Ifjúsági Napok Nagykırösön Interaktív konferencia 2010. június 21-22.
Tapasztalat-csere ifjúsági kérdésekrıl
Bevezetı Szemléletváltás és aktivitás a mottónk. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének Ifjúsági Tagozata (MEOSZ IT) fontosnak tartja, hogy a fogyatékossággal élı fiatalok is egyre nagyobb eséllyel tudjanak önálló életet kialakítani, és ily módon a társadalom aktív tagjaivá válhassanak. Az önálló élet megvalósításának számos feltétele, illetve színtere van. A munka világában való aktív szerepvállalás lényeges feltétele a szaktudás megszerzése, valamint a folyamatos önképzés. A mozgássérült fiatal a szellemi képességeinek kibontakoztatásával tud boldogulni leginkább. A mozgássérült fiatalok önállóvá válásában nagy szerepe, felelıssége van a fiatal családjának, szüleinek is. A túlféltés, vagy az irreális elvárások nagyban akadályozhatják a mozgássérült fiatalt az önálló élete kialakításában az élet összes területén, pl.: szabadidıs programokban való aktív részvétel, pályaválasztás, munkába állás, családalapítás stb.. Ezért az Ifjúsági Tagozat lényegesnek tartja, hogy a csoportjainak vezetıi képesek legyenek a családokat, szülıket is megszólítani, a nehézségeket megfelelıen – az ifjak szempontjait szem elıtt tartva – kezelni. Az önálló élet kialakításában segíthet az is, ha a fiatalnak lehetısége van a szabadideje értelmes, jó közösségben való eltöltésére, ahol a kortársakkal való találkozásnak, együttes tevékenységnek nagy szerepe van a megfelelı személyiségfejlıdésben. Fontos szempont az ifjúsági csoportok, közösségek szervezésénél az integráció, illetve, hogy a csoport légköre befogadó legyen. Befogadáson értjük azt, hogy a csoporthoz, annak programjaihoz, illetve azok megszervezéséhez ép és fogyatékossággal élı fiatalok egyaránt csatlakozhatnak. Hisszük, hogy a társadalmi befogadás, az integráció, a közös életterek kialakítása, az akadálymentesítés és az esélyegyenlıség a „fejekben” kezdıdik, a szemlélet formálásával, melyet a megfelelı párbeszéd és a példamutatás segíthet elı. Kiemelkedıen fontosnak tartjuk a mozgássérült fiatalok életében a sportot, amely egyrészt a rehabilitáció lényeges eszköze, illetve jelentıs közösségformáló erıvel bír. Távlati célunk, hogy minél több fiatal vállaljon szerepet a MEOSZ érdekvédelmi tevékenységében is. Ez az önkéntes tevékenység jelentheti az egyesületek életében való aktív részvételt, vagy akár a programszervezést, az ahhoz szükséges anyagi források megteremtésében való részvételt – pályázatírás, szponzorok felkutatása – valamint bármilyen, az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében végzett aktivitást. Az önkéntes tevékenységben számos érték rejlik a közvetlen hasznán túl. Fejleszti az egyének különbözı készségeit, gyakorlati jártasságot biztosít, amelyek hasznosak lehetnek az élet egyéb területein, pl. a munkavállalásnál. Az a fiatal, aki vezetıi szeret vállal fontos, hogy megfelelıen tudjon kommunikálni, élıszóban és elektronikus formában is. Ehhez is szeretnénk szempontokat nyújtani a konferencia keretein belül.
2
Program Téma 1. 2.
3.
4. 5.
6.
Elıadó
Megnyitó A Ki mit tud? rendezvény jelentısége és megszervezésnek fontos lépései. Hozzászólások, kérdések „Magyarország Mindenkié!” Turisztika, szabadidı, utazás. Hozzászólások, kérdések SZÜNET A programszervezés nehézségei. Színházlátogatás szervezése. Hozzászólások, kérdések Táborok szervezésével kapcsolatos tapasztalatok. Hozzászólások, kérdések Programszervezés. Önkormányzatokkal való kapcsolattartás, alapítvány-, egyesületvezetéssel járó feladatok. Hozzászólások, kérdések Téma
7.
Az elızı napi elıadások összefoglalása.
8.
A MEOSZ hosszú távú ifjúsági tervei. Hozzászólások, kérdések Önkéntesség itthon és külföldön mozgássérültek részvételével. Pályázatírás. Hozzászólások, kérdések
9.
10.
11.
12.
13.
14. 15. 16.
Az integráció szerepe az ifjúsági csoportok életében.
