Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar DIPLOMADOLGOZAT. Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

DIPLOMADOLGOZAT

Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA

Győr 2015

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR

Munkahely és a stressz A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében

Témavezető: Dr. Benyák Anikó adjunktus

Készítette: Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA nappali tagozat

Győr 2015

NYILATKOZAT Alulírott Molnár Péter (név) (Neptun kód: BQDWA0 ) jelen nyilatkozat aláírásával törvény előtti teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Munkahely és a stressz. A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében című házi dolgozat/diplomamunka/szakdolgozat/záródolgozat/TDK dolgozat (megfelelő rész aláhúzandó) (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói plágiumról szóló szabályzatának előírásait, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását, és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb, az egyetem/kar vagy más sértett által kezdeményezhető eljárás (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) megindítását. Győr, 2015. március 24. Molnár Péter s.k. hallgató

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 1 Irodalmi áttekintés .............................................................................................................. 4 1. A stresszről általában .................................................................................................. 4 1.1. A stressz fogalma és a stresszorok .......................................................................... 4 1.2. A „jó” és a „rossz” stressz ....................................................................................... 5 2. Munkahely és a stressz ................................................................................................ 7 2.1. Munkahelyi stresszorok........................................................................................... 7 2.1.1. Feladattal kapcsolatos stresszorok .................................................................... 7 2.1.2. Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok .................................................... 8 2.1.3. Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok ................................ 8 2.1.4. Szervezeten kívüli stresszorok.......................................................................... 8 2.2. A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten ....................................... 9 2.2.1. Egyéni szinten .................................................................................................. 9 2.2.2. Szervezeti szinten ........................................................................................... 11 3. Megküzdés a stresszel ................................................................................................ 12 3.1. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés..................................... 12 3.2. A személyiség „pszichológiai immunrendszere” .................................................. 13 3.3. A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia .......................................... 15 4. Társas támogatás ....................................................................................................... 20 4.1. Társas támogatás – fogalmak, definíciók .............................................................. 20 4.2. A társas támogatás jelentősége, hatása .................................................................. 21 4.3. Az érzelmi intelligencia és az empátia .................................................................. 21 Empirikus kutatás ............................................................................................................. 24 5. Alkalmazott vizsgáló módszerek .............................................................................. 25 6. A vizsgálat eredményeinek bemutatása, elemzése, összegzése .............................. 28 6.1. A vizsgált minta demográfiai jellemzői ................................................................ 28 6.2. A kérdőívben felhasznált skálák eredményei ........................................................ 29 6.2.1. Testi tünetek skála .......................................................................................... 29 6.2.2. Pszichológiai tünetek skála ............................................................................. 31 6.2.3. Egyéni profil - Stressz skála ........................................................................... 32 6.2.4. Egyéni profil - Problémamegoldás skála ........................................................ 34 6.2.5. Egyéni profil - Kommunikáció skála.............................................................. 35 6.2.6. Egyéni profil - Közelség skála........................................................................ 36 6.2.7. Egyéni profil - Rugalmasság skála ................................................................. 36 6.2.8. Egyéni profil - Elégedettség skála .................................................................. 37 6.2.9. Munka profil - Stressz skála ........................................................................... 38 6.2.10. Munka profil - Problémamegoldás skála ...................................................... 40 6.2.11. Munka profil - Kommunikáció skála............................................................ 41 6.2.12. Munka profil - Közelség skála...................................................................... 43 6.2.13. Munka profil - Rugalmasság skála ............................................................... 44 6.2.14. Munka profil - Elégedettség skála ................................................................ 45

6.2.15. Pozitív gondolkodás skála ............................................................................ 46 6.2.16. Társas mobilizálás képessége skála .............................................................. 48 6.2.17. Társas támogatottság skála ........................................................................... 49 7. Megbeszélés ................................................................................................................ 51 8. Levont következtetések, javaslatok .......................................................................... 54 Összefoglalás ...................................................................................................................... 59 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 62 Mellékletek ......................................................................................................................... 65

Táblázat- és ábrajegyzék Táblázatok 1. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a felhasznált skálákról .............................................. 27 2. sz. táblázat: A Testi tünetek skála eredményei ................................................................ 29 3. sz. táblázat: Leggyakoribb testi panaszok ....................................................................... 30 4. sz. táblázat: A Testi tünetek skála korrelációs táblázata ................................................. 31 5. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála eredményei .................................................. 31 6. sz. táblázat: Leggyakoribb pszichológiai panaszok ......................................................... 31 7. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála korrelációs táblázata .................................... 32 8. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála eredményei .............................................. 32 9. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála korrelációs táblázata ................................ 33 10. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála eredményei ......................... 34 11. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata........... 34 12. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála eredményei ............................... 35 13. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála korrelációs táblázata ................ 35 14. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála eredményei ......................................... 36 15. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála korrelációs táblázata .......................... 36 16. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála eredményei .................................. 37 17. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata .................... 37 18. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála eredményei ................................... 37 19. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata ..................... 38 20. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála eredményei .............................................. 39 21. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála korrelációs táblázata ................................ 39 22. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála eredményei ........................... 40 23. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata ............ 41 24. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikáció skála eredményei ................................ 41 25. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikációs skála korrelációs táblázata................. 42 26. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála eredményei .......................................... 43 27. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála korrelációs táblázata ............................ 44 28. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála eredményei .................................... 44 29. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata ...................... 45 30. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála eredményei ..................................... 45 31. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata....................... 46

32. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála eredményei .................................................. 46 33. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála korrelációs táblázata ................................... 47 34. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képességes skála eredményei .................................. 48 35. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képessége skála korrelációs táblázata ..................... 48 36. sz. táblázat: A Társas támogatottság skála eredményei ................................................. 49 37. sz. táblázat: A társas támogatottság skála korrelációs táblázata .................................... 50

Ábrák 1. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség ............................................................................ 28 2. ábra: Családi állapot ........................................................................................................ 29

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki mindazoknak, akik nagyban hozzájárultak diplomadolgozatom sikeres elkészítéséhez. Először is szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet konzulensemnek, Dr. Benyák Anikónak, kitartó, türelmes és áldozatos munkájáért. Munkám készületeit végig figyelemmel kísérte, észrevételeivel, tanácsaival nagy segítséget és támogatást nyújtott. Hálás vagyok, hogy kitüntető figyelmével igyekezett hozzájárulni szakmai fejlődésemhez. Hálával tartozom mindazon pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak, akik a kérdőívek kitöltésével hozzájárultak kutatásom sikeres lefolytatásához. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani családomnak és barátaimnak, hogy mindvégig mellettem álltak és támogattak.

Bevezetés Munkánk és társas kapcsolataink áthatják mindennapjainkat, részesei életünknek, ezáltal befolyást gyakorolnak életminőségünkre. Már a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud is felismerte a szeretet, a társas kapcsolatok és a munka jelentőségét: szerinte az egészséges személyiség tud szeretni és dolgozni. A mai kor emberére, sajnos, egyre inkább jellemző, hogy különböző testi és lelki panaszokkal, zavarokkal küzd, társas kapcsolatait az elidegenedés, munkáját a kényszer jellemzi. A konzumkultúra, amelyben élünk, azt az üzenetet közvetíti felénk, hogy dobjuk ki, ami elromlott, ami nem működik, vegyünk helyette újat, szerezzünk másikat. Ez a szemlélet már az emberi kapcsolatainkra is egyre inkább rányomja a bélyegét, egymást eldobható tárgyakként kezeljük, egyre felszínesebb, egoisztikus kapcsolatokat alakítunk ki. A munka világában a globalizáció és a gazdasági válság okoz(ott) fennakadásokat, zavarokat; munkahelyek szűnnek meg, a munkaadók - a profitszerzés

érdekében

-

gyakran

az

alapvető

tiszteletet

sem

adják

meg

munkavállalóiknak, kihasználják, hogy a munkaerő-piacon a munkavállalók részéről túlkínálat áll fenn. Nem csoda tehát, hogy a 21. század embere úgy érzi, kihúzták lába alól a talajt, hisz a felszínes emberi kapcsolataiban nem találja meg azt az erőforrást, azt a támaszt, amelyre szüksége lenne; a munka/munkahely pedig a kiteljesedés lehetősége helyett a küzdelmet jelenti számára, küzdelmet a mindennapi megélhetésért. Nagy kihívás előtt áll tehát a mai kor embere, a pszichológia tudománya és az emberi erőforrással foglalkozó tudományok, hisz (1) az embereknek vissza kell találniuk önmagukhoz és egymáshoz, (egészség)tudatosnak kell lenniük annak érdekében, hogy kivédhessék a fogyasztói társadalom „támadásait”, csábításait, s ráleljenek a valódi értékekre; (2) a pszichológiának segítenie kell ebben az embereket; (3) az emberi erőforrással foglalkozó szakembereknek pedig olyan működő rendszereket, módszereket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók elégedetten, egészségesen, stressz mentesen tudják munkájukat végezni, legyen lehetőségük a folyamatos fejlődésre. Diplomadolgozatom témájául a munkahelyi stresszt és a társas támogatást választottam, méghozzá azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet a témára és megoldási javaslatokat tegyek a felmerülő problémákra. Jelen munkám célja tehát az, hogy: -

rámutassak a distressz káros következményeire (egyéni és szervezeti szinten egyaránt), a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira;

1

-

ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz csökkentésében, semlegesítésében;

-

bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit.

Először a témával foglalkozó szakirodalmat ismertetem. Definiálom, hogy mit is értünk pontosan stressz alatt, írok az ún. „jó” és „rossz” stresszről, a köztük lévő különbségről. A második fejezet a munkahely és a munka szemszögéből vizsgálja a stresszt, szó esik a stresszorokról és a distressz következményeiről egyéni és szervezeti szinten. A harmadik fejezet tárgyalja a coping, vagyis a sikeres megküzdés lehetőségeit. Ebben a részben írok a lélektan egy új mozgalmáról, a pozitív pszichológiáról, amely az elmúlt tizenöt évben rengeteg olyan védőfaktort fedezett fel, amely megvéd minket a káros stressz ártalmaitól. Az elméleti rész utolsó fejezete a társas támogatásról szól. Munkám második nagy részében az általam végzett empirikus kutatást és annak eredményeit mutatom be. Kérdőíves felmérést folytattam Dunaszerdahelyen dolgozó pedagógusok és egészségügyi ápolók körében, abból a célból, hogy felmérjem észlelt stressz szintjüket, megküzdési stílusukat és társas támogatottságuk mértékét, valamint válaszokat kapjak a bevezető rész végén található kérdésekre és hipotézisekre. Bemutatom az általam használt vizsgálati módszereket, a vizsgált mintát, majd pedig a kutatás eredményeit ismertetem táblázatok segítségével. Ezek után kerül sor a megbeszélésre és a következtetések levonására, javaslatok tételére. Igyekeztem mind az egyének, mind pedig a szervezetek számára olyan megoldásokat javasolni, amelyek többékevésbé könnyen megoldhatóak és alacsony anyagi vonzattal rendelkeznek.

Kérdések K1: Mely testi, pszichikai tünetek jelennek meg a leggyakrabban? Van-e jelentős különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók testi/pszichikai panaszai között? K2: Hogyan alakulnak az Egyéni- és Munka profil skáláinak értékei? Van-e jelentős összefüggés az egyes skálák értékei között? K3: Mely tényezők vannak leginkább negatív hatással az észlelt munkahelyi stressz mértékére? Van-e jelentős különbség e tekintetben a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között? 2

K4: Hogyan alakul az észlelt társas támogatottság mértéke a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között e tekintetben? Van-e jelentős összefüggés az észlelt társas támogatottság és: o a) a testi és a pszichikai tünetek mértéke között? o b) az észlelt egyéni-, illetve munkahelyi stressz mértéke között? K5: Hogyan alakulnak a Pozitív gondolkodás skála és a Társas mobilizálás képessége skála mértékei a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a két csoport között? Mutatnak-e jelentős összefüggést a fentebb említett skálák más skálákkal?

Hipotézisek H1: Feltételezem, hogy a Testi tünetek skála a) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichikai tünetek skálával; b) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Stressz skálával; c) negatív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség skálával. H2: Feltételezem, hogy a Munka profil – Stressz skála negatív korrelációs kapcsolatot mutat a Munka Profil – Elégedettség skálával. H3: Feltételezem, hogy az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz képest a) szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be; b) szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be.

3

Irodalmi áttekintés 1. A stresszről általában Már Selye János (1976) is megfogalmazta a stresszel kapcsolatban, hogy mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is az. Úgy gondolom, ez a megállapítás a mai kor emberére is érvényes. Nap mint nap találkozunk olyan kijelentéssekkel, mint a „stresszes vagyok”, „stresszel teli időszakot élek át most”, „feszültséget okoz a munkám, feszült vagyok a munkahelyemen” és még sorolhatnám. Gyakran tapasztalom, hogy az ilyen és effajta panasszal rendelkező embertársaink megállnak a kesergés e szintjén, s nem tudnak (akarnak) tovább lépni, konstruktívan megküzdeni a kialakult feszült helyzettel. Éppen ezért a következő fejezetekben szeretném tisztázni a stressz fogalmát, a feszültséget kiváltó leggyakoribb tényezőket, a stresszel való konstruktív megküzdési lehetőségeket, különös tekintettel a társas támogatottságra.

1.1. A stressz fogalma és a stresszorok Selye (1976) stressz alatt a szervezetünk nem specifikus válaszát értette valamely igénybevételre. Vizsgáljuk meg közelebbről, pontosan mit is takar e meghatározás. Nem specifikus alatt azt értjük, hogy nem a beható ingerektől függően különböző, hanem sokféle inger hozhatja létre és mindenkinél azonos módon válaszol a szervezet. Igénybevételről van szó, vagyis a szervezetünket terhelés éri, azaz adaptálódnia (alkalmazkodnia) kell a külső (belső) változásokhoz a további egészséges működés érdekében. Azt a tényezőt, amely stresszt vált ki, stresszornak nevezzük. Stresszor lehet bármi, amit mi magunk annak értékelünk és akképpen reagálunk rá (Bagdy, 2007). Vagyis leegyszerűsítve: mi magunk „döntjük el” (pontosabban a szervezetünk), hogy számunkra mi okoz feszültséget. Mindezek ellenére léteznek olyan tényezők, amelyek jelenléte szinte mindenkiben feszültséget, elégedetlenséget vált ki. A 2.1. fejezetben tárgyalom azon stresszorokat, amelyek általános elégedetlenséget, feszültséget eredményeznek a munkával, munkahellyel kapcsolatban. Atkinson és munkatársai (2005) négy olyan tényezőt említenek, amelyek nagy mértékben befolyásolják az átélt stressz mértékét: befolyásolhatóság, bejósolhatóság, életkörülmények változása, belső konfliktusok.

4

-

A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy az egyes eseményeket mennyire tudjuk irányítani, mennyire vagyunk képesek befolyásolni azok alakulását. Ha minél inkább úgy érezzük, hogy egy történésre nincs hatásunk, annál stresszesebbnek tűnik.

-

Bejósolhatóság

alatt

azt

értjük,

hogy

van

információnk

egy

esemény

bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény kevesebb stresszt okoz, mint egy előre beláthatatlan. -

Az életkörülmények változásának mértéke is hatással van arra, mekkora feszültséget élünk át. Holmes és Rahe szerint egy eseménynek a megváltozását annál stresszesebbnek éljük meg, minél nagyobb alkalmazkodást igényel tőlünk.

-

A belső konfliktusok, vagyis a bennünk (lelkünkben) lejátszódó tudatos és tudattalan csatározások is növelhetik az átélt feszültség mértékét.

Láthattuk tehát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják egy esemény stresszkeltő hatását, most pedig nézzük meg Bagdy Emőke (2007) könyve alapján, hogy a stressz, mint folyamat milyen elemekből tevődik össze. 1. Stresszor – vagyis az a tényező, ami előidézi a folyamat beindulását. Ha nincs stresszor, nincs (di)stressz sem, a folyamat nem indul el. 2. Értékelés – szerveztünk értékeli, hogy a kialakult helyzet ártalmas, rossz-e, avagy kellemes, jó, majd eszerint minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentése szerint. 3. Megküzdési folyamatok – Miután a szervezetünk károsnak, rossznak minősítette a behatást, testünk és lelkünk elkezd azon dolgozni, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt felül tudjon emelkedni. 4. Eredmény – a folyamat mindig valamilyen eredménnyel zárul, testi és lelki szinten megmutatkozik hatása.

1.2. A „jó” és a „rossz” stressz Klein Balázs és Klein Sándor (2012:362) közösen írt könyvükben felteszi a kérdést: „Biztos, hogy a stressz mindig ártalmas, hogy megbetegít?”. A két szerző válaszol is a kérdésre: Szerintük, ha igen lenne a válasz, akkor az emberiség már rég kihalt volna. Selye Jánosra hivatkozva írják, hogy nem minden stressz ártalmas, megkülönböztetünk ún. jó stresszt (eustressz) és rossz stresszt (distressz).

5

Az eustressz része a mindennapjainknak, jótékony hatással van szervezetünkre, testilelki egészségünkre. Pozitív érzésekkel és egészséges testi működéssel jár, arra sarkall minket, hogy tegyük a dolgunkat, éljünk. Energiát ad, az ember úgy érzi, hogy ereje teljében van, képes cselekedni. Eustresszt élünk át pl. egy örömteli találkozáskor, kellemes meglepetéskor, örömmel végzett tevékenységek során stb. A distressz, ellentétben a jótékony stresszel, káros hatással van testi-lelki működésünkre, egészségünkre. Úgy érezzük, nem tudunk megküzdeni a káros behatásokkal, nem bírjuk el a terhelést, nem tudjuk kontrollálni életünket. Kiégünk, tönkremennek kapcsolataink, önbizalmunkat elvesztjük, karrierünk zsákutcába kerül. Mindezek mellett, a hosszan tartó negatív stressz hatására, súlyos testi tünetek, betegségek is megjelenhetnek, legvégső esetben pedig a szervezetünk teljesen kimerülhet.

6

2. Munkahely és a stressz Ahogy magánéletünk során, úgy munkahelyünkön, munkánk közben is ér minket stressz, találkozunk sok akadállyal, nehézséggel, megoldandó feladatokkal. Már az előzőekben is írtam arról, hogy stresszor az, ami feszültséget kelt bennünk, s ez mindenkinél más és más lehet. A következő két alfejezetben szeretném bemutatni, hogy a munkahelyen, munkahelyi környezetben mely tényezők váltanak ki a leggyakrabban stresszt, s milyen hatással van ez az egyénre és a szervezetre.

2.1. Munkahelyi stresszorok A munkahelyi stresszorokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk, léteznek feladattal -, munkakörnyezettel-, szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok és szervezeten kívüli stresszorok (Cooper és Davidson, 1987; illetve Cooper és Marshall, 1978 alapján, idézi Juhász, 2003).

2.1.1. Feladattal kapcsolatos stresszorok Mennyiségi vagy minőségi túl-, vagy alulterhelés – Az, hogy mennyi feladattal bízzuk meg munkavállalónkat, nagy mértékben befolyásolja munkája minőségét. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy a kiszabott feladat ne legyen túl sok, de túl kevés sem (mennyiségileg és minőségileg egyaránt), mert az előbbinél nem fogja magát utolérni, feszültség, kimerültség lesz úrrá rajta, utóbbinál pedig az unalom okozhat alulmotiváltságot, fásultságot. Csíkszentmihályi Mihály (2009) is arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyén képességei és a munka nehézsége közt egyensúlynak kell lennie. Munkafeltételek – Stressz forrása lehet, ha (1) egy munkahelyen az adott munkafeltételek nem biztosítják a munkavégzés hátterét, (2) az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, (3) dehumanizáló munkafeltételek vannak jelen, (4) veszélyes körülmények között kell elvégezni a feladatokat. Változások a munkában, lépést tartani a gyors technológiai változással – Az elmúlt évek során – többek között a globalizáció és a gazdasági versenynek köszönhetően – a változás és a változni, változtatni tudás kompetenciája felértékelődött. Gyakran előfordul viszont, hogy a munkavállalók különböző okoknál fogva nem tudják követni a változásokat, s ez feszültséget kelt bennük. A munkaadóknak biztosítani kell a változásokhoz való sikeres adaptációt, ebben a feladatban nagy segítség lehet a nyolc fázisból álló Kotter-modell (Poór, 2010). 7

2.1.2. Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok Jelentős stresszt okozhatnak a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, hő, megvilágítás elégtelensége, szennyezett levegő, kellemetlen szagok, túlzsúfoltság, különböző rezgések, besugárzások. Klein Sándor (2004) könyvében bővebben szól e jellemzőkről, leírja, hogyan lehetséges csökkenteni e tényezők egészségkárosító hatását. Fontosnak tartom itt megjegyezni Edward Wilson biofília hipotézisét (Szondy, 2010), mely kimondja, hogy evolúciós örökségünk miatt él bennünk egyfajta ösztönös vágy a természet közelsége iránt. Több kutatás is bizonyította e feltevés érvényességét: ahol lehetőség van a természettel való interakcióra (pl. szobanövények, virágos erkély, zöld területre nyíló ablak stb.) ott gyorsabban gyógyulnak a betegek, jobban tanulnak a diákok, hatékonyabban végzik munkájukat a dolgozók.

