Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
XV. Apáczai-napok 2011 Tudományos Konferencia
A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON „... a tudománynak gyarapodása...ékesíti és világosítja meg az országokat” (Apáczai Csere János supplicatiója Barcsai Ákoshoz)
ABSZTRAKTFÜZET
Győr, 2011 október 28.
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
1. Az emberi erőforrás menedzsment és tanácsadás új kihívásai Dr. habil. Vass Csaba Dunaújvárosi Főiskola Az emberi erőforrás menedzsment új kihívásai és a makrotársadalmak humánvagyona A magyar államhatáron belül nemcsak több társadalom (makroglobális, mikroglobális, modern) és közösség él, hanem ezek egymástól jelentősen különböző humánvagyonnal rendelkeznek. Az országos humánerőforrás menedzsmentnek ( a humánpolitikának) ezen sokszínű humánvagyonnal kell gazdálkodnia, a szervezeti humánerőforrás menedzsmentnek pedig tisztában kell lennie azzal, hogy honnan, melyik makrotársadalom humánvagyonából milyen humánerőforrásra számíthat. Előadásomban, saját kutatásaimból származó adatbázisra támaszkodva, e makrotársadalmak humánvagyonát mutatom be, fő vonalaikban és különbségeik szerint. Kulcsszavak: makrotársadalmak, humánvagyon, humánvagyonnal való gazdálkodás, humánpolitika és szervezeti humáner Kántor András Workplus Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés mátrix szervezetben Adott, multinacionális cég magyarországi leányvállalatánál, a HR kezdeményezett hatékonyság növelő programot, amely sajátos szervezeti és személyi feltételek között valósult meg. Jelen prezentáció ennek a programnak módszereit és tanulságait mutatja be, az elért eredményekkel együtt. A feladat megoldás menetében kirajzolódik a tanácsadói munka komplexitása, továbbá a változtatások bevezetésének egyszerű, de hatékony eszköztára. Kulcsszavak: mátrix szerezet, függelmi viszonyok, üzleti folyamatok, döntési pontok, kommunikációs fórumok Dr. habil. Szretykó György Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az Értékelő- és Fejlesztő Központok szerepe a kiválasztás folyamatában Az előadásomban röviden foglalkozom a kiválasztás meghatározásával, a munkakör elemzésével, a munkakör specifikációjával, követelményeivel, valamint a kiválasztás alapelveivel, legfontosabb szempontjaival és módszereivel. A kiválasztás leggyakoribb szempontjai: a tudás, képességek készségek, a személy irányultsága és a személyiség működésmódja. A kiválasztás módszerei: az interjú, önéletrajz, referenciák, kísérőlevél, pályázatok, pszichológiai tesztek. Ezután felvázolom az Értékelő- és Fejlesztő Központok fogalmát, az értékelő központ rövid történetét és célját. Részletesen bemutatom az értékelő központok kialakításának lépéseit. Ennek során nagy hangsúlyt fordítok az értékelő központ résztvevői, az elvárt kompetenciák meghatározására, a fő feladatok összeállítására, az értékelő lapok elkészítésére, valamint a kijelölt értékelő felkészítésére, továbbá a vizsgálatra, az értékelésre, a visszajelzésre és az írásos összefoglalásra. Ezután röviden összefoglalom az értékelő központ előnyeit és hátrányait. Ugyancsak röviden felvázolom a fejlesztő központ célját, folyamatát, technikáit, és alkalmazásának előnyeit. A fejlesztő központ célja: a meglévő munkatársak fejlődési potenciáljának felmérése, bizonyos feladatkörben való beválásuknak az előrejelzése. Kulcsszavak: emberi erőforrás, kompetencia, kiválasztás, értékelő központ, fejlesztő központ 2
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Mészáros Attila Széchenyi István Egyetem Emberi erőforrás fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen 2010−2011 A felsőoktatás tananyagai, oktatási formái a XXI. század kezdetén radikálisan megváltoztak. A következő évtizedekben ez a változás folyamatosan megfigyelhető lesz. Az új oktatási környezetnek, a megváltozott hallgatói hozzáállásnak és az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés komoly kihívást jelent az oktatók számára. A kompetencia-alapú oktatásra való felkészítés és a felsőoktatásban dolgozó oktatók info-kommunikációs technológiában (IKT) való jártasságának fejlesztése merőben új módszertani eljárásokat igényel. A mai, megváltozott tudástérben szükségszerűvé vált, hogy a felsőoktatás a konstruktív pedagógia módszereit alkalmazza, annak sajátos munkaformájával és eszközrendszerével együtt. A műszaki, informatikai és természettudományos képzések oktatói jellemzően alacsony arányban rendelkeznek pedagógiai végzettséggel. 2010-ben elsőként a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar oktatóinak 80%-át mértük fel (146 fő, reprezentatív mintavételezéssel). Az elméleti kutatás célja az volt, hogy feltárjuk és kiértékeljük milyen a kar módszertani diverzitása. A mérés elektronikus kérdőívek és strukturált interjúk módszereivel történt meg. Az eredményeinket összevetettük 5 ország 10 felsőoktatási intézményeinek a kutatásaival. Az elméleti kutatás eredményére alapozva, alkalmazott kutatás keretében egy képzési struktúrát építettünk fel (összhangban a külföldi intézmények jó gyakorlataival). Ennek konkrét célja a pedagógiai fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen, amely által megfelelő módszertani, kompetenci alapú felkészítést ad az érintett szakterületek oktatóinak. Ebben a blended-learning típusú képzési sorozatban (e-learning tananyag és 2 napos bentlakásos továbbképzés; ezután tutorálással segített oktatói projektmunka) részesítettünk 96 oktatót. Blended-learning képzések 2010-ben: konstruktív didaktika és tananyagfejlesztés, multimédia, e-tanulás és kommunikáció (IKT), a nem formális oktatás módszerei, konfliktuskezelés, tutori és mentori tevékenység a gyakorlatban. A képzések befejezése után a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karán a módszertani diverzitás bővülése volt megfigyelhető. Ezek közül kiemelhető: kooperatív technikákra épülő tananyagok fejlesztése, integrált projektmunkák megjelenése a gyakorlati modulok esetében, tutori-mentori tevékenységek használata az oktató-hallgatói munkában, az előadások átalakítása konzultációkká, ahol e-tananyag súlypontjai kerültek tisztázásra. A kutatás további gyakorlati eredménye, az hogy a belépő, új oktatóknak vertikálisan felépített képzési sorozaton kell részt venniük 20 kredit értékben, amelyet a belépésük utáni 1,5 évben kell elvégezniük. A már oktatásban dolgozók éves rekvalifikációs rendszerének kidolgozása megtörtént. A képzésekben való részvétel az éves minősítésük egyik elemévé vált. Ezáltal a pedagógiai végzettség nélküli oktatók is megszerezhetik, továbbfejleszthetik a 21. századi felsőoktatásban szükséges oktatói-módszertani kompetenciákat. Kulcsszavak: emberi erőforrás fejlesztés, felsőoktatás, TÁMOP 412 C
3
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Vehrer Adél Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Humánerőforrás-fejlesztés és felnőttképzési kapacitásbővülés az Európai Uniós pályázatok hatására hazánkban Európai Uniós csatlakozásunk óta több pályázati program célozta meg oktatási-képzési rendszerünk szerkezetének és tartalmának összehangolását a munkaerő-piac igényeivel. Ezek a kezdeményezések kiegészültek a tudásszerzés és tudásmegosztás előmozdításával, a távolságból vagy egyéb szempontból fakadó hátrányos helyzetben lévő lakosság képzésével és foglalkoztatásuk bővítésével. Elsősorban a HEFOP 3.5.4. és a TÁMOP 3.2.3. pályázatokat emeljük ki, amelyek során az ország több pontján valósult meg intézményfejlesztés, kulturális szakemberek át- és továbbképzése felnőttképzési ismeretekkel, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó kulcskompetenciák fejlesztése több korosztályra vonatkozólag és az új tanulási formák népszerűsítése, elterjesztése. Fontos szerepet kapott a megvalósult projektekben az LLL-szemlélet, a projektciklus menedzsment és a minőségfejlesztési gondolkodás bővítése, fejlesztése, valamint a sikeres programokat követő mentorálás, utánkövetés. Fontos hozadéka a pályázatoknak a munkaerő-piaci aktivitás növelése az inaktívak képzésével és munkaerő-piacra történő segítésével, valamint társadalmi-szociális támaszt nyújtó szolgáltatások működtetésével. Kulcsszavak: LLL, képzés, munkaerő-piac, foglalkoztatás-bővülés, EU-s támogatások Csehné dr. Papp Imola PhD Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Munkagazdaságtan Tanszék Munkaerő-piaci lehetőségek és esélyek A hazai gazdasági és társadalmi átalakulás következtében a fiatalok a XXI. század hajnalán egy olyan oktatási rendszerben találták magukat, ahol az elsődleges cél nem a tudás átadása és a gyakorlati tapasztalat kialakítása, hanem hogy az iskolák minél több tanulót vonjanak be saját szakképzésükbe. Éppen ezért az iskola által a szakmáról a diákok szemében kialakított kép sokszor nem tükrözi a szakma valódi „mibenlétét”, munkaerő-piaci helyzetét. Másrészről a munkaerő-piac állandó dinamizmusának következtében folytonos változáson megy keresztül a munkaerő minőségére, öszszetételére vonatkozó kereslet. Ezekhez a dinamikus változásokhoz való kapcsolódás egyik kulcsmozzanata a szakképzés alakulása, mert a piacképes szakmai végzettség növelheti a munkaerő versenyképességét és aktivitását a munkaerő-piacon. Az emberi erőforrás menedzsment és tanácsadás egyik kihívása, hogy saját eszközeivel segítse az oktatás kibocsátásának és a munkaerő-piac igényeinek közeledését. Az előadás fő témája a szakközépiskolások szakmai tájékozottságának empirikus vizsgálata és munkaerő-piaci jártasságának feltárása. Kulcsszavak: munkaerő-piac, szakközépiskolások, oktatás, szakmai ismeretek, információk Czeglédi Csilla Szent István Egyetem Emberi erőforrás szakos hallgatók véleménye a választott szakterületről Napjainkban Magyarországon számos egyetem és főiskola kínál (leendő) hallgatói számára emberi erőforrással kapcsolatos képzési lehetőségeket, amelyeken belül különböző irányban lehet szakosodni. A HR a többi tudományhoz hasonlóan széles spektrumot fog át.
4
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Mára már közhellyé vált az a kijelentés, hogy az elmélet, s a gyakorlat milyen messze áll egymástól. A vizsgálatomat ez a kijelentés is ösztönözte, hogy a „bementi oldalon” megvizsgáljam, hogy az érintettek, mennyire tudatosak a szakmaválasztásban. A képzési oldalt vizsgáltam, a Szent István Egyetem emberi erőforrás szakos hallgatóinak megkérdezésével. Mostani előadásomban azt fogom bemutatni, hogy a hallgatóknak mi a véleménye a választott szakról, szakmáról. Mennyire tudatosan választották ezt a szakterületet. Hol, milyen elhelyezkedési lehetőségeket látnak, gondolnak? Véleményük szerint milyen a választott szakterület presztízse? A megkérdezettek azt is megfogalmazták, hogy milyen készségeket tartanak fontosnak ezen a szakterületen. Kulcsszavak: oktatás, HR, elhelyezkedési lehetőségek, szak, szakma presztízse Dr. Ásványi Zsófia Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Dr. habil. Nemeskéri Zsolt intézetigazgató, egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A munka jelentése a diplomás alkalmazottak között − egy nemzetközi kutatás eredményei Az előadás a munka és az egyéni munka eredményének jelentésével kapcsolatos empirikus kutatásról és annak eredményeként született tanulmányról számol be az orosz, lengyel és német vállalati szervezetek diplomás alkalmazottai között. Az eredmények különböző mintákat és szinteket mutatnak az abszolút és relatív munkaközpontúság, a megkívánt munkaeredmények, a munka szerepének meghatározása, illetve a munkával és karrierrel való elégedettség terén. Ezek a kutatási eredmények különböző gazdasági, történelmi, politikai és szociális faktorokkal állnak összefüggésben a három országban. A kutatás és elmélet jelentőségét összegezni kívánom az előadás végén. Kulcsszavak: a munka jelentése; Oroszország; Lengyelország; Németország
Dr. Barakonyi Eszter Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Mindennek van (kor)határa Tény, hogy folyamatosan tolódik ki a nyugdíjkorhatár, és evvel párhuzamosan szűkülnek azok a lehetőségek melyek a munkaerőpiac korai elhagyását lehetővé teszik. Ez a tendencia egész Európára jellemző – bár tagállamonként eltérő intenzitású. Az eltartási terhek megosztása érdekében valóban fontos a munkavállalói aktív létszakasz minél hosszabb időre történő biztosítása, azonban azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy sok esetben a munkavállalók bizonyos életkor felett nem képesek megfelelni a munkaerő-piaci feltételeknek. E jelenség hátterében meghúzódó okoknak csupán egyike, az idősekkel szembeni előítélet és az abból fakadó hátrányos megkülönböztetés. A munkaerő-piac korai elhagyásának problematikája nem orvosolható pusztán a jogszabályok szigorításával, hiszen a munkaerő-piacon tartás érdekében behatóan kell foglalkozni az érintett korosztály foglalkoztathatóságának kérdésével. Nevezetesen az adott munkakör ellátására való alkalmasság kérdésével. Ez az alkalmasság természetesen lehet fizikai és szellemi alkalmasság egyaránt a munkakör jellegétől függően, melynek mind a felmérésére, mind pedig az esetleges megóvására-fejlesztésére leginkább a munkáltatónak van lehetősége. Az előadás célja e gondolatsor keretei között megvizsgálni a nyugdíj szabályozás tendenciáját és rámutatni azokra a kérdésekre melyek a munkakör betöltésére való alkalmasság – és ez által a munkaerő-piac kihívásának való megfelelés szempontjából kardinális jelentőséggel bírnak.
5
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Kulcsszavak: nyugdíjkorhatár, munkavégzésre alkalmasság, fizikai teljesítőképesség, szakmai kompetencia, képzés
Lakner Szilvia Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A vezetői coaching, mint egyéni tanácsadói módszer a vezetőfejlesztésben Tudás és tapasztalat? Vagy személyiség és érzelmi intelligencia? – sokszor felvetődő kérdések a vezetőfejlesztés témakörében. Kognitív jellemzők, avagy érzelmi-kapcsolati jellemzők alapján lehet-e korunk vezetőjét hatékonynak, sikeresnek tekinteni? Egyáltalán mi a hatékonyság, mi a siker? Meg lehet-e határozni a hatékonyság kritériumait egy olyan világban, ahol a szervezetek vezetőit rég nem látott mértékben állítja komplex szervezeti változások kihívásai elé korunk felgyorsult világa. Hogy van-e egyértelmű válasz a fenti kérdésekre? Az előadásban a vezetői szerep és a vezetőfejlesztés témakörét tekintjük át az utóbbi évek dinamikusan fejlődő fejlesztési módszere, a coaching szemszögéből, és áttekintjük azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetik a vezetőket magas szintű hatékonysági kritériumoknak megfelelni, és ráirányítja a figyelmet azokra a kompetenciákra, amelyek a XXI. század vezetőjének kompetenciarendszerében kiemelt szerepet kell, hogy játszanak. Kulcsszavak: coaching, vezetés, fejlesztés, tanácsadás, szervezet Dr. Krisztián Béla Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Tanszék A piacorientált tanácsadói kultúra A tanácsadás piaci érvényesülésének több feltétele van. A tanácsadás szükségességét számos oldalról indokolni lehet, ugyanakkor jelentős követelmény az, hogy a tanácsadás érdemi eredményeket érjen el, a tanácsadás, mint tudás a befektetésnek megfelelően hatékonyságot eredményezzen. Mit jelent a piacorientált tanácsadás? Felismerése annak, hogy a piacon maradás, jelenlét vagy bővülés egyik feltétele a versenyképesség meg- és fenntartása, erősítése. Ennek megfelelően a piaci tanácsadásnak egyrészt azokra a vállalatjellemzőkre szükséges összpontosítani, amelyek mérhetőek, öszszehasonlíthatóak (érzékenység, rugalmasság, technikai felkészültség, szervezőképesség, rendszerszemlélet és irányítása, a munka- és a minőségi fegyelem, az alkotó légkör, a pénzügyi stabilitás és tartalékforrásai, a vezetés vállalkozó, innovatív szemlélete, a globális kitekintés képessége), másrészt a tudás állományára, melyben igyekszik feltárni a tudásfajták minőségét, egyben az emberi erőforrás alkalmasságát. Kulcsszavak: tanácsadás, turbulens környezet, versenyképesség, aktualitás, stratégia
6
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Pongrácz Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás (IEET) új szemléletmódja a felsőoktatásban Az Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás egy olyan tanácsadói megközelítés és szemlélet, amely tudatosan és amennyire az adott folyamat lehetővé teszi, előre megtervezetten alapoz a különféle tanácsadási módszerek és eszközök egymás utáni vagy egymással párhuzamos alkalmazására. Amennyiben az integráció kifejezést a szó eredeti latin főnévi és igei jelentéseiben értelmezzük (valaminek a megújulása, megújítása, helyreállítása; fölélesztése, megújítása, újra elkezdése), akkor egy régi-új tartalommal ruházzuk fel a tanácsadás eredeti célját és szerepét. Ez a fogalomgazdagítás a holisztikus látásmódot és a tanácsadás célját jelentő, kiegyensúlyozott, stabil és egyben a továbblépést is elősegítő megközelítést hordoz magában. Előadásomban röviden utalok a különböző tanácsadási folyamatmodellek közötti átfedésekre, valamint kitérünk azokra a fő tanácsadási módszerekre és megközelítési módokra, amelyek az emberi erőforrás tanácsadás régi-új szemléletmódját is jelentik a felsőoktatásban. Végül utalok azokra a dilemmákra is, amelyek a tanácsadás és a HR egyéb területein végzett folyamatok, alkalmazott módszerek és eszközök pontos tudományos leírását és az esetleges spirituális vonatkozásokat érintik. Kulcsszavak: Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás, integráció, HR Dr. Kálmán Zoltán PhD Quercustax Kft. A magyar sport átalakításának lehetősége Az 1951-es Részvételi Törvény elfogadása − mint láttuk − a munkaadóik és munkavállalók részvételét vállalati szinten szabályozta. A szakszervezetek ezt követően egy olyan programot dolgoztak ki, amelynek parlamenti elfogadása esetén az üzemekben is biztosíthatják a dolgozók képviseletét, illetve kiterjeszthetik а vállalati szintű képviseletet a bánya-, energia- és acélipar után valamennyi ágazatra, mégpedig minden tartományban egységes formában. A vállalati szintű érdekképviselet általánossá tételének ideálja pedig a munkavállalók számára természetesen az 1951-es Montánmitbestimmung volt. Már a törvénytervezetet megelőző parlamenti bizottsági viták során egyértelmű volt, hogy a szakszervezet a parlamenti pártpolitikai erőviszonyok következtében aligha tudja ezt az elképzelését keresztülvinni. A hivatalok, szolgáltatóvállalatok és minden olуаn vállalat, amelyre nem vonatkozik az 1951-es törvény, az 1952-es Vállalati Törvény értelmében, egyharmados munkavállalói részvételt érhetnek el a felügyelő tanácsokban, ami természetesen a paritásos részvétel helyett mindössze legfeljebb tanácskozási jogot jelent. A már működő felügyelő tanácsok összetételét ennek megfelelően meg kellett változtatni, a Kft típusú vállalatoknál viszont újra meg kellett választani a felügyelő tanácsot. Ezekre az utóbbiakra azonban csak akkor érvényes a Vállalati Törvény, ha több mint ötszáz dolgozót foglalkoztatnak. Ugyanígy nem vonatkozik a törvény a családi részvénytársaságokra, amennyiben kevesebb, mint ötszáz alkalmazottjuk van. A Vállalati Törvény a dolgozók üzemi szintű képviseletét illetően sokkal liberálisabb volt, hiszen a legfontosabb vállalati stratégiai döntésekből már sikerült kiszorítana a munkavállalói érdekképviseletet (a felügyelő tanácsban váló egyharmados munkavállalói képviselet miatt), az üzemi képviselet pedig ennek következtében semmilyen lényeges vállalati stratégiai kérdésben nem korlátozhatja a vállalkozói szuverenitást.
7
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
A törvény rendelkezik arról, hogy minden ötnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál - függetlenül ágazati hovatartozásától − üzemi tanácsot kell felállítani. Azonban az üzemi tanácsok öszszetételének jogi manipulálásával sikerült a munkavállalói érdekeket megosztani. A törvény ugyanis előírja az ún. "kisebbségi érdekek" védelmét, ami annyit jelent, hogy a tanácsokban számarányuknak megfelelően helyet kell, kapni az alkalmazottak és a nemek képviselőinek is. És, hogy ezek az előzmények hogyan hozhatók összefüggésbe a magyar sport irányításával, súlyos államigazgatási és sportpolitikai kérdéseket vetnek fel. A jelenlegi magyar sport irányítása alulról szerveződő irányítási formát takar, amely nem minden esetben felel meg a mai gazdasági követelményeknek. Előadásom ennek a problémának a kifejtésével és lehetséges megoldások vázolásával foglalkozik. Kulcsszavak: participáció, sportvezetés, finanszírozás, népegészségügy, humántőke
8
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
2. Megmaradás és/vagy megújulás 2. A. Eszmetörténeti kérdések lokális és globális kontextusban Dr. Hodossi Sándor Debreceni Református Hittudományi Egyetem Az „életközépi válság” megjelenése Arany János költészetében Az irodalomtörténészek mindig is válságperiódusként jellemezték az 1850-es éveket Arany életében, ám a válság okait elsősorban a nemzeti tragédia okozta sebekben, illetve a költő betegségeiben keresték, anyagi nehézségeivel magyarázták. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy a nagykőrösi évtized lírai alkotásaiban fellelhetők az életközépi krízis jellegzetes vonásai, így ezek a művek az életközépi válság dokumentumaiként is olvashatók. Kulcsszavak: életközépi krízis, Arany János, líra, válság Dr. Bertók Rózsa Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Filozófia Tanszék Amartya Sen igazságosság-elmélete Amartya Sen legújabb könyve újabb kihívások elé állítja a tudományos közönséget. Át kell értékelnünk és/vagy újragondolnunk John Rawls e témakörben megjelent klasszikusát, s az összevetésre is érdemes seni különbségeket kell hangsúlyoznunk. Miközben ezt tesszük világossá válik számunkra egyfelől a posztmodern társadalmiság gyakorlatorientáltságának követelése, másfelől a seni gyökerek gazdaságba, a régmúlt, jelesül a 18. századi skót felvilágosodásba vezető szálai. Amartya Sennek megint Adam Smith adta az újfajta igazságosság megírásához az ötletet, s az általános emberi értékek megőrzéséhez az indíttatást. Könyve példa arra, hogy az újfajta fogyasztói, virtuális, számítógépes, globalizált világra újfajta társadalmi együttélési játékok, s újfajta tudás kell, miközben mozgósíthatók azok a fölgyűlt tapasztalatok, melyeket épp egy közgazdász-morálfilozófus Adam Smith tett közkinccsé korabeli műveiben. Az előadás bemutatja a seni Smith-forrásokat, valamint a smithi korábbi forrásokat, egészen a sztoicizmusig követve a visszavezető szálakat. Kulcsszavak: igazságosság, elméletek, John Rawls, Amartya Sen, Adam Smith Bécsi Zsófia Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Filozófia Tanszék Az értékek megmaradása és/vagy megújulása A társadalmi változások legszembetűnőbb eredménye a gazdasági válság. Sokan, sokféleképpen értékelik az ide vezető utat. Előadásomban azt vizsgálom, hogy vajon miként hat a jelenkor társadalmi viszonyaira az értékrendek változása és vajon beszélhetünk-e értékválságról a változás kapcsán. Vajon milyen válaszokat ad a megváltozott helyzetre az etika? John Dewey munkásságára és szemléletére alapozva vizsgálom a mai nézeteket, irányzatokat. Kulcsszavak: értékváltás, értékválság, módszertan, erkölcs, Dewey
9
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Bubernik Eszter Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola A bencés iskoláztatás múltja és jelene hazánkban A doktori munkám kutatási területe a bencés nevelés. Leendő disszertációm részét képzi majd a bencés iskoláztatás története, az oktató-nevelő munka gyakorlata itthon és külföldön. Jelenlegi kutatásom a bencés iskoláztatás alakulását igyekszik feltárni a kezdetektől napjainkig. A bencés iskolák keresztény alapon álló nevelési koncepció megvalósításán fáradoznak. Értékrendjük alapja Szent Benedek regulája, ami nem tartalmaz sem teológiai, sem antropológiai vagy pedagógiai elméletet. Helyette leírja, rendezi, és szabályozza „az élet folyamatait”, így nem kizárólag csak szerzeteseknek szólhat, hanem mindenkinek, aki keresztény szemléletben szeretne nevelni. A magyar művelődéstörténet úgy tekint a pannonhalmi kolostori iskolára, mint a magyar iskoláztatás első intézményére, mivel valószínűleg már a kolostor alapításától, tehát 996-tól kezdve működött. A történelmi változások során több bencés iskola alakult és szűnt meg az elmúlt évezredben. Ma Magyarországon két gimnázium (több tagintézménnyel) a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium működik. Nevelésük – bencés szellemiség szerint – a keresztény emberképből kiindulva, a teljes személyt szólítja meg, az egész embert, aki test, lélek és szellem teremtett egysége, aki a teljességre kapott meghívást. Céljuk, hogy minden diák megtalálja a számára személyre szabott kihívást a tanulás, közösség, személyes hit és elköteleződés, művészetek és a sport területein egyaránt. Intézményeikben ennek a személyes útnak a megtalálásán munkálkodnak szerzetesek, világi munkatársak és diákok együttes erővel. Kulcsszavak: bencés iskolák, bencés nevelés, iskolafunkciók változása, optimális iskolamodell
Horváth Nóra Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Hasznosság vs. haszontalanság − Az amerikai felsőoktatás XIX. század végi reformjának körülményei Az Egyesült Államokban, az 1862-es The Morrill Land Grant Act állami segítséget nyújtott új egyetemek és főiskolák építésére és különösen a mérnöki tudományok és mezőgazdaságtan oktatására. Bár a modern nyelvek, modern történelem és gazdaságtan tárgyak kis számban már az antebellum korszakban is feltűntek, az új diszciplínák száma most megsokszorozódott. A hallgatók felszabadultak a kötelezően előírt tantervek alól, melyek 250 éve meghatározták a felsőoktatást, s egyre több új, választható tantárgy jelent meg a felsőoktatási intézmények kínálatában. Óriási magánvagyonokból újabb egyetemek alapultak: 1868-ban a Cornell University, 1885-ben a Stanford, 1892-ben pedig az University of Chicago, a régebbi egyetemek közül pedig sokan ekkor bővültek ki laboratóriumokkal, vagy újabb tanszékeknek helyet adó épületszárnyakkal. A „modern” egyetemek térnyerésével a klasszikus nyelvek egyre inkább háttérbe szorultak. Miután a hallgatók számára megadatott a választás lehetősége, egyre kevesebben foglalkoztak a latin, s még kevesebben a görög nyelv elsajátításával. 1883-ban a Harvard diákjai számára még kötelezőek voltak a klasszikus nyelvek, 1884-ben azonban már nem. A polgárháború után több különböző reformtörekvés állt egymás mellett – vagy inkább egymással szemben –, az amerikai felsőoktatás területén, melyek közül azonban egyik sem mondható teljesen újnak. Gyökerüket fellelhetjük Francis Baconnél, Benjamin Franklinnél, Thomas Jeffersonnál, vagy éppen a német egyetemek módszereiben. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a reformtörekvések során összecsapó nézeteket és az eredményeket, melyek meghatározták a huszadik század elejére átnyúló amerikai oktatáspolitikát, s közvetve a mai amerikai felsőoktatás rendszerét. Kulcsszavak: amerikai felsőoktatási reform, The Morrill Land Grant Act, antiklasszicizmus, Harvard Egyetem, USA
10
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
2. B. Regionalitás – kultúra – jövőkép Horváth Csaba Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Alternatív periodizáció a vasúttörténetben A modern történettudomány keletkezése óta létezik a történelem korszakolása. A történészek sok esetben vitatják egymás erről alkotott teóriáit, és máshol húzzák meg az általuk kreált időegyenesen a választóvonalakat. Nincs ez másképp a vasúttörténetben sem. Előadásom célja a magyarországi kötött pályás közlekedési eszköz tekintetében egy alternatív periodizáció vázolása, mely esetében a főbb cezúrák nem feltétlenül esnek egybe korábbi történészek és szakemberek választóvonalaival. Leggyakrabban az egyes magyar politikatörténeti események jelentik a törésvonalakat vasúthistóriában is. Kevés a témával foglalkozók közül, aki ettől eltérő eseményekre helyezi a hangsúlyt. Az általam ismertetendő elméleti fejtegetés elsősorban a hazai vasúthálózat-fejlesztést meghatározó töréspontokra koncentrál, amelyen keresztül egy alternatívát kínál a későbbi e tárgyú szaktudományos munkákhoz. Célom ezen túlmenően a legfontosabb magyar vasúttörténeti munkák ilyen szempontú – a korszakolásra reflektáló − historiográfiai áttekintése is. Kulcsszavak: vasúttörténet, idő, historiográfia, periodizáció, hálózatfejlesztés
