A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013 5. változat

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .................................. 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .......... 5 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................... 5 2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása .......................................................................... 6 2.1. Az iskolavezetés közti feladatmegosztás ...................................................................... 6 2.1.1. Az intézmény vezetője ............................................................................................ 6 2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ......... 7 2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök .................................... 7 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai ................................................................ 7 2.3. Az intézmény kibővített vezetősége ............................................................................. 9 2.4. Az intézmény szervezeti felépítésének vázlata: ........................................................ 10 3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével .... 14 3.1. Az intézményi alkalmazottak közössége ................................................................... 14 3.2. A nevelők közösségei ................................................................................................... 14 3.3. Szakmai munkaközösségek ........................................................................................ 16 3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ......................................................... 17 3.5. A szülői szervezet ......................................................................................................... 17 3.5.1. A szülők közösségei .............................................................................................. 17 3.5.2. A szülői munkaközösséget megillető jogok ........................................................ 17 3.6. A diákönkormányzat................................................................................................... 18 3.6.1. A diákönkormányzat működése ......................................................................... 18 3.6.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ............... 19 3.7. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása ......................................................... 19 3.7.1. A vezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása ................................................... 19 3.7.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás .................................... 20 3.7.3. A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás ....................................................... 20 3.7.4. A nevelők és a tanulók ......................................................................................... 21 3.7. 5. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................ 21 3. 8. Az intézményi tanács .................................................................................................. 22 4. Az intézmény külső kapcsolatai ........................................................................................ 23 4.1. A külső kapcsolatok rendszere ................................................................................... 23 4.2. További kapcsolatok ................................................................................................... 23 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 24 5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ...................................................................... 24 5.2. A pedagógiai program belső ellenőrzésére jogosultak köre .................................... 24 5.3. Ellenőrzési szempontok............................................................................................... 25 5.4. Az ellenőrzés módszerei .............................................................................................. 25 6. Az intézmény működési rendje ......................................................................................... 26 6.1. A nyitva tartás rendje: ................................................................................................ 26 6.2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje.................................................... 26 6.3. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ................................................... 27 6.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ........................................................... 27 6.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: .................................... 27 6.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: ......... 27 2

6.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása .............................................................................................................. 28 6.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .............................................. 28 6.4.1 A pedagógusok napi munkarendje ...................................................................... 28 6.4.2 A pedagógus köteles .............................................................................................. 29 6.4.3 Rendkívüli esetben ................................................................................................ 29 6.4.4 A tantervi anyagban való lemaradás ................................................................... 29 6.4.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – .................................. 29 6.4.6 A pedagógus alapvető kötelessége, ....................................................................... 29 6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ............................. 29 6.6 Az alkalmazottak munkaidejét, feladatait a munkaköri leírás tartalmazza .......... 30 6.6.1 Munkaköri leírás szaktanár ................................................................................. 30 6.6.2 Munkaköri leírás osztályfőnök részére ............................................................... 33 6.6.3 Munkaköri leírás iskolatitkár .............................................................................. 36 6.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................... 38 6.7.1. Az iskola vagyona ................................................................................................. 38 6.7.2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok.................... 38 6.8. Az intézménnyel alkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók belépési rendje ................................................................................................................................... 38 6.9. Az iskolai könyvtár működési rendje ........................................................................ 38 6.9.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ........................................ 38 6.9.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................. 39 6.9.3./A. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .......... 40 6.9.3./B Tankönyvellátás szabályzata ........................................................................... 40 I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: ..................... 40 II. A Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvellátás kötelezettségének: ......................................... 41 III. A kölcsönzés rendje ........................................................................................... 41 IV. A tankönyvek nyilvántartása .............................................................................. 42 V. Kártérítés ............................................................................................................ 42 6.9.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ................................................ 43  A könyvtár szolgáltatásai a következők ............................................................. 43  A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: ...................................... 43  A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje .................................................................. 44 7. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ........... 44 8. A felnőttoktatás formái ...................................................................................................... 46 9. Az iskola vezetése és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás .................................. 48 10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai .......... 48 11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ............................................ 51 11.1 A háziorvos feladatai: ................................................................................................ 51 11.2 A védőnő feladatai:..................................................................................................... 51 11.3 A fogorvos feladatai: .................................................................................................. 52 12. Intézményi védő-óvó előírások ........................................................................................ 52 13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .............................................................. 52 14. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje.. 55 15. Hagyományok ápolása ..................................................................................................... 55 16. Nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista (229/2012 (VIII.28.) Korm. rend. ....... 58 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................ 59 17.1. Az SZMSZ módosítása.............................................................................................. 59 17.2. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága ................................................... 59 3

17. 3. Mellékletek ................................................................................................................ 60 17.4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása ........................... 61

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának alapját az érvényben lévő jogszabályok képezik. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az intézmény dolgozói munkaidőben megtekinthetik az intézményvezetői irodában, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól

5

2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 2.1. Az iskolavezetés közti feladatmegosztás Az iskolavezetés az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, munkáját munkaterv szerint végzi, szükség szerint megbeszélést tart. 2.1.1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.

