¥,2.,.{;
of- 5'1-
.3 0..('4-/
1)
A GR. BERCSENYI ZSUZSANNA V AROSI KONYVTAR KlADV ANy A 1998
irta FilipszkyIstvan
Szerkesztette Vasslena Sandor
C9Filipszky Istvan
Buda6rs,1998
ISBN 963 03 6242 2
301'4-{~ -~ " DTP szerkeszto BartuczAnik6
W Kivitelezes:MAGISTER Kesz111t: 300 peldanyban
A rornai katolikus templom varosunk legbecsesebb muemleke. Tortenete ezer even ivel at, es az ezredfordulotol megegyezik varosunk tortenetevel. Mind a mai napig egy 1236-001 sz{mnaz6,IV. Bela kiralyunk altai kiadott oklevel az elsOirasos dokumentum, amelybizonyitja a falu es a templom letet. A kutatasok soran azonban erdekes adatokra bukkanhatunk, amelyek ketsegtelenne teszik, bogy varosunk -benne a templommal -az irott emleknel is joval korcibban mar lakott telepiiles volt. Elso adatunk a templom tortenetere vonatkozoan az Ors kabar torzsnev. Alapjaul az otorok Ursi szemelynev szolgal, melynek jelentese: Ors torzs feje. A magyar es kabar torzsnevvel jelzett falvak mar Szent Istvan okleveleiben is elofordulnak. Egyertelmu, bogy X. szazadi telepiilesekrol van szo. E telepiilesek a neveiket nem a benniik ell kozneprol, hanem az ott ell vitezekrol kaptak. A tudomany igazolta, bogy ezek a X. szazadban letelepitett katonai kiseret falvai voltak. A Geza nagyfejedelem es Szent Istvan kircily altai telepitett harcos jobbagyreteg a helyi, mas torzsbeli lakossag elnyomasara es az uj rend bevezetesereszolgalt. EbbOl a szerepbOl ket kovetkeztetes vonhato Ie regeszeti szempontool: egyreszt a harcos jobbagyok -mint a kozneptol idegen elnyomok -nem temetkezhettek a helyi k6zosseg pogany ritusokat orzo temetojebe; masreszt mint a kereszteny rend bevezetesenek orei, igen koran kereszteny mOdon kellett temetkezniiik. Veliik kezdod6tt a templom kore torteno, 10 nelkiili temetkezesi szokas kialakulasa. A korabeli egyMzak tobbsege meg a XI. szazadban is faool, valyogbOl epiilt. Mint roluk feljegyeztek: "Az egyhazak azonban, melyek Istvan alatt epaltek. alig voltak jobbak afaluk viskOinal es rendszerintfabol keszillhettek." A mi telepiilesiink temploma -mint azt kesobbi adatokool latni fogjuk -eloszor egy ilyen valyog- vagy fatemplom volt. Vedoszentje pedig a korban legnepszeriibb magyarorszagi szent, Marton lett. Szent Istvan mar 1000. elott letrehozta a veszpremi egyMzmegyet, amelyhez az orsi egyMz is tartozott. Templomunk -mint kitiinik -igen korai alapitasu, s mindeD koriilmenyek kozott egyike volt a Szent Istvan-kori " Tiz falu epitsen egy temp/omot!" rendelkezes elott epiilt egyMzi epitmenyeknek. Sokan sokfelekeppen probaltak mar meghatcirozni a korabeli egyMz helyet. Volt, aki a rornai romok alapjan Kamaraerdobe helyezte. Volt, aki kiemelkedobb helyen velte valoszinubbnek.