Simon Szabolcs Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Regionális stratégiai együttműködés a Duna térségben A globalizáció és a pénzügyi válság hatásai ráirányítják a nemzeti kormányok figyelmét a gazdasági növekedést és versenyképességet elősegítő innovációban rejlő lehetőségekre. Nemzeti szinten több innovációs stratégia és kormányzási rendszer kidolgozása is zajlik, amelyek lehetővé teszik a tervek sikeres megvalósítását. Az innováció fejlesztését, erősítését célzó eszközök és cselekvések azonban többé nem szoríthatók be országhatárok keretei közé és a pusztán nemzeti célú tervezés nem elégséges a hatékony működtetésükhöz. Az innováció és az innovációs politika is egyre inkább nemzetközivé válik, ami lehetővé teszi, hogy országok blokkokba tömörülve együtt, új keretek között léphessenek fel céljaik elérésében. A nemzetközi, országhatáron átnyúló innovációs együttműködési programok egy új formát biztosítanak, melyben a résztvevő országok hosszú távú célja az egész térség fejlődésének előmozdítása, versenyképességének erősítse. Az európai térség versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt jelentősége van az olyan folyamatoknak, mint a klaszterek nemzetközi hálózatosodása, a fenntartható közlekedési infrastruktúra fejlesztés és makroregionális stratégiák megalkotása. Ezen összefüggések keretében kívánjuk megvizsgálni egy makrorégió kialakításának szükségességét és lehetőségét a Duna térségben. Kulcsszavak: innováció, klaszter, makro-régionális együttműködés, versenyképesség Bodó Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Közösségek és társadalmi csoportok átalakulásának perspektívái az önkéntes munkában rejlő lehetőségek tükrében Prezentációmban az önkéntes munkával kapcsolatos angliai tapasztalataimról, valamint egyetemi tanulmányaim során − jelenleg is − végzett, kapcsolódó kutatásomról szeretnék beszámolni. Tapasztalatom szerint önkéntes munka által a kisebb közösségek formálódnak, fejlődnek, átalakulnak, illetve teljesen új közösségi csoportok is keletkezhetnek. Nagy-Britanniában töltött éveim so11
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
rán tudatosult bennem, hogy a szigetországban milyen nagy múltja és respektje van a „volunteer work”-nek, azaz önkéntes munkának, munkahelyemen magam is végeztem ilyen jellegű munkákat. Előadásomban szeretném bemutatni az önkéntesmunka terén a két országban tapasztalható különbségeket – motivációk, célok, lehetőségek −, felhasználva Bartal Anna Mária és Kmetty Zoltán magyar önkéntesekkel kapcsolatos kutatási eredményeit és az angol IVR publikált adatait is. Különböző példákkal szemléltetném az önkéntes és közösségi munkavégzésnek egyénre gyakorolt pozitív hatásait. Végezetül szeretném megismertetni a résztvevőkkel az önkéntes munka csoportformáló és alakító hatását vizsgáló kutatásom (rész)eredményeit, kitérve többek közt az angliai amatőr futball volunteerjeire, valamint előre tekintve a kisebbségek, ezen belül a hazai cigányság életszínvonalának önkéntesek általi javításának lehetőségeire. Az önkéntesség jelentőségét az is jelzi, hogy az EU 2011-et az Önkéntesség Európai Évének jelölte meg. Kulcsszavak: volunteer, önkéntesség, közösség, társadalmi átalakulás, fejlődés Péter Edit Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Tanszék Erdélyi sajtóviszonyok a 19. század második felében Az erdélyi sajtó 19. századi vetületeit vizsgálom abból a szempontból, hogy mit jelentett a korabeli viszonyok között megmaradni, túlélni és továbbfejlődni. Két kiindulópont mentén vizsgálom e témát, amelyeket az erdélyi értelmezési szempont köt össze. Először két 20. századi eleji munkát tekintek át, amelyek az erdélyi publicisztika vonatkozásait nézik meg, visszapillantva a 19. század második felének sajtójára. Az Újságíró Almanach 1926-ban jelent meg, Kristóf György írása 1936-ban. Mindkét visszapillantás erdélyi vonatkozásokat érint és azzal az igénnyel született meg, hogy a megváltozott sajtóviszonyok idejéből újraértelmezze a korábbi korszak sajtójának életét. Majd a 19. század második felének sajtóviszonyaira világítok rá az 1848-as, 1852-es, 1867-es és az 1871-es sajtórendeleteket segítségével, figyelve az erdélyiség média-, társadalmi- és kulturális aspektusaira, változásaira is. Ez a vizsgálat a korabeli sajtó (kolozsvári) olyan szeleteit érinti, amelyek korábban nem hangsúlyozódtak, hiszen nem tudjuk, hogy az egyes lapok hogyan is szerveződtek e rendeletek, tiltások mentén és hogyan viszonyultak hozzájuk. A megközelítés retrospektív irányultsága nem véletlen, hiszen ez egyben jelzi a jelen kutatói attitűd irányát is. Kulcsszavak: sajtótörténet, Erdély, média, társadalom, politika Nagy Richárd Lóránt Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Atelier Doktori Iskola India-kép a 19. századi Magyarországon A doktori disszertációm célja a magyarországi India-kép 19. századi reprezentáció-történetének leírása. Előadásom során az eddigi kutatásaim eredményét mutatom be összefoglalóan. A 19. századi Magyarország India-képét ez ideáig elsősorban írott források elemzésével igyekeztem rekonstruálni. Ezek a források kizárólag Magyarországon született, magyar nyelvű, és India-tárgyú szövegek. A forrásokból kirajzolódó India-kép valójában igen heterogén jellegű. Hogy e képet kellőképpen árnyaltan és pontosan bemutathassam, a szövegkritikai elemzések során szövegtípusokat és ábrázolási szempontokat különítettem el. A forrásokat három típusba lehet besorolni. Ez a három szövegtípus a következő: művészeti, tudományos, és egyházi szövegek. A szövegtípusok meghatározása azonban nem elegendő. Az árnyaltabb rekonstrukció érdekében meg kell vizsgálni, hogy 12
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
milyen szempontok alapján látják/láttatják Indiát ezek a szövegek. Alapvetően három domináns szempontrendszer különböztethető meg. Egyes szövegek kulturális, mások földrajzi, megint mások vallási szempontból ábrázolják Indiát. Ezen összefüggésrendszer alapján egy kutatási mátrixot lehet felállítani, amelynek metszéspontjai mentén reprezentálni lehet a 19. századi Magyarországra jellemző India-képet. Kulcsszavak: India, reprezentáció-történet, irodalomtörténet, 19. század, szövegkritika
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Orvostörténeti adalékok egy ballada-kutatás kapcsán Az előadás orvostörténeti szempontból mutatja be egy helyi (péri) gyilkosságballada valóságelemeit. Az igaz történet és a belőle született ballada egy XIX. századi rablógyilkosságról szól, amelynek áldozata két baromfikereskedő asszony. A történetet nem csak a szájhagyomány műfajai őrizték meg, hanem megtalálható ponyván és a korabeli sajtóban is. Ugyanis, az elkövetők egyikének akasztása rosszul sikerült, így az jogi problémát okozott. A kutatásnak emellett orvostörténeti kuriózuma is volt, ugyanis a kivégzett gyilkos Jedlik Ányos eddig ismeretlen „villamossági gépe” (a defibrillátor őse) miatt éledt fel. A korabeli helyi (Győri Közlöny, Hazánk) és országos (Függetlenség, Magyar Themis, Orvosi Hetilap, Pesti Napló, Vasárnapi Újság) sajtóban ez a tény, valamint ennek orvosi fejleményei is megjelentek. Előadásomban a ballada-kutatás során megtalált orvostörténeti dokumentumokat (boncolási jegyzőkönyv, orvosi szakvélemény) írásokat, és a történet során alkalmazott eszközöket mutatom be. Kulcsszavak: folklór, ballada-kutatás, helyi ballada, orvostörténet, interdiszciplináris kutatás
2. C. Gazdaság – felnőttképzés − marketing Huszka Péter PhD Széchenyi István Egyetem Pénz-egészség-táplálkozás… Vajon mit gondolnak a Győr-Moson-Sopron megyei fiatalok táplálkozásukról és élelmiszerfogyasztási szokásaikról? A kutatás egy aktuális és sokak számára talán kevésbé érdekes kérdéskört kíván megvizsgálni. Azaz napjaink gazdasági válságának hatását egy olyan területre, ahol a válság hatásai a legkevésbé érzékelhetőek. Az autóiparban, az építőiparban, a hatás evidensen, egyértelműen és jól kimutathatóan jelentkezik. De vajon mi történik azokon a területeken, ahol fogyasztásunkat már nem, vagy csak kevéssé tudjuk megváltoztatni. Hogyan reagálunk a relatív pénzszűkére a mindennapjaink részét képező étkezések és bevásárlások területén? Változtatunk-e bevásárlási és fogyasztási szokásainkon? Mit jelent a válság az élelmiszeripari területen a jövedelmek átrendeződése, az életkor változása, a tudatos vásárlás tükrében? Vajon egészségesen táplálkozunk-e? A fenti kérdések megválaszolásakor elsősorban a fiatalabbak véleménye kerül bemutatásra jelen publikációban. Kulcsszavak: táplálkozás, egészség, fiatalok, fogyasztási szokások
13
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Gombos Szandra Széchenyi István Egyetem Experiencing culture in Hungary: the new role of museums and marketing communication implications It is a widely known phenomenon among experts researching cultural sector that the consumers’ behaviour and attitude towards cultural products and services have changed. The changed competetive environment urged the cultural institutions to identify the new patterns of cultural consumer behaviour and adapt its marketing communication to the new circumstances. The museums had to redefine themselves in order to have an attractive discourse with the visitors. The aim of this paper is to analyse the changed situation and role of museums in Hungary. The paper highlights the major changes in finance, sponzorship, service providing and marketing communication of museums, and analyses the changes of consumer behaviour. The analysis is based on secondary literature and interviews with cultural managers and other practitioners from the museum sector. There is a gap between the museums’ services and the visitors expectations, and it seems that this gap is not declining as fast as it should be although the museums are becoming more and more „visitor-friendly”. Kulcsszavak: cultural sector, museum attendace, museum marketing, cultural services, visitor management Dr. Remsei Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Kultúrák és gazdaságok Napjainkban a társadalomtudósok jelentős része a második nagy gazdasági világválság kialakulását és következményeit kutatja, melynek középpontjában főként a gazdaság áll. A közgazdasági elemzések mellett, illetve ahhoz kapcsolódva azonban érdemes vizsgálni a társadalom átalakulásának folyamatát is, hiszen a XX. század elejétől kiteljesedő technológiai változások és azon belül az elmúlt 20-30 év számítástechnikai fejlődése forradalmi változásokat idéztek elő az emberiség mindennapi életében. Az emberi életminőséget közvetlenül befolyásoló területek közül kiemelkedően fontos az elektromos áram felfedezése és tömeges elterjedése, mely a háztartási gépek használatát megalapozva átalakította családok addigi életét. A közlekedési eszközök fejlődése, mely a világot „összezsugorította” és ezáltal bejárhatóvá tette, a gyógyszeripar és az orvostudomány fejlődése, mely az emberiség átlagos életkorát megnövelve újabb társadalmi-gazdasági kérdések hadát vetette fel, és a kommunikációs technológia forradalma, mely az információk és dezinformációk tömegét ontja, és kisvártatva megszünteti a titok fogalmát − hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ilyen ütemű változásokat látva felmerül a kérdés, hogy mit érzékel mindebből az egyén? Milyen hatással van mindez a családra, mint a társadalom alapját képező egységre? Hogyan alakulnak a társadalmi kapcsolatok? Milyen kölcsönhatásban van mindez a kultúrával? Kulcsszavak: kultúra, identitás, gazdasági fejlődés, globalizáció, termelési mód
14
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Domán Csaba Miskolci Egyetem Az életszínvonal mérésének lehetséges irányai Az életszínvonal és az élet minőségének vizsgálata igen kényes terület, mivel nemcsak objektív, hanem szubjektív tényezőket is figyelembe kell venni a két terület számszerűsítése során. Az elmúlt évtizedekben az egy főre jutó GDP volt a legalkalmasabb mérőszám az életszínvonal mérésére. Sok kutató véleménye szerint több hiányossága ellenére is még mindig a legjobb mérőszám. A GDP rendeltetése szerint azonban nem alkalmas a gazdaság tényleges állapotának pontos megítélésére, mivel nem ad választ olyan kérdésekre, mint amilyen az éghajlatváltozás, a forráshatékonyság vagy a szociális integráció. Szükség van tehát arra, hogy a GDP-t olyan statisztikákkal egészítsük ki, amelyek egyéb, az emberek jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak. Megkezdődött azon indikátorok keresése és azonosítása, melyek alkalmasak arra, hogy felváltsák vagy kiegészítsék az egy főre jutó GDP-t. Az indikátorok pontos azonosítása fontos, mivel jelentős szerepük van a társadalmi fejlődésre irányuló stratégiák megalkotásában és értékelésében. Az életszínvonal új megközelítésű mérése mind elméleti, mind módszertani szempontból komoly szakmai kihívást jelent, amely szükségessé teszi a terület szakértői közötti együttműködést és párbeszédet. Kulcsszavak: életszínvonal, GDP, szubjektív mérés, életminőség, jólét Dr. Varga Balázs Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az andragógia és művelődésszervező szakon végzett hallgatók pályakövetéses vizsgálatának eredményei Az előadásban az andragógia és művelődésszervező szakon az elmúlt öt esztendőben végzett hallgatók körében folytatott pályakövetéses vizsgálat főbb eredményeit és tapasztalatait mutatjuk be. A kérdőíves kutatásban vizsgáltuk az egykori hallgatók andragógia/művelődésszervező szakos képzéssel kapcsolatos véleményeit és tapasztalatait, annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő hiányosságokat, hibákat a későbbiekben orvosolhassuk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a diploma megszerzése után szereztek-e újabb felsőfokú végzettséget a megkérdezettek, részt vettek-e továbbképzéseken, átképzéseken, illetve az itt szerzett ismereteket mennyire tartják hasznosíthatónak. A kérdőív talán leghangsúlyosabb részében a munkaerő-piaci esélyeikről és lehetőségeikről faggattuk egykori hallgatóinkat. Érdekelt bennünket többek között, hogy sikerült-e a végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedniük, milyen beosztásban dolgoznak jelenleg, ingáznak-e, dolgoztake külföldön vagy tervezik-e ezt, milyen csatornákon kerestek már állást, illetve hogy az andragógia/művelődésszervező szakos végzettség segítette-e őket abban, hogy magasabb pozícióba kerüljenek, valamint milyen állást, beosztást tartanának önmaguk számára − a képzettséget és végzettséget tekintve - a legmegfelelőbbnek. Kulcsszavak: pályakövetés, átképzés/továbbképzés, ingázás, munkaerő-piac, álláskeresés
15
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Konczosné dr. Szombathelyi Márta PhD Széchenyi István Egyetem A szakmai szerep értéke és változása a Public Relations szakemberek körében A tanulmány összehasonlító elemzés, amely bemutatja az európai és a magyar kommunikáció menedzsment közti különbségeket, az Európai Kommunikációs Monitor (ECM) 2010 alapján. Az Európai Kommunikációs Monitor az európai kommunikáció menedzsment, illetve a kommunikációs szakemberek körében végzett nemzetközi, összehasonlító kutatás, amelyet 2007 óta évente elkészítenek. A 2010-es felmérés Európa 46 országából közel kétezer szakember véleményét öszszegzi. A magyar résztvevők száma 18 fő (0,9%) volt. Az adatgyűjtés egy angol nyelvű, online kérdőív segítségével történt, 2010 márciusában. A kérdőív kitöltésére vonatkozó személyes felkérést a nemzeti és nemzetközi szervezeteken keresztül juttatták el a célcsoportokhoz. Az adatok elemzése az SPSS statisztikai módszertan felhasználásával történt. A 2010-es kutatás arra fókuszált, hogy a kommunikáció menedzsment hogyan tud hozzájárulni a szervezeti célok eléréséhez. További cél volt a vizsgált területen megfigyelhető trendek megállapítása. Ezen a fókuszon belül több részterület különíthető el, amelyek közül jelen tanulmány a szervezeti célokhoz való hozzájárulás, a kiválóság, a befolyás és a szakma növekvő elismertsége, a stratégia és a tervezés szerepe témával foglalkozik. A fő kutatási kérdés – amire a tanulmány választ ad −, az alábbiakban fogalmazható meg: Mi a szakmai szerep és trendjeinek képe a kommunikáció menedzsmentben Magyarországon, és ezek hogyan viszonyulnak, hogyan minősíthetők az általános európai képhez? Kulcsszavak: kommunikáció menedzsment, Európai Kommunikációs Monitor (ECM), összehasonlító elemzés Süle Edit Széchenyi István Egyetem Az idő értéke és értékelése ipari cégeknél − egy empirikus vizsgálat tanulságai A 200 tagú vállalati mintán végzett kutatás célja az időfaktor cégek számára megnyilvánuló értékének föltárása volt a logisztikai folyamatok szervezése és irányítása kapcsán. A magyarországi vizsgálat eddig még nem kutatott területre irányult, és a cégek eltérő időértékelésének alapján idő alapú vállalati szegmensek elkülönítésére adott lehetőséget. A különböző cégszegmensek eltérő időigényeinek megfelelően a logisztikai kínálat is hatékonyan tervezhető és az igényeknek megfelelően alakítható. Kulcsszavak: logisztika, időérzékenység, idő alapú szegmensek, időérték
16
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Makkos-Káldi Judit Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudomániy Kar, Marketing és Menedzsment Tanszék Változó trendek a hazai szolgáltatói szektorban Magyarország szolgáltatói szektorának a szerkezete jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltást követően a beáramló külföldi működő tőke, a fokozódó versenykörnyezet, a „tervezés-végrehajtás-ellenőrzés-tervezés” stratégiai szemléletmód kialakítása, annak következetes alkalmazása, és még számos más tényező a szolgáltató vállalatok körében is érzékelhető változásokat indukált. A versenykörnyezeten túl a gazdasági környezetben zajló változások miatt a kis- és középvállalkozások kerültek mindinkább előtérbe, mely vállalkozások proaktív üzleti hozzáállásának formálásában a kamarák jelentős szerepet játszhatnak. A tanulmány kísérletet tesz a magyar szolgáltató KKV szektor jellemzésére, az elmúlt évtizedek hazai trendjeinek összegzésére, elemzésére. A kutatómunka a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával szoros együttműködésben készült. Kulcsszavak: szolgáltatói szektor, versenykörnyezet, trendek, kis- és középvállalkozások, kamara
17
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
3. Matematika és természettudományok 3. A. Matematika és informatika Pintér Klára Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport A matematikai praktikum tantárgy hatása a tanító hallgatók alapvető matematikai képességeinek fejlődésére Hosszú évek óta visszatérő probléma, hogy a tanító hallgatók egy része súlyos hiányosságokkal küzd már az alsó tagozatos matematika tananyag tekintetében is. Ez leginkább I. évfolyam végén a matematika tantárgypedagógia kollokviumon ütközött ki. Hiába tanulta meg ugyanis az előadáson elhangzottakat, ha alapvető hibákat vétett a fogalmak, számolások, mértékegységváltás, stb. során, a vizsgája sikertelen lett. Segítségképpen összegyűjtöttünk egy kérdéssort, melyekre elvárjuk, hogy a hallgatók tudjanak válaszolni, ez a hallgatók rendelkezésére áll a félév kezdetétől. A kollokviumon ezekből választunk öt minimumkérdést, ami azt jelenti, hogy legalább négyre, gyakorlatban inkább legalább háromra hibátlan választ kell adni, különben a vizsga sikertelen. A hallgatók igen nagy arányban véreztek el ezeken a minimumkérdéseken, ez jelezte a matematikai praktikum szükségességét. Az előadásban tipikus példákat mutatunk a minimumkérdésekből, majd elemezzük a praktikum tantárgy oktatása előtti és utáni helyzetet. Kulcsszavak: matematika, képességfejlesztés, tudásszintmérés, tanítóképzés Dr. Szalay István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport A tanító szakos hallgatók előkészítése a matematika műveltségi területre Szegeden 10 éve indult újra a tanítóképzés. Az utóbbi fél évtizedben folyamatossá vált a matematika műveltségi területre való jelentkezés, ami a második félévben esedékes. Általában 8−10 hallgató választja a matematika műveltségi területet. A jelentkezések előkészítése több szinten történik. A 2010-ben tankönyv formájában is megjelent a két féléves általános matematika tárgy vizsga és feladatanyaga, amelyben külön fejezetek szolgálnak a matematika iránti fokozottabb érdeklődés felkeltésére. A matematika tantárgypedagógiája keretében is hangsúlyt kap a matematika műveltségi terület. A heti rendszerességgel közzé tett „Heti feladat” első megoldója (a megoldást e-mailben kell beküldeni, ami automatikusan eldönti az elsőséget) az általános matematika tárgy gyakorlati jegyénél számíthat honorálásra. A tehetséges és érdeklődő hallgatók feladatmegoldó készségét a szorgalmi időszak minden hetében a „Csütörtöki verseny” pontozásos rendszere fejleszti, amelynek helyezettjeit szakcsoport oklevéllel jutalmazza. A különösen eredményes versenyzők ezzel teljesíthetik a szabadon választható kurzusok egyikét. Kulcsszavak: matematika műveltségi terület, házi versenyek
18
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Bagota Mónika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Tanító- és Óvóképző Intézet A Matematika praktikum tárgy tanító szakon történt bevezetésének tapasztalatai A Matematika praktikum tárgy bevezetését az indokolta, hogy tapasztalataink szerint a tanító szakos hallgatóknak komoly problémát okozott a matematika tantárgypedagógia tárgy vizsgafeladatainak megértése és megoldása. A matematika praktikum gyakorlatoknak fő célja a tanító szakos hallgatók számára szükséges matematikai alapismeretek összefoglalása, s ezzel a tanító szakos hallgatókban egyfajta matematikai rutin kialakítása és elmélyítése. A kurzus során a tanító szakos hallgatók áttekintik az alsó tagozatos matematika tananyag legalapvetőbb részeit. Nagyszámú gyakorló feladat elvégzése során szereznek nagyobb tapasztalatot és rutint az alsó tagozatos matematika feladatok megoldásában. Kulcsszavak: rutin, alsó tagozatos matematika feladatok Fehér András Széchenyi István Egyetem A Linux megnőtt, és már iskolás... Az informatika oktatása a magyar közoktatásba való bevezetése óta számos változáson ment keresztül. Az informatikai eszközöket és a gyakorlatban használt módszereket kezdetben a technológiai korlátok, később a kényelmi szempontok, ma már a divat határozza meg. Ez a trend látványosan megfigyelhető például a telekommunikáció területén, a mobil piacon, de az informatika minden területén megjelenik. Az informatikaoktatás mindig megpróbál az aktuális trendeknek megfelelni. Ennek a folyamatos tantárgyfejlesztésnek a legnagyobb akadálya a szoftver hiánya, annak megismerése, és általában az újabb termékhez szükséges nagyobb hardver erőforrásigények. Ezek folyamatosan újabb terhet jelentenek az amúgy is szűkös költségvetésnek. Az Unix, és abból kifejlődő Linux verziók, a hozzá elkészült ingyenesen elérhető felhasználói programok a néhány évtizedes múltjukkal már akkora értéket képviselnek, melyről nem szabad lemondani a folyamatos pénzhiánnyal küzdő közoktatásban sem. A jelenleg már 50.000 forint alatt elérhető netbook számítógépek előbb-utóbb bekerülnek az iskolatáskába is, amelyek előbb-utóbb netbooktáskává változnak, így könnyítve a terheket, és megváltoztatva a pedagógusok tevékenységét. Már ezeken a gépeken is sikeresen futtathatók az oktatás más területein is jól használható, ingyenesen elérhető felhasználói programok, melyeknek már egy újabb célterülete a kisgyermek. Kulcsszavak: informatika, oktatás, Linux Dályay Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Vidám matematika óvodásoknak Nem könnyű a kisgyermekeknek szóló matematikai tartalmú könyvek között olyant találni, amelynek matematikai tartalma is színvonalas és következetesen felépített, ugyanakkor a megtanítani vágyott fogalmak köré szőtt mese is magával ragadó a kisgyermek számára. Ha az előbbi elvárások mellett igényes, a szöveg matematikai tartalmához illeszkedő, és a kisgyermeket megragadni képes mesevilágot idéző illusztrációkra is vágyunk, akkor még nehezebb a dolgunk. L. A. Levinova és K. A. Sapgir Pipacska és Kockapaci kalandjai alcímet viselő Vidám matematikája nemcsak azért kiemelkedő, mert megfelel az előző követelményeknek, hanem – a minden egyes 19
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
fejezetet végigkísérő, felnőtteknek szóló módszertani utasítások megadásával, valamint a négy-öt éves korosztály számára szükséges matematikai „tananyag” egyfajta teljességre törekvő feldolgozásával – egészen egyedülálló szerepet tölt be. Az elkövetkezendőkben áttekintjük a Vidám matematikában körüljárt matematikai fogalmakat, és összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Tanító- és Óvóképző Intézetének óvodapedagógus hallgatói számára tartott Matematika kurzus tematikájával. Kulcsszavak: matematika kisgyermekeknek, mese, óvodapedagógus képzés Dr. Krisztin Német István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Matematika Szakcsoport A „térszemlélet fejlesztése” modultárgy oktatásáról Az SZTE JGYPK Tanító BA hálótervében szereplő „térszemlélet fejlesztése” c. választható tárgy tapasztalatairól számolunk be. Célunk volt minél több, a térszemlélettel kapcsolatos fogalom, tevékenység tárgyalása, minél egyszerűbb formában. Előzményként a hallgatók közoktatási matematikai ismereteire támaszkodtunk. A témát manipulatív és megfigyelési feladatokon keresztül dolgoztuk fel. Papír és más fizikai, kész, ill. saját készítésű modelleket vizsgáltunk, szerkesztési, rajzos, hajtogatási, számolási, mérési, becslési, tájékozódási, feladatokat oldottunk meg. A hallgatók önállóan és csoportban is dolgoztak. Nagy hangsúlyt fektettünk a hallgatók élményszerű tapasztalatszerzésére. Az ellenőrzés kötelező és szorgalmi házi feladatokon keresztül történt. A tapasztalatok bíztatók, a hallgatók pozitívan fogadták a kurzust. A feladatok koncentrálása és szelektálása szükségesnek látszik. A legnagyobb problémát a régen tanult ismeretek felidézése jelentette, valamint egyes térbeli alakzatok segédeszköz nélküli elképzelése. Jobban figyelembe kell venni az eltérő tudásszintű hallgatók igényeit, lehetőségeit. Kulcsszavak: tanító, térszemlélet, tájékozódás, mérés, geometriai alakzatok Dr. Csóka Géza Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A képezhetőség határai Az elmúlt 25 évben hazánkban a felsőoktatásba bevont hallgatók létszáma a 18 éves populáció 8%áról (egyes források szerint 9%) már 47%-ra nőtt. Noha már 10 éve elhangzott olyan szakminiszteri kijelentés, hogy „a 47%-nak nem tanítható ugyanaz, mint a 9%-nak”, a mai napig nem történt meg a tananyag nyíltan vállalt, nagyarányú csökkentése. Az előadás az ebből eredő problémákat, feszültségeket vizsgálja. Mérések alapján rámutat, hogy már tömegesen lépnek be olyan fiatalok a felsőoktatás rendszerébe, akiknek előképzettsége, képességei reménytelenné teszik a megkívánt, előírt ismeretek és jártasságok megszerzését. A jobb képességű 9−10 éves gyermekek matematikai ismeretei, feladatmegoldó készsége, eredményessége felülmúlja a tanításukra készülő, felsőfokú képzésben résztvevő, 20−22 éves hallgatók jelentős részének eredményességét. Kulcsszavak: felsőoktatás, előképzettség, matematika, feladatmegoldás, tanító
20
