A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Program

A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 4. változat

1

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK 1. A iskola nevelési programja ................................................................................................ 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 22 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 38 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ......................................................................... 38 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................ 38 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 39 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: ................................................ 42 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................. 43 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................ 44 1.6.3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 46 1.6.4 A tanulási kudarccal küzdő tanulók támogatása .......................................................... 48 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 49 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel ................................................ 51 1.8 A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattarásának formái ...... 51 1.8.1 A szülők közösségét érintő együttműködési formák.................................................... 51 1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .................................................. 53 1.9 Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendje .............................................................. 54 1.10 Környezeti nevelés ........................................................................................................... 58 1.11 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ......................................................................... 61 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 64 2.1 Egymás mellett élő tantervek ............................................................................................. 64 2.2 A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................. 64 2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................ 64 2.3.1. Óratervek ..................................................................................................................... 65 Táncművészet ........................................................................................................................... 71 Képző- és iparművészet ........................................................................................................... 71 2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........ 72 2.5 Mindennapos testnevelés.................................................................................................... 72 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................... 73 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 73 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................... 74 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................ 75 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...... 76 2.10.1 A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje ............................................................. 76 2.10.2 A tanulók értékelése ................................................................................................... 76 2.10.2/A A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, minősítése ............. 79 2.10.2/B A tanulók tantárgyi előrehaladásának mérése ...................................................... 96 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............... 101 2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............... 105 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................... 106 2.13. 1 Az iskola egészségnevelési elvei............................................................................. 106 2.13. 2 Az iskola környezeti nevelési elvei ......................................................................... 108 2.14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kivál. elvei .......... 109 2.15.A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................ 109 2.16. Nemzetiségi nevelés-oktatás ......................................................................................... 111 2.17. Alapfokú művészeti oktatás .......................................................................................... 111 2.18. Iskolarendszerű felnőttoktatás ....................................................................................... 119

2

Pedagógiai Program

2.19 A pedagógiai programmak kapcsoaltos egyéb intézkedések ......................................... 125 2. 20 Mellékletek .................................................................................................................... 126 2.21. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................................ 127

AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÓ ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT:

Az intézmény neve: Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola Címe: 8864 Tótszerdahely, Zrínyi tér 1. OM azonosító: 037628 Telefonszám: 93/383-008 E-mail: tszhisk @ freemail.hu Ellátott feladatok: általános iskola: nappali rendszerű iskolai oktatás: alsó tagozat, felső tagozat (1-8. évfolyam) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás SNI tanulók integrált nevelése – oktatása

3

Pedagógiai Program

1. A iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célunk: -

egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása, amelyhez minden esetben szükséges az orientációs minta adása az értékes életre, a műveltség közvetítése és az érzelmi intelligencia faktorainak erősítése.

CÉLJAINK AZ ABSZTRAKCIÓ ALÁBBI HÁROM SZINTJÉT KÖZVETÍTIK: Magas absztrakciós szintű célok

Közepes absztrakciós szintű célok

Alacsony szintű célok

 erkölcsi, esztétikai, testi és technikai neveléshez kötődnek  az érzelmi és szellemi intelligenciához

    

 tantárgyi rendszerek céljai

hazafiság, humanizmus, nemzetiség, munkára, fegyelemre nevelés, akaratedzés

Ezen célok körébe épülnek iskolánk funkciójából és A feladatokban jelennek meg. értékrendjéből adódó szűkebb célok is.

absztrakciós

A feladatokban jelennek meg. [konkrét célok]

CÉLJAINK IRÁNYA KETTŐS: Magatartásformák kialakítása [Milyen embert kívánunk nevelni]

A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG

AZ AKTUÁLIS TANULÁSSZERVEZÉSI FELADATOK

ÉRTÉKKÖZPONTÚSÁG Értékközpontúságunk, értékfejlesztésünk a réteg és az egyén különbségére épít. Az értékek megjelenése folyamán építünk az ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKRA. MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEINK RENDSZERE     

MORÁLIS RENDSZER  közösségi értékek, normák,  felelősségteljes cselekvés,  szolidaritás,  önismeret,  emberismeret,  konfliktusoldás,  demokratikus viselkedés

barátság, egészség, egészséges életmód, értelmes szórakozás, kulturális igény

ÉRTÉKEINK ÉS CÉLJAINK NEVELÉSFILOZÓFIÁNKBAN ÖTVÖZŐDNEK.

4

Pedagógiai Program

A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

EGY

MEGISMERTETJÜK

A

GYERMEKET

AZ ÖNBECSÜLÉS

ÉS

MÁSOK MEGBECSÜLÉSÉNEK ALAPVETŐ KRITÉRIUMAIVAL. TUDATOSÍTJUK A GYERMEKEKBEN AZT, HOGY SORSUK ÉS ÉLETPÁLYÁJUK ALAKÍTÁSÁBAN HATALMAS EREJE VAN AZ

KETTŐ

EGYÉNI FELELŐSSÉGNEK, VALAMINT AZT, HOGY AZ ÖN- ÉS VILÁGSZEMLÉLET FOLYAMATOS FEJLESZTÉSRE ÉPÜLHET CSUPÁN. A

MEGISMERTETÉSÉVEL, HÁROM

KULTÚRA

NEMZETISÉGI

TISZTELETÉVEL

ÉRTÉKEINEK ERŐSÍTJÜK

A

GYÖKEREK EREJÉT, UGYANAKKOR HANGSÚLYOZZUK AZT, HOGY A NEMZETISÉGI KULTÚRA RÉSZE A HONI, AZ EURÓPAI ÉS AZ EGYETEMES EMBERI KULTÚRÁNAK. A MINŐSÉGI TUDÁS KRITÉRIUMAINAK MEGTEREMTÉSÉT A

NÉGY

KULCSKOMPETENCIÁK

FOLYAMATOS

FEJLESZTÉSÉRE

ÉPÍTJÜK. HANGSÚLYOZZUK AZ EGYÉNI KÉPESSÉGEK LEGMAGASABB SZINTŰ ÖT

KITELJESEDÉSÉT,

A

NEHÉZSÉGEKKEL

VALÓ

MEGKÜZDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT, A BÖLCS KONFLIKTUS- ÉS PROBLÉMAMEGOLDÁST, S EZEKEN AZ UTAKON A GYERMEK ÖNMAGÁHOZ

VISZONYÍTOTT

FEJLŐDÉSÉT

TARTJUK

LÉNYEGESNEK.

VÉGSŐ ALAPELVÜNK

AZ EMBERI ÉLET ÉRTÉKEIT TISZTELETBEN TARTÓ, AZ EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI ÉLETBEN BOLDOGULNI TUDÓ, BOLDOGSÁGRA TÖREKVŐ, BOLDOG EMBER KINEVELÉSE.

5

Pedagógiai Program

Intézményünk nevelő-oktató munkájának alapelvei a következő értékekre építenek ÉRTÉKEK

1.

A DEMOKRÁCIA ÉRTÉKEI

2.

NEMZETI ÉRTÉKEK

3.

A HORVÁT NEMZETISÉG ÉRTÉKEI

4.

AZ EURÓPAI HUMANISTA ÉRTÉKEK

5.

A KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK IRÁNTI NYITOTTSÁG

6.

AZ EMBERISÉG ELŐTT ÁLLÓ KÖZÖS PROBLÉMÁK

7.

AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS ÉRTÉKE

8.

ELIGAZODÁS A VILÁG ÉRTÉKEINEK SOKASÁGÁBAN [anyagi javak, tudás, becsület]

6

Pedagógiai Program

ÉRTÉKEK

1.

Mindennapi tevékenységünket a demokrácia értékei hatják át, mert: ▪ olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le és olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanítványainkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, s a feladatdelegálás felelősségét is magával hozza, ▪ a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség szilárd alapjait sajátíttatjuk el, melyekre a gyermek építhet a további ismeretszerzési utakon.

2.

Nevelő-oktató munkánk a nemzeti értékeket szolgálja, mert kiemelkedő szerepet szán a hagyományoknak.

3.

Nevelő-oktató munkánk a nemzetiségi értékeket szolgálja, mert: ▪ kiemelkedő szerepet szán a nemzetiségi azonosságtudat fejlesztésének.

4.

5.

6.

7.

8.

Munkánk folyamán építünk az európai és humanista értékrendre, mert: ▪ azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik, ▪ valamint építünk más népek, kultúrák iránti nyitottságra, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, és mindezek megbecsülésére neveljük tanítványainkat. A különböző kultúrák iránti nyitottság fontos eleme nevelő-oktató munkánknak, mert: ▪ kisebbségként éljük meg a nemzeti létet. Kiemelt figyelmet szánunk az emberiség előtt álló közös problémákra, mert: ▪ az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét, - a társadalmak felelősségét, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösséget fenyegető veszélyek csökkentésében, - hangsúlyozzuk azt, hogy az ember a legnagyobb érték. Nevelő-oktató munkánk folyamán hangsúlyozzuk az élethosszig való tanulás gondolatát, valamint az akaraterő szilárdságát és az erős, tisztességes küzdőképességet, mert: ▪ tudásalapú, gyorsan változó, nyitott világban élnek tanítványaink. Munkánk során segítjük tanítványainkat eligazodni a világ értékeinek sokaságában, mert: ▪ megismerve az emberi élet valós értékeit, különbséget tudnak tenni a vágy és a valóság között, így kevesebb konfliktusban lesz részük.

7

Pedagógiai Program

INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Boldog, boldogságra törekvő, humánus gondolkodású, szabad és gazdag személyiségű, az emberi élet korlátait ismerő tanítványok kinevelése, akik képesek lesznek helytállni a társadalomban és a következő iskolafokon:

1.

AKIK REÁLIS ÉN-KÉPPEL ÉS ÖNISMERETTEL RENDELKEZNEK

2.

AKIK TISZTELIK HAGYOMÁNYAIT

3.

AKIK TISZTELIK A TUDÁST ÉS IGÉNYLIK AZ ÖNMŰVELÉST

4.

AKIKNEK MAGAS A PROBLÉMAKÉPESSÉGE ÉS KÉSZSÉGE

5.

AKIKNEK MAGAS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGE

6.

AKIKNEK ERÉNYE AZ ÖNÁLLÓSÁG, ÖNFEJLESZTÉS, ÖNNEVELÉS ÉS FELELŐSSÉG ÖNMAGUKÉRT ÉS MÁSOKÉRT

7.

AKIK TISZTELIK KÖRNYEZETÜKET

8.

AKIK AZ ALKOTÁS ÉS ÖNKIFEJEZÉS ÖRÖME ÁLTAL LESZNEK KÉPESEK SIKERRE ÉS BOLDOGSÁGRA, SZEMÉLYISÉGÜK MINÉL TELJESEBB KIBONTAKOZTATÁSÁRA

ÉS

TOVÁBBVISZIK

ÉS

SZERETIK

8

A

ÉS

HORVÁT

KULTÚRA

KONFLIKTUSMEGOLDÓ

A

TERMÉSZETET

ÉS

Pedagógiai Program

INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATA

A helyes ÉN-KÉP ÉS ÖNISMERET faktoraira építve a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatása az alábbiak mentén:

1.

A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVBEN MEGJELÖLT EGYSÉGES, ALAPVETŐ TARTALMAK ÁTADÁSA, ELSAJÁTÍTTATÁSA

2.

A MŰVÉSZETI TANTERVBEN MEGJELÖLT EGYSÉGES, ALAPVETŐ TARTALMAK ÁTADÁSA, ELSAJÁTÍTTATÁSA

3.

AZ EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS

4.

A HAGYOMÁNYOK ISMERETE, TISZTELETE, GYAKORLÁSA ÉS TOVÁBBADÁSA

5.

A SZÍNES, SOKOLDALÚ ISKOLAÉLET BIZTOSÍTÁSA AZ ALAPVETŐ ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK GYAKORLÁSÁHOZ

6.

AZ ÖNMŰVELÉS FORRÁSAINAK ALKALMAZTATÁSA

9

Pedagógiai Program

A NEVELÉS-OKTATÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

KÖVETELMÉNYEK Mindazok a nevelési-oktatási folyamatok, amelyek a személyiséget fejlesztő tevékenységek, a

támasztott

követelmények

által

indulnak

meg.

A követelmények fegyelmezett erőfeszítések, amelyek alakítják a gyermek neveltségi állapotát. A követelmény a nevelés célját közvetítő normarendszer, melynek döntő befolyása, szabályzó szerepe van a személyiség erkölcsi, esztétikai tudatának és magatartásának formálásában.

A KÖVETELMÉNYEK HATÉKONYSÁGA FÜGG:   

a követelmények rendszerfejlesztésétől, fokozatos, fokozódó követelménytámasztástól, differenciált követelménytámasztástól.

Az országos követelményrendszert a NAT tartalmazza, Pedagógiai Programunk pedig a helyi és sajátos követelményrendszerünk viszonyát a NAT-hoz. Követelményrendszerünk intézményi funkciónkkal célrendszerünkkel organikus egységet alkot.

szinkronban

van,

érték-

és

A tanulók, a nevelőtestület speciális területein támasztott követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend szabályozza. Pedagógiai Programunk azokra a legfontosabb követelményekre utal, amelyek az iskola külső és belső rendjének megtartása érdekében szükségesek.

10

Pedagógiai Program

KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK Iskolánk követelményrendszere az alábbiak mentén fogalmazódott meg:

 pedagógiai alapelveink mentén,  a nevelő-oktató munkánk céljai mentén,  iskolai értékrendünk mentén,  nevelő-oktató munkánk feladatai mentén.

Követelményrendszerünkkel a gyermeki személyiség tiszta és korrekt fejlődése és fejlesztése érdekében magas érzelmi, értelmi intelligencia és erkölcsi mércét állítunk a fejlődési egyéni utak számbavételével, valamint az életszakaszokra építetten, a pozitív családi nevelést figyelembe véve, ugyanakkor a szűkebb és tágabb társadalom pozitív értékeire építve. Az intézmény nevelésfilozófiájában közvetített NEVELÉSI CÉL-KÖVETELMÉNY-STRUKTÚRARENDSZER A CÉL Nevelési célunk: 

színvonalas oktatás megteremtése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével.



egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása, orientációs minta adása az értékes életre.

KÖZVETÍTENI KÍVÁNUNK  alapvető, tudományos igényességű ismereteket,  erkölcsi, etikai értékeket  a horvát anyanyelv és kultúra értékeit,  magatartási, viselkedési normákat, modelleket

11

Pedagógiai Program

FEJLESZTENI KÍVÁNJUK TANÍTVÁNYAINKNÁL          

az értelmes, a kreatív és kritikai gondolkodást, az önállóságot, az öntevékenységet, a műveltség megszerzésének igényét, a kommunikációs képességeket és készségeket, a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszerben, a reális önismeretet, önértékelést, önelfogadást, a kitartó munkához való helyes viszonyt, az egész életen át történő tanulási igényt, a demokratikus és felelős döntési készséget, a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést,

 a felelősségérzést, felelősségvállalást,  a környezet és természet szeretetét, tiszteletét,  a konfliktusok bölcs, konszenzussal való oldását, a problémák természetes megoldását,  az egészséges életmódra való törekvést,  az együttműködési készséget,  a jó és rossz, a szép és rút megkülönbözetésének képességét,  a kapcsolatteremtés művészetét,  a pontos, fegyelmezet munka igényességét,  a kudarcok elviselésének képességét, az akadályok leküzdésének képességét Célunk tehát olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő mikrokörnyezet (család, iskola, lakóhely, majdani munkahely) valós életének gyakorlatába, dönteni tudjanak (egyedül vagy szülői segítséggel) a továbbtanulásról, további létükről. Ugyanakkor nyitottak legyenek a makrovilág (haza, Európa, nagyvilág, az Univerzum) történései iránt. Célunk továbbá olyan ”félig érett”, nyitott fiatalok kibocsátása, akik igényes alapismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű (középfokú) ismeretrendszer megszerzéséhez, és életüket átfogó belső kényszerből fakadó önképzéshez. Olyan intézmény kívánunk megteremteni, ahol a belső légkör, a jól megtervezett tartalmas, együttes alkotómunka következtében jól érzi magát a tanuló és a nevelő, ahol a gyermek alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései, alkotásai, reális vágyai beépülnek az intézményi foglalkozásokba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, ahol hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként szeretne csinálni.