Vid Natasa, Dzjadiga Nelli Dzjadiga Nelli, Lantosné Balázs Erika
Idıpont 2010. június 21., hétfı 14:30-14:35 14:35 – 15:00 15:00 – 15:15
Spiegler Csaba
15:15 – 15:30 15:30 – 15:45 15:45 – 16:00
Berki Viktória
16:00 – 16:30
Tóth Mónika
16:30 – 16:45 16:45 – 17:15 17:15 – 17:30
Kis Juhász Zsolt
17:30 – 18:00 18:00 – 18:15
Elıadó Vid Natasa, Dzjadiga Nelli Dr. Hegedüs Lajos Pécsi Gertrúd, Pethı Lajos
Kócziánné Szalai Teréz Bergman Károly
Hozzászólások, kérdések Szülık és felnıtt fiatalok Mit jelent felnıtté válni? Kiss Csilla Hozzászólások, kérdések SZÜNET Sport Mindenkinek – Mert mozogni jó! A sport Dani Gyöngyi szerepe a rehabilitációban. Hozzászólások, kérdések A tanulás szerepe az önállóvá válásban. Milyen segítséget nyújtanak a felsıoktatási intézmények a Dr. Kerekes Edit fogyatékossággal élı hallgatók tanulmányainak elvégzéséhez. Hozzászólások, kérdések A munkavállalás szerepe az önálló élet Dani Gyöngyi kialakításában. Hozzászólások, kérdések Elektronikus kommunikáció - "Netiquette" Vid Gábor Hozzászólások, kérdések Dzjadiga Nelli, Zárszó, összefoglalás Vid Natasa
2010. június 22., kedd 9:00 – 9:05 9:05 – 9:20 9:20 – 9:30 9:30 – 9:45 9:45 – 9:55 9:55 – 10:10 10:30 – 10:40 10:40 – 10:55 10:55 – 11:05 11:05 – 11:20 11:20 – 11:35 11:35 – 11: 45 11:45 – 12:00 12:00 – 12:10 12:10 – 12:25 12:25 – 12:35 12:35 – 12:50 12:50 – 13:00 13:00 – 13:10
A programváltozás jogát fenntartjuk!
3
Az elıadások összefoglalói Ki mit tud? rendezvény jelentısége, és megszervezésének fontos lépései A MEOSZ Ifjúsági Tagozatának céljai közé tartozik a közösségépítés. A Ki mit tud? megszervezésével is ezt szeretettük volna erısíteni. Fontosnak tartottuk továbbá, hogy megmutassuk, milyen belsı értékek rejlenek a jelentkezıkben. A rendezvény ötlete Tokodaltárón került szóba elıször, amikor a Komárom-Esztergom megyei ifjúsági koordinátorokat látogattam meg. Ezután Ujbányi Tibor (az egyik Komárom-Esztergom megyei koordinátor) ügyesen alkotott egy felhívást és egy jelentkezési lapot. Ekkor azt hittük, hogy túl vagyunk a nehezén, de tévedtünk. A Ki mit tud? elıdöntıt 2008 áprilisában tartottuk, Dunaújvárosban. Ez még csak regionális program volt (Közép-dunántúli régió), de már itt is össze kellett állítani szereplési sorrendet és forgatókönyvet. Az elıdöntı nagy sikerén felbuzdulva 2008 szeptemberében megtartottuk, Dunaújvárosban a Ki mit tud? országos döntıjét. A gyıriek a Mindenki Fesztiválja keretében rendeztek egy Ki mit tud?-ot, amelybıl az elsı három helyezett automatikusan bekerült a dunaújvárosi döntıbe. Természetesen itt is volt szereplési sorrend és forgatókönyv. Ami több szervezést igényelt az elıdöntıhöz képest, hogy szállást és étkezést is kellett biztosítanunk néhány embernek, hiszen nem tudtak hazamenni. Figyelni kellett arra ki milyen idıpontban érkezik és, mikor megy haza, amiatt, hogy egy segítı személy kiszállítsa a résztvevıket az autóbusz-, vagy vasútállomásra. A Civilek Házába érkezıket parkolási szempontból is egy segítı személy igazította útba. Az elıdöntıben olyan probléma merült fel, hogy egy részvevı énekelni akart, úgy, hogy kazettán hozta a zenét, azonban ezt nem jelezte elıre, így nem szerveztünk technikát hozzá. Végül sikerült egy Hi-Fi tornyot szerezni, amivel lejátszottuk a kazettát. A döntıben a technikával volt egy kis gondunk, de ez is megoldódott. A program visszhangja fantasztikus volt! Dzjadiga Nelli, MEOSZ IT ifjúsági koordinátor
