Apácai-Csere János Kar Győr, 2009. december 4.
TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS, A MÚLT ÉS A JÖVŐ Prof. Dr. Lett Bé Béla Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdőrendezéstani Tanszék, Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszék Szaktárgyak: • Erdőbecsléstan - Faterméstan - Erdőrendezés • Erdészeti jog és igazgatás - Erdészeti politika • Erdészeti szervezés és vezetés - Erdészeti Kereskedelem • Erdészeti ökonómia - Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás - Erdő- és kárérték számítás • Erdészeti informatika - Erdővagyon-gazdálkodás Naturális – jogi – gazdasági szabályozás
Az erdő erdővagyonvagyon-gazdá gazdálkodá lkodás sajá sajátossá tosságai, a tartamossá tartamosság • Az erdő erdőgazdá gazdálkodá lkodás önálló lló, speciá speciális nemzetgazdasá nemzetgazdasági ág • A termelé termelési ciklus idő időtartama nagyon hosszú hosszú, 2525-120 év • A befekteté befektetés kiadá kiadásai, az újratermelé jratermelés kö költsé ltségei csak évtizedekkel ké később realizá realizálódnak • Az emberi tevé tevékenysé kenység és a bioló biológiai folyamatok összefonó sszefonódnak (ő (őstermelé stermelés) • A gazdá gazdálkodá lkodásban elkö elkövetett hiba kijaví kijavításához nagyon hosszú hosszú idő idő szü szüksé kséges • A 10 vagy 20 év mú múlva esedé esedékes hozam jelen pillanatig megtermett ré része má már a jelenben is kivehető kivehető (gyors nyeresé nyereség, jö jövőben helyrehozhatatlan ká kár)
Az erdő erdővagyonvagyon-gazdá gazdálkodá lkodás sajá sajátossá tosságai, a tartamossá tartamosság • Termékszerkezet változás csak egy teljes termelési ciklus után lehetséges. (a társadalmi és piaci hatások kevésbé érvényesülnek) • Az erdő a föld ökológiai egyensúlyában döntő szerepet játszik. • Az erdő szűkebb, tágabb környezetben szociális és védelmi szerepet tölt be. • Az erdő és az újratermelhető, környezetbarát fa rendszer haszna és hasznosítása. • Zárt szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 kibocsájtás (pótlólagos hasznosítás)
Az erdő erdő, a faké fakészlet és a lakossá lakosság alakulá alakulása a Vilá Világban és Magyarorszá Magyarországon Európában és Magyarországon a népesség stagnál, csökken, az erdőterület növekszik, a fafelhasználás növekedése mérséklődik. 12 Lakosság
Milló egység
10
A Föld lakossága, erdőterülete és fafogyasztása
Fakitermelés,
8
3
m
6 4 Erdőterület, ha
2
(Forrás: EFI News 1996)
0 1980
1985
1990
1995
2000
2005
2008
Magyarország lakossága, erdőterülete és fakitermelése (Forrás: KSH, MGSZH).
A fafelhaszná fafelhasználás helyzete FA
MŰANY AG
ALUMINIUM
ACÉL
BETON
Használat és újrafelhasználás
Környezeti szempontok alapján a fatermékek egyértelmű előnyöket mutatnak a konkurens termékekkel szemben:
Energia fogyasztás Megmunkálás, egészségre káros hatások Nyersanyag beszerzés Megujjúlás, tartalékok = Er ősség
= M egfelel
= Gyengeség
Fatermék helyettesítő iparágak környezeti A fafeldolgozás megújuló nyersanyagot, szempontú összehasonlítása fejlett feldolgozási technikát használ, (Forrás: Jaakko Pöyry Consulting, 1998) viszonylag alacsony energiaigénnyel. Az egészségre ártalmatlan termék, életciklusának lejártával újra hasznosítható és környezeti terhelés nélkül megszüntethető.