12

Pedagógiai Program

Tudatosan kívánjuk csökkenteni a tanulókat érő kudarcok számát, azzal a hittel, hogy az eredményekhez a sikeres munkán keresztül vezet az út. Ugyanakkor az egészséges összhang elvét szem előtt tartva a kudarcok elviselésére is neveljük tanítványainkat. Nagy gondot fordítunk a differenciálásra azért, hogy mindenki adottságainak, tehetségének megfelelően bontakozhassék ki munkája során. E céljainkat a jelenlegi nyolc osztályos iskolakeretben kívánjuk megvalósítani az óraszámokra és a tananyagtartalomra építve, támogatva a sajátos nevelési igényű gyerekeket. Programunk a nyitottsága következtében alkalmas arra, hogy építhessen rá a középfokú iskolai rendszer tartalmi anyaga.

13

Pedagógiai Program

TANÍTVÁNYAINK ELÉ TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

1.

LEGYEN REÁLIS ÖNISMERETED-ÖNKÉPED!

2.

CÉLJAIDÉRT TANULJ MUNKÁD LEGYEN PRECÍZ, PONTOS!

3.

TEGYÉL MEG MINDENT ÖNFEJLESZTÉSEDÉRT! DOLGAIDBAN TUDJ ELJÁRNI!

4.

SAJÁTÍTSD EL TECHNIKÁKAT!

5.

LEGYÉL AKTÍV AZ ISKOLAI ÉLET TANULJ MEG KONFLIKTUST OLDANI!

6.

TUDD FELELŐSSÉGGEL ÉRZÉSEIDET!

7.

TUDJ JOBBÍTÓ SZÁNDÉKÚ VÉLEMÉNYT ALKOTNI

8.

TISZTELD, SEGÍTSD AZ EMBER TÁRSAIDAT

9.

ÓVD A TERMÉSZETET A SZŰKÉBB KÖRNYEZETED SZÉPSÉGÉT

10.

A

SZÁMODRA

MEG

AZ

KÜZDENI!

ÖNMŰVELŐDÉSEDÉRT,

CÉLRAVEZETŐ

MINDEN

MEGFORMÁLNI

ÉS

TANULÁSI

SZINTJÉN!

KIFEJEZNI

ŐRIZD ÉS VIDD TOVÁBB A HORVÁT ANYAGI ÉS SZELLEMI KULTÚRA ÉRTÉKEIT, ÁPOLVA, GYARAPÍTVA A HORVÁT NYELVET, A NEMZETI KULTÚRA ÉRTÉKEIT. LEGYÉL NYÍTOTT MÁS KULTÚRÁK ÉS AZ EGYETEMES KULTÚRA ÉRTÉKEI IRÁNT.

14

Pedagógiai Program

A köznevelési törvényben meghatározott és iskolánkra lebontott óratervek alapján a megválasztott tananyaggal és tankönyvi tartalommal alakuljon ki a tanulókban:

1.

A MEGFIGYELÉSCENTRIKUS GONDOLKODÁS

2.

A MEMORIZÁLÁS, AZ ISMERETEK FELIDÉZÉSÉNEK KÉPESSÉGE

3.

FOKOZOTT BESZÉLTETÉSSEL ELŐADÁSMÓD

4.

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSI, OK-OKOZATI, VISZONYÍTÁSI, CÁFOLÁSI KÉPESSÉG

5.

A CSOPORTOSÍTÁS, RENDSZEREZÉS KÉPESSÉGE

6.

A KREATIVITÁS [nyílt cselekvésre való készség, kísérletezés]

7.

A TEAM-BEN VALÓ MUNKÁLKODÁS KÉPESSÉGE

8.

AZ EGYÉNI KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSA DIFFERENCIÁLT PROGRAMOKKAL, FELADATOK MEGOLDÁSÁVAL

9.

A TANÁR-DIÁK KAPCSOLAT, A TANTÁRGYI KÖTŐDÉS, ATTITŰD

10.

AZ ÉLETKORNAK MEGFELELŐ KOMPLEX LÁTÁSMÓD

15

A

HELYES

KOMMUNIKÁCIÓ,

Pedagógiai Program

A NEVELŐTESTÜLET SZÁMÁRA MEGFOGALMAZOTT KÖVETELMÉNYRENDSZER

1.

TISZTELD A GYERMEKET!

2.

LÁSD, HOGY A GYERMEKNEK SOK IDEJE VAN A TUDÁS ÉS JELLEM BETELJESÜLÉSÉRE!

3.

ADJ BÍZTATÁST, TEREMTS SIKERHELYZETET!

4.

SZEMLÉLD OPTIMISTÁN TUDJ KONFLIKTUST OLDANI!

5.

SEGÍTSD ŐT ADJ NEKI BIZTONSÁGOT!

6.

KÉPZÉSEK ÁLTAL FRISSÍTSD ISMERETEIDET!

7.

ALAKÍTS KI JÓ KAPCSOLATOT MUNKATÁRSAIDDAL, A GYERMEKKEL, A SZÜLŐVEL!

16

A

BOTLÁSAIT!

KÜZDELEMBEN!

Pedagógiai Program

A NEVELÉS-OKTATÁS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE A nevelés-oktatás leglényegesebb egysége a nevelés-oktatás TEVÉKENYSÉGRENDSZERE. Nevelési-oktatási eredményt a tanulók által elvégzett tevékenységgel lehet elérni, biztosítani. A SZEMÉLYISÉG csak tevékenység által és tevékenységben megvalósuló viszonyulásai és képességei által fejleszthető. A tevékenység az egyén önmegvalósításának és önkibontakoztatásának alapja. Megalkotott tevékenységrendszerünk a közvetlen partnereink legfontosabb gondolatait is tartalmazza az egyén nevelésében. A TEVÉKENYSÉG ALAPJA:   

az ismeret, a képesség, az érték-, cél- és követelményrendszer.

A személyiség lényegét nem csupán a pedagógusok által szolgált tevékenységben, hanem az öntevékenységben is szemlélni kell. Fontos feladatunknak tartjuk tanítványainkat rábírni az öntevékenységre. Tevékenységrendszerünk épít az új pedagógiai kutatásokban megjelölt alapelvekre. Az alapelvek jó útmutatók ahhoz, hogy a célokkal szinkronban levő nevelési eszközrendszer és módszerek kiválasztását a célokhoz igazítsuk. A NEVELÉS ALAPELVEI kiemelten az alábbiak: 

az iskola és szabadidős tevékenységek integrációjának elve,



a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,



a fizikai, a szellemi és erkölcsi fejlődés egységének elve.

Ezen alapelvekhez a következő tevékenységtípusokat rendeljük: 1. TANÍTÁS-TANULÁS [központja a motiváció, a pozitív megerősítés] 2. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG 3. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS 4. A DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZER Tevékenységrendszerünk a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul a fejlődéslélektani jellemzőket, az életkori sajátosságokat, valamint a teljesítőképességet figyelembe véve

17

Pedagógiai Program

Nevelés-oktatási tevékenységrendszerünkben a következő domináns tényezőket fogalmazzuk meg alapelvnek:  Tantestületünk, a szülők közösségével együtt tudatosan szervezi a gyermek egyéni fejlődését biztosító tevékenységeket.  A gyermek személyisége az egyéni tevékenységek által jut el a képességeknek megfelelő csúcsra.  Az ismeret, a képesség, az érték-, cél- és követelményrendszer legyen nyitott a gyermek számára, alakítva tudásvágyát és edzve akaraterejét.  Az öntevékenységre, az öntevékenység igényére szükséges megtanítani tanítványainkat, teret hagyva a választás lehetőségének, az önálló kezdeményezésnek.  A tevékenység kötelező, vagy választott, kezdeményezett önmegvalósítás és önkibontakozás eszközei legyenek.

formái

az

Tevékenységrendszerünk típusai:  a tanulásirányítás,  a tehetségfelismerés, tehetséggondozás,  a szabadidő irányítása,  az egészséges életmódra nevelés

TANULÁSI-TANÍTÁSI TEVÉKENYSÉG Intézményünk tanítás-tanulási tevékenységrendszere a következők mentén szerveződik:      

a tanulás irányítása a tanulási színterek tehetséggondozás a szabadidő irányítása egészséges, kultúrált életmód tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése

A TANULÁS IRÁNYÍTÁSA A tanulás irányítása a következő területeket foglalja magába:    

a kötött, a kötelezően és szabadon választott óratervet a tanulásra tanítást, tanulási stratégiák megismerését az önálló tanulást segítő színterek, lehetőségek tanszerek, taneszközök

18

Pedagógiai Program

A kötött, a kötelezően és szabadon választott, valamint a művészeti oktatás óraterveit, a felzárkóztatást és tehetséggondozás, valamint a szakköri tervet az ÓRATERV egység tartalmazza. A tanulásra tanítás, tanulási stratégiák, technikák megismerése: A tanulási technikák esetében ötvözzük a verbális és modern tanulási technikákat A gyermek A nevelő A szülő feladata feladata feladata A tanítási óra anyagának Differenciált Aktív részvétel a felidézése cím és szabály tanórai tanítási órán. alapján. haladás. Türelmes, Egyszeri elolvasás után a koncentrált tananyag hangos elolvasása. tanulás. A tanulás folyamata 1.

2.

3.

4. 5. 6.

7.

8.

9.

10.

Az ismeretlen szavak Törekedés kikeresése, magyarázata. megértésre.

a

Útmutató a szavak kereséséhez..

A tanítási óra vázlata, vagy a tanulás A vázlat szerinti Pontos, segítő A tankönyv alapján a lényeg technikáinak haladás. vázlat. kiemelése. megismerése. Az ismeretanyag hangos A gyermek képességeinek elmondása. tiszteletben Szükség esetén a Megnézni a könyvet, mire tartása, ismerete nevelő emlékezett. segítségének kérése. Addig ismételni a felmondást, amíg tökéletesen Kitartó tanulás. nem sikerül. Napi rendszeres Következetesség ellenőrzés. A munkafüzet feladatainak Pontos Helyes napirend megoldása. feladatmegoldás. megkövetelése

Önálló kutatómunkával Igényelje kiegészíteni az ismereteket. kutatást.

Memoriterek tanulása.

Útmutatás a kiegészítő Gyakorlás a ismeretek megtalálásáról

Motiváció. Több nap a Több napon át megtanulásho való tanulás. z.

19

Pedagógiai Program

11.

Fogalmazások írása.

A fogalmazás tervének, A szógyűjtés piszkozatának technikái. elkészítése.

12.

Feleletterv készítése.

A feleletterv A feleletterv elemeinek szerinti haladás. megtanítása.

13.

A segítségkérés Sikertelen tanulás esetén módjának, segítségkérés a szülőtől, lehetőségeinek nevelőtől. megismerése.

A gyermek bátorítása, szükség esetén a témakör újbóli feldolgozása.

Feladat:  Minden tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a javasolt tanulási technikákat, a szülők részére írott formában ki is osztja.  A tanév első hetében minden pedagógus ismerteti a tanulási technikákat a szaktárgyi órákon, ugyanakkor jelzi a tantárgyhoz kötődő speciális technikákat. INTÉZMÉNYÜNK KÖVETKEZŐK:

ÉS

KÖRNYEZETÉNEK

TANULÁSI

SZÍNTEREI

1. Osztálytermek 2. Szaktantermek » fizika-kémia előadó » művészeti termek » informatika terem 3. Az iskola további tanulási színterei » könyvtár » néprajzi múzeum terme » tornaterem » iskolaudvar-sportudvar 4. Tanulási színterek az iskola környékén KÜLSŐ KÖRNYEZET » helyi üzemek » kirándulóhelyek [Mura part, szőlőhegy] » Vízmű 5. Önkormányzat » a helyi demokrácia működési rendjének megismerése [DÖK program]

20

A

Pedagógiai Program

A SZABADIDŐ IRÁNYÍTÁSA A szabadidő irányítása a tanítás, tanulási tevékenység egységének része. Funkciója:    

a személyiségfejlesztés elősegítése a pihenés, regenerálódás biztosítása hangos szórakozás, játék biztosítása művelődés biztosítása

Ezekhez kapcsolódóan: élmény biztosítása, érzelmi élet fejlesztése, társas kapcsolatok alakítása Feladata:    

Biztosítsa a tevékenységek szabad választását a gyermek számára. Biztosítsa a tevékenység okozta feszültségek oldását. Elégítse ki az egyéni érdeklődést és segítse a tehetség fejlődését. Biztosítson szervezeti kereteket a személyiség fejlődéséhez az egyének nevelésében.

TEVÉKENYSÉGEK – FŐ IRÁNYOK – TARTALMI LEHETŐSÉGEK Művelődési tanulási tevékenységek

Aktív művelődés:

–

tanulás,

 szakköri tevékenység

 tanulmányi versenyek - a tanév rendje és munkaterve szerint  művészeti foglalkozások - modern tánc - képzőművészet

Passzív művészeti Szórakozás, és tudományos társas együttlét művelődés  Mikulás bál [évfolyamonként]  Farsangi bál [iskolai szintű]  Gyermeknap  Diákönkormányzat fiú foci  félévente napja lány foci színházlátogatás  Horvát nyelv és atlétika  alkalmanként mozi kultúra hete ütővel játszott  múzeumlátogatás  Adriai nyaralás sportok [tanévente  Zadari vendégek természetjárás kirándulások] hete őszi, tavaszi túra  művészeti  Horvát nyelv sportversenyek bemutatók ápolásának projektterve  Falunap  Művészeti bemutatók, versenyek  Névadó napja

Sportolás, testedzés

      

21

Pedagógiai Program

A színházlátogatások, valamint az évfolyam és iskolai színtű kirándulások a szülői kérdőívek igénye alapján lettek megtervezve. Valamennyi esetben a szervezés előtt felmérést végzünk. A kirándulások, színházlátogatások és egyéb költséggel járó programok anyagi hozzájárulását a szülő fizeti. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk Pedagógiai Programja a NAT-ban megfogalmazott és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezek szellemében a személyiség fejlesztését a következőkben határozzuk meg: 

az értelem kiművelése,



egészséges, kulturált életmód,



segítő életmódra nevelés,



szakmai képzés alapozása, a speciális kompetenciák fejlesztése,



a tanulói önkormányzat fejlesztése

22

Pedagógiai Program

AZ ÉRTELEM KIMŰVELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MOTÍVUMOK - tanulási motívumok és módok - a megismerési vágy fejlesztése - különbségképzési és kapcsolási vágy fejlesztése - az érdeklődési vágy fejlesztése

Tanulási motívumok

A felfedezési vágy fejlesztése

- megfigyelési késztetés - értelmezési vágy fejlesztése

A játékszeretet és az alkotási vágy fejlesztése

- a tanulási sikervágy erősítése, a kudarc leküzdése - a tanulási elismerési vágy erősítése - a kötődés, mint tanulási motívum erősítése - a tanulási kötelességtudat erősítése - a tanulási igényszint növelése - a tanulási ambíció erősítése

A tanulási teljesítményvágy optimalizálása

- a tanulás gyakorlati értékének megismerése - továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum erősítése - az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum erősítése

A tanulási életprogram segítése

Kognitív rutinok [műveletek]: felismerés, gondolatképzés, igazságértékelés, összevonás, összehasonlítás, azonosítás, besorolás, sorrend, felismerés, sorképzés, belátás [összefüggésfelismerés], elemi kombinálása, tapasztalati következtetés

Kognitív képességek fejlesztése

Megismerés: megfigyelés, értelmezés, bizonyítás Kognitív kommunikáció: - ábraolvasás, ábrázolás - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés - írás és olvasás - formalizált kommunikáció Gondolkodás: - viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás Explicit gondolkodás Tanulás: - a tanulási módok optimalizálása - tapasztalati és értelmező tanulás - önálló és szociális tanulás

23

Pedagógiai Program

AZ ÉRTELEM KIMŰVELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK Pszichikus rendszerek, Évkomponensek folyam

1-2.

Motívum- 3-4. fejlesztés

Az értelem kiművelése

Tanítási óra feladatai    

Nevelői feladat

 az örökölt tanulási motívumok a megismerési vágy fejlesztése megerősítése alkotási vágy fejlesztése  gátló szülői tényezők kötődés, mint tanulásmotívum megszüntetése  helyes tanulási szokások kialakítása  nevelői megerősítés a tanulói sikervágy,  bíztatás kudarcfélelem,  differenciált tanulásés tanulási kötelességtudat tudásszerzés tanulási igényszint fejlesztése  differenciált tanulás és tudásszerzés tanulási ambíciófejlesztés

5-6.

 

7-8.

