A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ÉS A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS 2014. DECEMBER 8.
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS tartozásátvállalás = ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja (Ptk. 6:203. § (1) bekezdés) jogosult
- háromoldalú megállapodás - cél: alanyváltozás előidézése a kötelezetti pozícióban - az alanyváltozást a három fél megállapodása eredményezi kötelezett
átvállaló
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS Az átvállaló fél (új kötelezett) a szerződés teljes jogú alanyává válik → megilletik mindazok a jogok, amelyek a korábbi kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették (Ptk. 6:203. § (2) bekezdés) Joghatás: 1. az alanycsere után a jogosult a teljesítést csak az új kötelezettől követelheti! 2. a követelés biztosítékai főszabályként megszűnnek, DE: a felek ettől eltérően megállapodhatnak → fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul (ld. kezes, dologi zálogkötelezett)
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS A Ptk. szerint definiált háromoldalú megállapodás nem feltételez egyidejőséget → ELİZETES HOZZÁJÁRULÁS (Ptk. 6:204. §) „kétlépcsıs megoldás”
2. régi és új kötelezett megállapodása a tartozásátvállalásról
1. jogosulti hozzájáruló nyilatkozat előzetes megadása
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS A jogosult előzetes hozzájárulásakor a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá
kitől származzék? Az előzetes hozzájáruló nyilatkozatra vonatkozóan a Ptk. szerint - nincs alakszerűségi megkötés, -tartalmilag sem kötött → akkor vonható vissza, ha a jogosult a visszavonás jogát a nyilatkozattételekor fenntartotta DE: jogfenntartó nyilatkozat hiányában sem vélelmezhető a hozzájáruló nyilatkozat visszavonhatatlansága! Ok: ellentétes lenne a jogosult érdekeivel!
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK I. Teljesítésátvállalás (Ptk. 6: 205. §) teljesítésátvállalás = ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról kétoldalú megállapodás → a jogosult nem alanya! „megkezdett tartozásátvállalás” → nem perfektualizálódik, vagyis nem megy végbe alanycsere! Joghatás: a harmadik személy köteles a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen (pl. szolg. tárgyának rendelkezésre bocsátása) DE: a jogosult nem követelheti a harmadik személytől a teljesítést!
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK II. Tartozáselvállalás (Ptk. 6: 206. §) tartozáselvállalás = a kötelezett és harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról ÉS erről a jogosultat értesítik „továbbgördített teljesítésátvállalás” Joghatás: egyetemlegesség jön létre → az egyetemleges kötelezettet megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerzıdés alapján megillették DE: nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését! (v.ö. kezesség!)
A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK III. Tartozásátszállás (Ptk. 6: 207. §) tartozásátszállás = a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra „passzivitás” DE: a tartozásátvállalás szabályai alkalmazandók! Pl. öröklés (vö. Ptk. 7:1.§) → az örökös felelıssége (Ptk. 7:96.§ (1) bekezdés) – eltérő szabályok!
A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS szerződésátruházás = a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodik a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre való átruházásáról. (Ptk. 6:208. § (1) bekezdés) vegyes
kötelmi alkatú szerződés, több polgári jogi jogintézmény határán mozog rendkívüli összetettség jellemzi → átruházás + átvállalás, DE: nem egyszerően engedményezés + tartozásátvállalás! rokonság a szerzıdés módosításával → a kötelem lényeges eleme (alany) módosul, de túl is mutathat az alanyváltozáson kapcsolat a novációval (szerzıdés megújítása)
A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS A korábbi Ptk. által nem szabályozott jogintézmény → jogbizonytalanság, alkalmazási nehézségek, problémák: megnevezésbeli pontatlanság („jobb híján fogalom”) – sem a
‘szerződés’, sem a ‘szerződéses pozíció’ nem jogtárgy → ehelyett: KÖTELEM-KOMPLEXUM – nem lehet egyszerően átruházni! nem megfelelő a módosításkénti megközelítés sem → a Ptk.
szerinti módosítás nem fedi le megfelelően a szerződésbeli követelések és jogok, illetve kötelezettségek átszállását
A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS Jellemzıi: sui generis jogintézmény hárompólusú konszenzust feltételez, DE: a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzájárulhat - vö. tartozásátvállalás – Ptk. 6:204 .§ - hatályosulás kérdése - nyilatkozat-visszavonás jogának fenntartása sajátos jogviszony-módosítás engedményezés és tartozásátvállalás kombinációja - mögöttes joganyag - DE: önálló jogi arculattal bír!!!
