MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA 2007-2013.
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Idegenforgalmi Tanszék Darilla Bt. 2006
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 Mellékletek, táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 5 1. Bevezetés................................................................................................................................ 8 2. A koncepció szerkezete........................................................................................................ 15 3. Módszertani ismertető .......................................................................................................... 17 4. Idegenforgalmi helyzetelemzés............................................................................................ 19 4.1 Általános természeti adottságok..................................................................................... 19 4.1.1 Mosoni-síkság ......................................................................................................... 20 4.1.2 Felső-Szigetköz ....................................................................................................... 21 4.1.3 Hanság..................................................................................................................... 24 4.2 Fogadási feltételek.......................................................................................................... 26 4.2.1 Közlekedés .............................................................................................................. 26 4.2.1.1 Közúti közlekedés ............................................................................................ 26 4.2.1.2 Vasúti közlekedés............................................................................................. 28 4.2.1.3 Vízi közlekedés ................................................................................................ 28 4.2.1.4 Légi közlekedés................................................................................................ 30 4.2.1.5 Kerékpáros közlekedés..................................................................................... 30 4.2.2 Közszolgáltatások.................................................................................................... 31 4.2.2.1 Egészségügy ..................................................................................................... 31 4.2.2.2 Pénzintézetek, közbiztonság............................................................................. 32 4.2.2.3 Posta, telekommunikáció ................................................................................. 32 4.2.2.4 Közművekkel való ellátottság .......................................................................... 32 4.2.3 Szolgáltatási szektor................................................................................................ 33 4.2.3.4 Vendéglátás - szálláshelyek ................................................................................. 33 4.2.4 Általános fogadási feltételek ................................................................................... 36 4.3. Versenyképesség ........................................................................................................... 37 4.3.1 Foglalkoztatottság ................................................................................................... 37 4.3.2 A turizmus gazdasági pozíciójának településenkénti értékelése............................. 37 4.3.3 Idegenforgalmi adó ................................................................................................. 38 4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés ...................................................................................... 41 4.4.1 Természeti adottságok (Táblázat 4.4.1) .................................................................. 41 4.4.2 Kulturális és örökségturizmus................................................................................. 42 4.4.2.1 Műemlékek (Táblázat 4.4.2) ............................................................................ 42 4.4.2.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek (Táblázat 4.4.2) ................................... 42 4.4.2.3 Kulturális események, fesztiválok (Táblázat 4.4.3-4.)..................................... 43 4.4.3 Aktív turizmus (Táblázat 4.4.4.) ............................................................................. 44 4.4.3.1 Kerékpáros turizmus ........................................................................................ 44 4.4.3.2 Víziturizmus ..................................................................................................... 45 4.4.3.3 Strandfürdőzés.................................................................................................. 47 4.4.3.4 Természetjárás, ökoturizmus............................................................................ 47 4.4.3.5 Lovasturizmus .................................................................................................. 47 4.4.3.6 Horgászturizmus............................................................................................... 48 4.4.3.7 Vadászturizmus ................................................................................................ 48 4.4.3.8 Golf................................................................................................................... 49 4.4.3.9 Tenisz és egyéb sportlehetőségek .................................................................... 49 4.4.4 Gasztronómia és borturizmus.................................................................................. 49 4.4.5 Konferenciaturizmus ............................................................................................... 50 4.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus.......................................................................... 50
4.4.6.1 Termál- és gyógyturizmus................................................................................ 50 4.4.6.2 Egészségturizmus ............................................................................................. 51 4.4.7 Falusi turizmus ........................................................................................................ 52 4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyei és vendéglátóegységeinek kínálata (Táblázat 4.4.8)................................... 52 4.4.9 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések vendéglátóegységeinek jellemzői ........................................................................................................................... 56 4.5 Idegenforgalmi keresletelemzés..................................................................................... 57 4.5.1 Általános keresleti trendek ...................................................................................... 57 4.5.2 Versenytárs-elemzés................................................................................................ 58 4.5.3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai ............................................ 60 4.6 Idegenforgalmi intézményrendszer ................................................................................ 64 4.6.1 Az önkormányzatok vizsgálata ............................................................................... 64 4.6.1.1 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak ágazati tevékenysége .... 64 4.6.1.2 A vállalkozókkal való együttműködési készség............................................... 67 4.6.1.3 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel. ............................................................................................................. 68 4.6.2 A vállalkozások vizsgálata ...................................................................................... 69 4.6.2.1 A mosonmagyaróvári kistérség vállalkozói rétegének kooperációja............... 69 4.6.2.2 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek termékértékesítési csatornái ......................................................................................... 69 4.6.2.3 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata ........................................................................ 70 4.6.2.4 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek kooperációs helyzetértékelése ...................................................................................... 71 4.6.3 A Tourinform Irodák vizsgálata.............................................................................. 71 4.6.4 Az önkormányzati társulások vizsgálata ................................................................. 72 4.6.4.1 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei................................................................................ 72 4.6.4.2 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége, aktivitása................................................................................ 72 4.6.4.3 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága ...................................................................................... 73 4.6.5 A megyei és regionális szervezetek vizsgálata ....................................................... 73 4.7 Emberi erőforrások......................................................................................................... 75 5. SWOT ANALÍZIS ............................................................................................................... 78 5.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 78 5.2 Fogadási feltételek.......................................................................................................... 80 5.2.1 Közlekedés .............................................................................................................. 80 5.2.2. Közszolgáltatások................................................................................................... 82 5.2.3. Szolgáltatási szektor............................................................................................... 83 5.3 Versenyképesség ............................................................................................................ 84 5.4 Kínálatelemzés ............................................................................................................... 85 5.4.1 Kulturális és örökségturizmus................................................................................. 85 5.4.1.1 Műemlékek....................................................................................................... 85 5.4.1.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek.............................................................. 86 5.4.1.3 Kulturális események, fesztiválok.................................................................... 87 5.4.2 Aktív turizmus......................................................................................................... 89 5.4.2.1 Kerékpáros turizmus ........................................................................................ 89 5.4.2.2 Víziturizmus ..................................................................................................... 91
5.4.3.5 Lovasturizmus .................................................................................................. 93 5.4.3.6 Horgászturizmus............................................................................................... 94 5.4.3.8 Golf és tenisz, sportlehetőségek ....................................................................... 95 5.4.4 Gasztronómia és borturizmus.................................................................................. 96 5.4.5 Konferenciaturizmus ............................................................................................... 98 5.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus.......................................................................... 99 5.4.7 Falusi turizmus ...................................................................................................... 101 5.5 Idegenforgalmi kereslet............................................................................................... 102 5.6 Idegenforgalmi intézményrendszer .............................................................................. 104 5.7 Emberi erőforrások....................................................................................................... 106 6. A Mosonmagyaróvári kistérség turisztikai jövőképe 2013- ig .......................................... 107 6.1 Stratégiai célok:............................................................................................................ 108 6.2 Stratégiai programok:................................................................................................... 108 7. MELLÉKLETEK, TÁBLÁZATOK .................................................................................. 110 8. IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................... 210
Mellékletek, táblázatok jegyzéke 4.2/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek………………………………………………………………………...…………..111 4.2/1./b. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek II………………………………………………………………………..…………112 4.2/1./ c sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek III…………………………………………………………………………………113 4.2/2. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek szálláshely és vendéglátás adatai ………………………………………………………………………………………..114 4.2/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített fogadási feltételek ………………………………………………………….115 4.3/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye a turizmus szerepéről……………………………………………………………………………………116 4.3/2. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adó kivetésére irányuló tevékenysége…………………………………….. …………………….117 4.3/3. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adóbevételei 2005-ben…………………………………………………….………………...118 4.3/4. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített ágazati versenyképesség……………………………………………………119 4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés………………………………………………………… 120 Idegenforgalmi vonzerők Mosonmagyaróvár……………………………………… 120 Idegenforgalmi vonzerők Szigetközi települések………………………………….. 122 Idegenforgalmi vonzerők Mosoni-síkság települései……………………………… 130 Idegenforgalmi vonzerők Hanság települései……………………………………... 132 4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyeinek, vendéglátóegységeinek jellemzői……………………………………….. 134 Mosonmagyaróvár…………………………………………………………………. .134 Rajka…………………………………………………………………………………136 Dunakiliti…………………………………………………………………………….138 Halászi……………………………………………………………………………….140 Kimle………………………………………………………………………………...142 Mecsér……………………………………………………………………………….143 Dunasziget…………………………………………………………………………...144 Kisbodak……………………………………………………………………………..146 Dunaremete………………………………………………………………………….147 Lipót…………………………………………………………………………………148 Darnózseli……………………………………………………………………………150 Hédervár……………………………………………………………………………. 152
5
Ásványráró…………………………………………………………………………..154 Levél…………………………………………………………………………………155 Jánossomorja……………………………………………………………………….. 156 4.5.1 sz. táblázat A legtöbb belföldi vendégéjszakát realizáló magyar városok listája 2004. év ………………………………………………………………………………………………157 4.5.2 sz. táblázat A Szigetközi Üdülőkörzet egyes települései kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmi adatai 2000- 2005 közötti időszakban……………………………………..158 4.5/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának nemzetiségenkénti és tartózkodási cél szerinti megoszlása…………………………………………………………………………………. 164 4.5/4.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának átlagos tartózkodási ideje……………………………………………...168 4.6/1.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzati testületi ülésein a turizmus téma önálló szereplése………………………………………………………………………171 4.6/2.sz táblázat A turizmus szerepe a Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak Rendezési Terveiben………………………………………………………………………...172 4.6/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak jövőképe……………………………………………………………………………………. 174 4.6/4.sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az idegenforgalmi marketingről……………………………………………………………….. 178 4.6/5.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak együttműködési készsége a turizmus vállalkozói rétegével……………………………….………………….180 4.6/6.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel……………………………………………………………………………….181 Intézményrendszer 4.6/6 b.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel……………………………………………………………………182 4.6/7 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az ágazati szervezeti rendszer javításáról…………………………………………………….………...183 4.6/8 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata……………………………………………………..185 4.6/9.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetalakítási javaslatai…………………………………………………………191
6
4.6/10.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek kooperációs helyzetértékelése……………………………………………………………….196 4.6/11. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei……………………………………………………………………..201 4.6/12.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák marketing tevékenysége……………………………………………………………………..202 4.6/13.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei……………………………………………………………………..203 4.6/14.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei……………………………………………..204 4.6/15.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége aktivitása……………………………. ……………….206 4.6/16.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága………………………………………………….208
7
1. Bevezetés A Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány 2006 tavaszán kért ajánlatot a „Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013” című szakanyag elkészítéséhez. A koncepció összeállítására a pályázók sorából a Darilla Bt. került kiválasztásra. A projektben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegenforgalmi Tanszék négy munkatársa vett részt (projektvezető: Dr. Darabos Ferenc PhD., főiskolai docens, tanszékvezető, a projektcsapat tagjai: Husz Anikó, főiskolai adjunktus; Markó Erzsébet, tanszéki munkatárs; Sárközi István, főiskolai tanársegéd). A koncepció a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával készült. Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciójának célja 2007-2013-ra vonatkozóan, a térség turisztikai fejlesztési lehetőségeinek meghatározása, hogy a jövőben a térség felkészülten tudja képviselni turisztikai értékeit és érdekeit. A koncepció egyúttal irányvonala kíván lenni a jövőbeni fejlesztési programoknak, elősegítve ezzel a regionális és az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumok összeállítását. A koncepcióban közreműködőknek a Mosonmagyaróvár és kistérségének területi lehatárolásában kihívást jelentett az, hogy földrajzilag egymástól megkülönböztetett, sajátos értékekkel rendelkező, azonban szervesen egymáshoz kapcsolódó területet kellett megvizsgálniuk. A górcső alá vett terület felöleli Mosonmagyaróvárt, a Hanság keleti részét, a Mosoni-síkságot és a Felső-Szigetközt. Az egyes tájegységekhez tartozó települések az alábbiak: A Hanság kapcsolódó települései Jánossomorja Károlyháza Lébény Mosonszentmiklós Mosoni-síkság Mosonmagyaróvár Bezenye Hegyeshalom Levél Mosonszolnok Várbalog Újrónafő
8
Felső-Szigetköz Ásványráró Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Kimle Kisbodak Lipót Máriakálnok Mecsér Püski Rajka
9
Mosonmagyaróvár és kistérségét érintő turisztikai keresleti és kínálati trendek, valamint a SWOT-analízis és a fejlesztési elképzelések összehangolásának tekintetében nagy szerepet töltöttek be a személyes interjúk, amelyek azon személyek körében kerültek lebonyolításra a térségben, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a turizmussal. A személyes interjúban résztvevők köre a megbízóval történt egyeztetés alapján került meghatározásra. Mivel a kijelölt interjúalanyok más-más érdekeltségi körhöz tartoztak, ezért hasznosnak láttuk a személyre szabott interjúk összeállítását. Ebből kifolyólag hat különböző célcsoportot megcélzó interjú került kialakításra, ezek: az önkormányzatokra vonatkozó interjúkérdések a hatókörzet kistérségi társulásaira vonatkozó interjúkérdések Mosonmagyaróvár és hatókörzete kereskedelmi szálláshelyei, kiemelt objektumai és túraszervezői részére kialakított interjúkérdések a hatókörzet fürdőire vonatkozó interjúkérdések megyei, regionális turisztikai szervezetek részére kialakított interjúkérdések Mosonmagyaróvár és hatókörzete utazási irodái, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei és a mosonmagyaróvári Tourinform Irodákra kialakított interjúkérdések. Az
önkormányzatokra
vonatkozó
interjúban
részt
vett
Mosonmagyaróvár
és
kistérségének összes önkormányzata; azok polgármesterei, illetve képviselői: Ásványráró – Böősy Imre Bezenye – Schmatovitch Mátyás Darnózseli – Fazekas Zoltán Dunakiliti – Szokoli Sándor Dunaremete – Marovics Géza Dunasziget – Tóth István Feketeerdő – Galambos Jenőné Halászi – Majthényi Tamás Hédervár – Juhász József Hegyeshalom – Vincze Zoltán Jánossomorja – Lőrincz György Károlyháza – Szép Károly Kimle – Balsay Zsuzsa, Grundtner Gábor 10
Kisbodak – Ekker Károly Lébény – Gyurós Tamara Levél – Rosenberger András Lipót – Sulyok Attila Zsolt Máriakálnok – Széles Sándor Mecsér – Gerháth Zoltán Mosonmagyaróvár – Botos Gábor Mosonszentmiklós – Varga László Mosonszolnok – Török Sándor Püski – Zsoldos Ferenc Rajka – Varga Kálmán Újrónafő – Kovács Péterné Várbalog – Odor Ernő. Az önkormányzati interjúsorozat eredményeként kikristályosodtak a javításra szoruló gazdasági területek. Jellemző a településeken az önbírálat az idegenforgalom irányában. A hatókörzet kistérségi társulásaira vonatkozó interjúkban az alábbi társulások vettek részt Dunakiliti - Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás-Szokoli Sándor Darnózseli - Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége – Tamás Lőrincné Dunasziget - Felső-Dunatáj Társulás – Tóth István Lébény - Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása – Csaplár Zoltán, Gyurós Tamara Máriakálnok - Felső-Mosoni Dunatáj Társulás – Széles Sándor Mosonmagyaróvár - Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás – Botos Gábor. A hatókörzet kistérségi társulásai körében lebonyolított és feldolgozott interjú rávilágított számos lappangó térségi problémára. Mosonmagyaróvár és hatókörzete kereskedelmi szálláshelyei, kiemelt objektumai és túraszervezői részére kialakított interjúsorozatban az alant felsoroltak vettek részt: Ásványráró Tündérrózsa Sátorozóhely – Nagy Sándor Öreg Duna Csárda és Panzió – Antal Tibor Darnózseli 11
Chicken Kerékpárszaküzlet és szerviz – Vass László Horgony Tanya – Tamás Róbert Sétakocsikázás – Mihályi Dénes Tamás Vendégház – Tamás Lőrincné Varga Vendéglő – Varga Miklós Dunakiliti Szigetköz Wellness Hotel – Ősze Attila Vadvíz Kemping – Kránitz Béla Dunaremete Önkormányzat Vendégháza – Marovics Géza Platán Étterem – Kanka Tibor Dunasziget Erdei Iskola – Fűzfa Zoltán Maywald Vendégház – Mayné Rozmán Erika Szelle Lovasudvar – Szelle Kornél Szürkehód 2000. Bt. – Janics István Halászi Babos Major – Babos Béla és Nagy Marcell Party Csárda, Szabadidőpark és Sátorozóhely – Szombath Tibor Radek Vendégház – Radek Attila és Radekné Marton Lívia Hédervár Kastélyszálloda – Gulyás Eszter Kont Panzió – Mayer Béláné Kék Apartman – Gondárné Behon Ágnes Jánossomorja Stoiber Panzió és Étterem – Stoiber Sándorné Kimle Cvika Kemping – Susovits József Kisbodak Esthajnalcsillag Sátorozóhley – Premus Károly Levél Heléna Hotel és Kemping – Kanavoszné Mária Kerék Fogadó – ifj. Babos Béla Lipót 12
Fazekas Vendégház – Fazekas Lászlóné Hotel Orchidea – Bencze Enikő Termálfürdő – Pannonhalmi Petra Mecsér Dunaparti Panzió és Vendégházai – Feketéné Tolnai Katalin Mosonmagyaróvár Ambrózia Étterem, Söröző, Borozó, Kávéház – Perger Béla Borclub Étterem, Vinotéka – Csalló Gábor Engler Hotel – Gál Andrásné Minerva Hotel – Czenki Barbara, Mikóczi Attila Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület – Dr. Iváncsics János, Dr. Wlasitsch Mirkó Nimród Hotel – Máté Imréné, Nagy Gábor Oroszlán Panzió – Máté Imréné Panoráma Hotel – Dr. Illés István Thermal Hotel – Limbach Viktor Rajka Aranykárász Kemping – Szirtl György. Mosonmagyaróvár és kistérségének vállalkozói előremutató ötletekkel álltak elő a turizmus területén, megfogalmazták kistérségi és helyi idegenforgalmi menedzserek alkalmazására
vonatkozó
igényüket,
azonban
kétségüket
fejezték
ki
a
pályázati
lehetőségekkel és a térség turisztikai jövőképével kapcsolatban. Megyei, regionális turisztikai szervezetek részére kialakított interjúkérdésekben résztvevők köre: Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Csalló Gábor Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Tama István Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat, idegenforgalmi referens - Szombati-Serfőző Eszter A megyei, regionális turisztikai szervezetek kiegészítő megjegyzéseket tettek a kistérségi átalakulás és marketingtevékenység vonatkozásában. Mosonmagyaróvár és hatókörzete utazási irodái, valamint a győri és a mosonmagyaróvári Tourinform Irodákra kialakított interjúkban résztvevők: 13
Mosonmagyaróvár - Prokotravel Utazási Iroda – Szokoli Mónika, Tourinform Iroda Győr – Virágné Töreki Stefánia, Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár – Dusek Miklósné Az interjúsorozatba bevont három iroda körvonalazta, hogy Mosonmagyaróvár és kistérsége a marketing szemszögéből megvizsgálva nem egységes.
14
2. A koncepció szerkezete A koncepció szerkezeti felépítésével kapcsolatban fontos megemlíteni a koncepció 2006. június 8-án tartott nyitó műhelytalálkozóját. Ezen a találkozón a megbízó jóváhagyta a projektcsapat által javasolt koncepció szerkezeti felépítését és annak időütem tervét. Ennek értelmében és a pályázati kiírásnak megfelelően a koncepció megalapozásához hat egyértelműen elkülöníthető fejezet került kialakításra, melyek az alábbiak: Módszertani ismertető Helyzetelemzés SWOT-analízis Jövőkép és stratégiai célok meghatározása Mellékletek Irodalomjegyzék. A módszertani ismertető részletesen kiterjed a felhasznált primer és szekunder forrásokra. A koncepció szerkezeti felépítésében fontos alappillérként jelenik meg a térség helyzetelemzése. A helyzetelemzés részletesen tárgyalja a következőket: az általános természeti adottságokat; a fogadási feltételeket a közlekedésre, az infrastruktúrára, a közszolgáltatásokra, az információáramlásra, a vendéglátásra és a szálláshelykínálatra vonatkozóan; a versenyképesség vizsgálatát a GDP, az adók, a betöltött gazdasági szerep és a vállalkozások helyzetének tekintetében; a kínálatelemzést a természeti vonzerőkön alapuló attrakciók és turizmuságak, valamint az ember alkotta vonzerők és turizmuságak tükrében, illetve az ehhez kapcsolódó vonzerőleltárt; a keresletelemzést az általános trendekre, a hazai és a nemzetközi versenytársakra, a vendégszámra, a vendégéjszaka számra, a tartózkodási időre és a küldő területekre vonatkozóan; az intézményrendszer - régiós, kistérségi és településenkénti szinten - működését és specifikus feladatait a marketing, a szervezés és a finanszírozás területén; valamint az emberi erőforrásokat, amely kiterjed a képzés, a munkaerőpiac és az idegenforgalmi ágazat elismertségének vizsgálatára.
15
Mosonmagyaróvár és kistérségének részletes SWOT-analízise a helyzetelemzés szempontjai alapján és a második, azaz a 2006. szeptember 18-án megrendezésre került műhelytalálkozón megjelentek hozzászólásai, javaslatai szerint történtek meg. Ezen megállapítások összessége irányvonalat adhat a térség jövőképét illetően a kijelölt időszakra, azaz 2007-2013-ra vonatkozóan. A koncepciót a jövőképhez kapcsolódó átfogó és specifikus célok megfogalmazása zárja, melyek a fenntartható turizmusfejlesztés jegyében kerültek meghatározásra.
16
3. Módszertani ismertető Módszertani tekintetben a koncepció összeállításánál projektcsapatunk felhasználta a már meglévő országos, regionális, kistérségi, települési terület- és turizmusfejlesztési dokumentumokat és felkereste adatgyűjtés céljából az illetékeseket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a dokumentumokat. Ezen dokumentumok segítségével készült el a térségre vonatkozó vonzerőleltár is. A koncepció során leginkább az alant felsorolt és alkalmazott módszerek járultak hozzá Mosonmagyaróvár és kistérségének tudatos helyzetelemzéséhez: szekunder vizsgálatok, vagyis a meglévő dokumentumok elemzése, a szakirodalom, és a KSH gazdaságra, népességre, infrastruktúrára, foglalkoztatottságra, helyi és térségi turisztikai konkurenciára vonatkozó adatok; valamint a primer források, azaz interjúk készítése és kiértékelése a megbízóval egyeztetett illetékes véleményformálók körében, úgy mint, polgármesterek, képviselők, idegenforgalmi egyesületek és szövetségek képviselői, illetve az idegenforgalomban érintett és érdekelt szolgáltatók; továbbá a lebonyolított műhelytalálkozók. Az interjúk lebonyolítása során a projektcsapat tagjai személyesen vettek részt a munkában. A válaszok kiértékelésére, összesítésére kérdéstípusonként, a megkérdezett személyek státusza alapján került sor táblázatos, illetőleg diagrammos formában. Az adatbázist a koncepció melléklete rögzíti. A helyzetelemzés folyamatos hivatkozásokat tartalmaz a kiértékelt és összehasonlító elemzéssel feldolgozott interjúkra. A KSH adatok elemzésére szintén térbeli és időbeli összehasonlító módszerrel került sor. A SWOT-analízis témakörönként értékeli az erősségeket, a gyengeségeket, veszélyeket és fejlesztési lehetőségeket. A meglévő, térséget érintő idegenforgalmi tanulmányok, stratégiák, koncepciók feldolgozásra kerültek, ezeket a projekt team felhasználta, a főbb egymásra épülő irányvonalakat figyelembe vette. A tanulmányok az irodalomjegyzékben kerültek felsorolásra. A koncepció kidolgozása alatt két műhelytalálkozóra került sor. Az első műhelytalálkozó 2006. június 8-án történt a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalban. A nyitó műhelytalálkozón a megbízó ismertette a koncepcióhoz kapcsolódó elképzeléseit,
17
rendelkezésünkre bocsátotta a már meglévő dokumentumokat és ismertette a kistérséget felölelő településeket. Javaslatot tett az interjúalanyokra, valamint jóváhagyta a projektcsapat által javasolt koncepció felépítését és annak időütemtervét. A megbízó részéről Dusek Miklósné és Novákné Fazekas Erika, a projektcsapat részéről pedig Dr. Darabos Ferenc PhD., Husz Anikó, Markó Erzsébet és Sárközi István voltak jelen a megbeszélésen. A második műhelytalálkozó időpontja 2006. szeptember 18-a volt, amely a kimlei Művelődési Házban került lebonyolításra. Itt a projektcsapat ismertette helyzetelemző munkájának eredményét, megfogalmazta a jövőbeni turisztikai lehetőségeket, valamint szakmai véleménycserére került sor a térség SWOT-analízisére, jövőképére vonatkozóan. A jövőkép és a célok véglegesítéséhez hozzájárultak ezen műhelytalálkozó résztvevői is, hiszen véleményük és észrevételeik feldolgozásra kerültek. A második műhelytalálkozó résztvevői az alábbi személyek voltak: Dusek Miklósné – Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány Feketéné Tolnai Katalin – Dunaparti Panzió és Vendégházai Gyurós Tamara – Lébény, Polgármesteri Hivatal Novákné Fazekas Erika – Mosonamgyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Dr. Orbán Géza – Lébény, Polgármesteri Hivatal, Radek Attila – Győr-Moson-Sopron megyei Falusi Turizmus Szövetség Szalai Éva – Mosonmagyaróvár, Tourinform Iroda Tamás Lőrincné – Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Varga Gizella - Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége A projektcsapat képviseletében megjelent: Dr. Darabos Ferenc PhD Husz Anikó Markó Erzsébet Sárközi István A második műhelytalálkozót követően a jelenlevőknek, illetve az interjúsorozatban résztvevők körének lehetőségük nyílt írásos véleménynyilvánítás, kiegészítés megtételére a koncepció egyes részeire vonatkozóan.
18
4. Idegenforgalmi helyzetelemzés 4.1 Általános természeti adottságok A turisztikai helyzetelemzés szempontjából meghatározó szerepet játszik az adott térség földrajzi elhelyezkedése, a tájegységre jellemző természeti környezet, hiszen ez az idegenforgalmi adottságok vizsgálata szempontjából valamint a vendég desztinációjának kiválasztása szempontjából elsődleges szempontként szerepel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a természeti értékekben szegényebb települések nem rendelkezhetnek vonzerővel, hiszen a turizmus egyéb vonzerői ott is megjelenhetnek (szabadidős lehetőségek, sport, konferenciahelyszín…) A Mosonmagyaróvári Kistérség mint földrajzi elnevezés nem található a térképeken, ezalatt az elnevezés alatt a statisztikai régiók által besorolt kistérséget értjük. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából Magyarország észak-nyugati sarkában, a Nyugat-Dunántúl északi részén, a Kisalföldön helyezkedik el. Nemzetközi határait tekintve nyugaton Ausztriával, északon pedig Szlovákiával határos. A szomszédos országok fővárosa Bécs kb. 90 km-re, Pozsony-Bratislava kb. 40 km-re fekszik e kistérségtől. Gyakran találkozhatunk az e térségre adott „Nyugati-kapu” elnevezéssel, amelyet az egyik térségfejlesztési társulás is névadójának használt. A terület éghajlatára a közép-európai átmeneti éghajlat jellemző, mivel 3 éghajlati típus (kontinentális, óceáni, mediterrán) fejti ki hatását. Emiatt az időjárás változékony, az egymást követő évek más-más jellegűek lehetnek. A kistérség uralkodó széliránya északnyugati, s szélmentes napok száma sokévi átlagban 12%. Sokéves felmérések alapján a térség évi átlagos középhőmérséklete 9,8 °C, évi átlagos csapadékmennyiség 585 mm, ennek 20 %-a május-júniusban, 30 %-a július-szeptemberben hullik. Korábbi koncepciók, s a saját felosztásunk alapján is a kistérség 3 kisebb földrajzi egységhez tartozik, ami turisztikai szempontból mindenképp megnehezíti a kistérség közös megjelenését a turisztikai piacokon. A 3 egymástól elkülöníthető földrajzi tájegység: •
Mosoni-síkság
(Mosonmagyaróvár,
Bezenye,
Hegyeshalom,
Levél,
Mosonszolnok, Várbalog, Újrónafő)
19
•
Felső-Szigetköz (Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Máriakálnok, Kimle,
Dunasziget, Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Mecsér) •
Hanság keleti része (Jánossomorja, Károlyháza, Mosonszentmiklós, Lébény)
4.1.1 Mosoni-síkság Mosonmagyaróvár és környéke a tökéletes síkság képét mutatja az ide érkezőknek, s Magyarország legszelesebb területei közé tartozik. Átlagosan 1-2 méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz. Üledékei és felszíni képződményei alapján 3 részre osztható. A nyugati nagyobb területén Hegyeshalom és Mosonszolnok határában a pleisztocén kori Duna hordalékkúpját jelzik a felszínhez közeli kavicsrétegek, a kavicsbányák feltárásaiban található kavicszsákok, fagyékek. A Mosoni-síkság középső része a Lébény-MosonmagyaróvárMosonszentpéter közti terület, amelynek alapja szintén a dunai kavics és homok. Felszínét réti-lápi agyaggal, tőzeggel borított belvízes, széles laposok, enyhén kiemelkedő homokszigetek tagolják. A kistáj harmadik része a Mosoni-Duna menti sáv öntésiszappal, réti agyaggal borított alacsony ártere. Természeti szépségekben nem bővelkedik ez a terület, kisebb-nagyobb erdők, facsoportok teszik változatossá a felszínét (s az egyre több felállított szélkerék). A Mosoni-síkság a természetvédelmi szakhatóság szerint NATURA 2000 területnek, azaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül, ahol számos védett madárfaj él, mint a parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, réti sas és túzok. A Mosonisíkságon - Hegyeshalom-Jánossomorja-Mosonszolnok térségében - él a Dunántúl egyetlen túzok populációja. A LIFE-Természet projekt e madárfaj élőhelyének megóvására irányul, amely program 2004-2008 között e területen is folyik: feltérképezik a mezőgazdaság által veszélyeztetett fészkelőhelyeket, megfelelő takarmányozó helyeket alakítanak ki. A Lajta folyó szeli ketté a vidéket, amelynek ártéri erdői illetve a benne lévő flóra és fauna mindenképp idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a természetkedvelők számára. A Lajta folyó Mosonmagyaróváron három részre szakad, amelynek ligetes partjai festői képet adnak a városnak, s partok mentén sétányt alakítottak ki. Kellemes kikapcsolódást jelent a mosonmagyaróvári Wittmann-parkban tett séta is. Meg kell említeni a településeken található bányatavakat, amelyek bár „mesterséges tájértékkel” bírnak, de a turizmus szempontjából fontos vonzerőt jelentenek a horgászok, búvárok és a fürdőzők számára (Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok). 20
4.1.2 Felső-Szigetköz Mint a neve is mutatja, Szigetköznek csak az egyik feléről van szó. Ez mindenképp megnehezíti a terület értékelését, mivel földrajzilag, a természeti értékeket tekintve csak egy közös területről, a Szigetközről lehet beszélni, sőt bővebb értelemben Szigetköz-Csallóközről. A táj kettévágása csak leírásokban szerepelhet, a valóságban egy egységnek kezelendő. A Szigetköz-Csallóköz területéhez hasonló fonatos mellékágrendszerrel rendelkező ártéri rész a Duna mentén ma már nagyon kevés található. A fennmaradt mellékágrendszerek sem egyformák az ökoszisztémák szempontjából. Az itt találhatók a hordalék változatossága miatt sajátos jellegzetességekkel bírnak a többi Dunai mellékágrendszerhez viszonyítva. Szigetköznek nevezzük Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között elterülő területet. Ez a térség a világ legnemzetközibb 2880 km hosszú folyójának több mint 50 km-es szakaszát jelenti, mely a Rajnán keresztül kapcsolódik a teljes európai vízrendszerhez. A Szigetközt, hazánknak ezt az Európában is egyedülálló vízi birodalmát joggal nevezik a „Duna gyermekének”, mert a 375 km2 nagyságú területének minden négyzetméterét a Duna teremtette. Kialakulásában a földtörténeti múlt utóbbi 20-22 millió évében lezajlott eseményeknek volt fontos szerepe. Szigetköz tökéletes síkság, felszíne ÉNy-DK irányba lejt, tengerszint feletti magassága 127110 m között változik. A lejtési viszonyok alapján két jól elkülöníthető részre osztható, a Rajkától Ásványráróig terjedő 125-115 m magasságú ún. Felső-Szigetközre és az Ásványráró és Vének közti, 115-110 m tengerszint feletti magasságú Alsó-Szigetközre. Érdekes, hogy ez az igazán nem nagy magasságkülönbség is milyen jelentőségű a növények számára. A két terület határa az Ásványráró és Mecsér közötti, nagyjából É-D irányú vonallal húzható meg, ez a vonal sok esetben az egyes növényfajok elterjedésének is a határvonala. Sok, a FelsőSzigetközben gyakori faj ettől DK-re már nem fordul elő, a fordítottja viszont nem jellemző, az Alsó-Szigetköz növényei megtalálhatóak a magasabb területen is, kivétel talán csak a mocsári kosbor volt, amely a Duna-elterelés után eltűnt. A Szigetköz felszínén ma három különböző térszín található, a magas ártér, az alacsony ártér és a futóhomok felszínek. •
A magas ártér 4-6 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé, ezek a Szigetköz
legmagasabban fekvő részei, ide épültek a falvak, itt vannak a szántók, a természetes növénytársulások közül itt élnek a keményfa ligeterdők, a szil-kőris-tölgy ligetek. 21
•
Az alacsony árteret a Duna tartósan magas vízállása esetén már elborítja a víz,
mert csak 1-2 méterrel emelkedik a középvízszint fölé. Ide sorolható a hullámtér, ahol változatlanul tart a hordaléklerakás, valamint a mentett oldali holtágak, az egykori – de már feltöltődött – Duna-ágak, a mély fekvésű mocsárrétek. •
A futóhomok felszínek területe nem számottevő, Győr egyik külső kerületében
Bácsán vannak a legnagyobb buckák, de ezeket is jórészt már beépítették, ill. elhordták az építkezésekhez. Magasságuk 123 m a tengerszint felett, 8-10 méterrel emelkednek a környező hullámtér fölé. A síkságra érkező Duna lerakott hordalékával rendszeresen elrekesztette saját útját, ilyenkor új irányba keresett lefolyást, így az elmúlt évezredek alatt nagyon gyakori volt a medervándorlás, a zátonyok, szigetek között ezernyi mellékág alakult ki. A Dévényi–kapun át a Kisalföldre érkező Dunából a hordalékkúp felső szakaszán két fattyúág, az északi Vág- vagy Kis-Duna és a déli Mosoni-Duna lép ki, természetes határát adva Csallóköznek és Szigetköznek. A folyó az Alpokból évezredeken át óriási hordaléktömeget szállított a síkságra. Az eséscsökkenés és a víz szétterülés miatti energiavesztés következtében az érkezett hordalék egy része lerakódott, így épült fel a Szigetköz. A folyamatos hordaléklerakás révén Szigetközben állandóan újabb és újabb zátonyok keletkeztek, amelyeken kisvízkor, ha szárazra kerültek, megtelepedett rajtuk a növényzet, többnyire a nagyon sanyarú körülményeket is elviselő keserűfüvek, néhány pázsitfűfaj, az iszapzsázsa, a kisvirágú nenyúljhozzám stb. Érdekes, hogy ezek a lágyszárú, gyenge növények a legközelebbi áradáskor annyira le tudják fékezni a víz sodrát, hogy mellettük felgyorsul a hordaléklerakás, így segítik a zátony magasodását. Egyre hosszabb ideig emelkedik a víz szintje fölé, megtelepednek rajta a fűzbokrok – s ezzel kialakul a zátonyból egy új sziget. A kavicsra mind finomabb üledék – homok, iszap – rakódik le, ami kedvez az újabb, igényesebb növényfajok megtelepedésének. Egykor Szigetközt „Ezer sziget országá”nak is nevezték. A szigetek nem egyenletesen követik a Nagy-Duna medrét, különösen gazdag a szigetvilág Dunaszigetnél és Lipót-Ásványráró térségében, itt a legkarakteresebb a táj, itt maradt fenn a Szigetköz ősi képe.
