A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Pedagógiai programja
2013. 0
Tartalomjegyzék
Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................................. 4 I.
Az iskola nevelési programja ................................................................................................... 7
1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 7
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 10
3.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 12
3.1 Iskolai egészségnevelő program ................................................................................... 13 3.2 Az egészségnevelési tevékenység színterei és módszerei ............................................ 14 3.3 Az egészségfejlesztés iskola feladatai .......................................................................... 14 3.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása ......................................................... 14 4.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 16
4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ....................................... 16 4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: .................................................. 17 4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ........................................ 17 4.4 A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: ........................................... 18 5.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................................................ 18
A pedagógusokkal kapcsolatos elvárások: .......................................................................... 18 A pedagógusok helyi intézményi feladatai.......................................................................... 18 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................................... 19 6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................ 20
6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek..................................... 20 6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................... 22 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................... 23 6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók.................................................................................... 24 6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................................ 24 6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 25 6.7 A pedagógusok felkészítése a különleges gondoskodást igénylő tanulókkal való foglalkozásra ........................................................................................................................ 27 7.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................................... 27
8.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel................................................ 29
8.1 Kapcsolattartás a tanulók közösségeivel ...................................................................... 29 8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ................................................... 31 1
8.3 Az intézmény külső kapcsolatai ................................................................................... 32 9.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata ................................................................................ 33
10.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................................... 34
11.
A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................................ 35
II. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................ 36 1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................. 36
Képzési típusonként, a teljes képzésre vonatkozó óraszámok és a kifutók óraszámai........ 36 Az egységes óratervek .......................................................................................................... 37 SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................................................. 97
- Nyomdaipari képzés........................................................................................................... 97 - Egészségügyi képzés ........................................................................................................ 100 - Iparművészeti képzés ....................................................................................................... 103 - Közgazdasági, ügyviteli képzés ....................................................................................... 106 2. A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................................... 107 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei............................. 107 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................... 108 5. Mindennapos testnevelés................................................................................................................. 109 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai.................................. 109 7. Az érettségi vizsgára felkészítés rendszere ..................................................................................... 110 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................... 110 9. Projektoktatás .................................................................................................................................. 115 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................... 115 11. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata ............................................................ 115 12. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei .......................................................................... 116
12.1 Egészségnevelési program ......................................................................................... 116 12.2. Környezeti nevelés .................................................................................................... 118 13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................... 120
Esélyegyenlőség az oktatásban.......................................................................................... 120 Fejlesztendő kompetenciák................................................................................................ 121 13. A tanulók jutalmazásának elvei, a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése ............................................................................................................................................ 122 13.2 A tanulói magatartás elbírálásának szempontjai ........................................................ 123 13.3 A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma ................................................................ 124 14. Az otthoni házi feladat kiadása ..................................................................................................... 125
2
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA............................................................................... 126
1. Bevezetés ........................................................................................................................ 126 2. A kollégium jövőképe és küldetésnyilatkozata .............................................................. 126 3. Feltételrendszerünk ........................................................................................................ 127 4. Kollégiumunk nevelési értékrendszere .......................................................................... 128 5. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei ......................................................................... 129 6. A kollégiumi nevelés feladatai ....................................................................................... 130 7. A kollégiumi tevékenységrendszer elvei........................................................................ 132 8. A kollégiumi nevelés tevékenységrendszere.................................................................. 134 9. Feladatok, tevékenységkategóriák ................................................................................. 138 10. A kompetenciák fejlesztése .......................................................................................... 150 11. A közösségi élet fejlesztése .......................................................................................... 158 12. A társadalmi beilleszkedés segítése, esélyegyenlőség biztosítása ............................... 160 13. A kollégium kapcsolatai ............................................................................................... 161 14. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................. 162 15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések ............ 164 16. A kollégiumi nevelés eredményessége ........................................................................ 164 LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT ................................................................................................................ 167
3
Bevezetés „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert Iskolánk egyik legfontosabb feladata továbbra is az érettségi vizsgára való felkészítés, csak ez után következhet a felsőoktatásba való bekerülés feltételeinek megteremtése, illetve a korszerű, piacképes szakmaszerzés biztosítása. Célunk továbbá a felsőfokú továbbtanulásra való eredményes felkészítés, amelyet a klasszikus gimnáziumi és a modern, új szemléletű szakközépiskolai nevelés-oktatás valamint a megújuló szakképzés rendszerében kívánunk elérni. Ez utóbbi részeként kezeljük az érettségivel már rendelkezők szakképzését is, melynél a szakma korszerűségét, piacképességét tartjuk szem előtt. Mindezek, valamint a szülők és az iskolával kapcsolatban álló egyéb partnerek elvárásainak figyelembe vételével nevelési és oktatási céljainknak az alábbiakat tekintjük: • • • • • • • •
az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges tantárgyi ismeretek átadása; a felvételi tantárgyak emelt szinten, felvételi felkészítők keretében való minél magasabb szintű oktatása; gimnáziumban legalább két, szakközépiskolában, szakképzésben egy idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása; kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése; eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása; a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése; a kezdeményezőképesség, vállalkozási kedv, a partneri együttműködés fejlesztése; az élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadása.
Azon fáradozunk, hogy a nálunk végző tanulók fontos jellemzője legyen az önálló munka és problémamegoldó képesség, az egészséges és környezetkímélő életmód, a társadalmi kommunikáció és érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak szem előtt tartása. Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, továbbvitelét, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét. Célunk, hogy iskolánkban a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatási és képzési szerkezet működjön, amely összhangban van a Magyar és az Európai Uniós szakképzési irányelvekkel: • rugalmas képzési lehetőségek biztosításával az ismeretek, kompetenciák továbbfejlesztése; • megbízható alap megszerzése a sikeres szakmai életúthoz elengedhetetlen ismeretek bővítéséhez, a tanuláshoz és fejlődéshez, különös tekintettel az idegen nyelvi, valamint az informatikai kompetenciák fejlesztése; • tanulóink esélyegyenlőségének növelése a hazai és az európai munkaerő-piacon, ugyanitt jól értékesíthető szakképzettség, azonnal hasznosítható szakmai tudás megszerzésének biztosítása, a gyakorlati szakképzés erősítése;
4
• sérülékeny csoportok(pl. hátrányos helyzetű, SNI) támogatása a versenyképes tudás és kompetenciák megszerzésében és ezáltal a munkahelyhez jutásban; • a képzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének folyamatos nyomon követése Pedagógiai alapelveink az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben tanulók az iskolát magukénak tekintik és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alap-törekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolából, amely egyszerre a diákok, a szülők és a tanárok iskolája. Minden nevelőnek tisztán kell látnia, hogy ezen törekvések csakis hiteles példa felmutatásával valósulhatnak meg. Az iskola helyzete Békéscsaba Megye Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy 2005. augusztus 1-jén egy új intézményt hoz létre, melybe – profiljuk megőrzésével – összevonja és egy (jogi, gazdasági) egységbe foglalja az alábbi iskoláit: Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola, Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola. Az új intézmény évfolyamonként három gimnáziumi és négy szakközépiskolai (nyomdaipari, egészségügyi és művészeti), azaz hét osztály beiskolázásával működik. A Közgyűlés a kollégiumi ellátást helyileg és szervezetileg a volt Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégium épületében biztosítja, melyet 2007. augusztus 1-jén integrált az iskolához. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szép zöld környezetben helyezkedik el a város szélén, a Tessedik Sámuel Főiskolával együtt az Iskolacentrum területén. Az egybenyitásra került és felújított épület két aulája és belső tere jó lehetőséget ad az iskolai együttélés kisebb rendezvényeinek lebonyolítására, a munkarend szempontjából pedig nagy előny az iskolával egybeépített tanműhely. A Közgyűlés határozata nyomán az összevont intézmény szakmai szükségleteit fedező további átalakítások, és építkezések is elkészültek 2007. nyarán, így az Alkotóház átadása után megtörténhetett az iparművészeti szakképzés Őr utcai gyakorló helyének áttelepítése az Iskolacentrum területére. Így a 2007. szeptemberében indult tanévtől kezdődően az intézmény minden oktatási egysége egy telekre, egymás közvetlen közelségébe került. A tárgyi feltételek ellátottságában a legnagyobb gondunk korábban a tornaterem hiánya volt, melyet lehetőségeinkhez képest igyekeztünk pótolni a tornaszobákkal, a kondicionáló teremmel, és jó idő esetén a kosárlabda és kézilabda pályáinkon tartott szabadtéri foglalkozásokkal. A Közgyűlés által biztosított egyetemi tornacsarnok-bérlet nemcsak a mindennapos testnevelés feltételrendszerét teremtette meg, hanem egy olyan közösségi helyiségként is szolgál, ahol nagyobb iskolai rendezvényeket, ünnepségeket is le tudunk bonyolítani. 2013. január elsejétől az intézmény fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ. Iskolaszerkezet Intézményünk rendkívüli módon összetett, mert a gimnáziumi és szakközépiskolai iskolatípuson belül is tovább tagozódik. A gimnáziumi képzés az általános célú osztály mellett rendészeti, valamint emelt szintű nyelvi képzést is magában foglal. A szakközépiskola a nyomdaipari és az egészségügyi képzés mellett egy struktúrájában teljesen más, 5
iparművészeti osztályt is tartalmaz évfolyamonként. A képzési időt tekintve is nagy a változatosság. A gimnáziumi képzés a 12. évfolyamon, az iparművészeti a 13. évfolyamon, a nyomdaipari a 14. évfolyamon, és az egészségügyi képzés a 15. évfolyamon fejeződik be. A prognosztizálható jövőkép szerint az Európai Unióhoz történt csatlakozás és az egészségügyi reform ráirányítja a figyelmet az egészségügyi pályák presztízsének javítására, ezért pozitív változás várható az egészségügyi szakmák keresettségében. Az előrelépés érdekében minden évben megvizsgáljuk, hogy az alapító okiratban felsorolt és engedélyezett 12 lehetséges szakma közül melyeket igényli a munkaerőpiac, és a mindenkori kereslethez igazítjuk kínálatunkat. Napjainkban a társadalmi változások újabb, az egészségügyhöz köthető, szakmák megjelenését is indukálják, ezért felkészülünk ezek igény szerinti oktatására is. A művészeti képzés különleges színfolt a szakképzési palettán, a szülők és a tanulók által keresett, struktúrájában jól bejáratott. Mivel a munkaerőpiac nem tart igényt a nagy létszámú, egytípusú képzettségű szakemberre, azt a gyakorlatot folytatjuk, amely az egy osztályban többfajta, illetve az évenként módosuló képzési irányt részesíti előnyben. Az intézmény nyomdaipari képzése a térség jelentős számú nyomdai vállalkozásai számára biztosítja a szakember utánpótlást. Mivel az egész országban csak néhány nyomdaipari szakközépiskola működik, és arra alig van remény, hogy máshonnan tudjanak idehozni végzett szakembert a nyomdák, a térség számára létkérdés, hogy iskolánk évente egy osztálynyi szakembert ki tudjon bocsátani a nyugdíjba menők pótlására. A színvonalas és folyamatosan fejlesztett tanműhelyi bázis lehetővé teszi, hogy magasan kvalifikált szakember gárdát tudjunk évről évre képezni. Nagy előny vidéki tanulóink számára, hogy az iskola tőszomszédságában van a leánykollégiumunk, és így időveszteség nélkül, kényelmesen és biztonságosan tudnak átjutni egyik épületből a másikba diákjaink. A létrejött iskola ideális szervezeti, és vezetői szempontból egyaránt, mert elegendő nagyságrendű az iskolahasználói igény viszonylag széles kínálatú kielégítéséhez, és munkaerő-gazdálkodása hatékonyan szervezhető. Iskolánk előnye az otthonias légkör, a közvetlen kapcsolat. Úgy gondoljuk, ez nem mond ellent a magas szintű tudás közvetítése igényének és követelményrendszerének, és ezt a sajátosságot meg akarjuk őrizni, a színvonalas oktatás és személyiségfejlesztés feladatait együttesen kívánjuk megoldani. A Pedagógiai Program 2013. szeptember elsején a 9. és a 13. évfolyamokon, felmenő rendszerben (kivétel a 13. G osztály) lép hatályba. A Pedagógiai Program beválásának vizsgálata nevelőtestületi értekezlet keretében minden tanév félévi és év végi zárása után. Felülvizsgálata az értékelés eredményeinek függvényében, illetve jogszabályi változás esetén. A Pedagógiai Program megtekinthető az iskola könyvtárában, az igazgatóhelyettesi irodában, olvasható az intézmény honlapján www.szent-gyorgyi.info.
6
I. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: − a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, − a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, − a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, − diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, − minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, − az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: − tanuló és tanuló, − tanuló és nevelő, − szülő és nevelő, − nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: − a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, − iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, − az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, − fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, − szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, − törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, − segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, − törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, − szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
7
Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: − rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, − igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, − ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és a megyénkben található iskolákkal, közművelődési intézményekkel és vállalatokkal, − nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: − humánus, − erkölcsös, − fegyelmezett, − művelt, − kötelességtudó, − érdeklődő, nyitott, − kreatív, alkotó, gyakorlatias, − becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, − képes a problémák érzékelésére és megoldására, − képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, − jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), − van elképzelése a jövőjét illetően, − becsüli a tudást, − öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, − ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, − képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, − tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, − képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, − a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, − ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: − nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, − a természet, a környezet értékeit, − más népek értékeit, hagyományait, − az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, − a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, − ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
8
− ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, − ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, − viselkedése udvarias, − beszéde kulturált, − társaival együttműködik, − szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, − képes szeretetet adni és kapni, − szereti hazáját, − megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, − szellemileg és testileg egészséges, edzett, − egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, − megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Szilárd, biztos ismeretek nyújtása, a továbbtanulást segítő ismeretek megtanítása. A tanulók sokoldalú, teljes személyiségére ható fejlesztése. (elsődleges a gondolkodás és az akaraterő fejlesztése, továbbá a döntési készség, a mások és a világ dolgai iránti érdeklődés, a kommunikációs képesség, az egészséges életmódra törekvés fejlesztése) A nemzeti és technikai kultúra, a társadalmilag elfogadott értékek közvetítése (erkölcsi, etikai, vallási értékek, helyes magatartási, viselkedési normák, a mindennapi kultúra átadásaelsajátítása). Szakközépiskolában a tanulók olyan szakmai felkészítése a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, hogy a leendő munkahelyükön jól megállják a helyüket. A családok összetételéből és helyzetéből fakadóan, továbbá tekintettel a vidéki tanulók nagy arányára, az iskolai közösségszerveződés lehetőségeivel meg kell erősítenünk minden tartalmas emberi összetartozást, és gondot kell fordítunk a szabadidő-kultúra fejlesztésére. A fentiek segítségével célunk, hogy: • tanulóink magas műveltség, szilárd készségek és képességek, biztos ismeretek birtokában dönteni tudjanak további tanulmányaikról, • harmonikusan be tudjanak illeszkedni mikro- és makro környezetükbe, • megbízhatóvá váljanak, • önértékelésük helyes legyen, • pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek, • iskolánk oktató tevékenysége az emberneveléssel összhangban valósuljon meg. Az iskola sajátossága, hogy vallási és világnézeti kérdésekben semleges. • Nem elkötelezett: 9
működésében, tevékenységében, irányításában, ismeretek átadásában, információk közlésében. • Meggyőződése, vallása révén senkit hátrány nem érhet, előny nem illet meg. • Lelkiismereti és vallási meggyőződésének megvallására senkit nem lehet késztetni. • Vallási, világnézeti meggyőződés mellett vagy ellen agitálni az iskolában felnőttnek és gyereknek egyaránt tilos. • Hitoktatásban való részvétel: − az iskola pedagógiai programjában helyi tantervében hittan tanítása nem szerepel, − minden tanuló szabad elhatározásán alapul, − nyilvántartás nem vezethető róla, − nem az iskola által szervezett tevékenység, csak helyet adunk neki, ha igény van rá (de hitoktatás tartását csak egyházi jogi személy számára engedélyezzük), − a lehetőségek biztosításában az egyházak között nem tesz különbséget az iskola. A célok megvalósításának szervezeti keretei a tanulási alapidőben: • alapvetően hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok: osztályok működnek • a hagyományos osztálystruktúra megbontásának formái − nyelvi csoportbontás, − számítástechnika és matematika csoportos oktatása, − kétszintű érettségire való felkészítés évfolyamszintű szervezése tantárgyanként, − a szakképző osztály szakmai csoportonkénti bontása. A pedagógiai program teljesítettségét a tantestület évente elemzi. A tapasztalatok birtokában módosít, kiegészít, meghatározva a további teendőket, és a megvalósítás tevékenységi formáit.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés olyan hatás, mely változást hoz az ember személyiségében. Olyan szociális készségek elsajátításában kell segítenünk tanítványainkat, melyek lehetővé teszik, hogy testileg – lelkileg egészséges, harmonikus, érett személyiséggé válhassanak. A tanulók személyiségnevelését és annak hatását nem lehet elválasztani a pedagógus személyiségétől, aki a tanulók között végzett minden tevékenységével, megnyilvánulásával alakít, hat, nevel. Ezért: − Belső és külső továbbképzéssel, egyéb lehetséges ösztönzéssel növeljük a pedagógusok szakértelmét, megújulási képességét, felelősségét és munkaszeretetét, műveltségének alaposságát. − A nevelőtestületi közösség alakításával erősítjük erkölcsének határozottságát, humanista tartalmú viselkedését, együttműködési képességét és elkötelezettségét. − Segítjük a tanuló személyiségfejlődésének kibontakozását, tiszteletben tartva annak egyedi jellemzőit, különös tekintettel az alábbiakra − Az iskola mindennapi gyakorlatában felkészítjük a tanulókat a tartalmas, udvarias kommunikációs és viselkedéskultúrára. 10
− Arra törekszünk, hogy az iskolai követelményrendszer váljék a tanulók belső igényévé (meg kell érteniük, hogy az iskola mit és miért követel tőlük), ennek keretében törekszünk arra, hogy: megismerje önmagát, körvonalazódjon identitástudata. Alakítsa ki saját értékrendjét beépítve és elfogadva a számára közvetített hagyományos értékeket. Motiváltan vegyen részt az ismeretek elsajátításának folyamatában, alakuljon ki érdeklődési köre, mely segíti őt a pályaválasztásban, legyen képes a saját képességeinek megfelelő teljesítményre. − Biztosítjuk a demokratikus légkörű iskolai közéletet, mert a tanulók csak ilyen légkörben tanulhatják meg a társadalom életében való aktív részvételt, a társadalmi cselekvést (véleménynyilvánítás, joggyakorlás, a demokrácia gyakorlásához nélkülözhetetlen készségek, képességek, viselkedési módok, váljanak képessé az önérvényesítésre anélkül, hogy társai hasonló törekvését gátolná, legyen toleráns a többiekkel, a felnőttekkel, a mássággal szemben). − Arra törekszünk, hogy nemzeti kultúránk, történelmi múltunk megismertetése erősítse a hazához való tartozás tudatát, vezessen el a haza megbecsüléséhez és szeretetéhez. Őszintén beszélünk jelenünkről, az ország boldogulásának esélyeiről, gazdasági, politikai és kulturális távlatairól (ünnepeink, iskolai hagyományaink, lakóhelyünk teremtett értékei). Segítjük tanítványainkat, hogy megtalálják helyüket a családon kívül eső társadalmi közegben, iskolai, regionális, nemzeti környezetben. − A felelősségteljes környezetkultúra kialakításának rendkívüli fontossága miatt – az iskola segít a korszerű környezeti világkép kialakításában. Taglalja a természet és környezetvédelem lehetőségeit. Felkelti az egyén felelősségét a természeti és tárgyi környezet védelmében. Az erkölcsnek az iskolában is be kell töltenie a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. − Fejlesztendő erkölcsi képességek: a problémaérzékenység; az értéktudat, az értékek közötti eligazodás képessége; az autonómia és a felelősség; az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége. − Nemcsak tudatosítjuk az erkölcsöt romboló tényezőket, hanem olyan iskolai együttélést teremtenünk, amelyből hiányoznak ezek a tényezők (erőszak, megalázás, kiszolgáltatottság, közöny stb.) − Segítjük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában (megóvjuk a deviancia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól). − Tudatosítjuk, és kifejlesztjük a tanulókban az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, attitűdöket. − Segítjük a tanulókat a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében. − Fejlesztjük információszerzési képességüket. − A fejlett gondolkodási kultúra lehetővé teszi a felmerülő problémák megfelelő kezelését a munkában, a tanulásban, a mindennapi életben. − Beláttatjuk tanulóinkkal: nemcsak adatokat, szövegeket, készségeket tanulnak az iskolában, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet, ítélőképességet is. 11
− Segítünk tanítványainknak az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek kialakításában. − Tudatosítjuk a mindennapi megszüntetésében.
gondolkodás
jellegzetes
hibáit,
segítjük
ezek
− Minden munkavégzés sikerének feltétele az önbizalom, a munka értelmébe vetett hit és a munkavégzés szeretete. − Ezért segítjük tanítványainkat a szilárd munkaszokások kialakításában, tudatosítjuk bennük a munkaerő iránti megváltozott igényeket. − Fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése. − Tudatosítjuk tanulóinkban a szabadidős tevékenységek funkcióit. Ráneveljük őket a személyiséget gazdagító szokásokra, tevékenységi formákra, kialakítjuk bennük a kínálatból való válogatás képességét. − Iskolai tárlatokon rendszeresen tevékenységeit, produktumait.
bemutatjuk
tanulóink
szabadidős
szokásait,
− Az élet különböző területein megvalósítható harmónia, megformáltság érzékelésének, megteremtésének képessége. − Tanulóinkkal észrevetetjük a körülöttük lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. − Igyekszünk elérni, hogy környezetükben, érintkezési formáikban, szokásaikban az esztétikum (szépség) megvalósítására törekedjenek. − Ítélőképességük, ízlésük alapján tudjanak válogatni értékes és értéktelen művek között. − Megteremtjük iskolánkban a személyiségformáló, nevelő erejű környezetet, és ezt tudatosítva felhívjuk a tanulók figyelmét az esztétikus életforma lehetőségeire, a mindennapok esztétikájának tényezőire. − Tudatosan kihasználjuk az iparművész, és nyomdász szakmák adta esztétikai érzék fejlesztési lehetőségeket (szövegelrendezés, díszítés, színek, formák harmóniája, csomagolás, borítások, tiszta munka, térbeli megjelenítés, összhatások).
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Kialakítjuk tanulóinkban, hogy az egészség a teljes szellemi, fizikai és szociális jól-lét állapota, nemcsak a testi betegségek hiánya. Az iskola a napirend megfelelő alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság). Megismertetjük a tanulókkal a testi és lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelőzésének módjait, szervezetünk működését. Az egészség megőrzés alapvető feltételeit, és az egészséget fenyegető veszélyforrásokat (a környezetkárosító hatásait, a helytelen életvitel ártalmait). 12
Következetes megelőző munkát folytatunk a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése érdekében. Mindannyian feladatunknak tekintjük a rendszeres testedzésre nevelést.
3.1 Iskolai egészségnevelő program Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie, így az • • • • • • • • •
egészséges táplálkozás, egészséges testápolási szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőséget okozó hatások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), szexuális felvilágosítás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzését is.
Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik az: • • • • • •
az iskolai és iskolán kívüli nevelés, a prevenció, a pozitív énkép kialakítása, az egészséges életstílus-modell megteremtése, konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, felnőttek példamutatása.
Az iskolai egészségfejlesztés történhet: • • • • • • • •
osztályfőnöki, biológia, kémia, testnevelés óra alkalmi esemény (sportnap, egészségnap, stb.), önfejlesztő tréningek, kiscsoportos megbeszélések, rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny, sportkör, szakkör, klubfoglalkozás, sportversenyeken, egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között.
Tanórán kívüli egészségnevelő módszerek alkalmazása: • • • • • • •
játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek gyűjtése.
13
Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek • felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben, • az egészségfejlesztéshez – drogprevencióhoz kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása, • plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez, vetélkedőkhöz, • diákműsorok készítése, újságcikkek írása. 3.2
Az egészségnevelési tevékenység színterei és módszerei
Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, módszerek
A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidőigény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei, iskolai helyiségek rendje, stb.) pedig minden pedagógus feladata. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezetők irányításával, a tantestület bevonásával történik. 3.3 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségnevelő munka célja: • A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték. • Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága). • Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben. • Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék. • A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása fontos feladatunk. • Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. 3.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás oktatásának szükségessége Rohanó világunkban mindannyian lehetünk áldozatok és segítségnyújtók. Az elsősegélynyújtás azon ismeretek közé tartozik, amelyek egészségkultúránk részét képezi, amelyet mindenkinek el kell sajátítania a bajba jutott embertárs megmentése céljából.
14
Az elsősegélynyújtás alapmozzanatainak megtanítása a laikus emberek — így a tanulók — esetében is jelentős szerepet kap, együtt jár a segítségnyújtó attitűd kialakításával, megerősítésével. A balesetek vagy a hirtelen egészségkárosodások első szemtanúira nehezedik az a felelősség, hogy tudásukhoz mérten próbáljanak segíteni a bajbajutotton. Hazánkban a bajba jutott ember megsegítése még a laikus ember szintjén is törvény által előírt állampolgári kötelesség, melyről az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény is rendelkezik: „Mindenkinek kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez”. Az elsősegélynyújtás oktatásának célja Olyan laikus elsősegélynyújtók képzése, akik képesek bajba jutott társuk rosszulléte, balesete alkalmával a mentési lánc első szintjének megfelelő ellátást nyújtani, csökkentve ezzel az állapotromlás, a további egészségkárosodás kialakulásának kockázatát. Az elsősegélynyújtás készségszintű elsajátíttatására törekszünk a legegyszerűbb, legpraktikusabb, de mégis leghatékonyabb elsősegélynyújtási teendők begyakoroltatásával. Az elsősegélynyújtási alapismeretek oktatásának formái − testnevelés óra keretén belül, a tanítási órák 5%-ában, − egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatása során, a tantervben meghatározott óraszámban, − szakkörök formájában, heti 1 órában, − alkalmi eseményeken. Az elsősegélynyújtás oktatásának témakörei Ahhoz, hogy valaki képessé váljon sikeresen elsősegélyt nyújtani, meg kell tanulnia: − az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben, − felismerni a lényeges jeleket, tüneteket, − megfelelő módon segítséget hívni, − szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást. A fenti elvárásokhoz igazítjuk az oktatás témaköreit: − a sérült vizsgálata, − a helyszín biztosítása, − segélykérés, mentőhívás szabályai, − sebellátás, − vérzéscsillapítás, − eszméletlen sérült ellátása, − légút biztosítás, − újraélesztés eszköz nélkül, − külső automata defibrillátor használata, − törés, rándulás, ficam ellátása, − a sérült megfelelő fektetése, − a segítségre szorulók lelki támogatása. Intézményünk speciális helyzetéből adódóan az oktatás személyi és tárgyi feltételei egyaránt adottak. 15
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösség által történő nevelésének megszervezése és irányítása, iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségekkel kapcsolatos teendőink: − Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, és tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során kialakítjuk a közösségekben, hogy önállóan tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. − A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. − A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Nagy figyelmet kell fordítanunk a közösségért végzett munka értékének, a közösségért végzett erőfeszítéseknek az elismerésére. − Igyekszünk minél több belső információt szerezni diákjaink életérzéséről, szokásairól, viselkedéséről. Így megismerhetjük értékvilágukat, a közösség rétegződését, kapcsolatrendszerük alakulását. Ezek ismeretében alakíthatjuk a tevékenységüket. − Az iskolai együttélésben olyan szabályokat alkotunk a közösségi élet minden területén, hogy azok betarthatók legyen. Kialakítjuk és megszilárdítjuk a tanulókban a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságokat, képességeket. − A tanórán kívüli önkormányzati élet fontos készségek gyakorlóterepe, ahol sok tehetséges, de nem az iskolai tantárgyakban jeleskedő tanuló megkapja a kibontakozáshoz szükséges sikerélmény, a közösség által való elismerés lehetőségét. A valóságos problémák megoldására szövetkező, konfliktusokat vállaló, minden diákot bekapcsoló, színes, eleven diákéletet teremtő önkormányzati mechanizmus működését minden erőnkkel támogatjuk. − Pedagógiai mérésekkel és vizsgálatokkal segítjük elő a közösség jellegzetes mutatóinak felderítését, a fejlesztési feladatok meghatározását. 4.1
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
16
• • •
4.2
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára is támaszkodnak. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek A névadóhoz kötődő hagyományok − Szent-Györgyi Albert életpályája, a tudományos és kulturális életben betöltött szerepe − Születésének, halálának és a Nobel díj átvételének évfordulója − Szent-Györgyi Albert Iskolai Diákhét A tanulók életével kapcsolatos hagyományok: − Szalagavató − Ballagás − Iskolaújság és iskolarádió − Diáknapok − A végzős diákok jutalmazása − A tanulói szakszervezet megajándékozó szokásai Egyéb hagyományok: − Nemzeti, társadalmi ünnepekről, évfordulókról való megemlékezés − Karácsonyi ünnep − Nyílt nap – a tanulók bemutatják az iskolát − Képzőművészeti tárlatok, kiállítások − Hugonnai Vilma és Tevan Andor emlékének ápolása Az iskola fiatal, hagyományteremtő munkájának bővítése és elmélyítése folyamatos. 4.3
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 17
4.4
• • • •
A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: Ezt a munkát iskolánkban szabadidő-szervező segíti. Tanulóink különböző versenyeken, színház-, múzeum-, kiállítás-, mozi látogatáson vehetnek részt. Az osztályok rendszeresen szerveznek osztályfőnökük vezetésével iskolában és iskolán kívül is rendezvényeket. Sajátos eszköze lesz a közösségfejlesztés iskolán kívüli lehetőségeinek a közösségi szolgálat is.
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusokkal kapcsolatos elvárások: • A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe vennie. • A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. • A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon, a munkaideje kezdete előtt 15 perccel, köteles jelezni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. • A hiányzó pedagógus köteles munkahelyi vezetőjét tájékoztatni arról, hogy hiányzása alatt milyen feladatokat oldjanak meg a tanulók. • A pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. • A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. • A pedagógusok számára – a kötelező órán felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. • A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői (igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető) tesznek javaslatot a pedagógusok szabadságának kiadására. A pedagógusok helyi intézményi feladatai • A pedagógusok az intézményben a következő feladatokat láthatják el: • Szaktanár • Szakoktató • Kollégiumi nevelőtanár • Ügyeletes tanár (iskola), felelős tanár (kollégium) • Kísérő tanár 18
• • • • •
Osztályfőnök (iskola), csoportvezető (kollégium) Munkaközösség-vezető tanár Ifjúságvédelmi felelős tanár Diákmozgalmat segítő tanár Szabadidő-szervező tanár
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart.
19
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet igénylő tanulók csoportjai: • • • • • •
6.1
kiemelkedően tehetséges tanulók tanulási kudarcnak kitett tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók sajátos nevelési igényű tanulók ifjúságvédelmi intézkedéseket igénylő tanulók hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A kiemelkedően tehetséges tanuló csoportjába tartozhatnak valamilyen tantárgyi, sportbeli, művészeti tehetséggel rendelkező tanulók. Oktatásuk és nevelésük együtt történik a többi tanulóval, emellett részükre a következő tevékenységi formákat kínáljuk: • • • • • • • • • •
tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatókon való részvétel lehetőségei, szabadidős foglalkozások, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése, könyvtárhasználati lehetőségek, diákönkormányzati tevékenységben való részvétel
A felsorolt tevékenységi formák az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, segítik. A 9. évfolyamon az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti rendszerességgel tehetséggondozó órát szervezünk. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.
20
A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az osztályközösség erősítése, pihenés és kikapcsolódás, illetve ismeretszerzés céljából az osztályok számára az osztályfőnök igény esetén kirándulást szervez. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A szülők és a tanulók figyelmét felhívjuk a továbbtanulást anyagilag támogató alapítványokra, segítjük a velük való kapcsolatfelvételt, a pályázatok megírását. A továbbtanulást azzal is támogatjuk, hogy kellő számú jelentkező esetén emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokat szervezünk. Rendszeresen szervezünk felkészítő foglalkozásokat a különféle versenyekre készülő tanítványaink számára. A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók részére – az igények és az iskola teherbírásának függvényében – előkészítő foglalkozásokat szervezünk. A tehetség, képesség kibontakozásának egyik fontos helyszíne az iskolai könyvtár. A tanulók zöme rendszeres könyvtárlátogató. A diákok házi feladat készítésekor, kiselőadásokra, vetélkedőkre való felkészülésre, kutatómunkára vagy éppen folyóirat-olvasásra, zenehallgatásra veszik igénybe a könyvtárat és a könyvtáros segítségét. Célunk: a tanulókban felkelteni az igényt a rendszeres könyvtárhasználat iránt. A könyvtárhasználat a tanulók és a pedagógusok számára ingyenes. A képzőművészetekben tehetséges tanulók számára iskolánk aulájában kiállításokat rendezünk, itt bemutathatják rajzaikat, festményeiket, egyéb képzőművészeti alkotásaikat. 21
A szaktanárok rendszeresen szerveznek múzeum és tárlatlátogatásokat. Az előadóművészetekben magukat tehetségesnek érző tanulók a különféle iskolai rendezvényeken mutatkozhatnak be. (Gólyabál, Szalagavató, Szent-Györgyi Napok.) A művészeti tehetség kibontakoztatásában, iskolánkban különleges lehetőség nyílik a művészeti osztályokban. Az itt tanulók művésztanárok segítségével sajátíthatják el az alapokat, és alakíthatják ki saját stílusukat, művészi látásmódjukat. Iskolánk tornateremmel, kondicionáló teremmel, két kosárlabda és egy kézilabda pályával rendelkezik, így diákjaink számára nagyon sok lehetőséget tudunk biztosítani a tömegsport és a versenysport területén. Támogatjuk a különféle sportegyesületekben sportoló tehetséges tanulóink ilyen irányú tevékenységét, versenyeken való részvételét is, az itt elért sikereket iskolai szinten is elismerjük. Kötetlen tárgyú konzultáció az osztályfőnökkel és a szaktanárral Iskolánkban, a délutáni órákban lehetőség nyílik egyéni öntevékeny számítógép-használatra, gyakorlásra. Sokféle képesség kibontakoztatásának és gyakorlásának a színtere lehet a diákönkormányzat vezetésében való részvétel is. Céljainak megvalósításához az iskola vezetése a költségvetésből meghatározott összeget biztosít. Az iskola igazgatója személyesen is kapcsolatot tart a diákönkormányzat képviselőivel.
