Ktirptiti J6zsej
A SZIV AR V ANY -TESZT PROBAJA EGY DONTES ERENYEI ES HIANY AI A FELPER ES SZEMSZOGEBOL
A Budapesti II. es III. Kertileti Blr6sag iden marcius II-en hozott jogeros leeleeee' az ugynevezett Tarl6stigyben. Ezen e lemzes igyekszik bemmaeni - a felperes szemponejab61- a donees hianyossagaie es erenyeit, esetleg vieaindie6kene is szolgalhat szamos olyan kerdesben, amely eulmurae az alapveeo emberi jogaikcre kUzdo melegszervezeeek problemain is.
AZ ELOZMENYEK 2001. julius 10. napjan a Pepsi Sziget neven vilagszerte ismeme valt kulturalis-sz6rakoztat6 fesztival szervez6i, a Szigee Kff. kcpvisel6i: Gercndai Karoly, MilIler Peeer Sziami, covabba Tarl6s Istvan, 6buda-Bekasmegyer polgarmestere, Komaromi Endre ezredes, a Budapesti RendOr-fOkapieanysag kozbizconsagi igazgae6ja, Simon Tamas ezredes, az 6buda-Bekasmegyer Rendorkapitanysag vezetoje a polgarmester nyomatekos felkeresere az alabbi szovegu megaJlapodast kotoccek. "Az '6budai polgarmeseer kezdemenyezesere alulirottak a kovetkezOkben :lllapodtak meg. Az cvek 6ta sikeres Pepsi Szigeten a fiatalkoruak v6delmeben, de a m.skene gondolkod6k bizronsaganak erdekeben is, semmi neven rendezett homoszexualis jellegu felvihigoslt6. vagy egyeb elmen folytaCOtt mtlsorok nem lesznek. Az eJnevezes e tekineetben k6zombos. A lenyeg, hogy a Diaksziget az Icgyen, ami. Zenes, kulturalis fesztival." A megdobbento "int6zkedes" elozmcnyct kcpezte az a level, amelyet Tarl6s Istvan polgarmeSter killdott 2001. julius 3-an a rendezvenyt szervezo earsasag vezeeoihez. Ebb61 ket relevans reszt ideznenk. "Tudomasomra jUtott, hogy az cz evi Diaksziget rendezvenyso rozacon, az 6budai Haj6gyari szigeten valalcik un. »szivarvany saerae. sziindekoznak feIalHtani, ahol egyeb musorok kOZQ[[ - a Mrek szerint »homoszexualis felvilagosie6 . programok is szerepelnek. Szerzodesonk os egyeb haeaskor alapjan is felhivom a figyelmct, hogy ilyen sacor letesitesehez nem jarulok hozza. Ha ennek ellenere ez a program megis lecrejonne, az sulyosan veszolybe sodorna az idei rcndczveny megtarthat6sagat, de a kt>vetkez6 evi szerz6'des al:lin\sae is. [ ... J Tul azon, hogy magam
126 I DOKUMENTUM lis KOMMENTAR
is megdobbentonek eaccom a Pepsi Szigeeen »szivarvanysacor. puszea gondola"lt is, de a fcnti szempontokra kUlonos eekincettel kercm a T. Igazgae6 Ur soronlcivUli fcasos garanciajat, hogy . meleg programok. sem a programfOzetekben, sem a val6sagban nem lesznek a szigeeen." A Hatter Baraci Tarsasag a Melegekecc' egyesiilct mine felperes 2001. julius elejen keresettel fordule a Budapesci II. es III. KerOleti Bir6saghoz, cobb okb61 is kifogasolva a fenciekben isme"etett megallapodast, cs egyben ideiglenes intezkedes 3 meghozatalat kecce a bir6sage61, mely a szerzodes hatalybalepesenek felfliggcszteserc vonatkozou,
A KERESETI KERELMEK Es DILEMMAK A kcresetievel e1so verzi6ja szerinc egyaranc alpereskenc szerepelt Tarl6s Istvan polgarmester, 6buda-Bekasmegyer Onkormanyzaea, a Szigee Kulturalis Szervez6iroda Kfe., a Budapesci Rend6'r-fOkapicanysag es 6buda-Bekasmcgycr Rend6'rkapicanysaga. A kcrcscci kerelem a per alatt tobbszor m6dosult, egyreszt azert, mere a Szigee Kft. a per megindfehae koveeoen nyilatkozataban maga is semmisnek tekimette a szerzodese, igy vele szemben a per reszben okafo· gyotta vale, masresze egyeb jogi dilemmak merUltel fel, melyeket nem lehetett figyelmen kivul hagyni .. Az e1sodleges kereseci kerelem az volt, hogy a bi r6sag az alperesekkel szemben allapltsa meg: a pel