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Petz Tiborné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Érettségiző hallgatók matematikai ismeretei Doktori tanulmányaim közben végzett vizsgálatomkor érettségire készülő diákok tudását mértem fel egy feladatsor segítségével. Célom volt megvizsgálni, hogy milyen tudással rendelkeznek, mielőtt elkezdenék felsőbb iskolai tanulmányaikat. Olyan feladatokat válogattam, amelyek között szerepelnek szöveges feladatok is, amelyeknek megfogalmazása közel áll a mindennapi élethez. A matematikai szöveges feladatok a matematikai problémamegoldás folyamatainak feltárására alkalmasak, ezért ezeken keresztül igyekeztem betekintést nyerni a diákok gondolatmenetébe. Esetleges hibás elgondolásaikat, és példamegoldó „ötleteiket” ismertetném a konferencia-előadásomban. Születtek meglepő feladatmegoldások is. Néhány ötlet bemutatása mellett, a feladat-megoldási sikerességbe is betekintést nyújtok, néhány grafikonon keresztül. Mindezt összehasonlítva azoknak a diákoknak az eredményeivel, akik számszerűleg ugyanazt a feladatot kapták, csak ők nem szöveges feladat formájában, hanem „lecsupaszítva”, száraz, matematikai megfogalmazással. Kulcsszavak: matematika, érettségi, tudás, problémamegoldás, eredmények
Szalai Judit Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energiaelnyelő járműváz elemek dinamikus igénybevételének végeselem analízise A számítógéppel segített mérnöki tervezés és elemzés fázisai, illetve a modellezés teljes numerikus folyamata implementálható az adott geometriát kezelni képes, az algebrai feladatok eredményeit kiértékelhető formában szemléltető végeselemes szoftverek segítségével. A gépjármű töréstesztek feldolgozási fázisában a kapott paraméterértékek hatékony szemléltetésével biztosítják a modellben fellépő feszültségek gyors kiértékelését, ahol a modell szilárdsági, merevségi, fáradási elemzése is elvégezhető. Kulcsszavak: deformációs folyamatok, végeselem analízis Zábrádi Antal Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Infomáció és entrópia Az információ fogalma terjedésének sebessége; az entrópia termodinamikai és statisztikus fizikai fogalma, kapcsolatuk; Shannon modell. Kulcsszavak: információ, entrópia, Shannon modell, Maxwell-démon
21
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dömötörné Horváth Erzsébet Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Matematikai játékok, szimulációk Imagine-nel Az előadásban bemutatok néhány, a matematika és informatika tanításában egyaránt felhasználható online számítógépes oktatóprogramot, a programok használatát és használhatóságát, készítésüknek folyamatát, valamint ismertetem az oktatási tapasztalatokat. A programok a Logo nyelvi környezet új generációjának, az Imagine-nek segítségével készültek. A gondolkodtató stratégiai játékok korosztálytól függetlenül, minden korban igen kedveltek voltak, online változatukkal szívesen játszanak a mai kor diákjai. A gondolkodás fejlesztésén túl kölcsönösen jó hatással vannak a másik tantárgyra is: az informatika szakkörös jobban utánagondol a feladat matematikájának, a matematika szakkörös pedig esetleg elkezd kíváncsiskodni, hogyan készült ez a program, talán pozitívan változik a matematikát kevésbé kedvelők hozzáállása tantárgyhoz. A valószínűségszámítási feladatok megoldására adott számítógépes szimulációk nem helyettesítik ugyan a matematikai megoldást, viszont szemléltetik, segítik a probléma megértését, közelebb hozzák a tanulókhoz a valószínűségszámítás nem túl könnyű elméletét, a relatív gyakoriság és a valószínűség fogalmát. Bonyolultabb ismeretlen probléma esetén segítség lehet a várható eredmény ismerete, könnyebb a korrekt bizonyítást elvégezni, belátni, hogy a kapott végeredmény miért helyes. A programok, vagy ehhez hasonlóak elkészíthetőek szakkörön egyénileg, vagy csoportban a részfeladatokat felosztva, vagy a tanórán közös munkával. Kulcsszavak: Imagine, szimuláció, stratégiai játék, program, valószínűségszámítás
3. B. Növényvilág a sarkoktól az Egyenlítőig Dr. Szabó Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Keleti-Alpok szerpentinrögeinek florisztikai képe 2010. és 2012. évek között a TAMOP 4.2.1.b pályázat segítségével a NYME-TTMK égisze alatt a NYME AK Matematikai és Természettudományi Intézetének Botanikai Kutatócsoportja Ausztria területén található szerpentinrögökön végzett florisztikai felvételezéseket minden aspektusban. A szerpentin olyan szubvulkáni, ultramafikus kőzet melynek fémtartalma erőteljes élettani nyomásként nehezedik a vegetációra, ezáltal szelektál, ill. alkalmazkodási (szerpentin szindróma) jelenségeket indukál. A florisztikai munkát az ausztriai Bernstein körzetére koncentráltuk. A minden évszakban elvégzett felvételezéseket 10x10 méteres kvadrátokkal végeztük Braun-Blanquet- féle borítási értékkategóriák segítségével. A kapott eredményeket a flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai szerint feldolgoztuk (Borhidi, 1993). A Borostyánkői szerpentinrög mellett hasonló módszerekkel feltérképeztünk még három jelentősebb ausztriai szerpentin területet (Schwarzgraben, Kleine Plischa, Elsenau). Elvégeztük ezen területek adatainak komparatív elemzését. Poszter: Cönological tables of Bernstein, Kleine Plischa, Schwarzgraben and Elsenau (angol) Kulcsszavak: szerpentinflóra, Bernstein, Kleine Plischa, Schwarzgraben, Elsenau
22
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Farkas Péter Társasház „Környezeti Kultúra” Szolg. Bt. Bernstein környezetében lévő szerpentinzónák recens felszíni képe (felsorolás) A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kar Botanikai Kutatócsoportjának hat tagja a NYMETTMK égisze alatt, a TAMOP 4.2.1.b pályázat segítségével – amely projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg –, Bernstein Kienberg valamint körzetében lévő szerpentin zónájában végez botanikai kutatást, a Kleine Plischa , az Elsenau és Schwarzgraben hegyeiben. Kontroll területnek a magyarországi Szent Vid hegyét tekintettük, mint összehasonlító támpontot a Kárpát-medence e nyugati szegletén, az Alpok legkeletibb nyúlványaként. A kialakult felszíni viszonyok bemutatása mellett további kitekintést teszünk a szerpentin kitermelésére és felhasználására, láthatjuk a jelenleg is működő, illetve a már elhagyott művelésű bánya mai állapotát Mint felszínre kerülő tektonikai ablak, ultramáfikus terület és hazánkoz legközelebbi elhelyezkedésű szerpentinzóna és hotspot terület – mindezek a tények fontos szerepet játszottak a helyszínek kiválasztásában. A növények mérgező területen élnek, melynek bárminemű vizsgálata messze túlmutat egy adathalmazon, válaszokat kaphatunk bizonyos kérdésekre. Kulcsszavak: serpentin rocks, minerals, Bernstein, hot-spot Dr. Halbritter András Albert Nyugat-magyaroszági Egyetem Apáczai Csere János Kar A szerpentin-szindróma a Kelet-Alpok néhány mintaterületén A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kara Botanikai Kutatócsoportjának hat tagja a TAMOP 4.2.1.b pályázat segítségével – amely projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg − szerpentinbotanikai kutatásokat kezdett Ausztriában. A szerpentin-szindróma a földköpeny eredetű, a növényzet számára gyakran toxikus szerpentinkőzeten fellépő növényi tünetegyüttes, amely elsősorban a gyenge növekedésben nyilvánul meg. Az ausztriai Bernstein, Schwarzgraben, Kleine Plischa, Eisenau területén mind-mind fellelhető valamilyen szerpentinit-kibúvás. E területek talajai és növényvilága között jellegzetes eltérések mutathatók ki. Mindez a különböző jellegű és erősségű, az alapkőzet kedvezőtlen kémiai viszonyaira, a szerpentinit-hatásra vezethető vissza. E munkánkban a jól megfigyelhető cönológiai eltérések talajtani magyarázatát keressük. A klasszikus szelvényleírás mellett vizsgáltuk a főbb tápelemek és nehézfémek koncentrációit is, hogy a növényi stresszfaktorokra közvetlen bizonyítékot szerezzünk. Kulcsszavak: Szerpentinit, edafikus stressz, talajtan, ranker, Bernstein Molnár Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Botanikai Kutatócsoport A hiperakkumuláció vizsgálata az ausztriai Bernstein területén A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kara Botanikai Kutatócsoportjának hat tagja a NYMETTMK égisze alatt, a TAMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0006 pályázat segítségével – amely projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg − botanikai kutatásokat kezdett 2010-ben az ausztriai Borostyánkő (Bernstein) melletti Kienberg területén, ami az Alpok legkeletebbre fekvő, a Kárpát-medencében egyedüli szerpentinitröge. Célul tűztük ki a Bernstein (Kienberg) területének florisztikai és cönológiai feltárását, a talajtani viszonyok és a vegetáció hiperakkumulációs mutatóinak felmérését. A terület talajainak laboratóriumi
23
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
vizsgálata kiemelkedően magas kadmium, króm és nikkel előfordulást mutatott ki. A vegetáció alkotóelemeiből nikkel hiperakkumulációt írtunk le a Thlaspi nemzetségből. A jelentős biomasszát előállító, leromlott állapotú természetközeli élőhelyeken terjedő özöngyom, a Fallopia x bohemica (Chrtek&Chrtková) J.P. Bailey esetében vizsgálataink során kimutattuk, hogy a szerpentiniten élő egyedek hatszor több nikkelt, tízszer több krómot és ötször több kobaltot akkumuláltak hajtásaikban, mint a kontrollegyedek esetében. Some data from hyperaccumulation of serpentine soils vegetation of Kienberg. Kulcsszavak: akkumuláció, szerpentinit, nikkel, kobalt, Thlaspi Dávid János Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Tantárgypedagógiai Tanszék Növényi életközösségek a skandináv tajgában és a tundrán Skandinávia területét főként két biom borítja. A félsziget nagyobb részét tajga fedi, míg a tundra a hegyek tetejére és az északi tájakra jellemző. A szárazföldek legnagyobb kiterjedésű élőhelye, a tajga alapvetően kis fajszámú tűlevelű erdő. Főként két megjelenési formájával találkozhatunk: 1. a zárt lombú tajgában a lucfenyők lombkoronája sötét erdőket hoz létre, a talajt vastag mohaszőnyeg borítja, 2. a nyílt lombú tajga fő fafaja az erdei fenyő, a talajon a moháknál nagyobb arányban fordulnak elő a zuzmók. A zárt lombú tajga elsősorban a déli tájakra jellemző, míg a nagyobb arányú nyitott tajga az északi vidékek fő élőhelye. A hűvös levegő miatt a párolgás csekély, a talaj rendszerint nedves, jellemző a mocsarasodás, amelynek következtében terjedelmes tőzegmoha lápok alakulnak ki. Az évi középhőmérséklet csökkenésével a tajga egyre jobban felszakadozik, eltűnnek a fenyők, helyüket alacsonynövésű lombosfajok (Salix, Betula, Alnus) veszik át. Ebben az erdős tundrában egyre gyakoribbak a tőzegmoha lápok. Az észak felé haladva és a hegyek magasabb régióiban a vegetációs időszak egyre jobban rövidül, a szelek állandósulnak, emiatt a fák fokozatosan eltűnnek. A tundrákra a törpecserjék, a lágyszárúak (pl. gyapjúsás- és szittyófajok), valamint mohák és zuzmók jellemzőek. A nedves talajú foltokon, valamint az állóvizekben itt is tőzegmoha lápok fejlődnek ki. Kulcsszavak: tajga, tundra, tőzegmohaláp, lucfenyő, erdei fenyő Szabó Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Két ruderális gyomnövényfaj alaktani és biometriai vizsgálata különböző élőhelyeken A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kara Botanikai Kutatócsoportjának hat tagja a NYMETTMK égisze alatt, a TAMOP 4.2.1.b pályázat segítségével – amely projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg − a Bernstein-Kienbergen található szerpentinflóra vizsgálatát tűzte ki célul. Jelen tanulmányunkban két gyomnövény (Taraxacum officinale Weber ex Wiggers, Plantago lanceolata L.) szerpentinit és öntéstalajon élő egyedeinek alaktani és biometriai tulajdonságait hasonlítottuk össze. A Bernstein-Kienberg szerpentin területén élő egyedek kisebb testméretet, kisebb levélfelületet produkálnak. Sztómasűrűségük kisebb, vízpotenciál értékeik magasabbak, mint a kontrollterületen élőké. A vizsgált egyedeken kimutathatók a szerpentin szindróma bélyegei. POSTER: We aimed to compare morphological and biometric quality of two weed species (Taraxacum officinale Weber ex Wiggers, Plantago lanceolata L.) in serpentine and in alluvial soils. The plants int he Bernstein-Kienberg serpentine soil area produce smaller measurement and leaf area. They 24
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
reach lower stoma density, water potential values are higher. The plants under survey we have revealed the characters of serpentine syndrome. Kulcsszavak: different habitat, serpentine, stoma density, water potential, leaf area, Bernstein különböző élőhely, szerpentinit, sztómasűrűség, vízpotenciál, levélfelület Dr. Molnár Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Természetes eredetű kivonatok a növényi szövettenyészetek táptalajaiban A növényi sejt- és szövettenyésztés során izolált növényi részeket (explantumokat) tartanak életben egy megfelelő összetételű tápközegben. Ez a tápközeg helyettesíti az explantumok eredeti környezetének szomszédos sejtjeit, szöveteit vagy szállító elemeit. A sejtek és szövetek tenyésztésének, továbbá a tenyészetekből történő növény regenerációnak pontosan meghatározott feltételei vannak, amelyek növényfajonként változnak. A sikeres szövettenyésztési kísérletek eredményeiből három tényező jelentőségét emelték ki, ezek: 1. az explantum típusa, 2. tápközeg összetétele, 3. a tenyésztés ellenőrzött fizikai feltételei. Amennyiben a meghatározott összetételű tápközegen nem sikerül sejteket vagy szöveteket életben tartani, szükség van olyan természetes eredetű kivonatokra, amelyek hozzájárulnak az in vitro tenyésztés sikeréhez. Az előadásban kitérünk a különböző összetételű táptalajokra, továbbá a természetes eredetű vegyületek szövettenyészetekre gyakorolt hatására. Foglalkozunk továbbá a Mosonmagyaróvári Alga Törzsgyűjteményből származó mikroalga tenyészetek biomasszájának és tenyésztésüket követően visszamaradó tápoldatának szövettenyésztésben való alkalmazási lehetőségeivel. Kulcsszavak: növényi szövettenyésztés, természetes kivonat, mikroalga Szalai Viktória Tünde Budapesti Corvinus Egyetem „Élőkövek” a Kalahári sivatag növényflórájában a szélsőséges élőhelyi sajátosságok tükrében A Kalahári sivatag délnyugat-Afrikában fekvő sivatagos, félsivatagos területének különleges növényei, az úgynevezett élő kövek, melyek alakja és életritmusa messzemenően alkalmazkodott a kedvezőtlen életkörülményekhez. Kulcsszavak: Kalahári sivatag növényflórája, mimikri
Barla Ferenc Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Növényi magvak és csíráinak besugárzása Hajnalka (Ipomoea violacea) magokat és csíráit sugaraztunk be kobalt 60 radioaktív izotóppal. A magokat három csoportba osztottuk: az elsőben lévők nem kaptak sugárzást, a másodikban lévők kaptak egy adagot, a harmadikban lévők pedig a második csoporténak a kétszeresét kapták. Ezután mindegyik csoport csíráit két részre osztottuk: az egyik csoport nem, a másik be lett sugarazva egy adott dózissal. Ezeket szintén két részre osztva, majd még egyszer két részre osztva kaptak és nem kaptak sugárzást az egyes csoportok. Azt vizsgáltuk, hogy a sugárzás milyen hatással van a látens anyagcseréjű magokra, és milyen hatással van a csírákra. Terveink között szerepelt, hogy a kifejlett növényeken mérve a növekedési hosszat, a levélterületet és a virág területét, összefüggést keressünk ezen értékek és a besugárzás mértéke között. Beszámolunk az eddigi eredményekről. 25
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
POSTER Picture of the irradiated cores and seeds by the Cobalt 60 beam. Kulcsszavak: besugárzás, növényi mag, csíra, növekedés, levél Bognár Csaba, Kovacovicová Miroslava, Baldoviè Marián, Zaková Andrea, Kádai Lajos Comenius Egyetem Természettudományi Kar, Bratislava, Szlovákia A Parkinson-kór molekuláris diagnosztikája Az Alzheimer-kór után a Parkinson kór a leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon. Az emberek több mint 1%-át sújtja 55 év felett, a 75 évnél idősebb korosztálynál ez az adat 3,5% körüli. A betegség jelentkezésének időpontja változó, de átlagosan a 60-ik életév körülire tehető. Változók a klinikai tünetek is, de a tremor (nyugalmi remegés), bradikinézia (meglassúltság), rigiditás (izommerevség) az alaptünetek. Multifaktoriális betegségnek tekintik, ahol a környezeti tényező is befolyásolja a kórkép kialakulását a különböző gének mutációin kívül. A DHPLC (denaturing high performance liquid chromatography) metódus segítségével megszűrtük 229 szlovákiai Parkinson-kóros beteg DNS variánsait az LRRK2 gén 31., 35., 41., 48., és a parkin gén 2., 6., 7. exónjaiban. Különböző kutatások azt mutatták, hogy éppen ezekben az exónokban találhatóak a leggyakoribb mutácók, amelyek az időskori Parkinson-kórt idézik elő. A variánsokat DNS-szekvenálással kutattuk tovább, de csak különböző intrónikus és exónikus polimorfizmusokat találtunk. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy léteznek még más gének és lokuszok is, amelyek mutációi ugyan ritkábban, de előidézhetik a kórt (SNCA, LRRK2, ATP13A2, P2A6G, FBXO7, PARK2, PINK1, DJ-1, PARK3, PARK10, NURR1 a SNCAIP). Előfordulhat hogy a szlovákiai betegeknél ezen mutációk között vannak a leggyakoriabbak. A kutatást az UK/401/2011 ösztöndíj támogatta. Kulcsszavak: Parkinson-kór, neurodegeneratív, szekvenálás, Lrrk2, parkin Farkas Péter Társasház „Környezeti Kultúra” Szolgáltató Bt. A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kar Botanikai Kutatócsoportjának hat tagja a NYMETTMK égisze alatt, a TAMOP 4.2.1.b pályázat segítségével – amely projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg – Bernstein Kienberg valamint körzetében lévő szerpentin zónájában végez botanikai kutatást, a Kleine Plischa , az Elsenau és Schwarzgraben hegyeiben. Kontroll területnek a magyarországi Szent Vid hegyét tekintettük, mint összehasonlító támpontot a Kárpát-medence e nyugati szegletén, az Alpok legkeletibb nyúlványaként. A kialakult felszíni viszonyok bemutatása mellett további kitekintést teszünk a szerpentin kitermelésére és felhasználására, láthatjuk a jelenleg is működő, illetve a már elhagyott művelésű bánya mai állapotát, mint felszínre kerülő tektonikai ablak, ultramáfikus terület és hazánkhoz legközelebbi elhelyezkedésű szerpentinzóna és hotspot terület – mindezek a tények fontos szerepet játszottak a helyszínek kiválasztásában. A növények mérgező területen élnek, melynek bárminemű vizsgálata messze túlmutat egy adathalmazon, válaszokat kaphatunk bizonyos kérdésekre. POSTER: serpentin rocks and minerals
26
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Halbritter András Albert Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Pedological study of the Bernstein (Austria) serpentinite hill The Botanical Research Team of the University of West Hungary, in collaboration with the Faculty of Natural Sciences, funded by TAMOP 4.2.1.b. The project is funded by EU and co-financed by the European Social Fund and aims at studying the serpentine flora of Mount Kienberg, Bernstein, Austria. The Bernstein is the most characteristic serpentine site of the Carpatian basin. Serpentinite is a rare rock ont he Earth’s surface, and it always holds special flora and vegetation, due to its unfavourable chemical composition. The phytosociological studies of the Bernstein-Kienberg hill required the characterisation and classification of its soils. In the WRB these soils are Hyperskeletic leptosol magnesic, in the US. Soil Taxonomy Magnesic nonacid mesic lithic udorthents. Based on the soil chemistry analyses the premised soil chemical stress factors on the study sites are proved to exist. Kulcsszavak: Bernstein, serpentine soil, leptosol, nickel, serpentine syndrome
Tothova Tarova Eva Comenius Univesity, Faculty of Natural Sciences, Bratislava Detection of polymorphisms in mannose-binding lectin gene and their influence on phenotype in slovak cystic fibrosis patients Eva Tóthová Tarová, Helena Poláková, Hana Kayserová, Peter Celec, Mária Zuzulová, ¥udovít Káda¹i Cystic fibrosis (CF) is the most common lethal inherited disease among Caucasians. The cause of death in 90% of the CF patients is respiratory insufficiency due to chronic inflammation caused by bacteria. Mannose-binding lectin (MBL) protein is an important mediator component of the innate immune defense system. It has been shown that MBL variant alleles causing low MBL serum levels. In exon 1 of the MBL2 gene, three single nucleotide polymorphisms cause independently low serum levels at codon 52, 54 or 57 and also Y/X polymorphism in promoter region (codon -221). Polymorphisms were typed by single base primer extension assay (SNaPshot) in 91 Slovak patients with CF and 100 controls. Concentrations of protein were determined in 34 patients by ELISA method. Results were summarized for polymorphisms in exon 1 (p=0.438), then the promoter polymorphism (p=0.666), but we did not found statistically significant differences in the frequencies of genotypes between patients and controls. In our cohort was observed association between MBL2 genotypes and spirometric data, but these results were not statistically significant (p=0.802). The significant association was found between MBL2 variants in exon 1 and protein level (p=0.0008), but not by promoter polymorphism (p=0.14). Kulcsszavak: cystic fibrosis, modifier gene, mannose-binding lectin, polymorphism, spirometric data
27
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
4. Művészetek Bereczkiné Gyovai Ágnes Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A magyar népi gyermekjátékdalok jelentősége az óvodai és iskolai dalanyagban A népi dallamkincs összegyűjtése és rendszerezése a 19. században dr. Kiss Áron nevéhez fűződik Összefoglaló munkájában a Magyar Gyermekjáték-gyűjteményben a népdalgyűjtés első állomásaként alapot teremtett Bartók Béla és Kodály Zoltán magyar népzene kutató és feltáró gyűjtőmunkájában, mely A magyar népzene tára első kötetében Gyermekjátékok címmel kapott helyet. A magyar népi gyermekjátékdalok ősi idők, egymásra épülő korok történelmi rétegződésének nyomait őrzik. Ez a természetesen áradó dallamkincs szimbolikus jelentés tartalmakat hordoz, mely egy csodálatos varázs-világba enged betekinteni, a mélyebb összefüggéseket kereső kutatómunkában. Ez a kutatás keresi azokat a zenei vetületeket, melyek Kerényi György Száz népi játékdal című gyűjteményében megjelenő énekek fontos szerepét hangsúlyozza. Az óvodapedagógiában és az általános iskolai dalanyagban szereplő magyar népi gyermekjátékdalok, a magyar népszokások és a néphagyomány megőrzésén, ápolásán keresztül teremti meg, a zenei anyanyelv legmagasabb rendű kiművelését. Kulcsszavak: jeles nap, népszokás, dallamkincs, szimbólum, pedagógia Lukács Lászlóné Nefelejcs Művészeti Óvoda A Kodály-irányelvek érvényessége napjainkban Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán neveléstudományi mesterképzésben kezdtük meg kutatásunkat. Kutatócsoportunk a Kodály-elvek érvényességének vizsgálatát tűzte ki legfőbb céljaként. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Kodály országában mennyire élteti a közoktatás a koncepciót, hiszen tapasztaljuk, hogy külföldről érkező pedagógusok is szeretnék megismerni azokat, továbbá vannak-e bizonyítható eredményei a nevelő-oktatómunkában az irányelveknek. Kutatásunk összefüggést feltáró stratégiájú volt. Vizsgálatunk során az írásbeli és szóbeli kikérdezést, azaz az interjút és a nyílt végű kérdőíves módszert alkalmaztuk. Neves zenetudósokat éspedagógusokat kértünk fel, hogy mondják el véleményüket a témával kapcsolatban. Három óvodát, két általános iskolát és egy olyan intézményt választottunk, amely általános iskolaként és gimnáziumként működik; ezekben az intézményekben kértük fel a pedagógusokat kérdőíveink kitöltésére. Negyedik és nyolcadik osztályos tanulók körében végeztünk neveltségi szintmérést. A kutatás egy éven át tartott. A különböző kutatási módszerek azt bizonyították, hogy a Kodályirányelvek érvényesek napjainkban is, és a teljes ember nevelésében jelentős szerepet játszanak, azonban a változó világ igényeihez kell alkalmazkodnunk úgy, hogy az értékelvű sokszínűséget megtartjuk. Kulcsszavak: Kodály-koncepció, zenei nevelés, hazaszeretet, hagyománytisztelet, értékelvű sokszínűség
28
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Burián Miklós Kecskeméti Főiskola A kortárs zene tanításának elméleti és gyakorlati kérdései A kortárs zene tanítása, pedagógiai feldolgozása egyre nagyobb gondot okoz pedagógusainknak. Ennek több oka is van. Egyrészt a kortárs zene napról napra változik, fejlődik, pedagógusaink zenei felkészültsége viszont alig változik, mondhatnánk azt is, hogy stagnál. Az előadás számba veszi azokat az előzményeket, amelyek mentén olyan nagy nevek jelennek meg, mint Dalcrose, Suzuki, Orff, Bartók, Kodály. A későbbi zeneszerzők között szerepelnek Lutoslawski, Pendereczki, Baird, Honegger, Schönberg, Webern, Bozay, Durkó Soproni, Patachich, Vidovszki és még sokan mások. A pedagógiai megközelítésben helyt kap Dimény Judit, Apagyi Mária, Tusa Erzsébet és jómagam, akik tapasztalataik alapján megpróbáltak eljárásokat, módszereket kidolgozni a kortárs zene iskolai alkalmazására. A törekvések közös vonása a hármas megközelítés: zenehallgatás, a zene művelése és teremtése (improvizáció). Említésre kerül Jehudi Menuhin új megközelítése, és sok mai zene szellemében született zongoradarab (Sugár Rezső, stb.). Az elektronikus zene előzményeként kerülnek terítékre a clustterképzések és az aleatórikus játékok, amelyekből az előadó a helyszínen gyakorlati bemutatót is tart. Végül az agyműködés és a tudatalatti információk szerepének tárgyalására kerül sor, amelyek a mai zene információáramlásának megfejtéséhez elengedhetetlennek látszik. Kulcsszavak: zenehallgatás, reprodukció, improvizálás, cluster, tudatalatti
Retkes Attila Széchenyi Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenei menedzsment − új tantárgy a művészeti felsőoktatásban A Retkes Attila által elindított Zenei menedzsment tantárgy oktatásának célja, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóit megismertesse azzal a társadalmi, jogi és gazdasági környezettel, illetve azzal az intézményrendszerrel, amelynek keretei között előadóművészi pályájukat folytatni fogják. Tapasztalatok szerint a pályakezdő előadóművészek többsége nincs tisztában saját „karrierépítési” lehetőségeivel és korlátaival, a zenei menedzsment alapvető feladataival és egyes részterületeivel (pl. impresszálás, koncertrendezés, hanglemezkiadás, produkciós feladatok stb.). Ezen a helyzeten szeretne változtatni az új tantárgy, amely az egyes témaköröket – rövid elméletialapismereti bevezetés után –, a gyakorlati tudnivalókra, esettanulmányokra fókuszálva mutatja be. A társadalmi, jogi és gazdasági környezet, illetve az intézményrendszer bemutatása természetesen nem korlátozódik Magyarországra, hanem az Európai Uniót kezeli földrajzi-közigazgatási egységként, ezen belül ismertetve a magyar sajátosságokat. A hallgatók így a zenei menedzsment fogalomkörén belül alapszintű európai integrációs ismeretekhez is jutnak. Előadásom az új tantárgy struktúrájával, céljaival, lehetséges perspektíváival kíván foglalkozni. Kulcsszavak: zenei, menedzsment, karrierépítés, impresszálás, koncertrendezés, hanglemezkiadás
29