6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk két dolgot teljesít e téren: A pedagógiai folyamatba iktatott elemző tevékenységével az elvárások és a motivációs rendszer folyamatos felülvizsgálataival kudarc megelőző (prevenciós) tevékenységeket folytat, ezért olyan légkört teremt, hogy a tanulók őszintén fordulhassanak hozzánk a személyes dolgaikban is, továbbá fokozott és folyamatos figyelmet fordít a diákok tanulni tanítására. Segítő tevékenységével kudarc megoldó funkciót teljesít. A prognosztizálhatóan kudarcnak kitett tanulók esetén (pszichés funkciók fejletlensége, képességstruktúra hiányosságai, zavarai). Ebben a folyamatban legfontosabb: − előéletük, a korábban igénybevett segítségek megismerése, − osztályfőnöki megfigyelés, − szülőkkel történő megbeszélés, − külső szolgáltatás igénybevétele (nevelési tanácsadó, logopédia, szakértői bizottság), − tanórai differenciált foglalkozás – egyéni fejlesztési program alapján. Az aktuálisan alulteljesítő tanulók csoportja esetén feladataink: − az okok feltárása, a kiváltó (átmeneti) élethelyzet felderítése (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős), − mentálhigiéniás segítségnyújtás, − a pedagógiai motiváció egyénhez igazított változtatása, − felzárkóztató foglalkozások, − az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. 22
A 9. évfolyamos tanulók tudásszintjét felmérjük (matematika, magyar nyelv, történelem tantárgyakból), az eredmények ismeretében felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Az idegen nyelvi csoportok kialakítása a felmérő dolgozatuk eredménye szerit történik. A 12. évfolyamon az érettségi vizsga és a felsőfokú tanulmányok elősegítése érdekében előkészítő órákat tartunk heti egy órában szükség szerint az érettségi tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
6.3
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
Az intézmény pedagógiai rendszerébe beépített megelőző eljárásokkal igyekszik elhárítani az ilyen helyzetek, magatartásformák kialakulását. Az osztályfőnökök feladata az iskolába bekerülő új tanulóknál annak felismerése, hogy tapasztalható-e valamilyen beilleszkedési vagy magatartási nehézség. Ennek érdekében: Az osztályfőnök felméri a probléma jellegét, keletkezésének idejét, okát és kidolgozza a megoldás módszerét. A tanuló jobb megismerését segítheti a szüleivel való kapcsolatfelvétel, mely történhet szülői értekezleten, fogadóórán vagy családlátogatáson. A szaktanárok segítik az osztályfőnök ez irányú tevékenységét folyamatos tájékoztatással és tájékozódással, valamint a házirend egységes betartásával és betartatásával. Sokat segít az osztályközösségek megtartó erejének biztosítását szolgáló tevékenységek támogatása, és a humán pszichológiai, pedagógiai értékek jelenlétének biztosítása (türelmesség, beleélés, azonosulás képessége, hitelesség) A tanórán kívüli foglalkozások valamint a sport- és a szabadidős tevékenység különösen sok pedagógiai lehetőséget tartalmaz a magatartási nehézségek megoldására, ezért nevelőtestületünk ilyen esetben erre külön gondot fordít. Szükség esetén az osztályfőnök jelzi a problémát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, aki javaslatot tesz egyéni bánásmód kialakítására, és kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal, valamint a szülőkkel és a többi esetleges érintettel. A tanulási esélyegyenlőség biztosítása a tanulók számára biztosítja azt a jogot, hogy állapotuknak és képességeiknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljenek. Az iskolának az oktató-nevelő munkát a következő elveknek megfelelően kell megszervezni: A tanuló joga, hogy a számára megfelelő fejlesztésben részesüljön. A tanulási esélyegyenlőség eredményes megsegítésének alapvető feltétele a tanuló személyiségének megismerése és ehhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulónak önmagához és társaihoz viszonyított teljesítményének feltárása. Az állapotuknak megfelelő adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált, egyénre szabott tanulói követelmények teljesítésének ellenőrzése és értékelése. A NAT szerint a 9. és 10. évfolyam az általános műveltséget megszilárdító szakasz.
23
A 11. és 12. évfolyam az általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást előkészítő szakasz. Ebben az életkorban előtérbe kerül a kulcskompetenciák tudatosítása és a munkaerőpiaci beilleszkedésre előkészítő kompetenciák tudás és képességtartalommal való megtöltése. 6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanuló a szakértői bizottság véleménye szerint : • • • • • •
mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autista, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos magatartási, figyelem- vagy tanulási szabályozási zavarral) küzd.
A tanulási esélyegyenlőség biztosítása a tanulók számára biztosítja azt a jogot, hogy állapotuknak és képességeiknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljenek. Az iskolának az oktató-nevelő munkát a következő elveknek megfelelően kell megszervezni: − A tanuló joga, hogy a számára megfelelő fejlesztésben részesüljön. − A képzési idő egészében lehetőséget kell biztosítani tanulási nehézségeinek feltárására és ezen problémák szakszerű kezelésére. − A tanulási esélyegyenlőség eredményes megsegítésének alapvető feltétele a tanuló személyiségének megismerése és ehhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanuló állapotát leíró szakértői vélemény alapján az iskolában megszervezett fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. − A tanulónak önmagához és társaihoz viszonyított teljesítményének feltárása. − Az állapotuknak megfelelő adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. − Egységes, differenciált, egyénre szabott tanulói követelmények teljesítésének ellenőrzése és értékelése. A 9. és 10. évfolyam az általános műveltséget megszilárdító szakasz. A 11. és 12. évfolyam az általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást előkészítő szakasz. Ebben az életkorban előtérbe kerül a kulcskompetenciák tudatosítása és a munkaerőpiaci beilleszkedésre előkészítő kompetenciák tudás és képességtartalommal való megtöltése. 6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik eredménye az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére ifjúságvédelmi felelősök működnek. Az ifjúságvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Legfontosabb feladataik: − a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, − családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, − a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, 24
− segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, − a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik, − tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Az ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: − − − −
fel kell ismernünk, és fel kell tárnunk a tanulók problémáit, meg kell keresnünk a problémák okait, segítséget kell nyújtanunk a problémák megoldásához, jeleznünk kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: − nevelési tanácsadóval, − gyermekjóléti szolgálattal, − családsegítő szolgálattal, − polgármesteri hivatallal, − iskolaorvossal, védőnővel, − kollégiumokkal, − továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: − a felzárkóztató foglalkozások, − a tehetséggondozó foglalkozások, − az indulási hátrányok csökkentése, − a differenciált oktatás és képességfejlesztés, − a pályaválasztás segítése, − a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), − kortárs oktatók bevonása, − egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, − a családi életre történő nevelés, − az iskolai étkezési lehetőségek, − az egészségügyi szűrővizsgálatok, − a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), − a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), − a szülőkkel való együttműködés, − tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról 6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az esélyegyenlőség megteremtésének egyik eszköze, mellyel azokat a tanulókat segítjük, kiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. 25
A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet adódik: • a családi mikrokörnyezet gondjaiból, • az „utcai” környezet kifogásolható hatásaiból, • az iskolai körülményekből. Feladataink: • • • •
• • • • • • • • • •
• • • •
megismerjük a gyermeket és körülményeit (helyzetjellemzés a tanév elején), megállapítjuk, hogy a képességek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább, meghatározzuk: milyen mértékben vannak lemaradva, a fentiek alapján a diák érdeklődésének, képességének megfelelő pozitív hatásrendszert alakítunk ki, melyben szándékaink szerint a segítés, a buzdítás, érvelés, a sikerélmény az uralkodó. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: családlátogatások során szerzett ismeretek a család életéről, anyagi, kulturális állapotáról, benne a tanuló helyzetéről, szülőknek tartott iskolai előadásokkal (pl. szülői értekezletekhez kapcsoltan) segítségnyújtás a nevelésben, ha szükséges, elősegítjük a tanuló diákotthoni elhelyezését, rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, védőnő), egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, a tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe (az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével), az iskola közvetlen kapcsolatrendszere és légköre, a jó tanár-diák viszony, továbbtanulásának irányítása, segítése (széleskörű tájékoztatással, felkészítő munkával), a tanulók helyzetének figyelemmel kísérése a különböző közösségekben
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ezt a helyzetüket önkéntes nyilatkozattal igazolják. Az első tanítási héten az ifjúságvédelmi felelős minden osztályban tájékoztatja a tanulókat a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet tartalmi feltételeiről és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban rögzített juttatásokról. Azok a tanulók, akik úgy érzik, hogy megfelelnek ezeknek a tartalmi feltételeknek, felkeresik az ifjúságvédelmi felelőst az irodájában és megbeszélik a további teendőket. A hátrányos helyzetű tanulók ingyenes tankönyv ellátásban részesülnek az intézményi könyvtárból való kölcsönzéssel. Az egyszer használható munkafüzeteket az intézmény biztosítja. Ennek folyamatát figyelemmel kíséri a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet (intézményünkben iskolaszék nem működik). 26
Az intézményünkben sok olyan tanuló van, aki családi-szociális körülményei miatt nagyobb figyelmet igényel. A szociális ellátó rendszer lehetőségeinek figyelemmel kísérése az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az általános igazgatóhelyettes feladata. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt történik. A tanulócsoportok kialakításánál a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűségnek intézményünkben nincs szerepe. Iskolánkban a tanulók különböző képzési típusokra jelentkeznek (gimnázium, rendészeti gimnázium, nyomdaipari, egészségügyi, iparművészeti szakközépiskolai osztályok). Gimnáziumi osztályunk kettő van, itt a választott idegen nyelv az osztályba sorolás alapja. Egészségügyi szakközépiskolai osztály is kettő van, itt pedig az általános iskolában tanult idegen nyelv alapján történik a besorolás. A középiskolák általános felvételi eljárásában a tanuló hátrányos helyzetűsége nem jelenik meg. A felvételi eljáráson kívüli tanulói felvételnél az dönt, hogy van-e az iskolában az engedélyezett létszámhatárig betöltetlen férőhely. A kollégiumi felvételnél előnyben kell részesíteni azt a tanulót, aki másként nem tudja megoldani az iskolába való bejárást, és figyelembe kell venni a tanuló szociális helyzetét is. A hátrányos helyzetűség felmérése minden tanév elején történik. Ha tanév közben válik egy tanuló hátrányos helyzetűvé, azt az osztályfőnökök jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek.
6.7 A pedagógusok felkészítése a különleges gondoskodást igénylő tanulókkal való foglalkozásra A különleges gondoskodást igénylő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt történik. A tanulócsoportok kialakításánál a nincs szerepe annak, hogy a tanuló különleges gondoskodást igényel-e, így minden pedagógusnak ismernie kell a feladatait az egyenlő bánásmód elvének megvalósításában és az oktatási esélyegyenlőség biztosításában. Természetesen ez alól kivételt jelent, ha a tanuló mentesített a tantárgy értékelése alól, illetve, ha kettő tanulóként veendő figyelembe. Ahhoz, hogy ez teljesüljön egyéni és csoportos továbbképzési lehetőségeket és alkalmakat biztosítunk. Előnyben részesítjük a pedagógusok kötelező továbbképzésében a pedagógus mesterség új szakmai kihívásaira felkészítő tréningeket. Minden pedagógus feladata, hogy jelezze, ha az intézményben olyan különleges gondoskodást igénylő helyzetű tanuló van, akit helyzete miatt bármilyen megkülönböztetés ért. Ebben a folyamatban az adatkezelés szabályait be kell tartani. Az intézmény és benne minden pedagógus kötelessége, hogy úgy szervezze meg a tanulók oktatásának és nevelésének folyamatát, hogy az egyenlő bánásmód elvét ne sértse meg, biztosítsa minden tanulónak, hogy hozzájusson a képességeinek megfelelő oktatáshoz. Ha ennek ellenére a tanulót hátrányos helyzete miatt megkülönböztetés éri, akkor ezt helyzetet a legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni.
7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók részvételi jogait a Nkt 48. § -ban foglaltaknak megfelelően gyakorolják. A tanulók ezen jogaikat nem egyénileg, hanem diákönkormányzaton keresztül gyakorolják.
27
Az intézményben az iskolában és a kollégiumban is működik diákönkormányzat. A diákönkormányzat vezetőjét az iskolában az iskola, a kollégiumban a kollégiumban lakó tanulók választják meg. Az intézmény egészét érintő döntésekben azonos jogok illetik meg az iskola és a kollégium diákönkormányzatát is. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt − saját működéséről, − a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, − hatáskörei gyakorlásáról, − iskolaújság tanári felelős főszerkesztőjének személyéről − a diákrádió működtetéséről, és a tanári felelős személyéről − amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. − Az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével szervezzük meg az évente egy tanítás nélküli munkanap programját. A diákönkormányzat működésére Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, ezt a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ebben az esetben a diákönkormányzat vezető tanár, bármelyik osztályfőnök, bármelyik igazgatóhelyettes segítségét kérhetik. Javaslataikat, kérdéseiket feltehetik közvetlenül is az évente megrendezett diákközgyűlésen, írásban beadott kérdéseikre legkésőbb 30 naptári nap elteltével szintén írásos választ kapnak. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a következőkben: − a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, − a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, − a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, − az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, − egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, − a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, − az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést írásban meg kell küldeni a diákönkormányzat patronáló tanárán keresztül. Ezt az írásos anyagot a tárgyalás napja előtt legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére, hogy elegendő idejük legyen tanulmányozni és véleményüket kialakítani. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit.
28
A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
vezetője
A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és az iskolai hirdetőtáblán megjelentetni.
8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1
Kapcsolattartás a tanulók közösségeivel
A tanulókkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi találkozások során történik a tanítás előtt, után és a tanórák közötti szünetekben. Iskolánk minden tanára megszólítható és munkánkat úgy akarjuk végezni, hogy ez a tanulók számára is a legeredményesebb legyen. A tanárok meghallgatják a tanulók egyéni gondjai mellett az oktatással kapcsolatos javaslataikat és kéréseiket is. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai élet szerves része a diákönkormányzat, mely saját közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, a nevelőtestülettel együttműködve fontos szerepet tölt be. Az iskolai diákönkormányzat megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. Az iskola diákönkormányzata a hatályos jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolavezetés a diákközgyűléseken rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. A diákönkormányzatot segítő tanárok rendszeresen diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen.
részt
vesznek
az
iskolai
Az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezetés a diákközgyűléseken rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. A diákönkormányzatot segítő tanárok rendszeresen részt vesznek az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatok vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen. A nevelőtestület és az intézményvezetés az iskolarádió útján, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban hivatalos levél formájában egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösségi szervezettel. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, pedagógus vezetőként, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. 29
Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: • képviselő az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe • kulturális események felelőse • sportfelelős A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak a diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolában működő diákköröket jogosítványaik érvényesülésében patronáló nevelők segítik. A nevelőtestület és az iskolavezetés az iskolarádió útján, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban hivatalos levél formájában egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösségi szervezettel. Az iskola tanulóinak közössége magában foglalja az • osztályközösségeket, • tanulói csoportokat (szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök, diáksportkörök, tanulói szakszervezet). A kapcsolattartás formái, szervezeti rendje • A szakkörök, diákkörök tagjai az érdekképviselettel, szervezéssel és vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget választanak. A diák-önkormányzati szervként működő diákkör dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről. o Kapcsolattartók:
a kör titkára (diákvezető), a kör felnőtt vezetője, a diákmozgalmat segítő tanár, a szaktárgyi munkaközösség vezetője, az igazgató és a reszortos igazgatóhelyettes.
o Az iskolai sportkör (ISK) kapcsolattartói:
az iskolai sportkör vezetője, a testnevelő tanárok, a testnevelés munkaközösség vezetője, az igazgató.
o A Diákönkormányzat kapcsolattartói:
az ODB titkárok, a diákönkormányzat elnöke, választott tisztségviselői, a diákmozgalmat segítő tanár, az igazgató, és az általános helyettes.
• A tanulói szakszervezet a szakközépiskolai osztályokra terjed ki. o Kapcsolattartók:
osztály-bizalmik, főbizalmi helyettes diák, főbizalmi (tanár vezető), igazgató, osztályfőnök. 30
• Az osztály tanulói osztály-diákbizottságot hozhatnak létre a közösségi élet, a tanulmányi munka segítésére, érdekeik képviseletére. o Kapcsolatot tart:
az ODB titkár, az osztályfőnök, a diákönkormányzat elnöke, az igazgató.
• A diákvezetők és a diákmozgalmat segítő tanár között a kapcsolattartás mindennapos, rendszeres, az iskolavezetés folyamatosan részt vesz a diákönkormányzat ülésein. • A Diákközgyűlés az intézmény tanulóinak legszélesebb tájékozódó és tájékoztató fóruma. Évente egy alkalommal össze kell hívni az éves munkatervben rögzített időpontban. A diákközgyűlés feladata a tanulóközösség jogköreinek gyakorlása és a joggyakorlás teljesülésének ellenőrzése. A diákközgyűlésen évfolyamonként és iskolatípusonként választott képviselők látják el a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és a nevelőtestület előtt. • A diákmozgalmat segítő tanár látja el a diákönkormányzat és ez iskolavezetés közötti összekötő szerepet. • A diákönkormányzat által működtetett iskolarádió és kiadott iskolaújság szerkesztését szakmai szempontból – a véleményszabadság tiszteletben tartásával – a nevelőtestület felkért tagja segíti. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Működését az iskola – anyagi, technikai lehetőségeinek keretei között – a működési kiadások fedezésével, helyiségek és berendezések használatával biztosítja. Az éves iskolai költségvetésben e célra meghatározott összeget kell tervezni. Felhasználását a diákmozgalmat segítő tanár figyelemmel kíséri.
8.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
Az intézmény egészének életéről, az intézményvezetés a szülői munkaközösség választmányi ülésén, szülői fórumokon, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. Nevelési kérdésekről szülők, pedagógusok szakértők bevonásával hallgathatnak előadást, cserélhetnek véleményt. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • • • •
szülői értekezletek, fogadó órák, konzultációk a szaktanárral és a nevelőtanárral egyénileg egyeztetett időpontban, írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben.
A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával vagy nevelőtestületével.
31
Az intézmény pedagógiai programja, minőségirányítási programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános, minden érdeklődő szülő számára elérhető, megtekinthető az iskola honlapján, illetve az iskola könyvtárában a kifüggesztett nyitvatartási rend szerint. Az intézmény pedagógiai programjáról, minőségirányítási programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és a házirendjéről az igazgatótól, a kollégiumvezetőtől és az igazgatóhelyettesektől lehet tájékoztatást kérni előzetes időpont egyeztetést követően.
8.3 Az intézmény külső kapcsolatai Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatokat kell fenntartania különböző hivatalokkal, intézményekkel és személyekkel. Az intézmény elsősorban az igazgató képviseli, de az ügyek meghatározott körében a képviseletet átruházhatja helyetteseire, a kollégiumvezetőre, a gyakorlati oktatásvezetőre vagy a gazdasági vezetőre, valamint téma szerint az iskola vagy a kollégium más alkalmazottjára. Az iskola és a kollégium szervezett és rendszeres kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel: • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Klebersberg Intézményfenntartó Központtal, a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és a polgármesteri hivatallal, az intézményt támogató alapítványok kuratóriumaival, az iskola körzetéhez tartozó általános iskolákkal, az iskola és a kollégium körzetéhez tartozó középiskolákkal, szakirányú felsőoktatási intézményekkel, a kollégiumokkal, a nyomdaipari tevékenységet folytató vállalatokkal, a képzőművészeti és iparművészeti tevékenységet folytató vállalatokkal, a Békés Megyei Rendőr Főkapitánysággal, a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézettel, a Pándy Kálmán Kórház és Rendelőintézettel, az országos listákon szereplő szakértőkkel, érettségi elnökökkel, az Esély Pedagógiai Központtal, a Járási Hivatallal, a polgármesteri hivatal gyermek és ifjúságvédelmi csoportjával, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi alapellátási intézménnyel.
A kapcsolattartás rendje A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős, a gyermekjóléti szolgálat intézményeivel közvetlen kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős. Az együttműködésről, a tapasztalatokról illetve az intézendő feladatokról rendszeresen konzultál az igazgatóval, együttműködik az osztályfőnökökkel. A kapcsolattartás formái • megbeszélés, értekezlet, • telefonbeszélgetés, • e-mail, postai levél, sms. 32
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • • • •
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra pótló vizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek: • osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha: − felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, − tanulmányait magántanulóként folytatja, − engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, − 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, − az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, − egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott. • Különbözeti vizsga: iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. • Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha: − tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, − igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról, − az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni. • Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a 33
vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a következő vizsgaidőszakokban lehet letenni. Pótló vizsgát az igazgató a tanév tetszőleges időszakában engedélyezhet, a szülő (vagy nagykorú tanuló) írásos kérelmében leírt okok mérlegelése után. Megalapozatlan kérés esetén az igazgató nemleges döntést is hozhat. A rendes vizsgaidőszakokban bármelyik vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők: • Félévi: a tanév rendje szerinti félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, • Év végi: a tanév rendje szerinti év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, • Nyári: augusztus utolsó 10 munkanapja. A rendes vizsgaidőszakok pontos dátumait az aktuális tanévre a tanév rendjéről rendelkező rendelet szerint kell meghatározni és a tanuló gondviselőjét a vizsga időpontjáról írásban kell értesíteni. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsga teljesítményének százalékos értékelése: megegyezik a középszintű érettségi vizsgán alkalmazott %-os értékekkel.
10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézménybe való átvétel lehetőségéről az iskola igazgatója dönt. A 18 év alatti tanuló átvételét csak szülője vagy gondviselője személyes megjelenésével kezdeményezheti. Az iskola igazgatója az átvétellel kapcsolatos döntését szóban közli a szülővel. A 9-12. évfolyam időtartama alatt az iskolánkba való átvétel lehetséges a következő esetekben: • Ha a tanuló azonos képzési típusból érkezett, és a tanult tárgyak óraszáma azonos, ha az osztálylétszám megengedi, bármikor átvehető. • Ha a tanuló különböző képzési típusból érkezett, akkor különbözeti vizsgák letételével, ha az osztálylétszám megengedi, bármikor átvehető. Ha a tanulónak különbözeti vizsgákat kell teljesíteni, akkor ennek letételére tárgyanként egy hónap áll rendelkezésére. A különbözeti vizsgák ütemezéséről az igazgató írásban értesíti a törvényes képviselőt. Ha a tanuló különböző képzési típusból érkezett, és a választott képzési típusban olyan tárgyakat is tanítunk, amelyekből nem tehető különbözeti vizsga, akkor a tanuló nem vehető át. Szakképző évfolyamokra a tanulmányi idő alatt csak azonos szakmát tanuló jelentkező vehető át. A továbbhaladás feltételei: • A magasabb évfolyamra lépés feltétele az előző évfolyam bizonyítvánnyal igazolt eredményes elvégzése (más iskolából való átiratkozás esetén is). 34
• A 250 óránál többet mulasztó tanuló esetén a nevelőtestület a hatályos rendeletekben foglaltaknak megfelelően jár el. • Az iskola tanulóátvétel esetén különbözeti vagy osztályozó vizsgát írhat elő a tanuló számára.
11. A felvételi eljárás különös szabályai Az iparművészeti szakközépiskolai osztályba jelentkező tanulóknak alkalmassági vizsgát kell tenniük. Az alkalmassági vizsga követelményei minden évben megjelennek a felvételi információs rendszerben, az iskola beiskolázási tájékoztatójában, az iskola honlapján. Az alkalmassági vizsga eredménye: „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehet. A „nem felelt meg” minősítésű tanulót nem lehet felvenni az iparművészeti képzésre.
35
II. Az intézmény helyi tanterve
1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Képzési típusonként, a teljes képzésre vonatkozó óraszámok és a kifutók óraszámai Kifutók:10, 11,12. évfolyam, 13.G, 14.D, 14. E, F15. E A 10. évfolyamon a testnevelés heti 5 órás Kerettanterveinket az 51/2012.(XII. 21.) rendelet 3. és 6. mellékletéből választottuk. A több alternatívát tartalmazó tárgyaknál a korábbi hagyományokat és az iskola képzési profilját érvényesítettük. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Biológia: A változatú tanterv Fizika: B változatú tanterv Kémia: B változatú tanterv Művészetek: A változatú tanterv Ének: A változatú tanterv A szabad órakeret terhére a gimnáziumi és a szakközépiskolai idegen nyelvi képzést egészítettük ki a korábbi óraszámokra, a szakközépiskolában a fizika, földrajz, kémia, biológia óraszámokat úgy választottuk, hogy legyen azonos a gimnáziumival, mert • SNI tanulók számára kell lehetőség a kötelező vizsgatárgy helyett • továbbtanulási igényt fedhet le • ezek a tárgyak (az igen alacsony színvonalon álló) természettudományos-technikai műveltséget fejlesztik.
36
Az egységes óratervek
Gimnáziumi óraterv A. osztály – emelt nyelv 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
16
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Emberismeret és etika
1
1
1. Idegen nyelv
5
5
5
5
20
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
12
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
Bevezetés a filozófiába Fizika
1 2
Biológia
2
2
2
2
1 6
2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
1
2
Rajz és vizuális kultúra
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
1
Tantervi modulok Dráma Mozgókép- és médiaismeret
1
1
Képzőművészet
1
1
Zeneművészet
1
1
Belügyi rendészeti ismeretek
0
Önvédelem
0
Speciális társadalom ismeret
0
1. Emelt szintű képzés
2
2
2. Emelt szintű képzés ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
4 0
30
30
30
29
37
37
37
32
119
Megjegyzés: A szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezőben szereplő óraszámok a képzéstípus sajátos órái.
37
Gimnáziumi óraterv B. osztály – alaptanterv 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
16
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Emberismeret és etika
1
1
1. Idegen nyelv
3
3
3
3
12
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
12
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
Bevezetés a filozófiába Fizika
1 2
Biológia
2
2
2
2
1 6
2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
1
2
Rajz és vizuális kultúra
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
1
Tantervi modulok Dráma Mozgókép- és médiaismeret
1
1
Képzőművészet
1
1
Zeneművészet
1
1
Belügyi rendészeti ismeretek
0
Önvédelem
0
Speciális társadalom ismeret
0
1. Emelt szintű képzés
2
2
4
2. Emelt szintű képzés
2
2
4 115
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
28
28
30
29
37
37
37
32
Megjegyzés: a szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek
38
Gimnáziumi óraterv C. osztály – rendészeti 2013/14-tő a 11. és 12. évfolyamon 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
16
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Emberismeret és etika
1
1
1. Idegen nyelv
4
4
4
4
16
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
12
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
1
1
6
1
1
2
2
2
2
2
Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
1
2
Rajz és vizuális kultúra
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
1
Tantervi modulok Dráma Mozgókép- és médiaismeret
1
1
Képzőművészet
1
1
Zeneművészet Belügyi rendészeti ismeretek 2
Önvédelem
2
Speciális társadalom ismeret
1
1
3
3
6
2
2
8
1
2
3
1. Emelt szintű képzés
0
2. Emelt szintű képzés
0
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
31
33
34
34
37
37
37
32
132
Megjegyzés: A szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezőben szereplő óraszámok a képzéstípus sajátos órái.
39
Gimnáziumi óraterv A. osztály – emelt nyelv 2013/2014. tanévtől 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv
2
1
1
1
6
Irodalom
2
3
3
3
10
1. Idegen nyelv
5
5
5
5
20
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
12
Matematika
3
3
4
4
14
Történelem, társadalomi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
10
Etika
1
Biológia- egészségtan
2
2 2
1 2
6
Fizika
2
2
Kémia
2
2
4
Földrajz
2
2
4
Ének-zene
1
1
2
Vizuális kultúra
1
1
2
Informatika
2
2
4
Életvitel és gyakorlat
6
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
20
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
2
Tantervi modulok Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
Ének-zene
1
1
Képzőművészet
1
1
Dráma és tánc 1. Emelt szintű képzés
2
2. Emelt szintű képzés ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
1
1
2
4 4
2
2
35
35
36
34
36
36
36
32
Megjegyzés: A szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezőben szereplő óraszámok a képzéstípus sajátos órái.
40
Gimnáziumi óraterv C. osztály – rendészeti csak 2013/14-es tanévtől 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
16
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Emberismeret és etika
1
1
1. Idegen nyelv
4
4
4
4
16
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
1
1
6
1
1
2
2
2
2
2
Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
0
1
Rajz és vizuális kultúra
1
0
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
12
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
1
Tantervi modulok Dráma Mozgókép- és médiaismeret
1
1
Képzőművészet
1
1
Zeneművészet
1
1
Fegyveres szervek és vagyonvédelem
2
2
2
2
8
Speciális gyakorlatok
2
2
2
2
8
Kommunikáció
1
1
Speciális társadalom ismeret Jogi és közigazgatási ismeretek
1
2 1
2
3
1
2
4
Német
3
3
ÖSSZESEN
35
36
33
35
37
37
37
32
A tanítási hetek száma:
12
Megjegyzés: A szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezőben szereplő óraszámok a képzéstípus sajátos órái. 9. évf után 35 óra rendészeti tábor 10. évf. után 35 óra rendészeti gyakorlat és 35 óra katasztrófavédelmi gyakorlat 11. évf. után 65 óra rendőrségi gyakorlat és 40 óra személy- és vagyonőri gyakorlat
41
Gimnáziumi óraterv C. osztály – rendészeti 2014/15-ös tanévtől 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
16
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Emberismeret és etika
1
1
1. Idegen nyelv
4
4
4
4
16
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
1
1
6
1
1
2
2
2
2
2
Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
0
1
Rajz és vizuális kultúra
1
0
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
12
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
1
1
Tantervi modulok Dráma Mozgókép- és médiaismeret
1
1
Képzőművészet
1
1
Zeneművészet
1
1
Fegyveres szervek és vagyonvédelem
2
2
2
2
8
Speciális gyakorlatok
2
2
2
2
8
Kommunikáció
1
1 1
2
3
1
1
2
4
32
33
2 2 34
2 33
37
37
37
32
Speciális társadalom ismeret Jogi és közigazgatási ismeretek Német Emelt szintű képzés ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
2
2
Megjegyzés: A szürkével jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezőben szereplő óraszámok a képzéstípus sajátos órái. 9. évf után 35 óra rendészeti tábor 10. évf. után 35 óra rendészeti gyakorlat és 35 óra katasztrófavédelmi gyakorlat 11. évf. után 65 óra rendőrségi gyakorlat és 40 óra személy- és vagyonőri gyakorlat
42
Szakközépiskolai óraterv D. osztály – nyomdaipari (2010/2011. tanévtől) 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv
2
2
1
1
6
Irodalom
2
2
3
3
10
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
Fizika
2
Biológia
2 2
2
2
2
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
2
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4 0 0 0
Tantervi modulok Szakmacsoportos alapozó ismeretek Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
2
2
3
3
2
10 2
1
1
2
2
Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok Anyagmegmunkálások
2
Számítógépes gépírás
3
3
6
2
2
2
2
4 120
Színtani alapgyakorlatok Emelt szintű képzés ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
2
28
28
30
30
37
37
37
32
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezők óraszámai közül az egyiket választani kell.
43
D. osztály – nyomdaipari (2011/2012. tanévtől) 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv
2
2
1
1
6
Irodalom
2
2
3
3
10
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
Fizika
2
Biológia
2 2
2
2
2
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
1
2
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
Rajz és vizuális kultúra
0 0 0 Tantervi modulok Szakmacsoportos alapozó ismeretek Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat Szakmacsopor-tos alapozó gyakorlatok
2
2
3
3
10
2
2
1
1
Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyakorlat
2
2
Anyagmegmunkálások
2
Számítógépes gépírás
3
3
6
2
2
2
2
4 120
Színtani alapgyakorlatok Emelt szintű képzés ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
2
29
27
30
30
37
37
37
32
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek A türkiz mezők óraszámai közül az egyiket választani kell
44
Nyomdaipari-rendészeti (2012/2013. tanévtől) 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv
2
2
1
1
6
Irodalom
2
2
3
3
10
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
Fizika
2
Biológia
2 2
2
2
2
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra
1
2
1
1
2
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
Tantervi modulok Szakmacsoportos alapozó ismeretek 2
Műszaki rajz Nyomdaipari pályaorientáció Vizuális és manuális készségfejlesztő gyakorlat SzakmaMűszaki ábrázolási csoportos gyakorlatok alapozó gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyakorlat
2
2 1
1
1
1
2
Önvédelem
2
2
2
2
4
Nyomdaipari szakmacsoport Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó elmélet SzakmaAnyagmegmunkálások csoportos Számítógépes gépírás alapozó gyakorlatok Színtani alapgyakorlatok
3
3
6
3
6
2
2
Emelt szintű képzés
2
2
4
Belügyi rendészeti ismeretek
3
3
6
Speciális társadalomismeret
1
2
3
Önvédelem
2
2
4
Informatika
1
1
2 120
2 3
2
Rendészeti szakmacsoport
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
30
29
30
30
37
37
37
32
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezők óraszámai közül az egyiket választani kell.
45
Nyomdaipari gépmester -rendészeti (2013/2014. tanévtől) 9. 10. 11. 12.
9–12. össz.
5/13.