6

2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az intézményvezető - helyettes. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. 2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:  az intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  az intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  az intézményvezető-helyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  az intézményvezető-helyettes,  az iskolatitkár. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az

7

intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a fenntartó bízza meg. Az intézményvezető-helyettesi megbízást határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért.

8

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 2.3. Az intézmény kibővített vezetősége Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai:  az intézményvezető  az intézményvezető-helyettes  a szakmai munkaközösség-vezetők  a diákönkormányzat képviselője  a közalkalmazotti tanács elnöke Az intézmény kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, legalább kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

9

2.4. Az intézmény szervezeti felépítésének vázlata:

TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTÉZMÉNYVEZETŐ

SZM, DÖK KÖT intézményvezető.h.

iskolatitkár

munkaköz.vezetők . tanítók tanárok

technikai dolgozók

10

3. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 3.1. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek/, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 3.2. A nevelők közösségei A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai:  intézményvezető  intézményvezető-helyettes  pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program és módosításának elfogadása  az SZMSZ és módosításának elfogadása  az éves munkaterv elfogadása  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  a házirend elfogadása  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása minden tanév végén osztályozó értekezlet keretén belül  a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés  a nevelőtestületi jogkörök átruházása  továbbképzési program, beiskolázási terv A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az intézményvezető-helyettes megbízása előtt. 14

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:     

a tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet 2 alkalommal nevelési értekezlet havonta munkaértekezlet

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van  a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  a hivatali titok megőrzésére fegyelemi felelősség kötelezi a nevelőtestület tagját Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: a) az intézményvezető, b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az SZM-re vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. A hivatali titok fogalomkörébe tartoznak:  a nevelőtestület tagjainak munkájával  személyzeti ügyeivel  a gyermekek értékelésével, elbírálásával kapcsolatos ügyek  a gyermek egészségügyi és családi körülményeire vonatkozó adatok 15

 a tanácskozások vitaanyaga és azzal összefüggő részletek Jegyzőkönyvet kell készíteni:  tanévnyitó értekezletről  félévi értekezletről  tanévzáró értekezletről  rendkívüli értekezletről A nevelőtestület határozatait minden esetben írásban kell rögzíteni. 3.3. Szakmai munkaközösségek A nevelőtestület feladatkörének részleges ellátására szakmai munkaközösségeket hoz létre. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, véleményezése  az iskolai nevelő és oktatómunka belső fejlesztése, korszerűsítése  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése  szakterületükön a nevelőtestület által átruházott kérdésekről döntést hoz  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése  a munkaközösség vezetőjének megválasztása  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.  a nevelés-oktatást segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek kiválasztásának véleményezése  a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak véleményezése A szakmai munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak 16

javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek a nevelőtestületi értekezleten (félévi-, év végi-, rendkívüli értekezlet) hozzák nyilvánosságra véleményüket, s szintén e testület előtt számolnak be feladataik végrehajtásáról. Székhelyiskolában működő szakmai munkaközösség:  alsó tagozatos munkaközösség  osztályfőnöki munkaközösség

3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezető meg, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3.5. A szülői szervezet 3.5.1. A szülők közösségei A szülők jogainak érvényesítése, ill. kötelességeinek teljesítése érdekében szülői munkaközösségek működnek. A szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az SZM választmánya. Az SZM választmányának munkájában az osztálycsoport, szülői munkaközösségének képviselői vehetnek részt. Az SZM választmánya az osztály, csoport szülői munkaközösségek képviselőinek javaslatai alapján megválasztja a tisztségviselőit. Megválasztásuk a tanévnyitó szülői értekezleten történik nyílt szavazással. 3.5.2. A szülői munkaközösséget megillető jogok A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:    

Megválasztja saját tisztségviselőit. Kialakítja saját működési rendjét. Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében.  Véleményezi az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, a házirendet. 17

 A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. /Gyermekek, tanulók nagyobb csoportján a legalább egy tanulócsoportba tartozó gyerekeket értjük./  Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői munkaközösség tevékenységét az SZM Szabályzata szerint alakítja. 3.6. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői érvényesítik. 3.6.1. A diákönkormányzat működése Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskolai szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend elfogadásakor és módosításakor.