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Szabó Dániel Róbert Széchenyi István Egyetem 2010 „legértékesebb” reklámzenéi Kutatásom fő területét a reklámzenék marketingkommunikációs eszközként való vizsgálata képezi. Az audiovizuális reklámok üzeneteinek közvetítésében a zene, mint kreatív elem komoly szerepet játszhat, s így nagymértékben befolyásolhatja az adott reklámfilm hatását. A film, a zene és a termék által kifeszített háromszögben nehéz egyensúlyt találni, s kérdés, hogy miként képes az adott reklám hatni abban az esetben, ha ez hiányzik. A globalizáció kérdésköre kapcsán az Interbrand által tíz legértékesebbnek ítélt márka reklámja került a fentiek alapján elemzésre. Feltételezve, hogy ezen márkák szinte minden országban megtalálhatóak, felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen, sikeres vállalatok milyen reklámfilmekkel vannak jelen a piacon a bennük felhasznált zenék szerint? A vizsgálat alapvető célja annak megállapítása volt, hogy ezen reklámzenékben a fenti három szempont alapján milyen közös vonások figyelhetőek meg, vagy éppen melyek azok a jellemzők, amelyekben komoly eltéréseket találhatunk. Kulcsszavak: reklámzene, reklám, marketingkommunikáció, marketing, zene Borbély Károly Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Fejlesztés a művészettel A kreatív képzőművészeti tevékenység szerepe és lehetőségei a mai iskolában rendkívül szűkösek. Szakmai tájékozatlanság és a vizuális nevelés teljes félreértése is szerepel az okok között. Az alkotótevékenység hatékonyan fejleszti a képességeket és értékes terápiás hatásai vannak. A jelenlegi iskolának a gyermekek megromlott pszichés állapotával is szembe kell néznie. A lélek a felnőttek és a gyermek világában is válságban van. Kulcsszavak: alkotás, képességek, lélek, terápia, iskola Magonyné dr. Varga Emőke Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A leporelló a kultúra változásának tükrében A leporellót, mint a képeskönyv egyik típusát, a nyelvi médiumának reduktív volta és a vizuális médiumának viszonylagos gazdagsága teszi alkalmassá arra, hogy általa az irodalom illusztrálhatóságára rákérdezzünk. A szövegkomponensek (pl. deixis, nominalitás, affektivitás) jellemzőinek rövid leltározása mellett az előadás célja azoknak a vizuális jellemzőknek a bemutatása (pl. designe, a nézőnek beállított kép, stb.), melyek biztosítják, hogy a leporellóban az irodalmi szöveg (vers, mondóka, mese, rövidtörténet) lényegében szinekdotikus viszonyban álljon a többnyire önálló narrációs struktúrát is kiépítő illusztráció-sorozattal. A médiumok közti metalepszist esztétikai, poétikai és mediális jellemzők határozzák meg, de a leporellót, mint művészi tárgyat, mint eladható terméket, a mindenkori aktuális társadalmi-kulturális folyamatok is alakítják. Az előadás tárgyát képezi ezért az a kérdés is, hogy a posztindusztriális tényezőktől befolyásolt, a magas esztétikai értékek mellett a giccset is felvonultató magyar nyelvű leporelló-kiadás, miképpen teszi (felnőtt és gyermek számára egyaránt) „kulturális praxisként” érthetővé és befogadhatóvá a képet, mint olyat. Kulcsszavak: leporrelló, szöveg-kép viszonyok, illusztráció, kultúra, giccs 30
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Fodor Ildikó Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs A belső szépségek tükrözése Értelmileg akadályozott fiatalok speciális tehetséggondozása, fejlesztése, grafikák, festmények bemutatása. Kulcsszavak: színek, formák, érzelmek
Kovács Zoltán Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Alkalmazott Művészeti Intézet Belsőépítész hallgatók képzése a BKF oktatásában Az előadás célja bemutatni a BKF. Alkalmazott Művészeti Intézetének, környezetkultúra szakon folyó oktatási célját a hallgatók munkái alapján. A BA szintű az országban egyedülálló képzés, először vállalkozik a belsőépítészet területéről olyan alapozó képzés beindítására, ami kellő megalapozottságot adhat egy master képzésben való továbbtanuláshoz. A hallgatók betekintést nyernek a szükséges szakismereteken keresztül, a következő feladatok kreatív gyakorlatán át, a belsőépítészeti tervezés szépségeibe. Alapozó feladatok, probléma felismerő képesség, csoportmunkára felkészítés, a számítástechnikai ismeretek feltárása, TDK, OTDK, diploma, portfolió. A hallgatókkal történő személyes konzultációk és feladatok alkalmat adnak egy programszintű feladatmegoldásra kiemelve az egyediséget, a kreatív ötleteket, vagy a stílus és arányérzék kialakítását. Minden művészeti munka egyben előkészítése egy magasabb szintű tudományos ismeretanyag elsajátításának a masterbe való belépéshez. Kulcsszavak: alapozó feladatok, problémafelismerő képesség, csoportmunkára felkészítés, a számítástechnikai ismeretek feltárása, TDK, OTDK, diploma, portfolió
Kékes Szabó Marietta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet Alkalmazott Pedagógiai- és Pszichológiai Tanszék Beavatás régen és most, a serdülőkori identitásváltozás művészetpedagógiai támogatása Az archaikus ember számára beavatási szertartások támogatták a gyermekkorból felnőttkorba történő átmenetet, ami így komoly segítséget jelentett a fejlődési krízis, identitásváltozás sikeres megoldásában. A rítus a káoszba való visszatérést, a világ teremtését idézte meg, s a beavatási halál révén juthatott az egyén tabula rasa-hoz, felnőtt léthez. A modern kor embere számára azonban ezen átmenet jelöletlenné vált, a próbákhoz kötött formális avatások, rítusok eltűntek. Napjainkban a krízismegoldás halogatott, noha „az emberekben mégis él a beavatás archetipikus szükséglete” (Péley, 1998, 40. old.). „Egy állapotot nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy előzőleg meg ne szüntetnénk.. a gyermek meg ne halna a gyermekkor számára” (Eliade, 1999, 13. old.). A második születés szellemi jellegű, a rítus egyben embriológiai- és szülési természetű. Előadásomban serdülőkorú lányok részére megtervezett és velük megvalósított, hiánypótló projektem mutatom be, mely a beavatási szertartások elemeit és funkcióját egyaránt magába foglalja. „A művészet legbensőnkre hat” (Farkas, 2009, 14. old.). Eszközrendszere a bennünket ért külvilági ingerek hatalmas mennyisége folytán keltett érzések szublimálására nyit alkalmat. Nonverbálisan a kognitív szinten meg nem ragadható témák is felszínre hozhatóak. Mindezek nyomán az összeállított gyakorlatsorok is elsősorban olyan önkifejezési formákra építenek, mint a képzőművészet – mozgás és dramatikus játék kínálta lehetőségek, noha a munkafolyamat során több alkalommal segítő beszélgetésekre is sor került. Tapasztalataim megosztásával további hasonló programok létrejöttéhez kívánok hozzájárulni, illetve esetleges kapcsolódási pontokat találni az érdeklődő kollégákkal. Kulcsszavak: beavatási szertartás, fejlődési krízis, felnőtté válás, identitásváltozás, művészetpedagógia 31
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Szunyogh László Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az anyagszerűség problémája a XX. század képzőművészetében és az ezredforduló után Az anyagszerűség kérdése a klasszikus művészet esetében jól alkalmazható fogalom. Föl kell tennünk azonban a kérdést, hogy a 20. és 21. századi művészet alkotásaira és szemléletére mennyire alkalmazható ez a fogalom, alkalmazható-e egyáltalán? Ferenczy Béni úgy tartotta, hogy, művészileg a szobor csak akkor mű, ha az örökkévalóságra legalább relatív igényt tarthat, és a szobormű végleges anyagának a kemény kőfajtákat és az öntött fémeket tartotta. Ez az elv érvényes az őskori szobrászattól egészen a 19. századig, illetve, a korai 20. századi művészetére. A 20. század 30-as éveitől ez a szemlélet átalakult és mára csak a művek egy részére érvényes. A 20. század végére és az ezredforduló után polgárjogot nyert a nem tartós, az úgynevezett efemer anyagok használata a művészetben és az új műfajok megjelenésével, mint amilyen az installáció az anyagszerűségi elv viszonylagossá vált. A land art törekvései a média nélkül nem volnának elérhetőek a néző számára. Ezek a törekvések visszahatottak azoknak az anyagoknak a mai használati módjára is, amelyek korábban klasszikus anyagoknak számítottak, mint a kő vagy a fa. Érdemes egy pillantást vetni a kérdés pedagógiai vonatkozására is. Kulcsszavak: képzőművészet, szobrászat, anyaghasználat, anyagszerűtlenség, média
32
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
5. Kultúra – politika − oktatás 5. A. Dr. h. c. Szabó Péter PhD A felsőoktatás pedagógiai innovációja A magyar felsőoktatás jelenlegi oktatói színvonalával, hallgatóinak teljesítményével (bármennyire ellentmondásos is a sajtóban a megítélés), alkalmas arra, hogy a szükséges változtatásokkal nem csak Európában, hanem világszínvonalon is versenyképes tudásszektorrá tudjon fejlődni. Mindezt olyan körülmények között kell tenni, amikor a finanszírozás bizonyíthatóan kevesebb lesz. Az átalakulás lehet fájdalmas, lehet kevésbé fájdalmas, de nem kerülhető el. A fájdalom nagysága a politika döntésétől függ. Kulcsszavak: felsőoktatás szerepe, megítélése, EU-s ajánlások, intézményi autonómia, hatékonyság, versenyképesség
Mag. Csilla Gizinska Varsói Egyetem A Trianon utáni Pozsony magyar szemmel – Jankovics Marcell visszaemlékezései nyomán Az előadás témáját a mára már kissé feledésbe merült felvidéki magyar író, Jankovics Marcell 1939-ben megjelent Húsz esztendő Pozsonyban című emlékirata képezi. Jankovics Marcell (18791949) a trianoni békeszerződés után elszakított Felvidék magyar szellemi életének egyik kiemelkedő alakja volt, aki nemcsak ügyvédi minőségében segítette a magyar kisebbség jogaiért való küzdelmeit, de a pozsonyi Toldy-kör elnökeként is aktívan részt vett a kulturális élet megszervezésében, s ugyanakkor költőként és prózaíróként szintén jelen volt az irodalmi életben. Az előadás azonkívül, hogy részletesen bemutatja a szerző alakját, röviden megpróbálja elhelyezni az életművét a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomban is. Jankovics Marcell az emlékiratát már repatriálása után írja, amelyben célja, hogy árnyalt képet nyújtson Pozsonyról az 1918-1938 közötti időszakban. Ebben a „hangulat-könyvben” a szerző saját tapasztalatain keresztül eleven, mozgalmas képekben egy nem rendszeresen összefüggő várostörténetet nyújt. Bemutatja a volt magyar koronázó városban uralkodó háború utáni zűrzavart, az erőszakos betelepítéseket valamint a magyarság küzdelmeit az erőszakos elnemzetlenítéssel szemben. A mű ezenkívül rámutat a csehek és a szlovákok sajátságos viszonyára is az 1. Csehszlovák Köztársaságban. Dr. Ozsváth Judit Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar György Lajos ifjúságszervező tevékenysége Kolozsváron a két világháború között György Lajos a két világháború közötti idő erdélyi magyar szellemi életének (is) kiemelkedő egyénisége volt. 1927. február 12-én a hazai magyar tudományosság és tanárképzés helyzetét, feladatait feltáró és megoldási javaslatokat is hozó 15 oldalas tanulmányt adott át a történelmi magyar egyházak vezetőinek. Munkájában a tudományos törekvéseket a helyzethez képest elfogadhatónak mondja, ám hiányolja az erkölcsi és anyagi hátteret, a feladatok jól megfontolt számbavételét és az öntudatos célkitűzések rendszerét. A középiskolai és egyetemi oktatást tudományos és magyar nemzeti szempontból egyértelműen hiányosnak, sőt kétségbeejtőnek értékeli. Véleménye szerint a tanárképzés sem minőségi, így nem várható magyar tudósnevelés sem. A helyzet orvoslására tudományos intézet és internátus létrehozását javasolta, felekezeti összefogással. Előadásomban György Lajos 33
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
terveinek megvalósulásáról értekezek: ismertetem az általa életbe hívott és vezetett Kolozsvári Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szemináriumának, illetve a – szintén általa létesített – többfunkciós Lyceum Könyvtárnak a tevékenységét. Külön kitérek a kolozsvári katolikus egyetemisták Majláth Körének keretében végzett szervező munkájára is. Kulcsszavak: erdélyi, ifjúság, felekezet, nevelés, szeminárium Dr. Tölgyesi József Kodolányi János Főiskola A 13. századi veszprémi főiskola kutatástörténete Veszprém az Árpád-korban királynéi székváros volt püspökséggel, káptalannal és székesegyházi iskolával. A 13. századra a székesegyházi iskolák képzési irányultságában differenciálódás jött létre. Veszprémben kiemelkedő lett a világi és egyházjog oktatása. Erre közvetett és közvetlen források állnak rendelkezésre, amelyeket különböző időszakokban értékeltek a kutatók. Az egyre kiterjedtebb kutatások új megvilágításba helyezték a veszprémi studium generaléban folyt oktatást, amelyből az a következtetés vonható le, ha IV. László király uralkodása alatt nem pusztítják el ezt az intézményt, a 13. század végére, a 14. század elejére ez lehetett volna Magyarország első egyeteme. Az előadása kutatás folyamatát mutatja be. Kulcsszavak: Árpád-kor, székesegyházi iskola, jogoktatás, oligarchák harca, okleveles források Dr. Kmeczkó Szilárd Debreceni Református Hittudományi Egyetem Megjegyzések egy tudománytörténeti vitához (A Galilei-per) A tudománytörténeti és tudományfilozófiai értekezések visszatérő témája a Galilei és a Vatikán között lezajlott konfliktus, amely szépírókat is művek létrehozására inspirált (pl. Bertold Brecht, Németh László). Galilei pere újra és újra alkalmat adott arra a XX. században, hogy az új tudomány-módszertani megfontolásokat kipróbálják, vagy szemléltessék ezen az anyagon. Megjelentek azonban a szélesebb közönséget megcélzó művek is, amelyek immár a vatikáni levéltár dokumentumait felhasználva teszik mérlegre a katolikus egyház korabeli magatartását, s próbálnak igazságot tenni a kopernikuszi rendszerrel kapcsolatos vitában. A témát az teszi különösen érdekessé, hogy a per anyaga és utóélete nem vált „antikváriusi” anyaggá, hanem mind a mai napig borzolja az ügy iránt érdeklődők kedélyét. Ezért is indokolt, hogy megértsük a szembenálló felek sajátos tétjeit, valamint megvizsgáljuk a perhez kapcsolt sztereotípiák előfeltevéseit. Kulcsszavak: Galilei, Kopernikusz, V. Pál pápa, Roberto Bellarmino, VIII. Orbán pápa Dr. Molnár Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ A Szent Domonkos rendi nővérek kőszegi működésének és iskoláinak története a dualizmus korában Az előadás az Árpád-házi Szt. Margitról nevezett Szt. Domokos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának történetével, azon belül is a közösség által Kőszegen működtetett tanítóképző intézettel foglalkozik. Az Előadó először a domonkos rendi apácák kőszegi letelepülésének körülményeire tér ki, majd egy meglehetősen sajátos női szerzetesrend működését mutatja be. Különleges egyrészt azért, mert a közösséget olasz és osztrák szerzetesek hozták létre, másrészt mivel az apácák olyan történelmi 34
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
időszakban kezdték meg működésüket, amikor a modernizálódó, polgárosuló Magyarországon az állam fokozott beleszólást igényelt az oktatásba és a felekezeti ügyekbe egyaránt. A kőszegi apácáknak nem kis nehézséget okozott, hogy idegenként, kezdetben a magyar nyelv kellő ismeretének hiányában kellett boldogulniuk egy olyan országban, amelyet egyre inkább áthatott a nemzeti szellem, ahol az állam fokozottan jelen kívánt lenni a felekezeti oktatásban is. Az előadó érdekes képet fest arról, hogy a kőszegi nővérek miként birkóztak meg a nehézségekkel, hogyan váltak igazi magyar oktatási intézménnyé, s feleltek meg egyre jobban a növekvő állami minőségi követelményeknek. Az ismertetésből részletes képet kaphatunk a tanítóképző belső életéről, a tanárokról és a növendékekről egyaránt. A munka elkészítéséhez a Szerző levéltári kutatásokat folytatott a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában. Kulcsszavak: neveléstörténet, tanítóképzés, iskolatörténet, Szt. Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja Albert András Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az erdélyi államiság és protestantizmus kérdése gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár Columba Noe röpiratának tükrében A peregrinációból és a külföldi utazásokból hazatérő Bethlen Miklóst egy „kicsinyes és áskálódó világ” fogadta. Őt is, mint korábban kiváló tanítóját Apáczai Csere Jánost, az Erdélyi Fejedelemség felemelése foglalkoztatta. Elképzelésében egy új Erdély jövőképe formálódott meg. Egy olyan Erdélyé, amely politikai, gazdasági és kulturális szempontból erős és virágzó lesz. Az elképzelés megvalósításához két tényezőt tartott szükségesnek. Az egyik a külpolitikai tényező volt: „Bethlen Gábor, a Rákócziak török szövetségben németre támadó hatalmas fejedelemsége képzeletben kezet nyújtott Hollandia és Franciaország szellemének.” A másik pedig a belpolitikai tényező volt: Erdély protestantizmusának megerősítése és fenntartása egy erőskezű protestáns (református) fejedelem személyében és a protestáns egyházak politikai, társadalmi és kulturális téren való befolyásának növelésében. Bethlen Miklósnak néhány évre volt szüksége ahhoz, hogy rádöbbenjen a 17. századi Erdély valóságára, megfogyatkozott, létért küzdő ország belső ellentmondásaira, politikai pártharcaira és politikusainak rövid látására. Rá kellett ébrednie arra, hogy az uralkodó tekintélye, a fejedelemség semmivé lett. A „szegény fejedelem erőtlensége és az uraknak ezzel az erőtlenséggel való visszaélések” ellenére hitt abban, hogy neki küldetése van. Úgy érezte, hogy hivatása, Isten előtti felelőssége nem engedik őt, hogy a nehézségek ellenére meghátráljon. Véleményt nyilvánít, harcba száll féltve őrzött protestáns egyházáért és annak intézményeiért. Az erejét meghaladó feladat teljesítésében az isteni gondviselés és eleve elrendelés tudata vezeti őt a 18. század eleji erdélyi politikában. A 18. század eleji Erdélyben uralkodó politikai viszonyok végveszélybe sodorták a fennálló viszonylagos belső rendet. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kurucai által okozott pusztítások mértékét Rabutin generális hadjáratai növelték. Erdélynek a háború és felkelés pusztításaitól való megóvását nem sikerült elérnie. A Columba Noe c. röpirat elkészítésére a Nagyenyedi Református Kollégium felégetése és az erdélyi városok elpusztítása késztette a kancellárt. Nagyszeben falai közé szorult Bethlen Miklós kancellár utolsó politikai röpirata, amelyben új politikai tervezetet és megoldásokat kívánt Erdélynek, a 18. századi Európai államok közötti helyét és betöltendő szerepét próbálta meg kijelölni a Columba Noe röpiratban: annak az európai politikai rendnek a tekintetbe vételével, amelynek megteremtéséért és biztosításáért jött létre az angol-holland-porosz-osztrák szövetség. A röpirat elkészítése és nyilvánosságra hozatala a szerző politikusi karrierjének végét eredményezte. A politikusi karrierjének befejezése és a zűrzavaros politikai viszonyok ellenére Bethlen Miklósnak sikerült minden külső politikai nyomás ellenére megtartania Erdély belső önállóságát, alkotmányát, régi közjogának 35
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
főelveit, az erdélyi bevett vallások közötti egyensúlyt. A Habsburg udvari politika minden törekvése ellenére sem tudta elérnie a hajdani erdélyi fejedelemség történelmi, kulturális és protestáns hagyományainak teljes megszüntetését. A 17-18. századfordulóján munkálkodó gróf Bethlen Miklós kancellár lelkileg szemben áll a kormányzást átvevő Habsburg-uralommal. Politikájában látszólag kész kompromisszumot kötni az elnyomó hatalommal, amíg országa és vallása nincs veszélyben. Kész meghozni minden áldozatot azok érdekében. Ilyen áldozathozatal volt a Columba Noe politikai röpirat megírása. E politikai röpirat elkészítésével Bethlen Miklós erdélyi kancellár mindent feltett egy lapra. Az erdélyi államiság érdeke azt kívánta tőle. Tudatában volt politikai tettének kockázatával. Mérlegelt, tervezett és cselekedett. Ő az az egyéniség, aki megingathatatlan híve volt saját vallásának és ezzel egyetemben rendíthetetlen őre az önálló Erdélyi Fejedelemség hagyományainak és protestáns vallásának. Kulcsszavak: államiság, államelmélet, protestantizmus, politikai tervezet, valláspolitika Soós Sándorné dr. Veres Rózsa PhD Ferences Gimnázium Sors-és hitirodalmunk a nevelés szolgálatában Minden iskola legfontosabb feladata az élet szolgálata, a felelős döntésre és cselekvésre való nevelés. Egyre inkább azonban csak „korszerű” információkat közvetítünk, s a racionális tudás bűvöletébe esve lemondunk arról, hogy a „teljes embert”, a szívet is neveljük. Az irodalom és az értékkozmoszként ható jó műalkotás a nevelésben különleges lehetőségek tárháza: a személyiségformálásban, a helyes értékítélet és gondolkodás kialakításában, az esztétikai ízlés fejlesztésében, a nekünk rendelt közösség hagyományainak megismerésében és a hitre nevelésben is jó szolgálatokat tesz. Lázár Ervin szavaival „a gyermeket olyan alkotásokkal kellene kiszolgálni, amelyek lelki táplálékot nyújtanak”, esztétikai igényességgel, a gyermekbefogadó sajátosságaihoz igazodva, a szép, a jó és az igaz értékeinek vonzó és érzéki megtapasztaltatásával örök érvénnyel ható üzeneteket hordoznak. Sors-és hitirodalmunknak egymásba szervesülő művei, a közösségi-létszemléletű és a roszszul értelmezett, ezért mellőzött szakrális-spirituális darabjai embert gazdagítanak, a jövőt munkáló nevelés szolgálatába állíthatók. Az előadás a fogalmi zűrzavar tisztázása után ennek lehetőségeit veszi számba. Kulcsszavak: racionális tudás, teljes ember, lelki táplálék, sors-és hitirodalom, sacrum-profanum Mag. Gedeon Márta Varsói Egyetem A magyar nyelvkönyvek az idő fogságában A nyelvkönyvek elavulása mint két egymástól viszonylag független folyamat következménye: magában a nyelvben végbemenő változások, valamint a nyelvelméleten, a metodológián, a tanítás és tanulási folyamaton, a fejlődéspszichológián, stb. belül végbemenő változások eredménye. A nyelvi változások jellege. A nyelvi változások tempója és hatásköre a társadalmi, civilizációs és művelődéstörténeti változások kontextusában. A nyelvi rendszer egyes elemeinek, struktúráinak „elavulási készsége”, ill. annak foka. A nyelvtan viszonylagos stabilitása, változatlansága, a szókincs mobilitása. Civilizációs és kulturális változások a szóhasználat és frazeologizmusok tükrében. A Mroczko-könyvtől a szógyökökre épülő tankönyvig. Néhány magyar nyelvkönyv összehasonlító elemzése az idő (és a politikai helyzet) hatásának szemszögéből.
36
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Nagy Angelika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Politika és oktatás. Magyar-orosz oktatási kapcsolatok a rendszerváltástól napjainkig A szocializmus több mint 40 éve alatt kialakult szoros orosz – magyar kulturális és oktatási kapcsolatok a rendszerváltást követően egyik napról a másikra felbomlottak, megszűntek, vagy csak vegetáltak. A vegetáció alapvetően a megváltozott nemzetközi (politikai, gazdasági) környezetnek volt a következménye. A körülmények vizsgálatát a 2007-es Apáczai napok keretében mutattam be. Jelen előadásom eme korábbi témám folytatása. Bemutatom az oktatáspolitika alakulását magyar-orosz relációban (milyen kezdeményezéseket, milyen politikai erőfeszítéseket tettek mind az orosz, mind a magyar vezetők a kapcsolatok élénkítésére, a kezdeményezésekből mi valósult meg). Önmagában a politikai akarat megléte vagy hiánya az oktatási gyakorlatban milyen hatással bír, az oktatási rendszer résztvevői (középiskolai tanulók és egyetemisták) hogy viszonyulnak Oroszországhoz? Mit tudnak Oroszországról, az orosz kultúráról, szeretnének-e Oroszországban tanulni? Az előadásom tematikailag két szerkezeti egységből épül fel: a folyamatok bemutatása és a Szegedi Tudományegyetem andragógus és szlavisztika szakos hallgatóinak körében végzett kutatási eredmények összegzése és ismertetése. Kulcsszavak: politika, oktatás, Oroszország, kutatás Dr. Gróz Andrea Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az első magyar orvosnő életútjának hatása az egészségnevelés fejlődésére A magyar országgyűlés 1876. február 25-én elfogadta a közegészségügyi törvényt (XIV. tc.), mely kimondta, hogy a közegészségügy vezetése az államigazgatás körébe tartozik, feladata nemcsak az irányítás, hanem a végrehajtás is. Az 1876 évi közegészségügyi törvény megalkotásának egyik alapelve a prevenció, a betegségek megelőzése volt. A hazai közegészségügyi állapotokat rendező alaptörvények (1770, 1876, ill. ennek 1908. évi módosítása) ösztönző hatással volt a magyar orvostársadalom alakulására, létszámának növekedésére. 1769-ben Mária Terézia rendelkezése nyomán megteremtődtek a hazai orvosképzés feltételei, az állam 1770-ben legfontosabb feladatai közé emelte a közegészségügyet, törvényekkel biztosította annak működését. Ennek a kissé ellentmondásos, parázs vitáktól sem mentes, ugyanakkor tudományos-társadalmiideológiai szempontból erőteljesen fejlődő, változó korszak szülötte Hugonnay Vilma, aki 1872-ben kezdte meg Svájcban orvosi tanulmányait. Ugyanis csaknem negyedszázad telt el, mire az 1895-kelt királyi rendelet értelmében Magyarországon is lehetővé vált a nők számára az orvosi, a gyógyszerészi és bölcsészeti egyetemi karokon való tanulás lehetősége. Ennek értelmében Wartha Vincéné Hugonnai Vilmát − az első női orvost − Budapesten, 1897. május 16-án doktorrá avatták. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének lelkes kezdeményezője volt. Az Országos Nőképző Egyesületben 18971906-ig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, s a ragályos, fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteket. 1897-től a Művelt Nők Otthonának orvosa, 1900-tól elnöke, majd 1902-től védnöke. Nyolckötetes orvosi naplójában több ezer betegével kapcsolatos tapasztalatait teszi közzé. Kulcsszavak: közegészségügyi törvény, városi higiéné, az egészségügy fejlődése, prevenció, képzettség
37
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
5. B. Domonkos Katalin Eötvös Lóránd Tudományegyetem Iskolai zaklatás – Elektronikus zaklatás Vizsgálatomban arra törekedtem, hogy feltárjam az agresszív viselkedés modern változatának gyakoriságát, megjelenési formáit, szereplőit, a bevonódás mértékét, továbbá az internethasználattal, szülői mediációval, és a hagyományosan értelmezett iskolai zaklatás jelenségével kapcsolatos esetleges összefüggéseket. A szakirodalmi tájékozódás után előkutatást végeztem. A 2010. év végén sorra kerülő adatfelvételben öt általános iskolából, 211 hetedik és nyolcadik osztályos tanulója vett részt. Következő lépésben, 2011. év elején kérdőíves felmérés és fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmazva, 145 használható kérdőívhez, valamint 54 tanulói interjúhoz jutottam. A jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint ötven százalékukat soha nem bántották, és közel kilencven százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz felhasználásával. Kulcsszavak: cyberbullying, bullying, iskolai zaklatás, elektronikus zaklatás, internet Gál Márta Eötvös József Főiskola Moralerziehung der talentierten Schüler, die verschiedenen Sozialschichten angehören Damit die begabten Schüler ihr Talent entfalten, ihre Fähigkeiten entwickeln können, muss ihnen ein an positiven Impulsen und Stimulationen reiches Milieu geschaffen werden. Sie brauchen Vorbilder mit gutem Verhaltensmuster, emotionale Unterstützung, solche Bedingungen, unter denen sie neue Erfahrungen sammeln könnten, solche Chancen, die einerseits zur Entfaltung ihrer kreativen und intellektuellen Fähigkeiten dienen andererseits jedoch zur Förderung ihrer Moralurteilsfähigkeit beitragen würden. Doch worin liegt das Geheimnis der Moralerziehung? Sollte etwa „gegenseitiges Vertrauen“ darauf die Antwort lauten? Können einem 14-jährigen talentierten Schüler, der aus einer guten, wohlsituierten Familie stammt und dessen Eltern eine hohe Bildung erworben haben, die Normen und Regeln des rechten Verhaltens und gerechte moralische Urteilsfähigkeit leichter erklärt werden als einem vierzehnjährigen hochbegabten Roma-Schüler, dessen Familie unter unbeschreiblich ärmlichen Zuständen lebt, und dessen Eltern vielleicht nicht einmal eine Grundschulbildung haben? Vielleicht lässt sich die Moralerziehung im Gymnasium etwas leichter realisieren als in der Grundschule, aber in beiden Fällen stehen die Lehrer vor einer großen Herausforderung. Um zu erreichen, dass die begabten Schüler richtige moralische Entscheidungen bringen, müssten offene, ehrliche Gespräch mit ihnen geführt werden, sollten moralische Dilemma-Diskussionen für sie vorbereitet werden, dürfte die Kunst des Argumentierens nicht vernachlässigt werden und durch das theatralische Spiel könnte nicht nur ihre Urteilsfähigkeit entwickelt sondern auch ihr Selbstvertrauen gestärkt werden. Durch verschiedene Gespräche, Diskussionen, Situation- und Rollenspiele werden sie langsam ein Bild über sich selbst gestalten, ihre eigene Identität entdecken, entwickeln und formen. Erkennen sie sich mal ab und zu in einer Situation, worüber gerade gesprochen wird, so äußern sie sich über das Tun und Handeln der verschiedenen Charaktere dieser Situation nicht mehr in der 3. Person Singular sondern verwenden anstatt derer „ICH“, was ein glänzender Beweis dafür ist, dass wir unserem Ziel einen Schritt näher gekommen sind. Kulcsszavak: Gespräche, Diskussionen, Argumentationen, theatralische Spiele, Rollenspiele 38
