tisztázni az adaptivitás fogalmát, majd megvizsgálni, hogy a kutatásban részt vevő intézmények mennyire felelnek meg az adaptivitás feltételeinek. Hipotéziseink: - A különböző intézmények az adaptivitás fogalma alatt mást és mást értenek. - Az intézményeink próbálkoznak adaptívak lenni, de nem felelnek meg maradéktalanul az adaptivitás kritériumainak. - Az adaptivitási törekvéseknek külső és belső tényezők is gátat szabnak. Állításainkat a megfigyelés, a szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével igyekeztünk igazolni. Feltevéseink beigazolódtak. Az intézmények adaptivitási törekvései láthatóak, de különböző mértékűek. Kulcsszavak: esély, egyenlőség, nyitottság, kommunikáció, együttműködés Velez Zoltán Szent István Egyetem Hogyan továb a Tiszán-túllal és az Erdélyi Magyarsággal? A Román Magyar határ térségének, fejlődése és hatása a magyar gazdasági lehetőségekre. Esély vagy veszély a Romániában élő magyarok számára. A határtérségének gazdasági történései leképződnek e a tömben élő magyarok oktatás iránti törekvéseiben, mi lesz a Tiszántullal és a tömben élő valamint a szórványban élő magyarsággal.A magyarság oktatási problémáiról valamint annak hatásáról a címben megjelölt két térségben.Az elmulasztott 90 év Trianon után és a mára ható történelmi folyamatok.Szembenézés a lemaradással és új kitörési pontok keresése az oktatásban.Üzlet e a határon túli magyarok Romániai és hazai oktása, vagy a magyarság társadalmi felelősége. A megbékélés a két ország között kinek az érdeke, büszkeség vagy a józan ész a történelmi érdekünk.Ezen gondolatok alátámasztása statisztikai adatokkal, konkrét eseményekkel. A Székely-föld látványos leszakadása és turisztikai fejlődésének alapvető korláta az infrstruktúra és az oktatás. megoldás lehet a szomszédainkkal értékalapon kialakítandó, esélyteremtő magyarságpolitika, amelynek része az határainkon kívül élő magyarság helyzetének komplex megközelítése. Kulcsszavak: esély, veszély, lemaradás, felzárkózás, oktatás 73

9. MŰVÉSZETEK Dr. Bodács Emil Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Reklám és/vagy művészet? A művészi kreativitás lehetőségei a reklám világában A reklám elsődleges célja gazdasági természetű: gazdasági szempontból az a jó reklám, amelynek eredményeképpen a reklámozott termék eladási mutatói javulnak. A reklám azonban nemcsak gazdasági funkcióval rendelkezik, hanem olyan tömegkulturális áru, amely esetenként kapcsolatba kerülhet a magaskultúrával, a művészettel is. A kutatás célja a reklám és a művészet funkcióinak, feladatainak, jellegzetességeinek összehasonlító vizsgálata annak érdekében, hogy kiderüljön: vannak-e, lehetnek-e a reklámnak és a művészetnek közös vonásai, szolgálhat-e a művészet reklámcélokat,ill. emelkedhet-e a reklám alkalmasint a művészet rangjára. Az előadás abból a hipotézisből indul ki, hogy a reklám - igénytől, tehetségtől vagy pénzügyi lehetőségtől függően - nem mindig és nem szükségképpen csak kereskedelmi és tömegkulturális szerepet tölt be, hanem művészi produktumokat is eredményezhet. , ill. beépülhet művészi akotásokba. Az előadás történeti megközelítésben vizsgálja a témakört, támaszkodik az esztétika, a művészettörténet és más történeti tudományok idevágó tapasztalataira. Arra a következtetésre jut, hogy a művészet és a reklám az egyes korokban különböző módon és mértékben hordoztak kulturális értékeket, fejtették ki kreatív vagy kevésbé kreatív hatásukat. A munka hangsúlyt fektet a múlt század második felének (az akkor kibontakozó fogyasztói társadalomnak), valamint a jelen kornak a jellemzésére a reklám és a művészet együttélésének szempontjából. Kulcsszavak: tömegkultúra, elitkultúra, reklám, művészi kreativitás Dr. Burián Miklós nyugdíjas Új koncepció körvonalai a kezdő énektanításban Az előadás számot vet általános iskoláinkban folyó zeneoktatás jelenlegi helyzetével. A nem kívánatos helyzetet 10 osztályban beállított kísérlet próbálja orvosolni. A kísérlet fő célja a zenei attitűd pozitív irányba való elmozdítása. A kísérlet ezzel párhuzamosan szociális, kommunikatív és zenei kompetenciákra is hivatkozik, illetve von le következtetéseket. A kísérleti eljárás a polifónia egy elő változatával, a virtuális polifóniával dolgozik (hangzósíkok), mint eszközzel. Módszerében a zenei kreativitás (improvizáció) gazdag tárházát nyújtja. Ezen kívül a zenei csend, a clusterképzés, a gyermeki dirigálás, zenére való mozgás (rituális táncok), rajzok, a zenei élmény, esetenként a katarzis elérésének lehetőségeit célozzák. Külön helyen említjük, mivel jelenleg hipotétikus jellegű, de a dolgozat okfejtéséből levezethető, a katarzis általunk felállított új koncepcióját. A kísérlet eredményeit (Likert teszt alapján) szintén mellékeljük, amelyek egyértelműen mutatják koncepciónk pozitív vonásait: 5 kísérleti csoport közül 4 jelentősen megelőzte párhuzamos kontroll csoportját. Kulcsszavak: attitűd, polifónia, kreativitás, katarzis, dimenziók

74

Dr. Pajorné Kugelbauer Ida Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Művészettel nevelés a Waldorf iskolában Doktori kutatásom témája: Vizuális nevelés a Waldorf iskolában, különös tekintettel a "rajzi törés" jelenségére. Feltételezésem szerint a Waldorf iskolába járók gyerekek körében kevésbé érvényesül a "rajzi törés" jelensége. A kvalitatív kutatás keretében végzett részkutatás célja megfigyelni a Pesthidegkúti Waldorf iskolában hogyan épül be a rajzi tevékenység a nevelési folyamatba. Mivel a Waldorf pedagógiában a vizuális nevelés nem korlátozódik csak a vizuális szakórákra, hanem az epochákon és más szakórákon belül is jelentős szerepe van, ezért a tanítási nap teljességéről igyekeztem benyomást kapni, így 50 tanórát figyeltem meg. A részkutatás eredményeként megállapítható, hogy a Waldorf iskolában a tananyagot komplex módon dolgozzák fel, a rajzolás és vizuális alkotás a rögzítés eszközeként szervesen beépül a tanulási folyamatba. Az epocha füzetek egyéni alkotások, a gyerekek ebbe írnak, és a témához kapcsolódóan rajzot készítenek. A vizuális szakórákon apró lépésenként következetesen haladnak a képességfejlesztéssel, a feladatok egymásra épülnek. A formarajz, festés, agyagozás, kézimunka valamint a fafaragás szakórák egymás mellett szerepelnek az órarendben, ezzel sokoldalú képességfejlesztés valósul meg. A vizuális nevelés fontos feladata a szemléletformálás, amely példaszerű az iskolaépület és udvar megjelenésével, valamint a tantermek berendezésével, a természetes anyagok, és a kézműves tárgyak használatával. Kulcsszavak: Waldorf pedagógia, vizuális nevelés, epocha, komplex és koncentrált képességfejlesztés Dr. Pillerné dr. Sonkodi Rita DLA Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kultúrmaszk és élőmaszk az életben és az oktatásban. Miért nem beszélünk a gyerekeknek a halálról? Az életre tanítjuk a gyermekeinket. A világ keletkezéséről, történetéről, működéséről, az emberi élet minden szegmenséről próbálunk ismereteket átadni. Minden emberi élet egyik jelentős eseményéről, az elmúlásról, a halotti kultúráról azonban mélyen hallgatunk a tanításban, mintha "elhunyt" volna. Születés az élet, és e folyamat természetes mivoltára lenne szükség terelni a gyermeki világot. A Halloween ijesztő világát engedjük beszűrődni, miközben elfeledjük az ősi kultúránk egyik jelentős hagyományát. A vizuális nevelés keretein belül számos lehetőség nyílik e téma körüljárására. Ehhez szeretnék támpontokat, ötleteket javasolni (pl. Mindenszentek ünnepének képi feldolgozása, farsangi ünnepkör, maszkok készítése, stb.) Polcz Alaine útját követve - aki e témát az orvostudomány területén vezette be - tiszteletem jeléül a tanítás keretein belül szeretném hirdetni. A halál életünk része és ha elfogadjuk, beszélünk róla, ábrázoljuk az elmúlást, mely által megérdemelt méltó helyére emelkedik. Kulcsszavak: halotti kultúra, Mindenszentek napja, Halottak napja, gyermekrajzelemzés

