BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Külkereskedelmi Főiskolai Kar
A társadalmi felelősségvállalás elmélete és gyakorlata, konkrét hazai példákon bemutatva
Konzulens: Dr. Kisváradi György Docens
Név: Kiss Anita Szak: kereskedelem és marketing Tagozat: nappali Év: 2009
1
Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................................2 1. A társadalmi felelősségvállalás elmélete ......................................................................4 1.1. A társadalmi felelősségvállalásról ........................................................................... 4 1.2.
Kinek kell társadalmilag felelősen viselkednie? ...................................................... 4
1.3.
A társadalmi felelősségvállalás szükségessége........................................................ 6
1.4.
Felelős gazdálkodás ................................................................................................. 9
1.5.
A CSR fogalma ...................................................................................................... 11
1.6.
A CSR eszközeinek sokszínű palettája, területei ................................................... 12
1.7.
A társadalmi felelősség stratégiába való beépítése ................................................ 13
1.8.
CSR a fenntartható fejlődés alapja......................................................................... 16
1.9.
CSR hatásai ............................................................................................................ 17
2. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakulása, kezdete, történelmi vonatkozásai .19 2.1. A Corporate Social Responsibility kialakulása...................................................... 19 2.2.
Adományozás, mecenatúra, támogatás valamint a szponzorálás ........................... 21
2.2.1. Az adományozás (Donation)...................................................................... 22 2.2.2. A szponzorálás (Sponsorship).................................................................... 23 2.2.3. Mecenatúra (Patronage) ............................................................................. 27 2.3. Magyar mecénások ................................................................................................ 29 2.4.
CSR Magyarországon ............................................................................................ 35
2.4.1. A CSR motivációs tényezői a vállalat részéről .......................................... 39 2.4.2. CSR gyakorlati beépülése a stratégiába ..................................................... 39 3. A társadalmi felelősségvállalás gyakorlati megvalósulása ...........................................41 3.1. Kérdőíves felmérés eredményeinek részletezése ................................................... 41 3.2.
A Prima Primissima Díj Bemutatása ..................................................................... 51
3.2.1. A Prima Primissima díj születése............................................................... 51 3.2.2. A Prima Primissima Alapítvány................................................................. 52 3.2.3. A Prima Primissima díjról.......................................................................... 53 3.2.4. Kik lehetnek díjazottak?............................................................................. 54 3.2.5. A Prima Primissima Díj támogatói ............................................................ 56 3.2.6. A Junior Príma Díj – Befektetés a jövőbe.................................................. 56 3.2.7. A Megyei Príma Díj................................................................................... 57 3.2.8. Az eddig elért eredményekről .................................................................... 58 3.3. Demján Sándor Alapítvány.................................................................................... 59 3.4.
Vodafone Magyarország Zrt. ................................................................................. 65
Összegzés ....................................................................................................................68 Mellékletek ..................................................................................................................69 Irodalomjegyzék ...........................................................................................................82
2
Előszó Gazdag szakirodalom foglalkozik azzal, hogy miként lehet egy vállalatot sikeressé, eredményessé tenni. Így az alapvetően nyereségorientált vállalatok számára számos eszköz áll rendelkezésre ennek elérésére. Ezek egyike lehet a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, vagyis angolul corporate social responsibility, azaz CSR. A CSR-t mint, tudományt egyre több szakember ismeri el, mint a vállalat egészére kiterjedő, stratégiai szerepet is magában hordozó vállalatvezetési elvet. Diplomamunkám alapvető céljaként fogalmaztam meg bemutatni a magyarországi vállalati társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát, a hozzá tartozó elméleti ismeretek felvillantásával. Sok esetben nem lehet pontos és teljes mértékben helyes megállapításokat tenni, hiszen, még ez a témakör egyáltalán nem kiforrott, és nincs is erre vonatkozóan egységes szakirodalom, amelyet követhetnék, követhetnénk. A legtöbb magyar nyelvű társadalmi felelősségvállalással foglalkozó könyv, fordítás, illetve egyes esetekben magyar példákkal kiegészített adaptálás. A vállalatok társadalmi felelősségvállalás vizsgálatát azért választottam dolgozatom témájának, mert aktualitása, valamint a benne rejlő lehetőségek miatt felkeltette az érdeklődésemet. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, mint vállalat irányítási elv napjainkban indult útjára, ilyen formán aktualitása megkérdőjelezhetetlen. A feldolgozás során olyan ismeretekre tehetek szert, melyek a jövőre nézve hasznosak lehetnek számomra. Dolgozatom során azt fogom vizsgálni, hogy lehet-e egy vállalatnál üzleti érdekei mellett, az egyéb vállalati értékeken túlmutató etikai érdekviszonyokat találni. Vagyis a kérdés az, hogy a vállalat nyereség orientáltsága, valamint a közösségi szempontok milyen hatás mellett érvényesülhetnek a piacgazdaság keretei között. Legfőképp, hogy a vállalatok társadalmi szerepvállalása, befolyásolja-e és milyen mértékben a vállalati tevékenység eredményét. Egy bizonyos, hogy a vállalat is részét képezi a közösségnek, és ez által célszerűvé válik számára, hogy jó viszonyt ápolva, megfeleljen a közösség céljainak is.
3 Szakdolgozatomat három fő részre osztottam. Elsőként a társadalmi felelősségvállalás elméleti részét tekintem végig, tisztázva annak fogalmát, működését. Ennek során kitérek arra is, hogy melyek azok a problémák, amelyek megoldásához nem elegendő az országok vezetőinek cselekedni, a gazdasági szektor szereplőire is szükség van. A második részben a társadalmi felelősségvállalás történelmi vonatkozásai mellett, kitérek annak kialakulására, valamint ismertetem jelenlegi helyzetét, megítélését. A harmadik fejezetben gyakorlati szempontból vizsgálom kérdőíves felmérésen keresztül, hogy a Magyarországon élők mennyire ismerik a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentését, és tényleges megvalósulását. Majd konkrét hazai példákon keresztül mutatom be a társadalmi felelősségvállalás gyakorlatban történő megvalósulását a Prima Primissima, a Demján Sándor Alapítványon, valamint a Vodafone Magyarország Zrt. ilyen terű tevékenységén keresztül.
4
1. A társadalmi felelősségvállalás elmélete 1.1. A társadalmi felelősségvállalásról Napjainkban a társadalmi felelősségvállalás leginkább az Amerikai Egyesült Államokban, és a fejlett országokban indult hódító útjára. Ezeken, a helyeken a hozzá kapcsolt elméleti tudás is sokkal magasabb szintű, mint hazánkban. Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás most kezd kibontakozni. Első lépésként a legtöbb vállalat a környezetvédelemre próbál koncentrálni. A társadalmi problémák kezelése, azok megoldásának támogatása egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok életében is. „A különböző területek céltudatos támogatása a vállalati kultúra fejlesztésének és a vállalatról kialakult kép tökéletesítésének hasznos eszközét, módszerét jelenti.” (Fazekas I.- Nagy A., 2000, p. 25) A felelősségi elv lényegét, és annak gazdaságra, társadalomra, környezetre gyakorolt hatását megragadó elmélet gyakorlatban való alkalmazása csupán az elmúlt évtizedekben vált globálisan elterjedté. „A felelős viselkedés nyomai a gazdaságtörténetben mindig is tetten érhetők. Az alattvalókról való gondoskodás a történelem minden önkényuralmi rendszerében bizonyos értelemben elvárt szokás, sőt törvény is volt. Hasonlóképp a szegények vagy a művészetek támogatása, az adományozás a tehetősebbek részéről évezredes hagyomány. Azt a közgazdaságtan története már a korai kapitalizmusban is feljegyezte, hogy az üzletember nem csak haszongyártó, hanem társadalomalkotó felelős személy is.” (Angyal Á., 2009, p.14)
1.2. Kinek kell társadalmilag felelősen viselkednie? Ilyen formában feltett kérdésre, azt válaszolhatnánk, hogy mindenkinek, hiszen mindenkinek fontos a jövője, és azért tenni is kell. Így van ez a vállalatok szintjén is. Azt azonban meghatározni, hogy a vállalaton belül ki felelős ezért egyáltalán nem könnyű. Az alkalmazottak felelőssége lenne? Az alkalmazottak, mint magán személyek természetesen egyénileg tehetnek a társadalomért, a környezetért, azonban ők valószínűleg saját önerőből nem képesek nagy horderejű tettekre. Akkor talán a vállalat vezetőié, vagy a tulajdonosoké?
5 Erre a kérdésre a válaszom igen. A vállalat vezetői, elsősorban a felsővezetők, tulajdonosok azok, akik kezében megvan az a hatalom, hogy képesek legyenek valami jó kezdeményezést útjának indítani, és elérni azzal a kívánt célt. Ez a jó lehet a környezetvédelem, a rászorultak támogatása, akár egy alapítvány létrehozásán keresztül is, vagy egy új játszótér létesítése is. Még számtalan példát lehetne itt felsorolni, ami a CSR témakörébe tartozik. Véleményem szerint fontos, hogy a vállalatok, ne csak divatos PR fogásként tekintsenek a CSR-re, hanem valóban felelősen kívánjanak cselekedni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent a közért kell tenniük, hiszen első sorban a saját fennmaradásukról kell gondoskodniuk, ezáltal gondoskodni arról is, hogy az általuk foglalkoztatottaknak megélhetése, biztos munkája legyen, tisztességes működéssel hozzájáruljanak a vállalat gazdasági tevékenységéhez. Megítélésem szerint alapvetően ezért tartoznak felelősséggel. Vajon kötelező-e a vállalatoknak támogatni a társadalmat, illetve a környezetüket? Egyáltalán kötelezhetőek-e erre? Ha igen milyen mértékig, és melyik az, az intézmény, amely előírhatja ennek irányelveit. Ki tehetné kötelezővé a vállalatok számára, arra nem nehéz választ adni; az államnak, illetve az Európai Unió intézményének van meg az ehhez szükséges hatalma. Az Európai Unió által alkotott jogszabályok kötelezően vonatkoznak a tagállamokra is. Azt, hogy a kötelezővé tétel milyen mértékig terjedhet, erre nehéz választ adni. Arról sem egyszerű dönteni, hogy mi adja a kötelező társadalmi felelősségvállalás alapját. A vállalatok mérete alapján kellene meghatározni, hogy ki köteles támogatni a társadalmat, vagy bevételének, vagy inkább nyereségének tükrében. De alapjául szolgálhat a vállalat környezetre, a társadalomra gyakorolt hatása is. Véleményem szerint ezen tényezők együttes figyelembevétele mellett kellene megállapítani a kötelező vállalati felelősségvállalást. A nyereség mértéke lehetne a kötelezően vállalt felelősség alapja, figyelembe kellene venni a szervezet a környezetére gyakorolt hatását, meg kellene vizsgálni az ökológiai lábnyomát, figyelembe véve a már létező környezetvédelmi előírásokat is. Látható, hogy a kötelező felelősségvállalás mértékének megállapítása igen összetett és bonyolult feladat. Jelenleg egyik vállalatnak sem kötelező a társadalmi felelősségvállalás, a CSR tevékenység teljes mértékben önkéntes alapon működik. Nem rendelkezik jogszabályi háttérrel, sem külföldön, sem hazánkban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének törvények, szabályok a szervezetek működésére, működtetésére, a
6 munkavállalókkal kapcsolatos előírásokra vonatkozóan. Hiszen például az alkalmazottakat illetően a Munka Törvénykönyve pontosan előírja a kötelességeket és jogokat, vagy a környezetvédelmi előírásokat is említhetném. Az Európai Unióra vonatkozóan: „Fontos, hogy az Európai Unió megfogalmazta új irányelvét a különböző vállalatok éves beszámolójáról, mely már kitér a pénzügyi beszámolási kötelezettségen túl a környezetvédelmi és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információk közlésére is. A vállalatok szociális felelősségére az ILO háromoldalú nyilatkozata irányadó.” (Ligeti Gy., 2007, p.99) Az ILO, vagyis az International Labour Organization, (magyarul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), tevékenységét jelenleg a válság elleni fellépés határozza meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a válság munkavállalókra gyakorolt hatásának javítására, a foglalkoztatás fenntartására, a szociálisan rászorulók segítésére, a munkavállalók mobilitásának fejlesztésére, oktatási, képzési programok biztosítására, mindamellett, hogy a rövidtávú intézkedések összhangban legyenek a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal. Álláspontom szerint a vállalati felelősségvállalás nem tehető, vagy csak nagyon nehezen tehető kötelezővé addig, amíg a társadalom tagjai, az egymástól független individuumok nem érzik jogosnak, és teljes mértékben szükségesnek a társadalom-, illetve a környezettudatos magatartást. Mindenképpen az alapoknál kell elkezdeni, a vállalatok szintjén is. Nem csupán a vállalat vezetőinek, tulajdonosainak szükséges belátni a felelősségvállalás létjogosultságát, hanem a szervezet egészének, és egyes részeinek külön-külön is. Emellett belegondolva a kötelezővé tétel igen bonyolult lenne. Tehát bíznunk kell abban, hogy a vállalatok maguktól is hajlandók lesznek e tevékenység önkéntes alapú felvállalására, amely részükre is hasznot hozna, de erről majd a későbbiekben.
1.3. A társadalmi felelősségvállalás szükségessége A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. Globális világunkban ez a társadalom minden egyes tagját érinti, így a vállalatok sem bújhatnak ki a problémák megoldását szolgáló törekvések alól. A gazdasági célok előtérbe helyezése felgyorsítja a környezet károsítását, és még inkább kiélezi a társadalom egyes tagjai között az erőforrások megszerzéséért folytatott harcot.
7 A környezeti, és végső soron a társadalmi problémák a gazdaság, az elmúlt évtizedekben hirtelen bekövetkezett teljesítmény növekedése, valamint a Föld túlnépesedése által előhívott hatásának köszönhető. A globális világ, valamint a kapitalizmus egy új hatalom megjelenésénél játszott kiemelkedő szerepet, - mely nem mondható teljes mértékben újnak -, azonban céljai alapján, melyek első sorban a profit maximalizálására irányulnak, igenis annak mondható. Ez a hatalom nem más, mint a tőkés társadalom egy szűkebb rétege, akik a tőke, és az erőforrások nagy része fölött rendelkezhetnek. Véleményem szerint ezek az intézmények tehetnek a legtöbbet annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés mellett, a társadalmi, környezeti fejlődés is megvalósulhasson. A természeti környezet rombolása A természeti környezet egyre nagyobb igénybevételnek van kitéve, az ember ökológiai lábnyomát szenvedi a Föld. Az ember ökológiai lábnyomának jelentése: egy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű területre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez nem csupán anyagi szempontból fontos, hanem az élet, az egészség fenntartásából is. A környezettudatos viselkedés nem lehetne máskor aktuálisabb elvárás, mint napjainkban, mivel a természet folyamatos kiaknázása mellett nem fordítunk kellő figyelmet annak regenerálódásának elősegítésére. Nem csak a globális felmelegedésről van szó, hanem a fajokat veszélyeztető kihalásról, a termőterületek kimerüléséről is, melynek következtében még nagyobb lehet az éhezés a Földön. Vannak országok, amelyek többet fogyasztanak, mint amennyit saját országukban a természeti adottságokból fakadóan meg lehet termelni, és egyre több hulladékot bocsátanak ki. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban is meg kell találni azt az egyensúlyi szintet, mely nem lépi át a már visszafordíthatatlan határértéket jelentő vonalat. Ebben nagy szerepe van a nagyvállalatoknak, amelyek a gazdaság legfőbb szereplői, és birtokolják azt a tőkét, és ez által azt a hatalmat, ami képes segíteni a környezeti problémák megoldásában.
8 Társadalmi romlás A globalizáció hatásai a társadalomban is észrevehetők. A folyamatos versenyhelyzet, és a megfelelés kényszere mellett a társadalmi kapcsolatok romlásában közrejátszik a tömegtermelés mellékterméke révén létrejövő beszürkülés, az individum elnyomása is. Az erőforrásokért folytatott folyamatos harc pedig társadalmi feszültséghez vezet. A társadalmak egyre inkább szétválnak. Egy olyan csoportra, akik mindent megengedhetnek maguknak, anyagi kényelemben élnek, és azokra a szegényekre, akiknek minden nap küzdés, a saját fenntartásuk érdekében. Az egyenlőtlenség jeleit nem mutatja a Föld összjövedelme, azonban a szélsőségekre odafigyelve, világossá válik a súlyos probléma. A Föld népességének 50 százaléka napi 2 dollárnál kevesebb pénzből él, míg az össznépesség 20 százaléka fogyasztja el a megtermelt javak 88 százalékát. A probléma súlyosságát alátámasztó adat, hogy 48 legszegényebb ország összeadott GDP-je kevesebb, mint a világ három leggazdagabb emberének összjövedelme. (Dr. Takács I., 2009) Ennek feloldása érdekében a gazdaságpolitikának nagyobb hangsúlyt kellene fordítania az erőforrások újra elosztására, nem pedig a növekedésre, mely ilyen egyenlőtlen társadalmi viszonyok között igen nehezen valósítható meg. Tehát a felelős társadalmi viselkedésből az államnak, mint az országot irányító hatalomnak is ki kell vennie tevékeny részét. A munkanélküliség problémája Az erőforrások egyenlőtlen elosztása mellet, a foglalkoztatásban jelentkező problémák is súlyos helyzetet idéznek elő. A munkanélküliség mértéke, az elbocsátások, a leépítések száma a válság hatására késleltetetten nőtt. (Számos kutató szerint a gazdasági fellendülés megindult, de a munkanélküliség nem érte el tetőpontját.) Az ebből adódó pénzügyi bizonytalanság hatása a középosztály zsugorodását eredményezi, még inkább kétfele válik a társadalom, szegényekre és gazdagokra, és az átmenetet képező középosztály mind inkább eltűnőben van. A munkanélküliek számának növekedését tovább emeli az a tény is, hogy a mai technológiai megoldások egyre kevesebb emberi közreműködést igényelnek, ezáltal a humán erőforrások beszűkülnek. Az egyes munkavállalók közti szakadékot tovább mélyíti az a tény is, hogy munka és munka díjazása között különbség van. Míg a magasabb szinten elhelyezkedő alkalmazottak munkakörülményei megfelelőek, jól megfizetett munkából él-
9 nek, addig a perifériás területeken dolgozók alacsony fizetéssel rendelkeznek, és munkakörülményeik sem mondhatók kielégítőnek. Természetesen ez nem minden vállalatra húzható séma, általánosságban azonban elmondható, hogy igenis ez a helyzet. Gondoljunk bele, hogy az a munkás, aki szakmai tudásával keresi a kenyeret nem biztos, hogy kevesebbet dolgozik, mint egy vezető beosztású alkalmazott. Olyan munkahelyek létrehozására kellene törekedni, amelyek nem csak az anyagi megélhetés forrását biztosító szervezetek képét tükrözik, ahol a munkakörülmények, valamint a feltételek lehetővé teszik a hatékony, kiegyensúlyozott munkavégzést. Nem kell rettegni attól, hogy mikor kapom meg a felmondásom, kivel kell megküzdenem, hogy továbbra is ott dolgozhassak, nagyon fontos, hogy tényleg aktív részese legyek egy gazdasági szervezetnek. A túlfogyasztás A Föld népességének egészére túlfogyasztás jellemző. Ez a kijelentés hordoz magában ellentmondásokat, mivel nem minden országra érvényes, illetve csak a társadalmak egy részére jellemző. Ezt a túlfogyasztást korábban kompenzálták a szegényebb területek alulfogyasztásai, azonban mára az erőforrások szűkössége, valamint azok egyenlőtlen elosztása miatt a WHO felmérése szerint egy milliárd ember éhezik. Szörnyű tény, hogy naponta 16.000 gyerek hal éhen. (Dr. Takács I., 2009) Az emberek bizonyos szükségletekkel rendelkeznek, az elsődleges szükségletek a táplálékra, a ruházatra, valamint a lakhelyre irányulnak. Ezen szükségletek kielégítésére az egyéneknek jövedelemre van szüksége. A megszerzett jövedelem vagy elegendő, vagy sem. Amennyiben elegendő, sőt még meg is haladja az egyéni szükségleteket abban az esetben felesleges jövedelem keletkezik. Ezt a felesleges jövedelmet a többség újabb vásárlások során elkölti, ami már meghaladja az alapszükségletek kielégítését. Ekkor jön létre a túlfogyasztás. A túlfogyasztás gyökerei azokhoz az emberekhez, társaságokhoz vezetnek, amelyek a pazarló költekezésükkel rossz példát állítanak a társadalmak felé.
1.4. Felelős gazdálkodás „A felelősség oksági viszonyból eredő követelmény, amely elszámolási, beszámolási kötelezettséggel jár. A felelősség mások felé történő számadás és annak megítélése révén érvényesül.” (Angyal Á., 2009, p.22)
10 Ahhoz, hogy egy vállalat gazdálkodási tevékenysége felelős legyen, elsősorban a vezetőknek kell elfogadnia, és megértenie, hogy az etikus vállalatműködtetés, a szociális felelősség jó üzlet. A felelős gazdálkodásnak az értékek alapján kell működnie, persze kérdés, hogy egy vállalat mit tart fontosnak, számára mely tényezők képviselnek értéket. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a szociális értékek miatt kiálló, és ennek alapján vezetett vállalat nem biztos, hogy képes a fejlődésre. Fejlődés nélkül egyik vállalat sem húzhatja sokáig. Tehát a fejlődést, és egyáltalán a fenntarthatóság kérdését össze kell tudnia egyeztetni egymással. A fejlődésnek, valamint a globális világnak is vannak a társadalomra nézve káros következményei; az uniformizálás az egyik ilyen, mely főként a tömegtermelésben előállított termékeknek köszönhető, melyet végső soron a világot behálózó nagyvállalatoknak köszönhetünk. Nem szólva arról, hogy a globális gazdaság végső soron egy összeolvasztott, egyneműsített kultúra kialakulásához vezet. Ezért van szükség arra, hogy figyelmet szenteljünk nemzeti kultúránk megőrzésére, és ha lehetőségünk van rá, támogassuk is azt. A multinacionális cégek terjeszkedése meggátolhatatlan, a világ fejlett országaiban már mindenütt jelen vannak, az ő fejlődésükhöz terjeszkedésükhöz szükségük van olyan kiaknázatlan területekre, melyekre gazdaságossági okok miatt még nem sikerült belépniük. Ezek a területek fejletlen országokban, a harmadik világ országaiban találhatóak, ahol a szegénység nagymértékben hat a gazdaságra. Ezekben, a fejlődésnek induló országokban is rejlenek lehetőségek. A nagyvállalatoknak ez igen nagy befektetéssel járna, és hosszú távon térülne meg, viszont egy új fogyasztói piacot szerezhetne, azonban figyelembe kell venni, hogy ezekben az országokban az ottani árszínvonalhoz mérten kellene kialakítani a termékek árait. Ha a termelés helyi szinten megvalósítható, abban az esetben az olcsóbb munkadíjak miatt az előállítás költségei is alacsonyabbak lennének. Ez miért előnyös az ott élőknek? A munkahelyteremtés mellett, az infrastruktúra fejlődése, a szélesebb termékválaszték, valamint a vállalat által fizetett adók sokat segíthetnének az ország, vagy épp az adott város fejlődésén.
