Összeállította: dr. Nagy Gábor
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján) 1. Külföldi illetőségű előadóművészek adózása [Szja-tv. 1/B. §-ának (1)-(2) bekezdése és új (1a) bekezdése] Az Szja-tv. módosítása előtti szabályozása a külföldi illetőségű előadóművészek (pl. színészek, segédszínészek, statiszták, zeneszerzők, táncművészek) számára lehetővé tette, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén adójukat az Szja-tv. 1/B. §-a szerint egyszerűsített módon fizessék meg. A filmalkotások elkészítésében a színészeken kívül stábtagok (pl. díszletépítők, helyszínfelmérők stb.) is részt vesznek, akik már a forgatás megkezdése előtt is Magyarországra érkezhetnek. Ezen stábtagokat a módosítás előtti szabályozás nem fedte le. Az újonnan beiktatott (1a) bekezdés az ő számukra is választhatóvá teszi az Szja-tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot. Az egyszerűsített adózás választásának egyik feltétele az, hogy a külföldi magánszemély magyarországi tartózkodásának az időtartama bármely 12 hónapos időszakban ne haladja meg a 183 napot. Annak érdekében, hogy a 183 napot meghaladó időtartamú filmforgatásokon, Magyarországon lévő színészek és stábtagok se legyenek kizárva az egyszerűsített adózásból, a módosítás esetükben kiiktatja a 183 napos határidőt (a tartózkodás ideiglenes jellegén nem változtat az, ha a filmalkotás gyártási időszakának időtartama meghaladja a 183 napot). A módosítás alapján változik a jövedelem megállapításának módja. Az eddigiektől eltérően nem kell bevételként figyelembe venni az utazásra és szállásra fizetett költségtérítést, valamint a természetben biztosított utazás, szállás ellenértékét. Ennek az az „ára”, hogy a jövőben az – előbbiek figyelembe vételével megállapított – adóalapot nem csökkenthetik a 30 százalékos mértékű átalányköltséggel. A módosított előírások 2017. január 1-jétől hatályosak, és a 2017. január 1-jét követően kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazhatók. 2. Fogalmak és értelmező rendelkezések 2.1. Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés [Szja-tv. 3. §-ának 10. és 11. pontja] A módosítás pontosítja a hivatali, üzleti utazás, illetve a kiküldetés fogalmát. A hivatali, üzleti utazás körébe tartozik a kiküldetés mellett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás is. A kiküldetés fogalma 2016. augusztus 1-jétől kiegészült azzal, hogy nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, a lakóhelyről, a tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás. A pontosított előírás szerint a kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. A félreértések elkerülése érdekében a módosítás rögzíti azt is, hogy mi minősül munkahelynek. A kiküldetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetében a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Szja-tv.mód.2016.12.21.doc.
2
A pontosító rendelkezések 2017. november 26-tól hatályosak, de a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók. 2.2. Bér [Szja-tv. 3. §-a 21. pontjának f) alpontja] A rendvédelmi szervek munkavállalói, illetve a Hjt. hatálya alá tartozó magánszemélyek számára meghatározott feltételek esetén rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy kereset-kiegészítést, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadékot és kereset-kiegészítést lehet megállapítani. A módosítás ezeket a juttatásokat az Szja-tv. alkalmazásában bérként nevesíti 2017. január 1-jétől. 2.3. Termőföld haszonbérbe adása [Szja-tv. 3. §-ának 53. pontja] Az értelmező rendelkezés 2016. július 1-jétől ugyan kiegészült azzal, hogy a termőföld haszonbérbe adásának minősül az erdőművelési ágban nyilvántartott föld hasznosításának (az erdőnek) a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadása is. A 2017. január 1-jétől hatályos előírás azonban ezt már nem tartalmazza. Visszatértek a módosítás előtti előíráshoz azzal, hogy a bérleti díj ellenében történő földterület-bérbeadás helyett ellenérték fejében a föld használati jogosultságának hasznosításra történő átengedése szerepel. 