2009. május 18-án Ki mit tud?-ot rendeztünk a Békés megyeiek részére. Pályázatokat adtunk be az önkormányzathoz, illetve az Esélyek Háza vezetıjét kerestük meg támogatásért. Ezen kívül magánszemélyek is támogatták a rendezvényt. Nagy segítséget kaptunk a MEOSZ Egyesület vezetıjétıl, mivel a termet térítésmentesen kaptuk. Rengeteg támogatói levelet postáztunk, illetve volt, amit személyesen adtunk át. Véleményem szerint ez sokkal célra vezetıbb volt, mivel kézzel foghatóbb lett, hogy kinek is adják a támogatást. Igazából az anyagi forrás megteremtése a legnehezebb, de nagyon jó érzés, amikor a támogatók elismerik a program sikerességét. Talán ettıl már csak a résztvevık mosolya, ami szívet melengetıbb. Megígértették velem, hogy jövıre is lesz Ki mit tud?. A jelentkezık a következı kategóriában indulhattak: vers, színházmővészetek, képzımővészetek, kerámia, kézimunka /gobelin, gyöngyfőzés/. Volt egy tánccsoport is, illetve egy gitár csoport. Az étkeztetés megszervezésénél nem a legszerencsésebb megoldást választottam, mivel egyéni étel és ital csomagot kaptak a résztvevık. Ezzel az volt a probléma, hogy nem mindenki tudta önállóan megenni. Ez egy kis fennakadást okozott. Zárásképpen együtt énekeltünk és táncoltunk mindannyian. Ezt a felemelı érzést kívánom minden. szervezı számára! Lantosné Balázs Erika, Békés Megyei Mozgáskorlátozottak Ifjúsági koordinátora
4
„Magyarország Mindenkié” Fogyatékossággal élı emberek számára önállóan, vagy segítséggel hozzáférhetı turisztikai célpontok, vendéglátóhelyek, szálláshelyek. A Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesülete, a lengyel valamint a szlovák társszervezet közremőködésével a Visegrád Fund (Nemzetközi Visegrád Alap) fı támogatásával nemzetközi konferenciát rendezett „Elérhetı turizmus a fogyatékossággal élı emberek számára” címmel. A konferenciára 2008. szeptember 12-én a váci mővelıdési központban került sor. A megnyitót Dr. Bóth János Vác város polgármestere és Dr. Hegedüs Lajos a MEOSZ elnöke tartotta, valamint a konferencia résztvevıit Dr. Göncz Kinga külügyminiszter asszony levélben köszöntötte. A konferencia eredményeképpen a résztvevık, többek közt szükségesnek tartják, a fogyatékos emberek esélyegyenlıségének megvalósulását a turizmusban is, így felkérték a Mozgáskorlátozottak Középmagyarországi Regionális Egyesületét, valamint az International Federation of Persons with Physical Disability (FIMITIC) szervezetét, egy a fogyatékos emberek számára szóló turisztikai adatbázis létrehozására. Az egyesület ennek megvalósítására, elsı lépésként kérdıívet szerkesztett, figyelembe véve a konferencián elhangzott akadálymentességi szempontokat. Ezt követıen a kérdıíveket szétküldte elektronikus és postai úton egyaránt a mozgáskorlátozottak tagegyesületei, önkormányzatok, Tourinform irodák részére. Többek között a következı kéréssel: „…Azt kérjük Öntıl, hogy amennyiben lakóhelyén, vagy a közelben, illetve utazásai során találkozott olyan településsel, azon belül megnézni érdemes épülettel, természeti látványossággal, kulturális célú objektummal, amelyet akadálymentesnek talált akár mozgássérült, látássérült, hallássérült, vagy értelmileg akadályozott emberek számára, akkor arra a településre, objektumra nézve töltsön ki egyet az a mellékelt felmérı ívekbıl, minden objektumra nézve egyet….” A visszaküldött kérdıívek feldolgozása az én feladatom volt. A munkám során több mint 100 akadálymentességgel kapcsolatos kérdıívet kellett feldolgozni fogyatékos emberek számára önállóan, vagy segítséggel hozzáférhetı turisztikai célpontokról, vendéglátóhelyekrıl, valamint szálláshelyekrıl. A munka nem volt egyszerő, de szerencsére sikerült kreatív módon megközelítenem a feladatot, és képes voltam az adatlapok bizonytalanságainak helyes értelmezésére is úgy, hogy ezt egy összefüggı ismertetı füzetté kovácsoljam. Ennek eredményeképpen megszületett a „Magyarország mindenkié” címő kiadvány, amely a különbözı turisztikai objektumokat (turisztikai látványosságok, szálláshelyek, éttermek…) minısíti, vizsgálja akadálymentesség szempontjából. A projekt folytatása hamarosan elérhetı lesz a MEOSZ interaktív Web-oldalán, részletesebb formában is. Spiegler Csaba, Közép-Magyarországi regionális ifjúsági koordinátor