A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS Joghatások: alanycsere → a szerzıdésbe belépı felet megilletik mindazon
jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerzıdésbıl kilépı felet a szerzıdésben maradó féllel szemben a szerzıdés alapján megillették, illetıleg terhelték DE: beszámítás korlátozása! a szerzıdés biztosítékai fıszabályként megszőnnek – ez felel
meg a harmadik személy érdekeinek, DE: a biztosíték kivételesen mégis fennmarad, ha ahhoz a kötelezett hozzájárul (Ptk. 6:208. § (3) bekezdés) → jogtechnikai megoldás: az eredeti ranghelyen új zálogjog jön létre
A SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS JOGSZABÁLY ALAPJÁN („szerződésátszállás”) ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és
kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra Pl. Ptk. 6:340. § (2) bekezdés – bérbeadói pozíció átszállása (vö. „Kauf bricht nicht die Miete” elv) szerződésátruházás szabályainak megfelelő alkalmazása nincs szükség a szerződésben maradó fél hozzájárulására!
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE A szerződés megerősítése → biztosítékok
célja szerint
jellege szerint
a) teljesítési képességre hat (→ „a kötelezett tudjon teljesíteni”) b) teljesítési készségre hat (→ „a kötelezett akarjon teljesíteni”) a) dologi jellegű biztosítékok b) személyes jellegű biztosítékok
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 1. A foglaló (Ptk. 6:185. §) foglaló = a másik félnek a kötelezettségvállalás megerősítésének jeleként fizetett pénzösszeg tárgya: pénz (korábban lehetett egyéb vagyontárgy is!) rendeltetésének ki kell tűnnie a szerződésből!
célja a kötelem megerősítése → részteljesítés (pl. vételárelıleg) nem lehet foglaló nem feltétel, hogy megfizetésére a szerződés megkötésekor
kerüljön sor (vö. régi Ptk. „szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg”) → foglalóvá minısítés a foglaló összegét a szerzıdés teljesítésébe be kell tudni a túlzott mértékő foglaló összegét a bíróság mérsékelheti
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 1. A foglaló (Ptk. 6:185. §) A foglaló a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetére szolgál biztosítékul, így - ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem vagy mindkét fél felelős → a foglaló visszajár, - adott foglaló elvész / kapott foglalót kétszeresen kell visszatéríteni, ha a szerzıdés meghiúsulása a fél magatartására vezethetı vissza. A foglaló „sorsa” nem hat ki a szerződésszegés jogkövetkezményeire, azok alól nem mentesít! - kárátalány jellege van, DE: a szerződésszegés alapján érvényesített kártérítés vagy kötbér összegéből le kell vonni!