3
Nagy valoszinuseggelazonbana jelenlegi templomhelyenallt mar a korai Arpad-korbanis. Miert valoszinuez?Azert, mert a temploma kOzepkori falu kOzeppontjaban allott, a varosonathaladorout elotte haladtel, s ezjoval regebbia targyalt idopontnal, tovabbajol valoszinusithetOen vele szemben helyezkedettel a kiralyi udvarhaz,a mai postahivatalhelyen. irasos nyome korb61telepulesiinkeleterevonatkozoanez idaig nincs. Az egyik legfontosabbadataz Orsiegyhazleteremegise korb61szannazik. Gerevich Tibor 1938-banjelentette meg a KiraIyi Magyar Egyetemi Nyomdanal a "Magyarorszagromankori emlekei" cimu mUfikajat. Ennek egyik abrajanlathato az a budaOrsilelet, amelya XI-XII. szazadfordulojarol valo, esabbanaz idoben-1880-toI1945-ig -a Magyar NernzetiMuzeum kOzepkorikotclrabanvolt lathato. A II. vilaghaboni utani elsOleltarozaskor azonban ott mar nem talaltak. ValosziniiIeg elkeveredett,esetleg tevedesbOl mas lelohelyhezkapcsolvalett ujraleltarozva. Zolnay Laszlo regeszigy irt errol az oszlopfOrol:"A buda6rsi XI-XII. szazadioszlopt6redekeros rokonsagbanall azzal a korai oszlop.fOvel. ameIyet a mutt szazadbanEsztergom-szigeten a hajdani XI. szazadialapitasiJ bencesapacakolostorterllieten talaltak. ...A buda6rsi ko teltleveles motiyumaes a csavark6rszalagdiszerokon egy esztergomi,kosfejekkeldiszitett oszlop.fO faragastwal." Vajon, hogyan kerillhetett ez a sulyos oszloproaz ekkorra mar rogyadozo, Osszedulofelben leva Orsiegyhazba?Nyilvanvaloansehogy.
SzentLaszl6 torvenyei A magyarazatotSzentLaszlo kiraIyunk tOrvenyeibenkell keresniink.Ezeka tOrvenyek1092.majus20-an,a szabolcsizsinatonsziilettek,a Tiszapartjan. A zsinat a dolofelbenlevo, valamint a belhaborUksoran lerombolt es felegetettegyhazakhelyreaIlitasAroligy rendelkezett: 7. § A hivek k6telesekujjaepiteni: kelyhekkel,ruhakkal a kiraly, k6nyvekkelpedig aptJspoklatja el 6ket. 8. § A regisegmiatt rombad6lttemplomokujraepiteseta pUspokvegzi. 19. § A zsinatnem engedi,hogy afalu atkOltOzzek a templommel161mas helyre. 4
25. § Aki nem a temp/omme/Ie temeti az 0' ha/ottjait. tizenkentnaponat vezekeljenkenyerenes vizen, ka/odabazarva. Ugyanigy vezeke/az az ur vagyja/ubiro. aki a he/ybe/iszegeny.vagy j6vevenyha/ottat nem a temp/om me/Ie temeti. "
Az addigi orsi templom az ezt koveto evekben,tehat a XI-XII. szazad fordul6jan epillt u.iiaromanstilusban,immar kobOl,sekkort61kiralyi egyMz -capella regia -, kikerillve a veszpremipuspokseg joghat6sagaal61,kozvetteDaz esztergomiersekseghez tartozott. NezzUkmeg, milyenekis voltak ezeka kiraIyi egyMzak? A keresztenymagyar kiraIysag elso evszAzadanakepiteszetetma mar csak a templomokorzik. Ezen belill a kiraIyi kapolruik,a korptemplomokon kivill, kobOl epillt Un. egyhaj6s"feheregyMzak" voltak. A korai es kesobbi roman szobraszatunkstilusatvizsgaIvaaz olasz,a lombard esaz ezzeloszszefiiggo dalmata,bajor, francia kofaragas elemeit latjuk vegyillni. Ehhez jaruIt valamelyesta poganykori formahagyomany-peldAul az orsi egyhaz oszlopfOjeeseteben-, a nagy szambanitt talaIt es masodlagosansokszor felhasznaItr6mai faragott kovek stilusa. E templomokbelsofalfestesesoran fOlegJezustes SzentMartont abrazoltak.A XI-XII. szAzadfordul6jan epillt orsi kotemplomot igy lehet hitelesen rekonstruaIni; azet a templomet, amelybola rent emlitett oszloptoredekszarmazik.