2.1.3. Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok A szervezetben betöltött szerepek három szinten (egyéni, csoport és szervezeti szinten valósulhatnak) meg. Egyéni szinten stressz forrása lehet, (1) ha az illető nincs tisztában azzal, mi is a pontos feladata, milyen elvárások vannak vele szemben, mettől meddig terjed a felelőssége, (2) az egyénnel szemben támasztott követelmények egymásnak ellentmondóak, (3) túl kevés vagy túl sok felelősség, (4) túlzott ütemű vagy nem elégséges előléptetés. Csoport szinten stresszor lehet az összetartás hiánya, a jó munkatársi kapcsolatok hiánya, csoporton belüli konfliktusok, felettessel/beosztottal való kapcsolat. Ilyen problémák orvosolására és megelőzésére a különböző csapatépítő-, együttműködést elősegítő tréningek, valamint a folyamatos kommunikáció ajánlott. Szervezeti szinten feszültséget kelthet a szervezeti légkör (dolgozók részt vehetnek-e a döntésekben avagy sem?), a nem megfelelő vezetési stílus, elégtelen vagy nem megfelelően működő ellenőrzési rendszer, a technológia, a túlságosan alacsony fizetés és az állás bizonytalansága.

2.1.4. Szervezeten kívüli stresszorok A szervezeten kívüli stresszorok az egyénnel és magánéletével kapcsolatosak. A családi kapcsolatok, anyagi problémák, társadalmi problémák

olyan tényezők,

amelyek nagy mértékben hatással vannak az egyén egészségére, s ez által a munkavégzésére is. Nem lehet tehát élesen különválasztani a munkát és a magánéletet, 8

ugyanis egymásra kölcsönösen hatnak, sőt feszültség is keletkezhet a két életterület között, ha a személyes meggyőződések, hitek és a vállalati politika közt konfliktus áll fenn. A családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei feszültséget okozhatnak a munkavállaló életében, különös tekintettel a családos nők mindennapjaiban. A gyakori költözés amellett, hogy kimerültséget, zavarodottságot, rendszertelenséget okozhat a munkavállaló életében, a gyökértelenség érzéséhez is vezethet, elidegenedést eredményezhet. Egyre többen valamilyen közlekedési eszközzel jutnak el munkahelyükre nap mint nap. A tömegközlekedés vagy az autóvezetés is lehet stresszforrás, ugyanis időt vesz el a munkavállalótól, fáradtságot, kialvatlanságot okozhat.

2.2. A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten Fentebb megismerkedhettünk azon munkahelyi tényezőkkel, amelyek feszültséget, stresszt válthatnak ki a munkavállalókból. Most pedig nézzük meg, hogy ezek a stresszorok milyen negatív hatással vannak a dolgozókra, illetve magára a szervezetre.

2.2.1. Egyéni szinten Biológiai változások (Juhász, 2002; 2003) – Biológiai szinten beszélhetünk a stressz rövid-, illetve hosszú távú hatásairól. Rövid távon a stresszor hatására bekövetkezik a „Harcolj vagy menekülj” reakció, mely a szervezetben jellegzetes fiziológiai változásokat eredményez. Ezek a változások, amelyek felkészítik a szervezetet a veszélyek előli menekülésre vagy az azokkal való megküzdésre, mindenki számára ismertek: -

nő a vérnyomás és a szívritmus,

-

felgyorsul a légzés,

-

nő az izomfeszültség,

-

kitágulnak a pupillák,

-

fokozódik az izzadás,

-

csökken az emésztés, nyálelválasztás,

-

emelkedik a vércukorszint,

-

endorfinok szabadulnak fel.

Hosszú távon, a huzamosabb ideig fennálló distressz egészségkárosító lehet, ugyanis az emberi szervezet adaptációs (alkalmazkodási) képessége véges, alkalmazkodási energiája kimeríthető. Ezt először Selye János (1976) írta le, megalkotva az Általános Adaptációs 9

Szindróma

fogalmát.

Szerinte

a

stresszel

teli

körülményekhez

való

alkalmazkodóképességnek három szakasza van: 1. Alarm reakció – Stresszor hatására a szervezetben a fentebb leírt jellegzetes tünetek jelentkeznek (nő a vérnyomás és a szívritmus stb.). Az ellenálló képesség csökkeni kezd. 2. Ellenállási szakasz – Ebben a szakaszban, ha a stresszor folyamatos hatása mellett lehetséges a szervezet alkalmazkodása, kifejlődhet a megfelelő ellenállás, vagyis az ellenálló képesség a normális szint fölé emelkedik. 3. Kimerülés szakasza – Ha a szervezetet hosszú ideig ugyanazon stresszor éri, vagy nem tud konstruktívan megküzdeni vele az egyén, az alkalmazkodási energia kimerül. Mindezek hatására ismét megjelennek az alarm reakció jelei, jelentős egészségkárosodás figyelhető meg, amely halálhoz is vezethet. Lelki reakciók, lelki változások (Juhász, 2002; 2003) – Pszichikai szinten stresszre adott válaszként leggyakrabban a depresszió, szorongás és a munkahelyi elégedetlenség jelenik meg. A depresszió Comer (2005:648) szerint „rosszkedvű, szomorú állapot, melyben a világ kietlennek, a nehézségek pedig leküzdhetetlennek tűnnek”, vagyis egyfajta passzív állapot, az egyén tehetetlennek érzi magát (tanult tehetetlenség). A depressziós emberek immunrendszere legyengül, kevésbé képes ellenállni a különböző betegségeknek. Az újabb elméletek szerint a depresszió gyulladásos betegség, különböző gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és -étrenddel hatékonyan lehet(ne) kezelni (Szendi, 2014). Káros és hosszú távon fenn álló stressz hatására megnő az egyén szorongási szintje. A szorongás Bagdy Emőke (2007:21) szerint „…bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsbakötő állapot…”. Bár a definíció viszonylag hosszú, remekül lefesti, pontosan mi is a szorongás, milyen tünetekkel, érzetekkel jár. Jó hír, hogy ma már rengetek olyan módszer, technika létezik, amely káros mellékhatások nélkül, hatékonyan csökkenti a szorongást. A fentebb leírtak alapján (gondolok itt a stressz biológiai hatásaira, illetve a depresszióra és a szorongásra) tehát nem meglepő, ha a dolgozó elégedetlenné válik a munkájával, munkahelyével, csökken a motivációja, teljesítménye.

10

Teljesítménykárosodás (Atkinson és mtsai, 2005) – Stressz hatására kognitív károsodások is bekövetkezhetnek, vagyis csökkenhet a koncentráció, a logikus gondolkodás széteshet, a figyelem elterelődhet. Mindezek következményeként jelentős mértékben csökkenhet az egyén teljesítménye. Ez akár életveszélyes is lehet, ugyanis rengetek (munkahelyi) baleset kiváltója lehet. Viselkedésváltozás – Kahn és Byosiere (1992, idézi Juhász, 2002) szerint a káros stressz hatására az egyén egészségkárosító viselkedésformákat (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás stb.) vehet fel, leértékelheti munkahelyi szerepét, harag és agresszió uralkodhat el rajta, menekülhet a munkájából, más életszerepei is károsodhatnak. Mindezek a magánéletében és a munkahelyén súlyos következményekkel járhatnak.

2.2.2. Szervezeti szinten Az egyén által átélt stressz szervezeti szinten is megmutatkozik, alacsony termelékenységet, hiányzást, munkaerő nagymértékű elvándorlását és munkahelyi feszültséget okozhat (Marshall és Cooper, 1979, idézi Juhász, 2002). A

dolgozók

teljesítménycsökkenése

nagy

mértékben

kihat

a

szervezet

termelékenységére. Ha a munkavállaló nem tud konstruktívan megküzdeni a stresszel, a viselkedésében változások állnak be (érdektelenség, alkohol- és drogfogyasztás, pszichoszomatikus betegségek stb.), amelyek jelentősen korlátozhatják saját és kollégái munkavégzését. Ahogy azt fentebb is írtam, káros stressz hatására az egyén megbetegedhet, testi-lelki egészségkárosodás jelenhet meg náluk. Mindezek hatására megnő a hiányzások száma, a betegszabadságon lévő munkatársat helyettesíteni kell, amely a helyettesítő kollégának többlet feladatot jelent, s egy idő után nála is jelentkezhetnek a stressz jelei a túlterheltség miatt. Tehát egyfajta ördögi kör indul be. A hiányzáshoz hasonló a munkaerő elvándorlása, csak sokkalta súlyosabb az előzőnél. A szervezetből való kilépés során a munkáltatónak új munkatársak után kell nézni, akiket a sikeres kiválasztás után be kell illeszteni a szervezetbe, amely nagy anyagi veszteséggel jár a cégnek. A fentebb említett tényezők mind-mind hozzájárulhatnak a munkahelyi feszültséghez, így tehát újabb stressz faktorként jelenhetnek meg a szervezetben, vagyis egy ördögi kör indulhat be ezáltal is.

11

3. Megküzdés a stresszel Az előző fejezetekben ismertettem, mi is a stressz, milyen tényezők idézik elő az egyén magánéletében és a munkahelyén, munkája során, milyen következményei lehetnek a distressznek, ha hosszú időn keresztül van jelen életünkben. A következőkben ideje arról beszélni, hogy a káros behatásokkal szemben hogyan védekezhet a személy, milyen stratégiákat, taktikákat használ (illetve milyeneket lenne érdemes használnia) annak érdekében, hogy megtartsa lelki és testi egyensúlyát. A következő oldalakon tehát a stresszel való megküzdésről (coping) lesz szó, először a Lazarus és Folkman (1984, idézi Atkinson és mtsai, 2005) által leírt probléma- és érzelemközpontú megküzdés kerül bemutatásra, majd a személyiség pszichológiai immunrendszere, s végül a pozitív pszichológia és annak hozományai.

3.1. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés Ahogy fentebb is írtam már, Lazarus és Folkman kétfajta megküzdési módot különböztet meg, a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdést. Problémaközpontú megküzdés során az egyén a problematikus helyzetre koncentrál, megpróbálja azt megoldani, megváltoztatni. Dávid (2012) szerint akkor érdemes ezt a fajta megküzdési módot használni, ha a körülmények megváltoztathatónak bizonyulnak és a megpróbáltatás kihívásként értelmezhető. Legegyszerűbb megoldás a közvetlen cselekvés, ám néha a probléma bonyolultsága elemzést, cselekvési alternatívákat kíván. Ha összetettebb

nehézséggel

találkozunk,

érdemes

kisebb

részekre

„darabolni”

és

kicsinyenként megoldani. Az érzelemközpontú megküzdés során nem a stresszhelyzet változik, hanem a személy viszonyulása az eseményhez (Dávid, 2012). Gyakran fordul ez elő olyankor, amikor az egyén úgy érzi, nincs befolyása a történésekre, nem tudja megváltoztatni az eseményeket. Mit tehetünk ilyenkor? Értékeljük át a helyzetet, változtassuk meg viszonyulásunkat, attitűdünket! Próbáljunk meg értelmet adni a történéseknek, nézzük a jó oldalát, gondoljunk arra, történhetett volna akár rosszabb is stb. A helyzet átértékelése segít abban, hogy a negatív érzések ne hatalmasodjanak el rajtunk, így megőrizhetjük testi-lelki egészségünket. Megismerkedhettünk tehát a probléma- és az érzelemközpontú megküzdés elméletével. Érdemes megjegyezni, hogy önmagában egyik mód sem jó vagy rossz, a helyzettől függ, melyiket érdemesebb használnunk. 12

3.2. A személyiség „pszichológiai immunrendszere” Magyarországon is folytak olyan kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogyan lehet hatékonyan, sikeresen megküzdeni a stresszel. A hazai kutatók közül érdemes Oláh Attila munkásságát megemlítenünk, ő volt az, aki bevezette Magyarországon a pszichológiai immunrendszer fogalmát (a továbbiakban PI). Oláh (2004:657) szerint „A pszichológiai immunrendszer fogalma azoknak a személyiségforrásoknak a megjelölésére szolgál, amelyek

képesség

teszik

az

egyént

a

stresszhatások

tartós

elviselésére,

a

fenyegetettségekkel való eredményes megküzdésre úgy, hogy a személyiség integritása, működési hatékonysága és fejlődési potenciálja ne sérüljön, inkább gazdagodjon a stresszel való aktív foglalkozás során szerzett tudás, élményanyag és tapasztalat interiorizációja következtében.”. A PI tehát úgy védi a pszichénket, mint ahogy a hagyományosan vett immunrendszer védi a testünket a különböző betegségekkel, kórokozókkal szemben. A fentebb idézett tanulmányban a szerző leírja azt is, hogy a PI három alrendszerből épül fel, mégpedig a monitorozó-megközelítő alrendszerből, az alkotó-végrehajtó alrendszerből és az önregulációs alrendszerből. A monitorozó-megközelítő alrendszer összetevői arra szolgálnak, hogy elősegítsék a fizikai és a szociális környezet megismerését, megértését, kontrollálását. Ide tartozik az optimizmus, a koherenciaérzék, a kihíváskeresés képessége, a kontrollképesség, a növekedésérzés és a társas monitorozás képessége. Az alkotó-végrehajtó alrendszer összetevői abban segédkeznek, hogy a személy képes legyen mobilizálni és aktualizálni képességeit céljai elérése érdekében. A leleményesség, a problémamegoldó képesség, az énhatékonyság-érzés, a társas mobilizálás képessége és a szociális alkotóképesség tartozik ehhez az alrendszerhez. Az önszabályzó alrendszer funkciója a figyelem irányítása és a kontroll biztosítása a célok elérésének érdekében. Összetevői a szinkronképesség, a kitartásképesség, az ingerlékenységgátlás, az impulzivitáskontroll és az érzelmi kontroll. A pszichológiai immunkompetencia vizsgálatára kidolgoztak egy 80 itemet tartalmazó mérőeszközt, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelynek 16 skálája az alább található konstruktumokat méri (Oláh, 2004).

-

Pozitív gondolkodás: A pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlam.

-

Kontrollképesség: A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik, mi fog történni azokban az élethelyzetekben, amelyekben részt vesz. 13

-

Koherenciaérzés: Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség; annak érzése, hogy a külső környezet változásai előre jelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható.

-

Öntisztelet: Önmagunk pozitív értékelésén túl egy aktív értékmegóvó, az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás.

-

Növekedésérzés:

Saját

fejlődésének

folyamatosságát,

önkiteljesedésének

eredményeit reálisan szemlélve az egyén önmagát egy folyamatos megújulásra és növekedésre képes személyként definiálja. -

Rugalmasság, kihívásvállalás: A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és fejlődés igenlése jellemzi a magas pontértékű személyeket.

-

Énhatékonyság-érzés: Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az általa kitűzött célt megvalósíthatja.

-

Leleményesség: A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban, az élet problémáinak a megoldására.

-

Empátia, társas monitorozó képesség: Annak mértékét mutatja, hogy a személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítására.

-

Társas mobilizálás képesség: Ennek birtokában az egyén sikeres mások irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik; el tudja érni, hogy támogassák a céljai megvalósításában.

-

Szociális alkotóképesség: Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és hasznosítására az együttgondolkodás folyamatában.

-

Szinkronképesség: Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a környezeti változásokkal.

-

Kitartásképesség: Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az elhatározott viselkedést, ebben a frusztrációs tolerancia magas szintje és a késleltetésre való képesség is erősíti.

-

Impulzivitáskontroll: A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által történő vezérlésére való képesség.

-

Érzelmi kontroll: A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége. 14

-

Ingerlékenység gátlás: Az indulatok, a düh és a harag érzelme feletti racionális kontroll gyakorlásának képessége, a düh konstruktív módon való felhasználásának képessége.

3.3. A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia A pozitív pszichológia, melynek alapító tagjaiként Martin Seligmant és a magyar származású Csíkszentmihályi Mihályt szokták emlegetni, viszonylag fiatal irányzatnak számít a pszichológián belül. Tudománytörténeti megjelenését két dátummal, két eseménnyel kapcsolják össze (Oláh, 2012), az egyik Martin Seligman beszéde, amelyet 1998-ban az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elnöki székének elfoglalásakor mondott el, a másik egy tanulmány, melyet Seligman és Csíkszentmihályi (2000, idézi Oláh, 2012) írt közösen. A mozgalom fentebb említett két vezéralakja úgy látta, paradigmaváltásra van szükség a pszichológián belül: a pszichés és a szomatikus betegségek gyógyítása és vizsgálata mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre (Oláh és Kapitány-Fövény, 2012), a „szenvedés pszichológiája” helyett legyen olyan lélektan, amely az ember pozitív vonásait tanulmányozza (Oláh, 2012). Milyen tényezők növelik az egyén szubjektív jól-létét (boldogságát)? Hogyan lehet megőrizni és növelni a testi-lelki egészséget? Mi a titka az olyan embereknek, akik nehéz időkben, nehéz körülmények közt is a legjobbat tudják kihozni magukból? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések merültek fel a lélektanon belül. A kérdések megválaszolására nem kellett sokat várni, ugyanis a mozgalom rengeteg pszichológust lázba hozott, megkezdődtek a kutatások. Mára már egyre több olyan mű jelenik meg magyar nyelven is, amely a pozitív pszichológiával foglalkozik, bemutatja a külföldi és hazai kutatási eredményeket. Az elmúlt bő tíz év során számos olyan tényező került feltárásra, amely nem csak megőrzi lelki és testi egészségünket, megvéd minket a káros behatásoktól (pl. distressz), de növeli pszichikai jól-létünket is. Jelen dolgozatom terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az összes ilyen védőfaktort bemutassam, így csak tizenkettőt ismertetek Sonja Lyubomirsky (2008) könyve alapján. Hála kifejezése – Hálásnak lenni. Mit is takar pontosan ez a kifejezés? Lyubomirsky könyvében azt írja, hogy annyiféle hála létezik, ahány ember, vagyis a hála alatt érthetjük a rácsodálkozást, elismerést, köszönetnyilvánítást, megbecsülést stb. Jótékony hatását több kutatás is igazolta (Seligman, 2011), nem csak az irigységet, kapzsiságot, bosszankodást, 15

ellenségességet, aggodalmaskodást semlegesíti, de az egészségünkre is pozitív hatással van. Optimizmus – Mára már köztudott tény, hogy az optimizmus, vagyis az, hogy derűlátóan tekintünk életünkre, jótékony hatással van az egészségünkre. Ezt több kutatás is bebizonyította, melyek közül talán a leghíresebb Peterson és Bossio több évtizeden át végzett megfigyelése (Bagdy, 2010; 2012). A két kutató kimutatta, hogy az optimista és a pesszimista életszemlélet az emberek életében a 40-45. életév környékén fejtik ki hatásukat a leginkább: a derűlátók szignifikánsan egészségesebbek testileg is, lelkileg is és tovább élnek borúlátó társaiknál. Az is bebizonyosodott, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az együtt járás, mint a dohányzás és a tüdőrák között (Kulcsár, 1995, idézi Bagdy, 2010). Az életderűhöz hozzátartozik a mosoly, nevetés, humor és a vicc is. Bagdy Emőke és Pap János (2011) a közösen írt könyvükben, több oldalon keresztül is azt bizonyítják, hogy a mosolygós, sokat nevető, jó humorú emberek tovább élnek, egészségesebbek, könnyen barátkoznak, nagyobb szociális hálóval rendelkeznek, sikeresebben küzdenek meg a stresszel, feszült helyzetekkel. A humor, nevetés nem csak magánéletünkben, de munkahelyünkön, munkánk során is nagyon fontos, erről ír Molnár László Gábor (2006) is. Segíthet a feszült helyzetek, időszakok túlélésében, növelheti a csapatszellemet, növelheti a pozitív munkahelyi légkört. Érdemes szólni még a pozitív érzelmek jótékony hatásairól. A téma jeles kutatója, Barbara Fredrickson (2011) megalkotta az ún. láss-gyarapíts elméletet, mely szerint a pozitív érzelmek (1) szélesítik az emberek aktuális gondolkodási-cselekvési repertoárját, (2) gyarapítják a tartós személyes erőforrásokat, (3) felülírják a kószáló negatív érzelmi állapotokat, (4) elősegítik a pszichológiai reziliencia kialakulását, (5) serkentik a nagyobb jóllétet ígérő, felfelé irányuló spirál beindulását. Érdemes tehát minél több pozitív érzelmet átélnünk mindennapjaink során. A rágódás és a társas összehasonlítás elkerülése – A rágódás (rumináció) és a társas összehasonlítás megkeseríthetik életünket. Ha folyamatosan gondjainkon, problémáinkon, a múltban elszenvedett sérelmeinken rágódunk, előbb utóbb romlani kezd testi-lelki egészségünk. A negatív dolgokra való összpontosítás növeli a kellemetlen érzések jelenlétét, csökkenti az immunrendszer védekezőképességét, társas kapcsolataink romlásához vezet. Ugyan ezt eredményezi az is, ha folyamatosan másokhoz mérjük, 16

alulbecsüljük magunkat. Mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el mindezt? Éljünk a jelenben, legyünk optimisták, kötelezzük el magunkat céljaink mellett, segítsünk másoknak. Jó cselekedetek gyakorlása – A másokon való önzetlen segítés (altruizmus), a jó cselekedetek gyakorlása nem csak annak jó, aki kapja, hanem annak is, aki adja. Ha másokkal jót teszünk, akkor (1) pozitívabb lesz az énképünk, megerősödik az önbizalmunk, (2) optimistábbak leszünk, (3) hasznosabbnak érezzük magunkat, (4) elterelődik a figyelmünk saját gondjainkról, (5) mások megszerethetnek, megbecsülhetnek minket, kifejezhetik hálájukat. Érdemes tehát jót tenni másokkal, mert többszörösen megtérül. Társas kapcsolatok ápolása – lásd: 4. fejezet A megküzdőképesség erősítése – A stresszel szembeni megküzdő képességünk fejleszthető, erősíthető. Érdemes használni és folyamatosan fejleszteni a 3.1. fejezetben már bemutatott probléma- és az érzelemközpontú megküzdési módokat. Mindezek mellett ajánlott elgondolkozni azon, hogy egy trauma, egy nehézség nem csak romboló lehet, hanem akár építő is, lássuk meg a rossz dolgoknak is a jó oldalát! Megbocsátás – A pozitív pszichológia kutatott témái közé tartozik a megbocsátás is. Magyarországon Szondy Máté (2010; 2014) foglalkozik behatóbban a bosszú és a megbocsátás pszichológiájával. A pszichológus leírja, hogy sérelem hatására eluralkodnak rajtunk a negatív érzések, amelyek a megbocsátás hiányában nem múlnak el, így károsítják testi-lelki egészségünket. Ha a bosszú és a bosszankodás helyett a megbocsátást választjuk, testünk és lelkünk „felszabadul”, a negatív érzések helyét a pozitív, egészséget megőrző érzések veszik át. Az optimális élmény (flow) fokozása – A flow (áramlat) elmélete a magyar származású pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól (2010) származik. Az optimális élmény egy olyan tudati állapot, amely akkor alakul ki, amikor a személy képes úgy belemerülni egy feladatba, tevékenységbe, hogy mintegy eggyé válik azzal a foglalatossággal, szinte alig érez különbséget önmaga és a külvilág között. Fontos, hogy a tevékenység nehézsége és az egyén képességei közt összhang legyen. A flow bármilyen tevékenység során átélhető, pozitív hatással van testi-lelki egészségünkre. 17