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. §) kötbér = kötbér kikötésével a kötelezett meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződészerűen teljesít „a kötelem bére” bármely szerződésszegés esetére kiköthető (→ késedelmi
kötbér, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér), DE: csak írásban köthető ki! szubjektív jellegű szankció = felróhatóságtól függ → ha a
kötelezett szerződésszegését kimenti, mentesül a kötbér megfizetésének kötelezettsége alól
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. §) minimál kárátalány jelleg = a kötbérigény attól függetlenül
érvényesíthető, hogy a jogosultnak a kötelezett szerződésszegésével összefüggésben merült-e fel kára - a kötbér összegéig a kárt nem kell bizonyítani - a kötbér összegét meghaladóan is van lehetőség kárigény
érvényesítésére - a kötbérigény érvényesítésének elmulasztása nem zárja ki,
hogy a jogosult a kötelezett szerződésszegésével összefüggésben felmerült kárának megtérítését követelje
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 2. A kötbér (Ptk. 6:186. §) a Ptk. rendezi a kötbér és más szerzıdésszegési igények
viszonyát (a) teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése kizárja a teljesítés követelését (b) késedelmi kötbér megfizetése → nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól (c) hibás teljesítési kötbér → nem érvényesíthetı szavatossági igény (d) kötbért meghaladó kárigény érvényesíthetı a túlzott mértékő kötbér összegét – a kötelezett kérelmére – a
bíróság mérsékelheti
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 3. Jogvesztés kikötése (Ptk. 6:190. §) a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a
felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné jogvesztés
kikötésével
bármilyen
szerződésszegés
biztosítható kötelező alakiság → írásbeliség! bíróság általi mérséklés lehetősége – ha a jogvesztés a
kötelezettet „túlságosan sújtaná”
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 4. Egyéb a szerződés megerősítését szolgáló jogintézmények A) Személyi jellegű biztosítékok – biztosítéki szerződések a) kezesség → kezességi szerződés (Ptk. 6:416-6:430. §) b) garancia → garanciaszerzıdés (Ptk. 6:431-6:438. §) B) Dologi jellegő biztosítékok a) zálogjog (Ptk. 5:86-5:144 §) b) Óvadék (Ptk. 5:95. §)
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Alapvetı kérdések: 1. szerzıdés módosítása – szerzıdés módosulása egyik (vagy mindkét) szerződő fél szándékára vezethető vissza
a módosulás olyan jogi tény következménye, amelyre a félnek (feleknek) nincs ráhatása
2. szerzıdésmódosítás szőkebb és tágabb értelemben → az utóbbi magába foglalhatja a szerzıdés alanyaiban bekövetkezı változást (pl. engedményezés, tartozásátvállalás, szerzıdésátruházás) is
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA a) közös megegyezéssel = MÓDOSÍTÓ SZERZŐDÉS Kiindulópont: szerződési szabadság → konszenzust feltételez! Irányulhat: - a szerzıdés tartalmának módosítására - a kötelezettségvállalás jogcímének megváltoztatására (pl. vételár-tartozás kölcsönné minısítése) A szerzıdés biztosítékai (köztük a zálogjog és kezesség is) fennmarad, DE: a kezes és a zálogkötelezett helyzete – hozzájárulásuk nélkül – nem válhat terhesebbé! A módosításra a szerzıdéskötésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók (pl. alakiság).
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalú szerződésmódosítás „A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.” (Ptk. 6:191. § (4) bekezdés) - alakító jog - 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalú szerződésmódosítás A 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény szerint - önmagában még nem tisztességtelen, ha a pénzintézet – jogszabályi felhatalmazás alapján – a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát kiköti - tisztességtelen viszonyt az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A SZERZŐDÉS FELEK ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA b) egyoldalú szerződésmódosítás 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) – 279. § (4) bekezdés - fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben (vagy pénzügyi lízingszerződésben) az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. - egyéb feltétel (ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is), egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. - az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Kiindulópont: a szerződéses jogviszony „kiegyenlítettsége”, szerződéses egyensúly DE: a gazdasági, társadalmi és természeti folyamatok változásokat idéznek elő → a szerzıdés egyensúlya megdılhet A bíróság általi szerződésmódosítás célja a felek által a jogok és kötelezettségek szerződéskötéskor rögzített és a szerződéskötést követően megváltozott körülmények által megdőlt egyensúlyának helyreállítása. A bíróság „belenyúl” a szerződésbe → kivételes lehetıség, csak a Ptk. által meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges!