Kitekintés Európára Európa országainak erdősültsége tulajdonviszonyok szerinti bontásban 70%
Tartós an állami Privatizác iós f olyamat rés z e
60%
Köz ös ségi 50%
Magán
40% 30% 20% 10%
Sv ájc
N orv égia
EU átlag
EU (15) átlag
Írors z ág
D ánia
H ollandia
Ciprus
Nagy -Britannia
Belgium
Magy arors z ág
G örögors z ág
F ranc iaors z ág
Lengy elors z ág
Spany olors z ág
Litv ánia
N émetors z ág
O las z ors z ág
Lux emburg
C s ehors z ág
Sz lov ák ia
Portugália
Aus z tria
Lettors z ág
És z tors z ág
Sz lov énia
Sv édors z ág
F innors z ág
0%
Magyarország helyzete Az erdőterület tulajdoni megoszlása Közösségi
1 00 80
Állami
60 40
Társasági
20
Egyéni használat
% 0
Működésképtelen
-20 -40 -60 -80 -1 00
18 85
1938
194 6
1 97 0
1 99 0
1998
20 04
Forrás: Lett B.- Mészáros K. 2004
Magyarország helyzete, az erdőterület változása Az erdőterület csökkenése és növekedése ezer ha 4000
3000
2000 1000 800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
2200
év
Divatfafajok Fenyő, Nemesnyár, Akác, Tölgy
Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás – MÚLT A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind a jelen, mind a jövő generációi számára (Speidel, 1984) Az erdő tartamosságának biztosítása, az erdővagyon védelme érdekében Magyarországon több mint 100 éve létezik erdészeti szakigazgatás. Az erdészeti üzemtervezés már 200 éve jelen van és alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak. Eleinte a tartamosság definiálása során a materiális elemeket vették csak figyelembe, a tartamosság valamely teljesítmény állandóságára (fahozamok, fakitermelés és pénzhozamok tartamossága) vonatkozott. Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat immateriális elemekre is kiterjesszék. A tartamosságnál óhatatlanul konfliktus helyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszú távú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és az egyén érdekei nem mindig esnek egybe. (Niesslein, 1985)
Tartamosság, tartamos erdőgazdálkodás – MÚLT A tartamosság nem gazdasági cél, hosszú időtartamra irányuló üzemi, gazdasági tevékenység alapelve, függetlenül attól, hogy milyen célt követ. Statikus
Dinamikus
Naturális
Erdőterület nagysága Fakészlet nagysága
Erdőtelepítés nagysága Fanövedék, fahozam nagysága
Pénzügyi
Fakészlet értéke Erdészeti üzem vagyona Tőkeérték
Fahozam értéke Értékgyarapodás
Biodiverzitás
Védőhatás, üdülőhatás Egyéb immateriális szolgáltatások
Pénzhozamok (bevétel, jövedelem)
Mennyiségi Minőségi
Naturális – Pénzügyi Az erdőgazdálkodás eredménye a kezelt vagyonhoz képest elenyésző Erdőterület eha Állomány Véghasználat F/Á (%)
Fakészlet M m3
Növedék M m3
Erdőérték Mrd Ft
2000
340
12
2000
20
5
7
50
1
1,5
60
2,5
Eredmény Mrd Ft Bev. -60 Kiad. -58 T.-2 3
Az erdőgazdálkodásban hatalmas vagyont kell fenntartani. A növedék egy részét hasznosíthatjuk. Forrás: MGSZH
Tartamosság – JELEN Fafaj
Az erdőgazdálkodás állományi és forgalmi jellemzői
Tölgy Bükk Csertölgy Egyéb keménylomb Akác Nyár Egyéb lágylomb Fenyő
Élőfa- FolyóFakitermelési készlet növedék lehetőség 3 3 Ezer ha Millió m Ezer m Ezer m3 Ezer ha 352 82,8 2 455 1 596 4,5 103 39,1 878 759 1,3 189 42,5 946 1 336 4,1 172 32,2 952 678 2,5 352 39,2 2 472 2 385 11,7 158 21,0 1 282 1 438 6,3 93 18,9 771 494 1,7 239 49,6 1 955 502 1,5
Terület
Összesen 100%
1658
352,2
11 711
9 190
33,6
Véghasználat Ezer m3 Ezer ha 747 1,99 461 0,96 710 2,48 230 1,42 1 143 6,23 1 105 5,41 166 1,00 300 0,84 4 862
20,32
Fenyő
90%
Egyéb lágylomb
80% 70%
Nyár
60%
Terület
50%
(ha)
ÉlőfaFolyó FakiFaki- Véghasz- Véghaszkészlet növedék termelés termelés nálat nálat (m3) (m3) (m3) (ha) (m3) (ha)
Akác Egyéb keménylomb
40% 30%
Cser
20%
Bükk
10%
Tölgy
0%
Az erdőgazdálkodás két lehetséges célja ESA – Európai (nemzeti) számlák rendszere – gazdasági haszon Cél a FAELLÁTÁS Erdőgazdálkodás jellege
Művelt (Mesterséges)
Művelt (Természetes)
Növedék (naturális)
Termelt
Részben termelt
Nem cél a FAELLÁTÁS
Védelmi Nem művelt Terméerdők Erdő rezerVédő erdők szetes vátum Védett (őserdők) erdők Nem megújítA terméKorlátozott Nincs, ill. Csökkenő ható szetes termelés, csökkenő növedék, klimax növedék természetes természetes Értékerdők, nem termék növedék növedék vesztés Növedék nincs Nem – művelt Sarj
Forrás: Eurostat 2000
A többcélú erdőgazdálkodás a hasznok ötvözése
Fenntartható fejlődés értelmezése A Nemzeti Fenntartható Fenntartható Fejlő Fejlődési Taná Tanács jelenté jelentése a magyar tá társadalomnak A Tanács kinyilvánította, hogy alapvető változtatásokra van szükség a jövő érdekében. E változtatások közös alapja: Felülemelkedés az egyéni, rövid távú érdekeken, A társadalom által vallott értékek egyensúlyának megteremtése, Az összefüggésekben gondolkodás, amely szerint az életünket kísérő problémák összefonódtak A társadalom egyetértésének kialakítása, a társadalom csak annyit vehet el a környezetétől, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni; A társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása az igazságosság, a kölcsönös egymásért való felelősség, a megértés, a békesség, az együttműködés,a befogadás jegyében.
