Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
PHD konferencia 2010. november 18.
Absztraktfüzet
2
Az anyanyelvi és idegen nyelvi beszédfeldolgozás. A 10 és 12 éves általános iskolás tanulók anyanyelvi és angol nyelvi beszédfeldolgozási folyamatai és ezek olvasási készségre és olvasott szövegértésre gyakorolt hatása Boldizsár Boglárka Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
PhD kutatásom célja a 10 és 12 éves általános iskolás gyermekek anyanyelvi és angol nyelvi komplex beszédfeldolgozási folyamatainak vizsgálata során előforduló problémák feltárása, valamint annak feltérképezése, hogy ezek a folyamatok milyen összefüggésben állnak egymással, és milyen hatást gyakorolnak a tanulók L1 és L2 olvasási készségére és szövegértési teljesítményére. A szakirodalmi tények ismeretében úgy vélem, hogy az anyanyelvi beszédészlelés és beszédmegértés során jelentkező problémák az idegen nyelvi hasonló folyamatok működését is kedvezőtlenül befolyásolják. Emellett feltételezem, hogy a nyelvtanulásra fordított idő kevésbé, míg az idegennyelv-tanulás kezdeti ideje jóval meghatározóbb az idegen nyelvi percepciós működés során. A fogalmi tárolás és a lexikális hozzáférés kapcsán pedig úgy vélem, hogy a tanulók beszédpercepciós folyamatainak működése szoros összefüggést mutat a rövid idejű verbális memória kapacitással. Végül feltételezem, hogy a beszédfeldolgozási folyamatok nem tökéletes működése az L1 és L2 olvasott szövegértési teljesítmény során is visszatükröződhet, továbbá, ha az anyanyelven olvasástechnikai probléma áll fenn, akkor ez az idegen nyelvi hasonló folyamatokat negatívan érinti. A két nyelven történő beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok elemzéséhez speciális standardizált tesztsorozatokat (vö.: Gósy, 1995b; 1997c) használtam. Az L1 és L2 olvasási készséget és szövegértést egyéb kiegészítő feladatokkal vizsgáltam. A disszertáció végén az L1 és L2 beszédfeldolgozási folyamatok fejlesztését célzó gyakorlatsort gyűjtöttem össze, illetve dolgoztam ki. A kutatási eredmények kapcsán a fenti hipotézisek többsége igazolódni látszott. kulcsszavak: beszédészlelés, beszédmegértés, verbális és vizuális memóriaműködés, olvasási készség, szövegértés
A turisztikai reklámról - nyelvészeti megközelítésben Csapóné Horváth Andrea Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
A turizmus világszerte a szolgáltatás húzó ága lett, napjaink gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Manapság mindenki potenciális turista, akit meg kell győzni. A turisztikai reklám a közéleti kommunikáció sok szegmensében állandóan jelen van. Az előadásban áttekintem a turisztikai reklámra vonatkozó definíciós kísérleteket, majd bemutatom e reklámfajta tipikus jellemzőit. A reklám építőelemei közül a főcímeket vizsgálom. Az utóbbi évtizedben egyértelmű a képi alkotórészek térnyerése, és általában a vizualitás jelentőségének megnövekedése, ugyanakkor továbbra is a nyelv maradt a reklámkommunikáció meghatározó, a lényeges információt hordozó eleme. Fokozottan igaz ez a főcímekre. Azt a feltételezésemet, miszerint a nyelvleírás szintjein a turisztikai reklám esetében ugyanazok a tendenciák érvényesek, mint bármely más gazdasági reklámnál, példákkal igazolom. A vizsgált korpuszt az egyik vezető német turisztikai szakfolyóirat reklám-anyaga alapján állítottam össze (Das Magazin für Touristik und Business Travel-fvw, 2009. évfolyam). kulcsszavak: turizmus, reklám, headlines (főcímek), korpuszelemzés
3
Az együttnevelés hatása a többségi általános iskolák működésére Csupor Zsolt Jánosné Neveléstudományi Intézet, Gyógypedagógia Tanszék, intézeti munkatárs
Feltételezésem szerint az együttnevelés tudatos és eredményes megvalósítása szorosan összefügg az oktatási intézmények szervezeti és módszertani kultúrájának fejlődésével, melynek elősegítéséhez különböző hazai és nemzetközi intézményfejlesztési programok is rendelkezésre állnak (pl.: IPR, Inklúziós Index). Előadásomban egy, a 2009/2010-es tanév második felében lezajlott, az együttnevelést vállaló alapfokú közoktatási intézményekre kiterjedő országos kérdőíves vizsgálat az együttnevelésnek az intézményi innovációra, valamint a befogadó és befogadott gyermekekre, az intézményben dolgozó gyógypedagógusok munkájának megítélésére gyakorolt hatásaira, valamint a külső támogatottságra vonatkozó részeredményeit szeretném bemutatni. A vizsgálat tapasztalata szerint, míg az együttnevelés hatásainak megítélése a válaszadó intézmények körében többnyire kedvező, s nem vezetett a pedagógiai munka színvonalának romlásához, sőt gyakran jár együtt korszerű, gyermekközpontú tanulásszervezési módok alkalmazásával, a gyógypedagógusok munkájának elismertsége mégis elmarad a többségi pedagógusétól. Az együttnevelés megvalósításával ellentétben az intézményfejlesztés az intézmények közel felében még nem tudatos tevékenység, a rövid és középtávú tervek gyakran kizárólag az intézmény fennmaradását tűzik ki célul. Különös, további magyarázatra szoruló jelenség, hogy az együttnevelést a külső partnerek közül legkevésbé a fenntartók döntéshelyzetben, vagy döntés-előkészítésben tevékenyen résztvevő munkatársai támogatják. kulcsszavak: integráció, innováció, gyógypedagógus, közoktatás, sajátos nevelési igény
A számvitel című tantárgy didaktikája - A számvitel tanításának módszertani kérdései Domán Gabriella Turizmus Intézet, Idegenforgalmi Intézeti Tanszék, intézeti munkatárs