11 1.5. A CSR fogalma A CSR ismertsége felszínes, valaki azt mondja, ismeri, valaki csak tanulja az elméletét, illetve a vállalatok próbálják minél inkább felkutatni, és használni annak lehetőségeit. A társadalmi felelősségvállalás fogalmának értelmezése Magyarországon is más, és más. Ez nem csupán a társadalom egyes tagjaira, hanem a vállalatok szakembereire is jellemző. Egyesek elegendőnek tartják azt, hogy az adott vállalat eleget tesz a törvények által előírt kötelezettségeinek, vannak olyanok, akik a környezetvédelmi szempontokat tartják a legfontosabbnak, és természetesen vannak olyanok is, akik a kötelezően előírtakon túlmutató felelős tevékenységeket sorolják a CSR fogalma alá. A társadalmi felelősségvállalás Philip Kotler meghatározása szerint a következő: „A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat.” (Kotler P. and Lee N., 2007, p.11) A társadalmi felelősségvállalás lényegét tekintve, egy olyan vállalatok által kezdeményezett kölcsönös viszony, amely törekszik arra, hogy mindkét fél nyertesként kerüljön ki a szituációból, úgy, hogy, a társadalom számára gazdasági, környezeti haszonnal járjon, és a vállalat számára lehetőleg ez gazdasági előnyöket is jelentsen. (Kreatív csoport, 2009) Angyal Ádám 2009-ben megjelent könyvében a CSR ezen értelmezései is szerepelnek: „A CSR a vállalkozásoknak az a tartós elkötelezettsége, hogy etikusan viselkedjék és hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez, miközben javítja a munkavállalók és családtagjaik, valamint a helyi közösség és az egész társadalom életminőségét.” (Angyal Á. idézi , WBCSD – A fenntartható fejlődés üzleti világtanácsa, 2009, p. 25) „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása annak a módja, ahogy az üzleti szféra figyelembe veszi működésének gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait, vagyis miként maximalizálja az eredményeket, és miként minimalizálja a negatív következményeket. Egy olyan önkéntes tevékenység, amely túlmutat a szabályozói elvárásokon teljesítve a vállalat növekedésével szemben támasztott és a szélesebb társadalmi elvárásokat. (International Business Leaders Forum)” (www.rtg.hu, 2009-12-06. 22:23)
12 „A CSR lényege, hogy a vállalatok úgy irányítják üzleti tevékenységüket, hogy átfogóan kedvező benyomást tegyenek a társadalomra.” (Angyal Á. idézi M. Bakr, társadalomkutató, 2009, p. 25)
1.6. A CSR eszközeinek sokszínű palettája, területei A CSR eszközei igen nagy számban állnak rendelkezésre a vállalatok számára, az Európai Unió katalógusa szerint öt kategóriába gyűjthetők össze: magatartási irányelvek, mely tulajdonképpen a vállalat etikai kódexében foglaltak alapján érvényesül. Az etikai kódex tartalmazza a vállalat által képviselt értékeket, elfogadott szabályokat, magatartási formákat; vállalatirányítási szabványok, melyek biztosítják a maghatározott szabályok szerinti működést, ezek: OHSAS 18001 (nemzetközi szabvány, mely a biztonságos, egészséges munkavégzési feltételekkel foglalkozik), SA 8000 (a munkakörülményekkel, munkafeltételekkel foglalkozik), AA 1000 (célja, hogy bevonja a vállalat életébe az érintetteket is, hogy ezen keresztül is megvalósulhassanak az etikai szabályok), ISO 26000 (egy új ISO szabvány, mely kifejezetten a CSR-re vonatkozik); jelentések, egyik legáltalánosabb formája a General Reporting Initiativ (GRI), önkéntes alapon működik, egységes irányelvek alapján lehet elkészíteni, tartalmaznia kell: a vállalat általános jellemzését, stratégiáját, céljait, fenntarthatósági intézkedéseit, a tulajdonosi szerkezet adatait, elért eredményeit, lényeges változásokat, információk forrásait, hazai és nemzetközi együttműködéseket, külső és belső kapcsolatokat, a vezetés gyakorlatát, teljesítménymutatókat, stb…; terméktanúsítványok, célja, hogy a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a termékről társadalmilag felelős befektetések, a befektetők nem csak a hozamot, hanem a pénz felhasználását is szem előtt tartják. Philip Kotler és Nancy Lee, A vállalatok társadalmi felelősségvállalása című könyve alapján a vállalatok hat főbb kezdeményezéstípusát azonosították be, a felelősségvállalást illetően, amelyek valamelyikébe a legtöbb támogatás besorolható.
13 Célhoz rendelt promóciók: ebben az esetben a vállalkozások pénzügyi, természetbeni hozzájárulást nyújtanak. Lehetséges, hogy a vállalat egyedül vállalja a támogatást, de az is, hogy közös összefogással más cégekkel. Főként kommunikációs eszközökkel próbálják meggyőzni az embereket az adott ügy fontosságáról. Cél a tudatosság és fontosság megteremtése, a figyelemfelkeltés, és a további ösztönzés, önkéntességre, adakozásra, adományozásra való buzdítás. Ügyhöz kapcsolt marketing: a vállalat arra tesz ígéretet, hogy a bevétele egy részét jótékony célra ajánlja fel. Ezt az összeget értékesített termékmennyiség után különíti el az adott cél megsegítésére. Vállalati társadalmi marketing: a közösségi ügyek támogatása, úgy mint; egészségügy, közbiztonság, jólét és környezetvédelem. Az ehhez kapcsolt tevékenységükkel próbálják ösztönözni a közösséget a felelősebb szociális magatartásra. Vállalati jótékonykodás: a leghagyományosabb kezdeményezés. Ebben az esetben közvetlen adomány formájában jut el a segítség a jótékonysági szervezet számára, mely többnyire pénzbeli, de előfordul a természetbeli is. Közösségi önkéntes tevékenység: a vállalat saját környezetében dolgozókat, munkatársakat, üzleti partnereit ösztönzi arra, hogy vállaljanak önkéntes munkát. Társadalmilag felelős üzleti gyakorlat: közösségi jóléti (pl.: oktatási), környezetvédelmi célokat támogatandó saját kezdeményezésre befektetéseket végeznek a vállalatok, illetve együttműködhetnek más szervezetekkel.
1.7. A társadalmi felelősség stratégiába való beépítése A szervezetek üzletpolitikájának kialakításában különböző tényezők játszanak szerepet, attól függően, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak. A marketing tevékenységüket ez alapján öt koncepció szerint alakíthatják ki. Ezek: A termelési koncepció, mely esetén, a magas termelékenységen, és a széles körű elosztáson van a hangsúly.
14 A termékkoncepció, mely szerint a termékek minősége a legfontosabb, és a vevők, a számukra egyre magasabb értéket jelentő termékeket preferálják. Az értékesítési koncepció, mely a magasabb értékesítés érdekében rendkívül intenzív vásárlásösztönzési politikát alkalmaz. A marketing-koncepció lényege, hogy a szervezetnek fel kell tudnia mérni a fogyasztói igényeket és azokat a versenytársakénál hatékonyabban kell tudnia kielégíteni. Ma már leginkább ez a koncepció szolgál alapul a vállalatok üzletpolitikájának kialakításakor. Van egy ötödik koncepció is, mely egyre inkább elterjedőben van, mely az előzőekkel ellentétben nem csupán a profit maximalizálását tűzte ki legfőbb céljául, hanem a társadalom, és környezet tudatos vállalati viselkedésre is nagy hangsúlyt fektet. Mintegy a marketing-koncepció kiterjesztéseként, megjelent a társadalom-központú marketing-koncepció, amely megkérdőjelezi, hogy a fogyasztói igények teljes mértékben való kielégítése hosszú távon szolgálják a társadalom, így a vásárlók igényeit is. Nagy többségében a válasz erre valószínűleg a nem lesz. Belegondolva egy termék, tegyük fel egy töltött sütemény ugyan teljes mértékben ki tudja elégíteni a fogyasztó elvárását abból a szempontból, hogy elég puha, elég édes, elég könnyű, a tésztája levegős, hosszú ideig tárolható, azonban mind ezek eléréséhez jó néhány adalék anyagra; színezékre, tartósítószerekre, savanyúságot szabályozó szerekre volt szüksége. Mindezek mellett, a készítményeknek szénhidrát, illetve zsír tartalma igen magas, minek következtében a termék fogyasztása hosszú távon korántsem mondható egészségesnek. Arról nem is beszélve, hogy az egyes termékek előállításakor mennyi káros anyag keletkezhet és a csomagolásból keletkező hulladék kezelésének megoldása sem egyszerű feladat. Ezen tényezők miatt vált szükségessé a társadalom központú marketing-koncepció életre hívása. E szerint a vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy mindenképp a profit maximalizálását tartják-e továbbra is a legkívánatosabb célnak, vagy utat engedve a felelős viselkedésnek az anyagi célokon kívül beépítik stratégiájába a környezet-, és társadalomtudatos etikus viselkedést is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vállalatnak a profit maximalizálást háttérbe kell szorítania, sőt a legtöbb esetben a társadalmi felelősségvállalással a forgalom növekedését és a nyereség emelkedését értek el. A CSR tevékenység stratégiába való beépítése célszerű, és ajánlott is, mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalást nem mint marketing, és nem is mint PR esz-
15 közt, hanem, mint a vállalat teljes tevékenységére kiterjedő vezetési szemléletet kell értelmezni, és alkalmazni. (Kreatív csoport, 2009.) Miután egy vállalat eljutott arra a szintre, hogy döntést hoz, és beépíti a felelősségvállalást a stratégiájába, szükséges lehet egy ezért felelős csoportot, részleget, esetleg osztályt létrehozni, annak működtetése, felügyelete érdekében. (Megjegyezném, hogy korábban ezekért a támogatásokért, többnyire csak egy ember volt felelős, ezzel nagy terhet róva rá. Ma már ezek a döntések nem egyéniek, team munkával születnek.) Emellett fontos a támogatni kívánt ügy kiválasztása, mivel célszerű, hogy illeszkedjen a vállalat kommunikációs célkitűzéseibe, és ezzel a felelős lépéssel ne zavarja össze a fogyasztót. Pozitív példaként állhat itt a brit Body Shop, mely történetét egy angol város, egy kis üzletében kezdte. A tulajdonosnő csak természetes alapanyagokból készült termékeket, ápolószereket kínált és kínál eladásra. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a termékek kifejlesztése során ne kerüljön sor állatkísérletekre. Ezt a környezet-, illetőleg társadalomtudatos stratégiát támogatja az, a hatékonynak bizonyult kommunikációja is, mely első sorban a környezet javítására, az esőerdők megmentésére, az állatvilág pusztulásának megakadályozására irányul. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a vállalat stratégiája hűen tükrözze annak elhívatottságát, melyet a vásárlók azonosítani tudnak a termékkel. Ahhoz, hogy a vállalatok kötelezőnek érezzék a társadalmi felelősségvállalást, a vállalat minden egyes „elemének” hinnie kell benne, akarnia kell a változást, hogy képesek legyenek alkalmazkodni is ehhez. A vállalatok társadalom, illetve környezettudatosságának természetesen nem azt kell jelentenie, hogy a vállalatok adják fel profitorientált viselkedésüket, a nyereség ugyanúgy a középpontban marad, csupán nem mindenáron kell törekedni annak növelésére. „A stratégia, a márkamenedzsment és a CSR helyes egyensúlya a vállalatnak fenntartható versenyelőnyt hoz. Ehhez azonban a CSR-t hatékonyan be kell illeszteni minden üzleti tevékenységbe.” (Subáné Varga J., 2005, p.19) A támogatás a stratégia része: Van támogatási stratégia; a stratégiát a vállalat felső vezetése elfogadta, az alkalmazottak is a magukénak vallják, a stratégiának megfelelő döntések születnek,
16 a döntések teljes körűen dokumentálva vannak, van felelős személy, szervezeti egység. Nincs a stratégiába beépülő társadalmi felelősségvállalás; egyértelmű, hogy nincs a vállalatnak erre vonatkozó stratégiája, a szponzorálási tevékenységről még mindig a vállalat vezetője, részrehajlóan dönt, nincs kellően részleteiben elemezve, nem konkrét, nem tervezett, spontán, a vállalat támogatási tevékenységét nem egy konkrét cél érdekében folytatja, nem a marketing egyik eszközének tekinti azt, hanem csak jótékonykodni akar. Az alkalmazottak azonosulása a választott támogatással nagyon fontos a vállalat számára, hiszen ha ők nem értenek egyet ebben, akkor a társadalom fele sugárzott kép sem lesz megfelelő, sőt a visszájára is fordulhat.
1.8. CSR a fenntartható fejlődés alapja Fenntartható fejlődés, azaz sustainable development. A fenntartható fejlődés fogalmának tisztázásában az ENSZ által kiadott, Brundtland-jelentés segíthet, mely szerint ez egy olyan fejlődési folyamatot jelent, mely „…kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”. (Angyal Á., 2009. p.43) Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a fenntartható fejlődés nem egyenlő a fenntartható növekedéssel. A növekedés gazdaságilag ugyanis több hasznot jelent a vállalat számára, és vannak korlátai is, melyen túl nem lehetséges a növekedés. A fejlődés viszont valaminek a javulását jelenti. Ahogy Tóth Gergely, A valóban felelős vállalat című könyvében is írta a növekedés azt jelenti, hogy valami nagyobb lesz, a fejlődés pedig azt, hogy jobb. Egyértelműen kimondhatjuk, hogy a CSR egyre szélesebb körben való elterjedésével, annak szükségessége nem csupán mint lehetséges eszközként szerepel, mely támogatja a vállalati tevékenységet, hanem részéve kell válnia a vállalat vezetési
17 elveknek, ezzel szolgáltatva alapot a fenntartható fejlődésnek. (Kreatív csoport, 2009) Vállalatok célja: Profit maximalizálás Társadalmi haszon Környezeti haszon „A profit maximalizálás és a CSR már egyre kevésbé választhatók el egymástól.” (Subáné Varga J., 2005, p.15) „Az elméletinek tűnő vita mélyén az a kérdés lapul, hogy lehet-e egyáltalán az üzleti érdekek közepette etikai, a vállalati érdekeken túlmutató megközelítéseket is tartalmazó egyéb érdekviszonyokat találni. A pontosság kedvéért rámutatunk, hogy az erkölcsi megközelítés, tágabban a társadalmi szempontok érvényesítése gazdaságfilozófiai viták témája. Az alapkérdés az, hogy a vállalati önérdek (individuális érdek) és a közösségi (kollektív) szempontok együttesen képesek-e érvényesülni a kapitalizmus, a piacgazdaság keretei közt. A mai uralkodó nézetek szerint a siker egyik fontos tünete és egyben mércéje is, hogy egy cég miként tud közösségi céloknak is megfelelni.” (Angyal Á., 2009, p. 13)
1.9. CSR hatásai A fogyasztói igények ma már nem csak a termék fizikai valójára irányulnak. Az embereket, a potenciális vásárlókat egyre több impulzus éri egész életük során. Ennek a megnövekedett impulzus szintnek köszönhetően a fogyasztóknak egyre magasabb szintű elvárásai fogalmazódnak meg. Már nem csak a terméket akarják megvásárolni, melynek minősége, biológiai hatása kifogástalan, hanem egy érzést is keresnek, a termékkel együtt. Ezeket, az érzéseket a marketing hívatott közvetíteni. A marketing szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fogyasztó érzelmeire hatva ösztönözzék őt a vásárlásra. Ennek egyik eszköze lehet a társadalmi felelősségvállalás is, melyen keresztül a vásárlót arra készteti, hogy egy olyan vállalat termékét, szolgáltatását vegye igénybe, amelyik társadalom-, illetve környezettudatos politikát folytat. Valószínűleg egy jó ügyet szolgáló termék megvásárlásakor a vevő úgy érzi, hogy ő is hozzájárult ahhoz a nemes célhoz, és ez elégedettséggel, örömmel töltheti el.
18
A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hatásai összefoglalva a következők: növeli a hatékonyságot a belső CSR miatt, vagyis a fokozza az alkalmazottak elkötelezettségét, javítja, emeli a cég megbecsültségét, mind az alkalmazottak, mind a fogyasztók, mind az üzleti partnerek szemében, a megfelelően kiválasztott támogatás segít, hogy a vásárlók a vállalat felelősségvállalásán keresztül jobban megismerjék annak értékeit és céljait, hitelesebbé válhat a vállalat, a vállalat image-a javul, ez által a márka érték nő. Ezt bizonyítja a … is: „Minden szervezet számára a CSR jelentősége egyenes arányban nő a vállalat márkájának értékével.”, (Subáné Varga J., 2005, p.19) a vásárlók inkább egy olyan vállalat termékét választják, amely rendelkezik felelősségvállalási tevékenységgel, így tehát versenyelőnyt jelenthet, hozzájárul a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához, segítségével új kapcsolatok építhetők ki az érintettekkel, a megfelelő CSR tevékenység hosszú távon a nyereség növekedéséhez vezet, a társadalmi felelősségvállalásnak mikroökonomiai hatása mellet létezik makroökonomiai hatása is; a támogatások révén a vállalat jó hírnévre tehet szert, és az általa támogatottak révén valamely nemzeti érték megőrzése is megtörténhet. Ez pedig közvetve az ország image javulását szolgálja. Ilyen formán az államnak is fontos támogatnia ezeket a kezdeményezéseket, hiszen ezen eszmei, vagy épp tárgyi értékek a nemzeti vagyon gyarapodásához járulnak hozzá, a nem megfelelő, a gyakorlatban nem megvalósuló felelősségvállalási tevékenység hiteltelenné teheti a vállalatot külső, és belső környezete felé egyaránt, veszélye fenn áll, hogy a fogyasztó úgy érzi, amennyiben egy ügyet támogató vállalat termékét vásárolja meg, akkor ezzel eleget tett filantrópiai kötelezettségének, és ennél fogva további adományokat nem ajánl fel az ügy érdekében.
19
2. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakulása, kezdete, történelmi vonatkozásai 2.1. A Corporate Social Responsibility kialakulása Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a vállalatok felelősségvállalása, mind társadalmi, mind környezeti szempontokból. A jóléti államok meggyengülésével a multinacionális cégeknek egyre nagyobb szerep jutott a gazdaságot illetően. A globalizáció révén az államhatárokat is átlépő vállalatokra egyre kisebb befolyással vannak a kormányok. A globalizáció hatására azonban a civil szervezetek is megerősödtek, és hangot adtak a vállalatok társadalom számára negatív irányú tevékenységének. Ennek révén számos botrány robbant ki, következésképp a gazdaság szereplőinek is szembesülnie kellett felelősségvállalási kötelezettségével. A CSR kialakulásának története az Amerikai Egyesült Államokba, az 1950-es évekbe nyúlik vissza. Howard Bowen 1953-ban megjelent, "Az üzletember társadalmi felelősségei" című műve a téma irodalmának egy modern szakaszát indította el. Az író meghatározása szerint a társadalmi felelősség "…az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értekei értelmében kívánatos". (www.rtg.hu, 2009-12-06, 23:44) Ő fogalmazta meg először, hogy a gazdaságot a jövőben ennek a társadalmi felelősségnek kiemelkedő helyet kell elfoglalnia. Ez az első időszak, melyben a felelősség tekintetében a hangsúly az egyénre terelődik, vagyis a menedzserre. A 60-as években számos írás tett arra kísérletet, hogy pontosan meghatározza, mit is jelent a felelősségvállalás fogalma. Keith Davis a társadalmi felelősség és az üzleti hatalom kapcsolatáról vallott nézetei által vált ismertté. Megfogalmazása szerint ennek a kettőnek egyensúlyban kell állnia egymással. Úgy gondolta, hogy bebizonyítható, hogy ez a hozzáállás hosszú távú gazdasági nyereséget hozhat a vállalat számára. Ez az elképzelés az 1970-es, 1980-as években általánosan elfogadottá vált. Ebben az időszakban már megjelent a társadalmi elvárás gondolata, a társadalmigazdasági jóléthez való hozzájárulás. J.W. McGuire tollából egy olyan meghatározás látott napvilágot, mely pontosabban fogalmazta meg a társadalmi felelősségvállalás lényegét, mi szerint „ …a társadalmi felelősség azt feltételezi, hogy a vállalatnak a társadalom felé nem csupán gazdasági, és jogi kötelezettségei vannak, hanem bizo-
20 nyos felelősségei is, melyek a kötelességeken túlra terjednek.”. (www.rtg.hu, 200912-06, 23:44) A 70-es években a definíciók egyre pontosabbá váltak. Megszülettek az első olyan művek, amelyek már összefoglalták és elemezték a különböző CSR koncepciókat. A kötelező vállalati felelősség vállalásról szóló vita az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, konkrétan Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász 1970-ben megjelent cikkétől szokás származtatni. Cikkében azt állította, hogy a vállalat társadalmi felelőssége a profit növelésében merül ki. Friedman nem kérdőjelezi meg ugyan az etikai és jogi szabályozások betartásának fontosságát, azonban véleménye szerint a vállalatoknak a saját érdekeikre kell első sorban tekintettel lennie. Ily módon a vállalatvezető a tulajdonos felé tartozik profit növelési felelősséggel. Friedman nézeteit ma már egyre kevesebben vallják, jellemzőbb, hogy elméletben, a vezetők, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása mellett teszik le voksukat. Hazánkban gyakorlati megvalósítására kevésbé kerül sor, de erről majd a későbbiekben. Friedmannek adott válaszként Goodpaster és Matthews azt mondta ki, hogy egy vállalat nem csupán a részvényesekért felelős, hanem azokért is, akikkel tevékenysége során kapcsolatba került. A 80-as években már kevesebb definíció született, a kutatások eredményeként egyre több alternatív elmélet jött létre, amelyekbe beépítették az eredeti CSR koncepciót. A kutatókat elkezdte érdekelni az a kérdés, hogy a felelős vállalatok egyben nyereséges vállalatok-e. Ebben az időszakban Európában elkezdtek foglalkoznia társadalmi felelősségvállalás alapjával, a gazdaságetikával. A 90-es években már nem születtek új elméletek. A fenntartható fejlődés, és a környezettudatosság globális szinten való előtérbe kerülése alapvető hatással volt a vállalatok társadalmi felelősségvállalására. Az 1992-ben tartott Rio de Janeiróban tartott konferencia számos világszervezet megalakulásához járult hozzá, mint például a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa. A konferencia által elindított változás, a globális felmelegedés veszélyeinek figyelembevétele eredményezte többek között a Kyoto Protokoll 1997-es -mintegy kétszáz ország általi aláírását,- melynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése volt. Ezek a nemzetközi események hatalmas nyomást gyakoroltak a vállalatokra. (www.rtg.hu, 2009-12-06, 23:44) Mindezekből megtudhattuk, hogy „ A tudományosan megbízható forrásokat tekintve […] Howard Bowen 1953-ban megjelent könyvétől eredeztethetjük a vállalati
21 felelősséget, amelynek címe így fordítható: Az üzletember társadalmi felelőssége”. (Tóth G., 2007., p. 10) A vállalatok felelősség tudatának kialakulását leginkább a XIX. századra lehet datálni, amikor is voltak olyan vállalat tulajdonosok, illetve vezetők, akik szívükön viselték alkalmazottak, közvetlen környezetük sorsát. Támogatási tevékenységük, főként munkás házak, óvodák, sportlétesítmények építésében, a gyermekek segítésében fejeződött ki. Példaként említve, ilyen volt Aschner Lipót is, aki sikeres vállalatirányítása mellett aktív részese volt a tudomány, és Újpest városrész fejlődésének. Ilyen terű tevékenységére a későbbiekben még részletesen kitérek.