75

Endrődy-Nagy Orsolya Tünde Eötvös Loránd Tudományegyetem id. Pieter Brueghel képeinek ikonográfiai elemzése gyermekkortörténeti aspektusból Id. Pieter Brueghel művészetén átszűrődő gyermekképe évszázadokra meghatározta a németalföldi festők témáját. Tablói híven tükrözik nemcsak a parasztok, hanem a kor emberének életmódját, így művei segítségével bepillantást nyerhetünk a felnövekvő generációk hétköznapjaiba és ünnepeibe. Megtudhatjuk többek közt, hogy sokszor a gyermekek egyedül vagy bandákba szerveződve játszottak az utcákon, akár életveszélyes "játékokat" is. A művész képein az ikonográfia módszerével tanulmányozom, hogy korában a felnőttek és gyermekek világa nem különült el olyan élesen, mint a 19. században. Feltételezésem szerint képei ugyanannyira értékelhetők gyermekkor-történeti és kortörténeti dokumentumként, mint művészeti alkotásként. Előadásomban arra törekszem, hogy a 16. századi flamandok gyermekképére következtessek. Sok esetben egyértelműen megfigyelhetők azok a tendenciák, melyeket a középkor továbbéléseként és a században megjelenő reformáció gyermekképének előzményeként ismerhetünk fel. Tény, hogy id. Pieter Brueghel szemtanúja volt a nyolcvanéves háború kirobbanásának és a reformáció tanainak széles körben ismertté válásának. Az idáig pedagógia-problématörténeti szempontból inkább csak a külföldi szakirodalomban elemzett művész munkái megelevenítik azt a miliőt, melyben a 16. századi németalföldi gyermekek éltek. A "Paraszt Brueghel"-ként ismert művész nem idilli módon ábrázol, hanem valós képet fest kora társadalmáról. Kulcsszavak: ikonográfia, pedagógiatörténet, Németalföld, gyermekkép, id. Pieter Brueghel Fodor Ildikó Éltes EGYMI János vitéz újjászületése 1981 óta foglalkozom hátrányos helyzetű és cigány fiatalok képzőművészeti nevelésével, ebben az évben alakult meg művészeti szakköröm is. Előadásomban szeretném bemutatni, hogyan jutottam el a természeti formák elemzésétől, avagy a "vadgesztenyétől a János vitézig". Pedagógiai módszeremet alkalmazhatják, nemcsak speciális oktatási intézmények, hanem az "általános" iskolák rajz pedagógusai is. Nemzeti eposzunk, Petőfi Sándor költeménye minden korosztálynak kínálja - gyönyörű meséjével - a képszerű ábrázolás, megjelenítés különböző formáit. 10 évig gyűjtöttem a történetekhez készült legszebb illusztrációkat. Végül 2001-ben sikerült kiadnom a 3 nyelvű János vitézt: magyar - angol és beás cigány nyelven. A kötetet felső tagozatos cigány tanítványaim rajzai, festményei, grafikái illusztrálták. A könyv Jankovics Marcell Kossuth díjas művész és dr. Aknai Tamás művészettörténész ajánlásával jelent meg. A 3 nyelvű műnek kultúrális üzenete van Európa felé; megmutatja a magyarság egyik legszebb nemzeti hőskölteményét, valamint azt, hogy a cigányság hogyan gazdagítja egzotikus képi világával a mi kultúránkat. A beás nyelv segít ápolni a cigány nyelvi kultúrát, az angol nyelv által pedig nemzetközivé válhat a mi Középeurópai kincsünk. Kulcsszavak: a képi nyelv egyetemes volta, kultúrák közötti közvetítő szerepe, nemzeti és nemzetközi értékek 76

Szabó Dániel Róbert – Prof. Dr. Józsa László Széchenyi István Egyetem A reklámzene mint marketingkommunikációs eszköz A fogyasztókat, ahogyan az elmúlt évtizedek során megfigyelhettük, egyre több inger éri környezetükből. A reklámok készítői rengeteg eszközt alkalmaznak, hogy sikeresebbé tegyék a kampányokat. Bár a különböző marketingkommunikációs eszközök elemzése mellett a szakirodalomban többféle módszert találtam, melyek egy sikeres reklámkampány elkészítéséhez szolgálhatnak útmutatóként, a reklámzenék területén nem találkoztam ilyen leírásokkal, kutatásokkal, holott a sikeres marketingkommunikációnak ugyanúgy hasznos partnerei lehetnek, mint a reklámokban felhasznált egyéb eszközök. Szakdolgozatom egyfajta kísérlet volt arra, hogy megmutassa, milyen megközelítéseket érdemes alkalmazni a reklámzenék kutatása kapcsán, illetve mennyire alkalmazhatók e téren a zeneelméleti szempontok, kutatások, továbbá lehet-e valamilyen szabályszerűségeket találni a fogyasztók zenékkel szembeni attitűdjei kapcsán. Bár a témát folyamatosan kíséri a zenével mint művészi eszközzel kapcsolatos szubjektivitás, azonban már egy kis létszámú csoport kapcsán is olyan eredményeket kaptam, melyek rámutattak, hogy számos olyan eszköz illetve lehetőség rejlik a reklámzenék területén, melyek alkalmazása hozzájárulhat egy adott reklámfilm sikeréhez., legyen az zeneelméleti megközelítés, vagy különféle művészi elemek alkalmazása, illetve egyéb olyan megoldások, melyek hatásosabbá tehetik az adott reklámot. Kulcsszavak: reklámzene, marketingkommunikáció, marketing, zene, reklám Szunyogh László Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Törekvések a 20. századi magyar éremművészetben A 20. század elején jött létre a l'art pour l'art érem, amely pusztán a művész gondolatainak kifejezését hivatott szolgálni. Mára az érem művészet elszakadt a hagyományoktól és autonóm művészi kifejező eszközzé vált. A vetítettképes előadás az érem fejlődésének útját követi végig. Különböző alkotók munkáival mutatja be a 20. század fejleményeit, különös tekintettel a 70-es évek fellendülő érem művészetére, amely megalapozta a mai fejleményeket. Az éremművészet az ókori görög kultúrában. A vert pénzérmék készítése. Az ókori pénzek tartalmi és formai jellemzői. Pisanello mintázott és öntött érmei a reneszánszban. A magyar éremművészet megalapozója Beck Ö. Fülöp. Ferenczy Béni szerepe a modern magyar éremművészetben. A művészérmek típusa. Borsos Miklós szerepe a magyar éremművészetben. A vésett érem műfaja. Fellendülés a 70-es években, Vigh Tamás érem-plasztikái. Az áttört érem. Az érem és a körplasztika egyesítése Asszonyi Tamás műveiben. Az alla prima technika alkalmazása és a viaszveszejtéses érmek Ligeti Erika művészetében. Képköltészet Csíkszentmihályi Róbert érmeiben, a képi metafora alkalmazása. Különböző anyagok, eljárások felhasználása az éremkészítésben, a szerelt érmek Gáti Gábor, Szöllősy Enikő, Palotás József és ifj. Szlávics László munkásságában. Határesetek az éremművészetben. Soltra E. Tamás, és Szunyogh László érem-tárgyai. Pedagógiai vonatkozások. Kulcsszavak: érem művészet, vert érem, öntött érem, szerelt érem, határesetek