Az alapozó szakközgazdász képzésben a számvitel alapjai című tantárgy egy alapozó tantárgy. A hallgatók legnagyobb része a középiskolai tanulmányai során nem szerez ismereteket a tantárgy tartalmát illetően. A számvitel így egy teljesen új terület számukra, annak ellenére, hogy leendő szakmájuk alapja. Megváltozott a felsőoktatás, megváltoztak a felsőoktatásba bekerült hallgatók, az igények, a célok, a lehetőségek. A felsőoktatás eltömegesedésével véleményem szerint változott a hallgatói színvonal is. Ennek ellenére egy tanárnak az a dolga, hogy a lehetőségekhez képest megtanítsa a diákoknak az alapképzésben az alapozó tantárgyakat. Kutatásomban arra vállalkoztam, hogy a tantárgy didaktikáját, módszertanát leírom, mivel ezt a szakmában még nem tette meg senki. Szándékaim szerint ezzel a pedagógusoknak segítséget nyújtanék, hogyan, milyen módszerrel tanítsanak egy-egy számviteli területet. A kutatási módszereim a következők: megfigyelés, interjúk kollégákkal, diákokkal, dokumentumelemzés, tartalomelemzés és tudásszintmérő tesztek. kulcsszavak: számvitel, didaktika, módszertan, Bologna rendszer, pedagógiai kutatási módszerek
4
Fogyasztói magatartás vizsgálata a nemzetközi konferenciák magyarországi piacán Happ Éva Turizmus Intézet, Idegenforgalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
Kutatásom célja egyrészről összefoglalni és szintetizálni azokat a tudományos eredményeket, amelyek a turizmussal, ezen belül a konferenciaturizmus elemzésével foglalkoznak, másrészről a kialakított elméleti alapokon keresztül megvizsgálni a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciák világát, az ott résztvevők fogyasztói magatartását. A kutatási probléma a következő tényezőkből áll: - A konferenciaturizmus és a fogyasztói magatartásvizsgálat elméleti alapjainak szintetizálása; - A kialakított elméleti modellek vizsgálata a gyakorlatban; - A konferenciaturizmus résztvevői fogyasztói magatartásának vizsgálata; - Klaszterizáció lehetőségének vizsgálata a konferenciaturizmusban. A témában Magyarországon még nem történt kutatás, a konferenciaturizmus résztvevőinek fogyasztói magatartásvizsgálata meglehetősen korlátozott, ezért a kutatás egyrészt feltáró jellegű, azaz szekunder adatok segítségével a probléma megismerésére kerül sor, másrészt leíró jellegű, azaz megkérdezés segítségével a fogyasztói magatartásról leírást ad. Jelen kutatás eredményei hasznosíthatók lehetnek egyrészt a konferenciaszervezők körében, másrészt az egyes turisztikai desztinációk, konferenciavárosok döntéshozói számára. A konferenciaturizmus rendszerének ismerete, a konferenciaturisták fogyasztói magatartásának tanulmányozása, a kutatási eredmények hasznosítása segíthet a megfelelő stratégia megtervezésében, a fejlődést segítő intézkedéseket meghozatalában. kulcsszavak: konferencia turizmus, klaszterizáció, fogyasztói magatartás
Fejlesztés vagy visszafejlesztés? A nyugat-dunántúli régió vasúthálózatának a trianoni békediktátum utáni változásai Horváth Csaba Sándor Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, tanársegéd
Doktori disszertációmban a nyugat-dunántúli régió egyes helyi érdekű vasútjainak társadalomtörténetét kutatom. Analízisem szempontjából elengedhetetlen azon vasútfejlesztési koncepciók feltárása, melyeket az általam vizsgált területen alkalmaztak. A rendelkezésemre álló forrásokon keresztül dokumentumelemzéssel dolgozom. 1920. június 4-én Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd aláírtak Trianonban egy hírhedt békediktátumot, mely komoly gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat hozott hazánkban. A komoly térstrukturális átformálódás a nyugat-dunántúli régiót sem kerülte el, így az addigi vasúthálózat egy része a határokon túlra került. A kérdés, amire keresem a választ: milyen megoldásokkal lehetett a kialakult helyzetben a megmaradt szakaszokon a forgalmat újraindítani és hogy alakult a térség vasútfejlesztése napjainkig? Az 1920-as évek viszonyainak bemutatása után fontosabb csomópontot jelent az 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepció, mely inkább a visszafejlesztés jegyében fogalmazódik meg és a régió transzverzális közlekedése szempontjából rendkívül fontos Fertővidéki HÉV megcsonkítását eredményezi. Előrelépést a vasútfejlesztésben csak az EU integrációs folyamatába való bekapcsolódás jelent, melynek tervezete alapján a TINA hálózat vasúti korridorjainak egyes szakaszai a vizsgált térségen haladnak át. Mindent összefoglalva a békediktátum aláírása után egészen az EU integrációs folyamatába való bekapcsolódásig visszafejlődés, míg utána fejlődés tapasztalható a nyugat-dunántúli vasútügyben. kulcsszavak: nyugat-dunántúli régió, vasútfejlesztés, HÉV, 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepció, EU
5
“The idler and his works” – George Santayana esztétikája és művészi vonzalmai Horváth Nóra Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, tanársegéd
Dolgozatom az Amerikai Egyesült Államok esztétikatörténetének egyik legizgalmasabb időszakát kívánja vizsgálat alá vonni (19-20.sz. fordulója). Az amerikai filozófiatörténetnek van egy olyan alakja, aki származása, és felnőttkorában választott új hazája miatt sem számított teljes jogú amerikai állampolgárnak, megjegyzései és elméletei miatt azonban Amerika kulturális világítótornya volt és maradt. Ő, George Santayana, aki leginkább az amerikai genteel hagyományt bíráló tanulmányával vált ismertté szerte a világon. Santayana költő, kritikus és filozófus egy személyben, aki fiatal korában merész kirándulást tett az esztétika területére, The Sense of Beauty című művével, mely 1896 óta számít az első komolyabb esztétikai munkának az Egyesült Államokban. Disszertációm alapvetően Santayana esztétikájáról, művészetfelfogásáról és az amerikai esztétikai élet indulásáról szól. A munkámhoz feldolgozásra szánt szakirodalom szinte teljes egészében angol nyelvű: az 1860-as évektől kb. az első világháborúig tartó időszak művészeinek, filozófusainak a gondolatait vizsgálom, s ehhez primer irodalomként elsősorban George Santayana, Bernard Berenson, Walter Pater, Henry James, Charles Eliot Norton, Logan Pearsall Smith írásait használom fel, szekunder irodalomként pedig a velük foglalkozó angol- és amerikai kutatók műveit. Ha sikerül megvalósítanom az elképzeléseimet, akkor e munka segítségével lehetőség nyílik az amerikai esztétika korai időszakának egy teljesen új szempontú megközelítésére, valamint a magyarul eddig nem publikált, korabeli filozófiai és életrajzi írások megismertetésére. kulcsszavak: amerikai esztétika, George Santayana, The Sense of Beauty, harvardi esztéták és bostoni dekadensek
