1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. törvény kiegészítő előírásai, módosításai a 2011. évi CLVI. törvény alapján 1. Fogalmak és értelmező rendelkezések 1.1. Üzleti ajándék [Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja] A meghatározásból kimaradt az egyedi érték nagyságára (a minimálbér 25 százalékára) való utalás. (Ahol indokolt, ott az adott jogszabályi helyen megmaradt.) 1.2. Egyenruha [Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja] A módosítással kiterjed a NAV tagjainak az öltözékére is. 1.3. Mezőgazdasági őstermelő [Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja] A jelenlegi szabályozás szerint őstermelő a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő személy is. A módosítás ezt az előírást törli, mivel a nyilvántartásban számos olyan személy tartozik, akik nem végeznek tényleges őstermelői tevékenységet. Ezért az őstermelői kört szűkítették. Mezőgazdasági őstermelőnek kizárólag az őstermelői tevékenységet végző, őstermelői igazolvánnyal rendelkező, illetve családi gazdálkodó és családi gazdaság tagjaként tevékenységet végző személy minősül. 1.4. Bér [Szja-tv. 3.§-a 21. pontjának c) alpontjában] Törlésre került „(kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást)” szövegrész. 1.5. Azonos munkakör [Szja-tv. 3. §-ának 44. pontja] A változás az, hogy 2011. január 1-jétől hatályos FEOFR-08-ra történik a hivatkozás. 1.6. Gazdasági tevékenység [Szja-tv. 3. §-ának új 46. pontja] Az új meghatározás szerint, gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. 1.7. Csoportos személyszállítás [Szja-tv. 3. §-ának 63. pontja] A módosítás szerint a négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkaideje vagy munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.
2 Nem feltétel a módosult előírás szerint, hogy kifizetőtől igénybevett személyszállítási szolgáltatás különjárat formájában valósuljon meg. 1.8. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés [Szja-tv. 3. §-ának 66-68. pontjai] A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény fogalmainak megfelelően értelmezendők. 1.9. Erzsébet-utalvány [Szja-tv. 3. §-ának 87. pontja] A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. 2.
Külföldi pénznemről történő átszámítás [Szja-tv. 6. §-ának (2), (4) bekezdése]
A módosítás a külföldi pénznemben keletkezett bevétel megszerzésével összefüggésben a külföldi pénznemben felmerült kiadásokra vonatkozóan is választási lehetőséget biztosít mind az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető, mind pedig a magánszemély számára abban, hogy az adóalap megállapításakor milyen árfolyamon számolják át forintra a bevételeket, illetve a kiadásokat. A jelenlegi szabályozás ezt a választást csak a bevételekre vonatkozóan engedi meg. A módosítás szerint mind a bevétel, mind a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alkalmazható a bevételszerzés, illetve a kiadásteljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam helyett. (Egy hónapon belül ugyanazon devizaárfolyammal lehet a forintra átszámítást elvégezni.) A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a külföldi pénznemben keletkező kamatjövedelem mellett az osztalék-, az osztalékelőleg-jövedelem esetén is az adó levonása külföldi pénznemben történjen, de a jövedelem megszerzése időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva forintban kell megfizetni. 3. Adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek [Szja-tv. 7. §- a (1) bekezdésének d), o), és v) pontjai] A módosítás egyértelművé teszi, hogy ilyenként nem kell figyelembe venni annak a szolgáltatásnak az értékét, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel az alapszabályban foglaltakkal összhangban, rendeltetésszerű joggyakorlás elveit figyelembe véve, nyújt a magánszemélynek. A figyelmen kívül hagyható bevételek köre kiegészül a kifizető által átvállalt szakmai kamarai tagdíj összegével, feltéve, hogy a kamarai tagság az adott tevékenység végzésének feltétele. Pontosításra kerültek az önálló tevékenység megkezdésével, illetve gazdasági társaságba történő belépéssel összefüggően kapott támogatásra vonatkozó szabályok. Az eddigi rendelkezések szerint a magánszemélynek adókötelezettsége keletkezett akkor, ha a
3 támogatást társas vállalkozás alapítására használta fel, mivel a kapcsolódó bizonylatokat ilyen esetben a társaság nevére kell kiállítani, amelyeket a magánszemély értelemszerűen nem használhatott fel a felmerült költségek igazolására. Az új előírás szerint, amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott. 4.