3. Új bevallási forma bevezetése [Szja-tv. 11. §-ának (2) bekezdése] 2017. január 1-jétől módosulnak az önadózás szabályai. A módosítás előtti előírás szerint a magánszemély önadózóként − az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást vagy − az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást nyújtott be (nyújt be a 2016. évet követően is) az adóhatósághoz. A 2017. évről a magánszemély önadózóként az adóhatóság közreműködése nélkül a továbbiakban is elkészítheti és benyújthatja bevallását. De lehetősége lesz arra a magánszemélynek, hogy az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet adatait javítsa, kiegészítse, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetértsen és az adóbevallási tervezet a magánszemély bevallásának minősüljön. 4. Családi kedvezmény [Szja-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése, 29/B. §-ának (1e) bekezdése] Az Szja-tv. 29/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének jogát a jogosult a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának átadhatja. Ez a szabály vonatkozik a gyámság alá helyezett gyermekre is, ha elérte a nagykorúságot. Gyakran előfordul, hogy az árván maradt gyermeket az elhalt szülő testvére veszi gyámságba. Mivel ez a testvér nem tartozik bele a Ptk. szerinti hozzátartozó fogalmába, így a nagykorúvá váló gyermek nem tudja átadni a családi kedvezmény érvényesítésének a jogát, így hátrányosabb helyzetbe kerül, mint azok a gyermekek, akiket hozzátartozó vett gyámság alá. A módosítás megszünteti a bemutatott hátrányos helyzetet azzal, hogy a (3) bekezdés záró szövegrészében a „hozzátartozói közül” szövegrész helyébe a „hozzátartozói (ide értve a gyermek szüleinek a hozzátartozóit is) közül” szöveg lép 2017. január 1-jétől.
3
A családok támogatásáról szóló törvény módosítása alapján a jövőben a családi pótlék megosztásához nem szükséges a gyermek felváltva gondozására vonatkozó bírósági döntés vagy egyezség megléte, elegendő, ha a szülők közös nyilatkozatot tesznek. A módosítás megteremti a családok támogatásáról szóló törvénnyel való összhangot azzal, hogy a 29/B. § (1e) bekezdésében az „egyezség alapján” szövegrész helyébe az „egyezség, közös nyilatkozat alapján” szöveg lép 2017. január 1-jétől. 5. Az első házasok kedvezménye [Szja-tv. 29/C. §-ának (4) bekezdése] Ellentmondásos helyzetet eredményezett az a szabály, mely szerint megszűnik az első házasok kedvezményére való jogosultság, ha a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá a házasságkötést követően, míg ha a kedvezményre már a házasságkötést megelőzően is jogosult volt (például a magzatra tekintettel), 24 hónapig a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezményét is érvényesíthette. A mostani módosítás 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthetővé teszi az első házasok kedvezményét. (Elmaradt a zavaró szövegrész.) A 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezéshez átmeneti szabály is kapcsolódik, amely alapján a módosítás már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, vagyis a 2015. évre benyújtott bevallás önellenőrzéssel módosítható. 6. Rendelkezés az adóról [Szja-tv. 44/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja, új 44/F. §-a] Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján 2016. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a működő pénztárak (egészségpénztárak, önsegélyező pénztárak) egészség- és önsegélyező pénztárrá alakuljanak át vagy ilyen pénztár alakuljon. A 2016. november 26-tól hatályos módosítás az adóról való rendelkezés szabályait kiegészíti a fenti jogszabályhelyen az új pénztártípussal. Az új, 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóhatóság az adóbevallási tervezetben a rendelkezésre álló adatok alapján ajánlatot tesz a magánszemély részére az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra. Amennyiben a magánszemély az előírt határidőben (az adóévet követő év május 20-ig) a tervezetet nem hagyja jóvá, nem javítja, vagy más módon nem teljesíti bevallási kötelezettségét, az adóbevallási tervezetben szereplő nyilatkozat a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül. 7. Átalakulás helyett átalakulás, egyesülés, szétválás A Ptk.