Mosonmagyaróvár városrészeinek fejlődése a turizmus szolgálatában Husz Anikó Turizmus Intézet, Idegenforgalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
Mivel tudományos értekezésem témája A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása a Mosonmagyaróvári kistérségben, ezért ebben a témában folytattam kutatásokat az elmúlt években. A térség értékelésében fontos alappillérként jelenik meg a helyzetelemzés, amely kiterjed a természeti adottságok, fogadási feltételek (közlekedés, infrastruktúra, vendéglátás és szálláshelykínálat) elemzésére, a kulturális attrakciók értékelésére, valamint a kereslet általános trendjének megállapítására, a turisztikai intézményrendszer, valamint az ágazat elismertségének vizsgálatára. Az elhangzó előadásomban kutatásom egy szeletét szeretném bemutatni, amely a térség központját elemzi a városszerkezet szempontjából. Mosonmagyaróvár két városrészből áll - Moson és Magyaróvár -, amely városszerkezeti struktúra a turizmus fejlődését is meghatározta. Bár a két városrészt 1939-ben egyesítették, mindkét városrész megőrizte sajátos karakterét. Magyaróváron a Vár és környéke, valamint a Magyar utca sétálóövezete turisztikai találkozóponttá fejlődött. Magyaróvár vonzerejének növeléséhez hozzájárul még az 1967-ben megnyitott Termálfürdő is. Moson városrészben is találhatók nevezetességek, de a turisztikai infrastruktúra hiányos kiépítettsége miatt nem képes a potenciális turisták fogadására. Mosonban nagy volumenű városrehabilitációs program indult el. Jól átgondolt tervek, átépítések, felújítások jellemzik ezt a folyamatot. Előadásomban egy átfogó képet szeretnék adni a városról, és a legfontosabb jövőbeni elképzeléseket bemutatni, amelyek nem csak a város fejlődését, hanem a turizmust is szolgálják. kulcsszavak: turizmus, városszerkezet, Mosonmagyaróvár, turisztikai infrastruktúra, városrehabilitáció
6
A kompetencia alapú képzés a felsőoktatás gyakorlatában. Esettanulmány közgazdász és andragógus hallgatók képzésének gyakorlatából Kis Zita Margit Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
Tervezett doktori disszertációm magját három dunántúli egyetemen folytatandó empirikus vizsgálatokon alapuló kutatás alkotja. A kutatási problémát azok a kérdések adják, amelyek a felsőoktatás tömegesedésével és a bolognai rendszerű felsőoktatási képzés bevezetésével új kihívásokként jelentek meg a felsőoktatásban. Kutatásom célja, hogy megtudjam, megvalósul-e a gyakorlatban a felsőoktatási intézmények célkitűzéseiben megfogalmazott kompetencia alapú oktatás. Megtörtént-e az oktatók körében a kompetenciafejlesztést szolgáló oktatáshoz szükséges szemléletbeli változás? Érzékelik-e a hallgatók a kompetenciafejlesztésre irányuló törekvéseket, és maguk is ennek szellemében végzik-e tanulmányaikat? A kutatásom alapjául az a hipotézis szolgál, hogy a felsőoktatásban nem történt meg a kívánatos szemléletváltás, a kompetenciafejlesztés mértéke nem felel meg az oktatási célkitűzéseknek. A kutatás során alapvetően három adatgyűjtési eszközt alkalmazok: hallgatói és oktatói véleménykérdőíveket, oktatókkal folytatott interjúkat, illetve a hallgatói csoportokkal végzett kompetencia-felmérést. A kapott adatok alapján többszintű elemzésre, illetve összevető feldolgozásra kerül sor. A kutatásom jelen szakaszában a téma eddigi feldolgozásával kapcsolatos szakirodalmat tárom fel, valamint azt a kérdést, milyen szerepe és jelentősége van a képzési célokban megjelenő kompetenciafogalomnak és kompetenciafejlesztésnek a felsőoktatásban. Kidolgozásra került továbbá annak a véleménykérdőívnek a kérdéssorra, amely a hallgatók körében folytatandó adatgyűjtést szolgálja. kulcsszavak: felsőoktatás, kompetencia alapú oktatás, oktatási módszerek, szemléletváltás
Tájszinten jelentkező diverzitás szerepe a lakosság környezettudatosságának erősítésében a Sokoró vidék példáján Kocsisné Salló Mária Neveléstudományi Intézet, Pedagógia Intézeti Tanszék, kutató
A lakosság, a tájban élő ember értékítéletében igen fontos, hogy kötődik-e, és ha igen, mennyire kötődik egy adott tájhoz, esetemben a Sokoró dombsághoz. E kötődés fontos eleme a táj változatossága, ami nem csak domborzati, vízrajzi változatosságot jelent, hanem főleg a tájat borító társulások változatosságát. Ilyen szempontból nem csak az emberi tevékenység által alig érintett társulások fontosak, hanem azok az átalakított társulások illetve ökoszisztémák is, ahol környezetkímélő gazdálkodást folytatnak. Célom egyrészt a Sokoró vidék tájszintű diverzitásának felmérése, másrészt a helyi lakosság helyidentitásának, tájhoz való viszonyulásának felmérése. Felhasznált kutatási módszerek: tájökológiai felmérés a különböző élőhely foltok élővilágának leírásával; helyidentitás felmérése attitűd vizsgálattal, helyi, elsősorban természeti értékek megjelölésével térképen. Részeredményként elmondható, hogy a Sokoró vidék természetközeli tájnak tekinthető, mert a tájban a természetes folyamatok a dominánsak. kulcsszavak: táj, Sokoró dombság, tájfoltok, kötödés a helyhez, helyidentitás