Apró örömök élvezete – A nagy rohanások közepette álljunk meg néha egy-egy pillanatra, figyelmünket szegezzük a jelenre, az itt és mostra. Vegyük észre az apró dolgokat, örömöket is, amelyek körülvesznek minket, figyeljük meg őket, örüljünk nekik. Ha ezt gyakran megtesszük, javulni fog testi-lelki ellenálló képességünk. Elköteleződés céljaink mellett – Feltehetjük azt a kérdést, miért is fontos, hogy legyenek céljaink, illetve ez hogyan segít minket a nehézségekkel szembeni megküzdésben? Kitűzött céljaink (1) értelmet és struktúrát adnak életünknek, (2) segítenek jövőképünk kialakításában, (3) támogatják önbecsülésünket, (4) segítenek beosztani időnket, (5) lehetővé teszi a másokkal való együttműködést (társas kapcsolatok, támogatás). Az előbb felsorolt előnyök mindegyike hozzájárul testi és lelki egészségünk javulásához. Vallásgyakorlás és spiritualitás – Lyubomirsky a már idézett könyvében szót ejt a vallásgyakorlás és a spiritualitás pozitív hatásairól is. Leírja, hogy a kutatások szerint boldogabbnak, egészségesebbnek és elégedettebbnek találták azon személyeket, akik valamilyen vallási felekezethez tartoztak vagy spirituális embernek vallották magukat. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert (1) a vallásos csoportok pozitív, alacsony stressz szintű életre ösztönzik híveiket (mások tisztelete, békesség, erkölcsös magatartás, megbocsátás, egymás segítése stb.), (2) a vallásos embereknek a gyülekezetük erős társas támaszt nyújt (segítenek egymásnak érzelmi és fizikai értelemben is), (3) a vallásos és spirituális emberek hisznek egy magasabb „erő” létezésében. Természetesen a nem vallásos emberek is hihetnek valamiben, megtalálhatják létezésüknek értelmét, életük fő célját. Testmozgás – Az már köztudott tény, hogy a testmozgás, sport egészséges, jót tesz a testnek és a léleknek is egyaránt. Több kutatás is igazolta (Bagdy, 2014:267), hogy:

-

„...a rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát,

-

a testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő (sejtszám, eloszlás, vándorlás), melyek edzett egyének esetében a kontrollokkal szemben jobb immunállapotként regisztrálhatók,

-

a testedzés a distressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás, depresszió) képes csökkenteni…” 18

Érdemes napi rendszerességgel testmozgást végezni. Nem kell élsportolónak lenni, igyekezzünk mindennapjainkba minél több mozgást belevinni. Járhatunk pl. kerékpárral munkába, a felvonó helyett használhatjuk a lépcsőt, sétálhatunk a friss levegőn stb. Láthatjuk tehát, hogy rengeteg olyan tényező, tevékenység van, amely segít nekünk megbirkózni a nehézségekkel, megküzdeni a stresszel, s mindezek mellett még növeli is testi-lelki egészségünket, jól-létünket. Csak rajtunk áll, hogy használjuk-e a pozitív pszichológia által kutatott, javasolt technikákat.

19

4. Társas támogatás 4.1.Társas támogatás – fogalmak, definíciók Szinte már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az ember társas lény. Születésünktől kezdve igényeljük mások jelenlétét, társaságát, támogatását, fontos számunkra, hogy érezzük, valahová tartozunk. Az egyént rengeteg ember veszi körül, nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk családtagjainkkal, rokonainkkal, barátainkkal, közelebbi és távolabbi ismerőseinkkel, ismeretlen emberekkel. A találkozások során új kapcsolatok épülhetnek ki, ápolhatjuk és elmélyíthetjük a már meglévő kötelékeinket, megszakíthatjuk azokat. Egyfajta biztonságot jelent számunkra, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül, számíthatunk másokra, mások támogatására. Egyre több cikk, tanulmány, kutatás jelent meg az elmúlt évek során, amelyek a társas támogatás jelentőségével, hatásaival foglalkoztak. Ha fellapozzuk a szociális támogatásról szóló szakirodalmakat, láthatjuk, hogy magának a fogalomnak nincs egységesen elfogadott definíciója. Deelstra és munkatársai (2003, idézi Lazányi, 2011) például mások segítő vagy annak szánt megnyilvánulásait értik társas támogatás alatt, Smith és Mackie (2004:853) pedig olyan fizikai és érzelmi megküzdési forrásokat, amelyeket mások biztosítanak. Mindkét definíció hangsúlya a mások által nyújtott segítségen van, viszont Smithék meghatározása már utal arra is, hogy a támogatás különböző formákban érkezhet (érzelmi, fizikai). Kállai (2014) szerint beszélhetünk instrumentális-, anyagi-, érzelmi- és információs támogatásról. -

Instrumentális támogatás során különböző eszközöket biztosítunk másoknak (konkrét feladatokhoz illeszkedő anyagi és kapcsolati természetű eszközök). Ilyen lehet például egy barát pénzzel való kisegítése.

-

Anyagi támogatás esetén az általánosabban használható, kézzel fogható anyagi értékek átadását értjük rövidebb-hosszabb időszakra.

-

Érzelmi támogatásnál empatikusan meghallgatjuk az illetőt, osztozkodunk örömében, bánatában.

-

Másokat támogathatunk információátadással is, vagyis tanácsokkal, útmutatással, javaslatokkal, tapasztalataink megosztásával is segíthetjük embertársainkat.

20

4.2 A társas támogatás jelentősége, hatása A társas támogatás és az egészség közti összefüggést már több kutatás is alátámasztotta, megerősítette (Szondy, 2010). Tudjuk, hogy a szociális támogatottság mértéke és minősége hatással van szív- és érrendszerünkre, immunrendszerünkre, valamint befolyásolja szervezetünk stresszre adott válaszának intenzitását. Egészségi állapotunkra való kedvező hatását (Pikó, 2014) egyrészt közvetlen (direkt) módon fejti ki, hiszen a szociális integráció segít az egyénnek az egészséget támogató magatartásformák felvételében, támogatja a realitáselvű gondolkodást, valamint a viselkedés és az érzelmek kontrollját. Másrészt a társas kapcsolatok az egyént ért pszichoszociális vagy más jellegű stresszhatás semlegesítésében biokémiai folyamatok révén is szerepet játszanak, növelve az endorfinok szintjét (pufferhatás). Társas interakcióink során gyakran fizikailag is érintkezünk másokkal, egy puszi, simogatás, kézfogás, véletlen „összeütközés” stb. erejéig. Bár gyakran (tudatosan) észre sem vesszük, hogy valaki hozzánk ért, megérintett minket, érzelmi agyunk a legapróbb fizikai kontaktust is észleli. Bagdy Emőke (2010) könyvében olyan kísérletek eredményeit ismerteti, amelyek az érintés fontosságát és jótékony hatásait bizonyítják. Olvashatunk például arról, hogy a legapróbb, szinte észrevehetetlen érintés is már pozitív hatással van immunrendszerünk

működésére,

növeli

az

endorfintermelést

szervezetünkben

(boldogsághormon), sőt, az együtt érző, megértő, becsületes viselkedésnek is kiváltó ingere lehet. Mindent összevetve láthatjuk, hogy mások jelenléte, támogatása mennyire fontos, nélkülözhetetlen számunkra, s jótékony hatással van testi-lelki egészségünkre. Magyar nyelven Nyitrai Erikának (2011) jelent meg könyve az érintés hatalmáról. A szerző bemutatja a testi kontaktus (érintés, simogatás, ölelés stb.) fontosságát fogantatásunktól kezdve egészen halálunkig. Sokakban felmerülhet ezek után az a kérdés, hogy hogyan lehetne a már meglévő társas kapcsolatokat elmélyíteni, minőségesebbé tenni, s újakat sikeresen kialakítani? Ebben segítségünkre lehetnek a 3.3. fejezetben leírt ún. jól-lét fokozó tényezők, s a következő fejezetben bemutatásra kerülő érzelmi intelligencia és az empátia.

4.3. Az érzelmi intelligencia és az empátia Az elmúlt évek során rengeteg olyan cikk, tanulmány, tudományos dolgozat, előadás stb. látott napvilágot, amely az érzelmi intelligencia és az empátia jelentőségével

21

foglalkozik. Nem csak pszichológusok, de más szakemberek (főleg a vezetés- és szervezéstudomány területeiről) is érdeklődésüket mutatták a fentebb leírt fogalmak iránt. Az érzelmi intelligenciával (Grewal és Salovey, 2011) Salovey és Mayer kezdett el foglalkozni az 1980-as évek végén. A két kutatót az érdekelte, hogy egy ember sikeressége, életben való boldogulása (az intellektuális intelligencia mellett) függ-e attól, hogy mennyire bánik valaki bölcsen a saját és mások érzelmeivel. Kutatásaik eredményeképpen megalkották és bevezették a tudományos és hétköznapi életbe az érzelmi intelligencia fogalmát. Meghatározásuk szerint (Balázs, 2014) az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, amelynek birtokában az egyén képes az érzelmek észlelésére és kifejezésére (a saját és másik személy érzelmeire vonatkozólag), az érzelmek szabályozására (a saját és másik személy érzelmeire vonatkozólag) és az érzelmek használatára a problémamegoldásban (rugalmas tervezés, kreatív gondolkozás, rugalmas figyelemirányítás, motiváció). Vagyis arról van szó, hogy az életben való sikeres boldogulásunkhoz nem elég az „ész, eszesség”, hanem tudnunk kell felismerni, helyesen értelmezni, befolyásolni és megfelelő módon kifejezni saját érzelmeinket, illetve más emberek érzelmeit is. Salovey és Mayer óta több érzelmiintelligencia-elmélet is született, de mind a mai napig az előbb említett két kutató modellje és meghatározása az elfogadott a tudományos életben. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elméletalkotók közt találjuk Daniel Golemant, akinek nagy szerepe volt/van az érzelmi intelligencia (Goleman, 2008) és a társas intelligencia (Goleman, 2010) népszerűvé válásában, elterjedésében. A kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető, s hogy az érzelmileg intelligensebb emberek sikeresebbek a társas kapcsolataikat és a munkájukat, munkahelyüket illetően, valamint nagyobb egészségnek örvendenek (Grewal és Salovey, 2011). A másik fogalom, amiről beszélnünk kell, az empátia. Hasonlóan az érzelmi intelligenciához, az empátia is egyre népszerűvé vált a tudományos és a köznapi életben, elterjedését Carl Rogersnek, a híres humanisztikus pszichológusnak köszönhetjük. Szinte már köztudott, hogy a fogalom beleérző készséget jelent, vagyis megérezzük mindazt, amit más emberek éreznek, anélkül, hogy kimondanák. Zsoldos (2007) tanulmányában az empátiának három szintjét különbözteti meg: -

Legalapvetőbb szint: olvasni tudunk mások érzéseiben.

-

Magasabb szint: képesek vagyunk reagálni a másik ember kimondatlan gondjaira, érzelmi viszonyulásaira. 22

-

Legmagasabb szint: olyan ügyek, problémák megértését is jelenti, amelyek az emberek érzelmi életének a hátterében állnak.

Magyarországon Buda Béla volt az, aki bevezette a fogalmat, illetve behatóan foglalkozott is vele. A több kiadást is megélt könyvében (Buda, 2006) részletesen tárgyalja az empátia fogalmát, jelentőségét az egyes életterületeken (pl. emberi kapcsolatok, kommunikáció, oktatás, munka világa stb.), valamint bemutatja a kutatási eredményeket. Szó esik arról is, hogy az empátia fejleszthető, s hogy azt hogyan, milyen módszerekkel, gyakorlatokkal tudjuk megtenni.

23

Empirikus kutatás Az előző fejezetekben ismertettem a munkahelyi stressz és az azzal való adaptív megküzdés irodalmi hátterét, vagyis: definiáltam a stressz fogalmát, szót ejtettem a munkahelyi stresszorokról és azok káros hatásairól – egyéni és szervezeti szinten egyaránt, beszéltem az adaptív megküzdési módokról – kiemelve a társas támogatottságot és az érzelmi intelligenciát. Diplomadolgozatom második részében az általam végzett empirikus kutatást szeretném bemutatni, melynek célja az volt, hogy: (1) a bevezető részben ismertetett kérdésekre válaszokat kapjak, illetve (2) az általam felállított hipotézisek beigazolást vagy cáfolatot nyerjenek. A vizsgált mintát Dunaszerdahelyen dolgozó általános iskolában oktató pedagógusok és egészségügyi ápolók alkották. Azért döntöttem az előbb említett két csoport mellett, mert: mind a kettő pálya az állami szférán belül helyezkedik el, viszont más-más iskolai végzettséget és munkavégzést stb. igényel, így az észlelt egyéni-, munkahelyi stressz, valamint a társas támogatottság több szempontból is vizsgálható. A kutatás földrajzi helyszínének (Dunaszerdahely) megválasztása számomra már előre adott volt, ugyanis eben a csallóközi városkában születtem, nőttem fel, s jelenleg is itt élek. A következő fejezetekben ismertetem az alkalmazott vizsgáló módszereket, a vizsgált mintát, valamint

a kutatás

során nyert

24

eredményeket

és

azok értelmezéseit.

5. Alkalmazott vizsgáló módszerek Kutatási tervem elkészítésénél úgy döntöttem, hogy az empirikus vizsgálatom során kérdőíves felmérést fogok alkalmazni. Döntésemet indokolja, hogy az előbb említett módszer segítségével viszonylag rövid idő alatt több pedagógust és egészségügyi ápolót is meg tudok kérdezni, s tőlük rengeteg információt tudok beszerezni. A kérdőív összeállításánál ügyeltem arra, hogy: (1) a kérdések validált tesztekből kerüljenek ki, valamint (2) az általam összeállított kérdőív azt mérje, amit mérni szeretnék. Hosszas kutatás után három validált mérőeszközt találtam, amelyek megfeleltek az általam támasztott követelményeknek: Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív, Megküzdés és Stressz Profil, Pszichológiai Immunrendszer Felmérés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívet Magyarországon Rózsa Sándor és munkatársai (2005) adaptálták. A mérőeszköz tíz skálát tartalmaz, melyek a stressz keltő életeseményeket és a megküzdés módját mérik fel: 1. Gyermekkori traumák, Szülői bánásmód 2. Életesemény Lista 3. Testi tünetek 4. Pszichológiai tünetek 5. Magatartás és érzelmek 6. Egészséggel kapcsolatos szokások 7. Társas támogatottság 8. Stresszre adott válasz 9. Elégedettség az élettel 10. Életcél és kapcsolatok

Ezek közül én hármat, a Testi tünetek, a Pszichológiai tünetek és a Társas támogatottság skálákat használtam fel (Lásd: 1. sz. melléklet II., III., XVII. pontja). A Testi tünetek lista az egészségügyi problémák 8 területét 3-3 kérdéssel tárja fel: légúti problémák, gyomor- és bélrendszeri problémák, szív- és érrendszeri problémák, általános egészségi állapot, mozgásszervi tünetek, idegrendszeri problémák, nemi- és kiválasztó szervrendszeri zavarok, bőrproblémák. A Pszichológiai tünetlista 12 kérdésből áll, melyből hat a depresszió, míg másik hat a szorongás feltárását célozza. A Társas támogatottság skála hét kérdéssel méri a kitöltő észlelt társas támogatottságát. 25

A Megküzdés és Stressz Profil egy olyan önkitöltő kérdőív, amely három rendszerben (Egyéni, Munka és Pár profil) méri párhuzamosan, hogy a kitöltő milyen módon küzd vagy nem küzd az adott szituációval (Pszicho-ped Bt., 2009). Mindhárom esetben ugyanazokat a skálákat méri az eszköz, tehát: (1) stressz, (2) problémamegoldás, (3) kommunikáció, (4) közelség, (5) rugalmasság, (6) elégedettség. Saját szerkesztésű kérdőívemben az Egyéni és Munka profilt használtam fel teljes egészében (Lásd: 1. sz. melléklet IV – XV. pontjai). A harmadik, általam felhasznált mérőeszközt – Pszichológiai Immunrendszer Felmérés – Oláh Attila dolgozta ki (Pszicho-ped Bt., 2009). A kérdőív, mely a pszichológiai immunkompetenciát vizsgálja, 80 itemes, 16 skálán méri a következő konstruktumokat (Lásd: 3.2. fejezet): 1. Pozitív gondolkodás 2. Kontrollképesség 3. Koherenciaérzék 4. Öntisztelet 5. Növekedésérzés 6. Rugalmasság, kihívásvállalás 7. Empátia, társas monitorozás képessége 8. Leleményesség 9. Énhatékonyság-érzés 10. Társas mobilizálás képessége 11. Szociális alkotóképesség 12. Szinkronképesség 13. Kitartásképesség 14. Impulzivitáskontroll 15. Érzelmi kontroll 16. Ingerlékenységgátlás A 16 skála közül kettőt - a Pozitív gondolkodás és a Társas mobilizálás képessége tettem be a kérdőívembe (Lásd: 1. sz. melléklet XVI. pontja). A pozitív gondolkodás skála azt méri, hogy a kitöltő mennyire hajlamos a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére. A társas mobilizálás képessége megmutatja, hogy az egyén mennyire sikeres mások irányításában, mennyire képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik, mennyire képes azt elérni, hogy támogassák őt. 26

A kérdőívemben felhasznált skálákról készítettem egy összefoglaló táblázatot, amelyből kiolvasható, hogy az adott skála mely validált kérdőívből származik, hány itemet tartalmaz, s a saját vizsgálatom során mennyire voltak megbízhatóak (Cronbach-alfa). 1. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a felhasznált skálákról

Eredeti kérdőív Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív

Testi tünetek Pszichológiai tünetek

Itemek száma 24 12

Cronbachalfa 0,81 0,78

Társas támogatottság

7

0,73

Egyéni profil - Stressz Egyéni profil - Problémamegoldás Egyéni profil - Kommunikáció Egyéni profil - Közelség Egyéni profil - Rugalmasság Megküzdés és Egyéni profil - Elégedettség Stressz Profil Munka profil - Stressz Munka profil - Problémamegoldás Munka profil - Kommunikáció Munka profil - Közelség Munka profil - Rugalmasság Munka profil - Elégedettség

50 7 10 10 10 10 28 6 10 10 10 10

0,89 0,54 0,74 0,38 0,12 0,84 0,86 0,78 0,81 0,83 0,6 0,79

Pszichológiai Pozitív gondolkodás Immunrendszer Társas mobilizálás képessége Felmérés

5

0,62

5

0,71

Felhasznált skálák

Forrás: saját szerkesztés

A kérdőívek összeállítása után felkerestem a dunaszerdahelyi magyar tannyelvű általános iskolák igazgatóit és egy egészségügyi intézmény vezetőjét, akiktől engedélyt kértem a vizsgálat lefolytatásához. Miután szabad utat kaptam, 2014. június hó elején megkezdődött az űrlapok kiosztása, hó végén pedig az ívek begyűjtése. Begyűjtés után megkezdtem a kérdőívek feldolgozását, az adatokat SPSS 20.0 Statisztikai Programban rögzítettem. Miután ez megtörtént, a program segítségével kiszűrtem a kiugró értékeket, s kizártam azokat a további vizsgálatból. Az így megmaradt, normál eloszlást követő, 55 fős mintával megkezdtem a statisztikai elemzéseket. Az eljárás során egyváltozós analízist, összefüggés- és különbözőségvizsgálatokat is alkalmaztam. A következő fejezetekben szeretném bemutatni a kapott eredményeket: először ismertetem a vizsgált minta demográfiai jellemzőit, majd pedig a kérdőíven található skálák statisztikai elemzéseinek kimeneteleit. 27

6. A vizsgálat eredményeinek bemutatása, elemzése, összegzése Ahogy azt fentebb is említettem, a következő alfejezetekben szeretném bemutatni a statisztikai elemzésem során nyert eredményeket. Először a vizsgált minta demográfiai jellemzőit (nem, életkor, beosztás, iskolai végzettség, családi állapot) ismertetem, majd rátérek a kérdőíven található skálák eredményeinek ismertetésére (egyváltozós elemzés, összefüggés- s különbözőségvizsgálatok).