Fenntartható fejlődés értelmezése •
•
Kevesen értik a fenntarthatóság fogalmát, még a kérdéskörrel foglakozók között is heves vitákat folynak a fenntartható fejlődés értelmezéséről és megvalósíthatóságáról. a KSH által megkérdezettek 26%-a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel, 22%-a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése, 16%-a, hogy a társadalmi ellátó rendszerek, 7%-a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése.
Fenntartható fejlődés értelmezése Nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt. A fenntarthatóság egy olyan viszonyrendszert, kultúrát jelent, amelyben az emberek egymás közötti és a természetes környezetükkel való viszonya megteremti a harmónia lehetőségét. A fenntarthatóság kifejezés ezért nem az időre, hanem a fejlődés módjára vonatkozik „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”(Herman Daly) „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.”
Az erdőgazdálkodás helyzete Az erdőgazdálkodás megítélése az utóbbi években lassan változik: felértékelődik az erdők környezeti és jóléti funkciója (és már nem aszerint kell értékelni, hogy a teljesítmény mindössze a hazai gazdaság 0,1%-át adja) A hazai erdők nettó szénelnyelők, évente mintegy 4-5 millió tonna széndioxidot kötnek meg. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió hektár) az erdőgazdálkodásba bevont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió hektárt) borítja faállomány. Ez utóbbi területet alapul véve az ország erdősültsége 20,3%-os. Az évi növedékből – amely 13,2 millió köbméter – az erdőtervek szerinti maximális kitermelési lehetőség 10,2 millió köbméter. Ebből 6,6 millió bruttó köbmétert termeltek ki a 2007-es évben, ami az éves kitermelési lehetőségek 65% a. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel. Az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala megfelelő, a magán-és a közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása azonban kívánnivalót hagy maga után. (300 ezer fős erdőtulajdonosi körből áll, nagyon különböző érdekeltséggel)
Erőforrás-fogyasztás és vagyon Fakitermelés: 2007-ben 6609 ezer köbméter bruttó, és 5640 ezer köbméter nettó fatömeg került kitermelésre, aminek az egyik felét fagyártmányként, a másik felét tűzifaként használták fel. A kitermelésnek ez a szintje nem veszélyezteti a tartamos erdőgazdálkodást. Faállomány vagyon: A faállományok összesített fatérfogata az elmúlt években is gyarapodott: a 2007. január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élőfa-készlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint. Ásványvagyon: Magyarország az ipari célú, gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon tekintetében gyenge adottságokkal rendelkezik. 2007-ben kőolajból még 17,4 millió tonna, földgázból 57,7, feketekőszénből 198,7, barnakőszénből 168,3, lignitből 2902,4, mangánércből 3,1, bauxitból 39,1 millió tonna állt gazdaságosan rendelkezésre. A legjelentősebb a legnagyobb környezeti kockázattal felhasználható lignitvagyon.