7
Egészségtudatosság és egészségdeterminánsok kölcsönhatásának vizsgálata (A tudatos pedagógiai irányítás hatása a felsőoktatás képzési folyamatában) Konczos Csaba Sporttudományi Intézet, Rekreológia Intézeti Tanszék, adjunktus
Bevezetés. Az életminőség javítása a modern társadalmakban központi célkitűzés. De ha Magyarország lakosságának egészségi állapotát nézzük ellentmondásos a kép (Ádány, 2003, Kopp és Kovács, 2006). A fizikai aktivitás az egyik legjelentősebb preventív erővel bíró egészségmagatartási tényező, és a testmozgás hiánya becslések szerint 1,9 millió halálesethez vezet évente a világban (WHO, 2002, 2003), ezért indokolt, hogy az értekezés a fizikai aktivitásuk mennyisége alapján különböző, rekreáció és nem rekreáció szakos csoportokat vizsgál, azok egészségi állapotának összehasonlítása céljából. Anyag és módszer. A minta nappali tagozatos egyetemi hallgatók csoportja (n=181). A kutatást keresztmetszeti és követéses vizsgálatok jellemzik. A módszerek az írásbeli kikérdezés, képességmérő teszt és testösszetétel mérés voltak. Eredmények. A nem rekreációs csoportok a férfiaknál a belső zsírosodásban magasabb, a nőknél az izomszázalék mértékében kevesebb értékeket mutattak a rekreációs társaiknál. Mindegyik csoportnál az első és az utolsó mérés eredményei alapján - mind a férfiaknál, mind a nőknél - egyértelműen romlottak a vizsgált mutatók, a rekreációs csoportoknál kisebb mértékű romlás, illetve bizonyos mutatóknál stagnálás volt tapasztalható. Következtetések. A nők esetében azoknak a hallgatóknak, akiknek alacsonyabb az izomszázalékuk, illetve a férfiak esetében, akiknek a zsigeri zsírjuk értéke nagyobb, mind teljesítményükben, mind pedig az élettani mutatójukban is elmaradnak társaiktól. A nem rekreációs hallgatóknál egyértelmű figyelmeztetéssel, a rekreációs csoportoknál figyelem felhívó jelleggel indokolt a fizikai aktivitás mennyiségének növelése. kulcsszavak: rekreáció szakos, nem rekreáció szakos, testösszetétel, élettani mutatók, fizikai aktivitás
„Ember es természet” műveltségi terület curriculum tervezése Lampert Bálint Csaba Neveléstudomány Intézet, Pedagógia Intézeti Tanszék, tanársegéd
A 21. század kihívása a fenntartható fejlődés elveinek és gyakorlatának megvalósítása. Az új kultúra közvetítéséhez nélkülözhetetlen a tudomány és az oktatás, amely a pedagógia megújulását teszik szükségessé. A kutatás célja egy az iskolai és iskolán kívüli nevelő – oktató munkát jelentősen elősegítő olyan curriculum tervezet összeállítása, amely a fenntarthatóság elveinek tanításához alternatív tananyagtartalmakat és módszertani kultúrát kínál. A vizsgált mintaterületnek, ahol a különböző ökológiai konfliktusokon keresztül a curriculum-terv konkrét megvalósulási lehetősége bemutatható, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet (PTK) és közvetlen környékét választottam. Választásom oka, hogy a PTK változatos élőhelyekkel bíró tájvédelmi körzet, ahol erdő- és mezőgazdálkodást, különféle ipari tevékenységeket végeznek; turisztikailag kedvelt (Pannonhalma, erdők; emellett Győr, nagyváros és ipari központ, ökológiai konfliktusok forrása, melyek kiváló lehetőségeket nyújtanak a fenntarthatóság oktatásához). A kutatás során az egyik kutatási módszerem a dokumentumelemzés, melynek során a tudományos elméleti alapok meghatározása mellett a különféle hatóságok, iskolák hivatalos dokumentumaiban található, a témával releváns tartalmak is feltárhatók lesznek. Kiemelt témák a PTK természeti, társadalmi, gazdaságának környezetének jellemzői. Kérdőíves vizsgálattal tervezem a pedagógusok, diákok ismereteinek feltárását a fenntarthatóságról, amely alapja lehet a curriculum tervezésének. Az eredményeként elkészülő curriculum tervet egy „beválásvizsgálattal” a gyakorlatban is kipróbálom, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a curriculum terv továbbfejleszthető legyen. kulcsszavak: környezeti nevelés, curriculum, helyi tanterv, Ember a természetben műveltségi terület, projekt
8
Szöveginformatikai eszközök fordítása és alkalmazása nyelvvizsgázók fordításaiban Makkos Anikó Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, nyelvtanár
Az előadásban bemutatott kutatás arra világít rá, hogy a nyelvtanulók fordítási viselkedése nagymértékben eltér a hivatásos fordítókétól még a legegyszerűbb szövegszervező eszközök használatának esetében is. A referenciák és mellérendelő kötőszók fordításának és anyanyelvi alkalmazásának vizsgálata 12 nyelvvizsgázó és egy hivatásos fordító által készített fordításban olyan fordítástechnikai ismeretekre mutat rá, amelyeknek a nyelvvizsgázók láthatóan nincsenek birtokában, pedig alkalmazásuk komoly minőségi javulást eredményezne fordítási produktumokban. Ide sorolhatjuk például a személyes névmások kötelező implicitációját az angolról magyarra való fordítási irány esetében. A kutatás másrészről közelebb visz annak megértéséhez is, hogy a fordítás nemcsak nyelvtudás kérdése, hanem egyfajta fordítói gondolkodásmódot és mentalitást is igényel. A fordítás során végbemenő, különféle okokra visszavezethető explicitációról is megállapíthatjuk, hogy sokkal inkább jellemzi a fordító tevékenységét, mint a nyelvvizsgázókét. A nyelvvizsgázók fordításaiban az anyanyelvi norma, amely az explicitebb megoldásokat indukálná, nem tűnik erősebbnek, mint a forrásnyelvi szöveg felszíni struktúrája, és nincs meg az a motiváció sem a nyelvvizsgázók esetében, amely a fordítókat arra sarkallja, hogy az anyanyelvi megfogalmazás során az olvasói befogadást tartsák elsődleges fontosságúnak. Az előadás végső következtetése, hogy a nyelvvizsgázói fordítások kvázi-helyes produktumok.