6.1. A vizsgált minta demográfiai jellemzői Vizsgálatom során összesen 55, Dunaszerdahelyen dolgozó, magyar nyelven beszélő személytől (27 általános iskolában oktató pedagógustól és 28 egészségügyi ápolótól) nyertem adatokat. A nemi összetételt vizsgálva nem meglepő, hogy a nők teszik ki az egész minta 94,5%-át (a pedagógusoknál 88,9%, az egészségügyi ápolók csoportjánál ez 100%), ugyanis mind a pedagógusi pálya, mind pedig az ápolói hivatás jellemzően női pálya. Az életkor tekintetében a pedagógusok átlagéletkora (44,15 év) magasabb volt az egészségügyben dolgozókénál (38,96 év). Ez tulajdonítható annak is, hogy az ápolók alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok, így jellemzően (a másik csoporthoz viszonyítva) előbb kerülnek be a munkaerőpiacra. Ez a tendencia a kutatásomban résztvevőknél is megfigyelhető volt: felsőfokú végzettséggel a pedagógusok 92,6%-a (25 fő) rendelkezik (szakközépiskolaival 7,4%), míg az egészségügyben dolgozók többsége, azaz 82,1% (23 fő) szakközépiskolaival (felsőfokúval 17,9%).

Legmagasabb iskolai végzettség 30 25

23

25 20 15

Pedagógusok

10 5

Egészségügyi ápolók 5 2

0 Szakközépiskola

Egyetem/főiskola

1. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség Forrás: saját szerkesztés

28

A családi állapotot vizsgálva megállapítható, hogy a mintában szereplő pedagógusok (24 fő) és egészségügyi ápolók (22 fő) többsége házasságban vagy párkapcsolatban él. Elváltakat mind a két csoportban találunk, viszont egyedülállókat és özvegyet csak az egészségügyben dolgozóknál. Családi állapot

30 24

25

22

20 15 Pedagógusok

10 5

0

3

2

3

Egészségügyi ápolók 0

1

0 Egyedülálló

Házas

Elvált

Özvegy

2. ábra: Családi állapot Forrás: saját szerkesztés

6.2. A kérdőívben felhasznált skálák eredményei 6.2.1. Testi tünetek skála A Testi tünetek skála, ahogy azt az 5. fejezetben is írtam, az egészségügyi problémák 8 területét tárja fel. A vizsgálatban részt vevő alanyok igennel vagy nemmel válaszolhattak a 24 itemre, annak függvényében, hogy az adott egészségügyi probléma az elmúlt egy év során jelentkezett-e náluk. 2. sz. táblázat: A Testi tünetek skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t-próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

0

24

Pedagógusok

27

8,30

3,96

3

18

Egészségügyi ápolók

28

11,61

4,51

2

19

Összesen

55

9,98

4,52

2

19

-2,89

0,006


Mind a pedagógusok, mind pedig az egészségügyi ápolók átlagos pontszámai (az előbbinél 8,30 pont, a második csoportnál 11,61 pont) az „aggodalomra okot adó” kategóriába esik. Mindkét csoportnál a következő panaszok fordultak elő a leggyakrabban: kimerültség, nátha, torokfájás, izomfájdalom és görcsök, hát- és derékfájdalom. A 3. számú táblázat azon tüneteket tartalmazza (csoportbontásban, gyakorisági sorrendben), 29

amelyeket a vizsgált mintában szereplők több mint a fele bejelölt. Vegyük észre, hogy az egészségügyben dolgozóknál az egyes panaszok jóval nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. A statisztikai eljárás (kétmintás t-próba) kimutatta, hogy ez a különbség szignifikáns (p<0,05), vagyis nem a véletlennek köszönhető. Sokaknak feltűnhet az a paradox jelenség, hogy az ápolók (akiknek elvileg egészségtudatosabb életmódot kellene folytatniuk szakmájukból kifolyólag is) jelentősen több egészségügyi problémával rendelkeznek, mint a pedagógusok. 3. sz. táblázat: Leggyakoribb testi panaszok

Pedagógusok Testi tünet Kimerültség Nátha Hát- és derékfájdalom Torokfájás Izomfájdalom Zsibbadás

% 92,6 81,5 66,7 59,3 55,6 51,9

Egészségügyi ápolók Testi tünet Nátha/Kimerültség Hát- és derékfájdalom Torokfájás Szédülés/Migrénes fejfájás Fejfájás/Izomfájdalom Székrekedés, hasmenés

% 89,3 85,7 75 71,4 67,9 60,7

Gyomorbántalom/Zsibbadás/ 57,1 Menstruációs zavar 53,6 Szívritmuszavar Forrás: saját szerkesztés

A fentebb leírt adatok választ adtak a bevezető részben ismertetett 1. számú kérdéskörre, vagyis arra, hogy mely testi tünetek jelennek meg a leggyakrabban, illetve van-e jelentős különbség a két vizsgált csoport között? A kapott eredmények szerint a következő panaszok fordultak elő a leggyakrabban (az egészségügyi dolgozóknál szignifikánsan gyakrabban): kimerültség, nátha, torokfájás, izomfájdalom és görcsök, hátés derékfájdalom. Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns kapcsolatot találtam a Testi tünetek skála és a Pszichológiai tünetek, az Egyéni profil – Stressz, az Egyéni profil – Elégedettség, valamint a Munka profil – Stressz skálák között (Lásd: 4. sz. táblázat). Ezek alapján elmondható, hogy az 1. számú hipotézisem „a” és „b” pontja beigazolódott, vagyis: a Testi tünetek skála szignifikáns, pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichológiai tünetek és a Munka profil – Stressz skálákkal. Mivel a testi panaszok és a munkahelyi elégedettség között nem találtam szignifikáns kapcsolatot, ezért az 1. számú hipotézisem „c” pontját elvetem, vagyis azt, hogy negatív irányú korrelációs kapcsolatot feltételezek a Testi tünetek skála és a Munka profil – Elégedettség skála között.

30

4. sz. táblázat: A Testi tünetek skála korrelációs táblázata Egyéni profil Munka profil Pszichológiai tünetek Stressz Elégedettség Stressz

Skálák

Testi tünetek

r

0,589

0,342

-0,292

0,341

p

0,000

0,010

0,031

0,011

N

55

55

55

55


6.2.2. Pszichológiai tünetek skála A Pszichológiai tünetek skála 12 kérdés segítségével méri fel, mely lelki panaszok jelentkeztek az elmúlt egy év során legalább egyszer a kérdőívet kitöltők körében. 5. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t-próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

0

12

Pedagógusok

27

4,19

2,788

1

11


28

5,39

2,807

0

11

Összesen

55

4,80

2,838

0

11

-1,601

0,115


Hasonlóan a fentebb tárgyalt Testi tünetek skálához, az átlagos pontszámok itt is az „aggodalomra okot adó” kategóriába esnek mindkét csoportnál (pedagógusoknál 4,19 pont, ápolóknál 5,39 pont). A leggyakrabban előforduló lelki zavarok közé tartozott az idegesség, ingerültség, alvászavarok, örömtelenség és szorongás; vagyis tipikusan azon tünetek, amelyek a distressz számlájára írhatók. Az alább található 6. számú táblázat szemlélteti, mely lelki panaszok kerültek bejelölésre a válaszadók több mint a felénél. Bár a statisztikai próba szerint a vizsgált csoportok közti pontszámok különbsége nem szignifikáns, vegyük észre, hogy az egészségügyben dolgozók itt is rosszabb eredményeket értek el a pedagógusokhoz képest. 6. sz. táblázat: Leggyakoribb pszichológiai panaszok

Pedagógusok Pszichológiai tünet Idegesség Ingerültség Boldogtalanság

Egészségügyi ápolók % Pszichológiai tünet 85,2 Idegesség 59,3 Ingerültség 51,9 Alvászavarok Boldogtalanság/Szorongás Forrás: saját szerkesztés

31

% 92,9 64,3 78,6 57,1

A fentiek alapján választ kaptunk az 1. számú kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy melyek a leggyakrabban előforduló pszichológiai panaszok, illetve van-e jelentős különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók értékei között? A felmérés szerint tehát a leggyakoribb pszichológiai panaszok az idegesség, ingerültség, alvászavarok, örömtelenség és szorongás. Szignifikáns különbséget nem találtam a két vizsgált csoport értékei között. Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolat mutatkozott a jelenleg vizsgált skála és a Testi tünetek, az Egyéni profil – Stressz, az Egyéni profil – Rugalmasság és az Egyéni profil – Elégedettség skála között (Lásd: 7. sz. táblázat). Ez nem meglepő, hisz szinte már köztudott az a tény, hogy a lelki egészség és az átélt stressz, valamint az élettel való elégedettség között kapcsolat áll fenn, vagyis egymást befolyásolják. Bár a lelki panaszok és a munkahelyi stressz, az optimizmus és a társas támogatás közötti kapcsolat a vizsgálatom szerint nem szignifikáns, érdemes megjegyezni, hogy mindhárom esetben a p értéke a 0,05-ös határ közelében mozog. 7. sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála korrelációs táblázata Skálák

Testi tünetek

Pszichológiai tünetek

Egyéni profil Stressz Rugalmasság

Elégedettség

r

0,589

0,363

-0,273

-0,478

p

0,000

0,006

0,044

0,000

N

55

55

55

55


6.2.3. Egyéni profil - Stressz skála Az egyén magánéletében átélt stressz mértékét méri fel az Egyéni profil – Stressz skála. Az 50 item olyan területekre kérdez rá, mint pl. a család, háztartás, pénzügyek, szabadidő, étkezés, pihenés stb. A válaszadóknak egy öt fokozatú skálán kellett bejelölniük, hogy az egyes életterületek az elmúlt egy év során milyen gyakran okoztak feszültséget életükben. 8. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

50

250

Pedagógusok

27

108,67

18,372

71

148


28

117,5

18,695

80

156

Összesen

55

113,16

18,898

71

156

-1,767

0,083


A 8. számú táblázatban láthatjuk, hogy az egészségügy területén dolgozók átlagosan magasabb pontszámot értek el a pedagógusokhoz képest. Bár a különbség (8,83 pont) 32

szemmel láthatóan nagy, a statisztika szabályai szerint nem nevezhető jelentősnek, ugyanis a kétmintás t-próba során a p értéke nem érte el a 0,05-ös határértéket. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a p értéke (p=0,083) közel van a fentebb említett küszöbértékhez. Ha megnézzük, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább feszültséget keltettek a vizsgált mintában, láthatjuk, hogy mindkét csoportnál (bár más-más sorrendben) a következők voltak azok: egészségügyi ellátás elégtelensége, kevés lehetőség a regenerálódásra, elégtelen jövedelem. Ezeken kívül a pedagógusok inkább a családdal, családtagokkal való problémákat érezték feszültségkeltőbbnek, míg az egészségügyi ápolók a munkájuk, munkahelyükkel kapcsolatosakat. A jelenleg tárgyalt skála a korreláció vizsgálat során több skálával is szignifikáns összefüggést mutatott, mégpedig a Testi- és Pszichológiai tünetek skálákkal, a Munka profil közül a Stresszel, Kommunikációval, Közelséggel és a Rugalmassággal, s végül a Társas támogatottsággal (Lásd: 9. sz. táblázat). Már a vizsgálat kezdetekor lehetett számítani ezekre az eredményekre, ugyanis több kutatás bizonyította már, hogy az életünk során átélt distressz összefüggésben van többek között testi és lelki egészségünkkel, társas kapcsolataink minőségével, munkavégzésünkkel stb. A fentebb ismertetett eredmények választ adnak a 2. számú kérdéscsoport kérdéseire, tehát arra, hogy milyen értékek jellemzik az Egyéni profil – Stressz skálát, s hogy összefüggésben áll-e más skálákkal? A pedagógusok 108,67 pontot, az egészségügyi ápolók 117,5 pontot értek el átlagosan. A két csoport közti pontszámkülönbség nem szignifikáns, vagyis a véletlennek is betudható. Az Egyéni profil – Stressz skála a következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést: a Testi- és Pszichológiai tünetek skálákkal, a Munka profil közül a Stresszel, Kommunikációval, Közelséggel és a Rugalmassággal, s végül a Társas támogatottsággal. 9. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Stressz skála korrelációs táblázata Testi tünetek



r

0,342

0,363

-0,482

p

0,010

0,006

0,000

N

55

55

55

Stressz

Kommunikáció

Közelség

Rugalmasság

r

0,490

-0,329

-0,271

-0,296

p

0,000

0,014

0,045

0,028

N

55

55

55

55

Skálák

Munka profil

Egyéni profil Stressz


33

6.2.4. Egyéni profil - Problémamegoldás skála Életünk során nap mint nap szembesülünk kisebb-nagyobb problémákkal, amelyeket igyekszünk megoldani. A Problémamegoldás nevű skála azt méri hét itemmel, hogy a kitöltő a felsorolt stratégiákat milyen gyakran alkalmazza magánéletében, a mindennapok során. 10. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

7

35

Pedagógusok

27

24,78

3,017

19

31


28

23

2,893

19

30

Összesen

55

23,87

3,061

19

31

2,231

0,03


A pedagógusok, ahogy azt a 10. számú táblázat is mutatja, átlagosan magasabb pontszámot értek el az ápolókhoz képest. A különbség (1,78 pont) a kétmintás t-próba alapján szignifikáns (p<0,05), ezért elmondható, hogy az oktatásban dolgozó vizsgálati személyekre nagyobb mértékben jellemző a problémákkal, akadályokkal való aktív megküzdés, mint az egészségügyben tevékenykedőkre. Ez betudható akár a magasabb iskolai végzettségnek is. Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolat mutatkozott jelen skála és az Egyéni profil – Kommunikáció és a Munka profil – Rugalmasság skálák között (Lásd: 11. sz. táblázat). Az eredmény nem meglepő, ugyanis azon személyekre, akik hatékonyan tudják kezelni a problémákat, akadályokat, jellemző, hogy jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, rugalmasabbak. Ez fordítva is igaz. A 2. kérdéscsoportra (Hogyan alakulnak az Egyéni profil – Problémamegoldás skála értékei; van-e jelentős összefüggés más skálákkal?) válaszolva tehát elmondható, hogy (1) szignifikáns különbség mutatkozott a pedagógusok és az ápolók pontszámai között, és (2) összefüggést találtam az Egyéni profil – Problémamegoldás skála és az Egyéni profil – Kommunikáció, valamint a Munka profil – Rugalmasság skálák között. 11. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata Egyéni profil Kommunikáció

Munka profil Rugalmasság

r

0,378

0,313

p

0,004

0,020

N

55

55

Skálák Egyéni profil Problémamegoldás


34

6.2.5. Egyéni profil - Kommunikáció skála Ez a skála azt méri fel, hogy a kitöltő a mindennapok során, a stresszes, feszült helyzetekben mennyire osztja meg másokkal saját érzéseit, gondolatait. 12. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála eredményei N

Átlag

Szórás

Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p 10

50

Pedagógusok

27

33,04

4,587

25

41


28

31,5

4,872

24

42

Összesen

55

32,25

4,754

24

42

1,204

0,234


A pedagógusok átlagosan 33,04 pontot, az egészségügyi ápolók 31,50 pontot értek el. Láthatjuk, hogy a két csoport által elért értékek között különbség van, az eltérés 1,54 pont. A statisztikai próba szerint ez a különbség nem jelentős (p=0,234), betudható akár a véletlennek is. Ugyanakkor érdemes elgondolkozni (a többi skála eredményeit is figyelembe véve) azon, hogy ez a valóságban is így lehet. A korrelációs kapcsolatok vizsgálatánál az az eredmény jött ki, hogy a Kommunikáció skála szignifikáns összefüggésben van az Egyéni profil Problémamegoldás és Közelség skáláival, valamint a Munka profil Rugalmasság skálájával (Lásd: 13. sz. táblázat). Szinte már köztudott tény, hogy akinek jó a kommunikációs készsége, az könnyebben megoldja a problémákat és rugalmasabb is, ezt bizonyítja az összefüggés-vizsgálat is. A fentebb ismertetett eredmények választ adtak a 2. kérdéscsoportban szereplő kérdésekre, vagyis arra, hogy milyen eredmények születtek a Kommunikáció skálát illetően, illetve van-e szignifikáns összefüggés más skálákkal? A felmérés eredményei szerint a pedagógusok átlagosan 33,04 pontot, az egészségügyi ápolók 31,50 pontot értek el; a két csoport közötti aritmetikai különbség nem jelentős. Az összefüggés-vizsgálat során kiderült, hogy Kommunikáció skála szignifikáns összefüggésben van az Egyéni profil Problémamegoldás és Közelség skáláival, valamint a Munka profil Rugalmasság skálájával. 13. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Kommunikáció skála korrelációs táblázata Egyéni profil Problémamegoldás

Közelség


r

0,378

0,336

0,292

p

0,004

0,012

0,03

N

55

55

55

Skálák Egyéni profil Kommunikáció


35

6.2.6. Egyéni profil - Közelség skála Mindnyájan társas lények vagyunk, vágyunk arra, hogy valahova tartozzunk, közelebbi és távolabbi kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal. Ez a vágy mindenkiben más intenzitású, így vannak közöttünk olyanok, akik szűkebb baráti körrel, emberi kapcsolatokkal rendelkeznek, míg mások kiterjedtebb kapcsolati hálóval. Jelen skála azt méri, hogy a kitöltő inkább csoportban vagy egyedül szeret-e dolgozni, pihenni; milyen szorosak a baráti kapcsolatai. 14. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála eredményei N

Átlag

Szórás


50

Pedagógusok

27

34,74

3,515

27

41


28

35,39

4,157

28

44

Összesen

55

35,07

3,834

27

44

-627

0,532


A skála megbízhatósága saját vizsgálatom során alacsonynak minősült (Cronbach alfa: 0,379), ezért jelen esetben csak az elért eredményeket fogom közölni, jelentős következtetéseket nem vonok le. A két csoportot vizsgálva látható, hogy az egészségügyben dolgozók a felmérés szerint átlagosan magasabb pontot értek el a pedagógusokhoz képest. A különbözőségvizsgálat eredményeit és a megbízhatóság (Cronbach alfa) alacsony értékét figyelembe véve nem tudok jelentős, statisztikailag is alátámasztott következtetéseket levonni. 15. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Közelség skála korrelációs táblázata Egyéni profil Kommunikáció