Magyar nyelv
2
1
1
1
6
Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Önvédelem Osztályfőnöki
2
3
3
3
10
2
2
3
3
10
3 3 2 2
3 3 2 2 2 2 2 1 3 2 1
1 4 4
4 4
2 2
2
3 2 1
3 2 1
2
2
4
5 1 4 5 3 5,5 2,5 1
2 2 3 2 1
Emelt szintű képzés Tantervi modulok
1 1
1 14 13 4 6 6 4 4 1 22 8 5
Nyomdaipari gépmester szakmacsoport Szakmai elmélet Anyagismeret Munkavédelem Gyártás-előkészítés Color-menedzsment Gépészet Szakismeret Foglalkoztatás Jogi alapismeretek Szakmai gyakorlat Anyagismeret Color-menedzsment gyakorlat Gyártás-előkészítés Gépészet Szakismeret
2 1
1
1
1
1 1
1 2
2 2 3 6,5 2,5
1 2
2 1
2 1
Rendészeti szakmacsoport 2 2 2 Fegyveres szervek és vagyonvédelem 2 2 2 Speciális gyakorlatok 1 1 Kommunikáció 1 Speciális társadalomismeret 1 1 Jogi és közigazgatási ismeretek 1 Informatika 2 Német nyelv 2 Emelt szintű képzés ÖSSZESEN 36 36 36 A tanítási hetek száma:
1 3 2 10 11
2 2 2 2 1 2 2
7 5 2 10 10
8 8 2 3 4 2 4 4
32
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezők óraszámai közül az egyiket választani kell.
A kék színű mezőben lévő óraszámok választhatók
46
Összefüggő szakmai gyakorlat Anyagismeret gyakorlat: 70 óra 9. évfolyamon, 60 óra 10. évfolyamon, 90 óra 11. évfolyamon, − Color- menedzsment gyakorlat 45 óra 10. évfolyamon, 50 óra 11. évfolyamon Belügyi rendészeti képzésben 9. évf után 35 óra rendészeti tábor 10. évf. után 35 óra rendészeti gyakorlat és 35 óra katasztrófavédelmi gyakorlat 11. évf. után 65 óra rendőrségi gyakorlat és 40 óra személy- és vagyonőri gyakorlat. Nyomdaipari gépmester -rendészeti (2013/2014. tanévtől)
9–12. össz.
5/13.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv
2
1
1
1
5
Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
3
3
11
2
2
3
3
10
1
Etika
1
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
4
4
14
Informatika
2
2
Fizika
2
2
2
2
2
Biológia-egészségtan Kémia
2
Földrajz
2
Rajz és vizuális kultúra
4 6 2
2
4
2
4
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Önvédelem
2
2
2
2
1
Osztályfőnöki
6
1
Emelt szintű képzés
1
1
2
2
1
13 8
1
5
4
Tantervi modulok Nyomdász –rendészet szakmacsoport Szakmai elmélet Anyagismeret Munkavédelem Gyártás-előkészítés Color-menedzsment
2
Nyomdaipari gépmester szakmacsoport
1
1
1
5
1 1
1 2
2 2
1 4 5
1
3
3
Szakismeret
6,5
6,5
Foglalkoztatás
2,5
2,5
Gépészet
Jogi alapismeretek
1
1
Szakmai gyakorlat Anyagismeret Color-menedzsment gyakorlat Gyártás-előkészítés
2
2
2
1
7
1
1
3
5
2
2
Gépészet
10
10
Szakismeret
11
11
47
Rendészeti szakmacsoport Fegyveres szervek és vagyonvédelem
2
2
2
2
8
Speciális gyakorlatok
2
2
2
2
8
Kommunikáció
1
1
2 1
2
3
1
2
4
Informatika
1
1
2
Német nyelv
2
2
4
Emelt szintű képzés
2
2
4
36
32
Speciális társadalomismeret 1
Jogi és közigazgatási ismeretek
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
36
36
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A kék színű mezőben lévő óraszámok választhatók
Összefüggő szakmai gyakorlat −
Anyagismeret gyakorlat: 70 óra 9. évfolyamon,
−
60 óra 10. évfolyamon, 90 óra 11. évfolyamon
Color- menedzsment gyakorlat 45 óra 10. évfolyamon, 50 óra 11. évfolyamon Rendészeti szakmacsoport 9. évf után 35 óra rendészeti tábor 10. évf. után 35 óra rendészeti gyakorlat és 35 óra katasztrófavédelmi gyakorlat 11. évf. után 65 óra rendőrségi gyakorlat és 40 óra személy- és vagyonőri gyakorlat
48
E, F osztályok – egészségügyi 9.
10.
11.
12.
9–12. össz.
Magyar nyelv
2
2
1
1
6
Irodalom
2
2
3
3
10
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
2
Fizika
2
2
2
2
2
Biológia
4 6 2
6
Kémia
2
2
4
Földünk és környezetünk
2
2
4
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
2
2
2
2
8
Osztályfőnöki
1
1
1
1
4
Tantervi modulok Szakmacsoportos elméleti alapozás Tanulásmódszertan
1
Egészségfejlesztés
1 2
2
Pszichológia
2
2
Állapot megfigyelés
1
1
Általános kórtan
1
1
Anatómia
2
2
Szaknyelvi kommunikáció (latin)
2
2
Szakmacsoportos gyakorlati alapozás Kommunikáció
2
2
Egészségügyi pályák világa
1
1
Egészségfejlesztés
1
1
Ön- és társismeret
1
1
Állapot megfigyelés
1
1
2
Gondozástan
1
1
2
Elsősegélynyújtás
2
2
Anatómia
1
1
Mentálhigiéne
1
1
1. Emelt szintű képzés
2
2
4
2. Emelt szintű képzés
2
2
2 118
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
Megjegyzés:
28
29
31
31
37
37
37
32
A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek. A türkiz mezők óraszámai közül az egyiket választani kell.
49
Az egészségügyi szakközépiskolai képzésben a 2011/2012. tanévtől a 9. évfolyamon tanult szakmai tantárgyak (tanulásmódszertan, kommunikáció, egészségügyi pályák világa) egységesen Egészségügyi alapozó ismeretek néven kerül beírásra a bizonyítványba, értékelése megfelelt vagy nem felelt meg lehet. A 10-12. évfolyamon tanult szakmai tantárgyak (egészségfejlesztés, önismeret, pszichológia, általános kórtan, állapot megfigyelés, elsősegélynyújtás, gondozástan, szakmai informatika, szaknyelvi kommunikáció, anatómia, mentálhigiéné) szintén egységesen Egészségügyi alapozó ismeretek néven kerül beírásra a bizonyítványba, értékelésük érdemjeggyel történik (kivéve a 10. évfolyamon az önismeret tantárgy, ami megfelelt vagy nem felelt meg értékelést kap).
Szakközépiskolai óraterv E, F. osztály egészségügyi (2013/2014. tanévtől) 5/13.
9–12. össz.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv
2
1
1
1
5
Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
3
3
11
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
4
4
14
Informatika
2
Fizika
2
1
Etika
Biológia-egészségtan
1
2 2
2
2
2
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földrajz
2
2
4
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
0,5
0,5
Testnevelés és sport
5
5
5
5
1
21
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0,5
4,5
Tantervi modulok Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek
0,5
0,5
Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
Pedagógia
0,5
Egészségügyi ellátórendszer
0,5
Népegészségügy-környezetegészségügy
0,5 0,5 1
Egészségfejlesztés
1 0,5
0,5
0,5
1
Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin
0,5 1
1
50
Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása
1
1
Akadályozott ember gondozása
0,5
Ápolástudomány
0,5
0,5
0,5
Ápoláslélektan
0,5
Csecsemő és kisgyermekgondozás
0,5
1
1
Betegmegfigyelés
1
1
Ápolási beavatkozások
1
1
Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan
1
Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan
1
2
0,5
0,5
0,5
0,5
Gyógyszertani alapismeretek
0,5
0,5
Belgyógyászat
1,5
1,5
1
1
0,5
0,5
Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek
1
Terápiás alapismeretek
1 0,5
Elsősegélynyújtás- első ellátás
0,5
1
1
1
Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
0,5
0,5
2
2
Szakmai gyakorlat Klinikumi gyakorlat
3,5
3,5
7
2
2
4
Belgyógyászat osztály Sebészet osztály Csecsemő- és gyermekosztály Emelt szintű képzés
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
32
33
33
33
35
36
36
36
32
32
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek Összefüggő szakmai gyakorlat: Ápolástan-gondozástan 70 óra 9. évfolyam Ápolástan-gondozástan 105 óra 10. évfolyam Klinikumi gyakorlat 140 óra 11. évfolyam
A szakelmélet és szakgyakorlat tárgyak részletezése 1. Gyakorló ápoló 5/13.
51
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Biofizika
0,5
Biokémia
0,5
Gyógyszertan
1
Vizsgálatok
1
Terápiás eljárások Elmélet
5
0,5+1
Perioperatív eljárások Diagnosztikus-terápiás beavatkozások Egészségnevelés-egészségfejlesztés
3,5
Egészségnevelés
0,5
Mentálhigiéné
0,5
Táplálkozástan- dietetika
0,5 2,5
1
Betegellátás
0,5
Rehabilitáció
1
Klinikai gyakorlat Belgyógyászat Sebészet Ortopédia Szülészet-nőgyógyászat Gyakorlat
Neurológia
16+1,5
Pszichiátria Urológia Kisklinikum Sürgősségi Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat
2,5
2. Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 5/13.
Elmélet
Gyakorlat
Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Egészséggondozás-fejlesztés Habilitáció, rehabilitáció a csecsemőés gyermekápolásban Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata Terápiás beavatkozások gyakorlata Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban
4,5 4,5 2,5 2,5 5 5 2,5 2
3. Egészségügyi asszisztens 5/13.
52
Elmélet, Gyakorlat
Egészségügyi asszisztensi ismeretek
10
Szakmai gyakorlat
18,5
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek
Szakközépiskolai óraterv E, F. osztály kisgyermek-gondozó, nevelő (2013/2014. tanévtől) 5/13.
9–12. össz.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv
2
1
1
1
5
Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
3
3
11
2
2
3
3
10
1
Etika
1
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
4
4
14
Informatika
2
Fizika
2
Biológia-egészségtan
2 2
2
2
2
6 2
6
Kémia
2
2
4
Földrajz
2
2
4
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
0,5
Testnevelés és sport Osztályfőnöki
5 1
5 1
0,5 5 1
5
1
21
1
1
5
Tantervi modulok Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek
0,5
Társadalomismeret
1,5
0,5 1,5
1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
1
1
Szociálpolitikai ismeretek
1
Jogi és családjogi alapismeretek
5
2
4
1,5 1
Közigazgatási ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
1
0,5 1
1,5
2
Pszichológia
0,5
1
0,5
Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok
0,5
0,5
0,5
Pedagógiai alapismeretek
1
Egészségügyi alapismeretek
1
Az emberi test felépítése és működése
0,5
Kórok és kórokok A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai A gondozás és a betegellátás laikus módszerei
0,5
Népegészségügyi ismeretek
4,5
2
3
1,5 0,5 0,5
1
1,5
53
A társadalmi helyzet és az egészség
0,5
Közegészség
0,5
Egészségmegőrzés
0,5 0,5
Foglalkoztatás II
0,5
2
2
Gyermekvédelmi ismeretek
1,5
1,5
A gyermekvédelmi ismeretek
1
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
A gyermekvédelem jogi szabályozása
0,5
Gyógypedagógiai ismeretek
1,5
1,5
Gondozási, ápolási ismeretek
2
2
Ápolási- gondozási ismeretek
1
Gyermekbetegségek
0,5
Leggyakoribb gyermekbalesetek Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek Napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés A kisgyermeknevelő, mint hivatás Attitűdök, képességek, készségek A csecsemő-, és kisgyermek fejlődése A kisgyermek viselkedésének zavarai Eltérő fejlődés, korai fejlesztés A kisgyermekkor pedagógiája
0,5
Gyermekirodalom
0,5
Ének-zene
0,5
Vizuális kultúra
0,5
A kisgyermek gondozása
2,5
2,5
Adminisztráció és tájékoztatás
1,5
1,5
Szakmai gyakorlat Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat Kongruens kommunikációi Segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása Szakmai kommunikáció fejlesztése A szakmai együttműködés készségei Veszteségek feldolgozása Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Pszichológia gyakorlat Az elsősegélynyújtás gyakorlata
2 1,5 5
1,5 5
0,5 1,5 1 0,5
1
2
2
1,5
1
0,5
1
1
1
5
1
0,5 0,5
2,5
0,5
1 1
1
Gondozási, ápolási gyakorlat A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata Dokumentációs gyakorlat
Emelt szintű képzés
2
2
2
3
3
1
1
6
6
1
1
4
54
ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
35
36
35
35
35
36
36
36
32
32
163
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek Összefüggő szakmai gyakorlat
−
9. évfolyam: Pszichológiai gyakorlat 70 óra (2 hét)
−
10. évfolyam:Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 72 óra, Pszichológiai gyakorlat 33 óra (3 hét)
−
11. évfolyam: Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 108 óra, Az elsősegélynyújtás gyakorlata 32 óra (4 hét)
52 723 01 Gyakorló ápoló 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
0,5
1,5
Szakmai elmélet
Munkavédelmi ismeretek
0,5
0,5
4
4
Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek
0,5
Szociológia
0,5
Pszichológia
0,5
Pedagógia
0,5
Egészségügyi ellátórendszer
0,5
Népegészségügy-környezetegészségügy Egészségfejlesztés Szakmai kommunikáció
1 0,5 2
Kommunikáció
0,5
Speciális kommunikáció
0,5
Orvosi latin
1
Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása
5 0,5
Akadályozott ember gondozása
0,5
Ápolástudomány
0,5
Ápoláslélektan
0,5
Csecsemő és kisgyermekgondozás
1
Betegmegfigyelés
1
Ápolási beavatkozások
1
Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan
9,5
Általános kórtan
0,5
2
5
9,5
2
55
Mikrobiológia-járványtan
0,5
Gyógyszertani alapismeretek
0,5
Belgyógyászat
1,5
Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat
1 0,5
Diagnosztikai alapismeretek
1
Terápiás alapismeretek
1
Elsősegélynyújtás- első ellátás
1
Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Biofizika
0,5
0,5
2
2
4
4
Biokémia
0,5
0,5
Gyógyszertan
1
Vizsgálatok
1
Terápiás eljárások
0,5
Perioperatív eljárások
0,5
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
2,5
2,5
Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés
3,5 0,5
3,5
Mentálhigiéné
0,5
Táplálkozástan- dietetika
1
Betegellátás
0,5
Rehabilitáció
1
Szakmai gyakorlat 4
Ápolástan-gondozástan gyakorlat Bölcsőde Idősek otthona 4
6
Klinikumi gyakorlat Belgyógyászat osztály Sebészet osztály Csecsemő- és gyermekosztály
6+2 18,5
Klinikai gyakorlat Belgyógyászat Sebészet Ortopédia Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Pszichiátria Urológia Kisklinikum
16+2,5
56
Sürgősségi Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat
2,5
ÖSSZESEN
35
2,5
35
A tanítási hetek száma:
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
Szakmai elmélet
Munkavédelmi ismeretek
0,5
0,5
4
4
Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek
0,5
Szociológia
0,5
Pszichológia
0,5
Pedagógia
0,5
Egészségügyi ellátórendszer
0,5
Népegészségügy-környezetegészségügy Egészségfejlesztés Szakmai kommunikáció
1 0,5 2
Kommunikáció
0,5
Speciális kommunikáció
0,5
Latin
1
Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása
5 0,5
Akadályozott ember gondozása
0,5
Ápolástudomány
0,5
Ápoláslélektan
0,5
Csecsemő és kisgyermekgondozás
1
Betegmegfigyelés
1
Ápolási beavatkozások
1
Klinikumi ismeretek
9,5
2
5
9,5
57
Anatómia-élettan
2
Általános kórtan
0,5
Mikrobiológia-járványtan
0,5
Gyógyszertani alapismeretek
0,5
Belgyógyászat
1,5
Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat
1 0,5
Diagnosztikai alapismeretek
1
Terápiás alapismeretek
1
Elsősegélynyújtás- első ellátás
1
Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Egészséggondozás-fejlesztés Egészségmegőrzés, egészségnevelés
0,5
0,5
2
2
3,5
3,5
3,5
3,5
1,5
1,5
1
Mentálhigiéne Habilitáció, rehabilitáció a csecsemőés gyermekápolásban
0,5 1,5+0,5
Rehabilitáció, otthonápolás
2
1
Speciális nevelési igényű gyermekek
0,5+0,5
Szakmai gyakorlat 4
Ápolástan-gondozástan gyakorlat Bölcsőde Idősek otthona? ?
4 8
Klinikumi gyakorlat Belgyógyászat osztály Sebészet osztály Csecsemő- és gyermekosztály Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata
6+2 7
Terápiás beavatkozások gyakorlata Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban
7
7+1,5
8,5
2,5
2,5
2
2
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
58
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
54 720 01 Egészségügyi asszisztens 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
SZAKMAI ELMÉLET
Munkavédelmi ismeretek
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
1
1
Foglalkoztatás I.
2
2
Szakmai jogi és etikai ismeretek
0,5
0,5
Szociológia
0,5
0,5
Pszichológia
0,5
0,5
Pedagógia
0,5
0,5
Egészségügyi ellátórendszer
0,5
0,5
1
1
Egészségfejlesztés
0,5
0,5
Kommunikáció
0,5
0,5
1
1
Speciális kommunikáció
0,5
0,5
Egészséges ember gondozása
0,5
0,5
Akadályozott ember gondozása
0,5
0,5
Ápolástudomány
0,5
0,5
Ápoláslélektan
0,5
0,5
Csecsemő és kisgyermekgondozás
1
1
Betegmegfigyelés
1
1
Ápolási beavatkozások
1
1
Anatómia-élettan
2
2
Általános kórtan
0,5
0,5
Mikrobiológia-járványtan
0,5
0,5
Gyógyszertani alapismeretek
0,5
0,5
Népegészségügykörnyezetegészségügy
Orvosi latin
59
Belgyógyászat
1,5
1,5
1
1
0,5
0,5
Diagnosztikai alapismeretek
1
1
Terápiás alapismeretek
1
1
Elsősegélynyújtás - első ellátás
1
1
Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat
Munkahigiéne, munkavédelem, munkabiztonság
1,5
1,5
Klinikumi ismeretek
2
2
Asszisztálási feladatok diagnosztikai eljárásoknál
2
2
Asszisztálási feladatok terápiás eljárásoknál
2
2
Dokumentáció vezetése a járóbeteg-ellátásban
1
1
1,5
1,5
Prevenció és rehabilitáció a járóbeteg-ellátásban
SZAKMAI GYAKORLAT Ápolástan-gondozástan gyakorlat
6
6
Klinikumi gyakorlat
6
6
Szakmai gyakorlat ÖSSZESEN A tanítási hetek száma:
20
20
35
35
70
36
32
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
60
54 761 02 Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
Szakmai elmélet
Munkavédelmi ismeretek Társadalomismeret Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
0,5
0,5
4
4
4,5
4,5
Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
5
5
Egészségügyi alapismeretek
5
5
Népegészségügyi ismeretek
3
3
Foglalkoztatás Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv
0,5
0,5
2
2
Gyermekvédelmi ismeretek
1,5
1,5
Gyógypedagógiai ismeretek
1,5
1,5
3
3
2
2
1,5
1,5
Gondozási, ápolási ismeretek Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkor nevelés
5
5
A kisgyermek gondozása
2,5
2,5
Adminisztráció és tájékoztatás
1,5
1,5
Szakmai gyakorlat Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret és szociálpolitikai gyakorlat
5
5
4
4
Pszichológiai gyakorlat
2
2
Gondozási, ápolási gyakorlat
4
4
A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata
1
1
6
6
Dokumentációs gyakorlat
1
1
61
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén : 160 óra (4 hét) −
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 70 óra,
−
Pszichológiai gyakorlat 54 óra
−
Az elsősegélynyújtás gyakorlata 36 óra
55 723 01 Ápoló
Klinikai szakápolási ismeretek Elmélet, gyakorlat
Klinikai szakápolás gyakorlata Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között
15,5 10 4 2
62
2012/13
2011/12
2010/11
2009/10
A bevezetés éve
Szakközépiskolai óraterv G osztály – iparművészeti
9–13.
Magyar nyelv
9. 2
10. 2
11. 1
12. 1
Irodalom
2
2
3
3
10
Történelem és társadalom ismeret
2
2
3
3
10
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
3
4
13
Informatika
2
Fizika Biológia
2
3
3
1
3 2
2
össz. 6
2
Kémia Földünk és környezetünk
13.
2
4
2
4
Ének-zene
0
Rajz és vizuális kultúra
0
Testnevelés és sport
2
2
2
2
2
10
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
Rajz- festés-mintázás (gyakorlat)
6
6
6
6
12
36
Művészettörténet (elmélet)
2
2
2
2
5
13
2
2
Tantervi modulok
Népművészet (elmélet) Betűrajz (gyakorlat)
4
2
Ábrázoló geometria (elmélet)
2 2
2
Vállalkozási ismeretek (elmélet) Munka-, tűz- és környezetvédelem (elmélet)
2
2
1
1
Szakmai elmélet
2
2
1
1
2
8
Szakmai gyakorlat
4
4
8
6
9
31
ÖSSZESEN
37
37
38
37
34
183
A tanítási hetek száma:
37
37
37
32
32
Összefüggő szakmai gyakorlat a 9-10-11. évfolyam végén 30-30 óra
63
A szakelmélet és szakgyakorlat tárgyak részletezése Zománcműves 9.
10.
11.
12.
13.
Elmélet
Zománcműves szakmai elmélet
2
2
1
1
2
Gyakorlat
Zománcműves szakmai gyakorlat
4
4
8
6
9
9.
10.
11.
12.
13.
Grafikus- alkalmazott grafikus, képgrafikus Elmélet
Grafikus elmélet
2
2
1
1
2
Gyakorlat
Grafikus gyakorlat
4
4
8
6
9
9.
10.
11.
12.
13.
Textilipari anyag- és áruismeret
1
1
Textiltörténet
1 1
1
1
6
9
Textilműves- Kézműves
Elmélet
Gyakorlat
Kézműves technológia Általános textil-és kézműves történet Tervezés
4
Szabás-varrás
1
1
3
7
1
1
Textilműves- Textilrajzoló és modelltervező asszisztens
Elmélet
9.
10.
Textilipari anyag- és áruismeret
1
1
Textiltörténet
1
Viselettörténet
1
Ruhaipari technológia Tervezés Gyakorlat
4
3
Modellszerkesztés Szabás-varrás
1
11.
12.
13.
1
1
1
4
4
7
2
1
2
1
1
1
1
Megjegyzés: A szürke háttérben jelölt számok csoportbontott órát jelentenek.
64
2016/17
2015/16
2014/15
2013/14
A bevezetés éve
Szakközépiskolai óraterv Képző- és iparművészeti osztály
9–13.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv
2
1
1
1
5
Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismereek
2
3
3
3
11
2
2
3
3
10
Etika
13.
1
össz.
1
Idegen nyelv
3
3
4
4
14
Matematika
3
3
4
4
14
Informatika
2
Fizika
2
Biológia-egészségtan
2 2
1
2
2
5 2
6
Kémia
2
1
3
Földrajz
2
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
1
21
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
4
Tantervi modulok Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek
0,5
0,5
Művészetelmélet és ábrázolás Művészettörténet
2
2
Népművészet Térábrázolási rendszerek
2
1
0,5
1,5
7 2
2
2 1
Művészeti vállalkozások működtetése
1 0,5
Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
2
2
Tervezés és technológia Stílustan és szaktörténet
1
1,5
1
3,5
Technológia
1
1
1
3
(Szakelmélet)
8,5
8,5
Szakmai gyakorlat Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorlat
5,5
4
5
5,5
20
5
5
5
6
21
Művészetelmélet és ábrázolás Tervezés és gyakorlat (Szakgyakorlat)
21
21
65
ÖSSZESEN
39
40
40
40
34
A tanítási hetek száma:
36
36
36
32
32
A szakelmélet és szakgyakorlat tárgyak részletezése Grafikus
Kortárs szakmai környezet Elmélet
Kortárs grafikai szaktörténet
2
Grafikai szakelmélet
4
Szakmai ábrázolási gyakorlat
Gyakorlat
5/13. 2,5
4,5
Illusztrációs technikai gyakorlat
1
Szakillusztrációs gyakorlat
2
Tervező-grafikai gyakorlat
4,5
Tervező-grafikai tervezési gyakorlat
9
Összefüggő szakmai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat: 10-11. évfolyamon 80-80 óra
Divat- és stílustervező 5/13.
Elmélet
Kortárs szakmai környezet
3
Divattörténet
3
Stílusalakítás elmélet
Gyakorlat
2,5
Szakmai ábrázolási gyakorlat
4
Divattervezési gyakorlat
4
Öltözék kivitelezés gyakorlat
4
Stílusalakítás gyakorlat
3
Látványtervezési gyakorlat
6
Összefüggő szakmai gyakorlat −
Rajz, festés, mintázás gyakorlat: 80 óra 10. évfolyam
−
Tervezés és gyakorlat: 80 óra 11. évfolyam
Kiadványszerkesztő 5/13. Kiadványszerkesztés alapismeretek Elmélet
Gyakorlat
Szövegfeldolgozás
1,5 2
Képfeldolgozás
2,5
Kép-szöveg integráció Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat
2,5
Szövegfeldolgozás gyakorlat
2 5
66
Képfeldolgozás gyakorlat
7
Kép-szöveg integráció gyakorlat
7
Összefüggő szakmai gyakorlat −
Rajz, festés, mintázás gyakorlat: 64 óra 10. évfolyam
−
Technológia: 10. évfolyam 16 óra, 11. évfolyam 16 óra
−
Tervezés és gyakorlat 64 óra 11. évfolyam
52 213 02 Kiadványszerkesztő (2013/14. tanévtől) 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
Szakmai elmélet 0,5
0,5
Művészettörténet
3
3
Térábrázolási rendszerek
2
2
0,5
0,5
Munkahelyi egészség
Művészeti vállalkozás Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Stílustan és szaktörténet
2
Technológia
4
0,5
0,5
2
2 2 4
0,5
0,5
2
2
Képfeldolgozás
2,5
2,5
Kép-szöveg integráció
2,5
2,5
Kiadványszerkesztés alapismeretek Szövegfeldolgozás
Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás
5
5
Tervezés és gyakorlat
16
16
Kiadványszerkesztés programjai gyakorlat
3
3
Szövegfeldolgozás gyakorlat
6
6
Képfeldolgozás gyakorlat
7
7
Kép-szöveg integráció gyakorlat
7
7
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén 160 óra −
Rajz, festés, mintázás gyakorlat: 64 óra
−
Technológia: 32 óra
−
Tervezés és gyakorlat 64 óra
67
54 213 04 Nyomdaipari gépmester (2013/14. tanévtől) 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
Szakmai elmélet 1
Munkavédelem
1 2,5
Foglalkoztatás
2,5
Jogi alapismeretek
1
1
Gyártás-előkészítés
4
4 6,5
Szakismeret
5,5
5
Color-menedzsment
5 3
Gépészet Anyagismeret
3
6
6
2
2
Szakmai gyakorlat Gyártás-előkészítés gyakorlat Szakismeret gyakorlat
11
Color-menedzsment gyakorlat
11
6
Gépészet gyakorlat
6 10
Anyagismeret gyakorlat
8
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
10 8
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén 160 óra −
Rajz, festés, mintázás gyakorlat: 64 óra
−
Technológia: 32 óra
−
Tervezés és gyakorlat 64 óra
52 213 03 1000 00 00 Nyomdai gépmester Tantárgy
13. évfolyam
14. évfolyam Összes éves
heti
éves
heti
éves
68
Osztályfőnöki Gyártás előkészítés
0,5
18
0,5
16
34
2
72
2
64
136
0
2
64
64
Munkavédelem Anyagismeret
2
72
2
64
136
Általános+minőség
2
72
2
64
136
Szakrajz
2
72
2
64
136
Szakmai ismeret
4
144
4
128
272
Elmélet összesen
12,5
450
14,5
464
914
Szakmai gyakorlat
19,00
684,00
19,00
608
1292
0
105
Nyári gyakorlat
105
Összesen
2311
Elmélet %
39,55%
Gyakorlat %
60,45%
Testnevelés tantárgy mindkét évfolyamon heti 2 óra.
69
54 213 04 Nyomdaipari gépmester (2013/14. tanévtől) 1/13.
2/14.
össz.
Testnevelés
1
1
2
Osztályfőnöki
1
1
2
Szakmai elmélet Munkavédelem
1
1 2,5
Foglalkoztatás
2,5
Jogi alapismeretek
1
1
Gyártás-előkészítés
4
4 6,5
Szakismeret Color-menedzsment
5
Anyagismeret
5 3
Gépészet
5,5 3
6
6
2
2
Szakmai gyakorlat Gyártás-előkészítés gyakorlat Szakismeret gyakorlat Color-menedzsment gyakorlat
11 6
Gépészet gyakorlat
10 6
10
Anyagismeret gyakorlat
8
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
10 8
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén 160 óra − Rajz, festés, mintázás gyakorlat: 64 óra − Technológia: 32 óra − Tervezés és gyakorlat 64 óra
70
AZ ÁPOLÓ KÉPZÉS SZERKEZETE (2011-től)
Félévek Elmélet és demonstrációstermi gyakorlat Intézeti gyakorlat
Összesen
I. 17 hét
-
II. 8 hét
10 hét területi 4 hét összefüggő 39 hét
III. 12 hét
5 hét területi
IV. 8 hét
10 hét területi 4 hét összefüggő 39 hét
V. 7 hét
VI. -
9 hét területi
15 hét összefüggő
31 hét
71
ÓRATERV ÁPOLÓ KÉPZÉS (2011/2012. tanévtől kezdve) 1. év /13. évfolyam: heti 27 óra Modul megnevezése
Tananyagegység megnevezése
1. Félév Tantárgyak
Óraszámok
Kommunikáció 1.0/3710-10
IV. Egészséges ember gondozása 3716-10
Kommunikáció
Etika, jog
17
Pszichológia, szociológia, pedagógia 3.0/3710-10
Pszichológia, szociológia
17
Pedagógia
17
Egészséges ember gondozása 1.0/3716-10 Akadályozott személy gondozása 2.0/3716-10
Egyéni felkészülés
Int. gyak.
34
Etika, jog 2.0/3710-10
Informatika, ügyvitel 4.0/3710-10 Fertőtlenítéssterilizálás 1.0/3711-10 Munkavédelem 2.0/3711-10
Dem. gyak.
17
Latin
III. Első ellátáselsősegélynyújtás 2327-10
II. Aszepszisantiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 3711-10
I. Interakció az egészségügyi ellátásban 3710-10
Elm.
Informatika, ügyvitel
17
Fertőtlenítéssterilizálás
34
Közegészségtan, járványtan
34
Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Első ellátás elsősegélynyújtás
34
34
Anatómia
34
Egészséges ember gondozása
34
Akadályozott személy gondozása
17
51
34
72
Klinikai gyakorlat
190 Egyéni felkészülés
Szabadsáv
80
Idegen nyelv Testnevelés Összesen
17 17 272
187
80
190
A 190 óra klinikai gyakorlat a II. félévben kerül letöltésre.
73
1. év /13. évfolyam: 8 hét elmélet (heti 30 óra); 14 hét gyakorlat (10 hét területi + 4 hét összefüggő nyári gyakorlat) 2. Félév Modul Tananyagegység Tantárgyak Óraszámok megnevezése megnevezése
V. Alapápolás 3713-10
Elm.
Ápolási folyamat és kivitelezése 1.0/3713-10
Ápolási folyamat
8
Kórtan
16
Ápolási feladatok 2.0/3713-10
Ápolástan
56
Ápoláslélektan 3.0/3713-10
Ápoláslélektan
8
Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
40
400 Biofizika
16
Biokémia
16
Diagnosztikai eljárások
48
Idegen nyelv
Szabadsáv
VI. Diagnosztikaterápia 3714-10
Klinikai gyakorlat Diagnosztikai eljárások 1.0/3714-10
Int. gyak.
Testnevelés
16
60
8 8
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat a IV-V. modulhoz kapcsolódóan Összesen
90
176
64
60
490
120 óra klinikai gyakorlat a III. félévben kerül letöltésre.
74
2. év /14. évfolyam: 12 hét elmélet (heti 40 óra); 5 hét gyakorlat 1. Félév Modul Tananyagegység Tantárgyak megnevezése megnevezése
VII. Betegmegfigyelésmonitorozás 3715-10
VI. Diagnosztikaterápia 3714-10
Elm.
Terápiás eljárások 2.0/3714-10
Gyógyszertan
36
Terápiás eljárások
36
Diétás terápia
12
Óraszámok Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
48
120
Klinikai gyakorlat
240
Élettan 1.0/3715-10
Élettan
48
Megfigyelések a felnőtt és gyermek ápolásban 2.0/3715-10 Immunitástan 3.0/3715-10
Betegmegfigyelés
48
Immunitástan
12
24
90
IX. Szakápolás 3717-10
VIII. EgészségnevelésEgészségfejlesztés 2323-10
Klinikai gyakorlat
330
Egészségtudatos magatartás kialakítása 1.0/2323-10
Egészségtan
48
Lelki egészség 2.0/2323-10
Mentálhigiéné
12
95
Klinikai gyakorlat Belgyógyászati klinikumi ismeretek 1.0/3717-10
40
Belgyógyászat
60
Belgyógyászati szakápolástan
24
Idegen nyelv Szabadsáv
Testnevelés Összesen
Int. gyak.
48 12
12 348
132
305
610
A VI. modul klinikai gyakorlatából 160 óra a IV. félévben kerül letöltésre. A VII. modul 330 óra klinikai gyakorlata a IV. félév végén kerül letöltésre. A VIII. modul 40 óra klinikai gyakorlata a 3. évfolyamban kerül letöltésre. 75
2. év /14. évfolyam: 8 hét elmélet (heti 40 óra); 14 hét gyakorlat (10 hét területi + 4 hét összefüggő nyári gyakorlat 2. Félév Modul Tananyagegység Tantárgyak Óraszámok megnevezése megnevezése Elm.
Sebészet Sebészeti szakápolástan
Szülészetinőgyógyászati klinikumi ismeretek 3.0/3717-10
Szülészetnőgyógyászat
24
Nőgyógyászati szakápolástan
24
Urológia
16
Szemészet
16
Fül-orr-gégészet
8
Bőrgyógyászat
16
Kisklinikumi szakápolástan
24
24
Idegen nyelv Testnevelés
16 24
8
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat
Összesen
Int. gyak.
40 32
Kisklinikumi ismeretek és szakápolás 4.0/3717-10
Egyéni felkészülés
48
Gyermekgyógyászati Gyermekgyógyászat klinikumi ismeretek 5.0/3717-10 Gyermekgyógyászati szakápolástan
Szabadsáv
Szakápolás 3717-10
Sebészeti klinikumi ismeretek 2.0/3717-10
Dem. gyak.