 önfejlesztési igény erősítése  továbbtanulási szándék erősítése

1-2. Képesség fejlesztés 3-4.

 megfigyelési képesség fejlesztése  beszéd, beszédértés fejlesztése  matematikai gondolkodásmód kialakítása  informatikai képesség kialakítása  idegen nyelvi képesség kialakítása  írás és olvasás fejlesztése  matematikai gondolkodás fejlesztése  horvát nyelv kifejezéskészségének fejlesztése

25

Tanulói feladat  tanulási elsajátítása

módszerek

 kudarc leküzdése  siker megélése  kötelességek tejesítése.

 önismereti gyakorlatok

 erények, gyengeségek számbavétele

 változatos tanítási óra  differenciált bánásmód

 egyéni képességek szerinti haladás

 problémahelyzetekből való kiindulás  rendezett, pontos  támogató magatartás feladatellátás,  az információkhoz való hozzájutás  információkeresés biztosítása

Pedagógiai Program

5-6.

7-8.

 értelmezés, bizonyítás folyamata.  problémamegoldás.  ok-okozati összefüggések  megfigyelés - értelmezés – bizonyítás.  tapasztalati és értelmező tanulás.  differenciált feladatok,  önálló és szociális tanulás. kutatómunka  problémamegoldás.

26

 kulturált érvelés, szabályalkotás önálló

 akaraterő, ismeretszerzés kinyilvánítása

önálló

Pedagógiai Program

EGÉSZSÉGES, KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS

FELADAT

SZEMÉLYES KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

- sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és karbantartása - a testnevelési órák, a sportkör, a művészeti órák, foglalkozások optimális kihasználása - a kondicionálási és koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása táncok tanulásával - kézügyesség fejlesztése tanórához és a művészethez kötődően

Önkiszolgálási képességek, testi képességek

Önellátó képesség

- az önellátó képesség formáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása [étkezés, öltözködés, testápolás, berendezés, háztartási, házkörüli munkák, közlekedés, vásárlás]

Befogadó képesség

-

zenei befogadóképesség fejlesztése zenei művek hallgatása vizuális befogadóképesség fejlesztése igényes, esztétikus iskolakörnyezet megtartása

- az önkifejezés tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása [előadói képességek, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség]

Önkifejezési képességek

Önvédelmi képességek - az egészséges életmód ismérveinek megismerése

Egészségvédő képesség

- alapvető szokások állandó gyakorlása - minták elsajátítása [balesetvédelmi, önvédelmi szokások] - lelki egészség védelme - a realitások, a távlati érdekeknek megfelelő megfelelő viselkedésformák erősítése

Identitást védő képesség

Önreflexiv képességek

Önértékelő képesség

27

- tehetség felismerése - szituációk, helyzetek teremtése az örökölt adottságok feltárásához, önfejlesztő életprogram kialakításához, segítségnyújtás, a személyiség fejlesztése érdekében tehetség kibontakoztatása

Pedagógiai Program

EGÉSZSÉGES, KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS Pszichikus rendszerek, Évfolyam komponensek

Motívumfejlesztés

Egészséges, kulturált életmód

Nevelői feladat

1-2.

 önkiszolgálás képessége  speciális kompetenciák alkalmazásának képessége

3-4.

 önértékelő képesség

5-6.

7-8.

1-2. Képességfejlesztés

Tanítási óra feladata

3-4.

5-6.

 önkifejezési képesség  befogadóképesség  speciális képesség: tapasztalati alkotóképesség  identitást védő képesség  önvédelmi képesség  speciális képesség: értelmező alkotóképesség  önkiszolgálás képességének fejlesztése  önértékelési képesség megalapozása  önkifejezési képességfejlesztés  befogadó képességfejlesztés  speciális képességfejlesztés

29

Tanulói feladata

 tudatosítás, gyakorlás: öltözködés, testápolás,  iskolai értékek, szabályok közlekedés, vásárlás, házkörüli betartása munka  tehetség-felismerés  reális önismeret, önképzés  tehetség kibontakoztatása    

szövegalkotás előadói képesség versírás, műértelmezés improvizációs képesség

 a speciális művelése

képességek

 lelki egészség védelme  egészséges életmód  alapvető szokások gyakorlása

 szokásgyakorlás

 nevelői megerősítés

 szokásokhoz igazodás

 tehetséggondozás

 aktív tanórán tevékenység

 bíztatás, sikerhez juttatás  zenei művek hallgatása, vizuális  a speciális befogadóképesség gyakorlása kiteljesedésére  igényes, esztétikus törekvés iskolakörnyezet biztosítása

kívüli képesség való

Pedagógiai Program

7-8.

 identitást védő képesség fejlesztése  lelki egészség védelme  önértékelési képesség  gyakorlás: szakkör,  leírt szabály szerint alkotás megerősítése szabályhasználat  értelmező, alkotóképesség megerősítése

30

Pedagógiai Program

SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS [a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése] FELADAT

Szociális kompetencia:  globális értékrend kialakítása, fejlesztése, az egyéni értékrend megalapozása

Egyéni szociális értékrend fejlesztése:  a szociális hajlamok [kötődés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi élet és utódnevelés],  az öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándékolatlan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg.

31

- megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, ismeretek elsajátításának elősegítése - a gyermek ismerje meg és sajátítsa el a szociális viselkedés alapvető szabályait, értse meg a szabálytudatot, a döntési szabadság és felelősség szerepét

- az iskolai értékrend megismerése, gyakorlása, betartása - folyamatos megtapasztalása: ~ az egyén és a csoport kölcsönös megértésének előnye, ~ az együttérzés és segítőkészség előnyeinek, ~ valamint ezek hiányának, - közvetett hatások, élmények: ~ élő és történelmi események, személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek kölcsönhatásának megismerése

Pedagógiai Program

SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉVFOLYAM

KOMPETENCIA

FELADAT

EGYÉNI ÉS SZOCIÁLIS ÉRTÉKREND FEJLESZTÉSE, 1-2.

Forma

3-4.

KÖZÖSSÉGI ÉS ÉRTÉKREND MEGALAPOZÁSA

EGYÉNI

TÖRTÉNELMI, IRODALMI TAPASZTALATOK, CSELEKVÉSI TAPASZTALATOK BEMUTATÁSA SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK, BIZTONSÁGOS MEGTEREMTÉSE, EGYÜTTÉRZÉS, SEGÍTŐKÉSZSÉG

Forma:

5-6.

LÉGKÖR

7-8.

Forma:

   

pozitív érzelmi légkör: tanulócsoportban tanuló-tanár viszony iskolához való viszony

PÉLDÁK BEMUTATÁSA EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉG, EGYÉN ÉS CSOPORT VISZONYA, EGYÉNI ÉRTÉKREND KIALAKÍTÁSA

Forma:

 egyének és csoportok kölcsönös megértésének előnyei  együttérzés, segítőkészség előnyei – ezek hiánya  szociális szokások, minták bemutatása  szabályok, szabálytudat alakítása

IRODALMI, PÉLDÁK

 színes iskolai programok  kirándulások  feladatmegoldás

TÖRTÉNELMI

CSALÁDI ÉLET, PÁRKÉPZÉS ÉS SZEXUALITÁS  felelősség az egyéni életben és családi életben FELVILÁGOSÍTÓ ELŐADÁSOK

32

Pedagógiai Program

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGRENDSZER FEJLESZTÉSE ÖSSZETEVŐK:

Szociális szokások: hasonló helyzetekben, hasonló magatartást, viselkedést váltanak ki Feladat:    

a pozitív szociális szokások gyarapodásának segítése biztonságos iskolai életrend kialakítása átlátható, kiszámítható magatartási szabályok mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárt normarendszer

magatartási

Szociális minták: mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, amelyek mintegy tervrajzként szolgálják a helyes viselkedés megvalósulását Feladat:  élményszerű pozitív minták felkínálása  személyes példamutatás  irodalmi, történelmi, drámai hősök tettei  a negatív, antiszociális minták csökkentése

Szociális készségek: olyan tanult pszichikus összetevők, amelyek sajátos célú, tartalmú szociális viselkedés megvalósulásában működnek közre Feladat:  a szociális készségek sokféleségének gyarapítása  az iskolai életben lehetővé tenni a szociális készségek működését  készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása

33

Pedagógiai Program

Szociális ismeretek: olyan tartalmak, amelyek lehetővé teszik az újszerű, bonyolult helyzetek gondolai szintű megoldását, a tényleges próbálkozások minimalizálásával [irodalom, történelem] Feladat:  a legtöbb ismeret példákba, cselekvésbe, esetekbe ágyazottan kerül feldolgozásra

Szociális kommunikáció fejlesztése: két összetevő: a nem verbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció Feladat:     

a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a tanulócsoportokban a tantestületben az iskolában olyan biztonságos légkör kialakítása, ahol jól érzi magát a pedagógus és a tanítvány  olyan biztonságos légkör kialakítása, ahol a gyermek érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet  a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy tanítványaink minél eredményesebben érvényesüljenek a mai bonyolult, nyitott világban

Szociális érdekérvényesítés fejlesztése: a szociális érdekérvényesítő viselkedést négy alapvető módra építjük: a megosztás, osztozkodás, elosztás, megszerzés Feladat:  a pedagógusok és a tanulók között szociális kölcsönhatások optimalizálása  a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatások optimalizálása  a szociális kölcsönhatások megismerése

34

Pedagógiai Program

Segítőképesség fejlesztése: Feladat:    

a segítés számtalan módját kínáljuk fel a segítés elvárt és elismert viselkedés a tananyagból az alkalmas mintákat kiemeljük a segítés mintáival a gyermekeket rendszeresen megismertetjük

Együttműködési képesség fejlesztése: olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül Feladat:  a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival [kirándulás, iskolai programok, feladatmegoldások]  tanítványaink havonta vesznek részt olyan tevékenységben, amely segítő együttműködés révén valósul meg

A versengés képességének fejlesztése: elismerjük és megköveteljük a szabályozottságot, az esélyesség és segítés alapszabályainak megtartását.

Feladat:  a segítő versengés képességének fejlesztése  a tényleges versengési lehetőségek gyarapítása  a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagítása

35

Pedagógiai Program

Szakmai képzés alapozása, a speciális kompetenciák fejlesztése

Az alkotóképesség fejlesztése

Tág értelemben vett alkotóképesség Feladat:  Feltárni az alkotótevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, kiegészíteni a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal.  A tanórán kívüli szakkörök az alkotótevékenység fejlesztését szolgálják.  Egyre komplexebb tartalmú feladatok szolgálják az alkotóképesség fejlesztését.

Tapasztalati alkotóképesség Feladat:  Feladatok összeállítása az alkotóképesség fejlesztéséhez.

Értelmező alkotóképesség Feladat:    

A szabályhasználat, a szabályalkotás képessége. Leírt szabályok szerint önálló feladatmegoldás. A szabályhasználó képesség csoportalkotás formájában. A szabályalkotó képesség részmegoldások leírásával az aktuális megoldás menetének szabályba foglalása.

36

Pedagógiai Program

A tanulói önkormányzat fejlesztési koncepciója, fejlesztési szakaszai

Fejlődési szakaszok

Előkészítő szakasz

Fontosabb megnyilvánulási területek Akaratkinyilvánítás

A tisztségek forrásai

Határozatokat nem hoznak, véleményüket szabadon kinyilvánítják. A felnőttek segítik, formálják a véleménynyilvánítást

Felelősi rendszer működik, kezdetben A Diákönkormányzat nevelői kijelölés alapján, ülésein való részvétel majd önkéntes megfigyelőként. vállalással.

Javaslatok, vélemények, kérések az iskolai élettel, valamint a tanulók magatartásával, jutalmazással, büntetéssel kapcsolatban.

Nevelői hatásra választanak, a tisztségviselők beszámolnak a választás előtt, az értékelést a nevelő végzi.

Határozatok az iskolai élet néhány területén. Javaslat, véleményezés: munkatervek, Középső szakasz szervezés, végrehajtás, akciók, ötletek, jutalmazás, büntetés, magatartás, szorgalom minősítése.

Tisztségek megválasztása, szükség esetén nevelői hatás. A tisztségviselő a választóinak számol be, nevelői segítséggel értékeli a munkát.

Elemi szakasz

37

Tevékenységek

A Diákönkormányzatba vezetőket delegálnak, javaslatokat terjesztenek elő. A szervezés, végrehajtás, ellenőrzés nevelői feladat, de igyekszik a szűkebb közösséget bevonni. Részvétel a munkaterv anyagának gyűjtésében, a nevelő rendszerezi az anyagot, kiegészíti. A szervezési feladatokat a diákönkormányzati tanács végzi. Értékelés nevelői segítséggel.

Pedagógiai Program

Önkormányzati szakasz

Határozathozatal a legtöbb területen önállóan, de összhangban az iskola követelményeivel, javaslat, véleményezés: munkatervek, az iskola életét tekintve jutalmazás, büntetés, magatartás, szorgalom minősítése.

Minden tisztség választással kerül betöltésre. A tisztségviselőket a választó közösség számoltatja be.

Az önkormányzat munkatervet készít. A munka szervezését a felelősök végzik. A felelősök vállalt vagy megbízott feladatellátása kötelező. Az ellenőrzést a megbízott tisztségviselő végzi. Értékelés: Diákönkormányzat gyűlés – iskolai szintű, közösség előtt.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk egészségfejlesztő tevékenységét úgy látja el, hogy a nevelő-oktató tevékenységének elvégzése közben a tanuló egészségi állapotát kedvező irányba befolyásolja. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Intézményünk mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Ezek:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és a lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  bántalmazás, az iskola erőszak megelőzése,  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  személyi higiéné A feladatok megvalósításának színterei: Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása legfőképpen az osztályfőnöki órák, a biológia óra, a környezetismeret, a természetismeret, a testnevelés óra, a délutáni egyéb foglalkozások feladata, de az egész nevelő-oktató tevékenységünket átható feladat. Az egészségfejlesztési munkánkat az iskola-egészségügyi szolgálat segíti (iskolai védőnő, iskolaorvos stb.). Évente egy alaklommal családi és egészségnap szervezése (meghívottak: iskolaorvos, védőnő, rendőrség, mentők, tűzoltók, szülők). 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, feladata:  elsősegély-nyújtási elméleti tudás és gyakorlati ismeretek elsajátítása, fejlesztése  társadalmi segítségnyújtás népszerűsítése  humanitárius szemléletmód terjesztése

38

Pedagógiai Program

    

az egészségügyi kultúra fejlesztésének, terjesztésének elősegítése megelőzés előtérbe helyezése egészségügyi felvilágosítás, szemléletformálás vészhelyzetre teendők megtanulása az életkori sajátosságokhoz kapcsolódó pszichológiai folyamatok és a hozzájuk kötődő veszélyhelyzetek megismertetése, ezek kapcsolatának feltárása, valamint az ezekből fakadó kockázatvállalás csökkentése  információ adása a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, vegyi anyagok biztonsági felhasználásáról, tárolásáról, környezetbe, illetve szervezetbe kerülésének veszélyeiről, következményeiről Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, főbb területei:  iskola szinten: kötelező tűz- és balesetvédelmi oktatás ( a házirendben rögzítve)  tanórán kívül: iskolaorvos, iskolai védőnő (mentálhigiénés szakember) segítségével alapfokú elsősegély-nyújtó tréning keretében 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél  

az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése a közösség érték- és normarendszerének megismerése, a magatartásformák gyakorlása

demokratikus

Feladat  A tanuló teljes személyiségének mozgósítása a tudás megszerzése érdekében, valamint a kulcskompetenciák megerősítése érdekében.  A gyermek önértékelési képességfejlesztése.  Az egészség és harmonikus élet örömteli megélésének megerősítése, életoptimizmusra tanítás. Iskolai alapelvünk  A gyermeknek szüksége van a kiscsoportos, nagyobb csoportos, valamint nagyobb közösség előtti önkifejezésre, a képességek viszonyítási alapon történő megmérettetésére.  A gyermeknek szüksége van a stabil osztályközösségre, valamint a választás lehetőségére. Cél-, feladat- és alapelvrendszerünk az alábbiakban realizálódik Meghatározott közösségek: - az azonos évfolyamú tanulókból álló osztályközösségek [1-8. évfolyam] - a bontott tanítási órák közössége [éves tantárgyfelosztás szerint]

39

Pedagógiai Program

Az egyéni képesség, érdeklődés alapján szerveződő közösségek: -

a művészeti csoportok közössége a választott órák közössége szakkörök közössége sportközösségek a könyvtárt és az Internetet használó tanulók közössége a nyári táborozáson és kiránduláson résztvevő tanulók közössége a különböző műsorok, rendezvények szervezésében résztvevő tanulók közössége

A demokratikusan választott tanulók közössége: - a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata szerint Rövidtávú célunk:  Az intézmény, valamint a DÖK szervezeti felépítésének megismertetése annak érdekében, hogy a tanulók dolgaikban el tudjanak járni.  Az egyéni tudásszerzés iskolai módjaira megtanítani a gyermeket.  A horvát nyelv és kultúra fejlesztését szolgáló projekt elindítása A TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének szervezésére az iskolában Diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a tanévre szóló munkaterv szerint végzi. A Diákönkormányzat vezetőjét a tanulók felkérése alapján az intézmény vezetője bízza meg. Megbízatása két évre szól. Nevelőtestületünknek nagy gondot kell fordítania gyermekeink érdekképviseleti szervének hatékony működésére. E működés folyamán figyelembe vesszük: - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, - A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek nemzetközi chartáját Alapelveink megfogalmazásakor figyelembe vettük azokat az alapvető magatartásformákat, melyek a jól működő Diákönkormányzat elengedhetetlen jegyei, s melyek formálását tanítással, mindennapi gyakorlással fokozatosan szükséges elérnünk:  hatékony, felelősségteljes közreműködés az iskolai diákélet formálásában és szervezésében  az érdekképviselet belső ösztönzőinek fejlesztése  a felelősségteljes döntési képesség erősítése  az önismeret, és emberismeret képessége  a konfliktusok oldásának képessége  a helyi értékrend és hagyományrend képviselete  a demokratikus viselkedés képességének fejlesztése

40

Pedagógiai Program

Az iskolai Diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott képviselőkből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Tanítványaink intézményen belüli képzését az ÖNISMERETI tábla szerint végezzük.