Önálló tevékenységből származó jövedelem [Szja-tv. 17. §-ának új (5) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése]
Lakás bérbeadása Az Otthonteremtési Program elindításához szükséges intézkedésekről szóló kormányelőterjesztéssel összhangban a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a lakását bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételét csökkentse az általa igazoltan más településen bérelt lakás bérleti díjával akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, − és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részletekben sem térítik meg. (Így nem vonható le például az irodának használt lakás bérleti díja, amit az egyéni vállalkozó költségként számol el, vagy ha a munkáltató megtéríti a magánszemélynek a bérleti díjat vagy annak egy részét.) Fel nem használt támogatás A kiegészítés egyértelművé teszi, hogy mikor kell bevételként figyelembe venni a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét akkor, ha annak összegét a jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, illetve határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. 5.
Mezőgazdasági őstermelő veszteségelhatárolása [Szja-tv. 22. §-ának (2), (5) bekezdései]
A mezőgazdasági őstermelő az elhatárolt veszteséget az eddigieknek megfelelően elszámolhatja a kiegészítés szerint azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető. Az elhatárolt veszteség visszamenőleges elszámolása továbbra is lehetséges önellenőrzés keretében, az őstermelői jövedelmet azonban adóévenként csak az elhatárolt veszteség 30 százalékával csökkentheti. 6.
Nem önálló tevékenység [Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének új b) pontja]
Nem önálló tevékenység a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, mivel a vonatkozó törvény bérként nevesítette a közfoglalkoztatási bért.
4 7. Az összevont adóalap megállapítása [Szja-tv. 29. §-ának (1), (3), (5) bekezdése] Az új előírás szerint, nem kell adóalap-kiegészítést megállapítani az összevont adóalapba tartozó, adókötelezettség alá eső jövedelemnek a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részénél. Ezen értékhatárt meghaladó jövedelemre alkalmazandó adóalap-kiegészítés mértéke 27 % (amely mérték 2012. évet követően nulla százalék lesz). Megszűnt az adójóváírás. Annál a magánszemélynél, aki 2011-ben adójóváírásban részesült, az adójóváírás kiesése az adóalap-kiegészítés számítási módjának a módosulása miatt összevontan a nettó jövedelme csökken 2012-ben. Ennek ellensúlyozására a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek figyelembe vehető mértékét, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a munkaügyi ellenőrzés keretében ellenőrzik. Ha a munkáltató a munkabéremelést az elvárt mértékig és teljes körűen nem hajtotta végre, két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében pontosítás: ha a jövedelem után a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett „kivéve, ha azt költségként számolja el” szövegrész helyébe „kivéve, ha az költségként elszámolható” szövegrész lép. 8.