77

10. MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA Árki Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Segédanyagok a geometria interaktív szemléletű tanításához Az előadásban röviden bemutatjuk az elmúlt években elkészített oktatási segédanyagainkat, amelyekkel az általános és középiskolai geometria oktatás dinamikus szemléletű tanítását szeretnénk támogatni. Az Interaktív geometriai feladatgyűjtemény CD-ROM-on című kiadványunk tartalmaz egy részletes leírást a dinamikus geometriai szoftverek használatának módszertani vonatkozásairól, valamint tematikus besorolással közel 25 különböző nehézségű feladatot teljes megoldásokkal. A megoldásban a felhasználó kipróbálhatja az interaktív szerkesztéseket. Minden feladathoz részletes módszertani útmutató tartozik, amely rámutat arra, hogy a tanár miként használhatja ki a dinamikusságban rejlő lehetőségeket. A Kísérletező geometria címet viselő tanítási segédanyagunk interneten keresztül használható. A tananyag közel 130 feladatot tartalmaz, szintén részletes módszertani útmutatókkal, megoldásokkal. Az egymásra épülő feladatokat ezen felül nagyobb egységekbe, úgynevezett órákba foglaltuk, így a tanárok különösebb felkészülés és előismeretek nélkül akár 8-10 tanórát is tarthatnak interaktív környezetben. A tananyag Hraskó András (Fazekas Mihály Gyakorlóiskola, Budapest) és Árki Tamás (Révai Miklós Gimnázium, Győr, NYME Apáczai Csere János Kar, Győr) közös munkája. Kulcsszavak: dinamikus geometria, DGS, oktatási segédanyag Dályay Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A végtelen fogalmának felfogása az óvodapedagógus hallgatók körében Nem sok olyan témája van az emberi gondolkodásnak, mint a végtelen fogalma, amelyet a természettudományok, bölcsésztudományok és művészetek egyaránt próbálnak megközelíteni a saját eszközeikkel - akár tudományos igényességgel igyekeznek tárgyalni azt, akár az intuíció előtérbe helyezésével tárnak fel tartalmakat. Éppen ezért lehet érdekes kérdés az, hogy hogyan vélekedik erről a közgondolkodás, illetve van-e bármilyen felfogása a fogalomról annak, aki tanulmányai során nem találkozik a téma valamilyen speciális megközelítésével. Erre a kérdésre keressük a választ a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Tanító- és Óvóképző Intézetének óvodapedagógus hallgatói körében végzett felmérések és azok elemzése alapján. Az SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézetének óvodapedagógus hallgatói a matematikai tárgyú kurzusaik során nem találkoznak olyan témákkal, amelyek explicit módon foglalkoznának a végtelen fogalmával, tehát nagyjából "érintetleneknek" tekinthetjük őket. Az egyes felmérések időpontjait néhány hét választja el egymástól, a témáik pedig a kötetlentől - a hallgatók által előző dolgozatokban felvetett kérdések mentén - egyre szűkülnek. Végtelen fogalma, matematika, ismeretterjesztés, óvodapedagógus képzés. Kulcsszavak: végtelen fogalma, matematika, ismeretterjesztés, óvodapedagógus képzés.

78

Dr. Bagota Mónika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Miért kell(ene) egy leendő tanítónak elolvasnia Péter Rózsa: Játék a végtelennel c. könyvét? Részlet a könyv első kiadásának visszhangjából: Füst Milán: "Soha én el nem képzeltem volna, hogy az absztrakciók absztrakciója, hogy éppen a matematika ilyen egész embert képes legyen tükrözni. Micsoda csillagászati messzeségben van ez a könyv mindattól, ami eddig matematikai tankönyv formájában gyötrelmünkre volt!" További részletek a könyvből: "A könyv a nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embernek szól: az irodalom, a művészet, a humánum emberének. Sok szépet kaptam arról az oldalról, most viszonzásul átnyújtom a matematikát. Hadd lássák meg: nem vagyunk olyan messze egymástól. Én nemcsak azért szeretem a matematikát, mert alkalmazni lehet a technikában, hanem főleg azért, mert szép. Mert játékos kedvét is belevitte az ember és a legnagyobb játékra is képes: megfoghatóvá tudja tenni a végtelent. Végtelenségről, ideákról hiteles mondanivalói vannak. És mégis annyira emberi, korántsem az a bizonyos kétszerkettő: magán viseli az ember alkotásának soha le nem zárt jellegét." "Még a legjobb népszerű könyvet is csak azok fogják követni tudni, akik... vállalják a keserves silabizálást mindaddig, míg a képlet értelme meg nem világosodik előttük. Én nem ezek számára írok most. Képletnélküli matematikát írok, valamit abból a bizonyos közös hangulati forrásból." "Az iskolás matematikából semmit sem fogok felhasználni; a számlálással kezdem és el fogok jutni a matematika legmaibb ágáig: a matematikai logikáig." Kulcsszavak: a bűvészinas, teremtő forma, műhelytitkok Dr. Csóka Géza Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Matematikai ismeretek kezdő hallgatók körében Évek óta vizsgáljuk a felsőoktatásba belépő hallgatók matematikai ismereteit. Az érettségi követelmények alapján megfogalmazott68 rövid kérdésre kapott válaszok alapján lehetőség nyílik a - különböző szakokon (különös tekintettel a gazdasági szakirányra) - tagozatokon (nappali- levelező) - tanévekben tanulmányaikat megkezdő hallgatók tudásszintjének megítélésére és összehasonlítására. Az eladás a jelen tanévben turizmus-vendéglátás szakra, nappali képzésre fölvett hallgatókkal elvégzett mérést ismerteti. Kitér az egyes területeken, mint algebra, geometria ... kapott átlageredményekre, azok értelmezésére. Ismerteti ezen eredmények és a későbbi matematika kurzusok (analízis, valószínűségszámítás , operációkutatás) során mutatkozó nehézségek közötti összefüggésekre. A kapott mérési adatokat egybeveti az elmúlt években levelező képzésre, más szakokra fölvett, illetve szakközépiskolába járó diákokközött végzett mérések eredményeivel. Elemzi a lehetséges okokat, a problémák megoldási lehetőségeit. Kulcsszavak: matematika, tudásszint, gazdasági szakirány, eredményesség