Kalman torvenyei Kalman kiraly IO96-bantartott kartali -mas forrasok szerint tarcali zsinatonmegismeteltea szamunkraContos25. §-t. Ez kotelez mindenkit a templom kore torteno temetkezesre.TeMt rogzit~tte a templom, ezaItal a temeto es a koreje telepiilt falu egy helyben maradasat, mintegy roghozkoteseta korabbivandorl6eletmOddalszemben. Ebbena korban mar tUlhaladotta "minden tiz falu epitsentemplomot" igeny. A keresztenysegstabilizaIOdott,konszolidaI6dott.A falvakban sorra epiiIteka templomok,melyekegy-egyanyaszentegyhaz filiai, leanyegyhazai. A keresztenyseg elterjedese,allamvallassavalasamellett gyakorlati tenyezok is kenyszeritetteka folyamat felgyorsulasat.Telen jlirhatatlanok voltak az 5
utak, igy a kereszteles,az utols6 kenetfeladatasa,a temeteses meg sok mas, a papok altai vegzett tevekenysegesetenkentazonnal sziiksegesse valt. Ez ido tajt epiiltek fel a Budaorsjelenlegi kozigazgatasihataranbeliillevo ket masikkozsegnek,CsiknakesHorhinak a templomaiis. A templomok,valamint a benniik miikOdoplebanosokszerepemeghataroz6va valt egy-egy faIu eleteben.A magyarokregi, pogany vallasa egyre inkabbvisszaszorult,esa belso hataImi villongasok semveszelyeztettek mar az egyhazletet.
Elsa okleveles emleklink A kovetkezofontos esemenyaz orsi templom eletebenaz 1236-ban,IV. Bela kiraIyunk altaI kiadott oklevel, amellyel Qrs egyhAzabelepett az irasos adattal rendelkezo,irnrnar ily m6don is hitelesitett egyhazaksamba.Ezen oklevelbena kiraIy a belakUti cisztercita apatsagnakajandekoztaaz orsi egyhazjovedelmeit. BakacsIstvan forditasabana kovetkezokeppenhangzik e nagyonfontos oklevelmagyarnyelvii szovege: »1236. augusztus29. Esztergom. Robert esztergomiersekIV Bela kiraly keresere a belakuti egyhaznak adja a Sasad-iSzentAndras esaz Ewrs-i SzentMarton kapolnat,Kelenf6ld dezsmaJavalegyatt. Atirta Lodomerersek1286.Junius 22-en.»
A "Sasadi tizedper" E korbOl a kozseg templomara vonatkozoan oklevelek sokasaga maradt fenn, mely teny az ugynevezett "Sasadi tizedperben" jatszott szerepenek koszonheto. Ez a per a kozepkori Magyarorszag leghosszabb jogi peTe volt. A veszpremi piisp<>kes az esztergomi ersek kozott zajlott, tobbek k~zott az orsi egyMz f6lotti joghatosag, valamint ebOOlkifolyolag annak jovedelmei miatt.
6
A veszpremi pfisp<>k,akinek egyMzmegyejebenakkoriban kozsegtink is fekiidt, vissza akarta szerezni az esztergorni ersektol, aki azt tenylegesen birtokolta, s miutan mint kiralyi kapolna, jogilag a kozvetlen egyMzi felettes szervezetel kihagyva az ersek ala tartozott. A per soran rneglehetosenelfajultak az esernenyek.Tobbek kozott ezt rnutatja, bogy 1319. november 25-en a veszpremi pfisp<>kPal orsi plebanost nyilvanosan kikozOsitette. A kiraIyi kapolna kivaItsagos helyzeteterositette rneg II. Pius papa 1464-ben. A mai ternplorn fOOltaranlevo felirat rneg rna is annak kivaItsagos heIyzetereutal. Minden bizonnyal erdekes feladat lesz a jovObena "Sasadi tizedper" adatainak 6sszegzf:,se 6rs komi tortenete szernpontj3b6l.