beli szcf"£odes-kiegeszites jogilag nem Ictezik, az Ie. re sem jon; illeeve Tarl6s Isevan, 6buda-Bekasmegyer Onkormanyzaea, valamine a BudapeSti RendorfOkapiclnysag szerzodes-kiegesz[tesnek szant jognyilaekozaeaikkal megserceeeck a felperesnek • hatranyos megkUlOnbozeeres eilalmahoz, a velemeny es gondolat kifejezesenek szabadsagahoz kapcsol6d6 szemelyhez ftlzodO jog.it, tovabba j6 hirnevet. Allapits. meg, hogy a polgarmester 2001. jill ius 3. napjan keltezcn levelevel megseccene a felperesnek a hacranyos megktilonbozeetes tilalmahoz kapcsol6d6 szemelyhez ftlzodo jogaie; eilesa el a nevezen alpereseket a tovabbi ilyen lOs hasonl6 jogsertesekt6l; Mte-
rUNDAMENT UM I 200/. 3-4. SZAM
lezze a fcnti hiram alpcrest, hogy a szerzodes-kiegeszftesnek sz~nt okitat alafdsa es a level megl"'sa miatt ket orsz~gos napilapban kozzetett bocsanatkera nyilatkozatban megfelelo e1egtetelt adjanak. A kerclem indftvanyozta, hogy az emlftett alpereseket kotelezze a bfr6sag egyenkem szazezer forint kozerdeka blrsag mcgfizctesere. Az elsodleges kereseti kerelem jogi alapjai a kovetkezOk voltak. A rendarsegrdl sz616 1994. evi XXXIV. torveny 1. es 2. §-a szabaIyozza a rendorseg feladat- 6s haraskoret. A 13. § reszletezi az intezkedesi kotelezettseget, az V. fejezet rendelkezik az intezkedesek tipusaic61 es az intezkedcsek megtctelenek felteteleirdl. Az adott helyzetben semmilyen olyan tcny vagy korOlmcny nem ali t fenn, amdy bacmilyen rendoci beavatkozast igenyelt volna. A helyi onkocmanyzatoke61 sz616 1990. evi LXV. torveny 7. § (I) bekezdese szerint torveny vagy torveny felharalmazasa alapjan korrnanycendelet kiveteIesen felruhazhatja allamigazgatasi hat6sagi haraskorcel a polg~cmestert, a fapolg~cmeStert es a megyei kozgywes el noket. Tacl6s Istvan nem cudra megjelolni, mely jogszabaly hatalmazta volna fd, hogy hat6sagi jogkorben intezkedjen. Az ~lIam i gazgatasi eljacasr61 sz616 ! 957. evi IV. tocveny (Ae .) 3. § (I) bekczdesc szerine a kozigaz gad.si szerv eljarasa so ran allamigazgar:isi ugyben e torveny cendelkezeseit kell alkalmazni. A polgarmcster az okirat ahHnisakof, valamint udna nem az A.e. rendelkezesei szerint jart el. Az ide zctt jogsza-
baIyhdyekbdl nyilv~nval6, hogy a kifog~solt szeczades-kiegeszlteSt rendaci vagy egyeb hat6sagi ineezkedesnek sem lchct tckinteni az anyagi cs eljarasjogi feltetelek hianyilban. Ugyanakkor - az elsodleges keceseti kecelem ecvcendszere szecint - az alpe reseknek a polgari jog szabalya i szerint scm volt ha n\skilctik a szerzodes-kiegeszftes megkatescre az alabbiak miatt. A Ptk. X. fejezcte (98-115. §) szabaIyozza a tulajdonjogot es annak cartalmac. Ennek ectelmeben a culajdonost illeti meg - tobbek kozott - a bictoklas joga es a birtokvedelem, a hasznalat jog" dolog megterhelesenek es atruhazasanakjoga. A Ptk. 187. § (1) es (2) bekezdese ecte lmezi a bictok fogalmat, a 188-190. § pedig a bictokos ezzel kapcsolatos jogosltv.nyai t reszletezi. A polg'cmestec, az ilnkocm.nyzat ts a Budapesti Rendar-fOkapit.nysag nem tulajdonosa es nem is birtokosa az 6budai-szigemek es a Sziget Kft.-nek. Ennek megfeleloen hara/yos es eevenyes jognyilatkozacot sem tehettek sem a cendezvennyel kapcsolatosan, scm az 6budai-sziget vonatkozas~ ban. A Ptk. 205. § (1) bekezMse szerint a szerzades a felek akaratanak ka\csonos es egybehangz6 kifejez';sevcl jon letee. Tekineettel arra, hogy nines olyan
FUNDAMENTUM ( 2002.3 -4 . SZAM