79

Dr. Szalay István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Egy tankönyvkészítés anatómiája Öt évnyi vajúdás után 2010 szeptemberében megjelent Szalay István: Matematika (tanító szakos hallgatók és tanítók számára írt) tankönyve. A tankönyv előkészületeinek fázisairól a 2006-2009 évi APÁCZAI NAPOK keretében rendszeresen előadások hangzottak el, kezdve a tanítók matematika oktatásának alapkérdéseivel folytatva az útkeresés kudarcaival és sikereivel, az oktatás "folytonos" és "szivacs" modelljeinek összevetésével és befejezve az "általános matematika" tárgy vizsgáinak tapasztalataival. Közben állandóan változott a hallgatók oktatási segédanyaggal való ellátása is: a 2005/2006 tanévben még az 1996- ban megjelent Brindza-Dr. Fülöp-Dr.Daragó-Járai- Dr.Kopasz- Náfrádi- Dr.Ádám-Dr. Vajda: Matematika (az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára) tankönyv 2004-ben megjelent bővített és átdolgozott kiadása alapján folytak az előadások, a 2006/2007 és 2007/2008 tanévekben az előadások írásos anyagát kapták a hallgatók, míg a 2008/2009 és 2009/2010 tanévekben a Bonifert Domonkos Alapítvány által kiadott kísérleti tankönyvből tanultak a hallgatók. Most az öt év áttekintő értékelése van soron. Kulcsszavak: kevesebbet, mélyebben, egyszerűbben, matematika, tantárgypedagógia Dr. Szilágyiné dr. Szinger Ibolya Eötvös József Főiskola Geometriai fogalmak az óvoda-iskola határán A kisgyermek irányított geometriai ismeretszerzési folyamata az óvodában, a nem irányított azonban már ezt megelőzően elkezdődik. A környezet tárgyainak formáját vizsgálva indul a geometriai objektumok ( a mértani test, a síkidomok stb. ) fogalmának kialakítása. Pierre és Dina van Hiele geometriai gondolkodásról szóló elmélete alapján az óvodáskorú gyermek az első - az alakzatok globális megismerése - szintnek megfelelően tevékenykedik, gondolkodik. Ezen a szinten a gyerek a geometriai alakzatokat, mint egységes egészet fogja fel. Nem képes elkülöníteni az alakzatok részeit (alkotóelemeit). Könnyen felismeri a különböző alakzatokat a formájuk alapján, megtanulja az alakzatok nevét (négyzet, téglalap, háromszög, kör, gömb, kocka, stb.), melyeket biztonsággal használ. Nem tudja azonban összehasonlítani a különböző alakzatokat. Az előadásban különböző óvodai foglalkoztató füzetekben fellelhető geometriai problémákat vizsgálunk Van Hiele nézeteit szem előtt tartva, továbbá azt, hogy a kitűzött feladatok megfelelőek-e az adott korosztály értelmi szintjének, tényleges cselekvésekből, tapasztalatszerzésekből indulnak-e ki? Kulcsszavak: geometriai fogalmak, óvoda, van Hiele szintek

80

Krisztin Német István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A matematika műveltségi terület geometria tárgyának oktatásáról – 2. rész Az SZTE JYGPK tanító Matematika VMT hálótervének második Geometria kurzusáról (Geometriai függvények - transzformációk, mértékek) számolunk be. Célunk volt a fogalmak minél több irányból való megismertetése, a sík- és térgeometria egyidejű tárgyalása. A tananyagot nem a tanárszakos tematika "tömörítésével" állítottuk össze, dolgoztuk fel, hanem tanító szakosoknak való, szemléletesebb megközelítéssel. Előzményként a közoktatásbeli ismeretekre, és az első két félév Matematika előadására támaszkodtunk. A tananyag elméleti részét elektronikus formában megkapták a hallgatók. Az órákon az adott elméleti részt különböző típusú (papír, más fizikai, számítógépes) modellek segítségével értelmeztük, és szerkesztési, számolási, mérési, bizonyítási feladatok megoldására alkalmaztuk. Az ellenőrzés kötelező és szorgalmi házi feladatokkal, és szóbeli feleltetéssel történt. Az első tapasztalatok most is bíztatók, pozitívak a visszajelzések. Az első kurzushoz képest jóval nagyobb súllyal szerepelt az elmélet, ami több hallgatónak jelentős nehézséget okozott; ez a feleleteknél is megmutatkozott. Főleg a "mozgás" matematikai leírása jelentett problémát. Kulcsszavak: VMT, geometria, transzformációk, mértékek, szemléltetés Petz Tiborné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az elsőéves tanító szakos hallgatók matematika ismeretei A magyarországi 2010. májusi matematika érettségi elszomorító eredménnyel zárult (2,91 lett az országos átlag középszinten). Ez az eredmény azt mutatja, hogy a matematika okozza továbbra is a legnagyobb nehézséget az érettségiző diákok számára. Ebből kiindulva, a tanító szakra jelentkezett, első éves hallgatók matematikai ismereteit kívánom felmérni egy általam összeállított teszt segítségével. A teszt a gyakorlatorientáltság jegyében az élethez kötődő, valamint matematikai fogalmakkal megadott, standard példákból áll. A kérdések, amikre választ keresek: mekkora százalékban oldják meg a feladatokat a tanítók. Hiszen a hallgatók matematikai hozzáértése nagyon fontos a következő generációk számára. Továbbá vizsgálom, hogy mekkora a különbség a hagyományos matematika feladatot és a szövegesen megfogalmazott, más tudományterületet is érintő feladatot megoldók számában, mert a mai felgyorsult világban a matematikai életszerűség különösen fontos szerepet játszik a munkaerő piacon. Elemzem azt is, hogy vajon az érettségi jegyét befolyásolja-e, hogy a hallgató gimnáziumból, vagy szakközépiskolából érkezett. Hiszen az érettségi eredmények azt mutatják, hogy a szakközépiskolások zömében csak azokat a feladatokat tudják megoldani, amelyekhez az általános iskolában szerzett ismeretek elegendőek. Kulcsszavak: érettségi, matematika, gyakorlatorientált, felmérés, hallgató

81

Pintér Klára Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A tanító hallgatók probléma megoldási képességének fejlesztése A probléma megoldási képesség olyan, a hétköznapokban is nélkülözhetetlen képesség, amelynek egyik fő fejlesztési lehetősége az iskolai oktatásban a matematika órán adódik. A probléma megoldás fejlesztését nem lehet csak a tehetséggondozásban gyakorolni, minden tanulónak, már alsó tagozaton is fontos, hogy részesüljön belőle. Ezért vizsgáljuk a tanító hallgatók probléma megoldási képességét, majd ennek fejlesztési lehetőségeivel foglalkozunk. A probléma megoldás folyamatát leíró modellek közül a Pólya-féle négylépéses modellt választottuk, a probléma megoldás méréséhez a feladatokat a Pólyaféle lépéseknek megfelelően állítottuk össze. A szöveg megértése, az összefüggések megtalálásának módja, a feladat ellenőrzése mellett vizsgáltuk a kérdésfeltevés, a több megoldás keresésének képességét is, amelyek a pedagógusok számára nélkülözhetetlenek, viszont a felmérések szerint ezekben tapasztalható a legnagyobb hiányosság. A felmérés megmutatja a probléma megoldás folyamatának azokat az elemeit, amelyeket a leghangsúlyosabban kell fejleszteni. Kulcsszavak: matematika, probléma megoldás, modell, Pólya György, fejlesztés Svraka Tamásné Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Számolástól való félelem és a hátrányos helyzet kapcsolata, a matematika terápia sikerei és buktatói Az alacsonyabb társadalmi helyzetű gyermekek iskoláztatási esélyei rosszabbak, mint azt az értelmi képességeik alapján várhatnánk. A háttérben több tényezőt találtak. A tanuló oldaláról a nyelvi hátrány, az iskolához való hozzáállás, és a tanulás eltérő motivációja, az eltérő tárgyi, személyi és oktatás-módszertani feltételek járulnak hozzá a tanulók közti esélyegyenlőséghez. (N. Kollár Katalin, Szabó Éva, 2004) Bármilyen tanulást akadályozó tényező -legyen az tanulási zavar, vagy csak a szociális hátrányból adódó tantárgyi lemaradás - szorongást okozhat a tanórákon; kiváltképp a matematikaórán. Az előző kutatásomban ezeket az állításokat igyekeztem igazolni felméréseimmel, és erre alapozva szeretném feltárni az arithmophobia (számolástól való kóros félelem) és a hátrányos helyzet kapcsolatát feladatmegoldás közbeni megfigyeléssel, dokumentumok elemzésével. Mark Ashcraft kutatási eredményei adtak alapot az én hipotéziseimhez: - A hátrányos helyzetű fiatalok általában szorongóbbak a feladatmegoldás területén is. - Az adaptívabb intézmény hátrányos helyzetű fiataljai kevésbé szorongóak. - Ezek a fiatalok kevesebb hibát ejtenek a matematika felmérésben. Feltevéseim beigazolódtak. Ennek "orvoslására" dolgoztam ki egy szoció emocionális matematika terápiát, amely egy éves kipróbálási szakaszának sikerei és buktatói tanácsul szolgálnak a kutatásom eredményes folytatásához. Kulcsszavak: arithmophobia, matematika, szorongás, adaptivitás, terápia