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Tikosné Turi Erzsébet Karácsony Sándor Általános Iskola A munkaközösség-vezető helye, szerepe, feladatai az iskola működésében A közoktatási intézmények szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésben, az innovációban a szakmai munkaközösségeknek, azok vezetőinek meghatározó szerepe van. Az intézmények eredményessége szempontjából ezért kulcsfontosságú, hogy a legmagasabb szintű szakmai kompetenciával, általános műveltséggel, megfelelő személyiségjegyekkel, szociális érzékenységgel, vezetői vénával rendelkező pedagógusok kerüljenek erre a munkakörre. Egy 2003-as kutatás eredményei szerint a felgyorsuló világ kihívásaira reflektálni tudó adaptív intézmények létrejöttét nehezíti az iskolai középvezetés esetlegessége, e vezetői szint elbizonytalanodása. A kutatási adatok szerint a munkaközösség-vezetői beosztás a kedveltségi rangsor végén található. Az említett eredmények, s az a tény, hogy a szakmai munkaközösségek/vezetők működésének átfogó elemzése ritkán képezi kutatások tárgyát, inspiráltak arra, hogy megvizsgáljam a munkaközösség-vezetők szervezetben elfoglalt helyét, szerepét, feladatait, hatásköreit. Célom volt feltárni, hogy mennyire népszerű e vezetői szint egy jól felkészült pedagógus számára. A kutatási kérdések megválaszolására a szóbeli és írásbeli kikérdezés, a dokumentumelemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás eredményei szerint a munkaközösség-vezetők szívesen vállalják a vezetéssel járó feladatokat. Számukra erkölcsi megbecsülést, előrelépést jelent. Nehézséget jelent azonban a feladatkör bővülése, az információdömping, a jogkörök tisztázatlansága, a szakmai elvárások egyértelmű megfogalmazásának hiánya, a kedvezőtlen munkafeltételek, a vezetői ismeretek hiánya. Kulcsszavak: oktatás, vezető, munkaközösség, szervezeti kultúra, működési dokumentumok Dr. Somogyi Angéla Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Neveléstudományi Intézet Nevelési problémák és a család A különböző szocializációs rendszerek – mint az óvoda és az iskola − alkalmazkodást kívánnak meg a gyermekektől az általuk kialakított szabály- és normarendszerhez. Az alkalmazkodás, a szocializáció sérülése azt eredményezi, hogy a gyermekek konfliktusba kerülnek az intézményi normarendszerekkel, ami a társaikkal, pedagógusaikkal, környezetükkel való kapcsolataikban mutatkozik meg és a személyiségfejlődésük negatív irányát eredményezi. A pedagógiai gyakorlat számára komoly problémát jelent a beilleszkedési- illetve a magatartászavart mutató gyermekekkel való bánásmód, mivel az intézményen belüli segítségnyújtás lehetőségei korlátozottak. A pedagógus fellépése az agresszió, a magatartászavar ellen akkor lehet eredményes, ha megtanítja tanítványait a konfliktuskezelés, a feszültségoldás technikáira, gyakoroltatja velük a megfelelő eljárásokat, hiszen a személyiség érésének fontos része az agressziókontroll kialakulása, a megfelelő feszültségtűrés. A problémás viselkedésre való hatékony nevelői reakcióban továbbá fontos kritérium, hogy a pedagógus merjen szembenézni önmagával, folyamatosan fejlessze önismeretét. Kulcsszavak: magatartászavar, beilleszkedési zavar, önkontroll, konfliktuskezelés, önismeret
39
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Mátyás Judit Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar A távtanulás jelentősége a globalizálódó oktatásban A globalizáció az oktatás minden szintjén érezteti hatását, meghatározza, befolyásolja és folyamatosan változtatja az oktatók munkáját, az oktatással kapcsolatos elvárásokat, a hallgatók tanulási tevékenységét, s képzésük tekintetében bővülő lehetőségeiket. Az oktatás globalizálódásának egyértelmű hatása a nemzetközi képzések jelentőségének növekedése. A napjainkban mind inkább terjedő és erősödő távtanulás egyike azoknak a tanulási formáknak, mely iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen az internet segítségével lehetővé válik az utazással járó fáradtság és anyagi ráfordítás nélkül is külföldi egyetemeken tanulni. Az új oktatási/tanulási forma ugyanakkor új kihívások elé is állítják az oktatókat, szakembereket, hallgatókat egyaránt, mely a tanítás/tanulás újra gondolását és gyakran újfajta, komplex megközelítését teszi szükségessé. Előadásomban a nemzetközi távtanulás sajátosságaira fókuszálva a kihívásokat, pozitívumokat, nehézségeket elsősorban a hallgatók szemszögéből igyekszem kiemelni. Kulcsszavak: globalizáció, felsőoktatás, nemzetközi tanulmányok, távtanulás Dr. Fábián Gyöngyi Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet, Tanárképző Központ A nyelvoktatás lehetőségei a kritikai gondolkodás fejlesztésében Az általános értelemben vett gondolkodási folyamatok, kiemelten pedig a kritikai gondolkodás, az egyén túlélésének alapvető fontosságú eszköze világunk globalizáló hatású és globalizált ideáinak, értékeinek és nézetrendszereinek áradata közepette. Az előadásban a kritikai gondolkodás fogalmára vonatkozó ismereteink rövid áttekintését követően figyelmünket a hazai oktatási és nevelési környezet néhány olyan elemére fordítjuk, amelyek pozitív vagy negatív módon befolyásolhatják a tanulók kritikai gondolkodási folyamatait, és ezen keresztül támogathatják őket vagy akadályokat gördíthetnek eléjük személyes identitásuk olyan módon történő alakításában, amely a leghatékonyabban szolgálja egyéni fejlődésüket. Jelenünk oktatási környezetének kulturális jellemzőit egy egyetemi hallgatók körében végzett mikrokutatás eredményein keresztül kívánjuk megközelíteni. Az előadás további részében a kritikai gondolkodás és az idegen nyelven folyó oktatás összefüggéseit fogjuk megvizsgálni felhasználva az interkulturális kommunikatív kompetencia fogalmi rendszerét. Kulcsszavak: kritikai gondolkodás, környezeti kultúra, idegen nyelv Endrődyné Bató Éva Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar A Life long Learning és a Life Wide Learning implementációja két kultúra összehasonlításában A tudásalapú társadalom két fogalmának megvalósulásával a kultúrák összehasonlításában foglalkozom az előadásban. Azt vizsgálom, mennyiben befolyásolja a LLL, és a LWL alakulása az egyén és ezen keresztül a gazdaság versenyképességét. A társadalmi, a gazdasági és egyéni érdek összekapcsolása és elágazása az említett tanulási folyamat elemzésében. Elemezem továbbá, hogy az LLL paradigma váltása hogyan befolyásolja a felsőoktatást, és hogyan valósul meg ezen keretek között a LLL és a LWL célkitűzése. A Gazdasági válság és ennek következtében kialakuló társa40
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
dalmi válság rákényszeríti az oktatást a minél szélesebb körű kompetenciák kifejlesztésére, az állandó megújulás képességének, a munkapiaci versenyképesség fejlesztésére. Végül nem utolsó sorban az aktív állampolgári lét kialakítása, az egymásiránti bizalom, és együttműködési készség fejlesztése a cél. Kulcsszavak: LLL, LWL, kompetenciák, kultúrák, versenyképesség Kövecsesné dr. Gősi Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézet A differenciáló tanulásszervezés jelentősége az oktatási folyamatban A XXI században az oktatási − nevelési feladatok megvalósulása során számos kihívással kell szembe nézni. Miközben egyre több tanuló küzd tanulási, magatartási és egyéb problémákkal, értékzavaros világunk is tartogat számos olyan hatást, amely nem segít a tanulók közötti egyenlőtlenségek mértékének csökkentésében. A tanulók közötti különbségek − az érdeklődés, a motiváció, a tanulmányi teljesítmény, az előzetes ismeretek, a családi aspirációk, a különböző intelligenciaterületeken megmutatkozó eltérések… – számottevőek. Egy korábbi pedagógusokat felmérő kutatás a differenciálás tekintetében megállapítja, hogy a differenciálásról vallott felfogás a tanárok körében egydimenziós. Számos lehetőség közül szinte csak a differenciált feladatadásra korlátozódik. Az előadás azokra a lehetőségekre (projektoktatás, együttműködésen alapuló tanulás…) kíván rámutatni, melyek a differenciálás sokszínű megvalósítását teszik lehetővé a pedagógiai gyakorlatban, ezáltal is megvalósítva az adaptív oktatás célkitűzéseit, alapelveit. Kulcsszavak: kihívások az oktatásban, differenciálás, differenciált oktatás, adaptivitás, tanulói szükségletek, többszörös intelligencia, módszerek, projektoktatás Bozsó Renáta Patkósné Hanesz Andrea Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tizenévesek és az olvasás Olvasásszociológiai kutatási eredmények sokasága látott már napvilágot, mégsem érezzük úgy, hogy eleget lehet beszélni a helyzetképről, az aktuális jelenségekről, így azon az állásponton vagyunk, hogy minden lehetséges fórumot meg kell ragadni az ezzel kapcsolatos konzultációra. Intézetünk (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar – Felnőttképzési Intézet) könyvtártudományi szakcsoportja és partnerei a TÁMOP-3.2.4-09/1. pályázat keretében szegedi általános és középiskolások olvasási szokásait, könyvekhez fűződő viszonyát mérte fel. A vizsgálatot strukturált, önkitöltős kérdőívek segítségével 2011 májusában 700 fő feletti mintaelemszámmal – egy lehetséges helyi trendkutatás kezdő lépéseként végeztük el. Érdeklődésünk kiterjedt a szabadidős tevékenységektől, az egyéni olvasási jellemzőkön, és a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos véleményeken túl, a könyvtár- és számítógép-használati szokásokon át több érdekes, meghatározó jelenségre. Felmérésünk céljait és első eredményeit szeretnénk a konferencián megosztani, keresve a kapcsolatot hasonló jellegű adatfelvételekkel, eredményekkel. Kulcsszavak: olvasás, Internet, könyvtárhasználat, szabadidő, műveltség
41
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Vízminőség-védelem oktatása projektmódszerrel A környezetmérnök képzés kiemelt feladata, hogy felkészítse a hallgatót arra a szemléletváltásra, mely napjainkban erősödött fel a hazai vízgazdálkodásban. A fenntarthatóság és az ezzel szorosan összefüggő ökológiai szempontok előtérbe kerülése, továbbá a vízgazdálkodáson belüli környezet és természetvédelem, valamint területfejlesztés integrálása indokolják az oktatásban a tevékenységorientált módszerek előtérbe kerülését. Ezek biztosíthatják a komplex ismeretek, a rendszerszemlélet, valamint a környezettudatos magatartás kialakítását és ezáltal a környezetért felelősséget vállaló mérnök képzését. A tanulmány a projektmódszer alkalmazására mutat be példát. A Kisvízfolyások szennyezőanyag terhelése c. projekt fő célkitűzése, hogy a hallgatók önállóan végzett munka során megismerjék a vízi környezetvédelem rendszerszemléletű megközelítését, vizsgálati eredményeikkel hozzájáruljanak a kisvízfolyások minőségének javulásához. Megszerzett tudásuk birtokában képesek legyenek javaslatot tenni patakfigyelő és megőrző hálózat létrehozására, működtetésére. A célokhoz rendelt feladatok végrehajtása során elsajátítsák a 2000-ben életbe lépett Víz Keretirányelvnek megfelelő ökologikus szemléletű vízminősítést, és felkészüljenek a hatékony vízminőségvédelemre. Kulcsszavak: környezetmérnök képzés, projektmódszer, Víz Keretirányelv, ökologikus szemlélet, vízminőség-védelem Lampert Bálint Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Neveléstudományi Intézet A fenntarthatóság célkitűzéseit segítő curriculum A Fenntarthatóságra nevelés évtizedében törekedni kell arra, hogy a fenntarthatóság elvei, célkitűzései megjelenjenek az oktatás valamennyi szintjén. Doktori munkámban arra törekszem, hogy bemutassam ez miként lehetséges a curriculum tantervi műfaj segítségével. A szekció keretében ennek a munkának egy részét kívánom bemutatni, amely a fenntartható erdőgazdálkodás – Erdők Hete témakör és a kapcsolódó fenntarthatósági tartalmak egy lehetséges feldolgozási módjára. Kulcsszavak: curriculum, fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, Erdők Hete, tevékenységorientált tanulásszervezés Kocsisné Salló Márta Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézet Erdőpedagógiai projektek Európában Az erdő szerepét és a természeti környezet megőrzésének fontosságát több európai országban tanítják az erdei iskolát látogató tanulóknak. Az erdei iskolai tevékenység során a természetben való tanulás, a közvetlen tapasztalat- és élmény-szerzéssel a látogatókban tudatosul az ember szerepe a természeti környezetben, és felelőssége ennek megőrzésében. A különböző európai országokban az erdei iskolák hálózata más fejlődési szakaszokban valósult meg. Prezentációmban a különböző erdőpedagógiai projektek fejlődését mutatom be az alábbi szempontok alapján: probléma, amelyre megoldást kínál, az erdőpedagógia program működtetői, állami finanszírozás meglét, a projektek főbb tartalmi elemei, erdőpedagógusok képzetségi szintje. Kulcsszavak: erdőpedagógia, erdei iskola, európai országok
42
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Valent Ákos Selye János Egyetem Bármit tanulsz, magadnak tanulod Munkánkban a középiskolások, azaz a 15 és 19 év közötti fiatalok puskázási szokásait elemeztük, illetve a működő és sikeres módszereket soroltuk fel. A puskázás az oktatási intézményeink egyik legkevésbé szembetűnő problémái közé tartozik, amely a technológia fejlődésével és a diákok leleményességével sajnos egyre nagyobb méreteket ölt. Kutatásunk eszközéül az írásbeli kikérdezést választottuk. Ennek keretén belül Szlovákia és Magyarország 7 városának 10 iskolájában összesen 500 diákot kérdeztünk meg arról, hogy milyen okból, milyen módszerekkel és milyen rendszerességgel puskázik. A puskázási szokások elemzése során kiderült, hogy a diákok még az általunk feltételezettnél is sokkal többször használják ezt a meg nem engedett segédeszközt. Az 500 diákból mindössze 11 jelölte be, hogy sosem puskázott. Szintén elhanyagolható azoknak a száma, akiket megbüntettek a puskázás miatt. Kutatásunkkal bebizonyítottuk, hogy a hétköznapi pedagógus puskázást visszaszorító törekvése (a dolgozatírás közbeni figyelmeztetések, illetve a puskázáson kapott hallgatók megbüntetése) nem tudja visszaszorítani a puskázást. A tüneti kezelés, a helytelen segédeszközök használatának megakadályozása kutatásunk alapján lehetetlennek tűnik. Éppen ezért szükséges megkeresni azokat az okokat és előzményeket, amelyek miatt a diákok ehhez az eszközhöz nyúlnak tanulás helyett. Az okok felderítésével mindenképpen közelebb juthatunk egyrészt a problémához, másrészt pedig a megoldás kulcsához is. Kulcsszavak: puskázás, középiskolások, számonkérés, felmérő, csalás
43
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
6. A társadalmi-gazdasági változások hatásának tükröződése a XXI. századi gyógypedagógiában Kovácsné Lengyel Mónika Gézengúz Alapítvány A családi élettel kapcsolatos negatív jelenségekkel szembeni prevenció A családok életében a gyermekvállalás időszaka, a gyermekek fejlődésében pedig a korai életkor igen meghatározó. Egy gyermek születése megváltoztatja a család struktúráját. E nehézségekkel teli periódus a család életútját tekintve romló tendenciát mutathat, ha a gyermek esetleg problémás, megváltozott fejlődésmenetű. Ez az az időszak, amikor megfelelő segítségnyújtással befolyásolható, mind a család életvezetése, mind a gyermek fejlődésmenete. Az érintett gyermekek/családok ellátása egyrészt társadalmi-erkölcsi kötelesség, másrészt társadalmi érdek, harmadrészt pedig orvosi szempontból is rendkívül indokolt. Nehezíti a helyzetet, hogy egyrészt a mai társadalom patológiája kihathat a családra magára, másrészt a társadalom támogatása csak egyoldalúan gazdasági szempontokra irányult. Elhanyagolódni látszik a pszichoszociális dimenzió figyelembe vétele, pedig a családokkal való foglalkozás olyan közfeladat, mely több generációra kiterjedő társadalmi problémára kínál megoldást. A Gézengúz Alapítvány filozófiája, hogy a sikeres korai intervenció alapja a családdal való szoros együttműködés. Ha a család mentálhigiénéje jó, a társadalomban betöltött szerepe is jó lesz. Kulcsszavak: családok, megváltozott, gazdasági társadalmi helyzet, korai felismerés, mentálhigiéné, attitüd Szilágyi Csilla Pécsi Tudományegyetem „Hogy felnőjj, lehetőségekkel teli környezetre van szükséged” Az iskolai siker, sikeresség mitől függ? Hogyan és milyen módszerek válthatják ki és tarthatják fenn a tanulást, a tanuláshoz való pozitív viszonyt a tanulók körében? Hogyan lehet csökkenteni a tanulás elutasítását, amit már kisiskoláskorban érzékelünk? Hogyan érhetjük el, hogy a tanulás örömmé, flow élménnyé váljon tanulóink körében? Gyógypedagógus és pedagógus szemével próbálok gyakorlati tapasztalataim alapján válaszokat keresni. Kulcsszavak: gyógypedagógia, pedagógia, tanítási óra, tanulás, flow élmény, iskolai sikeresség Királyné Schiffrich Ágnes Mária Pécsi Tudományegyetem A „Biztos Kezdet” országos program bemutatása Előadásom során egy ilyen működő programot mutatok be. Az Egyesült Királyságban működő „Biztos Kezdet” nevű oktatási-fejlesztési rendszer, mely modellt kísérleti programként alkalmazzuk hazánkban, a kora gyermekkort célozza meg fejlesztő beavatkozásaival. A program az Európai Unió elvárásainak megfelelően az esélyegyenlőség és méltányosság elveit alkalmazza. Egy pécsi példán mutatom be „Biztos Kezdet Gyerekház” nevű országos hálózat működését, az alapdokumentumok tartalmának és szerkezetének ismertetésétől kezdve a mindennapi működés felvázolásáig, a szakemberekkel való ellátottság elemzéséig. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása néhány évtized múlva a felsőfokú oktatásra vár. A korosztály 20%-át közelítő roma/cigány népesség tanulási esélyeinek javítása, kulturális felemelkedésének beindítása sürgető feladat. Az életen át tartó tanulás biztos alapok nélkül elképzelhetetlen, a folya44
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
matosan megújuló ismeretek munka világában történő alkalmazása alapkövetelmény. Magyarországon ma még kevés működő példáját találjuk olyan oktatási programoknak, melyek elősegítik a társadalmi tagoltság felszámolását. Az Európai Unió szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló együttműködési elemei közül kiemelkednek a hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek, valamint a korai fejlesztés és a minőségi oktatás feltételeinek magasabb szintre emelését célzó programok. Előadásom során egy ilyen működő programot mutatok be. Kulcsszavak: kora gyermekkor, korai fejlesztés, minőségi oktatás, Biztos Kezdet program, esélyegyenlőség és méltányosság Molnár Koppán Péter Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, Szent Mór Iskolaközpont A gyógypedagógus személyiségének kiteljesedését segítő alternatívák a katolikus hittanoktatás történetének múltjában Előadásomban arra törekedtem, hogy a katolikus teológia és hittanoktatás történetében barangolva rámutassak azokra a találkozási pontokra, ahol a hittani ismeretek, hívő emberek példája segíthetnek a gyógypedagógiai pályára készülő diákok hivatástudatának elmélyítésében. A helyes felebaráti szeretet, és az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek megélése a kat. egyház történetében, mindmind hasznos példa lehet abban, hogy az erre a feladatra készülő fiatalok elhivatottságát megerősítsék, és erőt, példát, legfőképpen kitartást adjanak a nehézségek elvi-selésében. Továbbá segítsenek abban is, hogy a szakma művelése közben se feledkezzenek meg arról: Kik is vagyunk? Milyen célokat tűzünk ki magunk elé? Kik a mi felebarátaink? Kulcsszavak: emberi méltóság, felebarát, irgalmasság testi-lelki cselekedetei, hittan Dr. Zajdó Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Multikulturalitás és fogyatékosság: A fogyatékkal élők, mint kulturális csoportok képviselői Az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásainak hozadéka a fogyatékkal élők csoportjainak társadalmi, gazdasági felül kulturális csoportként is történő definiálása. Az előadás azt vizsgálja, hogyan értelmezhető a kulturális csoportok meghatározása a multikulturalizmus keretein belül. Áttekinti, hogyan változott és hol tart ma az a folyamat, amely hozzájárulhat a fogyatékkal élők csoportjainak egyre növekvő mértékű befogadásához. Kulcsszavak: társadalmi-gazdasági változás, fogyatékkal élők csoportjai Dr. Dankovics Natália Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Csoportos terápia a klinikai logopédiában Napjainkban egyre nő a logopédiai ellátásra szoruló felnőtt betegek száma, a betegség megjelenésének életkora egyre alacsonyabb. A klinikai rehabilitáció bejáratott munkamódszere az egyéni terápiás foglalkozás. Ennek előnye a személyre szabott fejlesztés, illetve, hogy a terapeuta a foglakozás teljes ideje alatt egy adott személyre koncentrál. A Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet Rehabilitációs Centrumában lehetőségem nyílt csoportos logopédiai terápiát tartani egy stroke-beteg csoport és egy 45
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Parkinson-beteg csoport számára. Mindkét betegcsoport más csoportos rehabilitációs tevékenységben is részt vesz. A csoportos foglalkozások elnyerték mindkét betegcsoport tetszését. Előny az összeszokott sorstársi közösség motiváló ereje, a közös feladatmegoldás, a csoporttagoktól való tanulás lehetősége, a kevesebb egyéni frusztráció. Ezeken a foglalkozásokon a terapeuta a kizárólagos irányító szerepéből a moderátoréba lép át. Úgy tűnik, a felnőtt logopédiai ellátásban a csoportos kezelés, mint rehabilitációs munkamódszer jobban megfelel a XIX. század társadalmi-gazdasági elvárásainak, mint az egyéni fejlesztő terápia. Kulcsszavak: rehabilitáció, felnőtt logopédiai ellátás, csoportterápia, stroke, Parkinson-betegség Dr. Závoti Józsefné PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Pedagógiai Kar A munkavállalás perspektívái a fogyatékossággal élő emberek esetében Magyarországon a 90-es évek gazdasági szerkezetátalakulása és a társadalmi-politikai életben bekövetkezett változások a munkaerőpiacon szinte azonnal érzékeltették hatásaikat. A munkanélküliség addig ismeretlen jelensége legnagyobb mértékben az alulképzett és a támogatott munkavállaló csoportokat érintette. Ebben a csoportban jelentősen képviseltették magukat a fogyatékosok és megváltozott munkaképességű emberek, akiknek az amúgy sem kedvező életkilátásaik jelentősen megromlottak. Napjainkban a foglalkoztatási törvény rendelkezik arról, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs szolgáltatásainak feltételeit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja, amely kiterjed a munkaügyi központok nyújtotta rehabilitációs szolgáltatásokra (tanácsadás, egészségügyi és foglalkoztatási vizsgálatok, álláskereső tréning, pszichológiai szolgálat), előteremti a Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) és a Foglalkoztatási Információs Tanácsadás (FIT) működését is. A kutató munka feltárja, hogy jelenleg a fogyatékossággal élő emberek munkavállalását milyen mértékben befolyásolja a fogyatékosság súlyossága, a szakmai képzettség és iskolai végzettség, valamint milyen jelentőségű a sikeres munkavállalás folyamatában az államilag szabályozott foglalkoztatási rehabilitáció kiépítettsége, az adekvát működése, a célcsoportok elérése és a személyes ügyfélkapcsolatok létrehozása, amely egyben a kétoldalú informáltság biztosítéka is. Kulcsszavak: munkavállalás, foglalkoztatás, fogyatékosság, RIC, FIT Komjáthy Zsuzsanna Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi-gazdasági változások hatása a fogyatékos személyek munkavállalási helyzetére, a rendszerváltást követően Az előadás első része átfogó képet ad a 20. század második felétől a rendszerváltásig, a korabeli Magyarországot jellemző általános fogyatékos politikáról: a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról; kulturális; oktatási-képzési lehetőségeikről; a fogyatékos személyek foglalkoztatásának jellemző formáiról. Áttekinti a rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági változásokat, ezek hatását a megváltozott munkaképességű mozgásfogyatékossá vált személyek társadalmi integrációjának, munkavállalási esélyeinek vonatkozásában. Vizsgálja, az ezredfordulót követően módosult, foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, ezek kompatibilitását, hatékonyságát. Az előadás záró része elemzi, illetve összegzi a XXI. század második évtizedét jellemző társadalmi és foglalkozáspolitikai helyzetet, különös tekintettel a megváltozott munkaképességű mozgásfogyatékos személyek munkavállalási jellemzőire. 46
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Jó gyakorlatok – fogyatékos barát munkahelyek. Kulcsszavak: integráció, törvényi változások, törvényi kompatibilitás, foglalkoztatási jellemzők, jó gyakorlatok
Mayer Andrea Speciális Szakiskola A társadalmi-gazdasági változások napjaink középfokú gyógypedagógiai oktatására gyakorolt hatása Előadásomban taglalom, mit is értünk társadalmi-gazdasági változás alatt, melyek egyébként szervesen összefüggenek, ezer szállal kötődnek egymáshoz. E változások mely területeken, tipizálhatóan miként nyilvánulhatnak meg. Létezik-e szükségszerű változásokkal szembeni ellenállás? Magunkban hordozzuk-e a változás képességét, az ez iránti igényünket? Egy-egy kiragadott, érdekesebb történelmi példán keresztül szeretnék rámutatni a permanens társadalmi-gazdasági változások kultúrára, ezen belül az iskolázottságra gyakorolt hatására. Hisz' Mária Terézia óta tudjuk: az iskolaügy „politikum”, azaz államhatalmi kérdés! Ismertetni kívánom napjaink társadalmi-gazdasági változásainak „lenyomatát” az oly sokak által várt köznevelési-, felsőoktatási-, felnőttoktatási- és nem utolsó sorban a szakképzési törvényi koncepciókban. Továbbá a még mindig kevésbé preferált „fogyatékosügy”, azaz gyógypedagógiánk jövője, annak törvényekbe beépülő, azokhoz mért megfelelő kapcsolódása tekintetében az érdemi döntéshozók álláspontjait. Kulcsszavak: társadalom, gazdaság, változások, gyógypedagógia jövője, törvényi koncepciók Barczáné Locsmándi Beáta Széchenyi Ferenc Általános Iskola Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése innovatív módszerekkel Az oktató-nevelőmunka hatékonyságát lényegesen növeli, ha a gyermek tanítási-tanulási folyamatában minél nagyobb mértékben figyelembe veszik egyéni képességeit, tanulási problémáit. Különösen érvényes ez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, ahol az egyéni fejlesztési terv segíti a fejlesztést. Az előadás olyan innovatívnak tekinthető módszereket és eszközöket mutat be, melyek segíthetik a „személyre szabott” fejlesztés megvalósítását és nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, hanem a tanórai munkában is alkalmazhatók. Gyakorlati tapasztalatokról számol be az általa kidolgozott modul rendszerű fejlesztési terv és dokumentációs protokoll öszszeállításáról, melyet elsősorban az integráltan nevelt tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak ajánl. Kulcsszavak: sajátos nevelési igény, egyéni fejlesztési terv, integrált nevelés Rajtáné Szabó Zsuzsanna Győr-Moson-Sopron Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok múltja, jelene, jövője: „Áthelyezéstől” napjainkig Az elmúlt harminchét év milyen változásokat hozott a Győr-Moson-Sopron megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ életében. „Sajátos” SNI? A múlt és jelen közötti gyógypedagógiai szakszolgálatok alakulása, bemutatása.