A templom tortenete 1526-t61az ujratelepitesig Az e korb61 fennmaradtirasos emlekeknem emlitik templomunkat.Azonban mindeDbizonnyal r6rnai katolikus temploffikent miikOdotta XVI. szazad masodikfeleig, amikor is a reformaci6hiveiil szegOdott az orszaglakossaganaktobb mint haromnegyede.E korbOla reformatusokimtainak reven fennmaradtak az evenkent megrendezettegyMzi ertekezletek emlekei, arnelyenBudakeszitolkezdve a kornyekiinkon levo akkori osszeskozseg predikatora resztyeti. Ors predikatomezekbenaz osszeirasokbannem szerepel, ami val6sziniisiti, bogy lak6i vagy atjartak valarnelykornyekbelikozsegbeistentiszteletre,vagy ezekvalarnelyikebOljart rendszeresen predikator Orsre. Miutan 1596.aprilis 6-an, egy szerdainap ejszakajanPalfry Mikl6s esztergomi varkapitAnyBudakesziesBudaorsteljes lakossagat,mintegy 755 embert kitelepitett Esztergom es Erseki1jvarkoze, a lakatlan kozsegbena templom feladat nelkiil maradt, mindeD val6sziniisegszerint idovel omladozni kezdett. Mint az 1725-ostemplomosszeirasb61 kitiinik, az oml6felben levo kozepkori templom koveit a torokok Budara szallitottak. "Lapides ejusdem Budam veeti dicuntur tempore turcarum. "
A kitelepitesbOl1606-banObudaravisszatertorsi lakosok ujratelepiilesi helyiik kivalasztasabannyilvanval6annagy szerepevolt annak, bogy abban a korban a Buda kornyekireformatusegyMzakkozpontjaObudavolt. 7
A r6mai katolikus templom tortenete az ujratelepites utfm A templom alapfalai tehat tUleltek a torok h6doltsagot, mikent korabban emlitett adatunk is megerositette ezt. Miutan mas egyhazi letesitmenyrol e korb61 Budaorson adatunk nincs, ketsegtelen bizonyitek, hogy a kozepkori egyhaz falai voltak ezek, a melyen a fOldben hnz6d6 alapokkal egyiitt. Ennyi aIlt teMt belole a kozseg nemetekkel tortent ujratelepiteseig, s ez a helyzet nero valtozott 1738-ig. Az els6 anyakonyvibejegyzes-amely mar budaorsi-1738. jUnius 15-erol val6. Ekkor Johannes Hilstandt es Dorothea Arnolt kotottek hazassagot. 1720-t61 1738-ig ugyanis a Budaorson elo szemelyeket Budakeszin anyakonyveztek. 1720 es 1738 kozott a falu lak6i a kornyezo kozsegekbejartak istentiszteletre. Nemelykor az akkor mar aIl6 budaorsi Zichy-kastely kapolnajaban adott helyet az urasag az egyhazi esemenyeknek. 1738-t61 a trinitariusok, 1743-t61 a ferencesek, 1744. januar 13-t61 pedig a kapucinusok vezettek az orsi anyakonyvet. Elorehaladva az idoben, a kovetkezo adat a "Budaorsi kr6nika" 126. 01dalan kozolt alaprajzegyiittes, amely a templom 1738-t611810-ig tart6 epitesi szakaszaittarja elenk, egeszenannak mai allapotaig. A Mrom kozOlt alaprajzb61 adataink aIatamasztasaramost csupana legkonlbbit vegyiik szemugyre. Ez az urajtelepitest koveto elso templom 1738-t61 1752-ig epult. 1747-ig a budai Mayerhoffer Adam iranyitasaval, majd az 0 halala ulan Medhammer Gyorgy fejezte be. A meg epillofelben leva templomot 1745. december 21-en szentelte fel Helmar Janos plebanos, Nepomuki Szent Janos, a barokk kor kedvelt szentjenek tiszteletere. Ezen epillet alaprajza egy romankori egyhaj6s, korszentely zar6dasu, kismeretii templomot mutat. Bannilyen furcsan is hangzik e megallapitas, a fennmaradt rajzok ezt bizonyitjak. E korban a sziikseg es nero az igeny diktilta az egyhazi epilletek kialakitasat, mint sok mas pelda is igazolja ezt szerte az orszagban. Az ujratelepites utani elso egyhazunk ezek szerint a fOldbOl meg kiall6 kozepkori templom egy reszenek alapfalaira epillt, mereteit tekintve pedig annak kb. 1/3-a volt. Ekkor forditottak a regi templom keletelt szentelyet a mai iranyba. 8