82

11. ÉLŐVILÁG, HATÁROK NÉLKÜL... Balogh Lajos, dr. Savaria Múzeum, Természettudományi Tár A szombathelyi Savaria Múzeum herbáriuma, különös tekintettel történeti értékű gyűjteményeire A Savaria Múzeum növénygyűjteménye 82.000 tételével Magyarország egyik legjelentősebb térségi herbáriuma, száras növények terén második hazánkban. 2000 óta az Index Herbariorum is nyilvántartja (SAMU). Az előd, Vasvármegyei Múzeum természetrajzi tárát Chernel István (1865-1922) ornitológus alapította 1908-ban. Ebben az évben került ide Waisbecker Antal (1835-1916) két és félezer lapos, Kőszeg környéki anyaga, amelynek kriptogám része Piers Vilmostól származik. A herbárium a XX. század során az alábbi személyektől származó anyagokkal gyarapodott: Szenczy Imre (1798-1860), Freh Alfonz (1832-1918), Piers Vilmos (1838-1920), Gáyer Gyula (1883-1932), Visnya Aladár (1878-1959). Ezek az ún. történeti gyűjtemények napjainkig külön (collectio separata) vannak kezelve. A XX. század második felében elsősorban Horváth Ernő (19291990), Jeanplong József (1919-2006) és Kiss Tamás, az utóbbi két évtizedben pedig Balogh Lajos, kisebb részben Kulcsár László és Mesterházy Attila gyűjtései gyarapították a herbáriumot, amely 2000-ben Csapody István, 2009-ben pedig Czimber Gyula nagyobb gyűjteményeivel is gazdagodott. Ezekhez járul még a Horváth Ernő paleobotanikus munkásságának köszönhető, több mint 20.000 tételnyi, főleg pliocén korú ősnövénygyűjtemény. A komoly tudománytörténeti jelentőséggel is bíró herbárium legnagyobb értéke, hogy az irodalmi források mellett a nyugat-magyarországi térség növénytani kutatásának nélkülözhetetlen alapjául szolgál. Kulcsszavak: recens és ősnövénygyűjtemény, történeti herbáriumok, Savaria Múzeum Barla Ferenc Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Biomatematikai módszerek a botanikai kutatásokban A biomatematika biológiai, élettudományi folyamatok matematikai leírásával foglalkozik. Interdiszciplináris tudomány. Egy biológiai folyamat élettelen és élő környezetben zajlik. Ezen folyamat leírásához el kell döntenünk, hogy mely környezeti tényezők hatását akarjuk figyelembe venni. Kívánatos lenne az összes hatás figyelembe vétele, de lehetséges, hogy ez az analízist a kezelhetetlenségig bonyolítaná. Ezen kívül előforduhat, hogy a vizsgálni kívánt folyamatba némely tényezők szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. A kutató feladata eldönteni, hogy egy konkrét folyamat vizsgálata során mely tényezőket vegye figyelembe. A vizsgált folyamat leírását, mint célját reprezentáló úgynevezett célváltozók számát nem csökkenthetjük. A biomatematika elméleti alapfogalmainak áttekintése után, néhány konkrét példán keresztül áttekintjük, hogy a botanikai kutatások során, miként alkalmazhatók a biomatematika leírási módszerei, és milyen következtetések vonhatók le egy-egy adott biológiai folyamat matematikai leírásából. Kulcsszavak: biológia, matematika, biomatematika, célváltozók, interdiszciplináris 83

Dr. Cseh Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A naptevékenység veszélyei A Nap a minden élet alapja. Az életünk alapkérdésének megválaszolásához a tudomány mai álláspontja szerint az egyik kulcskérdés a Nap mechanizmusainak teljesebb megismerése. A jelenlegi ismereteken túl naptevékenységnek jóval jelentősebb hatása van a világunkra. A Nap felszínén közel 11 éves periodicitással megjelenő napfoltok indikátorként viselkednek a Nap belsejében változó mágneses viszonyokról, egyúttal a napviharokról tanúskodnak. A napviharok a bolygóközi térbe kilövellt nagy energiájú anyaghalmazon valamint elektromágneses sugárzáson keresztül közvetlen kapcsolatba hozhatók földi jelenségekkel és hatásokkal. Mindezekhez Földünkön az utóbbi időben bekövetkezett technológiai fejlődés következményeként jelentősen nagyobb érzékenységgel viszonyulunk. Az elmúlt évtized viszonylag relatív nyugalma után 20122013 -ban a napciklus maximumára számíthatunk. A Földet ért hatások a megváltozott éghajlati rendszerben (felmelegedés) játszódnak le, így a civilizáció állapotára ez az eddigiek során megfigyelt veszélyeknél nagyobb mértékű lehet. Az előadás a naptevékenység változásait, hatásait mérési adatokkal mutatja be, egyúttal jelezve azokat a földi folyamatokat, amelyekre egy intenzívebb naptevékenység veszélyforrásként kezelendő. Kulcsszavak: napciklus, napfoltok, napvihar, napállandó, sarki fény Farkas Ágnes1, Nagy Tóth Erika2, Kósa Géza3 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK 2 Nyugat-magyarországi Egyetem 3 MTA ÖBKI Vácrátóti Botanikus Kert 1

Madárbirs (cotoneaster) fajok nektáriumszerkezete* A madárbirsek (Cotoneaster) kiváló méhlegelőt nyújtanak a május-júniusi időszakban. Az egyes taxonok különböző mértékű nektárszekréciójának hátterében a nektármirigy szerkezeti eltérései állhatnak, ezért a nektárium külső és belső alaktanának tanulmányozása méhészeti szempontból jelentős. 2007 májusában 13 Cotoneaster faj virágait gyűjtöttük be a Vácrátóti Botanikus Kertben. A hosszmetszetekről mikrofotókat készítettünk, majd lemértük a nektárium területét és vastagságát. A Cotoneaster fajok automorf nektáriuma a tölcsér alakú receptákulumot béleli a magház és a porzószálak eredése között. A tanulmányozott madárbirsek közül a C. laxiflorus mirigye volt a legkisebb területű és egyúttal legvékonyabb. A nagy és vastag nektáriumú fajok közül a C. conspicuus és a C. monopyrenus emelhető ki. A nektáriumsztómák az epidermiszsejtekkel egy szintben helyezkednek el. Egyes fajok nektármirigyében kalcium-oxalát rozetta kristályok láthatóak. Korábbi tapasztalatok arra utalnak, hogy a nagyobb és vastagabb nektáriumú taxonok több nektárt választanak ki, mint a kisméretű és vékony miriggyel rendelkezők. A fenti összefüggés alapján a méhészek figyelmébe a nagy nektáriumú fajok ajánlhatók, mivel ezektől várható a legjobb méhvonzás. Utak mentén, parkokba és gyermekek által látogatott intézményekbe célszerű a kisebb miriggyel rendelkező fajokat ültetni, a túlzott méhsűrűség elkerülése érdekében. Kulcsszavak: Cotoneaster, madárbirs, méh, nektárium, sztóma *A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Unió Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TÁMOP 4.2.1/b pályázat keretében.