22
A Szigetköz élővilága gazdag, mely számos hazai ritka fajt, másutt nem látható életközösséget őrzött meg. Tölgy-kőris-szíl ligeterdők szegélyezik a Mosoni-Duna mentét, elszórtan találhatók még a Szigetközben gyertyános-kocsányos tölgyerdők, valamint fűz- és égerlápok is. A Magyarországon előforduló 48 orchideafajnak mintegy 22-24 faja, az ibolyának pedig 8 faja él a tájvédelmi körzeten belül. A légybangó jellegzetes sztyeppnövény, a Szigetközben mégis jól záródott erdőben él, helyi állománya országos viszonylatban az egyik legerősebbnek mondható, megőrzése ezért is igen fontos. Növénytanilag rendkívül érdekesek a mészkedvelő, hegy- és dombvidéki fajok helybeli, alföldi előfordulásai, pl.: fehér sás, bogláros szellőrózsa és a tűzliliom. A Szigetköz állatvilágának legjellegzetesebb képviselői a vízi életközösségekben előforduló fajok. Halfaunájában megtalálható a hazai fajok mintegy 80%-a, 65 halfajtájából 16 védett (botos kölönte, tarka géb). A kétéltűeknek csaknem valamennyi hazai faja megfigyelhető itt. Közülük gyakori a kecskebéka, a mocsári béka, vöröshasú unka és a levelibéka. A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, ám jellegzetes képviselőjük a vízisikló, itt is gyakori. Vízi gerinctelenekben – pl. kérészek, szitakötők – és szárazföldi rovarokban szintén gazdag e terület. A madárfajok száma 200-ra tehető, közülük a Duna ágrendszerében járva először a gémfélék tűnnek fel. Nagyobb telepeiken szürke gémek és
23
bakcsók költenek. A fokozottan védett fajok közül a barna kánya, a hamvas rétihéja, a fekete gólya, és a cigányréce fészkel. Megfigyelhető azonban a kanalas gém, a halászsas és a rétisas is. Az emlősöknek 40 faja él itt, természetvédelmi szempontból legjelentősebb közülük a vidra. A természeti szépségek megfigyelése mellett kellemes időtöltést kínálnak a környék egyéb védett értékei is, nevezetesen: Héderváron a kastélypark, a Kont emlékhely és az Árpád-fa felkeresése; Lipóton a Holt-Duna és tanösvénye; a Darnózseli – Lipót összekötő út menti vadgesztenyefasor; és az ásványrárói fekete nyárfa. E
fejezetben
kell
megemlíteni
azt
a
brüsszeli
forrásból
finanszírozott
környezetvédelmi projektet, amely „Szigetköz-projekt” néven fut 2004.novemberétől 2007.novemberéig, s koordinátora a Felső-Mosoni-Duna menti Önkormányzati Társulás. A projekt célja egy térinformatikai rendszeren alapuló integrált döntés-előkészítő eszköz megalkotása, illetve ezen keresztül és ennek segítségével az alsó-szigetközi vízpótlási rendszer hiányzó komponenseinek kiépítése, a fenntartható víz- és területgazdálkodás elérése. 4.1.3 Hanság A Mosonmagyaróvári Kistérség 3. mikroterülete a Hansághoz tartozik, amely szintén egy nagyobb egységnek, a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak a részét képezi. A Hanság életében és kialakulásában meghatározó szerepet játszottak az odaérkező vizek. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek rendkívül változatos vizes élőhelyek sorozatát alkotják, növény és állat számára egyaránt. A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után a vízborítás következtében tőzegfelhalmozódáshoz vezetett. Más iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok alakultak ki. Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt "testvérétől", a Lébényi-Hanytól. A Hansági-főcsatorna megépítésével (az utolsó szakasza 1910-ben lett kész) lehetőség nyílt a Lébényi-Hany lecsapolására is. Ennek hatása sajnos nem is váratott sokat magára, ugyanis már a 30-as évektől kezdődően öntözésre szorult a terület. A Lébényi-Hanyban megtalálható többek között a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kosbor, a kornistárnics és az illatos hagyma. Fészkel még a túzok és megtalálható a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, ligeterdeiben pedig kabasólyom és erdei 24
fülesbagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a nádi boglárka, a csatornák hínarasaiban pedig a békaliliom is megtalálható. Nagyvadállományában a szarvas és a vaddisznó számottevő. A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a "vadvízországnak" is nevezett hanyi lápvilágból, nevezetesen: a Király-tó, és a Tóköz tavai, amelyek: a Barbacsi-, a Kónyi-, és a Fehér-tó. Nádasaiban fészkel a bölömbika, a szürke gém, és a nagykócsag. E tavaknál a madármegfigyelés szakvezető kíséretében lehetséges. Ma, a nagyfokú lecsapolások, tájalakítások után a Hanság elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, a Tóköz viszonylag érintetlenül maradt tavai, az egykori égeresek maradványai, a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai és a hansági rétek alkotják a maguk sajátságos élővilágával.
25
4.2 Fogadási feltételek A fejezet kitér a kistérség turizmusát alapvetően meghatározó eredeti és származtatott kínálat infrastrukturális feltételeinek értékelésére. Az eredeti kínálat részeként a térség turizmusa nem nélkülözheti a közlekedés európai színvonalú infrastrukturális feltételeinek megteremtését, hiszen ez az ágazat jelenti az összekötő kapcsolatot a turisták és a vonzerők között. A turizmus alapvető feltételeként a vizsgálat tárgyát jelentik továbbá a közszolgáltatások, közművek, és ezek állapotának elemzése. A származtatott kínálat részeként kiemelt szerepet kap a szálláshelyek, valamint vendéglátóhelyek értékelése. 4.2.1 Közlekedés A mosonmagyaróvári kistérség közlekedés-földrajzi helyzete a Nyugat-dunántúli régió kistérségeihez viszonyítva kimagasló. Nincs ugyanis a régióban még egy olyan terület, amely ekkora koncentrációban ötvözné a turistaáramlás szempontjából meghatározó a fő-, köz- és vasútvonalakat, potenciális vízi utakat; valamint ilyen elérhető közelségben lenne egyszerre két fővároshoz, valamint egy regionális pólushoz. Különösen felértékelődnek ezek a tényezők a schengeni határok megszűnésével.
4.2.1.1 Közúti közlekedés A kistérség jelentős tranzitforgalmat bonyolít le, melynek levezetését megfelelő színvonalú főútvonal szolgálja. A tranzitfolyosók egyúttal a nyugat-keleti nagy európai turistaáramlási tengely részét is képezik. Az M15-ös (E65) autóút Pozsony irányából Rajka határátkelőn át vezet dél-keleti irányban és Hegyeshalom illetőleg Levél települések között torkollik az M1-es vonalába. Az M1-es (E60) autópálya Bécs felől szállítja a forgalmat Hegyeshalom határátkelőn át, nyugat-keleti irányban keresztülszelve a kistérséget. Az autópályákkal szinte párhuzamosan futnak a 150-ös és 1-es számú elsőrendű főutak, illetve a térségben halad a 86-os főút is. A fenti meglévő úthálózat óriási potenciált
26
jelent a turizmus jövőbeli fejlesztéséhez. Kiemelten kell kezelni a Nyugat-Dunántúl észak-déli tengelyét képező 86-os út infrastrukturális fejlesztését. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kistérség egyúttal hazánk nyugati kaputája. A nyugati határt átlépők itt találkozhatnak először a magyar gasztronómia, a magyar táj egyedi vonzerőivel. A kistérségben érintett 26 település polgármestereivel, illetve az őket képviselő szakemberekkel folytatott személyes mélyinterjúk alapján a települések mindegyike jelezte az alapvető közúti elérhetőséget, mint fogadási feltételt (4.2.1.sz táblázat). A közutak minőségével kapcsolatban Dunakilitin, Darnózselin és Várbalogon emeltek kifogást. Kimlén külön jelezték a buszjárat hiányát Novákpusztára. Rajka,
Károlyháza,
Hegyeshalom,
Mosonmagyaróvár,
Mecsér,
Ásványráró,
Jánossomorja, Dunakiliti, Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Lébény közúti elosztó központként tüntették fel magukat. Lébény külön jelezte, hogy az M1-es autópályáról lehajtási lehetőség kínálkozik településük felé. A települések a térségen áthaladó autópálya mentén, illetve annak közelében, vagy a nyugati határ szomszédságában találhatóak. A kistérségen belüli közúti ellátottság a HHP Contact Tanácsadó KFT. területfejlesztési tanulmánya szerint kielégítő, néhol azonban fejlesztésre szorul. A belső településközi útellátottság az infrastruktúra gyenge elemének tekinthető, viszont figyelembe kell venni a Szigetközi Tájvédelmi Körzet korlátozó hatását. Hiányzik például a közvetlen közúti összeköttetés Darnózseli és Dunaremete, valamint Darnózseli és Püski között. Lipót és Ásványráró Héderváron keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ezen tényezők egyúttal a belső-szigetközi települések idegenforgalmi túrahálózati kapcsolatainak speciális kialakítását is befolyásolják. Hasonló a probléma a Felső-Szigetközben Halászi, Feketeerdő, és Dunakiliti között. A tömegközlekedési kapcsolat az úthiányos térségek mellett nem valósul meg Kimle, Hédervár és Darnózseli között, Lébény és Mecsér között, Lipót és Darnózseli között, Mecsér és Lébény- Mosonszentmiklós, Ásványráró és Kimle között. Hasonlóképpen hiányzik az autóbuszösszeköttetés Rajka és Hegyeshalom között. Látható tehát, hogy az egyes tájegységek idegenforgalmi szempontból fontos tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztésre szorulnak. A hiányosságok jövőbeli kezelése azért is elengedhetetlen, mivel a kistérségen belüli egységes, hasznosítható idegenforgalmi kínálat alapfeltétele a környezet teherbíró képességének megfelelő közutak megléte, a tömegközlekedési kapcsolatok, az idegenforgalmi funkciónak megfelelő speciális utak rendszere.
27
A közutak állapota mindennél súlyosabb problémát jelent. Összességében a kistérség összekötő úthálózata teljes felújításra szorul. A közutak minősége kirívóan rossz pl. Lipót felől Dunaremete, Püski és Kisbodak irányába, vagy Lébény és Mosonszentmiklós között. A gyenge idegenforgalmi potenciállal rendelkező perifériákat a közúti infrastruktúra hiányosságai tovább sújtják. Hasonló a probléma a kistérség dél-nyugati peremén a Hanság és Mosoni-síkság találkozásánál Várbalogon, amely szintén periféria. 4.2.1.2 Vasúti közlekedés A kistérség vasúti tengelyei a főútvonalakat követik, szintén Hegyeshalom és Rajka kiindulópontokkal. A gyorsforgalmi vasútvonal az autópálya és az egykori főútvonal közötti szakaszon halad Mosonmagyaróvár érintésével észak-nyugat - dél-keleti irányban Győrig, illetőleg tovább Budapestig. A vonal kiválóan alkalmas eurocity járatok fogadására. A kistérség vasúthálózatának fontos útvonala a Rajka, Hegyeshalom, Jánossomorja és Csorna szakasz. A vasúthálózat azonban nem mutat olyan egységes képet, mint a közúti kapcsolatrendszer. A mélyinterjús felmérés alapján Lipót, Máriakálnok, Halászi, Feketeerdő, Dunasziget, Dunaremete, Hédervár, Darnózseli, Mecsér kiesik a vasúti közlekedésből (4/1.sz táblázat). Utóbbi esetén a közelmúltban szűnt meg a kapcsolat. A Nemzeti Park létesítése szempontjából a fenti hiányosságok egyúttal előnyt jelentenek. Rajka, Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Lébény fontos vasúti megállóhelynek tekinti magát, vagy lényegesnek ítéli a közeli vasúti megállóhelyet. A kérdőíves és a korábbi felmérés szerint a Szigetközben Kimlén jelezték a vasúti felhordó busz hiányát. Mosonszolnokon pedig Jánossomorja és Hegyeshalom felé az alacsony vasúti járatsűrűséget jegyezték meg. A különböző kedvezmények igénybevételével a vasút olcsó, és főleg az idős és fiatal korosztályok számára kínál vonzó lehetőséget. Nemzetközi szinten a térségi repülőtereket (például: Pér) igénybevevő diszkont légitársaságokkal versenyképes árat nyújtó, egyszerűbb szolgáltatásokkal kiegészülő járatok fogadása jelenthet előrelépést. 4.2.1.3 Vízi közlekedés A kistérség kimagasló idegenforgalmi potenciálját jelenti a Mosoni- Duna és a Duna ágrendszere. A Mosonmagyaróváron átfolyó Lajta közvetlen vízi összeköttetésben áll a 28
Mosoni-Dunával. A közúti forgalomhoz hasonlóan, szintén kaputáj a Szigetköz, mint viziparadicsom ezen felső szakasza. Itt azonban az alapvető fogadási feltételek nem épültek ki, illetőleg nem tartották a lépést a szlovák oldali fejlesztésekkel. A Duna, mint nemzetközi vízi út tehát idegenforgalmi szempontból kihasználatlannak mondható. A Nagy –Duna felől a 350 kg feletti súllyal rendelkező hajók (yacht-turizmus) beléptetése jogilag nem megoldott, az csak a kistérségtől távol eső Győr melletti Gönyűnél lehetséges. A 26 mosonmagyaróvári kistérségi települési mélyinterjú fogadási feltételekkel kapcsolatos kérdéseinek kiértékelésből kitűnik, hogy összesen 4 település: Halászi, Rajka, Dunaremete, Mosonmagyaróvár rendelkezik kikötővel (4.2/1.sz. táblázat). Ezek közül Dunaremetén kompátkelő formájában. A szigetközi víziturizmus méltánytalan helyzetét mutatja, hogy több településen egyelőre csak terv formájában létezik csónakkikötő létesítésének az igénye. (Máriakálnok, Dunakiliti, Dunasziget, Dunaremete, Ásványráró). Ezen fejlesztések kimenetele egyúttal a víziturizmus állapotának a térségi indikátora. Dunakilitin hajózsilip működik, további hajózsilipek kialakítására a tervek már készen állnak Rajkán és Ásványrárón. A lehetőségekhez képest messze elmarad a kiépítettség szintje. A hajó áteresztéseket és kikötőket a térségben úgy kell megvalósítani, hogy az átjárhatóság a kishajók és a yachtok számára folyamatos lehessen. A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálásacímű szakanyag részletesen foglalkozik a keresztező műtárgyak átjárhatóságának fejlesztési irányaival. A Szlovákiából érkező nemzetközi víziforgalom közlekedését elő tudja segíteni a Rajkával és Dunakilitivel
szemközti
dunacsúnyi
műtárgykomplexumba
épített
kishajózsilip
és
csónakleeresztő. Az érkező yachtforgalom számára viszont, mivel ezek a hajók nehezen kiemelhetőek, ellehetetlenül a közlekedés mind a Mosoni-Duna, mind a Duna további szakaszain. A Dunán a Dunakiliti Duzzasztómű áthajózhatósága nem megoldott. A MosoniDuna irányába haladó yachtforgalomnak több akadálya is van, így a Rajkai leeresztő zsilip, a Vígh-zsilip, a Mosonmagyaróvári duzzasztómű, valamint később a győri torkolati műtárgy esetleges megépítése is akadály jelenthet, ha nem épül hozzá hajózsilip. A yachtforgalom Mosoni-Dunán történő megvalósításához, ezen műtárgyaknál hajózsilip kialakítása szükséges. A kistérség belső vízi turizmusa (kajak-kenu forgalom) számára a kikötők, pihenőhelyek, kempingek, szálláshelyek, vendéglátás, kitáblázás rendszere az utóbbi 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Jánossomorja részéről határozott igény merült fel a Hanságfőcsatorna hasznosítására a víziturizmus tekintetében.
29
A feltételek tehát részben adottak, az alapvető idegenforgalmi potenciál meg van, de fejlesztésre szorul. Európában a vízi közlekedés fejlesztésére vonatkozó trend a vízi örökség megóvására, rehabilitációjára és ezzel párhuzamosan a fenntartható turizmus feltételeinek megteremtése irányába vezet. A Mosonmagyaróvári kistérség településeinek egyaránt történelmi felelőssége, hogy tudnak- e élni az unió által kínált lehetőséggel és ehhez a kellő térségi, nemzetközi összefogást meg tudják-e a valósítani. 4.2.1.4 Légi közlekedés Hazánk beutazó turizmusának aktuális trendjei az olcsó diszkont légitársaságok fapados repülőjáratainak forgalmi előretöréséhez köthetőek. Megnőtt a rövid idejű, inkább többszöri utazások szerepe, ezen belül kulcstényező az utazási idő arányának lecsökkentése, mindezt elfogadható áron. A kistérség települései nem rendelkeznek reptérrel, de a szomszédos városok nemzetközi repülőtérrel való ellátottsága kimagasló. A kistérség központja Mosonmagyaróvár a Bécs –Pozsony-Győr háromszög által határolt területen helyezkedik el. A Győr- Pér reptér 58 km-re dél-keletre, a bécsi repülőtér 86 km-re északnyugatra, Pozsony pedig mindössze 41 km-re fekszikMosonmagyaróvártól. Mindhárom település autópálya transzferen és vasúti összeköttetésen keresztül tartja a kapcsolatot a kistérség szívével. 4.2.1.5 Kerékpáros közlekedés A
kistérségen
keresztül
halad
a
nemzetközi
Duna
menti
eurovelo
út
(Mosonmagyaróvár-Győr). A kerékpárúttal való ellátottságra vonatkozó mélyinterjúk kiértékelése kedvezőbb helyzetet eredményezett, mint a kikötők esetén. A 26 település közül 8 nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik kerékpárúttal (4.2/1.sz. táblázat) Tekintettel az átvezető nemzetközi folyosóra, ez sem tekinthető azonban elégségesnek. A szakaszok kiépítése nem teljes és egyes pontokon felújításra szorulnak. Az Alsó-Szigetköz felől folyamatos az összeköttetés a Belső-Szigetköz, Mosonmagyaróvár irányába, viszont Lébényen keresztül a hansági, valamint a FelsőSzigetköz határmenti kerékpárút-hálózata teljesen kiépítetlen. Az utóbbi útvonalak csak kijelöltek. További problémát jelent, hogy Darnózselin hiányzik a belterületi kerékpárút, Dunakilitin, valamint a közúti perifériákon egyenesen balesetveszélyes a kerékpározás. Jelentős kontraszt tapasztalható ezen kívül nem csak az ausztriai, de a szlovák oldal speciális 30
infrastruktúrájához képest. Hiába épült meg a Halászit Darnózselivel összekötő szakasz, ha éppen a határátkelők felől nincs meg az átvezetés. Hegyeshalom, Rajka, valamint Jánossomorja felől egyaránt biztosítani kell a folytonosságot. A vízi turizmushoz hasonlóan éppen a határon átvezető további alapinfrastruktúra kiépítése hiányzik. Előrelépés viszont, hogy Rajka és Hegyeshalom térségében két megnyílt kishatár kitáblázása megtörtént. A kerékpáros turistákat az útbaigazító táblák Rajka irányából Dunakilitire, Hegyeshalom felől pedig Bezenyére vezetik. Bíztató jel, hogy a hiányos ellátottságú területeken Máriakálnokon, Dunaszigeten, Hegyeshalomban,
Várbalogon,
Jánossomorján,
Mosonszolnokon,
Újrónafőn,
Mosonszentmiklóson, Darnózselin tervek, vagy határozott elképzelések már léteznek a fejlesztéshez. Mosonszolnokon pl. a közeljövőben nemzetközi kerékpáros folyosó fog megnyílni. A települések tehát felismerték az óriási lehetőséget a speciális fogadási feltételek javítására, azonban a forráshiány eddig nem segítette kiaknázni ezt a potenciált. Ausztria a lényegesen szelesebb és kevéssé vadregényes Fertő-tó mentén évtizedes előnyre tett szert a kerékpáros fogadási feltételek kialakítása terén. 4.2.2 Közszolgáltatások 4.2.2.1 Egészségügy A KSH adatai szerint a háziorvosok, kórházi ágyak, gyógyszertárak száma tekintetében az adatok a regionális átlag körüliek. Az értékek a sárvári és téti kistérséghez konvergálnak. Az adatok azonban a győri, soproni, zalaegerszegi, keszthelyi, nagykanizsai értékektől elmaradnak. A kistérségben egyetlen kórház működik mosonmagyaróvári központtal. Kimagasló viszont a fogorvosi praxisok száma. Országos szinten Sopron mellett Mosonmagyaróváron a legmagasabb a fogorvosok száma.(a mélyinterjú alapján kb. 150 db). A fogorvosi turizmus nem elhanyagolható tényező a mosonmagyaróvári szálláshelyek foglaltságában. Újabb szegmens előretörése is megfigyelhető, plasztikai sebészek telepednek meg Mosonmagyaróváron.
31
4.2.2.2 Pénzintézetek, közbiztonság A kistérségben a bankok Mosonmagyaróvár területén koncentrálódnak, egyúttal itt találhatóak a frekventált gazdasági vállalkozások (4.2/1.sz. táblázat). A másik városi rangú településen Jánossomorján azonban csak takarékszövetkezet működik. Takarékszövetkezetek működése jellemző a térség falvaira is. Azonban a települési interjúk alapján Károlyházán, Újrónafőn és Várbalogon nem találkozunk hasonló szolgáltatással. A turizmus szempontjából problémát jelent a fiókintézetek és a bank automaták szűk keresztmetszete. ATM elfogadóhely 9 településen hiányzik, így Máriakálnokon, Feketeerdőn, Dunaszigeten, Károlyházán, Dunaremetén, Mecséren, Ásványrárón, Püskin, és Kisbodakon. A közbiztonság a 26 település polgármestereivel lefolytatott mélyinterjú alapján jó színvonalú, a rendőrség kielégítően végzi munkáját. Ugyan a külföldi jelenlét nem tömeges a térségben, azonban a rendőrség kielégítő tevékenysége mindenképpen vonzó tényező a jövőre nézve. 4.2.2.3 Posta, telekommunikáció Az intézménnyel való térségi lefedettség megfelelő, azonban hátrányt jelent a postahivatalok foglalkoztatottjainak nem kielégítő nyelvtudása. A települési nyilatkozatok alapján Dunaremetén és Károlyházán, Feketeerdőn, Kisbodakon nem működik postahivatal (4.2/1.sz. táblázat). Utóbbi esetében megszüntették, Feketeerdőn, Dunaremetén mozgó posta működik. A teleházak és e- magyarország pontok rendszere a kistérségben kialakulóban van, az utóbbi időszakban fejlődést mutat telepítésük. Idegenforgalmi szempontból problémát okoz az internetelérhetőséggel felszerelt, a kor információs kihívásainak megfelelő teljes térségi hálózat kiépítetlensége. Az Internet minél szélesebb körű egységes kistérségi elterjedése egyúttal a modern turizmus fejlődésének a mutatója is lesz. 4.2.2.4 Közművekkel való ellátottság A közművekkel való ellátottság aránya gyakorlatilag teljesnek mondható, ami az építendő és meglévő objektumok számára kedvező potenciált jelent (4.2/1.sz. táblázat). Dunasziget és Püski nyilatkozatai szerint vannak még hiányosságok. A szennyvízhálózatra 32
történő csatlakozás a KSH adatai szerint 70 %, ami a megyei átlag alatti, viszont a vízhálózatra jutó csatornahálózat hossza fajlagosan a legnagyobb a megyében. A vezetékes gázfogyasztásra kapcsolódó fogyasztók száma alapján azonban a győri, soproni, kapuvári, pannonhalmi kistérség is megelőzi a vizsgált területet. A gázhálózatba kapcsolt háztartások aránya 42 %. A villamos energiával való ellátottság 100 %-os. A kistérségben épültek az első szélerőművek Mosonszolnokon és Mosonmagyaróváron. A mélyinterjúk alapján jelentős fejlődést mutat az utóbbi időben a térségi alternatív energiagazdálkodás. Szélkerék működik Levélen,
Mosonmagyaróváron,
Mosonszolnokon
és
Újrónafőn.
Mosonszolnokon
a
szélerőművek mellett az önkormányzat intézményeiben működtet napkollektort, külön fényerőre működő energiatermelő egységet (fotovoltai) és alternatív tüzelő berendezéseket. Lipóton geofűtés üzemel, Máriakálnokon biomassza erőművet, Feketeredőn, Kimlén, Dunakilitin, Bezenyén, Károlyházán, Jánossomorján szélerőművet, Ásványrárón biogáz erőművet terveznek megvalósítani. 4.2.3 Szolgáltatási szektor A KSH adatai szerint a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak száma a regionális adatokhoz képest a kistérség településeiben átlag feletti (69,23 %, átlag: 63,52 %). Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma megyei szinten kimagasló. A kínálat terén a ruházati üzletek száma meghatározó. 4.2.3.4 Vendéglátás - szálláshelyek A vendéglátás jelentős hagyományokra tekint vissza a Szigetköz területén. A kistérség jellegzetes halételei is ezt támasztják alá. A fogadási feltételek tekintetében, ha regionális összehasonlítást végzünk kimagasló az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek száma (7,46). A Győr-Moson-Sopron megyei vendéglátóhelyek 20 %-a található a térségben.
Csak
Mosonmagyaróváron 269 egység üzemel. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások alapján a régió középmezőnyének élén található a kistérség Győrrel és Nagykanizsával azonos szinten. A vendéglátóhelyek színvonala a központoktól eltekintve (Lipót, Mosonmagyaróvár, Dunakiliti, Hédervár) nem alkalmas nagyobb méretű külföldi érdeklődés folyamatos, színvonalas kielégítésére.
33
A kereskedelmi szálláshelyek száma tekintetében a megyei érték 10 %- a koncentrálódik a kistérség településein (2478 férőhely). A Soproni kistérség 60 %-al, a győri 24 %-al részesedik a fenti értékből. A kereskedelmi szálláshelyek összkapacitása 2005-ben 2478 férőhely, 268 fővel több a 2003-as értéknél, területi megoszlása egyenetlen. A 26 kistérségi település közül 2005-ben 15 nem küldött vendégforgalmi adatokat a KSH-nak szálláshely hiányában, illetve egyes szálláshelyek új non profit KSH besorolása okán. Valószínűsíthető továbbá a polgármesteri beszámolók alapján a nem bejelentett, fekete működtetés is (4.5.2 sz. táblázat). Számos település működik kereskedelmi szálláshely nélkül, mint Bezenye, Darnózseli, Feketeerdő, Károlyháza, Kisbodak, Máriakálnok, Mosonszolnok, Püski, Újrónafő és Várbalog.A jelenlegi szálláshely centrumok a határmenti területekere, Lipótra, és Mosonmagyaróvárra koncentrálódnak. A 2005-ös adatok alapján a legnagyobb kapacitás 707 fővel Mosonmagyaróváron regisztrált, a 2. helyen Dunakiliti áll 421 fővel, a 3. helyen Hegyeshalom 333 fővel. További szálláshelybázisok Rajka 322 fővel, Levél 285 fővel, Lipót 270 fővel, Hédervár 60 fővel (4.2/2.sz. táblázat). Az egy főre jutó fajlagos kapacitásadatok Lipóton, Dunakilitin, Levélen, Rajkán mutatják a legmagasabb értéket. Mosonmagyaróvár csak Dunaremete, Hédervár, Mecsér, Ásványráró után következik a 2005 ös adatok alapján. A meglévő szálláshelyek struktúráját vizsgálva szembetűnő a hotelek alacsony száma. A mélyinterjúk alapján Lipóton, Rajkán, Hegyeshalomban, Dunakilitin, Héderváron és Mosonmagyaróváron működik Hotel. A Hotelek 60 %-a (9 db) Mosonmagyaróváron koncentrálódik. A térség kempinggel, sátorhellyel, vendégházzal való ellátottsága megfelelő. A rendelkezésre álló interjúadatok alapján a falusi turizmus szálláshelyei Lipóton, Halásziban, Levélen, Hegyeshalomban, Rajkán, Kimlén, Héderváron, Mecséren, Darnózselin találhatóak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Szövetség adatai alapján a lista kiegészül Dunaszigettel, Máriakálnokkal, és Ásványráróval, a mosonmagyaróvári Tourinform Iroda adatai alapján Dunakilitivel. A legjobban ellátott települések közül Héderváron 4, Lipóton 3, Dunaszigeten szintén 3 helyen működik regisztrált falusi turizmus szálláshely. A regisztrált összes férőhely kapacitás adat 202 fő (mintegy tized része az összes térségi kapacitásnak), a minőségi 4 napraforgós szálláshelyek Héderváron, Lipóton, Halásziban és Kimlén koncentrálódnak a megyei szervezet hivatalos adatai alapján. További 4 napraforgós falusi tuizmus adatokat regisztrál a mosonmagyaróvári Tourinform iroda. A térségi minőségi szálláshely-kapacitás rejt még magában tartalékokat.
34
Az idegenforgalmi szuprastruktúra fogadási feltételei összességében átlagosak, a kereskedelmi szálláshelyek megoszlása területileg aránytalan, nem tükrözik a kistérségben rejlő potenciált, tehát feltétlen fejlesztésre szorulnak.
35
4.2.4 Általános fogadási feltételek Az általános fogadási feltételekkel kapcsolatban a mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek képviselőivel szintén mélyinterjú készült (4.2/3.sz. táblázat). A Felső-Mosoni Dunatáj Önkormányzati Társulás (Ásványráró, Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Kimle, Máriakálnok, Mecsér) véleménye szerint a szálláshelyek száma elegendő, azonban színvonaluk elmarad a modern kor követelményeitől. Fontos előrelépés a Leader program keretében a számítógépes panelek kihelyezése. A Felső Dunatáj Önkormányzati Társulás (Ásványráró, Dunaremete, Dunasziget, Kisbodak, Lipót, Püski, Rajka) problémaként említette a közlekedés infrastruktúrájának színvonalát. A Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (Károlyháza, Lébény, Mecsér, Mosonszentmiklós; a kistérségen kívüli települések közül: Bezi, Fehértó, Győrsövényháza, Tárnokréti települések is ide tartoznak) jónak ítélte meg az infrastruktúrát, azonban a vendéglátás színvonalát szintén elmarasztalóan illette. A kitáblázottság terén a többnyelvű információhordozók kihelyezését javasolta. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás - mely összefogja a vizsgált településeket - 100%-osnak ítélte az infrastruktúrát, azonban felhívta a figyelmet a csatornaelvezetés általános térségi problémájára. Dunaremete, Kisbodak, Püski, Darnózseli térségében a telefonvonal-hálózat szorul fejlesztésre. Szintén alátámasztotta, hogy a szálláshelyek színvonala nem kielégítő nagyobb megarendezvények esetén. A kitáblázottság színvonala megfelelő, sok helyen az ajánlott alternatív útvonalakat is jelzik. A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége az Internetes infopontok fejlesztésének szükségességét emelte ki. A Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Hegyeshalom, Jánossomorja, Levél, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Rajka, Újrónafő, Várbalog) a javuló fogadási feltételek mellett az infopontok számának növelését szorgalmazta.
36
4.3. Versenyképesség A fejezet kitér az ágazat foglalkoztatottságban betöltött szerepére, a turizmus gazdasági pozíciójának településenkénti értékelésére, az idegenforgalmi adó kivetésének területi megoszlására, az idegenforgalmi adóbevételek településenkénti alakulására. A fentiekkel összefüggésben megvizsgálja az érintett vállalkozások helyzetét. 4.3.1 Foglalkoztatottság A KSH adatai alapján a foglalkoztatottság aránya a kistérségben 43 %, a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya 47,14 %, ami a régiós átlag körül van. A munkanélküliségi ráta 3 %, ami a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió 5 % rátája alatti érték. A településekkel lefolytatott mélyinterjúk alapján a kistérség frekventált központjaiban több helyen is jelezték a vendéglátás és szálláshelyek terén a túlkínálatot, mely nincs összhangban a stagnáló kereslettel. A Győr- Moson-Sopron megyei adatokhoz viszonyítva a vendéglátóhelyeken dolgozók részaránya a kistérségben 20 %, a szálláshelyeken dolgozók részaránya 10 %. Az
ingázás
Dunaszigeten,
Várbalogon,
Mosonszolnokon,
Újrónafőn,
Mosonszentmiklóson, Darnózselin, és Lébényben meghatározó (elsősorban Ausztria irányába). 4.3.2 A turizmus gazdasági pozíciójának településenkénti értékelése Az önkormányzatokkal lefolytatott mélyinterjúk alapján, a települések összesen 19 %nál meghatározó jelentőségű a turizmus (4.3/1.sz. táblázat). Hegyeshalom, Hédervár, Lipót, Kisbodak, és Lébény nyilatkozott az ágazat fontosságáról. Lipót esetében a termálfürdő, wellness hotel, Hédervár exkluzív szálláshelye, Hegyeshalom jó közlekedés-földrajzi helyzete, Lébény temploma és fekvése jelent egyedi vonzerőt. A Tourinform Iroda interjújában kiemelte továbbá a Dunakiliti wellness hotelt, mint 5 *-os exkluzív szálláshelyet, valamint a mosonmagyaróvári termálfürdőt. Az ágazat szempontjából további fontos, stratégiai központok illetékesei azonban csak kiegészítő ágazatnak ítélték a turizmust. Ez felhívja a figyelmet a jelen realitásaira, a turizmus
37
aktuális hozadékára, valamint figyelmeztet a kistérségben rejlő országosan egyedi idegenforgalmi potenciál kiaknázatlanságára. A települési önkormányzatok 38,4 %-a nyilatkozott így (10 szigetközi település és Mosonszolnok), köztük Halászi, Dunakiliti, Mosonmagyaróvár, Dunaremete, Mecsér, Ásványráró, Darnózseli. A megkérdezett önkormányzatok 34,6%-a, köztük Levél, Bezenye, Jánossomorja a mostani viszonyok között jelentéktelennek ítéli a turizmus gazdasási szerepét. Rajka pedig a jövőben lát kiugrási lehetőséget. Területi bontásban vizsgálva a 9 leszakadó település közül 5 (Bezenye, Levél, Jánossomorja, Várbalog, Újrónafő a Nyugati-kapuhoz is tartozik. Bezenye és Levél egyúttal a SZÖSZ tagjai is. Mosonszentmiklós, Károlyháza a Hanságot képviselik, Máriakálnok és Püski a Felső-Szigetközt. Látható tehát, hogy egy-két kiugró példát leszámítva általában a Szigetközben a turizmus csak fontos kiegészítő gazdasági tevékenységként elismert, a kistérség nyugati vidékén nem működik az ágazat és a belső perifériák jelenlegi hozzáállása sem mutat kitörési igényt. 4.3.3 Idegenforgalmi adó A megkérdezett önkormányzatok mindössze 34,6 %-a vetett ki idegenforgalmi adót, ami 9 db. települést jelent (4.3/2.sz. táblázat). Az idegenforgalmi adó mértéke 200-300 Ft / vendégéjszaka - kempingek esetén csökkentett - megfelel az országos átlagnak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az egyébként szálláskapacitással rendelkező Rajka, Ásványráró, Jánossomorja sem élt ezzel a bevételi eszközzel. Lébényben pedig a fontos gazdasági szerep ellenére nem vetettek ki adót, és nincs 2005 évi KSH szálláshelyi adatszolgáltatás. Az idegenforgalmi adót kivető települések között találhatók a korábbi fejezetben tárgyalt meghatározó gazdasági jelentőséggel bírók. Levél esetében azonban csak jelentéktelennek ítélt a bevétel. Halászi, Dunakiliti, Dunasziget, Mecsér és Mosonmagyaróvár, által kivetett adóból származó bevétel csak fontos kiegészítő jövedelemforrás. Összességében megfogalmazható, hogy a minőségi kereskedelmi szálláshelyek száma a kistérségében nem meghatározó, a települések a meglévő idegenforgalmi potenciált nem tudják versenyképes módon kihasználni. Mindez jelentős hátrányt jelent a piaci versenyben Burgenlandhoz, Szlovákiához és a belföldi versenytársakhoz képest.
38
Az idegenforgalmi adóbevétel mértékét vizsgálva kiderült, hogy a kistérség településeinek 65 %-nál hiányzott ez a bevételi forrás 2005-ben (4.3/3.sz. táblázat). Az adóbevétel 9 településen koncentrálódik, ami szűk keresztmetszet és nem kedvez az alcentrumok kialakulásának. A legtöbb bevétel (20 000 000 Ft) Mosonmagyaróváron folyik be, a második helyen Hegyeshalom következik 9,6 millió Ft- tal, majd Lipót 5,8 millió Ft- tal. Az adatokat fajlagosan, egy főre vetítve vizsgálva Mosonmagyaróvár mindössze a negyedik helyre szorul. Lipót alacsony (664 fős) népességszámához viszonyítva 8735 Ft- tal magasan az első helyre kerül, második itt is Hegyeshalom, a harmadik helyre pedig Dunakiliti kerül. Területi összehasonlításban pl. Győrben az idegenforgalmi adóbevétel 50 millió Ft- os nagyságrendű, ez fajlagosan számolva azonban csak mintegy fele a mosonmagyaróvári értéknek. Összességében az idegenforgalmi adóbevételek alakulása térségi szinten messze elmarad a kitűzött céloktól, nem jelent kellő alapot a turizmus elismertségének növeléséhez. Az általános összegzés szerint a megkérdezett önkormányzatok 88,5 %-a nem tekinti versenyképesnek az ágazatot. Egyértelmű az alacsony megelégedettség, amit a bevételi adatok is alátámasztanak. Csupán Lipót, Mosonmagyaróvár és Kisbodak tekinti a turizmust versenyképesnek a többi ágazathoz képest, bár ezek között is Mosonmagyaróvár az ipart teszi az első helyre. Olyan települések minősítik az ágazatot kevéssé versenyképesnek melyek számára fontos lenne a turizmus, és adót is kivetettek. Általánosnak mondható a térségben az ipar egyre meghatározóbb szerepe, jelentős az ingázás, mely sok esetben határ-menti munkavállalással párosul. Lehetne a turizmus húzóágazat is az elmondások szerint: Hegyeshalomban, Dunakilitin, Dunaszigeten, Mecséren, vagy Lébényben, Egyes települések megítélése szerint azonban egyáltalán nincs verseny sem. A kutatás során megkérdeztük a kistérségi társulásokat is a turizmus helyzetéről (4.3/4.sz. táblázat). A Kelet-Hanság Kapuja utolsó helyre tette az ágazatot, ami egybevág a korábbi interjúkérdésekkel. A SZÖSZ megfogalmazta a vállalkozók egyre romló gazdasági, pénzügyi körülményeit, és kifejtette a keretfeltételek központi rendezésének szükségességét. A FelsőMosoni Dunatáj képviselője kevesellte a mindössze 2-3 %-os idegenforgalmi adóbevételi arányt. A Mosonmagyaróvári Többcélú Társulás az ipart nevezte meghatározó ágazatnak. A
39
Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás tranzitforgalomról nyilatkozott, és fejlődő Mosonisíkságról. Egyedül a Felső Dunatáj Önkormányzati Társulás nevezte kitörési pontnak az ágazatot. A kistérségi társulásoknál tehát egyöntetű a turizmus, mint nem versenyképes ágazat megnevezése.