47
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Verebélyi Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Társadalmi elvárások megjelenése a pedagógusképzésben? A pedagógusképzés újragondolása, illetve ennek elmaradása súlyos problémákat fog okozni (okozott már eddig is) hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésében. Ez természetesen kihat az európai s világ szinten történő megítélésünkre, megmérettetésünkre. A közoktatásunkban dolgozó pedagógusok vagy koruknál fogva (sok nyugdíj előtt járó már nem frissíti tudását), vagy a fiatalabbak a rossz minőségű felkészítésük eredményeként nem tudják teljesíteni azokat a célokat, melyek megvalósítása nélkül az elvárt fejlődés nem valósulhat meg. Az általam vizsgált ilyen „fontos társadalmi elvárás”: az egyenlő esélyek biztosítása. Az egyenlő esélyek biztosítást már általános iskolában el kellene kezdeni, hiszen nem mindegy, hogy a leszakadó rétegeket hogyan tudjuk majd a későbbiekben bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe. A pedagógusok jó felkészítése pedig a felsőoktatás feladata kellene, hogy legyen. Azé a felsőoktatásé, aki 1999-ben csatlakozva a Bolognai-folyamathoz azt ígérte országnak, világnak (de legalább is Európának), hogy mindent megtesz, hogy mi magyarok is valódi részesei lehessünk az európai fejlődésnek. Kulcsszavak: esélyegyenlőség, méltányos pedagógia, pedagógusképzés, bolognai-folyamat, társadalmi elvárások
48
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
8. Többnyelvűség – mobilitás − szolidaritás 8. A. Nyelvtanulás-nyelvtanítás, nyelvi nevelés, nyelvművelés Szilágyi Magdolna Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A nyelvoktatás súlypontjainak változásai az Apáczai Karon A rendszerváltás óta eltelt időszak változásait szeretném bemutatni. Kezdve az idegennyelv szakos tanítóképzés újdonságával és következményeivel. Az 1995-ben kiadott Nemzeti Alaptanterv már a műveltségterületi képzést preferálta. Ezzel párhuzamosan elkezdtük az idegenforgalmi szakmenedzser képzést, annak szaknyelvi igényével. Az újabb változást az idegenforgalom és szálloda szakos főiskolai képzés elindítása, majd annak BA-szintje jelentette. Közben a tanító szakon a hallgatói létszám csökkenése állított bennünket újabb kihívások elé. Hallgatóinkat mindig ösztönöztük a külföldi tanulmányutakra. A rendszerváltásig ez személyes kapcsolatok igénybevételével szerveződött, majd utána egyre többen pályáznak az ERASMUS program segítségével. A kihívásoknak folyamatosan próbáltunk eleget tenni, a nyelvi és módszertani repertoárunk állandó bővítésével, a Közös Európai Referenciakeret elvárásait is figyelembe véve. Munkálkodásunk egyik látványos eredménye a német módszertani DVD, amit az EDTWIN projekt keretében tudtunk létrehozni. Kulcsszavak: tanítóképzés, alaptanterv, műveltségterület, Közös Európai Referenciakeret, módszertani DVD
Kis Zita Margit Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Tematikák a tanulási eredmények tükrében Az oktatás szemléletének megváltozását legpregnánsabban a tanítás helyett a tanulás középpontba kerülése jelzi. Az oktatás legfőbb és egyetlen értelme a hallgatóknak a kurzusok során szerzett tudás- és kompetencianyeresége, vagyis a tanulási eredmények; ezért az egyes modulok, tanegységek tervezésének, leírásának, ütemezésének és kimenti elvárásainak, illetve az értékelésnek szükségszerűen e belátás szemszögéből kell rögzítésre kerülniük. A tanulási eredmények szem előtt tartásával világosan megfogalmazhatók a tanulási és oktatási tartalmak, tevékenységek, a célra irányuló módszerek és eljárások. Eredményközpontú tervezéssel a tanulási/oktatási folyamat minden résztvevője számára és a tanulmányok átfogó koncepciója összefüggésében is transzparenssé tehetők az egyes tanegységek, s ezzel a tanult dolgok értékpozíciója, jelentősége is meghatározható és tudatosítható. Ily módon előtérbe kerül a hallgatók nagyobb felelősségvállalása, önálló tanulási igényük kialakulása, ítélőkészségük fejlődése. Az eredményközpontú kurzustematikák egyértelműen behatárolhatják azt a minimumteljesítményt, amely a kurzus elvégzésével elvárható a rendelkezésre álló idő és erőforrások mellett. Az előadás a fenti elmélet konkrét adaptációjára tesz kísérlete egy tematikaminta bemutatásával. Kulcsszavak: tanulásközpontúság, tanulási eredmények, transzparencia, eredményközpontú tematikák
49
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Helen Sherwin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Reflective capability of Hungarian primary teachers: a research study This case study explored the reflective capability of Hungarian primary teachers of English to uncover how beginner teachers can be helped to reflect more effectively. The participants consisted of three groups of teachers with differing levels of experience: three “beginner” teachers, three “accomplished beginners” (experienced Hungarian, beginner English teachers), three “experienced” teachers. Reflection was viewed as a complex, cognitive skill and was investigated within a framework that combined research traditions of reflection and cognitive skill acquisition. The cognitive and metacognitive skills teachers used to analyse their teaching both pre and post-lesson were compared. Data from semi-structured interviews, diaries and observational field notes was analysed using a combination of qualitative and quantitative analytic strategies. Findings revealed that the experienced teachers reflected in a more critically aware and informative manner than the beginner/accomplished beginner teachers whose overall reflective capability appeared to be constrained by problems they experienced with reasoning skills such as problem solving. Also, the accomplished beginners (experienced teachers retraining to teach a new subject) reflected in ways similar to the beginner teachers and did not use the pedagogic reasoning skills developed through teaching their specialist subject of Hungarian, to help themselves reflect on their English teaching. All beginner and accomplished beginner teachers claimed their reflective capability developed during the study, something they attributed to co-planning lessons with an experienced practitioner. The main conclusion drawn from this study was that both Hungarian beginner teachers and accomplished beginners may need very structured assistance in developing the strategic thinking skills underpinning reflection before effective reflection can occur. Co-planning was suggested as a framework within which such assistance could be provided. Kulcsszavak: teacher learning, reflection, skill acquisition, mentoring, pedagogic content knowledge Csapóné Horváth Andrea Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegen szavak a desztinációs reklámban Az idegen nyelvi befolyás nem új keletű jelenség egy nyelv életében, az évszázadok során a nyelv folyamatosan gazdagodott. A legújabb időkre jellemző globalizáció a német nyelvben a legkülönbözőbb területeken érezteti hatását, főként angolból (amerikai angolból) átvett szavak megjelenésével. Jellemző területnek számít ebből a szempontból a reklám- és médiavilág. A reklám nyelvezete elsősorban a köznyelvből táplálkozik. Mint ahogyan a köznyelv sem mentes az átvételektől, úgy a főcímekben is gyakori az idegen eredetű szavak használata. Előadásomban a változatlan formában megjelenő, a német nyelvbe még nem integrálódott idegen szavakat vizsgálom. Számba veszem az idegen szavak reklámfőcímekben betöltött funkcióit, valamint elterjedésük okait. Elemzésem során megvizsgálom, hogy 10 éves időintervallumon belül milyen kvantitatív és kvalitatív változások mentek végbe az idegen átvételek tekintetében. A vizsgált korpuszt az egyik vezető német turisztikai szakfolyóirat reklám-anyaga alapján állítottam össze (Das Magazin für Touristik und Business Travel-fvw, 1998−2000. és 2008−2010. évfolyamai). Kulcsszavak: desztinációs reklám, főcím (headline), idegen szavak, anglicizmusok, más nyelvek idegen szavai
50
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Vígh-Szabó Melinda Sárvári Gyógyfürdő Kft. Lexikai-szemantikai összevetés a balti német és a sztenderd német nyelv között Habár a balti államok függetlenné válása óta a térség nyelvi kapcsolatai ismét a figyelem középpontjába kerültek, a balti német nyelv (Baltendeutsch) vizsgálata nem tartozik a germanisztika gyakran elemzett témái közé. A terület történelmileg meghatározó két nyelvének – a középalnémet (Mittelniederdeutsch) és az újfelnémet nyelv (Neuhochdeutsch) – szókincse, valamint a német nyelv változása a lett és észt nyelv hatására aránylag jól kutatott (Kiparsky, 1936; Nottbeck, 1987; Jordan, 1995; Vaba, 1996; Polanska, 2002). A balti német és a sztenderd német közötti átfogó lexikai-szemantikai vizsgálatra azonban még nincs példa. Előadásomban elsősorban az észtországi balti német nyelv lexémáit vetem össze a sztenderd német ekvivalensekkel, rámutatok idegen nyelvi hatásokra, szóalak- és jelentésváltozásokra. Kulcsszavak: Baltikum, nyelvi sokszínűség, balti német nyelv, lexikológia, szemantika Boldizsár Boglárka Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az anyanyelvi és idegen nyelvi hangos olvasás és szövegértés összefüggései Kutatásomban az általános iskolás 10 és 12 éves angol nyelvtanulók olvasási folyamatait vizsgálom, és arra keresem a választ, hogy milyen összefüggések mutathatók ki az anyanyelvi és az idegen nyelvi olvasástechnikai folyamatok és a szövegértési teljesítmények között. Hipotéziseimet a vizsgált tanulók anyanyelvi és idegen nyelvi beszédfeldolgozási folyamatainak ismeretében alkottam meg, amely során a tanulók dekódolási folyamataiban az egyes nyelvi szintek nem megfelelő működését tapasztaltam. Ennek kapcsán feltételezem, hogy a hangos olvasás során mindez a gyermekek nagy részénél különböző mértékű olvasástechnikai problémákat von maga után. Továbbá úgy vélem, hogy összefüggés mutatható ki az olvasás során elkövetett produkciós hibák mértéke és a szövegértési teljesítmény között, és az olvasásra fordított idő meghatározhatja a szövegértés minőségét. Az idegen nyelv esetében hasonló összefüggéseket várok. Végül előadásomban röviden kitérek még az angol nyelvű olvasási hibák természete és az olvasástanítási módszer kapcsolatára. Kulcsszavak: beszédfeldolgozási folyamatok, hangos olvasás, hibaanalízis, szövegértés Dr. Fekete Lilla Sára Kaposvári Egyetem Fremdsprachenunterricht bei Legasthenikern an der Universität Wege und Möglichkeiten Gegenstand meines Beitrags ist einerseits der Fremdsprachenunterricht an der Universität, andererseits die Legasthenie (Dyslexie). Die Legasthenie ist eine Teilfähigkeitsstörung, die beim Leseunterricht der Muttersprache, in der Grundschule zum Vorschein kommt. Diejenigen Kinder, bei denen während der Untersuchung Legasthenie diagnostiziert wird, können gleichzeitig auf einen normalen Fremdsprachenunterricht verzichten. „Dank” der gesetzlichen Regelung werden sie vom Fremdsprachenunterricht befreit, so können sie das Diplom erwerben, ohne eine Mittelstufensprachprüfung Typ C abgelegt zu haben. Die Frage, die ich zu diesem Tatbestand stellen möchte, ist folgende: Lohnt es sich, von dieser „Möglichkeit” Gebrauch zu machen? Wenn ein/e Legastheniker/in sie in Anspruch nimmt, wird sein/ihr Handicap dadurch noch größer. Die inund ausländischen Geschehnisse der nahen Vergangenheit zeigen eindeutig, dass die Legastheniker nicht durch fragliche „Begünstigungen” noch mehr benachteiligt, sondern eher durch einen 51
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
methodisch fundierten Fremdsprachenunterricht integriert werden sollten. Die Steigerung der Chancengleichheit wird nicht nur im Namen der Solidarität gefördert, sondern es kommt auch unter den Prioritäten des Hochschulwesens vor. Kulcsszavak: Fremdsprachenunterricht, Chancengleichheit
Dyslexie,
Sprachprüfung,
Benachteiligung,
Kanczler Balázs Magyar Szociológiai Társaság Egy romungro cigány család intergenerációs társadalmi és földrajzi mobilitása Egy pozitív, minden cigány ember számára követendő példát szeretnék bemutatni előadásomban. Adott egy romungro cigány család Kelet-Magyarországon, s ők nem akarnak többet, mint beilleszkedni a többségi társadalomba úgy, hogy közben őseik szokásait megtartsák az adott lehetőségek maximális kihasználásával. A család nő tagja már a párválasztásával felborítja az életközösségükben elfogadott normarendszert, ugyanis nem a szülei által kiválasztott helybéli fiúhoz megy hozzá, hanem egy tatabányai mutatványos cigány család sarjához, aki nagyszülői örökségként rövid időn belül egy céllövölde tulajdonosa lesz. Így feladják mindketten a kialakulóban lévő gyári munkás identitásukat, s az év felében (májustól-októberig) visszatérnek őseik vándorló életmódjához, mutatványosként járják az országot. Az év másik felében pedig vasat gyűjtenek és használt műszaki cikkekkel kereskednek. Három évtizednyi vándorló életmód után Nyugat-Magyarországon telepednek le, s az ausztriai lomtalanítást és színesfém-gyűjtés helyezik tevékenységük középpontjába. Kulcsszavak: romungro, cigány, intergenerációs mobilitás, integráció Nagy László Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A nyelvműveléssel kapcsolatos ismeretek egy népi nyelvészeti vizsgálat alapján Az előadás egy a szegedi tanító szakos hallgatók körében végzett empirikus vizsgálat adataiból nyújt ízelítőt. A bemutatandó vizsgálatban a nem-nyelvészek (elsőéves tanítójelöltek) nyelvi attitűdjeiről és nyílt értékítéleteiről szereztünk adatokat. További célunk volt megkeresni, ezeket az adatokat miként lehet jellemezni azokkal a dimenziókkal, amelyeket az angolszász szakirodalomban jól ismert népi-nyelvészeti munka (Preston–Niedzielski: Folk Linguistics 2000.) javasolt a köznapi nyelvészeti tudás leírására. A prezentáció beszámol arról, hogy a megkérdezett laikusok milyen ismeretekkel rendelkeznek a nyelvműveléssel kapcsolatban. A vizsgálat során többek következő a kérdésekre kerestük a választ: Hogyan definiálható a nyelvművelés? Mivel foglalkozik a nyelvművelő? Milyen nyelvművelő szabályokat ismernek a megkérdezettek? Miként vélekednek adatközlőink a nyelvhelyességi hibák megítéléséről? Kulcsszavak: alkalmazott szociolingvisztika, népi nyelvészet, nyelvművelés, metanyelvi ismeretek
52
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
8. B. Nyelvek és kultúrák között kompetensen a Centrope Régióban – Szakmai tapasztalatok és eredmények Görcsné dr. Muzsai Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A kommunikáció, a gondolkodás és a cselekvés mobilitása a Centrope Régióban Győr és Bécs a közép-kelet-európai ún. Centrope Régióban 15 éve folytat sikeres együttműködést az oktatás területén határon átívelő szakmai és interperszonális kapcsolatok érdekében. A bilaterális EdTWIN projekt 2008−2011 együttműködő partnerei: NYME Apáczai Csere János Kar és Bécs Város Európa Iroda a két, vagy többnyelvű humánerő-fejlesztést, szakmai kapcsolatok építését helyezték a középpontba. Ezt a gyakorlatban programok, rendezvények, többszintű kooperációk testesítik meg, melyek révén az érdeklődő egyén interkulturális élményekhez és tapasztalatokhoz, kapcsolatokhoz jut. A személyes élmények tudatosítják az egyénben a nyelvek és kultúrák, valamint képviselőik közötti azonosságokat és különbözőségeket. Ezáltal olyan kompetenciák épülnek ki, amelyekkel az adott mikrokörnyezetben élők mindennapi és szakmai kapcsolatrendszerében minőségi változások történhetnek. A projekt az akciókutatás egy sajátos formája: a társadalom vizsgálata közben egyidejűleg kísérlet a megváltoztatására. Minden program az „ikerkapcsolatok” elven alapul. Ez a közös tervezésben, partnerkeresésben, tanácsadásban, kivitelezésében, valamint a tapasztalatok publikálásában ölt testet. A kifejlesztett és kipróbált alapkompetencia-modell, mint knowhow, és minden más produktum is nyilvánosságra kerül, hogy a régió lakói is használatba vehessék. A projekt ily módon járul hozzá, hogy a polgárok nyitott és pozitív hozzáállással közeledjenek egymáshoz a mindennapi és szakmai kapcsolatokban. Az előadás rövid áttekintést ad a 3 éves projekt főbb tevékenységeiről, eredményeiről. Kulcsszavak: bilaterális projekt, Centrope Régió, többnyelvű kommunikáció, európai kompetenciák, mobilitás Dipl. Päd. Bernhard Seckl SSS für Wien, Europa Büro EdTWIN – eine Bilanz aus Wiener Sicht Das Projekt EdTWIN (formell drei bilaterale Cross-Border-Cooperation Projekte) mit Tschechien, Ungarn und der Slowakei geht dem Ende seiner dreijährigen Laufzeit entgegen und so ist es Zeit Bilanz zu ziehen aus Sicht des Stadtschulrates für Wien. Die Ausgangssituation: Die Nachbarsprachen sind im Wiener Schulwesen traditionell unterrepräsentiert. Der Fokus des Sprachenlernens liegt auf Englisch und mit einigem Abstand den romanischen Sprachen. EdTWIN Wien hat es sich zum Ziel gesetzt, die Nachbarsprachen in die Klassenzimmer zu bringen. Dazu haben wir drei Konzepte für die Grundschule, die Sekundarstufe I und die Sekundarstufe 2 entwickelt, die von den LehrerInnen als Mehrwert empfunden werden. Mit diesen Workshops haben wir in den letzten drei Schuljahren mehr als 10000 SchülerInnen erreicht. Damit haben wir eine erste Schwell überwunden und hoffen, dass der erste Kontakt die SchülerInnen motiviert weiter zu lernen. Parallel dazu organisierten wir mit unseren Partnern Schulpartnerschaften, damit das erworbene Wissen, die ersten Sprachkenntnisse auch angewendet werden konnten. Ziel unserer Projekte war immer das Bewusstsein für eine europäische Identität bei SchülerInnen und LehrerInnen zu entwickeln und ihnen einen Blick über den eigenen Gartenzaun zu ermöglichen. Wir sind sicher, dazu einen Beitrag geleistet zu haben.
53
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Petra Feichtinger SSS für Wien, Europa Büro Förderung der Mehrsprachigkeit im Wiener Schulsystem Ein großer Teil der Wiener Schülerinnen und Schüler hat eine andere Erstsprache als Deutsch. Der Stadtschulrat für Wien hat sich zum Ziel gesetzt, die sprachlichen Kompetenzen aller Schülerinnen und Schüler zu fördern, um sie fit für Europa zu machen. Dazu wurden verschiedene Modelle entwickelt, um die vorhandene Kompetenzen zu nutzen und neue zu erwerben. Farkas Tímea Ganztagsvolksschule Aaspernalle Wien Kellerer-Egerszegi Krisztina EVS (Europäische Volksschule), Wien Kincskeresők, kalandra fel! Modultankönyv a magyar, mint idegen nyelv tanulásának támogatására Az EdTWIN projekt fiataloknak íródott, a magyar, mint idegen nyelv oktatását szolgáló tananyag bemutatása: Az EdTWIN projekt keretében egy új, a 12 és 16 év közötti, a magyar nyelvet elsajátítani igyekvő fiataloknak szánt tananyag kerül nyomtatásra. A tananyag a nyelvoktatás legújabb eredményeit figyelembe véve kíván a tanulóknak a magyar nyelvi környezetben való eligazodáshoz segítséget nyújtani. A tanagyag nem követi a hagyományos tankönyvek felépítését: olyan projektek, nyelvkurzusok vagy workshopok keretein belül alkalmazható, ahol az elsődleges cél nem a magyar nyelvtan aprólékos megismertetése, hanem bizonyos témákhoz tartozó nyelvi szituációk, lehetséges kifejezések és mondatok elsajátíttatása. Nagy Mónika Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az EdTWIN projekt publicitása A publicitás munkacsomag fő célként fogalmazza meg, hogy a projektmenedzsment − projektpartnerek mellett − folyamatosan nyújtson információkat a régió széles nyilvánossága, illetve közvéleménye számára a projekteseményekről, a kifejlesztett produktumokról és azok felhasználhatóságáról. Ezt a feladatot a projekt egész futamideje alatt szem előtt tartottuk. A cél teljesítésére a publicitás különböző formái szolgálnak: információs levelek, brosúrák, publikációk, megjelenés a helyi sajtóban, regionális újságokban és elektronikus médiában, iskolákban, konferenciákon stb. Kulcsszavak: publicitás, EdTWIN, projekt, média, nyilvánosság Erdős Adrienn Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar EdTWIN projekt – a regionális kapcsolatépítés első mérföldköve Projektünk az elmúlt évben több fórumon is lehetőséget kapott a bemutatkozásra – köszönhetően a Regionális Együttműködési Menedzsment (RECOM) kezdeményezéseinek. A RECOM a határon átnyúló együttműködésben több éves tapasztalattal rendelkező, regionális fejlesztéssel foglalkozó szervezetek közös projektje, mely a segíti a régiók közötti együttműködés elmélyítését. Az EdTWIN, mely a Centrope Régió képzésében új területeket állít előtérbe, az új minőségű európai azonosságtudat kialakításnak igényével szervesen kapcsolódik a RECOM célkitűzéseihez, amely
54
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
támogatja a sokrétű ötletek, kezdeményezések és a régiók közti és a régiókkal tervezett projektek sikeres megvalósítását. A prezentációmban bemutatom az Európa egészét érintő trendekről folytatott tapasztalatcserék eredményeit projektünk szemszögéből nézve (interkulturális kommunikáció régiós szinten, hasonló súlypontok köré felépülő projektek hálózatba kapcsolása a szinergiateremtés érdekében). Kulcsszavak: RECOM, interkulturális kommunikáció, európai azonosságtudat
8. C. Randevú a szomszéddal: osztrák-magyar iskolai kapcsolatok tapasztalati és eredményei Sipos Judit Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Plurális kompetenciák fejlesztése az EdTWIN Projekttel A 21. századi társadalmi és gazdasági elvárásokhoz igazodva az EdTWIN projekt számos alprogramjával járult hozzá a résztvevők plurikulturális kompetenciájának fejlesztéséhez. A felsőoktatás általános problémája, hogy a hallgatók jelentős része nyelvvizsga hiányában nem tudja átvenni diplomáját. Hasonló jellegű probléma a nyelvvizsgával igen, azonban a tényleges, a munkaerőpiacon elvárt kommunikatív nyelvtudással nem rendelkező hallgatók esete. Mindkét helyzetből következhet, hogy a hallgatók nem tudnak a végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedni. A projektben együttműködő felek kiemelt célkitűzése a résztvevő hallgatók idegennyelv tudásának az elvárt szintre emelése. A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar az EdTWIN projektben Bécs város Iskolatanácsának Európa Irodájával (Europa Büro des Stadtschulrates für Wien) szorosan együttműködve különböző programokkal járult hozzá a fent megfogalmazott problémák kezeléséhez. Kulcsszavak: plurikulturális kompetencia, használható nyelvtudás, EdTWIN projekt, felsőoktatás, munkaerő-piac Kardosné Kovács Eszter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Győri és bécsi hallgatók közös munkája, tapasztalatcseréje egy EdTWIN alprogram keretében A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán több éve működő EdTWIN projekt fontos célkitűzései közé tartozik a szomszédos országok és azok iskoláinak megismerése, a velük való kapcsolattartás kialakítása és fenntartása. A projekt CentroSCHOOLING programjának keretében nyílt lehetőség arra, hogy gyógypedagógus hallgatókkal és egy oktatóval bécsi gyógypedagógiai intézményeket, iskolákat és az ott zajló gyógypedagógiai munkát megvizsgálhassuk. Az egy hetes hospitálás alatt kíváncsiak voltunk az osztrák oktatási rendszerre, az ott alkalmazott gyógypedagógiai módszerekre valamint a külföldi tapasztalatszerzés, módszertani ismeretek mellett hangsúlyos szerepet kapott a hallgatók német nyelvismerete, annak alkalmazása szakmai és szakmán kívüli körökben. A Kar hallgatói több témakörben, német nyelvű részletes és átfogó szakmai anyagot készítettek, melyet Bécsben mutattak be az osztrák gyógypedagógus hallgatóknak. Ez az anyag szolgáltatta az alapot a közös munkához Bécsben és a későbbiekben Győrben, amikor a bécsi hallgatók városunk és a környék gyógypedagógiai intézményeit látogatták meg. Az alprogram tapasztalatai egy szakdolgozat anyagát is képezték Kulcsszavak: EdTWIN, alprogram, iskolai intézmények, német nyelv 55
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Saflánszky Sarolta Margit Nemzetiségi Általános Iskola, Kimle Egy tanító személyes élményei, szakmai tapasztalatai az EdTWIN projekt megvalósításában A társadalomban zajló szociális, politikai és gazdasági változások temérdek új feladat elé állítják az iskolákat. Az igények összetettsége miatt kérdéses, hogy létezik-e egy mindenki vagy legalább nagyobb csoportok számára érvényes tudásanyag. A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának egykori tanító szakos hallgatójaként döbbentem rá, hogy mennyire nehéz feladat az oktatási intézményekben olyan pedagógiai programot összeállítani, nevelési, tanítási-tanulási folyamatot megvalósítani, melyek az iskolai életet színesebbé, játékosabbá tehetik. Tanító szakos hallgatóként a német, mint választott műveltségi területen a Célnyelvi kultúra tantárgy keretében egy német legendáról tarthattam előadást, akkori hallgatótársaimnak, játékos eszközökkel. Másrészt ebből következett, hogy volt oktatóm − Görcsné Dr. Muzsai Viktória − buzdított, hogy keressek lehetőséget a projektmódszer, mint tanulásszervezési mód alkalmazására más tárgyaknál. Az EdTWIN projekt keretében hospitálási gyakorlatom során gyűjtöttem első impresszióimat a projektmódszer alkalmazásáról a bécsi Europäische Volksschule-ban (EPS). Előadásomban arról szólok, milyen módon tudtam elméleti tudásomat a pedagóguspályám kezdetén a gyakorlatban kamatoztatni. Kulcsszavak: Loreley nyomában projektmódszerrel Molnárné Kovács Márta Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság Projektpedagógia a mindennapokban Napjaink oktatásügyét a változások jellemzik, amelyek gyors reagálást várnak el az iskolától. A változás menedzselésének leghatékonyabb eszköze a projektmenedzsment. Intézményünk olyan projektfeladatokra vállalkozott az évek során, amelyek segítették szervezeti céljainak megvalósítását, szolgálták küldetését és a vonzóbb jövőkép kialakítását Az elmúlt években Szabadhegyi Közoktatási Központ, Magyar-Német Óvoda, Általános Iskola és Középiskolaként ismert intézmény a 2011/2012. tanévet megváltozott struktúrában a Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság intézményegységeként és új néven Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola kezdte meg, célkitűzései azonban nem változtak. Amikor a magyar-német projektet 7 évvel ezelőtt egy értékközvetítő és képességfejlesztő iskolában elindítottuk, az volt a célunk, hogy használható nyelvtudással rendelkező gyermekeket neveljünk. Fontosnak tartottuk, hogy olyan intézményt teremtsünk a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása és a gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Az elmúlt években nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként számos projektben vettünk részt, amelyek szervesen beépültek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek nemcsak a változásokhoz való alkalmazkodni tudásunk visszajelzései voltak, hanem felkészítették diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére
56
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Kundi Mária Pálffy Miklós Szakközépiskola Vállalkozások alapítása Magyarországon és Ausztriában Az EdTWIN Partneriskolai Alprogram keretében intézményünk a bécsi Berufsförderugsinstitut iskolával valósított meg két év alatt, két osztály részvételével egy-egy projektet. A projekt témája a vállalkozásalapítási lehetőségek, feltételek kölcsönös megismerése a két országban. A részt vevő osztályok tanulói az első projekt találkozókon bemutatták a működő diák vállalkozásaik tevékenységét, a vállalkozási formákat, az alapítás, működtetés feltételeit. Ez után az osztályok eldöntötték, hogy milyen fiktív vállalkozást szeretnének a partnerországban alapítani, majd a másik osztály tanácsadó céggé alakulva elkészítette az ehhez szükséges anyagot brosúra formájában. A második projekt találkozókon a diákok ezt kölcsönösen bemutatták egymásnak. A szakmai programok után a tanulók kölcsönösen bemutatták egymásnak városuk nevezetességeit. A projektek nyelve angol és német volt, így jó lehetőséget biztosított a gyakorlásra a szakmai ismeretek elmélyítése mellett. A tanulók személyes képességeinek fejlődéséhez is nagymértékben hozzájárult. Kovácsné Zimborás Ágnes Deák Ferenc Szakközépiskola Hencz Magdolna Deák Ferenc Szakközépiskola Iskolánk idegen nyelvi programjai az EdTWIN projekt keretében Kapcsolatfelvétel iskolai pályázat alapján, megvalósuló együttműködés 2010 tavaszán. 2 napos idegen nyelvi program. 1. nap: előadás a közös magyar-osztrák történelemről, előadás az Európai Unió munkapiacán szükséges kompetenciákról, beszélgető körök a program bécsi résztvevőinek vezetésével. 2. nap: tanulói prezentációk, mottó: történelem. A programban résztvevő legjobban teljesítő tanulók bécsi városlátogatáson vettek részt. 2010 ősz: a bécsi és a győri partneriskolák Győrben találkoztak. A győri iskolák bemutatkoztak és iskolánk felvette a kapcsolatot a bécsi Goethe Gimnáziummal. 2011 közös pályázat iskolapartnerségi programra. Mottó: A Duna, mely összeköt bennünket. Április 11-én a győri iskola látogatása a bécsi gimnáziumban, közös kirándulás Lobauba, a Duna menti természetvédelmi területre. Május 30.: az osztrák vendégek a győri iskolában, fogadás, előadás a Szigetköz élővilágáról és séta a vizek városában. Ebben az évben is megrendeztük az Idegen Nyelvek Napját. Április 8-án a diákok prezentációja a munka világa témájában. Április 14-én német nyelvű program a Famulus Hotelben (beszélgető körök, előadások). Záró program: bécsi kirándulás. Ragasits Ágnes Szent-Görgyi Albert Szakközépiskola Győri és bécsi fiatalok randevúja: a Szent-Györgyi iskola partneriskolai projektje A prezentáció a Bécsben, ezen belül a Kalvarienberggassén található szociális profillal rendelkező középiskolával való kapcsolatunk fő állomásait mutatja be. Két évvel ezelőtt ismertük meg az iskolát az EdTWIN projektnek köszönhetően. Mindkét tanévben egy-egy találkozóra került sor Bécsben, ill. Győrben. Elsődleges célunk az volt, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás hétköznapjait, bátran alkalmazzák meglévő nyelvtudásukat. Törekedtünk arra, 57
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
hogy kulturális, egyúttal kötetlen programokat szervezzünk a diákok igénye szerint. Az egynapos programok feszített tempót követeltek mind a fogadó, mind a vendég fél részéről. Reméljük, hogy a városnézéstől a vidám iskolai vetélkedőkig mindenki számára kellemes élményeket nyújtott ez a pár nap Gasparek Ildikó Jókai Mór Általános Iskola EdTWIN-es élet a Jókaiban A Jókai Mór Általános és Szakképző Iskola diákjai 2009-ben csatlakoztak az EdTWIN projekthez. Diákjaink számos programon vettek részt, pl.: Nyitott ajtók hete programjai, nyelvi workshopok, kultúrtörténeti előadások a NYME Apáczai Csere János Karán, Sokféleség napja Bécsben, bécsi diákok fogadása Győrben, a Famulus Hotelben. Partnerkapcsolatot alakítottunk ki a bécsi HLW/19 Wien iskola diákjaival, tanáraival, meglátogattuk őket Bécsben. Iskolánk két győri találkozót bonyolított le. Első alkalommal a Famulus Hotelben találkoztunk, másodszor Bécsben a partneriskolánál. Mindkét alkalom eseménydús volt. Győrben diákjaink mutatták be a város nevezetességeit, rövid vetélkedőt, ételkóstolót, szerveztek, Bécsben szintén városnézésen vettünk részt a bécsi diákok vezetésével, és megismerkedtünk iskolájukkal. Iskolánk tanárai is aktív résztvevői voltak a nyelvi kávéházi programoknak A projektzáró esemény iskolánk számára 2011 júniusában egy bécsi kirándulás volt.
Dr. Tar Attila Krúdy Gyula Gimnázium, Szakközépiskola A Krúdy Gyula Középiskola bécsi partnerkapcsolatai az EdTWIN-ben A Krúdy Gyula Középiskola 2009 óta vett részt az EdTWIN projektben. Az elmúlt 2 és fél évben összesen három iskolai partnerséget valósítottunk meg, és számos EdTWIN rendezvényen voltunk jelen, illetve szerveztünk magunk is nyelvi szimpóziumokat az EdTWIN támogatásával. Előadásomban a két legjobban sikerült projektre szeretnék fókuszálni, két iskolai partnerség-projektre. A 2009/2010-es tanévben a bécsi Hertha Firnberg Schuléval közösen írtunk egy pályázatot „Wiener Schintzel trifft Paprikahuhn” címmel. A projekt keretében kétszer került sor magyar és osztrák diákok közös főzésére és tálalási gyakorlatára. 2010. márc. 11-én 22 osztrák diák érkezett a Krúdyba, ahol 30 magyar diák fogadta őket. Egy hónappal később Bécsben 24 magyar diák mutatta meg főzőtudását a testvérosztálynak. 2010/2011-ben egy közös projektre került sor. Már év közben sikerült felvenni a kapcsolatot a Bécsi Kandlgasse Realgymnasiummal (BRG7). Végül április-májusban valósítottuk meg a „Grenzenlos ökologisch reisen” projektet, aminek keretében kölcsönös látogatásokra került sor a környezetvédelem és a környezettudatos élet jegyében.