jognyilatkozat, amely a cendelkezesi jog kapcsan joghat'llyal bfrna, a szeczodes-kiegeszftes jogilag lecre scm jott, nem letezik. Termeszetesen a felpeces ceszecdl az volt a kivanatos, hogya meg.llapod.s alkotm'nyba tirkilzeset ~ lIapftsa meg a bfr6s~g, nem lehetett azonban figyelmen kivUI hagyni, hogy a szerzodes semmissegenek vizsgalatilt megelozi a szeczades jogi letezesenek kerdese. A nem letezo ts a semmis szeczades ugyanis tudvalevdleg nem azonos. Mfg a semmis szerz6deshez a jog bizonyos speeialis kovetkezmenyekec faz, addig mindezek sz6ba sem johetnek nem letezo szcczodesne!. A semmis szerzades lenyege ugyanis az, hogy a meg'llapodas leerejon ugyan, de annak valamely torvenyben meghatarozon hibaja van, fgy nem fazodnek hoz~ a felek altai kiv~ltani s~ndeko ZOtt joghar~sok. Az alapveta kecdes az, hogy a - polg~ci jogi ertelemben - hat~skoc nelktil kotott szerzodesek nem leteza vagy semmis szerzadesnek tekintendOk-e. A polgari elj~ras szabalyai szecint a bfc6sag a keceseti keccJemben megjelolt keretek kozatt donthet. A felpeces nem kockaztathatta meg, hogy ne tecjeszszen cIa egy olyan alternatfv petftumot, mely tartalmazza azt az eshetoseget is, hogy a szerzodes jogilag nem is letezik. Amennyiben ugyanis a bfc6sag acca az allaspontea helyezkedik, hogy nem I':tezo megallapodas r61 van sz6, de cnnek meg,l\lapfrasara nem lett volna keceset e1otecjesztve, c1afocdulhatott volna - teves jogdm okan - a kereset clutasfcl.sa is. Rtszhen a mar elaadottakb61 is kikilverkezretheta, hogy a vagylagosan e1atecjesztett m~sodlagos keccscti kerclem a szerzodes eevcnytelensegenek megallapftasara iranyult. Ennek jogi alapjai az alabbiak voltak. A Ptk. 200. § (l) bekezdese ertelmeben a szerzodes tartalmat • felek szabadon allapfthatjak meg. A szerzodesekee vonatkoz6 rendelkezesekt61 cgyezo akacattal c1terhetnek, ha az c1tecest nem tiltja jogszabilly. A szerz6desi szabadsag azt jelenti, hogy a felek jogosulrak eldonteni, kfvannak-e egyaltalan szerzodest kotni, ha igen, milyen tfpusu szeczodest kotnek es milyen tartalomma!' A szerz6desi szabadsag kor/atait a k6gens jogszabillyok h at~rozzak meg. Ugyanezen paragcafus (2) bekezdese szecine semmis az a szeclodes, amdy jogszabalyba titMzik vagy ame Iyet jogszabaly megkectilesevel kiltottek, kiveve ha ahhoz a jogszabaIy mas jogkovetkezmenyt faz. A Hattec Barari Tacsasag a Melegekert egyesiJIet kerclme azt celozta, hogy amennyiben nem osztami a bfr6sag azon allaspontot, mely szecint a szerzodes nem letezik, mine jogi e rdekelt hivatkozik annak semmissegere es azt meg is camadja. A szeczodeskiegeszltes jogszabillyba titkoza mivolt~nak igazoIasahoz a fe\peces az alabbiakca hivatkozott. Az okirat
DOKUMENTUM £S KOMMENTAR { 12 7
aJafrasa azzal a szandekkal tortem, hogy minden olyan szervezet es szemely megjeleneset korlawzza, amely homoszexualis felvilagosft6 tevekcnyscget folytat, marpedig a felperes az alapszabalyaban megfogalmazo[[ eeljai kapesan mindenkeppen ilyennek tekimhet6. A kijelemesek - a felperes egyestilet alhispontja szerint - megsertett6k az al· kotmany 70/A. §-aban kimondo[[ hauanyos megkOIOnbozteteS tilalmat, amit a Ptk. 76. §-a is megjelol, az alkotmany 60. § (1) bekezdeseben korOHrt gondolatszabadsaghoz val6 jogOt, a 61. § (1) bekezdeseben meghatarozo[[ szabad velemenynyilvanftashoz val6 jogOt; sertcuek wvabba a Ptk. 78. § (1) es (2) bekezdeseben foglaltakat, azaz a felperes mint homoszexu'lis felvil'gosft6 tevekenyseget a rendezvcny ideje ala[[ is folytat6 (folytami szandekoz6), egyertelm(fen azonosfthat6 jogi szemely j6 hfrnevhez