40
4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés Az idegenforgalom alanya turisztikai szükségleteit csak akkor tudja kielégíteni, ha turisztikai motivációinak megfelelő szolgáltatásokat tud igénybe venni. Ilymódon az idegenforgalom tárgyának nevezzük tágabb értelemben mindazt, ami a természetben, kultúrában, gazdaságban és társadalomban a turisztikai helyváltoztatás célja lehet. Ilyen értelemben az idegenforgalmi kínálatnak is két alcsoportját különböztetjük meg: •
Az eredeti kínálat mindazon tényezőkkel, amelyek lényegüket tekintve nem
vonatkoznak közvetlenül az idegenforgalomra (természeti adottságok, társadalmigazdasági viszonyok, általános infrastruktúra), de vonzerejük következtében az idegenforgalomnak irányt adnak és alakítják (Erről bővebben a többi fejezet szól). •
A származtatott kínálat minden olyan szolgáltatást magában foglal (turisztikai
infra- és szuprastruktúra), amit turisztikai felhasználás céljából készenlétben tartanak. E fejezetben azonban elsősorban a természeti vonzerőkön alapuló attrakciók és turizmuságak, valamint az ember alkotta vonzerők és turizmuságak kerülnek vizsgálatra. Az elemzés során figyelembe vettük a korábbi koncepciók csoportosításait, felosztásait. A kérdőívek, illetve idegenforgalmi kiadványok képezik az alapját a felmérésnek. A legfőbb kínálati elemek, a természeti és épített vonzerők, rendezvények, programlehetőségek összefoglalása megtalálható a melléklet 4.4 táblázatában. 4.4.1 Természeti adottságok (Táblázat 4.4.1) A kistérség területén található az egyik Magyar Világörökségünk részterülete, a FertőHanság Nemzeti Park hansági területének egy része, amely lápos-mocsaras világa egyedülálló természeti értéket képvisel. Szintén a FHNP területéhez tartozik a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, amelynek változatos felszíne, szigetvilága a Duna mellékágrendszerének gyöngyszeme. Különösen gazdag a szigetvilág Dunaszigetnél és Lipót-Ásványráró térségében, itt a legkarakteresebb a táj, itt maradt fenn a Szigetköz ősi képe. Fontos jelentőséggel bír a Mosoni-Duna, hisz a vízitúrázók kedvelt útvonala a RajkaGyőr közti szakasz. A Mosoni-Duna rehabilitációjára egy komplett terv készült, amelynek célja a természetvédelmi és az önkormányzati igények kielégítése a folyó mentén. Általános elve, hogy külterületen nem avatkozik bele a folyó természetes fejlődésébe, változási 41
folyamataiba. Belterületen csak olyan természetközeli beavatkozásokat tervez, ami a folyó változásait lassítják, helyzetét stabilizálják. A Mosoni-Duna alsó szakaszán cél a lesüllyedt vízszint helyreállítása, amely az egész térséget érinti. A kitorkollás környékének rehabilitációja pedig az átjárhatóság, az ökológiai kapcsolat miatt szükséges. A terv elfogadtatására még jelenleg is folynak a tárgyalások, hogy e projekt bekerülhessen a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, s megfelelő forrásokhoz jusson a tervek megvalósításához. Természeti adottságnak számítanak a környék termálvizei is, amelyek közül a Lipóti Termálfürdő kihasználva e természeti kincset magas színvonalú strandot épített ki. Sajnos a termálfürdő csak idényjellegű, a téli hónapokban nem üzemel. Mosonmagyaróvár sajnos elvesztette vonzerejét a szervezeti átalakítások és a korábbi fejlesztések hiányosságai miatt. Annak reményében, hogy a fürdő jövőben is a város egyik vonzerejévé váljon, elkezdődtek a fejlesztések, mely újabb lendületet adhat a turizmusnak. 4.4.2 Kulturális és örökségturizmus 4.4.2.1 Műemlékek (Táblázat 4.4.2) A kistérség minden településén található valamilyen épített örökség (templom, szobor), de sajnos önmagában egyik sem bír igazi egyedi vonzerővel. •
Nemzetközi jelentőségű műemlék nem található a kistérségben.
•
Országos jelentőséggel, mint építészeti érdekesség a lébényi Szent Jakab templom
büszkélkedhet, mivel a román kori építészet egyik jelentős alkotása. •
Regionális vonzerejű a mosonmagyaróvári Várépület történelmi jelentőségű
épülete, a Héderváron található Kastély a parkkal együtt, Dunai Hajós emlékmű és Hajóállomás Dunaremeténél, s megemlíthető még a Mosonmagyaróvári 56-os emlékhely, ami mellé most egy kiállítóközpontot is terveznek. Meg kell említeni még a mosonmagyaróvári Cselley-házat is, amely építéstörténete a XIII. századig húzódik vissza, s amely Magyarország egyik legértékesebb képzőművészeti gyűjteményét őrzi. Gyurkovics Tibor és felesége a XIX-XX. század legnagyobb magyar festőinek alkotásait gyűjtötte össze (Munkácsy Mihály, RipplRónay József, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Ferenczy Károly, Egry József …). 4.4.2.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek (Táblázat 4.4.2) Említést érdemel a máriakálnoki búcsújáróhely. A nagybúcsú ideje: szeptember 8-át követő első vasárnap. A szájhagyomány szerint azon a helyen, ahol most a kápolna és a kút 42
áll, volt egy régi nyílt forráskút, melyhez friss, üde vizéért nagyon szerettek menni a község lakói és a mezőn dolgozó emberek. A forrás a falutól mintegy 20 percnyi járásra volt. Egy jámbor kálnoki földművelő - akit később remeteként említenek - nyílt épületet emelt a kút mellé Sarlós Boldogasszony szentképének. E helyén áll a mai kegykápolna. Különleges értéket képvisel a Héderváron található Lorettói-kápolna is. A XVII. század nyolcvanas éveiben Héderváry Katalin átépítteti a Boldogasszony templomot. Tömegét jelentősen megváltoztatva lebontják a sekrestyét, és a hajó hosszával megegyezően loretói kápolnát építenek az északi oldalhoz. A mai Magyarország területén ez volt a legelső ilyen kápolna. A boldoggá avatott Dr.Batthyány-Strattmann László szemészorvos tiszteletére a szülőhelyén Dunakilitin a kastélyban emlékszobát rendeztek be. Az ásványrárói Kálvária bár nem zarándokhely, de építészeti érdekesség. A Kálváriadombon álló műemléket az 1700-as évek elején állították. A mellette álló fekete nyárfa pedig különleges természeti értéket képvisel. 4.4.2.3 Kulturális események, fesztiválok (Táblázat 4.4.3-4.) A kistérségben a kulturális események tarkasága, sokfélesége található, de ezek elsősorban a helyi lakosság és a közvetlen kb.40 km-es körzetben fekvő települések kulturális igényeit elégítik ki. Nincsen igazán nagy jelentőségű kulturális esemény, amelynek nevét Mosonmagyaróvárhoz vagy a Szigetközhöz lehetne kötni, és nagy tömegeket vonzana a térségbe. Az Aranymosó Fesztivál a Szigetköz egyik meghatározó eseménye lehetne, hisz minden évben más faluban kerül megrendezésre, s nevében is táji jellegzetességet tükröz, de mégsem köti össze a magyar ember még ezt az eseményt a névvel, mert nincs megfelelően propagálva, s a programkínálata is csak egy napra korlátozódik – csak e miatt nem jön a vendég. Vonzó programot kínál a Veteránautós Találkozó Rajkán, a Vízifesztivál Dunakilitin, de nem elegendőt ahhoz, hogy nagy tömegeket megmozgasson. Minden település megrendezi a falunapot, illetve a búcsút, de ez elsősorban a helyi lakosság és az elszármazott rokonok számára érdekes. Zenei programok tekintetében kiemelhető a Flesch Károly Hegedűverseny, de ennek is csupán a résztvevői érkeznek külföldről, a közönséget a helyi lakosság alkotja. Népszerű a mosonmagyaróvári Fúvószenei Találkozó is, valamint a gyerekek Katica Néptáncfesztiválja.
43
Azokon a településeken, ahol nemzetiségi lakosság is él (Bezenye, Kimle), gyakran szerveznek nemzetiségi napokat, de ezek is helyi vonzerőt jelentenek csak. A gyermekek számára kevés a programlehetőség, ezért jó kezdeményezés a gyermekprogramokat kínáló Bábkert az óvári Vár kertjében, több ilyen is kellene a kistérségben. A népszokások felelevenítése is elsősorban helyi szinten létezik (mendikálás, legényavatás), nem jelentkeznek turisztikai programkínálatként. A térségben zajló néhány sportesemény is jelentős számú közönséget vonz, amelyekre a határmenti térségekből is sok résztvevő érkezik: Kenumaraton a mellékágrendszerben, Barátság kerékpártúra. 4.4.3 Aktív turizmus (Táblázat 4.4.4.) 4.4.3.1 Kerékpáros turizmus Mosonmagyaróvár és környéke a kerékpáros turisták részére ideális terület. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig kiépült (kivéve Darnózseli belterületi szakaszát), de a korábban épült útszakaszok már karbantartásra, felújításra szorulnak. A kerékpárút mentén tájékoztatótáblák, pihenők állítják meg a kerekezőket. Sajnos ez a turizmusfajta is elsősorban csak a nyári időszakra korlátozódik. Azok a falvak, melyek nem e tengely mentén helyezkednek el, nem rendelkeznek kiépített kerékpárúttal. Az ott lévő közutak rossz minőségűek, keskenyek, kevésbé alkalmasak kerékpáros közlekedésre. Nagy szükség lenne jó minőségű kerékpárutak építésére a térségben – összekötő kapocs a Dunai kerékpárúttal, valamint a Fertő-tó vidékével – mivel a domborzati viszonyok a legkedvezőbb feltételeket kínálják a kerékpárbarátok számára. Legtöbb szolgáltatóhely foglalkozik a térségben kerékpárkölcsönzéssel, ami azt mutatja, hogy igény van rá. Kerékpáros szervízhálózat sem épült ki a területen, Mosonmagyaróváron (Senior és Pingitzer szerviz) és Darnózselin (Chicken Bt.) foglalkoznak javítással. Szomorú tény, hogy Mosonmagyaróvár bár kerékpáros városnak mondja magát, nincs kiépített kerékpárútja, vagy csak nagyon rövid szakaszok. A Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda 2005-ben igényes információs füzetet állított össze a kistérség kerékpáros lehetőségeiről, amelyben 8 túraútvonalat (38 km-84 km) ajánl az ideérkező vendégeknek. Felsorolja azokat a vállalkozásokat, szolgáltatókat is, akik szívesen fogadják a kerékpáros vendégeket (kerékpárbarát szálláshelyek).
44
4.4.3.2 Víziturizmus A Szigetközben az árvízvédelmi töltés nem épült közvetlenül a folyó mellé és nem párhuzamos azzal, így megmaradhatott egy változó szélességű sáv, ahol a folyó az úr, és fennmaradhatott a folyó egyedülálló mellékágrendszere is. A Duna elterelése miatt a mellékágrendszer vizét a főágba épített fenékküszöb segítségével mesterségesen kell pótolni, de ezzel sikerült helyzetét stabilizálni. A Szigetköz területén nemzeti parkot szeretnének létrehozni, ennek keretfeltételei azonban még nem adottak maradéktalanul. A természeti értékeket sajnálatosan leginkább a szabályozatlan víziturizmus veszélyezteti, a védett területen
megjelenő
sátortáborok,
illegális
szemétlerakó
helyek,
nagyteljesítményű
motorcsónakok, jet-skik megjelenése. Ennek szabályozása, megfelelő infrastruktúrájú sátorozóhelyek kialakítása megoldásra váró feladatok. Nagy előrelépést jelentett, hogy elkészült a magyar oldali hullámtéri mellékágrendszer közlekedési rendje, amely természetvédelmi és idegenforgalmi igényeket egyaránt figyelembe vett. A rend alapelve, hogy be tudja mutatni a Szigetközre jellemző ágrendszert a turistáknak, de emellett az itt élő állatvilág zavartalanságát is biztosítja. A jet-skiket kitiltották, és a motorcsónakok használatát is 10 kW-ban korlátozták. A Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány kiadta a Szigetközi hullámtér vízitúraútvonalainak térképét, amelyek részletesen feltüntetik a túrázásra kijelölt szakaszokat, felhívják a figyelmet a veszélyesebb helyekre, feltüntetik a vizek áramlási jellemzőit, a kijelölt sátorozóhelyeket, valamint praktikus tanácsokkal látják el a vízitúrázókat. A fontosabb megállóhelyek mentén a helyi látnivalókra is felhívják a figyelmet. A térségben több szervezet is foglakozik vízitúraszervezéssel és vezetéssel: •
Pisztráng Kör – Dunasziget
•
Szürkehód vízitúrák – Dunasziget
•
Jégmadár vízitúrák
•
Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület – Dunakiliti
•
Arany Kárász Kemping – Rajka
•
Duna Outdoor – Halászi
•
Prémus Károly
Ezek a vállalkozások ismerik egymást, jó a kapcsolat közöttük – igény esetén hajókat kölcsönöznek egymásnak, vendégeket közvetítenek. Ami problémát jelent, az a budapesti irodák által szervezett túrák konkurenciája: Viziló Bt., Eurotracking, Marco Polo. Ezek az 45
irodák saját túravezetőt hoznak magukkal, ezáltal kiszorítják a helyieket. Nem ügyelnek a környezetre, szemetelnek, hangoskodva zavarják az élővilágot. Nem lenne szabad idegen vezetőket engedni a Szigetközbe (lásd Duna-Dráva Nemzeti Park példája). A Mosoni-Duna 120 km-es szakasza is kedvelt a vízitúrázók között. A víz melletti sátorozóhelyek infrastruktúrális fejlesztése évről-évre jobb, de még mindig minőségi javításra szorulnak. Az is problémát jelent, hogy az egyes kulturált kikötési lehetőségek távol vannak egymástól. Néhány kikötési lehetőség azonban mindenképp említésre méltó: •
Aranykárász Kemping – Rajka (120,6 fkm)
•
Party Csárda – Halászi (93,3 fkm)
•
Itató strandfürdő – Mosonmagyaróvár (89,7 fkm)
•
Kis-Duna Motel és Kemping – Mosonmagyaróvár (85,3 fkm)
•
Cvika Kemping – Kimle (64,5 fkm)
•
Szigetköz Kemping- Novákpuszta (60,1 fkm)
•
Kemping – Mecsér (49 fkm)
•
Aranypart – Győr (15 fkm)*
•
Kemping – Vének (3,2fkm)*
*Ezek a kikötőhelyek már nem a mosonmagyaróvári kistérségben vannak. Mosonmagyaróvár egyik utolsó egybefüggő Mosoni-Duna-parti önkormányzati területe a jelenlegi itató-szabadstrand, illetve a mellette található kórházi vízisporttelep (jelenleg a Mosonmagyaróvári Vízisportegyesület tulajdona). Fontos lenne, hogy a terület hosszú távon is a jelenlegi funkciókat (csónakkikötés, evezés, fürdés…) lássa el, és egy víziturisztikai centrum jöjjön létre (evezősház építése csónaktárolókkal, klubhelységgel, 2024
fő
részére
szálláslehetőség).
A
városrendezési
tervnek
megfelelően
ennek
szomszédságában épül fel a Városi Sportcsarnok, így egy komplex Mosoni-Duna menti sportközpont (szabadidő- és sportközpont) alakulhatna ki, amely nemcsak a helyi lakosság, hanem a sportolni vágyó vendégek igényeit is kielégíthetné akár rossz idő esetén is. A város másik jelentős folyója a Lajta, amelynek jelenlegi állapota nem alkalmas víziturizmusra a folyó szennyezettsége és a partok elhanyagoltsága miatt. Ennek rendbetétele megalapozna a városban egy nemzetközi víziútösszeköttetést Ausztriával (osztrák és magyar területen 25 települést köt össze), fogadóhely létesítését Mosonmagyaróváron, s a lakosság számára egy kellemes sétaútvonalat a part mentén.
46
4.4.3.3 Strandfürdőzés Fürdőzésre a természetes vizek szinte minden településen lehetőséget nyújtanak. A Mosoni-Duna mellett kiépített strandokon (Mosonmagyaróvár, Halászi, Máriakálnok) lehet fürdeni. A mellékágrendszerben a kijelölt helyeken lehet fürödni, különösen kedvelt a Zátonyi-Dunaág Dunaszigeten. Szükség lenne azonban a vízpartokhoz kapcsolódó zöldfelületek növelésére, kulturált vizesblokkok kiépítésére, valamint a szabadidős lehetőségek
bővítésére:
strandröplabda,
kispályás
labdarúgópálya,
gyermekjátszótér,
homokozó. Fontos egy úszómester jelenléte, elsősegély-nyújtási lehetőség biztosítása A Mosoni-síkság bányatavaiban is lehet a kijelölt helyeken fürödni (Hegyeshalom). 4.4.3.4 Természetjárás, ökoturizmus A természetkedvelők gyalogtúrákat tehetnek a térség erdeiben, mezőin. Kijelölt gyalogösvények tanösvények formájában találhatók a Hanságban és a Szigetközi Tájvédelmi Körzetben. (pld. Hanság: Hany Istók tanösvény; Lipót – Holt-Duna mellett kialakított tanösvény). Az „Aktív turizmus” idegenforgalmi kiadványban további 6 gyalogtúra ajánlat olvasható. 4.4.3.5 Lovasturizmus Ez a szabadidős lehetőség egy olyan célcsoportot céloz meg, amelynek létszáma korlátozott, hisz e tevékenységben résztvevőket két tényező szorosan befolyásolja: a lovagolni tudás, és nem utolsó sorban az anyagi helyzet. Szintén két csoportra oszthatók a résztvevői abból a szempontból, hogy mint lovasok, vagy a lovasversenyek-, bemutatók nézőiként vesznek-e részt a programokon. Kiemelt helyszínként említhető meg az ötpatkós Szelle Lovasudvar Dunaszigeten, amely a kistérség egyik fontos lovas központja. Szolgáltatásai közé tartozik a terep- és túralovagoltatás mellett a lovasszánkózás is. Máriakálnok a másik fontos lovascentrum, ahol Díjlovagló és Kiképző Központ működik, Országos Díjlovagló és Díjugrató Bajnokságokat is tartanak. A Dunakilitin működő Makay Kft. is szervez nemzetközi díjugrató versenyeket. Lovaglási lehetőséget biztosít még a Babos Major (Tradíció Lovasudvar) Halásziban, a Lajta-Hanság ZRt. Lovasiskolája Mosonmagyaróváron, és a Levéli Lovasklub. 47
4.4.3.6 Horgászturizmus A térség természetes vizei, az egykori bányatavak, és a mesterségesen kialakított horgásztavak a horgászok paradicsomává tehetnék a térséget. Jelenleg e területek elsősorban a helyi, kistérségi lakosság számára jelentenek vonzerőt, elenyésző a távolabbról érkezett horgászok száma. Horgászjegyek beszerzése több helyen problémát is jelent. Néhány fontosabb horgászhely: •
Mosoni-Duna
•
Dunai mellékágrendszer
•
Öreg-csuka horgásztó - Halászi
•
Kimlei horgásztavak
•
Dunaremetei horgásztavak, Kanka-tó
•
Mikota-horgásztó Darnózselin
•
Kövecses-tó Lipóton
•
Stetni-tó Hegyeshalomban
•
Lébényi-forrástavak
•
Levéli bányatavak
•
Krisztinaberek a Hanságban
•
Dunakiliti Gémeskút
4.4.3.7 Vadászturizmus Évente több ezer turista érkezik Magyarországra vadászati célból. Ezek a turisták a vadászélmény megszerzése tekintetében az infrastruktúra, a kiszolgálás, a vadállomány, valamint a látnivalók következtében kiemelt jelentőséget tulajdonítanak Győr-Moson-Sopron megyének. A megyét látogató külföldi bérvadászok közül a német nyelvterületről – Németország, Ausztria és Svájc - érkezők főleg a szarvas és vaddisznó vadászata után érdeklődnek. A jelzett bérvadászokat május elején az őzbak vadászata is érdekli, de itt már számítani lehet a spanyol vadászok érdeklődésére is. Az apróvad iránti kereslet jellemzően az olasz vadászok részéről jelentkezik. Az anyagi lehetőségek javulása következtében az utóbbi években jelentősen emelkedett a megyét látogató hazai bérvadászok köre is. A térség legfőbb vadásztatói a Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt., a Lajta-Hanság ZRt. és a Szigetközi Vadásztársaság. A vadászvendégek megfelelő elhelyezését, kényelmét szolgálják a 48
nyugodt erdei környezetben található vadászházak, amelyek a pihenni, felüdülni vágyóknak is kitűnő lehetőségeket rejtenek. 4.4.3.8 Golf Golfpálya Dunakilitin a Princess Palace kezelésében működik. A kastély épületegyüttesét egy 14 hektáros 9 lyukú golfpálya veszi körül. A golfozást-kedvelőket külön álló klubház várja drinkbárral és öltözőkkel. Igény esetén profi golfoktatók segítségével nyílik lehetőség megismerkedni a sporttal, illetve azt magasabb szinten elsajátítani. 4.4.3.9 Tenisz és egyéb sportlehetőségek A teniszezés szerelmeseinek is kínálkozik sportolási lehetőség: •
Sportcentrum a Wittmann-Parkban Mosonmagyaróváron
•
Szigetköz Wellness Hotel Dunakilitin
•
Maywald Vendégház Dunaszigeten
•
Fazekas Vendégszobák Lipóton
•
Mosonszolnoki Sportcsarnok
Extrém sportolási lehetőséget, különleges sportágat a térség korlátozottan kínál. A Halásziban működő Duna Outdoor központban van lehetőség quadokat bérelni, illetve ún. kaland- és túlélőtúrákon részt venni. Ezt vállalati csoportok gyakran igénybe veszik csapatépítő tréningek céljából. Mosonszolnokon található a térség egyik legmodernebb sportcsarnoka, amelyben labdajátékokra nyílik lehetőség, valaminta tekepályája és fitness terme is igénybe vehető a vendégek számára. Dunacsúnynál (Szlovákia) rafting-túrákon lehet résztvenni, amelyet magyar túravezetők szerveznek (Vadvíz Kemping – Dunakiliti).
4.4.4 Gasztronómia és borturizmus A kistérség rendelkezik gasztronómiai hagyományokkal, azonban jellegzetes tájjellegű ételek felszolgálása kevésbé jellemző a vendéglátóhelyeken. A vízivilágra jellemző halászlé
49
talán az egyetlen olyan étel, amely a kínálatban megtalálható. A vadételek választéka is figyelemre méltó egy-két vendéglátóegységben. Például a Halásziban található Party csárda étlapján találkozhatunk néhány tájra jellemző étellel, mint Szigetközi velősborda, Halászi bicskás pecsenye. Igény szerint egyes vendéglátóhelyeken a régi receptek alapján készítenek tájjellegű ételeket előzetes megrendelés alapján. Élő hagyománya van a szabadtéri sütés-főzésnek, a kemencében sült ételek elkészítésének is a nyári időszakban. Bortermelés a vidékre nem jellemző, hiszen az éghajlati viszonyok nem kedveznek a szőlőtermesztésnek. 4.4.5 Konferenciaturizmus A kistérség nem tekinthető konferenciaközpontnak. Néhány újonnan épült hotel alakított ki konferenciatermeket, amelyek befogadóképessége elsősorban üzleti tréningek, kisebb létszámú (40-50 fő) szakmai konferenciák megrendezésére alkalmasak: •
Hotel Orchidea - Lipót
•
Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti
•
Kastélyszálló – Hédervár
•
Regia Panzió Halászi
Az üzleti tréningek egyik kedvelt célpontja elsősorban csapatépítés tekintetében a Halászin működő Duna-Outdoor centrum (4.4.3.9.). 4.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus 4.4.6.1 Termál- és gyógyturizmus A kistérség két meghatározó fürdőcentruma Lipót és Mosonmagyaróvár. A móvári gyógyvíz hatása országos jelentőségű, de a termálfürdő jelenlegi állapota nem vonzza a vendégeket, a város elveszítette a fürdővárosi vonzerőt. A mosonmagyaróvári termálfürdő- és uszoda egész éven át tartó nyitva tartással rendelkezik. A különböző hőfokú nyitott (50 m, 25-27 C°) és fedett (33, 1/3 m, 25-27 C°) úszómedencékben az úszósport szerelmesei, a gyógymedencében (35-37 C°) a gyógyulásra szorulók, a gyermekmedencében (30-32 C°) pedig az apróságok találnak lehetőséget a feltöltődésre, a pihenésre és a játszásra. Jelenleg fejlesztések folynak a fürdő területén, ezért korlátozottan látogatható.
50
Az 1969-ben folytatott magyarországi gyógyvízhasznosításra irányuló ENSZ projekt megállapította, hogy a mosonmagyaróvári gyógyvíz kiváló gyógyhatásának köszönhetően a magyarországi fürdőhely-fejlesztések rangsorának tekintetében az 5. helyet foglalja el. Mindennek ellenére napjaink fürdőfejlesztéseit figyelembe véve a mosonmagyaróvári fejlesztések lényegesen elmaradtak. A sok oldott sót tartalmazó alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz vegyi összetétele folytán fürdő- és ivókúra, illetve belélegzéses gyógykezelés céljára egyaránt jól alkalmazható mozgásszervi betegségek fürdőkezelésére, idült légzőszervi betegségek esetén belégzésre, valamint gyomor- és bélbetegségek ivókúrájára. Információink szerint az 50 m-es úszómedence megszüntetését tervezik a gyógyászati jelleg erősítésének érdekében. A Lipóti Fürdő területén az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek. A fürdő területéhez 4 ha zöldterület tartozik. Magában foglal 2 termálvizes medencét, egy úszómedencét, egy élménymedencét. Egy hangulatos vízimalom épületében kapott helyet a szauna. A fürdő területén melegkonyhás étterem, büfésor, pizzéria, cukrászda és élelmiszerüzlet is működik. A nyári hétvégéken koncerteket is szerveznek a fürdővendégek számára. Kitüntetett figyelemben részesülnek a gyerekek, akik számára animációs foglalkozásokat tartanak. A térség több településén is található termálkút, amelyekre napjainkig még nem építettek fürdőt. Tervek, elképzelések vannak, amelyek megvalósításra várnak (Máriakálnok, Hédervár, Mosonmagyaróvár, Lébény). A termálturizmus, mint kínálati elem jól összekapcsolható más kiegészítő kínálati elemekkel (kultúra, történelem, bor, gasztronómia, természet, sport) annak érdekében, hogy a fürdőhelyen hosszabb időt eltöltő vendégeknek lehetőségük legyen a fürdő nyújtotta szolgáltatásokon kívül más kínálati elem igénybevételére is, és ezáltal a vendégek fajlagos költése növekedjen. 4.4.6.2 Egészségturizmus A mindennapok taposómalmából mind többen vágynak egy kis kényeztetésre, rekreációra. A térség néhány szállodája biztosít vendégei számára felfrissülést ígérő wellness szolgáltatásokat, mint masszázs, szauna, aromaterápia stb. •
Hotel Orchidea - Lipót
51
•
Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti
•
Princess Palace – Dunakiliti
•
Thermál Hotel – Mosonmagyaróvár
•
Termál Hotel Aqua – Mosonmagyaróvár
4.4.7 Falusi turizmus A térségben működő falusi turizmus hálózat jónak mondható. Szinte minden településen találunk falusi házukat kiadó vállalkozókat, de sajnos kevés azoknak a száma, akik a Falusi Turizmus Országos Szövetsége által minősített szálláshelyek. A jelenleg minősített szálláshelyek azonban magas szinten (4-5 napraforgó) kínálják szolgáltatásaikat. Elsősorban a szállásadás minőségi színvonalának tekintetében kell őket kiemelni, s figyelemre méltó a vendégekkel való bánásmódjuk, közvetlen vendégszeretetük. Nagyon sok a visszatérő vendégük. (Radek Vendégház, Kont Panzió, Kék Apartman, Maywald Vendégház, Dunaparti Panzió …) 4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyei és vendéglátóegységeinek kínálata (Táblázat 4.4.8) Az adatgyűjtés során felkerestük a kistérség legfontosabbnak ítélt szálláshelyeit, vendéglátóegységeit, kempingjeit, falusi vendéglátóhelyeit, s felmértük turisztikai kínálatuk jellemzőit. 34
turisztikai
szolgáltatót
vizsgáltunk
meg,
közel
egyenlő
arányban:
11 szálloda, 9 falusi vendéglátóhely, 6 kemping és 8 étterem A vállalkozások majdnem fele családi vállalkozásban működik, ami azt mutatja, hogy számukra ez jelenti a megélhetési forrást. Egyesületi kezelésben elsősorban a kempingek vannak a mellékágrendszerben, valamint a Dunaszigeti Erdei Iskola. Vállalkozás jellege Egyéni vállalkozás, Bt., Kft.
Családi vállalkozás
Egyesület
47 %
44 %
9%
Üzemelési idő tekintetében a szolgáltatóhelyek egész éves nyitva tartással üzemelnek, kivéve a kempingeket, akik a vízitúrázókra és a szezonra építve csak nyáron tartanak nyitva.
52
Értékeltük a turisztikai egységek tevékenységi körét is a szolgáltatások kínálata tekintetében. Tevékenységi kör Szállásadás
Étkeztetés
Kerékpárkölcsönzés Strand
88 %
68 %
62 %
26 %
Kenukölcsönzés Lovagoltatás 32 %
6%
A megkérdezett helyszínek legtöbbjében ételt is kínálnak a vendégek számára – a büfé árukínálatától kezdve az I.osztályú étterem kategóriájáig mindenfajta egység megtalálható a területen. Sajnos azonban kevés helyen találni a tájegységre jellemző ételeket. A kerékpáros turizmusra építve feltűnően magas azon helyek száma, amelyek kerékpárokat
kölcsönöznek
a
vendégeiknek,
segítenek
a
túrák
szervezésében,
útvonalajánlatokat adnak. Előnyös helyzetben vannak azok a szolgáltatók, amelyek vízparton fekszenek, így közvetlen strand tarozik a területükhöz. Közel egyező százalékban ajánlanak kenukölcsönzési lehetőséget ezek a szolgáltatók. Ez a 32 % is azt mutatja, hogy igény van a víziturizmusra. Meg kell említeni, hogy a kenutulajdonosok egymásnak is segítve jól együttműködnek a térségben. Igényes lovaglási lehetőséget a megkérdezettek közül a Szelle Lovasudvar Dunaszigeten és a Tradíció Lovasudvar Halászin tud nyújtani. Egyéb szolgáltatások közül néhány mindenképp kiemelendő: Konferenciatermekkel a térség minden 4 csillagos szállodája rendelkezik, mint ezt már az előző fejezetben is említettük. Szinte ugyanezen szállodákhoz köthetők a gyógyászati és wellness-szolgáltatások is (Hotel Orchidea – Lipót, Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti, Thermál Hotel – Mosonmagyaróvár). A városi szállodák közül a Hotel Minerva minden szobájában Internet hozzáférési lehetőséget biztosít, amivel elsősorban az üzleti utazókat próbálja megcélozni. Az éttermek szinte mindegyike alkalmas rendezvények, fogadások tartására. A legtöbbhöz hangulatos terasz (Party Csárda - Halászi, Engler Étterem - Mosonmagyaróvár, Platán Étterem - Dunaremete),vagy grillkert tartozik (Thermal Hotel- Mosonmagyaróvár, Kont Panzió – Hédervár, Horgony Tanya - Darnózseli). A kempingekben általában hétvégenként kínálnak bográcsban főtt, vagy nyárson sült ételeket: Cvika Kemping – halászlé, Aranykárász Kemping – nyárson sült hal, halászlé Szabadidős sportlehetőségekre szinte minden településen van alkalom: sportpályák, strandröplabda, gyerekjátszótér. Vízitúrák szervezése a felkészült túravezetőkhöz köthető, de a kempingek és a Pisztrángkör is foglalkozik túraszervezéssel. Golfozni csak Dunakilitin 53
(Princess Palace) lehet. Teniszpályák nemcsak a nagyobb hotelekben találhatók, hanem például a lipóti Fazekas és a dunaszigeti Maywald Vendégház is megteremtette vendégei számára ezt a lehetőséget. Horgászati lehetőséget a vízparti egységek kínálnak, azok közül is kiemelendő a dunaremetei Platán Étterem, a dunaszigeti Maywald Vendégház és a levéli Helena Campingpark. Nagyon kedvelt a turisták körében a sétahajózás, fontos útvonal Rajka-Halászi. Az Aranykárász Kemping , valamint a Party Csárda közös együttműködésével valósul meg ezen a szakaszon a sétahajózás (Ezen a Mosoni-Duna szakaszon ők foglalkoznak vízimentéssel is). A mellékágrendszerben , illetve a Mosoni-Dunán több helyen motorcsónaktúrára is elviszik a vendéget, hogy a csodálatos vízivilágot megismerhessék: Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület, Cvika Kemping, Horgony Tanya, Tamás Vendégház A megkérdezett vállalkozások közül 24-en maguk szervezik a programokat a vendégek számára, és 8 helyen nem szerveznek programokat. 3 szolgáltató foglalkoztat programszervezőt: Szigetköz Wellness Hotel, Babos Major, Thermal Hotel. Ebből megállapítható, hogy a programok szervezése és koordinálása a házigazdák kezében van, akik általában nem működnek együtt más partnerekkel, hanem egyedül próbálnak meg érvényesülni. Ha nem is minden szolgáltatónál, de legalább településcsoportonként szükség lenne olyan programkoordinátorra, aki a szolgáltatók kínálatát összefogja, s minden szolgáltató vendégei számára kínálni tud komplett programcsomagokat. Néhány jó kezdeményezéssel, összefogással azért lehet találkozni (Hotel Orchidea – Party Csárda, Szigetköz Wellness Hotel – Makay Lovarda, Óvári szállodák összefogása), akik egymás szolgáltatásait ajánlják. A Lipóti Fürdő is szerződést kötött néhány vállalkozással: kedvezményes belépőt adnak a vendégeiknek. Ez a vendégcsalogatás és a marketing egyik kiváló formája. Turisztikai fejlesztések tekintetében közel fele-fele az arány. (18 igen – 16 nem) A vállalkozások szinte folyamatosan próbálnak évről-évre fejleszteni, de ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztések: étterem nagyobbítása, sportpályák kialakítása, szállásférőhely bővítése Különleges fejlesztésnek tekinthető a dunaszigeti Erdei Iskola napkollektorainak beépítése a víz melegítésére. Szolgáltatások fejlesztése tekintetében a kerékpárok vásárlása, kerti grillteraszok építése, sétakocsikázások, motorcsónakázás bevezetése említhető leginkább, a kempingekben pedig a vizesblokkok korszerűsítése. 54
Fontos jelentőségűnek tartottuk, hogy a szolgáltatók mit válaszolnak a következő kérdésre: Van-e a turisztikai egységnek szigetközi jellegzetessége? 20-an válaszoltak igennel, és 14-en nemmel, vagyis 59 %-nak valamilyen kötődése van a Szigetközhöz. Kiemelnénk néhány jellegzetes ismérvet: •
Mosoni-Duna partján fekszik (Engler Hotel, Aranykárász Kemping, Party Csárda, Cvika Kemping)
•
Dunai mellékágrendszerben fekszik (Vadvíz Kemping, Esthajnalcsillag Sátorozóhely)
•
Szigetközi ételreceptek szerint főznek (Ambrózia Étterem, Party Csárda)
•
Elnevezése, logója (Hotel Orchidea – „Szigetköz virága”, Aranykárász Kemping
•
Berendezése régi szigetközi életmódra utal (Horgony Tanya, Fazekas Vendégház, Öreg Duna Csárda)
•
Szigetközi tájképek lógnak a falon (Hotel Minerva, Dunaparti Panzió)
A tájra jellemző hagyományok, népszokások 50-50 %-ban jelennek meg a programkínálatban. Igény esetén a helyi néptáncosok bevonásával folklóresteket szerveznek. Hagyománya van a szabadtéri sütés-főzésnek, a kemencében sült ételek elkészítésének, Dunaszigeten a kenyérsütésnek. A vendégek kérésére kézműves foglalkozásokat is szerveznek. Külön kiemelném a Halásziban működő Lovasbandérium bemutatóit. A szolgáltatók közül 19-en (56 %) azt vallják, hogy kínálnak egyedi szolgáltatást, 15-en (44 %) nem. Azokat emeljük ki, amelyeket valóban annak ítélünk: •
Saját sörcsapolási lehetőség (Engler Étterem)
•
Sétahajózás (Aranykárász Kemping, Party Csárda)
•
Golfpálya (Hotel Princess Palace)
•
Gyógy- és wellness (Hotel Orchidea, Szigetköz Wellness Hotel, Thermal Hotel)
•
Szigetközi Tájközpont – Ökopark Dunaszigeten
•
Vadaspark és horgásztó (Platán Étterem)
•
Kertmozi (Horgony Tanya)
55
Ezek a szolgáltatások kistérségi szinten egyedinek mondhatók, de nem rendelkeznek elegendő vonzerővel ahhoz, hogy „csak” emiatt távolabbról is idecsalogassák a vendégeket. 4.4.9
Mosonmagyaróvár
és
vonzáskörzetébe
tartozó
települések
vendéglátóegységeinek jellemzői Mosonmagyaróvár és a hozzá tartozó térségek vendéglátó egységekkel való ellátottsága megfelelő. Szinte mindegyik településen van melegkonyhás egység is. Mosonmagyaróváron a helyi igényeknek megfelelő számú, és minőségű üzlet van. A helyi és a turizmusban részt vevők igényeit kielégíti. A Mosoni-síkságon – a határ közelségére alapozva az átutazó forgalmat próbálják kielégíteni. Itt az érintett falvakban magas minőségű ellátást biztosítanak. A Hanság körzetében egyes falvak ellátottsága jó, mint vendéglátóhelyek számában és minőségében. De vannak települések, ahol ez a szolgáltatás csak a falu lakosságának kiszolgálására - ital, eseti étkeztetésekre – rendezvények lebonyolítására alkalmas. A Szigetköz falvaiban majdnem minden településen van melegkonyhás egység. Mint minőségben, mint szolgáltatásban nagyon különbözők. A már turisztikailag felkapottabb helyeken minőségben és számban megfelelő a kínálat, de a kevésbé frekventált helyeken valójában még mindig a falusi vendéglátóhely a jellemző. Egy-két település éttermében van speciális ételválaszték, a nagyobb többségben a szokványos ételkínálattal találkoztunk. A kempingekben, vagy a közelükben kevés az olcsó, melegétel kínálattal rendelkező, kulturált szórakozást is nyújtó étterem. Jelenleg vagy nincs, vagy csak büfé jellegű a vendéglátó egység, vagy távolabb esik a kemping területétől.