Családi kedvezmény [Szja-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése, (4) bekezdésének a) pontja, (5) bekezdésének b) pontja, (6) bekezdésének a) pontja]
A kedvezmények alkalmazása során felmerült problémák megoldását szolgálják a pontosítások. A hatályos törvényi megfogalmazás alapján értelmezési problémaként merült fel, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők jogosultak-e a kedvezmény érvényesítésére, mivel vagyonkezelői joggal is rendelkeznek. Ez a megközelítés ellentétes a jogalkotói szándékkal. Ezért szükséges a pontosítás. Eszerint csak azok a személyek kerültek kizárásra a kedvezmény érvényesítésére jogosultak közül, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelői eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják. A hatályos előírás szerint a kedvezmény érvényesítésére saját maga jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett a vele közös háztartásban élő más magánszemélyek közül döntésük szerint egy jogosult lehet a kedvezmény érvényesítésére. A gyakorlatban ez a szabály visszaélésére adott lehetőséget. Ezért a szabály úgy módosult, hogy a kedvezményt csak a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő hozzátartozó érvényesítheti. A hatályos előírás alapján a családi kedvezmény szempontjából csak az minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családi támogatásról szóló törvény szerint
5 családi pótlékot folyósítanak. Ebből következően, ha valaki ugyan jogosult a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva nem kéri annak a folyósítását (például nem igényli azt meg), akkor automatikusan elesik a családi kedvezménytől is. Ezért a családi kedvezmény igénybevételére való jogosultság meghatározását úgy alakították át, hogy annak alapján az is jogosulttá válik a családi kedvezményre, aki a vonatkozó törvény szerint jogosult a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva azt nem veszi igénybe. Indokolt volt az eltartottak közé sorolható személyeket meghatározó előírás módosítása is, amely akkor is lehetővé teszi a számbavételt, ha pl. ténylegesen nem történik meg a családi pótlék igénylése a jogosultak után. Ehhez módosult a „kedvezményezett eltartott”, az „eltartott”, a „jogosultsági hónap” fogalmak. 9. Adóelőleg-fizetési kötelezettség [Szja-tv. 46. §-ának (4) bekezdése] A 2010. január 1-jétől hatályos előírás alapján az adószámmal rendelkező magánszemélyek részére kifizetett, az összevont adóalapba tartozó bevétel esetén a kifizető csak akkor köteles az adóelőleg megállapítására és levonására, ha azt a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri. Nyilatkozat hiányában a kifizető adóelőleget nem vont le, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és a negyedévet követő hónap 12. napjáig befizetnie. Problémát jelentett az is, hogy biztosítási jogviszony létrejötte esetén a kifizetőnek a járulékkötelezettséget meg kellett állapítania, az egyéni járulékot le kellett vonnia, a járulék alapja pedig – az adóelőleg alapjának megállapításakor figyelembe vett jövedelem hiányában – a bruttó összeg. A módosítás gyakorlatilag általánossá teszi a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettségét azzal, hogy konkrétan meghatározza, mikor nem kell a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia. Ezek a következők: −
−
az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az Art.-ban meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában; a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozó jogállását bizonyító közokirat számát (az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot, továbbá azt, hogy nem szüneteltető).
10. Adóelőleg alapja [Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének aa) pontja, ca) pontja, (5) bekezdése] A módosítások az adóelőleg-megállapítás szabályait egészítik ki, illetve pontosítják. A magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleg alapját. A jelenleg hatályos szabályok szerint a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő mértékű költségről is szólhat. A jövőben viszont legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő
6 mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot a magánszemély. Az adóelőleg alapja költségtérítés esetében költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet a bevétel egésze, önálló tevékenységből származó bevétel vagy ilyennek minősülő költségtérítés esetében a bevétel 90 százaléka. A módosítás szerint – már 2011-ben is – az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg. (Megszűnt az adóalap-kiegészítés mértékének a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez való kapcsolása!) Nem kell az adóalap-kiegészítést 2012-ben alkalmazni: [Szja-tv. 47. §-ának új (6)-(9) bekezdése] − − −
az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben; az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor; ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő magánszemélytől származik, és az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-számításánál figyelembe vett jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet. A kifizető a magánszemély írásbeli nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja. A munkáltató és az adóelőleg szempontjából munkáltatónak minősülő kifizető az adóelőleg megállapítása során az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja az adóalap-kiegészítési kötelezettség alól mentesített jövedelmet. A munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén a munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve az értékhatárt meghaladja.