84

Dr. Halbritter András Albert Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Talajtani vizsgálatok borostyánkő (Bernstein) környékén A szerpentin-talajok talajképző kőzete a nagy magnézium-tartalmú, földköpeny eredetű, metamorf szerpentinit. E kőzet sajátos kémiai viszonyai okozzák a szerpentin-talajok elemösszetételi jellegzetességeit. E talajokon edafikus (jelentős részben a talajadottságok, és nem a klíma által meghatározott) növénytársulások alakulnak ki, gyakran sok bennszülött fajjal. E talajok (többnyire rendzinák) jellegzetessége a kőzethatás, az alacsony Ca:Mg-arány, a makroelemek ( N, P, K) hiánya, a sokszor nagy nehézfém-koncentrációk. E tényezők erőteljes stresszhatást okoznak, mely meghatározza, hogy ott mely növényfajok versenyképesek (pl. az erdei fenyő, a kocsánytalan tölgy) illetve melyek szorulnak ki (pl. a bükk). Alapvető tehát annak igazolása, hogy e talajkémiai stressztényezők valóban fennállnak a borostyánkői mintaterületeken. Másrészt a növényzet is hat a talajképző tényezőkre, és magára a talajra is. Fontos tehát a mintaterületek (a nem szerpentintalajú kontroll területeket is ideértve) jellemző növénytársulásai alatt lévő talajok összehasonlító vizsgálata, mely kiterjed az alapvető talajtani jellemzőkre (szelvényleírás, pH, kötöttség), illetve elemtartalmak (N, P, K, Ca, Mg, mikroelemek, toxikus nehézfémek). Kulcsszavak: szerpentinit, edafikus stressz, talajtan, rendzina, Bernstein Dr. Jámbor Balázs Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A magyarság genetikája Az utóbbi időben ismét megnőtt a magyarság etnogenezisével kapcsolatban az érdeklődés. Ezt fokozzák a humán-genetika legújabb kutatási eredményei is. Az előadás igyekszik bemutatni az archeogenetika legújabb eredményeit, lehetőségeit és korlátait. Az új eredményeknek köszönhetően van esély arra, hogy megnyugtatóbb, egyöntetűbb lesz őstörténetünk és nemzetté válásunk megítélése. A hazai társadalomban és tömegtájékoztatásban, de még a tudós társadalom egy részében is- Bálint Csanád szerinttúlzott várakozás él a genetika várható történeti eredményességével kapcsolatban. Valóban konkrét, mérhető adatok vannak, de ezek száma még nem elegendő a megnyugtató értékeléshez. Más területen pontosabb adatokra lenne szükség a népesség térbeli és időbeli mozgásáról. Minden bizonnyal a genetika eredményei serkentően hatnak a társtudományokra. Végül ne feledkezzünk el, hogy tanítóképzőben vagyunk. A jövő tanítói legyenek büszkék régmúlt őseinkre. Érdeklődjenek, hogy kik vagyunk, honnét jöttünk? A nemzeti öntudatot, tartást így tudják átplántálni tanítványainkba. Az előadás kitér a több éve, magas látogatottság mellett oktatott tárgy oktatási tapasztalataira is. Kulcsszavak: genetika, magyarság, archeogenetika, etnogenezis

85

Dr. Szabó Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Botanikai tanulmányúton az Isztrián A NYME-AK Botanikai Kutatócsoportja 2010. augusztusában botanikai tanulmányúton vett részt a TAMOP 4.2.1.b pályázat (NYME-TTMK) támogatásával az Isztriai-félszigeten. A félszigeten a fiatal, takaróredős gyűrthegység, a Dinaridák külső övezete húzódik. Az útvonal Győr Rédics, Zágráb, Rijeka, Veprinac, Pazin, Funtana, Svetvincenat, Barban, Labin, Nedescina, Opatija, Rijeka, Győr volt. Geológiai értelemben érintettük mindhárom Isztriát, az úgynevezett Fehér-, Szürke- és Vörös-Isztriát is. Az út során több isztriai növényközösséget bejártunk és azokat a helyszínen tanulmányozhattuk is. Veprinac szálerdei a fedett karszt ritka foltjait jelentik (Pinus nigra, Fagus sylvatica, Ostrya carpinifolia), a Sibljak-formációk lombhullató bozótosok, alacsony cserjések (Pistacia terebinthus, P. lentiscus, Acer campestre, Ostrya carpinifolia). A frigana sziklagyepjeivel Pazin környékén találkoztunk (Satureja, Thymus, Euphorbia). A macchia formáció több típusát is tanulmányozhattuk (Paliurus spina-christi, Ruscus aculeatus, Viburnum tinus, Juniperus oxycedrus, Smilax aspera, Pistacia terebinthus) a szigetektől a partoktól távolabbi zónákig bezárólag. Kulcsszavak: Isztria, karszt, Sibljak, macchia, frigana Farkas Péter Társasház Bt. A szerpentinit A szerpentinit (metamorf peridotit) egyfajta jellegztes kőzetsorban (agyagpala, bazalt, dolerit, gabbró, radiolarit) bukkanik elő, amit ma mint kőzeteggyüttest ofiolitnak hívunk. Leginkább óceánok szegélyén lévő szubdulciós zónában keletkezik. Nálunk csak foltokban található így pl. Kőszeg környékén vagy a közelben lévő Borostyánkői tektonikai ablakban bukkan a felszínre (Bernstein). Az ofiolitot vagyis más néven kígyókő kifejezés nem régi keltezésű, melyet egy francia, Brogniart használta még 1827-ben. A metamorfizált peridoit olivindús ultrabázit - mint kőzetben az olivin már enyhe metamorf hatásra is igen könnyen szerpentinesedik, majd ezt követően kialakul maga a szerpentin kőzet. Az agyagásványok szerpentin-csoport ásványainak sűrűségi értékei 2,5-2,6 színe leginkább zöld, de fekete vagy szürke is lehet, zsíros tapintású puha, igen finomszemcsés kőzet. Az agyagásványokon belűl a szerpentinásványok csoportja: Szerpentinit ásványok csoportjában zárójelesen azon elemeket találjuk, amelyek leginkább jellemzik az ásványt. Az egyes tagokat a szerkezeti külömbségek szerint határozhatjük meg. Ennek megfelelően külömböztetünk meg: amezit (Mg, Fe, Al); antigorit (Mg, Si); berthierin (= kaolin-chamosit (Fe); cronstenditit (Fe); garnierit (=nepouit)(Ni); greenalit (Fe); grovesit (Mg, Mn, Al); kellyit (Mn, Mg, Al); krizotil (Mg, Si) melynek szálas változata az azbeszt; valamint a lizardit (mg, Si) Kulcsszavak: szerpentin, kígyókő, Borostyánkő, Bernstein, szerpentinesedés

86

Kollerné Dani Magdolna Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Összehasonlító levélepidermisz vizsgálatok a Festuca pratensis agg. közép-európai populációin A csenkesz (Festuca L.) nemzetség Bovinae Fries szekciójába tartozó széles levelű taxonok közül a Festuca pratensis fajcsoport közép-európai populációi nem csak a spontán flóra alkotói, hanem fontos nemesítési alapanyagok is. A fajcsoport populációi rendszertani szempontból két mikrotaxonra különül , így a Festuca pratensis subsp. pratensis és a Festuca pratensis subsp. apennina taxonokra. Jelen vizsgálataink a Festuca pratensis mikrotaxonok populációinak levélepidermisz sajátosságainak a feltárására, összehasonlítására irányulnak. Vizsgálatainkhoz Közép-Európa és a Kárpát-medence természetes flórájából begyűjtött populációk egyedeinek zászlós leveléből epidermisz nyúzatokat és pásztázó elektronmikroszkópos fotókat készítettünk. A nyúzatokat és fotókat az epidermisz hosszú és rövidsejtjeinek alakja, nagysága, a radiális sejtfal egyenes vagy hullámos jellege, a kovasejtek alakja és száma, a sztómakomplexek mérete és száma, a tüskeszőrök epidermális gyakorisága és nagysága alapján értékeltük. Eredményként megállapítható, hogy a vizsgált populációk bőrszövetének felépítésében számottevő különbség főleg a színi epidermisz szőrözöttsége tekintetében mutatkozik, a Festuca prstensis subsp. apennina mikrotaxonhoz tartozó populációik tüskeszőrei hosszabbak és számuk is egyértelműen meghaladja a Festuca pratensis subsp. pratensis alaptaxonhoz tartozó populációk szőrözöttségét. Kulcsszavak: Festuca pratensis, apennia, epidermisz, csenkesz Molnár Zsolt Czuczor Gergely Bencés Gimnázium A nehézfémion akkumulációja a növényzetben A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege, mely a sérülékenysége miatt rendkívül veszélyeztetett. Talaj romlásáról -degradációjáról- akkor beszélünk, ha ez a termékenység csökken. A degradációs lehetőségek közül a talajszennyeződéssel, ezen belül is a magas nehézfémion koncentrációval kapcsolatos problémakört járom körül előadásomban. Kémiai értelemben "nehézfémek" alatt azokat a fémeket értjük, melyek elemi állapotban 5g/cm3-nél nagyobb sűrűségűek, a rendszámuk pedig 20-nál nagyobb. Az antropogén hatásoknak köszönhetően kerülnek általában ezek az anyagok a talajba, felszíni vizekbe. A legtöbb problémát hazánkban az ólom, kadmium, higany, réz, króm, nikkel, cink ion okozza. Vannak azonban olyan kőzetek is, melyek a természetes mállási folyamataik során szintén fel tudnak dúsulni ilyen ionokban, s ezáltal a rajtuk kialakuló talaj is. (pl.:szerpentin ásvány króm, nikkel, mangán ionokban gazdag) Bizonyos növények képesek szelektíven ezeket az ionokat meglepően nagy arányban felvenni, akár elérheti, sőt meg is haladhatja ez az érték az 1000mg/kg szárazanyag koncentrációt némely szerveikben, (hiperakkumulens növény) így a talaj fitomremediációja is lehetővé válik ezek termesztésével. Kulcsszavak: nehézfém, nikkel, akkumuláció, szerpentin, fitoremediáció,