Skálák Egyéni profil Közelség

Munka profil Társas mobilizálás Problémamegoldás képessége


r

0,336

0,417

0,398

0,300

p

0,012

0,002

0,003

0,026

N

55

55

55

55


6.2.7. Egyéni profil - Rugalmasság skála A mai felgyorsult, globalizált világban az egyik kulcskompetencia a rugalmasság, a gyors és flexibilis reagálás, problémamegoldás. Jelen skála azt hivatott mérni, hogy az egyén mennyire képes rugalmasan kezelni a dolgokat, illetve mennyire él előre beszabályozott életet. Mivel ez a skála sem – hasonlóan az előbbihez – bizonyult

36

megbízhatónak (Cronbach alfa: 0,117), ezért itt is csak a kapott adatokat fogom közölni következtetésmentesen. 16. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála eredményei N

Átlag

Szórás


50

Pedagógusok

27

30,78

2,926

24

37


28

29,93

3,276

23

36

Összesen

55

30,35

3,11

23

37

1,012

0,316


A felmérés szerint a pedagógusok 0,85 átlagponttal rugalmasabbnak mutatkoznak a magánéletükben az ápolóknál, amely a kétmintás t-próba szerint nem szignifikáns (p=0,316). A különbözőségvizsgálat eredménye és a belső konzisztencia alacsony értéke alapján statisztikailag alátámasztott következtetést itt sem tudok levonni a vizsgált mintát illetően. 17. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata Pszichológiai tünetek

Egyéni profil Elégedettség


r

-0,273

0,322

0,311

p

0,044

0,016

0,021

N

55

55

55

Skálák Egyéni profil Rugalmasság


6.2.8. Egyéni profil - Elégedettség skála Hogy viszonyulunk saját életünkhöz, környezetünkhöz? Mennyire érezzük magunkat „élettel teli”, a jövőjét és a társas kapcsolatait pozitívnak látó embereknek? Az ilyen jellegű kérdésekre ad választ ez a mérőeszköz. 18. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

10

50

Pedagógusok

27

34,15

5,383

25

44


28

34,11

4,962

24

42

Összesen

55

34,13

5,125

24

44

0,029

0,977


A vizsgált csoportok között hajszálnyi különbség (0,04 pont) figyelhető meg az átlagpontokat illetően, amely statisztikailag nem mérhető (p = 0,977). Mindezek ellenére érdemes azért megemlíteni, hogy ezen pontszámok valósan tükrözhetik a két csoport élettel 37

való elégedettségét, illegve a köztük lévő különbséget. Ha megnézzük a többi skála eredményét, közülük is főleg azokat, amelyeknél statisztikailag mérhető a különbség, azt láthatjuk, hogy a pedagógusok az egészségügyi ápolókhoz viszonyítva kevesebb stresszt élnek át, s hatékonyabb a feszültségekkel való megküzdési képességük is; így feltételezhető, hogy az életükkel is elégedettebbek. Diplomadolgozatom első fő részében, az irodalmi háttér bemutatása során már többször is utaltam arra, hogy az életünkhöz való viszonyulásunkat több tényező is befolyásolja, illetve hogy ezen hozzáállásunk más életterületeinkre is hatással van. Vizsgálatom során negatív irányú, szignifikáns korrelációs összefüggést találtam az élettel való elégedettség és a testi, valamint a pszichológiai panaszok között, s pozitív irányú összefüggést a pozitív gondolkozás, a rugalmasság és a társas támogatottság között (Lásd: 19. sz. táblázat). A fentebb ismertetett eredmények tehát választ adtak a 2. számú kérdéskör ide vonatkozó részére, vagyis arra, hogy hogyan alakulnak az Egyéni profil – Elégedettség skála értékei, s összefüggésben áll-e más skálákkal? A pedagógusok átlagosan 34,15, az egészségügyi ápolók 34,11 pontot értek el; a pontkülönbség nem szignifikáns. Az Egyéni profil – Elégedettség skála a következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést: Testiés pszichológiai tünetek, Egyéni profil – Rugalmasság, Pozitív gondolkodás, Társas támogatottság. 19. sz. táblázat: Az Egyéni profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata Testi tünetek


Egyéni profil Rugalmasság

Pozitív gondolkodás


r

-0,292

-0,478

0,322

0,586

0,327

p

0,031

0,000

0,016

0,000

0,015

N

55

55

55

55

55

Skálák Egyéni profil Elégedettség


6.2.9. Munka profil - Stressz skála Jelen skála azt méri, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyire értékelik stresszesnek a következő, munkájukkal kapcsolatos területeket: a munka, amit végez; juttatások; munkaidő; munkatársakkal és felettesekkel való viszony; személyes problémák, melyek befolyásolhatják a munkavégzést. Szembetűnőek a 20. számú táblázatban látható eredmények, az egészségügyi ápolók jóval magasabb stressz szintről számoltak be a pedagógusokhoz képest. Az eltérés 10,32 pont, s ez – a különbözőség vizsgálat szerint – nem a véletlennek köszönhető, tehát szignifikáns eltérésről beszélhetünk (p<0,05). Ez nem meglepő, ugyanis figyelembe véve a 38

két csoport munkavégzési körülményeit – gondolok itt a munkavégzés jellegére, munkaidőre, juttatásokra stb. – nem egyformák. 20. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála eredményei N

Átlag

Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

Szórás

28

140

Pedagógusok

27

65

8,953

51

89


28

75,32

12,996

47

102

Összesen

55

70,25

12,254

47

102

-3,418

0,001


Mind az oktatásban dolgozók, mind pedig az egészségügyben tevékenykedők úgy érzik, a legnagyobb feszültséget az kelti bennük, hogy nem ők osztják be a munkaidejüket, nem tartják megfelelőnek, munkájukkal arányosnak a juttatásaikat, s nem ismeri el a felettesük javaslataikat. A vizsgálat szerint személyes problémáik, magánéleti nehézségeik kevésbé keltenek feszültséget munkavégzésük közben. Az összefüggés-vizsgálat során szignifikáns kapcsolatot találtam a munkahelyi stressz és a testi panaszok, az egyéni szinten megélt stressz, a társas támogatottság és a Munka profil Kommunikáció, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség skálái között (Lásd: 21. sz. táblázat). Ezen összefüggések várhatóak voltak, ugyanis több kutatás is kimutatta már, hogy a munkahelyen átélt stressz szintje több életterületre is kihatással van, s ez fordítva is igaz. Ezen eredmények is csak azt bizonyítják, hogy a munka és a magánélet nem választható el élesen egymástól, törekedni kell a két életterület közötti egyensúly kialakítására és fenntartására. 21. sz. táblázat: A Munka profil – Stressz skála korrelációs táblázata Skálák

Testi tünetek

Egyéni profil Társas Stressz támogatottság

r

0,341

0,490

-0,434

p

0,011

0,000

0,001

N

55

55

55

Munka profil

Munka profil Stressz

Kommunikáció

Közelség

Rugalmasság

Elégedettség

r

-0,493

-0,372

-0,335

-0,538

p

0,000

0,005

0,013

0,000

N

55

55

55

55


39

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy: -

Az egészségügyben dolgozók a vizsgálat szerint szignifikánsan nagyobb stresszt élnek át a pedagógusokhoz képest. Ez alapján a 3. számú hipotézisem „a” pontját – mely szerint az egészségügyi ápolók szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be – beigazoltnak látom.

-

Szignifikáns összefüggést találtam a munkahelyi stressz és a testi panaszok, az egyéni szinten megélt stressz, a társas támogatottság és a Munka profil Kommunikáció, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség skálái között. Így megválaszolásra került a 2. számú kérdéskör, vagyis az, hogy van-e jelentős összefüggés a Munka profil – Stressz skála és más skálák között. Beigazolást nyert a 2. számú hipotézisem is, amely szerint negatív korrelációs kapcsolat áll fenn a Munka profil – Stressz skála és Elégedettség skála között.

-

A munkával kapcsolatosan átélt stresszt – a vizsgálat szerint – leginkább a nem megfelelő juttatások, a mások által meghatározott munkaidő és az elismerések hiánya okozzák.

6.2.10. Munka profil - Problémamegoldás skála A Problémamegoldás skála azt méri fel, hogy a kitöltő, a munkája során jelentkező akadályokra milyen stratégiákkal reagál. 22. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

6

30

Pedagógusok

27

21,26

2,427

18

27


28

20,68

3,289

14

28

Összesen

55

20,96

2,887

14

28

0,743

0,461


A vizsgált csoportok pontszámait nézve kitűnik, hogy a pedagógusok átlagosan 21,26 pontot értek el, amely 0,58 ponttal több az egészségügyi ápolók eredményéhez képest. A statisztikai próba szerint ez a különbség nem jelentős (p=0,461), tehát az oktatásban dolgozók – a jelen minta alapján – bár sikeresebbnek tűnek a munkájuk során adódó problémákkal való megküzdés során, ez betudható akár a véletlennek is. A korrelációs kapcsolatok elemzése során több skálával is szignifikáns összefüggést mutatott a vizsgált skála, szám szerint héttel: az Egyéni profil – Közelséggel, a Munka profil közül a Kommunikációval, Közelséggel, Rugalmassággal, a Pozitív gondolkodással 40

és Társas mobilizálás képessége skálákkal, valamint a Társas támogatottsággal (Lásd: 23. sz. táblázat). Általában elmondható, hogy azon személyek, akik jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek, hatékonyabban kommunikálnak, rugalmasság és optimizmus jellemzi őket, társas hálójuk is kiterjedt, s ez fordítva is igaz. A fentebb közölt adatok választ adnak a 2. sz. kérdéscsoportra , vagyis arra a kérdésre, hogy hogyan alakulnak az adott skála értékei, illetve van- e szignifikáns kapcsolat más skálákkal? A felmérés során a pedagógusok átlagosan 21,26, az egészségügyben dolgozók pedig 20,68 pontot értek el; a két csoport közti pontkülönbség nem szignifikáns. A Munka profil – Problémamegoldás skála a következő skálákkal mutatott jelentős összefüggést: Egyéni profil – Közelség, a Munka profil közül a Kommunikációval, Közelséggel, Rugalmassággal,

Pozitív

gondolkodás,

Társas

mobilizálás

képessége,

Társas

támogatottság. 23. sz. táblázat: A Munka profil – Problémamegoldás skála korrelációs táblázata Munka profil

Egyéni profil Közelség

Kommunikáció

Közelség

Rugalmasság

r

0,417

0,504

0,355

0,453

p

0,002

0,000

0,008

0,001

N

55

55

55


Skálák

r

0,384

55 Társas mobilizálás képessége 0,378

p

0,004

0,004

0,003

N

55

55

55

Munka profil Problémamegoldás


0,399


6.2.11. Munka profil - Kommunikáció skála Ahogy magánéletünkben, úgy a munkánk során, a munkahelyünkön is elengedhetetlen a hatékony kommunikáció, az információ megfelelő áramlása. Jelen skála 10 itemmel azt méri, hogy a kitöltők szerint milyen a kommunikáció munkahelyükön. 24. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikáció skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

10

50

Pedagógusok

27

34,15

4,321

23

42


28

30,39

5,05

22

41

Összesen

55

32,24

5,033

22

42


41

2,958

0,05

Ezen felmérés alapján a pedagógusok 34,15 pontot, az egészségügyi ápolók 30,39 pontot értek el átlagosan. Szemmel látható, hogy a két csoport értékei között viszonylag nagyobb eltérés mutatkozik (3,76 pont), mely a kétmintás t-próba szerint szignifikáns (p=0,05), tehát a pedagógusok munkahelyén viszonylag jobb a kommunikáció minősége. Köszönhető ez talán annak is, hogy az oktatás területén dolgozók – jelen vizsgálat alapján – úgy érzékelik, munkahelyükön a felettesek és a beosztottak között, valamint a munkatársak között gyakori a tisztelet teli, hatékony és világos kommunikáció. Az általam végzett összefüggés-vizsgálat eredményei is arra mutatnak rá, hogy nem elhanyagolható egy munkahelyen sem az információ megfelelő áramlásának, átadásának biztosítása. A munkánk során tehát fontos, hogy nyílt, őszinte kommunikáció valósuljon meg a felettesek és a beosztottak, a munkatársak között, mert ezáltal kevesebb stresszt él meg az egyén, a munkája során hatékonyabb lesz a problémamegoldó képessége, rugalmasabb lesz, elégedettebb munkájával, minőségesebb szociális kapcsolatokra tehet szert, s optimistábban szemlélheti a világot (Lásd: 25. sz. táblázat). Mindezen kapcsolatok oda-vissza érvényesek. 25. sz. táblázat: A Munka profil – Kommunikációs skála korrelációs táblázata Egyéni profil Stressz


r

-0,329

0,459

Társas mobilizálás képessége 0,279

p

0,014

0,000

0,039

0,003

N

55

55

55

55

Skálák

Társas támogatottság 0,393

Munka profil

Munka profil Kommunikáció

Stressz

Problémamegoldás

Közelség

Rugalmasság Elégedettség

r

-0,493

0,504

0,692

0,497

0,450

p

0,000

0,000

0,000

0,000

0,001

N

55

55

55

55

55


A fentebb ismertetett eredmények alapján tehát választ kaptunk a 2. számú kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy hogyan alakulnak a Kommunikáció skála értékei, s mutat-e más skálákkal összefüggést? A felmérés szerint a pedagógusok átlagosan 34,15 pontot, míg az egészségügyi ápolók 30,39 pontot értek el. A két csoport közti pontkülönbség a statisztikai eljárás szerint szignifikáns. A Munka profil – Kommunikáció a következő skálákkal mutatott jelentős összefüggést: Egyéni profil – Stressz, Munka profil (Stressz, Problémamegoldás, Közelség, Rugalmasság, Elégedettség), Pozitív gondolkodás, Társas mobilizálás képessége, Társas támogatottság. 42

6.2.12. Munka profil - Közelség skála Ahhoz, hogy egy munkahelyen jól érezzük magunkat, egyik elengedhetetlen feltétel az ott dolgozók közötti jó viszony. A közelség skála segítségével azt lehet megtudni, hogy a kérdőívet kitöltő személy milyennek látja azt a légkört, amelyben dolgozik. 26. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

10

50

Pedagógusok

27

37,19

4,498

28

46


28

34,54

5,232

23

44

Összesen

55

35,84

5,021

23

46

2,011

0,049


A két csoport között szignifikáns különbség mutatkozik (p<0,05), ugyanis a pedagógusok 2,68 ponttal többet értek el. Bár a válaszok alapján elmondható, hogy a pedagógusok és az ápolók is gyakran érzik úgy, hogy munkájukat barátságos, kellemes légkörben végzik, számíthatnak kollégáikra, az előbbi csoportnál ez intenzívebben van jelen. Magyarázható ez talán azzal is, hogy az iskolákban viszonylag jobb feltételek állnak rendelkezésre az emberi, kollegiális kapcsolatok kialakítására, ápolására. Nem mindegy, hogy munkahelyünkön milyen légkörben töltjük mindennapjainkat, ugyanis ez nagy mértékű befolyást gyakorol más életterületeinkre is. Így nem meglepő, hogy szignifikáns kapcsolatot találtam a Közelség skála és az Egyéni profil Stressz skálája, a Munka profil összes skálája, valamint a Pozitív gondolkodás és a Társas támogatottság között (Lásd: 27. sz. táblázat). Ez is azt bizonyítja, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük a humán szakembereknek a „csapatépítésre”, arra, hogy az együtt dolgozó emberek ne idegennek tekintsék a másikat, hanem munka-társnak, akikkel jó együtt dolgozni, akikre lehet számítani. A 2. kérdéscsoportra (Hogyan alakulnak a Munka profil – Közelség skála értékei; vane jelentős összefüggés más skálákkal?) válaszolva tehát elmondható, hogy: -

A pedagógusok szignifikánsan nagyobb munkahelyi közelségről számoltak be az egészségügyi ápolókhoz képest.

-

A Munka profil – Közelség skála szignifikáns korrelációs kapcsolatban áll az Egyéni profil

–

Stressz

Problémamegoldás,

skálával,

a

Munka

Kommunikáció,

profil

Közelség,

összes

Rugalmasság,

valamint a Pozitív gondolkodással és a Társas támogatottsággal.

43

skálájával

(Stressz,

Elégedettség),

27. sz. táblázat: A Munka profil – Közelség skála korrelációs táblázata Egyéni profil Stressz



r

-0,271

0,368

0,385

p

0,045

0,006

0,004

N

55

55

55

Skálák

Munka profil

Munka profil Közelség

Stressz

Problémamegoldás Kommunikáció Rugalmasság Elégedettség

r

-0,372

0,355

0,692

0,581

0,326

p

0,005

0,008

0,000

0,000

0,015

N

55

55

55

55

55


6.2.13. Munka profil - Rugalmasság skála Nem csak a magánéletünkben, de a munkahelyünkön, munkánk során is egyik kulcskompetenciává vált a rugalmasság, az alkalmazkodni, változni és változtatni tudás képessége. A Rugalmasság skála azt méri fel, hogy a kitöltők munkahelyükön mennyire képesek/akarnak az új körülményekhez alkalmazkodni. 28. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála eredményei N

Átlag

Szórás


50

Pedagógusok

27

34,75

3,627

25

40


28

31,82

3,019

27

38

Összesen

55

33.26

3,616

25

40

3,261

0,002


E területen is rugalmasabbnak minősültek a pedagógusok 34,75 ponttal az ápolókhoz képest (31,82 pont). A különbség (2,93 pont) szignifikáns, ugyanis a p értéke, a különbözőségvizsgálat alapján 0,002; vagyis kisebb, mint a 0,05-ös határérték. A kitöltött kérdőívek alapján elmondható, hogy az oktatás területén dolgozók szerint a felettesük rugalmas, könnyen megoldják a hiányzásokból adódó helyettesítéseket, jó és szervezett döntéseket hoznak; az egészségügyben dolgozók inkább a gyors reagálást, változtatni tudást emelték ki. Mivel az alkalmazkodó képesség nagyon fontos szerepet játszik életünkben, nem meglepő, hogy a Rugalmasság skála több területtel is szignifikáns kapcsolatot mutat. Az Egyéni profil közül a Stressz, Problémamegoldás és Kommunikáció skálákkal, a Munka profil közül az összessel, s végül a Társas támogatottsággal (Lásd: 29. sz. táblázat). Ebből

44

is látszik, hogy érdemes rugalmasnak lenni, hiszen ez pozitív kihatással van más életterületeinkre is. A fentiek választ adtak a 2. kérdéscsoportra, vagyis arra, hogy hogyan alakul a Munka profil – Rugalmasság skála, s mutat-e jelentős összefüggést más területekkel? A vizsgálat szerint a pedagógusok átlagosan 37,75 pontot, míg az egészségügyi ápolók 31,82 pontot értek el. A két csoport közti pontkülönbség szignifikáns, vagyis nem a véletlennek köszönhető. Az összefüggés-vizsgálat kimutatta, hogy jelentős összefüggésben áll a Munka profil – Rugalmasság skála az Egyéni profil – Stressz, Problémamegoldás és Kommunikáció skálákkal, a Munka profil összes skálájával (Stressz, Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség, Elégedettség) és a Társas támogatottsággal. 29. sz. táblázat: A Munka profil – Rugalmasság skála korrelációs táblázata Egyéni profil

Skálák

Társas támogatottság Kommunikáció

Stressz

Problémamegoldás

r

-0,296

0,313

0,292

0,354

p

0,028

0,020

0,030

0,008

N

55

55

55

55

Munka profil


Stressz

Problémamegoldás

Kommunikáció

Közelség

Elégedettség

r

-0,335

0,453

0,497

0,581

0,509

p

0,013

0,001

0,000

0,000

0,000

N

55

55

55

55

55


6.2.14. Munka profil - Elégedettség skála Munkánk során több területtel is lehetünk elégedettek, ugyan akkor elégedetlenségünk forrásai is lehetnek ezek. Ilyen területek a felettesekkel és a munkatársakkal való viszony, a juttatások és a munkaidő, munkánk jellege. 30. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála eredményei N

Átlag

Szórás


50

Pedagógusok

27

35,22

3,566

28

45


28

32,64

4,739

23

40

Összesen

55

33,91

4,364

23

45

2,274

0,027

Forrás: saját kutatás

Úgy tűnik, a pedagógusok elégedettebbek a munkavégzésüket befolyásoló tényezőkkel, mint az ápolók, az előbbiek 35,22 pontot, az utóbbiak 32,64 pontot értek el átlagosan ezen a skálán. A különbség nem a véletlennek köszönhető, a statisztikai próba szerint ugyanis az 45

eltérés szignifikancia szintje 0,027; vagyis érvényesül a p<0,05 szabály. Mindkét csoportra jellemző, hogy a fizetéssel, munkavállalói kedvezményekkel és az előléptetésre való alacsony eséllyel a legkevésbé elégedettek, ellentétben a felettesekkel és a munkatársakkal való kapcsolattal. A 3. számú hipotézisem b pontja, mely szerint az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz képest szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be, ezen eredmények alapján igazolást nyert. Az már köztudott tény, hogy az életünkkel és a munkánkkal való elégedettségünk befolyással

van

mindennapi

tevékenységeinkre,

hangulatunkra,

kapcsolatainkra.