7
A magánszemély köteles a kifizető vagy további munkáltató részére adott írásbeli nyilatkozatban kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme – a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva – a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A magánszemély írásbeli nyilatkozatában kérheti a munkáltatótól, a kifizetőtől, hogy az adott kifizetés adóelőlegének a megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést. Köteles a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását kérni, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme – korábbi munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva – a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles. Adóelőleg-nyilatkozat tehető az adóalap-kiegészítés alkalmazandó mértékével összefüggésben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek nagyságáról is [Szja-tv. 48. §-a (2) bekezdésének új e) pontja]. 11.
A fizetendő adóelőleg [Szja-tv. 49. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének a) pontja, új (5) bekezdése]
A módosítás a családi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételét pontosítja, azzal, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap összege után kell az adó mértékével számítani az adóelőleget. Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, akkor az előbbiek szerint megállapított összeget csökkenti a személyi kedvezmény. Az egyéni vállalkozó által a negyedévenként fizetendő adóelőleget a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az általános szabály szerint kell megállapítani, amelyet csökkent a személyi kedvezmény. Ezen módosítások alapvetően az adójóváírás megszüntetéséhez kapcsolódnak. 12.
Az egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása [Szja-tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének a) és c) pontja]
Az egyéni vállalkozó az elhatárolt veszteséget az eddigieknek megfelelően elszámolhatja, a kiegészítő előírás szerint azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az elhatárolt veszteség visszamenőleges elszámolása a jövőben is lehetséges önellenőrzés keretében, a mezőgazdasági jövedelmét azonban adóévenként csak az elhatárolt veszteség 30 százalékával csökkentheti.
8 Az egyéni vállalkozó elhatárolt veszteségének elszámolására vonatkozó szabályok módosítása biztosítja az elhatárolt veszteség felhasználásának kiegyensúlyozott ütemezését anélkül, hogy az elhatárolt veszteség teljes összegének felhasználása korlátozás alá esne. 13. Átalányadó választására jogosító tevékenységek [Szja-tv. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése, új (6) bekezdése] A hatályos rendelkezések ma már nem hatályos statisztikai besorolások alapján határozzák meg azokat az átalányadó választására jogosító tevékenységeket, amelyek esetében az általánostól eltérő mérték levonásával állapítható meg az átalányadó alapja. A módosítás a hatályos TESZOR, illetve TEÁOR jegyzék szerinti besorolást alapul véve módosítja ezen tevékenységek felsorolását úgy, hogy az érintett kör érdemben ne változzon. Felhívjuk az érintett átalányadózók figyelmét, ellenőrizzék, hogy régi besorolásuk melyik új kategóriához kapcsolódhat, eltérés vagy azonosíthatatlanság esetén a megfelelő besorolást indokolt az adóhatósághoz is bejelenteni! Mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részét képezi, a kiegészítés rendelkezik arról, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén az elhunyt magánszemély végleges adójának megállapításakor az adóhatóság figyelembe veszi az elhalálozás napjáig elért bevételt, a tevékenységet átalányadózóként folytató özvegy vagy örökös pedig figyelembe veszi azt az átalányadózás feltételéül szabott értékhatár megállapításánál. Így az elhunyt esetében a elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet – az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával – az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba. 14. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem [Szja-tv. 58. §-ának (2), (8) bekezdése új (9)-(11) bekezdése] A módosító rendelkezés egyértelműen rögzíti, ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg, továbbá, ha a bevétel a törvény rendelkezése szerint adómentes – gazdasági tevékenység keretében történik, az 58. § (1)-(5) bekezdése alapján megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A módosítás az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételek közül kiemeli azt a bevételt, amelyet − a magánszemély egyéni vállalkozóként szerez meg (egyéni vállalkozóként adózik), − a magánszemély fémhulladék átruházásából szerez, mert annak csak a 25 százaléka jövedelem. A kiegészítő rendelkezés szerint az ingó vagyontárgyak átruházásából megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg – nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. (Ilyen esetben az üzletszerűséget nem kell vizsgálni!)