Annak alatamaszmsara, bogy a fentiek a va16sagnak megfelelnek-ea kovetkezoketkell vegiggondolni: Vajon mi okuk left volna a telepeseknek-nehez anyagi helyzetiiketismerve -uj templomukuj helyenval6 epitesere? Minden kiraIyi kapolnahoz tartozott egy kiraIyi udvarhaz, amelynek alapjait a bizonyitottane helyen allt Zichy-kastely,a kesobbikamarai kozpont alatt kell keresntink. A templomkozponti helyenepiilt, elotte haladt el a mar a kokort61bizonyithat6anhasznaIt,a kozepkorbanMeszarosokutjanak nevezettmai fOul. Visszatervea nemetekbetelepiteseutam elso templomunkhoz,a kovetkezo adat 1779-bolval6. A Frantz Xaver GfOller altaI keszitett rajz ez, amely megegyezika Losch JanosaltaI keszitettalaprajzzal. Az elterescsupan annyi, bogy Gfollere 1752 es 1779 1752 es 1779 kozott a szentelymagassagabanket toldalekotjelez, annakjobb esbal oldalan. Ezen epiiletreszek bizonyara sekrestyenek epiiltek a templom 1752-bentortentbefejezese utan. Elso templomunkra vonatkoz6anaz 1756-os egyhazlatogaffisijegyzokonyv -Canonica visitatio -is megorzottertekesadatokat.EbbOla kovetkezokettudhatjukmeg: Leirjak benne, bogy a templomnakket oltara van: a nagyobbikolffir fa001,szinezveesaranyozvaNepomuki SzentJanoskepevel;a kisebbik pedig Szent Anna es Szent Joachimtiszteletereaz Istenanyaes a Szent Csalad kepevel;ut6bbit a kegyilr ozvegye,gr6f BercsenyiZsuzsannaajandekoztaaz egyhaznak,es az 6budai Zichy-kastelykapolnajaoolszarmazott.A templomot abbanaz idobentemetokert,Un. cinteremvette koriil, ahova 1755-iga mai Otemetomegnyitasaiga k6zsega halottaittemette.
Mai templomunk 1801 es 1810 kozott epiilt, a Kamarai templomsorozat III. szamu tipusterve alapjan. A korabeli lakossag akkoriban nagy anyagi aIdozatot hozott. A betelepites utani elso templombOl csupan a templomtomyot hagyta meg, mindeD mast elbontottak es ujraepitettek a ma is lathato formaban. Losch Janos epitomester es Bannier Matyas acsmester 1801-ben egy 8945 forintot kitevo bOvitesi tervet nyiljtottak be, de kivitelezesre az elObbinek
9
reszbenmodositott,csak 7894 forintot jelento terve kernlt, amelynekalairoi Losch epitomesterenkivUl Kollmann Jozsefkofarago, Biglbauer Matyas acsmester,HollnbergerFerenciivegeses SchererJanoslakatosmester voltak. A regi fOoltar,melyetrruir az l756-os Canonicavisitatio is emlitett -es szintenNepomuki SzentJanosrolelnevezettlegregibboltar helyereallitottak -, a kiscelli trinitarius templombolszarmazott,s ekkor kernlt mellekoltarkent a jobb oldalra. A ma is oft lathato oltar BebOKaroly muve. Az oltarkepet l785-ben vasaroltaa budaorsiegyMzkozseg:az arveres1 forint 50 krajcar becsertekevelszemben2 forint eladasiarert. Az l837-ben villamcsapas altai megrongalt fOoltart helyreaIlitottak, l846-banpedigelkeszittettek a SzentSebestyen es SzentMagdolnaoltarokat. Az I. vilaghaboru idejen beolvasztott harangjait Johann Bnmner es JosephSteinstockbudai harangontokkeszitettek. A templomot 1828-ban, rnajd 1933-banujrafestettek.A rooltar f6lotti boltozaton Nepomuki Szent Janos,a rruisodikonSzentDomonkos,a harmadikonKrisztus mennybemenetele,a negyedikenpedigMozeslathatoa kigyoval. A templom orgonajat1933-banaz Angstercegkeszitette. A budaorsiromai katolikus templomma a helybeli hivok adakozasanak, esjelentos reszbenaz egykori kitelepitettekes leszarrnazottaiklokalpatriota erzelmekennyugvo anyagi tamogatasanakkoszonhetOen, gyonyoroenfelujitva all varosunkroteren. K()zvetlenkornyezetebenkaptak helyet azok a t()rtenelrni esemenyekreemlekeztetoemlekmuvek, amelyeka XX. szazad legjelentosebbvesztesegeitokoztak Buda()rslakossaganak.Minden remeny megvan arra, hogy a kozeljovobenelkesziilhessenegy olyan ()sszefoglalo kiadvany, amely e becsesmuemlek tortenetet nemcsakepiteszeti, hanem egyhazt()rtenetiszempontbolis az erdeklodokele tarhatja.