58
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
9. Társadalmiság szocializáció az ezredforduló nyelvhasználatában és irodalmában Sütő Csaba András Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Alanyiság és magánmitológia a kortárs költészetben Előadásomban a költői megszólalás tétjével kívánok foglalkozni. Olyan lírai produktumok horizontális és összehasonlító áttekintésére teszek kísérletet, amelyek az elmúlt években – esztétikai és poétikai megfontolásaikat tekintve – döntően a körül forogtak, milyen kockázattal, téttel (nyelvi, ontológiai, metafizikai, mesterségbeli) járhat a költészet működtetése. A tétet aposztrofikus megnyilvánulásokban, meghatározottságokban (és meghatározatlanságokban), költői eljárásmódokban vizsgálom, melyek a poétikai tér benépesítésével, a költői arzenálok egymáshoz feszítettségével döntően eklektikus, kevert kódolású poézist eredményeznek. A kortárs költészet széttartó, divergens beszédmódjai a fenti aspektusokból mégis közös irányába mutatnak. Kulcsszavak: alanyiság, költészet, aposztrophé, mítosz, mikrokörnyezet Dr. Kakuszi B. Péter Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Egy elfelejtett gyerekregény A szocializmus idején megjelenő − elsősorban kisdiákok érdeklődésére számító − regények jelentős része ma már ismeretlen az olvasók előtt. Sokszor ebben politikai motiváltság, értékátrendeződés és sok egyéb más tényező szerepet játszott. Kiss József László: Jó szelet, kapitány! című regénye is erre a sorsra jutott. Felfedezhetők-e olyan értékek az elfeledett, kisdiákoknak szóló alkotásokban, amelyek hiánypótlása nem történt meg? A magyar irodalom történetében vagy személyes irodalomtörténetünkben milyen helye volt és van ezeknek az alkotásoknak? Kulcsszavak: gyerekregény, értékátrendeződés, irodalomtörténeti helykeresés, személyes irodalomtörténet
Petres Csizmadia Gabriella Konstantin Filozófus Egyetem Egy naplopó naplója Írhat-e naplót egy mesehős? Hiteles lehet-e (a mesevilág határain belül) egy ilyen napló? Berg Judit híres Rumini-sorozatának 2010-ben megjelent egy, a többiektől eltérő része: Galléros Fecó naplója, amely a kis egér kedves barátjának datolyaparti kalandjairól számol be. A szöveg érdekessége, hogy mindent elkövet azért, hogy meggyőzze az olvasót valódi naplóvoltáról, hiszen a megszokottnál jóval több rajzzal, kézírást imitáló grafikai tördeléssel, az „itt és most” beszédmód jellegadó jegyeivel, fragmentumszerű szövegrészekkel, a szövegtest szakaszokra osztásával stb. találkozunk. Közelebbről megvizsgálva a mű narrato-poétikai jegyeit azonban több árulkodó jelre is bukkanunk, amely a naplóforma helyett a kalandregény, illetve fikciós autobiográfia műfaji jellegzetességeire utal. Ilyen pl. a viszonylag távolabbi múlt retrospektív elmesélése, a dátumok hiánya, az olvasóval való kommunikáció, a fejezetcímek adása, a képek szövegtestbe való helyezése stb. Előadásomban a mesevilághoz mért referencialitás megjelenítésének, illetve a fikcióban történő fikciósítások nyomaira szeretnék rámutatni, és a szöveg műfaji jellegzetességeire szeretnék részletesebben kitérni. Kulcsszavak: napló, fiktív önéletrajz, referencialitás, műfaji kérdések, meseregény 59
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Bogárdi Tünde Széchenyi István Egyetem A közösségi létezés a népmesékben Korunkban, amit szokás információs társadalomként aposztrofálni, az emberek jelentős része úgy véli, hogy az írott mese, ez a kissé elavult műfaj gyermekeknek való, és nincs sok kapcsolata a valósággal. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét, hiszen az orális népi kultúrában a mese elsősorban felnőtteknek szóló műfaj, és szorosan kötődik az adott közösség társadalmi-kulturális életéhez. Kutatásom során – kiindulva abból a feltevésből, hogy a népmesék leképezik a kultúrát – a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerése és a népmesékben megjelenő közösségi funkciókra vonatkozó tartalmak elemzése volt a cél. A kutatási mintába magyar, székely és cigány népmesék kerültek be, utóbbit tovább bontva romungró, oláh, beás és erdélyi cigány népmesékre. A tartalomelemzés során a Warren-féle (1957) közösségi funkciókra (szocializáció, gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, kölcsönös támogatás) vonatkozó tartalmak említésszámán kívül az említések tartalmára is kiterjedt a kutatás. Az ezredforduló, illetve a XXI. század olyan kihívások elé állítja az egyéneket, amelyekre megfelelő válasz csak a közösségek tagjainak együttműködésével, a közösségekben létezve adható. A közösséghez tartozásnak, az identitástudat kialakulásának, megszilárdulásának egyik eszközeként funkcionálhatnak a népmesék. Kulcsszavak: magyar, székely és cigány népmesék, közösség/közösségiség, közösségi funkciók
Brutovszky Gabriella Konstantin Filozófus Egyetem Fogalmi integráció (blending) az irodalomórán Az előadás egyrészt egy posztmodern irodalmi szöveg nyelvészeti megközelítésére tesz kísérletet, másrészt pedig egy irodalmi kurzus tapasztalatairól számol be. Mind elméleti, mind gyakorlati síkon az előadás célja egy interpretációs technika alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása, illetve a vizsgált nyelvészeti jelenség applikálása a kreatív írás keretén belül. Ezen kívül a munka arra is törekszik, hogy rámutasson a nyelv- és irodalomtudomány békaegérharcának lehetséges felszámolására. E két tudományágat sokáig egy tér választotta el egymástól. A nyelvtudományban a változás akkor következett be, amikor a nyelv nem mint eszköz, hanem mint létforma került a vizsgálatok középpontjába. Az irodalomban, ezen belül a költészetben mindez a 70-es évektől figyelhető meg leginkább, a nyelvi fordulat eredményeképpen. A metafora és a metonímia típusú szóképek mellett megjelenik a fogalmi integráció (blending) is. Ennek a folyamatnak a során olyan új jelentéskonstrukciók jönnek létre, melyek korábban nem létező fogalmak voltak, az alkalmiság jellemző rájuk, és mindkét bemeneti fogalomból tartalmaznak összetevőket. A fogalmak jelentésének feloldása nem egyszerű, de ha sikerül megfejtenünk, egy csodálatos kapu nyílik meg előttünk. A kreatív írás keretén belül a diákok saját maguk is kipróbálhatják a versírás ezen izgalmas folyamatát, és így közelebb kerülhetnek a kortárs irodalomhoz. Kulcsszavak: fogalmi integráció, blending, kreatív írás, Erdős Virág, nyelvi fordulat
60
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Pead. Dr. Vízkeleti László Kontstantin Filozófus Egyetem Nyelvek és alaktani sajátosságaik az igevonzatok kontrasztív vizsgálatában A dolgozat kontrasztív nyelvészeti megközelítésből vizsgálja a magyar és a német igevonzatok alaktani sajátosságát, pontosabban a magyar esetragok és a német elöljárók közti alaktani és jelentéstani sajátosságokra hívja fel a figyelmet. Két vagy több nyelv összehasonlítása (egybevetése) a nyelvtudomány gyakran alkalmazott módszereinek egyike. A kontrasztív nyelvészet történetileg a nyelvtipológia eredményeit is felhasználva a történeti-összehasonlító nyelvészetből építkezik. A nyelvtipológia a nyelvek osztályozására irányuló módszer a nyelvi szerkezetek típusai alapján, a kontrasztív nyelvészet pedig két vagy több nyelv összehasonlítására fókuszál, azok eltérő jegyeit vizsgálja. A kutatási eredmények gyakorlatban leginkább az idegen nyelvek oktatásában nyerik el érdemüket. A dolgozat a magyar -ra/-re estrag német ekvivalenseivel foglalkozik, vizsgálja azok morfológiai és szemantikai sajátosságát néhány sajátos igevonzaton, melyek egyértelmű bizonyítékai a két nyelv különbözőségének. A tanulmányban arra szeretnék rámutatni, hogy mi befolyásolja azt a tényt, hogy az alakilag egyező struktúrákban a németben más-más elöljáró váltakozik egymással. Kulcsszavak: igevonzatok, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia, esetrag, elöljáró Dr. PhD Lendvai-Décsy Kornélia Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Tóth Szilvia Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A természetes kétnyelvűség hátrányai Az előadás egy vizsgálaton alapul. Két gyermek, egy kislány és egy kisfiú, testvérek. Az anya magyar, az apa német anyanyelvű. A pszicho- és neurolingvisztika kutatja, vajon milyen kapcsolat van a két nyelv között a kétnyelvű agyában. Egy helyen lokalizálódnak a nyelvek, vagy külön szerveződnek, és egymástól függetlenül funkcionálnak. A legeredményesebb vizsgálati módszer a mentális lexikon feltérképezése. Ehhez alkalmazhatjuk a szóasszociációs vizsgálatokat és a szófelidézési teszteket. Kérdés, hogy a nemek közötti és a korkülönbség befolyásolja-e az egyik vagy másik nyelv elsőbbségét. Kulcsszavak: kétnyelvűség, mentális lexikon, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, szóasszociáció
61
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Vass Éva Tünde Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A győri polgárság a XIX. század közepén egy vaskereskedő szemével Az előadás pillanatkép a XIX. századi Győr életéből egy művészetpártoló lokálpatrióta szemével. A vaskereskedő napi munkája és intézkedései végeztével leült íróasztalához, tollat ragadott, s papírra vetette a legfontosabb eseményeket, melyek a városban zajlottak. Nem kímélte bírálataitól sem a városatyákat, sem barátait. Üdvözölte a kulturális eseményeket s maga is fontos résztvevője volt ezeknek. Háza attól lett a legnevesebb a 40-es években, hogy Liszt Ferenc inkább nála töltötte az estét, mint a püspöknél. Csoda, hogy sok irigye akadt Ecker Jánosnak? Munkám során azokból a személyes naplókból indulok ki, melyek 1847 és 1850 között keletkeztek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezek a dokumentumok rendelkezésre is állnak egy 1973-as kiadás formájában. Vizsgálatom célja, hogy bemutassam egy kereskedelmileg, politikailag és kulturális életében is meghatározó város (városunk) életét ebben az igen fontos történelmi időszakban, de most nem a historikus, hanem a város polgárának szemével. Kulcsszavak: Győr, reformkor, napló, helytörténet, Ecker János
62
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
10. Rekreáció és tudományos gondolkodás Zalai Dávid Semmelweis Egyetem Doktori Iskola A Nagy Sportágválasztó és az élsportolók sportágválasztásának sajátosságai Bevezetés: A magyar sport jelenlegi helyzetében az egyik legnagyobb probléma, hogy kevés gyerek sportol ezért a sport számára kevés a merítési lehetőség. Előadásomban az élsportolók sportágválasztását és a Sportágválasztó rendezvényt szeretném bemutatni. Hipotézisek: A sport számos problémával áll szemben. Ezek lényeges része anyagi források hiányára, és a sportolók számának szignifikáns csökkenésére vezethető vissza. Hipotézisem, hogy ezek a nonprofit rendezvények növelik az egyes sportágak ismertségét és népszerűségét, valamint hatást gyakorolnak az élsportra is. Vizsgálati módszerek, személyek, körülmények: A primer vizsgálati módszer a Nagy Sportágválasztó rendezvényenkénti valamint éves szinten megjelenő adatainak kvantitavív összegyüjtése volt. Szekunder kutatásként nyílt kérdéseket tartalmazó kvalitativ mélyinterjúkat készítettem, jelenlegi és volt élsportolókkal (N=10). Eredmények: A kutatás során kiderült a folyamatos fejlödés valamint a regionális megvalósulás. A nyugati, közép és keleti régiót is érinti az országos méretű fejlödés. 500%-os növekedés a megjelent sportágak tekintetében. Egészségügyi felmérések megjelenése, mentális és fizikai téren egyaránt. Összefoglalás: A kutatás bizonyítja a lineáris fejlődést. A számos vidéki helyszín megjelenése és a több mint 100 sportág is ezt támasztja alá. Kulcsszavak: sportágválasztó, sportágválasztás, rendezvény, sportágak, helyszínek Kovács T. László Eötvös József Főiskola A rendszeres mozgáshoz való viszonyulás a tanulóévek alatt Az egészségőrzés kérdése a mindennapjainkban nagy jelentőséggel bír. Több tudományterület bizonyította már, a gyorsan változó környezeti tényezők szélsőségeket eredményeztek ezen a területen is. Kézzelfoghatóan érzékelhetjük a szinte naponta piacra kerülő újdonságok „varázsát”, melyek az üzlet oldaláról közelednek az egészség felé. Természetesen szükség van a változatosságra, az újdonságokra, de nem mindegy hogyan. A reklám lenyűgöző ereje szinte korlátlanul szállítja az információt a termékek hatásainak bemutatásával. Ezek zömében azonban az üzleti érdekek dominálnak. A tapasztaltok és a statisztikák viszont azt bizonyítják, hogy a nem rendszeresen mozgók száma nő a tanulók és a felnőttek körében egyaránt. A következményeivel pedig egyre gyakrabban szembesülünk. Dolgozatomban egy főiskola hallgatóit kérdeztem meg kérdőív segítségével a sporthoz való viszonyukról. Az eredmények a várakozásnak megfelelően csökkenést mutatnak, de a mértéke meglepő. Az általános iskolában 52%-uk mozgott rendszeresen, főiskolás korukban már csak 8%-uk. Az is sokat mondó, hogy 78%-uk fontosnak tartja a rendszeres mozgást, de csupán 30%-uk él általában egészségesen. A kérdőívek adatai azt mutatják, sok az egyszerre megoldandó feladat, ami nehezítheti a tisztánlátást, a megoldást. Érdemes lenne átgondolni, mit szükséges változtatni, hogy az ifjúság tudatosabban óvja az egészségét. Kulcsszavak: egészség, valóság, iskola, üzlet és motiváltság
63
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Ozsváth Károly, Bánhidi Miklós, Tauffer Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sportolók karrier alakításának jellemzői egy kérdőíves felmérés tükrében Az Európai Unió 12 országára kiterjedő „Dual Career Training and Education” program keretén belül Győr vonzáskörzetében sportolók kérdőíves felmérését végeztük el. A kérdőív a sportolók életmódjának és értékrendjének jellemzőire, a sportolói és azt követő pályafutással kapcsolatos elképzelések feltárására irányult 17 kérdéscsoportban, ami az adatfeldolgozáshoz 57 változót adott. A vizsgált minta elemszáma N=116 nő és N=237 férfi. Az adatokat a leíró statisztikai mutatókon túlmenően a társadalomtudományok területén „dummyzásnak” nevezett alapvetésnek megfelelően klaszteranalízis és diszkriminancia–analízis technikájával elemeztük. A választott elemzési megközelítés a válaszok csoportosulásának jellemzőire, illetve a válaszok közötti domináns különbségek kimutatására irányult. Az adatokat a StatSoft Statistica 9 programmal dolgoztuk fel. Az alkalmazott adatfeldolgozási technikák meglehetősen egyértelmű és jól értelmezhető eredményeket adtak. A válaszadók 3 csoportba sorolhatók. Két csoport egyértelműen élsportolói, az egyik a kosarasokat, a másik a kézilabdázókat és a labdarugókat foglalja magába, mindkét esetben dominál a magas heti edzésszám. A harmadik csoport az előzőekhez képest fele/harmad annyit edző „amatőrök” csoportja. Az 57 változóból 9 bizonyult a csoportokat dominánsan megkülönböztetőnek. Az előadásban ezek bemutatására és elemzésre bővebben kitérünk. Összegzésként azt mondhatjuk, hogy a vizsgált sportolók többsége életpályáját tudatosan próbálja felépíteni. Kulcsszavak: kettős karrier, életmód, kérdőív, klaszteranalízis, fizikai aktivitás Kékes Szabó Marietta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Implicit tanulási készségek vizsgálata az iskolában Általános- és középiskolás diákok implicit tanulási folyamatainak vizsgálata során − az általános motoros tanulást és a szekvencia-specifikus tanulást a középpontba állítva − arra voltunk kíváncsiak, hogy a több éve mozgásművészeti képzésben részesülő, illetve az ilyen alapokkal nem rendelkező fiatalok körében milyen hasonlóságok és eltérések mutatkoznak. Az implicit tanulás mérésére a probabilisztikus aSRT-feladat került alkalmazásra. A kutatás révén nyert eredmények tükrében mind a művészeti képzésben jártas növendékeknél, mind pedig – az explicit feladatokkal illesztett -, kontrollcsoportba tartozó vizsgálati személyeknél megvalósult általános motoros tanulás. Azonban előbbi csoport hatékonyabbnak tűnt a szekvencia-specifikus tanulás terén. Figyelemre méltó eredményként jelentkezett a készségelsajátításban jártas fiataloknál a rejtett szekvenciák felismerésének verbalizálása, illetve ezzel összefüggésben az explicitté vált tudás következtében, a felidézés során megnyilvánult gátlás. Ezen jelenség pedig a két emlékezeti rendszer − az implicités explicit formák − kapcsán megnyilvánuló interferencia-indukciós háttér bizonyítékául szolgálhat. Jelen eredményeket és további tervezett kutatásainkat pedig a jövőben mind hatékonyabb tananyagfelépítés és oktatásszervezés megvalósítása terén tartjuk fontosnak. Kulcsszavak: implicit tanulás, mozgásművészeti képzés, aSRT-feladat, rejtett szekvencia, interferencia-indukció
64
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Némethné Tóth Orsolya Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti-, Nevelés- és Sporttudományi Kar Rekreáció és neveléstudomány 1997-ben került akkreditálásra hazánkban a nevelés – és sporttudomány. A neveléstudománypedagógia régebbi múltra tekinthet vissza. A neveléstudományi megközelítés a sportot, testmozgást űző személyek kölcsönös tevékenysége alapján határozza meg a sporttudományt. „A sporttudomány az emberi társadalom egyetemes részterületeként, a testkultúrának leképezésére szolgáló eszmerendszer – tudományosan igazolt, rendszerezett, általánosított elvek, tételek, törvények és törvényszerűségek, elméletek és módszerek együttese.” A sporttudomány kialakulásának más irányú megközelítése szerint az egyes tudományterületekről „összegyűjtött” információk adaptálását jelenti a testkultúra területére – ez az integrálódás és differenciálódás útja. A sporttudomány, - mely jelenleg alakulásának interdiszciplináris fázisában van − mint multidiszciplináris tudomány kapcsolódik több, más tudományterülethez is. A sporttudomány kialakulásának differenciálódási fázisában létrejöttek a sporttudomány szubdiszciplínái. Alábbi tanulmány a sporttudomány egy jelentős szubdiszciplínájának, a rekreációnak-rekreológiának kapcsolódási pontjait vizsgálja meg a neveléstudomány irányában. Kulcsszavak: egészség, konstruktív életvezetés, nevelés, neveléstudomány, rekreáció, szabadidő
Konczos Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az ismeretszerzés és a tanulás szerepe az egészségmagatartás megváltoztatásában Az ismeretszerzésnek és a tanulásnak egyre nagyobb szerepe van az egészségmegőrzésben is. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a rekreációszervezés és egyéb szakos hallgatói csoportok között van e különbség a becsült és a mért adatok eredménye tekintetében, illetve bizonyos ismeretek megszerzésével, tanulás segítségével tapasztalható-e változás az egyetemi hallgatók cselekvésében. Egyetemi hallgatók két csoportját vontuk be a hosszmetszeti vizsgálatba. Kérdőív felhasználásával rögzítettük a teljesítménymutatók és élettani jellemzők becsült és mért adatait, melyek a gyalogló teszt időeredménye és a teszt végén mért pulzusszám voltak. Az első és az utolsó mérés között értékeket adtunk a szerzett adatokhoz, információvá alakítottuk azokat, ezzel bizonyos tudást szereztek a hallgatók. A becsült és mért adatok összevetését követően megállapíthattuk, hogy a rekreáció szakosok esetében a becsült és mért teljesítményadatok lényegesen közelebb állnak egymáshoz, mint a nem rekreációsok hasonló mutatói. De a másik csoport „tudatosságának” erősödésével ezek a kezdeti különbségek egyre inkább csökkenést mutattak. Az utolsó mérés teljesítmény adatai szerint határozott javulást tapasztaltunk mind a két almintánál. Kulcsszavak: teljesítménymutató, élettani jellemző, becsült és mért adatok, tudatosság
Barcza Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Rekreációs lehetőségek azonos és eltérő vonásai a magyar-osztrák határtérségben A magyar-osztrák határtérség Sopron-Eisenstadt vonzáskörzetébe tartozó területe és a Fertő tó népszerű turisztikai úti cél, melynek kínálatában egyre nagyobb szerephez jutnak a rekreációs lehetőségek. A természetföldrajzi szempontból hasonló adottságokkal rendelkező magyar és osztrák területek vendégforgalma nagyságrendileg eltér. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen térbeli és időbeli fejlődési tényezők eredményeként formálódott a térség turisztikai kínálata, mennyiben befolyásolták/befolyásolják ezek a hatások a 65
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
vendégforgalom alakulását, továbbá milyen tendenciákat mutat a rekreációs lehetőségek kihasználása a térség turizmusában? A vizsgálat történeti források, statisztikai adatok felhasználásával, kérdőíves kutatással és tanulmányúttal tárt fel azonosságokat, eltéréseket és mutatja be a legnépszerűbb rekreációs helyszíneket. Kulcsszavak: rekreáció, magyar-osztrák határ menti fejlődés, turizmus, sport, szállás Dr. Szakály Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A szekuláris trend jellemzőinek megnyilvánulása a felsőoktatásban A test fejlettségi, növekedési szintjének vizsgálatai, vagyis a szekuláris vizsgálatok kimutatják az aktuális társadalmi, illetve a társadalmat érintő egészségügyi változásokat, kiemelve azok pozitív, vagy negatív irányultságait. A fiatalokat érintő vizsgálatoknak köszönhetően következtetni lehet az adott ország szociálpolitikájának hatékonyságára, továbbá a szociális különbségekre. Jelen vizsgálatban célunk volt elemezni szekuláris trend hatásait a 2001-es és 2011-es években, a győri főiskolások körében. Vizsgálatunk során elemeztük és értelmeztük a testmagasság, a testtömeg és a BMI kapcsolatát a motorikus tulajdonságokkal, valamint az felsorolt jellemzők szekuláris különbségeit. Kulcsszavak: szekuláris trend, testmagasság, testtömeg, BMI, motorikus képességek
Dr. Suskovics Csilla Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ A BMI (Body Mass Index) változásai egy nyugat-dunántúli mintában A Körmendi Növekedésvizsgálat hat évtizedes adatbázisa alapján megadott BMI-értékek alapján is lehetőség van az 1958 óta jellemző változások nyomon követésére. A feldolgozott adatsorok az 1958-68-78-88-98 és 2008-as évek vizsgálataiból, a 3-18 éves, egészséges gyermekek vizsgálati eredményeiből származnak. A vizsgálati minta minden esetben reprezentatív; 72-95%-os. A vizsgálatok a Martin-féle technikával történtek, figyelembe véve az IBP/HA vonatkozó ajánlásait. Az 1958 és 2008 közötti tízéves időszakokat vizsgálva, fiúk esetében 8 éves korig csökkenő tendenciát tapasztalunk, amely 9 éves kortól erőteljes emelkedést mutat. Lányok esetében ugyanez a tendencia mutatkozik meg, csak kisebb mértékben. A 2008-as vizsgálat eredményei összefüggésbe hozhatók a Második Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat (2003-2006) vonatkozó eredményeivel és a magyarországi, a tápláltsági állapotra vonatkozó referencia értékekkel. Kulcsszavak: Körmendi Növekedésvizsgálat, BMI Dr. Ihász Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Laboratóriumi-és pályatesztek élettani jellemzőinek vizsgálata és azok gyakorlati alkalmazása elit kézilabdások körében A fizikai aktivitás hatásai, számos szervrendszer együttműködésében nyilvánulnak meg (mint pl.: kardiovaszkuláris-, légző-, neuroendokrin-, immun- és a mozgatórendszer). A kardiovaszkuláris és légzőrendszeri reakciók feladata elsődlegesen a működő izomzat számára a kellő mennyiségű tápanyag és oxigén biztosítása, továbbá a szén-dioxid és más anyagcseretermékek eltávolítása, a szervezet hőmérsékletének és sav-bázis egyensúlyának megőrzése, valamint az endokrin mirigyek által 66
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
termelt hormonok elszállítása a célszervhez. Ahhoz, hogy ez kellően hatékony legyen, a kardiovaszkuláris rendszer működési szintjének meg kell megfelelnie a működő izomzat által támasztott igényeknek. Többnyire azonban a vázizomzat igényének növekedésével egy meghatározott intenzitás-tartományig lineárisan nő a kardiovaszkuláris rendszer teljesítménye is, nő a szívfrekvencia és a vérnyomás, a pulzustérfogat és a perctérfogat, a maximális oxigénfelvétel (VO2max). A fent leírt fiziológiás törvényszerűségek ismetere (a megvizsgált keringési jellemzők) azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a teljesítménysportban eredményes felkészítést végezzünk. Számos egyéb szempontot is figyelembe kell vennünk, amikor ilyen aktivitási tervet készítünk. Ezen kérdésekre próbál választ adni jelen kutatási program is. Kulcsszavak: fizikai aktivitás, teljesítménysport, intenzitás-tartomány, kardiovaszkuláris rendszer Rikk János Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Túlsúly és elhízottság gyakorisága 9 − 11 évesek körében Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a gyermekkori elhízás előfordulásának gyakorisága Magyarországon. Ugyanakkor szoros statisztikai és biológiai kapcsolat igazolható a felnőttkori metabolikus szindróma és a gyermekévek során akkumulált depózsír mennyiség között (Kannel et al., 1995). Cél: Hosszmetszeti vizsgálatunk célja, elemezni a testösszetételi változásokat az öt hónapos intervenció hatására. Módszerek: 9 − 11 éves fiúkat és lányokat (n=656) vizsgáltunk. Antropometriai adatokat mértünk, Conrad-féle növekedési típust határoztunk, testtömeg indexet számoltunk. A testtömegre vonatkoztatott zsírt Parízkova módszerével becsültük. Ezzel párhuzamosan testösszetétel becsültünk InBody 720 típusú eszközzel. Az átlagok közötti különbséget t-próbával vizsgáltuk (p < 0,05). Eredmények: A kezdeti mérési eredmények alapján a vizsgáltak több mint fele túlsúlyos vagy elhízott a testzsír százalék alapján, közel kétharmada érintett a hasi elhízás tekintetében. Az intervenció hatására zsírtömeg szignifikánsan csökkent, a vázizom tömegének változása eltérő mintát mutat. Következtetés: A túlsúly és az elhízás előfordulásának gyakorisága jóval magasabb a vártnál. A rendszeres fizikai aktivitás jó hatással van a test zsírtartalmának változására. Kulcsszavak: testösszetétel, testzsír százalék
67
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
11. A szociális szektor modernizációjának perspektívái Magyarországon Meliska Zoltán Hűvösvölgyi Gyermekotthon Szakellátásban élő fiatalok helyzete a „normál” iskolában A magatartás- és tanulászavart, az ezek kezeletlenségéből kialakuló iskolakerülést, majd magántanulóságot lehet-e deviáns viselkedésnek nevezni? A kutatásomban 7 gyermeket, 4 nevelőt, 5 tanárt és 4 iskolavezetőt, igazgatót interjúvoltam meg arról, miként élik meg a magántanulóságot, mint oktatási formát. Az iskolai pedagógusokkal végzett interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók integrálása „más és más” elbírálás alá esik a többségi iskolában. A gyermekotthonban élő és „magántanulói státusszal” rendelkező gondozottak nagy százalékban valamilyen bűnt követtek el. A magántanulói státusz „pszeudo magántanulóság” melyet az iskolai presszió hatására a gyám kezdeményez. A belső iskolák száma rohamosan csökken, pedig ezekben az iskolákban mindenki azonos mérce alá esik, jelentősen csökken a lógások száma és a szakemberek is könnyebben és nagyobb hatékonysággal tudnak együttműködni. Nem kell minden gyermekotthonos tanulónak ilyen oktatási intézményben tanulnia, azonban azok a gyermekek, akik hagyományos módszerekkel nem motiválhatók, kikerülnek a többségi iskolákból, így nem maradnak ki a közoktatás rendszeréből. Kulcsszavak: pszeudo magántanulóság, fiatalkorú bűnözés, integrációs protokol, kirekesztés, esélyegyenlő(tlen)ség Banai-Bajzáth Angéla Eötvös Lóránd Tudományegyetem Az integráció hétköznapjainak vetülete gyermekotthonokban Feltételezésünk és tapasztalataink szerint az általános iskolákban hiányoznak a speciális megsegítés tárgyi és személyi feltételei. Ezért a tanulást nem a gyermek szükségleteihez igazítják, hanem a gyermektől várják el az alkalmazkodást a befogadó iskola által támasztott feltételekhez, tanulási folyamatok ütemtervéhez. A pedagógusok nagy többsége nem találkozott képzése során az integratív pedagógia megoldási módjaival. Az alkalmazkodás rendszerint teljesíthetetlen a különleges szükségletű gyermekek számára. Kutatásunkban az integráció hatását vizsgáltuk gyermekotthonban nevelt tanulók, nevelőik és osztálytanítóik körében. A gyermekek valamennyien rossz szocializációs környezetből érkeztek, szellemi, erkölcsi, fizikai vagy/és mentális hiányosságokkal terhelt, sajátos nevelési igényűek, akik normál tanrendű, belvárosi (III., VII., és VIII. kerület) iskolákban tanulnak. Feltételeztük, hogy az iskolai beilleszkedés nemcsak a tudásbeli (diszkalkulia, diszgráfia, hiperaktivitás, figyelemzavar) hiányosságok miatt nehézkes, és az iskola nem segíti a gyermekek sikeres társadalmi integrációját. Kulcsszavak: integráció, gyermekotthon, szociokulturális háttér, társadalmi integráció, iskolai beilleszkedés
68
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Mayer László Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A legális és illegális szerhasználat hátterének vizsgálata főiskolai hallgatók körében Háttér: A legális (dohány, alkohol) és illegális (tiltott drogok) szerhasználat gyakoriságát a gyermek- és serdülő populációban számos tanulmány elemzi. Jóval kevesebb adat áll rendelkezésre a fiatal felnőttek szerhasználati szokásairól. Szintén kevés magyarországi adatot ismerünk ezen korosztály szerhasználatának rizikó- illetve protektív tényezőiről. Módszerek: A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán a Kar vezetése valamint a Társadalom- és Szociálpolitikai Tudományos Műhely támogatásával átfogó, kari szintű, a hallgatók mentálhigiénés állapotát felmérő vizsgálatot végeztünk. A hallgatók érzelmi életükkel, társas kapcsolataikkal, stresszteli életeseményeikkel, droghasználati szokásaikkal, megküzdési stratégiáikkal kapcsolatos kérdőíveket töltöttek ki. 826 nappali tagozatos hallgatótól (a Kar hallgatóinak 64,2 százaléka) kaptunk értékelhető adatokat. A szerhasználat vizsgálatára a Demetrovics-féle Droghasználat Szűrő Tesztet használtuk. Eredmények: Eredményeink közül szeretnénk kiemelni a különböző szerek használatának gyakorisági megoszlása mellett a legális és illegális szerhasználat kapcsolatát a depressziós tünetekkel, a szorongásszinttel, szociodemográfiai jellemzőkkel, bizonyos stresszteli életeseményekkel, társas kapcsolatokkal. Konklúzió: A különböző mentális zavarok hátterében álló rizikófaktorok illetve védőfaktorok feltérképezése révén lehetséges a prevencióval kapcsolatos irányvonalak pontosabb meghatározása. Dr. Soós Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A támogató szolgálatok fejlesztésének lehetőségei Győr-Moson-Sopron megyében 2011-ben a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány támogatásával lefolytatott kutatásom során, Győr-Moson-Sopron megye valamennyi támogató szolgálatának kérdőíves feltérképezésével elsősorban arra kerestem választ, hogy a megyében működő támogató szolgálatok szolgáltatásnyújtásában − a fenntartó típusától függően − tetten érhetőek-e releváns mennyiségi és minőségi különbségek. A fentiek mellett, két-két azonos kistérségben működő, de különböző (civil, illetve önkormányzati) fenntartású intézmény alaposabb feltérképezésével (a munkatársak és az ellátottak körében lefolytatott interjúk segítségével), arra is választ kerestem, vajon a helyi igényekre azonos módon, vagy különbözőképpen reagálnak-e az intézmények, s az esetleges eltéréseknek melyek lehetnek a fő okai. Végül célul tűztem ki annak feltárását is, vajon az alaposabban megvizsgált civil szolgáltatók aszszimilálódtak-e a szabályozási és finanszírozási rendszerhez, vagy képesek maradtak valódi „civilségük”, s az abból fakadó előnyök megőrzésére. Előadásom végén, a fenti információk felhasználásával, felvázolom a támogató szolgáltatások fejlesztésének lehetséges irányait is. Kulcsszavak: civil és önkormányzati fenntartók, működési különbségek és hasonlóságok, fejlesztési lehetőségek
69