9
A hulladékfelvásárlás, különösen a fémhulladék-felvásárlás sajátosságai indokolják ezen a területen is az általánostól eltérő szabályok bevezetését. A kiegészítő előírás szerint a fémhulladék ellenértékéből 25 százalék számít jövedelemnek, és így az átvevő kifizetőnek a kifizetésre kerülő összegből 4 százalék adót kell levonnia, amelyet magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallania és befizetnie az Art.-ban előírt módon és határidőre. Az új rendelkezés szerint, további közteher fizetéssel összefüggő kötelezettség sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli. Változatlanul érvényben marad az az előírás, hogy az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét, nem alkalmazhatók az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó előírások, a fentebb említett általánostól eltérő szabályok kivételével. A szokásos piaci értéket meghaladó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül. 15. Ingatlan átruházásából származó jövedelem 15.1. Ingatlan értékesítése [Szja-tv. 62. §-ának új (3/a) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés szerint, ha az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik, a magánszemély által történő ingatlanértékesítésből származó jövedelem – az általánostól eltérően – önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül (a jövedelem megállapítása során csak a szerzési érték vonható le). Ez az előírás nem alkalmazható, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg. 15.2. Az ingatlanértékesítés általánostól eltérő szabályai [Szja-tv. új 62/A. §-a] Az új előírás az ingatlan értékesítésből származó jövedelem megállapításának a szabályait tartalmazza abban az esetben, amikor a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja a törvényi előírások szerint megállapított szokásos hozamot. Szokásos hozamnak kell tekinteni − az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás napjával megszorzott összegét. A hozam ezt meghaladó részét az adó alapjának megállapítása során háromszoros összegben kell figyelembe venni. Így a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalékos mértékű adó terheli, míg az ezt meghaladó rész 48 százalékkal adózik. A kiegészítő rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik.
10 A kiegészítő rendelkezés szerint az általánostól eltérő szabályozás érvényesül az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is azokban az esetekben, − amikor a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag = a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve = ezt a társaságból kivonja. Ilyen esetben a szokásos hozamot meghaladóan keletkező − árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adóalapját növelni, − vagyis a meghaladó rész háromszoros súllyal szerepel az adóalapban (ez utóbbi részt valójában 48 százalék mértékű adó terheli). Szokásos hozam – ez esetben – a részesedés megszerzésére fordított érték (ide értve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege. Az ezen pontban ismertetett rendelkezést – az átmeneti rendelkezés szerint – a hatályba lépést követően megszerzett jövedelmre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni az előbbi rendelkezéseket, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte. 15.3.
Kapcsolódó értelmező rendelkezések
Termőföld:a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet. Termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlannyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ide értve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor. Figyelem: a termőföldből átminősített ingatlan adóztatásánál két időpontot kell számításba venni: egyrészt azt, hogy az átminősítést követően az öt év eltelt-e vagy sem, másrészt akár az ingatlannál, akár az azzal kapcsolatos részesedésnél a tulajdonban tartás naptári napjainak a számát (a szokásos hozamnál ezzel kell számolni). 15.4. bekezdése]
Ingatlan lízing ügyletek [Szja-tv. 63. §-ának (8)-(9) és új (10)
11 Az ingatlanértékesítés sajátos formája a pénzügyi lízing, amikor a lízingszerződés szerinti futamidő végén az ingatlan tulajdonjoga átszáll, illetve – feltételekkel – átszállhat a lízingbevevő magánszemélyre. A módosított rendelkezések a nyíltvégű és a zártvégű pénzügyi lízing közötti eltérést szüntetik meg azzal, hogy az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén a vételi jog gyakorlásával száll át a magánszemélyre. A zártvégű pénzügyi lízing esetében az ingatlan megszerzésének az időpontja a lízingszerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának az időpontja. Nyíltvégű pénzügyi lízing alapján történő tulajdonszerzés azonban csak a futamidő végén megkötött adásvételi szerződés alapján történik meg. Így a nyíltvégű pénzügyi lízing keretében ingatlant szerző magánszemély jelentősen hátrányosabb helyzetben van – például a már tulajdonát képező ingatlan értékesítése esetén – az adóköteles időszak számítása tekintetében, mintha az ingatlant zártvégű pénzügyi lízing alapján, vagy kölcsönnel finanszírozott adásvétel útján szerezte volna meg. A módosított előírás alapján az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén a vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, − az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell – az ingatlan megszerzése szempontjából – szerzési időpontnak tekinteni, − ezen ingatlan esetében a megszerzésre fordított más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj, − megszerzésre fordított összegnek minősül = a lízingbevevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték (pl. maradványérték), = a lízingbevevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén megfizetett összeg levonásával megállapított összeget, = a lízingvevői pozíció átvételéért fizetett összeg, = a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg. Kedvezményes szabályokat tartalmaz a módosított rendelkezés a magánszemélyt az ingatlanlízing-ügylet meghiúsulása miatt megillető bevétel összegének megállapítása során. Eszerint az ingatlanlízing-ügylet meghiúsulására, engedményezéséből származó bevételre az ingatlan átruházásból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel az előbbiekben leírtakra is, azzal, hogy számított összegnek a bevétel, a megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. 16. Értékpapír megszerzésére fordított érték [Szja-tv. 65. §-ának (6) bekezdése] A hatályos szabályozás alapján a kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek) esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása (beolvadása) révén a jogutód alap befektetési jegyére történő átváltás is. Az átváltás során esetleg keletkező jövedelem (kamatjövedelem) utáni adót a befektetési szolgáltatónak meg kell állapítania, azonban az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges
12 beváltásakor kell megfizetni. Így a hatályos előírás a magánszemélynél meg nem szerzett jövedelem megadózatását eredményezheti. A módosított előírással biztosított, ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének a megszerzésére fordított értéke nagyobb, mint az átváltásnál figyelembe vett értéke, akkor a jogutód befektetési alap befektetési jegyének az átruházása során megszerzett bevételéből a kisebb, az átváltás során megállapított érték vehető csak figyelembe megszerzésre fordított értékként a kamatadó számításakor. 17. 17.1.
Egyes juttatások adózásának szabályai Általános rendelkezések [Szja-tv. 69. §-ának (5) bekezdése]
A kifizetőt terhelő adó alapja nem változott, a 2011. évi előírásoknak megfelelően a juttatásnak a jövedelmet jelentő részének (jellemzően a juttatás egésze jövedelem) az 1,19szorosa. A módosított előírás szerint a kifizetőnek − főszabályként a juttatás hónapja kötelezettségeként, − a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, alapítványnak stb. az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni. 17.2.
Egyes meghatározott juttatások [Szja-tv. 70. §-a]
Az ide tartozó juttatások közül nem változott: − a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem, − a távbeszélő-szolgáltatás címén meghatározott adóköteles jövedelem, − több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, − legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, feltételekkel, − jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek kedvezményesen vagy ingyenesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Nem változott az sem, hogy a juttatás értékének 1,19-szeresét kell az adóalapnak tekinteni, annak 16 százaléka a személyi jövedelemadó és 27 százaléka az egészségügyi hozzájárulás összege. Ami módosult, illetve amivel kiegészült az előírás! A kiegészítő rendelkezés szerint az egyes meghatározott juttatások között nevesítetten megjelennek a munkáltató által biztosított azon juttatások, amelyet a munkáltató − valamennyi munkavállalójának (azok, illetve az elhunyt közeli hozzátartójának, szakközép iskolai tanulónak, nyugdíjasának, ezek közeli hozzátartozójának)
13 = azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen juttat azzal, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; = bármelyikük által megismerhető belső szabályzat (kollektív szerződés) alapján a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más (a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő) közös ismérv alapján meghatározott juttatás. A módosítás egyes meghatározott juttatásként adókötelessé teszi az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatásaként meghatározott jövedelmet azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja-tv. előírásai szerint adómentes juttatásokat. Továbbra sem terheli adófizetési kötelezettség a társadalmi szervezeteket, köztestületet, alapítványt stb. az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt összes bevétel 10 százalékát. Új előírás az, hogy egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Módosított előírás az, hogy egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére − egyidejűleg több magánszemély jogosult, és − a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá − az egyidejűleg több magánszemély (ide értve az üzleti partnereket is) számára a szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). (Az előírásban új az ajándéktárgyra fordított kiadás!) Új előírás az, hogy egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által - a munkavállalónak, valamint - a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (az éves keretösszeget) meghaladó része. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a jövőben is a béren kívüli juttatásoknak a törvényben meghatározott értékhatárát meghaladó része is.