18

3.6.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzat foglalkozásaira az iskola helyiséget, az ügymenet lebonyolítására személyi, tárgyi lehetőségeket biztosít. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit és technikai eszközeit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskola támogat minden olyan rendezvényt, kezdeményezést, amely a diákok érdekét szolgálja: farsang, újságok terjesztése, kiállítások, előadások szervezése, túrák, megemlékezések, stb. Az iskola helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor dönt az iskolavezetés. 3.7. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 3.7.1. A vezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  vezetőségi ülések  a különböző értekezletek  megbeszélések stb. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A kibővített vezetőség tagjai kötelesek:  az vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az vezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével.

19

3.7.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás Az SZM választmány elnöke az intézmény vezetőjével tart kapcsolatot. Az SZM választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZM választmányát az intézmény vezetőjének tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia. Itt tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről, eredményeiről. Az SZM választmányának ülésein az iskolát a vezetőség bármelyik tagja képviselheti. 3.7.3. A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás A szülőket az intézmény egészének életéről, az éves munkatervről, az aktuális feladatokról  az intézményvezető - a szülői szervezet választmányi ülésén, - szükség esetén összehívott iskolai szülői értekezleten, - az iskolai faliújságon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül  az osztályfőnök: - az osztályszülői értekezleten tájékoztatják,  szükség esetén az összehívott év közbeni szülői értekezleten,  az iskolai faliújságon. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:     

a családlátogatások a szülői értekezletek a nevelők fogadóórái a nyílt tanítási napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben stb.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézmény, munkaterve tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a vezetéssel, a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, az óvoda nevelési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az intézmény vezetőjétől kérhetnek tájékoztatást. A 20

pedagógiai program, nevelési program nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg:  az intézmény honlapján  az intézmény irattárában  az intézményvezetőnél 3.7.4. A nevelők és a tanulók (a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje, formája)

a

tanulók

rendszeres

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető - a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal - az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan az osztályfőnökök - osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A szaktanárok, tanítók az írásbeli számonkérés eredményéről kötelesek két héten belül tájékoztatni a tanulókat. A tájékoztatás elmaradása a tanulót nem érintheti hátrányosan. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.7. 5. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az iskolai diákközgyűlésen az intézmény vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

21

A segítő tanár útján rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti a diákönkormányzat vezetője az intézményvezetőnél a javasolt napirend megjelölésével. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 3. 8. Az intézményi tanács Az intézményi tanács érdekegyeztető szerv, mely az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az iskola működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdításáért, a nevelő-oktatómunka támogatásáért és fejlesztéséért, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért tevékenykedik. Az intézményi tanács tagjai /kötelező/ A kötelező intézményi tanács tagja:  a szülőket  a nevelőtestületet  a helyi önkormányzat képviseli. Az intézményi tanács tagjainak megválasztása A szülők képviselőjét a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű szótöbbséggel. A nevelőtestület képviselőjét a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg, szintén egyszerű szótöbbséggel. A mennyiben az intézményi tanács szülői vagy nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás harminc napon belüli előkészítéséért az iskola igazgatója a felelős. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját ügyrendje alapján működik. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

22

4. Az intézmény külső kapcsolatai 4.1. A külső kapcsolatok rendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:  Letenyei Tankerület  Nagykanizsai Tankerületi Központ  Járási Kormányhivatal Letenye  Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa-Letenyei Tagintézménye  Mura menti horvát nemzetiségi iskolák  Határon túli horvát oktatási intézmények  Helyi nemzetiségi önkormányzat  Országos Horvát Önkormányzat A kapcsolattartást a mindenkori éves munkaterv, valamint az aktuális feladatok határozzák meg. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, a tagintézményvezető a felelős. 4.2. További kapcsolatok  Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető-helyettes a felelős. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos látja el. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Tanévre szóló, havi bontású Iskola-egészségügyi munkaterv alapján végzik feladatukat. A munkaterv az intézmény éves munkatervének része. 23

 A tanulók fogászati szűrését és ellátását az iskolafogorvos végzi.  A hitoktatás megszervezése a vezetés és hitoktatók közötti megállapodás alapján folyik az intézményben.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését,  Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  A vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő-oktatómunka, a pedagógiai program, helyi tanterv belső ellenőrzésének megszervezéséről és működtetéséről az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető gondoskodik. 5.2. A pedagógiai program belső ellenőrzésére jogosultak köre A pedagógiai program, nevelési program belső ellenőrzésére jogosult:  intézményvezető  intézményvezető-helyettes  Munkaközösség-vezetők  Munkaközösségi tagok külön megbízás alapján Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik. A munkaközösség vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a vezetőket az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően.