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Simonik Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az állami közegészségügyi rendszer megszervezésének dilemmái a 20. század első évtizedeiben A 19. század második felének pozitív irányú gazdasági, politikai és társadalmi változásai mellett felerősödni látszódtak olyan negatív tendenciák, amelyek a népesség kedvezőtlen egészségi állapotát, valamint a hazai közegészségügyi viszonyok fejletlenségét jelezték. A mindennapi élet számos területén tapasztalt fejlődés ellenére továbbra is gondot jelentett a magas csecsemőhalandóság, a tuberkulózisban megbetegedettek számarányának növekedése, valamint a nemi betegségek elterjedése. Az anyagi erőforrások hiánya, valamint a közegészségüggyel foglalkozó hivatalnokok szakmai kérdésekben való járatlansága miatt, a századfordulón az elsődleges és másodlagos prevencióval kapcsolatos teendőket főként társadalmi szervezetek látták el több-kevesebb sikerrel. Már a 19. század végén megfogalmazódott az állami közegészségügyi rendszer kiépítésének igénye, de ennek gyakorlati megvalósítására az első világháború végéig még várni kellett. Az új intézményrendszer kiépítése és a régi átalakítása nemzetközi pénzügyi források bevonásával, valamint külföldi minták hazai adaptálásával valósult meg. Más országok gyakorlatának átültethetősége a legtöbbször komoly szakmai ellenállásba ütközhet, illetve vitákat gerjeszthet, s nem volt ez másként a hazai közegészségügyi reform esetében sem. Kulcsszavak: közegészségügy, Rockefeller, Országos Közegészségügyi Intézet, államosítás, zöldkeresztes védőnők Palasicsné Szövényi Piroska Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A hallgatói kiégés, a megküzdési stratégiák és a társas támogatás összefüggésének vizsgálata a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán tanuló nappali tagozatos hallgatók körében A mentálhigiénés szakirodalmakban az elmúlt tíz évben egyre több tanulmány foglalkozik az egyetemi/főiskolai hallgatók körében egyre gyakrabban észlelhető kiégési szindróma kérdésével. A tanulmányok felhívják a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásban tanulók körében egyre nagyobb számban jelenik meg a kiégési szindróma, mely az egyén és munkájának kríziseként értelmezendő. A felsőoktatási követelmények miatt a hallgató cinikussá válhat, távolságtartó attitűdöt alakíthat ki tanulmányai iránt és tanulóként inkompetensnek élheti meg magát. A szindróma kialakulásában eddig azonosított prediktorok a következők: korábbi lelki zavarok jelenléte, egyedülálló családi állapot, realitástól elrugaszkodó gondolkodásmód, észlelt stressz és ennek erőteljes megélése, elkerülő magatartás, önvádlás és vágyteljesítő gondolkodás. Előadásomban azon eredményeket és összefüggéseket kívánom bemutatni, melyek a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán 2011 májusában elvégzett, a kar támogatásának segítségével minden nappali tagozatos hallgatót bevonó mentálhigiénés állapot felmérésekor kaptunk. Előadásomban a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatával, a Lazarus-féle Megküzdési kérdőívvel és a „társas támogatás” felmérésére használt kérdésekkel nyert adatokat dolgoztam fel figyelembe véve a hallgatók különböző szakirányát és az évfolyamok szerinti csoportosítást. Kulcsszavak: hallgatói kiégés, coping, társas támogatás
70
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Dr. Benyák Anikó PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A kötődések vizsgálata hiperaktív (viselkedészavarral küzdő), családban élő gyermekeknél A hiperaktivitás tekintetében R. Barkley átfogó elméletét vettük alapul, mely szerint a prefrontális kéreg által szabályozott gátlás zavara a végrehajtó funkciók elégtelenségén keresztül vezet el a pontos mozgás-kivitelezésben és az összetett, kitartást igénylő feladatmegoldásban tapasztalható nehézségekhez, vagyis lényegében a hiperaktivitás tüneteihez. Az elmélet jelzi az önkontroll-funkciók területén adódó problémákat a kérdéses gyermekcsoportnál. Az önszabályozás fejlődésének egyik fontos bázisa egy gondoskodó személlyel kialakítható biztos kötődés. F. Földi Rita diagnosztizált hiperaktív gyermekek körében projektív rajztesztek segítségével azonosított kötődési hiányt, bizonytalan kötődést, negatív énképet, szorongást, dependenciát. Erre alapozva végeztünk elővizsgálatokat gyermekotthonban, ill. családjukban élő 9 − 12 éves gyermekek körében a hiperaktivitás viselkedéses jegyeire és a gyermekek kötődéseire vonatkozóan. Az elővizsgálati eredményekből kiemelhetjük, hogy a gyermekotthonban élő, hiperaktívnak minősülő gyermekek rendelkeztek a legkevesebb kötődéssel. A legtöbb egyoldalú kötődés a családban élő hiperaktív alcsoportban fordult elő. Célul tűztük ki, hogy az elővizsgálatban tapasztalt tendenciákat nagyobb mintán is megvizsgáljuk, elsőként családban élő gyermekeknél. Eszközök: Conners rövidített tanári minősítő skálája a hiperaktivitás viselkedéses jegyeinek vizsgálatára, amit az osztályfőnökök töltöttek ki a gyermekekről; Zsolnai-féle kötődés-kérdőív (kötődések száma, tárgya, motívumai, ereje, iránya). Vizsgált minta: 3-5. osztályos gyermekek, N=511 (lány: 260, fiú: 251). Hiperaktívnak minősíthetőek: N=80 (lány: 20, fiú: 60). Kontrollcsoport: N=80 (lány: 21, fiú: 59). Az előadásban a vizsgálati csoport eredményei kerülnek bemutatásra, összevetve a kontrollcsoport adataival. Kulcsszavak: hiperaktivitás, kötődés, család, kisiskoláskor Fehér Ágota Apor Vilmos Katolikus Főiskola Megküzdés a zaklatással az érzelmek és kapcsolatok világában Gyermekcsoportok életének és működésének sajátos kísérője a zaklatás jelensége, amely különböző érzelmi terhet jelenthet a zaklatók, az áldozatok és a zaklató áldozatok számára. Vizsgálataim célja ezen szerepekben azonosítható gyermekek megküzdésének jellegzetességeit pontosítani viselkedésük szintjén; saját maguk, illetve mások érzelmeire ráhangolódási készségükben és azok monitorozásában, valamint kapcsolataik mentén szüleikkel és pedagógusaikkal. A vizsgálat mérőeszközeként a gyerekek körében Buda Mariann Iskolai klímára és zaklatásra vonatkozó kérdőíve, valamint a Képes érzelmi intelligencia-teszt került alkalmazásra, kiegészítve a HBSC-kérdőív szülőkkel való kapcsolatra vonatkozó kérdéseivel. Rajtuk kívül 56 pedagógus is megszólításra került, körükben a Davis-féle empátia-kérdőív, valamint a SzEMIQ-teszt került kitöltésre. Arra keresem tehát a választ, hogy az érzelmi és a kapcsolati sajátosságok hogyan jelentenek támaszt a zaklatás cselekményében résztvevő különböző szerepek csoportjai számára. Célom továbbá a zaklatás megelőzésében kiemelhető védőfaktorokat azonosítani a saját és mások érzelmeire ráhangolódás készsége, valamint a szülőkkel-pedagógusokkal való bizalomteli kapcsolat tekintetében. Kulcsszavak: zaklatás szerepei, megküzdés, gyermekek és pedagógusok érzelmi intelligenciája, szülőkkel kapcsolat
71
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Fehér Ágota Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézménye/Munkásotthon Bölcsőde Farkas Anikó Apor Vilmos Katolikus Főiskola Az érzelmi fejlődés bölcsőjénél − Kisgyermeknevelők érzelmi intelligenciájának vizsgálata A személyiség bontakozásának sokszínű folyamatában kiemelt jelentőséggel bírnak a korai életévek érzékeny lépései, különösen az érzelmek megélésének-szabályozásának alakulásában. Mindennek formálása elsődlegesen az édesanya és az édesapa személyisége által meghatározott, azonban a másodlagos szocializáció során a bölcsődei gondozónők ugyancsak lényeges szerepet kapnak. A gyermekek világára hangolódásuk eredményessége jelentősen meghatározott az érzékenységük: az érzelmek észlelésére, kifejezésére, szabályozására vonatkozó készségeik által. Előadásunkban kisgyermeknevelők érzelmi intelligenciájának vizsgálati eredményeiről szeretnénk beszámolni, melyet Budapest IV. kerületének intézményeiben végeztünk a gondozónők körében. Kérdőívünkben a Schutte-féle érzelmi intelligencia-kérdőívet, valamint Oláh Attila vizsgálóeljárását alkalmaztuk a szociális és emocionális intelligencia mérésére (SzEMIQ-teszt), kiegészítve saját nyitott kérdéseinkkel a témában, munkájuk specifikumaiból kiinduló egyéni élményeik további pontosítására. Kulcsszavak: kisgyermeknevelők érzékenysége, érzelmi és szociális intelligencia, lelki egészség, kiégés-megelőzés Dr. Soós Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A szociális szakmák tereptanárainak modern szemléletű továbbképzése („Innovatív képzésfejlesztés a szociális felsőoktatásban” című TÁMOP pályázathoz kapcsolódó program) A TÁMOP 5.4.4-09/2/C jelű, a „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című pályázat keretében, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János és Benedek Elek Pedagógiai Karai „A szociális képzési rendszer fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen” megnevezéssel, közös fejlesztési projektet dolgoztak ki és valósítanak meg. A projekt három komponensből, új típusú, integrált és koncentrált tananyagtartalmakat magában foglaló szociálpedagógia BA szak, valamint e szakhoz kapcsolódó, de szociális munkás képzésekben is hasznosítható kompetenciamérő számítógépes szoftver kialakításából, továbbá egy az új típusú BA képzéshez illeszkedő, modern struktúrájú és tartalmú tereptanárképzés kidolgozásából és megvalósításából áll. Az egymáshoz kapcsolódó projektelemek – reményeink szerint –, képesek egymás hatását felerősíteni. A végső cél a szociálpedagógus képzés szakmai színvonalának és hatásosságának növelése. E konferencián a projektnek a NYME Apáczai Csere János Karának Szociális Képzési Intézete által irányított komponensének, a tereptanárképzésnek a részletes bemutatására, s egy ahhoz kapcsolódó kerekasztal beszélgetésre kerül sor. Kulcsszavak: TÁMOP, szociális képzések fejlesztése, modern tereptanárképzés
72
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
12. Napjaink turizmusa 12. A. Régaiszné Vajda Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Napjaink turizmusának gasztronómiája és mikrobiológiai minőségének biztosítása Háttér: A turizmus elképzelhetetlen gasztronómia nélkül. Ezért fontos megvizsgálnunk, hogy a gasztronómia, hogyan tud megfelelni korunk turizmusának kihívásaira, valamint a kihívásra adott válaszok hogyan felelnek meg a közegészségügyi elvárásoknak. Az utóbbi évek súlyos, olykor halálos élelmiszer fertőzései, élelmiszer mérgezései növelték az élelmiszer biztonsággal kapcsolatos aggályokat. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy melyek azok a patogén törzsek, amelyek elsősorban veszélyt jelentenek az ételkészítési technológiák mikrobiológiai minőségére. Módszerek: Elsősorban az eddig megjelent magyar és angol nyelvű szakirodalomra alapoztam munkámat. Eredmények: Mikrobiológiai biztonsági szempontból a Clostridium estertheticum Clostridium botulinum, Listeria monocytogenes, Salmonella enteritidis, Staphylococcus aeurus Escherichia coli Salmonella spp. Yersinia enterocolitica, Bacillus cereus (pszichrotróf törzsek) fontosak, ezeket kell vizsgálnunk. Konklúzió: Komoly gondokat okoz az a modern ételkészítési eljárásokkal kapcsolatban az eltarthatóság és a biztonság. A jövő mikrobiológiájának feladata a patogén törzsek virulenciájának a meghatározása. Kulcsszavak: molekuláris gasztronómia, sous vide, mikrobiológia, élelmiszer biztonság Tiszolci István Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Hotel Spirit Sárvár bemutatása Háttér: Az előadásommal be szeretném mutatni hazánk, közelebbről Sárvár város egyik legújabb szállodáját, amely az utóbbi időben szinte az utolsóként épült fel és kezdett el üzemelni, továbbá mint ilyen az ország egyik legjobban felszerelt, legmodernebb és legkorszerűbb szállodája. Módszerek: Az előadást a szálloda éttermi vezetőjétől kapott információs anyagra, valamint a szállodáról reklám és marketing célból, ill. általam készített digitális fényképfelvételekre alapozom. Eredmények: Mindig örömteli dolog, ha szakmánk infrastruktúrája ilyen létesítményekkel bővül, mint az általam bemutatni kívánt szálloda, hiszen ez emeli annak színvonalát, multiplikációs hatása van, valamint munkahelyeket teremt a szakmánkban dolgozók számára. Konklúzió: A korábbi időkben az ilyen építkezések és fejlesztések Budapestre és közvetlen környezetére vonatkoztak, az utóbbi időkben ez a sokak által helytelennek tartott és bírált gyakorlat megszakadni látszik, és egyre több új építésű színvonalas szállodát nyitnak vidékszerte. Kulcsszavak: idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás, gasztronómia, wellnes
73
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Szalai Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Élelmianyag vagy vegyianyag? (avagy tévhitek a reformkonyhában) Előadásomban párhuzamokat kívánok vonni napjaink divattáplálkozási irányzatai, és a hagyományos gasztronómiai értékek között. Felhívom a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyekkel a különböző élelmiszerek, alapanyagok fogyasztása, felhasználása során szembesülnünk kell. Kitérek a veszélyes vegyianyagok szervezetre gyakorolt hatására, és alternatívákat kínálok ezek kiváltására. A feldolgozás során ötvöztem a lexikális ismereteket a gasztroenterológiai, élelmiszerbiológiai kutatások legfrissebb eredményeivel. Összehasonlítom a multinacionális vegyipari konszernek termékpalettáját. Példákat keresek a globális reklámpiac érdekrendszerének összefonódásaira a multinacionális cégekkel, illetve vizsgálom ezek együttes piacra gyakorolt hatását. Következtetéseimmel szeretném a hallgatóságot a természetes étkezésre, a tudatos fogyasztásra orientálni. Kulcsszavak: hagyományos, adalékok, globalizáció, egészség, tudatosság Kocsisné dr. Andrásik Ágota Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Vállalkozásfinanszírozás a turizmus területén Háttér: Napjaink fontos kérdése, hogy megtaláljuk vállalkozásunk alapításához és működtetéséhez szükséges forrásokat. A magyar kormány fejlesztési prioritásai között kiemelten szerepel a munkahelyteremtés és a munkahely megtartás. Miközben a magyar kisvállalkozásokat húsz évvel a rendszerváltást követően is a „tőkehiányos jelzővel” illetjük, a szektor számára az elérhető források szűkülő körével kell számolni. Tovább rontja a helyzetet a fogyasztás csökkenése, valamint az egészséges jövőkép hiánya. Módszerek: Az előadáshoz a KSH-tól és a kormányzati honlapokról beszerzett adatokat és információkat statisztikai módszerekkel kívánom elemezni. Eredmények: A szektor problémája csak részben vezethető vissza finanszírozási területre. Nem elég hatékony a vállalkozásfejlesztés, nincs megfelelő együttműködés a turizmus területén működő vállalkozások között. Konklúzió: A turizmus területén több kisvállalkozás alapítására van lehetőség. Az értékesítés területén jobb szervezés nagyobb rugalmasság szükséges. Finanszírozásukhoz hatékony segítséget kell biztosítani. Kulcsszavak: vállalkozás, finanszírozás, turizmus, támogatás, munkahely Kátay Ákos Kodolányi János Főiskola Üzletasszonyok úton; egy növekvő szegmens elszállásolási elvárásai A turizmus keresleti oldalán a szabadidő eltöltésére irányuló utazások esetében mindig is jelen voltak a nők. Az élet egyre több területén sikeres emancipációs törekvéseik, valamint a munka világában betöltött egyre jelentősebbé váló szerepük együttes hatására önálló szegmensként, mint utazó üzletasszonyok jelennek meg a turizmus piacán. Szálláshely-választási szempontjaik, a szálláshelylyel, az igénybe vehető szolgáltatásterjedelemmel és szolgáltatási készséggel kapcsolatos elvárásaik ismerete két okból is fontos. Egyrészt a szálláshelyen aktuálisan eltöltött idő alatt az elégedett vendég szívesebben vesz igénybe további szolgáltatásokat. Másrészt családi, vagy párkapcsolatban élve a nők döntéshozóként, baráti és munkatársi kapcsolataikban döntés-befolyásolóként általában az utazás, a szállodaipar, sőt egy adott szálláshely felé irányíthatják/fordíthatják a velük, vagy környe74
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
zetükben élők figyelmét. Jelen tanulmány a hivatásukkal összefüggésben utazó nők szálláshellyel összefüggő elvárásainak és a szolgáltatásokkal való elégedettségük megismerésére tesz kísérletet. Kulcsszavak: turizmus, üzletasszony, szálloda, szolgáltatás, elvárás Magyar Márton Harsányi János Főiskola Szállodai vendégelégedettségi vizsgálatok tapasztalatai hazánkban, különös tekintettel az animáció területére Az élményturizmus − mint napjaink turistáinak egyik alapvető elvárása − helyszínként a szállodákban is megjelenhet. A (javuló) szolgáltatásminőség és a vendégelégedettség szorosan összekapcsolódó fogalmak, amelyek a vendégek szubjektív értékítéletén alapulnak. Milyen elvárásokkal érkeznek a magyar vendégek? A szállodai szolgáltatások ezeket milyen mértékben elégítik ki Magyarországon és külföldön? Az animáció mennyiben képes hozzájárulni a vendégelégedettséghez? A 2011. évi kutatásomban főképp ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat. Hipotéziseim egy része: H1 A nyaraló magyarok napjainkban leginkább a hagyományos szállodai szolgáltatásokkal kapcsolatban rendelkeznek pozitív tapasztalatokkal belföldön. H2 A magyar vendégek pozitív élményei főként különleges szállodai szolgáltatásokról alakultak ki külföldön. H3 A felnőtt vendégekre leginkább a show- és a sportanimáció hat legpozitívabban a nyaralás során. H4 A megkérdezett vendégek családtagjai főként a gyermekanimációra emlékeznek vissza pozitívan a nyaralásokról. A kutatás folyamatosan zajlik 2011. július 1. óta, írásbeli megkérdezés formájában (kérdőívvel). Az SPSS-feldolgozás során a KSH lakhely- és nem szerinti statisztikái alapján súlyozom az adatokat a reprezentativitás érdekében. A kutatási eredmények a turisztikai kutatások eddig egy le nem fedett területére adhatnak válaszokat, illetve magyarázatokat a magyarok utazási szokásaival kapcsolatban. Kulcsszavak: élmény, szálloda, szolgáltatásminőség, animáció, vendégelégedettség Dr. Bérczessy Lajos Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A turizmus, mint komplex médium Hogyan jelenik meg személyiséglélektani aspektusból tekintve a person habitusában a vágy? Visszatekintés a bennünk rejlő kódokra, ezek alkalmazott kommunikációs mivoltára. A reklámpszichológia motiváció-kutatásainak néhány gyakorlati reprezentánsa. A kultúrák interferenciája generálja a globális univerzálékat. Illusztrációként egy mémként a világhálón közkeletűvé vált filmet is megtekinthetünk. Kulcsszavak: vágy, kódok, kultúrák, mémek, film
75
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Gondos Borbála Harsányi János Főiskola Az egészségturizmus és az életminőség kapcsolata − Az egészségturizmus és az életminőség megjelenése a nemzetközi és hazai fejlesztési koncepciókban, stratégiákban Az egészségturizmus napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik. Erre egyrészről a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005 − 2013) az egyik legjobb példa, ahol az egészségturizmus az örökség- és a konferenciaturizmus mellett kiemelt figyelmet kap, másrészről a nem olyan régen elkészült Új Széchenyi Terv is részletesebben foglalkozik ezzel a turisztikai termékkel. Szerepének fontosságát az is jelzi, hogy 2007-ben elkészült az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia is. Az egészségturizmus és életminőség kapcsolatának vizsgálata még viszonylag új területnek számít, kevés kutatás készült ebben a témában. Tanulmányomban elsősorban egy 2010-ben lezajlott kutatást veszek alapul, továbbá olyan fontosabb terveket, stratégiákat, melyeket az életminőség szempontjából is megvizsgálok, illetve ennek kapcsolódását az egészségturizmushoz. Ez lehetőséget biztosít többek között arra is, hogy hazánk összehasonlíthatóvá váljon más országokkal, mivel a projektben részt vevő partnerek ugyanazt a kérdőívet töltötték ki. Így egy átfogó képet kaphatunk a nemzetközi gyakorlatról, mely akár követendő példa is lehet számunkra, vagy éppen mi szolgálhatunk példaként más országok számára. A kutatás célja elsősorban az, hogy a hazai turisztikai kis- és középvállalkozások helyzetéről, szerepéről a lehető legtöbbet megtudjuk, és ezen információk birtokában javasolhassunk olyan fejlesztendő területeket, amelyek a későbbiekben akár bevétel növekedést is eredményezhetnek. Kulcsszavak: egészségturizmus, életminőség, stratégia Orbán Dezső Hotel Famulus Humánerőforrás tartalékok a turizmusban Előadásom egy országos összehasonlítás részét képezi. Azt szeretném elemezni, hogy Magyarország három − gazdaságilag jól elkülönített − régiója milyen módon illeszkedik a turizmus humán erőforrás képző rendszerébe. Bemutatásra kerül a budapesti, észak-magyarországi és a nyugatmagyarországi idegenforgalmi térség szakember képző tevékenysége. Ezen adatok összehasonlítása során próbálok a feltett hipotézisekre választ találni. Kulcsszavak: humánerőforrás, tartalék, idegenforgalom, összehasonlító, elemzés
12. B. Darabos Ferenc PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Ausztria turizmusának áttekintő értékelése összefüggésben Magyarország turizmusával Témaválasztásomat meghatározta az a személyesen tapasztalt kontraszt, ami évek óta jellemzi a két vizsgált ország idegenforgalmának fejlődését, a kínálat és a kereslet jellegét. Nyugati szomszédunk termékfejlesztő, illetőleg a turisztikai marketing területén kifejtett tevékenysége példa értékű lehet hazánk számára. Érdemes megvizsgálni − tekintettel a kínálat és a kereslet alapvetően eltérő, részben azonban hasonlóságokat is mutató jellegére − hogy vajon felvehetjük-e a versenyt Ausztriával. Ehhez pontosan meg kell határozni a mérvadó különbségeket, elmaradásunk számszerűsíthető mértékét. Úgy vélem nyugati szomszédunk jó, hiteles mércéjét jelenti a professzionálisan szervezett, valódi turizmusnak és teljesítménye világosan kijelöli számunkra a legfontosabb feladatokat az elmaradás mérséklése érdekében. 76
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
A két ország turizmusából Ausztria profitál többet, köszönhetően egyedülálló természeti környezetének, két főszezonra különülő turizmusának. Jelenlegi helyzetben előnyünk gazdasági megközelítésben a nemzetközi összevetésben kimagaslóan kedvező ár-érték arányban jelentkezik. Ez azonban nem kompenzálja az Ausztria, vagy pl. a mediterrán országok alapadottságaiból és szuprastruktúrájából származó fejlettségbeli különbséget. Kulcsszavak: Magyarország, Ausztria, versenyelőny, árérték arány, szuprastruktúra Varga Józsefné dr. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Napjaink magyarországi zarándokútjai Napjaink turizmusának egyik jelentős ágát képezi a vallási turizmus. Előadásomban a Magyarországon napjainkban létező vagy formálódó zarándokutakat mutatom be, keresve azokat a pontokat, amelyek sikeressé teszik vagy tehetik ezen utakat. A sikerességet mindkét tekintetben vizsgálom, azaz mind a vallási mind pedig a turisztikai jellemzők szempontjából. Kulcsszavak: vallási turizmus, zarándokút, búcsújárás, lelkiség, együttműködés Dr. Happ Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Konferenciaszervezők világa − A magyarországi konferenciaturizmus közvetítő szektora A szabadidős turizmushoz hasonlóan a konferenciaturizmus rendszere is nyílt rendszer, amely folyamatos kölcsönhatásban áll a környezeti tényezőkkel. A közvetítő szektor a konferenciaszervező, amely a kereslet és kínálat közötti kapcsolatot hozza létre a marketing, illetve a megvalósuló konferencia segítségével. Primer kutatásom során olyan konferenciaszervező cégeket kerestem meg, amelyek évente több nemzetközi konferenciát is szerveznek Magyarországon. Mivel a szervezők a keresleti oldal mindkét résztvevőjével (megbízó szervezetek és konferencia résztvevők) kapcsolatba kerülnek, segítségükkel felmérhetőek azok az igények, amelyek újonnan felmerülnek és kielégítésre várnak. A szervezők véleménye alapján a magyarországi konferenciaturizmushoz kapcsolódó marketingtevékenység hatékonyabbá, célorientálttá válhat. A mélyinterjúk sorát kiegészítettem a Magyar Kongresszusi Iroda munkatársával folytatott beszélgetéssel. A Magyar Kongresszusi Iroda a hazai konferenciaturizmus marketingtevékenységéért felelős szervezete, ezért találtam fontosnak az iroda véleményét is feltérképezni. Kulcsszavak: konferenciaturizmus, konferenciaszervező, PCO Szabó Zoltán Magyar Fürdővárosok Szövetsége A magyar gyógyfürdőturizmus és a piac A turizmus globalizálódó kínálatában azon országoknak lehetnek jelentős versenyesélyeik, melyek képesek sajátos, különleges, turisztikai szolgáltatásokat nyújtani. Hazánk esetében ilyen különleges turisztikai szolgáltatás a nemzetközileg is egyedi termálvíz-kincsre alapozott gyógyturizmus. A turizmusra is igaz, hogy a nemzetközi versenyképesség elérésének alapvető feltétele a belföldi piac kiszámíthatósága és biztonsága. Kutatásom célja a tág értelemben vett, középkorú magyar középosztály gyógyfürdő használattal kapcsolatos attitűdjeinek, a fürdőszolgáltatások igénybevételét gátló tényezőknek, valamint a tényleges fogyasztói magatartásának feltérképezése volt. Közvetlen, 77
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
döntően Liker-féle attitűdskálán mért, főleg zárt kérdéseket tartalmazó kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A válaszokat deszkriptív, többváltozós és mesterséges intelligencián alapuló elemzési módszerek alkalmazásával elemeztem. Munkám eredményeként meghatároztam a főbb fogyasztói csoportokat, és statisztikailag jellemeztem a fogyasztói attitűdök, az érzékelt korlátok, a fogyasztó társadalmi környezetének hatása valamint a szándékolt, illetve tényleges magatartás közötti kapcsolatrendszert. Kutatásaim alapján mód nyílik a rendelkezésre álló turizmus-marketing források célirányosabb felhasználására, az egyes fogyasztói csoportokkal történő célzott marketingkommunikációra.
Donka Attila Szent István Egyetem A vízitúrázás célterületeinek differenciált vizsgálata A vízitúrázás természetközeli rekreációs tevékenység. A természeti adottságok egy része vonzerőként közvetlen hatást is gyakorol a vendégek motivációjára. Az egyes tájak látványértéke mellett annak egyes jellemzői is közrejátszanak az utazási döntések meghozatalában. A változatos tulajdonságokkal rendelkező hazai felszíni vizek eltérő mértékben alkalmasak vízitúrázásra. A tanulmányban bemutatásra kerül, mely tényezők és milyen mértékben hatnak a vízitúrázás megjelenésére egyes vizeken. A turisztikai infrastruktúra hiánya nem jelent akadályt egy-egy folyón a vízitúrázás megjelenése számára annak ellenére sem, hogy a valódi, gazdaságilag is fenntartható turisztikai termékké váláshoz szükség van a minőségi szolgáltatások megjelenésére. A turizmus feladata, különösen a periférikus térségekben, hogy a rendelkezésre álló adottságokat a lehető legteljesebb mértékben megpróbálja kihasználni, és megtalálja a legmegfelelőbb termékeket, amelyeket érdemes fejleszteni. Így a vízitúrázást tekintve is az a feladat, hogy elsősorban a természeti adottságok feltárásával láthatóvá váljanak a helyi közösségek számára azok a lehetőségek, amelyek a turizmusnak ezt a természetközeli és ezért szabályozott keretek között tartva fenntartható formáját megvalósíthatóvá teszik. Kulcsszavak: vízföldrajz, folyó, vízitúra, célterület, vonzerő Albert Tóth Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A magyar szállodaipar napjainkban Szállodaiparunk sokat változott, fejlődött az utóbbi évtizedekben. Látványos volt a fejlődés a rendszerváltás utáni években, különösen a kétezres évek elejéig, de még a gazdasági válság kirobbanásáig, 2008-ig is. Azóta számos nehézséggel küzd szállodaiparunk, szinte alig sikerült a válságos időszakból kilábalni, máris újabb problémák adódtak. A 2011-es évre a svájci frank alapú hitelezés minden gondja-baja utolérte a szállodapart is. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok az új szállodák, amelyek a beruházás nagy részét svájci frank alapú bankhitelből finanszírozták. Egyre növekszik azoknak a szállodáknak a száma, akik már nem tudják fizetni a hiteleik törlesztő részleteit. A befektető társaságok és a projekteket finanszírozó bankok már kifejezetten kockázatosnak tartják a jövőbeli szállodai beruházásokat. A magyarországi turizmus további fejlődéséhez szükséges lenne a szállodaipari kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése egyaránt, amelyhez a jelenlegi körülmények nem nyújtanak kedvező hátteret. Kulcsszavak: magyar szállodaipar, bankhitelek, kockázatos beruházások, kedvezőtlen körülmények
78
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Hübler Nóra Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola A közoktatás infrastrukturális fejlesztési lehetőségei az Európai Unió forrásainak segítségével Az oktatás a modern társadalmak egyik legnagyobb alrendszerének tekinthető. Szerepe nem csak abban rejlik, hogy általa valósul meg a kultúra, a tudás és az értékek átadása, hanem döntő jelentősége van a gazdaság fejlődésében és a társadalmi integráció megteremtésében is. A szakképzés rendszerének kiemelkedő feladata, hogy biztosítsa a gazdaság versenyképességének növelését, és a fenntartható fejlődést. A magas színvonalú képzés mellett elengedhetetlen a gazdasági igényeknek való megfelelés. A tudás elsajátításának és a szakképzés megújításának lényeges eszköze az oktatáshoz szükséges megfelelő technológia biztosítása. A közoktatási intézményrendszer megújítása igen komplex feladat. Magába foglalja az eszközállomány fejlesztését, az épületállomány modernizálását, valamint a közoktatás tartalmi megújítását is. Mindezek elengedhetetlen feltételei a hatékony, minőségi oktatás megteremtésének. Tanulmányomban vizsgálni kívánom, hogy ezen fejlesztések eléréséhez milyen Európai Uniós források állnak rendelkezésre: milyen programok segítették az oktatás modernizálására való törekvéseket a csatlakozás előtti években, illetve milyen támogatások vehetők igénybe a jelen időszakban. Kulcsszavak: szakképzés, támogatás, infrastruktúra-fejlesztés, közoktatás, modernizálás Kovácsné Lakatos Szilvia Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Másodéves turizmus-vendéglátás szakos nappali tagozatos hallgatók internetezési szokásai és informatikai jövőképe 2011-ben A 21. században elengedhetetlen kellék a számítógép. Napjainkban az számít analfabétának, aki nem képes az elektronikus világban eligazodni. Így tehát minden embernek szüksége van bizonyos mértékig az informatikai ismeretekre. Különösen igaz ez a kijelentés a jövő turizmus szakembereire, hiszen a potenciális turisták nagy többsége már az internet segítségével tájékozódik az egyes desztinációk szállás és egyéb adottságairól. Ennek megfelelően fontos, hogy az adott terület szakemberei felkészülten álljanak eme szakmai kihívások elé. A kérdés csupán az, hogy jelen oktatási szisztémában a hallgatók hogyan látják a jelenlegi informatikai tudásukat, felkészültek-e a jövő kihívásaira, és amennyiben lehetőség nyílik rá, hajlandóak-e e szakterületen is a további fejlődésre. Eme tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ egy kérdőíves felmérés segítségével. Kulcsszavak: turizmus, informatika, kérdőíves felmérés, internet, informatikai jövőkép
79
XV. Apáczai-napok
Absztraktfüzet
Domán Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A felsőoktatásban oktatók oktatási módszereinek vizsgálata A Bologna-rendszer bevezetésével nem csak a felsőoktatás szerkezete változott meg, hanem az is, hogy egyre több hallgató kerül be a felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb „tömegeket” kell egy oktatónak egy-egy tantárgy keretében tanítania. De az időben visszafelé haladni nem lehet, nem taníthatunk úgy, ahogy azt Comenius tette, de támaszkodhatunk az ő több száz évvel ezelőtti tapasztalataira. Természetesen, nem csak Comenius lehet „ötletadó” hanem a többi pedagógus, akik a neveléstudomány palettáját színesítették és színesítik ma is. Az új helyzetekhez, „tömegekhez”, elvárásokhoz alkalmazkodva a XXI. század tanárainak, oktatóinak kell új és új módszereket használni, megtalálnia ahhoz, hogy olyan hallgatók hagyják el a felsőoktatást, akiknek az életben használható tudása, gyakorlati tapasztalata van. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a ma tanárai, oktatói milyen módszereket használnak az előadásaikon, a szemináriumokon annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék. Változtattak-e a munkájuk menetén amióta a Bolognai-rendszerben oktatnak? Ha változtattak, akkor hogyan tették azt, milyen egyéb módszerekkel színesítik a munkájukat a mindennapokban. Kulcsszavak: Bologna-rendszer, oktatás, módszerek, felsőoktatás, tanítás
80