14
17.3.
Béren kívüli juttatások [Szja-tv. 71. §-a]
Az ide tartozó juttatások közül nem változott: − a saját üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész, − az iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, − a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem, − az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, feltételekkel, − a szövetkezet közösségi alapjából az adóévben nem pénzben juttatott – adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér összegének 50 százalékát meg nem haladó rész, − a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból = az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát = az önkéntes (kölcsönös) egészségpénztár(ak)ba, önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, = a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész, feltételekkel. Részben változott az, hogy a juttatás értékének 1,19-szeresét kell az adóalapnak tekinteni, annak a 16 százaléka a személyi jövedelemadó- és 2011. évtől eltérően – annak a 10 százaléka az egészségügyi hozzájárulás értéke. Ami módosult, illetve amivel kiegészült az előírás! Megszűnt a hideg, meleg étkeztetés igénybevételére jogosító, havi 18 ezer forintot meg nem haladó értékű utalvány. Helyette a következők vannak: Béren kívüli juttatásnak minősül − a munkavállaló választása szerint (de kaphatja a szakközép iskolai tanuló, a nyugdíjas is) = a munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ide értve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkező helyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkező helyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy = fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. Az átmeneti rendelkezés szerint 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható.
15 Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára átutalt támogatás. A kapcsolódó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően azonban három, egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártyaszámlára utalható a következők szerint: − szálláshely alszámlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve, legfeljebb 225 ezer forint támogatás, amely a kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra használható fel (üdülési csekk 2011. október 1-jétől nincs), − vendéglátás alszámlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve, legfeljebb 150 ezer forint támogatás, amely melegkonyhás vendéglátó helyeken (ide értve a munkahelyi étkeztetést is) a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel, − szabadidő alszámlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve, legfeljebb 75 ezer forint támogatás, amely a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra használható fel. Kikerült a béren kívüli juttatások közül − az internetszolgáltatás-juttatás (5000 forintig, számla ellenében). 18.
Kamatkedvezményből jövedelem [Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének új o) pontja]
A magánszemélynek nyújtott kölcsön esetén a kifizetőt személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség terheli, ha a magánszemély által fizetett kamat mértéke nem éri el az Szja-tv. szerinti kamatmértéket. A kétféle kamattal meghatározott kamatösszegek különbözete a kamatkedvezményből származó jövedelem. Ezen általános szabály alól mentesít a kiegészítő rendelkezés, amely a következő: A munkáltató által munkavállalójának a Htp.-ben meghatározott végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsön esetében, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét, − a kamatkedvezményből származó jövedelmet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, nem kell adózni utána. Ezt az előírást a 2011. évi CXXI. törvény hatályba lépését [2011. szeptember 30.] követően a munkáltató által a végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön, továbbá a végtörlesztéshez felvett kötvénykölcsönök adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet az átmeneti rendelkezés szerint. A módosítás a kamatkedvezményből származó jövedelem részénél kiegészíti azon követelések felsorolását [Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének h) pontja], amelyekre nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. (NAV tagjainak folyósított családalapítási támogatás.)