A programszervezés nehézségei. Színházlátogatás szervezése. Bevezetı: A Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Ifjúsági Klubjának a megalakulásáról. Megvalósult programjaink: – Kulturális programok – Csapatépítı játékok – Sportprogramok: boccia, darts Programszervezés nehézségeinek okai: – Fiatalok passzivitása – Szülıi magatartás – Tagok súlyos mozgáskorlátozottsága Színházlátogatás megszervezése: – Szülıi támogatás – A színházi dolgozók pozitív hozzáállása – Klubtagok véleménye a programról Berki Viktória, Vas megyei ifjúsági koordinátor
5
A Táborszervezéssel kapcsolatos tapasztalatok. Tapasztalatom szerint a táborozás, táborszervezés, a táborok levezetése, lebonyolítása - a tervezéssel együtt - magas szintő szervezıi tevékenység, mert tábort szervezni csak nagy körültekintéssel szabad. A legfontosabb szempont ennél a szervezésnél a résztvevık szellemi, érzelmi és fizikai biztonsága. A ránk bízott - magunkra vállalt - felelısségnél fogva kötelesek vagyunk mindent alaposan megtervezni, végiggondolni. A biztonságért a vezetı személyében felelıs - de ne felejtsük el, hogy nem egyedül kell megteremtenie azt! Feladata a munkamegosztás, ellenırzés, a munkatársakkal és a külsı partnerekkel való magas szintő együttmőködés. Három szakaszból áll egy jó táborszervezés. 1. Tervezési szakasz: Kiválasztani a tábor helyszínét. Általában a terveinkhez keresünk helyszínt, de a táborhely adottságai is segíthetnek a program összeállításában. A tábor vezetıségének felállítása, felelısségi körök kialakítása: táborvezetı(k), gazdasági felelıs, szervezési felelıs, élelmezési felelıs, egészségügyi felelıs. Ennek létszáma függ a tábor jellegétıl, céljaitól, a tábor létszámától, a feladatok mennyiségétıl és milyenségétıl. A tábor költségeinek tervezése és kialakítása: szállásköltség, étkezés költség és egyéb költségek. Szervezési és a programterv összeállítása. A többoldalas tervnek - melynek tartalma a célok és programok miatt mindig más - csak a csomópontjait vázoljuk fel: a tábor célja és feladatai; a tábor idıpontja; a tábor pontos helye; a tábor megközelíthetısége; a résztvevık száma; a táborvezetıség összetétele, gyakorlata, feladat megosztása; a táborhoz szükséges felszerelés (meglévı, beszerzendı); a tábor rendje; általános napirend; túraterv; szabadidıs terv; ügyeleti rend (konyha, táborügyeletes stb.); esıs idıben szervezet program; a tábor - és elıkészítésének - költségvetése; a tábor kiírása, népszerősítése; részfeladatok kiosztása. 2. Szervezési szakasz: Az elızetes helyszíni szemle, a környék és a táborhely feltérképezése. – a helyszín feleljen meg a tábor tervezett tevékenységének (a szőkebb és távolabbi környezet adta lehetıségeknek); – a szálláshely a tábor jellegétıl függıen akadálymentes legyen a vizesblokkal és mellékhelységgel együtt; – elegendı hely legyen a tábor életéhez; – megfelelı mikroklíma, legyen a kiválasztott helyszínen; – legyen elegendı győjthetı (beszerezhetı) tőzifa; – az élelmiszer vásárlása és az étkezés megoldható legyen; – legyen a közelben (gyorsan elérhetı) orvos, gyógyszertár, ügyelet, kórház, telefon, posta, erdészet… A táborhelyet fenntartó és az étkezést biztosító partnerek megkeresése és velük való együttmőködés, kapcsolattartás. A programok szervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges szervezetekkel való megbeszélés, együttmőködés. A programokhoz szükséges feltételek szervezése. A tábormeghívó és jelentkezési lap elkészítése és továbbítása a résztvevık részére. A tábor teljes programjának kidolgozása. A tábor etikájának és szabályának kidolgozása. Utazásszervezés 3. Tevékenységek a tábor lebonyolítása során – Az utazás során – A megérkezéskor, az elsı napon – A tábor idıtartama alatt folyamatosan (napirend, étkezések, tisztaság, higiénia, baleset-megelızés, speciális programok speciális veszélyei, a speciális egészségügyi helyzetben lévık figyelemmel követése, mit tegyünk, ha valaki beteg ?) Tóth Mónika, Észak-alföldi regionális koordinátor