val6 jogat azzal, hogy azt a I:!tszawt keltene va16s tenyek val6t1an szfnbcn tonen6 feltometesevel, mincha a felperes torvenytelen, az ifjusagra veszeIyes tevekenyseget folytama. Szimen nines jelent6sege annak, hogy a szerz6des-kiegeszftesnek szant okirat esak a homoszexualis felvilagosfto tevekenysegre vonatkozik, hiszen nyilvanval6, hogy emberi vagy szervezeti kozrem(fkodes nelkol tevekenysegr61 scm besz6lhetiink, fgy a kirekesztes ilyen megfogalmazasa sem memesiti az alpereseket a jogkovetkezmenyek al61. Vegill, de nem utols6sorban a szerz6'des ervenytelensegenek kerdeskorebe vonhat6 a jogellenes fenyegeres mint megramadhat6sagi ok is, mely szinten szerepel a kereset jogefmei kOzQn. A mar emJitcn 6s idczen level kitetelei onmagukban elegend6k lehetnek - a felperes nezete szerint - a jogellenes fenyegetes megallapft:isara .os a szcrz6dcs mcgd61tere. A vagylagos kereset ervrendszere szerint az okirat alarras. - akar I<~trehozott szerz6des-kiegeszitest, akar nem - mindcnkeppen seni a felperes szemelyhez f(fz6d6 jog.it, ezek kozol is kolonosen az el6z6 paragra fusban nevesftett szemelyhez f(fz6d6 jogokat. A kereseti kerelem alapjogi szempontb61 aZert lehet erdekes, mert az alkotmanyra mint jogforrasra is hivatkozik, j611ehet speei:i1is jogszabalykent a Polgari torvcnykonyv szem61yisegvedelemre vonatkoz6 rendelkezeseit is idezi. A felperes nem mene megkoekaztami azt az egyebkent izgalmas lehet6'seget, hogy - a hitr.nyos megkUlonboztetes tilalmanak megszegese mint jogszabalyba otkoz6', fgy scmmisseget megalapoz6 kitetel vonatkozas'ban - puszt:in az alkotrnany 70/A. §-ara hivatkozzek, hiszen tudvalev6leg a rendes hat:iskor(f bfr6sagok joggyakorlata e vonatkoz.sban ingadoz6.' Ugyanesak erdekes temanak mutatkozik a szemelyhez f(fz6d6 jogok megsenesenek megallapfta-
128/ DOKUMENTUM
ES
KOMMENTAR
sara iranyul6 kereseti kerelmek sorsa is. Ebben az esetben is az a helyzet allon el6. hogy az alperesek a szerz6des-kiegeszitesben, iIIeeve Tarl6s polgarmeseer a level6ben nem nevezte meg konkretan a felperest, 'Ital:!nossagban beszelt a "homoszexualis jelleg(f felvilagosft6" programokr61. A felperes allaspontja szerint a szerzodes-kiegeszftes azt ce]ozta, hogy ilyen programok egyaltalan ne legyenek, igy
ez minden olyan szervezetet hauanyosan eriotcn, mely alapszabalyi szinten nyiltan vallalta a kOzvelemeny tajekoztataS"t, felvilagositasat a melegek es leszbikusok eleter61. A szemelyhez f(fz6d6 jogok
megsercese nem csupan azon alapul, hogy ezen egyeslileteket, esetleg szemelyeket hatranyosan megkUlonbOztene a szerz6des-kiegeszites es a hozza szervesen kapcsol6d6, azt e16kcsz(t6' level, ha nem mind az okirat, mind a level azt a latszatot keltene, mintha az ilyen tevekenyseggel foglalkoz6 szervezetek jogellenes, karos vagy veszelyes eelra
szervezodnenek. A felperes azzal is a joggyakorlatot kivanta alakfta-
ni, hogy a ritkan alkalmazott, ugyncvezett "kozerdek(f eelr. fordithat6 birsag" megft61eset is inditvanyozta az alperesekkel szemben. Tette ezt anelkOl. hogy kanerftes iranti igenyt jelenten volna be, aminek az oka pedig az volt, hogy a kBzvelemeny ne nyereszked6' csoportot lasson a melegek es leszbikusok kozossegeben, hanem a jogaiken harcol6 embereket.
AZ ITHET lOS INDOKAI A bfr6sag iteletenek rendelkez6 resze igy sz6lt: "A bfr6sag megallapftja, hogy az I. es lII-IV. rend(f alperesek kozott 2001. julius lO-en Ictrejott szerz6dCs-kiegeszites ervenytelen. Eze meghalad6an a b(r6sag a felperes keresetet e1utasftja."