A kiégés társadalom-lélektani megközelítése Palasicsné Szövényi Piroska Szociális Képzési Intézet, Szociálpedagógia Intézeti Tanszék, tanársegéd
A krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapotaként definiált kiégési szindróma Freudenberger szerint (1974) kizárólag segítő szakma képviselőinél léphet fel. Az azóta megjelenő tanulmányokban ugyanakkor a kiégés jelenségének nemcsak az érzelmileg igénybe vevő szakmára való kiterjesztését figyelhetjük meg, hanem az eredetileg szakmai szereppel kapcsolatban értelmezett burnout folyamatot egyéb szerepeinkben is megjelenni vélik (pl. szülő, házastárs). Vajon mi állhat a „kiégés elterjedésének” hátterében? Úgy gondolom, hogy a társadalom-lélektani koncepcióba helyezve a kiégés jelenségének vizsgálatát, mely az egyén pszichikai állapota, viselkedése és a társadalmi jelenségek között feltételezett kölcsönös kapcsolatra építi értelmezéseit; és a szociális reprezetnáció (Moscovici 1961, 1976) elméletének felhasználásával választ kaphatok kérdésemre. Az egyéni és kollektív reprezentáció között elhelyezkedő szociális reprezentációk, melyek az egyént meghaladó társas valóságot, az egyén és társadalom közti történéseket jelenítik meg mind szubjektív, mind kollektív elemeket tartalmaznak. Egyének élettörténeti narratíváiban tetten érhetők eme reprezentációk és azok narratív pszichológiai tartalomelemzése révén egyéni és társadalmi folyamatok egyszerre nyerhetnek magyarázatot. A kiégés ellen védő „vallásosság” faktort nem a vallás gyakorlásaként, hanem a Frankl (1967) által meghatározott spirituális-transzcendencia-koncepció szerinti „Istenélményként” értelmezve; élettörténeti narratívákban keresem a „mítoszteremtési” tematikát és annak pszichológiai jegyeit (regresszív szóhasználat) a narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerét alkalmazva, melyek segítségével a kiégés egyéni és társadalmi dinamikáját igyekszem megragadni. kulcsszavak: kiégés, társadalom-lélektan, szociális reprezentáció, narratív pszichológiai tartalomelemzés, spirituális-transzcendencia
9
A fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásai Perényiné Somogyi Angéla Neveléstudományi Intézet, Pedagógia Intézeti Tanszék, adjunktus
Manapság már senki sem kérdőjelezi meg, hogy olyan korszakban élünk, mely az emberi élet minőségét és méltóságát is fenyegeti, egyre többet hallunk a környezeti válságról. A válság számos olyan tényezőt veszélyeztet, amitől a jövő generációk léte függ. Mindez arra figyelmezet bennünket, hogy a környezettel harmonikusabb szokásokat, környezetkímélőbb életvitelt és ennek megfelelő értékrendet kell kialakítanunk. A megfelelő szemlélet és magatartás kialakításának a leghatékonyabb eszköze az oktatás, a nevelés, a személyiségfejlesztés, az attitűdformálás, vagyis a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása. Kutatásunk fő célkitűzése a fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásai komplex vizsgálatának eredményein keresztül a közoktatás diákjainak környezettudatos szemléletformálása, továbbá a felnőtt lakosság környezeti attitűdjeinek megismerése, annak pozitív irányba történő formálása lehetőségeinek kimunkálása volt. Céljaink elérése érdekében a fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai elméleti hátterének bemutatása után megvizsgáltuk az Országgyűlés által elfogadott 96/2009es határozatot a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programról abból a szempontból, hogy hogyan segíti elő, illetve milyen feladatokat fogalmaz meg az önkormányzatok számára a lakosság környezettudatosságának kialakítása érdekében. Továbbá megvizsgáltuk az önkormányzatok tevékenységét, amelyet a lakosság környezettudatosságának fejlesztése érdekében fejtenek ki. Végül vizsgáltuk a felnőtt lakosság és a gyermekek környezeti attitűdjeit. Eredményeink összegzéseként egyrészt elmondható, hogy a magyar felnőtt lakosság környezettudatossága sem az ismeretek, sem az attitűdök, sem a viselkedés szintjén nem kielégítő, másrészt a gyermekek nagy részének nincsenek élményei a természettel, erdővel kapcsolatosan, így a megfelelő környezeti attitűdjeik sem tudtak kialakulni, ill. a kialakultak fejlesztésre szorulnak. Az elemzések eredményei kiválóan mutatják azt is, hogy a globális környezeti problémák megoldásának hazai keretét adó Nemzeti Környezetvédelmi Programban megjelennek a fenntarthatósággal, környezeti neveléssel kapcsolatos szempontok, de egyes akcióprogramokban nem helyez kellő hangsúlyt a Program a felnőtt lakosság megfelelő értékeinek, környezeti attitűdjeinek kialakítására. kulcsfogalmak: fenntarthatóság, szemléletformálás
globalizáció,
környezettudatos
magatartás,
környezeti
attitűd,
A hazai egészségturizmus lehetőségei Printz-Markó Erzsébet Turizmus Intézet, Idegenforgalmi Intézeti Tanszék, tanársegéd
A TripAdvisor oldalán (Turizmus Panoráma Bulletin, 2009/176.: 2009.09.14.: Budapest és Hévíz is a világ legjobb gyógyturisztikai ajánlatai között) - ami az utazók számára a világ egyik legmeghatározóbb véleményformáló és információs portálja – a világ legjobb 38 gyógyturisztikai ajánlata között 2 magyarországi helyszín is szerepel. Budapest a 8., Hévíz pedig a 37. helyen található a rangsorban. Magyarország egészségturisztikai kínálatában kiemelt figyelmet érdemelnek gyógyforrásaink és termálvizeink kiváló geotermikus adottságainknak köszönhetően. A természet áldásából hazánk termál- és gyógyvíz nagyhatalom, azonban a turizmus ezen ágában való nagyhatalommá válás még előttünk áll. A tanulmány során tömör áttekintésre kerülnek a magyarországi egészségturisztikai kínálat fontosabb elemei, a kereslet és a kínálat trendjei a rendelkezésre álló szakirodalom alapján, továbbá a Kar hallgatói körében lebonyolított kérdőíves vizsgálat eredményeivel párhuzamosan egyedi desztinációk és az ismertségüket meghatározó tényezők kerülnek összegzésre. A primer és szekunder kutatás eredményeként a jövő útját illető néhány gondolat kerül megfogalmazásra, úgy mint: turizmustörvény megalkotása, valamint a fürdők működtetésére vonatkozó szabályok aktualizálása; közép-európai balneológiai központ létrehozása; a szakképzési követelmények frissítése és igazításuk a piaci igényekhez; az energiatakarékossági lehetőségek (geotermikus energia, biomassza, napkollektor,…) alkalmazása az üzemeltetés során. kulcsszó: egészségturizmus, egyediség, kereslet, kínálat, trendek