56
4.5 Idegenforgalmi keresletelemzés A fejezet kitér az aktuális általános ágazati trendek bemutatására, ezen keresztül a hazai és nemzetközi versenytársak értékelésére. A keresletelemzés lényeges eleme a településenkénti vendégszám és vendégéjszaka szám, a tartózkodási idő összehasonlító vizsgálata, valamint a küldő területek bel- és külföldi bontásban történő értékelése. 4.5.1 Általános keresleti trendek A legfrissebb kutatások alapján az emberek első sorban a kellemes klíma, a természet, a kultúra szerint választanak úti célt, és különösen vonzónak tartják a tengert és a magashegyeket. A kistérség érintetlen természeti tájai, a felső-pannon földtani rétegek gyógyvízkészlete, a kulturális hagyományok kell tehát, hogy versenyre keljenek a kiemelt prioritásokkal a turistákért folytatott harcban. Nem könnyű feladat, de a keresleti trendek professzionális hozzáállással kiaknázhatóak. „A WTO az 1995-ös bázisévhez viszonyítva évi 4,1%-os átlagos növekedési ütemmel számol, mind a nemzetközi turistaérkezések, mind pedig a bevételek tekintetében. Az előrejelzés szerint a nemzetközi turistaérkezések száma 2010-re eléri az 1 milliárd, 2020-ra pedig 1,56 milliárd főt. Az elkövetkezendő húsz évben várhatóan a világ három legnagyobb idegenforgalmi fogadó területe Európa, Kelet-Ázsia és Amerika lesz” írja a Nemzeti Turizmus Stratégia. A nemzetközi környezetben a főbb küldő piacokat (Németország, Ausztria) azonban bizony érezhetően sújtja az euró bevezetésével párhuzamosan megjelenő árdrágulás, és ez már sajnos tapasztalati mutató. A mélyinterjúk minden célcsoportnál igazolták továbbá az uniós csatlakozás semleges, vagy negatív hatásait. Belföldi tekintetben és nemzetközi szinten is jelentkezik a recessziós gazdasági folyamatok befolyásoló hatása. Nemzetközi szinten ez a jelenség az euró drágító hatása mellett párhuzamosan regisztrálható. Hazánk azonban még nem járta be az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági átalakulás útját, a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint komoly megszorító intézkedések fogják érni a polgárokat. Az általános trendek alapján ezekre a lépésekre a turisták utazási költségeik csökkentésével reagálnak. A középosztály jövedelem-rugalmassága a legnagyobb,
57
tehát várhatóan sokan a külföldi utazás helyett a belföldet fogják preferálni, olcsóbb szálláskategóriák igénybevételével. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek, a belföldi turizmus törzsvendégei, akár le is mondhatnak utazásaikról megélhetésük biztosítása érdekében. Tehát átrendeződés prognosztizálható a belföldi piacon, ami a korábbi célcsoportok struktúrájától függően és az új célcsoportok megszólítása sikerének, illetőleg sikertelenségének eredményeként akár visszaeséshez is vezethet. Általánosságban elmondható, hogy hazánk kereskedelmi szálláshelyein is az utóbbi három évben a belföldi turizmus vendégszáma és vendégéjszaka-száma egyaránt növekedett. Magyarországon a belföldi turizmus vendégszáma és vendégéjszaka-száma 2004-ről 2005-re nagyobb ütemben fejlődött, mint a külföldi turizmusé. A belföldi vendégszám meg is haladta a külföldit. A Mosonmagyaróvári kistérségben mind a külföldi vendégszám, mind a külföldi vendégéjszaka-szám meghaladja a belföldit. Azonban a belföldi vendégszám 2004-hez képest egy évvel később 25 %-al nagyobb ütemben növekedett, mint a külföldi. A vendégéjszakák száma pedig 28 %-al nagyobb ütemben növekedett a külföldinél. Látható tehát, hogy az országos trend szerint, az üdülési csekk bevezetésével a belföldi turizmus térhódítása a kistérségben is bekövetkezett. Persze nem elégséges mértékben. A közeljövő kérdése lesz, hogy megtartható, illetve növelhető-e ez a fejlődés a pénzügyi megszorítások ellenére. A beutazó turizmus országos növekedése pedig összefüggésbe hozható a diszkont légitársaságokkal, ezek jótékony hatása azonban csak Budapesten érezhető. Kistérségi szinten csak enyhe növekedés tapasztalható. 4.5.2 Versenytárs-elemzés A mosonmagyaróvári kistérség versenytársai - fekvéséből adódóan - nemzetközi szinten a szomszédos ausztriai Burgenland és Szlovákia, de jelentős elszívó hatás tapasztalható Csehország és Horvátország irányából is. A jövő kérdését jelenti, hogy a határmenti térségek felül tudnak-e emelkedni a konkurencián és felismerik–e, hogy a kooperáció még több érdeklődőt csalogathat a térségbe. Az erre vonatkozó kezdeményezések Jánossomorján már útjukra indultak. Szlovákiával nehezítik a kapcsolatok felvételét az aktuális geopolitikai helyzet zavarai, valamint az akut Dunai elterelés és vízpótlás problematikája. Jó példa viszont a Felső-Szigetközi Szabadidő és Vízi Sport Egyesület szlovákiai partnerével közösen rendezett Vízifesztivál és a Kenumaraton. Az igazi ágazati áttörést mindenképpen az együttműködés hozhatja meg. Addig is meg kell találni és ki kell 58
fejleszteni a kiépített burgenlandi kerékpárút-hálózatok, nagyfesztiválok, csallóközi vadvízi evezőspályák adekvát versenyképes helyi attrakcióit. Ha összességében vizsgáljuk a határ-menti arany háromszög turizmusát, euroregionális szinten a horvátországi kínálati elemekkel kell felvenni a versenyt. Belföldi viszonylatban Sopron és Győr árnyékában kell egy markáns idegenforgalmi arculatot kialakítani. Bár a Lipóti fürdő nyilatkozata alapján Győr nem konkurencia, azért kereskedelmi szálláshelyeinek vendégszáma meghaladja még Mosonmagyaróvárét is. Regionális szinten a Nyugat-Dunántúlon Szigetköz mindenképpen versenyképes adottságokat tudna felvonultatni. Ehhez azonban szükséges a központi koordináció, és az összefogás. Egyelőre Győr–MosonSopron megye szálláshelykínálatából is csak a Soproni és a Győri kistérség utáni 3. helyen részesedik a vizsgált terület, 10 %-al. A vendégforgalmi adatok szintén elmaradnak a két központtól a kereskedelmi szálláshelyeken. Kiváló kezdeményezés a Pannon Termál Klaszter, mely felismerte az egészséges konkurencia mellett az egységes piaci jelenlét szükségességét a termál szektorban. A kezdeményezéshez ausztriai (Burgenland és Steiermark) és szlovén fürdők is társultak. Országos településenkénti összehasonlításban - a kereskedelmi szálláshelyek 2004 -es vendégszám adatait alapul véve Mosonmagyaróvár 32 település rangsorában a 24. helyen áll (4.5/1.sz. táblázat). A vendégéjszakák számát vizsgálva az érték az utolsó, 32. helyre elég. 2005-re további 6 %-os, illetve 9 %-os csökkenés volt tapasztalható a településen. A 10 legtöbb vendégszámot realizáló magyarországi település 2004-ben sorrendben Budapest, Héviz, Siófok, Pécs, Sopron, Hajdúszoboszló, Szeged, Miskolc, Balatonfüred, és Eger. Győr a 12. helyen áll, majd a régió települései közül Bük következik. A vendégéjszakák száma tekintetében a sorrend a következő: Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Siófok, Sopron, Balatonfüred, Pécs, Debrecen, Győr és Eger. Zalakakaros a 11., Miskolc a 12., Szeged a 13. helyen áll. A fenti versenytárselemzésből látható, hogy a központok a főváros mellett Balaton parti, illetve gyógyfürdővel rendelkező települések, illetőleg egyes megyeszékhelyek, és Sopron. A különbség pl. Hajdúszoboszló és Mosonmagyaróvár között a vendégszám tekintetében 105 174, a vendégéjszaka szám tekintetében 566 655 előbbi javára. Egerhez képest a vendégszám terén 75 252, a vendégéjszaka szám tekintetében 177 346 a differencia előbbi javára. Az egri szint eléréséhez a mosonmagyaróvári szálláshelyek vendégszámát több mint háromszorosára kellene felhozni, a vendégéjszaka-számot pedig közel négyszeresére. Az értékek a kistérségből kiemelkedő Mosonmagyaróvárhoz képest a versenytársak lényegesen sikeresebb működését igazolják. 59
4.5.3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai Összességében elmondható, hogy a kistérség 2004-ről 2005-re 54 %-al növelte összes vendégszámát
(4.5/2.sz.
táblázat).
A
vendégéjszaka-szám
30,3
%-os
növekedést
eredményezett. 2000-hez képest viszont csak 20 %-os, illetve 8 %-os a növekedés. Településenként vizsgálva 2004-hez képest éppen a központban 5,6 %-os vendégszám csökkenést regisztráltak. Kiemelendő azonban Lipót 22 %-os, Hegyeshalom 148 %-os, Rajka 237 %-os és Dunakiliti 210 %-os vendégszám növekedése 2004-hez képest. Ezen alcentrumok forgalma eredményezi a kistérség összesített mutatójának a növekedését. A többi kereskedelmi szálláshellyel rendelkező településen Héderváron, Kimlén, Levélen, Halásziban, Mecséren és Jánossomorján csökkenés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma 2004-hez képest 2005-ben Mosonmagyaróváron szintén csökkenést mutat, melynek mértéke 9 %-os. A kistérségi többletteljesítmény szintén Lipót (+12 %), Hegyeshalom (+148 %), Rajka (+285%) és Dunakiliti (+136 %) növekedésének köszönhető. A problémát az jelenti, hogy a vendégéjszakák számának növekedési mértéke egyedül Rajkán múlta felül a vendégszámok növekedési mértékét. A kistérségben összességében
is
nagyobb
arányban
növekedett
a
vendégszám
a
kereskedelmi
szálláshelyeken. Ez azt is jelenti, hogy a vendégek többsége rövid ideig tartózkodik az adott településen. Jellemző a térségre a tranzit jelleg, nincs olyan attrakció, ami tartósan megállítaná a turistákat. Éppen a jelenlegi attrakcióval rendelkező un. turistaközpontokban, pl Lipóton és Dunakilitin alacsonyabb a vendégéjszakák számának növekedési üteme. A 2005 évi vendégforgalmi adatok alapján Hegyeshalomban (31 093 fő) regisztrálták a kistérségben a legmagasabb vendégszámot, a második helyen Mosonmagyaróvár áll (29 099 fő), a 3. Lipót (10 962 fő), a 4. Dunakiliti (5331 fő), az 5. Levél (1966 fő), a 6. Rajka (844 fő), a 7. Halászi (538 fő), a 8. Mecsér (464 fő), a 9. Hédervár (456 fő), a 10. Kimle (259 fő), a 11. Jánossomorja (166 fő). Az első, és második helyen álló település közti különbség minimális, oka a határ-menti tranzitforgalomnak köszönhető. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a kistérség vendégforgalmi adataiban nem a központ teljesít a legjobban. 2000-ben még Mosonmagyaróvár állt az első helyen mintegy 44 000 fős vendégszámmal, Hegyeshalom mindössze 8 800 főt regisztrált. Jelentős a visszaesés, illetőleg másik oldalról a növekedés. A vendégéjszakák száma terén az első helyen már Mosonmagyaróvár áll (58 205 v.éj), tekintettel a tranzitforgalom alacsonyabb jelentkezésére. A 2. Hegyeshalom (29 127 v.éj), a 3. Lipót (21 496 v.éj), a 4. Dunakiliti (11 152 v.éj), az 5. Levél (2532 v.éj). a 6. Rajka (1852 60
v.éj), a 7.Mecsér (917 v.éj), a 8. Halászi (770 v.éj), a 9. Hédervár (616 v.éj), a 10. Jánossomorja (303 v.éj) , és a 11. Kimle (295 v.éj). A rangsor párhuzamosan alakul a vendégszámok listájával. Mosonmagyaróvár élre törése mellett a rangsorban nincsenek jelentős változások. A vendégéjszakák száma terén is megállapítható azonban 2000-hez képest Mosonmagyaróvár értékének 86 480-ról 58 205-re történő csökkenése. A fajlagos egy főre jutó vendégszám és a vendégéjszakaszám tekintetében Lipót emelkedik ki a települések közül. Az egy főre jutó vendégszám esetén a 2. Hegyeshalom, a 3. Dunakiliti, a 4. Levél, 5. Mecsér, a 6. Hédervár, a 7. Rajka, a 8. Kimle és Halászi, a 9. Mosonmagyaróvár és a 10. Jánossomorja. Hasonló a helyzet a vendégéjszakák száma terén. Mosonmagyaróvár magas lélekszámát nem tudja ellensúlyozni kiugró vendégforgalommal. Lipót teljesítménye viszont népességszámához képest kiugró. A kistérség területén az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken 1,6 nap, ami az országos átlag alatti. 2000-ben 1,8 nap volt az érték, ami szintén nem kimagasló. Egyértelműen látható a vendégforgalmi adatokból, hogy a kistérség vendégéjszakái nem alapozzák meg a turizmus tartós növekedését. A kutatás során mélyinterjút készítettünk az érintett települések önkormányzataival, melyből kiderült, hogy hiányos a térségben a minőségi szálláshelykínálat. A palettát a wellness hotelek, kastélyszálló, Princess Palace színesítik. Másfelől a szálláshelyek száma és kapacitása ugyan térségi, megyei, regionális összevetésben alacsony, ám a jelenlegi kereslet mellett ez is túlkínálatot jelent. A fentiek alátámasztására megvizsgáltuk a kereskedelmi szálláshelyek éves átlagos ágykihasználtságát. A regisztrált értékek közül 53 % volt a legmagasabb, amely ismét Hegyeshalomhoz
köthető.
A
kistérség
átlagos
ágykihasználtsága
a
kereskedelmi
szálláshelyeken 20 %. Ez rendkívül alacsonynak mondható, és nem lendít az üdülőkörzet helyzetén. A térséghez képest jelentősebb kihasználtság értéket Mosonmagyaróvár (45%) és Lipót (44 %) mutat. Gyakorlatilag ezek a bázisok tartják mozgásban a kistérség turizmusát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek nemzetiségenkénti és tartózkodási cél szerinti megoszlásának feltérképezéséhez mélyinterjút készítettünk a megbízó által megjelölt és általunk frekventáltnak vélt összesen 36 db. kistérségi idegenforgalmi vállalkozással (4.5/3.sz. táblázat). A megkérdezettek tapasztalata szerint átlagosan 60 %- a vendégeknek belföldi és 40 %-uk külföldi. Ez egybevág a belföldi turizmus erősödő országos trendjével, az 61
üdülési csekk elterjedésével. Csak erős belföldi, helyi turizmusra lehet építeni hosszútávú idegenforgalmi fejlődést. A hivatalos, minden kistérségi szálláshelyet magában foglaló KSH adatok 60 %-al még a külföldi vendégek túlsúlyát mutatják, de évről évre rohamosan csökkenő mértékben. Szinte csak belföldi vendégre specializálódott a rajkai, dunakiliti Kemping, a hédervári Kont Panzió, a mecséri Dunaparti Panzió, a darnózseli Tamás Vendégház, a dunaszigeti Maywald Vendégház. Azon válaszadóknál, akik megjelölték a belföldi küldő területet, többségében Budapest szerepel. A lipóti fürdő törzsvendégei viszont a fürdővel szintén rendelkező Győrből és Mosonmagyaróvárról érkeznek. A másik célcsoport Ausztriából, Németorzságból, Lengyelországból, és Szlovákiából utazik a fürdőbe. Jelentkezik továbbá a tartózkodási cél tekintetében a szabadidős programokon való részvétel (víziturizmus, kerékpáros turizmus, lovasturizmus). A külföldiek teszik ki a vendégek meghatározó részét a mosonmagyaróvári szálláshelyeken, a dunaszigeti Szelle Lovasudvarban, a lipóti Fazekas Vendégházban. A külföldi vendégkörrel rendelkezőknél 50 %-ban jelenik meg Ausztria, mint küldő terület. Meghatározó egyébként a német nyelvterületről való érkezés. Kedvelik még a térséget a Benelux Államok turistái, a Svájcból érkezők, és a határ menti szlovák utazók. Mosonmagyaróváron jellemző még az Ausztriából kiinduló fogorvosi turizmus, valamint dán, francia, olasz, svájci vendégek, a trendet alátámasztja a fogorvosok országos szinten kimagasló száma a településen. A kistérségbe a külföldi vendégek zöme üzleti turizmus keretében érkezik. Jellemző még a szabadidős turizmus, de nem átütő a jelentősége. A Tourinform Iroda nyilatkozata szerint a turisták közül jelentős a kerékpáron érkezők aránya. Ez a csoport bel és külföldről érkezik egyaránt. A külföldiek középkorúak és seniorok, a magyar vendégek családosok, fiatalok. A másik célcsoport a víziturizmus keretében érkező belföldi fiatal és középkorú vendégek rétege. A harmadik célcsoport az egészségturizmus kínálata iránt érdeklődik. Mosonmagyaróvárra, mint a vállalkozói vélemények is alátámasztják inkább külföldiek, Lipóton, Dunakilitin a hazai turisták jellemzőek. Megkérdeztük a szálláshelyeket a turisták tartózkodási idejéről (4.5/4.sz. táblázat). Az átlagos tartózkodási idő a vállalkozók tapasztalata alapján átlagban 3 nap, a KSH adatok a kereskedelmi szálláshelyek esetén 1,6 nap átlagos tartózkodási időt mutatnak. A kerékpáros turisták egy éjszakás vendégnek tekinthetőek. A vendégmunkások 3-4 naptól, akár 3 hétig is 62
tartózkodhatnak. A fogorvosi turizmus részt vevői 4 naptól egy hétig is tartózkodnak. A külföldi vendégek tartózkodási ideje a megkérdezetteknél magasabb, átlagosan 5 nap (a KSH adatok esetén 1,6 nap). A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2 nap (a KSH adatok esetén 1,6 nap). A legmagasabb átlagos tartózkodási idő a megkérdezetteknél a Lipóti Fazekas Vendégházat és a Szelle Lovasudvart jellemzi 7 nappal. A hivatalos átlagos tartózkodási idő elmarad az országostól és a régió idegenforgalmi centrumainak hivatalos adataitól. Itt jegyezzük meg, hogy a minta nem fedi le a kistérség teljes szálláshelykínálatát, csak a megbízó által megjelölt és az általunk kiválasztott frekventált egységeket. A jövőben további hangsúlyt kell fektetni az üdülési csekk és a belföldi turizmus térnyerésének, valamint el kell érni a külföldiek esetén a szabadős turisták határozottabb térnyerését.
63
4.6 Idegenforgalmi intézményrendszer A fejezet kitér a kistérségben érintett 26 önkormányzat ágazati tevékenységének értékelésére, a vállalkozókkal való együttműködési készség elemzésére, az önkormányzatok pályázati aktivitására, a turisztikai szervezetekkel való kapcsolatrendszerekre. Az
idegenforgalmi
vállalkozások
mélyinterjúi
kitérnek
az
egymás
közötti
kooperációra, a termékértékesítési csatornákra, a szervezeti kapcsolatrendszerekre, valamint a szervezet átalakítási javaslatokra. A Tourinform Irodákkal lefolytatott mélyinterjúk a szervezeti keretfeltételeket, marketing, szakmai tevékenységet vizsgálták. A kistérség területén működő 6 településszövetség véleményét külön kikértük aktivitásuk megítéléséről, a szervezeti rendszerről. Végül a megyei, regionális szakmai szervezetek is nyilatkoztak az ágazati szervezeti rendszerrel kapcsolatos véleményükről. 4.6.1 Az önkormányzatok vizsgálata 4.6.1.1 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak ágazati tevékenysége Százalékos megoszlásban az önkormányzatok 57,6 %-nál szerepel a testületi üléseken a turizmus tárgyalandó témaként (4.6/1.sz. táblázat). A 42,3 %-os arányú önkormányzati passzivitás csaknem a települések felét érinti, ami üdülőkörzeti szinten szintén nem előnyös mutató. Mosonmagyaróvár esete kiemelhető a nemleges választ adók sorából. A turizmus jelenlegi visszaeső teljesítményének egyik oka az adottságokhoz képest alacsony ágazati elismertség a döntéshozói körökben. A kiemelkedő vonzerővel rendelkező Lébény sem preferálja a turizmust kellő módon. Érdekes még az idegenforgalmi adót kivető, regisztrált vendégforgalommal rendelkező Levél passzivitása is. A kínálati tényezők alapján több odafigyelést érdemelne továbbá Darnózseli turizmusa. Mosonmagyaróvárt és Levélt kivéve mérhető hivatalos idegenforgalmi adattal nem jellemezhető települések állnak a passzív önkormányzatok sorában.(Feketeerdő, Püski, Várbalog, Újrónafő, Mosonszolnok, Lébény, Darnózseli, Károlyháza). 17 önkormányzat esetében (65 %) nincs turizmus, tehát nem nevezhető meg semmiféle belőle fakadó probléma sem. Az eddigi tapasztalatok alapján, ezen a ponton kimondható, hogy a
64
Szigetköz nem tekinthető tipikus turistafogadó területnek, alvó térség, élő problémák nélkül. Ahol működésnek indult az ágazat, ott jelentkeznek is az általa okozott, kiküszöbölendő problémák. Általában ezeken a településeken, például Lipóton, a felmerülő problémák sorában a parkolás, szemetelés, illetve a szervezetlenség lelhető fel. Az önkormányzatok határozottabb szerepvállalása segítené a térségi érdekképviseletet, a források megszerzését és a hatékonyabb koordinációt. Az idegenforgalmi adó kivetése, idegenforgalmi bizottságok felállítása magával hozná a helyi aktivitások növekedését, bár erre látunk a térségben ellenpéldákat is. A turizmus szerepe a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérség önkormányzatainak Rendezési Terveiben szintén képet ad az intézményrendszer hatékonyságáról (4.6/2.sz. táblázat). Az önkormányzatok középtávon látják a lehetőséget a turizmusban és kitörési pontokat jelölnek meg fejlesztési elképzeléseik között. Összesen 5 település nem szerepelteti a turizmust kiemelt
helyen
a
Rendezési
tervében
(Hegyeshalom,
Dunasziget,
Kimle,
Püski,
Mosonszentmiklós). A leszakadó települések elszigeteltségét mindez tovább növeli, Hegyeshalom esetén nagyvonalúságra utal. 80 % határozottan fontosnak véli az ágazat helyi viszonyoknak megfelelő fejlesztését. A kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy az önkormányzatok a jövőre nézve felismerték a turizmus jelentőségét. A fejlesztési elképzelések közül kiemelendő: Károlyháza törekvése a hansági kerékpárút létesítésére; Mosonmagyaróvár termálfürdőre, sportcsarnokra, szórakoztató központra és a Vártó irányuló törekvései; Ásványráró kikötő és zsilip kivitelezési tervei; Jánossomorja koncepciózus nevezetességek hasznosítására vonatkozó elképzelései (kendergyár, lovarda, ifjúsági találkozó,
hengermalom,egykori
uradalmi
majorok);
Mosonszolnok
szabadstrandra,
pihenőhelyre, szabadidős övezetre vonatkozó törekvései; Rajka strand és kikötőfejlesztése; Feketeerdő kerékpárút építése; Halászi esetén a Mosoni-Duna figyelembe vétele, a szigetközi településeknél üdülőterületek kijelölése; Lébényben a Forrás tavak rehabilitációja, a termálfürdő kiépítésére tett törekvések, valamint a Szt. Jakab templom jobb preferálása. Az önkormányzatok jövőképének mindegyikében helye van a turizmusnak (4.6/3.sz.táblázat). Kiemelendő projektek: a kerékpárút építés a Felső-Szigetköz határ-menti térségében, Euro Vegas Bezenyén, termál- és élményfürdő Máriakálnokon, Hegyeshalom Európafalu, bánya tó rekonstrukció, konferencia helyszínek kialakítása, Mosoni-Duna és Duna rehabilitáció, Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Mosonszolnok komplex szabadidős fejlesztései.
65
Megvizsgáltuk a települések pályázati aktivitását, melyből kiderült hogy kedvezőbb az arány, mint a fenti kérdésre adott válaszoknál. Itt a települések összesen 23 %-a, azaz 6 település nem mutat aktív pályázati tevékenységet a turizmus érdekében. Ez jó aránynak tekinthető. Levél, Ásványráró, Püski és Kisbodak a forráshiányra hivatkozik, Dunasziget a kevés lehetőségre, Kimle a korábbi pályázataira. A felsorolt települések között találhatók kedvező potenciállal rendelkezők. A pályázók közül kiemelhető Lipót főtérre, díszburkolatra, padokra, információs táblákra vonatkozó nyertes pályázata, valamint Máriakálnok csónakkikötőre, Dunaremete kompkikötőre irányuló anyaga, Bezenye kenu telepre vonatkozó törekvései, Hegyeshalom, Rajka nemzetközi Interreg pályázata, Jánossomorja határ-menti együttműködése. Mint ahogy Tama István a Nyugat-Dunántúli RMI igazgatója megerősítette 2007-13 között új pályázati források fognak megnyílni. A ROP keretében a Pannon Örökség megújítása lesz a téma. A főbb irányok az egészségturizmus, ökoturizmus és kulturális turizmus lesznek. Központi ágazati program sajnálatunkra külön nem készült. Az NFT II. keretében viszont lehet pályázni humán erőforrás fejlesztésre és gazdaságfejlesztésre is (keret 18 milliárd Ft 6 évre elosztva). Külön elemeztük a települések marketing tevékenységét. Idegennyelvű szóróanyaggal rendelkező települések: Lipót, Máriakálnok, Halászi, Feketeerdő, Dunakiliti, Bezenye, Kimle, Károlyháza,
Hédervár,
Mosonmagyaróvár,
Mecsér,
Ásványráró,
Jánossomorja,
Mosonszolnok, Darnózseli, Lébény, Várbalog. Az önkormányzatok Mosonmagyaróvár kivételével nem működtetnek önálló tourinform irodát. A turizmussal foglakozó önkormányzati alkalmazottak nem idegenforgalmi referensek, nyelvtudásuk nem megfelelő szintű. A 26 település 46 %-a esetében tudnak idegen nyelvet. A saját kiadványok eseti jelleggel készülnek, viszont az önkormányzatok mintegy 70 %-ánál rendelkezésre állnak. 10 település pályázati forrást is igénybe vett a kiadványok elkészítéséhez, ami szintén nem magas arány. Kiemelendő Lipót példája, ahol a kiadvány a fürdő az önkormányzat és a vállalkozók összefogásával készült. Darnózseli ROP pályázatot
tudott
igénybe
venni
marketing
tevékenységéhez.
Ajándéktárggyal
az
önkormányzatok 50 %-a rendelkezik, ezek nem kimondottan településmarketing stratégia alapján készültek, jó részük elavult, idejét múlt. Összességében több (61 %) település található az elégedetlen oldalon a marketingtevékenység önértékelése terén (4.6/4 sz. táblázat). Jellemző az önbírálat a településeken, azonban a Tourinform irodától is csomagajánlatokat, több információt, kiadványt várnak. A települések a kritikát általában javító szándékkal fogalmazták meg. Az elégedettek között egy-két 66
kivételtől eltekintve kereskedelmi szálláshellyel is rendelkező húzótelepülések, mint Mosonmagyaróvár, Lipót, Hegyeshalom, Halászi, Mecsér állnak. A megkérdezett önkormányzatok mintegy 85 %-ában egyáltalán nem foglalkozik munkatárs idegenforgalmi kérdésekkel. Hegyeshalomban kulturális programszervező és hasonló
nevű
bizottság
működik,
Mosonmagyaróváron
rendezvényszervezésre
és
külkapcsolatokra foglalkoztatnak 1-1 főt, Mecséren a polgármester koordinál idegenforgalmi kérdésekben, Jánossomorján a kultúrház vezetője foglalkozik nagy lelkesedéssel az ágazat sorsával. Igazából tehát a 26 település egyike sem foglalkoztat professzionális idegenforgalmi referenst. Az önkormányzatok a szó szoros értelmében a létükért, a kötelező feladatok ellátásáért küzdenek. Az önkormányzatok közül 5, köztük Dunakiliti, Hédervár, Máriakálnok, Halászi, Rajka már felismerték a szakértő alkalmazásának jövőbeli szükségességét. 23 település rendelkezik legalább egy nemzetközi testvérkapcsolattal. A kapcsolatok élők, évenként rendszerességgel ismétlődnek. Általában ausztriai és szlovák települések szerepelnek a partnerek listájában. Hiányzik azonban szinte kivétel nélkül azok idegenforgalmi hasznosítása. Összesen három település esetén használják a kooperációt nemzetközi pályázati tevékenységben való részvételre. Lébény az Interreg III segítségével pályázott a templomtér kialakítására. Kiemelhető még Jánossomorja és Mosonszolnok határmenti pályázati tevékenysége Andauval és Halbturn-nal. Mosonmagyaróvár testvérvárosi kapcsolatokat ápol Hattersheimmel (turisztikai programok), Pezinokkal (pozsonyi utazás kiállítás), és együttműködik a Grenzkommunalforummal is. Halászi osztrák partnerével Berggel és szlovák partnerével Tomasovval is pályázott Interreg-es forrásokra. 4.6.1.2 A vállalkozókkal való együttműködési készség Az idegenforgalmi vállalkozókkal együttműködő önkormányzatok aránya 50 % (4.6/5.sz táblázat). Ez a hozzáállás a jelenlegi helyzetben sem, ám nagyobb volumenű jövőbeli beruházások esetén a jövőben még inkább nem lesz kifizetődő. Pozitív hír az önkormányzatok felének jövőbeli együttműködési szándéka. Hasonló depresszív terület a Kelet-Hanság Kapuja. A kooperációk alakulása éppen a közvetlen nyugati határ-menti terület és a kapcsolódó déli periféria jelenlegi keresleti pangását mutatja. Az önkormányzatok szerepe a
67
jövőben a kezdeményezés, összehangolás, tájékoztatás, visszaforgatás, kiszolgálás lesz. A jövő a vállalkozó, szolgáltató önkormányzatoké.
4.6.1.3
A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a
turisztikai szervezetekkel. A települések 65,3 %-a elégedett az idegenforgalmi szervezetek működésével, egy-két kivételtől eltekintve ez a Mosonmagyaróvári Tourinform Irodára értendő. 9 település azonban elégedetlenségét fejezte ki, ami a munka további kölcsönös javítására utal (4.6/6.sz. táblázat). A települések konkrétan megnevezték a javításra szoruló területeket. A települések kevéssé nyilatkoztak a térségi szervezetekről, valószínűleg a kevés információ okán. A jó gyakorlat példája a Tourinform széleskörű marketingtevékenysége. Hiányolja viszont Hegyeshalom a prospektusok eljuttatását, Jánossomorja a térképpel való ellátást a hansági területekre vonatkozóan, Mosonszentmiklós, Várbalog a kontaktust. Máriakálnok kevésbé szétaprózott pályázatokat, Dunakiliti nem ad-hoc működő társulást, Károlyháza és Dunaremete legalább a szomszédos települések közötti élő kapcsolatot szeretne. Kisbodak hiányolja az érdekképviseletet. A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület munkáját Lipót, Kimle, Hédervár, Kisbodak említette meg. A térségi szervezetek közül a FATOSZ, a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás, a Leader Csoport, a megye és a RIB került eseti megjelenítésre. Mecsér, Ásványráró, Jánossomorja, Várbalog, Dunakiliti kifejtette a többcélú társulás hatékony működésének szükségességét. A jövőben a többcélú társulás mellett a Tourinform Iroda további térségi koordináló szerepe fel fog erősödni. A többség, 18 település tisztában van a szervezeti fejlesztés szükségességével (4.6/7.sz. táblázat). Rajka, Dunakiliti, Halászi, Darnózseli, Dunaremete azonban pl. nem nyilatkozott a kérdésben. A Hansági, Mosoni-síksági települések fontosnak tartják az egyedi kistérség identitásának megőrzését, megerősítését, de emellett nyitottak a többcélú kistérség felé való nyitásra is. A legegyöntetűbb vélemény (9 település) a többcélú kistérség szervezeti rendszerében a turizmus további erősítése irányában fogalmazódott meg. Levél, Mecsér és Újrónafő a 68
forráshiányt jelöli meg a hatékony működés korlátjaként. Mosonmagyaróvár véleménye szerint az országos prioritásokat és szervezeti rendszert kellene rendbe tenni, Máriakálnok a RIB-et erősítené, Mosonszentmiklós a Tourinform aktivitását növelné, Püski egyáltalán a turistaforgalom megjelenését tartja fontosnak. A helyi szervezet javítását is el tudná képzelni átfogó
fejlesztés
esetén
Hegyeshalom,
Ásványráró,
Kisbodak,
Jánossomorja
és
Mosonszolnok. 4.6.2 A vállalkozások vizsgálata 4.6.2.1 A mosonmagyaróvári kistérség vállalkozói rétegének kooperációja A megkérdezett vállalkozások közül 26 nyilatkozott úgy, hogy jó, működő kapcsolat alakult ki a vállalkozók között; 10 vállalkozás ellenkező módon látja ezt. Elsősorban a központban nem kielégítő a kooperáció, de Halászi, Levél, és Dunaremete vállalkozói sem jeleskednek ezen a téren. Itt az irigység és a túlzott konkurenciaharc dominál. A jó gyakorlat példái a korábban jól működő civil kezdeményezések, vagy Halászi kooperációs szándéka. Héderváron a kastélyszállóban az alacsony szobaszám miatt jó a panziókkal a kapcsolat. Általában kimerül a kooperáció vendégek egymáshoz közvetítésében. A rossz gyakorlat eleme a Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének vagy a Civil Fórumnak a mosonmagyaróvári, mára elsorvadó tevékenysége. A turizmus kistérségi előrelépéséhez fontos lenne a célképzés, az összefogás helyi és térségi szinten egyaránt. 4.6.2.2 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek termékértékesítési csatornái Általában jó a marketing munka, mert kiterjed a prospektusra, internetre, kiállításokra és kedvezmények nyújtására egyaránt. Hiányzik viszont a kiállításokon való részvétel tendenciózusan több vállalkozás esetében. Levél, Dunakiliti Vadászház, Mosonmagyaróvár Engler Hotel, Ambrózia Étterem, Vinotéka, Ásványráró, Jánossomorja Stoiber Panzió, Halászi Babos Major, Ásványráró Öreg Duna Panzió, Darnózseli Varga Vendéglő, gondolja úgy, hogy nem kifizetődő a vásári jelenlét.
69
A követendő példák között sorolható a Lipóti Fazekas Vendégház akciója, mely a fürdővel, a Szigetközzel, a Hotel Orchideával, a vállalkozókkal együtt vesz részt az „Utazás Kiállítás”okon. A belföldi vásárok közül kiemelt még a veszprémi, szemben a győrivel. A hédervári Kastélyszálló kiállításokra, vásárokra is jár utazási irodákkal, jól alkalmazza az internetet a termékértékesítésben. Halászi nevéhez fűződik a nádfedeles kunyhó a Szigetközi standon az „Utazás Kiállítás”okon. A lipóti Orchidea Hotel a Tourinformmal külföldön járt, és szintén a központ közreműködésével a bécsi La Donnán, valamint a hazai wellness kiállításokon tett látogatást. Jellegzetesség a helyi média gyakori hirdetési alkalmazása. A rossz gyakorlat eleme pl. a mosonmagyaróvári fürdővel való nehéz együttműködés. Összességében megállapítható, hogy a mosonmagyaróvári Tourinform Iroda kiemelt partnere a térségi vállalkozóknak. 4.6.2.3 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata A Tourinform Irodával általában jónak mondható a térségi kapcsolata a vállalkozóknak (4.6/8.sz. táblázat). Többen megfogalmazták a RIB nem megfelelő működését, és szemben az önkormányzatokkal a térségi szövetségek, első sorban falusi turizmus szervezetek fontosságát. A megkérdezettek enyhe többsége (22) szorgalmazza a szervezeti változást, de alapvetően megosztottság jellemző a kérdésben (4.6/9.sz. táblázat). Számos szervezet foglalkozik jelentős energiát befektetve a turizmussal. Az eredmények egyelőre váratnak magukra. Szétforgácsoltság, az érdekképviselet hiánya, összehangolatlanság jellemző. Hiányolt továbbá a regionális képviselet és a központ nem megfelelő szervezeti koncentráltsága. Helyi szinten több alkalommal előkerül a vállalkozók hatékonyabb összefogásának az igénye. Akik a kritikát megfogalmazták, most javaslatot tettek a fejlesztésre. A kisebb hányadot kitevő 14 db elégedett vállalkozás (Kimle, Mosomagyaróvár, Halászi, Dunasziget, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Kisbodak, Mecsér, Ásványráró településekről) alapvetően megfelelőnek ítéli a térségi szövetségek, szervezetek munkáját.