Élővilág-élőlények Az erdő: Magyarország erdőterületein nagyobbrészt lombos fafajokból álló, elegyes erdőtársulások találhatók. (A lombos 87,9%, fenyő 12,1%) Az őshonosnak tekinthető fafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57%-ot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok 23%, a nemesnyárasok 7%-ot borítanak, elsősorban az Alföldön. Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, az erdőkben keletkezett károk országos szintű becslését, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közötti kapcsolat vizsgálatát, a károsítók elszaporodásának előrejelzését és az ellenük való védekezés megszervezését az Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) biztosítja. (az erdők egészségi állapota 1990 és 2007 között ingadozott, összességében kis mértékben romlott )
Agrárgazdaság Használjuk ésszerűen amink van: Az agrárgazdaságon belül az erdőgazdálkodást elsősorban a társadalom jobb környezeti feltételeit biztosító szolgáltatóként kell kezelni. Tovább kell növelni az ország erdősültségét, a honos fafajokból álló erdőtársulások kiterjedését. Megfelelő szabályozással az erdőbirtokosságokat is a lehető legmagasabb ökoszisztémaszolgáltatást nyújtó erdőtársulások kialakítására kell ösztönözni. Az agrárgazdaság sorsa elválaszthatatlan az éghajlat alakulásától. A jelenleg jó adottságúnak mondott, de rosszul kihasznált agrárpotenciált a gondos használat felé kell közelíteni, mert az egyébként is kiszámíthatatlan időjárási körülmények még jobban sújtják majd a gazdálkodókat. Ezért fel kell készülni az időjárási szélsőségekre adandó válaszokkal, elsősorban a károk megelőzése, a termékszerkezet-váltás, a technológiaváltás területén. A jelenlegi erdő az elődeink történelmi „aprómunkájának” eredménye. Amit ma élvezünk, az elődeink, embertársaink és a környezet együttműködésének eredménye – a múltnak köszönhetjük.
Az Euró Európai Gazdasá Gazdasági és Szociá Szociális Bizottsá Bizottság vé vélemé leménye: nye: Fenntartható Fenntartható fejlő fejlődés, az erdő erdőgazdá gazdálkodá lkodásban az éghajlatvá ghajlatváltozá ltozás tü tükré krében Erdőgazdálkodásban hosszú távú stratégiákra van szükség Az EU erdőállománya egyre növekszik. Az erdő és a fa az óceánok után a szén legfontosabb elnyelője, emellett a fa alapú termékek a nem megújuló erőforrásokból készülő termékeket is helyettesítik. Jelenleg az erdőfelújítási módszerekre, így többek közt a fafajok megválasztására kell különös figyelmet fordítani. Mivel a klimatikus körülmények viszonylag rövid időn belül nagy valószínűséggel jelentősen megváltoznak, Európai erdei érzékenyebbé válnak majd a rovarkárosításra. Az erdőknek fontos szerep jut Európa természetes ökoszisztémájának stabilizálásában, és fenntartásuknak döntő hatása lesz a kontinens természetes és természetszerű ökoszisztémáinak stabilitására.
Fenntartható Fenntartható fejlő fejlődés, az erdő erdőgazdá gazdálkodá lkodásban az éghajlatvá ghajlatváltozá ltozás tü tükré krében A tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhetően az EU erdőpotenciálja folytonosan növekszik. A fa mint megújuló természeti erőforrás építőanyagként és energiahordozóként való forgalmazása gondoskodik a szén-dioxid hatékony megkötéséről az erdőkben és az erdei termékekben, amelyek elnyelik a szén-dioxidot, ráadásul helyettesíthetik a nem megújuló erőforrásokon alapuló nyersanyagokat. A gazdaságilag fenntartható erdőgazdálkodás elengedhetetlen az EU területén fekvő, magán- és állami tulajdonban lévő erdők szakszerű fenntartásához és egészségének megőrzéséhez. Az EU-nak az erdőgazdálkodást minden jogalkotási lépésében önálló gazdasági ágként kell tisztelnie, és mindig meg kell fontolnia a következményeket, nehogy akaratlanul is kontraproduktív jogszabályok szülessenek. Az EGSZB úgy véli, hogy a fa mint erőforrás termelését és használatát fokozni kell, és hogy az erdők klímaváltozás fékezésében betöltött szerepének nagyobb súlyt kell tulajdonítani. Az a véleménye, hogy fontos az erdősítések mértékének növelése, mind az EU-ban, mind globális szinten. Ezt az EU fejlesztési politikájának is központi elemévé kell tenni.
Fenntartható erdőgazdálkodás Az erdő gyarapítása beillik a multifunkcionális erdőgazdálkodás szorgalmazásába, ez a jelentős beruházás az erdőgazdálkodásban finanszírozási nehézséget okoz. Az erdőtelepítések alapvetően az agrárium túltermelési és gazdaságossági problémáit mérséklik, az össztársadalmi igényeket szolgálják, így a többletterhek vállalásában mindnyájunknak részt kell venni
Fenntartható fejlődés Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. (2009. XXXVII. Törvény) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása.