Ax ltelet indokoIasa szerint a fclperes - szemben az alperesek hivatkozasaval - rendelkezik "megtamadasi joggal" a szerz6des-kiegeszftes kapesan. Az ervrendszer szerim a felperes kiemelked6en koz-
hasznu szervezetk6nt hivatalosan bejegyzesre kerOlt, eeljai kozott szerepel "uj intezmenyek es szolgaleatasok le[[ehozasanak e16segitese, amc1lyc1 az allami es civil szfenlban • meleg kozossegek tarsad.lomba tonen6' jobb integral6dast mozdftjak el(f'. A tovabbi hivatkozasok szerint a Pp. 48. §-a szerim a felperes jogkepes, rea nezve pedig fennallnak a Ptk. 234. §-a (1) es 235. § (1) bekezdese szerimi perlesi el6'feltetelek: az egyesillet erimettSege az ilgyben nyilv.nvaI6. Vitathat6 a bir6sag allaspontja a felperes kereshet6'segi jog.t iIlet6'en a szemelyisegi jogsenesekkel kapcsolatosan. A bir6sag megJat:isa szerim scm a pol-
FUNDAMENTUM 1 2002. 3-4. SZAM
garmescer altai irt level. sem pedig a vitatotc szerzodes-kiegeszites "nem nevez meg egyeden szervezete!, igya felperest sem, sem konkre!, sem burkol!, k02vcCett m6don. Ehhez merten a felperesre nezve semmilyen tenyallita, vagy ,erelmes kbzles nem hangzott el. A szemelyes jogervenyesites konkretumat onmagaban az a korOlmeny, hogy tobbek koz6tt homoszexualis felvihlgosit6 jellegu tevekenyscget is gyakorol, nem alapozza meg." A felpercs allaspontja szerint azonban ilyen jellegll tevekenyseget mint egyesOleti celt is - a Habeas Corpus M unkacsoport altai fenntartott civil satorban es eleve a Szigeten - a felperes mellett csupan a Labrisz Leszbikus EgyesOlet kivant gyakorolni .os gyakorolt is, tehat ktizvetve csupan ezt a ket szervezecec erintcttc, azaz kozvccett m6don azonosithat6k a jogserte!! felperesek, igy a szemelyisegi jogi kereset is helytall6 lehet. Elvi jelent6'scgu kerdesr61 van sz6: amennyiben valakit szemely szerint nem emlitenek egy kireke5Zt6' jeIlegll szerzodes, intezkedes vagy nyilatkozat kapesan, csupan azt a CSOpOrtOt diszkriminaljak, melynek az illet6' - akar termeSZeteS, akar jogi szemtly - tagja, megallapithat6-e a kbzvetett szemelyi,egi jogsertes. A felperes hosszas, gyakorlati es c1vi szempontu merlegeles utan ugy dontott, hogy az IttJetet - hablir annak nem minden mozzanataval ert egyet - nem fel Icbbezi meg.' Ahogy mar kifejtettem, a felperes - biztonsagi jatekoskent - vagylagos keresetet terjesztett e16, mely e!s6'dlegesen a szerzodes nemletenek megaIlapltasara iranyult. A blr6sag ezt a k6rdest - nevezetesen a polgari jogi hatiskor hianya ban ko!!etett megallapodasok jogi Ictez6s6nek kerdeseben tbrten6' allasfoglaI.st - kisse elkente. Az [telct indokolasa Igy sz61: "A kereseti kerelem az alapszerz6'dest - amelynek a vitato!! megallapodas puszr;jn kiegeszlteset jelentette, am onaIl6an elbfnllhat6 m6don - nem timadta, fgy ertelemszerllen ervenyesnek tekintettek a felck. Ott a szerz6'des megk6tesenel az I. rendll alperes [a polgarmestcrl nem szerepel, szemben a II. es III. rendllvel [6buda-Bekasmegyer Onkormanyzata es a Szigct Kulturiilis Szervez6'iroda Kft.l. Erre alapftottan az alapszerz6'desre visszavezethet6'en az alperesek (II. es Ill. r.) rendelkezhettek szcrz6'deskOtesi, s fgy nyilatkozatteteli jogosultsllggal. Az I. rendii alperes pedig a 217/1998.( XII. 30.) kormanyrendelet 134. §-a (3) bekezdese ertelmeben a he!yi onkormanyzat ncveben eljarhat, s k6telezettsegeket vallalhat." Az ervrendszcr nem vilagos. Nemcsak azert, mert a negycdrendll alperesr61, azaz a Budapesti Rendor-fokapitinysagr61 emlftest sem tesz, j611ehet szerz6d6' felkent az okiraton ez a szervezet is szerepel, hanem azerc, mert az a fejtegetcs is sancit, mcly szerim
fUNDAMENTUM I 2002.3-4.