70
4.6.2.4 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek kooperációs helyzetértékelése A vállalkozások számára a Szigetközben az EU csatlakozás nem hozott előrelépést, abból inkább hátrányuk származott a vállalkozásoknak (4.6/10.sz. táblázat). Az elképzelések szkeptikusak a pályázati lehetőségek vonatkozásában, de előremutató ötletekkel is találkozhatunk. A régiók szerepe felértékelődik, fény derül a rendszer visszás struktúrájára és a lobbikapcsolatok kizárólagosságára is. A vállalkozói kapcsolatok terén ismét a konkurenciára vonatkozó kijelentések kerülnek többségbe. Az önkormányzatokat jelentős kritika éri a kevéssé hatékony ágazati működés miatt. Szükség lenne továbbá egy helyzetfelmérésre és egy közös projekt indítására. Általános javaslatként merül fel kistérségi, sőt helyi szakmenedzserek alkalmazása. 4.6.3 A Tourinform Irodák vizsgálata A felmérés alapvetően két érintett irodára, a megyei és a mosonmagyaróvári irodára terjedt ki (4.6/11.sz. táblázat). Az összevetést megnehezíti a megyék változásban lévő közigazgatási helyzete, az eltérő nagyságrendű költségvetési finanszírozás. Marketing szempontból a Nyugat-dunántúli Idegenforgalmi Régióban Győr-Moson-Sopron Megye nem jelent egységes desztinációt. A vállalkozók irányából a mélyinterjúk során több kritika érte a megyét elégtelen működése okán. Hiányolják továbbá a megszokott, ám napjainkra megszűnő megyei idegenforgalmi kiadványokat. A Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda példa értékű lefedettséget mutat 26 településre kiterjedő és a szomszédos kistérségekkel is kapcsolatot tartó munkájával. Az iroda költségvetése országos összehasonlításban átlagosnak mondható (7,8 millió Ft). Példa értékű a többlet vállalkozói támogatás 2 millió Ft értékben és a pályázati tevékenység kifejtése. Az iroda jövőképe illeszkedik a térségi önkormányzati és vállalkozói elvárásokhoz (Máriafürdő, Bezenye, Mosonmagyaróvári termálrekonstrukció, térségi vállalkozói összefogás). Az iroda hatékonyságának növelése érdekében a javasolt jegyértékesítés mellett bővíteni lehetne a marketing eszközrendszerét. A marketingtevékenység kapcsán a megye nem jelölt meg célcsoportokat, a mosonmagyaróvári központ a fiatalokat, a középkorúakat és a senior korosztályt emelte ki (4.6/12.sz. táblázat). A marketing eszközrendszerében azonban az Internet kevéssé hangsúlyosan jelenik meg. 71
Kiemelendő mindkét iroda sikeres pályázati tevékenysége (4.6/13.sz. táblázat). Fontos szempont a városi iroda részéről a helyi vállalkozói érdekképviselet gyengeségének felismerése, és az újraszervezésre irányuló törekvés. A vállalkozók és az önkormányzatok részéről egyaránt felmerült a térségi szervezeti rendszer hatékonyságának fokozása. 4.6.4 Az önkormányzati társulások vizsgálata A társulások közül a többcélú a legátfogóbb kiterjedésű, a Szigetköz tradicionális szervezete a SZÖSZ, a további szövetségek a nyugati határvidékre, a Hanságra, a FelsőSzigetközre és a Belső-Szigetközi Mosoni-Dunatájra terjednek ki. 4.6.4.1 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei A 6 érintett önkormányzati társulás működésének fedezetét tagdíjak jelentik, a dunaszigeti központú Felső Dunatáji Önkormányzati Társulás kivételével (4.6/14.sz. táblázat). A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési támogatása egyedülálló a térségben és nagyságrendekkel nagyobb a többi szervezet költségvetésénél. Pl.: SZÖSZ költségvetése 1,5 millió Ft, MTKT támogatása: 160 millió Ft. 4.6.4.2 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége, aktivitása A máriakálnoki központtú Felső-Mosoni Dunatáj Önkormányzati Társulás és a FelsőDunatáji Önkormányzati Társulás Dunaszigeti központtal nehezen boldogulnak a pályázati feladattal és az aktivitás növelésével (4.6/15.sz. táblázat). A tradicionális jelentőségű a SZÖSZ pályázati tevékenysége. Az első két társulás, valamint a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás inkább már a többcélú társulás felé orientálódik és ott tud elképzelni hatékonyan működő, több jogosítványt kapó idegenforgalmi menedzsmentet. A SZÖSZ, valamint a lébényi központú Kelet-Hanság Kapuja Területfejlesztési Társulás szeretné identitását megőrizni, pályázataihoz saját menedzserre szert tenni. A jövő iránya, tekintettel az általános költségvetési helyzetre, a feladatok és költségek irányított koncentrációja a térségi vélemények messzemenő figyelembevételével.
72
4.6.4.3 A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága A lébényi központ kivételével a térségek elégedettek a mosonmagyaróvári kooperációval (4.6/16.sz. táblázat). A nyilatkozók egyetértenek a többcélú kistérség idegenforgalmi koordoináló szerepével, azonban szeretnék megtartani saját szövetségük létjogosultságát, és hatékony működését. A központ integrációs törekvései kormányzati támogatással párosulnak és kiegészülnek egy átfogó tevékenységet folytató Tourinform irodai működéssel. Az új szervezet hatékony, kölcsönös előnyöket hordozó, ágazati támogatást élvező működését kell tehát kidolgozni a marketing hatékonyságának fokozásával. Készült interjú a mosonmagyaróvári kistérséggel határos, idegenforgalmi szempontból meghatározó Alsó Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása elnökével Babos Attilával
is.
Elmondása
szerint
törvényszerű
az
együttműködés
a
szigetközi
településszövetségek között. Menedzserük már a Győri Többcélú Kistérségnél került állományba,
tehát
idegenforgalommal
elindult és
a
koncentrálódási
kulturával
foglalkozó
folyamat.
Szükség
alsó-szigetközi
lenne
azonban
menedzserre.
A
Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérséggel való ágazati kooperáció közös pontjai a kerékpáros és víziturizmus. Az önkormányzatok hajlandóságot mutatnak a kooperációra. 4.6.5 A megyei és regionális szervezetek vizsgálata A megyei szervezetek közül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Burgenlanddal, Nyitrával, Pozsonnyal tart fent kapcsolatot. Nem folytatnak pályázati tevékenységet, Ausztria nyer csak ezekből a kooperációkból a soproni képviselő elmondása szerint. A szervezet fejlesztése tekintetében olyan összefogásra van szükség, ami lehetővé teszi nickelsdorfi típusú megapartyk szervezését. A megyei idegenforgalmi referens az eisenstadti, neusiedleri turizmus irodával tart napi kapcsolatot. Részt vesz a centrope programban, annak turizmus albizottságában. Javaslatot tett az interjú során Mosonmagyaróvár csatlakozására is. Az új projektek pl. kastélyút program ugyanis érinthetik a központot is. A szervezeti rendszer tekintetében kistérségenként 2 embert javasol, és egy idegenforgalmi referenst Mosonmagyaróvárra.
73
Az RMI vezetője szervezeti tekintetben a kistérségi szintre javasolja a HDMSZ-ek megvalósítását. A megye szerepe idegenforgalmi szempontból nem fontos, viszont a Szigetköz egységes marketing megjelenése indokolt.
74
4.7 Emberi erőforrások A turizmushoz szükséges erőforrások vizsgálata során megállapítható, hogy a vonzerők és a pénztőke mellett az emberi erőforrás, a szakképzettség mint tőke is meghatározó szerepet játszik. A turisztikai szektor elengedhetetlen tényezője még a professzionalitás és a vendégorientált megközelítés. Sajnos a nagyfokú vállalkozási szabadság a szakma felhígulását, a szakképzettségi szint romlását idézi elő. Másik fő gyengeségnek tekinthető a piaci követelményeknek nem megfelelő készségek hiányosságai, a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek elégtelensége. Mivel határ közelségében van a kistérség, néhány vállalkozó beszél németül, de más nyelvek ismerete elenyésző. Ez nagyban megnehezíti a beés átutazó vendégekkel való kommunikációt. Hegyeshalomban egyre több román vendég megszáll, így e nyelv ismerete is előnyt jelentene. Az angol nyelv nemzetközisége pedig nem vitatható, hisz már nem idegen nyelvként, hanem kritériumnyelvként említik a nyelvészek. A kistérségben az idegenforgalmi illetve vendéglátóipari képzés tekintetében a középfokú
oktatás
a
meghatározó.
Két
középiskolában
folyik
szakképzés
Mosonmagyaróváron: Haller János Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és a Hunyadi Mátyás Szakképző Iskolában. A Haller iskolában a következő OKJ képzések folynak, amelyek középfokú végzettséget adnak (OKJ 54 …). A diákoknak angol illetve német nyelv tanulására van lehetőségük. Idegenforgalmi
Vendéglátóipari irányultság
irányultság
Vendéglátóipari irányultság
idegenforgalmi ügyintéző
vendéglátó technikus
9-10. évfolyam
idegenforgalmi menedzser
vendéglátó menedzser
falusi vendéglátó
idegenvezető és hosstess
vendéglátó üzletvezető
Szakács
idegenforgalmi technikus
Pincér cukrász, pék vendéglátó üzletvezető II.
Az intézmény 1991-ben kapta meg a szakképzési lehetőséget, így speciális szakiskolai 2 éves képzés keretén belül vendéglátó gazda képzést indított. Idővel ehhez kapcsolódott
75
ugyancsak 2 éves gazdaasszony képzés, illetve ezekből nőtte ki magát a 3 éves szakmunkásképzés, a szakács, pincér, cukrász szakmában. A szakmai területek gyakorlati oktatása minden szakmában jól felszerelt iskolai tanműhelyekben történik, főállású intézményi szakoktatók, szaktanárok vezetésével. A Hunyadi Mátyás Szakképző Iskolában kereskedő, vendéglátó szakmunkás képzés 1993-tól, szakközépiskolai képzés 1994 óta folyik. Az iskolában megszerezhető szakképesítések: pincér, szakács, vendéglátó technikus A Piarista Általános Iskola és Középiskola is rendelkezik OKJ 52 7872 03 Idegenforgalmi ügyintéző szaktanfolyam indítási engedélyével, de ez a kurzus kevés jelentkező miatt eddig még nem indult. E két középiskola elegendő szakképzett munkaerőt bocsát ki, akik közül a jobb megélhetés érdekében sokan választják a határon túli munkát, érezhető Ausztria elszívó hatása a szakács és pincér szakmákat illetően. A legnagyobb problémát a gyakorlati jártasság hiánya jelenti, erre panaszkodnak leginkább azok a vállalkozók, akik tanulókat alkalmaznak. Úgy gondolják, az oktatás nem eléggé gyakorlatorientált, a tanulók elméleti oktatására helyezi a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, ez nem elsősorban az iskola hibája, hanem finanszírozási kérdés is. Sajnos az állami normatívák nem számolnak a vendéglátóipari képzések és továbbképzések átlag feletti eszköz- és nyersanyagigényével, így bizonyos témák oktatása kimarad az iskola falai között. Ezért van arra szükség, hogy az oktatás és a szakma szorosan együttműködjön, kiegészítse egymást. Felsőfokú oktatás keretében a legközelebb Győrben folyik Idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés és Turizmus és vendéglátás bachelor-alapképzés a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán. Győr–Moson–Sopron megye gyorsan
fejlődő
országrész.
Az
idegenforgalomban,
a
szabadidős
tevékenység
megszervezésében gyakorlott szakemberek iránti kereslet napról napra növekszik. Az a cél, hogy a szak olyan széleskörű ismereteket adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy tudásukat a leendő idegenforgalmi szakemberek utazási irodában, önkormányzatoknál, faluházakban, idegenforgalmi szálláshelyeken (hotel, camping), üdülőfalvakban, klubokban, sport- és kulturális
létesítményekben,
szabadidőcentrumokban
és
szabadidőparkokban,
természetvédelmi területeken legyenek képesek hasznosítani. A szakon a gyakorlati képzés a karon belüli vendéglátóipari oktatóhelyiségekben (tanétterem, tankonyha), illetve külső gyakorlati helyeken (szállodák, utazási irodák) magas szinten valósul meg. 2007-ben kerül 76
átadásra a szakhoz szorosan kapcsolódó gyakorlati hely, a főiskolai kar Hotel Famulus nevű tanszállodája, amely fontos bázisa lesz az oktatásnak. Speciális szakmai ismeretek szükségességéről is érdeklődtünk. A felmérések alapján a térség turisztikai kínálatából adódóan szükség lenne a térségben lovastúra-vezető, illetve vízitúra-vezető képzésre. Felmerült a wellness-menedzser szükségessége is a hotelekben. Néhány vállalkozó azt is szeretné elérni, hogy alkalmazottai ne csak saját munkájukat végezzék – pincér felszolgál - , hanem kérdés esetén tudjanak információt adni a vendégnek a környék turisztikai lehetőségeiről is. A falusi turizmusban tevékenykedő vállalkozók hiányolták azon szaktanfolyamokat, amelyeket kezdő vállalkozók számára hirdetnek meg, hogy megismerjék a legfontosabb szabályzatokat, rendeleteket kezdő vállalkozásuk megindításához. Talán a LEADER-program keretében induló képzésben majd lehetőség nyílik a falusi turizmus vállalkozói számára alapvető szakmai ismeretek, praktikák elsajátítására. A turizmusban dolgozók szakmai felkészültségét a megkérdezett önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók általában közepesnek ítélték. Külön kiemelték a nyelvtudás hiányát is (hiába van középfokú nyelvvizsga, nem mernek beszélni a vendéggel). Ezt az összességében közepesnek mondható képet tovább rontja, ha kiegészítjük azzal a kérdéssel, hogy van-e turisztikai referens a településen. A felmérések alapján a településeken nem dolgozik idegenforgalmi referens. Vannak azonban települések, ahol szükségesnek éreznék egy turisztikai szakember foglalkoztatását, ha nem is egy településen, de több számára egy közös koordinátort, aki megfelelő helyismerettel rendelkezik. A humánerőforrás fejlesztése azért kiemelkedően fontos, mert a tudás és készségek hiánya minden egyéb típusú fejlesztést jelentősen visszafog. Más szempontból e fejlesztés azért szükséges, hogy a legfontosabbak közé tartozzon, mert a humántőke beruházás tartósan térül meg, azaz fajlagosan alacsony költségű, ugyanakkor erősen multiplikatív hatású. A turizmusban dolgozók szakismeretének és készségeinek javítása hozzájárul a turisztikai vállalkozások szolgáltatási színvonalának emeléséhez.
77
5. SWOT ANALÍZIS 5.1 Természeti adottságok Erősségek +
Gyengeségek -
a kistérség területén található az egyik az időjárás változékony, az egymást követő Magyar
Világörökségünk
Fertő-Hanság
Nemzeti
részterülete, Park
a évek más-más jellegűek lehetnek
hansági
területének egy része a Szigetköz változatos felszíne, szigetvilága a szélmentes napok száma sokévi átlagban csak Duna mellékágrendszerének gyöngyszeme
12%
a Mosoni-Duna teljes szakasza hajózható a kistérség 3 kisebb földrajzi egységhez kenuval, sétahajóval a
szomszédos
tartozik
országok
fővárosa
Bécs Szigetköz-Csallóköz két országhoz tartozik,
kb.90 km-re, Pozsony-Bratislava kb. 40 km-re amit a Duna választ el fekszik e kistérségtől Mosonmagyaróváron a Lajta és a Mosoni- az Duna találkozik
utóbbi
évtizedekben
a
Duna
medersüllyedése miatt a kisvizek szintje jelentősen lesüllyedt
a vízpótlórendszer kiépítése
a Duna 1992. évi elterelése drasztikus talajvízcsökkenést eredményezett
a Szigetköz felszínén ma három különböző a torkolati zsilipek zárvatartása miatt a vízi térszín található: a magas ártér, az alacsony élőlények közlekedését a Mosoni-Duna és a ártér és a futóhomok felszínek - sokszínűség
mentett oldali csatornarendszer között nem lehet biztosítani
újabb zátonyok keletkeznek – kialakul az a védett értékek turisztikai hasznosítása „Ezer sziget országa”
kialakulatlan
gazdag az élővilága
Lajta szennyezettsége
Mosoni-síkságon él a Dunántúl egyetlen túzok populációja termálvízkincs
Mosonmagyaróváron
és
Lipóton, valamint a térség több településén térség
alatt
húzódik
az
ország
egyik
legértékesebb édesvíz készlete
78
védett
természeti
mosonmagyaróvári
értékei: Wittmann
a park,
Héderváron a kastélypark, a Kont emlékhely és az Árpád-fa, Lipóton a Holt-Duna és tanösvénye, a darnózseli vadgesztenyefasor Lehetőségek az
ökológiai
Veszélyek egyensúly
megőrzésére
a rehabilitáció hiányában tovább romlik a vidék
Szigetközi Nemzeti Park létrehozása imázsteremtés
a
természeti
környezeti állapota értékekre támogatások,
támaszkodva
teremthetők
pénzforrások meg
a
nélkül
fenntartható
nem víz-és
területgazdálkodás alapjai LIFE – Szigetköz projekt a bányatavak a turizmus szempontjából fontos vonzerőt jelentenek a horgászok, búvárok s fürdőzők számára a vadregényes mellékágrendszer a vízitúrázók paradicsoma Lébényi Forrás-tavak hasznosítása a folyópartok, a vadregényes Szigetköz, a kavicsbánya-tavak vízfelületének horgászatra és fürdőzésre való kialakítása lehetőséget hordoz a tartózkodási idő meghosszabbítására
79
5.2 Fogadási feltételek 5.2.1 Közlekedés Erősségek +
Gyengeségek -
kimagasló közlekedés-földrajzi helyzet, Bécs a közúthálózat minősége a perifériákon kb. 90 km.-re, Pozsony Kb. 40 km-re fekszik a kistérségtől Rajka,
Károlyháza,
Mosonmagyaróvár, Dunakiliti,
Hegyeshalom, a
Mecsér,
Jánossomorja,
belső
túraútvonal-hálózat
Ásványráró, alapinfrastruktúrájának általános hiányosságai Mosonszolnok,
Mosonszentmiklós, Lébény közúti kapcsolati és elosztó központok térségeket összekötő közútvonalak megléte
a 350 kg feletti hajók határbeléptetése Rajka Dunakiliti térségében jogi szempontból nem megoldott
Rajka,
Hegyeshalom,
Mosonmagyaróvár, kevés csónakkikötő
Mosonszolnok, Mosonszentmiklós, Lébény vasúti központok a
Duna
ágrendszere
és
Mosoni-Duna alacsony kerékpárúttal való ellátottság
egyedülálló idegenforgalmi potenciál a
kempingek,
pihenőhelyek,
kikötők hiányzó kerékpárútszakasz a határokig
rendszerének első alapelemei adottak közeli nemzetközi repterek
néhol nem megfelelő tartalmú idegenforgalmi jelző táblák
nemzetközi Duna menti eurovelo kerékpárút kerékpárút Győr-Mosonmagyaróvár között több településen meglévő kerékpárút tervek
80
Lehetőségek
Veszélyek
közúthálózat rehabilitációja
erősödő tranzitforgalom
új összekötő utak építése
a Rajkai leeresztő zsilip, a Vígh-zsilip, a Mosonmagyaróvári duzzasztómű, valamint később a győri torkolati műtárgy nem fog tartalmazni hajózsilipeket
további csónakkikötők építése
helyi érdekellentétek felerősödése
Dunakilitin a duzzasztómű hajózsilipének a átalakítása
fapados
légi
járatok,
más
közvetlen
célpontokat preferálnak
a Mosoni-Duna zsilipelése a vízi örökség megóvása és fenntartható fejlesztése uniós
források
megszerzése
nemzetközi
összefogással a közeli repterek hatékonyabb kihasználása idegenforgalmi
információs
táblák
felülvizsgálata kerékpárút hálózat további kiépítése
81
5.2.2. Közszolgáltatások Erősségek +
Gyengeségek -
kórház a kistérségben
a bankfiókintézetek és bankautómaták szűk keresztmetszete
fogorvosi praxisok országosan kiemelkedő teleházak, e- Magyarország pontok hiányos száma
rendszere
a centrum bankszolgáltatási központi szerepe
a gázhálózatba kapcsolt háztartások alacsony térségi aránya
a postahivatalokkal való térségi lefedettség a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás a megfelelő
70 %, a megyei átlag alatti egyenlőre
megfelelő közbiztonság teljes térségi közművesítés teljes villamos energia ellátottság alternatív
energiahordozók
rohamos
kiaknázása megfelelő kitáblázottság Lehetőségek
Veszélyek
teleházak, e- magyarország pontok teljes vidéki postahivatalok tömeges bezárása kistérségi hálózatának kialakítása infopontok kihelyezése
az
árelőny
megszűnése
a
fogorvosi
turizmusban új egészségturisztikai központok létesítése Eu-s pályázatok alternatív energiahordozók alkalmazására szálláshelyeken, ökoturizmus, egészségturizmus központokban a
fogorvosi
turizmus
professzionális
marketingje plasztikai sebészet
82
5.2.3. Szolgáltatási szektor Erősségek +
Gyengeségek -
a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak a aránya átlag feletti
vidéki
vendéglátóhelyek
nemzetközi
és
belföldi
-
növekvő
turizmust
nem
kielégítő - alacsony színvonala a
Győr-Moson-Sopron
vendéglátóhelyek
20
megyei a kereskedelmi szálláshelyek alacsony, 10 %-
%-a
található
a os megyei részesedése
térségben Mosonmagyaróváron
kimagasló
a a szálláshelycentrumok a határmentére, a
vendéglátóhelyek száma
központba
és
Lipótra-Hédervárra
koncentrálódnak Mosonmagyaróváron
kimagasló
a a vidéki területek alacsony kereskedelmi
szálláshelyek kapacitása a
hotelek
60
szálláshely ellátottsága %-a
(9
db.) a hotelek alacsony vidéki aránya
Mosonmagyaróváron koncentrálódik térség
sátorhellyel,
turizmus
vendégházzal,
szálláshellyel
való
falusi
ellátottsága
megfelelő Lehetőségek minőségi
Veszélyek térségi
szálláshelykínálat a vendéglátás piaci túlkínálata
kialakítása a
szálláshelykínálat
programokkal a
szálláshelyek
túlkínálata
kiegészített többközpontúvá tétele
Mosonmagyaróváron
a vendéglátás színvonalának javítása
az új beruházások forgalomelszívó hatása térségi szinten
melegkonyhás bázisok fejlesztése
83
5.3 Versenyképesség Erősségek +
Gyengeségek -
3%-os, régiós átlag alatti munkanélküliség
a szálláshelyek és vendéglátóhelyek jelenlegi túlkínálata
a turizmus a Szigetközben és a térségben magas fontos kiegészítő tevékenység
az
ingázók
aránya,
külföldi
munkavállalók aránya
Lipót kiugróan magas fajlagos idegenforgalmi a adóbevétele
turizmus
általában
nem
kimagasló
jelentőségű gazdasági ágazat
Hegyeshalom, Dunakiliti fajlagos számításban a határmente több településén és a belső jelentősebb bevételi központok
perifériákon az önkormányzatok nem látják az ágazat működését
Mosonmagyaróvár
fajlagos
adóbevétele idegenforgalmi adóbevétel mindössze 10
megelőzi győrit
településen az önkormányzatok nagy része szerint nem versenyképes az ágazat
Lehetőségek Hegyeshalom,
Veszélyek Dunakiliti,
Dunasziget, tranzitforgalom térnyerése
Mecsér, Lébény véleménye szerint lehetne a turizmus húzóágazat minőségi szálláshelykínálat kialakítása
vidéki
önkormányzatok
pénzügyi
ellehetetlenülése a
központ
turizmusának
fellendítése, állami, önkormányzati szerepvállalás teljes
decentrumok kialakítása
kiszorítása az ágazatból
hatékonyabb, célirányosabb idegenforgalmi a vállalkozók romló gazdasági körülményei marketing idegenforgalmi adó szélesebb körű kivetése
a belföldi versenytársak
az önkormányzatok tájékoztatása a pályázati lehetőségekről,
a
turizmus
gazdasági
jelentőségéről, belső PR
84
5.4 Kínálatelemzés 5.4.1 Kulturális és örökségturizmus 5.4.1.1 Műemlékek Erősségek + kistérség
Gyengeségek -
minden
településén
található nemzetközi
valamilyen épített örökség minden
településen
jelentőségű
műemlék
nem
található a kistérségben foglalkoznak
a csak Mosonmagyaróváron működik említésre
műemlékek felújításával
méltó múzeum
a kistérségben áll a román templomépítészet országos
jelentőséggel,
mint
építészeti
egyik remekműve: a lébényi Szent Jakab érdekesség csak a lébényi Szent Jakab templom
templom büszkélkedhet
Mosonmagyaróváron
a
Cselley-ház
a kevés
a
tájegységre
jellemző
tájház,
19.század legjelentősebb festőinek képeit őrzi helytörténeti gyűjtemény Mosonmagyaróvár
várának
történelmi kevés
jelentősége
az
idegennyelvű
tájékoztató
a
műemlékekről
Habsburg Frigyes és családjának kriptája a Szt.
Gotthard
Templom
altemplomában
található Mosonmagyaróváron Hédervár reneszánsz várkastélya Lehetőségek a
Veszélyek
műemlékekhez
köthető
személyek a műemlékek elveszítik vonzerejüket
megismertetése falumúzeumok, illetve egy szigetközi skanzen látogatottság hiányában nem éri meg felújítani létrehozása
őket, amortizálódnak
a műemlékek látogatása összekapcsolható az szerényebb adottságú helyek kimaradnak a aktív turizmussal
turizmusból
„templomút” szervezése
Vandalizmus
helyi identitás, lokálpatriotizmus erősítése az
elhanyagolt
kastélyok
(Novákpuszta,
Károlyháza, Újrónafő) felújítása és turisztikai hasznosítása
85
5.4.1.2 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek Erősségek +
Gyengeségek -
máriakálnoki búcsújáróhely – minden évben kevés sok ezren keresik fel bel- és külföldről
az
idegennyelvű
tájékoztató
a
műemlékekről
Héderváron található Lorettói-kápolna, a mai csak az év meghatározott napjain látogatják Magyarország területén ez volt a legelső ilyen kápolna Boldog
Batthyány-Strattmann
László csak előzetes bejelentkezésre nyitják ki
emlékszobája Dunakilitin Ásványrárói Kálvária Lébényi templom, mint a templomépítészet egyik jelentős remeke megtörtént a műemlékek felújítása vegyes korosztály jön el zarándokútra Lehetőségek a
műemlékekhez
Veszélyek köthető
személyek őrzés hiányában rongálás történhet
megismertetése a műemlékek látogatásának összekapcsolása az aktív turizmussal a
zarándokhelyen
katolikus
ifjúsági
találkozók, lelkigyakorlatok tartása
86
5.4.1.3 Kulturális események, fesztiválok Erősségek +
Gyengeségek -
kulturális események tarkasága, sokfélesége
nincs nagy tömegeket vonzó „mega-esemény”
minden település falunapot tart
fesztiválok nyári szezonra korlátozódnak
változatos fesztiválhelyszínek
nem
kötik
a
térség
nevét
semmilyen
fesztiválhoz a gyermekek is szerepelnek megcélzott a
külföldi
részvételű
fesztiválokat
is
célcsoportként (Katica Fesztivál, Bábkert elsősorban a helyiek látogatják Mosonmagyaróváron) a helyi lakosság és a közvetlen kb.40 km-es körzetben
fekvő
települések
kulturális
igényeit elégítik ki nincs
a
eseménye
kistérségnek az
kiemelt
Aranymosó
turisztikai Fesztivál
kivételével, amely a Magyar Turizmus RT. reklámjában is szerepelne a települések nem egyeztetnek egymással a programok időpontját illetően egymástól elszigetelt szervezés és propagálás
87
Lehetőségek
Veszélyek
több napos térségi fesztivál megrendezése – érdeklődés pld. szezonnyitó és záró természetünnep
csekélysége
miatt
az
eddigi
fesztiválok szervezői is elvesztik kedvüket a következő megrendezéséhez
nemzetiségi falvak programjának kiszélesítése az alacsony színvonal miatt csökken az érdeklődés családos programok szervezése, kiszélesítése
forráshiány
miatt
a
térség
mint
fesztiválhelyszín nem kerül be a köztudatba határon is átnyúló közös fesztiválok rendezése a rovarok elriasztják a turistákat vízhez kötődő fesztiválok szervezése egy „mega-program” kitalálása népszokások felelevenítése és bemutatása, bevonása
a
nagyközönségnek
(pld.
legényavatás) külföldi jainak
partnertelepülések bemutatkozása
a
kulturcsoportkistérség
más
településein is művészeti
alkotótáborok
szervezése
–
szabadban alkotás, természetképek
88
5.4.2 Aktív turizmus 5.4.2.1 Kerékpáros turizmus Erősségek +
Gyengeségek -
kerékpárút
Mosonmagyaróvártól
Győrig a
szigetközi
kerékpárútnak
nincsenek
kiépült
leágazásai (pld.Mosonmagyaróvártól Rajkáig)
információs táblák irányítják a kerekeseket
Duna mentén közvetlenül kerékpárút nincs kiépítve
a terepviszonyok kiválóak a kerékpárosok a közutak rossz állapota és keskenysége számára
balesetveszélyes
Rajkánál lép be az országba a nemzetközi Duna menti és a Fertő-tavi kerékpárút Duna menti kerékpárút
összeköttetése nincs kiépítve
egyes településeket összekötő utak forgalma csak kicsi sok
a
kiépített
kerékpárutak
mellett
találhatók térképek szálláshely
foglalkozik ez a turizmusfajta is elsősorban csak a nyári
kerékpárkölcsönzéssel
időszakra korlátozódik
kézbe vehető kerékpáros információs füzet szervízhálózat kiépítetlen került kiadásra minden évben megrendezik a Barátságemléktúrát
magyar,
osztrák,
szlovák
résztvevőkkel
89
Lehetőségek
Veszélyek
a folyókat kísérő töltések alkalmasak a szerviz és információs hálózat hiányában a kerékpározásra
kerékpározók elkerülik a térséget
a kerékpáros útvonalak kitáblázása túrákra balesetveszély ösztönzi a vendégeket kerékpárosok
a
kijelölt
közúti
kerékpárutakon számára
készült kerékpárbarát
tájékoztatótáblák aktualizálása
szálláshelyek
vendéglátóhelyek
hiánya
esetén
és a
kerékpározás önmagában nem jelent vonzerőt kerékpáros térképek terjesztése turisztikai karbantartás, vásárokon, könyvesboltokban
útfelújítás
hiányában
a
kerékpárutak állapota romlik
terepkerékpározás feltételeinek megteremtése vegyes
utakon
(aszfalt
–
föld)
haladó
kerékpárút kiépítése kerékpározás közben a vendég a térség nevezetességeivel is megismerkedhet kerékpárutak építése elősegíti a helyi lakosság környezettudatosságának
növelését
is,
terepkerékpározás útvonalainak kialakítása
90
5.4.2.2 Víziturizmus Erősségek +
Gyengeségek -
a térség folyó- és állóvizekben gazdag
a mellékágrendszerben alacsony színvonalú kempingek
(sátorozóhelyek)
várják
a
vendégeket vízitúrára alkalmas három folyó: a Lajta, a szúnyog veszély elriaszthatja a turistákat, és a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna, valamint a pihenni vágyókat mellékágrendszer a
bányatavak
fürdésre,
sőt
szörfözésre hiányoznak a kempingek (szakmai besorolás
(Hegyeshalom) is alkalmasak
szerinti feltételeknek megfelelő)
a táj természeti szépsége
a
vízparti
kempingek
csak
sátorozási
lehetőséget kínálnak, hiányoznak a bungalók elkészült
a
magyar
oldali
hullámtéri Mosoni-Dunánál
mellékágrendszer közlekedési rendje megjelent
a
szigetközi
a
kulturált
kikötési
lehetőségek távol vannak egymástól hullámtér vízirendőrség elégtelen jelenléte
vízitúraútvonalainak térképe térségben
több
szervezet
is
foglakozik kiépített vízisípálya hiánya
vízitúraszervezéssel és vezetéssel a
Mosoni-Duna
melletti
sátorozóhelyek
infrastrukturális fejlesztése évről-évre jobb sikerült
az
ifjúságot,
mint
célcsoportot
megcélozni és megnyerni a Szigetközben kajak és kenukölcsönzés megoldott sétahajóutak szervezése
91
Lehetőségek
Veszélyek
Mosonmagyaróváron vízi-turisztikai központ hullámtéri
kempingek,
sátorozóhelyek
létrehozása a jelenlegi Itató-szabadstrand és a árvízveszélyesek Kórház Csónakház helyén Duna főmedrébe beengedni a motoros jacht- védett területen megjelenő sátortáborok turizmust – a térségében kikötőt építeni számukra a
dunai
határátkelők
jobb
kiépítése, illegális szemétlerakó helyek
kompkikötők növelhetik az átjövő forgalmat Lajta folyó bekapcsolása a víziturizmusba – budapesti Mosonmagyaróváron fogadóhely építése
irodák
által
szervezett
túrák
konkurenciája, akik saját túravezetőt hoznak magukkal, ezáltal kiszorítják a helyieket
egy
rendezvényhajó
megépítése
és
közlekedtetése Mosonmagyaróváron a Lajtán ill. Mosoni-Dunán minél
több
vízifesztivál
szervezése,
kulturprogramokkal összekötve vízitúrázók ellátásának biztosítása megfelelő vendéglátóhelyeken, akár ételkiszállítással is információs
rendszer
kialakítása
(pld.