2.2. Adományozás, mecenatúra, támogatás valamint a szponzorálás A sportesemények és a művészetek támogatása már az ókorban hagyománnyá vált. Az akkori Róma gazdag emberei is áldoztak pénzt annak érdekében, hogy a növeljék népszerűségüket, és ez által politikai befolyásukat. Példaként említhetnénk Julius Ceasart, aki gladiátorküzdelmek rendezésével próbált nagyobb népszerűségre szert tenni. Ritkábban ugyan, de az is előfordult, hogy önzetlenül, a pártfogolt ügy iránti elkötelezettségnél fogva támogattak egy-egy művészt, sportolót, vagy eseményt. Említhetnénk a Medici-családot is, akik Leonardot, Michelangelot, Botticellit pártfogolták. Ilyen formán meg kell különböztetnünk azt a támogatási módot, mely anyagi támogatás fejében nem vár el semmit a támogatott személytől, illetve azt, amely elvár valamely formában történő ellenszolgáltatást. Meg kell jegyeznem, hogy a szakirodalmak is gyakran ellent mondanak egymásnak a fogalmakat illetően, azon a téren, hogy különböző értelmezések születtek az egyes fogalmakat tekintve. Így például a támogatást a Magyar Public Relations Szövetség egyik nyilatkozatában, gyűjtőfogalomként értelmezte, területeinek pedig a szponzorálást és a mecenatúrát nevezte meg. Azonban a szponzorálás ellent mond a támogatás fogalmának, mi szerint a támogatás: „Anyagilag segít, pártfogol. Erkölcsileg pártfogol.” (Bakos F., 2000., p.1330) Vannak olyan elemzők is akik, a különböző fogalmakat, mint támogatás, szponzorálás, mecenatúra, pártfogolás, adományozás, szinonimaként használják, nem foglalkozva, vagy inkább nem értve azok tényleges jelentéseit.
22 Ezen tevékenységeket helyesen magába foglaló, gyűjtőfogalom még nem látott napvilágot. Ezért is használják elég sokan a támogatás szót, mint gyűjtőfogalmat. Itt szögezném le, hogy a támogatás szó gyűjtő fogalomként való használata nem a legalkalmasabb, azonban megfelelőbb szó hiányában én is ezt fogom használni a dolgozatom során. A Reklám Világszövetség (IAA) megfogalmazása szerint a támogatás: „Valamilyen független aktivitás pénzügyi vagy anyagi támogatása, amely nem függ szorosan össze a támogató vállalat kereskedelmi céljaival. A jótékony célú adakozásnak vagy patronálásnak nem célja a haszonszerzés.” (Fazekas I. and Nagy A., 2000. p. 18) Az adományozás, a mecenatúra, a társadalmi felelősség fogalmai egymástól indítékukban, tartalmukban, céljukban különböznek. A szponzorálás az a tevékenység, amelyik leginkább eltér a többitől, ugyan is lényeges jellemzője, hogy ebben az esetben kétoldalú üzleti kapcsolatról van szó. Így tehát ez sorolható legkevésbé, vagy egyáltalán nem a támogatások fogalom körébe. Meg kell említenünk a nemes ügyhöz kötött marketinget is, mely, a többihez képest új támogatási formának mondható. Ebben az esetben a vállalatok saját termékükhöz kapcsolják a támogatást, oly módon, hogy a termék értékesítésekor befolyt összeg egy részét egy nemes cél megvalósulásáért ajánlják fel. Az egyszerű adományozással szemben ez jóval inkább számít promóciós tevékenységnek, mint sem segítségnyújtásnak. Ilyen például a Danone TEGY programja is, vagyis a „Tegyünk Együtt a Gyermekekért” program, mellyel a vásárlón keresztül a vállalat, minden adott termékének megvásárlásakor 1 Forinttal támogatja a Danone által választott szervezetet, alapítványt. A következőkben tekintsük át az adományozás fogalmát, majd a szponzorálásét, és végül a mecenatúra témakörét. 2.2.1. Az adományozás (Donation) Az adományozás igen hasonló a mecenatúrához. Eme tevékenység során beszélhetünk egyéni, illetve vállalati adományozásról. Az adományokkal általában tartósan hátrányos helyzetben lévő, vagy váratlan káresemény miatt (például: tűzvész, földrengés, árvíz) rossz helyzetbe került, kisebb csoportokat, ritkábban magánszemélyeket, önzetlenül, ellen szolgáltatás nélküli segítenek. Az adományozás lehet pénzbeli, tárgybeli, és véleményem szerint valamilyen szinten a felajánlott önkéntes munka is tekinthető egyfajta adománynak. Az adományozásokhoz hozzá tartozik a különböző
23 non-profit szervezetek adomány gyűjtő tevékenysége, amely csak akkor lesz sikeres, ha az konkrét, és valós cél érdekében történik, képes bizonyítani a gyűjtés jogosságát. Az adományozás jellemzői: a kezdeményező rendszerint a kérelmező, azonban egyre jellemzőbb, hogy egy vállalat, szervezet figyel fel a rászorultakra, és ő kezdeményez, a kérelem, nem ajánlatként jut el az adományozóhoz, pénzbeli és természetbeli adományról egyaránt beszélhetünk, többségében a támogató termékéről, szolgáltatásáról van szó, például természeti katasztrófa esetén nagy igény van élelmiszerekre, főként konzervekre, és gyógyszerekre, többnyire szervezeti adományozás a jellemző, de előfordul az egyéni adományozás is, önzetlen, nem üzleti céllal születik meg, tehát karitatív, célja tisztán a segítségnyújtás, a cél nem valami új létrehozása, hanem egy helyzet megoldásához való hozzájárulás, az előre tervezésnek vannak bizonyos korlátai, hiszen nem tudhatjuk, mikor merül fel egy adott probléma, amiből valakinek/ valakiknek hátrányos helyzete származik, ellenszolgáltatásként nem vár el az adományozó semmit, minimális kommunikációs ellentételezés lehetséges; írott, nyomtatott, audiovizuális sajtóban említést tehetnek az adományról, és az adományozó szervezetről, egyénről, ha ennél nagyobb horderejű ellenszolgáltatás is szóba kerül, akkor már inkább társadalmi célú szponzorrációról beszélhetünk. Az egyéni adományozás világszerte nagy jelentősséggel bír. Az adományozás igen nagy szerephez jutott az Egyesült Államokban. „1984-ben az amerikaiak több, mint 70 milliárd dollárt adtak különféle jótékonysági célokra.” (Fazekas I. and Nagy A., 2000, p. 23) 2.2.2. A szponzorálás (Sponsorship) A szponzorálás jellemzőinek tisztázását fontosnak tartom, mert így világossá válhat melyek azok a tényezők, amelyek megkülönböztetik azt a többi valóban támogatási formától.
24 „Szponzor: (angol kifejezés) művészetet, sportot, társadalmi célokat anyagi támogatásban részesítő intézmény, esetleg személy. Szponzorál, vagyis anyagilag támogat.” (Bakos F., 2003, p. 643) A szponzorálás történelmileg a mecenatúra kialakulásának idejére tehetjük, igazából a piacgazdaság, a versenyhelyzet megjelenésével egy időben alakultak ki igazi jellemzői, melyek megkülönböztették a mecenatúra tevékenységétől. A szponzorálás jellemzői: általában egy személy, vagy esemény, vagy szervezet szponzorálásáról beszélhetünk, kétoldalú üzleti kapcsolat, nem jótékony cselekedet , lehet egyszeri, vagy több alkalmas, tehát hosszú távra tervezett tevékenység, az erre való törekvés a célszerű, mivel a szponzorálás főként hosszú távon fejti ki hatását erőteljesen az image kialakítása során, fontos szempont a fogyasztót figyelembe véve, hogy nem kereskedelmi szituációban szólítja meg azt, többségében anyagi támogatásról van szó, ez párosulhat akár természetbeli támogatásokkal is, (pl.: egy sport rendezvényt úgy is támogat egy cég, hogy saját munkatársaik önkéntes munkájával járul hozzá az adott rendezvény szervezéséhez, az ellenszolgáltatás ebben az esetben egyértelműen meghatározásra kerül, célja a támogató arculatának javítása, értékesítésének támogatása. A szponzorálás ellenszolgáltatásai lehetnek: média megjelenések szerkesztőségi anyagokban, média megjelenések reklámokban, megjelenés az esemény nyomtatott anyagaiban, helyszíni megjelenés, a szponzor anyagainak, kiadványainak helyszíni terjesztése. A szponzorálás lehet marketing eszköz, mint a reklámok kiegészítője, vagy azok helyettesítője. Gondolok itt azokra a termékekre, szolgáltatásokra, melyek reklámozása tilos. Ilyenek a dohány ipari termékek, melyek reklámozása ugyan tiltott, azonban a törvényi szabályozás lehetővé teszi a rendezvényeken, eseményeken való részvételt, vagy annak szponzorálását. Ez által egy ilyen támogatási megjelenés, akár
25 felérhet egy hatásos reklám kampánnyal is. A szponzorálás célja a márkaépítés, az erős márka végső soron a vállalkozás fő célját, a profit maximalizálását szolgálja. Az erős márka bizalmat kelt a vásárlóban, és a későbbi vásárlásai során is azt fogja preferálni. A bizalom építése pedig a PR részeként jelenik meg. Így a szponzorálás része a vállalat PR tevékenységének is. Korábban a szponzorálást első sorban a reklám egyik eszközeként tartották számon, voltak olyan megjelenések is, melyek szerint a szponzorálás a PR része, mint például a Public Relations Szövetség Gárdonyi Nyilatkozata. A szponzorálás meghatározására hívatott definíciók különbözősége, valamint a szakirodalom ellentmondásai is ezt, a nem tisztázott hovatartozást tükrözik. Véleményem szerint a szponzorálás főként a PR tevékenység egyik eszközeként fogható fel, egy olyan tevékenység való befektetés (anyagi, vagy tárgybeli), amelyért cserébe a szponzoráló fél nagyobb bevétel, illetve nyereségszerzési lehetőséghez jut. A szponzorálási kiadások növekedésének okai: folyamatos verseny a vállalatok között, erős marketing tevékenység, új kommunikációs lehetőséget teremt a vállalat számára, a reklám dömping miatt immunissá válunk az „egyszerű”, szokványos reklámok iránt, a reklám költségek igen magasak, a szponzorálás inkább image növelés, ez által ez hosszabb távra szóló befektetés, a célközönség általában a szponzorálttal, vagy a szponzorált tevékenységgel, eseménnyel kapcsolatban áll, így pontosabban cél közönséget talál, e támogatási forma lehetőséget nyújt egyes korlátozások áthidalására, pl.: dohányáruk, ezzel is még inkább megkülönböztethetővé válnak az egyes márkák, lehetőség nyílik a márkahűség fokozására, erősítésére, az érzelmi érvekre való hatás erősödhet, a jótékony cél miatt, mélyebben fogja meg az embereket, egyedi célpiacokra való belépést is segíthet, például egy díjátadó alkalmával egy adott vállalat termékeit szolgálják fel, és szóróanyagok elhelyezése is lehetséges a helyszínen.
26 Elméletileg bármilyen területet lehet támogatni. A szponzorálást alapvetően annak tárgya határozza meg. Három fő területe a sport, a kultúra, valamint a társadalmi, szociális intézmény támogatása. Sport szponzorálás Ezt a szponzorálási formát használják a leginkább a vállalatok, azt is mondhatnánk, hogy klasszikus értelemben a sport támogatása a szponzorálás. Ebben az esetben a szponzorált, s a szponzor szerződéses megállapodást köt egy esemény, intézmény, vagy egy személy anyagi támogatásáról. A pontos ellenértékről is megállapodás születik. Gyakorlatilag egy adásvételi szerződés keretein belül rögzítik a támogatási tevékenységet. Hogy miért érdemes a sportba fektetni? A sport az a kategória, amely világ szerte jelen van, és az embereket többségében érdeklik a sport rendezvények. Ezen események közvetítése révén még inkább nyilvánossá válhat a szponzor kiléte. A sport népszerűségének köszönhetően a sportolók példaként szolgálhatnak minden nemzedék számára. Mivel a sport, a mozgás gyakorlatilag bárki számára elérhető szórakozási, kikapcsolódási forma, a vásárló azonosulni tud valamelyest ezzel a tevékenységgel, és így közvetve ő is kötődhet a sportolót, vagy sportágat, esetleg sporteseményt támogató szponzorhoz. Kultúra szponzorálása Hasonlóan a mecenatúrához ez a támogatási forma a művészetet hívatott segíteni. A különbség a mecenatúra és a művészeti, kulturális szponzorálás között az, hogy a mecénás úgymond megelégszik a némi kommunikációs ellenszolgáltatással, az ő nevét és személyét illetően, addig a szponzor üzleti ellenszolgáltatásban részesül. A kultúra nem olyan széles körben népszerű, mint a sport, azonban a kultúra szponzorálására is nagy hangsúlyt fektetnek a befektetők. A kultúra támogatásához hozzá tartozik a tudomány támogatása is, mely fontossága megkérdőjelezhetetlen. Ez azonban jóval inkább image és presztízs kérdés, mint sem kommunikációs eszköz. Szociális szponzorálás Társadalmi, szociális intézmények támogatása. Ez a támogatási forma nem más, mint a társadalmi célú szponzorálás. Jellemzői:
27 általában közép-, de inkább nagyvállalatok választják ezt a támogatási formát, a vállalat közérdekű törekvéseit szolgálja, azzal a céllal, hogy ezzel még inkább megismertesse a vállalatot, illetve elfogadtassa azt, főként anyagi támogatásról beszélhetünk, azonban a vállalat természetéből fakadó tárgyi támogatása is előfordulhat. A társadalmi célú szponzorálás A társadalmi célú szponzorálást főként a nagyvállalatok alkalmazzák, megkülönböztetik a többi támogatási fajtától. Ez a támogatási forma magában foglalja a szponzorálást és az adományozást. A tőkeerős nagyvállalatok azért választják, mert lehetőségük nyílik közösségek meggyőzésére, oly módon, hogy a rászorultak számára fontos adományaikkal megnyerhetik maguknak a megsegítetteket. A támogatás célja nem szórakoztatás, hanem a közösség épülésére, fejlődésére szolgál. Nem utolsó sorban, amennyiben ez a támogatás nyilvánossá válik, akkor a vállalat arculatát is javíthatják. „A társadalmi célú szponzorálás tehát a támogató által kezdeményezett, közösségi célokat szolgáló, kiterjedt kommunikációt igénylő, pénzbeni vagy természetbeni támogatási forma, amelynek célja a támogató cég személyiségének, márkaképének formálása.” (Nagy B. and Szabó Gy., 2002, p. 18) Társadalmi célú szponzorálással adott vállalat megmutathatja, mennyire képes felelősséget vállalni, felelősen cselekedni, ezzel váltva ki szimpátiát a társadalom egyes tagjaiból, illetve egészéből, ez hozzájárul a vállalat image-nak javításához, ez valószínűleg, végső soron a szervezet számára magasabb gazdasági haszonnal fog járni. A szociális szponzorálás területei: egészségügy, környezetvédelem, oktatás. 2.2.3. Mecenatúra (Patronage) A mecenatúra általában magánszemélyek támogatására jött létre. Többségében a közösség számára is értéket jelentő cél érdekében segítették anyagi támogatásukkal az alkotókat. Ez a támogatási tevékenység már nem mondható önzetlennek, hiszen a
28 mecénások elvárták, és elvárják pártfogoltjuktól, hogy nevüket, tettüket az útókor is megismerhesse. Jellemezői: általában egy konkrét magán személy, vagy egy intézmény, műalkotás, esetleg esemény támogatásáról van szó, vagyis többnyire konkrét értékteremtési folyamatot szolgál, nagy többségében anyagi támogatásról beszélhetünk, ellentételezésként a mecénás kommunikációs szolgáltatást vár el, mint például a támogatottnak közé kell tennie, hogy kinek a segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg az adott alkotás. A mecénás szó eredete Mecénás: „A művészeknek és a művészeteknek anyagi pártfogója. Az elnevezés Maecenas római lovag, Horatius és Vergilius támogatója nevéből vált köznévvé. Mecénásra a középkor művészeinek is gyakran volt szükségük. Hazánkban ezt a szerepet napjainkban állami intézmények látják el, nemcsak a művészetek, hanem a tudomány és a szakképzés területén is.” (www.kislexikon.hu, 2009. november 24 12:42) Gaius Cilnius Maecenas római lovag, politikus, irodalmár, Augustus bizalmasa. Írói tevékenységét csekély számú töredék őrzi, azonban az általa felkarolt tehetséges költők, írók tevékenységének gyümölcse neki köszönhetően a jövő nemzedéke számára is elérhető maradt. Kik azok, akiket Maecenas támogatott? Horatius, Vergilius, Propertius és még más költőket segített, birtokokat, házakat adományozott nekik, bevezette őket a társasági életbe, bemutatta őket Augustusnak. Ezekkel, a lépésekkel tette lehetővé, hogy pártfogoltjai csak művészetükre figyelhessenek, alkothassanak és mind ők, mind műveik széles körben ismertté váljanak. Az utókor a művészeteket és a tudományt önzetlenül támogató személyeket mecénásnak nevezi. Felmerülhet a kérdés, valóban önzetlen volt Maecenas irodalom pártoló tevékenysége? Véleményem szerint ez nem tökéletesen igaz, hiszen Maecenas az általa támogatott költőket igyekezett Augustus oldalára állítani. Augustus már korán felismerte az irodalom kora közvéleményére gyakorolt hatását, és ebben Maecenas támogatási tevékenysége segítette őt.