90
240
80
90
76
3. év /15. évfolyam: 7 hét elmélet (heti 40 óra); 10 hét gyakorlat 1. Félév Modul Tananyagegység Tantárgyak megnevezése megnevezése Elm.
Szakápolás 3717-10
Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek 6.0/3717-10
Óraszámok Dem. gyak.
Neurológia
28
Pszichiátria
21
Szakápolástan
14
14
Onkológia
7
14
Hospice
35
Otthonápolás szociális ellátás, geriátria 8.0/3717-10
Otthonápolás
35
Geriátria
14
Sürgősségi klinikumi ismeretek és szakápolás 9.0/3717-10
Sürgősségi klinikumi ismeretek Szakápolástan
49
Onkológiai és hospice ellátás 7.0/3717-10
14
Egyéni felkészülés
50
35
20
Klinikai gyakorlat
Összesen
Int. gyak.
340
217
63
70
340
77
3. év /15. évfolyam: 15 hét gyakorlat Modul megnevezése
Tananyagegység megnevezése
2. Félév Tantárgyak
Óraszámok Elm.
Egyéni felkészülés
Int. gyak.
600
Szakápolás 3717-10
Klinikai gyakorlat
Dem. gyak.
Összesen
600
Elmélet: 1253 Dem. gyakorlat: 526 Egyéni felkészülés: 515 Klinikai gyakorlat: 2320 Összesen: 4614
78
52 723 01 Gyakorló ápoló 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
1 1 0,5
1 1
2 2 0,5
Szakmai elmélet Testnevelés Osztályfőnöki Munkavédelmi ismeretek Egészségügyi alapismeretek
4
4
Szakmai kommunikáció
2
2
Ápolástan-gondozástan
5
5
9,5
9,5
Klinikumi ismeretek Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Egészségnevelés-egészségfejlesztés
0,5
0,5
2
2
4
4
2,5
2,5
3,5
3,5
Szakmai gyakorlat Ápolástan-gondozástan gyakorlat
4
4
Klinikumi gyakorlat
6
6
Klinikai gyakorlat Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat
16
16
2,5
2,5
ÖSSZESEN
33 35
31 35
A tanítási hetek száma:
36
32
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
79
A GYERMEKÁPOLÓ KÉPZÉS SZERKEZETE (2011-től)
Félévek Elmélet és demonstrációstermi gyakorlat Intézeti gyakorlat
Összesen
I. 17 hét
-
II. 8 hét
10 hét területi 4 hét összefüggő 39 hét
III. 12 hét
5 hét
IV. 8 hét
10 hét területi 4 hét összefüggő 39 hét
V. 7 hét
VI. -
9 hét
15 hét
31 hét
80
ÓRATERV GYERMEKÁPOLÓ KÉPZÉS (2011/2012. tanévtől kezdve) 1. év /13. évfolyam 17 hét elmélet (heti 27 óra) Modul megnevezése
Tananyagegység megnevezése
1. félév Tantárgyak
Óraszámok
IV. Egészséges ember gondozása 3716-10
III. Elsőellátáselsősegélynyújtás 2327-10
II. Aszepszisantiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 3711-10
I. Interakció az egészségügyi ellátásban 3710-10
Elm.
Kommunikáció 1.0/3710-10
Kommunikáció
Pszichológia, szociológia, pedagógia 3.0/3710-10 Informatika, ügyvitel 4.0/3710-10 Fertőtlenítéssterilizálás 1.0/3711-10 Munkavédelem 2.0/3711-10
Első ellátás, elsősegélynyújtás
Egészséges ember gondozása 1.0/3716-10 Akadályozott személy gondozása 2.0/3716-10
Etika, jog
Egyéni felkészülés
Int. gyak.
17
latin Etika, jog 2.0/3710-10
Dem. gyak.
34 17
pszichológia, szociológia
17
pedagógia
17
Informatika, ügyvitel
17
Fertőtlenítéssterilizálás
34
Közegészségtan, járványtan
34
Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Első ellátás elsősegélynyújtás
34
34
anatómia
34
Egészséges ember gondozása
34
Akadályozott személy gondozása
17
51
34
81
Klinikai gyakorlat
190 Egyéni felkészülés
Szabadsáv
80
Idegen nyelv Testnevelés Összesen
17 17 272
187
80
190
A 190 óra klinikai gyakorlat a II. félévben kerül letöltésre.
82
1. év /13. évfolyam: 8 hét elmélet (heti 31 óra), 14 hét gyakorlat 2. félév Modul Tananyagegység Tantárgyak megnevezése megnevezése
V. Alapápolás 3713-10
Elm.
Ápolási folyamat és kivitelezése 1.0/3713-10
Ápolási folyamat
8
Kórtan
24
Ápolási feladatok 2.0/3713-10
Ápolástan
56
Ápoláslélektan
8
Ápoláslélektan 3.0/3713-10
Óraszámok Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
40
Szabadsáv
VI. Diagnosztika- terápia 3714-10
Klinikai gyakorlat Diagnosztikai eljárások 1.0/3714-10
400 Biofizika
16
Biokémia
16
Diagnosztikai eljárások
48
Idegen nyelv
8
Testnevelés
16
60
8
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat a IV-V. modulhoz kapcsolódóan összesen
Int. gyak.
90 184
64
60
490
Az V. modul klinikai gyakorlatából 120 óra a III. félévben kerül letöltésre.
83
2. év/14. évfolyam: 12 hét elmélet (heti 40 óra), 5 hét gyakorlat 1. félév Modul Tananyagegység Tantárgyak megnevezése megnevezése Elm.
VIII. Csecsemő és gyermekápolók egészségnevelési feladatai 2403-10
VII. Betegmegfigyelésmonitorozás 3715-10
VI. Diagnosztika-terápia 3714-10
Terápiás eljárások 2.0/3714-10
gyógyszertan
36
Terápiás eljárások
36
Diétás terápia
12
Óraszámok Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
48
120
Klinikai gyakorlat
Élettan 1.0/3715-10 Megfigyelések a felnőtt és gyermek ápolásban 2.0/3715-10 Immunitástan 3.0/3715-10
240
Élettan
48
Betegmegfigyelés
48
immunitástan
12
24
90
Klinikai gyakorlat Egészségmegőrzés, egészségnevelés 1.0/2403-10
Egészségnevelés
Int. gyak.
330 24
95
84
Egészségmegőrzés, egészségnevelés 1.0/2403-10
Speciális nevelési igényű gyermek
12
Közösségi-, otthonápolás 2.0/2403-10
Családszociológia
12
Otthonápolás, rehabilitáció
24
IX. Csecsemő és gyermek szakápolás 3718-10
Klinikai gyakorlat
Csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolástan 1.0/3718-10
40
Gyermekbelgyógyászat
60
Belgyógyászati szakápolástan
12
Idegen nyelv Testnevelés összesen
48
12 12 348
132
305
610
A VI. modul klinikai gyakorlatából 160 óra a IV. félévben kerül letöltésre. A VII. modul 330 óra klinikai gyakorlata a IV. félév végén kerül letöltésre. A VIII. modul klinikai gyakorlata a 3. évfolyamban kerül letöltésre.
85
2. év /14. évfolyam: 8 hét elmélet (heti 38 óra), 14 hét gyakorlat Modul megnevezése
Tananyagegység megnevezése
2. félév Tantárgyak
Óraszámok Elm.
Csecsemő és gyermek szakápolás 3718-10
Csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolástan 1.0/3718-10
Csecsemő és gyermeksebészeti és sürgősségi szakápolástan 2.0/3718-10
Ápolási folyamat
8
Infúziós terápia
24
Gyermekonkológia
24
Onkológiai szakápolástan
24
Gyermekpszichiátria
24
Pszichiátriai szakápolástan
24
Fül-orr-gégészet
8
Urológia
8
Gyermekbőrgyógyászat
24
Kisklinikumi szakápolástan
24
Neonatológia
40
Neonatológiai szakápolástan
16
Minőségbiztosítás
8
Szabadsáv
Idegen nyelv Testnevelés
Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
35 16
16
16 8
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Összesen
Int. gyak.
90 264
48
35
90
86
3. év /15. évfolyam: 7 hét elmélet (heti 40 óra), 10 hét gyakorlat 1. félév Modul Tananyagegység Tantárgyak megnevezése megnevezése Elm.
Csecsemő és gyermek szakápolás 3718-10
Csecsemő és gyermek sebészeti és sürgősségi szakápolástan 2.0/3718-10
Csecsemő és gyermeksebészeti és sürgősségi szakápolástan 2.0/3718-10
Óraszámok Dem. gyak.
Gyermeksebészet és traumatológia
42
Sebészeti szakápolástan
28
Sztómaterápia
7
14
Sebek ápolása és kötözéstan
7
14
Gyermekkori fertőző betegségek
42
Fertőző betegek ápolása
7
Gyermek sürgősségi klinikumi ismeretek Sürgősségi szakápolástan
49
14
Egyéni felkészülés
35
14
28
Klinikai gyakorlat
340 Idegen nyelv Testnevelés
összesen
Int. gyak.
7 7 203
77
35
340
87
3. év /15. évfolyam: 15 hét gyakorlat Modul megnevezése
Tananyagegység megnevezése
2. félév Tantárgyak
Óraszámok Elm.
Szakápolás 3718-10
Klinikai gyakorlat
összesen
Dem. gyak.
Egyéni felkészülés
Int. gyak.
600
600
Elmélet: 1271 Dem. gyakorlat: 508 Egyéni felkészülés: 515 Klinikai gyakorlat: 2320 Összesen: 4614 óra (2294 óra elmélet+2320 óra gyakorlat)
88
52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
1 1 0,5
1 1
2 2 0,5
Szakmai elmélet Testnevelés Osztályfőnöki Munkavédelmi ismeretek Egészségügyi alapismeretek
4
4
Szakmai kommunikáció
2
2
Ápolástan-gondozástan
5
5
9,5
9,5
Klinikumi ismeretek Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Diagnosztikai ismeretek csecsemőés gyermekkorban Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban
0,5
0,5
2
2
Egészséggondozás-fejlesztés Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban
2,5
4,5 4,5
2,5
Szakmai gyakorlat Ápolástan-gondozástan gyakorlat
4
4
Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata
6
6
Terápiás beavatkozások gyakorlata Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban
5
5
5
5
2,5
2,5
2
2
ÖSSZESEN
33 35
33 35
A tanítási hetek száma:
36
32
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
89
ÓRATERV GYERMEKGONDOZÓ - NEVELŐ KÉPZÉS 1. évfolyam Tananyagegység megnevezése, száma
I. félév (18 hét elmélet) Tantárgy
Óraszámok Elméleti
Társadalmi alapismeretek 019/2.0/1868-06 Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek 019/4.0/1868-06
Általános és családszociológia
54
Dem. gyak. -
Egészséges csecsemő és kisgyermek gondozása Fogyatékos gyermek gondozása
18
-
-
18
-
-
Gyermekgyógyászat
36
-
-
Gyermekápolástan
18
-
-
Elsősegélynyújtás
-
18
-
Jogi ismeretek
54
-
-
Szociálpolitika
36
36
-
Etika
18
Kommunikáció és önismeret
-
108
-
Fejlődéslélektan
36
-
-
Szociálpszichológia
18
-
-
Pedagógia
18
-
-
324
162
-
Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek
Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 019/3.0/1868-06
Összesen
Int. gyak. -
90
Tananyagegység megnevezése, száma A gyermekfelügyelettel kapcsolatos ismeretek 019/1.0/1878-06
II. félév (14 hét elmélet+4 hét gyakorlat) Tantárgyak Óraszámok Elméleti Dem. Int. gyak. gyak. Neveléstan 42 Egészségnevelés
14
-
-
Házi gyermekellátás
14
28
-
Dokumentáció
14
-
-
Gyermekellátás
-
-
80
Gondozástan
28
28
-
Munkavédelem
14
14
-
Szervezési ismeretek
28
-
-
A gyermek testi, pszichés és szociális fejlődése Csoportdinamika
56
-
-
28
-
-
Gyermekotthoni gyakorlat
-
-
80
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat
-
-
90
Összesen
238
70
250
Gondozási ismeretek 019/5.0/1868-06
Gyermekotthoni ismeretek 019!1.0/1879-06
91
2. évfolyam I. félév (18 hét) Tantárgyak
Tananyagegység megnevezése, száma Adminisztráció 019/1.0/1880-06
A szolgáltatás biztosításával kapcsolatos ismeretek 019/1.0/1884-06
A kisgyermek nevelésével kapcsolatos ismeretek 019/2.0/1884-06
Gyermekotthoni dokumentáció
Óraszámok Elméleti Dem. Int. gyak. gyak. 18 36
Gyermek fejlődésének dokumentációja Napközbeni ellátás jellemzői
18
-
-
54
-
-
Családszociológia
18
-
-
Ellátási szükséglet felmérése
-
36
-
Neveléstan
18
36
-
A gyermek személyiségének fejlődése A gyermek mozgás-, beszéd- és játéktevékenységének fejlődése A gyermekkor pedagógiája
18
-
-
72
-
-
18
-
-
Viselkedészavarok
18
-
-
Korai fejlesztés
18
-
-
Gyermekirodalom
18
-
-
Ének
18
-
-
Megfigyelési gyakorlat
-
-
90
306
72
126
Összesen
92
Tananyagegység megnevezése, száma A kisgyermek gondozása 019/3.0/1884-06
Adminisztráció, tájékoztatás 019/1.0/1885-06
II. félév (14 hét elmélet) Tantárgyak
Csecsemő és kisded gondozása
Óraszámok Elméleti Dem. Int. gyak. gyak. 28 -
Gondozás-nevelés
42
-
-
Kisded élelmezési ismeretek
28
-
-
Egészséges életmód
14
-
-
Kisgyermek gondozási gyakorlat
-
-
98
Szervezési ismeretek
14
-
-
Szakmai dokumentáció
42
-
-
-
-
28
168
-
126
Szakmai dokumentáció a gyakorlatban Összesen
Összesen: 1842 óra ebből 502 óra az intézményi gyakorlat, és 304 óra a demonstrációs termi gyakorlat.
93
54 761 02 Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
1 1 0,5
1 1
2 2 0,5
Szakmai elmélet Testnevelés Osztályfőnöki Munkavédelmi ismeretek Társadalomismeret Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
4
4
4,5
4,5
4,5
4,5
Egészségügyi alapismeretek
3
3
Népegészségügyi ismeretek
2
2
Foglalkoztatás Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv
0,5
0,5
2
2
Gyermekvédelmi ismeretek
1,5
1,5
Gyógypedagógiai ismeretek
1,5
1,5
2
2
2
2
1,5
1,5
A kisgyermekkor nevelés
5
5
A kisgyermek gondozása
2,5
2,5
Adminisztráció és tájékoztatás
1,5
1,5
Gondozási, ápolási ismeretek Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek
Szakmai gyakorlat Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret és szociálpolitikai gyakorlat
5
5
4
4
Pszichológiai gyakorlat
2
2
Gondozási, ápolási gyakorlat
3
3
A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata
1
1
6
6
1
1
Dokumentációs gyakorlat ÖSSZESEN
31,5 35
33 35
36
32
A tanítási hetek száma:
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén − Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 70 óra, − Pszichológiai gyakorlat 54 óra − Az elsősegélynyújtás gyakorlata 36 óra
94
54 720 01 Egészségügyi asszisztens 2013/2014. tanévtől 1/13.
2/14.
össz.
1
1
2
1
1
Szakmai elmélet Testnevelés Osztályfőnöki Munkavédelmi ismeretek
2
0,5
0,5
Egészségügyi alapismeretek
4
4
Szakmai kommunikáció
2
2
Ápolástan-gondozástan
5
5
9,5
9,5
Klinikumi ismeretek Foglalkoztatás Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
0,5
0,5
2
2
Egészségügyi asszisztensi ismeretek
10
10
Szakmai gyakorlat Ápolástan-gondozástan gyakorlat
4
4
Klinikumi gyakorlat
6
6
Szakmai gyakorlat
18,5
33
35
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
18,5
Összefüggő gyakorlat az 1/13. év végén Klinikumi gyakorlat 160 óra
55 723 01 Ápoló
Klinikai szakápolási ismeretek Elmélet, gyakorlat
Klinikai szakápolás gyakorlata Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között
15,5 10 4 2
95
54 213 04 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (2013/14. tanévtől) Osztályfőnöki
1/13.
2/14.
össz.
1
1
2
Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
2
2
5,5
5,5
Általános statisztika
2
2
Pénzügyi alapismeretek
4
4
Adózási alapismeretek
1,5
1,5
Számviteli alapismeretek
4,5
4,5
Szakmai idegen nyelv Gazdasági és jogi alapismeretek
3,5
3,5
Számvitel
6
6
Vállalkozás-finanszírozás
2
2
Adózás
3
3
Projekt-finanszírozás Projektfolyamatok követése
2
2
2
2
Gazdálkodási ismeretek
Szakmai gyakorlat Ügyviteli gyakorlatok
6
6
Statisztika gyakorlat
2
2
Pénzügy gyakorlat
1
1
Adózás gyakorlat
1
1
Számvitel gyakorlat
1
1
Könyvelés számítógépen
4
4
Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat
1
1
Elektronikus adóbevallás gyakorlata
2
2
Projekt-finanszírozás gyakorlata
2
2
Projekttervezés gyakorlata
1
1
32
32
ÖSSZESEN
35
35
A tanítási hetek száma:
36
32
96
SZAKMAI PROGRAM A békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban folyó szakmacsoportos alapozó és szakágazati képzések, valamint érettségi utáni szakképzések: − évfolyamonként egy osztályban nyomdaipari ágazatú szakközépiskolai képzést biztosít. Érettségi után, a 13. és a 14. évfolyamon nyomdaipari szakmákban szakképzést folytat. A szakképző évfolyamon fogadhatja az érettségivel rendelkező tanulókat. − évfolyamonként két osztályban egészségügyi ágazatú szakközépiskolai képzést biztosít. Érettségi után, a 13. 14. (és szakmától függően) a 15. évfolyamon egészségügyi szakmákban szakképzést folytat. A szakképző évfolyamon fogadhatja az érettségivel rendelkező tanulókat. − évfolyamonként egy osztályban iparművészeti szakközépiskolai képzést folytat. A párhuzamos képzés utolsó, 13. évfolyama teljes egészében a szakmai képesítés megszerzésére irányul. Érettségivel rendelkezők számára lehetőség nyílik arra, hogy a 13. és 14. évfolyamon tanulmányaikat az adott tanévben induló képzésben folytassák. − a közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportokban szakképzést folytat nappali és levelező tagozatokon. RÉSZLETES KÉPZÉSI PROGRAMOK Az egyes szakképzések programjait miniszteri rendeletek határozzák meg, ezek alkalmazása kötelező az iskola számára. A korábbi gyakorlatnak megfelelően terjedelmük miatt (több mint 1600 oldal!) ezeket a pedagógiai programban nem szerepeltetjük. A hivatalos közlönyökben ezek szövege megtalálható, és iskolánk könyvtárában is megtekinthetők, tanulmányozhatók.
- Nyomdaipari képzés A békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium évfolyamonként egy osztályban nyomdaipari ágazatú szakközépiskolai képzést biztosít. Érettségi után, a 13. és a 14. évfolyamon nyomdaipari szakmákban szakképzést folytat. A szakképző évfolyamon fogadhatja az érettségivel rendelkező tanulókat. A szakképzés célja Elégítse ki a város, a megye, a régió nyomdász szakember igényét. A tananyag állandó korszerűsítésével biztosítsa, hogy végzett tanulóink a kor szakmai kihívásainak eleget tudjanak tenni. A szakmai oktatás folyamatában alakítsa ki a tanulókban a nyomdaipari szakmák gyakorlásához szükséges készségeket és a munkaköri feladatok sikeres ellátásához elengedhetetlen képességeket. Ezek a következők:
szakmailag felkészült,
elhivatott, meggyőző, magabiztos 97
képes önállóan dolgozni,
pontos, precíz,
igényes a saját munkájára,
nyitott, érdeklődő, fejlődőképes,
megbízható, határozott
kombinatív, kreatív
Választható szakmák Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg három középiskolai végzettséghez kötött nyomdaipari szakmát tartalmaz: − kiadványszerkesztő (Képző- és iparművészeti ágazathoz tartozó) − nyomdai gépmester, − nyomdaipari gépmester, − könyvkötő. Az egyes szakmák bemutatása: Kiadványszerkesztő
OKJ 2006 azonosító: 52 213 01 0000 00 00 OKJ 2012 azonosító: 54 213 02
A korszerű számítástechnikai ismereteken túl a tanulók elsajátítják a szövegfeldolgozás tipográfiai szabályait. A végzett tanulók a megszerzett ismeretek birtokában célszerű, esztétikus nyomtatványokat (a névjegytől a könyvig) képesek megalkotni. A képfeldolgozás munkafolyamatában az eredeti képet digitalizálják, és számítógépes programokkal a leendő nyomtatvány igényeinek megfelelően feldolgozzák, vagy a rajzolóprogramok alkalmazásával teljesen új képet hoznak létre. A kiadványszerkesztő a korábban feldolgozott szöveges és képállományokat integrálja, azaz létrehozza a szöveget és képet is tartalmazó egységes állományt. A munkája végeredményét a szabvány PDF állományról filmre, CTP lemezre, digitális nyomatra esetleg E-bookra hozza létre. Erről készítik majd a nyomóformát, amelynek a segítségével a gépmester kinyomtatja a nyomtatványt. Nyomdai gépmester
OKJ 2006 azonosító: 52 213 03 1000 00 00
Nyomdaipari gépmester
OKJ 2012 azonosító: 54 213 04
A gépmester szakmai ismeretei két fő területet ölelnek fel: a nyomógéphez kapcsolódó műszaki, gépészeti ismereteket, a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó ismereteket. A gépmester feladata a papír, a festék előkészítése, a nyomógép beállítása nyomtatás előtt; a példányszám nyomtatása közben pedig a minőség figyelemmel kísérése, a változások hatására fellépő hibák elhárítása. A gépmester munkája a színes nyomtatványok előállításában csúcsosodik ki. A különböző nyomdai szabványoknak való megfelelés a gyönyörű képzőművészeti alkotások 98
kinyomtatását eredményezi. Az ehhez való korszerű méréstechnika a stabil kinyomtathatóságot biztosítja, amit a tanuló munkája során használ. Elengedhetetlen a gépmester számára a műszaki érzék és a gyors cselekvőképesség, valamint a jó színlátás pl. festékkeverés esetén. Könyvkötő
OKJ 2006 azonosító: 31 527 01 0000 00 00
Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó
OKJ 2012 azonosító: 34 543 06
A könyvkötők képzése a szakma két területét fogja át, a hagyományőrző kézi könyvkötőkét és a nagyüzemi könyvgyártókét. A könyvkötés során a tanulók a gépmesterek által kinyomtatott íveket dolgozzák fel. A kézi könyvkötők kézi varrással a könyvíveket egyesítik, könyvtestté formálják, majd táblával látják el. Tevékenységük azonban nemcsak a könyvek, folyóiratok és ügyviteli nyomtatványok bekötésére terjed ki, hanem elsajátítják az albumkészítés, a díszdoboz készítés és a könyvrestaurálás fortélyait is. Fontos szerepet játszik a kézi könyvkötőknél a kézügyesség és az esztétikai érzék. A könyvigény növekedése tette szükségessé a nagyüzemi könyvgyártást. A 14. évfolyamos tanulók üzemi körülmények között sajátíthatják el a könyvkötő célgépek beállítását és kezelését. A szakközépiskolai osztályunkban középiskolai évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó képzés tantárgy nyújt szakközépiskolai, azaz a gimnáziumétól eltérő jelleget. Az általánosan képző évfolyamokra a szakmai munkaközösségünk helyi programként elfogadta a „Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek” és a „Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok” központi kerettantervi programokat. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséged ad az adott szakmacsoport szakmáinak közös elméleti és gyakorlati ismereteinek oktatására. Ez biztosítja, hogy a tanulók kellő ismeretek birtokában válasszanak szakmát. A Nyomdaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyak tananyagaira épül a Nyomdaipari alapismeretek választható érettségi vizsga. A szakmaválasztás ebben az esetben a 13. évfolyamon történik. A szakmai csoportok kialakításánál a tanulók igényei mellett a tanulmányi eredményt és az egészségügyi alkalmasságot vesszük figyelembe, a kiadványszerkesztőknél ezeken túl a gépírás és a számítástechnika modulokból jobb eredményt elérők élveznek előnyt. 2013. szeptemberétől az új, 2012. évi OKJ-szerinti képzések indulnak, így a 9. évfolyamon a nyomdaipari ágazathoz tartozó nyomdaipari gépmesterek, valamint a képző- és iparművészeti ágazatba sorolt kiadványszerkesztők kezdhetik meg tanulmányaikat. A szakképző évfolyamokon a testnevelésen kívül csak szakmai tárgyú órák vannak. A szakmai elméleti órák egy részét az egész osztálynak csoportbontás nélkül, más részét szakmacsoportonkénti vagy szakmánkénti csoportbontással oktatjuk. A szakmai gyakorlatok szakmánkénti csoportbontással folynak, elsősorban a tizenharmadik évfolyamon iskolai tanműhelyben, a tizennegyedik évfolyamon üzemi körülmények között. Lehetőség van arra is, hogy a tanuló mindkét évben iskolai vagy üzemi gyakorlaton legyen. A középiskolai végzettséget is igénylő szakképzésben a kétlépcsős rendszer 2005 szeptemberétől lehetővé tette, hogy az ország bármely részéről fogadni tudjuk azokat a középiskolát végzett tanulókat, akik nyomdászok szeretnének lenni. Így mód nyílik arra is, hogy segíteni tudjuk azon térségek nyomdász utánpótlását is, ahol nincs a közelben ilyen jellegű szakközépiskola. Bízunk abban, hogy a 18 éves érettségizett fiatalokat a szülők is könnyebben elengedik, mint a 14 éves kisdiákokat. A nyomdák is jobban tudnak tanulókat küldeni hozzánk, hiszen két év 99
alatt kész szakembert kaphatnak vissza. Sőt ezen időszak alatt az évközi és a nyári összefüggő szakmai gyakorlatot a küldő üzemnél tölthetik a tanulók. A szakmai oktatást az iskola stabil, az újdonságokra fogékony szakember gárdával végzi. A gyakorlati oktatás színtere elsősorban az iskolai tanműhely, melyben szeretnénk a legkorszerűbb körülményeket megteremteni. Legjobb helyzetben a kiadványszerkesztő szakterület van, e terület beruházásigényét – hardverekre, szoftverekre – a legkönnyebb teljesítenünk. A gépteremben két tégelysajtó, két Dominant, három heidelbergi GTO nyomógép üzemeltethető. 2009-ben helyeztünk üzembe egy csúcstechnikát képviselő heidelbergi négyszínnyomó ofszetgépet. 2011-től pedig egy CANON típusú digitális nyomdagép működik a tanműhelyben. A kötészeti tanműhelyünk a kézi műveletek oktatását teszi lehetővé, ezért a gépi kötészet elsajátítására a megye két könyvgyártó nyomdájába járnak át tanulóink. Munkánk legfőbb eredménye, hogy a megye legtöbb nyomdájában a dolgozók többsége iskolánkban végzett. Nem egy volt tanítványunk céget alapított és nyomdaüzemet vezet. Nagyon büszkék vagyunk az OSZTV-n és a SZÉTV-en elért eredményeinkre.
- Egészségügyi képzés A békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium évfolyamonként két osztályban egészségügyi orientációjú, ill. egészségügyi ágazati szakközépiskolai képzést valósít meg. Érettségi után, a 13. 14. (és szakmától függően) a 15. évfolyamon egészségügyi szakmákban szakképzést folytat. A szakképző évfolyamon fogadhatja az érettségivel rendelkező tanulókat A szakközépiskolai képzés céljai A tanulók rendelkezzenek − alapvető elsősegély-nyújtási, csecsemő- és kisgyermek gondozási, anatómiai, lélektani és kommunikációs ismeretekkel, − a továbbtanulásra felkészítő szilárd alapkészségekkel, − megfelelő jártassággal az informatikában, − legyenek képesek idegen nyelven is kommunikálni, − tudjanak és akarjanak másokkal együttműködni, − törekedjenek az egészséges életmódra (sok mozgás, helyes táplálkozás) − tiszteljék az alapvető emberi értékeket, társadalmi normákat. Érettségi után a 13. 14. és 15. évfolyamon 12 szakmában egészségügyi szakképesítés megszerzésére van lehetőség. Tanévenként a munkaerő piaci igényekhez igazodva döntjük el, hogy melyik legyen az a két szakma, amelyikből osztály indítási kérelmet adjunk be. A szakképzés céljai − Járuljon hozzá a város, a megye és a régió egészségügyi és szociális szakemberigényeinek kielégítéséhez. − Magas színvonalú, konvertálható, továbbépíthető szakmai ismeretek elsajátításával tegye lehetővé, hogy tanulóink meg tudjanak felelni az adott kor igényeinek. − Fontosnak tartjuk a következő személyiségjegyek kialakítását: • Szakmai elméleti ismereteit jól tudja alkalmazni a gyakorlatban. • Korszerű lélektani ismeretei segítsék a lelki egészség megtartását és az empátiás képesség magas szintű kialakulását. • A humánus és a karitatív szemlélet kialakítása. 100
• A betegekkel és a munkahelyek dolgozóival tudjon jó kapcsolatot kialakítani. • Megfelelő munkafegyelemmel rendelkezzen a munkakezdést és a munkafolyamatokat illetően. • Megfigyelőképessége, problémamegoldó készsége és szervezőkészsége legyen magas színvonalú. • A tanuló megjelenése, ruházata, hajviselete jól ápoltságot tükrözzön. Iskolánk tanulói a felmérhető, vagy prognosztizálható igények alapján a munkaerőpiac mindenkori helyzetét és igényeit figyelembe véve az alábbi OKJ szakmák közül választhattak-választhatnak:
OKJ szám Általános ápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyermekgondozó-nevelő
54 723 010 0010 54 01 54 723 02 1000 00 00 54 761 01 0010 54 02
Egészségügyi asszisztens
52 720 01 0010 52 01
Rész szakképesítés, elágazás, ráépülés
Kisgyermek gondozó, -nevelő Általános asszisztens
2013. szeptemberétől:
Egészségügyi asszisztens Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Kisgyermek-gondozó, nevelő Ápoló
OKJ 2012 szám 54 720 01 52 723 01 52 723 02 54 761 02
További feltétel minden szaknál az egészségügyi alkalmasság (kivéve a szociális asszisztens szakot). Az adott szakképző évfolyamok indítása az igények figyelembe vételén túl feltételezi a megfelelő számú jelentkezőt is. Taneszközeink a szakterületnek és követelményeknek megfelelőek és korszerűek. A hiányzó eszközöket folyamatosan beszerezzük. A szaktantermek felszereltségét iskolánkban a minden évben megrendezett Nyílt Napokon tekinthetik meg az érdeklődők. A pályaválasztási életkor kitolódásával adott az érettebb személyiség, mely nagyobb felelősséget érez sorsa alakulása iránt, így pályaválasztását a szakma iránti szeretet, az elhivatottság befolyásolja. Ezt híven tükrözi az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítása, mely a szakmai vizsgán mérhető igazán. Tanulóink aktív közreműködői az iskolai, városi, területi és országos szakmai versenyeknek. A Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenyén az első 15 helyezett között ott vannak tanítványaink. Az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferenciák győztesei a mi intézményünk tanulói rendszeresen. Az Országos Ápoló Verseny, vagy az Elsősegélynyújtó Verseny sem múlik el tanítványaink és természetesen felkészítő tanáraik eredményes jelenléte nélkül. 101
Az iskolánkban tanulható egészségügyi szakmák ismertetése röviden: EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS ELÁGAZÁS OKJ 2012 száma: 54 720 01 Feladata a rendelőintézetekben legjellemzőbb munkafolyamatok elvégzése. A betegek dokumentációjának vezetése. A különböző beavatkozásoknál segédkezés az orvosnak, segíteni és felvilágosítani a pácienst kompetencián belül. Segíteni a prevenciós feladatok ellátásában. A képzés főbb témakörei: Belgyógyászati-, sebészeti-, kisklinikumi szakismeretek, terápiás alapismeretek, asszisztálás, ápolástan CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ OKJ 2006 szám: 54 723 02 1000 00 00 GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ OKJ 2012 szám: 52 723 02 Feladata az újszülöttek, a koraszülöttek és a beteg csecsemők, gyermekek gondozása és ápolása a korszerű egészségügyi szakmai követelmények, valamint lélektani, pedagógiai elvek alapján. Személyes és társas módszertani kompetenciák birtokában korszerűszemlélettel és gyermekszeretettel vesznek részt a beteg gyermekek ápolásában, gondozásában. Részt vesz a beteg és a hozzátartozók oktatásában, saját hatáskörében tájékoztatást nyújt számukra. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a hozzátartozókkal a beteg gyermek gyógyulása érdekében. Cél a szakmai tudásvágy felkeltése, a szakmaszeretet az elhivatottság elmélyítése. Jól képzett és felkészült szakemberek biztosítása a munkaerőpiac számára. A képzés főbb témakörei: Gyermekgyógyászat, gyermeksebészet, fertőző betegségek, ápolástan-szakápolástan, ápoláslélektan, szakmai gyakorlat, gyermekirodalom, ének, manuális gyakorlat. GYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ OKJ 2006 szám: 54 723 02 1000 00 00 KISGYERMEK-GONDOZÓ, NEVELŐ OKJ 2012 szám: 54 761 02 A 0–3 éves korú gyermekek gondozási-nevelési feladatait látja el a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben. Együttműködik a napközbeni kisgyermekellátást segítő pedagógussal, pszichológussal, orvossal. A speciális és sérült gyermekcsoportban munkáját gyógypedagógus szakember irányításával végzi a gyermekvédelmi alapellátás intézményeiben, a szakellátás intézményeiben, valamint egyéb humán szolgáltatásban A képzés főbb témakörei: Csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, nevelése, szervezési ismeretek és élelmezéstan, egészségügyi ismeretek és gyermekápolástan, intézményi gyakorlat. ÁPOLÓ OKJ 2006 szám: 54 723 010 0010 54 01 Gyakorló ápoló OKJ 2012 szám: 52 723 01 Közreműködik az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában. A beteg állapotának és igényeinek megfelelően segítséget nyújt a mozgásban, a pihenésben, a táplálkozásban, a higiénében, a kiválasztási funkciók, a megfelelő testhőmérséklet 102
megtartásában és az oxigénszükséglet biztosításában. Szakápolási feladatokat lát el. Munkája során alkalmazza fiziológiai, kórélettani és klinikai ismereteit. Kapcsolatot tart a beteggel, a hozzátartozókkal és az ápolási csoport tagjaival. Segédkezik a laboratóriumi és eszközös vizsgálatok kivitelezésében. Szükség esetén elsősegélyt nyújt. Prevenciós és rehabilitációs feladatokat lát el. Részt vesz a beteg és a hozzátartozók betegség-megelőzésre, egészségfejlesztésre és az ápolási feladatokkal kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatásában. A képzés főbb témakörei: A hallgató a képzés során általános ismereteket szerez személyiségfejlesztésből, gondozásból, ápolásból, a szakmai kommunikációs és társadalomismereti tananyagokból. A képzésben részt vevők megismerkednek a mozgásszervi, keringési rendszeri, emésztőrendszeri, vizeletkiválasztó rendszeri, reproduktív szervrendszeri, vérképző és immunrendszeri, idegrendszeri betegségekben, a pszichiátriai, érzékszervi, endokrin betegségben szenvedők ápolásával. A hallgatók pedagógiai és egészségnevelési ismereteket is tanulnak, valamint betekintést nyernek a szakmai jogi és etikai szabályokba. A szakmai idegen nyelv elsajátítása szintén részét képezi a megtanulandó tananyagnak.
ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSBEN Az osztályozás, értékelés módja: az elméleti tantárgyak, az iskolai és intézeti gyakorlatok osztályozása a szokásos ötfokozatú skálával (1-5) történik. Az osztályzatokat a tanárok a tanuló leckekönyvébe, az osztályfőnök ennek alapján a tanuló törzslapjára is bejegyzi. A tanulók a sikeres félév, illetve blokk vagy modul (elmélet, gyakorlat) zárása után folytathatják tanulmányaikat.
- Iparművészeti képzés A békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium évfolyamonként egy osztályban iparművészeti szakközépiskolai képzést folytat. A párhuzamos képzés utolsó, 13. évfolyama teljes egészében a szakmai képesítés megszerzésére irányul. Érettségivel rendelkezők számára lehetőség nyílik arra, hogy a 13. és 14. évfolyamon tanulmányaikat az adott tanévben induló képzésben folytassák. A szakképzés célja − A térség ruházati, textilipari jellegű szükségleteinek figyelemmel kísérése. − A vállalkozási, kisipari háttér foglalkoztatási igényeihez alkalmazkodó képzési kínálat. − Új, korszerű technológiák elméleti és gyakorlati megismertetése a tanulókkal. − A szakmai oktatás az iparművészeti szakmák tanítása során ki kell alakítsa a tanulókban azokat készségeket, amelyek a kor követelményihez való alkalmazkodást elősegítik. A képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja − a nevelési célokat, − a személyiség formálását, − a szocializációs funkciókra való felkészítést 103
Válaszható szakmák Az Országos Képzési Jegyzék a következő iparművészeti és ruhaipari szakmák oktatását engedélyezi az érettségivel ill. középiskolai végzettséggel rendelkezők számára:
OKJ 2006 szám
OKJ 2012szám
Textilműves (textilrajzoló és modelltervező asszisztens)
54 211 16 0010 5404
-
Zománcműves
54 211 18 0000
-
Grafikus(alkalmazott grafikus)
54 211 09 0010 5401
Divat- és stílustervező
-
54 211 04 54 211 02
Az iparművészeti képzések tantárgyi programját az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott központi programok tartalmazzák. Az iparművészeti képzés tanulói a 9. évfolyamon választott szakirányuknak megfelelően fejezhetik be tanulmányaikat. Ők a közismereti tantárgyak tanulása mellett már folyamatosan tanulták a szakmai tantárgyakat is, ezért nincs lehetőség más szakirányban tanulók bekapcsolódására ebben a képzési formában. Az iparművészeti képzés iránt érdeklődő, érettségivel rendelkezők számára lehetőség van két éves képzésben elsajátítani a szakma elméleti és gyakorlati alapjait. Ebbe a képzési formába bárki bekapcsolódhat, aki megfelel a rajzi felvételi követelményeknek. A ruhaipari képzésben való részvétel érettségivel rendelkezők számára biztosított. Az iparművészeti és a ruhaipari képzésben tanulók az iskola tanműhelyében szerezhetik meg gyakorlati tudásukat. A tanműhely legnagyobb részben pályázati pénzeszközök segítségével lett felszerelve korszerű gépekkel, eszközökkel.(textilnyomó berendezés, szövőszékek, varrógépek, rajzbakok, a rajz-mintázás elengedhetetlen eszközei, számítógépes gyártáselőkészítő program, terítékrajzok nyomtatásához megfelelő nyomtató, számítógépek a tervezés, viselettörténet tantárgyak tanításához) Természetesen megtalálhatók azok az eszközök is, melyek a hagyományos technikák, technológiák megismertetését szolgálják. A szakmai képzés elméleti tantárgyainak elsajátíttatása szaktantermekben folyik. A szaktantermekben a munkát segítik az írásvetítők, a minden teremben található televízió, videóval és magnóval, vagy a szintén pályázaton nyert számítógéppel, projektorral. Az iparművészeti képzésben tanítók szakterületük elismert személyiségei: festőművészek, öltözéktervező-, textiltervező iparművészek, a díszlet- és jelmeztervezés szakemberei. A ruhaipari képzés tanári-oktatói gárdáját több éves szakmai elméleti- gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák alkotják. Az iparművészeti képzés 16 éves hagyományokkal rendelkezik az intézményen belül. Ez alatt az idő alatt országos versenyeken is bemutatkoztak tanulóink az iskolai és területi versenyeken kívül: Országos rajzverseny, országos népművészeti verseny, „Trend és tradíció” pályázat, a „Divat és elegancia a XXI. század küszöbén”. A versenyekről értékes díjakkal és helyezésekkel tértek haza minden alkalommal.
104
A ruhaipari képzésben tanulók számára az OSZTV, majd a SZÉTV versenyei kínáltak – kínálnak bemutatkozási lehetőséget. A versenyzők közül évről – évre akadt olyan, aki sikeres érettségi vagy szakmai vizsga birtokában tért haza. A különböző szakirányokat átfogó és egységes általános vizuális alapismeretek: – rajz-festés vagy (szakiránytól függően) rajz-mintázás – művészettörténet – népművészet – ábrázoló geometria – betűrajz Grafikus (alkalmazott grafikus) OKJ 2006 szám: 54 211 09 0010 5401 Grafikus (alkalmazott grafikus) OKJ 2012 szám: 54 211 04 A grafika szak egyedülálló lehetőséget kínál a művészi képsokszorosítás klasszikus technikáinak elsajátítására és kreatív felhasználására. Cél a kor követelményeinek megfelelő olyan középfokú művészeti szakember képzése, aki rendelkezik a szakma két fő szakterülete (sokszorosítható grafikai illusztráció, reklámgrafikai tervek készítése), illetve ezek együttes alkalmazását megkívánó termékek előállításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, tisztában van a munkája végzéséhez szükséges technikai eszközök (számítógép, fotó, magas-, mély- és síknyomtató eszközök) használatával, lehetőségeivel, korlátaival. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei: Szakmai elmélet – grafikatörténet – grafikai alapismeretek Szakmai gyakorlat – az alkalmazott grafikai ismeretek: árureklám, könyvtervezés, könyvillusztráció, kulturális kiadványok, csomagolásgrafika, – fotográfiai alapismeretek – sokszorosított grafikai alapismeretek: magasnyomás, mélynyomás, síknyomás és a nyomtatás technológiai ismeretek alkalmazása Textilműves-textilrajzoló és modelltervező asszisztens OKJ 2006 szám: 54 211 16 0010 5404 A képzés célja felkészíteni a tanulókat az esztétikai és műszaki ismeretek együttes alkalmazására, a divatirányokat megjelenítő ruhatervezési, gyártmányfejlesztési és gyártáselőkészítési folyamatban való részvételre. Egyedi modellek vagy sorozatgyártásra kerülő mintadarabok kivitelezési munkáinak irányítására, egyszerűbb prototípusok elkészítésére készít fel. Ruhatervező iparművész irányítása mellett tervező asszisztensi munka elvégzésére teszi képessé a tanulókat. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei: Szakmai elmélet – viselettörténet – anyag és technológiai ismeretek Szakmai gyakorlat – tervezés – modellszerkesztés – szabás-varrás 105
Zománcműves OKJ 2006 szám: 54 211 18 0000 A képzés célja, olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulókat a zománcozott-dísztárgy készítő szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítésére, képessé teszik a szakma gyakorlására, a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására. Azaz ismerik a zománcművészet kifejezőeszközeit, a tűzzománcolás alapanyagait, eljárásait, képessé teszi őket a tervezés-alkotás (kivitelezés), a szakmai feladatok önálló, igényes ellátására. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei: Szakmai elmélet – szaktörténet – anyagismeret – munka és környezetvédelem Szakmai gyakorlat – tervezés, szakrajz – technológiai ismeretek – tárgykészítés Divat- stílustervező OKJ 2012 szám: 54 211 02 A divat- stílustervező a munkahelyi útmutatásokat követve a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályoknak megfelelően végzi feladatait. Öltözködési stílus és divattanácsadást végez ruhatervező iparművész irányításával, vagy önállóan. Segít kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, valamint kellékeket, kiegészítőket egyéni megrendelésre szalonokban. Modellrajzokat készít egyéni megrendelésre, vagy kollekció összeállításhoz különböző rajztechnikákkal. Gyártmányrajzokat készít munkadarab elkészítéséhez, megtervezi a modellekhez felhasználható anyagokhoz, vagy meglévő anyagokhoz tervez modelleket. Részt vesz a kiállítások, divatbemutatók szervezésében, kollekciók, valamint az egyéni viselet darabjainak színkiválasztásában, a színek összehangolásában, a színkombinációk kiválasztásában, kidolgozásában, az egyéniség, az életkor figyelembe vételével. Elkészíti a kereskedelmi kollekciók modellterveit, különféle színvariációkban. Részt vesz a modellek elkészítése során a varrási műveletek kiválasztásában, a kidolgozási munkák irányításában. Részt vesz a reklám- és fotóirodák, modellügynökségek, divatlapok, áruházak, üzletek, szalonok arculatának kialakításában, megtervezésében.
- Közgazdasági, ügyviteli képzés A Békéscsabai II. Számú. Térségi Integrált Szakképző Központ megalakulásával a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium nappali és levelező tagozatú szakképző évfolyamai iskolánkhoz kerültek.
A képzés célja • olyan külgazdasági üzletkötő szakemberek képzése, akik képesek önállóan megtervezni és megszervezni külkereskedelmi ügyletet, és – akár alvállalkozók bevonásával – gondoskodni annak lebonyolításáról, • olyan végzettek kibocsátása, akik korszerű és konvertálható szaktudással, jól hasznosuló idegen nyelvi kommunikációs készséggel, megfelelő viselkedéskultúrával és munkájuk iránti igényességgel rendelkeznek, így felkészültségük alapján akár a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, akár további képzésben részt véve sikeresek lehetnek, 106
Szakmai képzést ajánlunk azok számára, akik az érettségit követően szeretnének szakképesítést szerezni. Az iskola fogadja a más intézményből jelentkezőket is. Tanulóink a sikeres szakmai vizsga után az Országos Képzési Jegyzékben szereplő bizonyítványt kapnak. A hallgatók eredményes tanulását segítik: − korszerű számítógépekkel ellátott számítástechnikai szaktantermek − taniroda − könyvtár A szakmai képzés a központi programok irányelvei alapján folyik, szakirányú előképzettség esetében a tanulók órakedvezményben, felmentésben részesülhetnek. A pedagógiai program melléklete tartalmazza azt a kettő, leggyakrabban előforduló, az iskola által elsősorban preferált szakmák helyi tanterveit: − pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 2006 száma: 52 344 01 0000 00 00 OKJ 2012 száma: 54 344 01 − ügyviteli titkár OKJ 2006 száma: 54 346 01 0000 OKJ 2012 száma: 54 346 02
2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: Matematika 11. évfolyam:1óra és 12. évfolyam:1óra Idegen nyelvek: A osztály angol vagy spanyol:2 óra minden évfolyamon C osztály angol:1 óra minden évfolyamon Szakközépiskolai osztályok: 11. és 12. évfolyamon 1 óra Informatika: 9. évfolyam 1 óra, 10. évfolyam 2 óra Szakközépiskola: Fizika: 1 óra, kémia: 1 óra, földrajz: 1 óra A szabadon tervezhető órakeretben a tananyagot nem kívánjuk kötelezően emelni, a gyakorlásra, kompetencia fejlesztésre, csoportmunkák elvégzésére, tanulói kiselőadások megtartására fordítjuk.
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Kiválasztásuknak munkaközösségi szintű megbeszélés az alapja, de ez nem zárhatja ki az egyedi választást – alkalmazást. A segédletek, taneszközök: a) Mennyire segítik elő az iskola, a tantárgycsoport nevelési-oktatási céljainak teljesítését, tanítási tartalmakat, készségek, képességek kialakítását, fejlesztését, 107
a tanulás megszerettetését, a tanulási módszerek fejlesztését. b) Legyenek szemléletesek, könnyen használhatók, ízlésfejlesztők tartósak mérsékelt árúak A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: – Feleljenek meg kerettanterveknek, az érettségi vizsga követelményeinek és a didaktikai szempontoknak. – Szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben. – Teljesíthetők legyenek vele az emelt szintű érettségi vizsga követelményei is. – Áruk mérsékelt legyen. – Álljon rendelkezésre olyan mennyiségben, hogy a térítésmentes tankönyvre jogosultak igényeit ki lehessen elégíteni.
4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskolában folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra is. Ennek megfelelően: • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúrát, a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és a hallást fejlesztve a koncentráció és a relaxáció képességét akarjuk megalapozni; • az egészséges életvitel kialakításához a biológia gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a szakmai-módszertani ismeretek eszköztárának bővítésével kívánjuk megvalósítani; • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével kívánjuk kialakítani az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával a helyes magatartásformák megismertetését kívánjuk elérni;
108
•
•
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával kívánjuk felkészíteni tanulóinkat az élethosszig tartó tanulás folyamatára; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, ezzel a közösségfejlesztést is elősegítve.
5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megvalósítását a 2013/13-as tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A tanulóknak heti három hagyományos testnevelés órája van. A maradék két óra teljesítése a következő módokon valósítható meg: •
az általános tantervű gimnázium és az egészségügyi szakközépiskolai osztály tanulói (ez három osztály) választhat atlétika és a labdajátékok közül
•
a rendészeti gimnázium, a nyomdaipari szakközépiskolai és nyomdaipari szakközépiskolai rendészeti osztály tanulói (két osztály) heti két önvédelem órán vesz részt
•
heti legalább két edzésen is részvevő tanítványaik a sportegyesület igazolása alapján a külső egyesületnél teljesítik ezeket az órákat.
A tanulók félévi és év végi osztályzatát a három és a két órán nyújtott teljesítményük együttes értékelésével alakítjuk ki. A rendszeresen külső helyen eltöltött órák jeles osztályzattal vannak figyelembe véve.
6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tantervben határoztuk meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulójának részt kell venni. A 9. és 10. évfolyamon csak kötelező tanítási órák vannak. A 11. és 12. évfolyamokon a tanulók érdeklődésüknek és továbbtanulási igényeiknek megfelelően választhatnak érettségi vizsgára felkészítő tárgyakat. A 10. évfolyamokon minden év április 30-áig felmérjük, hogy a tanulók milyen szabadon választott órákra kívánnak járni. Ha a jelentkezők száma eléri a csoport elindításának minimális létszámát, akkor a csoportot elindítjuk. A jelentkezés szülői aláírással is ellátott jelentkezési lapon írásban történik. Ha a tanulót felvettük a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a jelentkezés előtt – a tanulót és a szülőjét írásban tájékoztatjuk. 109
A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A 11. évfolyamos tanulónak írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a 11. évfolyamra választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván másik szabadon választható tanítási órára. Ha a tanuló úgy választja valamelyik szabadon választható tanórát a 12. évfolyamra, hogy a 11. évfolyamon nem látogatta ezeket az órákat, akkor a 11. évfolyam tananyagának pótlására kötelezhető. Ebben az esetben a tárgyat tanító tanár a –tananyagtartalom ismeretében– dönt a különbözeti vizsga szükségességéről. A különbözeti vizsga letételére a tanuló legfeljebb két hónapot kaphat. Ha a különbözeti vizsgája sikertelen, akkor a tárgyat nem tanulhatja tovább. A párhuzamos képzésben lévő tanulók akkor vehetnek fel szabadon választott tantárgyat, ha az adott tanévre elkészült órarendjük ezt lehetővé teszi. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Ehhez szülője aláírásával ellátott kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójának, a kérvényben az okot is meg kell jelölnie, hogy miért akar változtatni. Ha a csoport létszáma ezzel a kiválással az engedélyezett minimális létszám alá kerül, akkor a tárgyat választó többi tanuló érdekeire hivatkozva, a kérvény elutasítható. A választható tárgyak listájában megadjuk annak a tanárnak a nevét, aki nagy valószínűséggel tanítani fogja a tárgyat.
7. Az érettségi vizsgára felkészítés rendszere A helyi tantervünkben szereplő tantárgyak óráin a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés történik. Tanítványaink minden általuk tanult tantárgyból tehetnek érettségi vizsgát, amelyek helyi tantervünkben szereplő óraszáma és tananyagtartalma lehetővé teszi, hogy az érettségi vizsgára jelentkezzenek. Az érettségi vizsgára jelentkezés feltételeit a 100/1998. kormányrendelet tartalmazza. Iskolánkban olyan szabadon választható tanórák felvételét kínáljuk, hogy ennek teljesítésével tanítványaink minden évben jelentkezhessenek emelt és középszintű érettségi vizsgára. Ha valamely tantárgyból nincs elég jelentkező a csoport elindításához, akkor Békéscsaba város többi középiskolájával együttműködve biztosítjuk a felkészülés lehetőségét. A középszintű érettségi vizsga témakörei a helyi tanterveink mellékleteiben vannak összefoglalva.
8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés típusai A szaktárgyi értékelés során a diákok szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati teljesítményét vizsgáljuk. A képességek értékelésénél bonyolultabb magatartásokat is figyelembe veszünk. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. 110
Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg: A diagnosztikus értékelés, melynek célja a helyzetfeltárás. A formatív értékelés, amely a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését. A szummatív értékelés egy oktatási-nevelési szakaszt lezáró minősítés. A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, az „induló” tudás megállapítására szolgál. Diagnosztikus értékelésre akkor kerül sor, amikor új tanárként elkezdünk egy osztályt tanítani, vagy egy új anyagrész tanításának megkezdésekor bizonytalan, hogy a diákok birtokában vannak-e az elsajátítandó anyagrészt megalapozó ismereteknek. Ilyen módon tanárként információkat szerzünk arra vonatkozóan, hogy diákjaink hol tartanak. A diagnózis alapján dönthetünk arról, hogy munkánkat hogyan kezdjük, illetve folytassuk a vizsgált tanulócsoportban. Így lehet érdemben megalapozni a stratégiát. Az értékelés e típusa tehát leginkább a pedagógus tájékozódását szolgálja. Ilyen értékelést végzünk a belépő 9. évfolyamokon is. Ennek eredményét %-ban kívánatos megadni és nem zárulhat osztályzattal. Ezekről az eredményekről a szülőt is tájékoztatjuk, s ennek alapján indítunk az osztályban felzárkóztató vagy tehetséggondozó csoportokat. A formatív értékelés lényege, hogy a tanár nem az addig elért vagy el nem ért teljesítményt osztályozza, hanem a tanuló által bepótolandó hiányosságokat sorolja fel, így a tanuló számára világossá teszi, hogy miben kell még fejlődnie, változtatnia. Erre a formára van legkevesebb idő és lehetőség a mai oktatás-nevelés rendszerében. Természetesen ez a forma is tájékoztató jellegű, ezért osztályzattal nem zárulhat, de a következtetéseket a diákokkal érdemes megosztani, mivel az eredmények megismerése az együttmőködési hajlandóságukat növeli, ez a tanulók számára a pozitív motiváció eszköze lehet. A jelenlegi oktatási rendszer meghatározó jellegű értékelési típusa a szummatív értékelés. Bár fogalmát tekintve egy nagyobb szakaszhoz társul, ennek ellenére a rövidebb tananyagtartalom elsajátításának mérése is szummatív jellegű, hiszen csak ez a forma társul osztályzattal is. Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Arra törekszünk, hogy az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. A tanulók tudásának az értékelésénél és minősítésénél az alábbi osztályzatokat adjuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), vagy megfelelt illetve nem felelt meg. Az iskola arra törekszik, hogy félévenként elegendő (legalább öt) érdemjegy alapján értékelje tanulói teljesítményét. Kívánatos, hogy a tanuló érdemjegyei a félév folyamán egyenletesen oszoljanak el (havi gyakoriság). Az ettől való eltérés az induló évfolyamok szeptemberi értékelésénél, illetve a tanuló hosszabb hiányzása esetén elfogadható. Az ellenőrzés (érdemjegyszerzés) módjai: – szóbeli felelet, írásbeli munka – tanórán végzett gyakorlati munka – témazáró dolgozat – önálló kiselőadás – óraközi munka – szakképzésben részvevők gyakorlati munkájának értékelése – részvétel versenyeken – gyűjtőmunka – év végi vizsga. 111
A tanulók értékelése során a következő elvek betartását tartjuk követendőnek: A tanulói magatartást, viselkedést szaktárgyi érdemjeggyel nem értékeljük. A tanulókat – fejlődésük érdekében – egészségesen kell terhelnünk, ezért az osztályban tanító tanárok egyeztetnek, hogy kettőnél több témazáró nagydolgozat ne essen egy napra. Az ellenőrzésben törekszünk az írásbeli és szóbeli számonkérés egészséges arányára. Érettségi tantárgyaknál az érettségi vizsgán szereplő írásbeli és szóbeli arányt tekintjük iránymutatónak. Félévenként a nevelőtestület, a szaktanár és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján, dönt a tanulók eredményeiről. Az évközi jegyek átlagának és a végső osztályzatnak lényeges eltérése esetén a törvény szerint járunk el. Ha egy évfolyamon a tanuló alap és emelt szinten is tanul egy tantárgyat, akkor minősítését a következő szabály alapján kell meghatározni. Az emelt szintű képzésben résztvevő tanulókat a szaktanár félévenként egy témazáró jeggyel értékeli. A félévi és év végi minősítést a két szaktanár az alap és az emelt szintű képzésben szerzett témazáró jegyekből közösen alakítja ki. Az értékelés területei • A tanítási órák és a gyakorlatok, szempontja a tantervi követelmények elsajátításának foka, a tanulók magatartási és viselkedés kultúrája, a közösség érettségi szintje. • A neveltségi szint ellenőrzése minden szaktanár, de különösen az osztályfőnök feladata. Arra kell törekedni, hogy minél több élethelyzetben megismerje tanulói viselkedését. Alkalmazni kell az írásos szintfelméréseket is, ehhez kérhetik szakértők szakmai segítségét. A munka összefogója az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. • A félévi és év végi osztályozó értekezletek levezetői az osztályfőnökök. Résztvevői az osztályban tanító szaktanárok és az igazgató vagy egyik helyettese. A megbeszélést fel kell használni az osztályban tapasztalható nevelési és egyéb problémák megvilágítására. Iskolánkban egy kivételes szummatív értékelési módot is alkalmazunk az év végi vizsgarendszer működtetésével.Az év végi vizsgarendszer céljai: − Hatékonyan előkészíti a sikeres érettségi és szakmai vizsgát azzal, hogy vizsgakörülményeket biztosít, illetve feltételeket támaszt, így diákjainkban kialakul a vizsgarutin. − A tanulók rákényszerülnek arra, hogy a tanév során elsajátított anyagot átismételjék, rendszerezzék, és ezzel mélyebb tudásra tegyenek szert. − A tanárnak lehetősége nyílik arra, hogy újabb mérés segítségével mindenki számára megnyugtatóbban alakíthassa ki a tanulók év végi osztályzatait. − Az év végi vizsga az érettségi és szakmai vizsgát tevő diákok kivételével mindenki számára kötelező. − A vizsga ideje az utolsó tanítási napokra esik, amikor már csak a vizsgák zajlanak az érintett tantárgyakból, a kiírt vizsgabeosztás szerint. − A vizsga tárgyai a 9-11. évfolyamon tanulók számára a kötelező érettségi vizsgatárgyak:
112
− magyar nyelv és irodalom (9. évfolyamon írásbeli: szövegértés, ez a magyar nyelv tantárgy év végi osztályzatában jelenik meg, 11. évfolyamon szóbeli és az irodalom tantárgyban jelenik meg az eredménye) − történelem (10. évfolyamon szóbeli) − matematika (mindhárom évfolyamon írásbeli) − idegen nyelv (mindhárom évfolyamon a tanuló által választott nyelvből, szóban és írásban)A vizsga tárgyait és követelményeit a 13. és 14. szakképző évfolyamon tanulók számára az érintett szakmai munkaközösségek írják elő a szakmai vizsga tárgyaiból legkésőbb az adott év szeptember 30-ig az érvényes vizsgakövetelményeknek megfelelően, szem előtt tartva az 1. pontban meghatározott célrendszert. (Erre a szakmai vizsgáztatás nagyon gyorsan változó rendszeréhez való folyamatos alkalmazkodás miatt van szükség.)A vizsga anyaga az évfolyamok törzsanyaga. (Természetesen követelmény a törzsanyaghoz szorosan kapcsolódó korábbi évfolyamok törzsanyaga is.)Az írásbeli dolgozatok értékelése és a szóbeli feleletek elbírálása egységes követelményrendszer szerint történik, amelyet a munkaközösségek állapítanak meg minden vizsgatárgyra külön – külön, az adott tárgy sajátosságait figyelembe véve.A tanulók év végi osztályzatát az év közben szerzett érdemjegyekből, és a vizsgajegyből kell megállapítani a következő módon: A szaktanár az éves munka alapján megállapítja a szorgalmi jegyet (S), melynek nem kell egész számnak lennie. A vizsgabizottság által megállapított vizsgajeggyel (V) képezi a két szám súlyozott számtani közepét az alábbi formula alapján: E=(2*S+V)/3 Az év végi osztályzat az így kapott szám (E) egészre kerekített értéke. A 12. évfolyam végén érettségi vizsgát szervezünk mindkét iskolatípusban, a 13. a 14. ill. a 15. évfolyam végén a szakközépiskolában szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A továbbhaladás feltételei: –
A magasabb évfolyamra lépés feltétele az előző évfolyam bizonyítvánnyal igazolt eredményes elvégzése (más iskolából való átiratkozás esetén is).
–
Javítóvizsgát a 20/1992. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint legfeljebb három tantárgyból lehet tenni.
A szóbeli feleltetések értékelése Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • • • •
a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástalanul teljesítette, önállóan képes a témakörökhöz tartozó fogalmakat definiálni, önállóan képes a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni, önállóan képes az ismeretek alkalmazására példákat (gyakorlati alkalmazás) felmutatni.
Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek kevés és jelentéktelen hibákkal, de megbízhatóan eleget tett, • önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, • tanári segédlettel felismeri a legfontosabb összefüggéseket, és azokat önállóan elemzi, • képes példákat mondani az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására. 113
Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tett eleget, s többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra, • a fogalmakat felismeri, de azokat pontatlanul definiálja, • csak tanári segítséggel képes a témakör összefüggéseinek felismerésére és az elemzésben segítségre szorul, • nem vagy csak jelentős tanári segítséggel képes az elméleti ismeretek gyakorlati vonatkozásainak bemutatására. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, bár a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik, • a fogalmakat pontatlanul definiálja, • a témakör összefüggéseit tanári segítséggel sem képes felismerni, bár néhány részösszefüggésre rá tud mutatni, • az ismeretei alapján a gyakorlati vonatkozásokat nem tudja bemutatni és példái is csak véletlenszerűek. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tartalmi követelményeknek szaktanári segítséggel, útbaigazítással sem tud eleget tenni, • az ismeretükhöz tartozó fogalmakat pontatlanul sem képes meghatározni, • összefüggéseket tanári segítséggel sem ismeri fel, és az elemzéseket nem tudja elvégezni, • az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására nem képes példákat mondani. A tanulók írásbeli számonkérése A tanulók írásbeli számonkérésének terjedelmi és tartalmi szempontból két módját alkalmazzuk: • Röpdolgozat – a tanulók folyamatos munkájának az eredményességét értékeljük. Terjedelme csak egy-két tanítási óra anyagának átfogását és számonkérését teszi lehetővé, • Témazáró dolgozatot lehet íratni minden tematikai egység lezárása után. A minősítés alapja a feladatok pontozáson alapuló kijavítása. Az osztályzat az elért pontszám és összpontszám arányán alapul. Az órai kiemelkedő munka minősítése Lehetőség van arra, hogy a tanórákon nyújtott kiemelkedő teljesítményt értékelje és minősítse a szaktanár, így osztályzattal is járulhat. A szakmai képzés gyakorlati foglalkozásain végzett munka értékelése A gyakorlati tevékenység értékelésénél a szakoktató figyelembe veszi, hogy a tanuló mennyire tartja be az adott szakmára vonatkozó szabályokat, mennyire önálló a munkavégzése.
114
9. Projektoktatás Iskolánkban a szakképzésben projektoktatás folyik. Rendszerét a program II. fejezetének 2. témaköre tartalmazza.
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a 9. évfolyamon a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést szolgálják. Ezen órák esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Iskolánkban a tehetség kibontakoztatására szakköröket is indítunk. Ezek körét minden év első tanítási napján ismertetik az osztályfőnökök. Ezek a foglakozások a tanulók számára ingyenesek.
11. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata Az iskola az éves munkatervében meghatározott mérési időszakban, tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megméri a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mértékét. A mérést egy hónapig terjedő időszakban végezzük el. Ennek időpontja március-április hónapban van, figyelembe véve a tavaszi szünet és a végzős tanulók utolsó tanítási napjának időpontját is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik. A vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok közösen elemzik és meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az iskolánk a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésére a MINI HUNGAROFIT programot választotta. A tesztvizsgálat eredményeinek felhasználhatósága a gyakorlatok szabályos végrehajtásától és a tanulók motiváltságától függ. Az állapotfelmérés előtt ismertetni kell a tanulókkal a mérés lényegét. A mérés célja nem az osztályozás, hanem a tanuló fizikai állapotának felmérése. Az útmutató tartalmazza, hogy adott életkorban a mért teljesítmény milyen pontszámot jelent. Az egyes próbák összes pontszáma alapján a tanulók fizikai teherbíró képességét hét kategóriába soroljuk. Az egymást követő mérések azonos kategóriája az állapot szinten tartását jelenti. A testnevelés órák fejlesztési célja, hogy a tanuló minősítése kiváló és extra minősítés esetén szinten maradjon, gyengébb minősítés esetén javuljon.
115
A mérés tartalma • aerob vagy alap állóképesség mérése mérőeszköz: Cooper teszt • az alsó végtag dinamikus erejének mérése mérőeszköz: helyből távolugrás páros lábbal • vállövi és kar-izmok erő-állóképességének mérése mérőeszköz: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás • csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése mérőeszköz: hanyattfekvésből felülés • hátizmok erő-állóképességének mérése mérőeszköz: hason-fekvésből törzsemelés és leengedés A program leírása tartalmazza az életkorhoz tartozó teljesítmények pontértékeit. Az elért pontszám és a kiegészítő mérések (testmagasság, testsúly, csuklókerület, nyugalmi pulzus, alappulzus, terhelés utáni pulzus, testzsírtartalom, Maligen teszt) segítségével megállapított pontértékekből a fittség állapotának hét különböző minősége különíthető el. Iskolánk egészségnevelő munkájának eredményességét javítja, ha teljesülnek a következő feltételek: • atlétikapályát (futópálya, ugrógödör, dobókör) alakítunk ki, • minden gyermek, minden nap legalább 30-40 percet mozog (tanórán és sportköri foglalkozáson), • a keringési- és a légzőrendszer optimális terhelése biztosított minden alkalommal, • minden alkalommal van gimnasztika és testtartásjavító gyakorlatsor is, • játékos, táncos elemekkel is fokozzuk a tanulók testmozgással elért örömeit. Napjainkban felértékelődött a fokozott munkabírás, a stressztűrő-képesség. Ezek a tulajdonságok csak a megfelelő fizikai terhelhetőségre építhetők rá, ezért folyamatosan fejlesztendők a tanulók motoros képességei.
12. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei 12.1 Egészségnevelési program „Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszani a felnövekvő generációk egészségmegtartásának formálásában. A tanulók az iskolában nem egyszerűen az ÉLETRE készülnek, hanem az iskola is – a maga szövevényes személyközi és intézményi viszonyulási formáival – maga az ÉLET.” Az iskolai egészségnevelés feladata, hogy az intézmény a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődéséhez, egészséges szocializációjához, képességeinek minél szélesebb körű kibontásához lehetőségei szerint minden feltételt megteremtsen, és kialakítsa az egészséges életvezetés igényét, valamint a gyermekvédelem keretein belül veszélyeztetettség, hátrányos helyzet, mentális és egészségügyi problémák esetén biztosítsa a felzárkózás, a megoldás és a segítség lehetőségét, módjait. Ehhez az iskola felhasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, épít az iskolai védőnői szolgálatra és a szülőkkel való kapcsolattartásra. A hatékonyság érdekében az intézmény szükség esetén együttműködik még az önkormányzatokkal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, 116
a Pszichológiai Tanácsadóval, a rendőrséggel, a Nevelési Tanácsadóval, a kortárs segítők hálózatával. Az iskolai egészségnevelés három – egymástól élesen el nem határolható – területen folyik: a testi, a lelki és a szociális-társas egészség fejlesztésének területén. A testi egészségre nevelés elsődleges színterei a testnevelés és az osztályfőnöki órák. Ebben a körben kap szerepet még az iskolai védőnő, az ifjúságvédelmi és a munkavédelmi felelős is. Legfontosabb feladataik (lehetnek): ismeretek átadása, felvilágosítás vagy rendszeres prevenciós tevékenység. Elsősorban osztályfőnöki órákon kerülnek elő a következő témák: az egészséges táplálkozás, a testi higiénia, az egészséges szexuális élet, fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei, a balesetek megelőzésének lehetőségei, és a drogok élettani hatásai. Az egészségnevelési prevenció feladatai beépülnek az iskola hagyományos, órarenden kívüli eseményeibe is: Szent-Györgyi hét, sportnap, osztálykirándulások programjai lehetőséget adnak a helyes irányú szemléletformálásra. Hagyományos tanórai keretben több tantárgy is lehetőséget nyújt a szemléletformálásra. A művészeti tartalmú tantárgyak mellett a természettudományos tantárgyak ismeretanyaga is sok lehetőséget rejt. Nagyon sok irodalmi alkotás témája az egészség vagy éppen az egészség hiánya, vagy a valamilyen fogyatékossággal élő emberek életének bemutatása. Korunk művészének gyakori témája a torz személyiségű ember bemutatása. A szobrok, festmények egészséges és torz testeket egyaránt bemutatnak. A természettudományos tárgyak (biológia, kémia) a testi egészség feltételeit konkrét ismeretek formájában közvetítik. A testi egészségre nevelés fő gyakorlati színtere a testnevelés óra. A heti kétórás testnevelés kevés az egészség megőrzésére, hiszen itt kell kialakítani a tanulókban a rendszeres mozgás igényét, ezért iskolánkban több sportkör is működik. A szakember által megtervezett testnevelés órai mozgás hozzájárul a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez, a szociális kompetencia, a csapatmunka, a kreativitás fejlesztéséhez is. Napjainkban az egészségesség, a fizikai és pszichikai terhelhetőség nagyon felértékelődött. Ez az életkor az, amiben megteremtődnek az egészségesség alapjai és kialakul az az életszemlélet, ami a fenntartását is lehetővé teszi. A testi és lelki egészség egymás nélkül nem létezhet. A lelki egészség fejlesztésének egyik legfontosabb alapja, amely nélkül nem működhet igazán hatékonyan, a kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására épülő tanár-diák viszony, amelynek keretein belül a tanuló bizalommal fordulhat pedagógusaihoz. Éppen ezért ez az a nevelési terület, amely leginkább túllép az órarendi kereteken, hiszen gyakran személyre szabott formában vagy kisebb csoportok keretein belül valósul meg. 117
Célja: az önismeret, a helyes és reális önértékelés megalapozása, − a konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása, − az esetleges családi, iskolai, tanulási, társas kapcsolatokban jelentkező kudarcélmények feldolgozásához nyújtott segítség, − a hatékony tanulási módszerek kialakítása, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, − szükség esetén a rendszeres mentális segítségnyújtás.
Ebben a körben leginkább az osztályfőnököknek, az ifjúságvédelmi felelősnek és a tanulási nehézségek esetén az érintett szaktanároknak jut szerep. Az egészségfejlesztés harmadik területe a szociális-társas kapcsolatok fejlesztésére irányul. − A közösségépítés, − a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítése, − a helyes értékrend kialakítása, − az empátia és a tolerancia fejlesztése, − a társadalomba való beilleszkedés, − az egészséges társas kapcsolatok kialakítása az iskolai élet szinte minden mozzanatát érinti. Színterei a tanítási órák mellett az iskola szabadidős rendezvényei, hagyományainak ápolása, osztálykirándulások.
12.2. Környezeti nevelés A környezeti nevelés az élő és élettelen környezettel való együttélés gondolkodásmódjának és életmódjának átadása, tehát a tanulók szemléletének és magatartásának formálása. A legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket a természeti és mesterséges környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre. El kell érnie, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezet nyújtotta lehetőségek korlátozottak, a felhasználás ésszerű módja a környezet fejlesztésének alapja. A nevelés eredményességét és a mindennapi tevékenységet a teljes egészében átfogó személyes példamutatás és a tantárgyi ismeretrendszer közvetítése együttesen biztosíthatja. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink: − a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, − az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, − az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, − az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, 118
− ismeretek és jártasságok kialakítása, melyek segítségével képesek lesznek megelőzni a környezetszennyezés okozta egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. A program megvalósításának lehetőségei: Hagyományos tanórai foglalkozások keretében Az iskolában a tanulók idejük többségét az ismeretszerzéssel, a tanórákon töltik. Ez az időkeret, amelyben egyidejűen nagyszámú tanulót érhetünk el, így a tantárgyak által közvetített ismereteknek kell a környezetvédelem alapelveivel együttesen megjelenni. Az iskolában tanított tantárgyak más-más szerepet töltenek be a környezettudatos viselkedés kialakításának folyamatában. A természettudományos tantárgyak elsősorban az ismeretek, törvények, ok-okozati kapcsolatok megtanításával a környezet- és természetvédelem elméleti alapjait közvetítik. A humántudományok az érzelmi és etikai alapokat mélyítik el. A tanulók − ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, − értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, − tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, − ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, − ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, − szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, − ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, − értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk, − legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. A tanulókban − növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, − fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével, − értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében, − törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, − ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, − legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, − a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény.
119
A nem hagyományos tanórai formák nyújtotta lehetőségek − Városi szervezésű rendezvényeken való részvétel, tanulmányi kirándulások, − múzeumlátogatások, osztálykirándulások, − jeles napok rendezvényei, − az iskolai környezet alakítása: anyag és energiatakarékosság, − termek díszítése, − az ismeretterjesztés egyéb lehetőségei: iskolarádió, diákújság, faliújság, − az iskolán belüli kommunikáció, mint a szemléletformálás eszköze. A környezetvédelmi nevelési program megvalósításában belső és külső partnerekre egyaránt számítunk. Belső partnereink: − tanárok, − diákok, − technikai dolgozók, − ifjúságvédelmi felelős, − diákmozgalmat segítő tanár, − védőnő. Feladataik: − Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció − Technikai dolgozók: programok segítése, beszerzések − Tanulók: tantermek rendezése, hulladékgyűjtés Külső partnereink: − szülők, − kollégiumok, − gyakorlati oktatás külső helyszínei, egyéb partnerek. Feladatuk: a programok segítése.
13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőségi rendszer feladata, hogy azonosítsa a tanulókat, kövesse fejlesztésüket, nyújtson segítséget abban, hogy ha a hátrányos helyzetükből fakadó bármilyen megkülönböztetésben részesüljenek, akkor ezt a helyzetet minél előbb megszüntessük. Teremtse meg a feltételeit annak, hogy a pedagógusok megfelelő felkészítést kapjanak az egyenlő bánásmód elvének és az oktatási esélyegyenlőségnek a biztosításához. A szülői-tanulói panaszokat kezelje, vizsgálja ki a bejelentéseket és számolja fel az egyenlő bánásmódot sértő helyzeteket. Az intézmény minden évben megvizsgálja és a tanévet értékelő értekezleten ismerteti, hogy mi történt az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésével, a különleges gondozást igénylő tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatainak teljesítésének területén, értékelje az esélyegyenlőség megvalósulásának eredményeit, s egyben elemezze az egyenlő bánásmód elvének megsértéséről szóló panaszokat is. Esélyegyenlőség az oktatásban A tanulási esélyegyenlőség biztosítása a tanulók számára biztosítja azt a jogot, hogy állapotuknak és képességeiknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljenek. Az iskolának az oktató-nevelő munkát a következő elveknek megfelelően kell megszervezni: − A tanuló joga, hogy a számára megfelelő fejlesztésben részesüljön.
120
− A képzési idő egészében lehetőséget kell biztosítani tanulási nehézségeinek feltárására és ezen problémák szakszerű kezelésére. − A tanulási esélyegyenlőség eredményes megsegítésének alapvető feltétele a tanuló személyiségének megismerése és ehhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. − A tanulónak önmagához és társaihoz viszonyított teljesítményének feltárása. − Az állapotuknak megfelelő adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. − Egységes, differenciált, egyénre szabott tanulói követelmények teljesítésének ellenőrzése és értékelése. Fejlesztendő kompetenciák − Anyanyelvi kompetencia − Idegen nyelvi kompetencia − Matematikai kompetencia − Természettudományos kompetencia − Digitális kompetencia − Hatékony, önálló tanulás kompetencia − Szociális és állampolgári kompetencia − Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia − Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, tehát − Énkép, önismeret − Hon és népismeret − Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra − Aktív állampolgárság, demokrácia − Gazdasági nevelés − Környezettudatosság − Tanulás tanítása − Testi, lelki egészség − Felkészülés a felnőttlét szerepeire Iskolánk az elmúlt években a következő különleges gondoskodást igénylő tanulókat fogadott: − mozgáskorlátozott, − látáskárosodott, − sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, − tanulási és magatartási zavarral küzdő, − hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók. Ezeket a tanulókat integráltan, osztálykeretben tanítottuk. Nagy szerepe van a hátrányban lévő tanulók osztálykeretben tanításában az osztályfőnöknek, az adott osztályt tanító nevelőtestületnek és a tanuló osztálytársainak is. Mindegyik csoport esetén közös feladatunk, hogy nevelésük, oktatásuk, a helyzetükből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A meglévő és hiányzó képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy ezek a gyermekek is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. 121
Mindig szem előtt kell tartanunk az önállóságra nevelés elvét, ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat; növelni a kudarctűrő képességüket. Az őket befogadó közösségben ki kell alakítani a másság elfogadásának és kezelésének technikáit. Ez a folyamat mindig a befogadók és a befogadott együttműködésén alakítható ki, erre egységes eljárási rendet nem fogalmazhatunk meg. Feladatok
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A látáskárosodott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a látás, mint az iskolai tanulmányok szempontjából legfontosabb észlelésben korlátozott állapota jelenti. Esetükben nehéz áttekinteni egy nagyobb ábrát, nem látják a táblán megjelenő szövegeket, az interaktív táblák, projektorok segítségével kivetített képeket sem. A látótávolság kicsiny volta miatt nehezebb a tájékozódásuk, nem vehetnek részt a normál testnevelés órákon sem. Részükre a speciális testnevelés órák biztosítják a mozgás lehetőségét. Nehezebb számukra a csoportokba, osztályközösségekbe való beilleszkedés. Több időt igényel a megtanulandó ismeretek elsajátítása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztésének elvei, céljai és feladatai és fejlesztési programja A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködésével, a rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történjen. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az együttnevelés célja, hogy megszűnjön vagy enyhüljön a tanulók intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradása, fejlődjön matematikai gondolkodásuk, kialakuljon a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészség, kifejezőkészség, váljon az olvasás és írás eszközzé az ismeretek megszerzésében. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez az őt tanító pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.
13. A tanulók jutalmazásának elvei, a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítése 13.1 A jutalmazás elvei és formái
A jutalmazás az érintett tanulókat tekintve egyéni és kollektív jellegű. A jutalmazás lehet: − szóbeli vagy írásbeli dicséret 122
− oklevél − tárgyjutalom − vásárlási utalvány − plakett − jutalomüdülés vagy hozzájárulás az üdüléshez − kulturális eseményen, egyéb rendezvényen való teljes, ill. kedvezményes térítésű részvétel − Adhatja szaktanár, osztályfőnök, igazgató és a nevelőtestület. Szaktanári dicséretben részesül minden olyan tanuló, aki az osztályon belül az adott tárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt. A szaktanári dicséret lehet szóbeli, elektronikus naplóba beírt, a félévi év végi bizonyítványban szövegesen megjelenítve. Osztályfőnöki dicséretben részesül minden olyan tanuló, aki az osztályon belül, iskolai keretek között sikeres szervező, kulturális vagy sportmunkát végzett. Igazgatói dicséretben részesül minden olyan tanuló, aki az egész iskola érdekeit szolgáló tevékenységben sikeresen és cselekvően vesz részt, hozzájárult az intézmény hírnevének öregbítéséhez. Nevelőtestületi dicséretben részesülhet az a tanuló, aki tanulmányi vagy sportverseny országos döntőjébe jut. Az intézményben „dicsőségfal” található. Itt helyezzük el azon tanulók fényképét, akik országos versenyeken kiemelkedő eredménnyel képviselték iskolánkat. A tanuló jutalmazását a tevékenységéért felelős személy vagy szerv kezdeményezheti. A tantestületi és igazgatói dicséretben részesültek nevét ismertetni kell az iskola közösségével. 13.2 A tanulói magatartás elbírálásának szempontjai A magatartást a 9–12. évfolyamokon minősítjük érdemjeggyel. Példás (5) A Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. Nevelőivel, szüleivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias. Fegyelmezett, megbízható, társaival szemben segítőkész. Nincs figyelmeztetése, nincs igazolatlan órája. Ha a fenti szempontok egyike nem teljesül teljes mértékben, de a tanuló élen jár a közösségért végzett munkában, a közösség fejlődését kezdeményezéseivel, megfelelő véleménynyilvánítással elősegíti, akkor mérlegelendő a jó – példás minősítés.
– – – – –
Jó (4) – A Házirendet és az iskolai együttélés szabályait néha csak figyelmeztetésre tartja be. – Nevelőivel, szüleivel, társaival többnyire tisztelettudó. – Általában megbízható. – Nincs igazgatói, nevelőtestületi figyelmeztetése. Legfeljebb három igazolatlan órája van. – Ha a fenti szempontok valamelyike nem teljesül, de a tanuló élen jár a közösségért végzett munkában, akkor mérlegelendő a változó – jó minősítés. 123
Változó (3) – A Házirendet csak állandó figyelmeztetésre tartja be. – Tanáraival, szüleivel, társaival szemben udvariatlan. – Nem segít a társainak. – Fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, viselkedése kifogásolható. – Ha a fenti szempontok egyike sem igaz, de igazgatói figyelmeztetése van, vagy igazolatlan óráinak száma 4-10. Rossz (2) – A Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be. – Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, goromba. – Fegyelmezetlen, durván beszél. – Szándékosan árt a közösségnek; magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja; iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak. Hibáit nem látja be. – Ha a fenti szempontok egyike sem igaz, de nevelőtestületi figyelmeztetése van, vagy 10nél több igazolatlan hiányzással rendelkezik. 13.3 A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma A szorgalmat a 9–12. évfolyamokon minősítjük érdemjeggyel. Figyelembe kell venni a tanulmányi munkánál: – a tanuló képességeinek szintjét, – életkörülményeit, – kötelességtudatát, önállóságát, életkori sajátosságait. Példás (5) – Kötelességtudata magas fokú, minden tantárgyban elvégzi feladatait, figyel, érdeklődik. – Munkavégzésében kitartó, pontos és megbízható. Igényli tudása bővítését. – Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. – Ha a fenti szempontok nem teljes mértékben teljesülnek, de a tanuló egyes tantárgyból (tantárgyakból) kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jó (4) – Ösztönző hatásra minden tantárgyban rendszeresen dolgozik, ellenőrzi önmagát. – Az órákon figyel, házi feladatait elvégzi. – Többletfeladatot keveset vállal. – Érdeklődése többnyire megmarad az iskolai tananyag keretei között. Változó (3) – Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. – Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. – Munkája változékony, nem vállalkozik többlet feladatra. – Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag (2) – Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. – Nem hajlandó munkavégzésre. – Nem törődik kötelességeivel. – Érdektelenség, közöny jellemzi. 124
A magatartás és a szorgalom érdemjegyek megállapításának módja: – Az osztály diákközösségével való megbeszélés alapján az osztályfőnök javaslatot tesz az érdemjegyre. – Az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok közössége dönt a minősítésről.
14. Az otthoni házi feladat kiadása A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 2-2,5 óránál.
125
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Bevezetés A pedagógiai program a kollégium szakmai alapdokumentuma, nevelőmunkánk legfontosabb meghatározója. A pedagógiai program alapját képező dokumentumok: • A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény • a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja kiadásáról rendelkező 9/2004. (III. 8.) OM, a 46/2001. (XII. 22.) OM, a 36/2009. (XII.23.) OM rendeletek • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet. • A kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat intézményi megvalósítására vonatkozóan a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI. 4.) sz. Kormányrendelet • Az intézmény Alapító Okirata • Programunk átdolgozásánál szem előtt tartottuk az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a Gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. 2. A kollégium jövőképe és küldetésnyilatkozata 2.1. A kollégium jövőképe Olyan kollégiumot kívánunk működtetni, ahol a diákok otthonos környezetben, családias légkörben, biztonságban, nyugodt tanulási feltételek mellett, a szülői elvárásokkal összehangolt egységes nevelési hatásrendszerben készülhetnek fel rövid és hosszú távú céljaik megvalósítására. Esélyegyenlőséget javító, sikeres szocializációt elősegítő, nyílt, őszinte, előítéletektől mentes atmoszférájú kollégiumot szeretnénk, ahol a partnerek igényeinek figyelembe vételével – a minőségügyi követelményeknek megfelelően - folyik a pedagógiai munka a jövő igényeinek megfelelő tárgyi felszereltség biztosításával és szakmailag jól képzett pedagógusok közreműködésével. Olyan intézményben szeretnénk dolgozni, ahol a jövő kihívásaira felkészült, munkájukat igényesen, magas színvonalon végző munkatársak dolgoznak, akiknek az iskolával való kapcsolatát a hatékony együttműködés, a közös célok, az egységes követelmények, az azonos érdekek képviselete határozza meg, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű és magas fokú felkészültség, amelyet együttműködésre kész, elkötelezett vezetők irányítanak a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. 2.2. A kollégium küldetésnyilatkozata Kollégiumunk küldetésének tekinti a nevelési feladatok olyan színvonalú megvalósítását, amelynek eredményeként az intézményben felnőtté váló fiatal az alábbi személyiségjegyekkel rendelkezik: • Van célja, jövőképe és kellően motivált céljai elérésére • Korszerű, versenyképes ismeretekkel rendelkezik • Elfogadja az élethosszig tartó tanulás fontosságát, szükségességét és szerepét az érvényesülésben
126
• • • •
Alkalmazkodó típus, be tud illeszkedni a felnőtt társadalomba, a társadalmi együttélés szabályait ismeri és betartja A közszereplés és önérvényesítés demokratikus technikáit alkalmazni tudja Elfogadja a másságot Rendelkezik mindazokkal a kompetenciákkal, amelyekre egy sikeres életpályát fel lehet építeni
3. Feltételrendszerünk 3.1. A kollégium bemutatása A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és kollégium a város Iskolacentrumnak nevezett területén található. Kollégiumunkat 1975-ben alapította a Békés Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, Középiskolai Fiú és Leánykollégium néven. A 70-es évek végére a fiúk elköltöztek, s az intézmény leánykollégiumként működött tovább. A kollégium névadója 1985. március 13-án volt, amikor felvette a Kossuth Zsuzsanna nevet. 2007. augusztus elsejétől kollégiumunk a többcélú közös igazgatású Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményegységként működik. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata értelmében 2011. augusztus 1jével beolvadt a kollégiumi intézményegységbe a 40 éves múlttal rendelkező Általános Iskolai Diákotthon, mely utóbb a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézmény egységeként működött. Az épület, amely eredendően középiskolás tanulók bentlakásos elhelyezésére készült, a kollégiumi céloknak megfelel mindegyik korcsoport részére: a lakóegységek középen elhelyezett tanulóból és a jobbra, balra nyíló négy ágyas hálószobából állnak. A tanulást és a szabadidő helyes eltöltését segítik közös helységeink: aula, klub, könyvtár, számítógépes részleg, tanulószoba, orvosi szoba / diák-önkormányzati szoba, teakonyha, mosókonyha, stúdió. Kollégiumunkban rendszeres a vendégfogadás. Erre a célra alakítottunk ki egy 3 személyes vendégszobát és egy igényes 4 személyes apartmant. Az intézmény befogadó kapacitása 300 fő, 50 fiú és 250 lány megosztásban. 3.2. Személyi feltételeink A kollégium jelenlegi közalkalmazotti állománya: 1 kollégiumvezető, 13 teljes munkaidőben foglalkoztatott nevelőtanár, 3 gyermekfelügyelő, 1 gazdasági - ügyviteli alkalmazott, 2 portás, 4 takarító. A kollégiumi tanárok képzettsége és a szakos összetétele a törvényben előírtaknak és a pedagógiai program megvalósításához megfelelő, de hiányoznak olyan szakok, amelyekre nagy szükség lenne a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon (matematika, fizika, angol, spanyol,). A nevelőtestület jelenlegi szakjai: főiskolai szintű: tanító, biológia-rajz-magyar-történelem-könyvtár-nevelőtanár-énekzene-német-orosz-francia-szlovák-műszaki szakoktató-gyermektánc oktató, testnevelés. Egyetemi szintű: kémia-magyar-történelem-pedagógia-politológia, földrajz A kollégiumi nevelőtanárok élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. 3.3. A nevelőtestület szervezeti formái:
127
A nevelőtestület egy pedagógiai munkaközösséget alkot, élén a munkaközösség vezetőjével. Minden nevelőtanár kap reszortfeladatot (azaz egy nevelési terület felelőse). Munkacsoportok alkalmilag szerveződnek a feladat jellegének megfelelően. A nevelőtanárok csoportvezető tanárok is egyben. (7 fő „A” és 6 fő „B” oldalon). A felelős tanári feladatokat a beosztott nevelőtanárok a tanulócsoportok elhelyezésének megfelelően az „A” és a „B” oldalon látják el. 3.4. Diákösszetétel Kollégistáink a megye számos településéről érkeznek, de vannak megyén kívüliek, sőt határon túli magyar területekről érkezők is. 2011-ben általános iskolásokkal bővült az ellátott tanulók köre. Speciális feladatunk a Békéscsaba város I. fokú Gyámhatósága és a Kistérségi Családsegítő Szolgálat által javasolt tanulók (többnyire békéscsabaiak) fogadása. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy ne kerüljenek átmeneti nevelésbe. A sportban tehetséges (tornász, vívó, atléta, labdarúgó, kézilabdázó) általános- és középiskolás korú tanulók elhelyezése is kollégiumunkban történik. Így a felvehető tanulók életkora 6 és 21 életév között lehet. A kapcsolatos iskolák köre kibővült a békéscsabai általános iskolákkal, így számuk kb. 15. (évente változó). Legnagyobb létszámú diákcsoportjaink: a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, valamint a BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola tanulói. 4. Kollégiumunk nevelési értékrendszere 4.1. Az érzelmi élet értékei • szeretet, rokonszenv, kötelesség, felelősség, segítségnyújtás • önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés • szorgalom, akaraterő, céltudatosság, jellemesség 4. 2. Etikai, világszemléleti értékek • a gyermek és a család védelme, tisztelete, szeretete • az egymáshoz való alkalmazkodás, illemtudó viselkedés • becsületes emberi magatartás • egymás iránti türelem • a magán és a közösségi tulajdon védelme • a természeti és az ember által létrehozott értékek becsülete • a munka megbecsülése • a másik nemhez való erkölcsös kapcsolat kialakítása • fegyelem, fegyelmezettség, kritikai szemlélet, igazmondás • tanulás, tudás, műveltség 4. 3. Az egészséges életmód értékei • rendszeres életvezetés, kiegyensúlyozott életvitel • testedzés, sportolás, szabad levegőn tartózkodás • szenvedélybetegségektől való elhatárolódás • túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás • alkoholfogyasztástól, dohányzástól való tartózkodás • drogok teljes elutasítása • félelem és szorongásmentes iskolai teljesítmény 128
4.4. Kulturális, művelődési értékek • kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés • a szabadidő személyiséget gazdagító eltöltése • értékes könyvek olvasása • tartalmas filmek megtekintése • múzeum- és színházlátogatás • az esztétikai élmények igénye, az esztétikum észlelése, befogadása • művészi alkotó tevékenység 4. 5. Természeti értékek • a természet védelme • környezeti problémák ismerete • környezetkímélő magatartás és szokások 4.6. A világ globális problémáinak megértéséhez kapcsolódó értékek • pozitív szemlélet a világ környezeti pusztításainak, terrorizmusának, a kábítószer terjesztésének és fogyasztásának megakadályozásához • humanista emberhez illő vélemény a szegénységről, a katasztrófák sújtotta területeken élők szenvedéséről, a túlnépesedésről • az Európai Unió nyújtotta lehetőségek ismerete 4.7. Társadalmi értékek • tájékozottság az országban és a közvetlen környezetben zajló eseményekről • alá- fölérendeltségi viszonyok elfogadása • engedelmesség, utasítás elfogadása • a család, a családi élet fontossága • érdekvédelem, jogismeret 5. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei 5. 1. A kollégiumi nevelés célja A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók személyiségének fejlesztése, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény fejlesztése. Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető, magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik. A célok elérése érdekében figyelembe vesszük nevelési értékeinket és az alábbi alapelveket: 5.2. Általánosan érvényesítendő alapelveink • komplexitás elve • egyenrangúság elve • esélyegyenlőség elve • tapasztalatszerzés elve • rendszeresség következetesség elve • motiváció elve • koncentráció elve • felelősség 129
• • • • • • • • • • • • •
erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság szakmai önállóság hátrányos megkülönböztetés tilalma a gyermek mindenek felett álló érdeke alapvető emberi és szabadságjogok demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele bizalmon alapuló, következetes, tervszerű nevelés Segítő pedagógiai módszerek alkalmazása a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére konstruktív együttműködés a szülőkkel, kapcsolódó iskolákkal, egyéb partnerekkel
5. 3. Didaktikai alapelvek • Rendszeresség és fokozatosság elve • Tudatosság és szakszerűség elve • Életkori sajátosságok figyelembe vételének elve • személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve • azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve • konkrétumok és absztrakciókegységének elve 6. A kollégiumi nevelés feladatai A diákok megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása tervezetten történik, mely folyamatban nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátságaiknak a megismerése. A pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködéssel segítik a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 6. 1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés során fejlesztjük a szociális tájékozódási készséget, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer kialakításához, segítjük a közösségi és az egyéni érdekek összhangjának megteremtését. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség) fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, tekintettel a nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási sajátosságokra. Kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával megalapozzuk az önmegismerést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák valósulnak meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. 6. 2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulóink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük diákjaink kreativitását, erősítjük a tanulási motívumaikat. Felkeltjük az érdeklődésüket a tudományok, a művészetek, a kultúra megismerése iránt. Rávezetjük őket az önálló felfedezés örömére, és hasznosságára. 130
Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, s azok kezelésére. Segítjük a mindennapi feladatokra való felkészülést. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóinkban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. Felkészítjük diákjainkat az élethosszig tartó tanulás elfogadására. A feladat megvalósításához a következő kompetenciák fejlesztése szükséges: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 6. 3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbözőségeket, egyéni szükségleteket kezelni képes. Támogatjuk a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – lehetővé teszi a diákok számára az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválaszt, illetve a választott életpályára való felkészülést. 6. 4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világlép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés feladata, hogy felkeltse az érdeklődést és bővítse a diákok ismereteit a kultúra, a tudományok, a művészetek terén, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozódást. Megismertetjük a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományokat, azok ápolását, és értékeinek tiszteletben tartását. A határon túlról érkező diákokat segítjük az anyaországban való tájékozódásban, hagyományaik átadásában, ápolásában, kultúrájuk megőrzésben, beilleszkedésükben. Változatos, sokrétű kulturális tevékenységgel segítjük a magyar, az európai, az egyetemes kultúra értékeinek megismerését. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához kötődés, az európai kultúrkör. Bemutatjuk az EU-tagság által megnövekedett lehetőségeket, programjainkkal elősegítjük azok intézményes és személyes kihasználását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 6.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakulása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Környezettudatos magatartásra neveljük a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is. 131
Feladatunk a szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva a családi életre (a családtagi szerepekre, párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 6. 6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és pénzgazdálkodás világában. Segítjük az autonóm, felelős, körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 7. A kollégiumi tevékenységrendszer elvei 7. 1. Alapelvek a kollégiumi életvitel, a közösségi kapcsolatok kialakításában • egészséges életmód, életritmus kialakítása • helyes életmódminta adása • az iskolai életrend figyelembe vétele • a magánéletet, a személyes intimitást figyelembe vevő életrend megteremtése • a munka, az aktív és passzív pihenés egyensúlyának biztosítása • a szülői elvárások figyelembe vétele • egyéni és közösségi érdekek összehangolása • világos, egyértelmű norma- és értékrendszer • demokratikus nevelési elvek alkalmazása • a diákok kezdeményezéseinek támogatása • a diák-érdekképviselet támogatása, a diákönkormányzati munka segítése • a szokás és hagyományrendszer szerepének erősítése a közösségi tevékenységben • a tanár-diák közötti közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés • a közösségi tevékenységek jutalmazása 7. 2. Az egészségnevelés elvei • Az egészség érték mind az egyén mind a társadalom számára • A tanulók életkorának figyelembe vétele • Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a személyi higiéné belső igényből fakad • Az egészségkárosító szokások kialakulása megelőzhető • A testi és mentális képességek folyamatosan fejleszthetőek • Az esztétikus környezet igénye 7. 3. A környezeti nevelés elvei • A környezeti értékek megőrzése • A környezeti problémák megelőzésére törekvés • Globális szemlélet • Állampolgári részvétel és cselekvés • Tudatos fogyasztói magatartás • Takarékos és ésszerű gazdálkodás • Egyéni felelősség 132
7. 4. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei • a tanulás a tanuló kötelessége • nyugodt tanulási feltételek biztosítása • egyéni adottságok és igények figyelembe vétele • az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele • a tanulók motiválása • a hátrányok felszámolása, a tanulók felzárkóztatása • a tanulók jutalmazása erőfeszítéseik és eredményeik alapján 7. 5. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei • szabadidőt biztosítani kell • a tanulók érdeklődésének és igényeiknek megfelelő programokat kell felkínálni • a szabadidejével a tanuló szabályok betartása mellett rendelkezik • tárgyi feltételek fejlesztése a tanulók igényei szerint • az iskolai és városi kollégiumok rendezvényein való részvétel biztosítása • lehetőség biztosítása a közművelődési intézmények programjainak látogatására • a kollégiumi hagyományok ápolása, fejlesztése 7. 6. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei • segítségnyújtás az önállóság, együttműködési képesség, önismeret kialakításában • a tantárgyi tanulás és az általános tanulás összhangja • egyoldalúság elutasítása • a tanulás egy életen át tartó folyamat 7. 7.A sportolási tevékenység szervezésének elvei • minden kollégistának joga van részt venni a kollégium, az iskola, a különböző sportegyesületek által szervezett sportfoglalkozásokon, rendezvényeken • a sporttal biztosítjuk a tanulók játékhoz és aktív pihenéshez való jogát • a sport és az egészséges életmód feltételezik egymást (egészségvédelem – megelőzés, rekreáció) • a sport egyenlő esélyeket teremt • a sport felszínre hozza a diákok fizikai tehetségét és képességeit • a sport hasznos szabadidő eltöltést biztosít • személyiség- és közösségfejlesztő (közelebb hozza egymáshoz a különböző körülmények között élő, eltérő szociális és családi hátterű, műveltségű diákokat) • erkölcsi és fizikai nevelő hatású 7. 8. A művelődési tevékenység szervezésének elvei • a kulturális és művészeti értékek a pozitív ízlésformálás eszközei • a hagyományos kollégiumi rendezvények színvonalas kulturális tevékenységek • programkínálatunk hozzájárul az általános műveltség megszerzéséhez hátránykompenzáló • folyamatos kapcsolat a közművelődési intézményekkel
és
133
7. 9. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének elvei • A sajátos nevelési igényből adódóan hátrányok csökkentése, ellensúlyozása. • A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazítása • Az adott iskolákban a tanulók fejlesztése egyéni terv alapján történik • A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményben foglaltak figyelembe vétele • Mindenkinek joga van az emberi kapcsolatok szabad kiépítéséhez és a közösség életébe való egyenrangú felvételre. • Mindenkinek joga van a helyi közösségbe való integrált élethez. 7. 10. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei • minden tanuló tehetséges valamiben • a tudatos önfejlődés segítése a leghatékonyabb • a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását • együttműködés az iskolai szaktanárokkal 7. 11. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei • a tanulási technikák megtanulhatók • a felzárkózáshoz motiváció kell • a felzárkózás belső igényből fakadjon • a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető • kisebb csoportokban nagyobb a felzárkóztatás hatékonysága • a lemaradás mértékének megállapításánál a tanuló képességeit figyelembe kell venni • együttműködés az iskolai szaktanárokkal 7. 12. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei • a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak • a maga szerepében mindenki hasznos lehet • önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás • a választott életpályák módosíthatók (akár többször is) 7. 13. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei • a sokoldalúság érték • gyakorlatiasság, cselekedve tanulás • a szaktudás és az egyéni felelősség fontossága 8. A kollégiumi nevelés tevékenységrendszere A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi meg. A kollégiumi nevelőmunka számára négy délután és este áll rendelkezésre. Alig van lehetőség a csoportokat egy időben mozgatni, szervezni, mert az iskolai képzés sokoldalúságából és a magas heti óraszámokból, az érettségi utáni szakképzésben résztvevők elméleti és gyakorlati képzésének gyakran változó rendjéből adódóan nagyon különböző a tanulók időbeosztása. Azt is meg kell említeni, hogy az iskolai rendezvényeken, tanórán kívüli foglalkozásokon 80 %-ban a kollégisták vesznek részt. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001 (XII.22.) rendelet és módosításai megadják a kollégiumi foglalkozások típusait és időkeretét, amelyeket szem előtt tartva tervezzük a tanulói tevékenységeket az 1-8.évfolyamos és a 9-14. évfolyamos kollégisták számára, függetlenül attól, hogy honnan érkeztek. 134
A tanuló köteles részt venni: heti 13 órában felkészítő foglalkozáson heti 1 órában tematikus csoportfoglalkozáson heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozáson Az általános iskolás korú gyermekek a tanulási kötelezettségüket nagyobb részt az iskolai napközis foglalkozások keretében teljesítik. 8. .1 .Kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományaival, a szabadidő szervezésével hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és élményt nyújtó megéléséhez. A foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai é esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A foglalkozásokat az éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Az éves tanulói foglalkozási terv tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév elején kell felmérni, hogy a tanulók milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak részt venni a tanév folyamán. A tanulói foglalkozási tervet a kollégiumvezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el.