6
Programszervezés A programszervezés lépései: – – – – – – – – – –
alapötlet, úti cél meghatározása, megfelelı helyszín kiválasztása kapcsolatfelvétel a társszervekkel, lehetséges együttmőködıkkel költségvetés megtervezése (nagy vonalakban, pl.: mennyit szánunk útiköltségre, étel-italra, reklámra, ajándékokra, stb.) ezzel együtt tervezhetı a résztvevık létszáma is ha szükséges, támogatók bevonása (akár pályázati formában is) részletes költségvetés készítése, 1 fıre jutó költségek kiszámítása (részvételi, nevezési díj meghatározása) program meghirdetése, reklámozása részletes programleírás biztosítása a jelentkezık számára (kivétel a meglepetésnek szánt részletekrıl) szükséges eszközök beszerzése VIP személyek meghívása, lehetıség szerint ünnepélyes megnyitó beszéd átengedése a program megvalósítása
Konkrét példán keresztül való bemutatás (integrált sportnap). Kis-Juhász Zsolt, Mozgássérült Fiatalokért Alapítvány, elnök
Egyesület, alapítvány vezetése, önkormányzati kapcsolatok – – –
–
–
Alapítás, alapítók, kuratórium Tisztségek a kuratóriumban Vezetıi tevékenységek ° Cél megvalósítás ° Lehetséges tagok felkutatása ° Támogatók megkeresése ° Társszervekkel való kapcsolattartás ° Pénzügyi háttér biztosítása ° Programszervezés Önkormányzati kapcsolatok ° Megfelelı kontaktszemély megtalálása (belsı „informátor”, kapcsolattartó) ° Polgármester, jegyzı, osztályvezetık kapcsolatai ° Önkormányzati pályázatok ° Rendezvényen való megjelenésük, szerepük Kapcsolatok ápolása az együttmőködıkkel Kis-Juhász Zsolt, Mozgássérült Fiatalokért Alapítvány, elnök
7
Önkéntesség itthon és külföldön mozgássérültek részvételével Az általános definíció szerint az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyénileg, vagy csoportosan, rendszeresen, vagy alkalmanként, belföldön, vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes munka informális és non-formális tanulási lehetıséget nyújt, az életen át tartó tanulás fontos eszköze. Az önkéntes munkalehetıség az egyének számára eszköz, hogy képessé tegyék önmagukat a fejlıdésre, az önkifejezésre, kreativitásuk megmutatására. Az önkéntességet már törvény is szabályozza; a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekő önkéntes tevékenységrıl. A magyar és külföldi önkéntességgel kapcsolatban sok hasznos információ: http://onkentes.lap.hu/ A mozgássérült fiataloknak is nyitva áll a lehetıség, hogy önkéntes tevékenységet végezzenek. Külföldi lehetıség: Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) egy olyan lehetıség, amely során a 18-30 év közötti mozgássérült fiatalok is min. 3 hét, maximum 1 éves idıtartamra, az érdeklıdési körüknek megfelelı területen végezhetnek önkéntes tevékenységet Európa, ill. Latin-Amerika országaiban. Amit az Önkéntes Szolgálat kínál: – nyelvtudás, illetve a már meglévı nyelvtudás elmélyítése – barátok, ismerısök egy eddig idegen országban – életre szóló, feledhetetlen élmények – tapasztalatszerzés az önkéntes érdeklıdési körének megfelelı területen – kaland, önállóság, kreativitás kipróbálása A pályázat fedezi a szállás, étkezés, utazási költségeket, balesetbiztosítást, speciális költségeket (személyi segítı, szállítószolgálat, stb.), nyelvoktatást, ezen kívül havi zsebpénzt. Az Önkéntes Szolgálat ideje alatt a fogadószervezetnél egy mentor az önkéntes segítségére van bármilyen probléma esetére. Bıvebb információ: http://www.mobilitas.hu/flp/evs/altalanos Egyesületünk („Camelot” Mozgássérült Fiatalok Gyıri Egyesülete) pozitív tapasztalatokkal rendelkezik; 2 tagunk volt már EVS-en. Magyar lehetıségek önkéntességgel kapcsolatban: Szervezetek: – Önkéntes Központ Alapítvány: képzések, http://www.oka.hu/alap.php – Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA): küldetése, hogy