ÖNISMERET

A közösségi összetartozás eszményének erősítése

Társadalmi hasznosság [érdeklődés, aktivitás, együttműködés, szolidaritás, segítőkészség]

Testi-lelki egészség

Viselkedéskultúra

önállóság, önkontroll

konfliktuskezelés

a mindenkori valóság

AZ ÉLET TISZTELETE

A cselekvési, részvételi, megnyilatkozási demokrácia formái:   

Társadalmi felelősség [fegyelem, nyitottság, tolerancia]

az éves Diákparlament megszervezése a DÖK munkatervének elkészítése, végrehajtása véleménynyilvánítás az SZMSZ szerint

41

Pedagógiai Program

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

42

Pedagógiai Program

 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart  az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Cél:  a gyermek egyéni továbbhaladásának biztosítása Feladat:  a beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézség, zavar megállapítása a pedagógiai szakszolgálat vizsgálata alapján. A folyamat leírása: A lépés tárgya

Felelős

Határidő

Érintett

Informált

1.

 szaktanár, Kiszűrni a nehézséggel  osztályfőnö első félév küzdő gyermekeket k

 gyermek  szülő

 igazgató

2.

A gyermek jelentése a  szaktanár, december pedagógiai  osztályfőnö vége szakszolgálathoz k

 gyermek  szülő

 igazgató

3.

A vizsgálati vélemény  szaktanár alapján egyéni  gyógypedag folyamatos fejlesztési terv készítése ógus a gyermek számára

 gyermek  szülő

 igazgató

4.

 szaktanár A tanuló fejlesztése a tervezés  gyógypedag tervezet szerint időpontja ógus

 gyermek  szülő

 nevelőtestü let

43

Pedagógiai Program

1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység E fejezetünk nyitó gondolataiként idézzük Szentgyörgyi Albert szavait a tehetségről: „Táplálni kell őt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakorlatozni kell az agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belőle extra valakit csinálni, mert az elrontja. És vigyázni kell nagyon, hogy el ne nyomjuk! Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csudát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint a lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna.”

A tehetségígéretre utaló tulajdonságok és szempontok: testi, fizikai, fiziológiai, biológiai, szervi, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, érzelmi, indulati, affektív, emocionális, akarati, kapcsolatteremtési, közösségi, viselkedési szempontok A tehetségre utaló jeleket a szülőknek és a pedagógusnak is ismernie kell.

Feladat: Minden tanévben a fent felsorolt szempontok figyelembevételével évfolyamonként második évfolyamtól kezdődően elkészítjük a tehetséges tanulók listáját. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok

A lista alapján:  a tanórához kötődően differenciált feladatokkal és tanórán kívüli kutatómunkával bízzuk meg a gyermeket  az iskolában működő tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra irányítjuk a gyermeket  tanulmányi és más versenyekre készítjük fel  rendezvények, műsorok alkalmával szerepeltetjük, illetve szervezői feladattal bízzuk meg  DÖK képviseleti és szervezői feladatokkal bízzuk meg  az iskolánkban nem működő tehetség kibontakoztató foglalkozás hiányában nagykanizsai helyszínt keresünk a gyermek számára  önálló ismeretszerző munkával bízzuk meg

A tevékenység értékelése: félévi, év végi beszámoló

44

Pedagógiai Program

ADATLAP A TEHETSÉGES TANULÓK REGISZTRÁLÁSÁHOZ Évfolyam

TERÜLET A tanuló neve

Sorszám

Humán tárgyak

Reál tárgyak

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

45

Sport

Szervez Közössé Művéői g-építő szetek készség készség

Pedagógiai Program

1.6.3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat az igazgató helyettes koordinálja.

Feladat:      

A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése. Kapcsolattartás az intézmény vezetőjével és a gyermekjóléti szolgálattal. Javaslattétel a tanuló támogatására. Szükség esetén családlátogatás. Részvétel a gyermekjóléti szolgálat eseti megbeszélésén. Javaslattétel az igazgatónak a gyermek támogatására.

A tevékenységhez kapcsolódó folyamat:

1.

2.

3.

4.

5.

A lépés tárgya Felelős Minden tanév elején  ig. helyettes pontosítja a  osztályfőnök veszélyeztetett  tag.int.vez. tanulók névsorát

Érintett

Informált

szeptember

 igazgató,  nevelőtestül et

 gyermekjólé ti szolgálat

szeptember

 igazgató,  nevelőtestül et

 gyermekjólé ti szolgálat, fenntartó

folyamatos

 igazgató, nevelőtestül et

 fenntartó,  szülő

 ig. helyettes  osztályfőnök  tag.int.vez.

folyamatos

 igazgató,  nevelőtestül et

 fenntartó

 ig. helyettes  tag.int.vez.

szeptember

 tanulók

 nevelőtestül et

 ig .helyettes Megjelöli a  osztályfőnök veszélyeztető okot  tag.int.vez. Amennyiben az ok nem oldható meg az iskolán belül, úgy a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri Amennyiben az ok az intézményben megoldható, javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a megoldásra Minden tanév elején információt tesz a gyermeki problémák megoldásának elintézéséről [hely, telefon, cím]

 igazgató helyettes  tag.int.vez.

Határidő

46

Pedagógiai Program

6.

A tevékenység  ig. helyettes értékelése  tag.int.vez.

félévi, év végi  nevelőtestül  fenntartó beszámoló et

A veszély megjelölése:  családi életmód [gyermekbántalmazás, szülők életmódja]  anyagi veszély

Az 5. pontban megjelölt információ tartalma, helye: Tartalom:  a segítségkérés iskolai és iskolán kívüli helyének megjelölése [Hová fordulni a problémákkal?]  a hirdetőtáblára az alábbi adatok kerülnek: - az iskola ifjúságvédelmi tevékenységének ellátásáért felelős pedagógus neve, fogadóórája - a gyermekjóléti szolgálat címe, telefonszáma

47

Pedagógiai Program

1.6.4 A tanulási kudarccal küzdő tanulók támogatása A tanulási kudarccal küzdő gyermekek hátrányait a következők szerint csoportosítjuk: Fiziológiai, genetikai hátrány

Pszichés probléma

Sajátos nevelési igény [részképesség hiánya]

FELADAT 1. A hátrány típusának, 2. Családi probléma 3. Diszlexia, díszgráfia, okának megállapítása megfigyelése diszkalkulia, családi értékrend koncentrációs zavar - testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a problémája: jelzése tanulási folyamatban - túlságos szigor tartósan - szigor hiány – akadályoztatott, engedékenység idegrendszeri zavar megbeszélése a szülővel Pedagógus – szülő Orvosi, illetve rehabilitációs Rehabilitációs megbeszélése, szükség esetén vizsgálat elrendelése. elrendelése pszichológus bevonása.

vizsgálat

Az osztályfőnök feladata:  Az osztályfőnök már az első évfolyam során jelezze a problémát az intézmény vezetőjének.  Elvégzi a Difer mérést a tanév rendjében meghatározott időpontra.  Az intézmény vezetője az osztályfőnökkel és a szülővel együtt kérik a gyermek rehabilitációs vizsgálatát, illetve szükség esetén a pszichológus segítségét.  Továbbiakban a fenti szakvélemények szerint szükséges eljárni.  A diszkalkulia, a díszgráfia, diszlexia jelzése a gyermek továbbtanulásakor. A tanulási kudarc kompenzálása az alábbiak segítségével történik:    

differenciált tanórai feladatokkal differenciált házi feladattal felzárkóztató tanórán kívüli programmal szükség esetén egyéni haladási tervvel a NAT egységes feladatait alapul véve

Módszerek/eljárások:      

memóriafejlesztő gyakorlatok vita, érvelési türelem edző gyakorlatok vázlatkészítési gyakorlatok egyéni kutatómunka emlékezetfejlesztő gyakorlatok helyes tanulási szokások gyakorlása

Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit követve (32/2012 (X.18.) EMMI r.) ellátni az érintett gyermekeket. A tevékenység értékelése: félévi, év végi beszámoló

48

Pedagógiai Program

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Cél:  a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek adottságaikhoz mért fejlődésének biztosítása, a beilleszkedés segítése, az ismeretelsajátítás és az egyéni ütemű fejlődés támogatása. Feladat: a képességek fejlesztése tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:      

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, felzárkóztató, tehetséggondozó programok, az egészségnevelési programban meghatározott elemek, napközi otthoni ellátás, diákétkeztetés, a költségvetési törvény által biztosított étkezési és tankönyvtámogatás,

    

az iskolai könyvtár, Internet és más létesítmények használata, a gyermek önkormányzati támogatásra javasolása, pályaorientációs tevékenység, művészeti és egyéb bemutatók, a szülők felvilágosítása szülői értekezleten, fogadóórán, levélben, iskolaújságon keresztül,  pályázatok elkészítése.

49

Pedagógiai Program

ADATLAP A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK REGISZTRÁCIÓJÁHOZ

Sorszám

A hátrányos helyzetű tanuló neve

Évfolyam

A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Tótszerdahely, 20

……………………….. igazgató helyettes

50

Pedagógiai Program

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  a házirend elfogadása előtt  a pedagógiai program elfogadása előtt  az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

1.8 A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattarásának formái 1.8.1 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Cél: a szülők és pedagógusok együttműködésének erősítése a gyermeki személyiség teljes fejlesztése érdekében

Feladat:

 A hatékony munkamegosztás gyakorlása a gyermek nevelésében.  A szülők nevelési kultúrájának emelése.  Az intézmény világosan megfogalmazott nevelési-oktatási céljainak, követelményeinek nyilvánosságra hozatala.  A működési eredmények, a hiányosságok, problémák megismertetése.

Alapelvek:  Érezze a szülő, hogy a pedagógus szereti a gyermeket a jó és rossz tulajdonságaival együtt.  A szülő nevelési problémáihoz őszinte, nyugodt tanácsot adunk.  A tárgy- és osztályzat centrikusságot kerüljük.  Mérjük a szülők igényét, az igények elé megyünk.  Tapintattal kezeljük a szülő problémáját.  Alkalmazkodunk a szülők szabadidejéhez.  Érdeklődünk a szülő tevékenysége iránt.  Minden segítséget elfogadunk.  A segítséget megköszönjük.  Biztosítjuk a fórumokat a szülői véleménynyilvánításhoz.  Időt szánunk a problémák meghallgatására.  Érzelmileg is megnyerjük a szülőt az iskola számára.

51

Pedagógiai Program

Az együttműködés Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és az összehangolt pedagógiai tevékenység Feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, a családi és iskolai nevelés egységeként kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Eredménye: a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formái: 1. A szülők részéről:       

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken őszinte véleménynyilvánítást együttműködő magatartást nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldást a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését érdeklődő, segítő hozzáállást szponzori segítségnyújtást

2. Intézményünk részéről:  nyílt napok szervezése  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a gyermek előmeneteléről, magatartásáról  változatos szakkörök indítása a tanulók érdeklődési körének megfelelően  előre tervezett szülői értekezletek  fogadóórák  előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember meghívásával)  pályaválasztási tanácsadás  családlátogatás, közös kirándulások, rendezvények

52

Pedagógiai Program

1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. b) A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott Diákönkormányzat (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó,tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttségből áll. A diákközgyűlés az iskolahasználók számára nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (az alább leírtak kiegészítő melléklete a házirend megfelelő pontjai) a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató, a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor. - A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor. - A tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. - A könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. c) A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái: A diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél.

53

Pedagógiai Program

1.9 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDJE

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk.

1.9.1.ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:

             

az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei:

     

követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás

54

Pedagógiai Program

A magatartásra ható módszerek:  Ösztönző módszerek     

ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret 1. szóbeli dicséret nyilvános formái a) osztályközösség előtt b) iskolai összejöveteleken 2. írásbeli dicséret formái a) osztályfőnöki dicséret b) igazgatói dicséret c) oklevél d) kitüntetés e) országos szintű elismerések  osztályozás  jutalmazás  Mit jutalmazzunk? a) hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást b) szorgalmas, folyamatos, közösségi munkát c) rendkívüli teljesítményeket  Kényszerítő módszerek    

felszólítás követelés parancs büntetés a) szóbeli figyelmeztetés b) osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás c) igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás d) másik iskolába való áthelyezés

 Gátlást kiváltó módszerek     

felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés fenyegetés tilalom

55

Pedagógiai Program

1.9.2 ESZKÖZÖK A gyermekek fő tevékenységformái, a nevelési módszerek különböző formái, változatai Nyelvi eszközök:  Beszéd  Beszélgetés  szabad, vagy irányított beszélgetés  spontán, vagy tervezett beszélgetés  egyéni, vagy csoportos beszélgetés  Interjú Nem nyelvi eszközök:  Arckifejezés  Szemmozgatás  Tekintet  Testtartás  Gesztusok Az információközlésnek azok a módjai, amikor a közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki, amelyek kísérhetik, nyomatékosíthatják vagy helyettesíthetik közleményeinket. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban, később az iskolai közösségben.  Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit.  fejlesztő interjú  fejlesztő beszélgetés 

Szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése.  minta- és modellnyújtás  megerősítés a) buzdítás b) dicséret c) jutalmazás  szerepjáték  dramatizáló tevékenység

56

Pedagógiai Program

ESZKÖZ-, FELSZERELÉSJEGYZÉK

Az eszköz és felszerelési jegyzéket a Pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

57

Pedagógiai Program

1.10 KÖRNYEZETI NEVELÉS Az iskola környezeti nevelésének célja:  az élhető környezet óvása,  felelősség kialakítása a szűkebb és tágabb környezet élhetőségének érdekében,  az élő és az élettelen természet védelmét szolgáló cselekvések elindítása. Feladat:  Az erőforrások számbavétele.  Rövid- és középtávú célok meghatározása.  Projektek elindítása.  Az eredmények mérésének tervezése.  A módszerek és információs fórumok meghatározása.