8. 1. 1. Felkészítő foglalkozások 8. 1.1.1. Tanulást segítő foglalkozások, amelyek a következők lehetnek Szilencium Cél: a tanuló napi tanulmányi munkájának segítése, ellenőrzése Feladat: a tanuláshoz szükséges külső és belső feltételek biztosítása A tevékenység tartalma: kötött helyen és időben a tanuló tanulási kötelezettségének a megvalósítása állandó tanári kontroll és segítségnyújtás mellett. Az általános iskolás korú gyermekek az iskolai napközis foglalkozásokon elmaradt feladataikat teljesítik a nevelőtanár segítségével. Az igazolt sportolók a változó idejű edzéseik miatt heti 13 óra tanulási idejüket egyéni szilenciumi rend szerint teljesítik. A 13-14. évfolyamon tanuló diákok kötelező felkészülési idejét –heti 13 óra – a gyakran változó elméleti és gyakorlati órarendhez kell igazítanunk, ezért ők is egyéni szilenciumi rend szerint készülnek fel. A foglalkozás látogatása alóli mentesség elveinek meghatározása a tanévnyitó értekezleten történik. Az ellenőrzés a csoportvezető pedagógus megítélése alapján történik fejlesztési célból. Korrepetálás, felzárkóztatás Cél: a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása Feladat: adott iskolai tantárgyból szakszerű pedagógiai segítség nyújtása A tevékenység tartalma: csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, kötelező (bukottaknak és bukásra állóknak) vagy választható tantárgyi oktatás. 135
A felzárkóztatás területén külön odafigyelünk a határon túli magyar területekről érkezők tantárgyi hiányosságaira, amely a két ország oktatási tartalmainak különbözőségéből ered. Számukra szükség és igény esetén külön foglalkozásokat szervezünk. Tehetségkibontakoztatás Cél: a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása Feladat: a tanuló tehetsége kibontakoztatásának segítése Formája: egyéni foglalkozás 8.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások A kötelező csoportfoglalkozások célja, hogy az oktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből adjon olyan válogatást, amely kihat a kollégiumra, a kollégista tanulására, életvitelére, szabadidejének eltöltésére, alkalmazkodóképességének, toleranciájának konfliktuskezelésének fejlődésére, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Ezek a foglalkozások alkalmat adnak közösségi helyzetek teremtésére, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználására, tematikus ismeretek átadására. Feladat: a tanulók rendszeres, csoport szintű találkozásának biztosítása, A kollégiumi nevelés országos. alapprogramjában szabályozott témák feldolgozása, valamint a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos témák megbeszélése, értékelése. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos együttlét A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-al), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60 %-ra, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) teszi kötelezővé tenni a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
136
A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és óraszámai Témakör
1-8.évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1314.évf.
Tanulás
3
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
3
4
3
2
Európai azonosságtudat, egyetemes, kultúra
3
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség
4
4
4
4
4
4
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
3
3
3
3
3
2
Hon- és népismeret
4
3
4
4
3
3
Közösségi, egyéni feladatok szervezése (szabad sáv)
15
15
15
15
13
13
A kerettantervi foglalkozásokat minden tanév elején a csoportvezető nevelőtanárok a csoport szükségleteihez és igényéhez igazodva dolgozzák ki. 8.1.2.1 Egyéni törődést biztosító foglalkozások Cél: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, segítségnyújtás egyéni problémák megoldásában. Feladat: az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítése, nevelése, motiválása, értékelése. Tevékenység tartalma: egyénhez igazított. Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció
8.1.2.2. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Ezek a tevékenységek foglalkozási csoportok keretében valósulnak meg – 1-8-osztályig és 914. évfolyamig heti 1 óra kötelezően választott szabadfoglalkozáson kell részt venni a 137
tanulóknak. A diákok maguk választják ki, hogy melyik foglalkozáson szeretnének részt venni, de a nevelőtanárok irányító tevékenysége nélkülözhetetlen a diákok döntéséhez, különösen az általános iskolásoknál és a 9-10. évfolyamon. A kollégisták szabadidő keretüket használják fel a kulturális tevékenységekre, az egészséges életmódhoz kapcsolódó foglalkozásokra, a diák-önkormányzati munkára, szakkörön való részvételre, versenyekre. 9. Feladatok, tevékenységkategóriák 9.1. A tanulmányi munka segítése A kollégium egyik alapfeladata, hogy segítse a tanulók iskolai órákra valófelkészülését, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését. Igyekszünk a kollégistákkal elfogadtatni, hogy csak jó időbeosztással, rendszerességgel, és a számukra legmegfelelőbb tanulási módszer megtalálásával van esélyük a továbbtanulásra, illetve csak így kerülhetik el az iskolai kudarcokat. A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, különböző családi környezetből jönnek. Tanulmányi motivációjuk általában gyenge. Sokan érkeznek olyan hátrányos társadalmi helyzetű családból, ahol nem kaptak, kapnak megerősítést a tanulási törekvésekhez. Tanulási módszerük egysíkú, tanulásuk kevésbé hatékony. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kifejlesztését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési technikákat az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, rendszeres, folyamatos készülés begyakoroltatását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását. Mint ahogy a tanulók mindennapi feladata a tanulás, úgy a pedagógusoknak is napi munkájuk a tanulás figyelemmel kísérése. Tevékenységek a tanulmányi munka területén A felkészülés, a tanulás megszervezése mindig az előző időszak tapasztalatainak és a törvényi előírás szem előtt tartásával történik. A tanulmányi munka szervezését a házirendben szabályozzuk. • szilencium időpontjának meghatározása • szilencium időtartamának meghatározása • szilenciumra kötelezettek körének meghatározása • szilenciummentesség elveinek meghatározása • korrepetálások időpontjának kijelölése • korrepetálásra irányítás elveinek meghatározása • a tanulmányi munka jutalmazásának meghatározása • kapcsolattartás a tanulók szaktanáraival és az osztályfőnökökkel • a tehetséges tanulók felkutatása, a megfelelő iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokra és felkészítőkre irányítása • a tanulmányi munka és eredményének folyamatos figyelemmel kísérése, napi segítségnyújtás a felkészüléshez • a tanulmányi munka értékelése • az egyéni munka folyamatos értékelése • félévi értékelés és jutalmazás - csoportfoglalkozás keretében • felmérés a tanév elején matematika, magyar tantárgyakból - önállóan a kollégiumban vagy az iskolai felmérések átvétele
138
• •
tanulási motiváció és tanulási módszer felmérése – a felmérés eredményeinek elemzése, megbeszélése a diákokkal. A pedagógus elkészíti fejlesztési tervét. A helyes tanulási szokások kialakítása. A kevésbé hatékony tanulási módszerek korrigálása, továbbfejlesztése. A tanuláshoz való hozzáállás javítása.
Követelmények: • eredményre vezető tanulási módszerek, eljárások megtalálása, alkalmazása • tudja önállóan szervezni idejét, tevékenységeit • házi feladatait pontosan jegyezze meg az iskolában • szükséges felszereléseit vigye el az iskolába • házi feladatait végezze el igényesen • írásbeli feladatmegoldásai legyenek esztétikusak • tartsa be a szilenciumi fegyelmet • beszéde legyen kulturált • tudjon fontossági sorrendet felállítani a tanulnivalók között. • jelentkezzen korrepetálásra, iskolai szakkörökre • gyakorolja a szövegértő olvasást. • tudjon szelektálni az információk tömegében. • tudja használni a könyvtárat, a hagyományos és modern ismeret- és információhordozó eszközöket. • a tantárgyi ismereteket tudja szóban és írásban szakszerűen visszaadni. • legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat. • rendszeres könyvtári munkával és az IKT eszközök használatával alakuljanak ki az önképzés, önművelés szokásai.
9.1.1. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett tanulási nehézséggel küzdő tanulókat. Külön figyelmet szentelünk a határokon túli magyar tanulók helyzetének. A hátrányos helyzetű, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának nagy jelentőséget tulajdonítunk, ugyanis a képesség és tudásszintnek fontos szerepe van az iskola beilleszkedésben és a továbbhaladás eredményességében. Tevékenységeink •
Fejlesztjük a tanulók motivációját, felülvizsgáljuk tanulási módszereiket, bevezetjük őket a könyvtárhasználatba és digitális technika alkalmazásába. Rövid és hosszú távú célokat határoztatunk meg a diákokkal.
•
A kollégium pedagógusai szaktárgyaikból szükség szerint egyénileg és csoportosan korrepetálják a diákokat. Amely tantárgyakban nem tudnak segíteni a diákoknak, azok 139
esetén együttműködnek az iskolai szaktanárokkal: rendszeresen tájékoztatják egymást a hiányosságokról, és megoldást dolgoznak ki azok megszűntetésére. •
9-es tantárgyi felmérésekről, a későbbi „kisérettségiről”, illetve szintfelmérésekről, a kompetencia mérések eredményéről rendszeresen tájékozódnak pedagógusaink.
•
A korrepetálások októberben indulnak a szükséges tantárgyakból. A felméréseken gyengén teljesítők, illetve az általános iskolásoknak és a 10-12. évfolyamon az 1-2-es között teljesítők számára kötelező a részvétel, a többiek részvételében fontos szerepe van a csoportvezető motiválásának.
•
Az eredményes felzárkóztatáshoz rendszeres segítségnyújtásra van szükség: történelem, matematika, idegen nyelv, magyar irodalom, magyar nyelv tantárgyakban – a tantárgyi segítségnyújtáson túl folyamatosan gyakoroltatjuk a helyesírást, szövegértést, a lényegkiemelést, a gondolkodva tanulást.
•
A tanulmányi munkát segítő tevékenység módszerei az általános iskolai tanulóknál: az egyéni és kiscsoportos korrepetálás, tanulópárok kialakítása, szakköri munkába való bekapcsolódás, tantárgyi, tanulmányi vetélkedők, sportprogramok lebonyolítása. Fontos, hogy az értékelési és jutalmazási rendszer folyamatosan ösztönözze a tanulókat a jobb teljesítmények elérésére.
9.1.2. A tehetséggondozás A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése (pl. versenyeken elért kiemelkedő eredmények, kiváló felvételi eredmények az iskolába, stb.). A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Kollégiumunkban szaktanárok látják el a tehetséggondozással összefüggő feladatokat egyéni foglalkozások keretében. Tevékenységi formák: •
szakkörök, érdeklődési körök szervezése az általános műveltség, intelligencia, intellektuális képességek fejlesztésére
•
tehetséges tanulóinknak egyéni bemutatkozási lehetőségeket szervezünk intézményi keretek között és városi szinten
•
egyéni kiscsoportos foglalkozások szervezése képességfejlesztés céljából,
•
állandó motiváció fenntartása, kapcsolatteremtés az iskolai szaktanárokkal.
9.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése elsősorban iskolai feladat. Mindegyik kapcsolódó iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza ezen tanulók fejlesztésének elveit, feladatait. Kollégiumunk az iskolai tevékenységet egészíti ki a rendelkezésére álló erőforrások felhasználásával. A tanulók fejlesztésére –integrált nevelés keretében- a kötelező heti 15 órás foglalkozási időkeret áll rendelkezésre. A foglalkozásokkal a tanulási képességet fejlesztjük, önállóságra nevelünk. Segítjük a beilleszkedést, a mindennapokban való eligazodást. Segítséget nyújtunk a pályaválasztásban és a munka világára való felkészülésben.
140
A foglalkozások általános célja a tanulók fejlesztése a meglévő adottságokra építve: • A tanuló intellektusának jobb megismerése. • A tanulási képességek fejlesztése • Együttműködési képesség erősítése. • A kitartás erősítése. • Önálló feladatvégzésre szoktatás, • Személyiségfejlesztés. A foglalkozások általános feladata: • az általános tájékozottság fejlesztése • a beszéd, a gondolkodás fejlesztése • a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése • a figyelem és emlékezet fejlesztése • Önismeret, önbizalom fejlesztése • a szociális érettség fejlesztése - feladattudat, kudarctűrő képesség, társas kapcsolatok, felnőttekhez való viszony. Tevékenységek: • Önálló feladatok végeztetése • Irányított és nyitott kérdések megválaszolása • Szituációs játékok • Beszédcentrikus foglalkozások • Élménybeszámolók • Sport és mozgásos feladatok • Vetélkedők • Kreatív játékok • CD lemezek hallgatása • Filmek megtekintése, megbeszélése • IKT eszközök használata • Változatos egyéni feladatok megoldása utasításra Pályaorientáció - pályaválasztás segítése Cél: a munka világába történő beilleszkedés segítése, a közösségi integráció elősegítése a társadalomba. Feladat: Olyan képességek megtanítására vállalkozunk, amelyek lehetővé teszik, hogy kikerülve a munka világába személyes segítséggel vagy anélkül is képesek legyenek normál munkahelyen elhelyezkedni, amelyek segítségével hátrányok nélkül tudnak munkába állni. Tevékenységek: • önéletrajzírás megtanítása • munkavállalási alapkészségek megtanítása • viselkedésformák, motiváció kialakítás • külső megjelenés alakítása • munkapróbák • kommunikáció, kapcsolatteremtő képességek fejlesztése, konfliktushelyzet kezelése.
141
9.3. Pályaorientáció Egyre több azoknak a diákoknak a száma, akik már 9. évfolyamon ráébrednek, hogy nem is ahhoz a képzéshez van kedvük, mint amire jelentkeztek, hanem egész más érdekli őket. Ők vagy elmennek egy másik iskolába, vagy végigszenvedik a középiskola 4 évét. A mai középiskolai rendszerben azonban könnyebb korrigálni a hibás pályaválasztást az átjárhatóság és szakképzés időbeni kitolódása miatt. Nagyon fontos, hogy minél előbb ismeretünk legyen mind az általános mind a középiskolás tanulók jövőbeni elképzeléséről, és ennek függvényében megfelelően tudjuk őket orientálni. Az általános iskolás korú gyerekeket segítjük a középiskolák képzéseinek megismertetésével. A bizonytalanok esetében javasoljuk a pedagógiai szakszolgálat pályaválasztási tanácsadásának igénybevételét. A sikeres pályaválasztás egy több elemből álló tevékenységsor eredménye. A pályaorientációs tevékenység az alábbiakat foglalja magába: A pályaorientációs tevékenység tartalma: Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása • a tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, személyes tulajdonságok, szociokulturális környezet, szülői szándékok, fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint) feltárása, tudatosítása • a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása • önismeret és fejlesztése: saját lehetőségek, képességek feltárása, kibontakoztatása. Reális jövőkép kialakítása a társadalmi valósággal való szembesítés, a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, illetve a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret): • a munka világa • az egyes pályák ismerete • pályaválasztási dokumentumok ismerete, használata • pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak • munkahelyi ártalmak • alapvető munkaügyi dokumentumok Továbbtanulásra való felkészítés • tantárgyi felkészítés a felvételi tárgyakból • tanulás-módszertani ismeretek (különös tekintettel: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, gyorsolvasás, stb.) • a sikeres vizsga összetevői (tárgyi tudáson túli ismeretek) • az értelmiségi életmód, az értelmiségi hivatás, az értelmiségi szerep bemutatása • bepillantás a felsőfokú tanintézmények világába Tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái: • források, információk felkutatása, használata • az elhelyezkedés lehetőségei, veszélyei • viselkedési szabályok álláskereséskor (személyes, telefon, levél) • beilleszkedés a munkahelyen; a munkavállaló jogai, kötelességei • a munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele
142
Felkészülés az esetleges pályamódosításra a tovább- és átképzések lehetőségei: az ezzel foglalkozó intézmények, a tanulható szakmák egy részének bemutatása. A második, harmadik szakma tanulásának előkészítése. A tevékenységek egyéni és kiscsoportos, valamint önfejlesztő foglalkozások keretében valósulnak meg, illetve előadások és cégek meglátogatásával. A pályaválasztási témájú foglalkozásokat 11-12. évfolyamra koncentráljuk, illetve 13-14. évfolyamra, habár ezek a diákok már kialakult elképzelésekkel rendelkeznek. Esetükben a munka világára vonatkozó ismeretekre helyezzük a hangsúlyt. Lehetőséget biztosítunk végzett diákjainknak tájékoztató tartására. Igyekszünk nyomon követni pályájuk alakulását. Fontos a kapcsolattartás a munkaügyi és átképző központokkal.
9.4. Teljes körű egészségfejlesztés Az élet értéke mellett az egészség meghatározó érték mind az egyén, mind a társadalom számára. Az egészség: a mindennapi élet forrása. A társadalomnak egészséges emberekre van szüksége testileg, szellemileg és társas-társadalmi kapcsolatokban egyaránt (szomatikuspszichés-szociális egység). Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, sportolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. Alapfeltételek az egészségfejlesztéshez • Esztétikus, biztonságos és nyugodt környezet • Megfelelő napirend, életritmus • Egészséges ételek biztosítása • A tanulók ismerete • Problémaérzékeny, nyitott, empatikus pedagógusok • Széleskörű kapcsolatrendszer • Pedagógusok képzése, továbbképzése • Tárgyi eszközök Egészségfejlesztés területei • személyi higiénére nevelés, • táplálkozás higiénéje, • öltözködés higiénéje, • környezeti higiéné biztosítása, • fertőzés- és baleset-megelőzés, • életkornak megfelelő napirend, életritmus • rendszeres testmozgás, sport, 143
• • • •
egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek megelőzése, szabadidő helyes eltöltése, szexuális nevelés, felkészülés a családi életre
Feladataink • a közösségbe való beilleszkedés segítése, alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések), alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra • alapvető együttélési normák, empatikus, toleráns viselkedési forma elsajátíttatása • mások elfogadása, a másság tiszteletben tartása • kapcsolatépítési technikák elsajátítása, konfliktus- és problémakezelési technikák megtanítása • Helyes életvezetési, életviteli szokások kialakítása • agresszív, deviáns viselkedési módok kezelése, kivédése • helyes önismeret, önkritika kialakítása • szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, viselkedési függőségek kiszűrése • A virtuális világ veszélyeinek elkerülése • balesetek, vészhelyzetek megelőzése • helyes étkezési szokások kialakítása, egészséges ételek készítése • szűrések, mérések • kulturált, tiszta öltözködés, személyi higiénia, helyes testápolás elsajátíttatása • a sportoláshoz való pozitív viszony kialakítása, rendszeres testmozgásra szoktatás • a tisztaság és rendszeretet belső igénnyé formálása, a közvetlen környezet rendben tartása • A házirend kötelezettségei betartásának ellenőrzése • személyi felelősség hangsúlyozása Tevékenységek megvalósításának szervezeti keretei • önismereti foglalkozások • személyiségfejlesztő foglalkozások • családi életre felkészítő foglalkozások • csoportfoglalkozások • baleset- és tűzvédelmi oktatás • kiscsoportos és egyéni beszélgetések, • esetmegbeszélések • előadások (külső előadók bevonásával) • vetélkedők • sportfoglalkozások és –versenyek (foci, pingpong, kondi; házi versenyek: kézilabda, foci, asztalitenisz, sakk, asztali foci, atlétika; kollégiumok közötti versenyek, sportnap, gyalogtúra, stb.) • egészséghét • oktató filmek vetítése (filmklub) • Jeles napok ( pl. AIDS világnap) rendezvényei • Kapcsolattartás civil szervezetekkel (drogprevenciós, mentálhigiénés) • Kapcsolattartás a rendőrséggel • Kapcsolattartás az ÁNTSZ-szel 144
• • • •
Kapcsolattartás a családsegítővel Kapcsolattartás pszichológussal, kollégiumi orvossal, iskolai védőnővel Részvétel városi rendezvényeken pályázatok írása, megvalósítása
9.5. Szabadidős tevékenységek Célunk, hogy a tanulók szabadidejüket olyan tevékenységekkel töltsék el, amelyek fejlesztik személyiségüket, képességeiket. A középiskolások szűkös szabadideje miatt a művelődésre, kulturálódásra, sportolásra való igény fejlesztését tatjuk a legfontosabbnak. (A sporttevékenységhez tárgyi feltételeinket fejlesztenünk kell.) Az általános iskolás korosztály több szabadidővel rendelkezik, számukra a szabadidős tevékenységek jelentős része a nevelőtanár által irányított. Lehetőségek a szabadidős tevékenységekre
• Iskolai programokon, tanórán kívüli foglalkozásokon részvétel
• Kollégiumi programok, rendezvények: Sport és hagyományápolás, • Diákönkormányzati programok • Szakköri, diákköri munka • Városi közművelődési intézmények programjain részvétel • Számítógép-termi kikapcsolódás, könyvtári foglalkozás • Színház-, múzeum-, mozilátogatás • Kirándulás • Városi kollégiumi versenyek
kulturális
programok,
9. 6. Környezeti nevelés Kollégiumunk feladatának tekinti, hogy a tanulóink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében tudjanak cselekedni. A jövő nemzedékének a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, melynek alapvető feltétele a tudatformálás, a szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása az egyén környezete iránt. Környezeti nevelésünk célja •
Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását.
•
Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet, természet és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására.
•
További cél a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban.
•
Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.
145
Feladatok, tevékenységek • lakóterünk szebbé tétele (reprodukciók ízléses elhelyezése, cserepes növények), • kollégiumunk közvetlen, külső környezetének rendben tartását a kollégium dolgozói és tanulói részvételével, • hulladékok szelektív gyűjtése • elhasznált elemek gyűjtése (a kollégiumban levő gyűjtőbe), • tájékoztató előadások tartása, folyóiratok, filmek aktuális eseményekről • természetjáró túrák szervezése, • városszépítő, az önkormányzat által összeállított programokon való részvétel • takarékoskodás vízzel és energiával • környezetkímélő megoldások bemutatása • a kollégiumban megvalósítható környezetbarát ötletek kivitelezése • fogyasztóvédelmi előadások és ismertetők szervezése • madáretetés 9.7. Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése Kollégiumi szintű rendezvényeinket, ünnepségeinket nevelőmunkánk fontos színtereinek tartjuk. Az éves munkatervben, illetve eseménynaptárban rögzítjük programjainkat. A műsorokat a tanulócsoportok készítik a munkatervben rögzített vállalások alapján. A közösségi élet hagyományai, ünnepségeink, rendezvényeink • Az új kollégisták fogadása. Tanév eleji szülői értekezlet 9-es diákok és szüleik részére. • A beérkezés napján a csoportvezető nevelőtanár ismerteti diákjainak a házirendet, napirendet és egyéb tudnivalókat. A csoportvezető nevelőtanát tájékozódik az egyéni problémákról, feljegyzést készít a szülőktől kapott információkról (egészségügyi panaszok, betegségek, pszichés jellemzők, stb.). • A csoportok nevet választanak maguknak, amelyet névadó ünnepség keretében vesznek fel. • Tanévnyitó az iskola aulájában, az új kollégisták köszöntése, a nevelőtanárok és a DÖK bemutatása • Megemlékezés Szent-Györgyi Albert születésnapjáról, C-vitamin party • Gólyahét rendezése, gólyaavatás, ismerkedési est • Egészségvédelmi napok • Mikulás ünnepségek csoport és kollégiumi közösségi szinten • Karácsonyi játszóházak • Karácsonyi ünnepi műsor • Valentin nap • Farsang • Nőnap • Kollégiumi Napok rendezvénysorozat • Húsvéti játszóház • Tablókészítés • Kollégiumi ballagás, műsor, ünnepi vacsora (a kilencedik évfolyam rendezésében) • Anyák napja • Gyermeknapi program, tanulók jutalmazása • Pedagógusnap
146
Versenyek: • tanulmányi: egyéni és csoportok közötti • vers- és prózamondó: kollégiumi és városi szinten • tisztasági (folyamatos) • sport: - „Őszi Kézilabda Kupa” - „Retro foci” – régi kollégistákkal Kegyeleti váltó futó verseny A programok ütemezését a szülőknek is elküldjük. A szülői és tanulói igények alapján lehetőséget biztosítunk új programok szervezésére, rendezésére. A hagyományrendszer minőségi, tartalmi fejlesztésével, sokszínűsítésével szeretnénk elérni, hogy kollégistáink még jobban kötődjenek intézményükhöz. A hagyományos ünnepek nagyrészt diákönkormányzati közreműködéssel valósulnak meg.
9.8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről tartalmazza. A törvény alapelvei közül a 1. §. (1) és (3) bekezdésben foglaltak alapján végezzük munkánkat. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák korai felismerése. Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, anyagi helyzete miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük az érintett tanulók kiszűrését, melynek módja a tanév eleji szociális adatgyűjtő lap kitöltése. Egyéb lehetőségeink: bemutatkozó fogalmazás íratása, az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása, a tanuló családjával, osztályfőnökével való beszélgetés, a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek: • szabados életforma, • csavargás, • sajátos életvitelt tükröző külsőségek: öltözködés, hajviselet, ékszerezettség, tetoválás • italozás, • dohányzás, • drogfogyasztás, stb. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: • minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk; •
tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;
•
mindenkihez tapintattal közelítünk;
•
a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;
•
senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.
•
Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 147
Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai • A csoportvezető nevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. •
Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).
•
Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek.
•
A nevelőtanárnak tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek.
•
A tanulók ösztönzése a kollégiumunk egészségnevelési programjában való részvételre.
•
Szükség esetén kapcsolattartás az egészségügyi hálózattal, nevelési tanácsadóval, családsegítővel
A hátrányok ellensúlyozása A kollégiumunkba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük az érintett tanulók társadalmi beilleszkedését. A kollégiumi ifjúságvédelmi felelős segélyezésre tesz javaslatot az önkormányzatnál, valamint felveszi a kapcsolatot a diák osztályfőnökével és az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (étkezési támogatás, egyéb juttatások, stb.). Segítséget kívánunk nyújtani minden olyan fiatalnak, akit környezete valamely más módon hoz hátrányos helyzetbe, és képtelen problémáit önállóan megoldani. Egyéb hátránytípusok a kollégiumban: -
műveltségbeli, kulturális hátrányok
-
tanulási, képezhetőségi zavarok / etnikai és kisebbségi okok, anatómiai eredetű fogyatékosságok/
-
családi nevelésből adódó hátrányok
-
egyéni boldogulást meghatározó hátrányok / egyéni adottság, motiváció hiánya/
A segítő tevékenység formái • • • • • • • • •
Segítségnyújtás a szükséges kérelmek megírásában. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások szervezése Egyéni képességekhez igazodó tanulás támogatása Pályaorientációs tevékenység folytatása Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartása Egyéni beszélgetések kezdeményezése, folytatása Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat Szabadidős foglalkozásokon való folyamatos részvételre ösztönzés Információk gyűjtése a tanulók megnyilvánulása alapján 148
Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése • Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében. • Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a kollégium által szervezett közösségi programokba • Speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre teremtünk lehetőséget. • Alkalmaként egészségmegőrző programokat szervezünk • Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük, milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Segíteni kell ezen diákok közösségi beilleszkedését. Erősíteni kell a csoportban a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését. A nevelőtanár indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra.
9.9. Gondoskodás és szocializáció Feladatunk fizikai és érzelmi biztonság nyújtása minden kollégista számára. Kollégista tanulóink között nagy arányban vannak hátrányos helyzetű tanulók, akik a fiziológiai szükségletek kielégítésén túl fokozottan igénylik a gondoskodást és törődést. A gondoskodás két területe: a szociális ellátás és a mindennapi törődés. A szociális ellátás keretében a kollégium biztosítja a diákok alapvető fiziológiai szükségleteinek a kielégítését: • kényelmes, otthonos lakhatási körülményeket • étkezési lehetőséget • egészségügyi ellátást • az egészséges életvitel feltételeit • az életkori sajátságoknak megfelelő napirendet és életrendet • tartalmas szabadidős programokon való részvételt. A minőségbiztosítási munka keretében évente igény és elégedettségmérést végzünk a tanulók körében. A tanulók gyakran olyan igényeket, szükségleteket sorolnak fel, amelyek a gondoskodás részei: az elhelyezés körülményei, a tárgyi felszereltség megléte vagy hiánya, az étkeztetés minősége, a meghibásodások gyors javítása, közös helyiségek tisztasága. A diákok véleményét felülvizsgáljuk, és a nem anyagi természetű észrevételeken a legrövidebb időn belül változtatunk, egyéb kérdésekben az intézmény vezetésével egyeztetve keresünk megoldást az IMIP-ben meghatározottak szerint. A mindennapi törődés a pedagógusok részéről a folyamatos odafigyelést, az érdeklődést, a tanulók problémáinak meghallgatását, a segítségnyújtást, a szeretet iránti igény kielégítését jelenti. A szülői ház hiánya okozta „űrt” megpróbáljuk valamelyest pótolni. Pedagógusaink pozitív érzelmekkel, megelőlegezett bizalommal közelítenek a tanulókhoz. A kialakított szokásrend lehetővé teszi, hogy a csoportvezetők mindennap minden csoportjukba tartozó diákkal találkozzanak, a tanulók örömeiket, kudarcaikat azonnal megoszthassák velünk, így szorosabb kapcsolat alakul ki tanár és diák között. A diákok bármikor kérhetik az egyéni törődést a pedagógusoktól (nemcsak a csoportvezetőtől). 149
Az érzelmi biztonság mellett a környezet biztonsága is garantált intézményünkben. A vagyonbiztonság az a terület, amely folyamatosan fejlesztésre szorul. Leghatékonyabb eszközünk ezen a téren a nevelés. A szociális gondoskodás, a törődés, a nevelőmunka eredményeként a tanulók többsége hamar beilleszkedik a kollégium közösségébe, a csoportba. Azonosulnak a kollégiumi élet szabályaival (házirend, napirend) a jól bevált szokásokat átveszik. A beilleszkedéshez jó cselekvés- és magatartás mintát kapnak az idősebbektől, a tevékenységek korrigálása folyamatos. A pozitív cselekvések megerősítése dicsérettel, jutalmazással történik. A diákok szocializációjában különös fontosságot tulajdonítunk a felnőttek mintaadásának, a jó tanár-diák, diák-diák kapcsolatnak, a csoporton belüli szerepeknek, a szobaközösségek pozitív viselkedési megnyilvánulásainak, az együttműködésnek, a segítségnyújtásnak, a felelősségtudatnak. A szocializáció szempontjából is lényegesnek tartjuk a tanulók elhelyezésének és a csoportok kialakításának elveit. 10. A kompetenciák fejlesztése A Nemzeti Alaptanterv a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezte be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az oktatási-nevelési intézmények tevékenységének irányadója a kulcskompetenciák fejlesztése, megerősítése. Kompetencia az a képesség, amelynek birtokában az egyén meg tud felelni az elvárásoknak és sikeresen tud feladatokat megoldani. A kompetenciák körén belül leglényegesebbek a kulcskompetenciák. A kulcskompetencia ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós, komplex egysége, amellyel mindenkinek rendelkezni ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A 8 kulcskompetenciát meghatározó ismeretek, készségek, attitűdök között átfedések vannak. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani, és a későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A kulcskompetenciák egy része elsősorban tantárgyakhoz kapcsolódóan fejleszthető (pl.: anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi, természettudományi), másrészük az oktatást-nevelést kiegészítő kollégiumi neveléshez (pl. szociális-életviteli) és egyéb társadalmi csoporthoz köthetők. A pedagógiai programban azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésével foglalkozunk, amelyek a KNOAP-ban meghatározott kollégiumi nevelés feladataihoz illeszkednek. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a kollégiumi élet során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. 150
A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség és hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 10.1. Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai • Természettudományi és technológiai • Digitális • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 10.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Tartalma: magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Cél: A kollégista rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Feladat: A kollégista anyanyelvi kommunikációs kompetenciáit fejleszteni, megerősíteni. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi kommunikációban: • Illem (köszönés, íratlan viselkedési szabályok) • Udvariasság társaikkal, a felnőttekkel (a trágár beszédstílus visszafogása) • Szabatos, helyes beszéd • Kérések, vélemények, élmények pontos kifejezése A szilenciumi munka során: • A szóbeli kifejezőkészség gyakoroltatása – a diák szóbeli kikérdezése • Egyéni és kiscsoportos foglalkozások szervezése képességfejlesztés céljából • Az írásbeli kifejezőkészség ellenőrzése, fejlesztése • Szövegek keresése, értelmezése a különféle médiákban s felhasználása ismereteik kiegészítésére 151
A tematikus foglalkozások során: • A meghatározott témához való hozzászólást gyakoroltatni, saját vélemény, gondolat megfogalmazása (tömören, kultúráltan, érdekesen) • Kérvény, kérdőív, önéletrajz írása, nyomtatványok kitöltésének gyakorlása • Pályázatírás • Konfliktuskezelő technikák elsajátítása, gyakorlása • Szituációs játékok A szabadidős foglalkozások során: • Vetélkedőkön (anyanyelvi, szókincs tár, irodalmi, kultúra napi, stb) – gondolatok megfogalmazása, kifejezése • az iskolában tanultak feldolgozása, rendszerezése, más környezetbe helyezése • szakkörök, érdeklődési körök szervezése az általános műveltség, intelligencia, intellektuális képességek fejlesztésére 10.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Tartalma: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértése, kifejezése és értelmezése. Igényli a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségeket is. Szükséges képességek: a megfelelő szókincs Cél: A szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, szövegolvasás, -értés és –alkotás az egyéni igényeknek megfelelően. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára. Feladat: Az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése, megerősítése. A feladathoz kapcsolható tevékenységi körök A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása A szabadidős tevékenységek során: • Internetezés során – idegen nyelvű szövegek megértése, tanulmányozása • Más országok kultúrájának megismerése – előadások, bemutatók, vetélkedők keretében • Kapcsolat kiépítése külföldi diákokkal 10.1.3 Matematikai kompetencia Tartalma: A matematikai gondolkodás képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Cél: A tanulók önálló, rendszerezett, logikus, tudatos és eredményes, kreatív problémamegoldó gondolkodásának minél hatékonyabb fejlesztése. Feladat: A matematikai kompetencia fejlesztése, megerősítése. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök:
152
A mindennapi tevékenységekben: • A logikán alapuló gondolkodási mód, cselekvési sor összeállítása • Tájékozódás időben és térben • Az igaz és hamis állítások kiszűrése, megkülönböztetése – hiszékenység, babonáság kiküszöbölése, tévhitek leépítése A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása A tematikus foglalkozások során: • Pénzügyi költségvetések: o Egyéni o Családi o Projektek tervezése A szabadidős tevékenységek során: • Vetélkedők, totók (logikai, városismereti, stb.) 10.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia Tartalma: a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja. A természettudományos és technológiai készségek, képességek nélkül nem beszélhetünk környezeti kompetenciáról. Maguk a környezeti folyamatok a természetben zajlanak, ezért alapvetően a természettudományok foglalkoznak a jellemzésükkel. Az aktív szerepvállalás környezeti problémák megoldásában igényli a matematikai képességek aktív, sőt kreatív alkalmazását. A hulladékkezeléstől a vízszennyezésen, egészségmegőrzésen át a környezettudatos vásárlásig gyakorlatilag minden környezeti kérdéskörben fontos, hogy adatokkal, tényekkel tudjuk alátámasztani érvelésünket, ezen adatok gyűjtése, feldolgozása és bemutatása pedig lehetetlen matematikai kompetenciák nélkül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés, kreatív problémamegoldás, a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődés. Kételkedés, kritikus és kíváncsi beállítódás, a megismerés és konstruálás iránti vágy. Cél: A tanulót a saját világában eligazodó, azt összetettségében értő, s egyben kritikusan szemlélő, felelősen gondolkodó és döntő, környezettudatos, egészséges felnőtté nevelni. Feladat: A természettudományos és technológiai kompetencia fejlesztése, megerősítése. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi tevékenységekben: • Környezettudatos életmód kialakítása – önellátó tevékenységek végzése –szoba takarítása, egészségpark gondozása, a kollégium közvetlen környezetének tisztántartása • Környezettudatos energiagazdálkodás – víz, villany, tisztálkodó- és tisztító szerek használata, a hulladék szelektív gyűjtése (műanyag palackok, elemek, stb.) • Egészséges életmódra nevelés • A technikai vívmányok szakszerű kezelése A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása 153
A tematikus foglalkozások során: • Egészségmegőrző foglalkozások • Környezeti kultúra, környezettudatos gondolkodás, életvitel kialakítása • Globalizációs kérdések megbeszélése • Tudatos vásárlási szokások kialakítása A szabadidős tevékenységek során: • Vetélkedők (mentálhigiénés, természettudományos, stb.) • Sport rendezvények • Tisztasági verseny • Kollégiumi kirándulás • A szórakoztató elektronika és a kommunikációs eszközök (tv, rádió, telefon, Internet) tudatos és szakszerű használata 10.1.5. Digitális kompetencia Tartalma: Az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: információkezelési és fejlett kommunikációs készség. Az információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. pozitív, kritikus, felelős hozzáállás a digitális eszközök s az általuk nyújtott információk használatához. Cél: A digitális eszközök, szoftverek, s azok szolgáltatásainak szakszerű kezelése és használata a munka és a magánélet keretein belül. Feladat: A digitális kompetencia fejlesztése, megerősítése. Megismertetni a tanulóval a legfontosabb számítógépes alkalmazásokat, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és -kezelés ismeretét, az Internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail) használata által nyújtott lehetőségeket, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését. Adott tevékenységek számítógéppel történő megoldásának lehetőségére készítsük fel a tanulókat. A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése • Ismeretek bővítése az Internet segítségével • Az önálló felkészülés segítése • Információk különböző forrásokból való egyeztetése, kontrollja • Az irodai programok segítségével feladatok elkészítése • Feladatok, információk továbbítása A tematikus foglalkozások során: • Önálló felkészülés adott témában az Internet, a számítógép segítségével • A számítógép és az Internet, könyvtári informatika használatának technikái, szabályai A szabadidős tevékenységek során: • Kapcsolatteremtés-, tartás az Internet segítségével • Tájékozódás a világban történt események iránt • Szabadon választott tevékenységek (hobbik) ismereteinek bővítése • A kikapcsolódást segítő szórakoztató, ismeretterjesztő játékok • Kreatív digitális tevékenységek – fotók, rajzok rendezése, szerkesztése
154
10.1.6. A hatékony, önálló tanulás Tartalma: az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: írás, olvasás, számolás, az IST-eszközök használata. Motiváció, a figyelem összpontosítása, tanulási cél kitűzése, tanulási stratégia kialakítása. Cél: •
Megtanítani a diákot a hatékony, az önálló, a motivált, a célirányos, a tudatos tanulás lehetőségeire, új ismeretek elsajátítására, feldolgozására és beépítésére. Az oktatási és képzési lehetőségek megismertetése a tanulókkal. A fegyelem és kitartás fejlesztése.