lehetıséget biztosítson fiatalok számára a demokratikus értékek és a hozzájuk kapcsolódó magatartásformák tapasztalatai úton történı elsajátítására. http://www.i-dia.org/ – Útilapu Hálózat: fı tevékenysége nyári táborok szervezése világszerte, melyekben több országból érkezı fiatalok önkéntes munkát végeznek. http://www.utilapu.org – Önindító Program: megyénként 2010 elejétıl kezdték meg felkészülésüket és várhatóan 2010 nyarától indítják a szolgáltatásaikat a megye civil szervezetei, intézményei és magánszemélyei számára. Önkéntes Centrumok: – Békés Megyei Önkéntes Centrum: Béthel Alapítvány – Budapesti Önkéntes Centrum: Kórházi Önkéntes Segítı Szolgálat Alapítvány – Csongrád Megyei Önkéntes Centrum: Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért – Fejér Megyei Önkéntes Centrum: Civil Szervezetek Regionális Szövetsége – Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkéntes Centrum: United Way Kisalföld Alapítvány – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkéntes Centrum: Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat – Hajdú-Bihar Megyei Önkéntes Centrum: Életfa Segítı Szolgálat Egyesület – Heves Megyei Önkéntes Centrum: Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete – Pest Megyei Önkéntes Centrum: Magyar Vöröskereszt Pest megyei Szervezete – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkéntes Centrum: Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ – Veszprém Megyei Önkéntes Centrum: Csalán Környezet- és Természetvédı Egyesület – Zala Megyei Önkéntes Centrum: Zalai Falvakért Egyesület Pécsi Gertrúd, Nyugat-dunántúli ifjúsági koordinátor Pethı Lajos, „Camelot” Mozgássérült Fiatalok Gyıri Egyesülete, elnök
8
Az integráció szerepe az ifjúsági csoport életében A Figyelj Rám Közhasznú Egyesület 2005. januárban alakult meg fogyatékos gyermekeket nevelı szülık és fogyatékossággal élı személyek összefogásával. Saját helyzetük, tapasztalataik révén tudták, érezték, hogy a legtöbb fogyatékossággal élı és családja magára marad, mivel az „ép” társadalom a sajnálaton kívül más segítséget nem igazán nyújt. Egyesületünk a fogyatékossággal élı emberek (mozgássérült, mozgáskorlátozott, mozgáskárosodott, hallás-, látás-, értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos) kiszolgáltatottságtól mentes, minél teljesebb társadalmi részvételének, emberi és állampolgári egyenjogúságuk érvényesítésének, életminıségük javításának elısegítését tőzte ki célul. Törekvéseink között elsı helyen az integráció megteremtése áll. Mind fizikai síkon, lehetıséget adva az akadálymentesített környezetben való társadalmi élethez kapcsolódáshoz, mind mentálisan segítve a hozzánk forduló fiatalokat. Fontos az Önálló életvitel kialakításának elısegítése Önsegítı- és ifjúsági csoportok támogatása. Így hoztuk létre a „Cserebogarak” Ifjúsági csoportot, amely 2008-ban alakult meg a támogató szolgálatunkat igénybe vevı középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok, illetve szüleik kezdeményezésére. – Szemléletformáló interaktív elıadások fiataloknak rendkívüli osztályfınöki óra keretében. – Integrált közösségi- és szabadidıs programok szervezése, lebonyolítása. – Integrált képzéseken való részvétel támogatása. – Integrált rehabilitációs foglalkoztatás - a munkaképesség-változás mértékét figyelembe vevı munkaköri feladatok ellátásával, értéket teremtı, az egyesület részére tényleges, hasznos munkavégzésre. Jelenleg 39 dolgozónk közül 10 fı megváltozott munkaképességő munkavállaló (1 fı rehabilitációs csoportvezetı, sorstársi tanácsadó (támogató szolgálat) 1 fı könyvelı, 1 fı gazdasági ügyintézı, 1 fı ifjúsági csoportvezetı, szervezı, pályázat író, 1 fı pályázatfigyelı-, projekt-asszisztens, 1 fı kézbesítı-adatrögzítı, 1 fı adatrögzítı, 1 fı személyszállító (támogató szolgálat), 1 fı