-ban megváltozott az átalakulás jogintézménye, az már nem foglalja magában az egyesülést, a szétválást. Mivel adózási szempontból nem cél az egyesülés és a szétválás átalakulástól eltérő adózási kezelése, ezért szükséges az Szja-tv. vonatkozó rendelkezéseinek szövegcserével rendezett módosítása is 2016. november 26-tól, több helyen: − az „átalakulás” és ragozott alakjai helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” és ragozott alakjai kerülnek. Az Szja-tv. 44/B. §-a (6) bekezdésének c) pontjában és (7) bekezdése c) pontjában, 68. §-a (3) bekezdésében, 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 77/C. §-a (12) bekezdésének nyitó szövegében, az 1. számú melléklet 7. pontjának 7.1. alpontjában. 8. Adóbevallási tervezethez adatszolgáltatás Annak érdekében, hogy az adóhatóság a számára előírt határidőre el tudja készíteni az adóbevallási tervezetet, szükséges, hogy az adatszolgáltatások teljesítési határideje február 15-
4
éről január 31-ére módosuljon 2017. január 1-jétől. Az érintett jogszabályi helyek: Szja-tv. 44/B. §-ának (8) bekezdése, 67/A. §-ának (4) bekezdése, 67/B. §-a (6) bekezdésének a) pontja. 9. Fizetendő adóelőleg [Szja-tv. 49. §-a (2) bekezdésének b) pontja] A módosítás 2017. január 1-jétől hatályosan összhangba hozza a személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezést az adóelőleg megállapításánál történő érvényesítésről szóló szabállyal az által, hogy a hivatkozott jogszabályi helyen az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg lép. 10.
Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása [Szja-tv. 57/A. §-ának (4) bekezdése]
A módosítás 2017. január 1-jétől 32 ezer forintról 38 ezer 400 forintra emeli a fizetővendéglátó tevékenységükre tételes átalányadózást választó magánszemélyek által szobánként fizetendő személyi jövedelemadó mértékét, figyelemmel arra, hogy megszűnik a tevékenység után fizetendő egészségügyi hozzájárulás. Ezen módosítás összefügg a fizető-vendéglátó tevékenységet terhelő 20 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megszüntetésével. Pontosítás az, hogy a tevékenység megszüntetése esetén a tételes átalányadót nem a megszüntetés napját követő 15 napon belül kell megfizetni, hanem megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül, 2017. január 1-jét követően. 11.
Tartós befektetésből származó jövedelem [Szja-tv. 67/B. §-ának (4), (10) és új (10a) bekezdése]
2016. november 26-tal módosult a lekötési hozamra vonatkozó előírás azzal, ha a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. A 2016-ban hatályos előírás szerint a tartós befektetési szerződés az ötéves lekötési időszak végén az állomány egészére vonatkozóan újra leköthető és ebben az esetben a háromés ötéves lekötési időszak újra indul. Az ötödik év végén – ellentétben a hároméves lekötési időszakkal – részkivétre nincs lehetőség. A módosítás megteremti az ötödik év végi részkivét lehetőségét 2017. január 1-jétől azzal, hogy a magánszemély dönthet arról, hogy befektetésének csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri. Kiegészítő előírás az is 2017. január 1-jétől, hogy befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napján megállapított betéti kamatkövetelést is. 12.
A kifizetőt terhelő adó alapjának megállapítása [Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése]
A személyi jövedelemadó mértékének 16 százalékáról 15 százalékra csökkentésével összhangban a törvényben alkalmazott 1,19-szeres szorzók 1,18-szoros mértékben kerültek meghatározásra a béren kívüli juttatásokat és az un. egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher alapját meghatározó szorzó kivételével. Ez utóbbiak mértéke 2016-ban változatlanul 1,19 volt. A módosítás ezen szorzó mértékét is 2017. január 1-jétől 1,18-szorosra mérsékli azzal, hogy azt a 2017. január 1-jei és az azt követő kifizetések során lehet alkalmazni.
5
13.