10
A sous vide cook&chill élelmiszer tartósítási rendszer élelmiszer biztonsága és érzékszervi tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata Régaiszné Vajda Katalin Turizmus Intézet, Vendéglátó Intézeti Tanszék, tanszékvezető
Háttér: Évek óta foglalkoztatja a gyorsétkeztetésben és a közétkeztetésben dolgozó szakembereket a következő kérdés: hogyan lehet ízletes, több napig, sőt akár hetekig eltartható ételeket gazdaságosan elkészíteni? Erre adnak választ a jól szabályozott, standardizált cook - chill rendszerek, köztük a sous vide rendszer, azaz a vákuum alatti ételkészítés. Ez a technológia olyan ételkészítési mód, amely a főzési folyamatok tudatos irányításával - a hagyományosan készült ételekhez képest- egyedi ízekben, vitaminokban, menthető fehérjében gazdagabb és egészséges ételeket prezentál. Azonban komoly gondokat okoz az ilyen eljárásokkal kapcsolatban az eltarthatóság és a biztonság. A ’sousvide’ termékek legnagyobb része kevéssé savanyú és nagy nedvességtartalmú, így csak a hatékony hőmérsékletszabályozás, a melegítés és a hűtve tárolás az egyetlen olyan lehetőség, amely a patogének túlélését és szaporodását gátolhatja. A hőkezelési és hűtési tartományok hatékony megválasztásával az élelmiszerekben a mikrobák okozta veszélyek kiküszöbölése sürgős igénnyé vált. Módszerek: Modell kísérletek: A hőtűrési modellkísérleteket- ismert csíraszámú, Clostridium estertheticum, Clostridium botulinum, Bacillus cereus fajokkal mesterségesen fertőzött húsok különböző hődózisokkal történő hőkezelését az erre a célra kialakított laboratóriumi hőkezelő berendezés alkalmazásával végzem. Mikrobiológiai vizsgálatok: A felhasználandó nyers baromfi és sertés hús mikrobiológiai állapotának vizsgálata. A vákuum csomagolás előtt, az öt baktériummal egyenként mesterségesen megfertőzött, a modell kísérletek alapján legoptimálisabbnak ítélt hőfok- időtartam kombinációkkal hőkezelt húsok csíraszámvizsgálata. Tárolási kísérletek: a tárolási hőmérséklet változtatásával hogyan alakul a spórás baktériumok elsősorban a Clostridíumok jelenléte. Érzékszervi vizsgálatok: A különböző hődózisokkal kezelt baromfi és sertés húsok érzékszervi vizsgálata a 20 pontos súlyozó faktoros módszerrel. kulcsszavak: Sous vide, mikrobiológia, hőkezelés, molekuláris gasztronómia
Pedagógusok önreflektivitásának vizsgálata Ritter Andrea Neveléstudományi Intézet, Pedagógia Intézeti Tanszék, tanársegéd Magyarországon a kilencvenes években bekövetkezett politikai és társadalmi változások következtében a munkaerőpiac új követelményeket fogalmaz meg a felnövekvő nemzedékkel szemben. A változások szükségessé teszik az iskola szerepének újraértelmezését. Megváltozni látszik a család nevelésben betöltött szerepe, középpontba kerül az egyén, mint individuum, gazdagodnak az oktatási tartalmak, sokasodnak az információhordozók, s mindez elengedhetetlenné teszi az új arcú pedagógus megjelenését a közoktatásban. Az új oktatási tartalmak új pedagógusszerepet kívánnak, és a növekvő belső feszültség feloldásának egyetlen lehetősége egy önreflektív viselkedésrepertoár kialakításában rejlik. Szükségessé válnak tehát olyan személyiségjegyek, mint az önállóság, a nyitottság, az alkalmazkodás és az együttműködés képessége. Fontos érzelmi összetevő a magabiztosság, a pozitív önértékelés, az önbizalom. Egyre nagyobb szükség van olyan pedagógiára, amely az egyén bátorságát, kockázatvállalását, pozitív önértékelését segíti, amely képes arra, hogy kritikus és önkritikus nemzetet neveljen. Ezen tulajdonságok kialakulásában meghatározó szerepe van a pedagógusnak, akinek ahhoz, hogy megfelelő minőségben vegyen részt a személyiség alakításában, magának is birtokolnia kell ezen személyiségjegyeket. kulcsszavak: reflektivitás, önreflektivitás, pedagóguskutatás, hatékonyság, a reflexió feltételei
11
A study into the reflective capability of hungarian primary teachers with differing levels of teaching experience Sherwin, Helen Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, adjunktus
This case study explored the reflective capability of Hungarian primary teachers of English to uncover how beginner teachers can be helped to reflect more effectively. The participants consisted of three groups of teachers with differing levels of experience: three “beginner” teachers, three “accomplished beginners” (experienced Hungarian, beginner English teachers), three “experienced” teachers. Reflection was viewed as a complex, cognitive skill and was investigated within a framework that combined research traditions of reflection and cognitive skill acquisition. The cognitive and metacognitive skills teachers used to analyse their teaching both pre and post-lesson were compared. Data from semi-structured interviews, diaries and observational field notes was analysed using a combination of qualitative and quantitative analytic strategies. Findings revealed that the experienced teachers reflected in a more critically aware and informative manner than the beginner/accomplished beginner teachers whose overall reflective capability appeared to be constrained by problems they experienced with