FelhasznaItirodalom HauserJ6zsef:BudaiJrsikronika. Budapest,1985,Zrinyi Kiad6. BakacsIstvan: lratok PestmegyetiJrtenetehez. Budapest,1982. GerevichTibor: Magyarorszagromankori emlekei.Budapest,1938. Pestmegyemuemlekei.Budapest,1960. Fi1ipszkyIstvan-Kiss IstvanGeza:BudaiJrshelytiJrtenetikislexikon.Budaors,1997.
10
OL T 62 Kamaraitervtar No 216/3 HAts6cimfelirat: A budaorsi ufitott templomtervrajza.amelyeta Becs-i kiralyi kamarai administraci6 [780. fulius 9-enkilld6tt meg.No 3 (Nyilvantartasikeltezes:1782.fulius) A tervrajzfelirata: A buda6rsiregi epitesiJtemplomaz Obudai uradalomban A tervrajzkeszitoje: FranzXaver GftJllerObudaikomiivesmester
Megjegyzes: Az oltarok (3 db) eslepcsofeljaratok(2 db) rafzanakszinepiros.
11
aL T 62 Kamarai tervtar No 197/9
Hats6cimfelirat: A kir. 6budai Kamaraurada/ombanBudtJrstJnujonnanepitend6temp/omtervrajza 1780.augusztus. A tervrajz cimfelirata: Acsmesterialaprajza a kiralyi kamarai Obudai UradalombanBudaorsonujonnan
epitend6templomnak. SzamozottjelOlesek:
No1 Alap-vagymunkaszint 2 Tetogerendazat 3 4 5 6
A esB pontok kozotti metszetes kotesminta C esD pontok kozotti metszet Regi torony (1;'sekrestye
Buda, 1780. marcius 10.
A tervrajzotkesiitette: Franz Xav. Hacker budaipo/gari acsmester
Megjegyzes:
Alapozas uj, a reg; tornyot magasitja.A teljes templomepi/letenuj tetoszerkezet.
12
aL T 62 KamaraitervtarNo 216/4 Hats6cimfelirat: A kamarai Budaors kozsegbehelyezendouJtemplomtervrajZaes a toronnyal vola egybeepitese.amelyet a Becs-i Kiralyi Kamarai administracia 1780.Julius 9-en killdiJtt meg. No 4 (Nyilvantartasi keltezes;1782. Julius) A tervrajz cfmfelirata: A buda6rsi3. rom. kat. templomalap- es homlokzatirajza.
Jel61esek: a) A templomhajo b) A szentely c) A sekrestye d) (E betiineka jelzesehianyzik!) e) A korus es a szoszeklepcsoi j) A regi megmaradttorony g) A keresztel6medence helye h) Homlozat i) K esL pontok k6z6tti keresztmetszet Obuda,1780.junius 6. A tervrajz keszitoje: Franz Xav. GfiJller komuvesmester
14
16
3 Oi'4-/..B
.'§1
~ §-
O,'r ,~~
~t3~--a '-t3
~i::'
E E ..9"i:;'
~-S
...~ ~ .,
..:1:~
~~
::. O.
-:i;;o
'0 ~ ~
~~..c
t3
., .~
~E
t3' °00
~..9 .f~ ~~
~
~~