Vizsgálatom során azt találtam, hogy a jelen tárgyalt skála és a Munka profil Stressz, Kommunikáció, Közelség és Rugalmasság skálái között szignifikáns összefüggés van (Lásd: 31. sz. táblázat). Az elégedettség és a stressz között negatív irányú korrelációs kapcsolat figyelhető meg, vagyis minél több feszültséget él meg az ember munkájával kapcsolatban, annál kevésbé elégedett azzal, s ez fordítva is igaz. Ezzel a 2. számú kérdéskörre választ kaptunk, vagyis arra, hogy van-e jelentős kapcsolata a Munka profil – Elégedettség skálának más skálákkal? 31. sz. táblázat: A Munka profil – Elégedettség skála korrelációs táblázata Munka profil

Skálák Munka profil Elégedettség

Stressz

Kommunikáció

Közelség

Rugalmasság

r

-0,538

0,450

0,326

0,509

p

0,000

0,001

0,015

0,000

N

55

55

55

55


6.2.15. Pozitív gondolkodás skála Az előző fejezetekben már szó esett arról, hogy az optimista életszemlélet nagy mértékben javítja testi-lelki állapotunkat, tudományosan bebizonyított tény, hogy a derűlátó emberek egészségesebbek és tovább élnek pesszimista embertársaikhoz képest. 32. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

5

20

Pedagógusok

27

14,78

2,439

10

19


28

14,14

2,272

10

19

Összesen

55

14,45

2,356

10

19


46

0,999

0,322

Kutatásom során jelen mérőeszközzel vizsgáltam a kitöltők pozitív gondolkodásának mértékét. Bár statisztikailag mérhető különbséget nem találtam a két csoport között, azért elmondható, hogy a pedagógusok átlagosan több pontot értek el (14,78 pont) az egészségügyi ápolókhoz képest (14,14 pont), vagyis az előbbiekre inkább jellemző az optimista életszemlélet. Ahogy azt már említettem, több kutatás is igazolta az optimizmus jótékony hatását, így tehát nem is olyan meglepő, hogy a vizsgálatom során a derűlátás és más életterületek közt pozitív irányú szignifikáns összefüggést találtam. Ezen életterületek a következők: az élettel való elégedettség; a munkával, munkahellyel kapcsolatos problémamegoldás, kommunikációs és közelség; a társas mobilizálás képessége és a társas támogatottság (Lásd: 33. sz. táblázat). Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy érdemes bizakodva, a legjobbat remélve élni életünket. 33. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála korrelációs táblázata

r

0,586

Társas mobilizálás képessége 0,546

p

0,000

0,000

0,003

N

55

55

55

Egyéni profil Elégedettség

Skálák

Társas támogatottság 0,391

Munka profil


Problémamegoldás

Kommunikáció

Közelség

r

0,384

0,459

0,368

p

0,004

0,000

0,006

N

55

55

55


Az 5. kérdéscsoport arra kereste a választ, hogy: (1) hogyan alakulnak a Pozitív gondolkodás skála értékei, s van-e jelentős eltérés e tekintetben a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között, (2) mutat-e jelentős összefüggést a Pozitív gondolkodás skála más skálákkal? A pozitív gondolkodás területén a pedagógusok több pontot értek el az egészségügyben dolgozókhoz képest, ám ez a különbség nem mondható jelentősnek a statisztikai próba alapján. Ahogy az várható volt, több skálával is pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutatott a Pozitív gondolkodás skála, szám szerint hattal: Egyéni profil – Elégedettség, Munka profil – Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség, Társas mobilizálás képessége, Társas támogatottság.

47

6.2.16. Társas mobilizálás képessége skála Az életben való helytállásunk, boldogulásunk többek között attól is függ, hogy mennyire tudunk másokkal együtt működni, mennyire tudunk a hozzánk közelebbtávolabb lévő embertársainkra támaszkodni, tudjuk-e őket mobilizálni annak érdekében, hogy segítsenek minket? A kérdőívet kitöltők ilyen, s ehhez hasonló kérdésekre, állításokra válaszolhattak egy négy fokozatú skálán. 34. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képességes skála eredményei Elért pontszám Kétmintás t próba Minimum Maximum t p

N

Átlag

Szórás

5

20

Pedagógusok

27

13,85

2,905

8

20


28

9,43

2,937

3

14

Összesen

55

13,96

3,121

7

20

-0,259

0,796

Forrás: saját kutatás

Ha megnézzük a 34. számú táblázatot, rögtön szembetűnik a két csoport átlagos pontszámai között lévő különbség, vagyis az, hogy a pedagógusok jóval nagyobb pontszámot értek el (13,85 pont) az egészségügyi ápolókhoz képest (9,43 pont). Bár e különbség statisztikailag nem mérhető, azért említésre méltó, főleg az eddig tárgyalt eredményeket (a két csoport közötti pontszám-különbségek az egyes skáláknál) figyelembe véve. Az összefüggés-vizsgálatok során pozitív irányú, szignifikáns kapcsolatot mutatott a jelen tárgyalt mérőeszköz más skálákkal: Egyéni profil – Elégedettség, Munka profil – Problémamegoldás és Kommunikáció, Pozitív gondolkodás és Társas támogatottság. (Lásd: 35. sz. táblázat). 35. sz. táblázat: A Társas mobilizálás képessége skála korrelációs táblázata Skálák r Társas mobilizálás p képessége N

Egyéni profil Közelség

Munka profil

Pozitív gondolkodás Problémamegoldás Kommunikáció

0,398

0,378

0,279

0,546

0,003

0,004

0,039

0,000

55

55

55

55


A fentebb ismertetett eredmények választ adnak az 5. sz. kérdéscsoportra, vagyis arra a kérdésre, hogy (1) hogyan alakulnak a Társas mobilizálás képessége skála értékei, (2) vane jelentős különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók pontszámai közt, s hogy (3) mutat-e összefüggést a jelen tárgyalt skála más skálákkal? A pedagógusok jóval nagyobb 48

pontszámot értek el (13,85 pont) az egészségügyi ápolókhoz képest (9,43 pont), ez a pontkülönbség azonban nem jelentős mértékű a statisztikai eljárás szerint. A Társas mobilizálás képessége skála a következő skálákkal mutatott szignifikáns összefüggést: Egyéni profil – Közelség, Munka profil – Problémamegoldás és Kommunikáció, Pozitív gondolkodás.

6.2. 17. Társas támogatottság skála Munkámban külön fejezetben tárgyaltam a társas támogatás jelentőségét, vagyis azt, hogy mivel társas lények vagyunk, igényeljük mások társaságát, támogatását, a valahova tartozás érzését. Ezen mérőeszköz segítségemre volt abban, hogy információt szerezzek a vizsgált személyek, csoportok észlelt szociális támogatottságáról. 36. sz. táblázat: A Társas támogatottság skála eredményei N

Átlag

Szórás


14

64,67

10,26

2,625

5

14

Egészségügyi ápolók 78,67

9,43

2,937

3

14

92,67

9,89

2,794

3

14

Pedagógusok Összesen

1,105

0,274


A vizsgálatban résztvevő pedagógusok átlagos pontszáma (10,26 pont) ennél a skálánál is magasabb az egészségügyi ápolók pontszámához (9,43 pont) képest. A statisztikai próba során jelentős különbséget nem találtam a két csoport között, a kétmintás t-próba során a p értéke nem érte el a 0,05-ös küszöböt (p=0,274). A Rózsa Sándor és munkatársai (2005) által adaptált mérőeszköz szerint a két csoport eredménye az „elégséges” kategóriába esik. A korrelációs vizsgálat során szignifikáns összefüggést találtam a Társas támogatottság és az Egyéni profil – Stressz, Közelség, Rugalmasság és Elégedettség, a Munka profil – Stressz, Problémamegoldás, Kommunikáció, Közelség és Rugalmasság skálái között, valamint a Pozitív gondolkodás és Társas mobilizálás képessége között (Lásd: 37. sz. táblázat). Ebből is láthatjuk, hogy a szociális támogatás milyen sok életterülettel van összefüggésben. Ezek az eredmények is alátámasztják az elméleti részben leírtakat. A 4. kérdéscsoport a következő kérdésekre kereste a választ: Hogyan alakul az észlelt társas támogatottság mértéke a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között e tekintetben?

49

Van-e jelentős összefüggés az észlelt társas támogatottság és: o a) a testi és a pszichikai tünetek mértéke között? o b) az észlelt egyéni-, illetve munkahelyi stressz mértéke között? A kérdésekre válaszolva elmondható, hogy: -

a társas támogatottság mértékét illetően nincs szignifikáns különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között;

-

nincs szignifikáns összefüggés a Társas támogatottság skála és a testi-, pszichológiai tünetek között;

-

szignifikáns kapcsolat van a táras támogatottság és az egyéni szinten, valamint a munkahely szintjén megélt stressz között. 37. sz. táblázat: A társas támogatottság skála korrelációs táblázata Egyéni profil

Skálák

Stressz Közelség Rugalmasság

Elégedettség

Társas mobilizálás Pozitív képessége gondolkodás

r

-0,482

0,300

0,311

0,327

0,314

0,391

p

0,000

0,026

0,210

0,015

0,020

0,003

N

55

55

55

55

55

55

Munka profil


Stressz Közelség Rugalmasság Kommunikáció Problémamegoldás r

-0,434

0,385

0,354

0,393

0,399

p

0,001

0,004

0,008

0,003

0,003

N

55

55

55

55

55


50

7. Megbeszélés A kontrollált stressz az élet sava-borsa, része mindennapi életünknek, nélküle nem tudnánk élni. Segít, hogy reggel felkeljünk, hogy dolgozni tudjunk, energiát ad, cselekvésre motivál stb. A kontrollálatlan, túlzott mennyiségű ún. distressz éppen ellenkező hatással van életünkre, megbetegít minket testileg-lelkileg, hátráltat minket munkánkban, szétdúlja emberi kapcsolatainkat, átveszi tőlünk saját életünk irányítását. A szakirodalmi adatok, valamint a kutatásom során nyert eredmények is azt mutatják, hogy a magánéletben és a munkahelyen átélt káros stressz nagysága pozitív korrelációs kapcsolatot mutat a testi és pszichológiai panaszok gyakoriságával. Vagyis, minél nagyobb distresszt él át az ember, annál több testi és lelki panasszal küzd, s ez fordítva is érvényes. Az általam vizsgált, Dunaszerdahelyen dolgozó pedagógusok és egészségügyi ápolók körében a testi tünetek közül a következők fordultak elő a leggyakrabban: kimerültség, légúti megbetegedések, szédülés, fejfájás, izomfájdalom, zsibbadás. A pszichológiai tünetek között az ingerültség, idegesség és alvászavar szerepelt a legtöbbször. A témával foglalkozó irodalom is ezen tüneteket tünteti fel. Vizsgálatom során a statisztikai próba rámutatott arra, hogy az egészségügyi ápolók szignifikánsan több testi panaszról számolnak be, mint a pedagógusok (t= -2,89; p=0,006). Kutatásom során vizsgáltam a két csoport egyéni szinten és a munkával/munkahellyel kapcsolatosan átélt stressz mértékét is. A szakirodalom szerint (Pszicho-ped Bt., 2009) mind a pedagógusok mind az egészségügyi ápolók egyéni és munkával kapcsolatos átlagos stressz szintje az alacsony kategóriába sorolható. Természetesen kiugró értékek mindkét csoportnál előfordultak. A különbözőségvizsgálat során különbséget találtam a két vizsgált minta között a munkahelyi

stressz

mértékében, az

egészségügyben dolgozók

szignifikánsan magasabb stressz szintről számoltak be (t=-3,418; p=0,001). Ez nem meglepő, ugyanis figyelembe véve a két minta munkavégzési körülményeit – gondolok itt a munkavégzés jellegére, munkaidőre, juttatásokra stb. – nem egyformák. Bár a kutatások során már többször bebizonyosodott, hogy mind a pedagógusok, mind az egészségügyi dolgozók munkahelyi stressz szintje kritikus, az utóbbira ez jobban jellemező. Ezt saját empirikus vizsgálatom is alátámasztja. Ahogy

azt

az

előző

fejezetekben

is

láthattuk,

a

szakirodalom

rengeteg

munkával/munkahellyel kapcsolatos stresszort említ. A felmérésemben részt vevők úgy érzik, a legnagyobb feszültséget az kelti bennük, hogy nem ők osztják be a munkaidejüket, nem tartják megfelelőnek, arányosnak munkájukkal a juttatásaikat, s nem ismeri el

51

felettesük a javaslataikat. Az elmúlt évek vizsgálatai is azt támasztják alá, hogy növeli a munkatársak elégedettségét a megfelelő juttatási rendszer, teljesítményértékelés, a rugalmas munkaidő és az empowerment. A pozitív pszichológia mozgalma paradigmaváltást hozott a lélektanban, a patológiás viselkedés helyett inkább az egyén erős, pozitív oldalára, tulajdonságaira helyezték a hangsúlyt. Olyan kutatások kezdődtek, amelyek arra keresték a választ, hogy melyek azok a tényezők, faktorok, amelyek megőrzik egészségünket, megvédenek minket a káros behatásokkal szemben. Ezzel új időszámítás kezdődött a stressz kutatások területén is. A gyarapodó kísérletek újabb és újabb védőfaktorokat tártak fel, mint például az optimizmus, humor, nevetés, pozitív érzelmek, spiritualitás, társas támogatás, testi kontaktus, altruizmus, reziliencia, megbocsájtás stb. Az empirikus felmérésem során használt kérdőív is tartalmazott olyan skálákat, amelyek a stresszel való megküzdési képességet mérték fel, ilyen volt például a problémamegoldás, kommunikáció, közelség, rugalmasság, pozitív gondolkodás, társas támogatás skálák. A szakirodalmi adatok és a kutatásomból nyert eredmények is azt támasztják alá, hogy azon személyek tudnak a leghatékonyabban ellenállni a káros stressz hatásaival szemben, akik: -

a felmerülő problémákat kihívásnak tekintik, aktívan keresik rájuk a megoldást, igyekeznek a lehető legjobbat kihozni a helyzetből;

-

megfelelő módon kommunikálják érzéseiket, keresik mások társaságát, meg tudják osztani gondjaikat, problémáikat másokkal;

-

ápolják a szoros családi, baráti, munkatársi kapcsolataikat, tudatában vannak azzal, hogy számíthatnak mások segítségére;

-

rugalmasan kezelik a kialakult helyzetet, problémákat, akadályokat, tudnak alkalmazkodni, változtatni;

-

optimistán, derűlátóan tekintenek a világra, bíznak magukban és a dolgok jóra fordulásában, egészséges önbizalommal rendelkeznek.

A fentebb tárgyalt skálák összefüggés-vizsgálatainak eredményei megtalálhatóak a 6.2. fejezetben. Az általam vizsgált két csoport között az alábbi, munkához tartozó skáláknál találtam szignifikáns különbséget: kommunikáció (t=2,958; p=0,05), közelség (t=2,011; p=0,049), rugalmasság (t=3,261; p=0,002). Vagyis úgy tűnik, a pedagógusok munkakörnyezete jobb feltételeket biztosít a fentebb említett három megküzdési módhoz. Diplomadolgozatom egyik gerincét a társas támogatás és annak jelentősége alkotja. Társas lények vagyunk, életünket áthatják, befolyásolják embertátásainkkal kialakított kapcsolataink, amelyek rányomják életünk minőségére is a bélyeget. Az utóbbi évek 52

kutatásai is ezt bizonyítják. A vizsgálatomban részt vevők társas támogatási szintje a szakirodalom szerint (Rózsa és mtsai., 2005) jónak minősíthető. Az összefüggés-vizsgálat során negatív irányú korrelációs kapcsolat mutatkozott a társas támogatás és a megélt stressz között, vagyis minél inkább úgy érezte valaki, hogy nincs egyedül, számíthat másokra, annál alacsonyabb stressz szint jellemezte, mind a magánéletben, mind pedig a munkával kapcsolatosan. Láthatjuk tehát, hogy érdemes ápolni kapcsolatainkat, odafigyelni egymásra.

53

8. Levont következtetések, javaslatok Jelen diplomadolgozat megírásával az volt a célom, hogy rámutassak a distressz káros következményeire, a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira; ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz csökkentésében, semlegesítésében; bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit. A munkámban bemutatott szakirodalmi adatok és a saját kutatásomból nyert eredmények alapján arra következtetek, hogy: a) A hosszan fennálló, kezeletlen (magánéleti és munkahelyi) distressz káros hatással van az egyén fizikai és lelki egészségére, testi és lelki zavarokat idéz elő. b) A káros stressz csökkenti az egyén teljesítményét, koncentrációs képességét, elégedettségét, emberi kapcsolatainak minőségét. c) A stressz részese mindennapi életünknek, nem kerülhetjük el, viszont a vele való konstruktív megküzdés tanulható. Az eustressz jótékony, míg a distressz káros hatással van mindennapi életünkre, testi-lelki egészségünkre. d) Társas lények vagyunk, így folyamatosan interakcióba lépünk embertársainkkal, hatással vagyunk egymásra. Az emberi kapcsolataink minősége, észlelt társas támogatottságunk mennyiségére,

az

nagysága életünkkel

befolyással és

a

van

az

munkánkkal

általunk való

átélt

distressz

elégedettségünkre,

teljesítményünkre. e) Az optimista szemlélettel rendelkező emberek testileg és lelkileg egészségesebbek; elégedettebbek magánéletükkel és munkájukkal; nagyobb társas támogatottsággal rendelkeznek, mint pesszimista társaik. A humor, nevetés, kacagás, mosolygás megerősíti immunrendszerünket, növeli az endorfintermelést (örömhormon). f) A pedagógusok szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi stresszről és magasabb elégedettségről számolnak be, mint az egészségügyben dolgozó ápolók. A levont következtetésekből is látszik, hogy a káros stressz mennyire meg tudja mérgezni magánéletünket és munkavégzésünket. Vajon mit tehetünk annak érdekében, egyéni és szervezeti szinten egyaránt, hogy csökkentsük, semlegesítsük a minket ért káros feszültségeket, behatásokat? Először az egyén oldaláról vizsgálom meg a lehetőségeket, teszek javaslatokat, majd pedig szervezeti oldalról.

54

Az egyén oldaláról az első és legfontosabb lépés az önismeret. Már az ókori görögök felismerték az önismeret jelentőségét, a híres delphoi jósda is a „Gnóthi szeauton”, azaz „Ismerd meg önmagadat!” jelszót hirdette. Tudták, hogy mindennek alapja az önismeret, hisz a világ megismeréséhez önmagunkon keresztül vezet az út. Így volt ez régen, s így van ez ma is. Úgy gondolom, az elmúlt évszázadok alatt ez a bölcsesség nem veszített fontosságából, sőt, egyre nélkülözhetetlenebbé vált. A mai rohanó világban egyre többet hallani arról, hogy az emberek eltávolodnak egymástól, s ami a legrosszabb, saját maguktól is. Életünkben több olyan probléma is jelen van - interperszonális és intraperszonális konfliktusok, munkahelyi, kommunikációs problémák, pszichikus megbetegedések -, amely kellő önismerettel részben vagy teljesen orvosolhatók lennének. Az önismereti munka nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamatos tevékenység. Általa jobban megérthetjük testi és lelki működésünket, tudatosabban élhetjük életünket. Az önismereti munka tehát tudatosabbá tehet minket, általa jobban megismerhetjük magunkat,

a

bennünk

lejátszódó

folyamatokat,

vagyis

elindíthat

minket

a

személyiségfejlődés útján. Megnyugtató az a tény, hogy személyiségünk, viselkedésünk fejleszthető, alakítható. Ha már tudjuk (az önismereti munkának köszönhetően), hogy min javasolt változtatni, milyen magatartásbeli változások szükségesek, kezdjünk hozzá! Ma már rengeteg személyiségfejlesztő eljárás létezik, ezért javaslom, hogy olyan módszereket válasszunk, amelyek elismertek, tudományosan megalapozottak. Segítségképpen az alábbiakban olyan módszereket, technikákat, javaslatokat közlök, amelyek segítenek a káros stressz csökkentésében, hozzájárulnak a testi-lelki egészség növeléséhez, s tudományosan megalapozottak. Mozogjunk eleget! Már köztudott tény és többszörösen bizonyított, hogy a testmozgás jótékony hatással van az ember testi és lelki egészségére. Igyekezzünk úgy alakítani mindennapi életünket, hogy mozogjunk eleget; a napi húsz perces egyenletes mozgás (pl. séta) már hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Ha tehetjük, járjunk gyalog vagy kerékpárral a munkahelyünkre, a lift helyett használjuk a lépcsőket, végezzünk rendszeres tornagyakorlatokat. Lazítsunk, relaxáljunk! Ma már rengeteg relaxációs módszert ismerünk, amelyek segítenek megpihenni, lazítani, befelé figyelni. Szánjuk naponta pár percet relaxációra, megpihenésre, belső világunkra. Ajánlom Bagdy Emőke (2014) Relaxáció, megnyugvás, belső béke című könyvét, melyhez egy hét darab relaxációt tartalmazó CD is tartozik. Gyakoroljuk a reális optimizmust! Mint azt már tudjuk, az optimista életszemlélettel rendelkező embertársaink egészségesebbek, boldogabbak, elégedettebbek, mint a 55

pesszimista társaink. Jó hír, hogy az optimizmus tanulható, így tudunk változtatni azon, milyen szemüvegen keresztül nézzük a világot. Lássuk meg a jót, bízzunk magunkban, tudjunk nevetni a hiányosságainkon is. Mosolyogjunk, nevessünk minél többet, nem csak az immunrendszerünk működése javul ez által, de a társas kapcsolataink minősége is. Nézzünk más szemszögből a problémára! Gyakran megesik, hogy úgy hisszük, megoldhatatlan problémába, helyzetbe ütköztünk, nem találjuk a megoldást. Ilyenkor tanácsos más nézőpontból is megvizsgálni az adott problémát. Ápoljuk kapcsolatainkat! Ahogy arra már többször is utaltam, társas lények vagyunk, más emberek közt éljük mindennapjainkat, különböző kisebb-nagyobb csoportokhoz tartozunk.