vízállásjelentés, időjárás …) egy különleges vízisport meghonosítása (pld. velencei evezés, római gálya, sárkányhajó…)
92
5.4.3.5 Lovasturizmus Erősségek +
Gyengeségek -
ötpatkós Szelle Lovasudvar Dunaszigeten
célcsoportja korlátozott létszámú
Díjlovagló és Kiképző Központ működik kevés Máriakálnokon
a
fedett
helyen
kínált
lovaglási
lovas-vállalkozók
között
lehetőség
a térség terepviszonyai kiválóan alkalmasak lovaspanziók hiánya túralovaglásra egész évben rendeznek lovasversenyeket
nincs
a
együttműködés Halásziban
a
Babos
Major
(Tradíció
Lovasudvar) ad otthont a hagyományőrző Lovasbandériumnak bővül a szolgáltatások köre: sétakocsikázás, lovasszán Nemzetközi díjugrató versenyek Dunakilitin, Makay lovarda Lehetőségek
Veszélyek
lovas-témaút létrehozása a térségben
túralovasok számára korlátozást jelentenek a természetvédelmi intézkedések
nemzetközi
versenyek
és
kiállítások az emberek életszínvonalának csökkenése
meghirdetésével növelni lehetne a meglévő hatással van a lovasturizmusra – kevésbé lehetőségek kihasználtságát lovastúra
útvonalak
kijelölése,
megfizethető térképi minőségi vendégkör szelekciója
megjelenítése lovasversenyek összekapcsolása fesztivállal
magántulajdoni
viszonyok
nehezítik
a
lovastúraútvonalak kijelölését
93
5.4.3.6 Horgászturizmus Erősségek + gazdag
természetes
Gyengeségek vizekben:
folyók, a vizek elsősorban a helyi, kistérségi lakosság
mellékágrendszer
számára jelentenek vonzerőt
az egykori bányatavak horgászatra alkalmasak elenyésző a távolabbról érkezett horgászok száma a táj szépsége is vonzó
horgászjegyek beszerzése nehézkes
több jól kialakított horgászhely található a nincs horgásztérkép folyók mellett és a bérhorgásztavaknál horgászhelyek közelében nem elegendő a horgászkellékeket is árusító szaküzlet Lehetőségek horgászegyesületek
Veszélyek nagyobb
aktivitása, a fiatalabb korosztály érdeklődése más felé
szaküzletek
fordul
horgászversenyek szervezése
a vadregényes vízivilág elveszíti vonzerejét
ifjúsági horgásztáborok szervezése
rabsicok megjelenése
horgásztérképek, tájékoztató füzetek kiadása
halász-horgász ellentét fennmaradása
horgászboltok nyitása
94
5.4.3.8 Golf és tenisz, sportlehetőségek Erősségek +
Gyengeségek -
teniszezési lehetőség:
golfpálya csak Dunakilitin a Princess Palace
•
Sportcentrum
a
Wittmann-Parkban kezelésében működik 9 lyukkal
Mosonmagyaróváron •
Szigetköz Wellness Hotel Dunakilitin
•
Maywald Vendégház Dunaszigeten
•
Fazekas Vendégszobák Lipóton
•
Mosonszolnoki Sportcsarnok
golfpálya Dunakilitin
kevés a fedett helyen való sportolási lehetőség
minőségi szálláshely van a sportpályák kevés közelében
az
extrém
sportolási
lehetőség,
különleges sportág
Halászin erdei kötélpálya, quad pálya a határ közelében a szlovákiai dunacsúnyi vadvízi pálya a kistérségi túraszervezők kínálatát szélesíti Lehetőségek természetjárás
Veszélyek és
a
kulturális
értékek szűk réteget céloznak meg ezek a sportágak
megismerése után kellemes kikapcsolódás az aktív sportolás fedett
sportcentrum
építése
a
szezon kijelölt terület hiányában a jet-skik térnyerése
hosszabbítására (Mosonmagyaróvár) jet-ski sportlehetőség a kijelölt bányatavakon, víztározókban sporttáborok szervezése
95
5.4.4 Gasztronómia és borturizmus Erősségek + a
térség
Gyengeségek vendéglátó
egységekkel
ellátottsága megfelelő szinte
mindegyik
való nem kihasznált gasztronómiai hagyományok a vendéglátóhelyeken
településen
melegkonyhás egység
van a kevésbé frekventált helyeken valójában még mindig a falusi vendéglátóhely a jellemző
Party csárda étlapján találkozhatunk néhány nincs a térségnek jellegzetes bora, mivel nem tájra jellemző étellel
szőlőtermelő vidék
a halászlé szinte minden vendéglátóhely nem találhatók meg a térségben a nemzetiségi étlapján megtalálható
jegyeket hordozó éttermek
az ételek árfekvése megfizethető
kevés a speciális ételkínálat
nő a kerthelységek, szépen gondozott teraszok kempingekben, vagy a közelükben kevés az száma
olcsó,
melegétel
kínálattal
rendelkező,
kulturált szórakozást is nyújtó étterem hagyománya van a szabadtéri sütés-főzésnek, kevesen a kemencében sült ételek elkészítésének
beszélnek
idegennyelven
a
vendéglátóhelyeken
96
Lehetőségek
Veszélyek
meg kell találni az egyensúlyt az új, tájidegen feledésbe merülnek a régi, hagyományos és a helyi, nemzeti jellegű, csak a tájra receptek jellemző ételek kínálata között térségre
jellemző
növények,
fűszerek a magyar konyha elveszíti vonzerejét
használata a főzéshez tájjellegű
ételbemutatók,
fesztiválok
gasztronómiai a
szervezése
turisták
szakszerűtlen
kiszolgálása
összeköthető vendégriasztó lehet
folklórprogrammal vendéglátóegységeknek szigetközi, hansági hangulatot teremteni csatlakozni
az
országos
gasztronómiai
akciókhoz (pld. torkos csütörtök) „Falusi vendégasztal” program megvalósítása falusi turizmus képzésbe bevonni a tájra jellemző ételek elkészítésének módszertanát biotermékek felhasználása
97
5.4.5 Konferenciaturizmus Erősségek + konferenciák
Gyengeségek résztvevői
számára
magas a
színvonalú szálláshely biztosítható
kistérség
nem
tekinthető
konferenciaközpontnak
Konferenciahelyszínek: Hotel Orchidea – a
konferenciatermek
Lipót, Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti, kisebb
létszámú
befogadóképessége
szakmai
konferenciák
Kastélyszálló – Hédervár; Duna Outdoor - megrendezésére alkalmas Halászi konferenciahelységek
megfelelő
technikai
háttérrel rendelkeznek cégek
csapatépítő
tréningjeire
kiegészítő
programokat tudnak kínálni konferenciarésztvevők számára szabadidős programok szervezése a térségben, fakultatív programok a természetben Mosonmagyaróvár egyetemváros Lehetőségek kapcsolatépítés
Veszélyek cégekkel,
konferencia- lemaradás
szervezőkkel
a
megyék
és
idegenforgalmi
centrumok piaci versenyében
kiaknázható szellemi tőke konferenciák
szervezése
növeli
a
szálláshelyek kihasználtságát kapcsolatépítés az eurorégióban, a határon túlra is
98
5.4.6 Egészségturizmus, termálturizmus Erősségek +
Gyengeségek -
a kistérség két meghatározó fürdőcentruma a lipóti fürdő kapacitásának fejlesztése, kevés Lipót és Mosonmagyaróvár a
mosonmagyaróvári
a szálláshely
gyógyvíz
hatása a lipóti fürdő csak a nyári szezonban üzemel
országos jelentőségű a Lipóti Fürdő területén az elmúlt években Mosonmagyaróvár jelentős fejlesztések történtek a
Lipóti
Fürdő
területén
város
elveszítette
a
fürdővárosi vonzerőt melegkonyhás fejlesztési lehetőségek kiaknázatlansága
étterem, büfésor, pizzéria, cukrászda és élelmiszerüzlet is működik. a térség 4-5 csillagos szállodái biztosítanak nem halad a fürdő az egészségturizmus vendégeik számára felfrissülést ígérő wellness trendjével szolgáltatásokat,
mint
masszázs,
szauna,
aromaterápia stb.: Hotel Orchidea – Lipót, Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti, Princess Palace – Dunakiliti, Thermál Hotel – Mosonmagyaróvár, Termál Hotel Aqua Mosonmagyaróvár a
fürdő
kiszolgálóegységeinek
higiéniai
hiányosságai háttérbe szorult a gyógyászati beutaltak ellátása a szállóvendégekkel szemben élményelemek hiánya kiaknázatlan
termálkút
a
város
másik
területén (Kötöttárugyár csónakházánál)
99
Lehetőségek fejlesztések
Veszélyek a
mosonmagyaróvári
fürdő minőségi vendégkör szelekciója
területén a Lipóti Fürdő tovább bővíti szolgáltatásait
privatizációval az eredeti arculat elveszhet
fürdők és szállásadók összefogása
pozícióharc, egészségtelen konkurenciaharc
egységes
arculati
megjelenés
az kiszolgálószemélyzet alacsony létszáma a
idegenfogalmi marketingben
szolgáltatások
színvonalának
csökkenését
eredményezi meglévő gyógyszállodák és szálláshelyek szolgáltatás alacsony színvonala miatt a rekonstrukciója,
azok
üdülőhelyi vendégek végleges elvesztése
hangulatának fokozása a fürdők közvetlen környezetének és a települések képének fejlesztése a
termál-
és
összekapcsolható
gyógyturizmussal termékek
a
jól
kultúra,
történelem, bor, gasztronómia, természet, sport fürdő egyedi arculatának kialakítása
100
5.4.7 Falusi turizmus Erősségek +
Gyengeségek -
szinte minden településen találunk falusi nincs a falvaknak egyéni, sajátos karaktere házukat kiadó vállalkozókat vendégszeretet
kevés a hagyományos értelemben vett falusi porta
sok a visszatérő vendég
nem foglalkoznak háziállatokkal
falusi szálláshelyek minőséget kínálnak
nem maradt meg a tájegységre jellemző építészeti stílus
szabadidős
lehetőséget
kínálnak a regisztrált falusi szálláshelyek száma kevés
vendégeiknek elöregedő falusi lakosság Lehetőségek
Veszélyek
falusi vendégház üzemeltetése megélhetést falvak vonzereje csökken nyújt a helyi lakosságnak helyi szokások bemutatása, a vendégek ha nincs program, nem jön a vendég bevonása falumúzeum kialakítása
források hiányában nem tartható fenn a falusi szálláshelyek minősége
falusi turizmus szálláshelyei az aktív túrák alacsony szinten van jelen a folklór, a népi kiindulópontjai
hagyományok ápolása, amire a falusi turizmus ráépülhet
a falusi turizmusba bevonhatók a főbb a közlekedési utaktól távolabb lévő települések egységes
arculati
megjelenés
vendégfogadói
készség
és
képesség
visszaesése
az
idegenfogalmi marketingben
101
5.5 Idegenforgalmi kereslet Erősségek +
Gyengeségek -
a vonzerők adekvátak az aktuális keresleti recesszió, az euró árdrágító hatása megatrendeknek javulók a belföldi turizmus mutatói
az EU csatlakozás első sorban Budapesten érezteti pozitív hatását
a beutazó turizmus mutatói enyhén javulók
a külföldiek körében igény mutatkozik az aktív
turizmus
iránt,
de
még
nem
meghatározó az ágazat összességében
javuló
kistérségi
szintű a belföldi turizmus javuló, de összességében
vendégforgalmi adatok Lipót,
Hegyeshalom,
még elégtelen mértéke a külföldihez képest Rajka,
Dunakiliti a külföldi turizmus gyenge KSH-mutatói
jelentősen növekvő vendégforgalmi adatai a fenti települések és Mosonmagyaróvár ágazati határ-menti kooperáció tartják mozgásban a térség turizmusát regionális
és
országos
összevetésben
leszakadó vendégforgalmi adatok Mosonmagyaróvár 2000-hez képest csökkenő vendégforgalmi adatai 4
település
kivételével
csökkenő
vendégforgalom a kistérség kereskedelmi szálláshelyein 1,6 nap
átlagos
tartózkodási
idő,
rendkívül
alacsony Mosonmagyaróváron
a
kereskedelmi
szálláshelyeken 2 nap tartózkodási idő, átlag alatti kistérségi szinten alacsony ágykihasználtság a központokban erősebb külföldi turizmus
102
Lehetőségek
Veszélyek
a turizmus különböző fajtái kapacitásának az
országos
megszorító
pénzügyi
bővítése, minőségi fejlesztése
intézkedések átrendezik a piacot
új termékelemek kifejlesztése
csökkenő kereslet
új célpiacok megnyerése
hibás marketingpolitika
intenzív reklámkampány
a térség nem tud felzárkózni Ausztriához és Szlovákiához
a
határmenti
pályázatok,
projektek az Adria és az egzotikus desztinációk erősödő
intenzifikálása a
határon
forgalomelszívó hatása átnyúló
kezdeményezések a
megerősödése
belföldi
versenytársak
tartósan
nagyságrendekkel magasabb vendégforgalmi mutatói
Mosonmagyaróvár
turizmusának
a
revitalizálása az idegenforgalmi szezon megnyújtása a belföldi turizmus felfuttatása a szabadidős, aktív turizmus térnyerése a külföldiek körében az üdülési csekk széleskörű bevezetése
103
5.6 Idegenforgalmi intézményrendszer Erősségek +
Gyengeségek -
az önkormányzatok pályázati aktivitása
az önkormányzatok közel felénél (42,3%) nem szerepel a turizmus a testületi üléseken témaként
Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróváron nem szerepel a turizmus a testületi üléseken témaként
önkormányzati saját kiadványok
a települések 65 %-ánál nem okoz problémát a turizmus
élő testvértelepülési kapcsolatok
hiányzó idegenforgalmi referensek
a települések többsége elégedett a Tourinform hiányoznak a településmarketing stratégiák Iroda működésével a települések 65 %-a alapvetően elégedett az alacsony idegenforgalmi szervezetek működésével
önkormányzati
alkalmazotti
idegennyelvtudás
9 település a Többcélú Kistérségi Társuláson a megyei tourinform visszaeső tevékenysége belül
a
kistérségi
turizmus
hatékony
szervezeti működését kezdeményezi többségében jók térségi vállalkozók közötti kevés a nemzetközi pályázat kapcsolatok jó vállalkozói marketing
nem
kielégítő
szintű
önkormányzati
–
idegenforgalmi vállalkozói kooperáció a megkérdezett vállalkozások enyhe többsége a természeti adottságokat felügyelő (20) szorgalmazza a szervezeti rendszerben a intézményrendszer szétforgácsolt turizmus térnyerését a Tourinform Iroda példa értékű hatókörzeti gyenge civil szerveztek és érdekképviselet marketing tevékenysége, pályázati aktivitása a Tourinform Iroda internetes kapcsolattartása több vállalkozás nem vesz részt a vállalkozásokkal
idegenforgalmi vásárokon szétforgácsoltság, az érdekképviselet hiánya jellemző egyes vállalkozások szerint térségi pályázatírás és lobbyzás egy összekötő személy kezében
104
Lehetőségek
Veszélyek
kiemelkedő térségi és települési projektek
a helyi fejlesztések térségi kapcsolódási
megvalósítása
lehetőségeinek figyelmen kívül hagyása
idegenforgalmi
fejlesztéssel
kapcsolatos önkormányzatok anyagi ellehetetlenülése
pályázati források megnyílása helyi szakemberek foglakoztatása vállalkozói
pályázati inaktivitás
kapcsolatok
kiépítése, kistérségek összefogásának elmaradása
működtetése vállalkozó, szolgáltató önkormányzatok további
idegenforgalmi
felállítása,
összefogás hiánya
szervezetek kistérségi érdekképviselet hiánya
meglévők
hatékonyabb
együttműködése civil szervezetek felélesztése
vállalkozói inaktivitás
helyi szinten többször előkerül a vállalkozók a turizmus perifériára szorulása hatékonyabb összefogásának az igénye a Többcélú Kistérségi Társulásnak a turizmus egyéb gazdasági ágazatok preferálása érdekében is történő működtetése kistérségi HDMSZ létrehozása helyi
szakemberek
a lemaradók végleges elszigetelődése
érdekképviselete
a a társulás működésének túlzottan politikai
kistérségben kistérségi
indíttatású megközelítése és
helyi
szakmenedzserek
alkalmazása kistérségek közötti szoros kooperációk a
Tourinform
Iroda
eszközrendszerének
bővítése,
hangsúlyosabb
marketing az
Internet
alkalmazása
a
programértékesítésben idegenforgalmi
adó
bevezetése
több
településen
105
5.7 Emberi erőforrások Erősségek +
Gyengeségek -
idegenforgalmi illetve vendéglátóipari képzés a nagyfokú vállalkozási szabadság a szakma tekintetében
a
középfokú
oktatás
a felhígulását, a szakképzettségi szint romlását
meghatározó
idézi elő
Győrben működik felsőfokú idegenforgalmi a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek képzés
elégtelensége
jól felszerelt iskolai tanműhelyek
a középiskolában a tanulók csak német vagy angol nyelv közül választhatnak
határ közelsége miatt általában beszélnek sokan választják a határon túli munkát, németül
ingázást
elegendő szakképzett munkaerőt kibocsátása
tanulók,
gyakornokok
gyakorlati
jártasságának hiánya nincs a térségben lovastúra-vezető, illetve vízitúra-vezető képzés falusi turizmusban tevékenykedő vállalkozók részére hiányoznak a szaktanfolyamok Lehetőségek az
Veszélyek
oktatás
és
együttműködése,
a
szakma
színvonalának
szoros nyelvtudás
hiányában
nem
tudnak
további kommunikálni a vendéggel
emelése idegenforgalmi
referensek
alkalmazása
a szakképzett munkaerő elvándorlása
települések összefogására humántőke beruházás multiplikatív hatású a turizmusban dolgozók szakismeretének és készségeinek javítása hozzájárul a turisztikai vállalkozások
szolgáltatási
színvonalának
emeléséhez elhivatott és jövőt akaró térségi emberek összetartása
106
6. A Mosonmagyaróvári kistérség turisztikai jövőképe 2013- ig A kistérség a modern Európa egyik legdinamikusabban fejlődő hármas-határ menti rekreációs központja. A schengeni határok megszünésével a turizmus új távlatai nyílnak meg. Ausztriából és Szlovákiából rendszeres turistaforgalom érkezik a színvonalas szabadidős kínálatot nyújtó területre. A térség 5 év alatt Bécs térségének üdülőövezetévé fejlődik. A határ menti összefogás eredményeként Európa és a világ több pontjáról turisták ezrei érkeznek megtekinteni és kiélvezni az aranyháromszög gyújtópontjának kínálatát. A kistérség a Nyugat-Dunántúl kaputájából, igazi vendégmarasztaló turistaparadicsommá alakul. A
kereskedelmi
szálláshelyek
vendégforgalmi
adatai
Mosonmagyaróváron
megközelítik a nemzetközi jelentőségű fürdővel rendelkező magyarországi települések adatait. A kistérség központja ismét felkerül az idegenforgalmi centrumok ranglistájára. Az átlagos tartózkodási idő eléri a 3-4 napot. Az ágazat a kistérség gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be, a foglakoztatási szerkezetben
kimagasló
arányt
képvisel.
Szinte
minden
települési
önkormányzat
idegenforgalmi adót vet ki. A megtermelt jövedelem mértéke lehetővé teszi a folyamatos fenntartható ágazati fejlesztést. A kis- és középvállalkozások jó hátteret nyújtanak a kiegészítő szolgáltatások térnyerésének. A szezon az új beruházások következtében egyaránt kitolódik az őszi-téli és tavaszi időszakra is. A térség turisztikai kínálatának főbb elemei a wellness, a gyógyturizmus, a casino turizmus, kulturális turizmus, a víziturizmus, a kerékpáros turizmus, az ökoturizmus és a falusi turizmus. Megépül az Euro Vegas, a máriakálnoki wellnessközpont, a mosonmagyaróvári gyógyfürdő saját arculatot alakít ki, Lipót országos termálközponttá fejlődik. A kistérséget behálózza a határok felől jól megközelíthető kerékpárutak rendszere. A Szigetközi Nemzeti Park látogatásra alkalmas zónáiban fellendül az ökoturizmus. A víziturizmus a Mosoni-Duna rehabilitációjával, a határbeléptetés műszaki feltételeinek megoldásával (kajak, kenu és yachtturizmus) az egész Szigetköz számára fontos megélhetési forrást jelent. A Lajta folyó a kenutúrák teljes értékű eleme és fontos összekötő kapocs Ausztriával. A térség egyedi arculatot kifejező sajátossága a speciális termékek vízre épülő skálája (víziturizmus, gyógy-wellness kínálat). „Az Aranyos Sziget” szlogen kifejezi a Duna mellett felépült zátonyok titokzatos értékvilágát, a területen található vonzerők koncentrálódását.
107
Magában foglalja továbbá a védett természeti értékeket óvó, tiszteletben tartó, de ugyanakkor a környezet eltartó képességének megfelelő speciális, aktív szabadidős kínálatot (pl.: kerékpáros turizmus). A kistérség szoros kapcsolatot tart fenn a peremterületeken keresztül a Hansággal, a Rábaközzel, és a Szigetköz alsó tájegységével. A térség meghatározó részét képezi az egységes arculatú Szigetközi Üdülőkörzetnek. A termálfürdők tagjai a határmenti nemzetközi fürdőszövetségnek. A vállalkozások együtt hirdetik kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Duna-tájjal, a külső piacok irányába. Ahhoz, hogy a fenti jövőkép valósággá váljon stratégiai célokat kell kitűzni és megvalósításukhoz programokat kell kijelölni, melyek részletes leírását a kutatás következő elemét képező stratégiai fejezet tartalmazza.
6.1 Stratégiai célok: 6.1.1 Az országos szinten egyedülálló hármas-határ menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára. 6.1.2 Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén (a felsorolás nem rangsort jelent). 6.1.3
A természeti feltételek hosszú távú, térségi szintet meghaladó általános rendezése.
6.1.4
Az idegenforgalom szervezeti rendszerének teljes átalakítása.
•
Horizontális és vertikális szervezeti kooperációk létesítése.
6.2 Stratégiai programok: 6.2.1 Minőségi szálláshely kapacitásbővítés, négy-ötcsillagos egyedi arculatú hotelek létesítése. A panziók, falusi turizmus szálláshelyek színvonalának emelése. 6.2.2 Egyedi kínálatfejlesztés (témapark, jachtkikötők, csónakházak, kerékpáros pihenők, kölcsönzők).
108
6.2.3 Turisztikai termék összetevőinek fejlesztése – új kínálati elemek kialakítása > turisztikai programcsomagok összeállítása. 6.2.4 Egységes minőségbiztosítási rendszer kidolgozása. 6.2.5 A Mosoni-Duna vízszintjének rendezése, hajózsilipek kialakítása. 6.2.6 Kimutathatóan forgalomnövelő hatású térségi idegenforgalmi marketing tevékenység kidolgozása. •
Marketingtevékenység egységes koordinálása
•
Kapcsolattartás az értékesítési csatornák és a média képviselőivel
6.2.7 Szervezeti rendszer átalakítása: •
Térségi együttműködés erősítése.
•
Az utazási irodák és a tourinform irodák közötti együttműködés fokozása.
•
Tourinform Iroda kapcsolattartása a turisztikai termékcsomag szolgáltatóival, s a tapasztalatok alapján a kínálat bővítése, minőségének javítása.
•
A kistérségi társulások kapcsolatának javítása, s az idegenforgalmi koncepciójuk kialakításakor egymással való egyeztetésre törekvés.
6.2.8 A határ-menti kapcsolatok kiterjesztése, ágazatonkénti kontaktus programok szervezése. 6.2.9 Minőségi, gyakorlatorientált, a nyelvtudás fejlesztésére koncentráló szakemberképzés a vendéglátásban,
szálláshelyszektorban,
a
gyakorlóhelyek
hatékonyabb
rendszerének
kidolgozása.
109
7. MELLÉKLETEK, TÁBLÁZATOK
110
4.2/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek Lipót
Vasút
-
Máriakál Halászi -nok -
Közút Kerékpárút Kikötő
-
Zsilip Közművek
100%
Posta Takarékszöv. ATM Illemhelyek Teleház e Magyarország geofűtés Alternatív energia Közbiztonság
terv eurovelo terv csónak 100 %
Rajka csomó pont csomó pont
Fekete- Levél erdő -
csónak 100 %
terv 100%
Dunakiliti Bezenye Dunasziget -
Kimle
rossz állagú
Novákpusztára nincs buszjárat szakaszos
-
-
-
-
-
kompátkelő yacht terv 100%
-
terv
-
-baleset nincs veszély koncepció csónak terv -
100%
100%
kempingeknél nem 100% megfelel ő -
- 1992 óta 100%
100%
mozgó 2 -
terv biomaszsza
2 -
-
-
-
-
terv szélkerék
kabelnet szél
-
-
terv szélkerék
terv szélkeré k
lehet
Toi Wc -
-
-
terv szélkerék
Károlyháza
Dunaremete -
csomópont
100% terv szélkerék
Hédervár autópálya közel
mozgó
100% -
50%lefedett ség -
átlagos
111
4.2/1./b. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek II. Hegyeshalom Mosonmagyaróvár Mecsér cs.pont cs.pont
Vasút Közút
cs. pont cs. pont
Ásványráró Püski
megszűnt cs. cs.pont pont
-
-
-
Dunaremetén 100%
Kerékpárút
terv 2007-13
Kikötő
-
-
-
terv
-
Zsilip Közművek
100%
100%
100%
terv 100%
92 % csatornázott
Jánossomorja Várbalog Mosonszolnok Újrónafő Moson szentmiklós cs.pont cs.pont csomópont -nem cs.pont cs.pont megfelelő - terv -tábla, - terv -, terv - terv terv van 100%
100%
100%
100%
100%
megszüntették
Posta Takarékszöv. ATM Illemhelyek Teleház e Magyarország Alternatív energia Közbiztonság
Kisbodak
áruházakban könyvtár szélkerék
-
-
-
-
terv biogáz
-
-
-
-
-
-
-
terv szélkerék
-
szélkerék
-
-
-
Örs Lébényen
112
4.2/1./ c sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatai által biztosított fogadási feltételek III.
Lébény
Darnózseli
Vasút Közút Kerékpárút
csomópont csomópont
Kikötő Zsilip Közművek Posta Takarékszöv. ATM Illemhelyek Teleház e Magyarország Alternatív energia Közbiztonság
100%
rossz útminőség belterületi hiányzik, Püskire csak tábla, terv átkelő 100%
-
-
-
-
-
örs
113
4.2/2. sz táblázat Mosonmagyaróvári kistérség településeinek szálláshely és vendéglátás adatai Hotel Panzió Vendégház
Kemping
Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom Dunakiliti Bezenye Dunasziget
1 . 1 -
2
Kimle Károlyháza Dunaremete Hédervár Mosonmagyaróvár Mecsér Ásványráró Püski Kisbodak Jánossomorja Mosonszolnok Várbalog Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli
-
1 2 -
3 2 4 1 2 2
7 2 5 1 2 10 +1 gyerektábor 1
Kereskedelmi szálláshely kapacitás 270 31 322 285 333 421 23/2003
4 4 3 2 4 6 4 2 3
2
30
1 nyáron a kempingben
2
15/2003 60 707 38 28/2003
1 4 269 1 Rigópuszta 3 1 1 5 3 2 1 3 3 2
1 1 1 2 1 sátorozóhely
2 1 9 -
1 17 2 1 1
1 1
3 2 2 3
sátorozóhely 12
15 1 1
1 sátorhely
Vendéglátóhelyek száma
114
4.2/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség Társulás területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített fogadási feltételek Társulás
Fogadási feltételek
Kitáblázottság
Felső-Mosoni Dunatáj Önkormányzati Társulás
kiépült
Leader számítógépes panelek
Internet szállás-vendéglátás elegendő, de nem elég színvonalas Felső Dunatáj
problémás közlekedés
Önkormányzati Társulás
többi elem megfelelő, fejlődő
Kelet-Hanság Kapuja Területfejlesztési Társulás
infrastruktúra jó, vendéglátás nem megfelelő
megfelelő táblák, többnyelvű kellene
Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás
Infrastruktúra 100 %-ban rendelkezésre áll
rendelkezésre áll ott is ahol
csatorna elvezetés problémája
nincs kerékpárút.
telefonvonal fejlesztés Dunaremete,Kisbodak,Püski, Darnózseli
A
települések
a szálláshelyek egyszerre nagyobb látszámot nem tudnak fogadni jó fejleszthetik Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége
azért
még
a
színvonalon
kitáblázottság színvonalát
Internet fejlődése
megfelelő
infopontokkal
felszerelt
115
4.3/1. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye a turizmus szerepéről Meghatározó Fontos kiegészítő Jelentéktelen Hegyeshalom Hédervár Lipót Kisbodak Lébény
Halászi Dunakiliti Mosonmagyaróvár Dunasziget Kimle Dunaremete Mecsér Ásványráró Mosonszolnok Darnózseli
Bezenye Máriakálnok Levél Károlyháza Püski Jánossomorja Várbalog Újrónafő Mosonszentmiklós
Jövőben fontos Rajka
Átmenő forgalom Feketeerdő
116
4.3/2. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adó kivetésére irányuló tevékenysége Idegenforgalmi adót kivető önkormányzatok, az adó mértéke Lipót 200 Ft / éj Kemping: 150 Ft / éj Halászi 100 Ft /éj Levél 300 Ft / éj Dunakiliti Hegyeshalom Dunasziget Hédervár kemping Mecsér Mosonmagyaróvár
200 Ft / éj 300 Ft / éj n.a. 300 Ft / éj 150 Ft / éj 200 Ft / éj 300 Ft / éj
Idegenforgalmi adót nem kivető önkormányzatok Máriakálnok Rajka Feketeerdő Bezenye Kimle Károlyháza Ásványráró Püski Kisbodak Jánossomorja Várbalog Mosonszolnok Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli Dunaremete
117
4.3/3. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak idegenforgalmi adóbevételei 2005-ben
Lipót ~ 5 800 000 Ft Halászi ~ 80 000 Ft Levél 900 000 Ft Dunakiliti ~ 2 230 400 Ft Hegyeshalom ~9 600 000 Ft Dunasziget n.a. Hédervár 316 350 Ft Mecsér ~ 200 000 Ft Mosonmagyaróvár 20 000000 Ft
118
4.3/4. sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek által minősített ágazati versenyképesség Társulás
Versenyképesség
Felső-Mosoni Dunatáj Önkormányzati Társulás
2-3 %-os idegenforgalmi bevétel, nagyon kevés
Felső Dunatáj
kitörési pont
Önkormányzati Társulás Kelet-Hanság Kapuja Területfejlesztési Társulás
utolsó befutó
Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás
az ipar a meghatározó
Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége
A vállalkozók helyzete egyre rosszabb A politika nem talált megoldást az ágazat keretfeltételeinek mindenkori rendezésére
Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás
A Felső-Szigetközben átutazó turizmus, Mosoni-síkság fejlődő, Mosonszolnokon nincs turizmus
119
4.4 Idegenforgalmi kínálatelemzés Idegenforgalmi
vonzerők: 4.4.1 Természeti vonzerő
Település neve
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár
•
Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál fekszik • Wittmann Antal Park • Termálvíz
4.4.2 Műemlék, kultúrtörténeti emlékhely • • • • • • • • • • • • • •
Vár épülete Anna-kápolna a XVIII.sz.ból Nepomuki Szent János szobor (1744) Habsburg főhercegi kastély Habsburg Frigyes főherceg ülőszobra (2006) Neoreneszánsz Városháza (1892) Cselley-ház: Gyurkovics Tibor képzőművészeti gyűjteménye, római kori kőtár Szent Gotthárd római katolikus templom a XVIII.sz.ból Habsburg Kripta a Szt. Gotthárd templom altemplomában Szent László szobra (Lebó Ferenc -1993) Evangélikus templom (neogót) Hansági Múzeum klasszicista épülete: helytörténeti kiállítás Református templom az erdélyi fatemplomok mintájára Rozália-kápolna a XVIII.sz.ból
4.4.3 Programlehetőségek, rendezvények a helyi lakosság számára • Mosonmagyaróvári Nyár • Bábkert • Lajta Expo • Mosonmagyaróvári Várjátékok • Téli Fesztivál
• • • • • • • • • • • • • •
4.4.4 Programlehetőségek, rendezvények a turisták, vendégek számára Flesch Károly Hegedűverseny Nemzetközi Makettkiállítás Fúvószenekari találkozó Katica Fesztivál Háromhatármenti Találkozó Őszi Zenei Hetek Barátság útja Kerékpártúra Art Flexum Művésztábor és kiállítás Néptánctalálkozó Színjátszófesztivál Vízitúrák Kerékpártúrák Horgászat Strandolás a természetes folyóvízben
120
•
Flesch Károly hegedűművész szülőháza
•
Mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom • Szent István király szobra (Lebó Ferenc -2000) • 1956-os forradalom emlékműve a Gyász téren • Európa-kő (2004)
121
Idegenforgalmi
vonzerők: 4.4.1 Természeti vonzerő
Település neve Rajka
Dunakiliti
Szigetközi
•
•
Északról a Duna főága, délről a Mosoni-Duna kanyargós ága határolja
Dunai mellékágrendszer
települések
4.4.2 Műemlék, kultúrtörténeti emlékhely •
Római katolikus templom a XVIII.sz.-ból gótikus alapokon • Barokk Kálvária-szoborcsoport • Evangélikus templom (késő barokk) • Nepomuki Szent János szobor (1764) • Stahrenberg-ház • Zichy-kastély • Hármashatár-menti szoborpark
• • • •
• Batthyányi-Strattmann kastély és emlékszoba • • Neogótikus római • katolikus templom • Boldog BatthyányiStrattmann László szobra • Német Villa • „Duzzasztómű” • Szitás Gergely bőrdíszműves mester lószerszámokat készít •
4.4.3 Programlehetőségek, rendezvények a helyi lakosság számára Búcsú Falunap Kocsmakupa Hősök napja
4.4.4 Programlehetőségek, rendezvények a turisták, vendégek számára • Néptánctalálkozó • Veterán tűzoltó verseny • Veterán autós találkozó (Aranykárász Kemping) • •
Búcsú Falunap Sportnap
Vízitúrák Kerékpártúrák
•
Szigetközi Vízifesztivál, kenumaraton • Lovasversenyek, tereplovaglás • Amatőr színjátszók fesztiválja • • •
Vízitúrák Vadászat Horgászat
122
Feketeerdő
•
Mosoni–Duna által • Római katolikus három oldalról körülölelt templom a XIX.sz.-ból település • Ősmagyar állatfajtákat bemutató állatpark • 1896-ban és 2000-ben a Hét vezér tiszteletére • Ősmagyar íjakat készítő ültetett 7-7 tölgyfa mester (Grózer Csaba)
• • • • •
Halászi
•
• •
Mosoni-Duna partján fekszik – „Szigetköz kapuja”
•
Szt. Márton római katolikus templom a XVIII.sz.-ból • Nepomuki Szent János kápolna • Népi parasztbarokk lakóházak
Búcsú Falunap Anyák napja Gyermeknap Húsvétkor nős-nőtlen futballmérkőzés
• • •
Búcsú Falunap Party Csárda Szabadidőközpont szervezésében: • Vízparty Majális • Party Show • Családi nap • Adventi hangverseny
•
Horgászat Vadászat Vízitúrák
Szigetközi ételkülönlegességek (Party Csárda) • Kerékpártúrák • Vízitúrák szervezése • Sétakocsikázás • Bábfesztivál • Sétahajózás • Szigetközi fateknős evezős verseny • Kaland- és túlélőtúrák, csapatépítő tréningek (Duna Outdoor) • Lovaglás (Babos-major) • Lovasbandérium bemutatói • Országos szintű Német Juhászkutya Klubkiállítás • Országos Military Lovasverseny
123
Máriakálnok
•
Mosoni-Duna partján fekszik – hangulatos ligeterdők övezik (Pihenőpark és csónakkikötő) • Temálvízkincs
•
Térség legismertebb búcsújáró helye: neoromán kápolna szentélyében található a Csodatévő Szűz Mária szobra • Római katolikus templom a XVII.sz.-ból • Reményik Lótenyésztési Központ • Díjlovagló- és Kiképző Központ
• • • • •
Búcsú Falunap Majális Nyugdíjas-találkozó Sportnap (női foci, tekecsapat)
•
Zarándokhely (Pünkösd utáni első vasárnap) • Nemzetiségi találkozó • Festmény, fotó- és szoborkiállítások • Strandolás a természetes folyóvízben • Horgászat • Lovaglás, lovasversenyek (Országos Díjlovagló és Díjugrató Bajnokság) • Kerékpártúra • Vízitúrázás • Gyalogtúra
124
Kimle
•
Mosoni-Duna partján • A község 3 falu fekszik, a folyó körbeveszi egyesülésével jött létre a települést 1966-ban (Horvátkimle, Magyarkimle, Novákpuszta), így 3 római katolikus temploma van – a magyarkimleit a XIII.szban kezdték építeni (román kori bélletes kapu) • 110 éves hársfa, alatta a Szentháromság-szoborral • Andrássy-vadászkastély a XIX.sz.-ból (Novákpuszta) • IV.Béla király szobra • Horvátok letelepedésének emlékműve • Mate Mersic Miloradic horvát tudós pap emlékműve • Kitelepített németek emléktáblája • Gesztenyefasor az I.világháborús hősök tiszteletére • Kálvária – fából faragott stációk
•
Búcsúk – minden falurész máskor tartja • Majális • Vízikarnevál – aug.20. • Német nap • Horvát nap • Borbála-járás – horvát szokás • Adventi koncert
•
Májusfakitáncolás – Nemzetiségi találkozó • Németek megyei kórustalálkozója • •
Horgászat Vízitúrák
125
Mecsér
•
Mosoni-Duna partján fekszik
Dunasziget
•
Dunai mellékágrendszer vízivilága, szigetei, amelyek a település egyes részeinek a nevét is viselik: Cikola-, Sérfenyő, Doborgazsziget
Kisbodak
•
Püski
•
Pálffy-erdő
Járói-Dunaág és a Salamon-erdő
•
Neoromán katolikus templom • Egykori hajómolnárok és vízi fuvarozók által lakott és szépen helyreállított házak • Tájház • Székelykapu emlékhely • Denkpáli-hallépcső • Varga György festőművész galériája • Erdei Iskola és Szabadidőpark • Kőkereszt, melyet a földesúr, Viczay gróf neje, Khuen Mária grófné állíttatott 1817-ben • 1993-ban épült fel a falu modern temploma • Szt. Kristóf szobor • Sárkányölő Szent György tiszteletére szentelt, 1770-71-ben barokk stílusban épült temploma • Szent Flórián-szobor, amelyet az 1797. évi nagy tűzvész után állítottak
• •
Búcsú Falunap
• • •
Horgászat Kerékpártúra Vízitúrázás
• •
Búcsú Falunap
• • • • • • • •
Horgászat Vízitúrák Starndolás természetes vizekben Kerékpározás Tereplovaglás Sétakocsikázás Horgászat Csónakázás
• • •
Horgászat Vadászat Kerékpártúra
• •
Falunap Búcsú
• •
Falunap Búcsú
126
Dunaremete
•
Öreg-Duna partja (vízi határátkelőhely) • Horgásztavak • Platánsor a hajóállomáshoz vezető út mentén
•
Római katolikus templom • Szent Rozália kápolna • Dunai Hajós emlékmű Hajóállomás
• • • •
Lipót
•
•
• • •
Nagy-Duna menti település • Lipóti Holt-Duna területe – tündérrózsás morotvató- és a hozzá tartozó tanösvény • Termálvíz • Darnózseli felé vezető vadgesztenye-fasor
Római katolikus templom barokk stílusban • Millenniumi emlékmű és kettős kereszt • 1854-ben épült kápolna • Szabadság utca 46. és a Fő utca 4. szám alatti házak a régi népi építészetet idézik.
Búcsú Falunap Öregek napja Legényavatás
Falunap Búcsú Lipótról elszármazottak találkozója • Kórustalálkozó • Adventi hangverseny
• • •
Horgászat Vadászat Vadaspark megtekintése (mangalica tenyészet) • Sétakocsikázás • Lovastalálkozó • Piknik az Öreg-Duna partján • Strandolás a termál- és élményfürdőben • Horgászat • Vadászat • Kerékpártúra • Motorcsónakázás • Gyalogtúra • Sétakocsikázás • Időszaki fotó- és képzőművészeti kiállítás • Nemzetközi kerékpárverseny • Lovasverseny
127
Darnózseli
• •
Zseli-erdő és az ősgyep Darnózseli-Lipót közti gesztenyefasor • Millenniumi hársfák • Mikota-horgásztó
•
Neogótikus római katolikus templom • Temetőkápolna • Franciaoszlop „Kőkip” • Millenniumi Emlékpark (telepítve: 1896) • Honismereti gyűjtemény (iskola) • Hartay-ház (Fő u. 58. Épült: az 1800-as évek végén) • Zsidó- temető (kialakítva: 1830-as években) • Holocaust emlékfal és emléktábla (állítva: 1985ben, izraelita temető) • Csuhéfonó népművész (Sipos Anna) • Szigetköz néptáncegyesület
•
Szent Balázs járás (az óvodások iskolába történő meginvitálása) • Májusfa állítás • Falunap – Községi Majális • Községi Anyák Napja • Községi Szent Flórián Nap • Pünkösdölés • Májusfa kitáncolás • Községi Gyermeknap • Szent István napi Vigadalom • Községi Búcsú • „Községi nyugdíjas Nap” • Október 23.- ünnepi testületi ülés. Ünnepség és a község „Pro Urbe” díjainak átadása • Községi Adventi Gyertyagyújtás – Betlehem állítás • Pásztorjárás • „Aprószenteki legényavató” Néptáncosok estje
•
Egyetemes Imahét Ökumenikus Istentisztelet (minden év január II. fele) • „Szigetköz Kupa” – autó ügyességi verseny • Péter-Pál Napi Nemzetközi Néptáncfesztivál • Szigetközi Krumpli Nap • •
Horgászat Kerékpározás
128
Hédervár
Ásványráró
•
Kastélypark értékes növényállománya természetvédelmi terület • Híres fái között országos hírre tett szert a Boldogasszony-templom előtt álló csaknem 800 éves Árpád-fa (kocsányos tölgy) • Kastélytól nyugatra áll a nevezetes Kont fa - egy régi tőről (1200-as évek) fakadt fiatal fa.