24

5.3. Ellenőrzési szempontok Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme.  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.  A tanár-diák kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.  A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, foglalkozásokon:  Az órára, foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés.  A tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése.  A tanítási órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, foglalkozáson.  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.  A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás 5.4. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzésre jogosultak által az ellenőrzés során alkalmazható módszerek:  Kötelező, választható tanórai, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.  Írásos dokumentumok vizsgálata.  Tanulói munkák vizsgálata.  Beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat testületi értekezleten értékelni, összegezni kell, a feladatokat ezzel egyidejűleg kell meghatározni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező „Belső ellenőrzési terv” határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

25

6. Az intézmény működési rendje 6.1. A nyitva tartás rendje: A Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7,00 – órától 17,00-ig tart nyitva. A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási óra 45 perces. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,00 – órától 16 – óráig kell megszervezni. Az iskolában reggel 7,30 – órától 16,00 óráig tanári ügyelet működik az óraközi és az egyéb foglalkozások közötti szünetek alatt. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, a helyiségek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az utazó tanulók autóbuszra várakozásánál, a reggeliztetés és ebédeltetés alkalmával valamint üres órák ideje alatt tanári ügyelet működik. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak az épületben. A szünetek idejét a házirend határozza meg. 6.2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. Amennyiben sem az intézményvezető, sem a helyettes halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

26

6.3. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidőbeosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás meghatározása ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) tanórán kívüli, egyéb foglalkozások vezetése 6.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 27

i) tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatokat az intézmény a fentiek szerint határozza meg. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 52.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.4.1 A pedagógusok napi munkarendje A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

28

6.4.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. 6.4.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető engedélyezi. 6.4.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén, helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és (szakos képesítés esetén) kijavítani. 6.4.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.4.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben 29

foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében szintén az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 6.6 Az alkalmazottak munkaidejét, feladatait a munkaköri leírás tartalmazza Intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.6.1 Munkaköri leírás szaktanár Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása: Jogállása: Iskolai végzettsége: Szakképesítése: Közvetlen felettese: Munkakör feladatai: A munkakör célja: Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Alapvető feladatok:  Nevelő-oktatómunkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet.  Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít.  Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.  Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatotokkal látja el. 30

 Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, közben gondot fordít arra, hogy a Pedagógiai programban lefektetettek szerint az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.  Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja és kijavíttatja.  A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja.  A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.  Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet.  A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör).  Pontosan és szabályosan vezeti az osztálynaplót, gondoskodik az osztályzatok naplóba és ellenőrzőbe történő beírásáról. Az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. Adminisztrációs munkája naprakész. A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi.  Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket, gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében.  A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.  Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz szervezett önképzésben, valamint a munkaközösség éves munkatervének megvalósításában.  A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen.  Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen megindokolja.  Elkészíti - tanév végén az intézményvezető- helyettessel együtt - a szakleltárt, a leltárban feltüntetett eszközökért felelősséget vállal.  Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.  Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.

31

 Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti.  Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell, hogy szolgáljon.  Ápolja az iskola hagyományit, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ez által hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához.  Betartja a pedagógus etikai kódexben foglaltakat. A teljesítményértékelés módja:  Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rábízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.  Az iskolavezetés kérésére munkájáról adott szempontok alapján írásos beszámolót készít. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek és munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírás ……………………-tól visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás egy példányát megkaptam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek tekintem. Tótszerdahely, …………………………… munkáltató

...................................... munkavállaló

32

6.6.2 Munkaköri leírás osztályfőnök részére Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása: Jogállása: Iskolai végzettsége: Szakképesítése: Közvetlen felettese: A munkakör célja: Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. Munkakör feladatai:  Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg lehetőleg négy évre. Munkáját a Kerettanterv, a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak.  Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizálásokról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál.  Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére.  Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát. Pontosan és szabályosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályra vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét, gondoskodik, hogy az osztályzatok az ellenőrzőbe kerüljenek. Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.  Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Szükség esetén – az intézményvezető hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze.  Kapcsolatot tart a napközis és a felső tagozaton tanító nevelőkkel.  Az osztályfőnöki munkaközösségben aktívan részt vesz, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok). Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.  Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának végrehajtásában, a szükséges módosításokra javaslatot tesz a 33

      

  



  

munkaközösség. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi és ezek szolgálatában szervezi. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Évente egy alkalommal elkíséri osztályát osztálykirándulásra. Felügyeli osztálya ügyeleti tevékenységét. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítéséhez - a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleteken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. Az osztályfőnök, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, megrovásokat, felszólításokat folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák az osztály szülői munkaközösség képviselőit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. Az osztályfőnöknek jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek és munkaköri leírások tartalmazzák.