SzAM
amennyiben a felperes nem kifogasolja az alapmegaJlapodast (am it a perbeli okirat kiegeszlteni volt hivatott), ugy azt a felek "ertelemszerl1en ervenyesnek tekintettek" . A felperes az alapmeg'llapodaSt azert nem peresftette. meet egyreszc a cartalm:ir61 nem is volt pontos tudom.sa, m'sresz a rendelkezesre all6 adatok szerint val6ban nem lett volna kereshet6'segi joga, hiszen az sem jogait, sem tilrvenyes erdekeit nem erintette. Abb61 a k6rOlmenyb61 tehat, hogy azr a felek nem kifog.soltiik, nem lehet erdemben kilvetkeztetcSt levonni sem annak letezesere, sem ervenycssegere vonatkoz6an, meg kevesbe lehet jogilag velt letezo mivoltat a szerzodes-kiegeszftesre visszavonatkoztatni. Az termeszetesen teny, hogy a polgarmester kepviselheti az bnkormanyzatot polgari jogi Ogyletek megk6tesenel is, ez azonban nem erinti rendelkezesi joga hi'ny.t. Az indokolas szerint a szerz6'des letrejott, ehhez kepest lehetett vizsgalni, hogy fennallnak-e a Ptk. 200. § (2) bekezdese szerinti jogszabalyba Otk6zes miatti semmissegi, es a Ptk. 210. § (4) bekezdese szerimi, azaz jogellenes fenyegeres miatti megtamadasi okok. Az ftelet meg,lIIapftiisai szerint: "A hat'lyos magyar alkotmany szelesen ertelmezi az egyenjogusagot. .70/A. § (I) A Magyar KbZtarsasag biztositja a terOIeten tart6zkod6 minden szemely szamara az emberi, illetve 'lIampolgari jogokat, b:lrmely megkUlonboztet65, nevezetesen fail sZln, nem, nyclv. vallas, politikai vagy mas velemeny, nemzeti vagy tarsadalmi szarmazas, vagyoni, szUletesi vagy egyeb helyzet szerimi kolonbsegtetei m~lkOI. (2) Az embereknek az (I) bekezdes szerinti barmil)'en hatranyos megkOWnbilZtet6sct a rorveny szigoruan bOmeti. « Ebb61 k6vetkez6en az egyenjogusag alkotmanyos e lve megtiltja, hogy az allam az allampolgarokkal szemben a jog b:lrmely terOleten kOlbnbseget tegyen. Kicerjesztoen ertclrnezve cz vonatkozik a szervezetekre mint szemelyilsszessegekre is. Az egyeb helyzet alapjan nyujto!! vedelem vonatkozik a szexualis iranyultsag mia!!i kOibnbsegtctelre is, azaz tiltja a szexu:llis orientaci6n alapul6 diszkriminaci6t." A polgarmester es hozza kapcsol6d6an 6buda-BeUsmegyer Onkormanyzata os a BudapeSti Rend6r-fOkapit:lnysag mint alperesek azzal vedekeztek, hogy a szerz6des-kiegeszltesre aZert kerOlt sor, mert a polgarmester egy masik alkotmanybeli rendelkezesb61 levezetheto fontosabb alapjognak az alkotmany 67. §-aban kifejtett, a gye rmek- es ifjusagvedelem allami kOtelezettsegenek - kivant ezzel ervenyt szerezni. Nyomatekosan utaltak az Alkotmanybfr6sagnak az ugynevezett Szivarvany-Ugyben hozott 21/1996. (Y. 17.) hatarozat.ra. A bfr6sag
DOKUMENTUM
ES KOMMENT•.\R H "
azonban jelen helyzetre nem
I~ua
alka lmazhat6nak
KOVETKEZTET£SEK
a "Sziv4rvany-tesztct". 7
Az erveles szerint "ha anal6gia alkal mazasa melA Budapesti II. es III. KerUleti B[r6sag dontese e1tekimve a mar reszletezett hianyossagokc61 - cobb hasonl6 gondolatmenetet kOverve igazodik az alperesi erveles a hat~roza tban foglaltakhoz, ugy nyilszempontb61 is merfo ldkonek tekintheto. Egyreszvanval6v~ v~lik nem kello megalapozousaga" _A bfr6r6l - bar formalisan hivatkozik az eleddig jogilag mervad6 21/1996. (VI. 17.) AB hacarozacra, mely kosag rimutat arra, hogy amennyiben alkotm~nyos alapjogokac kell UtkOztemi, ugy okszeruen kell merlegelvetkezmenyeit tekintve betiltotta a Szivarvany Tarni, hogy az egyik a masikhoz kepeSt hogyan es misulas a Melegek Jogaiere elnevezesu tarsadalmi szervezet mukodeset - carcalmilag az alkocmanybiIyen mertekben korlatozhat6. A korlatozas merteket raket61eltero allaspontra helyezkedett: a tenyleges a konkret kockazathoz kell igazfcani. A