29 Ezeken túlmutatva Maecenas tevékenysége igen jelentős szerepet játszott kora művészeti, tudományos fellendülésének, hiszen „Sem előbb, sem később nem volt az ókori Rómának olyan félszázada, amikor ennyi jelentős alkotó munkálkodott egymás szomszédságában.” „Nem érdemtelenül vált irodalomtörténeti fogalommá Maecenas neve: alig egy évszázad múlva így említi már az epigramma mestere, Martialis, keserűen panaszkodva, hogy nincs már Maecenasa a kornak, aki szellemileg is, anyagilag is méltányolni tudná és akarná a tehetségek erőfeszítését. ” (www.mek.niif.hu, 2009.11.08., 12:00) Bakos Ferenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a mecénás szó jelentése: a tudományok és művészetek bőkezű pártfogója (Maecenas (i.e. 70-8) gazdag római polgárról) „Mecenatúra: anyagi támogatás, a mecénás tevékenysége.” (Bakos F., 2003, p. 407)
2.3. Magyar mecénások A következőkben olyan emberekről írok, akik meghatározó szerepet játszottak korukban, mégpedig azzal, hogy segítették, pártolták, és támogatták a kultúra, a művészetek és a sportok arra érdemes művelőit. Nem feledkezhetünk meg természetesen a tudományok mecénásairól sem, akik kiemelt helyen kezelték a tudomány fejlődését, valamint felismerték annak szükségességét. A művészek, az alkotók mögött álló támogatók nem mindig váltak ismertté, de ösztönzésük nélkül valószínűleg sok tehetség alkotása nem született volna meg. Magyarországon a támogatási tevékenység főként a XIX. században indult útjának. Ez nem azt jelenti, hogy előtte egy-egy nemes, vagy uralkodó ne pártolta volna a művészetet, vagy éppen a vallást, azonban ez a támogatás nem egyenlő a későbbiekben kialakultakkal, mivel segítségnyújtásukat leginkább önös érdektől vezérelve tették, és nem tisztán jó szándékból. A XIX. században Magyarországon nem csupán a polgárosodás, a társadalmi, a gazdasági átalakulás indult útjára, hanem művészetek, és a tudomány is fejlődésnek indult. A kultúra, a tudomány fejlődéséhez nélkülözhetetlen intézmények alapítása is ebben a században valósult meg. Elsőként a Nemzeti Múzeum megalapítása jött létre. Csak úgy, mint a múzeum létrehozása, a többi intézmény felépítése is haladó gondolkodású vagyonos nemesek segítségével
30 valósult meg. A XIX. században a Széchenyi család példamutató támogatási tevékenységet folytatott. Széchenyi Ferenc a már fentebb említett Nemzeti Múzeum megalapításánál játszott igen jelentős szerepet. Fia, Széchenyi István többek között a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásával, a Lánchíd felépítésével mutatott követendő példát kora vagyonos, későbbi adományozóinak. A következőkben ismertetett személyek leírásánál főként a mecénási tevékenységük bemutatására helyeztem a hangsúlyt. Megjegyezném, a felsoroltakon kívül, voltak még más támogatók is, beleértve a már említett Széchenyi Istvánt is, írásomban, nem térek ki minden egyes személyre. Vannak köztük művészetet pártolók, sportot támogatók, és a tudomány mecénásai is, vagy egyszerűen csak olyan emberek, akik szeretek volna valamit tenni, a náluknál rosszabb körülmények között élőkért. Łokietek Erzsébet Łokietek Erzsébet (1305-1380), lengyel származású királynénk, Károly Róbert magyar király felesége, I. Nagy Lajos király anyja. „Erzsébet hatvan éven át - szinte, mint egy társuralkodó - meghatározó szerepet játszott az ország bel- és külpolitikájának irányításában és kulturális életében.” (Szende László, www.vigilia.hu, 2009.11.14., 15:38) Károly Róbert halála után, fia, I. Nagy Lajos mellett befolyása megmaradt. Élete során számos egyházat támogatott adományokkal. 1343-ban Lajos neki adományozta Óbudát, ahol kolostort és templomot építetett, és azokat értékes alkotásokkal díszítetett. Ezen kívül Cegléd városalapítása is az ő nevéhez fűződik. Erzsébet anyakirályné hitbuzgó adományozó tevékenységet folytatott, azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezzel politikai célokat is szolgált. Festetics György 1755-ben született gróf kora tudományának egyik fő pártolója volt. 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát alapított, a Georgicont, támogatást nyújtott városa iskolájának, felépítette és támogatta a Csurgói Gimnáziumot, és annak diákjait, adományokat, és ösztöndíjakat osztott. Keszthelyen a király névnapján rendezett helikoni ünnepségeken, melyet Festetics György támogatott, a Georgikon tanulóinak, tanárainak lehetősége volt ily módon találkozni a kor jeles íróival, tudósaival. (www.magyarpedagogia.hu, Fehér K., 2009.11.08. 12:31)
31 Aschner Lipót Aschner Lipót üzletember, a tudomány pártolója, a Tungsram alapítója, az Újpest Torna Egyesület elnöke és mecénása. 1872-ben született és 1952-ben halt meg Budapesten. Sikeres karrierje 1896-ban Budapesten kezdődött, ahol belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Elődjéhez. 1904-ben már aligazgató, pár évvel később értékesítési, 1918-ban kereskedelmi, 1921-ben vezérigazgatója lett a vállalatnak. A Tungsram márkanév kiötlése, valamint a fővárosi és közép-európai gyárak létesítése az ő nevéhez fűződik. Még ebben az évben létrehozta az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumot, ahol kiváló tudósokat bízott meg kutatói munkával, melynek eredményeképp a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit fejlesztették ki. Neki köszönhető, hogy a cég nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, ezen felül együttműködésre lépett többek között a General Electic-kel, a Philips-szel, vagy az Osram-mal is. Az újpesti laboratóriumokban nagy jelentőségű áttörések születtek; a volframszálas izzó, vagy a xerox sokszorosító technika, illetve a lokátortechnika kifejlesztése, és a televízió képcső gyártása, amely a televízió megalkotásához vezető első lépések egyike volt. Aschner Lipót a tudományok támogatója volt; „1935-ben Hóman Bálint kultuszminiszternek évi 2500 pengőt ajánlott fel erre a célra, ragaszkodva az anonimitáshoz.” (www.wikipedia.hu, 2009.10.30. 14:23) A Műegyetemen egy atomfizikai tanszék létrehozását 300.000 pengővel támogatta. „Anyagilag is támogatta városát, mert szívügyének tartotta, hogy a gyárral együtt fejlődjön az annak otthont adó település is. Neki köszönhető a Hajós Alfréd által tervezett stadion. Életében a sport volt a hobbi, ezért vállalta el az Újpesti Torna Egylet, az UTE elnöki tisztét is.” (www.wikipedia.hu, 2009.10.30. 14:23) Az UTE legfőbb támogatója volt, ő segítette a torna egyletet stadionhoz is. Emellett munkás lakásokat építetett, uszodát, kultúrházat hozott létre. Nevét az 1989-ben alakult Aschner Lipót Alapítvány őrzi. Brüll Alfréd Brüll Alfréd, a magyar sport mecénása, sportember, 1876-ban született és 1944ben erőszakos halált halt. Dolgozott a Sport-Világnál, majd két évvel később a Nemzeti Sport munkatársa lett. Pályafutása során számos tisztséget töltött be, úgy, mint a Magyar Atléta Szövetség alelnöke, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a Tornász Szövetség alelnöke, a Magyar Birkózók Szövetségének elnöke, emellett a Magyar
32 Labdarugó Szövetség létrehozásában is tevékenyen részt vett. Ezen felül tiszteletbeli elnöke összesen huszonhat sportegyesületnek. Sok sportolót támogatott, hogy anyagi helyzetük ne akadályozhassa meg a külföldi versenyeken való részvételt. Brüll Alfréd a Magyar Testgyakorlók Körének elnöke és mecénása. Elnökként nem egyszer saját magán vagyonából áldozott egyesületére. Az MTK pálya építésére több, mint 150.000 koronát fizetett, ennek ellenértékeként részvényeket kapott, amelyeket később az egyesületnek adományozott. Vezetése alatt az MTK tizenöt bajnoki címet szerzett. Sikeres elnöki pályafutása 1940-ben véget ért, ekkor emigrálni kényszerült, majd 1943-ban visszatért Magyarországra, ahol elfogták, és megölték. Hatvany Lajos Hatvany Lajos 1880-ban született Budapesten, gazdag gyártulajdonosi családban nőtt fel. Író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja. Támogatta a Nyugat című lapot, aktívan tevékenykedett a Vörösmarty Akadémia létrehozásában. 1938-ban már másodszorra kényszerült emigrációba. Hazatérése után folytatta munkáját; fiatal tehetségek felfedezésén és támogatásán kívül, mecénásként kiállt Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád és az irodalom számos képviselője mellett. (www.sulinet.hu, 2009.11.14., 18:15) Semsey Andor Semsey Andor 1833-ban született nemes, természetbúvár, az MTA tagja, a magyar tudomány mecénása. Gazdasági tanulmányokat folytatott. 1866-ban Pestre költözött, birtokait bérbe adta. Rendkívül nagy figyelmet szentelt a természettudományoknak. Ilyen irányú szeretetét mutatja mecénási tevékenysége is. Pozsonyi József írásában így jellemezte támogató tevékenységét: „A leggyakrabban névtelenül maradó adományozó jóvoltából fejlődött a fővárosi állatkert, épült fel benne a madárház, írtak ki a tudományos intézetek pályadíjakat, fizettek kutató- és gyűjtő utakat, fejlesztettek könyvtárakat és kutatólaboratóriumokat. Az ő támogatásával zajlottak a földmágnesség-mérési, torziósinga-kísérletek és a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteménye is rendkívüli módon gyarapodott Semsey Andor jóvoltából.” (www.termeszetvilaga.hu, Pozsonyi J., 2009.11.15. 11:38) A Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteményét, melyet személyesen rendszerezett, világhírűvé bővítette. Támogatással segítette Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit. „Koch Sándor nyilatkozta róla: „Semsey Andor Magyarorszá-
33 gon a legönzetlenebb mecénása volt a természettudományoknak. 40 ezer holdja volt Balmazújváros környékén,de önmagára nézve oly hihetetlenül fukar volt, hogy az már egyenesen nevetséges. Ha leült, akkor papírt tett a székére, hogy ne kopjon a nadrágja, mindennap egy olcsó kifőzdébe járt ebédelni, 40-50 krajcárjába került az ebéd, mert magától sajnálta a pénzt. De ha a tudomány ügyéről volt szó, abban a pillanatban kinyitotta az erszényét. 40 ezer holdnak minden jövedelme Semsey életében magyar tudományos célra, és elsősorban természettudományos célokra ment.” (www.termeszetvilaga.hu, Pozsonyi J., 2009.11.15. 11:38). Az idézetet olvasva láthatóvá válik, hogy Semsey Andor hatalmas vagyona ellenére is, igen csak puritán életet élt, gyakorlatilag teljes vagyonát az általa hőn szeretett tudománynak áldozta. „Munkásságának elismeréseként először a Magyar Tudományos Akadémia 1881. április 11-i ülésén Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt „a tudomány ismert áldozatkész barátjának Semsey Andornak tiszteletére semseytnek
mutatta
be,...”,
később
róla
nevezte
el
az
andoritot
is.”
(www.termeszetvilaga.hu, Pozsonyi J., 2009.11.15. 11:38) Tetteiért a Magyar Tudományos Akadémia 1882-ben tagjává választotta, a Földtani intézet tiszteletbeli igazgatója címet is megkapta, még számos kitüntetés mellett. 1923-ban, Budapesten halt meg. Nevét ma utca, s a Balmazújvárosi múzeum őrzi. Sina Simon Sina Simon báró, földbirtokos, kereskedő, diplomata 1810-ben, Bécsben született. A XIX. század legnagyobb mecénása. Hatalmas uradalmakkal rendelkezett, Európa fővárosaiban palotákat tudhatott a magáénak. Élete végéig támogatta a fontosabb magyar gazdasági és kulturális kezdeményezéseket. „Bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdasági állapotok, és iskolai, népnevelési, patronátusi viszonyok javításához; a köztelek, a nemzeti múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisdedkórház s egyéb kórházak, bölcsödék, árvaházak, vakok intézete, kereskedelmi akadémia, nemzeti színház, zenede, lovarda, tűzoltási ügy, nemzeti kaszinó, lipótvárosi bazilika, a képzőművészet háza és mindenek felett a Magyar Akadémia palotája hirdetik nevét mint alapítóét, segélyezőét, bőkezű adakozóét.” (www.wikipedia.hu, 2009.10.30., 14:32)
34 Nem hazai vonatkozású támogatási tevékenységet is folytatott. Számos kitüntetést kapott, közük a magyar királytól 1864-ben a Vaskorona-rend nagykeresztjét, 1871-ben a Lipót-rend nagykeresztjét, Buda, Arad és Szeged díszpolgárává választotta. 2007. szeptember 11-én alapították meg a Sina Simon Érmet. Az alapító okiratból idézek: „A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatója Sina Simon Érem alapításáról döntött, azon személyek vagy szervezetek kitüntetése céljából, akik a magyarországi tudományos intézmények valamint tudományos kutatások támogatása terén kimagasló érdemeket szereztek.” (www.mta.hu, 2009.11.15. 20:09) A Sina Simon Érmet elsőként a Richter Gedeon Nyrt. és Bogsch Erik vezérigazgató kapta meg. 2008-ban a Paksi Atomerőmű Zrt. és Kovács József vezérigazgató nyerte el. Spéter Erzsébet Spéter Erzsébet 1915-ben született, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Hazatérése után először Vitray Tamás műsorában, a Teleferében tűnt fel. Televíziós megjelenése alkalmaával jelentette be, hogy 20.000 dollárt ajánl fel a Nemzeti Színház építésére. Nem sokkal ezután, 1987-ben, 200.000 dollár értékű díjat hozott létre, mely az ő nevét viselte. Az Erzsébet-díjat 1995-ig, Erzsébet napkor osztották ki, a hazai művészvilág legjobbjainak. A díjat harminckilencen kapták meg egy szakmai zsűri ajánlása alapján, volt aki kétszer is kapott Erzsébet-díjat. (A díjazottak névsorát az 1 számú melléklet tartalmazza) Az egyedi öltözködésű, mindig turbánt viselő, különös hanglejtéssel beszélő mecénásnő megosztotta kora közvéleményét. (Akkoriban főként csak állami kitüntetéseket osztottak, ő viszont magánvagyonából hozott létre díjat.) Életének utolsó éveiben is bőkezűen osztogatott, mindaddig, amíg pénze el nem fogyott. A 92 éves korában elhunyt mecénásnőt, - végakarata ellenére, hogy a hamvait a Dunába szórják – a Kozma utcai temetőben helyezték örök nyugalomra. A mecénások sorában akár Csukás Zoltánt is említhetném, aki jeles magyar polgárként mindig az iparosok érdekit védve cselekedett. Vagy Péter Andrást, aki kiváló gazdálkodással akkora vagyonra tett szert, hogy azzal városában, Szeghalmon gimnáziumot építetett. Ramassetter Vince Sümeg gyermekeinek iskoláztatását alapítványokkal támogatta, szorgalmazta az iskolafejlesztést. „1864-ben az elemi leányosztályok, majd 1872-ben az óvoda számára ajándékozott telket és házat. Több alkalom-
35 mal, így 1875-ben kelt végrendeletében is nagy összegeket áldozott Sümeg iskoláinak fejlesztésére.” (www.wikipedia.hu, 2009.10.30., 14:41) Ezen felül említhetném Ernst Lajost is, akinek nevéhez fűződik az első magán múzeum megalapítása. Ő volt aki először felismerte, hogy a művészek vázlatai is nagy értéket képviselnek. A szervezet társadalmi felelősségvállalását megjelenítő mecénási tevékenység és az üzleti alapú szponzorálás a szervezet minden tagját érinti, akik arról valamilyen véleményt alkotnak. Belső tájékoztatási módszer – bevonás – inkább magáénak érzi az adott tevékenységet. Fontos egyeztetni, hogy az alapítványi támogatások és a szponzorált események, rendezvények, csoportok üzleti alapú felkarolása szinkronban van-e a vállalat közvetített és vallott alapelveivel. Mind ezeket áttekintve elmondható, hogy az adományozásnak, a mecenatúrának arculatformáló, márkaközvetítő, márkahűséget generáló, illetve a szponzorálásnak promóciós szerepe is van. A vállalat számára gazdaságilag akkor lehet sikeres minden egyes támogatási forma alkalmazása, ha azokat megfelelően kommunikálja a társadalom irányába. Fontos, hogy az egyes támogatási tevékenységek a súlyuknak megfelelő nyilvánosságot kapjanak. Egy vállalat minden egyes megnyilvánulása, még a támogatások is egy konkrét cél elérésre irányulnak. Ez a cél legtöbbször a profit maximalizálása, eltekintve persze a non-profit szervezetektől. A profit maximalizálásának eszközei, ebben az esetben az egyes támogatási formák, melyek vagy a márkanévhez, a cég image-hoz, vagy promóciós célokhoz köthetők.
2.4. CSR Magyarországon A társadalmi felelősségvállalás megítélése sokat változott az évek folyamán. Kezdetben a CSR hajlamosak voltak azonosítani a szponzorálás fogalmával, mely így igen csak szűken értelmezné annak széles skálájú lehetőségeit. Egy másik fejlődési pont, hogy egyre több vállalat ad ki éves jelentést felelősségvállalási tevékenységéről. Hazánkban, elsősorban a multinacionális cégek, valamint a szocializmusból fennmaradt szokások szolgáltatták az alapot a CSR kiépüléséhez. A vállalatok vezetői, még, ha nem tudatosan is, de alkalmazzák a CSR-t, hiszen tisztában vannak azzal, hogy nekik is érdekük az üzletfelekkel, a beszállítókkal, az alkalmazottakkal,
36 valamint külső környezetükkel, végső soron a társadalommal való kiegyensúlyozott kapcsolattartás. A CSR fogalma még meglehetősen idegen, mind a hazai vállalatok, mind a társadalom tagjai számára. Azonban egyes eszközeinek gyakorlatban történő alkalmazása már igen elterjedt. A CSR célokra fordított pénzösszegek nagysága, valamint annak irányultsága alapján elmondható, hogy a magyar vállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenysége, még igen csak gyerek cipőben jár. Azt, hogy a magyarországi vállalatok mekkora összegeket szánnak társadalmi felelősségvállalásuk megvalósítására sajnos nem lehet pontosan megmondani, azonban a GKI kutatásában megjelent számok segítenek a megközelítő összeg megadásában. 2007-ben a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok CSR költése meghaladta a 330 milliárd forintot. Az átlagot meghaladó ráfordítás jellemzi az ipart, valamint a vendéglátást. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a vállalatokat különböző csoportokra oszthatjuk, annak alapján, hogy ténylegesen magyarországi vállalatról beszélünk, azaz, a tulajdonosa magyar és tevékenységét Magyarországon folytatja, vagy olyan vállalatról, melynek tulajdonosa más, külföldi cégeknél is rendelkezik érdekeltségekkel. Ennek révén, amennyiben a külföldi vállalat tevékenységébe már beépült a CSR – már ismerheti annak eszközeit és könnyebben is alkalmazhatja azt. Harmadik esetben nemzetközi vállalatról beszélhetünk, amelynek lehetséges, hogy van jártassága a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén, így azt hazánkban is gyakorlottan, tapasztalatokkal és az ahhoz szükséges tudással megalapozva alkalmazhatja. Meg kell vizsgálni azt is, ha külföldi vállalat leányvállalata van jelen Magyarországon, abban az esetben mekkora erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy „megkedveltesse magát” a magyarországi társadalommal. Az szinte biztosra mondható, hogy a nemzetközi vállalatok nem egyenlő mértékű támogatást nyújtanak az egyes országok társadalmainak. Ennek oka az lehet, hogy ezeknek, a cégeknek nem azonosak a céljai az országokat illetően, illetve, hogy a fontosságot tekintve nem egyforma súllyal szerepelnek a vállalat stratégiáját tekintve. A társadalmi felelősségvállalás fogalma szorosan összefonódik hazánkban a vállalat alaptevékenységével, emellett főként a környezetvédelmet emelik ki, mint CSR tevékenységet, és többnyire ezt is teszik, ha nem is egyenlővé, de közel azonossá vele. Sok vezető nem megfelelően fogja fel a CSR fogalmát, nem értve annak tényleges jelentését, valamint céljait, és az azonnali nyereségre való törekvés révén, inkább figyelmen kívül hagyják ezt, a napjainkban egyre nagyobb teret hódító eszközt,
37 melynek használatával a vállalatok nagy előnyre tehetnek szert az érzelmek motiválta társadalom szereplőiben, így végső soron a fogyasztókban. A CSR ismertségének szemszögéből elmondható, hogy a magas létszámot foglalkoztató vállalatok alkalmazottai jobban ismerik a társadalmi felelősségvállalás fogalmát. A vállalat számára ajánlott, hogy az alkalmazottak is megismerjék, és azonosulni tudjanak a vállalat céljaival, CSR tevékenységét ismerjék. A nagyvállalatok 85 százaléka tartja fontosnak, hogy a vállalatnál dolgozók ismerjék a CSR tevékenységet, ez az arány a kisebb méretű vállalkozások között 50 százalékos. Ágazati szempontból a CSR ismertségét tekintve a vendéglátásban tevékenykedők rendelkeznek a legmagasabb százalékkal, őket követik a kereskedelem területén dolgozók, és közel azonos százalékkal a harmadik helyre a logisztikai feladatot ellátók kerültek. (Kreatív csoport, 2009) A hazai vállalatok körében főként a belső társadalmi felelősségvállalás a jellemző. Első sorban arra koncentrálnak, hogy az alkalmazottak lojalitása a vállalat irányába nőjön, és ezáltal teljesítmény javuljon. Ez egy hosszú távú befektetést jelent a vállalat számára. A belső CSR három legfőbb célja a vállalat image-nak javítása, az alkalmazottak egészségének megtartása, valamint környezetvédelmi tevékenység folytatása. A hazai vállalatok külső környezetre vonatkozó CSR célja a környezet védelemben és az oktatásban merül ki. Azonban a céloknak ténylegesen meg is kell valósulnia, mert csak így válhatnak a társadalom számára értékké. A vállalkozások 2007-ben külső CSR tevékenységükre a teljes összeg, azaz 330 milliárd forintból mindösszesen körülbelül 67 milliárd forintot költöttek. Mindezek azt bizonyítják, hogy a vállalatok inkább a belső felelősségvállalást preferálják a külsővel szemben. A GKI felmérése szerint a vállalati CSR célok rendre a következők: vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása, alkalmazottak egészségi állapotának javítása, megőrzése, környezetbarát megoldások alkalmazása, vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése, alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása, vállalati átláthatóság biztosítása, alkalmazottak képzése, környezetvédelem aktív támogatása, oktatási intézmények támogatása, tehetséggondozás (pl. gyakornoki programok),
38 az esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás, a magyar egészségügyi helyzet javítása, adakozás a rászorulóknak/hátrányos helyzetűeknek, tehetséggondozás (pl. ösztöndíjak, alapítványok támogatása), kultúra támogatása, kormányzati kapcsolatok javítása, magyar tömegsport támogatása. A vállalatok 8 százaléka nem tartja számon társadalmi felelősségvállalási tevékenységét, és ha a stratégia részeként meg is jelenik, akkor sem szándékosan tartozik annak a körébe. Ennek oka leginkább abban gyökerezik, hogy a vezetők sem ismerik a CSR fogalmát, és annak eszközeit, azonban a lehetőségek számának nagysága miatt, - ugyan nem tudva róla, de – alkalmazzák némelyiküket. A vállalatok több mint felénél ténylegesen is folyik felelősségvállalási tevékenység. Emellett elmondható, hogy a vállalatok, több mint kétharmada ugyan figyelembe veszi a felelősségvállalási elveket, azonban nagy részük ennek megvalósítására nem szán pénzösszeget. Az 50-249 főt foglalkoztató vállalatok költik arányában a legtöbbet felelősségvállalásra, melyet az alábbi diagram is jól mutat.