34

 Ellátja mindazokat a rendszeres és időszakos feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. A munkaköri leírás …………………………………től visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás egy példányát megkaptam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek tekintem. Tótszerdahely,

............................................ munkavállaló

........................................... munkáltató

35

6.6.3 Munkaköri leírás iskolatitkár Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása: Jogállása: Iskolai végzettsége: Szakképesítése: Közvetlen felettese: intézményvezető Munkakör feladatai: A munkakör célja: Az iskolatitkár adminisztratív tevékenységével elősegíti a nevelő-oktató munka szervezését. Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Alapvető feladatok:  Végzi mindazokat az aktuális feladatokat, amelyekre az intézményvezető és helyettes utasítják.  Munkájához szükséges adminisztrációs és információs rendszert kialakítja, és azt rendszeresen karbantartja. (Táblázatok, számítógépen feldolgozott adatok, elemzések, akták, dossziék, rendező elvek alapján gyűjtött anyagok)  A tanügyi, személyügyi anyagok kezelése, azok rendjének, esztétikájának, pontosságának betartása.  Az iskola iratkezelési és ügyviteli szabályzata szerinti ügyviteli feladatok ellátása.  Munkáját az iskola vezetője értékeli. Személyi titkári feladatok  Határidők, beszámolási kötelezettségek, programok, tárgyalások nyilvántartása.  E programokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés, és ezek írásbeli rögzítése.  Postabontás, megfelelő helyre történő továbbítás.  Előjegyzések, programok, megbeszélések egyeztetése kollégákkal, illetve külső személyekkel.  Üzenetek felvétele, telefonos visszahívások intézése.  Iskolafejlesztéssel kapcsolatos iratok kezelése, ezen dokumentumok magas színvonalú elkészítése.  Igazgatói munkához szükséges szabályzatok, jogszabálygyűjtemények karbantartása.  Vezetői értekezletek, középvezetői és felső vezetői emlékeztető készítése, jegyzőkönyvek vezetése.  Önálló, kreatív, magas színvonalú munkavégzés.  Professzionális Word és Excel ismeret.  Végzi az analitikus nyilvántartást. 36

 Gondoskodik a munkaköréhez tartozó nyomtatványok folyamatos beszerzéséről.  Tanulói bérletek és diákigazolványok rendezése.  Elkészíti - tanév végén, az intézményvezető-helyettessel együtt - a szakleltárt, a leltárban feltüntetett eszközökért felelősséget vállal.  Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási helyét) az intézményvezetőnek azonnal jelenti.  Ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az igazgató megbízza. A munkaköri leírás …………………………………..-jétől visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás egy példányát megkaptam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, magamra nézve kötelezőnek tekintem Tótszerdahely,

......................................... munkavállaló

........................................... munkáltató

37

6.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.7.1. Az iskola vagyona Az iskolák épületét címtáblával és a Magyarország címerével kell ellátni. Az épület alkalomnak megfelelő lobogózása a karbantartó feladata. Az iskolák vagyonának és a tanulók jogainak védelme érdekében az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendjét ki kell alakítani. Az intézmény vagyona: az iskola épületének berendezései, összes felszerelése, eszköze. /Lásd: leltár / 6.7.2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok Az iskolák minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással járó takarékosságért. Az iskola tulajdonában lévő berendezéseket, tárgyakat, eszközöket kiadni, elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. 6.8. Az intézménnyel alkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók belépési rendje Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak. A tanulók az oktatási időben a szüleiken kívül más magánlátogatót nem fogadhatnak. 6.9. Az iskolai könyvtár működési rendje A székhely iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 6.9.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Könyvtárunk az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár 38

gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a. használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b. legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c. tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d. rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. 6.9.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a. gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b. tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c. az iskola pedagógiai programja programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d. könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e. könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f. tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g. a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a. a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b. a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c. számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d. tájékoztatás nyújtása az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f. részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

39

6.9.3./A. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 6.9.3./B Tankönyvellátás szabályzata I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamit az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

40

II. A Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetőek ki, ameddig a tanuló az adott tárgyak tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. III.

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárba leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, a munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

41

IV.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 1. az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) 2. a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) 3. összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember – október) 4. összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) 5. listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október – november) 6. listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról. V. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 1. az első év végére legfeljebb 25 %-os 2. a második év végére legfeljebb 50 %-os 3. a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os 4. a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a 42

kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.” 6.9.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni  A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.:példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját az SzMSz tartalmazza.

43

 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtár működésével kapcsolatos egyéb tudnivalókat a könyvtár SZMSZ-e tartalmazza, amely az iskolai SZMSZ mellékletét képezi.

7. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli, egyéb foglalkozásokat szervez (napközi, tanulószobai foglalkozás, tehetséggondozó, felzárkóztató, sport, tánc, rajz, nyelvi stb.). A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején a tantárgyfelosztásában szerepeltetni kell. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történik. - Napközis foglalkozást az 1-4. évfolyamon szervezünk. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. - Tanulószobai foglalkozást az 5-8 évfolyamnak szervezünk. A tanulószobai foglalkozás a tanórára való felkészülést szolgálja. - A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók körzeti, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. A meghirdetett megyei, országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktanárok és az igazgató felelősek. Minden verseny, vetélkedő a tanév elején meghirdetendő. Ennek szerepelni kell a munkatervben. A tanulók felkészülése egyéni, de ehhez a szaktanár segítséget nyújt. A vetélkedők, szemlék, pályázatok iskolai fordulóit – a tanórán kívüli tevékenység részeként- tanítási órán kívül kell megszervezni. A területi, megyei,

44

és az országos fordulóra továbbjuttatott tanulókat az intézményvezető a verseny idejére mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje, becsülje. A tanulmányi és sportversenyeken, a szakkörökben végzett kiemelkedő teljesítmény, vetélkedőn, pályázaton elért siker esetén, a tanév végén az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében jutalomban részesíti a tanulót. - A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. - Az iskola beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása rehabilitációs foglalkozásokon történik egyéni fejlesztéssel. A hátránykompenzáció a személyiség fejlődésében bekövetkezett zavar, hiányosság, rendellenesség kijavítására, enyhítésére, megszüntetésére valamint a társadalmi kapcsolatainak korrekciójára, integrációjára irányul. - A tanulók igényeinek megfelelően az egyéni és közösségi tevékenységből eredő érdeklődésük kielégítése, képességük fejlesztése, pályaválasztásuk segítése érdekében szakköri foglalkozások működnek. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását teszik lehetővé ezek a foglalkozások, melyeknek keretét a játék, tanulás és a munka adja meg, a gyakorlatiasságra építve, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. - Iskolán kívüli programok Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az osztályok éves tervezése alapján tanulmányi sétát, kirándulást, üzemlátogatást szervezhetnek. A program tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. A tanulmányi sétán, üzemlátogatáson való részvételre a tanuló nem kötelezhető. A programok költségeit az osztály szülői munkaközösségének meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. - A mindennapos testnevelés szervezése Tanulóink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát biztosít, órarendbe iktatva osztálykeretben. A heti öt óra az alábbiak szerint is teljesíthető: három óra órarendbe iktatva, a 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbiak szerint biztosítjuk:  iskolai sportkörben sportoló tanulók számára heti 2-2 órás sportköri foglalkozáson való részvétellel  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel (atlétika)

45

 a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával - Iskolánkban a bejegyzett egyházak fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek a tanítási órákat követő időszakban. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8. A felnőttoktatás formái Alapfokú nevelés-oktatás, 1–4., 5–8. évfolyam Törvényi háttér: - köznevelési törvény – a felnőttoktatás eltérései: o a felnőtt (illetve a tankötelezettségen túl lévő) tanulók a nappali tagozaton munkarendtől eltérő tanulási utakon teljesítik a követelményeket. Megvalósítási forma: - esti és levelező munkarendben történő oktatás megvalósítása: általában heti 15 és 10 tanórában, mert legalább ennyi tanóra szükséges a tanulók számára ahhoz, hogy tanári útmutatással, és ezt kiegészítve egyéni felkészüléssel eleget tudjanak tenni tanulmányi kötelezettségeiknek. Követelmények: az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában (beleértve az érettségi vizsga követelményeit is) azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatás megszervezése Résztvevői: A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. - Azok vehetnek részt benne, akik o már nem tankötelesek, o nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, o olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. A felnőttek oktatását lehetőség szerint a tanulók elfoglaltságához igazodva (a lehető legrugalmasabb formában) célszerű megszervezni.

46

Az oktatás szervezeti keretei A törvény adta lehetőség alapján iskolánkban is biztosítjuk a felnőttek oktatását – igény esetén (külön csoport, osztály indításával). A tartalmi követelmények azonosak a nappali tagozaton tanulók számára felállított követelményekkel. Az eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal bekerülő résztvevők tanulmányi munkáját nagy körültekintéssel kell megszervezni. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. Lehetőség van a felnőttoktatásban egyéb munkarend (pl. távoktatás) szerint is oktatni. Ennek megszervezésének módját nem határozza meg a törvény, példaként a távoktatást említi, illetőleg azt, hogy az egyéb felnőttoktatási formákban nincs kötelező óraszám. Ez tehát egy rendkívül szabadon szervezhető formát tesz lehetővé, ugyanakkor például a tanév rendje számukra is kötelező. Az egyéb oktatásban résztvevők is tanulók, tanulói jogviszonyt létesítenek, valamennyi tanévet teljesíteniük kell, hogy elérjenek az adott évfolyam zárásához. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan feladatok, amikor célszerű, szükségszerű ezek valamelyikével élni (pl. idegennyelv-oktatás vagy felzárkóztató programok esetében).