Társas

kapcsolataink

minősége

hatással

van

mindennapi

életünkre,

elégedettségünkre, testi és lelki egészségünkre, ezért ajánlatos ápolni azokat. Figyeljünk oda egymásra, hallgassuk meg a másikat, nyújtsunk egymásnak támaszt, segítséget, tiszteljük egymást, tudjunk megbocsájtani. Fejlesszük érzelmi intelligenciánkat! Az intellektuális intelligencia (IQ) mellett az érzelmi intelligenciának (EQ) is nagy szerepe van életünkben, boldogulásunkban. A magas EQ-val rendelkező egyén képes saját és mások érzelmeit felismerni, helyesen értelmezni és tudatosan irányítani, ezáltal reálisan tud önmagára és másokra tekinteni. Ajánlom Balázs László (2014) Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben című könyvét. A könyv az elméleti háttér tárgyalása mellett EQ fejlesztő gyakorlatokat is tartalmaz. Gazdálkodjunk megfelelően az időnkkel! Manapság egyre népszerűbbek az időgazdálkodási

tréningek,

amelyeken

megtanítják

az

résztvevőket

a

helyes

időgazdálkodásra. Ha gyakran van az az érzésünk, hogy nincs időnk szinte semmire, a napunk rohanásból, túlórákból áll, érdemes elgondolkoznunk azon, vajon helyesen gazdálkodunk-e az idővel? A tréningeken kívül rengeteg olyan könyv létezik, amely a time management-tel foglalkozik, hasznos tippeket ad.

Az egyénre vonatkozó javaslataim után következzenek a szervezetre vonatkozóak. Egy szervezet csak akkor működhet hatékonyan, ha a benne dolgozó emberek elégedetten, megfelelő körülmények között tudják végezni a munkájukat, az egyéni és szervezeti célok összhangban vannak. Mivel egy szervezet legfőbb értéke az ember, fontos, hogy a vezetőség és a HR osztály munkatársai olyan humánerőforrás-gazdálkodást folytassanak, amely nem csak a szervezet érdekeit, hanem a dolgozók érdekeit is számításba veszi. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy munkavállalóink elégedetten, káros stressztől mentesen tudjanak dolgozni? A következőkben erre teszek javaslatokat. 56

Tisztelet – Az első és legfontosabb dolog szerintem, hogy tiszteljük munkavállalóinkat, bánjuk velük humánusan, emberhez méltóan, tiszteljük alapvető emberei jogaikat. Célok és feladatok tisztázása – Osszuk meg és folyamatosan kommunikáljuk a munkatársak felé, hogy mi a szervezet küldetése, célja, mi az egyén szerepe, feladata a szervezeten belül (munkakör). Ha a beosztott látja munkája célját, tisztában van azzal, pontosan mi a feladata, meddig terjed a felelőssége, hatékonyabban és elégedettebben végzi munkáját. Az elvégzendő feladat minőségileg és mennyiségileg igazodjon beosztottunk képességeihez. Megfelelő munkafeltételek, munkakörnyezet – Biztosítsunk olyan fizikai feltételeket, amelyek hatékonnyá, zavartalanná és kellemessé teszik a munkavégzést. Legyenek meg a munkavégzéshez szükséges eszközök, információk; biztosítsunk megfelelő, egészséges fizikai környezetet (tisztaság, világítás, zaj-csend, sugárzások stb.). A kötelező munkavédelmi és munkakörnyezeti előírásokon túl próbáljuk még kellemesebbé tenni dolgozóink számára a munkahelyüket, pl. virágokkal, növényekkel teli udvarral, relaxációs szobával, színes falakkal, díszítőelemekkel stb. Hatékony teljesítményértékelés – Dolgozzunk ki hatékony teljesítményértékelési rendszert. A rendszeresen és megfelelően végzett teljesítményértékelés lehetővé teszi a beosztottunkkal való hatékony kommunikációt, visszajelzést ad munkavállalóink számára az elvégzett munkájukról, lehetővé teszi a hatékony információáramlást, elősegíti a fejlődést, a karrierút építését, motivál. Egyszóval növeli a munkatársak teljesítményét, elégedettségét, lojalitását, s ezzel párhuzamosan csökkenti a káros stressz kialakulásának lehetőségét. Tréningek – Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé váltak a különböző témájú és tematikájú tréningek. A tréning olyan tanácsadási módszer, melynek segítségével játékosan, szórakozva lehet elsajátítani új készségeket. Szervezetünkben érdemes olyan tréningeket szervezni, amelyek segítenek egészségtudatosabb magatartást kialakítani, segítik a hatékony kommunikációt, erősítik az együttműködést, elősegítik a hatékony problémamegoldást. A tréningek szervezésénél vegyük figyelembe a beosztottak által preferált témákat is, illetve a pozitív pszichológia kutatási eredményeit, javaslatait is. Érdemes érzelmi intelligenciát fejlesztő tréninget is beiktatnunk. Testmozgásra való lehetőség, ösztönzés – Teremtsünk lehetőséget arra, hogy munkatársaink minél többet mozogjanak, ösztönözzük őket a testmozgásra. Alakítsunk ki olyan szobát, ahol különböző tornagépek állnak a beosztottak rendelkezésére, ösztönözzük őket a lépcső használatára a lifttel szemben. Lehet különböző sportversenyeket is szervezni 57

vagy sportnapo(ka)t tartani rendszeresen, akár évente többször is. Lépésszámláló műszerek segítségével havonta kioszthatjuk a „hónnap legmozgékonyabb dolgozója” díjat is. Rugalmas munkaidő – Egyre elterjedtebb a nem hagyományos munkaidő beosztás. Adjunk lehetőséget arra, hogy beosztottjaink is beleszóljanak munkaidejük kialakításába, sőt, ahol lehetséges, saját maguk osszák be, mikor szeretnének dolgozni. Pszichológus, mentálhigiénés tanácsadó, coach – Teremtsünk lehetőséget arra, hogy munkatársaink igénybe vehessék olyan szakemberek segítségét, mint a pszichológus, mentálhigiénés tanácsadó, coach. Gyakran már az is elegendő, illetve jótékony hatású, ha kibeszéljük magunkból a feszültséget, problémáinkat. Ha mindezt egy szakember jelenlétében tesszük, nem csak a felesleges feszültségtől szabadulhatunk meg, de új készségeket is elsajátíthatunk, fejlődhetünk.

58

Összefoglalás A stressz részese mindennapjainknak, elkerülni nem tudjuk, viszont megtanulhatjuk, hogyan lehet semlegesíteni és kivédeni negatív hatásait, hogyan lehet minél kevesebb káros stresszt és minél több pozitív stresszt átélni. Jelen dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy a szakirodalmi háttér és a saját kutatásom bemutatása segítségével felhívjam a figyelmet a:

(1) káros (munkahelyi) stressz negatív következményeire, a megelőzés

fontosságára és lehetőségeire; (2) a társas támogatás jelentőségére. Jelen munkám célja tehát az volt, hogy: -

rámutassak a distressz káros következményeire (egyéni és szervezeti szinten egyaránt), a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira;

-

ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz csökkentésében, semlegesítésében;

-

bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit.

Először a témával foglalkozó szakirodalmat ismertettem. Definiáltam a stressz fogalmát, írtam az ún. „jó” és „rossz” stresszről, a köztük lévő különbségről. A második fejezet a munkahely és a munka szemszögéből vizsgálta a stresszt, szó esett a stresszorokról és a distressz következményeiről egyéni és szervezeti szinten. A harmadik fejezet tárgyalta a stresszel való sikeres megküzdés lehetőségeit: a problémaközpontú- és az érzelemközpontú megküzdést, valamint a személyiség pszichológiai immunrendszerét. Ebben a részben írtam a lélektan egy új mozgalmáról, a pozitív pszichológiáról, amely az elmúlt tizenöt évben rengeteg olyan védőfaktort fedezett fel, amely megvéd minket a káros stressz ártalmaitól. Ilyen védőfaktor pl. a nevetés, humor, optimizmus, testmozgás, megbocsátás stb. Az elméleti rész utolsó fejezete a társas támogatásról szólt. Munkám második nagy részében az általam végzett empirikus kutatást és annak eredményeit mutattam be. Kérdőíves felmérést folytattam Dunaszerdahelyen dolgozó pedagógusok és egészségügyi ápolók körében, abból a célból, hogy felmérjem észlelt stressz szintjüket, megküzdési stílusukat és társas támogatottságuk mértékét, valamint válaszokat kapjak a bevezető rész végén található kérdésekre és hipotézisekre. A mintám 55 fős volt, 27 pedagógus és 28 egészségügyi ápoló töltötte ki az általam összeállított kérdőíveket. A begyűjtött adatokat az SPSS nevű statisztikai program segítségével dolgoztam fel, különböző statisztikai eljárásokat alkalmazva: egyváltozós analízis, összefüggés-vizsgálat és különbözőségvizsgálat. 59

A hipotézisek vizsgálatánál összefüggés-vizsgálatot és kétmintás t-próbát alkalmaztam. Az első számú hipotézis (H1) szerint a Testi tünetek skála a) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichikai tünetek skálával; b) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Stressz skálával; c) negatív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség skálával. A hipotézis „a” és „b” pontja beigazolódott, a „c” pontja viszont nem. Az összefüggésvizsgálat során szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtam a Testi tünetek skála és a Pszichikai tünetek skála (r=0,589; p=0,000), valamint a Munka profil – Stressz skála (r=0,342; p=0,010) között. Ez annyit jelent, hogy a testi és a lelki egészség közt szoros együttjárás figyelhető meg, vagyis minél betegebbnek (egészségesebbnek) érezzük magunkat testileg, annál betegebbnek (egészségesebbnek) érezzük magunkat lelkileg is, s ez fordítva is igaz. A Testi tünetek skála és a Munka profil – Elégedettség skála közt nem találtam szignifikáns összefüggést (r= -0,113; p=0,413). A második számú hipotézis (H2) szerint a Munka profil – Stressz skála negatív korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil – Elégedettség skálával. Ez a feltevés beigazolódott. (r= -0,538; p=0,000). Ez azt jelenti, hogy (1) a munkahelyi stressz mértékének növekedésével csökken a munkával, munkahellyel való elégedettségünk; (2) a munkahelyi stressz mértékének csökkenésével növekedik a munkával, munkahellyel való elégedettségünk. A harmadik számú hipotézis (H3) szerint az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz képest: a) szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be; b) szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be. A feltevés mindkét pontja beigazolódott. A kétmintás t-próba során szignifikáns különbséget találtam a pedagógusok és az egészségügyi ápolók munkahelyi stressz szintje (t= -3,418; p=0,001) és munkahelyi elégedettsége (t=2,74; p=0,027) között. A felmérés szerint tehát az egészségügyben dolgozók munkája több stresszel és alacsonyabb elégedettséggel jár az oktatásban dolgozókéhoz képest.

A munkámban bemutatott szakirodalmi adatok és a saját kutatásomból nyert eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy: a) A hosszan fennálló, kezeletlen (magánéleti és munkahelyi) distressz káros hatással van az egyén fizikai és lelki egészségére, testi és lelki zavarokat idéz elő. 60

b) A káros stressz csökkenti az egyén teljesítményét, koncentrációs képességét, elégedettségét, emberi kapcsolatainak minőségét. c) A stressz részese mindennapi életünknek, nem kerülhetjük el, viszont a vele való konstruktív megküzdés tanulható. Az eustressz jótékony, míg a distressz káros hatással van mindennapi életünkre, testi-lelki egészségünkre. d) Társas lények vagyunk, így folyamatosan interakcióba lépünk embertársainkkal, hatással vagyunk egymásra. Az emberi kapcsolataink minősége, észlelt társas támogatottságunk mennyiségére,

nagysága

az

életünkkel

befolyással és

a

van

az

munkánkkal

általunk való

átélt

distressz

elégedettségünkre,

teljesítményünkre. e) Az optimista szemlélettel rendelkező emberek testileg és lelkileg egészségesebbek; elégedettebbek magánéletükkel és munkájukkal; nagyobb társas támogatottsággal rendelkeznek, mint pesszimista társaik. A humor, nevetés, kacagás, mosolygás megerősíti immunrendszerünket, növeli az endorfintermelést (örömhormon). f) A pedagógusok szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi stresszről és magasabb elégedettségről számolnak be, mint az egészségügyben dolgozó ápolók.

A levont következtetések és a 8. fejezetben olvasható javaslatok segítséget és alapot nyújthatnak (egyének és szervezetek számára egyaránt) egy egészségtudatosabb élet- és munkaforma kialakításához.

61

Irodalomjegyzék 1.

Atkinson, R. L. és munkatársai (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

2.

Bagdy E. – Pap J. (2011): Ma még nem nevettem. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

3.

Bagdy E. (2007): Pszichofitnessz. Kacagás – kocogás – lazítás. Animula Kiadó, Budapest

4.

Bagdy E. (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Kulcslyuk Kiadó, Budapest

5.

Bagdy E. (2012): Utak önmagunkhoz. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

6.

Bagdy E. (2014): Relaxáció, megnyugvás, belső béke. Kulcslyuk Kiadó, Budapest

7.

Balázs L. (2014): Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Z-Press Kiadó, Miskolc

8.

Buda B. (2006): Empátia. A beleélés lélektana. Folyamatok, alkalmazás, új szempontok. Urbis Kiadó, Budapest

9.

Comer, R. J. (2005): A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest

10. Cooper, C. L. – Davidson, M. (1987): Sources of stress at work and their relation to stressors in non-working environments. In: Kalomo, R. – El-Batavi, L. A. – Cooper, C. L. (szerk.): Psychocosial factors at work and their relation to health. WHO, Geneva, 99-111. o. 11. Cooper, C. L. – Marshall, J. (1978): Sources of Managerial and White Collar Stress. In: Cooper, C. L. – Payne, R. (szerk.): Stress at Work. John Wiley & Sons Ltd., New York, 81-105. o. 12. Csíkszentmihályi M. (2009): Jó üzlet. Vezetés, áramlat és az értelem keresése. Lexecon Kiadó, Győr 13. Csíkszentmihályi M. (2010): Flow – az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest 14. Dávid I. (2014): A stressz és kezelése. In: Dávid I. és munkatársai: Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 11-122. o. 15. Dávid T. (2012): Az egészségmegőrzés pszichológiája. In: Darvay S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 106-124. o. 16. Deelstra, J. T. és munkatársai (2003): Receiving instrumental support at work: When help is not welcome. Journal of Applied Psychology, 88, 324-331. o.

62

17. Fredrickson,

B.

(2011):

A

pozitív

érzelmek

láss-gyarapíts

elmélete.

In:

Csíkszentmihályi M. – Selega Csíkszentmihályi, I. (szerk.): Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémia Kiadó, Budapest, 114-136. o. 18. Goleman, D. (2008): Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest 19. Goleman, D. (2010): Társas intelligencia. A társas kapcsolatok új tudománya. Nyitott Könyvműhely, Budapest 20. Grewal, D. D. – Salovey, P. (2011): Az érzelmi intelligencia hozadékai. In: Csíkszentmihályi M. – Selega Csíkszentmihályi, I. (szerk.): Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémia Kiadó, Budapest, 114-136. o. 21. Juhász Á. (2002): Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag a Munka és Szervezetpszichológiai Szakképzéshez. BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Budapest. URL: http://www.munkahelyiegeszsegfejlesztes.hu/docs/doc2.pdf Letöltve: 2014. január 13. 22. Juhász Á. (2003): Munkahelyi egészségpszichológia. Oktatási segédanyag a Munka és Szervezetpszichológiai Szakképzéshez. BME, Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Budapest. URL: https://www.yumpu.com/hu/document/view/9495355/juhasz-agnes-munkahelyiegeszsegpszichologia-bme-ergonomiaLetöltve: 2014. január 13. 23. Kállai J. (2014): Egészség és társas támogatás. In: Kállai J. – Varga J. – Oláh A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 199-216. o. 24. Klein B. – Klein S. (2012): A szervezet lelke. EDGE 2000 Kiadó, Budapest 25. Klein S. (2004): Munkapszichológia. EDGE 2000 Kiadó, Budapest 26. Lazányi K. (2011): A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest 155-170. o. 27. Lyubomirsky, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Ursus Libris Kiadó, Budapest 28. Marshall, J. – Cooper, C. L. (1979): Work experiences of middle and senior managers: The pressure and satisfaction. In: International Management Review, 19, 81-86. o. 29. Molnár L. G. (2006): A humor mint a munkahelyi stressz kezelésének eszköze. In: Munkavédelem – Ergonómia, 5. szám, 61-67. o. 63

30. Oláh A. (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Pléh Cs. – Boross O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 631-663. o. 31. Oláh A. – Kapitány-Fövény M. (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. In: Oláh A. (szerk.): A pozitív pszichológia világa. Akadémia Kiadó, Budapest, 19-45. o. 32. Pikó B. (2014): A pozitív gondolkodás szerepe az egészség megtartásában. In. Kállai J. – Varga J. – Oláh A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 115-132. o. 33. Poór J. (2010): Az emberi erőforrás menedzsment külső szolgáltatói. In: Karoliny M. – Poór J. (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Rendszerek és alkalmazások. Complex Kiadó, Budapest, 95-125. o. 34. Pszicho-Ped Bt. (2009): 75 papír-ceruza teszt. Animula Kiadó, Budapest 35. Rózsa S. és munkatársai (2005): Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 4. szám, 275-294. o. 36. Seligman, M. (2011): Fluorish – élj boldogan! A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése. Akadémia Kiadó, Budapest 37. Selye J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémia Kiadó, Budapest 38. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest 39. Szondy M. (2010): A boldogság tudománya. Fejezetek a pozitív pszichológiából. Jaffa Kiadó, Budapest 40. Szondy M. (2014): Hogyan tudnék továbblépni? A bosszú és a megbocsájtás pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest 41. Zsoldos B. (2007): Társas kapcsolataink és kezelésük a munkahelyen. Mások megértése: Empátia. In: Magyar grafika, 1. szám, 39-44. o.

64

Mellékletek

1. SZ. MELLÉKLET: Az empirikus kutatás során felhasznált kérdőív

Kérdőív Tisztelt Hölgyem/Uram! Molnár Péter vagyok, a győri Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szakának hallgatója. Szeretném Önt megkérni, hogy ezen kérdőív kitöltésével segítse diplomadolgozatom sikeres elkészítését, melynek témája a munkahelyi stressz. A kérdőív kitöltése önkéntes és név nélkül történik. A kitöltött kérdőíveket bizalmasan kezelem, a kért információk kizárólag az egyetemi kutatásomhoz szükségesek, sehol máshol nem kerülnek egyéb felhasználásra! Kérem, válaszát karikázással jelölje, s a lehető legőszintébben válaszoljon! A kérdőívben nincs jó vagy rossz válasz, minden vélemény érvényes és lehetséges! Együttműködését előre is köszönöm! Molnár Péter sk.

I. Demográfiai adatok 1. Nem:

1) Nő

2. Életkor:

……………….év

2) Férfi

3. Mely szférában dolgozik?

1) Oktatás 2) Egészségügy 3) Bank/biztosítás

4. Az Ön beosztása:

1) Alkalmazott / Tanár / Egészségügyi nővér/ápoló 2) Igazgatóhelyettes / Főnővér 3) Igazgató 4) Egyéb:……………………...............

5. Az Ön iskolai végzettsége:

1) Alapiskola 2) Szakiskola 3) Szakközépiskola 4) Gimnázium 5) Egyetem/főiskola

6. Az Ön családi állapota:

1) Egyedülálló 2) Házas/ Párkapcsolatban él 3) Elvált 4) Özvegy 5) Egyéb:…………………………….