• •
Reneszánsz várkastély Boldogasszony temetőkápolna – a XVII.sz.-ban loretói kápolnával bővítik az északi oldalt (Mária kegyhely) • Szent Mihály templom • Kont emlékhely • Burgonyabogáremlékmű • Peregrinus kápolna • Pestis-oszlop • Öreg-Duna partja • Az ásványi Szt. András • Dunai mellékágrendszer plébániatemplom szigetvilága • A rárói Szt. Rókus templom • Kálvária mellett álló fekete nyárfa • Kálvária - Golgota • Duna-szabályozás emlékműve • II.vh.-ban elsüllyedt vasbeton hajó (feltáratlan)
• • • • •
Falunap Búcsú Boldogasszony napok Civil nap a sportpályán Tűzoltók napja
•
• • •
Búcsú Lucázás Mendikálás
•
Kont Lovasegyesület lovastalálkozója • Kerékpározás • Konferenciák, továbbképzések a kastélyban • Kulturális estek, esküvők szervezése a kastélyban
Nemzetközi Néptáncfesztivál • Kerékpártúrák • Csónakázásmotorcsónakázás • Vízisíelés • Kajakozás, kenuzás • Horgászat • Jachttal való utazás
129
Idegenforgalmi
vonzerők:
Mosoni-síkság
települései
Település neve
4.4.1 Természeti vonzerő
4.4.2 Műemlék, kultúrtörténeti emlékhely
4.4.3 Programlehetőségek, rendezvények a helyi lakosság számára • Búcsú
•
Bezenye
Wurcz-ház:horvát kulturális gyűjtemény • XVIII.sz.-ban épített római katolikus templom
Hegyeshalom
• •
Levél
• • •
Bányatavak Stettni-tó és szabadidőpark • Lajta folyó közelsége • Túzok rezervátum
Lajta folyó közelsége Bányatavak Berek-erdő
•
XIII.századi gótikus katolikus templom • Klasszicista evangélikus templom • Hazánk legforgalmasabb nemzetközi határátkelőhelye • Római katolikus templom a XVII.sz.-ból • Evangélikus templom a XIII.sz.-ból • Református imaház • Heideboden emlékmű • II.vh. és a kitelepítettek emlékműve
•
Falunap
4.4.4 Programlehetőségek, rendezvények a turisták, vendégek számára • Horvát nemzetiségi fesztivál (3 napos rendezvény május végén)
• • • •
Falunap Búcsú Nyárbúcsúztató Szivárvány Családbarát Klub egészségnevelő programok • Gyermeknap
• •
• • •
• • •
Búcsú Falunap Szent László napi futballtorna • Tűzoltónap
Országos búvárverseny Búvárkodás a bányatavakban • Horgászat • Strandolási lehetőség • Kórustalálkozó • Fúvószenekari találkozó
• •
Pünkösdi lovasnap Lovaglás Kitelepített németek ünnepe Horgászat Természetjárás
130
Várbalog
Mosonszolnok
Újrónafő
•
Római katolikus templom • Az albertkázmérpusztai neogótikus templomhoz a falun keresztül vezet az út • Hanság észak-keleti • Római katolikus csücskében helyezkedik el templom (XII.sz-ban épült, majd • Bányatavak barokkizálódott) • Anna-kápolna • Szent család szobor • Szentháromság-szobor • I.világháborús emlékmű • „Villa” – Kastély • Hanság közelsége • Kastély - Egykori tüdőszanatórium épülete
• • • • • • •
Búcsú Sportnap Nyugdíjas-nap Falunap Búcsú Nyárbúcsúztató Sportrendezvények (Sportcsarnok)
•
Kitelepítési emléknap
• •
Horgászat Szabadidős sportlehetőségek • Koronglövészet
•
Falunap – betelepülés napja (1940-ben Hajdúböszörményből lettek idetelepítve) • Katica-gyermeknéptánc fesztivál helyszíne
131
Idegenforgalmi
vonzerők:
Hanság
Település neve
4.4.1 Természeti vonzerő
4.4.2. Műemlék, kultúrtörténeti emlékhely
Jánossomorja
•
Károlyháza
•
Hanságban fekszik – Hanság Nagyerdő, Madárerdő
Hanság szélén fekszik
települései
4.4.3 Programlehetőségek, rendezvények a helyi lakosság számára • Mosonszentpéteri római • Búcsú katolikus templom • Gödör-napok árpádkori alapokon • Karácsonyi forgatag • Pusztasomorjai Szt. István római katolikus templom • Hármashalom-emlékmű (Szt. István kori MO 52 megyéjének földjéből) • Andaui-híd – 1956-os határnyitás emlékműve – Nemzetközi művésztelep • Szórádi féle hengermalom • Esterházy-puszta: korabeli magtárak, istállók • Német parasztbarokk műemlék jellegű épületek • Uradalmi Kastély • Falunap • Székelykapu
4.4.4 Programlehetőségek, rendezvények a turisták, vendégek számára • Megyei ifjúsági találkozó • • •
Természetjárás Horgászat Kerékpártúra
• • •
Nemzetközi diáktábor Horgászat Kerékpározás
132
Mosonszentmiklós
Lébény
•
Falu alatt kanyarog az • XVI.sz.-ból származó • Öreg-Rábca (Már az kápolna Árpádkorban gátakat, ún. eszterhókat emeltek) • Hanság és a Mosoni• XIII.sz.-ban épített • Szent Jakab-templom. MO • síkság találkozásánál fekszik egyik legjelentősebb • Hansági gyepterület és a románkori temploma tölgyerdők is védettek • Tájház – állattartás és földművelés eszközei • Forrástavak
Búcsú
•
Búcsú Falunap
• •
Fúvóstalálkozó
Júniusi Dalünnep Templomi hangversenyek • Néptáncfesztivál • Természetjárás • Horgászat • Kerékpártúra
133
4.4.8 Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetébe tartozó települések megkérdezett szálláshelyeinek, vendéglátóegységeinek jellemzői MOSONMAGYARÓVÁR Turisztikai Vállalkozás egység neve jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállalkozás
Thermal Hotel
Panoráma Hotel Hotel Minerva Engler Hotel és Étterem Ambrózia Étterem Borclub Étterem
KFT
egész évben
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Férőhelykapacitás Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
• 33 szoba, 77 férőhely • 40 szoba, 90 férőhely
-
-
-
-
• 12 szoba, 44 férőhely
-
-
• 180 fős étterem • 120 fős söröző, kávéház • 100 fős borozó • 64 fős étterem
-
-
-
-
zés • Gyógyászati és wellnessszolgáltatások • Grillterasz és télikert • Konferenciater em • Kirándulások szervezése • Szauna, szolárium • Internet elérhetőség a szobákban • Sörkert a Mosoni-Duna partján • Rendezvények, fogadások, esküvők szervezése • Borkóstolók, borismereti tanfolyamok
• 50 szoba, 106 férőhely
134
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem Igen
Thermal Hotel
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Sószoba kialakítása
Panoráma Hotel Hotel Minerva Engler Hotel és Étterem Ambrózia Étterem
Borclub Étterem
• Sörkert kialakítása • Éttermi kínálat fejlesztése
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem Igen
Milyen módon?
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az?
• Szilveszterkor folklórprogramot szerveznek • Szigetközi tájképek a folyosón • Mosoni-Duna partján fekszik • Szigetközi ételreceptek szerint is főznek: halászlé, vadételek • Óvári sajtokat kínálnak • Halászcsárda: népies jellegű berendezéssel
• Saját sörcsapolási lehetőség • Este zene a sörözőben • Étteremben cigányzene
• Magyar és külföldi borok kóstolója
135
RAJKA Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
KLovag olegyé csalá egye- egész csak szállá étkez- kerék- strand enutatás ni -di sület nyáro s-adás tetés párkölcsö válla válla l-
l-
vben
n
kölcsö
K
Férőhelykapacitás Egyéb
n-zés
Programszervező személye Ma- Fogla guk lszer koztat vezi -nak k szerve -zőt
n-zés
kozá kozá s Aranykárász kemping
Hotel Rajka
s • Piknik baráti társaságoknak • Péntekenké nt halvacsora • Szombaton disco • Túrasze rvezés • Sétahajó zás • 24 db 2 ágyas szoba
-
136
-
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem Igen
Aranykárász kemping
Van-e szigetközi jellegzetessége?
Mi volt a fejlesztés Nem Igen Mi a jellemző? tárgya? • Kerékpárvásárlás • Mosoni-Duna mellett fekszik • Homokos strandröplabda-pálya • „Aranykárász” és homokos strand név kialakítása • „Minden a vizitúrázásról szól” • nyárson sült hal (keszeg)
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem Igen Milyen módon? • Aranymosó fesztivál helyszíne volt • Kézművestábort szerveznek
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Sétahajózás, motorcsónakázás • Veterán autós találkozó • Palacsintafesztivál • Punk fesztivál
Hotel Rajka
137
DUNAKILITI Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállalkozás
Vadvíz kemping
Szigetköz Wellness HotelÌÌÌÌ
Princess Palace ÌÌÌÌÌ
egész vben
csak
szállás-
étkez-
nyáron
adás
tetés
K kerék-
strand
kenu-
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
KLovagol -tatás
Férőhely-kapacitás Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
zés • Biztonságos sportszerek kölcsönzése • Vizimentés • Rendezvények szervezése • Túraszerve zés • Táboroztat ási struktúra megteremtése • Wellnessfitness szolgáltatások • Konferenciater -mek • Saját dunai strand • Külső medence • Strandröplabda -, focipálya, • Bowling • Gyerekjátszóté r • Squash, tenisz • Biliárd • Golfpálya • Konferenciater em • Teniszpályák
• 32 db 2 ágyas szoba • pótágyazhatóak • gyerekágyak Minden szoba klimatizált!!!
138
Foglalkoztatnak szervezőt
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya?
Vadvíz kemping Szigetköz Wellness HotelÌÌÌÌ
Princess PalaceÌÌÌÌÌ
• •
Kerékpárvásárlás Kenuvásárlás
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem Igen
Mi a jellemző? • Duna hullámterében fekszik • Közvetlen vízparton fekszik horgászat • Szigetközi halászlét kínálnak
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem Igen Milyen módon?
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az?
• Igény esetén folklór estek szervezése •
Golfpálya
139
HALÁSZI Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
egész
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
vben
Babos Major
RadekÆÆÆÆ vendégház
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
zés
kozás
Party Csárda és Szabadidőközpont
K
csak
Férőhelykapacitás
Csak a nyári időszakban működik a kemping
• Biztonságos vizisportszerek kölcsönzése • Vizimentés • Rendezvények szervezése • Túraszerve zés • Sétahajózá s • Sétakocsikáz ás • Lovastúraszervezés • Íjászat • Kalandtúrák szervezése • Kézművestábo rok • Gyerekjátszóté 2 db 2 ágyas, 1 db 3 ágyas szoba r
140
Foglalkoztatnak szervezőt
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Party Csárda és Szabadidőközpont
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Sétahajó vásárlása • Konyha kapacitásbővítése 500 főre • Sétakocsi vásárlása
Babos Major
• Szálláshelyek téliesítése
RadekÆÆÆÆ vendégház
• Gabonatároló szálláshellyé alakítása: 2 apartman létrehozása
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
• Mosoni-Duna partján fekszik • Fűzfák állnak a parton • Természetes anyagokat használtak fel az építészeti megoldásokhoz: nád, faszerkezet, paticsfal, folyami kövek beépítése • Szigetközi ételspecialitások
• Minden évben vízparti majális szervezése: hagyományőrző tánccsoportok fellépése, sütés-főzés a szabadban
• Szobák ablakaiból kinézve a Mosoni-Dunát látják a vendégek
• Halászi Lovasbandérium itt gyakorol és bemutatókat tart régiószerte • Gyermektáborokban néptáncoktatás folyik
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • 500 ember számára tudnak kényelmesen programokat szervezni • Kedvezményes menüajánlatok vizitúrázók, kempingesek részére • Szigetközi ételspecialitásokat kínál: Szigetközi velősborda, Halászi bicskás pecsenye, Kis-dunai halászlé…
141
KIMLE Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
egész
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
vben
Cvika Kemping
kenu-
KLovagol -tatás
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Igen • • •
Egyéb
Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
• Horgászati lehetőség • Péntekenként halászléfőzés • Motorcsónakázási lehetőség
Csak a nyári időszakban működik a kemping
Nem
Cvika Kemping
strand
Programszervező személye
zés
kozás
Turisztikai egység neve
K
csak
Férőhelykapacitás
Mi volt a fejlesztés tárgya? Kerékpárok vásárlása Vizesblokk építése Terasz építése
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző? • Mosoni-Duna partján fekszik • 90%-ban a viziturizmusra épül a kemping
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon? • Hagyományőrző tánccsoportok (horvát, német)fellépése
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Sütés-főzés a szabadban: halászlé, zaklana szuppa (böllér leves – horvát specialitás)
142
MECSÉR Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
egész vben
kenu-
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
és
Egyéb
• Gyerekjátékok • Biokert • Gyerekmedenc e • Homokos sportpálya • Étkezés megrendelésre
és
Turisztikai egység neve
Dunaparti Panzió Vendégház
strand
KLovagol -tatás
Igen
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
zés
kozás
Dunaparti Panzió Vendégház
K
Férőhelykapacitás
Mi volt a fejlesztés tárgya?
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző? • szigetközi festmények függnek a falakon • Nádazószerszámok vannak a panzióban kiállítva
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon? • Ladikos fesztivál szervezése
• 5db 2 ágyas • 3db 7 ágyas vendégház • 2db 5 ágyas faház
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? •
Személyes túravezetés
143
DUNASZIGET Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
vben
Szelle Lovasudvar
Maywald vendégházak ÆÆÆÆ
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
zés
kozás
Erdei Iskola és Tündérsziget Ökopark
egész
K
Férőhelykapacitás
Pisztrángkör
• Terep-és túralovaglás • Lovasszánkózá s • Környezeti nevelési program • Ökotúrák szervezése • Régi mesterségek bemutatása • Játszótér, gyermekmedence • Saját teniszpálya • Horgászati lehetőség
• 6 db 2 ágyas szoba • 34 fő + 10 pótágy • 18 ágy + 200 sátorózóhely a Tündérszigeten)
•
10 ágy
144
Foglalkoztatnak szervezőt
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Szelle Lovasudvar Erdei Iskola és Tündérsziget Ökopark
Maywald vendégházak ÆÆÆÆ
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya?
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Személyes túravezetés: Terep-és túralovaglás
• Napkollektorok alkalmazása • Terasz megépítése • Ökopark kialakítása: 300m2, kemence, aszaló • Strand kialakítása
• Erdei iskolai bemutatóhelye: szigetközi halfajták akváriumban, kőzetminták, rovargyűjtemény • Interaktív kiállító tárlat a Szigetköz növényés állatvilágáról
• •
• Szigetközi mesterségek tanítása: hálókötés, vesszőfonás • Autentikus dudanóták tanítása • Táncházak szervezése (Kislaptáros zenekar) • Kenyérsütés teljes folyamatának gyakorlása • Gyümölcsaszalás
• Szigetközi tájközpontÖkopark • Szabadtéri szauna
Természeti környezet Víz, erdő és szúnyog
145
KISBODAK Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
egész
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
vben
Turisztikai egység neve
kenu-
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Igen
Egyéb
• Vizitúraszerve zés és vezetés
FelsőSziget közi Vizisport
Nem
Esthajnalcsillag Sátorozóhely
strand
KLovagol -tatás
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
zés
kozás
Esthajnalcsillag Sátorozóhely
K
Férőhelykapacitás
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Zuhanyzó kialakítása • Mosogatási lehetőség megteremtése
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző? • Dunai mellékágrendszerben fekszik
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
•
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? •
Személyes túravezetés
146
DUNAREMETE Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
egész vben
strand
kenu-
KLovagol -tatás
• Rendezvények, • fogadások • szervezése • Vadaspark • Horgászati lehetőség • Sétakocsikázás • Vadászat • Közösségi • helység biztosítása • Étkezést tudnak biztosítani
Platán Étterem és horgásztó
Önkormányzat Vendégháza
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Platán Étterem és horgásztó
Egyéb
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Vadaspark folyamatos bővítése • Sétakocsikázás bevezetése
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
-
-
zés
kozás
Turisztikai egység neve
Férőhelykapacitás
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző? • Remetei halászlé főzése (halbelsőségből készül) • Vadételek kínálata
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon? • Legényavatás szokásának felelevenítése ősszel
50 fős étterem 40 fős terasz
15 férőhely
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Vadaspark állatvilága • Vörös mangalica törzstenyészet
Önkormányzat Vendégháza
147
LIPÓT Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállalkozás
HotelÌÌÌÌ Orchidea
FazekasÆÆÆÆ Vendégház
egész vben
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Férőhelykapacitás Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
zés • Wellness szolgáltatások • Termálmedenc e • Aktív pihenési programok • Konferenciater em • Animáció • Rendezvények, fogadások szervezése • Sétakocsikázás • Motorcsónaktú ra • Kerti medence • Teniszpálya
• 5 db 1 ágyas • 24 db 2 ágyas • 2 db 3 ágyas szoba • 2 db apartman • 60 fős terasz
•
4 szoba
148
Foglalkoztatnak szervezőt
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
HotelÌÌÌÌ Orchidea
FazekasÆÆÆÆ Vendégház
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Szolgáltatások folyamatos bővítése igény szerint • Sétakocsikázás, motorcsónakázás bevezetése
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
• Logo: „Orchidea – Szigetköz virága” • Természetes anyagok használata a berendezésben • Ebédlő szigetközi népi bútorokkal van berendezve
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Termál- és wellness szolgáltatások • Borkóstolók • Fodrászati hajdiagnosztika • Lávaköves masszázs
• Kérésre helyi ételspecialitások készítése
•
Teniszpálya
149
DARNÓZSELI Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállalkozás
Horgony Tanya
Varga Vendéglő Tamás Vendégház ÆÆÆ
egész vben
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Férőhelykapacitás Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
-
-
zés • Rendezvények, • 8 fős fogadások szálláslehetőség szervezése • 60 fős étterem • Sétakocsikázás • Motorcsónaktú ra • 120 fős étterem • 3 db 2 ágyas • Játszóhely szoba gyerekeknek • Háziállatok • Motorcsónakáz ás
150
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Horgony Tanya
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Nyári konyha kialakítása • Pince építése • Kemence építése
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző? • A berendezés a régi szigetközi életmódot tükrözi: halászati, hajózási szerszámok kiállítva
Varga Vendéglő TamásÆÆÆ Vendégház
2005-ben indult vállalkozás
• Szomszédságában horgásztó
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az?
• Kemencében sült ételek
• •
Kertmozi Néptáncbemutatók
• Halászlét, ecetes halat készítenek • Rendezvényeken néptáncbemutató • Falu helytörténeti kiállítását ajánlja a vendégeknek
•
Havonta élőzene
• Háziállatokat tartanak: kecske, gyöngytyúk, nyulak
151
HÉDERVÁR Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre K
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállalkozás
Kastélyszálloda ÌÌÌÌ Kont Panzió ÆÆÆÆ
Kék Apartman ÆÆÆ
egész vben
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Férőhelykapacitás Egyéb
Programszervező személye Maguk szerve zik
zés • Rendezvények, fogadások szervezése • Konferenciater em • Közösségi helység • Udvari látványkemence • Gyerekjátszóté r • Közösségi helység • Udvari pihenőhely
• 4db lakosztály • 15 db 2 ágyas szoba •
5 szoba
•
15 fős szálláshely
152
Foglalkoztatnak szervezőt
Turisztikai egység neve
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? Kerékpárok vásárlása
Kastélyszálloda ÌÌÌÌ
•
Kont Panzió ÆÆÆÆ
• Közösségi helység kialakítása • Kerékpárok vásárlása • Sportolási lehetőség biztosítása: asztalitenisz, tollaslabda • Új szobák kialakítása • Közösségi helység kialakítása • Kerékpárok vásárlása
Kék Apartman ÆÆÆ
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon? • Ünnepek alkalmával hagyományőrző programok szervezése • Falu rendezvényeit (falunap, majális) ajánlják a vendégeiknek • Kemencében sült ételek elkészítése
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Korhű berendezés • 9 hektáros park tartozik hozzá
• Falu rendezvényeit (falunap, majális) ajánlják a vendégeiknek
153
ÁSVÁNYRÁRÓ Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
egész vben
strand
kenu-
KLovagol -tatás
Férőhelykapacitás Egyéb
Foglalkoztatnak szervezőt
• Vizitúrák szervezése • Horgászati lehetőség
Tündérrózsa Sátorozóhely
• 25-35 fős szálláshely
Öreg Duna Csárda és Panzió Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Tündérrózsa Sátorozóhely Öreg Duna Csárda és Panzió
Maguk szerve zik
zés
kozás
Turisztikai egység neve
Programszervező személye
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya?
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az?
• Szigetközi táj: víz, fák, szúnyogok 2006-ban nyílt meg.
• Szigetközre jellemző népies berendezés
154
LEVÉL Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
egész vben
strand
kenu-
KLovagol -tatás
• Túrák szervezése • Sportpályák • Hobby horgásztó
Helena Hotel, Étterem és Campingpark Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Helena Hotel, Étterem és Campingpark
Egyéb
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • Szobák, étterem felújítása
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
zés
kozás
Turisztikai egység neve
Férőhelykapacitás
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon? • Hagyományőrző mulatságok, népi mesterségeket bemutató foglalkozások szervezése
• 21 szoba, 51 férőhely
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az? • Campingpark: 1,2 ha területen sportpályák, gyerekjátszótér, kerti grill
155
JÁNOSSOMORJA Turisztikai egység neve
Vállalkozás jellege
Üzemelési ideje
Tevékenységi köre É
egyéni
csalá-
egye-
vállal-
di
sület
kozás
vállal-
K
csak
szállás-
étkez-
kerék-
nyáron
adás
tetés
pár-
kölcsön-
kölcsön-
zés
egész vben
strand
kenu-
KLovagol -tatás
• Túrák szervezése • Sportpályák • Hobby horgásztó
Stoiber Étterem és Panzió
Került-e sor turisztikai fejlesztésre az elmúlt években? Nem
Stoiber Étterem és Panzió
Egyéb
Igen
Mi volt a fejlesztés tárgya? • 100 fős étterem felújítása • Panzió kialakítása • Terasz
Programszervező személye Maguk szerve zik
Foglalkoztatnak szervezőt
zés
kozás
Turisztikai egység neve
Férőhelykapacitás
Van-e szigetközi jellegzetessége? Nem
Igen
Mi a jellemző?
Tájegységre jellemző hagyományok bevonása programjaikba Nem
Igen
Milyen módon?
• •
14 férőhely 220 fős étterem
Kínál-e egyedi szolgáltatást? Nem
Igen, és mi az?
156
4.5.1 sz. táblázat A legtöbb belföldi vendégéjszakát realizáló magyar városok listája 2004. ÉV Vendég
1 Budapest 2 Hajdúszoboszló 3 Sopron 4 Hévlz 5 Pécs 6 Debrecen 7 Si6fok 8 Miskolc 9 Szeged 10 Gyula 11 Eger
külföld 1 977 459 36 869 41 785 88 630 30 595 25 153 74 482 20 569
belföld
Előző év 1 00,0% összes
külföld
összes
külföld
2 338 182 136 007 143 997 162 995 151 770 104 063 156 214 116 175
122,4 85,5 106,7 90,5 102,8 90,5 69,7 101
102,1 93,4 100,6 101,6 95,3 88,1 108,8 87,2
118, 8 91,1 102,1 95,2
37 991 3 643
86 788 41 189
124 779 44 832
107,4 90,9
31 311 62 456
74 774 40 815
93,7
12 Győr
> 67 591 57 007
41 949 38 907
109 540 95 914
15 Zánka Zalakaros 16
2066 18148
34 479 35 573
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Gyöngyös Harkány Visegrád Szombathely Nyíregyháza Bogács Berekfürdö Fonyód AIsópáhok Keszthely
3589 12 583 5376 11 738 11 759 2751 3202 3919 5582 26 696
39 761 30 228 43 867 " 41494 38 214 24 518 21 836 16 162 19 253 24 939
43 350 42 811 49 243 53 232 49 973 27 269 25 038 20 081 24 835 51 635
27 Balatonszemes 28 Veszprém 29 Szolnok 30 Esztergom 31 Kecskemét
4618 9570 9349 5863 18 705
18 742 17 086 27 554 19 760 29 481
23 360 26 656 36 903 25 623 48 186
96,4
19 017
11 816
36 545 53 721
,
1 0 30 8333 , 8
120,0 82,8 106 95,2
88,7 85.9 89,3
95,2 98,2
98.6 97,5
59 717 16 639
111 708 160 778
231 425 177 417
103,9
123,9
113,1 112.9
86 179 131 689
155 126 138 486
241305 270 l75
144,9
127,1
55.3
101,7
97,1
90,4
109,6
102,3
109,3 105,4 136,3 107,5 83 110 105,8 62,1 17 103,6
75,3 109,6 214,0 100,4 87,1 99,7 113,8 87,5 111,1 96,1
1 8 101,2 108,1 6 4 8
külföld
6 035 821 630 614 365 724 916 658 293 919 289 080 575 335 237 561
93
65,3 113,6 110 88,7 86,3
összes
833 909 . 356 740 288 584 260 355 226 556 210 414 205 292 187 066
87,9
117,3
belföld
5 201 912 273 874 77 140 56303 67 363 78 666 370 043 50 495
111.2
114
13 Balatonfüred Bük 14
Mosonmagyaróvár
belföld
360 723 99138 102 212 74 365 121 175 78 910 81732 95 606
106 085 103 271
Előző év 100 %
Vendégéiszaka
89,9 102,2 101 100,0 96,5
9 8 , 4
377 447 369 850
belföld
összes
100,6 93,1 101,9 98,8 93,4 96,5 92,3 88,4
116,9 88,3 102,7 96,2 97,3 93,1 78,7 92,1
93 93,2
95,6
120,7
111,7
111,9
106,9
109,3 95,6
85,1 72,7 108,6 85,1 98,4
92,4
119381 116 224
496 828 486 074
96 107,8 .
92 138,5
13 894 29 542
109 769 103 062
123 663 232604
52
97,1 101.3
77,3 108,3 201,5 101,9 86,1 100,7 112,7 81,1 101 99,8
9 518 99 887 17 502 30 125 30 666 13 367 21705 19 874 47 974 116 071
98 981 84 537 77 808 73 397 69 982 68 863 68 408 66 673 65 140 63 141
108 499 184 424 95 310 103 522 100 648 82 230 90113 86547 113 114 179 212
107,9 104.3 146,0 107,6 85,7 115,5 90,4 56 83,1 98,1
70 102,9 224,2 94 91,4 91,9 104,9 82,8 111,1. 89,2
72,3 103.6 204,1 97,6 89,6 95 101 74,6 97,2 94,8
83,7 106 103.8 97,2 92,3
29 577 21294 21 151 18 254 43 466
62 310 61 291 59 992 57 276 55 441
91 887 82 585 81 143 75 530 98 907
59,2 117,2 104,6 99,4 93
87,5 128 110,5 124,6 107,3 '
75.8 125 108,9 117,4 100.5
89,8
113,8 88,5 94,6
98,1
103,8 45 311
18 648
63 959
98,4
97,5
157
4.5.2 sz. táblázat A Szigetközi Üdülőkörzet egyes települései kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmi adatai 2000- 2005 közötti időszakban 2000.év
Vendég külföld
Szigetköz Abda Dunakiliti Dunaremete Dunaszentpál Dunasziget Győr Győrújbarát Gönyű Hegyeshalom Hédervár Kimle Levél Lipót Mecsér Mosonmagyaróvár Pannonhalma Pér Töltéstava Vének Ásványráró Öttevény Összesen
1 633 1 160 0 129 168 49 565 77 471 8 123 232 141 2 335 1 151 166 26 564 1 275 97 2 078 0 101 2 254 97 720
belföld
összes
915 2 548 802 1 962 112 112 103 232 282 450 40 893 90 458 10 531 10 608 585 1 056 677 8 800 1 189 1 421 33 174 3 086 5 421 849 2 000 630 796 17 413 43 977 1 121 2 396 310 407 1 383 3 461 424 424 121 222 2 167 4 421 83 626 181 346
Előző év=100, % külföld 50,6 160 0 104 329,4 109,2 50,3 628 131,3 41,1 0 81,1 106,9 118,6 101,3 94,6 142,6 0 0 98,1 88,1 107,5
Vendégé jszaka belföld 116,3 133,2 196,5 151,5 150,8 115,1 199 165,3 125,6 90,8 0 200,5 125 184,2 102,2 120,4 88,6 0 72,5 83,4 126,1 122,9
összes
külföld
belföld
összes
63,5 1 633 915 2 548 147,9 2 118 3 530 5 648 196,5 0 409 409 120,8 326 170 496 189,1 294 666 960 111,8 98 338 187 515 285 853 194,9 174 18 983 19 157 246,2 1 939 1 354 3 293 130,8 8 387 770 9 157 75,8 429 1 719 2 148 0 251 64 315 122,7 2 794 3 728 6 522 113,9 3 028 2 597 5 625 165,1 401 1 398 1 799 101,7 61 257 25 223 86 480 105,1 2 392 1 812 4 204 97,4 172 335 507 0 3 044 2 374 5 418 72,5 0 825 825 89,5 321 306 627 103,4 2 873 2 996 5 869 114,1 190 171 257 689 447 860
Előző év=100, % külföld 50,4 268,4 0 136,4 316,1 95 34,1 1436,3 131,4 46,2 0 85,3 127 99,5 136,1 91,3 141 0 0 88,4 83,9 109,6
belföld 116,3 122 99,8 175,3 136,2 193,3 89,9 82,7 107,5 78,8 0 180,7 183,5 162 106,2 148 93,1 0 52,5 104,4 113,1 159,6
összes 63,3 153,4 99,8 147,6 164,9 142,5 88,6 185,8 129 69 0 122,2 148 142,1 125,8 109,4 105,2 0 52,5 95,6 96,6 133,7
158
2001/év
Vendég külföld
Szigetköz Abda Dunakiliti Dunaremete Dunaszentpál Dunasziget Győr Győrújbarát Gönyű Hegyeshalom Hédervár Kimle Levél Lipót Mecsér
803 1 295 0 104 28 52 578 92 534 8 240 70 147 2 229 1 300 71 29 204
Mosonmagyaróvár Pannonhalma 1 364 Pér 102 Sokorópátka 7 Töltéstava 1 756 Vének 0 Ásványráró 156 Öttevény 1 847 Összesen 101 927
belföld 200 924 102 100 60 40 354 5 719 723 827 151 45 1 694 709 203 18 926
összes
Előző év=100, 0% külföld
Vendégé jszaka belföld
összes
külföld
belföld
összes
Előző év=100, 0% külföld
belföld
összes
1 003 2 219 102 204 88 92 932 5 811 1 257 9 067 221 192 3 923 2 009 274 48 130
49,2 111,6 0 80,6 16,7 106,1 119,5 113,4 101,4 30,2 104,3 95,5 112,9 42,8 109,9
21,9 115,2 91,1 97,1 21,3 98,7 54,3 123,6 122,2 12,7 136,4 54,9 83,5 32,2 108,7
39,4 989 221 1 210 113,1 2 938 2 982 5 920 91,1 0 500 500 87,9 285 160 445 19,6 34 200 234 102,7 101 933 137 480 239 413 54,8 95 21 342 21 437 119 1 050 1 283 2 333 103 8 606 924 9 530 15,6 118 375 493 110,3 267 94 361 72,4 2 620 2 229 4 849 100,4 3 019 1 771 4 790 34,4 449 869 1 318 109,4 66 190 34 695 100 885
60,6 138,7 0 87,4 11,6 103,7 54,6 54,2 102,6 27,5 106,4 93,8 99,7 112 108,1
24,2 84,5 122,2 94,1 30 73,3 112,4 94,8 120 21,8 146,9 59,8 68,2 62,2 137,6
47,5 104,8 122,2 89,7 24,4 83,8 111,9 70,8 104,1 23 114,6 74,3 85,2 73,3 116,7
873 2 237 470 572 589 596 1 426 3 182 0 0 123 279 1 802 3 649 76 020 177 947
107 105,2 0 84,5 0 154,5 81,9 104,3
77,9 151,6 0 103,1 0 101,7 83,2 90,9
93,4 2 909 1 354 4 263 140,5 184 518 702 0 23 633 656 91,9 2 878 2 195 5 073 0 0 0 0 125,7 519 302 821 82,5 2 415 3 337 5 752 98,1 197 521 213 464 410 985
121,6 107 0 94,5 0 161,7 84,1 103,9
74,7 154,6 0 92,5 0 98,7 111,4 82,8
101,4 138,5 0 93,6 0 130,9 98 91,8
159
2002/év.