bfr6sag meghltasa szerint a rendelkezesre all6 adatok szerint okjoggyakorlat attori az alapvetoe n teves alkotmanykal feltetelezheto, hogy a polgarmester a szerzodesbir6sagi ervrendszerc. Az altalanos hataskora blr6sag is leszogezi azt a tenyt, hogy a tarsadalom negakiegeszitest a konkret programok tartalmi ismeretet[v hozzaallasa, a gyulolkOdo kozvelemeny val6ban nek hianyaban irca ala, "megdobbent6'kent ertekelve mar tl nmagaban • tcnyt a melegek ilyen f.jta szinrekoekazatos lehet egy fiatalra. Viszont kimondja azt lepeser6l". Az az a1 talanos tileas, amely mindennemu is, hogy nem igazolhat6, hogy ha egy fiatal mcleg homoszexualis jellegu felvilagosit6 vagy egyeb progrendezvenyen vesz reszt vagy ilyen je llegu felvilagos[tast hallga~ melegge valna, avagy a felperes eelramot kidr a rendezvenyr6l, lehetetlenne tcszi a earja az lenne, hogy minel ttibb ember szexm1.lis id. sadalmi parbeszedet a kerdesben. nyultsagan valtoztasson. Nem minositi a homoszeA bir6sag kerd6skent fogalmazza meg, mennyiben le hec konkrec kockazamak cekinteni puswin xualitast, es ugy tanik, nem is te kinei azt erkblcsi azt a hivatkozast, hogy a t:irsadalom jelentos resze kerdesnek. Ugyanakkor - indirekt m6don - a melegge valasban sem magat a homoszexualitas tenyet nem fogadj a el a homoszexualitas r, annak megiretekinti veszelyesnek, hanem a tarsadalom varhat6 lese ellentmondasos, Sot szeles korben egyertelmuen negativ megiteles ala esik. "A szigerre l,itogat6k reakei6jat. Ami'g [ehat az alkocmanybir6sagi hatliroz3r a ki vannak teve - f6'kent kiskoruak -, hogy a fentiekkel osszefuggesben negativ hatasok erik 6'ket." diszkriminativ mrsadalmi megk6zelitest olyan kock~ Az indokolas szerint ez csak akkor leheme hivackozamak cekinee"e, amely miatt az allamnak meg kell akad:\lyoznia a doneesenek koveckezmenyec felmerzasi alapja a polgarmesrer alr.lanosir6 felrerelezeseinek, ha igazolhat6 volna, hogy barki melegge ni nem feltetie nUI kepes fiatal belepesec egy mevalt a programok, netan a fclpelegegyesUletbe, addig az altalaresi egyesUler harasara, vagy ki- A BfROSAG E TEKINTITBEN VAnos hacaskoru bfr6sag - szinten felismerve ugyan a kozvelekefejezenen bizonyfthat6 lenne az LOBAN SE!'vILEGES DO TEsEBEN EM LATIA SZOKSEGSZERONEK a eel, hogy minel cobb ember Msben rejlo veszelyeket - belatszexualis iranyu ltsagat kfvanna ca, hogy az alkocrnanybfr6sagi 10AZ ALLAM BEAVATKOzAsAT A gika az illegalitasba sodorna a befolyasolni a felperes. "Ossze- FIATALOK VEDELME ERDEK£gezve tehic: a bfr6sag megfcele- BEN. EZZEL EGYOTI EROSEBB- melegeket es leszbikusokat. A bfse szerint az a konkret kocka- NEK fTELTE MEG A HATRANYOS r6sag e tekintetben val6ban semzat, ami nyomon kovetheto es MEGKOLONBOZTETEs TILAL- leges donteseben nem Iaua szUkkorlatozasr. ad okoc abban az . MAHOZ VALO JOGOT A GYER- segszeni nek az allam beavarkoesecben, ha egy gyermek egy MEKEK Es AZ IFJUsAG VEDEL- zasac a fiacalok vedelme erdekeben, ezzel egyiitt erosebbnek itelhomoszexualis egyesUletbe lep MERE VONATKOZO ALLAMI be, jelen helyzecben nem allc KOTELEZETTSEGGEL SZEMBEN . te meg a hatranyos megkUlbnMz[e[t~s [ilalm~hoz val6 jogOt a gyerfenn. Amennyiben a megallapomekek es az ifjusag vedelmere vonatkoz6 all ami kodashoz hasonl6 m6don lenne lehetseges a korlatozas, ugy onmagab.n a meleg programokon vagy telezettseggel szemben. nyitou kulturalis programokon val6 reszvetel mar Az [telet abb61a szcmpontb61 is egyedUla1l6, hogy az "cgyeb helyzet szerinti megkUlonboztctcs fogaaggalyos volna, am i pedig nyilvanval6an ellentetes lomkorebe beilleszti a szexualis orientaci6t is. Erre az alkotmany szellemisegevel. " A bir6sag nem ralalta alaposnak a jogellenes fenycgetesre iranyul6 ugyan volt mar precedens alkocrnanybir6sagi szinten,' azonban hetkoznapi, altalanos hamskoru bfr6i dontesfelperesi allftast azo n tulmenoen scm, hogy nyilvan ben most jelent meg c1oszor az ervrendszer, az az elo a semmissegi ok megallapitasa eleve kiza rna teszi megeamadhat6sagi vizsgalatat. jog reszeve valt. let~