58

Pedagógiai Program

AZ ERŐFORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE

BELSŐ ERŐFORRÁSOK Humánerőforrás

Eredmény

Feladat  támogatja a környezeti nevelési programot  anyagi források teremtése  tantárgyakba beépítik az egyes környezeti elemeket

Iskolavezetés

Tanárok

 hasznosítható kapcsolatrendszer kialakulása  minden tanár részt vesz a környezeti nevelésben

Környezetnevelési munkacsoport

 éves terv elkészítése  pályázatok írása

 programok összehangolása

Osztályfőnöki közösség

 környezeti nevelési tartalmak feldolgozása

 aktualitások megbeszélése

DÖK patronáló tanár

 erősíti a környezeti nevelési programot

 napi kapcsolat diákokkal

Iskolaorvos, védőnő

 előadás a ártalmakról

környezeti

 személyes ráhatás

Technikai dolgozók

 tárgyi biztosítása

feltételek

Diákok

 részvétel a programban  kezdeményezések

 helyi értékek felkutatása,  szemléletformálás

Szülők

 anyagi támogatás  külső erőforrás felkutatása  részvétel a programokban

 szemléletformálás

 pályázat megírás

 sikeres programtervek

azonnali

KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK Pályázati feltárása

lehetőségek

59

a

Pedagógiai Program

RÖVIDTÁVÚ CÉLOK

FELADAT

A környezeti nevelés az oktatás-nevelés  tanmenetekben jelöljük meg a feladatokat minden területén jelenjen meg és a módszereket is Tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységesen lássák  projektek kidolgozása az egy témához tartozó ismereteket Pedagógusok, szülők személyes példájukkal  továbbképzések, szülői értekezletek adott legyenek a környezettudatos életvitel hiteles témában terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, szemét mennyiségének csökkentése

 szemétszedés, padok, tornatermek tisztasága  iskolaudvar tavaszi, őszi számbavétele

Takarékoskodás a vízzel, villannyal, kéztörlő  alkalmankénti ellenőrzések papírral

Tanulók ismerjék környezetüket

meg

a

 környezetben vizsgálódások, kutatómunkák, túrák, kiállítások, szűkebb vetélkedők, rajzverseny,  előadások szervezése a jeles napokra (a víz világnapja, a föld világnapja)

Legyenek a tanulók szülőföldjük, környezetük védelmezői

 örökbefogadási akciók: fa, terület, patakszakasz, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait  faültetés, téli madáretetés

 Internet hozzáférés biztosítása Fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési  iskolaújságban „zöld rovat” nyitása képességét  szakkönyvek, folyóiratok biztosítása

További tanórán kívüli lehetőségek:  tanulmányi kirándulás  tábor      

faluismereti játék drámajátékok kézműves foglalkozások természetes anyagokkal papírgyűjtés, szárazelemgyűjtés, műanyag flakonok gyűjtése faültetés látogatások (múzeum, állatkert, botanikus kert, szeméttelep, szennyvíztisztító, nemzeti park)

60

hulladékégető,

Pedagógiai Program

Módszerek:         

játékok kiállítások rajzverseny riportkészítés újságcikk írás előadások faliújság tervkészítés hirdetés írás madáretető készítés

   

fizikai munka szülőkkel szervezett program adatgyűjtés, rendszerezés döntéshozatal

 problémamegoldás Információs fórumok:    

osztályközösség iskolaközösség DÖK vezetők szülői értekezlet, fogadóóra

1.11 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1.11.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

61

Pedagógiai Program

1.11.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.11.3 Az értékelés rendje Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat. Az egyes vizsgatárgyak értékelése a pedagógiai programban meghatározott tantárgyi értékeléssel egyenértékű.

1.11.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Vizsgatárgyak részei: Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem írásbeli + szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga Fizika írásbeli + szóbeli vizsga Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga Biológia írásbeli + szóbeli vizsga Kémia írásbeli + szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga

1.12 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt és - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

62

Pedagógiai Program

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot . A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök véleményét.

1.13 A felvételi eljárás különös szabályai 

Az iskola a beiskolázási körzetéből, valamint azon túl minden tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben a létszámkeret engedi. ( lévén horvát nemzetiségi iskola)  Az első osztályba történő beiratkozás esetén a törvényi előírások a mérvadók. A beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt és - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg intézményfenntartó Központ Letenyei Tankerületének igazgatója hivatott a felül bírálati kérelmet elbírálni. A horvát nemzetiségi nyelvoktatást kérőknél a 17/2013.(III.1.) EMMI rendeletben foglaltak az irányadók.

63

Pedagógiai Program

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 Egymás mellett élő tantervek 2013/ 2014 2014/ 2015 2015/ 2016 2016/ 2017

1. Nkt Nkt

2. Ktv. tesi Nkt

3. Ktv.

4. Ktv.

5. Nkt

Ktv.

Nkt

6. Ktv. tesi Nkt

Nkt

Nkt

Ktv. tesi Nkt

Nkt

Nkt

Nkt

7. Ktv.

8. Ktv. Ktv.

Nkt

Ktv. tesi Nkt

Ktv. tesi Nkt

Nkt Nkt

Nkt

Nkt

Ktv. tesi Nkt

2.2 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünk készítésénél az 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet az irányadó A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk (ahol két lehetőség volt) Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére, a nemzetiségi nyelvoktatást végző iskolák többlet órakerete terhére emeljük az egyes tantárgyaknál a különböző évfolyamokon. Az egyes tantárgyakon belül rendelkezésre álló 10% szabad keret terhére új anyagot nem terveztünk. Az órákat gyakorlásra, ismétlésre, a tananyag elmélyítésére használjuk.

64

Pedagógiai Program

2.3.1. Óratervek Óraterv 1 – 8. évfolyam 2013. szeptembertől Osztály óraszám Műveltségi területek Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Tantárgy horvát nyelv magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

25+2

25+2

25+2

27+2

28+2

28+2

31+2

31+2

5

5

5

5

5

5

5

5

7

7

7

4 2

4 2

4 2

6 3 4 2

4 3 4 4 2

4 3 3 4 2

3 3 3 4 2

4 2 3 4 2

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 2

1 1 2

1 1 4,5

1 1 4,5

2

2 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1 1

történelem

erkölcstan/hit- és erkölcstan horvát népismeret Ember és természet

Földünk - környezetünk Művészetek

környezetismeret természetismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene mozgóképkultúra és médiaismeret rajz és vizuális kultúra

3 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

1,5 1,5 1,5 1,5 2 1

1

1

1

1

1

1

1

65

Pedagógiai Program

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport kötelező választandó

összesen Max. összesen

dráma és tánc informatika

technika oszt.fő testnevelés

informatika matematika magyar nyelv és irodalom angol nyelv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5 27,0 27,0 1

5 27,0 27,0 1

5 27,0 27,0 1

5 29,0 29,0 1

0 1 5 30,0 30,0 1

28 31

66

28 31

28 31

30 33

31 34

0,5 1,5

1 1

1 1

0,5 1 5 30,0 30,0 0,5 1

0,5 0,5 5 33,0 33,0

0 1 5 33,0 33,0

1 1

1

31,5 34

35 37

1 35 37

Pedagógiai Program

Óraterv NAT 2004. szeptembertől

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv Matematika Környezetismeret Ének – zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Idegen nyelv (angol) Kötelező óraszám: Választandó tantárgy: Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Informatika Angol nyelv Összesen:

1. évfolyam I. félévi II. félév 8 8 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 22

22

3

3

1 1 27

1 1 27

éves 296 148 148 37 37 37 37 74

Óraszámok évfolyamonként 2. évfolyam 3. évfolyam I. félévi II. félév éves I. félévi II. félév 8 8 296 7 7 4 4 148 4 4 4 4 148 4 4 1 1 37 1 1 1 1 37 1 1 1 1 37 1 1 1 1 37 1 1 2 2 74 5 5 22

22

111

3

3

111

37 37

1 1 27

1 1 27

37 37

67

24

1 1 1 27

éves 296 148 148 37 37 37 37 185

24

1 1 1 27

37 37 37

4. évfolyam I. félévi II. félév 7 7 4 4 4 4 2 1 1 1 1 1 1 1 2+2 2+2 3 3 27 26

éves 259 148 148 55,5 37 37 37 74 111

1

1

37

1 29

1 28

37

Pedagógiai Program

Óraterv NAT 2004. szeptembertől Tantárgy

5. évfolyam I. félévi II. félév éves Magyar nyelv és irodalom 4 4 148 Matematika 4 4 148 Történelem és állampolgári 2 2 74 ismeretek Idegen nyelv (angol) 2 2 74 Informatika Természetismeret 1 1 37 Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének – zene 1 1 37 Rajz 1 1 37 Mozgóképkultúra és médiaisme. Technika és életvitel 1 1 37 Testnevelés és sport 2 3 92,5 Ember-és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki 1 1 37 Egészségtan Horvát nyelv 4 4 148 Tánc-dráma 1 18,5 Hon-és népismeret 1 18,5 Kötelező óraszám 24 25 Választható tantárgy: 1 1 37 informatika

Óraszámok évfolyamonként 6. évfolyam 7. évfolyam I. félévi II. félév éves I. félévi II. félév 4 4 148 3 3 4 4 148 3 2 2 2 74 2 2 2

2

74

1

1

37

1 1

1 1

37 37

1 2

1 2

37 74

1

1 1 4

37 18,5 148 18,5 18,5

4 1 24

1 25

1

1

68

37

éves 111 92,5 74

8. évfolyam I. félév II. félév 3 3 3 2 2 2

éves 111 92,5 74

2 1

2 1

74 37

2 1

2 1

74 37

1 1 2 2 1 1

2 2 1 1 1 1

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1 1

1 3+2

18,5 180 18,5

1 2+3

3+2

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 18,5 180

1

1

37

1

1

37

4

4

148

4

4

148

30

29

30

29

2+3 1

Pedagógiai Program

Választandó tantárgy: testnevelés természetismeret angol nyelv matematika magyar Összesen:

3 1 1

2 1 1

30

30

92,5 37 37

3 1 1

3 1 1

30

31

69

111 37 37

1 1 1 33

1 1 1 32

37 37 37

1 1 1 33

1 1 1 32

37 37 37

Pedagógiai Program

Szent István Király Általános Iskola Tótszentmárton 2004. (adatok óraszámban) (Érvényes: a 2004/2005. tanévtől, az 1. osztálytól felmenő rendszerben)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Horvát nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Összesen:

1. osztály heti évi

Évfolyamok 2. osztály 3. osztály heti évi heti évi

4. osztály heti évi

Összesen heti

évi

8

296

8

296

7

259

7

259

30

1110

0

0

0

0

1

37

3

111

4

148

4

148

4

148

4

148

4

148

16

592

5

185

5

185

4

148

4

148

18

666

0

0

0

0

1

37

1

37

2

74

1

37

1

37

1

37

2

74

5

185

1

37

1

37

1

37

1

37

4

148

1

37

1

37

1

37

1

37

4

148

1

37

1

37

1

37

1

37

4

148

3+2

185

3

111

2

74

2

74

10

370

26

888

24

888

23

851

26

962

97

3589

70

Pedagógiai Program

TÁNCMŰVÉSZET Modern- kortárstánc tanszak óraterve KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET Festészet tanszak óraterve A kifutó képzésben résztvevő évfolyamokon

KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZET

ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ

Vizuális alapismeretek

1.

2.

4

4

Rajz- festés, mintázás Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat ÖSSZESEN

ALAPFOK 1.

2.

3.

4.

5.

6.

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2 4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Kreatív gyermektánc

2

2

2

2

2

2

ÖSSZESEN

4

4

4

4

TÁNCMŰVÉSZET

71

Pedagógiai Program

2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakítása. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezés folyamat. A környezethez való alkalmazkodás előtérbe kerül. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Kiemelt szerepet kap a kreativitás fejlesztése. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük ezeken az évfolyamokon hangsúlyosabban jelenik meg.

2.5 Mindennapos testnevelés A Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Iskolánkban az öt testnevelés órából valamennyit az óraterv szerinti testnevelés teljesítésével valósítjuk meg. ( egy óra kölyökatlétika)

72

Pedagógiai Program

Lehetőséget biztosítunk:  iskolai sportkörben sportoló tanulók számára heti 2-2 órás sportköri foglalkozáson való részvételt  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvételt (atlétika)  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolást – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervre épülő helyi tantervet, a nemzetiségi nyelv és népismeret magas óraszámát, valamint tanulóink terhelhetőségét is figyelembe véve, szabadon választható tantárgyak választására kevés a lehetőség. Mivel kiemelt munkaerő-piaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen, ezért a választható keret terhére első osztálytól 5. osztályig tervezzük az informatika oktatását. Lehetőség nyílik tehetséges tanulóink részére a szakkörökön és egyéb foglalkozásokon (pl: angol nyelv, tánc, rajz, tambura stb.) való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Lehetőséget biztosítunk tanulóink részére a felkészülést a következő tanítási napra (napközi, tanulószoba)- különösen az alsó tagozaton. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására (alacsony pedagóguslétszám) nincs lehetőség.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelőoktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban - a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink: - A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. - Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.

73

Pedagógiai Program

- A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. - A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. -Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Felelősségek: - Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. - Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az angol nyelvet, a horvát nyelvet, az informatikát amennyiben az osztálylétszám ezt megköveteli. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében a választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

74

Pedagógiai Program

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fittségi állapotának mérése a NETFIT rendszer segítségével történik. A NETFIT® a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. Célja egy olyan új mérési-értékelési tesztrendszer kifejlesztése, amely idősorosan képes követni a gyermekek fizikai állapotát, egészségközpontú, fittségi sztenderdekhez viszonyítottan. A mérés célja: az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése), a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. A NETFIT® elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét a köznevelési intézmények részére rendelkezésére bocsátott útmutató alapján. Mérés időpontja: Az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletében tanévenként határozza meg a mérési időszakot. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A méréssel szemben támasztott követelmények:  A tanulók számára legyen természetes, izgalommentes.  Reálisan tükrözze a gyermek fizikai állapotának mértékét.  Biztosítsa az összehasonlíthatóságot. Dokumentálás: online felületen

75

Pedagógiai Program

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók beszámoltatásának és számonkérésének rendszere az iskolai cél- feladat- és értékrendszer alapján alakult ki, figyelembe véve az értékelés kiterjedésének elemeit, nem mellőzve a pedagógusi és gyermeki egyéni szabadságot és az egyes munkaközösségek által megfogalmazott normákat. Ugyanakkor a tilalmakat és korlátokat is szükségesnek tartjuk megjeleníteni. 2.10.1 A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni. A házirend további korlátozásokat írhat elő a témazáró és a számonkérő dolgozatok bejelentése és megíratása tárgykörében, így korlátozásokat állíthat föl az egy napon íratható témazáró és számonkérő dolgozatok számát illetően. Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:  röpdolgozat- az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából, érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,  számonkérő-dolgozat háromnál több óra anyagából, érinti az egész osztályt, a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,  témazáró dolgozat -egy vagy több átfogó témakör anyagából, az osztály egészét érinti, előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék. A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája az általános iskolai oktatásnak, de iskolánkban kiemelt hangsúlyt fektetünk diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mivel diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól.

2.10.2 A tanulók értékelése A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét.

76

Pedagógiai Program

Legfontosabb feladatés információ-hordozó

Dokumentum, bekerülés a dokumentumba

A pedagógus döntési lehetősége az érdemjegy regisztrálásával kapcsolatban

1.

Az év eleji diagnosztizáló mérést csak százalékkal minősítjük

napló, ellenőrző könyv

nincs

2.

Tanév közbeni felmérés

napló, ellenőrző

nincs

3.

Témazáró

napló, ellenőrző

nincs

4.

Szövegalkotás szóban írásban

napló, ellenőrző napló, ellenőrző

döntés alapján

5.

Memoriter

napló, ellenőrző

nincs

6.

Házi szóbeli írásbeli

7.

Tantárgyi modul

napló, ellenőrző

nincs döntés alapján

napló, ellenőrző félévi tantárgy

döntés alapján

Követelmény

Beszámítás a félévi, év végi osztályzatba

Lehetőség

Megjegyzés

korrekciós pontok a szülőt kijelölése, egyéni nem számítható tájékoztatni az első haladás be szülői értekezleten számbavétele korrekciós pontok, írásbeli vagy felzárkóztatás után teljes arányban szóbeli segítő megismétlés megjegyzés felzárkóztatás után korrekciós pontok teljes arányban megismétlés a piros pont vagy a segítő, bíztató dokumentumba munkaközösség megnyilvánulás kerülés esetén szokásrendje teljes arányban szerint képesség szerinti türelmi idő 50%-ban időtáv adás

77

következetesség

teljes mértékben 50%-ban

munkaközösségi megállapodás alapján

következetesség

kevés óraszám miatt teljes

Pedagógiai Program szerint

nem teljesítés esetén: 5 fekete pont után beírás az ellenőrzőbe

Pedagógiai Program

esetén is önállóan szerepel a bizonyítványban Készségtárgy házi iskolai Más kiterjedési elem házi iskolai

8.

9.

mértékben

döntés alapján

türelmi idő

döntés alapján

türelmi idő

napló, ellenőrző napló, ellenőrző

A pedagógus döntésének vonatkozása: 

Amennyiben érdemjegyet kap a tanuló be kell jegyezni a dokumentumba.