Vendég külföld
Szigetköz Abda Dunakiliti Dunaremete Dunaszentpál Dunasziget Győr Győrújbarát Gönyű Hegyeshalom Hédervár Kimle Levél Lipót Mecsér Mosonmagyaróvár Nyúl Pannonhalma Pér Sokorópátka Töltéstava Ásványráró Öttevény Összesen
822 1 268 0 69 154 52 881 195 669 8 295 67 143 2 443 728 70 27 201 109 889 101 0 1 500 170 1 435 99 209
belföld
összes
327 1 149 817 2 085 112 112 133 202 371 525 39 067 91 948 5 843 6 038 663 1 332 831 9 126 125 192 36 179 873 3 316 606 1 334 276 346 14 307 41 508 303 412 910 1 799 473 574 1 018 1 018 1 011 2 511 121 291 1 933 3 368 70 156 169 365
Előző év=100, 0% külföld 102,4 97,9 0 66,3 550 100,6 212 125,3 100,7 95,7 97,3 109,6 56 98,6 93,1 0 65,2 99 0 85,4 109 77,7 97,3
Vendégé jszaka belföld 163,5 88,4 109,8 133 618,3 96,8 102,2 91,7 100,5 82,8 80 51,5 85,5 136 75,6 0 104,2 100,6 172,8 70,9 98,4 107,3 92,3
összes
külföld
belföld
összes
114,6 955 327 1 282 94 2 005 2 357 4 362 109,8 0 492 492 99 189 208 397 596,6 324 742 1 066 98,9 106 551 116 271 222 822 103,9 360 19 614 19 974 106 1 610 1 400 3 010 100,7 10 190 1 030 11 220 86,9 132 257 389 93,2 256 78 334 84,5 2 762 1 161 3 923 66,4 1 693 1 197 2 890 126,3 183 1 505 1 688 86,2 59 198 29 425 88 623 0 342 420 762 80,4 1 759 1 289 3 048 100,3 171 501 672 170,8 0 1 018 1 018 78,9 2 846 1 706 4 552 104,3 382 227 609 92,3 1 837 3 039 4 876 95,2 193 745 184 264 378 009
Előző év=100, 0% külföld 96,6 68,2 0 66,3 952,9 104,5 378,9 153,3 118,4 111,9 95,9 105,4 56,1 40,8 89,4 0 60,5 92,9 0 98,9 73,6 76,1 98,1
belföld 148 79 98,4 130 371 84,6 91,9 109,1 111,5 68,5 83 52,1 67,6 173,2 84,8 0 95,2 96,7 160,8 77,7 75,2 91,1 86,3
összes 106 73,7 98,4 89,2 455,6 93,1 93,2 129 117,7 78,9 92,5 80,9 60,3 128,1 87,8 0 71,5 95,7 155,2 89,7 74,2 84,8 92
160
2003./év
Vendég külföld
Szigetköz Abda Dunakiliti Dunaremete Dunaszentpál Dunasziget Győr Győrújbarát Gönyű Halászi Hegyeshalom Hédervár Kimle Levél Lipót Mecsér Mosonmagyaróvár Nyúl Pannonhalma Pér Rajka Sokorópátka Tét Töltéstava Ásványráró Öttevény Összesen
281 1 007 0 38 114 55 188 145 421 537 5 898 43 44 1 967 962 226 18 788 200 937 46 0 5 48 1 266 149 1 124 89 434
belföld
összes
240 521 1 034 2 041 154 154 35 73 353 467 37 630 92 818 5 603 5 748 914 1 335 503 1 040 861 6 759 112 155 6 50 1 197 3 164 549 1 511 354 580 10 928 29 716 343 543 961 1 898 105 151 974 974 1 285 1 290 203 251 668 1 934 149 298 1 739 2 863 66 900 156 334
Előző év=100, 0% külföld 34,2 79,4 0 55,1 74 104,4 74,4 62,9 0 71,1 64,2 30,8 80,5 132,1 322,9 69,1 183,5 105,4 45,5 0 0 0 84,4 87,6 78,3 90,1
Vendégé jszaka belföld 73,4 126,6 137,5 26,3 95,1 96,3 95,9 137,9 0 103,6 89,6 16,7 137,1 90,6 128,3 76,4 113,2 105,6 22,2 0 126,2 0 66,1 123,1 90 95,4
összes
külföld
belföld
összes
45,3 281 240 521 97,9 1 940 3 960 5 900 137,5 0 537 537 36,1 62 70 132 89 249 831 1 080 100,9 118 381 131 425 249 806 95,2 278 19 741 20 019 100,2 1 051 2 947 3 998 0 916 937 1 853 74,1 6 179 996 7 175 80,7 76 247 323 27,9 144 12 156 95,4 2 118 1 699 3 817 113,3 2 327 1 126 3 453 167,6 528 1 458 1 986 71,6 46 039 19 127 65 166 131,8 512 532 1 044 105,5 1 657 1 525 3 182 26,3 257 257 514 0 0 974 974 126,7 5 1 692 1 697 0 116 419 535 77 2 237 908 3 145 102,4 362 273 635 85 1 444 2 731 4 175 92,3 187 159 194 664 381 823
Előző év=100, 0% külföld 29,4 96,8 0 32,8 76,9 111,1 77,2 65,3 0 60,6 57,6 56,2 76,7 137,4 288,5 77,8 149,7 94,2 150,3 0 0 0 78,6 94,8 78,6 96,6
belföld 73,4 168 109,1 33,7 112 113 100,6 210,5 0 96,7 96,1 15,4 146,3 94,1 96,9 65 126,7 118,3 51,3 0 166,2 0 53,2 120,3 89,9 105,6
összes 40,6 135,3 109,1 33,2 101,3 112,1 100,2 132,8 0 63,9 83 46,7 97,3 119,5 117,7 73,5 137 104,4 76,5 0 166,7 0 69,1 104,3 85,6 101
161
Vendég
2004./év
külföld
belföld
összes
Előző év=100,0% külföld
belföld
összes
Vendégéjsz aka külföld
belföld
összes
Előző év=100,0% külföld
belföld
összes
Szigetköz Abda Dunakiliti Dunaremete Dunaszentp ál Dunasziget Győr Győrújbarát Gönyű Halászi Hegyeshalo m Hédervár Kimle Levél Lipót Mecsér Mosonmag yaróvár Nyúl Pannonhal ma Pér Rajka Ravazd Sokorópátk a Tét Töltéstava Ásványráró Öttevény Összesen
146 925 -
355 791 -
501 1 716 -
52 91,9 ** -
147,9 76,5 -
96,2 84,1 -
146 1 914 -
355 2 808 -
501 4 722 -
52 98,7 ** -
147,9 70,9 -
96,2 80 -
62 667 64 399 261 10 868
41 079 4 665 1 240 560 1 666
103 746 4 729 1 639 821 12 534
113,6 44,1 94,8 48,6 184,3
109,2 83,3 135,7 111,3 193,5
111,8 82,3 122,8 78,9 185,4
132 077 204 905 390 11 226
139 069 17 860 3 479 888 1 718
271 146 18 064 4 384 1 278 12 944
111,6 73,4 86,1 42,6 181,7
105,8 90,5 118,1 94,8 172,5
108,5 90,2 109,7 69 180,4
162 46 1 536 1 481 114 19 017
509 813 767 7 487 527 11 816
671 859 2 303 8 968 641 30 833
376,7 104,5 78,1 154 50,4 101,2
454,5 13550 64,1 1363,8 148,9 108,1
432,9 1718 72,8 593,5 110,5 103,8
211 52 1 910 4 070 292 45 311
657 834 905 15 025 1 253 18 648
868 886 2 815 19 095 1 545 63 959
277,6 36,1 90,2 174,9 55,3 98,4
266 6950 53,3 1334,4 85,9 97,5
268,7 567,9 73,7 553 77,8 98,1
88 838
283 743
371 1 581
44 89,4
82,5 77,3
68,3 83,3
179 1 374
364 1 365
543 2 739
35 82,9
68,4 89,5
52 86,1
8 89 2
229 161 18 895
237 250 18 897
17,4 ** ** 40
218,1 16,5 ** 69,6
157 25,7 ** 69,5
70 170 10
563 311 82 1 519
633 481 82 1 529
27,2 ** ** 200
219,1 31,9 ** 89,8
123,2 49,4 ** 90,1
328 1 197 16 964 101 216
475 569 16 1 033 76 697
803 1 766 32 1 997 177 913
683,3 94,5 10,7 85,8 113,2
234 85,2 10,7 59,4 114,6
319,9 91,3 10,7 69,8 113,8
499 2 066 43 1 270 204 389
923 884 72 1 481 211 063
1 422 2 950 115 2 751 415 452
430,2 92,4 11,9 88 109,2
220,3 97,4 26,4 54,2 108,4
265,8 93,8 18,1 65,9 108,8
162
Vendég
2005./év
külföld
belföld
összes
Előző év=100, 0% külföld belföld
Vendégé jszaka
16 441
12 658
29 099
86,5
107,1
94,4
39 745
18 460
58 205
87,7
99
91
81
375
456
50
73,7
68
127
489
616
60,2
74,4
71
765 28 303
259 10 197 2 790
259 10 962 31 093
51,7 260,4
31,9 136,2 167,5
30,2 122,2 248,1
2 526 29 167
295 18 970 2 960
295 21 496 32 127
62,1 259,8
35,4 126,3 172,3
33,3 112,6 248,2
1 593 279 292 -
373 565 246 -
1 966 844 538 -
103,7 313,5 111,9 -
48,6 350,9 43,9 -
85,4 337,6 65,5 -
1 995 519 424 -
537 1 333 346 -
2 532 1 852 770 -
104,5 305,3 108,7 -
59,3 428,6 39 -
89,9 385 60,3 -
118 638
346 4 693
464 5 331
103,5 69
65,7 593,3
72,4 310,7
199 1 280
718 9 872
917 11 152
68,2 66,9
57,3 351,6
59,4 236,2
3
163
166
37,5
88,6
86,5
6
297
303
75
46,8
47,2
összes
külföld
belföld
összes
Előző év=100, 0% külföld belföld
összes
Mosonm agyaróvá ri Mosonm agyaróvá r Hédervá r Kimle Lipót Hegyesh alom Levél Rajka Halászi Ásványr áró Mecsér Dunakili ti Jánosso morja
163
4.5/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának nemzetiségenkénti és tartózkodási cél szerinti megoszlása Szálláshely,
Magyar vendég
Külföldi vendég
Tartózkodási cél
vendéglátóhely Kimle Kemping
Budaspest,
Győr -
-
Miskolc -
Móvár Termál Hotel
gyógy,
tranzit,
üzleti,
szabadidős Mo.vár Hotel Panoráma 5% Miskolc
Horvát,Belga, Szlovák -
-
Radek 60 %
40%
-
Kárász 90%
10% Holland, Német, magyar:vízi túra
Halászi Babos Major Halászi
Budapest, 95 % Német , Osztrák, kerékpáros, egyéb
Vendégház Rajka
Arany
Kemping Dunakiliti
Vadvíz 98%
Francia
külföldi: kerékpáros
-
70 % vízi túra szállással, 30% csak vendéglátás
Kemping Dunakiliti
Wellness
96%
Osztrák,
Német, konferencia
Szlovák, Svéd Angol,
Hotel Halászi Szabadidőpark
4%
50%
50%
magyar:
étterem,
kemping külföldi:sétahajózás, étterem, kemping
164
Dunasziget
Maywald 98 % Magyar
2% külföldi
Budapestről, csendért és nyugalomért,
Vendégház
erdei
környezet, kerékpár, vízi túra Dunasziget
Szelle 10% Budapest
90%
Német, Svájc, lovaglás-oktatás,terep,
Benelux
Lovasudvar
túra kocsikázás
Dunaremete
40%
Platán 60%
családi
program,
fiatalok
Étterem
horgászversenyek 50 %
Hédervár
5% Angol (Holland, Magyarországról
Kastélyszálló
az
Olasz)
Internet és a személyes
10%Német
megkeresés
35 % osztrák
érkeznek,üzleti utazók,
miatt
cégek Budapestről Hédervár Kont Panzió 90%
10%
magyar: 90 % pihenés, 10 % üzleti
Lipót vendégház
Fazekas
30
%
Nyugat-
70% Német Holland
Dunántúl, Budapest
165
Lipót Hotel Orchidea
80%
20
%
Osztrák, magyar:
Német
konferencia,
hétvégi pihenés külföldi: vegyes
Lipót Termálfürdő
Győr,
Német,
Osztrák, fürdés, kikapcsolódás
Mosonmagyaróvár, Lengyel, Szlovák Szlovák Holland,
Dunasziget Szürkehód
Svájc, magyar: vízi túra
Kemping
Osztrák, Német
Levél Heléna Hotel,
Német,
Holland, -
Kemping
Francia,
Benelux,
Román Móvár Engler Hotel
70%
30%
magyar: üdülési csekk külföldi:fogászat
Szlovák, Német, Dán
Móvár Minerva Hotel Móvár
Ambrózia
15%
75%Német
Horgony
80%
20%Német
cég, fogászat
Étterem Darnózseli
baráti kikapcsolódás
tanya
166
Vízi sport, kerékpár
Kisbodak Esthajnalcsillag sát.hely Mecsér
Dunaparti 95%
5% osztrák
magyar: üdülési csekk külföldi:szabadidő,
Panzió
üzleti Ásványráró
üzleti
csárda
Panzió 40%
Ásványráró Tündérrózsa Sát.hely Mo.vár
Vinotéka 60%
60% Holland, Német, pihenés Svájc 40%Osztrák, Német
külföldi: fogászat
50%
üzleti
Étterem Móvár Hotel Nimród, 50% Oroszlán panzió Jánossomorja Stoiber
Lengyel, Ukrán
üzleti
Panzió Darnózseli
Tamás 95 %
horgászat,
kerékpár, csónak
vendégház Darnózseli
üdülés,
Varga
helyi rendezvények
Vendéglő
167
4.5/4.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységei vendégforgalmának átlagos tartózkodási ideje Szálláshely, vendéglátóhely
Tartózkodási idő
Kimle Kemping
1-2 nap
Móvár Termál Hotel
-
Móvár Hotel Panoráma
belföld:1-2 nap külföld:2-3 nap
Halászi Babos Major
-
Halászi Radek Vendégház
3 nap kerékpáros
1
nap Rajka
Arany
Kárász 1 nap
Kemping Dunakiliti Vadvíz Kemping 1 nap Dunakiliti Wellness Hotel
2 nap
Halászi Szabadidőpark
3 nap
Dunasziget
Maywald 2-3 nap
Vendégház Dunasziget Lovasudvar
Szelle Belf.: 3 nap Külf.:7 nap
168
Platán -
Dunaremete Étterem
Hédervár Kastélyszálló
2-3 nap
Hédervár Kont Panzió
Belf. 4 nap Külf. 2 nap
Lipót Fazekas vendégház
7 nap
Lipót Hotel Orchidea
Belf. 3 Külf. 5
Lipót termál fürdő
-
Dunasziget Szürkehód
4 nap
Levél
Heléna
Hotel, 1 nap
Kemping Móvár Engler Hotel
2 nap
Móvár Minerva Hotel
Belf. 1 nap Külf. 4 nap
Móvár Ambrózia Étterem
Belf. 1 nap Külf. 7 nap
Darnózseli Horgony tanya Kisbodak
1 nap
Esthajnalcsillag 2 nap
sát.hely
169
Mecsér Dunaparti Panzió
Belf. 4 nap Külf. 4 nap
Ásványráró csárda Panzió Ásványráró
1 nap
Tündérrózsa 1 nap
Sát.hely Móvár Vinotéka Étterem Móvár
Hotel
2 nap
Nimród, 3 nap-3 hét
Oroszlán panzió Jánossomorja Stoiber Panzió 3 nap Darnózseli Tamás vendégház kerékpáros
1
nap hétvégi egy hetes Darnózseli Varga Vendéglő
-
170
4.6/1.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzati testületi ülésein a turizmus téma önálló szereplése Szerepel a turizmus a testületi üléseken Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Dunakiliti Hegyeshalom Bezenye Kimle Dunaremete Hédervár Mecsér Ásványráró Kisbodak Jánossomorja Mosonszolnok
Nem szerepel a turizmus a testületi üléseken Feketeerdő Levél Mosonmagyaróvár Dunasziget Püski Várbalog Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli Károlyháza
171
4.6/2.sz táblázat A turizmus szerepe a Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak Rendezési Terveiben Település Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom Dunakiliti Bezenye Dunasziget Kimle Károlyháza Dunaremete Hédervár Mosonmagyaróvár Mecsér Ásványráró Püski Kisbodak Jánossomorja
Mosonszolnok Várbalog
Fejlesztési terület az Rt-ben ingatlanok kijelölése maximális terület a szolgáltatásoknak Mosoni-Duna figyelembe vétele strand, kikötő, rehabilitáció kerékpárút turizmus koncepció üdülő területek helyett vízlépcső léteslült szántó hasznosítása kerékpárút a Hanságba üdülő területek alapelv a turizmus preferálása termál,sportcsarnok,szórakoztató központ, várkert Dunapart beépíthető, tóhasznosítás kikötő, zsilip, kiemelt fejlesztések üdülőövezet, szálláshelyek nevezetességek hasznosítása több ponton Kendergyár,lovarda,ifjusági találkozó,hengermalom szabadstrand, pihenőhely, sportcsarnok- szabadidős övezet golfpálya Halbturn felé
172
Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli
kastélyhasznosítás 2 termálkút araki szálláshely, parkerdő
173
4.6/3.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak jövőképe Önkormányzat
Jövőkép
Lipót
kompjárat
Csallóköz
–Szigetköz
(Dunaremete-Lipóton át), természetvédelem, nem tájidegen épületek Máriakálnok
termál és élményfürdő 2010-re
Halászi
kereskedelmi szálláshelyek, 2 csónakkikötő, Duna rendezése, Honlap frissítés, arculat
Rajka
kerékpárutak,
víziturizmus,
Duna
rehabilitáció Feketeerdő
kerékpárút, kikötő
Mosoni-Duna a
rehabilitáció,
Mosoni-Dunán,
Kastély,
állatsimogató Levél
Euro Vegas, lakópark
Hegyeshalom
Európa
falu
szabadidőpark),
(15
ország,
Nemzetiségi
témaparkNapok
szervezése fesztivál jelleggel, konferencia helyszínek
kialakítása,
horgászturizmus
beindítása,
termálkút
lehetőségeinek
kiaknázása, bánya tó rekonstrukció
174
Dunakiliti
Helytörténeti
múzeum,
rehabilitáció,
faluközpont
szabadidőközpont,
színpad,
vendéglátás, játszótér, vadászat Bezenye
Euro
Vegas
szerencsejáték
koncesszió,
Elio+Senc Csoport 3 db 100 ágyas szálló kilátóval, kulturális központ, cirkusz Dunasziget
állami projektek és koordináció
Kimle
kerékpárút
Hédervárig,
Művelődési
Ház
felújítása, víziszinpad, kitáblázás, MosoniDuna
rehabilitáció,
bányató
csónakkikötő,
hasznosítás,
Novákpuszta
stég, felé
üdülőtelek Károlyháza
út Krisztinaberek felé, Vasút mellett panzió, bicikli- gyalogturák a Hanságba, MosoniDuna
viziturizmus,
1
hetes
ökoprogramok,Lébény-Károlyháza öszekötő út, a gesztor ne legyen egyeduralkodó Dunaremete
Dunapart
rehabilitáció,
horgásztavak,vadászat, yacht kivételi hely, tároló,yetsky pálya
175
Hédervár
gyógyászati- wellness- sportközpont, 200 szobás szállodával-tervek készen
Mosonmagyaróvár
Várpince Várkert,
helyreállítása, Vártó
látványkonyha,
rehabilitációja,
Báger-tó
hasznosítása, 56-os emlékhely (2008. okt.26.), Mosoni-Duna rehabilitáció, Holtág felújítás, magyaróvári Info Pont Mecsér
egy
menedzser
5
településre,
kemping
beépíthetősége, Rigópuszta-tó 12 telekkel Ásványráró
hajókikötő
Püski
Halászi-Hédervár kerékpárút
Kisbodak
falusi
turizmus,
népi
hagyományok-apró
szentek,legényavatás,kisasszonyválasztás kikötő
a
Nagy-Dunára
is,
ne
csak
a
szivárgóra. Jánossomorja
terv
szerinti
idegenforgalmi
épület
és
tájhasznosítás (lásd korábban)
176
Mosonszolnok
bányató hasznosítás, Malom, Kerékpárút Mosonszolnok-Albertkázmérpuszta (Féltorony) Móváron keresztül, Sószoba, sportturizmus,
Natura
2000
megengedett
programjai, tájház létrehozása Várbalog
golfpálya
Újrónafő
-
Lébény
termálkutak hasznosítása, vadászat
Darnózseli
olcsó szállások,térség kiegészítő kínálata
Mosonszentmiklós
többcélú társulás, Szigetközi és Hansági programok találkozása
177
4.6/4.sz táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az idegenforgalmi marketingről Település Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom Dunakiliti Bezenye Dunasziget Kimle Károlyháza Dunaremete Hédervár Mosonmagyaróvár Mecsér Ásványráró Püski Kisbodak Jánossomorja Mosonszolnok
Elégedett jó honlap
Elégedetlen
javul jobb öneladás kiadványok jobb osztása, Nyugati kapu a kiállításokon
nincs csomagajánlat nem jut el az info jó honlap továbbgondolkodás leépülés
több csoport küldése a tourinformból
Várbalog 178
Újrónafő Mosonszentmiklós
Lébény Darnózseli
de több helyi kiadvány kell hatékonyság krumpli fesztivál
179
4.6/5.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak együttműködési készsége a turizmus vállalkozói rétegével Személyes kapcsolat
Együttműködő önkormányzatok Nem együttműködők
Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom Dunakiliti Bezenye Dunasziget Kimle Károlyháza Dunaremete Hédervár Mosonmagyaróvár Mecsér Ásványráró Püski Kisbodak Jánossomorja Mosonszolnok Várbalog Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli
180
4.6/6.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel Település
Tourinform Iroda Móvár
Lipót
széleskörű mark. tev. szétaprózott pályázatok marketing, szaktanácsadás rendezvény tájékoztatás
Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom
Dunakiliti Bezenye
nem kap prospektust, önmagáért lévő szervezetek sok társulás adhoc működik, kistérségi társulás kell
Károlyháza Dunaremete
langyos
többcélúra van szükség
nem elégséges
Dunasziget Kimle
SzFTE FATOSZ Nyugati Megye Leader Többcélú RIB kapu T. csoport kistérség
széleskörű mark. tevékenység - nem élő kapcsolat - túl laza kapcsolat, a szomszédos településekkel se kielégítő
Hédervár
181
Intézményrendszer 4.6/6 b.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel Település
Tourinform Iroda Móvár
Mosonmagyaróvár Mecsér
a közalapítvány a kapcsolattartó koordináció, marketing,
Ásványráró
-
Püski Kisbodak Jánossomorja
nem működik nincs érdekképvislet nem kap térképet, kimaradtak területfejlesztési koncepcióból,
Mosonszolnok
koordináció, turistacsoportok irányítása a műemlékek megtekintésére, kiadványok nem működik
Várbalog
Újrónafő Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli
SzFTE
FATOSZ
Nyugati kapu T.
Megye
megyei IB elnök a
Leader Többcélú csoport kistérség
RIB
többcélú társulásra van szükség HDMSZ re van szükség kistérségi társulásra van szükség nem jól működik többcélú társulásra van szükség
koordináció,szervezés,marketing, info anyag nincs kapcsolat, köztes fekvés győri és mosonmagyaróvári kooperáció egyaránt működik -rosszak térképek
a
182
4.6/7 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak véleménye az ágazati szervezeti rendszer javításáról. Település Többcélú Helyi Kistérségek Pénzforrás RIB Egyéb kistérség szervezet fejlesztése erősítése erősítése fejlesztése Lipót Máriakálnok Halászi Rajka Feketeerdő Levél Hegyeshalom Dunakiliti Bezenye Dunasziget Kimle Károlyháza Dunaremete Hédervár országos Mosonmagyaróvár probléma Mecsér fejlesztés Ásványráró esetén nincs Püski turizmus fejlesztés Kisbodak esetén Jánossomorja 1 fő 1 fő 1 fő Mosonszolnok
183
Várbalog
Újrónafő
1 fő naponta 1 órát a településsel fejlesztés esetén egy fő a szigetközbe egy fő a mosoni síkságra tourionform több ajánlat, kiadvánnyal
Mosonszentmiklós Lébény Darnózseli
1 fő
184
4.6/8 sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata Szálláshely,
Szervezeti kapcsolat
igény a fejlesztésre
vendéglátóhely FATOSZ
Kimle Kemping
SZFTE Mo.vár Termál Hotel Mo.vár
MTRt
Hotel -
Panoráma Halászi Babos Major
Térségi bővítésre van szükség
Dunasziget Maywald Tourinform Vendégház Dunasziget
Mosonmagyaróvár Erdei -
Iskola Halászi
Radek elégedett
Vendégház Rajka Arany Kárász nem tag, de a térségi Kemping
kapcsolatok fejlesztésére
van
szükség
185
Dunakiliti
Vadvíz Tourinform iroda
Kemping
Magyar
yetsky,
természetbarát
megfelelő helyre
kerékpárutat a töltésre squad
a
szakbizottság Magyar Kajak Kenu Sz. Dunakiliti
Wellness -
Hotel Halászi
Mosonmagyaróvárért
Szabadidőpark
Közalapítvány Kuratóriumi elnök, Önmaguktól létrejövő szervezetek, Természetvédelmi Egyesület
Dunasziget Lovasudvar
Szelle Magyar Lovasturisztikai Szövetség RIB
186
Dunaremete
Platán FATOSZ FATOSZ
Étterem
idegenforgalmi adót a megyei Mosoni-Dunára
szervezete
fordítani
SZFTE Hédervár Kont Panzió Tourinform iroda Hédervár
Magyar
Kastélyszálló
Szállodaszövetség kastélyszálló szekció, MTRt, Tourinform
Lipót
Fazekas Tourinform iroda
vendégház Lipót Hotel Orchidea
Tourinform iroda
utak javítása
kongresszusi iroda szállodaszövetség Lipót Termálfürdő
-
Dunasziget Szürkehód Tourinform iroda Kemping Levél Heléna Hotel, Tourinform iroda Kemping
187
Móvár Engler Hotel
Tourinform iroda
RIB, városi Ib nincs
MTrt Móvár Minerva Hotel Tourinform iroda
RIB városi Ib nincs, kistérség
nem
működik Bécs-PozsonyBudapest csillagtúrák, csónaktúrák, PandorfHanság Móvár
Ambrózia MTrt Tourinform iroda
Étterem
Kistérség Darnózseli
Horgony Toruinform iroda
tanya
SZFTE
Szombath Tiborig és Pannonhalmáig terjedő terület
Kisbodak
Toruinform
Esthajnalcsillag
FATOSZ
sát.hely
szervezete
iroda Mosoni-Duna
Kimle
megyei 14 km csatorna Rajka-Ásványráró
Magyar természetjáró tisztítás, Öregtó szakosztály
koncepció kell
188
Mecsér
Dunaparti MT
RT
turizmus Tündérrózsás
kártya
Panzió
kiadványukban
Kelet-Hanság Kapuja Károlyháza Kistérség
csak
szerepel
idegenforgalmi szempontból, Lébény 700 éves
Ásványráró
csárda TV reklám
Panzió -
Ásványráró Tündérrózsa Sát.hely Móvár
Vinotéka Egy
Étterem
hatékony Euro Vegas és arra
szervezet kell, Kamara
felfűződő programok
kollégiuma
nem hatékony, RIB nem működik Móvár Hotel Nimród, Tourinform Oroszlán panzió
Pannon
iroda Termálfejlesztés Pedál
Egyesület Kerékpáros Szövetség Jánossomorja Stoiber Tourinform iroda Panzió
189
Darnózseli
Tamás SZFTE FATOSZ
vendégház
megye nem kell megyei
elnökségi tag RKK Tourinform
Győr,
Mo.vár RIB nem jó Darnózseli
Varga -
Vendéglő Darnózseli
Mihály -
Dénes sétakocsikázás Darnózseli Chicken Bt szervíz
190
4.6/9.sz.táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek ágazati szervezetalakítási javaslatai Szálláshely,
Szükséges szervezeti Nem
vendéglátóhely
átalakulás
szükséges
szervezeti átalakulás
Kimle Kemping helyi
Móvár Termál Hotel idegenforgalmi bizottság Móvár
Szálloda Szövetség
Hotel
Cukrászszövetség jók
Panoráma Halászi Babos Major Dunasziget Maywald
tájékoztatás, reklám, rendezvények,
Vendégház
szúnyogirtás Dunasziget
Erdei
SZTE FATOSZ
Iskola
SZÖSZ Mo.vár Közalapítvány Megyei kgy. jók Halászi Vendégház
Radek
Megyei
FTSZ
–
Fekete Mátyás jó
191
Szigetközi
Rajka Arany Kárász
természetvédelmi
Kemping
Egyesület szervezettség javítása Dunakiliti
Vadvíz
pártatlan szervezet
Kemping Dunakiliti
Wellness
anyagi
dominancia
helyett
Hotel
szakmai
összefogás üdülési
csekk,
EÜ
pénztár jó. SZÖSZ jó RIB erősítése
Halászi
SZFTE
Szabadidőpark
felkérésre
összefog, FATOSZ
nincs
kapcsolat Dunasziget Lovasudvar
Szelle
minőségi átalakulás
Magyar
Lovas
Turizmus Szöv.
192
Dunaremete
Öreg
Platán
Duna
Vadásztársaság
Étterem
SZÖSZ SZFTE Felső-SZ.Vadászati Kft jók Hédervár Kastályszálló Hédervár Kont Panzió
adekvát szervezet
Lipót
FATOSZ
Fazekas
vendégház
késve
tájékoztat SZFTE későn ad infót
Lipót Hotel Orchidea Lipót Termálfürdő Dunasziget Szürkehód Kemping
céhes
jellegű
összefogás, Bp. elleni fellépés Nemzeti
parkok
befolyásolása Levél Heléna Hotel, Kemping
Hármas határ-menti kooperáció
193
Móvár Engler Hotel
összehangolás, vendégirányítás
Móvár Minerva Hotel
Szálláshelykoordináció
Móvár
Ambrózia
kutatás,
oktatás,
érdekérvényesítés
Étterem
a
kis vállalkozóknak is Darnózseli
SZFTE
Horgony
tanya SZÖSZ
Kisbodak
SZFTE
Esthajnalcsillag sát.hely Mecsér
Dunaparti
RIB fejlesztése
SZÖSZ
Panzió Ásványráró
Megyei FTSZ jó
csárda
Panzió SZFTE
Ásványráró
Tourinform Iroda
Tündérrózsa Sát.hely Móvár Étterem
Vinotéka
szétforgácsoltság elaprózott pénzek
194
Tourinform iroda
Móvár Hotel Nimród, Oroszlán panzió Jánossomorja Stoiber
érdekvédelem
Panzió Darnózseli
Tamás
vendégház Darnózseli
Varga
klubja
nem működik
Vendéglő Darnózseli
Vállalkozók
Mihály
Lovasklub
Dénes sétakocsoikázás Darnózseli Chicken Bt szervíz
amatőr kerékpárversenyek minőség-ellenőrzés
195
4.6/10.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás és vendéglátás egységeinek kooperációs helyzetértékelése Szálláshely,
Vállalkozói kapcsolat
Pályázati tevékenység
novákpusztai vállalkozás
Nem
Önkormányzat koordináló szerepe
Eu tagság hatásai
vendéglátóhely Kimle Kemping
megbízható -
-
tanácsadó Móvár Termál Hotel
konkurencia
nincs elég pályázat,
más, kedvezőbb felfogás
-
pályázatíró iroda kell Móvár
Hotel konkurencia, saját érdekek el lett utasítva, építészeti -
nem versenyképes hazánk
engedély híján
Panoráma Halászi Babos Major
rendezvényeken segítség
szeretne pályázni
a menedzser ne legyen részre hajló
-
konkurencia Dunasziget
Maywald korrekt
nincs
lehetőség,
kemencét,
Vendégház
de regionális összefogás
nem érezhető
tornapályát
szeretne Dunasziget
Erdei konkurencia
lehetőség
:ökopark, nem koordinál
tanösvény,
Iskola
nyitottság
biokert,
falunapok Halászi
Radek konkurencia
nem
éri
Vendégház
pályázatíróval
Rajka Arany Kárász -
-
meg menedzser kell
-
Kemping
196
Szálláshely,
Vállalkozói kapcsolat
Pályázati tevékenység
Önkormányzat koordináló szerepe
Eu tagság hatásai
vendéglátóhely Dunakiliti
Vadvíz -
Lehetőség:
Magyar- -
-
Szlovák Vízi Fesztivál,
Kemping
rendezvények Dunakiliti
Wellness -
Széchenyi
terv jó kapcsolat
nem jön vendég
napkollektor, ügyfélkezelő
Hotel
szoftver munkahelyre nem lehet Halászi Szabadidőpark konkurencia
Leader:
csónakház, dícséretes, jó koordináció
motorcsere,
sok adminisztráció, vendégkör
viziflotta,
ugyanaz
viziszínpad Vízi
Sport
Egyesület
alakul- pályázat Dunasziget
Szelle jó viszony
közös lovas pályázat kell
-
könnyebb határátjárás
közös pályázat
-
szlovák vendégek
Lovasudvar Dunaremete
Platán Hédervár, Lipót
Étterem Hédervár Kont Panzió sokrétű kiegészítő kínálat
kézműves lehetne
alkotóhelyre Vízi
turizmus
együttműködés,
önkormányzati menedzselés,
idegenvezetés
197
Szálláshely,
Vállalkozói kapcsolat
Pályázati tevékenység
Önkormányzat koordináló szerepe
Eu tagság hatásai
egyedülálló szolgáltatás
nincs, de törökfürdőt hiányzik a helyzetfelmérés egy későbbi kedvező euros árak a külföldi
vendéglátóhely Hédervár
szeretne
Kastélyszálló
közös projekthez
vendégeknek, forint árbevétel növekedése
Lipót
Fazekas vendégküldés
Ásványráró, Darnózseli útjelző tábla hiánya, járda hiánya, pozitív diszkrimináció
vendégház
drágaság, kevés vendég
a fürdővezető koordinál
apartman Lipót
Hotel Dunakiliti
Orchidea
konkurens bowling
pálya- szükséges lenne
-
konferenciaszervezésben pályázatíróval lehetne fürdő
jó
kapcsolat,
Movárral nem élménymedence,
Lipót Termálfürdő
-
infotábla,
szlovákia konkurens, Győr, Mo.vár nem.
vendéglátás,szauna Jövő:
csuszda,
uszoda,
fedett
camping,
apartman- önállóan Dunasziget Szürkehód Kemping
segítség
kemping-saját
helyi érdekvédelem
türelmetlenség
koncepció-íróval
198
Szálláshely,
Vállalkozói kapcsolat
Pályázati tevékenység
Önkormányzat koordináló szerepe
Eu tagság hatásai
Terv segítséggel
helyi, régiós összefogás, menedzser
kishatárforgalom, euro hiánya
energiarendszer-
gyakorlati menedzser
-
vendéglátóhely
Levél Heléna Hotel, összefogás kéne Kemping Móvár Engler Hotel
konkurencia
segítséggel Móvár
Minerva konkurencia
Hotel Móvár
Ambrózia túlkínálat
munkahelyteremtésre
programszervező,
Tourinform túlszabályozás
kellene, lobby
hatékonyabb legyen
nincs forrás
menedzseriroda,
programszervezés
a drágaság, forgalomcsökkenés
Tourinformnál
Étterem Darnózseli Horgony vendégcsere Lipóttal
nem rá vonatkoznak, ha fűnyírásra, menedzser kistérségi szinten -
tanya
igen szülői segítséggel kiegészítő kínálat
Kisbodak Esthajnalcsillag
bérlő
Polgármester sokat tesz
-
de hajópark bővítés
sát.hely Mecsér Panzió
Dunaparti -
1 személy privilégiuma fejlődés a polgármesternél, a megyei pályázatírás, Orchidea
1-1
Bécs-Pozsony programok
térségbe
aránytalanul 1-1 menedzser kell
sokat nyert. A tehetősek Győr-Mo.vár Tourinform jó kapcsolatnyernek.
több támogatás
199
Szálláshely,
Vállalkozói kapcsolat
Pályázati tevékenység
Önkormányzat koordináló szerepe
vendéglátásra
idegenforgalom
Eu tagság hatásai
vendéglátóhely Ásványráró
csárda alakul
barát
vezetés
kellene, szúnyogirtás kellene
menedzser
Panzió
csónakázás, horgászat Ásványráró Tündérrózsa jó
faluházra,
kenura -
Sát.hely
motorcsónakra
-
segítséggel
pályázna, zsilip, kikötő kell a Dunai mellékágra Móvár Vinotéka Étterem Volt- nincs
A Szigetköz Pérrel, a Győri közgazdász Balettel
együtt,
ide
van kire fogni a visszaesést
is
attrakció kell Móvár
Hotel
Nimród, konkurencia
kempingre lehetne
nem megfelelő
gyarmatosítás
Stoiber Jó
-
kivételezés-Vadász étterem
sporolós osztrákok
Tamás -
Leader jövőre
Területfejlesztési Koncepció,
-
Oroszlán panzió Jánossomorja Panzió Darnózseli
SZÖSZ segíti az önkormányzatot
vendégház Darnózseli
Varga Fogatosok Lipótra járnak
nincs saját erő
csoport szervező menedzser
-
-
vállalkozók klubja támogatása
drágaság
Vendéglő Darnózseli Mihály Dénes sétakocsoikázás Darnózseli Chicken Bt
szúnyogirtásra
szervíz
szinten lehetne
országos rátermett menedzser kell
-
200
4.6/11. sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei Iroda
Típusa
Költségvetés
Jövőkép
Győr-
Moson- nonprofit,
2000: 1,5 millió megyei
Sopron
megyei idegenforgalmi
Ft
Tourinform Iroda
marketing,
forrásemelésre
közigazgatási szint lenne szükség + 1
1 2006: 1 millió Ft bizonytalansága
fővel,
Hatékonyság
fővel
+ pályázatok
megyei
szintű
lefedettség nonprofit
Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda
idegenforgalmi információs
2000: millió Ft
és 2006:7,8
marketing,
Ft
2
+
fővel,
-Bezenye
rendezvényjegyek értékesítése
millió -Móvári termálrekonstrukció
pályázatok, -Térségi,
Mo.vár
vállalkozói
hatókörzetében
támogatás
26
7 -Máriafürdő
vállalkozói 2 összefogás
településre millió Ft
vonatkozóan
201
4.6/12.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák marketing tevékenysége Iroda
Célcsoportok
Győr-
Moson- -
Értékesítési csatornák telefon, kiállítás,
Sopron
megyei
e-mail, honlap
Tourinform Iroda Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda
kerékpáros
családok, fiatalok
magyar Kiadványok, Kiállítások,
- vízi turizmus keretében helyi érkező
belföldi
középkorú vendégek
fiatal rendezvények személyes
- egészségturizmus közép, megkeresés, idősebb korosztály
internet
202
4.6/13.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén működő Tourinform irodák szervezeti keretfeltételei Iroda
Pályázati tevékenység
Térségi kapcsolatok
Szervezet javítása
Győr-
Moson- Iterreg Osztrák-Magyar
Napi kapcsolat a megye kérdése
Sopron
megyei Szlovák-Magyar nyertes pályázat
Torurinform
Tourinform Iroda
TRFC kiadványtámogatás 1,9 millió irodákkal, településekkel
Ft Jó
lenne
még
kiadványokra,
együttműködésre
(Centrope),
rendezvényekre Mosonmagyaróvári Rendszeres, Tourinform Iroda
Regionális
sikeres
pályázatírás 1998 óta rendszeres Helyi Turisztikai
pályázati
támogatás kapcsolat településekkel
800 000 Ft
a Egyesület újraszervezése
Közreműködés Szigetköz kerékpárút, kiadványok
SZFTE
Vártó pályázatban
szerkesztése
aktivizálása,
Szolgáltatók tájékoztatása
rendezvényeken
tevékenységük
PHARE
CBC
pályázat
36.870.- való részvétel
kiszélesítése
EURO támogatás
203
4.6/14.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári ksitérség területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei Társulás
Központ
Tagdíj
Jövőkép
Felső-Mosoni
Máriakálnok
250-300
Szigetközi Területfejlesz-
ezer Ft
tési Koncepcióban
nincs
Rajkától
Dunatáj Önkormányzati Társulás Felső Dunatáj
Dunasziget
mederszakaszrehabilitáció
Önkormányzati Társulás Kelet-Hanság
Lébény
9 Ft / lakos/év Hatékonyság növelése
Kapuja Területfejlesztési Társulás Mosonmagyaróvári Móvár
150-160
Többcélú
millió Ft
Kistérségi Társulás
+60 FT / fő
-
tagdíj
204
Darnózseli
Szigetközi Önkormányzatok
1,5 millió Ft Szigetközi idegenforgalmi /év
koncepcióban
30 Ft / lakos
olvadjanak
Szövetsége Nyugati
Kapu Dunakiliti
Térségfejlesztési
a
területfejlesztési tanácsba
Társulás
205
4.6/15.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége aktivitása Társulás
Pályázati
Aktivitás
Szervezet javítása
tevékenység Felső-Mosoni
kiadvány,
Dunatáj
háttér
technikai közepes, 1
menedzser
kell
a
személyű többcélú társulásba
működés
Önkormányzati Társulás Felső Dunatáj
nehéz forrást szerezni, személyek köré -
Önkormányzati
közös
Társulás
felkutatása
Kelet-Hanság
Leader nem nyert
Kapuja
Interreg III.
vonzerők kapcsolódik megfelelő
1 főre lenne szükség
Területfejlesztési Társulás Mosonmagyaróvári
250 ezer Ft a megyétől Ásványráró
Többcélú Kistérségi a koncepcióra Társulás
nem fizet
3-4
fős
munkaszervezet
6,5 millió Ft az MT
-vezető
Rt-től
-humán terület
szunyoggyérítésre
-területfejlesztő (turizmus) -pénzügyes
206
Szigetközi
10
millió
Önkormányzatok
ökoturizmus
Szövetsége
fejlesztésre
Ft Lehetőség
1 állandó emberre
szerint
lenne szükség, mint
(gasztro, támogatás,
lovas,
a többcélú esetén
önrészhez
túrakiadvány,kataszter, hozzájárulás verseny, fesztivál Leader közösségfejlesztés Közoktatási
Központ
videokivetítő, -kitáblázás, kerékpárút Phare Nyugati
Kapu Phare CBC Szlovák- infopontok
többcélú
társulás
Térségfejlesztési
osztrák.-magyar
Dunakiliti,
kapja
Társulás
kiadvány,
Hédervár,
pénzeket,
vizitúratérkép RIB
Vámosszabadi,
átfedés,
Dunaszeg,
Leader akciócsoport
kiállítások,
önálló jogi személy
az
állami sok
az
változó aktivitás lesz
207
4.6/16.sz. táblázat A Mosonmagyaróvári kistérség területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága Társulás
Együttműködés
Igény
az
Mosonmagyaróvárral együttműködés fejlesztésére Felső-Mosoni
Tourinform iroda
Dunatáj
információáramlás
-
Önkormányzati Társulás Felső Dunatáj
-
-
Önkormányzati Társulás Kelet-Hanság
eddig a turizmus nem térségi és móvári
Kapuja
profitált
Területfejlesztési
programokból
a
közös menedzserre
van
szükség
Társulás
208
Mosonmagyaróvári Közalapítvány fenntartása,
Többcélú
Közös erőteljes programcsomagok,
Kistérségi Társulás tevékenység
vállalkozói hozzájárulások kényszerítik
a
szervezeti változást
Szigetközi
Kistérségi megállapodás
Önkormányzatok
alapján megfelelő
Szövetsége Nyugati
Kapu közvetlen
Térségfejlesztési
Többcélú társulásnál a forrás
Társulás
209
8. IRODALOMJEGYZÉK A szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, KÉE-MTA, 1993 Stratégiai irányok és akciók a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége számára, Rechnitzer János DSc, Szörényiné dr. Kukorelli Irén, 1996 A térségfejlesztés társadalmi gazdasági feltételei a Nyugati Kapu településeiben I.-II., MTA RKK NYUTI, 1997 Nyugati Kapu kistérségi agrárfejlesztési program, Melidora Bt., 1998 A Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója, MTA RKK NYUTI, 1998 Szigetköz és a Mosoni-sík kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja, Koltai Gábor TK vezető-Máté Mária-KAMKORD Kht., 1999 Felső-Dunatáj kistérség komplex térségi koncepció, Napkapu Bt., 2000 Mosoni-Duna menti települések komplex térségi koncepció, Napkapu Bt., 2001 A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége középső részének környezetvédelmi programja, DHV Magyarország Kft., 2002
(Középső-Szigetköz)
Szigetközi Ökoturisztikai Program, DHV Magyarország Kft., 2002 Lébény község környezetvédelmi koncepciója, Babos Rita, 2002 Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja, DHV Magyarország Kft., 2002. Kelet-Hanság Kapuja Térségfejlesztési Társulás környezetvédelmi programja, DHV Magyarország Kft., 2003 A szigetközi térség és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása – egyeztetési változat, MTA RKK NYUTI-VITUKI Consult-Hallépcső Bt. – ÖKOPLAN 2003 Kistérségi programozási tevékenység a mosonmagyaróvári kistérségben HHP Contact Tanácsadó Kft 2005-2006 Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója Hármashatár Régió Koncepció A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja A Nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programja
210
A Nyugat-dunántúli régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai program A Nyugat-dunántúli régió Kerékpáros-turisztikai Marketingstratégiája Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési stratégiája Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztésiprogramja Győr-Moson-Sopron megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési koncepciója Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelem programja
211