47

9. Az iskola vezetése és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartás Az iskola vezetése és a diáksportkör közötti kapcsolattartás alapja a iskolai sportkör munkaterve, amelyet az intézmény vezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A iskolai sportkör vezetője a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben az iskolai sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás 48



  

érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és 49

 

 

   

 

helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

50

11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a helyi rendelőintézet vezetője végzi. Az orvos a székhely iskolában az orvosi szobában látja el feladatait. Az iskolaorvos a hatályos törvények és jogszabályok alapján végzi a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője. Az iskolaorvos évi munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A tanulók szűrővizsgálatának tervezetét kifüggeszti a tanári szobában. 11.1 A háziorvos feladatai: Az intézmény gyermekeinek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyermekek a szükséges szakorvosi vizsgálaton részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a gyerekeknek. Az osztályok, csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, velük konzultál a tapasztalatairól. 11.2 A védőnő feladatai: A védőnő munkájának közvetlen irányítója az háziorvos. A védőnő szoros kapcsolatot tart fenn az intézményvezetővel. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás-, testmagasság-, testsúlymérés, hallás-látás-színlátás vizsgálat, vizeletvizsgálat stb.). Negyedévente elvégzi az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálatát. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, prevenciós és egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákon előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve, az osztályfőnöki tanmenet szerinti témákban. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő)

51

11.3 A fogorvos feladatai: Az iskolafogászati feladatokat látja el. Minden évben elvégzi a tanulók fogászati szűrővizsgálatát és a szükséges kezeléseket.

12. Intézményi védő-óvó előírások A tanulónak, gyermeknek joga van, hogy a nevelési- oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék. Ennek értelmében: Tanévkezdéskor az első osztályfőnöki órán az osztályfőnök balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat a balesetek megelőzése érdekében. Azokon a szakórákon, ahol a balesetveszély fokozottan előfordulhat, a szaktanár feladata a speciális balesetvédelmi oktatás. Az iskola területén mindig tartózkodjon olyan személy, aki megfelelő elsősegély ismeretekkel rendelkezik, és sérülés esetén ellátja a sérültet. Elsősegély dobozt /kötszert/ kell elhelyezni:  tornateremben  nevelői szobában  igazgatói szobában A dobozok folyamatos feltöltéséről gondoskodni kell. Komolyabb sérülés esetén az iskola köteles gondoskodni a sérült orvoshoz szállításáról, és a szülők értesítéséről. A sérüléseket az ellátónak be kell jegyezni a baleseti naplóba. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak.

13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktatómunka szokásos menetét 52

akadályozza, illetve a tanulók és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz  a robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely gyermekének vagy dolgozójának az épületet vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  intézményvezető  intézményvezető-helyettes  iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell     

a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak, gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítés terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak, gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért,valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősök. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  A épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 53

 A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra, a foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyerek az épületben.  A tanulókat, gyermekeket a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozás helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:    

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:      

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait a intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz estén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza.

54

 A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv”  robbantással való fenyegetés esetére – „Bombariadó terv” tartalmazza.  A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.  Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója felelős.  A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.  A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  nevelői szoba  igazgatói iroda

14. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja: - nyomtatott irat - elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat - iskola weblapján elhelyezett adat Tanulók, pedagógusok elektronikus nyilvántartó rendszere a KIR. Elektronikus naplóval intézményünk nem rendelkezik, elektronikus aláírás sincs.

15. Hagyományok ápolása Intézményünk hagyományrendszerének megformálásakor alapul vettük azokat a meglévő hagyományokat, amelyekre építhetünk, továbbá az utóbbi években kialakult hagyományokat, valamit az önálló arculatot adó tervezett hagyományteremtő elemeket. Hagyományaink nem korlátozódnak csupán az iskolai életre, hanem építenek az intézményi kapcsolatokra és a települési szokásrendszerre is, a nyitottság és az egymás tiszteletének elvét vallva.

55

Hagyományrendszerünk kikristályosításánál a következő faktorokat vettük figyelembe alapelvként:  az intézmény horvát nemzetiségi jellegéhez kötődő hagyományok  az intézmény egyéb hagyományai  a települések hagyományai  a kisebbségi lét /nyelv és kultúra/ fennmaradása a gazdag hagyományrendszerben ápolható és vihető tovább. Célunk a hagyományrendszer kialakításával:  hogy az iskola a település szellemi és kulturális központja legyen,  hogy tanítványaink biztos és egészséges lokálpatriotizmussal lépjenek a világba, s megerősödve tudjanak visszatérni,  hogy az intézményi hagyományrend felébressze tanítványainkban a valódi értéktiszteletet, valamint az alma máter tiszteletét,  hogy a szülő, a gyermek és a patronáló megtalálja a cselekvés színterét,  hogy kapcsolatainkkal elősegítsük tanítványaink boldogulását, valamint a nevelőtestület és szülő együttgondolkodását.  A horvát kisebbségi léthez kapcsolódó hagyományok:  Köszönési formák  Horvát nyelv és kultúra hete  Az anyanyelv ápolása érdekében rendszeres kapcsolat a zadari egyetemmel (Tanítványaink és a pedagógusok nyaranta vesznek részt adriai tanulmányúton, a zadari egyetem hallgatói és pedagógusok egyhetes szakmai programon vesznek részt iskolánkban.) Napi kapcsolat a határon túli Draskovec általános iskolájával.  Rendszeresen veszünk részt az országos horvát önkormányzat által meghirdetett tanulmányi és egyéb versenyeken  Iskolai műsoraink a kettős kultúra jegyében zajlanak  A horvát kultúra őrzésének és ápolásának projektterve  A nyári táborunk is a hagyományápolás jegyében kerül megrendezésre. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