A dokumentumba került érdemjegy beszámítási aránya a jelzettek alapján.



Írásbeli házi feladat hiánya esetén negatív pontok, a szorgalomba számít.



Eszközhiány esetén a fenti alapján.

78

50%-ban teljes mértékben 50%-ban teljes mértékben

hosszabb időtáv

nemteljesítés pontokkal

képesség szerinti időtáv

nemteljesítés pontokkal

Pedagógiai Program

2.10.2/A A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, minősítése A tanulók tanulmányi előrehaladásának értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik: SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS

ÉRDEMJEGGYEL, OSZTÁLYZATTAL VALÓ ÉRTÉKELÉS MINŐSÍTÉS KATEGÓRIÁK

Kiválóa Jól MegFelzárkó n Elégtele Elégséges Közep teljesíte felelően ztatásra Jó [4] Jeles [5] teljesíte n [1] [2] es [3] tt teljesített szorul tt [91[76[51% [51- [76[91[51-75%] [0-30%] [31-50%] 100%] 90%] alatt] 75%] 90%] 100%] Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A tantárgyi osztályzatok - félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy - kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az év végi osztályzatokban az évi összteljesítményt (órai munka, plusz feladatok, kiselőadás, tanulmányi versenyen való részvétel, gyűjtőmunka) értékeljük. Ennek megfelelően a következő osztályzatokat adjuk: J e l e s /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. J ó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. K ö z e p e s /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. E l é g s é g e s /2/ ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. E l é g t e l e n /1/ ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az értékelés kiterjedése:  tantárgyi rendszer  tantárgyi modulok  választható tantárgyak

79

Pedagógiai Program

A tanulók szöveges értékelése, minősítése Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést adunk. A tanulók évközi teljesítményét 2. évfolyam első félévében érdemjeggyel is értékeljük. Szöveges értékelés az 1., 2. évfolyamra vonatkozik, az adott tanév I. félévére (az adott tanévben használt naplóban lévő értékelés alapján). A tanév végi szöveges minősítés az első évfolyamon az OM által kiadott értékelés alapján történik, kiegészítve az angol, horvát nyelv, informatika, horvát népismeret, erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgyakkal. A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén: - a szülőt tájékoztatni szükséges a lemaradás okáról, jellegéről, - valamint az iskolai segítségnyújtás módjáról Az első évfolyamon egy alkalommal rajzos értékelőlapon adunk tájékoztatást a haladásról a gyermek és a szülő részére. (november vége) Keletkezett dokumentumok:

A dokumentum neve

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

bizonyítvány

végleges

-

1.

Bizonyítvány, bizonyítosztályfőnök vány pótlap

2.

Szöveges értékelő lap (napló, tájékoztató f.)

osztályfőnök napló [szaktanárok]

2 év

szülő

3.

Rajzos értékelő lap

osztályfőnök napló [szaktanárok]

2 év

szülő

80

Pedagógiai Program

RAJZOS ÉRTÉKELŐLAP 1. OSZTÁLY Udvariasan köszönök felnőttnek, Jól megértem a feladatokat. gyereknek. nagyon jól mindig jól általában segítség kell néha Hallgatok, amikor mások Odafigyelek az óránon. beszélnek. mindig általában néha

mindig általában néha

Jól tudok másokkal játszani és Önállóan tudok dolgozni. dolgozni. mindig általában néha

mindig általában néha Vigyázok a dolgaimra.

Jól fejlett a kézügyességem:

NÉV:_____________________________ Jó a szóbeli kifejezőkészségem. Tudom összehasonlítani, sorba rendezni a számokat, mennyiségeket. igen nem Az írásom külalakja: tetszetős általában tetszetős csúnya

Ismerem, jól számokat.

tudom

igen segítség kell

Horvát órán aktív vagyok:

Angol órán aktív vagyok:

mindig néhány hibával gyakori tévesztéssel Hibátlanul másolok.

mindig általában néha

mindig általában néha

igen kevés hibával több

hónap

a

tanult

mindig általában néha

Tudom olvasni a szótagokat, Lelkesen sportolok. szavakat, mondatokat. mindig igen általában segítséggel néha

mindig általában néha

201

igen segítséggel Pontosan végzem műveleteket.

írni

a

Szívesen énekelek. mindig általában néha A számítógépen : önállóan segítséggel sok segítséggel dolgozom.

osztályfőnök:____________________

nap

81

Pedagógiai Program

Az első félév szöveges értékelése: 1. osztály Magatartás  Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együttműködik. – Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival.  Segítőkészsége: szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész.  Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival.  Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait.  Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül viselkedik. – Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel.  Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. Szorgalma  Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítsége. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget.  Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását.  Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos.  Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, mással foglalkozik. – Általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés  Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel.  Légzéstechnikája: Légzéstechnikája megfelelő. – Légzéstechnikája fejlesztésre szorul.  Szókincse: szókincse gazdag, választékos. – szókincse korosztályának megfelelő. – Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul.  Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. Olvasás  Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt.  Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző.  Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki.  Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan – pontatlanul – csak kérdések segítségével mondja el. Írás  Betűismerete: A tanult betűket biztosan ismeri és írja. – A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. – Bizonyos betűket téveszt.  Másolása: Munkája mindig pontos, hibátlan. – Néha hibázik.

82

Pedagógiai Program

  

Gyakran hibázik. Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír. Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú – kapkodó. Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan.

Matematika  Számfogalma a tanult számkörben: kialakult – kialakulatlan – fejlesztésre szorul.  A számszomszédokról: biztosak – pontatlanok az ismeretei.  Számok tulajdonságait: önállóan felismeri és megnevezi – segítséggel ismeri fel.  A számok bontott alakjait: biztosan – hiányosan ismeri.  A műveletet: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok:  Egyszerű szöveges feladatot: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg.  Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat.  Mértékegységek: A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza.  Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. – Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat.  Síkidomok: A síkidomokat felismeri és megnevezi. Még nem ismeri fel a(z)………………………………….síkidomot. Környezetismeret  Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok.  Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg.  A tanultakról: biztos a tudása – egye-egy részletben bizonytalan- hiányosak az ismeretei.  Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő hiányos.  Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra    

A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott. Színhasználata: munkáin változatosan – sajátos módon – visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi. Térkihasználása. A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul használja.

Technika és életvitel  Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – felszínesen ismeri.  Kézügyessége: kiemelkedő – jó megfelelő – fejlesztésre szorul.  Munkadarabjai. Pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok.  Eszközhasználata. Az eszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja.

83

Pedagógiai Program

Ének – zene  A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli.  Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van.  A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri.  Dallam, szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri – nem ismeri.  Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport  Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul.  A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el.  A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt.  A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg.  Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen – rombolóan – önző módon vesz részt.  A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. Horvát nyelv, angol nyelv, informatika, horvát népismeret, erkölcstan/hit- és erkölcstan  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul Az első félév szöveges értékelése: 2. osztály Magatartás  Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együtt – működik. – Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival.  Segítőkészsége: Szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész.  Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait.  Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül viselkedik. – Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel.  Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. Szorgalma    

Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – ritkán hiányos – gyakran hiányos. Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, mással foglalkozik. – Általában lemarad.

Magyar nyelv és irodalom 84

Pedagógiai Program

Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés    

Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnikája: megfelelő – fejlesztésre szorul. Szókincse: gazdag, választékos – korosztályának megfelelő – szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad.

Olvasás  Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző.  Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki.  Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, pontosan – pontatlanul – csak kérések segítségével mondja el. Írás  Írásmunkái: pontosak, rendezettek pontatlanok. Jellemző hibái:  Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír.  Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú kapkodó.  Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan. Nyelvtani, helyesírási ismeretek     

Az abc ismerete: Az abc-t pontosan – pontatlanul – nem tudja. Betűrendbe sorolni: önállóan – segítséggel – segítséggel sem tud. A helysírási elveket, szabályokat: biztosan – kevés hibával – sok hibával alkalmazza. A mondatokról tanult ismeretei: Biztosak – pontatlanok. A j / ly-s szavakat: biztosan, hibátlanul – kevés hibával sok hibával írja.

Matematika  Számfogalma a tanult számkörben: kialakult – kialakulatlan – fejlesztésre szorul.  A műveleteket: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok: ……………………………………………  Szöveges feladatokat: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg.  Függvények, sorozatok: Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat.  A mértékegységeket, átváltásokat: biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza.  Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. – Kerüli a Kihívásokat, csak megoldja a feladatokat.  Síkidomokat, testeket: önállóan – segítséggel – sok tévesztéssel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat. Környezetismeret  Megfigyelései: pontosak – felületesek –pontatlanok. 85

Pedagógiai Program

   

Tapasztatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg. A tanultakról: biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan – hiányosak az ismeretei. Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos. Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel.

Rajz és vizuális kultúra  A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott.  Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – visszafogottan használja a színeket.  Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan megfelelően – bátortalanul használja.  Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi.  Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul használja. Technika és életvitel  Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – felszínesen ismeri.  Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul.  Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok.  Eszközhasználata: Az eszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használja. Ének – zene  A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli.  Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van.  A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri.  Dallam-szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szöveté ismeri – nem ismeri.  Dalos játékokban: szívesen –passzívan – rendbontóan vesz részt.

Testnevelés és sport  Mozgása: Harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul.  A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el.  A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt.  A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg.  Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen – rombolóan – önző módon vesz részt.  A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. Horvát nyelv, angol nyelv, informatika, horvát népismeret, erkölcstan/hit- és erkölcstan  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul

86

Pedagógiai Program

Mondatbank a tanév végi szöveges értékeléshez Első osztály Értékelési területek: Magatartás(az iskola pedagógiai programjában elfogadottak szerint)    

Példás Jó Változó Rossz

Szorgalom (az iskola pedagógiai programjában elfogadottak szerint)    

Példás Jó Változó Hanyag

Magyar nyelv és irodalom (kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint) Beszéd és szóbeli kifejezőkészség: A beszéd tisztasága:  Beszéde tiszta, érthető.  Néhány hang képzése még bizonytalan.  Néhány hangot már magában is tisztán ejt  Sok hangképzési hibája van.  Beszéde korrekciót igényel. A szókincse:  Szókincse gazdag, választékosan beszél.  Beszéde és szókincse korának megfelelő.  Szókincse szegényes.  A tanév során beszéde fejlődött, szókincse gazdagodott.  Ha figyelünk rá, gondolatait helyesen választott szavakkal közli.  Szívesen mond verset és mesét.  Nehezen fejezi ki magát.  Még nem szeret a társai előtt szerepelni. Írás: Íráshasználat  Írásos tevékenységet szívesen végez.  Vonalvezetése és írása biztos.  Vonalvezetése és írása határozatlan.  Füzete tiszta, rendezett.  Füzetvezetése egyenetlen.

87

Pedagógiai Program

Íráskép  Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos.  A tanult betűket, betűkapcsolatokat még segítséggel alakítja.  Írásképe esztétikus, egyéni.  Írása lendületes, folyamatos.  Betűalakítása, a betűk kapcsolása pontatlan Írástempó  Írástempója az átlagnál gyorsabb  Írástempója életkorának megfelelő.  Az írástempója lassú. Másolás  A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról.  A tanult betűk, szavak másolása pontatlan.  Még nem tudja a tanult betűket és szavakat önállóan lemásolni.  A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit.  Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Tollbamondás  Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a szavakat.  Tollbamondás után még pontatlanul írja le a tanult betűket és szavakat.  Tollbamondás után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat.  Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat.  Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Írás emlékezetből  Emlékezetből is pontosan írja le a betűket, szavakat.  Emlékezetből pontatlanul ír.  Emlékezetből még nem tud betűket, szavakat leírni.  Önellenőrzéssel képes javítani a hibáit Olvasás: Viszonyulás az olvasáshoz  Szereti a könyveket, szívesen olvas, betűzget.  A tanórán szívesen olvas, de önmagától még nem érdeklődik a könyvek iránt.  Egyelőre nem szívesen olvas. Hangos olvasás (technika)  Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket.  Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében.  Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan:_____________  Önállóan összeolvassa a tanult betűket.  A tanult betűk összeolvasásában bizonytalan.  A betűket felismeri, de azok összeolvasása nehézséget jelent.  Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat.  Elolvas rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára.

88

Pedagógiai Program

Néma olvasás (szövegértés).  Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel kapcsolatos feladatokat megoldani.  Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat.  Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatértése még bizonytalan.  Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat.  A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes. Matematika: (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.) Számfogalom  A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat szívesen végzi. Órákon aktív és figyelmes.  A számolással és az egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi. Órákon nem mindig aktív, de szorgalmasan dolgozik.  Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig.  A számok felismerésében és lejegyzésében még téveszt.  Nem ismeri fel a tanult számokat.  Számfogalma biztos 0-20-ig.  Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Számolási készség         

Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására. Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni. Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására. Képről helyesen alkot számfeladatot. Képről segítséggel képes számfeladat alkotására. Még nem tud képről számfeladatot írni. Önállóan képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszközzel tud összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszköz nélkül még nem képes műveletek végzésére.

Összefüggések felismerése    

Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja. Algoritmus szerint képes szöveges feladat megoldására. A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani. Még nem tudja megoldani a szöveges feladatokat.

Geometria  

Felismeri és megnevezi a síkidomokat. Még nem ismeri fel az alábbi síkidomokat:-----------------------

. Környezetismeret: (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint)

89

Pedagógiai Program

Érdeklődés   

Rendkívül nyitott és érdeklődő a természet jelenségei iránt. Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értékei iránt. Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt.

Tájékozódás      

Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat. Még bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódást kifejező szavak használatában. Segítséggel sem képes a tájékozódáshoz használt kifejezések megkülönböztetésére. A hét napjait, a hónapok és az évszakok nevét ismeri, képes azok felsorolására. Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok és évszakok nevének felsorolására. Még nem tudja önállóan megnevezni a napok, hónapok, évszakok neveit.

Megismerési módszerek      

Képes megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín). Még bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak megnevezésében (alak, forma, szín). Nem tudja megnevezni az érzékelhető tulajdonságokat (alak, forma, szín).. Megfigyelései pontosak, képes megadott szempontú rendezésre is. Általában pontosan képes megfigyelni, de a megfogalmazásban és a rendezésben még segítségre szorul. Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni.

Ének-zene (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.)       

A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi. A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig végzi szívesen. A zenét szereti, de a feladatokban való részvételhez bátorítást igényel. A tanult dalokat el tudja énekelni csoportban és önállóan is. Hallás után képes egyszerű ritmus visszatapsolására. Szívesen részt vesz a tanult gyermekjátékok eljátszásában. A tanult ritmusokat, azok jeleit ismeri és használja.

Vizuális nevelés, rajz és technika (Kiegészítéssel a helyi tanterv elvárása szerint.)         

Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni. Átlagos az érdeklődése a vizuális kultúra, a vizuális művészetek iránt. Egyelőre nem ábrázol szívesen, gyakran szorul segítségre és bátorításra. Szívesen végez technikai jellegű tevékenységeket. Fel lehet kelteni a technikai jellegű érdeklődését, de munka közben biztatást igényel. Munkavégzés előtt és közben is folyamatos biztatást, segítséget igényel. Munkái szépek és igényesek. Ügyesen bánik az eszközökkel. Saját ötleteit, elképzeléseit bátran megvalósítja.

90

Pedagógiai Program

  

A tanult technikákat életkorának megfelelő szinten alkalmazza. Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére. Ismeri a színek nevét és felismeri azokat.