A CSR célok százalékos megoszlása a létszám függvényében
1000 fő felett; 13,20%
20-49 fő; 17,80%
250-999 fő; 26% 50-249 fő; 43%
Forrás: GKI A felelősségvállalásra fordított összegek háromnegyed része továbbra is a belső CSR-t érintik, azon belül is az alkalmazottak juttatásainak növelésére, ezt követően a
39 továbbképzésekre, majd csak ez után következhetnek az oktatási intézményeknek juttatott kiadások, derült ki a GKI 2009. április 15-én közzétett felmérésének eredményéből.
2.4.1. A CSR motivációs tényezői a vállalat részéről Mi is lehetne a vállalat legfőbb motivációs tényezője, mint a vállalat fenntartásán túl, a versenytársakkal szembeni előny biztosítása, és ezen felül a pénzügyi nyereség megtartása, növelése. A többi motivációs tényező kevésbé játszik fontos szerepet a vállalat életében, ilyen például a külső nyomásra való reagálás is. Azonban a különböző motivációs tényezők nem azonos súllyal játszanak szerepet a CSR döntésekkel kapcsolatban az egyes vállalatok között, értve itt azok méretét. Így a kis-, és közép vállalakozások körében sokkal nagyobb szerep jut az adóalap csökkentésének lehetőségére, mint nagy testvéreinél. Azoknál a vállalatoknál, ahol a felelősségvállalás már integrálódott a vállalati kultúrába, hosszú távon is elvárt annak alkalmazása. Valamint ezen vállalatok esetében bevett szokás, hogy a belső CSR hatásait az alkalmazottak körében végzett felmérések során folyamatosan figyelik, mérik. A vállalati felelősségvállalás alapjául sok hazai nagyvállalat külföldi vállalat, vagy épp az anyavállalat gyakorlatát veszi példának, és ennek segítségével alakítják ki stratégiájukat.
2.4.2. CSR gyakorlati beépülése a stratégiába „A nemzetközi piacokon tevékenykedő vállalatoknak meggyőződésük, hogy a felelős vállalati viselkedésnek hosszú távon profit maximalizáló hatása van: az egyelőre ár érzékeny vásárlók fokozatosan figyelembe fogják venni a vállalat társadalomért és környezetért tett erőfeszítéseit, és ezt a vállalat termékeinek tudatos vásárlásával fogják díjazni.” (Kreatív csoport, 2009). Éppen ezért a vállalati felelősségvállalást szükséges beépíteni a vállalat stratégiájába, hogy hosszú távon még inkább tervezhető legyen, hiszen, a CSR így tudja kifejteni leginkább hatását, mely végső soron a profit maximalizálásához vezethet. A GKI felmérése szerint tíz vállalatból kilenc nem rendelkezik a stratégiába integrált felelősségvállalási tevékenységgel. Ismét kiemelkedik a kereskedelem, a vendéglátás, valamint a logisztika, mi szerint a legtöbben ezen ágazatokban működő cégek közül építik be stratégiájukba a CSR-t.
40 Összegzésként elmondható, hogy míg a külföldi nagyvállalatok számítanak, és építenek a felelősségvállalási tevékenységük által keltett visszhangra, addig a magyar vállalatok gyakorlatában ez csupán járulékos pozitívum a vállalatai tevékenység során. A CSR tevékenységük propagálására fordított alacsony kommunikációs tevékenységet mutatja a GKI 2009. június 9-én közzétett kutatása is, mely szerint a külső felelősségvállalás kommunikációja a megkérdezett vállalatok 78 százalékánál nem is létezik, és csupán 1 százaléka állította azt, hogy minden egyes CSR tevékenységükről beszámolnak. Küllső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősségvállalás hirdetésére 1% 4% 8% 9%
78%
nemhirdeti alig hirdeti nagyobb eseményeket gyakran hirdeti minden eseményt
Forrás: GKI A CSR kiadások és az ezekről szóló kommunikációja nem azonos arányban van egymással. Nem azok a vállalatok költik a legnagyobb összegeket felelősségvállalásuk hirdetésére, hanem azok a nagyvállalatok, akik 250-999 főt foglalkoztatnak, valamint az ágazatok közül a vendéglátással, a logisztikával, illetve a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek. „Az üzenet hiánya is üzenet: a társadalmi közömbösséget jelzi, amely a vállalat és márkái kisebb legitimitásában tükröződik.”(Subáné Varga J., 2005, p. 19.) Az bizonyos, hogy a hazai CSR-nek van hova fejlődnie hazánkban. A vállalatoknak oda kell figyelnie arra, hogy ne szűk látókörűen értelmezzék ezt a lehetőséget, és merjenek vele gazdálkodni.
41
3. A társadalmi felelősségvállalás gyakorlati megvalósulása 3.1. Kérdőíves felmérés eredményeinek részletezése A következőkben saját kérdőíves kutatásom eredményeit fogom bemutatni. A megkérdezés interneten keresztül történt, 216 ember közreműködött a kitöltésében. Arra próbáltam választ keresni a felmérés során, hogy a megkérdezettek mennyire ismerik a társadalmi felelősségvállalás fogalmát, illetve azokat a vállalatokat, melyek tevékenységei között szerepel a CSR. (A kérdőív megtekinthető a 2. számú mellékletben.)
A megkérdezetteket mennyire érdeklik a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdések?
Egyáltalán nem érdekelnek.
59,26%
40,28%
Odafigyelek rájuk, de nem különössebben foglalkozom velük. Érdekelnek.
0,46%
1. diagram
Első pillantásra a legszembetűnőbb eredmény, hogy a megkérdezettek csak egy igen csekély részét (0,46%) nem érdeklik a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdések. Természetesen hozzá kell tennünk, hogy ez nem mondható teljes mértékben reprezentatív felmérésnek, mivel a megkérdezettek nagy része felsőoktatási intézmény tanulója, illetve valamilyen téren kapcsolódik a gazdasági szektorhoz, azonban a megkérdezett 216 fő már jelentős mintának számít. A válaszadók több mint 99%-a foglalkozik ezekkel, a kérdésekkel és azon belül is közel 60% az aránya az összes megkérdezettből azoknak, akik foglalkoznak is a társadalmi, környezeti és gazdasági
42 kérdésekkel. Nem nehéz rájönni, hogy miért ez a nagy arány. Mindenkit érint egy bizonyos mértékben a gazdaság, és annak változásai, így például a dolgozók fizetése. Vagy egyszerűen gondolhatunk arra, hogy senki sincs egyedül, mindenkit körülvesz valamilyen környezet, legyen az természeti, társadalmi, vagy akár a már említett gazdasági. Számomra nagyon meglepő azon válaszadók csoportja, akik 40%-ban választották, azt a választ, hogy ugyan odafigyelnek rájuk, de nem különösebben érdeklik őket ezek a kérdések. Ez azért szokatlan, mivel az egyén csak igen nehezen vonhatja magát ki a környezeti hatások alól, és itt most nem a természetes környezet, hanem a mesterséges behatásokra gondolok. Véleményem szerint, ha egy ember érdeklődik valami iránt, akkor akaratlanul is odafigyel ezekre, a dolgokra, és ha odafigyel, érdeklik is, tehát ilyen módon valamilyen szinten már foglalkozniuk is kell vele. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tévedtek azok az emberek, akik ezt választották, csak azt hogy általánosságban az emberek nem tudják magukat kivonni ezen kérdések köréből. Ezt támasztja alá, a felmérés is melyben kiderül, hogy a válaszadók 99,54%-a érdeklődik a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdések iránt.
Ön mit ért társadalmi felelősségvállalás alatt? Önkéntes munka
3,90% 11,51%
Képzési, oktatási támogatások
Mecenatúra
4,00% 7,21%
Szponzorálás (pl.: sport)
Művészet és kultúra támogatása
6,21%
Szociális támogtások, esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatáson keresztül Alapítványok létrehozása
Segélyszervezetek támogatása
11,21% 4,70% 6,01% 16,22%
Környezetvédelem
Munkahelyteremtés és foglalkoztatás
12,71% 16,32%
Tisztességes működés; törvények, szabályok betartása, adózás
0%
2%
4%
2. diagram
6%
8% 10% 12% 14% 16% 18%
43 A saját felmérésemben a megkérdezetteknek feltettem választási lehetőségeket arra a kérdésre, hogy mit értenek társadalmi felelősségvállalás alatt. A diagramból kiderül, hogy megoszlottak a válaszok, de ezt egyrészről azzal magyarázom, hogy több választ is meg lehetet jelölni, valamint szerintem minden ember mást gondol a társadalmi felelősségvállalás hallatán, mivel nincs egységes meghatározás rá. Részemről az összes válaszlehetőség a társadalmi felelősségvállalás alá tartozik, kivételt képez a szponzorálás, melyet az előzőekben már ismertettem, és arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók között ezek milyen összetételben szerepelnek. Azt kell észrevennünk, hogy két csoportra oszthatjuk a válaszokat. Az elsőben azon válaszok szerepelnek melyek több, mint 10 százalékot kaptak, míg a második csoportban az ennél kevesebbet kapottak jutottak. A legtöbben a társadalmi felelősségvállalás alatt a tisztességes működést és az adók valamint a törvények betartását értették, ami enyhe pesszimizmust feltételez a válaszolók körében, mert egy jól működő államban ezekre, a dolgokra nem kellene külön időt és figyelmet fordítani. Úgy tűnik Magyarországon már azzal is kedvezőbb lenne a vállalkozások megítélése, ha csak egyszerűen betartanák a törvényeket vagy nem bújnának ki az adófizetési kötelezettségek alól, vélik a megkérdezettek 16,32 százaléka. A második legtöbb jelölést a környezetvédelem kapta, melynek szellemisége a nyugati országokból indulva elérte hazánkat is. Egyre több vállalkozás véli úgy, hogy ha környezettudatosan gazdálkodik, akkor azzal felhívja magára az emberek figyelmét, és ezzel eleget tesz társadalmi felelősségvállalási kötelezettségének. Nem is tévednek nagyot, mivel mindenki szívesebben vásásról olyan termékeket, melyek gyártója sokat tesz a környezet védelméért. A következő csoportba tartoznak azok a válaszok melyek 11-12% körüli voksot kaptak. Ezek elsősorban a szociális, oktatási és munkahelyteremtő lépéseket és támogatásokat érintik. Az emberek nagy része nem csak az államtól, hanem a magánszektorban működő vállalkozásoktól is várja ezen területek támogatását. Láthatjuk, hogy ezen, válaszadók a foglakoztatásra helyezik a hangsúlyt. Lehetségesnek tartom, hogy ha valamelyik válaszadó az egyiket ezek közül bejelölte, akkor a többit is. A foglalkoztatás egy mindenkit érintő terület, mely úgy tűnik, hogy az emberek szerint nem kap kellő központi támogatást, és ezért gondolják a válaszadók, hogy a vállalkozásoknak is e területen be kellene segíteni. A második csoportba azon válaszok kerültek, melyek 4-től 7 százalékig terjedő intervallumban kaptak voksot. Ide sorolhatjuk a különböző szervezetek (sport, kultú-
44 ra) támogatását. Itt szerepel a szponzorálás is, mely kicsivel több, mint 7 százalékkal jelenik meg a diagramon. A vállalatok felelősségvállalásával gyakran helytelenül azonosított szponzorálást is nagy számban jelölték be, mint felelősségvállalási tevékenységet. Azonban, mint az már a korábbiakban kifejtettem, a szponzorálás közvetlen gazdasági, üzleti kapcsolatot feltételez, mely koránt sem nevezhető ellenszolgáltatás nélküli, pusztán etikus támogatási formának. Azt kell mondanom, hogy azon vállalatok melyek időt és pénzt áldoznak a társadalomra a szponzorálást azért preferálják, mivel itt összekötik a támogatásokat a gazdasági tevékenységükkel is, mely előreláthatólag profitot hoz a vállalat számára. Talán kilóg a sorból a közel 4%-ot elérő önkéntes munka, amit roppant egyszerű megmagyarázni. Az önkéntesség ingyen van. Magyarországon nincsenek olyan jó helyzetben a vállalkozások, hogy kapacitásokat felszabadítva ingyen munkát végezzenek.
Ön szerint minden vállalatnak kötelessége támogatni a társadalmat? Igen, mi ndegyi knek; 74,54% Nem; 8,80%
Igen, de csak a nagyvál l al atok nak; 16,67%
3. diagram
Arra a kérdésre, hogy Ön szerint minden vállalatnak kötelessége-e támogatni a társadalmat a válaszadók több mint 90%-a egyértelműen igennel válaszolt. Azért azt meg kell említeni, hogy a válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy minden vállalatnak kötelessége támogatni a társadalmat, míg közel 17% szerint csak a nagyvállalatoknak kell támogatni. Személy szerint én azzal értek egyet, hogy amennyiben a vállalat megteheti, legyen az kis-, közepes-, vagy nagy vállalat, és lehetősége van valamit visszaadni a köznek, akkor igen is támogassa azt. Ezen felül bírnak azzal a hatalommal, mellyel lehetőségük jót cselekedni. A társadalom első sorban a nagyválla-
45 latok lépéseire figyel, mert ezek a vállalatok vannak nagy hatással a közösségre és a gazdaságra. Bár a felmérés nem mutatja, de úgy gondolom, hogy ha a nagyvállalatok egyre nagyobb összegeket áldoznak a társadalmi felelősségvállalásra, akkor ezt látva a kisebb vállalatok is szívesebben szánnának pénzt erre, mintegy lépést tartva a nagyokkal. Amíg a kisvállalatok minden energiájukkal arra koncentrálnak, hogy minél nagyobb szeletet szerezzenek a nagyvállalatok által felügyelt tortából, addig sok esély nincs arra, hogy más területek felé fordítják figyelmüket, hiszen a legtöbb esetben a fennmaradásuk a cél. A válaszadók közel 10 százaléka úgy gondolja, hogy nem kötelessége minden vállalatnak figyelnie a társadalomra. Számomra meghökkentő ez az eredmény, mivel az eddigi válaszokból úgy véltem, hogy a társadalom igenis igényli a vállalkozások segítségét. A kérdőívem magában foglalja azt a kérdést, hogy miért köteles a válaszadó szerint a vállalat támogatni a társadalmat, a környezetet. Erre a kérdésre kapott válaszok egymástól különbözőek voltak. A legtöbben azt a választ adták, hogy a vállalatnak rendelkezik azon eszközökkel, melyek a társadalom segítségére lehetnek, mivel ők is egy környezethez tartoznak, nekik is kell venniük részüket a közösség ügyeiből, problémáiból. (A válaszok megtekinthetők a 3. számú mellékletben.)
Ön szerint milyen mértékben kötelessége támogatni? Mindegy, hogy milyen mértékben, a lényeg, hogy legyen a vállalatnak valós támogatási tevékenysége.
31,94%
Az előzőekkel együtt, mindazon területekre, amelyeket érint a vállalat tevékenysége.
32,41%
A támogatások terjedjenek ki az alkalmazottakra, és a vállalat közvetlen környezetére is.
A támogatások terjedjenek ki az alkalmazottakra is.
Elegendő ha törvényes keretek között működnek (adók, kötelezettséek teljesítése).
0%
18,98% 5,09%
11,57% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%
4. diagram
46 Arra a kérdésre, hogy Ön szerint milyen mértékben kötelessége támogatni a vállalkozásoknak a társadalmat elég meghökkentő válaszok találhatók. Talán kezdeném, a számomra legmeglepőbbel, azzal a válaszlehetőséggel, hogy elegendő, ha a törvényes kereteket betartják a vállalatok. A megkérdezettek 11,57 százaléka választotta ezt, ami azért furcsa, mivel a 2. diagramban még az ehhez kapcsolódó válasz kapta a legtöbb szavazatot. A válaszadók több mint 16 százaléka értette a jogkövető működést a társadalmi felelősségvállalás alatt. Talán ebben a kérdésben bukkan fel, az a lehetőség, amit már korábban is említettem, hogy a társadalom egy általános helyzetben eleve alapvetőnek tartja a tisztességes működést, és ezért nem is igényli a külön odafigyelést erre a lehetőségre. Az első két helyezet válaszlehetőség, melyekre a válaszadók kétharmada voksolt a vállalkozás társadalmi, gazdasági és környezeti területére vonatkozik. A válaszadók és jómagam is úgy vélem, hogy a vállalkozásoknak mikro szinten, először is csak annak a társadalmi, gazdasági és környezeti körnek kell támogatást nyújtania, mely ténylegesen is kapcsolatban áll a vállalkozással. Természetszerű, hogy egy multinacionális vállalatnak, már országos vagy országhatárokon túlmutató társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó tevékenysége is lehet. Észrevehetjük, hogy a válaszlehetőségek, egymást is magukba foglalják, elsődlegesen arra voltam kíváncsi, hogy milyen mértékben kell részt venni a gazdasági szervezetnek a felelősségvállalásban a válaszolók véleménye szerint. A válaszadók alig 6 százaléka gondolja úgy, hogy elég csak az alkalmazottakra figyelni, azt hiszem ez onnan ered, hogy a munkavállaló hiába individum, mindenképpen közösségi szinten gondolkodik, és egy olyan közösség részét képezi, aminek a jóléte elengedhetetlenül fontos számára. Ide tartozik a Maslow-i piramis azon része, melyben az egyénnek szüksége van egy közösség támogatására, ahhoz, hogy teljes életet folytathasson.
47
A szívesebben vásáról olyan terméket, vagy szolgáltatást, melyet olyan vállalat kínál, amely rendelkezik CSR tevékenységgel?
7% 25%
68%
Igen. Nem. Nem ismerek ilyen vállalatot.
5. diagram
Erre a kérdésre várható volt, hogy az igenek aránya nagyobb lesz, mint a nemeké. Részemről, azt vártam, hogy a válaszadók között nagyobb mértékű lesz ez az arány. Talán nem kell ecsetelnem, hogy miért vásárolnak szívesebben az emberek azoktól a vállalatoktól, melyeknek a mindennapi gazdasági tevékenységük mellett, van idejük és kapacitásuk a társadalmat is támogatni. Személy szerint én is szívesebben használom azokat a termékeket, melyekről tudom, hogy előállítója például, gondol a gyerekekre, vagy a sportban az utánpótlás nevelésre. Kicsit túlzónak érzem a nemleges válaszok arányát, mert nem igazán értem, hogy az emberek miért nem vásárolnak szívesebben egy olyan cégtől, aki például figyel a környezetére és támogatja környezete közösségeit. Esetlegesen arra gonolok, hogy vannak, akik nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, így nem ismerik az adott vállalat társadalmi felelősségvállalási tevékenységét. Vegyük példaként a McDonald’s gyerekekért programját, melyben támogatják a sportban az utánpótlást, valamint az egészségügy egy részét (anya-gyerek kórtermek). Ebben az esetben lehetséges, hogy a válaszadó látja a vállalkozás társadalmi felelősségvállalását, azonban nem ért egyet a McDonald’s által forgalmazott termékekkel, és ezért nem is vásárolja őket.
48 Az összes megkérdezett közül 7 százalék válaszolta, hogy nem ismer ilyen vállalkozást. Ez elsősorban nem az ő hibájuk, mert a mindennapi életben lehetséges, hogy nem kap kellő médiatámogatást az ilyen jellegű tevékenység. Azt gondolom, hogy a jövőben ez az érték mindenképpen növekedni fog, és egyre szélesebb körben válik ismertté a társadalmi felelősségvállalás fogalma, és a vállalatok szintjén is nagyobb összegeket fognak fordítani a támogatási tevékenységek kommunikációjára.
Vállalatok társdalmi felősségvállalásával kapcsolatós tevékenység ismertsége AEGON Magyarország CIB Bank
5,14% 9,25%
4,50%
E.ON
4,37% 7,97%
Magyar Villamos Művek McDonald s
2,44% 2,70%
5,40%
Microsoft General Electric Hungary Audi Hungária Motor
15,17%
9,90%
MOL T riGranit Vodafone
5,14% 15,17%
4,76% 3,34% 4,76%
Nestlé Hungária British American T obacco Hungary (Pécsi Dohánygyár) Coca-Cola Egyéb
6. diagram
Próbáltam összegyűjteni azokat a gazdasági szervezeteket melyeknek ismertek a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységei. Felajánlottam ezeket, mint válaszlehetőségeket a megkérdezetteknek, de lehetőséget nyújtottam, hogy egyéb általam meg nem jelölt szervezeteket is megemlíthetnek. Elég vegyes képet mutat a diagram, ami jó mivel 2-3 társaságot leszámítva nincsenek kirívó eredmények, amiből arra lehet következtetni, hogy elég egyenletesnek értékelik a magyarországi társadalmi felelősségvállalás területét. Láthatjuk, hogy ezek a vállalatok vagy országos, de többnyire globális szinten szervezik gazdasági tevékenységüket, így nem csoda, ha mindenki hallott már egy, s mást róluk. Azért választottam ezeket, a cégeket, mert ezekről láttam, halottam a legtöbb társadalmi felelősségvállalási információt, emellett próbáltam a gazdasági szektor legtöbb területét lefedni. Azt gon-
49 dolom, hogy ezek a vállalkozások jó példák lehetnek a kisebb szervezetek számára a társadalom támogatása szempontjából. A legismertebbek a MOL, a Mcdonald’s, és a Vodafone melyek mindegyike saját gazdasági területének meghatározó szereplője. A MOL és a Vodafone elsősorban a sportban vállal szerepet nemcsak szponzorálás, hanem támogatás terén is, a McDonalds tevékenységét már a korábbiakban említettem. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy egy nagyvállalatnak vannak meg a forrásai ahhoz, hogy segítséget és támogatást nyújtson, és ezzel segítheti a gazdaság más szegmenseit. Ha egy nagyvállalat ilyen mértékben támogatja társadalmat, akkor az jótékonyan hat az azonos szegmensben működő kisebb cégekre is. Üdvözítő, hogy az energia, az élelmiszer, a pénzügyi és még a kommunikációs szektorban is találunk, nem egy olyan vállalatot, melynek társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenysége ismert a társadalom előtt.
Kötelezővé tenné-e az évenkénti CSR jelentést?