ll
130 I DOKUMENTlJM
ES
KOMMENTAR
FUNDAME N TUM / 2002. 3-4. SZAM
Vegiil, de ne m utO Is6sorban az ftelet tobb helyen is melegeknek nevezi a homoszexu:llisokat, am i megint csak hozzaaWisbeli e16relepest jelent: gyakorlati szinten is realizal6dni latszik az onmcghatarozashoz val6 jog, az az elemi igeny, hogy egy kisebbsegi tarsadalmi csoport meghacarozhassa, mikent klvanja magat a cirsadalomban megnevezretni. A bfr6sag teMt betoltotte funkci6jat, ket al kalommal is megakadalyozta, hogy melegek es leszbikusok alapjogai serUlhessenek: el6szor akkor, amikor ideiglenes intezkcdesevel felfiiggeSztette a szerz6des-kiegeszftes hatalybalepeset, masodszor pedig akkor, amikor - a fclek fellebbezese hianyaban joger6re emelkedett fteleteben - kimondta annak alkotmanyellenesseget. A fejtegetes lezarasakcnt pedig alljon itt egy idezet ugyanezen bfr6sagnak az ideiglenes intezkedes cargyaban hozott hatarozacab61. "Ketsegkiviil a jogna k szerepe van bizonyos e rkolcsi normak epsegenek meg6rzeseben, de ez nem jelenthet olyan korhitozast, ame ly osszeegyezrcthetctlen az alkotmanyos renddel."
JEGYZETEK 1. A Budapesti II. Os III. KerOleti Blr6sag 17. P. m. 22429/2001/19. szamll, fellebbezes hianyaban joger6s (telete. Rendelkezesemre bocsatotta a Hatter Tarsasag a MeJegekert egyesO!c[.
2, A:z egyesGler neve 2002. junius 1. napjar61 Hatter Tarsasag a Melegekerr. 3. A bir6sag 17. P. m. 22429{2001/7. szamll vegzesevel az ideiglenes imezkedesnek helyt adva felfOggeszte tte a szerz6des-kiegeszites hatalybalepeset, (gy le het6ve tette a mcleg rendezvenyek megtarmsar. A F6varosi Bfr6sag mint masodfoku bfr6sag h6napokkal kes6bb a 48.
FU NDAMENTUM I 2002.3-4. SZAM
Pfv. 27333/2001/1. szamu vegzesevel a domesc ut6lag megvaiwzta([a, es az ideiglenes incezkedes iranci kerelmet elutasitOtta azza l, hogy a [Ovabbi bizonYlrasi eljaras lefolytacisa sZOkscgcs a hacirozathoz. 4. A per alatt derOlt ki , hogy 6b uda-Bekasmegyer Rend 6rkapitAnysaganak nines perbeli jogk~pessege, igy vele szemben a pert a blr6sag megszi..lntette. A Sziger Kfr. nyilatkozatot [err kBzze, mely szerinc mar maga is semmisnek tekinri a szerz6d es ~k i egeszl [e st, fgy vele szemben a kereset tu lnyom6 reszet a felperes visszavoma , azonban formailag tovabbra is szukseges volt perben allasa, ugyanis a sze rl6des ervenytele n s~genek megallapirasa ininti kereseti kerelem kapcsan az bsszes erintettnek perben kell alln ia sZOksegbeni pemirsasag folyran. 5. Lasd peldaul a BH 1995/698. sza mu jogesetet, mely szerinc hivarkozhat6 - a specialis jogszabaly megjelolese mellett - az alkotmany is. Ugyancsak alacimasztja az alkotm any jogalkalmaz6i ettelmezhe t6seget a 31/1990. (XII. 18.) AB hatarezat is. 6. Habar a feJperes keresetenek nem mindenben adou helyt a bfr6sag (a szemelyhez f(fz6d6 jogok megs6rtesenek megallapitasa, az ehhez kapcsol6d6 kozerdekl1 bfrsag; a jogel. lenes fenyeget6s megallapitasa), alapvet6en kedvcz6 CS eloremutat6 Itt-let sziHetett. A felperes ugy ftelte meg, hogy nagyobb erdeke fUz6dik egy jogeros, az alkotmany 70/A. §-ara alap itott, diszkriminaci6t kimond6 irclechez, mimsem egy bizonytalan, evekig elhuz6d6 fellebbviteli el· jarasra, ezerr nem elt a fcllebbezes lehet6segevel. Tekintettel arr., hogy a tObb i ~ rdekelt sem
DOKUMENTUM ~S KOMMENTAR I 131