87

Patocskai Mária Eötvös József Főiskola Hazánk és egy település részleges karbon-lábnyom összehasonlítása A jelen kor gazdasági haladásának árnyoldalaként számos egész bolygóra kiterjedő válság jelentkezett. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a környezet állapotának erőteljes romlása.A gazdasági növekedést fenntartó túlzott anyag-és energiahasználatra épülő életvitel nagy valószínűséggel kihat a levegő paramétereinek változásán keresztül az éghajlat kedvezőtlen alakulására. Ahhoz, hogy fenntarthatóbb környzezeti feltételeket teremthessünk szükségessé vált a fenntarthatóság mérésének kidolgozása: elvont, mérhetetlen tevékenységek átváltása mérhető paraméterekre. Ezek vizsgálatára elfogadott és kidolgozott módszer a széndioxid(karbon)-lábnyom számítása: az antropogén tevékenységek során a levegőbe kibocsátott gázokat széndioxidra egyenértékűsíti. A tanulmány célja, hogy a szerző karbonlábnyom számításaira alapozva meghatározza és összahasonlítja hazánk és egy dél-alföldi település (falu) lakosságának környezetterhelésének mértékét. A számítás az emberi életvitel főbb energiafogyasztó tevékenységein alapszik. Az eredményekből kiderül, hogy a hazai átlaghoz viszonyítva a környezet szempontjából fenntarthatóbb-e a falun élők életvitele. Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, anyag- és energiahasználat, fenntarthatóság indikátorai, karbon-lábnyom Szabó Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szerpentinflóra a Bernstein-Kienbergen Az ausztriai Bernstein határában lévő Kienberg területén 104 növényfajt felvételeztünk. Hét ökológiai értékszám és a szociális magatartástípusok (Borhidi, 1993) alapján vizsgáltuk meg a Kienberg flórájának növényfajait. A hőklíma (TB) alapján a fajok 49,53 %-a a montán lomblevelű mezofil erdők növénye. A szubmontán lomblevelű erdőkkel együttvéve a fajok 79,4 százaléka a TB 5-6 indikátor értékekkel jellemezhető. A relatív talajnedvesség indikátor értékek (WB) alapján megállapítható, hogy a vizsgált terület fajainak 38,35 százaléka a száraz - félszáraz termőhelyekhez alkalmazkodott. Talajreakció szempontjából (RB) a fajok 38,36 százaléka a neutrális talajok, indifferens növényeiből került ki. A nitrogén-igény alapján (NB) a Kienberg flórájának több mint 40 %-a a tápanyag szegény élőhelyekhez alkalmazkodott. A relatív fényigény alapján (LB) a fajok egynegyede (25,27%) árnyék - félárnyék növény. A szélsőséges klímahatások eltűrésére vonatkozó (CB) értékszámok alapján a Kienbergen a fajok döntő többsége (76,44%) súlypontosan KözépEurópában, Közép-Európától keletre és nyugatra kiterjedve fordul elő. A sótűrés (SB) szempontjából a Kienberg flórája nagyon homogén. A fajok 98,14 százaléka sókerülő faj. Kulcsszavak: szerpentinflóra, növényfajok, ökológiai indikátor értékek, szociális magatartás típusok

88

12. AKTIVITÁS ÉS ÉLETMINŐSÉG Dr. Ozsváth Károly Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Motorikus teljesítmények elemzése klaszteranalízissel A klaszteranalízis rendkívül hatékony, csoportok képzésére szolgáló többváltozós statisztikai eljárás. Az analízis a csoportosítást mindenképpen elvégzi, de ez még nem jelenti azt, hogy a csoportok között ténylegesen szignifikáns különbségek találhatók. A módszer nem hipotézisvizsgálati eljárás, hanem egy adatelemzési koncepció - ennek megfelelően nincs nullhipotézis, nincs szignifikancia vizsgálat. Az analízis osztályozási, osztályba sorolási, csoportba sorolási technika. ("Cluster"= csoport, csoportosul/összegyűlik, csomó, fürt, nyaláb.) A klaszteranalízis a vizsgált mintát részhalmazokba vonja össze. Az eljárás a változók vagy a vizsgálati személyek hierarchiáját mutatja meg a kiválasztott algoritmus szerint, az eredeti adatok összessége, együttes figyelembe vétele alapján. A klaszterezés eredményeire alapozott diszkriminanciaanalízis a "nehezebben emészthető" dendrogramok eredményeit közérthetővé teheti. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző algoritmusok motorikus teszteknél milyen jellegű csoportosítást hajtanak végre. A felmérést TF hallgatókon (N=155, férfi n=127, nő n=128) végeztük, az Eurofit tesztrendszer 9 motorikus elemét vizsgáltuk. A klaszteranalízisek közül a "Complete Linkage" algoritmus egyértelműen az összteljesítmény alapján csoportosít. Az eljárás alkalmazása nagyobb elemszámú vizsgálatoknál mindenképpen javasolható. Kulcsszavak: klaszteranalízis, motorikus tesztek, TF hallgatók, összteljesítmény, sumscore értékek Huszka Péter Széchenyi István Egyetem Növekvő ásványvízfogyasztás avagy a hazai lakosság ásványvíz-fogyasztói magatartásának változása A feldolgozott termékek és az ülő munkák számának a növekedése, emellett az emberek fizikai igénybevételének csökkenése együttesen jelentős hatással van az emberek életmódjára. Az életmód megváltozásának a modern társadalmakban következetesen a táplálkozási szokások megváltozásával együtt kellene járnia. Hazánkban általánosan a szomjúság oltására az 1990-es évekig a csapvíz és a szódavíz fogyasztása volt tradicionális, ám ma már az ásványvízfogyasztás dominál. Egyre többen úgy vélik, hogy szomjunk oltására az üdítő hatású, természetes, tiszta és egészséges, ásványi anyagokat is tartalmazó ásványvíz megfelelő alternatíva. Az ásványvízfogyasztás növekedése táplálkozástudományi szempontból is kedvező, mivel az általában kedvezőtlenebb megítélésű termékek helyettesítői lehetnek. A fogyasztók számának emelkedésével a fogyasztás gyakorisága is erőteljesen növekedett. Az ásványvíz mára Magyarországon az egyik leggyakrabban fogyasztott élelmiszer lett. A fogyasztás szezonális jellege is mérséklődött, az ásványvíz "mindennapi" fogyasztási cikké vált. Vajon mi várható a következő években és milyen hatással volt a válság az ásványvízfogyasztásra régonkban? Kulcsszavak: egészségtudatosság, fogyasztási gyakoriság, ízesített ásványvíz, kedveltség 89