70,00% 60,00% 50,00% 40,00%
Igen. 64,35%
30,00%
Nem. 35,65%
20,00% 10,00% 0,00%
1
7. diagram
Véleményem szerint a vállaltoknak ajánlatos lenne évenkénti jelentést kiadniuk, mivel ezzel saját maguk elé tükröt tartva, tanulhatnak abból. Emellett a többi vállalat felelősségvállalási tevékenységéről is információszerzési lehetőséget nyújtana. Azonban ennek kötelezővé tételét abból a szempontból nem látom helyesnek, hogy azoknak a vállalkozásoknak, akiknek nincs felelősségvállalási tevékenységük nem lenne miről nyilatkozniuk. Először is azt kell végiggondolnunk, hogy Magyarországon még nem fejlődött ki akkora mértékben a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, ami megkövetelné ennek a jelentésnek az elkészítését. Másodszor örüljünk azok-
50 nak, a vállalkozásoknak, akik valamilyen téren segítik a társadalmat, és ne kelljen már az elején (mert még csak az elején járunk) vizsgálgatnunk, hogy ki mennyit, hova tett. A harmadik érv, amellett, hogy még ne kelljen ilyen CSR jelentést készíteni; Magyarországon nem igazán szeretnek a vállalkozások minden fajta belső információt a köz elé tárni, inkább vonakodnak az ilyen jellegű kötelezettségektől. Azonban ennek másik oldalán az áll, hogy a jelentést akármennyien is olvassák el, azok között ismertté válik az adott vállalat CSR tevékenysége, tehát valamilyen szinten a jelentés a kommunikáció egyik újabb eszközévé válhat. A válaszadók több mint kétharmada úgy véli, hogy mindenképpen szükség van CSR jelentésre. Valószínűleg arra gondolnak, hogy így könnyebben követhetők azon vállalkozások tevékenységei, amelyek valamilyen téren tesznek a társadalomért. Az is felmerülhetett a válaszadókban, hogy ezzel elősegítenék a társadalmi felelősségvállalás elterjedését, mert ha valaki nem ad ki ilyen jelentést, akkor az úgy jelenik meg, mintha nem is tett volna semmi közérdekűt. Ezáltal egy fiktív társadalmi feketelistára kerülhet, amivel könnyen hátrányt szerezhet. Mivel egyik vállalkozás sem akar hátrányba kerülni, el kezd foglalkozni a közérdekű dolgokkal. Eme utóbbi érvelésnek van egy hátulütője is, mert ha ez történne, akkor társadalmi nyomásra lépnének a vállalkozások és nem abból a szándékból, hogy valóban segítsenek környezetükön. Mely, mint tudjuk így sem tiszta jó szándékból történik, hiszen a felelősségvállalás ma már sok vállaltnál a stratégia részét képezi.
A következőkben három gyakorlati megvalósulást mutatok be a társadalmi felelősségvállalásra, melyek véleményem szerint jó például szolgálhatnak a CSR-rel még nem rendelkező vállalatok és magánszemélyek számára. Az első két alapítvány egy magánszemélyhez, a harmadik egy hazánkban is tevékenykedő céghez köthető.
51 3.2. A Prima Primissima Díj Bemutatása Prima Primissima: „Tisztelet a tudománynak és a kultúrának” „Az emberrel szinte egyidős a vágy, hogy kitűnjön a többiek közül, és elismerést kapjon, illetve adjon.” (www.primaprimissima.hu, 2009. 11. 24., 15:23) A pártfogók, mecénások mindig is nagymértékben járultak hozzá, a nemzeti és egyetemes kultúra és értékek gyarapításához. Mi lenne hát jobb példa erre, mint egy olyan felajánlás, mely immár hét éve áll fenn, és működik zavartalanul. Ez a kezdeményezés nem más, mint a Prima Primissima Alapítvány. Magyarország történelme során rengeteg díjat, érdemrendet alapítottak királyok, nemesek, nagylelkű polgárok és nem utolsó sorban kormányok. Azonban ezek közül csekély számú díjat őrzött meg az utókor. Ennek egyik oka, hogy általában a mindenkori hatalom adományozta ezeket, az elismeréseket, ő döntött róla, ki kaphatja meg, így a választás részlehajlónak volt mondható. Emellett azt is szem előtt kell tartanunk, hogy mai értékválsággal küzdő világunkban igen nehéz egy biztos pontot fenntartani, így akár egy olyan díjat alapítani melynek hiteleségét mindenki elismeri. A Prima Primissima díj legfőbb erénye hogy független a hatalomtól és a napi pártpolitikától.
3.2.1. A Prima Primissima díj születése A Prima Primissima gondolata 2002-ben fogalmazódott meg Demján Sándor vállalkozóban, egy olyan kormányrendeletet követőn, amely kimondta a kultúrára fordítandó állami támogatások csökkentését. Demján Sándor úgy látta, hogy ez az új szabályozás végzetes hatással lehet az ország kulturális életére, művészeti értékeire. A díj alapításával pótolni kívánta a keletkezett űrt. A Prima Primissima Díjat Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) karöltve alapította meg 2003-ban. A díj azért is különleges, mivel teljes mértékben magyar kezdeményezésről beszélhetünk, ezen belül példaértékű lehet a majdani nemzedékek számára, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyet az alapítók magukra vállaltak. Emellett olyan szempontból is kitűnik ez a társadalmi felelősségvállalás, hogy nem vállalat valósítja meg, hanem magánszemély, és ezt is nagyrészt egyedül. Demján Sándor hatalmas összegeket biztosít e díj finanszírozására. Megje-
52 gyezni kívánom, hogy ezen kívül még számos jó ügy támogatását is magára vállalta, de ezekről a későbbiekben részletesen írok. A Prima Primissima Díj a hazai tudományos - , kulturális és sportélet kiemelkedő teljesítményeit hivatott elismerni. Célja a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének elősegítése. Demján Sándor arra tett ígéretet a Prima Primissima megalapításakor, és a díj létrehozásakor hogy 10 éven keresztül saját magánvagyonából finanszírozza azt. Az alapítványi formában minden évben más számára felajánlott összeg, több mint kétmilliárd forintot jelent. Az alapítást követő évben Csányi Sándor is csatlakozott a nemes célhoz, aki a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. Az ő felajánlása révén a harminc Príma közül, egy elnyeri az ötvenezer eurós közönségdíjat. Később társalapítóként egy éves időtartamra csatlakoztak a TriGranit társtulajdonosai; Peter Munk, Nathaniel Rotschild és Erwin Schaeffer. A magánszemélyeken kívül vállalatok is támogatásuk felajánlásával segítették az alapítványt, mellyel öt évre Társalapítóvá váltak; a TriGranit Fejlesztési Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Vodafone Magyarország Zrt., a Magyar Villamos Művek, az Erste Bank, valamint az MKB Bank.
3.2.2. A Prima Primissima Alapítvány A Prima Primissima Alapítványt (magyarul: legkiválóbb a legkiválóbbak között) 2003 nyarán hozta létre Demján Sándor, a Prima Primissima díj finanszírozására. Az alapítvány célja: „…az Alapítvány közvetlen célja a magyar értelmiség, művészet és kultúra megőrzésének, fejlesztésének pártoktól független erősítése, valamint a hazai tudományosság támogatása. A közvetlen cél szolgálja a közvetett célokat, melyek megvalósítása érdekében az alapítvány, támogatást nyújt: […] a fejlődés legfőbb irányaival és ütemével lépéstartásra képes iskolát, műhelyek, közösségek, tématerületek korszerű szinten tartásához, […]. A kultúra, művészetek és tudományok területén tehetséges és eredményes fiatalok megtalálásához, érvényesüléséhez; […]. A hazai tudományosság további nemzetközi integrálódásához a közlési és kommunikációs lehetőségek tágításához. […]. Az alapítvány célja e körben is az, hogy a díjazási eljárásban
53 meghatározó és élen járó szerepet játsszon az egyre erősödő nemzeti tőke[…].” (A Prima Primissima Alapítvány alapító okirata, 2003) Az alapítvány távlati céljai között szerepel az alkotások, valamint az életművek nemzetközi szinten való bemutatása és elismertetése. Emellett egy olyan társadalmigazdasági és kulturális környezetet szeretnének megteremteni, amely előremutatója lehet a társadalmi, művészeti pezsgésnek, amely már önmagában erősíti a társadalom számára értéket képviselő teljesítmények megbecsülését, ez által ösztönzőleg hat további támogatások kezdeményezésére.
3.2.3. A Prima Primissima díjról A Prima Primissima díjat évente, december első péntekén, a Vállalkozók Napján, a záróakkordként megrendezett Gálán tíz kategória díjazottjai kapják meg. A tíz kategória a következő: Magyar irodalom, Magyar színház és filmművészet, Magyar oktatás és köznevelés, Magyar tudomány, Magyar népművészet és közművelődés, Magyar képzőművészet, Magyar építészet és építőművészet, Magyar sajtó, mely magában foglalja az írott és az elektronikus sajtót, Magyar zeneművészet, Magyar sport.
Megjegyezném, hogy a 2003-ban útjának indított díj kategóriái az első évben, valamint az azt követő két évben másként épültek fel. A magyar sport kategória nem létezett, a magyar sajtó kategória két részre volt bontva az írott, valamint elektronikus sajtóra. 2006-ban a két kategória összevonásával lehetőség nyílt a sport kiemelkedő személyiségeinek díjazására.
54 Minden kategóriában három Príma Díjra jelölt személy szerepel, akik közül kerül ki a Prima Primissima Díjas. Az egyes kategóriákban hetvenezer euró kerül kiosztásra, tehát a tíz kategóriában összesen hétszázezer euró, ehhez még hozzájön az ötvenezer eurós közönség díj is. Így tehát összesen hétszázötvenezer euró összeggel támogatják az alapítók, az egyes kategóriákban kiemelkedő tehetséges személyeket. A Primissimák esetében a kapott díj összege ötvenezer euró, a Príma Díjasok pedig tízezer eurót vihetnek haza. Az alapító érvényesülni hagyja a közvélemény hangját is, a harminc nevet tartalmazó nyilvános listából a nagyközönség kiválaszthatja saját preferáltját, a neki szimpatikus művészt, írót, sportolót, tudóst vagy egyszerűen alkotót. A közönségszavazás telefonon, szavazópapíron, sms-ben (nem emelt díjas), vagy on-line módon történhet. A szavazás ideje nem korlátlan, erre körülbelül 3 hónapja van a voksolni kívánóknak. Az anyagi elismerés mellé a díjazott kiválóságok Kincsemet, a világ talán legismertebb és legsikeresebb versenylovának eozin kerámiaszobrát, Schrammel Imre, Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas kerámikus művész alkotását kapják meg. Ez a kerámiaszobor a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készül, melynek értéke szintén nem elhanyagolható. A közönségdíjas az Ajka Kristály légies Kincsem szobrát veheti át. A Jubileumi Prima Primissima Díj 2007-ben ötödször kerültek átadásra a Prima Primissima, valamint a Príma díjak. A jubileum alkalmából öt korábbi díjazott vehette át a negyvenezer eurós Jubileumi Prima Primissima díjat, kiegészítve a Príma-díjasként korábban 10.000 eurót, ezen felül Kincsem szobrot is kaptak. Ők: Törőcsik Mari, Bánki András, Novák Ferenc, Kocsis Zoltán, Szabó István.
3.2.4. Kik lehetnek díjazottak? A díjazottak a hazai tudomány, kultúra és sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek közül kerülnek ki. Jelöltet a VOSZ megyei és szekcióelnökei, a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjai, szakmai és civil szervezetek valamint Társalapítók és támogatók állíthatnak. A Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai olyan közéleti személyiségek, akiket az Alapító jelöl ki. A testület összetétele változhat. A Prima Primissima év-
55 könyvből idéznék, a jelölteket illetően: „Jelölhető minden olyan állampolgárságú, magyarországi székhelyű jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, társadalmi szervezet és alkotóközösség, amely Magyarországon végez kiemelkedő érdekű tevékenységet.” (Prima Primissima évkönyv, 2007, p. 10.) A jelöltek listájáról minden év júniusában a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriuma és a Társadalmi Tanácsadó Testület titkos szavazással választja ki a tíz kategória- három Prímáját. A több száz jelöltből való kiválasztás első körben szakmai alapokon nyugszik. A harminc Príma Díjas jelölt felkérő levelet kap a díjra vonatkozóan. Amennyiben a felkérést elfogadják, nyilvánosan is bejelentik a harminc díjazott névsorát, amennyiben a felkért személy visszautasítja, akkor a negyedik jelölt kerül felkérésre. A harminc kiválasztott Príma ismét jelölt lesz, abból a szempontból hogy közülük kerülnek ki a Prima Primissima Díjasok, valamint a közönségdíjas. A Prima Primissima Díjasok kiválasztása a Magyar Vállalkozók Napján titkos szavazással történik. A kiválasztást a VOSZ kibővített elnöksége, valamint a Kuratórium végzi. A kiválasztás ezen második, és egyben utolsó köre szimpátia alapján történik. Ezt a szavazást követi a késő délutáni órákban megrendezésre kerülő Prima Primissima Díjátadó Gála melyen kiderül hogy ki volt a Legjobb, a Legjobbak között. Helyszínek: A Prima Primissima Díjátadó Gála az évek során két különböző helyszínen került is megrendezésre. Mindkét esetben fővárosunk két patinás épülete adott otthont ezen nemes rendezvény lebonyolításához. A 2003-as indulástól 2005-ig a gála helyszíne a Nemzeti Színház volt. A rendezvény kinőtte a színház méretét, ennek legfőbb oka, hogy indulásakor a meghívottak száma „csupán” 600 volt, azonban ez a létszám az évek folyamán közel 1500 főre duzzadt. A kezdeti létszámhoz folyamatosan hozzáadódtak az egyes évek díjazottjai, valamint a Junior Príma díjazottai is. Ennek következtében helyszínt kellett változtatni, így 2006 óta a Művészetek Palotája ad otthont a gálának. A támogatások szempontjából érdemes még szólni a televíziós közvetítésről, mely a Magyar Televízió Zrt. közreműködésével valósul meg. A televíziós közvetítés jelentős a Prima Primissima díj szempontjából, mivel szükség van a kellő, és megfelelő nyilvánosságra, ahhoz hogy a nagyközönség is megismerhesse a díjat, és így példaértékű kezdeményezéssé válhasson mind az egyének mind a szervezetek
56 számára. A Magyar Televízió Zrt. a korábbi években anyagi, valamint technikai támogatásával nagyban hozzájárul ennek megvalósításához. Egy társadalmi felelősségvállalási kezdeményezés sikerének egyik kulcsa a nyilvánosság, segítségével mai világunkban a társadalmilag felelős gondolkodásmód magjait elvethetjük az emberek gondolataiban.
3.2.5. A Prima Primissima Díj támogatói A felsorolt társalapítókon kívül a Pappas Auto Magyarország Kft., és a Mercedes-Benz Hungária Kft. közös felajánlásaként a közönség szavazók között egy személygépkocsi kerül kisorsolásra. „A Pappas Auto minden olyan rendezvényt, eseményt szívügyének tekint, amely Magyarország és az itt élő emberek javát, kulturális fejlődését, illetve az értékteremtést szolgálja.” (Prima Primissima évkönyv 2007, p. 412.)
3.2.6. A Junior Príma Díj – Befektetés a jövőbe A Junior Príma létrejötte annak köszönhető, hogy az alapító vállalkozók felismerték, hogy a feltörekvő, tehetséges nemzedék kibontakozásához segítségre van szükség. A kategória 2007 óta létezik, és az egyes kategóriákhoz mind a mai napig szívesen fogadnak új támogatási kezdeményezéseket a vállalatok, esetleg magán személyek részéről. Ez a díj lehetőséget nyújt, hogy a támogató vállalatokat minél szélesebb körben megismerhesse, akár a fiatalabb közönség is. Az első évben társalapítóként csatlakozott Demján úrhoz Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója, Erdei Tamás, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és dr. Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. Az eddigi szponzorok egy új szintre emelésével, - ez a társalapítókat jelenti -, lehetőséget kaptak hozzájárult ahhoz, hogy még szorosabban hozzátartozzanak ehhez a kezdeményezéshez, hiszen ez olyan lehetőség, amely számukra is előnyösebb. A szponzornak mit kell tennie ahhoz, hogy társalapítóvá válhasson: első lépésként vállalnia kell, hogy valamelyik kategória anyagi támogatását fedezi, ez 80 ezer eurót jelent;
57 a társalapító választhatja ki, melyik kategóriát akarja szponzorálni, „az Alapítvány vezetésével való egyeztetésével együtt – amelynek ő lesz a Prima Primissima Junior Díj Társalapítója, és az eredeti kategória fő gazdája is.” (Dr. Takács I., 2009.); a díjazottak személyét illetően javaslatot tehetnek, hogy ki legyen jelölt az adott kategóriában, ahol egy Kuratórium dönt a tíz-tíz díjazottról. A Kuratórium a Társalapító által kijelölt és a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjaiból áll. A Prima Primissima minden egyes sajtómegjelenésénél, a támogatók is megkapják a nyilvánosságot a támogatott ügyet illetően. A támogatók nevei szerepelnek a sajtó megjelenésekben, valamint ők adhatják át a választott kategóriájuk díjait. A díjat 30 év alatti fiatalok kaphatják meg eddigi tevékenységük elismeréseként, további pályafutásuk segítésére. A Junior Príma díjak odaítéléséről szakmai zsűri dönt. A díjazottak a kristály Kincsem szobor mellett, pénzbeli jutalmazásban részesülnek, amely összege fejenként 7 ezer euró. 2009-ben a hat vállalat társalapítója a Junior Príma Díjnak. Ezek a következők: Magyar Fejlesztési Bank Zrt. – Magyar tudomány kategóriában, MKB Bank Zrt. – Magyar sport kategóriában, Vodafone Magyarország Zrt. – Magyar oktatás és köznevelés kategóriában, Erste Bank Hungary Nyrt. – Magyar sajtó kategóriában, MVM Zrt. – Magyar zeneművészet kategóriában, TriGranit Fejlesztési Zrt. – Magyar építészet és építőművészet kategóriában. A díjátadásra az adott ág saját, ünnepséggel egybe kötött gáláján kerül sor, a Prima Primissima Gála előtt.
3.2.7. A Megyei Príma Díj A Megyei Príma díj 2004-ben került először kiosztásra. 2009-ben, - a kezdeti tízhez képest - tizennyolc megyében adták át az elismeréseket. Minden csatlakozott
58 megyében három-három, a Prima Primissima kategóriákból szabadon választott kategóriában adhatnak át díjat. A helyi közösség által nagyra tartott személyt részesítenek kitüntetésben, mely egy-egy millió forintot jelent. Ezt az összeget közösen finanszírozza Demján Sándor, a VOSZ, és helyi támogatók. A megyei díjátadó rendezvények fontos helyi eseményekké fejlődtek, a díjátadás rangos program a megye életében, nívós gálaműsor kíséretében.
3.2.8. Az eddig elért eredményekről A Prima Primissima Díj 2003-as indulása óta jelentős ismeretségre és megbecsülésre tett szert. Ehhez hozzájárultak a különböző médiában való megjelenések. A következő diagram a médiumok eloszlását mutatja az előző, 2008-as évet tekintve.
O nline 7% Sajtó 13%
Köz te rüle t 14%
Közterület TV Rádió
Rádió 16%
Sajtó Online TV 50%
(Forrás: Dr. Takács Ildikó, BKF előadása)
2008-ban összesen közel hétszáz millió forint értékű média megjelenést generált a Prima Primissima Díj. Elismerté és egyre népszerűbbé vált a Megyei Prima valamint a Junior Príma díj rendszere, mind a gazdasági, mind a civil szféra körében. Egyre több támogató fejezi ki igényét a díj támogatásához való csatlakozásra. Nem csoda, hiszen az egyre nagyobb nyilvánosságot kapó, és egyre szélesebb körben ismert díj támogatása az újonnan csatlakozók számára is jó kommunikációs lehetőséget biztosít. Az a tény, hogy a díj immár hét éve sikeresen „működik” sokat
59 lendít az abba befektetők támogatási döntésein. A média részvétele sokat segített az alapítvány társadalmi elfogadottságában.