Testnevelés    

A mozgásos feladatokat szívesen végzi, szeret mozogni. A feladatok kivitelezésében mozgása összerendezett. Erőnléte és állóképessége korának megfelelő. A sportjátékok, versengések szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen viselkedik.  A sportjátékok, versenyek szabályait érti, de időnként nem tartja be.  A szabályokat többnyire érti, de gyakran nem tartja be. Különösen ügyes: torna, labdajáték, sorversenyek terén (felsorolás a gyermek fejlettsége szerint) Angol nyelv Memoriter:

hibátlanul tanulja meg kevés hibával tanulja meg több hibával tanulja meg nagyon sok hibával tanulja meg segítség nélkül nem tudja elmondani

Szókincs:

minden szót hibátlanul tud kevés hibával tud minden szót több hibával tud minden szót nagyon sok hibával tud minden szót egyáltalán nem tudja a szavakat

Beszédkészség:

beszéde tiszta, érthető néhány hang képzése még bizonytalan több hang képzése bizonytalan sok hangképzési hibája van beszéde sok korrekciót igényel

Beszédértés:

beszédértése kiváló beszédértése jó beszédértése megfelelő beszédértése segítségre szorul beszédértése nagyon rossz, gyakorlásra szorul

Olvasás:

tempója folyamatos, hibátlan, kifejező tempója folyamatos, kevés hibával olvas szótagolva, sok hibával olvas rosszul, akadozva olvas nagyon rosszul olvas, gyakorlásra szorul

91

Pedagógiai Program

Horvát nyelv Szókincs:

minden szót hibátlanul tud kevés hibával tud minden szót több hibával tud minden szót nagyon sok hibával tud minden szót egyáltalán nem tudja a szavakat

Írásbeli értékelése: másolása hibátlan másolása kevés hibával történik másolása több hibával történik másolása nagyon sok hibával történik másolása nagyon rossz, gyakorlásra szorul tollbamondása hibátlan tollbamondáskor kisebb hibát vét tollbamondáskor több hibát vét tollbamondáskor nagyon sok hibát vét tollbamondása nagyon rossz, gyakorlásra szorul Beszédkészség:

beszéde tiszta, érthető néhány hang képzése még bizonytalan több hang képzése bizonytalan sok hangképzési hibája van beszéde sok korrekciót igényel

Beszédértés:

beszédértése kiváló beszédértése jó beszédértése megfelelő beszédértése segítségre szorul beszédértése nagyon rossz, gyakorlásra szorul

Informatika  A számítógépen önállóan dolgozik. A számítógépen kis segítséggel dolgozik. A számítógépen sok segítséggel dolgozik.  Elméleti ismereti biztosak. Elméleti ismeretei megfelelőek. Elméleti ismeretei elfogadhatóak. Elméleti ismeretei hiányosak. Horvát népismeret  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul Erkölcstan/Hit- és erkölcstan  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul 92

Pedagógiai Program

Általános értékelés  Az első osztályos követelményeket összességében kiválóan teljesítette.  Az első osztályos követelményeket összességében jól teljesítette.  Az első osztályos követelményeket összességében megfelelően teljesítette.  Felzárkóztatásra szorul matematikából.  Felzárkóztatásra szorul olvasásból.  Felzárkóztatásra szorul matematikából és olvasásából stb……..

III. A modulok és a választott tantárgyak:  a minősítés az ellenőrző könyvben szerepel önállóan  a féléves tantárgy esetén az év végi bizonyítványban szerepel önállóan

1. Az ellenőrzés, értékelés, minősítés alapelvei  személyre szóló legyen  lehetőséget ad a gyenge produktum javítására  a humanitás jellemzi, a haladás mércéje  a gyermeki önismeret kontrollja  objektív, pontos, árnyalt, változatosság jellemzi  megfelel a gyermek életkorának, a tantárgy jellegének  folyamatos és rendszeres

 fejlesztő, ösztönző jellegű  nem fegyelmező jellegű  az iskolai követelmény- és értékrendre épül  biztosítja a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát  információt adjon a gyenge és erős pontokról, megjelöli a lehetséges javítást  félelemmentes, nyugodt légkörben történik  tantárgytól függetlenül a szép és helyes beszédet preferálja  minden tanulói megnyilvánulás visszajelzést kap

Követelmény:  A tantárgyi követelményrendszert minden tanév elején világosan meg kell fogalmazni a tanulók számára.  A tanulók értékelésének egységes normarendszerét minden pedagógusnak be kell tartania.  Az egy témakört lezáró egység mérése előtt próbamérést alkalmazunk, a tanulói tudáskorrekcióra pontos információt adunk.  Hosszabb [egy hetet meghaladó] hiányzás esetén segítjük a tanulót.  Benti fogalmazások előtt a műfajnak megfelelő házi fogalmazást iratunk.

93

Pedagógiai Program

Rendkívüli minősítés:  A testnevelés tantárgyból felmentett tanuló bejegyzése az ellenőrző könyvben, a szöveges minősítés esetén, a bizonyítványban, naplóban, anyakönyvben: „Felmentett”  Amennyiben a tanuló későn kapcsolódik be a horvát nyelv, az angol nyelv, a számítástechnika oktatásába, úgy egy év türelmi idő után minősíthető. Bejegyzés az értékelő, minősítő dokumentumokban: „A tanítási órán részt vett.”  A sajátos nevelési igényű tanulók bejegyzése a dokumentumokban a rehabilitációs bizottság szakvéleményének számával és a hátrány megjelölésével történik.  A tantárgyakba integrált horvát népismeret minősítése: „Teljesítette” Korlátok:  A tanuló tanulmányi munkájának értékelése, minősítése nem lehet fegyelmező jellegű.  A tanuló tanórai eszköz- és házi feladat hiányáért nem adható szaktárgyi érdemjegy. E hiányosságot a magatartás és a szorgalom minősítésénél vesszük figyelembe. 2. Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés:          

a tanítási órákon: megerősítés, korrigálás, bíztatás, segítés, tanácsadás a tanórán kívül az érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor szülői értekezleten [osztályfőnök, szaktanár] fogadóórán [szaktanár] az osztályfőnök közvetíti a többi pedagógus véleményét a magatartás és szorgalomról az osztályfőnök a naplók és ellenőrzők havi vizsgálatakor az iskola által szervezett programok értékelésekor [iskolai műsorok, kirándulások, színházlátogatások után, vetélkedők alkalmával] a tantestület előtt havi munkaértekezleten munkaközösségi értekezleten [kiemelkedő teljesítmény, vétség]

Szöveges értékelés írásban  a szaktanár vagy osztályfőnök által [kiemelkedő teljesítmény vagy probléma esetén]  dicséret, elmarasztalás az ellenőrző könyvbe  a szaktanárok dolgozatokra írt véleménye  külső felkérésre minősítés, vélemény [bíróság, gyermekvédelem, rendőrség, nevelési tanácsadó, rehabilitációs központ]

94

Pedagógiai Program

3. Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján ismertetik a szaktárgy követelményeit, az értékelési rendszert, a mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az ismertetés lényegét a tanulók a füzetben rögzítik. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben az ötfokú érdemjegy skálával értékelik, félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. A tanévvégi szaktárgyi osztályzat kiemelkedő teljesítmény esetén: kitűnő. (8. o. esetében félévkor is.) A szöveges értékelést [1., 2. évfolyam] e fejezet külön tárgyalja. A tanév végén az egész tanév teljesítményét értékeljük. Az érdemjegyekhez és osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul, megjelölve a továbbhaladás, a javítás lehetőségét. A tanórai aktivitást, a pluszmunkát, a versenyeredményeket is értékeljük. Az érdemjegyek száma félévente:  az egy órás tantárgyak esetén: havi egy  a két órás tantárgyak esetén: havi egy  a három és négy órás tantárgyak esetén: havi kettő 4. Az értékelés nyilvános fórumai:    

háziversenyek, vetélkedők bemutató órák speciális tantárgyi mérések [külső, belső] értékelés a diákközösség előtt [tanévzáró, tanévnyitó, iskolai rendezvények, DÖK nap]  értékelés a nevelőtestület előtt [havi munkaértekezlet, nevelési értekezletek]  szakköri

5. A kiemelkedő teljesítmény elismerése:  A jutalmazás alapja: - kimagasló tanulmányi eredmény - jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény - közösségért végzett tevékenység - a diákönkormányzatban végzett tevékenység - a szakkörben, a művészeti csoportokban végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység - kiemelkedő versenyeredmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevéhez kapcsolódik  A jutalmazás formái:

95

Pedagógiai Program

- írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret -

igazgatói dicséret [írásban] a bizonyítványba írt dicséret egyéb egyéni és csoportos dicséret oklevelek az iskola díszoklevele [tanév végén]

2.10.2/B A tanulók tantárgyi előrehaladásának mérése Alapelv:    

A tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérése. Az értékelési típusok együttes alkalmazása [diagnosztikus, formatív, szummatív]. A közös követelmények és egységes tanulói értékelési normák érvényesítése. Az egyéni, differenciált tanulási utak kijelölése. A mérések időhöz kötött típusa:

Időhöz kötött típus

A minősítés módja

Eszköz

Év eleji

%-os kimutatás [hibák, erények, javítás módja] érdemjegy nincs

mérőlap

szülő, gyermek, munkaközösség napló, adott i konszenzus ellenőrzőköny munkaközösség alapján v

mérőlap

szülő, gyermek, adott munkaközösség napló, munkaközösség, i konszenzus ellenőrzőköny nevelőtestület alapján v [félévi beszámoló]

mérőlap

szülő, gyermek, adott munkaközösség napló, munkaközösség, i konszenzus ellenőrzőköny nevelőtestület alapján v [év végi beszámoló]

Félévi

%-os kimutatás, érdemjegy

Év végi %-os kimutatás, érdemjegy

Informált

96

Feldolgozási szempont

Jelölés helye/módja

Pedagógiai Program

A tanulói teljesítmények egységes értékelése érdekében az írásbeli teljesítményeket - feladat lapokat, teszteket – a következő arányok alapján értékeljük TELJESÍTMÉNY

ÉRDEMJEGY

0-30%

elégtelen [1]

31-50%

elégséges [2]

51-75%

közepes [3]

76-90%

jó [4]

91-100%

jeles [5]

Értékelő munkánk folyamatában döntőnek tartjuk a pedagógus személyiségéből eredő egyéni megnyilvánulásokat, melyek történhetnek szóban és írásban. E megnyilvánulások motiváló erővel bírnak, erősítik a gyermek önismeretét, önbizalmát, valamint a tantárgyhoz és a pedagógushoz való kötődését. Például: Szépen dolgoztál! Kiváló a munkád! Csak így tovább!

97

Pedagógiai Program

TANTÁRGY Évfolyam

Idő

Magyar nyelv és irodalom írás/ szöveg fogalhelyesí nyelvtan -értés mazás rás

Horvát nyelv

tanév eleje 1.

2.

4.

X

félév

X

X

tanév vége

X

X

X

X

tanév eleje

X

X

X

X

félév

X

X

tanév vége tanév eleje 3.

MateKörnyezet matik -ismeret a

félév tanév vége tanév eleje félév

TestTechnik Idegen nevelé a nyelv s X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

Rajz

X

X

X

Énekzene

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

98

Pedagógiai Program

tanév vége

X

X

X

X

X

X

TANTÁRGY Évfolya m

Idő

tanév eleje 5.

6.

X

X

X

X

8.

X

X

X

X

tanév vége

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tanév eleje

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

félév

félév tanév vége tanév eleje

7.

Magyar nyelv és Tört Mate Infor Term irodalom Horv Testé- Ango é-szet- Fizik Biológ Kémi Föld- Éne Raj Tech át nevel értő nyelv helye nele l mati mati ismer a ia a rajz k z -nika nyelv és olvas -tan s-írás m ka ka et ás

X

félév tanév vége tanév eleje

99

Pedagógiai Program

félév tanév vége

X

X

X

X

X

X

X

X

100

X

X

X

X

X

Pedagógiai Program

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Alapelvek:     

Legyen mögötte teljesítmény. Tartsa tiszteletben a tanuló személyiségét. Segítse a tanuló önismeretének fejlődését. Adjon lehetőséget az önnevelésnek. Személyre szóló legyen.

KÖVETELMÉNYEK Magatartás         

Szorgalom

viselkedés az iskolában közösségi beilleszkedés közéleti aktivitás társas kapcsolat minősítése a felnőttekhez való viszony beszédstílus megbízhatóság udvariasság, fegyelmezettség házirend betartása

     

a munkához való viszony egyéni képességeknek való megfelelés önállóság és aktivitás mértéke önálló ismeretszerzés a feladatok teljesítése pontosság

A magatartás és szorgalom minősítésének rendje: Véleménynyilvánítók köre

Havi minősítés havi osztálymunkaközösség értekezlet

Félévi minősítés osztályközösség

osztályozó konferencia

Tanév végi minősítés osztályközösség

osztályozó konferencia

tanulók

X

osztályfőnök

X

X

X

X

X

X

szaktanár

X

X

X

X

X

X

nevelőtestület 

X

X

X

X

X

A minősítés folyamán az egyet nem értés esetén a nevelőtestület többségi szavazata a mérvadó.

101

Pedagógiai Program

 

Egyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A magatartási vétség esetén a közoktatási törvény és a házirend előírásai alapján járunk el.  Egyéb panaszok esetén [közvetlen partnerek] a Panaszkezelés rendje szerint járunk el [Minőségfejlesztési Kézikönyv]. A magatartás és a szorgalom minősítésének skálái és kritériumai: [elbíráláskor legalább három kritériumnak elérése szükséges] SKÁLA

MAGATARTÁS

Példás (5)

 a házirendet betartja,  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

Jó (4)

 a házirendet betartja,  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása

102

SKÁLA

SZORGALOM

Példás (5)

 képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4)

 képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  tanórákon többnyire aktív,  többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek.

Pedagógiai Program

Változó (3)

 az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  igazolatlanul mulasztott,  osztályfőnöki intője van

Rossz (2)

 a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése

Változó (3)

 tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2)

 képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A magatartás és szorgalom értékelésekor és minősítésekor az életkori sajátosságokat figyelembe vesszük.

103

Pedagógiai Program

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:     

példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az iskola, az osztály, a település érdekében példás közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken vesz részt, vagy bármely módon növeli az iskola hírnevét

jutalomban részesítjük. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI Tanévközben a következő elismerések, jutalmak adhatók:    

szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret

 nevelőtestületi dicséret

A tanítási év folyamán a kiemelkedő magatartásért és tanulmányi munkáért a tanév végén a következő elismerésben részesülhetnek a tanulók:  példamutató magatartásért  szaktárgyi teljesítményért  kimagasló szorgalomért  példamutató szorgalomért és magatartásért

„Az év tanulója” cím adományozása:  nevelőtestületi, diákönkormányzati döntés alapján  évente

„Az év sportolója” cím adományozása:  nevelőtestületi, DSK vezetői, diákönkormányzati döntés alapján,  évente

„Az év közössége” cím adományozása:  nevelőtestületi, diákönkormányzati döntés alapján,  évente egy közösség kapja

104

Pedagógiai Program

Az a tanuló, aki:    

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirendet megsérti, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben részesül.

AZ ISKOLAI BŰNTETÉS FORMÁI:        

szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi megrovás

A magatartás és szorgalom minősítése az 1. valamint a 2. évfolyam félévében a szöveges értékelő lap alapján történik.

2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek: - A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. - A feladatok lehetőleg olyan típusúak legyenek, amilyeneket délelőtt oldottak meg. Megoldásukhoz olyan eszközre legyen csak szükség, mely magának a tárgynak az elsajátításához is kell a délelőtti foglalkozásokon. - A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános kontrollálja és visszajelez

105

Pedagógiai Program

- Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. - A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítjük elő. - Fontos a házi feladat előkészítése, a megfelelő motiváció már a tanórákon-szóban előre megbeszélve. - A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. - Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. - A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. Korlátok: - Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá: - a gyerekek sokkal fáradtabbak - feladattartásuk gyengül - munkafegyelmük csökken - ingerküszöbük csökken

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13. 1 Az iskola egészségnevelési elvei Egészségnevelésünk olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Egészségnevelésünk egészség és cselekvésorientált tevékenység. Egészségnevelési elveink az alábbi értékekre építenek:  a tanuláshoz való viszony, a képességek szintje  mentálhigiéné [stressz, konfliktus]  egészség, egészség védelme  saját dolgaiban való eljárás  kapcsolat a társakkal, felnőttekkel, családdal Amit teszünk:  Intézményünkben biztonságos, tiszta környezetet teremtünk.  Fontos számunkra, hogy a diákok és a pedagógusok testileg és lelkileg egészségesek legyenek.  Arra törekszünk, hogy a gyerekeken keresztül a családokban is kialakítsuk az igényt a harmonikus, az egészséget óvó, tudatos életvitelre.  Fontosnak tartjuk a mindennapi testmozgás biztosítását minden gyermek számára.  Életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése. 106

Pedagógiai Program

Az egészségnevelés színterei:  tanórák ( osztályfőnöki, biológia, környezetismeret stb.)  tanórán kívüli egyéb foglalkozások  előadások (védőnő stb.)  nyári táborunk (életmód tábor)  akciók (egészségnevelési) Egészségnevelési feladatunk a társadalmi és helyi sajátosságok és igények meghatározó elmeire épít. CÉLOK 1.

FELADATOK Tiszta, ápolt külső

Előadások szervezése az öt érzékszerv ápolásával kapcsolatban Kulturált, évszakhoz igazodó öltözködés

2.