reasoning skills such as problem solving. Also, the accomplished beginners (experienced teachers retraining to teach a new subject) reflected in ways similar to the beginner teachers and did not use the pedagogic reasoning skills developed through teaching their specialist subject of Hungarian, to help themselves reflect on their English teaching. All beginner and accomplished beginner teachers claimed their reflective capability developed during the study, something they attributed to co-planning lessons with an experienced practitioner. The main conclusion drawn from this study was that both Hungarian beginner teachers and accomplished beginners may need very structured assistance in developing the strategic thinking skills underpinning reflection before effective reflection can occur. Co-planning was suggested as a framework within which such assistance could be provided. reflection: Cognitive skill acquisition, Co-planning
Többnyelvűségre és plurikulturalitásra való nevelés egy bécsi általános iskola jó példája alapján Sipos Judit Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, intézeti munkatárs
A plurális gondolkodás fontossága megkérdőjelezhetetlen a mai Európában. Bizonyos mértékig mindenkit érint a pluralizmus, a többnyelvűség, a multi- és interkulturalitás. A „sokféleség”, a másság tehát mindennapi életünk része. A magyar társadalmat mégis inkább az etnocentrizmus jellemzi. Az iskolai keretek között, tanulók és tanárok közreműködésével megvalósuló többnyelvű és plurikulturális oktatás jó példáját a bécsi Europäische Volksschule Goldschlagstraße (Európai elemi iskolában) éltem meg. Az ottani gyakorlat alapján feltételezhető, hogy egy iskola alkalmas lehet arra, hogy biztosítsa a plurális gondolkodás kialakulását: Az iskolába 20 különböző anyanyelvű, nemzetiségű, kultúrájú, és eltérő szociális helyzettel rendelkező kisgyermek jár. A bécsi Európai iskolában a gyerekeknek a második osztálytól a következő nyelveken van lehetőségük anyanyelvi nyelvtanulásra és saját kultúrájuk megismerésére: albán, angol, arab, cseh, francia, horvát, magyar, portugál, török. Kutatásomban azt szeretném vizsgálni, hogy milyen irányelveket fogalmaz meg a Közös Európai Referenciakeret, a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervek, milyen oktatási koncepciókat kínálnak, annak érdekében, hogy bennünk, európai polgárokban kisgyermekkortól fogva kialakulhasson egy európai és egyben plurális identitástudat. A fenti pedagógiai koncepciók sikeres alkalmazása a gyakorlatban (good practice) és a befogadó, elfogadó, motiváló légkör megteremtése a kutatás fontos része. Kutatásom nagy része feladatra irányuló akciókutatás, melynek a dokumentum-elemzés és az élő gyakorlat felmérése és elemzése fontos részei lesznek. Olyan motivációs eszközök feltárása a cél, amelyek segítik a felnövekvő generáció pozitív világlátásának kialakulását, alkalmazásuk erősíti az „idegen”, kisebbségi kultúrák iránti nyitottságot és befogadó-készséget, valamint az e kultúrához tartozók beilleszkedési készségeit. kulcsszavak: többnyelvűség, plurikulturalitás, anyanyelvi nyelvtanítás, good practice, Europäische Volksschule Bécs
12
Szöveg és kép dialógusa Turczi István reprezentatív könyv(műv)eiben Sütő Csaba András Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, tanársegéd
Ebben az előadásban arról fogok beszélni, hogy Turczi István költészetének karakterisztikája milyen változásokon esik át (ha egyáltalán) azokban az esetekben, amikor a hagyományos médiális közeg (a könyv) átalakul körülötte, s albummá, vagy könyvművé válik. A megközelítés ezekhez a megváltozott státusú könyvekhez már alapvetően mediális; a síkfelületen megjelentetett kép és szöveg egymásba kapcsolása, pontosabban annak szándéka tetten érhető. A létrejött síkfelületen az olvasás technéje megváltozik; átalakul egy megszakított, elidőzéssé (a szó gadameri értelmében). A vizsgálathoz a poétika rovására a képantropológia eredményeit is igyekeztem felhasználni. Értelemszerűen a német vonalról Hans Belting alapvető könyveire támaszkodom, míg a fotográfiáról egyelőre Roland Barthes és Susan Sonntag megfigyeléseire hagyatkozhatok. Elsősorban az érdekel, hogy a fotográfia médiuma miként viselkedik abban az esetben, ha nem dokumentumfotózásról van szó, hanem testprezentáció(k)ról, mely(ek)hez erotikus versek kapcsoltatnak. kulcsszavak: erotikon, turczi istván, képantropológia, fotográfia, venus vulgivaga, medialitás
Állam, nemzet és kultúra Kornis Gyula filozófiájában Szalai Zsolt Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, tanársegéd
Kornis történelemfilozófiájában a nemzet fogalmát a történelmet konstruáló, befolyásoló tényezők felsorolása-meghatározása mentén vezeti be. Elutasítja a pozitivista, a geográfiai, biológiai-evolucionista, marxista, pszichológiai elméletek egyoldalúságát és azt állítja, hogy mindazok a tényezők, amelyekkel a különböző elméletek felnagyítva és túlhangsúlyozva magyarázni kívánják a történelmet, valójában együttesen határozzák meg azt. Kornis nemzetfogalmát alapvetően a meineckei államnemzet–kultúrnemzet fogalmpár felől közelítem meg. Kornis alapvetően a kultúrnemzetre alalapozná az államnemzetet. Látni kell azonban, hogy ez korántsem lehetséges egyértelműen, ellentmondásmentesen. Ennek okát abban látom, hogy Trianon után Magyarország mind a kultúrnemzet, mind az államnemzet tekintetében veszteségeket könyvelhetett el, ezért Kornis a kulturális elmaradottság, illetve az államszervezet meggyengülésének problémáját egyszerre, párhuzamosan kívánja megoldani. Rekonstruált koncepciója szerint a kulturális felemelkedés, a kultúrfölény érvényesítésével az államnemzet (revíziós) törekvései is megvalósulhatnak, ezért a politika (és valójában csak másodsorban a kultúrpolitika) prioritásai határozzák meg a kultúrnemzet, ha nem is megteremtésének, de fejlődésének-fejlesztésének programját. kulcsszavak: állam, nemzet, kultúra, politika, érték