3.3. Demján Sándor Alapítvány A Prima Primissima alapítója, Demján Sándor által létrehozott másik alapítványt mutatom be a következőkben. Úgy gondolom, hogy ez az alapítvány megérdemli az elismerést, mivel sokrétű támogatásával a társadalom különböző csoportjain segített, és ezt a jövőben is így kívánja folytatni. Az alapító igen fontosnak tartja a rászorultak támogatását, a gyerekek, a fiatalok nevelésének kérdését, az esély egyenlőség megteremtését az arra érdemesek számára. Demján Sándor példa értékű támogatási tevékenységet folytat az ország egész területén. Nem véletlen tehát, hogy példalépének Széchenyi Istvánt tartja, aki időben felismerte az ország, a magyar tudomány, a kultúra, a magyar nyelv, a gazdaság támogatásának szükségességét. A Demján Sándor Alapítvány 1994. évi megalapítása óta sok területen járult hozzá a magyar társadalmi-gazdasági fejlődés segítéséhez. Mindenekelőtt az oktatás, a kultúra, a magyar szellemiség értékeinek megőrzése és fejlesztése szerepelt a kiemelt célkitűzések sorában. Természetesen a társadalmi változásokkal együtt haladva az Alapítvány is igyekezett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A megszorító intézkedések komoly társadalmi csoportok számára jelentettek áthidalhatatlan nehézségeket, sok civil szervezetet hoztak nehéz helyzetbe, emiatt az Alapítvány tevékenységében fokozottabban kellett a szociális támogatás aspektusát előtérbe helyezni. Az alapítvány segíti a szociálisan rászoruló óvodások, általános- és középiskolások, valamint a felsőoktatásban tanulók esélyegyenlőségének megteremtését, külön figyelmet fordít a hátrányos helyzetű települések oktatási és köznevelési tevékenységének támogatására. Az alapítvány további célja, hogy embereket elindítsa a környezettudatosság útján, fogyatékos emberek életminőségét javítsa, helyzetük jobbá tegye. Az alapítvány támogatási köre: Új Comenius Program, mely a Demján Sándor Alapítvány része
60 A Demján Sándor Alapítvány az Új Comenius Program keretében 2006. októberében indította el öt évre szóló felsőoktatási támogatási programját. A program az ország gazdasági felemelkedése és gyarapodása szempontjából rendkívül fontos szakirányokat támogatja (gazdasági, műszaki, orvos szakágak). A 2006-ban indult felsőoktatási program keretében 7 felsőoktatási intézmény 2100 szociálisan rászoruló nappali tagozatos hallgatója kapott támogatást összesen 420 millió forintot. 20072008-as években már 9 felsőoktatási intézmény 2300 hallgatója kapott 460-460 millió forint összegben támogatást, az elmúlt három évben a magánvagyonából támogatott 6700 szociálisan rászoruló hallgatót összesen 1340 millió Ft összegben. A program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Alapítvány támogatásának köszönhetően a támogatott 6700 egyetemi-főiskolai hallgatóból ez idáig több mint 2000 fiatal fejezte be tanulmányait úgy, hogy nem kényszerült diákhitel felvételére, vagy diákmunka vállalására, illetve a korábban megkötött szerződéses kötelezettségét a felvett hitel összegének csökkentésével jelentősen mérsékelte. Így pályakezdőként kevesebb törlesztendő összeg befizetését érhette el. A benyújtott pályázatokat az érintett intézmények Hallgatói Önkormányzatai bírálják el és több szempont alapján (tanulmányi eredmény, szociális helyzet) döntenek az ösztöndíj odaítélésről. Az alapító új elemet kíván beépíteni – a következő félévtől – a támogatási rendszerbe: a „személyi váltó” bevezetését, ami egy kötelezvény: azok a hallgatók, akik ebben a támogatásban részesülnek, vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után legalább öt évig nem mennek külföldre dolgozni, hanem itthon kamatoztatják megszerzett tudásukat. Ha mégis külföldön vállalnak munkát, úgy a támogatásként kapott összeg időarányos részét vissza kell fizetni az Alapítványnak, hogy további arra érdemes tanuló részesüljön támogatásban. A felsőoktatási támogatási program alapító szándékai szerint 2011-ig folytatódik. A bolognai képzési rendszer általánossá válása miatt azonban az ez évi támogatási szerződések megkötésekor módosításokat kellett végrehajtani, amelyek igazodnak a felsőoktatásban végbement strukturális és finanszírozási változásokhoz. Ennek megfelelően kerülhetett be a pályázati rendszerbe a mesterképzés, valamint a külföldi ösztöndíjak, illetve pályázatok finanszírozási lehetősége. A külföldi ösztöndíjak támogatására elkülönített 53 millió Ft összegre a felsőoktatási intézmények külön pályázatot írnak ki. Az intézményi bíráló bizottságok által minősített és rangsorba
61 állított pályázatokat központilag – az alapítvány e célra felállított bizottsága – értékeli és hozza meg döntését. Budapesti Mozgássérültek Egyesülete 2007. június hónapban együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Mozgássérültek Egyesülete és a Demján Sándor Alapítvány. Ennek értelmében, az Alapítvány támogatásban részesíti az Egyesület sokirányú és hatékony működését oly módon, hogy öt éven keresztül évi 4 millió forint támogatást nyújt a segítő szolgáltatások és a működés feltételeinek biztosításához. Az Egyesület több ezer fogyatékos részére nyújt semmi mással sem pótolható segítséget. A tényleges házi ápolástól a rehabilitációs szolgáltatásig, az országos érdekvédelemtől, a munkaképességet biztosító szakképzésekig terjednek azok a szolgáltatások, amelyekkel az Egyesület a maga lehetőségeivel kíván segíteni tagjainak, s valamennyi rászorulónak. A korlátozások elérték az Egyesületet is, ennek következtében alapvető fontosságú segítő szolgáltatások elmaradásával is számolni lehetett és kellett. Az együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy az Egyesület folytathassa, némileg bővíthesse mindazon szolgáltatásoknak a körét, amelyeket már eddig is biztosított a rászoruló fogyatékos embertársainknak. Lélegzet Alapítvány és Levegő Munkacsoport A Lélegzet Alapítvánnyal a 2007. júniusában aláírt megállapodás a környezettudatosságra való nevelést, a környezet megóvása iránti elköteleződés erősítését kívánja előmozdítani. A Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány, a Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport támogatási szerződést írt alá, amelynek értelmében a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány több területen támogatja a civil szervezetek természeti környezetet óvó és a környezettudatosságot fejlesztő tevékenységét. A szerződés alapján a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány 120 millió forint összegű támogatást nyújt. Az Alapítvány képviselőinek meggyőződése, hogy a közös természeti környezet megóvása egyetemes feladat, amelyből minden társadalmi csoportnak ki kell vennie a részét. A kormányzatok és a szakmai egyesülések mellett a civil szervezetek is kezdettől fogva segítették a közvélemény tájékoztatását és környezettudatosságra nevelését. Az Alapítvány megítélése szerint fontos, hogy a gazdaság szereplői is a maguk eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljanak ehhez a fontos küldetéshez. Az is rendkívül fontos, hogy a magyar vállalkozók és vállalkozá-
62 sok, az erősödő nemzeti tőke is mind markánsabban kivegye részét ebből a munkából. Ezt azért is tartják fontosnak, mert a környezetvédő civil mozgalmak jelentős szerepet játszanak a korszerű gazdasági szerkezet kialakításában, a versenyképesség javításában: a tudásalapú, magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások előállítását ösztönzik a nagy energia- és nyersanyagigényű, környezetszennyező tevékenységek helyett. Az adományozás példamutató abból a szempontból is, hogy mindegyik aláíró fél teljes mértékben tiszteletben tartja egymás függetlenségét, nézeteit. Az adományozott összegből 20 millió forintot kifejezetten arra fordítottak, hogy a Magyarországot az Ausztriából érkező környezeti szennyezések megfelelő kommunikációt kaphassanak. További 100 millió forintot a fővárosi zöldfelületek bővítésére és javítására fordítanak, faültetési kampányokat indítanak el annak érdekében, hogy az élet minősége a fővárosban is javuljon. Pályázati kiírásokon keresztül lehet az adományokat elnyerni. A Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány további támogatással segíti a környezetvédelmi szakemberek képzését, így a Szent István Egyetemen az Új Comenius Program keretében 50 környezetvédelmi hallgató speciális szakképzése kezdődhet el. Az Alapítvány biztosítja e program finanszírozási feltételeit, míg a Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport a szakemberek kiválasztásában és folyamatos képzésében nyújt konkrét együttműködést. A támogatók azt várják, hogy erősödik a környezetvédelem iránti érdeklődés, nő a környezettudatosság, javul az életminőség, és mind a döntéshozók, mind az üzleti élet képviselői körében erőteljesebb lesz a környezetvédelem ügye melletti elkötelezettség. Etyek Község Önkormányzata Az etyeki önkormányzattal aláírt támogatási szerződés alapján a község hátrányos szociális helyzetű óvodások és tanulók részére, elősegítendő óvodai nevelésüket, továbbá alap,- és középfokú tanulmányaik folytatását és sikeres befejezését célzó ösztöndíj került kihirdetésre. A támogatás mértéke 10 millió forint / oktatási év, mely 5 évre szól, így összesen 50 millió forintot jelent.
63 Értetek Karitatív Egyesület, Nyírbátor és térsége A Demján Sándor Alapítvány és az Értetek Karitatív Egyesület hosszú távú együttműködést kötött 2007. október 12-én. A Demján Sándor Alapítvány 5 éven keresztül évi 200 millió Ft-ot biztosít a Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozó 26 településen, továbbá öt határon túli magyarlakta kistelepülésen a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok tanulásának támogatására. A megtisztelő és nagy felelősséggel járó feladatot, a program szervezését és lebonyolítását az Értetek Karitatív Egyesület végzi. 2009-ben is tovább folytatódik az együttműködés és a példaértékű adományozás, az együttműködők köre és tábora is tovább szélesedett. Ez egy remek példa arra, hogy a társadalom különböző szféráinak (állam, önkormányzat, egyház, civil szféra) összefogásával kiemelkedő eredmények valósulhatnak meg. Egy társadalom szociális érettségének mérője az, ahogyan a hátrányos helyzetű személyekkel bánik, ahogyan kezeli a rászorult emberek problémáit. A szegények, a nemzeti kisebbségi létben élők, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek külső segítség nélkül képtelenek a társadalmi integrációra. Az mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a tudásalapú társadalmak jelentik a jövőt, a gazdasági jólétet és a hatalmat. Hazánkban a cigányság a legnagyobb lélekszámú etnikai csoport. A Demján Sándor Alapítvány által támogatott térségben átlag 25% - 30% a roma lakosság aránya. Az Alapítvány és az Egyesület célja: a roma fiatalok körében erősíteni az oktatás jelentőségét, megakadályozva ezzel a csellengést, bandázást mely gyakran bűnözéshez vezet. Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány A Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és a Demján Sándor Alapítvány alapító okirataiban megfogalmazott célok és feladatok sok tekintetben egy irányba mutatnak. Mindkét civil szervezet azt tekinti legfőbb feladatának, hogy segítse a gyermekszegénység felszámolására irányuló társadalmi erőfeszítéseket. Tevékenységük során rendkívül nagy hangsúlyt kap a szegény sorsú, hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek esélyegyenlőségének megteremtéséhez való hozzájárulás. Mind a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, mind a Demján Sándor Alapítvány rendelkezik saját programmal a tehetséges és rászoruló gyermekek segítése tekintetében, s ezek a programok évek óta sikeresen folynak.
64 Mindkét alapítvány fontosnak tartja, hogy tevékenységeiknek bizonyos területein összehangolt feladatvállalásokkal még jobban és hatékonyabban szolgálják az egyénileg kitűzött céljaik megvalósítását. A két alapítvány támogatási szerződést kötött, hogy a Demján Sándor Alapítvány 5 éven át, a 2007. évtől 2011-ig évi 40 millió forinttal támogatja a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítványt. Abaúj Polgáraiért Alapítvány, Encs és térsége Az országban másodikként kapott lehetőséget az Encsi Kistérség a Demján Alapítványtól egy pályázati programon keresztül a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Az Encsi Kistérségre vonatkozó megállapodás aláírására 2008. március 31-én került sor Encsen. A Demján Sándor Alapítvány 5 éven keresztül évi 200 millió Ft-ot biztosít Encs és kistérségébe tartozó 36 település hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok tanulásának, taníttatásának támogatására. Cél: hátrányos helyzetű, a térségben élők szociális problémáinak enyhítése, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak nevelésének, oktatásának támogatása, szociálisan rászorult, szegény sorsú fiatalok, fiatal felnőttek taníttatásának támogatása, a csatlakozott települések esetén az infrastrukturális hátrányok csökkentése oktatási-nevelési intézményekben. Célcsoport: hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek és fiatalkorú, szociálisan rászorult, szegény sorsú fiatalok, hátrányos helyzetű rendkívüli tehetségű gyermekek (művészet, sport). Alapelvek: integráció elősegítése, szegregáció megszüntetése, faji, etnikai, vallási, politikai előítélet-mentesség, a szerződött önkormányzat kötelezettség vállalása arra vonatkozóan, hogy a program időtartama alatt nem csökkenti szociális kiadásait,
65 a konkrét létszámkeretek, illetve a pénzfelhasználás települések közötti megoszlása az adott település gyermeklétszámához arányosítva, az egyes pályázati kategóriáknak megfelelően lesz meghatározva.
3.4. Vodafone Magyarország Zrt. A Vodafone Magyarország Zrt. (továbbiakban Vodafone) támogatási tevékenységéről már írtam a Junior Príma Díj kapcsán, azonban a következőkben további társadalmi felelősségvállalási tevékenységét is bemutatom. A Vodafone célul tűzte ki, hogy a 2008-as évtől kezdve évente kiadja a vállalati felelősségvállalási jelentését, melyet minden érdeklődő elolvashat, tájékozódhat a cég társadalmi és környezeti szerepvállalásáról. A Vodafone csoport leányvállalatinak, így a hazánkban működőnek is; stratégiai fő célkitűzése, hogy megteremtse a biztonságos Internet használat feltételeit, segítse a klímaváltozás elleni küzdelmet, illetve törekszik a fenntartható termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Céljuk a fenntartható fejlődés megtartása, melynek három alappillére a környezet-, a társadalomtudatosság, valamint a gazdasági felelősség. Mindegyik fontos szerepet játszik a vállalatnál. A Vodafone Magyarország 1278 főt foglalkoztat (2008. március 31-i adat), a nemek közti megoszlás: 55 százalék férfi, 45 százalék nő. A vállalatnál dolgozók évente átlagosan 17 óra képzésen vettek részt a 2007/08-as évben. A továbbképzés folyamatos, emellett lehetőség van a Rotációs Program keretein belül a Vodafone csoport külföldi vállalatainál való tapasztalatszerzésre. A munkakörülmények színvonalát javítandó a központi irodaházban működik egy 70 négyzetméteres pihenőszoba, melyet masszás és gerinctorna szolgáltatással is kiegészítettek. Ügyfelekkel szembeni felelősségükre nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen a vállalat is tudja, hogy a hosszú távú siker eléréséhez szükség van azok bizalmára. Mindez kommunikációjukban is megjelenik. Felelős marketing tevékenységgel törekszenek az etikus, tisztességes tájékoztatásra, ilyen a biztonságos szolgáltatás kialakítása, mellyel a gyermekeket igyekszenek megóvni. Ezen belül a tartalomszolgáltatás; a három mobil szolgáltató aláírt megegyezés révén létrehoztak egy közös önszabályozó kódexet, mely a gyerekek védelmében készült, azért, hogy megvédhessék őket a káros mobil tartalmaktól.
66 A rászorulók kommunikációs támogatása: a Vodafone együttműködési megállapodást kötött 2007-ben a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével. A vak és gyengénlátó előfizetők számára Braille írással készült szóróanyagot készítettek. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tagjai és családtagjai részére kedvező árú SMS küldési és videohívási lehetőséget biztosítanak. Együttműködnek a WWF Magyarországgal, mely a magyarországi veszélyeztetett állatfajok támogatását szolgálja. A Vodafone Live! szolgáltatással rendelkezők minden, állatokkal kapcsolatos tartalom letöltése esetén segítik az állatvédő szervezet munkáját. A Vodafone a befolyt összeg 85 százalékát ajánlotta fel erre a célra. Emellett a Panda Örökbefogadó Klub programja révén, az egy évig rendszeresen letöltök nevelőszülőeivé válhatnak egy pandának, melyről oklevelet is kapnak. A mobilkommunikációs eszközök egészségügyi hatásának tudományos igényű, ugyanakkor közérthetően leírt tájékoztatásának kezdeményezése a Vodafone-hoz köthető. A www.emf-portal.hu internetes oldalon bárki megismerheti jobban a mobilkészülékek egészségre gyakorolt hatását. A Vodafone Magyarország Alapítvány, a Vodafone csoport leányvállalatai minden országban létrehozzák saját alapítványukat, mely így még specifikusabban segítheti az adott ország igényeit, problémáit. Magyarországon 2003-ban kezdte meg működését az alapítvány, a térségben elsőként. A Vodafone Magyarország Alapítvány célcsoportjai elsősorban az egészségügyi vagy szociális okokból hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok. Olyan foglalkozásokat, oktatási programokat támogatnak, melyek az ő felzárkózásukat, fejlődésüket segíti, hogy aktívabb résztvevői lehessenek a közösségeknek. Az alapítvány kiemelt figyelmet fordít a komoly problémát jelentő hajléktalanok megsegítésére is, ennek érdekében rehabilitációs és egészségügyi szűrőprogramokat hoztak létre. 2007/08-ban 115 millió forint támogatást nyújtottak; 34 különféle programot, többek között gyerekeknek jelnyelvet oktató DVD-Rom elkészítését, civil szervezeteket, vakvezető kutyakiképzését segítették. Az alapítvány működését érintő ügyekről, a támogatott programokról egy héttagú, független Kuratórium dönt. Környezeti felelősség; energiafelhasználás, hulladékkezelés, telefonkészülékek újrahasznosítása, környezetbarát adótornyok. Az energiai felhasználást illetően egyre jobban csökkentik a káros anyag kibocsátásukat, az irodaházak gazdaságos és környezetkímélő működtetésére törekszenek. A hulladék kezelést, újrahasznosítást szer-
67 ződéses partnerei végzik. Az újrahasznosítás területén a Vodafone is kiveszi részét, sok berendezést, több állomáson újra felhasználnak. A központi irodaházban bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, ezzel biztosítva a papír, a műanyag és az egyéb kommunális hulladék elkülönített gyűjtését. 2007/08-ban 94.484 kilogramm papír, 600 kilogramm műanyag hulladékot és 220 kilogramm hulladékká vált hűtőberendezést hasznosíttattak újra. A Vodafone Magyarországon 2004 óta gyűjti a használt mobilkészülékeket, ma már minden márkaboltban és viszonteladónál, országszerte közel 250 helyen leadhatók a készülékek és az akkumulátorok. A hálózat kiépítése óta több mint 12 tonna régi készüléket és tartozékot, akkumulátort gyűjtöttek vissza. Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy mekkora erőfeszítéseket tesz a vállalat a környezet megóvása érdekében.
68
Összegzés Összegezve a dolgozatomban vázoltakat, elmondható, hogy hazánkban is egyre inkább érzékelhetővé válik a vállalatok társadalmi szerepvállalása, mely első sorban a minőségi követelményekben, a környezetvédelemben és a fenntartható gazdasági fejlődés iránti megnövekedett igényben mutatkozik meg. Mindig van hova fejlődni, és szükséges is; az emberek többsége, de még a vezető beosztású személyek sem tudják gyakran pontosan meghatározni, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás fogalma. A vállalati fenntarthatóság alapja a környezeti-, természeti tudatosság, a gazdasági felelősség. A megnövekedett igénynek köszönhetően a vállalatok vezetői nem csupán, mint eszközként tekintenek a CSR-re – mely hozzásegítheti őket a magasabb gazdasági haszonhoz - , hanem mint vállalatirányítási elvként, melynek szem előtt tartása nagyon fontos elemévé vált a stratégiának. Az is világossá vált, hogy a világszinten is jelentkező problémák leküzdéséhez szükség van a társadalom minden egyes tagjára, a körülöttük működő állami és civil szervezetekre, valamint a vállalatokra is. Megállapítható, hogy a vállalatok üzleti érdekei mellett ténylegesen léteznek más értékek is, melyeket az általam bemutatott vállalatok, illetve vállalatvezetők, magánszemélyek szem előtt tartanak. Bizonyos, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem az elsődleges szempont a vállalat döntéseit illetően, azonban egyre inkább fontossá válik, hiszen e nélkül a vállalati fenntarthatóság nem valósulhatna meg. Szükséges, hogy a vállalatok kivegyék részüket a közügyekből, valamint a környezetvédelemből. Az általam bemutatott felelősségvállalási gyakorlatok egyértelműen jó példaként értékelhetőek, a megítélésük társadalmi szerepvállalásukkal egyértelműen pozitív képet mutat. A szociális, környezeti ügyek iránti érzékenység növeli a vállalat értékét az emberek szemében, így javul a vállalat image-a, a márka értéke nő. A vásárlók szívesebben vesznek olyan terméket, szolgáltatást, melyet egy etikus cég kínál, ez által nő az értékesítés, és végső soron nagyobb gazdasági hasznot eredményez. Záró gondolatként: csak globális összefogással lehet újra egyensúlyt teremteni a világban.
69
Mellékletek 1. sz. melléklet Erzsébet-díj Díjazottak névsora, és a díjazás éve: Bánsági Ildikó 1987, 1990, Cserhalmi György 1987, 1990, Gregor József 1987, Kállai Ferenc 1987, Kubik Anna 1987, Tokody Ilona 1987, Tolnay Klári 1987, Bács Ferenc 1988, Bubik István 1988, Halász Judit 1988, Udvaros Dorottya 1988, 1989, Darvas Iván 1989, Koltai Róbert 1989, Nádas Péter 1989, Peterdi Pál 1989, Huszti Péter 1990, Kincses Veronika 1990, Mikó István 1990, Oszvald Marika 1990, Simándy József 1990, Sólyom-Nagy Sándor 1990, Spiró György 1990, Schaffer Judit 1991, Básti Juli 1992, 1994, Csíky András 1992, Gyurkovics Tibor 1992, Hernádi Judit 1992, Psota Irén 1992, Sztankay István 1992, Eperjes Károly 1993, Eszenyi Enikő 1993, Esztergályos Cecília 1993, Mácsai Pál 1993, Molnár András 1993, Sütő András 1993, Kulka János 1994, Orosz Lujza 1994, Szakácsi Sándor 1994, Szirtes Ági 1994. 2. sz. melléklet
Vállalatok társadalmi felelősség vállalása Szakdolgozatomhoz készítek felmérést ezzel a kérdőívvel. Sokat segítene, ha kitöltené. Köszönöm, hogy segít! Írja be az adatait: Nem Életkor Lakóhely Foglalkozás 1. Általánosságban mennyire érdeklik Önt a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdések? Egyáltalán nem érdekelnek.
70 Odafigyelek rájuk, de nem különössebben foglalkozom velük. Érdekelnek. 2. Ön mit ért a vállalati társadalmi felelősség vállalás alatt? (Legfeljebb 5 választ jelöljön meg) (több válasz lehetséges) Tisztességes működés; törvények, szabályok betartása (pl.: termék minőség, vevő tájékoztatás), adózás Munkahelyteremtés és foglalkoztatás Környezetvédelem Segélyszervezetek támogatása Alapítványok létrehozása Szociális támogtások, esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatáson keresztül Művészet és kultúra támogatása Szponzorálás (pl.: sport) Mecenatúra Képzési, oktatási támogatások Önkéntes munka
3. Az alábbiakban felsorolt támogatási formák fontosságát kérem, értékelje 5 fokú skálán. Egyáltalán nem Nem túlságo- Eléggé fon- Fontos Rendkívül
71 fontos
san fontos
tos
fontos
Környezetvédelem Alapítványok létrehozása, működtetése Segélyszervezetek támogatása Szociális támogatás Esélyegyenlőség biztosítása Művészet, kultúra támogatása Szponzorálás Mecenatúra Képzési, oktatási támogatás Sport támogatása Önkéntes munka biztosítása
4. Ön szerint minden vállalatnak kötelessége támogatni a társadalmat, illetve a környezetet? Igen, de csak a nagyvállalatoknak. Igen mindegyiknek. Nem.