Mentálhigiéné (konfliktusok stresszkezelés)

A feszültségek, konfliktusok forrásainak feltárása – egyéni, közösségi Szemléletformálás, prevenció Az egyén viszonya a közösséghez. A közösség viszonya az egyénhez.

3.

Tanulás-tanulási szokások

Helyes tanulás szokásainak kialakítása, tanulási stratégiák Tanulási stressz kezelése. Pihenés és tanulás, szabadidő

4.

A mozgás szerepe

5.

Egészséges táplálkozás

6.

Az egészséges környezet fontossága – környezeti higiéné

Rendszeres mozgás biztosítása. Helyes testtartás.

Az étlap összeállítás szempontjai

Az osztálytermek tisztaságának, ápolásának rendje. Berendezések, eszközök alkalmassága.

7.

Személyes biztonság és mások biztonságának óvása

8.

Káros szenvedélyek

Közlekedési szabályok betartása. Eszközhasználat. Elsősegély.

Dohányzás, alkoholfogyasztás hatásai.

107

Pedagógiai Program

9.

Serdülőkor problémái

10.

Párkapcsolat, szerelem, szex

Önismeret. A szervezetben megjelenő változások. Az érzelmi intelligencia erősítése. Intelligens érzelemkinyilvánítás

2.13. 2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - a fenntartható fejlődés, - a kölcsönös függőség, ok – okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - problémaérzékenység, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - kommunikáció, médiahasználat, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskolai környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

108

Pedagógiai Program

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet – és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradat. Tanórán és kirándulásokon megismertetjük gyermekeinkkel a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a környezetet féltő, óvó felnőttekké. (Lásd Környezeti nevelési program)

2.14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. A tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Döntéshozatal előtt szükséges a szülőkkel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit, figyelembe véve azok súlyát, árát is. A tankönyvválasztás elvei az iskolában:  A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló.  A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez.  Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon.  A tankönyvek legyenek jól áttekinthetőek, jól olvashatóak, ne legyenek túl zsúfoltak.  Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak.  A tankönyv-választásnál mérlegelni kell az árat.  A tartós használatra szánt tankönyveket a könyvtárban kell megőrizni. Az 1. évfolyamra beiratkozó tanulók a beiratkozás alkalmával teljes eszközlistát kapnak.

2.15. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzatok megállapításához a

109

Pedagógiai Program

tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, illetve ha a mulasztás meghaladja az egyes tantárgyak tanévre szóló óraszámának 30%-át (a tantestület döntése alapján)  magántanuló volt Amennyiben a tanuló a korábbi iskolájában valamely tantárgyat nem tanulta, egy év türelmi időt kap az ismeretek megszerzésére, valamint felzárkóztató foglalkozást vehet igénybe, miközben a korcsoportjával együtt halad. A továbbhaladás szempontjából a tanévet tekintjük releváns időszaknak. Ezen időszak folyamán a rendszeres értékelés alapján kialakított tanári vélemény, értékelés alapján születik meg a döntés a tanuló egyes érdemjegyeiről. A tanítói, tanári döntést a nevelőtestület véleményezi. A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet teljes felelősséggel dönt.

110

Pedagógiai Program

2.16. Nemzetiségi nevelés-oktatás Iskolánk horvát nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. A horvát nyelv tanítása az 1-8. évfolyamokon heti öt órában valósul meg, a horvát népismeret pedig a törvényi előírásnak megfelelően heti egy órában. A szülő a beiratkozáskor nyilatkozik arról, hogy kéri-e gyermeke számára a horvát nyelvoktató nemzetiségi program szerinti oktatást. A szülő a tájékoztatást a horvát nemzetiségi oktatásról a beíratáskor megkapja. A jelentkezéssel kapcsolatos teendőknél a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben foglaltak az irányadók (kérelem, nyilatkozatok stb.) A magyar nyelvű tanítás helyi tantervében szinte valamennyi tantárgyban hangsúlyt kapnak a horvát népi, néprajzi, irodalmi, művészeti, földrajzi, történelmi ismeretek. Kiemelten nagy hangsúlyt kapnak a fentiek a horvát nyelvi órákon kívül alsó tagozaton az ének és a technika tantárgyakban, felső tagozaton pedig a történelem és állampolgári ismeretek, az ének-zene, a testnevelés tantárgyakban. Ezen felül a tanórán kívüli, valamint a „Horvát anyanyelv és kultúra ápolásának projektterve” programjaiban is.

2.17. Alapfokú művészeti oktatás A választott kerettanterv megnevezése: 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet Az iskolánk helyi tantervében a miniszter által kiadott mintatanterveket használjuk. Az alapfokú művészetoktatási intézményegységünkben folyó képzés megalapozza a művészeti kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Intézményegységünkben képzőművészeti ágon grafika és festészet, táncművészeti ágon moderntánc tanszakokon biztosít képzést előképző és alapfokú évfolyamokon. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG MODERNTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ MODERNTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A XXI. század társadalmi elvárásainak következtében állandóan alakuló, formálódó tánckultúrák megjelenési formájának központi kérdése az önálló individuummal rendelkező ember. A testi, szellemi valamint lelki folyamatokra épülő mozgás megnyilvánulási formái elősegítik az emberi kapcsolatok kialakulását, az értelmi és érzelmi képességek kibontakoztatását és az önfejlesztés lehetőségének megélését A moderntánc oktatása megteremti a harmonikus, egészséges személyiséggel rendelkező, társas kapcsolatokban jártas embert. Nyitott és értő közönséget nevel, miközben biztosítja a hívatásos pályaorientációt A technikai képzés elősegíti az oktatási folyamatban résztvevők számára a saját adottságaik szerinti képességfejlesztést. Az évenként meghatározott fejlesztési feladatok és a tananyag spirális elrendeződése lehetővé teszi az összevont osztályokban történő oktatást és nagyobb szabadságot teremt a pedagógus számára az oktatási folyamat megszervezése során A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon)

111

Pedagógiai Program

Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon) Kötelező tantárgy: Kreatív gyermektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Limón–technika (5–6. alapfokú évfolyamon) Választható tantárgyak: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon) Óraterv Tantárgy

Előképző 1. 2. 1 1

Főtárgy Kötelező 1 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható 2 tantárgy Összes óra 2–4

1

1. 3

2. 3

1

1

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 3–4 3–4 3–4 3–4

1–2

1–2

1

1

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma:8 évfolyam (2+6 évfolyam) A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A MODERNTÁNC ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a moderntánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek, készségek, jártasságok, kialakítása és fejlesztése A tér, idő, energia rendszereinek, törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A táncstílusok és technikák általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A mozgásmemória fejlesztése és a stílusérzék kialakítása Az improvizációs készség kialakítása és fejlesztése A színpad és a színpadi jelenlét általános törvényszerűségeinek megismertetése Tudatos előadói, táncos magatartás kialakítása és fejlesztése az életkori sajátosságoknak és az előképzettségnek megfelelően A táncművészet legfontosabb irányzatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak

112

Pedagógiai Program

megismerése és tudatos értelmezése A művészetek és társművészetek megismerése iránti igény kialakítása. Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék kialakítása és fejlesztése A zenei ízlésformálás A tudatos és rendszeres munkára nevelés Nyitottságra és művészi alázatra nevelés Folyamatos ismeretbővítés valamint analizáló és szintetizáló tudás kialakítása A vizuális memória fejlesztése és a térben való tájékozódás képességének kialakítása A testi, lelki állóképesség fejlesztése, a személyiség kibontakoztatása A kommunikációs csatornák felismerése és alkalmazása Társas kompetenciák A csoport és a csoportnorma kialakítása A csoportos alkotásban való aktív részvétel öröme A szabálytudat kialakítása A közösség tagjainak elfogadása és a közösségi szemlélet kialakítása A társak felé irányuló aktív figyelem kialakítása és fejlesztése Az egészséges életmódra nevelés A szocializációs normák kialakítása, a viselkedéskultúra megalapozása A környezet megóvásának igénye Módszerkompetenciák A motivált ismeretbefogadás igényének kialakítása és képességének fejlesztése A testtudat kialakítása A hatékony ismeretbefogadásra nevelés és az önálló tanulás képességének kialakítása Az ok–okozati összefüggések megértése A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A tehetséggondozás és pályaorientáció Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más táncstílusokban és élethelyzetekben A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga

113

Pedagógiai Program

Jazz–technika Limón–technika A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő). Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette

KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére,

114

Pedagógiai Program

biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–3. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Tanszak és főtárgyai a 4. alapfokú évfolyamtól 6. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Kötelező tantárgy:

115

Pedagógiai Program

Vizuális alkotó gyakorlat (4–6. évfolyam) Választható tantárgyak: Művészettörténet (3-6. évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Főtárgy

Előképző

Alapfok

(1.)

(2.)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy

(2)

(2)

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

Összes óra

(2-4)

(2-4)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. 116

Pedagógiai Program

A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc A KÉPZŐ–ÉS IPARMŰVÉSZETI KÖVETELMÉNYEI

OKTATÁS

ÁLTALÁNOS

FEJLESZTÉSI

Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség

117

Pedagógiai Program

Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga vizsga tantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett

118

Pedagógiai Program

alapvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

2.18. Iskolarendszerű felnőttoktatás Alapfokú nevelés-oktatás, 1–4., 5–8. évfolyam Törvényi háttér: - köznevelési törvény – a felnőttoktatás eltérései: o a felnőtt (illetve a tankötelezettségen túl lévő) tanulók a nappali tagozaton munkarendtől eltérő tanulási utakon teljesítik a követelményeket. Megvalósítási forma: - esti és levelező munkarendben történő oktatás megvalósítása: általában heti 15 és 10 tanórában, mert legalább ennyi tanóra szükséges a tanulók számára ahhoz, hogy tanári útmutatással, és ezt kiegészítve egyéni felkészüléssel eleget tudjanak tenni tanulmányi kötelezettségeiknek. Követelmények: az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában (beleértve az érettségi vizsga követelményeit is) azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatás megszervezése Résztvevői: A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. - Azok vehetnek részt benne, akik o már nem tankötelesek, o nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, o olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. A felnőttek oktatását lehetőség szerint a tanulók elfoglaltságához igazodva (a lehető legrugalmasabb formában) célszerű megszervezni. Az oktatás szervezeti keretei A törvény adta lehetőség alapján iskolánkban is biztosítjuk a felnőttek oktatását – igény esetén (külön csoport, osztály indításával).

119

Pedagógiai Program

A tartalmi követelmények azonosak a nappali tagozaton tanulók számára felállított követelményekkel. Az eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal bekerülő résztvevők tanulmányi munkáját nagy körültekintéssel kell megszervezni. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. Lehetőség van a felnőttoktatásban egyéb munkarend (pl. távoktatás) szerint is oktatni. Ennek megszervezésének módját nem határozza meg a törvény, példaként a távoktatást említi, illetőleg azt, hogy az egyéb felnőttoktatási formákban nincs kötelező óraszám. Ez tehát egy rendkívül szabadon szervezhető formát tesz lehetővé, ugyanakkor például a tanév rendje számukra is kötelező. Az egyéb oktatásban résztvevők is tanulók, tanulói jogviszonyt létesítenek, valamennyi tanévet teljesíteniük kell, hogy elérjenek az adott évfolyam zárásához. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan feladatok, amikor célszerű, szükségszerű ezek valamelyikével élni (pl. idegennyelv-oktatás vagy felzárkóztató programok esetében). A tanórai foglalkozások kialakítása a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban – bármilyen oktatási formát választ az iskola – az iskola helyi tantervében pontosan meg kell határozni a tanított tantárgyakat, tantervi modulokat. A kerettantervben szereplő tantárgyak oktatása kötelező. 1-4. évfolyam Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/Tantárgy szervezési forma Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Matematika Szabadon tervezhető Összes óra

1–4. évfolyam heti óraszám

1–4. évfolyam összes óraszám

Esti 5

Levelező 3

Esti 360

Levelező 216

5 5 15

3 4 10

360 360 1080

216 288 720

120

Pedagógiai Program

5-8. évfolyam Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

1

2

1

2

1

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

1,5

3

1,5

Fizika

1

-

1

-

1

1

1

1

Kémia

1

-

1

-

1

1

-

1

Földrajz

1

1

1

1

-

-

-

-

Biológia

1

1

1

1

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

-

-

-

-

1

-

1

1

Informatika

-

-

-

-

1

1

2

1

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

1

Osztályközösségépítő program

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

1

-

1

-

1

-

1

-

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

Történelem állampolgári ismeretek

és

A felnőttoktatásban is alkalmazni kell, lehet a nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás irányelveit, amennyiben ilyen oktatás megszervezését határozza el a fenntartó vagy az iskola. Az esti, levelező, egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal. A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje 121

Pedagógiai Program

A felnőttoktatásban a tanuló azáltal, hogy felnőttoktatási/képzési formát választ, önmaga dönt arról, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. A helyi tantervnek kell eligazítást adnia arra vonatkozóan, hogy a tanulónak részt kell-e vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon és hány tanórai foglalkozáson ahhoz, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott elvárásnak. Amennyiben a tanuló olyan oktatási formában vesz részt, ahol nem kell tanórai foglalkozáson megjelenni, ott az előrehaladás feltételeit (konzultációk, vizsgák) az iskola határozhatja meg. Amennyiben az iskola a helyi tantervben meghatároz nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanuló dönthet arról, hogy részt kíván-e venni ezeken, vagy nem. A helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezések A felnőttoktatás helyi tantervének – hasonlóan a nappali oktatáshoz – tartalmaznia kell a kerettanterv tantárgyait, tantárgyi moduljait. Itt is létrehozhatók integrált tantárgyak és összevont tantárgyak. A felnőttoktatásban az alacsony óraszámok miatt lehetséges az egyes tantárgyak tömörített, rövidebb idő alatt történő oktatása.

122

Pedagógiai Program

A HORVÁT ANYANYELV ÉS KULTÚRA ÁPOLÁSÁNAK PROJEKTTERVE A célnak alárendelt feladatok 1. Horvátországi kirándulás 2. Ki tud többet Horvátországról? 3. Blazsetin Istvánra emlékezés 4. A kenyér és a hálaadás Cél: napja A tanulók Horvátországban identitásának erősítése 5. Zrínyi Katarina tanórán kívüli emlékünnepség tevékenységek , a 6. A zadari főiskolások hagyományok programjának megtervezése tisztelete 7. karácsonyi kézműves foglalkozás 8. „Kajkavska reč” horvát nyelv hete 9. Fašenk u Serdahelu farsang

Erőforrás igény Anyagi Személyi

A megvalósítás módja

szeptember

buszköltség, belépő

tanulmányi út

osztályfőnöki munkaközösség vezetője

szeptember v. október

feladatlapok, díjak

vetélkedő

horvát szakosok horvát szakosok

Időpont

október

előadó

koszorúzás,

október

tanárok, diákok

részvétel a rendezvényen koszorúzás, vetélkedő

november

november december

szállás, buszköltség étkezés papír, egyéb anyag

március

iskola személyzet e foglalkozás vezetők

tanórai foglalkozások, kirándulás tanórán kívüli fogl. Irodalmi estek, kézműves foglalkozások, szavalóverseny a szokás gyakorlása

február-március

123

Felelős

horvát nyelvet oktató pedagógusok horvát szaktanárok, DÖK igazgató munkaközösségvezetők horvát szaktanárok horvát szaktanárok, DÖK

Megjegyzés

Pedagógiai Program

10. Vuzem-pisanice húsvéti szokások 11. Nemzetiségi iskolák találkozója 12. Nyári hagyományőrző tábor 13. Horvát nyelvi tábor Zadarban (7. o.)

a szokást bemutató

március-április június második hete

a szokás gyakorlása

munkaközösségvezetők

találkozó

szaktanárok

foglalkozások, kirándulás foglalkozások, kirándulás

június utolsó hete augusztus

124

igazgatóhelyettes osztályfőnök

Pedagógiai Program

2.19 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje

I.

1. Az intézmény 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre szól– azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

II.

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A pedagógusok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása

III.

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az intézményvezető  a nevelőtestület bármely tagja  szülői munkaközösség  a fenntartó 2. A szülők a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösségnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyását követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

IV.

1. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya az alábbi helyeken tekinthető meg:     

az intézmény fenntartójánál; az intézmény irattárában; az intézményvezetőnél; a tagintézmény vezetőjénél; az intézmény honlapján.

125

Pedagógiai Program

2. 20 Mellékletek 1. Tantárgyak helyi tantervei 2. Eszközjegyzék

126

Pedagógiai Program

2.21. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

127