kocsikísérı (támogató szolgálat), 1 fı technikai munkatárs. Az integráció, az akadálymentesítés és az esélyegyenlıség a „fejekben“ kezdıdik. Az elsı és legfontosabb lépés a hozzáállás, a szemlélet formálása, melyet a megfelelı kommunikáció segít. A cél, hogy a következı generáció egy nyitottabb, elfogadóbb légkörben nıhessen fel. Fontos, hogy valóban kommunikáció történjen az emberek között, hogy az odafigyelés, elfogadás kölcsönös legyen. Kócziánné Szalai Teréz, Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület, rehabilitációs munkatárs Bergman Károly, Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület, ifjúsági csoport
Szülık és felnıtt fiatalok. Mit jelent felnıtté válni? 1.) Bemutatkozás (vita, beszélgetés kezdeményezése) 2.) Mi különbözteti meg a gyermeket egy felnıttıl? (közös ötletelés - táblára írás) 3.) Milyen helyzetekben viselkedtek felnıttként? – képes döntéseket hozni – felelısséget vállal a döntéseiért és a tetteiért (ha jó, ha rossz) – el tudja dönteni számára mi a jó és mi nem, és ezt képviseli is – képes mások érdekeit, igényeit is figyelembe venni – képes alkalmazkodni és kompromisszumot kötni – képes lemondani – tervez és van jövıképe (mi lesz velem, ha a szüleim meghalnak?) – képes fejlıdni és változni – rendelkezik megküzdési és probléma megoldási stratégiával 4.) Milyenek vagytok, ha gyermekként viselkedtek? 5.) Képes-e felnıtté válni egy fogyatékossággal élı fiatal, ha segítségre szorul? (Mindenki segítségre szorul valamiben, de társas lények vagyunk, így egymást is segíthetjük.) 6.) Te miben tudsz szüleidnek segíteni? 7.) Győjtsük össze, mit szerettek és mit nem a szüleitekben?
9
8.) Ezek közül mi akadályozhatja azt meg, hogy felnıttnek érezd magad? Miért teszik a szüleitek ezeket? – vannak helyek, ahová nem engednek el – elkísérnek, akkor is, ha nem szeretném – kiszolgálnak akkor is, ha meg tudom csinálni (ez kényelmes, nem?) 9.) Ha gyakran viselkedünk gyermekként, elvárhatjuk-e hogy felnıttként kezeljenek bennünket? 10.) Hogyan tudjuk képviselni magunkat? a) Kommunikációs technikák ° Te üzenet- Én üzenet ° a tények konkrét megfogalmazása ° ezzel kapcsolatos érzések megfogalmazása ° következmény megfogalmazása b) Beszélgetés a szüleinkkel az ı felnıtté válásukról! Kiss Csilla, pszichológus
Sport Mindenkinek – Mert mozogni jó! Kerekesszékes vívó, paralimpikon vagyok, így érthetı, hogy a sport számomra a legfontosabb dolog a világon. Nem csak a versenysport, hanem az egyszerő szabadidıs sport is, a lényeg a mozgás. Ezt szeretném átadni a környezetemnek. Próbálom mindenkivel megismertetni a mozgás örömét. Úgy gondolom, hogy egy mozgássérült számára még fontosabb kell, hogy legyen, a mozgás, mint egy ép kéz láb embernek. Hiszen a megmaradt mőködı izomzatunk kell, hogy helyettesítse a nem mőködı izmainkat, így dupla akkora tehernek van kitéve, és ha egészségesen akarunk élni, akkor elengedhetetlen, hogy napi edzésben tartsuk a testünket. A sport, a rendszeres testedzés, nem csupán testi, de szellemi egészségünkhöz is hozzájárul. Összegyőjtöttem az elıadásom fı témáit: – Miért fontos, a sport egy mozgássérült embernek? – Mit tud sportolni? – Hova menjen, ha sportolni szeretne? – Kifogások a sport ellen – Válasz a kifogásokra. – Szabadidı sport vagy versenysport? A sportról most csak beszélünk, hogy kedvet kapjunk ahhoz, hogy a mindennapjaink részévé tegyük. Ha kedvet kaptok (és remélem igen), akkor segítek nektek abban, hogy hol és hogyan kezdjétek el a rendszeres mozgást. Dani Gyöngyi, paralimpikon, munkavállalási tanácsadó, MEOSZ
A tanulás szerepe az önállóvá válásban. Milyen segítséget nyújtanak a felsıoktatási intézmények a fogyatékossággal élı hallgatók tanulmányainak elvégzéséhez. – – –