Dr. Ihász Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Kardiovaszkuláris jellemzők változása különböző életkorú férfiak és nők esetében Előzmények: Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők aránya igen magas a magyar populációban. Módszerek: Kardiovaszkuláris jellemzőket mértünk nyugalmi helyzetben (pulzust, szisztolés, diasztolés vérnyomást (Hgmm) jobb-és balkaron, a program artéria rugalmasság minősítést végzett (ASI), CardioVision2000 típusú oscillometrikus vérnyomásmérő segítségével. Eredmények: A vizsgált férfiakat és nőket életkor szerint tíz éves bontásban vizsgáltuk (1F) (45,65+2,23), (2F) (55,18+2,48), (3F) (74,41+2,65). Enyhén emelkedett (1F) (142,56+16,06), (2F) (143,57+14,81), (3F) 147,56+18,42) szisztolés nyomásról beszélhetünk, míg a diasztolés nyomás átlagai nem haladják meg 80 Hgmm-t, egyik nem tekintetében sem. Az artériák rugalmasságát minősítő szám (ASI) tekintetében a korcsoportok közötti átlagok különbsége jelentős (1F) (64,30+21,53), (2F) (74,82+29,66), (3F) (92,70+35,66) az egyes csoport kivételével érintett személyekről beszélhetünk. Következtetések: A szív-érrendszeri rizikófaktorok halmozottan jelen vannak a vizsgált mintában. Nemcsak jelen vannak, de az artéria rugalmassága szempontjából (ASI) érintettségről árulkodnak. Ez az érintettség már 40 év fölött megjelenik, mind a két nem estében. Kulcsszavak: szív-érrendszeri rizikófaktorok, kardiovaszkuláris kockázat. Konczos Csaba, Dr. Ozsváth Károly, Dr. Ihász Ferenc, Dr. Szakály Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A testmozgás jelentősége az egészségmegőrzésben Bevezetés. Az életminőség javítása a modern társadalmakban központi célkitűzés. De ha Magyarország lakosságának egészségi állapotát nézzük ellentmondásos a kép (Ádány, 2003, Kopp és Kovács, 2006). Mivel a fizikai aktivitás az egyik legjelentősebb preventív erővel bíró egészségmagatartási tényező, és a testmozgás hiánya becslések szerint 1,9 millió halálesethez vezet évente a világban (WHO, 2002, 2003), ezért a tantervük szerint megkülönböztetett – fizikai aktivitásuk mennyisége alapján különböző - rekreáció és nem rekreáció szakos csoportokat vizsgál a tanulmány. Anyag és módszer. A minta nappali tagozatos egyetemi hallgatók csoportja (n=181). A keresztmetszeti kép jellemzi a tápláltsági állapotukat, néhány élettani mutatójukat és a követéses vizsgálat bemutatja az aerob kapacitásukban és a gyalogló teljesítményükben történt változásokat. Eredmények. A nem rekreációs csoportok a férfiaknál a belső zsírosodásban magasabb, a nőknél az izomszázalék mértékében kevesebb értékeket mutattak a rekreációs társaiknál. Ezeknél a csoportoknál az első és az utolsó mérés eredményei alapján - mind a férfiaknál, mind a nőknél - egyértelműen romlottak a vizsgált mutatók, a rekreációs csoportoknál kisebb mértékű romlás, illetve bizonyos mutatóknál stagnálás volt tapasztalható. Következtetések. A nők esetében azoknak a hallgatóknak, akiknek alacsonyabb az izomszázalékuk, illetve a férfiak esetében, akiknek a zsigeri zsírjuk értéke nagyobb, mind teljesítményükben, mind pedig az élettani mutatójukban is elmaradnak társaiktól. Kulcsszavak: rekreáció szakos, nem rekreáció szakos, testösszetétel, élettani mutatók 90

Kovács Bernadett Jézus Szíve Pszichológiai Központ The research of protective role of the religious belief with regard to burning out Bernadett Kovács, Beáta Nagy The research of protective role of the religious belief with regard to burning out The aim of the study was to explore the connection between religious belief and burnout in a sample of hospital nurses in Hungary. We managed to get to our conclusion using two questionnaires. The Post-Critical Belief Scale (PCBS), and the Maslach Burnout Inventory (MBI). The people under audit were nurses who have been working beside sick-bed for at least 5 years, altogether 350 people. Results showed no significant connection between burnout and either age or with the number of years spent at work. On the other hand, data from all the three measures of religiosity provided evidence for significant linear negative relationship between religiosity and burnout. To our surprise, statistical surveys show that the rate of burnout was not directly proportional to the number of years spent at work. After that we examined the effect of the factor of religious attitude on burnout. However, it cannot be described with one number, it is intangible, therefore we did our survey based on three aspects. These aspects were the following: the extent of selfestimated piety, going to church, and the Post-Critical Belief Scale. The measured values based on these aspects show linear connection, reciprocal ratio with the burnout. Consequently, religious belief has a crucial role in the avoidance of burnout. Kulcsszavak: religious belief, monk, supporting profession, burnout, spirituality Kovács T. László Eötvös József Főiskola Szülők és a testnevelés A tapasztalatok és a területen végzett kutatások azt mutatják, az iskola és a szülők közötti kapcsolat nem minden esettben mondható ideálisnak. Ezeknek az okai zömmel ismertek. Véleményünk szerint hatékonyabban tudunk javítani az állapoton, ha egyes kérdésekben jobban megismerjük a szülők véleményét, hozzáállását a testneveléshez és a sporthoz. Ezért megkérdeztük kérdőív segítségével Baja város 3-12 éves gyermekeinek a szüleit, hogy hasonló korukban milyen sportolási szokásokkal bírtak, a mai napig végeznek-e rendszeresen sportmozgást. Érdeklődtünk a közös családi programokról, mennyire ismerik az iskola nyújtotta lehetőségeket, a gyerekek rendszeres sportolási szokásaira és hogy szívesen látnák-e gyermekeiket évente legalább egyszer valamilyen sportbemutatón szerepelni. A kérdőívek tartalmaztak nyíltvégű és zárt kérdéseket. A válaszokat kódoltuk, átlagot és százalékot számoltunk. Az eredmények nem megnyugtatóak. A szülők kétharmada iskolás korában végzett valamilyen mozgást, gyermekeiknek több mint fele nem. Kevés családban van rendszeresen szervezett szabadidős program. A szülők harmada nem ismeri kellőképpen az iskola nyújtotta lehetőségeket, feleslegesnek tartja, hogy szerepeljen gyermeke ünnepélyeken. Úgy gondoljuk, az ifjúság mentális és fizikai állapotának javítása érdekében a szülőknek a bevonása a testnevelés területén is elengedhetetlen. Kulcsszavak: család, iskola, egészség, együttműködés, érdeklődés

91

Takács Bence Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Ifjúságkép Európa egyik legkevesebbet sportoló, fizikailag aktív életet élő nemzete vagyunk. A fiatalok heti szinten már több mint 300 percet töltenek a számítógép, vagy a televízió képernyője előtt. A televízió és az internet megjelenésével hátrányunk és lemaradásunk csak fokozódott, különösen a fiatalok körében. Az ülő életmód elterjedésének szignifikáns különbsége mutatható ki az Ifjúságkutatás 2000, és 2008-as másodelemzésével. Célcsoportom tagjain, a magyarországi 15-18 éveseken keresztül mutatom be az ifjúság megváltozott hasznos időtöltését, értékpreferenciális eltérését és szociális státuszát. Az elemzésből kitűnik ugyanakkor a szülői nyomkövetés és felelősség is. Célom, a televízió és az internet korában szocializálódott 5-18 évesek valós szabadidős tevékenységének bemutatása, az egészséghez és egészségről alkotott nézeteinek önbevallásán keresztül a XXI. század legfontosabb kihívására való rámutatás és ajánlás megfogalmazása. Ezek pontos felismerése és gondozása a tanári pálya újabb kihívása. Kulcsszavak: szabadidő, televízió, fizikai aktivitás, egészség, értékpreferencia

92