16 19.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program [Szja-tv. 77/C. § új (22/a) bekezdése]
Ezen program nyilvántartása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával. A szabályt már a nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet. A módosítás egyrészt pontosítja az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programmal összefüggő egyes jövedelem megállapítási szabályokat („a munkaviszony megszűnésének időpontjára” szövegrész helyett „az utolsó munkában töltött napra”, „a jogviszony megszűnésének” szövegrész helyett „az utolsó munkában töltött nap, illetve a jogviszony megszűnésének” szövegrész alkalmazva), másrészt a program nyilvántartásba vételének feladatát az adópolitikáért felelős miniszter hatásköréből a NAV elnöke hatáskörébe rendeli. 20. Statisztikai besorolási rend [Szja-tv. 78. §-a] Az új előírás szerint a KSH termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni. 21. Hatálybalépés 2012. január 1-je. A kiegészítő, módosító rendelkezéseket – a főszabály szerint – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezések [Szja-tv. 84/T. §-a] A 15.2., a 17.3., a 18., a 19., a 22. pontban leírtakhoz kapcsolódóan kerültek ismertetésre. 22. Szja-tv. 1. számú melléklete 22.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [2.8. pont] Az otthonvédelemmel összefüggő rendelkezésekkel összhangban a munkáltató által a munkavállalójának a Htp.-ben meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7,5 millió forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy a munkáltató a támogatást – a követelés jogosultjának igazolása alapján – közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át. Amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltató támogatás nyújtását megelőzően teljesítette, a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonattal) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet! Ezt a rendelkezést – az átmeneti rendelkezések szerint – a 2011. évi CXXI. törvény hatályba lépésének napja [2011. szeptember 30.] és a 2012. február 28. közötti időszakban a
17 munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni. 22.2.
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [4.22., 4.23. pont]
− a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, azzal, hogy a módosítás hatályba lépése előtt kifizetett összegekre is alkalmazható, − az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás, − a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj. 22.3. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6.3., 6.6. pont a) alpontja, 6.7. pont] A módosítás szerint adómentes a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegbiztosítás díja (a betegség biztosításnál elhagyva a teljes és végleges munkaképtelenségre való utalást). Az adómentes biztosítói szolgáltatások közül a módosítás kiemeli a baleset- és betegségbiztosítás alapján, továbbá a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott jövedelempótló szolgáltatást. A kiegészítő rendelkezés szerint viszont nem minősül a baleset- és betegbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak a szolgáltatás összegéből a KSH által a biztosítói teljesítés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét meg nem haladó rész. A módosítás indoka az előterjesztő szerint az, hogy adómentessé tegye a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díját. Ugyanakkor – garanciális megfontolásokból – ezen biztosítók jövedelmet pótló szolgáltatása csak meghatározott értékhatáron belül minősüljön adómentesnek. 23.
Szja-tv. 3. számú melléklete
[I/17., II/7. pontjai]
Érdemi módosítás a II/7. ponthoz kapcsolódik. Igazolás nélkül elszámolható költségek közé tartozik ismételten a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel (a külföldi napi díj) 30 százaléka (levonható), de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (ez 2011-ben 15 eurónak megfelelő összeg naponta). Hatályon kívül helyezve: − a Frascati Kézikönyvre való hivatkozás [Szja-tv. 84. §-ának (2) bekezdésében], − az adójóváírás megszűnéséhez kapcsolódóan [Szja-tv. 33. §-a]
18 = az adónyilatkozatnál [Szja-tv. 11/A. §-a (4) bekezdésének 5. pontja], = az adóelőleg-nyilatkozatnál [Szja-tv. 48. §-ában] = a fizetendő adóelőlegnél [Szja-tv. 49. §-a (2) bekezdésének a) pontja] az adójóváírásra való hivatkozás.