• Saját tanulási stratégiák kidolgozása, alkalmazása. Feladat: • A hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlesztése, megerősítése. • „Scientia potentia est.” - „A tudás hatalom” bölcsességének elfogadtatása a diákokkal. • Saját tanulási cél megfogalmaztatása. • Megismerni a tanuló sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. • Megismertetni a tanulót az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eljárásokkal. Fejleszteni az értő olvasást, ideértve a képi olvasást és a digitális olvasás képességeit. • Megtanítani a tanulót a helyes időbeosztásra, a sorrendiség felállítására. Az emlékezet erősítésére, az önművelés igényének fejlesztésére. • Felkelteni az érdeklődést a tanulóban az élethosszig tartó tanulás fontosságára. A mindennapi tevékenységekben: • Az ismétlődő élethelyzetek megoldása a tanultak alapján, a leghatékonyabb módon. • Az elméleti ismeretek gyakorlatba való átvitele. A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése. • Helyes, egyénre és közösségre szabott tanulási módszerek elsajátítása • A tanulási idő megfelelő beosztása • Tehetségek gondozása • Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása (csoportos tanulás, korrepetálás, egyéni törődés) A tematikus foglalkozások során: • A tanulás tanulásának módjai, lehetőségei • A figyelem összpontosításának technikái • Tanulási motivációk – továbbtanulás, pályaválasztás A szabadidős tevékenységek során: • Vetélkedők - az ismeretek gyakorlatba való átültetése • Ki mit tud?, Művészeti találkozó • Ünnepségek, s azok előkészületei • Kézműves foglalkozások 10.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia Szociális életviteli és környezeti kompetenciák sajátossága, hogy hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel és nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik szorosan az iskolához, 155
különféle spontán hatások fejlesztik azokat. Célirányos és tudatos pedagógiai munkával az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé kell fejlesztenünk, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható, és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok, kiegyensúlyozott életet élő, boldog és egyúttal a társadalom egésze számára is hasznos felnőttekké váljanak. Mindez csak úgy valósítható meg, ha építünk a tanulók közvetlen tapasztalataira és az őket körülvevő világ aktuális kihívásaira, a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazására. Tartalma: azon készségek összessége, melyeket az egyén társas kapcsolatainak kialakításában, fenntartásában, konfliktusainak kezelésében használ. Szociálisan kompetens az a személy, aki képes stabil társas kapcsolatokat működtetni, önmagát képviselve problémaérzékenyen konfrontálódni. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: önismeret, emberismeret, vezetői ismeretek, kommunikációs készségek, empátia, tolerancia, figyelem, nyitottság, szabálytartás, alkalmazkodás, önuralom, segítőkészség, pontosság. Cél: •
Jól működő, emberi kapcsolatok kialakítása és azok ápolásának képessége. A mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedés. Feladat: •
A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, megerősítése.
•
A közösségi szokások, szabályok és minták elfogadtatása. Az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása. Az öntevékenység és önszerveződés erősítése.
•
Az önismeret fejlesztése. A szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztése. Az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása. Az etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése.
• A feladathoz kapcsolható tevékenységi körök A mindennapi tevékenységekben: • A kollégiumi közösségek megismerése – a szoba közösségektől a csoportközösségen keresztül a kollégiumi közösségig • Az önismeret fejlesztése, szokások megfigyelése, rossz beidegződések tompítása, elhagyása • A társak érdekeinek figyelembevétele • A tolerancia erősítése – a különböző képességek, tulajdonságok, szokások elfogadása • Alkalmazkodás a kollégiumi szabályokhoz – házirend, napirend, szobaközösség íratlan szabályai, nevelőtanári elvárások A szilenciumi munka során: • A segítőkészség fejlesztése – tanulmányi segítség, tanuló párok • A csoportmunka erősítése – team feladatok megoldása A tematikus foglalkozások során: • Önismereti foglalkozások • Pályaorientációs foglalkozások • Kollégiumi szabályok megismerése, alkotása • A családi életre nevelés A szabadidős tevékenységek során: • Diákönkormányzati munka, érdek érvényesítés, érdekképviselet • Barátságok, társas kapcsolatok kialakítása, ápolása – kapcsolattartás a társintézmények diákjaival 156
• • • •
Párkapcsolatok kialakítása, ápolása Önkéntes közösségi munka vállalása (kortárssegítő tevékenység, kis könyvtárosság, számítógéptermi munka, stb.) A kollégium képviselete különböző rendezvényeken (sport, kulturális, egészségügyi, stb.) Tájékozódás a politika, az aktuális és történelemi események között
10.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Tartalma: a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: tervezés, szervezés, irányítás, motiváció, vezetési képesség, elhatározottság, segítőkészség, elemző készség, jó kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Feltételezi a célok elérését, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Cél: A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes felnőttek nevelése. Feladat: • Olyan tudatos felnőttek nevelése, akik felelősséget vállalnak saját – pozitív és negatív cselekedetei iránt. • Az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránti elkötelezettség kialakítása. • Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. • A diákok tudatos fogyasztóvá nevelése. A mindennapi tevékenységekben: • A heti-, havi zsebpénz beosztása. • Személyes és családi költségvetés tervezése. • A kollégiumi élethez kapcsolódó feladatok megvalósításának megtervezése, beszámolás az eredményekről. A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése. • Napi, heti időterv készítése • Tanuláshoz kapcsolódó havi, félévi, éves feladatok meghatározása a tanulókkal, a célok eléréséért tett erőfeszítések elemzése. A tematikus foglalkozások során: • Tesztek, kérdőívek kitöltése a személyes erősségek, gyengeségek meghatározása • Pályaorientáció • Vállalkozói ismeretek • A pénzvilág ismeretei (hitel, kölcsön, szükséglet, kínálat, stb.) • A reklám hatásai A szabadidős tevékenységek során: • Közösségi munka szervezése, végrehajtása • Diákmunka-lehetőségek 157
10.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tartalma: a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének, átélésének fontosságát foglalja magában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: a világ főbb művészeti alkotásainak értő és beleérző ismerete. Művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont kialakítása. A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Cél: • A művészeti értékek iránt fogékony felnőttek nevelése. • Tehetségük szerint hozzanak létre a tanulók esztétikai értékekkel bíró alkotásokat. A közízlés formálása. • Ismerjék meg a populáris kultúrát. Feladat: • Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciájának fejlesztése, megerősítése. • A nyitottság, az érdeklődés, a kreativitás, a művészi önkifejezés, a fogékonyság fejlesztése. • Az önismeret gazdagítsa a kulturális életben való részvétel révén. • Művészeti alkotásokon keresztül tanulmányozni az emberi viszonyainkat, s ez által segíteni az eligazodást a világban. Ehhez a feladathoz kapcsolható tevékenységi körök: A mindennapi tevékenységekben: • Esztétikus külső megjelenés • A szobák ízléses dekorációja (a megengedett keretek között) • Kultúrált viselkedésmód • Műveltség gazdagítása A szilenciumi munka során: • Az iskolai tananyag gyakoroltatása, elmélyítése. A tematikus foglalkozások során: • Más népek kultúrájának megismerése • A művészetek megjelenése a hétköznapokban • Hagyományok ápolása A szabadidős tevékenységek során: • Kézműves foglalkozások, játszóházak • Művelődési intézmények programjainak látogatása (Múzeum, színház, mozi) • Tánc, mozgáskultúra fejlesztése (sport tevékenységek) • Kollégiumi rendezvények során – dekorálás • Kirándulások alkalmával a természet értékeinek felfedezése 11. A közösségi élet fejlesztése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja előírja, hogy a kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – segítse elő a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.
158
A közösségek általában közös célok vagy feladatok érdekében jönnek létre. A közös célok eléréséért a közösség tagjai közös döntéseket hoznak, közös lépéseket tesznek. Elsősorban közös emberi érdekeket, értékeket képviselnek. A közösség, mint társas közeg létfontosságú szerepet játszik az ember egész életében, mert az egyén közösség nélkül élet- és fejlődésképtelen. Ebből fakadóan minden életszakaszban szükségszerűen kapcsolódunk különböző csoportokhoz. Az ember egyidejűleg több közösséghez tartozik. Közösséget alkot a család, az iskola, a lakóhely, egy szakkör vagy baráti társaság. Ezek a csoportok a társas hatásokon keresztül befolyásolják az egyén viselkedését. Ma az egyén és az egyéni érdekek túlsúlyának korát éljük. Globalizálódó világunkban szembe kerül egymással az egyén és a közösség. Az egyénnek szüksége van a közösségre, nevelése csak közösségben lehetséges. Először közvetlen környezetétől vesz át és sajátít el mintákat, normákat, később már maga is aktívan vesz részt a közösség tevékenységében. Tehát az egyén egyrészt alkalmazkodik a közösséghez és együttműködik annak tagjaival. Másrészt saját érdekeinek, céljainak, akaratának megfelelően tud döntéseket hozni és cselekedni a közösség keretein belül és kívül. A közösségek egyik legfontosabb jellemzője, hogy megvalósulnak a közös értékek, célok és tevékenységek. Az ember egyéni fejlődése során - a fennálló kapcsolati hálóban - megtanulja megismerni önmagát és környezetét, az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési módokat. A közösségi élet fejlesztésének célja • a környezeti-társadalmi elvárások elfogadása, betartása • a közösségi érzés és tudat fejlesztése; • a társas kapcsolatok fejlesztése; Közösségi nevelés feladatai • pozitív közösségi szokások és minták közvetítése • Az önkiszolgáló és felelősi rendszer megszervezése csoporton belül • A szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, kommunikációs- és vitakultúra, szervezőkészség) fejlesztése • a kollégiumi házirend, napirend megismertetése, egységes elfogadása, betartása • előzékeny és udvarias magatartás kialakítása - mindenkivel szemben; • a kollégiumi hagyományok tiszteletben tatására és ápolása; • motiválni a diákokat - munkájukon túl - közösségi programokon való részvételre, önkéntes kollégiumi feladatok vállalására; Közösségi nevelés színterei Közösségekben átélt élmények, tapasztalatok megismertetése az önálló szerveződés keretein belül - DÖK, közösségi programokon keresztül, önkéntesen és a kollégiumi nevelőtanárok által szervezett csoportok keretei között. A diákok önszerveződése során kialakult közösségekben a közösségi együttélést, az önkormányzó képességet, a döntést és a felelősséget, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit megismerik, gyakorolják. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Kollégiumunk közösségei Kollégiumunkban felnőtt (dolgozói közösségek) és diákközösségek dolgoznak együtt. A diákok kollégiumi közösségei között elsődleges a hálók közössége, amely jellemzően 4 főből áll. A szobaközösségeket 8 fő alkotja. A csoportok 3-4 szobaközösségből állnak. Kollégiumunkban – a hatékonyabb közös munka érdekében azonos életkorú és / vagy iskolájú szobaközösségeket igyekszünk létrehozni. Lehetőségeinkhez képest figyelembe vesszük az
159
egy településről érkezettek összetartozását, régebbi barátságokat, testvérek együttes elhelyezését is. A kollégiumi élet szabályozását, szervezését a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület végzi, de ebben a feladatban jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat is. Lehetővé tesszük, hogy a diákok a választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában és az elért eredmények értékelésében. A DÖK saját munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a tanév elején a diákközgyűlés fogad el. Lehetőséget biztosítunk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés kompetenciáját, a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Közösségeink fejlesztésével az állampolgári kompetenciákat, az együttműködési, a kommunikációs, a problémaelemző és -megoldó kompetenciákat is megszilárdítjuk. Arra törekszünk, hogy diákjaink felelősen gondolkozzanak és döntsenek a közösséget érintő tevékenységeik során. Megtanítjuk számukra, hogy közösségi együttlétüket az emberi jogok teljes tiszteletben tartása, az egyenlőség elve és a demokrácia tisztelete jellemezze. Diákjainkat a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek és szabályok elfogadására és tiszteletben tartására neveljük. 12. A társadalmi beilleszkedés segítése, esélyegyenlőség biztosítása A hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése jelen van a kollégiumi nevelés minden területén. Szorosan összefügg a tanulás támogatásával, a pályaorientációval, a gyermek és ifjúságvédelemmel, a közösségfejlesztéssel, a kompetenciák fejlesztésével. Célunk, hogy hozzájáruljunk az egyenrangú állampolgári lét megvalósulásához, hogy diákjaink egyenlő esélyekkel kezdjék önálló életüket. Pedagógiai tevékenységünk során. kiemelt figyelemmel járunk el: • A felvételi eljárásban • A tanulók szobaközösségekben történő elhelyezésében • A nevelésben, ismeretközvetítésben • A tanulástámogatásban • A tanulókról való gondoskodásban • Az értékelés gyakorlatában • A kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolával, a szakmai szolgáltatókkal • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában Az esélyegyenlőség problematikáját érintő nevelési-oktatási helyzetekre, nehézségekre az alábbi tevékenységekkel adunk megoldásokat: • • • • • • •
Az eltérő szokásokból, normákból adódó különbözőségeket közösségi szinten kezelése A tudás értékként való megjelenítése A tanulás iránt motiválatlan tanulók aktivitásának fokozása, iskolai megfelelésük segítése, ezáltal a lemorzsolódás csökkentése A kulcskompetenciák fejlesztését célzó tevékenykedtetés: olvasás, matematikai műveletek, megértés, beszéd, kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, felelősségérzet, együttműködési készség fejlesztése, információ kezelése Egyéni képességekhez, adottságokhoz igazodó értékelés Megfelelő kommunikáció kiépítése a diák, nevelőtanár és a szülő között Együttes fellépés a negatív diszkrimináció megnyilvánulásai ellen 160
• • • • • • • • •
A közösségi részvétel, szereplés szorgalmazása Közösségi szabályok elfogadtatása, tiszteletben tartása, a törvénytisztelő magatartás előtérbe helyezése Közösségi életterek kialakítása, a tanulók bevonása közösségi programokba A nemzeti, vallási, etnikai kisebbséghez tartozók, fogyatékkal élők másságának tiszteletben tartása, és kultúrájuk, szokásaik, hagyományaik elfogadása a határon túlról érkező diákok segítése az anyaországban való tájékozódásban, hagyományaik átadásában, ápolásában, kultúrájuk megőrzésben egyéni igényeknek megfelelő információs tanácsadás szociális és önálló életvezetési készségek erősítése iskolapszichológus igénybe vétele ösztöndíjpályázatok keresése, tanulók mentorálása
13. A kollégium kapcsolatai A kollégium kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szervezeteivel, intézményeivel, melyek az érdekszférájába tartoznak. •
A kulturális és művelődési programjaink, feladataink minél színvonalasabb megvalósítása érdekében a következő közművelődési intézményekkel dolgozunk együtt:, Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Munkácsy Emlékház, Békés Megyei Jókai Színház, Ibsen-ház, Csaba Center, Csabagyöngye Kulturális Központ
•
Társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal kapcsolataink esetiek.
•
A hátrányos helyzetű tanulók miatt szükség esetén kapcsolatot tartunk a gyámügyi hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a békéscsabai családsegítővel és nevelési tanácsadóval.
•
Az ország több kollégiumával szakmai kapcsolatot tartunk fenn.
•
A megyei és városi kollégiumokkal a szakmai, kulturális, sport és diákönkormányzati munka területén vannak kialakult kapcsolataink.
•
A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség rendszeresen tájékoztat a szakmát érintő változásokról, továbbképzéseket, konferenciákat szervez, illetve problémáink megoldásához segítséget nyújt.
•
Partnerlistánk tartalmazza azokat a békéscsabai általános és középfokú oktatási intézményeket, amelyekkel kapcsolatot építettünk ki. Tanulóink iskoláival folyamatos munkakapcsolatot tartunk fenn. A kapcsolattartás szintjei: vezetői, csoportvezető nevelőtanár – osztályfőnök, nevelőtanár – szaktanár. Nevelőtanáraink személyesen részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon. vagy telefonos formában kérnek és kapnak tájékoztatást, információkat kollégista tanulóinkról.
•
Folyamatos az együttműködésünk a következőkkel: 1912 Előre FC, Vívó Klub, Atlétikai Klub, UFC.
•
A szülők legfontosabb partnereink közé tartoznak, törekszünk a velük való eredményes együttműködésre. A kapcsolattartásunk leggyakrabban alkalmazott formái a telefonon keresztül vagy levél formában történik. A tanulóinkat látogató szülőkkel való személyes találkozások lehetőségével is élünk. Kollégiumi szülői értekezletet évente egyszer, tanév elején tartunk a 9-es kollégistáknak és szüleiknek, amit nevelőtanári és kollégiumvezetői fogadóóra tartásával is összekapcsolunk. A szülők bármikor látogathatják a gyermekeiket. A személyes találkozások érdekében az 161
iskolai szülői értekezletek előtti és utáni órákban a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők előzetes egyeztetés után - bármikor felkereshetik gyermekük nevelőtanárát vagy a kollégiumvezetőt, igazgatót. Amennyiben szükséges, találkozót kérünk a szülőktől. Indokolt esetben a szülőket írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről. Évente kérdőíves formában felmérjük a 9-es diákok szüleinek igényeit, és a 11-es diákok szüleinek, s fontos és meghatározó partnereink elégedettségét. Tájékoztatjuk partnereinket a felmérés eredményeiről és az elfogadott fejlesztési tervről. •
Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a kollégiumi orvossal, aki naponta fogadja a beteg kollégistákat rendelőjében, és hetente egy alkalommal a kollégiumban rendel.
14. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelés folyamatában és a feltételrendszer biztosításában az intézmény minden dolgozója érintett, kulcsszerepük azonban a nevelőtanároknak van. Elvárások a nevelőtanárokkal szemben: • Legyen képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában • Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen • Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példát mutasson a kollégistáknak • Megfelelő empátiával, toleranciával rendelkezzen • Folyamatosan működjön együtt a tanulóközösséggel, nevelőtestület vezetőivel és tagjaival, valamint az érintett partnerekkel • Legyen képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére • Alakítson ki a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt • Jellemezze a differenciált emberismeret, tapintat, szolidaritás • Legyen jártas a konfliktusok eredményes kezelésében • Innovációra nyitottság A nevelőtanári munka tartalma és feladatai A csoportvezetői munka tartalma • a diákok segítése a mindennapi iskolai felkészülésben, az iskolai oktatónevelőmunka kiegészítése, megerősítése • értékek közvetítése • gondoskodás a diákokról szociális, gyermekvédelmi, hátránykompenzációs, mentálhigiénés prevenciós feladatok elvégzésével • személyiségfejlesztés, készség- és képességfejlesztés, kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás, közösségfejlesztés, napi életviteli és lelki problémák megoldásának segítése, • a tanulók szabadidejének szervezése • kapcsolattartás és együttműködés a kollégiumi élet érintettjeivel • adminisztráció, tervezési feladatok
162
A csoportvezető feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
munkáját a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával végzi. vezeti tanulócsoportját, és meghatározza nevelési feladatait. differenciált képesség- és személyiségfejlesztést végez összetartó közösséggé formálja csoportját. zavartalan körülményeket biztosít a tanulásra. Ellenőrzi a szilenciumi idő kihasználását. korrepetálásra irányítja tanulóit, korrepetál saját szaktárgyából. segíti és ellenőrzi a tanulók felkészülését, a gyengébb képességű diákokkal egyénileg foglalkozik. folyamatosan tájékozódik a tanulók jegyeiről, hiányzásáról, magatartásról hetente csoportfoglalkozást tart. tervezi csoportja egyéb foglalkozásait (kötelező, szabadon választott, szabadidős). gondoskodik csoportja számára a szabadidő kulturált eltöltéséről (könyvtár használata, városi közművelődési intézmények látogatása, kollégiumi, iskolai rendezvények, stb.) rendszeresen értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi és közösségi munkáját. csoportja tanulóit jutalmazza, ha szükséges felelősségre vonja. naponta ellenőrzi a házirend betartását (kimenők, hazautazások rendjét, szobák tisztasága, stb) kapcsolatot tart a szülőkkel kapcsolatot tart a partneriskolákkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal figyelemmel kíséri csoportja tanulóinak egészségi állapotát (allergia, gyógyszerérzékenység, stb), és azt munkatársaival megosztja Felelős a csoportja által - munkatervben - vállalt rendezvények, feladatok megvalósításáért. A tanulók, szülők személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, ill. a jogszabályban előírt módon jár el e tekintetben. Segíti a tanulók pályaválasztását. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek (hálók, tanulók, közösségi helyiségek) rendjét, tisztaságát. A kollégium felszerelési tárgyainak állagát a tanulókkal megőrizteti. Tanulók elkíséri intézményen kívüli programokra, rendezvényekre. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt (napló- és nyilvántartások vezetése, statisztikák készítése, írásos beszámolók készítése).
A nevelőtanár általános feladatai • Korrepetál saját szaktárgyából • Felelős tanári feladatokat lát el • Az adott tanévre vállalt reszortfeladatát folyamatosan végzi • Munkatervben vállalt programokat szervezi, megvalósítja • Továbbképzéseken részt vesz • Pályázatírásban részt vesz • Segíti a kollégiumi nyílt napok lebonyolítását és a beiskolázást • Hozzájárul a kollégiumi élet szervezettebbé tételéhez, a diákok igényeinek teljesebb kielégítéséhez • Együttműködik munkatársaival • Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében 163
• •
Közreműködik az intézményi célok elérésében Részt vesz a kollégiumi és intézményi nevelőtestületi értekezleteken és a közös összdolgozói értekezleteken.
15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Kollégiumunk az 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Eszközjegyzékében szereplő kötelező minimum feltételekkel nagyrészt rendelkezik. Hiányok: • Intézményünk nem rendelkezik saját konyhával, így az ezzel kapcsolatos helyiségek és eszközök sem állnak rendelkezésünkre. Az iskolacentrum területén üzemelő Gyemekélelmezési Intézmény gondoskodik a diákok élelmezéséről és étkeztetéséről. • A kollégium diáksága számára nem áll rendelkezésre mosókonyha, szárító helyiség, vasaló- és fehérnemű- javító helyiség. • Nem rendelkezünk látogató-fogadó helyiséggel. • Nincsenek a tanulóink számára éjjeli- és cipőtároló szekrények. • Nincs tornatermünk a sportfoglalkozások lebonyolításához. • A közösségi helyiségek száma nem elegendő • Teakonyhánk a diákság 3%-nak befogadására alkalmas, a szinteken nincs teakonyha. • A diák-önkormányzati szoba az orvosi rendelés ideje alatt az orvosi szobaként működik. A helyiség kettős funkciót lát el. • A minimum feltételeknek eleget tesz a számítógép és televízió készülék száma, minőségük azonban nem megfelelő. 16. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, attitűdöket. A nevelési folyamat eredményességének értékelésekor figyelembe kell venni a kiindulási állapotot és a feltételeket, amelyek hozzájárultak a kimeneti eredményekhez. Az értékelés erősíti az alkalmazott eljárások helyességét, ösztönöz új módszerek keresésére, előre jelzi a beavatkozások szükségességét és helyét. Az értékelés szerepe a nevelőmunkában • Meghatározza, hogy az adott időszakban mely munkaterületen kell fokozottabb, hatékonyabb tevékenységet folytatni • Ösztönöz a még jobb eredmények elérésére • Segíti a korrekciót • Rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet erős vonásaira és gyengeségeire • Tájékoztatja a partnereket az elvárások teljesüléséről 16.1. A tanulók értékelése Az értékelés területei A tanulók magatartása: • Aktív részvétel a kollégium közösségeinek szervezésében, fejlesztésében • Tanulótársakhoz való viszony • Tanárokhoz, felnőttekhez való viszony 164
• •
A kollégiumi házirend betartása Önként vállalt egyéb tevékenységek
A tanulmányi munka • A tanuláshoz való viszony • A tanulási módszerek eredményessége • Tervezett tanulmányi eredmények teljesítése • Segítségnyújtás másoknak • Diákköri, szakköri muka • Versenyeredmények Kulturális tevékenység • Aktív részvétel műsoros rendezvényeken • Részvétel előadásokon • Rendezvények szervezése, levezetése • Színház, múzeum, könyvtárlátogatás • Részvétel kulturális versenyeken A kollégium hagyományainak ápolása, az ennek érdekében végzett tevékenység Sporttevékenység • Rendszeres sportolás • Aktív részvétel a kollégiumi bajnokságokon • Részvétel a kollégiumok közötti sportrendezvényeken • Segédkezés versenyek szervezésében, lebonyolításában Önkiszolgáló munka • Lakószoba takarítása, rendben tartása • Szoba dekorálása • Szoba dekorálása ünnepekre • Helyiségek előkészítése rendezvényekre A tanulók teljesítményét az alább kategóriákkal minősítjük: • Példás • Jó • Megfelelő • Kifogásolható Az értékelés ideje Folyamatos: alkalmi helyzetekben, csoportfoglalkozásokon szóban Félévenként: egyénenként szóban Évenként: csoportonként írásban értékel a csoportvezető nevelőtanár A tanulók munkájának kollégiumi szintű elismerése • Szóbeli dicséret • Emléklap • Tárgyjutalom • Jutalom kirándulás • Kollégiumvezetői dicséret • Igazgatói dicséret • Kiváló kollégista cím 16.2. Minőségfejlesztés Az IMIP meghatározza azokat a célokat, feladatokat , amelyek a kollégiumi munka fejlesztésének alapjai, amelye k az eredményesség feltételei. 165
A nevelőtanárok, a gyermekfelügyelők és valamennyi intézményi dolgozó igyekszik hozzájárulni a minőségi munkával kapcsolatos célok megvalósításához. Célunk az, hogy Békés megye kollégiumai közt élenjárók legyünk. Partnereink elvárásainak mindenben megfeleljünk. Gyermekeinknek otthonos, biztonságos hátteret teremtsünk, segítsük őket iskolai tanulmányaiknak minél jobb elvégzésében, és továbbtanulásukban. Munkánk végzéséhez megteremtjük a szellemi és tárgyi feltételeket. A minőségfejlesztési rendszer keretében rendszeresen érdeklődünk partnereink igényei és elégedettsége iránt. Ezek alapján kitűzzük a minőségcélokat, megalkotjuk intézkedési tervünket, a benne foglaltakat megvalósítjuk. Annak érdekében, hogy minél jobban tudjuk munkánkat végezni, szakmai továbbképzéseken veszünk részt. Az intézmény alkalmazottaival ismertetjük minőségpolitikánkat, arra ösztönözzük őket, hogy az abban foglaltakat mindenki megértse, végrehajtását segítse. Elvárjuk, hogy mindenki a minőségpolitikai nyilatkozatban leírtak szerint lelkesen, felelősséggel végezze munkáját. A kollégiumi minőségirányítási program foglalja rendszerbe mindazokat a belső és külső méréseket, amelyek elemzése, értékelése segíti nevelőmunkánk megítélését, eredményességének megállapítását. A következő méréseket végezzük az IMIP-ben meghatározottak alapján: • Partneri igény és elégedettségi mérések • A pedagógusok teljesítményének értékelése • A vezetők teljesítményének értékelése • Intézményi önértékelés Fenntartói mérések 16.2. Pedagógiai programunk megvalósításának mutatói Minden évben kollégiumi munkaterv készül a pedagógiai programhoz, amely a konkrét feladatokat és az adott tanévre érvényes nevelőtanári megbízatásokat tartalmazza. Az arra épülő csoportmunkatervek alapján dolgoznak a nevelőtanárok a kollégistákkal. A csoportfoglalkozásokhoz foglalkozási tervek készülnek, amelyek alapján kell azokat megtartaniuk a nevelőtanároknak. A pedagógiai programunkat eredményesnek, azaz megvalósultnak tekintjük a következő kritériumok alapján: • a hagyományrendszer a leírtaknak megfelelően működik, • kollégium tanulóinak tanulmányi átlaga képességeiknek megfelelő szinten alakul, • az egyéni és a csoportos foglalkozások az éves munkaterv alapján meghatározott témák szerint legfeljebb 10 % eltéréssel valósulnak meg • hatékony a felzárkóztatás, ha a kollégiumi bukások aránya az iskolai bukások arányánál kevesebb • a szakkörök, érdeklődési körök az éves munkatervben meghatározottak szerint működnek legalább 10-10 tanulóval. Sikeresek, ha nincs olyan lemorzsolódás, amiért meg kellene szüntetni működésüket és a résztvevők fejlődése igazolható • az egészségnevelés terén programunkat megvalósultnak tekintjük, ha a kollégisták többsége a helyes egészségügyi szokásokat alkalmazza, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, a helyes életmódot
166
LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT Pedagógiai programot elfogadta: az iskola nevelőtestülete , 2013. március 25-én.
Tálas Csaba igazgató
A Pedagógiai program tartalmát a Szülői Szervezet tagjai 2013. március 25-én ismerték meg.
Seres Ildikó Szülői Szervezet vezetője
A diákönkormányzat 2013. március 25-i ülésén megvitatta és elfogadta a pedagógiai program azon részeit, melyek megismerését részükre a Nemzeti Köznevelési tv. előírja .
Domucza Katalin Iskolai DÖK elnöke
Lakatos Katalin Kollégiumi DÖK elnöke
A program érvényes: Egy középiskolai képzési ciklus teljes terjedelmére: 5 tanév tartamára, 2013. szeptember 1-től 2017. augusztus 31-éig.
167
Felülvizsgálat: A lejárat évében tantestületi értekezleten 2017. február 1. és augusztus 31. között. Felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet: − iskolavezetés, − munkaközösségek. A pedagógiai program hozzáférhető: − − − − − − − −
valamennyi munkaközösségnél, tanári szobában, kollégiumban, vezetőknél, iskola titkárnál, gazdasági irodában, könyvtárban, irattárban.
168