5. Amennyiben az elöző kérdésre igennel válaszolt; milyen mértékben kötelessége támogatni a társadalmat, a környezetet?
72 Elegendő ha törvényes keretek között működnek (adók, kötelezettséek teljesítése). A támogatások terjedjenek ki az alkalmazottakra is. A támogatások terjedjenek ki az alkalmazottakra, és a vállalat közvetlen környezetére is. Az előzőekkel együtt, mindazon területekre, amelyeket érint a vállalat tevékenysége. Mindegy, hogy milyen mértékben, a lényeg, hogy legyen a vállalatnak valós támogatási tevékenysége. 6. Amennyiben a 4. kérdésre igennel válaszolt; Ön szerint mért kötelesége ezt megtenni? (amennyiben nem tud erre választ adni, ugorjon a követkző kérdésre)
7. Az alábbi vállalatok közül, melyeknek ismeri társadalmi felelősség vállalással kapcsolatos tevékenységét? (több válasz lehetséges) AEGON Magyarország CIB Bank E.ON Magyar Villamos Művek McDonald's Microsoft General Electric Hungary Audi Hungária Motor MOL
73 TriGranit Vodafone Nestlé Hungária British American Tobacco Hungary (Pécsi Dohánygyár) Coca-Cola Egyéb
8. Az Ön által ismertek közül, írjon egy-egy példát a vállalat ilyen típusú tevékenységére (a vállalat nevével együtt)!
9. Szívesebben vásárol olyan terméket, illetve szolgáltatást, melyet egy olyan vállalat kínál, amely rendelkezik társadalmi felelősség vállalással? Igen. Nem. Nem ismerek ilyen vállalatot. 10. Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt; kérem írjon egy-egy példát az Ön által már vásárólt termékre/szolgáltatásra (vállalat nevével együtt)!
11. Szükségesnek tartaná, hogy a vállalatok társadalmi felelősség vállalásukról évente kötelezően nyilatkozzanak (jelentés formájában)?
74 Igen. Nem. Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
3. sz. melléklet Miért köteles a vállalatoknak támogatnia a társadalmat, illetve a környezetet? Mivel a szervezetek nagyobb horderejű tettekre képesek, mint a magánszemélyek. Példával járulhatnak dolgozóiknak és környezetükre egyaránt. A társadalmi értékek beépítése egy üzlet működésébe kétségkívül nagy kihívás, de több szempontból is előnyös,sőt szükséges: - az együttműködés sokkal több profitot hoz, mint a küzdés: a vállalkozásoknak win-win típusú kapcsolatokat kell kiépíteni. Azzal, hogy segítik környezetüket, őket is segítik majd. - ha felelősen viselkedik valaki, akkor a fogyasztókban is nagyobb bizalmat kelt - nemcsak a társadalomra, hanem az egyénre is, vagyis magára a fogyasztóra is tud hatni egy vállalat = véleményformáló szerep - fejlettebb kultúrákban a társadalom már el is várja ezt a magatartásformát - ott ez kötelezettségnek felfogható, de a magyar viszonyok között szerntem csak törekedni lehet rá, hiszen minden területen mást és mást jelent a társadalmi felelősségvállalás Azért, mert működésük nagy hatással van a gazdaságra, és ezen keresztül felelősek a gazdasági környezetükért, illetve gyakorlati működésükkel a közvetlen környezetükért (pl: természet) Mert aki képes rá az foglalkozzon is a dologgal Mert a vállalatnak saját érdeke,hogy védje környezetét,amiben dolgozói és saját maga él, és támogassa a társadalmat, ami munkaerőt biztosít neki. nem kötelezettség, a minimumot kell csak teljesíteni. A vállalatok tevékenysége változást hoz a környezetében, természetben -> köteles helyrehozni Ha alkalmaz valakit a vállalatánál, akkor arra úgy tekintsen, mint egy nagy család tagjára, és épp ezért vállaljon felelősséget is érte, mint ahogy az az ember felelős-
75 séget vállal a munkájáért. A közvetlen környezetéért, pedig azért, mert minden ember felelős a saját környezetéért, így véleményem szerint egy vállalat - ami egy élő organizmus - ugyan úgy felelősséggel tartozik a saját környezetéért. Kötelessége, mert egy nagy vállalatnak megvannak a forrásai, hogy segítséget és támogatást nyújtson és ezzel segítheti a gazdaság más szegmenseit és így annak egészét támogatja. Emellett a társadalmi felelősségvállalás javítja a vállalat megítélését tehát saját érdek is. Produktivitás szempontjából Mert a vállalat erőforrásokat használ el, így kötelessége visszaforgatni valamit. Szerintem mindenkinek kötelessége, hogy foglalkozzon és támogassa környezetét. A vállalkozásoknak is ezt kell tennie, főleg a nagyvállalatoknak Ahhoz, hogy a külső és a belső PR működjön, elengedhetetlen. A dolgozók lojalitásának elérése és megtartása, a szervezet környezetében illetve a világ bármely területén való pizitív benyomáskeltés nagyon fontos egy szervezet számára. A XXI. sz.-ban ez alapvető norma. mert van rá forrásuk és ez mindenki felelőssége a nagyvállalatok nagy társadalmi környezetre vannak hatással, és ezen réteg jóléte alapvető Minden vállalat valamilyen formában és szinten használja a környezetet, ezért abszolut mértékben elvárható, hogy hozzájáruljanak a környezetvédelemhez a környezetre gyakorolt hatás mértékével arányosan. Ha valamit csinálok az a legkisseb mértékbe kárositsa a környezetemet hogy amikor termelek és ezzel nyilván gyarapodok ne más kárára tegyem. (környezet alatt a társadalmat és a természetet egyaránt értem) Mert a saját környezetünkért és a jövő generációjáért felelősek vagyunk mint egyén, mint vállalat egyaránt - ez nem kérdés. A vállalatok profitorientált működéséhez megfelelő mikro- és makrokörnyezetre van szükség. Nekik is segíteni kell a megfelelő környezet kialakításában. (alkalmazottakon, környezetvédelmen keresztül) Mert egy vállalat fő célja a vevői igények kielégítése kell, hogy legyen (profit realizálása mellett). És úgy gondolom, hogy ezek a vevők igénylik, hogy az adott vállalat fordítson figyelmet pl. a környezetvédelemre, stb... is. Minden vállalat hatással van működésével a környezetére és fordítva. Azzal,
76 hogy befolyásolja a környezetét, felelőséggel is tartozik érte. Minden embernek kötelessége a humanizmus jegyében a társadalom, embertársai, támogatása, és a vállalatokat is emberek irányítják, így a vállalatoknak is kötelessége ez. Ezen felül egy vállalat kezében gyakrabban vannak meg a megfelelő eszközök, hatékonyabban tudják elérni a kitűzött célt. A támogatás terjedjen ki az alkalmazottakra, családjaikra. Úgy gondolom, mivel a nagyvállalatok jelentős mértékben szennyezik a például a környezetet, ezért tehetnek is annak védelmében. A nagyvállalatok gyakran nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak, mint egyes önkormányzatok, így módjukban áll tenni például a környezetért. mert a lehetőségeikhez mérten segíteni kell a rászorultabbaknak - társadalmi illetve közösségi jólét biztosítása érdekében - a kezében lévő mindennemű- erőforrások (gazdasági-, kapcsolati tőke, felhalmozott emberi tudás stb.) révén lehetőségei adottak, így kiindulópozíciója, érvényesülési lehetősége a társadalmi szerepvállalás, felelősségvállalás területén is magas A válllalatok is profitálnak a környezetből illetve károsíthatják azt, így szükségszerű, hogy ők is támgassák a környezetüket manapság összefogásra lenne szükség! Fontos, hogy ne csak az adózáson keresztül járuljon hozzá közösségi feladatokhoz, hanem önálló szerepvállaláson keresztül, így hatékonyabban érvényesül a felelősségvállalás, és az önkéntesség; amennyiben a vállalat maga döntheti el a felelősségvállalás formáját. Sajnos az állam nem úgy veszi ki a részét ebből mint kellene ezért érdemes lenne bele vonni a magán tőkét is... A fenntartható élethez nélkülözhetetlen, hogy közép és hosszú távra is koncentráljanak a cégek - ne csak a rövidtávú profitszerzés legyen cél Mert a megfelelő gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlődés, ill. ezen körülmények belátható időn belül történő pozitív változása enélkül nem, vagy csak rendkívül lassan menne végbe. Mert a társadalom a gazdaság segítsége nélkül képtelen megtenni Társadalmi felelőség vállalás miatt mert felelősséggel tartozunk a tetteinkért ha önmagát a társadalom szereplőjének tartja, akkor azzal együtt fel kell vállal-
77 nia az azzal járó kötelezettségeket is Mert szerves része a gazdaságnak és legyen nagy vagy kicsi befolyásolja azt, hatással van környezetünkre. A vállalat termékei meghatározhatnak irányvonalakat, illetve befolyásolhatnak gondolkodásmódot stb... Mert anyagi, társadalmi lehetősége nyílik rá. Mert meg kell védeni a környezetet és az utókor gondozást. mivel társadalomban élünk szükséges ezt támogatni és fejleszteni Összetartás!Élhetöbb országért! A lehetőséget mindenkinek meg kell adni! Aki megteheti fontos hogy támogassa a társadalmat, környezetünket. Ezzel a felfogással kéne!!!! élni. Mert a Földet és gyermekeinket csak kölcsönbe kapjuk. pl. az egyik legnagyobb környezetszennyezők a gyártó vállalatok, feltétlenül szükséges hangsúlyt fektetniük annak megoldására, hogy a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet! Mert mindenkinek kötelessége a környezevtével felelősséggel foglalkozni, és ez alatt nem pusztán a magánszemélyeket értjük. Mert a nagy hasznából kötelessége visszajuttatni oda, ahonnan meggazdagodik mert erre is kell jusson Alapvető elvárásoknak mindenkinek meg kell(ene) felelnie! Patriotizmusból,felelősségteljes működőképességből,szociális érzékenységből, a táársadalom iránti szenzitibilitásból lehetőségeihez mérten minden fontos dolog előrelépéséhez szükség van a támogatókra Társadalmi felelősségvállalás lehetőség szerint Mert Mindenki számára fontos a Jövő. A társadalmi felelősség vállalás miatt. Azzal, hogy törvényes keretek között működve, a szükséges adót fizetve úgy gondolom, hogy a mai világban már tett is valamit a társadalomért. Mert fontos, hogy a vállalat környezetének értékeit szem előtt tartsa, támogassa, hiszen mindenki így jár jobban hosszú távon. Etika és felelősségvállalás miatt A társadalom és vállalat között nagyon szoros egymásra hatás van, mindkettő kölcsönösen befolyásolja egymást. A vállalat hatékonysága nagy mértékben függ a
78 társadalom fejlettségétől, a környezet állapotától. Az élet nemcsak a hasznot jelenti. mert máshogy nincs jövő Mert lényeges, hogy abból a haszonból, amelyet a vállalat a társadalom tagjainak közreműködésével megtermel, visszaadjon egy részt annak a társadalomnak, amely gyakorlatilag a cég működését biztosítja. A gazdasági működés alapja a társadalmi keretek közötti lét. Ez a szimbiózis kölcsönös pozitív szférában kell, hogy létrejöjjön. A gazdaság ne csak a hasznot húzza, vegye ki részét a kötelességekből is! Mivel a kormány nem tud eleget tenni ezen kötelezettségeinek, a nagyvállalatoknak kell eme szerepet átvennie. nem csak a vállalatok egészének és tevékenységének felelőssége, hanem az egyénnek is, sőt kötelessége. a vállalatok lehetnek azok, akik példát statuálnak és a róluk szóló hírekből értesül az egyén aki cselekvésre ösztönözhető - szerintem :) A mai vilàgban minden egyén és minden szervezet kötelessége tennei a környezetért, felelosséggel tartozunk a jövo generàcioinak. Úgy gondolom, hogy ez össznemzeti érdek. Mert szukseg van, minden egyen szerepvallalasara. A gazdasági szféra összességében (elsősorban pénzügyi és érdekérvényesítői értelemben) erősebb mint a ciliv vagy a politikai, így lehetetlen az egyes cégek aktív és önálló közreműködése nélkül bármilyen eredményt elérni és fenntartani. Mert mindenki használja a Földet, így logikusnak tűnik, hogy midnenki a maga lehtőségei szerint vigyáz a saját környezetére. Mert a vállalat a környezet része és annak támogatása fontos, ha hosszú távon abban a környezetben kíván elismerten és sikeresen működni. igen, mert pl ha egy vállalat környezet szennyező tevékenységet folytat az nagyon rossz, tehát támogatnia kell a környezetet, azzal, hogy megpróbálja a legkevesebb környezetszennyezést okozni, amennyire csak tudja Mert ha egyáltalán nem folytatnak ilyen irányú tevékenységet, olyan gödörbe jut egy ország (nem elsősorban csak gazdaságilag, mint inkább társadalmilag), ahová Magyarország jutott. Pl.: faji-etnikai kérdések, politikai kettéosztottság és szélsőségek megjelenése, céltalanság és kilátástalanság a fiatalokban (komoly párhuzam a 30-as évek Németországával).
79 Mert ez a társadalom és környezet az ô eltartója hosszú távon, s jól látjuk, hogy e környezet kizsákmányolása mihez vezet... Így tud fejlődni az országunk. Emberiségért Mert az ő érdekében is áll, hogy környezete megfelelő állapotban legyen, dolgozói pedig a megfelelő tudással, szociális háttérrel rendelkezzenek. Azért mert a vállalatok is a társadalom részét képezik, erőforrásaikat belőle nyerik, ennélfogva felelősséggel tartoznak iránta. A törvényes műkődés alapvető kötelessége minden gazdálkodó szervezetnek, de az, hogy milyen mértékben vállalnak támogató, mecénás szerepet, az kizárólag tőlük függ, de társadalmi integrációjuk, elfogadtatásuk szempontjából ez ma már elemi érdekük (különösen nagyvállalatok, multik esetében, amelyek ezt inkább megengedhetik maguknak) Hát ha helyi lakos a vállalkozó, neki is érdeke, hogy a lakosok szeressék és a környezet amiben ő is él tiszta legyen... társadalmi kötelesség amit be kell tartani vállalatoknak és magánszemélyeknek is Fontos Mert mindenkinek meg kell tennie a tőle elvárható minimumot a társadalmi együttélés érdekében - mind magánemberi, mind szervezeti szinten. A tamagatasok kore azert jo hogyha azokra terjed ki akik az adott munkahelyen dolgoznak mert motivalhatja oket a jobb munkara es a tamogatasokkal segitheti a produktiv munkat. Nem kötelessége, de amennyiben jóérzésű ember a vezető(ség), úgy metteszi. Egyszerűen fontos A társadalmi helyzet jobbá tétele végett és hogy az országadosága kicsit kevesebb legyen Mert minden vállalatnak kötelessége gondoskodni a környezetéről. (alapvető tevékenységi körébe is beletartozik) mert van pénze Egy nemzeti- vagy nemzetközi közösség gazdaságát a társadalom építi és tartja fenn. A folyamatos és fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a dinamikus körforgás fenntartása a társadalom és gazdaság között. Így nem csak a társadalom (munkaerő, vásárló erő stb.) részéről szükséges inputot nyújtani a gazdaság számára, hanem
80 a gazdasági szerveknek, egységeknek is viszonozniuk kell (ha csak az önfenntartás miatt is) a társadalmi inputokból származó erőforrásokat. mert ha valamilyen formában kárt okoz a természetben kötelessége azt helyre hozni vagy ha helyrehozhatatlan a kár akkor más környezet kímélő programban résztvenni vagy szponzorálni azt! A környezetet azért, mert ha elpusztítjuk, az ember kiirtja önmagát.Lehetne részletezni: klímaváltozás, ózonlyuk, hulladék stb. A társadalom benne az egyes emberek segítése nagyon fontos. A szegénység egyre nagyobb méreteket ölt, sok család kilátástalan helyzetben van. A munkanélküliség egyre nő az emberek nem a részleteiket nem tudják fizetni, de a gyerek ebédjét sem az iskolában. Minden ember köteles támogatni a környezetet illetve embertársait bizonyos szinten. A vállalat méretétől és társadalmi elhelyezkedéstől függően kötellessége a szűkebb vagy tágabb környezetét támogatni, ha mást nem is de az adókat, járulékokat tényeknek megfelelően fizetni. Mert mindenkinek kötelessége, egy vállalatnak meg mégiscsak nagyobb hatalom van a kezében ezzel kapcsolatban, több lehetősége van. Az egyes gazdasági társaságok méretük függvényében gyakorolnak különböző mértékű hatást környezetükre, így logikusan ezzel arányosan vállalniuk is kell a tevékenységükkel járó esetleges kockázatot és felelősséget. Nem helyezhetik azokat externáliaként tevékenységi körükön kívülre. Ez az egyik legfőbb tanulsága a jelenlegi válságnak. Azért kötelessége minden vállalatnak valamilyen mértékben támogatni a társadalmat, mert viszonzásul ők is jobb munkát, több figyelmet kaphatnak munkásaiktól. Szerintem az embereknél a padlás tele van a vállalatok kizsigerelő módszereivel. Most már ők is adhatnának valamit! mert egy olyan makrokörnyezetnek a szerves része, melyben a mikrokörnyezetben lévő szereplők erős függőségi viszonyban vannak és önállóan/ ill. adott esetben valamiért cselekvőképtelenek... Mert csak így tudjuk elérni a társadalmon belüli esélyegyenlőség biztosítását, valamint országunk kizárólag ezen keresztül haladhat előre. Ez határozza meg a jövőnket, mint környezetet (tiszta levegő, folyók, egészséges emberek, ózonlyuk, felmelegedés), emberek szociális biztonsága fontos.
81 A környezet megvédése érdekében Felelősségvállalás a környezet felé. Mert fontosnak tartom! Mert lehetősége van rá Mert anyagi és jogi lehetőségei is adottak ehhez. A megtermelt terméknek nem árt, ha hosszú távon is lesz fogyasztói rétege, illetve világkép-formáló ereje van, ha egy profitorientált cég nem pusztán a profittal törődik, aminek középtávon mindenképp látható hasznos társadalomépítő hatása van.
82
Irodalomjegyzék Könyvek Philip Kotler-Nancy Lee, 2007, Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása, HVG Kiadó Zrt., Budapest Tóth Gergely, 2007, A valóban felelős vállalat, Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, Budapest Ligeti György, 2007, CSR Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány Angyal Ádám, 2009, Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth Kiadó, Budapest Boda Zsolt – Radácsi László, 1996, Vállalati etika, BKE Vezetőképző Intézet, Budapest Bakos Ferenc, 2002, Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai kiadó Philip Kotler, 2002, Marketing menedzsment, Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest C.K. Prahalad, 2006, Esélyek a piramis alján, Társadalmi felelősségvállalás és profit, HVG Kiadó Zrt., Budapest dr. Fazekas Ildikó- Nagy Alfréd, 2000, Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Második kiadás, Budapest Nagy Bálint- Szabó Gyula, 2002, A támogatások fajtái és szerepe a kommunikációs tevékenységben, Egy magyarországi nagyvállalat gyakorlata, GEOMÉDIA SZAKKÖNYVEK, PR-MAPPA, Budapest Drevenka Edit, 2002, Támogatási politika egy biztosítótársaság gyakorlatában, GEOMÉDIA SZAKKÖNYVEK, PR-MAPPA, Budapest Hitseker Mária (szerk.), 2008, Prima Primissima évkönyv 2007-2008, Kossuth Kiadó, Budapest Internetes források Gazdaságkutató intézet, 2009, Vállalati társadalmi felelősségvállalás (on-line), http://www.gki.hu/hu/individual/csr/, 2009.12.06,14:09 Danone (on-line), www.danone.hu, 2009.11.29. 16:53,
83 www.kislexikon.hu
(on-line),
http://www.kislexikon.hu/mecenas.html, 2009.11.24 12:42 Korszakváltás
a
történelemben
és
a
kultúrában,
(on-line)
http://mek.niif.hu/04700/04714/html/falusantik2401.html, 2009.11.08. 12:00 Szende László, 1999, Lokietek Erzsébet - Nagy Lajos király édesanyja
Egy
lengyel
hercegnő
Magyarországon
(1320-1380)
(on-line)
http://www.vigilia.hu/1999/2/9902sze.html, 2009.11.14., 15:38, , utolsó módosítás: 1999.02.23. Fehér Katalin, , FESTETICS GYÖRGY OKTATÁSÜGYI TEVÉKENYSÉGE
A
KORABELI
SAJTÓ
TÜKRÉBEN,
(on-line)
http://www.magyarpedagogia.hu/document/188.pdf, ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, Neveléstudományi Tanszék, 2009.11.08. 12:31 Pozsonyi József, Mecénások mecénása: Semsey Andor (on-line), http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k021/pozsonyi.html,
2009.11.15.
11:38 Hatvany
Lajos,
báró
(on-line),
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kk/0/7815/hatvany.html,
2009.11.14.,
18:15 Aschner
Lipót
(on-line),
http://hu.wikipedia.org/wiki/Aschner_Lip%C3%B3t, 2009.10.30., 14:23 Sina
Simon
(on-line),
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sina_Simon,
2009.10.30., 14:32 Spéter
Erzsébet
(on-line),
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sp%C3%A9ter_Erzs%C3%A9bet, 2009.10.30., 14:41 http://www.mta.hu/index.php?id=2889, 2009.11.15. 20:09 Kreatív
csoport,
2009,
CSR
profil
(on-line),
http://www.kreativ.hu/download.php?id=1402, 2009.12.06. 15:16 Vodafone
Magyarország
Zrt.
(on-line),
www.vodafone.hu,
2009.12.08. 17:23 Prima Primissima (on-line), www.primaprimissima.hu, 2009.11.12. 09:11
84 Újságok, folyóiratok Subáné Varga Judit, 2005., A vállalati társadalmi felelősségtudata mint a világmárka biztosítéka, Nemzetközi marketing, 2005/12 Egyéb Dr. Takács Ildikó, 2009, Társadalmi felelősségvállalás a Prima Primissima és a Demján Sándor Alapítvány tükrében, Dr. Takács Ildikó BKF előadása (nem publikált)