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Terület ezer ha 800
700 600
Fatermesztést szolgáló
500
Különleges rendeltetésű
400 300
K-terület
200 100 0
19 80 19 85 19 90 19 95 20 00 20 05 20 08
%-os megoszlás
Különleges rendeltetésű erdők növekedése
A Natura 2000 program újabb jelentős módosítást jelent.
Különleges rendeltetésű erdők növekedése
Br. m3
A bruttó folyónövedék változás 14 12 10 8 6 4 2 0
Különleges rendeltetés Faanyagtermelést szolgáló
1980 1985 1990 1995 2000 2005
A fakészlet változás
Br. m3
400
Különleges rendeltetés
300 200
Faanyagtermel ést szolgáló
100 0 1980
1985
1990
1995
2000
2005
A faké fakészlet és folyó folyónövedé vedék összeté sszetétele hosszú hosszú távon 30 éves véghasználati lehetőség (1996 - 2006) Terület 400
Az átalakító üzemmód a számításokat módosítani fogja
200 100 0
1996-2005
2006-2015
2016-2025
2026-2035
Kitermelhető fakészlet 120
1996-F
K
100
2006-F
K
80
millió m3
e.ha
300
60 40 20 0
1996-2005
2006-2015
2016-2025
2026-2035
A faké fakészlet és a bruttó bruttó fakitermelé fakitermelés alakulá alakulása Véghasználati terület és fakitermelés, lehetőség és teljesítése 35
m illió br m 3
ez er ha
8 7
30
6
25
5
20
4 15
3
10
2
5
1
0
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Terület - előírás Fatérfogat - előírás
2003
2004
2005
T erület - teljes ítés F atérfogat - teljes ítés
Forrás: MGSZH
Fenntartható Fenntarthatóság – JÖVŐ, 30 év A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, – faa nyagtermelés t szolgáló erdő 2006–2015 Fafaj e. ha Tölgy, Bükk Akác Egyéb kemény lomb Nemes nyár Egyéb lágy lomb Fenyő Össz esen
33 83 42 37 17 14,3 225
e. m 3
2016–2025 2026–2035 évek között vágásérett állományok e. ha e. m 3 e. ha e. m 3
14 123 16 932 13 064 7 331 4 978 4133 60 561
31 98 35 39 20 24 248
A harminc éven belül vágásérett állományok területe és fakészlete fafaj(csoport)ok szerint, k ülö nle ges rende lteté sű e rdő 2006–2015 F afaj e. m 3
e. ha Tölgy, Bükk Akác Egyéb kemény lomb Nemes nyár Egyéb lágy lomb Fenyő Össz esen
25 37 27 5 16 8 127
9 6 7 3 4 1
2016–2025 2026–2035 évek között vágásérett állományok e. ha e. m 3 e. ha e. m 3 887 045 975 511 823 149
26 26 28 8 17 11
34 169
113
10 4 7 1 5 2
632 121 975 679 444 066
28 22 25 4 12 12
6 718 3 131 2 537 660 892 2 753
33 419
104
31 889
13205 19 330 11629 6 641 7 103 8 312 66 220
28 96 28 18 20 36 226
12 16 9 2 6 13 61
413 558 310 655 795 451 185
Fenntarthatóság – a klíma változása
A tartamosságot fenyegető veszélyek • • • • • •
termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása, klíma változás veszélyei, a károsításokra való felkészülés hiánya, a fenntartás és felújítás finanszírozása, Natura 2000, az erdészeti szervezet gyengesége
• A fenntarthatóság nevében hozott intézkedések ne veszélyeztessék a tartamosságot! • Változó, csökkenő támogatások mellett növekvő terhekkel a folyamatos gazdálkodás, erdőfenntartás és szolgáltatás biztosítása.
A tartamosságot szolgáló intézkedések, lehetőségek EU rendszer felvállalása: A tartamos erdőgazdálkodásra össz-európai szinten elfogadott rendszer elemei: 1. Az erdei erőforrások fenntartása és megfelelő bővítése, valamint azok hozzájárulása a globális szénkörforgalomhoz. 2. Az erdei ökoszisztéma egészségének és vitalitásának fenntartása. 3. Az erdők produktív funkcióinak (fatermesztési és egyéb gazdasági funkcióinak) fenntartása és bővítése. 4. Az erdők biológiai diverzitásának fenntartása és bővítése. 5. Az erdők védelmi funkcióinak (elsősorban a talaj- és vízvédelemnek) fenntartása és fejlesztése 6. Az erdők más társadalmi és gazdasági szerepének és feltételeinek a fenntartása
Erdészeti eredet-tanúsítás:
Ez átmenet a multifunkcionális erdőgazdálkodás felvállalása felé.
Köszönöm a figyelmet!