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Alkalmazásának feltételei: a) a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötését követően felmerült körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ÉS b) a körülmények megváltozásának szerződéskötéskor nem volt előrelátható, c) a körülmények megváltozását nem módosítását kérelmező) fél idézte elő, ÉS
lehetősége a
a
(szerződés
d) a körülmények megváltozása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázata körébe.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 2. A SZERZŐDÉS BÍRÓSÁG ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA Korlátozása: a) időbeli korlátozás → nincs lehetıség ex tunc hatályú módosításra, hanem arra legfeljebb a szerződésmódosításra irányuló igény bírósági érvényesítésének időpontjától kezdődően kerülhet sor = kereset benyújtásának ideje! b) tartalmi korlátozás → csak olyan mértékű lehet a módosítás, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke s sérüljön.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 3. A SZERZŐDÉS JOGSZABÁLY ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA - nem polgári jogi, hanem alkotmányossági kérdés! - a jogszabállyal történő szerződésmódosítás feltételeivel az Alkotmánybíróság több határozata foglalkozott (pl. 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 66/1995. (XI. 24.) AB határozat, 8/2014. (III. 20.) AB határozat) „(…) jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja. Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.”
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A szerződés rendszerint a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. DE: a szerződés megszűnhet teljesítés nélkül is, A) a felek szándékából (→ megszüntetés) B) a felek akaratán kívül (a)bíróság vagy más hatóság határozata, vagy jogszabály rendelkezése alapján (b)egyéb okból (pl. lehetetlenülés)
confusio,
szerződő
fél
halála,
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL a) akarategységgel megszüntető szerződés - ex nunc hatály - a megszűnés időpontjáig a szolgáltatásokat teljesíteni kell - elszámolási kötelezettség
felbontó szerződés - ex tunc hatály - in integrum restitutio = a már teljesített szolgáltatások visszajárnak DE: irreverzibilis szerződések !
Alakiság: ld. Ptk. 6:6. § (2) bekezdés
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal → ALAKÍTÓ JOG! jogszabályon vagy szerződésen alapul! felmondás - ex nunc hatály - a megszűnés időpontjáig a szolgáltatásokat teljesíteni kell - elszámolási kötelezettség - rendes / rendkívüli
elállás - ex tunc hatály - in integrum restitutio = a már teljesített szolgáltatások visszajárnak DE: irreverzibilis szerződések ! szolgáltatás egyidejű visszaadásának felajánlása!
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal A felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg megfizetése ellenében is kiköthetik = BÁNATPÉNZ - „a jogszerű elállás ára” - vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa) - abszolút kárátalány jelleg = a bánatpénz meghaladóan kárigény nem érvényesíthető!
értékét
OK: nincs jogellenesség, mivel az elállás jogszerű magatartás! DE: a túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság – a kötelezett kérelmére - mérsékelheti
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A)A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE A FELEK ÁLTAL b) egyoldalú nyilatkozattal A Ptk. tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött egyes nevesített szerződéstípusoknál külön kimondja a felmondás lehetőségét. - általános és kógens jellegű szabály → valamennyi tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződés esetén alkalmazandó! DE: az egyes szerződéseknél vannak speciális szabályok! - nincs konkrét határidő („megfelelőség”) → bíróság mérlegelés kérdése, DE: a felmondási idő meghatározásánál a bíróság figyelembe köteles venni a másik fél lényeges jogi érdekét!
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE B)
A SZERZŐDÉS AKARATÁN KÍVÜL
MEGSZÜNTETÉSE
A
FELEK
1. Bíróság általi megszüntetés (Ptk. 6:214. §) → a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni a szerződés bíróság által történő megszüntetésére. 2. A szerződés megszűnése jogszabály rendelkezése alapján (pl. bizalmi vagyonkezelés – Ptk. 6:326. §, bérleti szerződés – Ptk. 6:338. § (2) bekezdés (a dolog elpusztulása), biztosítási szerződés – Ptk. 6:449. § (díjfizetési kötelezettség elmulasztása), stb.)
3. Confusio = ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett 4. A fél halála 5. Lehetetlenülés