56

Ünnepélyek /megemlékezések/ Az ünnepélyeken a nevelők és a tanulók az alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg (fehér blúz, ing, sötét alj, nadrág). Az intézményben a következő ünnepélyeket, megemlékezéseket tartjuk:                   

tanévnyitó ünnepély a magyar népmese hete megemlékezés az aradi vértanúkról megemlékezés a köztársaság napjáról Zrínyi Katarina emlékünnepség mikulás karácsony a magyar kultúra napja / együtt szaval a nemzet/ kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja farsang megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról húsvét holokauszt áldozatainak napja a víz világnapja a Föld világnapja anyák napja nemzeti összetartozás napja környezetvédelmi nap ballagás, tanévzáró ünnepély

Az intézmény egyéb hagyományai:  főzőnap /DÖK napon/  karácsonyi kézműves foglalkozás  húsvéti kézműves foglalkozás  zalai horvát iskolák rendezvényei  a Horvát nyelv ápolása iskolánkban c. projektben foglaltak  tavaszi túra, nyári tábor  családi nap  megyei horvát nyelvű vers- és prózamondó verseny  Mikulás kupa  tanulmányi kirándulások a tanév végén  erdei iskola (eseti, pályázati pénzből)  települések falunapjai (fellépések) 57

 megemlékezés az első és a második világháborúban elhunyt hősökről (halottak napján) A tantestület és a szülők közösségének kapcsolatára épülő hagyományok:       

Kirándulások és túrák közös szervezése, Tanévenként nyílt napok, Fogadóórák, Szülői értekezletek tanévenként két alkalommal Farsangi karnevál rendezése, Pályaválasztási szülői értekezlet Családi nap

A nevelőtestület hagyományos munkaértekezletei, foglalkozási formái E hagyományos formák adnak lehetőséget arra, hogy céljainkat megfogalmazzuk egy-egy tanévre, hogy értékeljük a végzett munkát, hogy tapasztalatot cseréljünk, a tantárgyi felmérések eredményeit, a versenyeken elért eredményeket értékeljük, valamint útmutatót fogalmazzunk meg a továbbhaladás eredményesebb alakulására. E cél érdekében:    

tanévnyitó és tanévzáró nevelőtestületi értekezletet, félévi és év végi osztályozó értekezletet, félévértékelő nevelőtestületi értekezletet, munkaközösségi foglalkozásokat, belső továbbképzéseket (4-5 foglalkozás az adott munkaközösség éves terve alapján),  havonta, illetve szükség szerint munkaértekezletet tartunk,  a tapasztalatok cseréje érdekében egymás óráit látogatjuk.

16. Nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista (229/2012 (VIII.28.) Korm. rend.  SzMSz  Házirend  Pedagógiai program

58

17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.1. Az SZMSZ módosítása A szervezeti és működési szabályzat a hatálybalépés napjától (2015.09.01.) érvényes, s ezzel egyidejűleg az eddig érvényes szervezeti és működési szabályzat érvényét veszti. Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 17.2. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága Az intézmény azon dokumentumai, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvánosságra kell hozni, az alább felsorolt helyeken tekinthetők meg: Pedagógiai Program:

honlap irattár intézményvezető

Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. SZMSZ

Házirend:

intézményvezető nevelői szoba irattár honlap intézményvezető nevelői szoba DÖK segítő tanár osztálytermek irattár honlap

59

17. 3. Mellékletek Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, intézményvezetői utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. Az SZMSZ mellékletei  Adatkezelési szabályzat  Alapító okirat  Munkaköri leírások  Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

60

17.4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása

61

A szervezeti és működési szabályzatban a szakmai alapdokumentumnak megfelelően törlésre kerültek a Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola Szent István Király Tagiskolájára valamint az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó tartalmak. A törlés oka: - a tagintézmény megszűnése - az alapfokú művészetoktatási feladat megszűnése A szervezeti és működési szabályzat 5. változata 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

Tótszerdahely, 2016. szeptember 1.

___________________________ Tislérné Biskopics Mária intézményvezető

62