13
Ecker János színházi naplója Vass Éva Tünde Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, intézeti munkatárs
Eckerrel kapcsolatos kutatásaim központi részét a színházzal, színházi élettel és a műfordítással kapcsolatos írásai képezik. A Pernesz-Bay naplókiadást elolvasva arra gondoltam, hogy ha a színházi élettel is legalább annyira kritikus volt Ecker, mint a napi dolgokkal, akkor egy nagyon izgalmas, és értékes színháztörténeti és színházkritikai munkát vizsgálhatok. Arra a feladatra vállalkozom, hogy megvizsgálom a kéziratokat, kiemelten a két fóliókötetben meglévő színházi naplót, mely 1841-1849-ig minden győri színházi eseményt tartalmaz. A színházi naplót ma a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban őrzik. A szöveg a művelt német polgárok köznyelvén íródik, időnként olyan kifejezésekkel, amelyek a győri német polgárok idiómájához tartozik. Az alapvetően német nyelvű szöveget magyar nyelvű bejegyzések tarkítják. Ecker egyike volt azoknak a győri német polgároknak, aki rendszeresen és jól használta a magyar nyelvet. Ecker magyaros műveltségének dokumentuma, hogy a magyar társulatok játékát is szakavatottan és rendszeresen bírálja. Az év folyamán minden előadáson részt vett, tekintet nélkül arra, hogy melyik társulat játszott, majd hazaérkezvén az előadás után papírra vetette véleményét. Eddigi vizsgálataim alapján nem okoz csalódást a színházi napló sem. Ez a napló élvezetes és érdekes olvasmány: Ecker itt is megőrzi tárgyilagosságát és ironikus, olykor szatirikus stílusát. Kritikájának fedezetét adják azok az érdemek, amelyeket a város infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztésében szerzett. kulcsszavak: XIX. század, Ecker János, színháztörténet, színházi napló, kézirat
„Folklórizmus az iskolában” „Alternatív és a hagyományos tantervek, pedagógiai eljárások a művészeti nevelés területén” Várszeginé Gáncs Erzsébet Művészeti Intézet, Ének-zene Intézeti tanszék, tanársegéd
Disszertációmban azt kívánom bemutatni, miként jelentek meg a népi gyermekjátékok, a népszokások a művészeti nevelésben, hogyan használták fel az oktatás, nevelés folyamatában. Különös hangsúllyal, egyben és történetiségében vizsgálom a néphagyományok művelődési-pedagógiai „alkalmazásának” a modern magyar művelődéstörténetben számon tartott generációit, bizonyítva, hogy a hagyományos kultúra elemei – megfelelő (nyilván sokféle) módon és mértékben elvégzett pedagógiai transzmisszió, értelmezés segítségével „átmenthetők”, alkalmazhatók, részei lehetnek a nevelés folyamatának. Ez adja a disszertáció elméleti megalapozását. A téma tanulmányozása kapcsán arra figyeltem fel, hogy a hagyományhoz való viszony önmagában is ellentmondásos - a hagyományőrzés és a hagyománytól való elszakadás tendenciái egyaránt jellemzik - így a néphagyományoknak koronként más és más értékei kerülnek előtérbe, ezért is fontos a részletes társadalomrajz, amely meghatározza kutatásom jövőbeni feladatait. Doktori kutatásom középpontjában elhelyezkedő „Kalendárium” komplex művészeti tanterv néphagyományokra épülő tartalmával fontos szerepet tölt be a magyar közoktatásban komplexitásával. A tanterv lényegi eleme, hogy nem extracurriculumként, hanem tanóra keretein belül, mindenki számára megvalósítható, amelyben nem csupán az “elsajátítandó” tartalom a fontos, hanem kiemelt szerepe van a tananyaghoz való hozzájutás útjának, eszközrendszerének is. Kutatás célja: a szakirodalom feldolgozásának segítségével bemutatni azt az utat, ami a „Kalendárium” komplex művészeti tanterv megszületéséig vezetett, elvégezni a tanterv hatásvizsgálatát, valamint meggyőződni arról, hogy a tanterv néphagyományokra épülő zenei elemei beépíthetők, adaptálhatók a tanítóképzés tantervi programjába. A kutatás során alkalmazott módszerek: a művészeti nevelés során alkalmazott pedagógiai hatás-együttes elemzéséhez a Kalendárium komplex művészeti tantervet tartalomelemzéssel kívánom feldolgozni, esettanulmányt kívánok készíteni azon általános iskolákban, ahol használják ezt a tantervet. Feladataim között szerepel szakértői mélyinterjú és gyengén strukturált életút interjú készítése. kulcsszavak: néphagyomány, mozgalmak, tantervek, interjú, művészeti nevelés
14
A megváltozott közoktatási környezetben rejlő innovációs lehetőségek roma tanulók számára Verebélyi Gabriella Neveléstudományi Intézet, Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, intézeti munkatárs
Az előadás célja egy Észak-magyarországi mezővárosban működő oktatási intézmény működésében bekövetkező változások szociológiai nézőpontú bemutatása. Az utóbbi két évtizedben hazánkban zajló társadalmi folyamatok közoktatásra gyakorolt hatása híven tükröződik az elit intézményből előbb megkopott patinájúvá vált, majd egy másik intézménnyel összevont iskola történetében. Az iskola populációjában bekövetkezett változásokat leginkább a cigány-nem cigány tanulók arányának a törési pontot (ún. klip pontot) már régen meghaladó nagysága mutatja. A tanulói csoport összetételében bekövetkezett változás az intézményt az elmúlt időszakban nehéz feladat elé állította. Az intézmény fenntartója, az iskola vezetése és a tantestület tagjai folyamatosan nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megváltozott összetételű tanulócsoportok érdekeihez és az oktatáshoz fűződő jogaik érvényesítéséhez igazodva folytassák a magas szintű oktató-nevelő munkát. Az előadás azokat az oktatáspolitikai változásokat járja körül, melyeknek jelentős szerepe van az intézmény eddigi és a jövőbeli működésének alakulásában, az iskola fennmaradásában.
15