PTE Fogyatékos hallgatókat segítı intézkedései. Ellentmondások a fogyatékossággal élı hallgatók helyzetét illetıen. Pályaválasztás indokoltságának és az elhelyezkedési lehetıségeinknek az összefüggései, tekintettel a jogi szabályozókra és a munkaerıpiac keresleti-kínálati oldalára. Ez utóbbi téma lenne kissé részletesebb és a PTE Fogyatékosügyi Koordinátorral közös elképzeléseinket tolmácsolnám, melyek a fogyatékos hallgatók, egyetemet-fıiskolát végzett fiatalok helyzetét és pályaválasztását érintenék. Dr. Kerekes Edit, Dél-dunántúli ifjúsági koordinátor
10
Munkavállalásról, álláskeresésrıl kicsit másképp… „A lelki egészségnek két kritériuma van: képesség a munkára és képesség a szeretetre.” Sigmund Freud
A sport megtanított arra, hogy mindig tartsak ki a célomért, hogy küzdjek akkor is, ha más már feladja. A sport tartást adott, ami az élet többi területén is jól jön. A legfıbb ilyen terület, a munkavállalás, az álláskeresés. Munkavállalási tanácsadóként is, ezt a filozófiát próbálom átadni. Elıadásomban az alábbi témákról lesz szó: – A munka által leszek egész. – Dolgozni, de mit? – Hogyan keressek állást? – Mivel ösztönözhetı a munkaadó a foglalkoztatásomra? Támogatások, kedvezmények a munkaadó számára. – Pályakezdık nehézségei. – Aktív vagy passzív álláskeresı akarok lenni? – A lehetıségeim aktív vagy passzív álláskeresıként. – Hurrá dolgozom! Hogyan tartsuk meg munkahelyünket? Szeretném, ha majd elmondanátok saját tapasztalataitokat, akár negatív akár pozitív, ha hoznátok problémát, amire együtt megkereshetjük a választ, vagy az utat a megoldáshoz. Dani Gyöngyi, munkavállalási tanácsadó, paralimpikon, MEOSZ
Elektronikus kommunikáció – "Netiquette" Magyarországon az Internet a 2000-es évek elején robbanásszerően kezdett terjedni, korábban szinte csak egyetemek, iskolák, különbözı intézmények és nagyvállalatok számára volt elérhetı árú a megfelelı szolgáltatásminıségő kapcsolat. A 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején a nagy sávszélességet, jó szolgáltatás minıséget biztosító (elsısorban az ADSL) technológiák ára jelentısen csökkent, így a korábbiaknál lényegesen nagyobb felhasználói csoport számára vált elérhetıvé. Míg az intézményi felhasználók számára az intézmény meghatározta a felhasználás módját, szabályait (ez Internetes terminológiával az ún. AUP-t Acceptable Use Policy), az egyéni felhasználók számára semmilyen elıírás (kivétel a mőszaki megfelelıséget garantáló szabványok kötelezı elıírásai) nem készült, nem készíthetı. A legtöbb intézményi AUP az általános intézményi kommunikációs szabályokon túl, az RFC1855 hivatkozási számú IETF (Internet Engineering Task Force) információs dokumentum tartalma alapján készült. Az RFC dokumentumokat az IETF bocsátja ki, legnagyobb részük mőszaki, technikai követelményeket tartalmaz, gyakorlatilag ezek tekinthetıek azoknak a "szabványoknak" amelyek az Internet mőködését biztosítják, egy kisebb részük ún. információs dokumentum (ilyen pl. az RFC1855 is), amelyek egyéb, az Internetes kommunikációhoz kapcsolódó ismeretet tartalmaz. (Érdekességként megemlítem, hogy van néhány olyan RFC, amely az Internet megszületésekori mőszaki egyeztetések jegyzıkönyvét tartalmazza. Ezek rögzítése azért történt, hogy késıbb a technika történészek számára garantáltan fennmaradjanak ezek, de találunk mőszaki "tréfákat", "vicceket" is a dokumentumok között). Úgy tartjuk azonban, hogy az RFC1855 az un. "Netiquette" ismerete és betartása "kötelezı" lenne minden Internet felhasználó számára, nem csak az intézmények dolgozói, tanulói számára, hanem azok számára is, akiken ez "nem számonkérhetı", azaz betartása számukra önkéntes, és az elıírások megsértése nem jár jogi következményekkel. Elıadásomban az RFC1855 felhasználók számára legfontosabb útmutatásait ismertetem, illetve kitérek az ún. "hoax" ("álhír lánclevél") felismerésének és az ellenük való védekezés módjaira. Vid Gábor, Niphargus Barlangkutató és Szabadidısport Egyesület
11