7. Gyermekeinek száma: ………….. 8. Mióta dolgozik jelenlegi munkahelyén?

…………éve ………. hónapja

1. SZ. MELLÉKLET II. Kérem, jelezze, hogy milyen egészségügyi problémái voltak az elmúlt év során! (I= Igen; N= Nem) 1. Volt-e náthás? 2. Fájt-e a torka, illetve volt-e torokgyulladása? 3. Volt-e asztmája vagy szénanáthája?

I

N

13. Voltak-e izomfájdalmai vagy görcsei? I 14. Gyötörte-e hát- vagy derékfájdalom? I 15. Gyakran fájt-e a feje? I

N N N

I I

N N

4. Gyakran voltak-e gyomorbántalmai? 5. Volt-e székrekedése vagy hasmenése? 6. Volt-e aranyeres panasza?

I I I

N N N

16. Volt-e migrénes fejfájára? 17. Érzett-e zsibbadást vagy bizsergést? 18. Voltak-e szédüléses időszakai?

N N N

7. Volt-e magas vérnyomása? 8. Volt-e szívritmuszavara? 9. Volt-e szívtáji fájdalma?

I I I

N N N

19. Volt-e vese- vagy húgyhólyagbántalma? I N 20. Nők: Voltak-e menstruációs panaszok? I N 21. Férfiak: Voltak-e prosztatabántalmak? I N

10. Volt-e túlsúlyos vagy túl sovány? 11. Rossz volt-e az egészségi állapota? 12. Kimerültnek érezte-e magát?

I I I

N N N

22. Gyakran viszketett a bőre? 23. Volt-e allergiás bőrbetegsége? 24. Volt-e csalán- vagy egyéb kiütése?

I I I

I I I

N N N

I

N

I I I

N N N

I

N

I

N

III. Kérem, jelezze, hogy mely tünetek fordultak elő Önnél az elmúlt év során! 1. Volt-e mostanában szorongása? 2. Érezte-e úgy, hogy az „idegeire mennek a dolgok”? 3. Előfordult-e, hogy hirtelen félelmek lettek úrrá Önön? 4. Sokszor voltak kínos gondolatai? 5. Könnyebben lett-e ingerült, mint általában? 6. Voltak-e alvászavarai?

I

N

I

N

I I

N N

I I

N N

7. Volt-e tartósan szomorú vagy érezte-e magát magányosnak? 8. Érezte-e boldogtalannak vagy örömtelennek magát? 9. Jelentősen megváltozott-e a testsúlya? 10. Csökkent-e szexuális érdeklődése? 11. Előfordult-e, hogy az életét teljesen reménytelennek érezte? 12. Volt-e olyan időszaka, amikor azt kívánta, hogy bárcsak ne is élne?

IV. Egyéni profil – Stressz Kérem, karikázással jelezze, hogy az elmúlt évben milyen gyakran keltettek feszültséget Önben a következő életterületek! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran 1.

Házastársa/partnere

1

2

3

4

5

2.

Gyermeke/gyermekei

1

2

3

4

5

3.

Szülei

1

2

3

4

5

4.

Aktuális családi problémái

1

2

3

4

5

5.

Az, hogy egyedülálló

1

2

3

4

5

6.

Barátai

1

2

3

4

5

7.

Rokonaival való kapcsolata

1

2

3

4

5

8.

Háziállata(i)

1

2

3

4

5

9.

A saját egészségi állapota

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Más családtagok egészségi problémái

II

1. SZ. MELLÉKLET 11. Az egészségügyi ellátás elégtelensége 12. A jelenlegi lakásviszonyai

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

13. Ki- vagy beköltözés a lakásba 14. A háztartási kötelezettségei

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

15. Az, hogy a többiek nem végeznek házimunkát 16. Túl sok mindent kell elvégeznie a ház körül

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

17. Telefonhívások 18. Az, hogy családtagjai túl sokat nézik a tévét

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

21. Az, hogy nincs ideje családjára 22. Az, hogy nincs ideje a barátaira

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

23. Az, hogy nincs ideje a házimunkára. 24. Az, hogy túl sok időt tölt a munkahelyén.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

25. Az utazási idő, míg elér a munkahelyére 26. Az az idő, amit a családjától külön tölt

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

27. Az állása (általában) 28. Az, hogy nincs munkája

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

29. A magas elvárások vagy lefokozás munkahelyén 30. Előléptetés a munkahelyén

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

31. Az, hogy mennyire bizonytalan a munkahelye 32. Az, hogy nem elegendő a jövedelme

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

33. Az, hogy nincs egyetértés abban, mire költsék a pénzt 34. Az, hogy nincs elég pénz a család szükségleteire

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

35. Túl sok tartozás (jelzálog, lakbér, hitelkártya stb.) 36. Az, hogy nincs megtakarított pénze

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

37. Pénzbefektetés vagy hogy hova fektesse be a pénzét 38. Nehézség a gyermek felügyeletével

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

39. Probléma a munkahellyel 40. Probléma a vásárlással

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

41. Az, hogy kevés a lehetőség a regenerálódásra 42. A rossz időjárási viszonyok

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

43. Az alváshiány 44. A testmozgás hiánya

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

45. Az, hogy nincs ideje az evésre 46. A túlzott evés

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

47. A túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás 48. Az, hogy túlsúlyosnak érzi magát

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

49. Az, hogy feldúltnak érzi magát 50. Az, hogy fizikailag betegnek érzi magát

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

19. A zaj, ami a családtagok zenehallgatásából, tévé-nézéséből, játékából stb. származik 20. Az, hogy nincs ideje önmagára

III

1. SZ. MELLÉKLET V. Egyéni profil – Problémamegoldás Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi problémamegoldási stratégiákat milyen gyakran használja a mindennapokban! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran 1.

Új vagy másfajta megoldást talál ki a problémákra

1

2

3

4

5

2.

Változtat, hogy javítson a dolgokon

1

2

3

4

5

3.

Azt kívánja, hogy a problémák megszűnjenek

1

2

3

4

5

4.

Próbál eljutni a problémák gyökeréig vagy okáig és megkísérel változtatni

1

2

3

4

5

5.

Cselekvési tervet készít és megpróbálja azt követni

1

2

3

4

5

6.

Késlelteti a döntést, remélve, hogy a helyzet magától megváltozik

1

2

3

4

5

7.

Arra koncentrál, hogy mit kell tennie és keményen dolgozik azért.

1

2

3

4

5

VI. Egyéni profil – Kommunikáció Kérem, karikázással jelezze, hogy stresszes/feszült helyzetek esetén milyen gyakoriak az alábbiak! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran 1.

Jobban érzi magát azután, hogy érzéseit megosztotta mással

1

2

3

4

5

2.

Nehéznek találja megosztani érzéseit

1

2

3

4

5

3.

Az Önhöz közelállók tudomására hozza, ha szomorú vagy lehangolt

1

2

3

4

5

4.

Magában tartja az érzéseit

1

2

3

4

5

5.

Megmondja másoknak, hogy frusztráltnak vagy csalódottnak érzi magát

1

2

3

4

5

6.

Amit szeretne, hogy mások megtegyenek, arra megkéri őket

1

2

3

4

5

7.

Könnyűnek találja, hogy kifejezze haragját

1

2

3

4

5

8.

Mások tudomására hozza, hogy szorong vagy feszült

1

2

3

4

5

9.

Nehéznek találja, hogy kifejezze gondolatait

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Megmondja másoknak, hogy mi zavarja

VII. Egyéni profil – Közelség Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi, Önre vonatkozó állításokkal milyen mértékben ért vagy nem ért egyet! 1 = egyáltalán nem 2 = nem 3 = nem tudja eldönteni 4 = egyetért 5 = teljesen egyetért 1.

Szeretek inkább kívül maradni a dolgokon, mint bevonódni

1

2

3

4

5

2.

A barátaim fontosak nekem

1

2

3

4

5

3.

Szeretem a személyes érzéseimet és gondolataimat magamban tartani

1

2

3

4

5

4.

Szívesebben találok ki ötleteket másokkal, mint egyedül töprengve

1

2

3

4

5

5.

Ha választhatok, csoportban szeretek dolgozni

1

2

3

4

5

6.

Ritkán osztom meg személyes problémáimat

1

2

3

4

5

7.

Fontos számomra, hogy kapcsolatot tartsak a barátaimmal

1

2

3

4

5

8.

Szívesebben dolgoznék magamban, mint csoportban

1

2

3

4

5

9.

Jobban szeretek egyedül lenni, mint baráti társaságban

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. El tudom fogadni, hogy másoktól függjek

IV

1. SZ. MELLÉKLET VIII. Egyéni profil – Rugalmasság Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi, Önre vonatkozó állításokkal milyen mértékben ért vagy nem ért egyet! 1 = egyáltalán nem 2 = nem 3 = nem tudja eldönteni 4 = egyetért 5 = teljesen egyetért 1.

Világosan lefektetett szabályok mellett szeretek dolgozni

1

2

3

4

5

2.

Széles az érdeklődési köröm

1

2

3

4

5

3.

Szeretem, ha az életem igazán szervezett

1

2

3

4

5

4.

Könnyen változtatok a terveimen

1

2

3

4

5

5.

Fontos, hogy kreatív legyek

1

2

3

4

5

6.

Mindaddig nem fontos, hogy a szabályokat betartsák, míg a munka halad

1

2

3

4

5

7.

Könnyen változtatok a véleményemen

1

2

3

4

5

8.

A jól szervezettség nagyon fontos nekem

1

2

3

4

5

9.

Szeretem az életemben a változatosságot

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Szerintem a változás romboló hatású

IX. Egyéni profil – Elégedettség Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi, Önre vonatkozó állításokkal milyen mértékben ért vagy nem ért egyet! 1 = egyáltalán nem 2 = nem 3 = nem tudja eldönteni 4 = egyetért 5 = teljesen egyetért 1.

Általában úgy érzem, hogy szeretnek és elfogadnak

1

2

3

4

5

2.

Lazának és feszültségtől mentesnek érzem magam

1

2

3

4

5

3.

Általában élvezem a dolgokat, amiket csinálok

1

2

3

4

5

4.

Úgy érzem, nagyon jó a kapcsolatom a számomra fontos emberekkel

1

2

3

4

5

5.

Általában vidámnak és jókedvűnek érzem magam

1

2

3

4

5

6.

A jövőm reménytelinek, ígéretesnek tűnik

1

2

3

4

5

7.

A mindennapjaim tele vannak érdekes dolgokkal

1

2

3

4

5

8.

Általában frissen és kipihenten ébredek

1

2

3

4

5

9.

Én egy boldog ember vagyok

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Általában nyugodtnak, békésnek érzem magam

X. Munka-profil – Stressz Kérem, karikázással jelezze, hogy a következő állítások milyen gyakran érvényesek az Ön munkájára! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran 1.

A munkám teljesen olyan, amilyennek szeretném

1

2

3

4

5

2.

A munkaadóm túl sokat követel

1

2

3

4

5

3.

Néhány dolog problémát okoz a munkámmal kapcsolatban

1

2

3

4

5

4.

Az a fajta munka, amit végzek, problémákat okoz

1

2

3

4

5

5.

A munkám megterhelő, vagy feszültté tesz

1

2

3

4

5

6.

Fáradt vagyok és/vagy fizikailag nem bírom a munkát

1

2

3

4

5

7.

Érdekel és/vagy boldoggá tesz a munkám

1

2

3

4

5

8.

Nehezen léptetik elő az embert Problémát okoz az, ahogy a munkáltatóm a bérek kifizetésével kapcsolatban eljár

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

9.

10. A keresetemmel és a munkahelyi juttatásokkal nem vagyok elégedett 11. Tisztességesen megfizetik a munkámat

V

1. SZ. MELLÉKLET 12. Elegendőek a munkahelyi juttatások 13. Az időbeosztás nem megfelelő a munkahelyemen

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

14. Problémát okoz a hosszú munkaidő 15. Előre tudom, hogy mettől meddig dolgozom

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

16. Én osztom be a munkaidőmet 17. Néhány kollégámmal nehezen kommunikálunk

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

18. Problémáim vannak a kollégáimmal 19. Vannak kollégák, akik között dühös, feszült a viszony

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

20. Rossz légkört teremt, hogy feszültségek, kellemetlenségek vannak a munkatársak között 21. Nehezen jövök ki a főnökömmel/főnökeimmel

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

22. A főnök(eim) túl merev(ek) 23. A főnök(eim) támogat(nak)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

24. A főnök(eim) elismeri(k) a javaslataimat 25. A személyes problémáim elveszik az időt a munkától

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

26. A személyes gondok csökkentik a hatékonyságomat 27. A magánéleti kötelezettségeim zavarják a teljesítményemet

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

28. Nehezemre esik a munkámra összpontosítani

1

2

3

4

5

XI. Munka-profil – Problémamegoldás Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi problémamegoldási stratégiákat milyen gyakran használja a munkahelyén! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran 5 = nagyon gyakran 1.

Beszélek másokkal, hogy megoldást találjak a problémáimra

1

2

3

4

5

2.

Teszek azért, hogy csökkentsem vagy megszüntessem a stressz okát

1

2

3

4

5

3.

A probléma kezelésének új módjait próbálom ki

1

2

3

4

5

4.

Igyekszem valami pozitívat találni a helyzetben

1

2

3

4

5

5.

Próbálom a helyzet humoros oldalát nézni

1

2

3

4

5

6.

Próbálok kreatív lenni és nyitott az új ötletekre

1

2

3

4

5

XII. Munka-profil – Kommunikáció Kérem, karikázással jelezze, hogy munkahelyén milyen gyakoriak az alábbiak! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran

5 = nagyon gyakran

1.

Könnyen megmondom a közvetlen főnökömnek, hogy mit gondolok

1

2

3

4

5

2.

A munkatársaim figyelnek az ötleteimre és megértik azokat

1

2

3

4

5

3.

Tisztelő és hatékony a kommunikáció a vezetőség és a beosztottak között

1

2

3

4

5

4.

A főnököm és/vagy a munkatársaim megmondják, ha jó munkát végzek

1

2

3

4

5

5.

A csoportos megbeszélések eredményesek és élvezetesek

1

2

3

4

5

6.

A kommunikáció hatékony a csoportunkban

1

2

3

4

5

7.

Az emberek tényleg figyelnek egymásra

1

2

3

4

5

8.

Tisztában vagyok azzal, hogy mások mit várnak tőlem

1

2

3

4

5

9.

Biztatnak, hogy kifejezzem a gondolataimat

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Kommunikációs problémáink vannak

VI

1. SZ. MELLÉKLET XIII. Munka-profil – Közelség Kérem, karikázással jelezze, hogy munkahelyén milyen gyakoriak az alábbiak! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran

5 = nagyon gyakran

1.

A munkahelyemen van csoportszellem

1

2

3

4

5

2.

Az emberek távolságtartónak és barátságtalannak tűnnek

1

2

3

4

5

3.

Fordulhatunk segítségért a munkatársainkhoz

1

2

3

4

5

4.

Kölcsönös bizalom és megbecsülés jellemző

1

2

3

4

5

5.

Az emberek tényleg törődnek egymással

1

2

3

4

5

6.

A légkör hideg és személytelen

1

2

3

4

5

7.

Kölcsönös szakmai megbecsülés jellemző

1

2

3

4

5

8.

Barátságtalan versengés jellemző

1

2

3

4

5

9.

Személyesen is el vagyok köteleződve a csoportomnak

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Büszke vagyok a csoportom munkájára

XIV. Munka-profil – Rugalmasság Kérem, karikázással jelezze, hogy munkahelyén milyen gyakoriak az alábbiak! 1 = soha 2 = nagyon ritkán 3 = előfordul 4 = gyakran

5 = nagyon gyakran

1.

A csoporttagokat bátorítják, hogy legyenek új ötleteik, javaslataik

1

2

3

4

5

2.

A csoport rugalmas, megteszi a szükséges változtatásokat a szolgáltatás/munka javítására

1

2

3

4

5

3.

A csoportunk szervezetlen és/vagy hibás döntéseket hoz

1

2

3

4

5

4.

Ösztönöznek bennünket arra, hogy új megoldásokat találjunk a problémákra

1

2

3

4

5

5.

A munkahelyre jellemző működési mód behatárolja lehetőségeinket a változtatásra

1

2

3

4

5

6.

Gyorsan reagálunk, ha változtatásra van szükség

1

2

3

4

5

7.

Jól reagálunk, ha szükséges a szokásos működési mód megváltoztatása

1

2

3

4

5

8.

Túl sok irányelvet kell követnünk egyszerre

1

2

3

4

5

9.

Az egészségügyi v. személyes okokból történő szabadságolásokat rugalmasan kezeljük

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. A főnök túlságosan kontrolláló vagy merev

XV. Munka-profil – Elégedettség Kérem, karikázással jelezze, hogy mennyire elégedett munkájának következő oldalaival! 1 = nagyon elégedetlen 2 = elégedetlen 3 = valamelyest elégedett 4 = elégedett 5 = nagyon elégedett 1.

A fizetésével

1

2

3

4

5

2.

A munkavállalói kedvezményeivel

1

2

3

4

5

3.

Amennyire a munkája az (ön)megvalósítás érzését adja

1

2

3

4

5

4.

Azzal, amennyire kihasználja munkájában a képességeit

1

2

3

4

5

5.

Azzal, amennyire érdekli az a munka, amit végez

1

2

3

4

5

6.

Az előléptetésre való esélyével

1

2

3

4

5

7.

A főnökével való kapcsolatával

1

2

3

4

5

8.

A munkatársaival való kapcsolatával

1

2

3

4

5

9.

Azzal, amennyire elfogadják ötleteit, javaslatait

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. A munkaideje beosztásával

VII

1. SZ. MELLÉKLET XVI. Pszichológiai immunrendszer Kérem, gondosan olvassa el az egyes állításokat, és jelölje meg válaszát az alábbiak szerint: 1 = alig vagy nem jellemző 2 = valamennyire jellemző 3 = majdnem jellemző 4 = teljes mértékben jellemző 1.

Akik ismernek, optimistának tartanak

1

2

3

4

2.

Gyakran tudom, mit kellene tennem, de általában nincs meg bennem a képesség arra, hogy meg is tegyem.

1

2

3

4

3.

Általában tudok találni olyasvalakit, aki segít megoldani a problémáimat, ha szükségem van rá.

1

2

3

4

4.

Meg vagyok győződve arról, hogy a körülöttem zajló dolgok többsége időben jóra fordul.

1

2

3

4

5.

Az az érzés, hogy amit el akartam érni, a legtöbb esetben sikerült is, adja az egyik legnagyobb erőt számomra az élet nehézségeivel való küzdelemben.

1

2

3

4

6.

Mikor olyan helyzetben voltam, hogy volt valami problémám, megtaláltam a megfelelő embert, aki segített.

1

2

3

4

7.

Még ha nehéz helyzetbe kerülök is, teljesen meg vagyok győződve róla, hogy végül minden jóra fordul.

1

2

3

4

8.

Sikeresen el tudom érni a magam elé tűzött célokat.

1

2

3

4

9.

Ha segítségre van szükségem, nem esik nehezemre, hogy másoktól kérjek támogatást, még ha nem is ismerem őket jól, akkor is.

1

2

3

4

10. Jó érzésekkel gondolok a jövőmre.

1

2

3

4

11. Korábbi tapasztalataimból tudom, hogy a legtöbb dologban amit csinálok, biztos vagyok. 12. Ismerőseim között sok olyan van, akire biztosan támaszkodhatok.

1

2

3

4

1

2

3

4

13. Olyan ember vagyok, aki nagyon derűlátóan tekint az életre.

1

2

3

4

14. Ha megoldást látok egy problémára, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tenni, amit kell.

1

2

3

4

15. Nem haboznék, hogy különböző embereket hívjak fel tanácsért valamilyen személyes problémám megoldása érdekében.

1

2

3

4

XVII. Társas támogatottság Kérem, karikázással jelezze, hogy az alábbi állítások milyen gyakorisággal igazak Önre! 1. Problémáimat megtartom magamnak. 2. Több olyan ember is van, akivel együtt szoktam tölteni az időmet. 3. Úgy érzem, hogy barátaim számára kevéssé vagyok fontos. 4. Vannak barátaim, akik mindig készek támogatni. 5. Úgy érzem, senki sincs, akinek elmondhatnám gondjaimat. 6. Gyakran érzem magányosnak magam. 7. Több (baráti) társaságnak is tagja vagyok.

VIII

Ritkán Ritkán Ritkán Ritkán Ritkán Ritkán Ritkán

Néha Néha Néha Néha Néha Néha Néha

Gyakran Gyakran Gyakran Gyakran Gyakran Gyakran Gyakran

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar DIPLOMADOLGOZAT. Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA

Recommend Documents