Egyes meghatározott juttatások [Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése]
Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza a kirendelés jogintézményét. A korábban kirendelt munkavállalóként nevesített munkavállalót az új szabályok szerint a munkáltatónál a másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalóként kell kezelni. A törvények közötti összhang megteremtése érdekében módosul a valamennyi munkavállalóra vonatkozó rendelkezés azzal, hogy ide értve az MT előírása szerint a munkáltatónál a másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is, 2016. november 26-tól. Az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatások közül kivételt jelentett a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány. Ezt a kivételt a 2016. november 26-tól hatályos előírás már nem tartalmazza. Az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdését érintő módosítása a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. Az egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyes szabályok 2016. június 16-tól úgy módosultak, hogy azok a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatók. 14.
Béren kívüli juttatások átmeneti szabálya [Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése]
A béren kívüli juttatások adószabályainak 2017. január 1-jétől hatályos átalakításával (részletesen a postaládában közreadott szja-módosítások V/15. pontjában) összefüggésben átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. A módosítás azzal egészíti ki ezt a szabályt, hogy a juttatásokra vonatkozóan a 2017. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok közül az egyedi értékhatárokat figyelmen kívül kell hagyni, az egyéb feltételeket azonban be kell tartani. 15.
Nyugdíjbiztosítás átmeneti szabálya [Szja-tv. 89. §-ának új (8) bekezdése]
A nyári adócsomag a nyugdíjbiztosítás fogalmában található 10 ezer forintos járadékos szabályban előírt limitet – 2017. január 1-jei hatálybalépéssel – 5 ezer forintra csökkentette. A módosítás a biztosítási piacon tapasztalható visszaélés-gyanús jelenségek csökkentését szolgálta. Átmeneti rendelkezés hiányában az új (a korábbinál szigorúbb) szabály a 2017. előtt megkötött nyugdíjbiztosításokra is vonatkozna. A kiegészítő módosítás ezért új átmeneti rendelkezést iktatott be a nyári adócsomagban elfogadott szabályhoz kapcsolódóan, mely szerint az 5 ezer forintos járadékos szabályt a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni (nyilvánvalóan a korábban megkötött szerződésekre nem kell). 16.
Átmeneti rendelkezések [Szja-tv. 90. §-a]
Általános szabály, hogy a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseket a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, a törvényben említett kivételekkel (az érintett jogszabályi helyeknél utaltunk erre!).
6
A módosítások nem érintették az Szja-tv. 12/A. §-át. Az átmeneti rendelkezés szerint bevallási nyilatkozat a 2016-ban megszerzett jövedelmek vonatkozásában nem nyújtható be. 17. Szja-tv. 1. számú melléklete 17.1. Árvák kiegészítő támogatása [Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.11. alpontja] A Hjt. „árvák kiegészítő támogatása” címén új juttatást vezet be. A módosítás biztosítja ezen juttatás adómentességét azzal, hogy a hivatkozott jogszabályi helyen a „kiegészítő rokkantsági támogatás” szövegrész helyébe az „árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás” szöveg lép 2017. január 1-jétől. 17.2. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének új 2.11. pontja] A 2017. január 1-jétől adómentes a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek, az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadi árvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás. 17.3. Közcélú juttatások körében adómentes [Szja-tv. 1. sz. mellékletének 3.3. alpontja] Az Szja-tv. 2016. 12. 31-én hatályos rendelkezése szerint nem minősül adómentesnek a magánszemély által jótékony célú közadakozás keretében megszerzett bevétel. A 2017. január 1-jétől a módosítás az ilyen formában megszerzett bevételt az által teszi adómentessé, hogy a hivatkozott jogszabályi helyen „a közérdekű kötelezettségvállalásból” szövegrész helyébe az „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű közadakozásból” szöveget iktatja be. 17.4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. pontjának új f) alpontja, módosított 4.11. pontja] A Balassi Intézet 2016. szeptember 1-jével megszűnt, jogutódja a KKM. A Balassi Intézet által korábban nyújtott ösztöndíjakat a KKM a Balassi Bálint Ösztöndíjprogram keretében viszi tovább. A módosítás ezért 2017. január 1-jétől adómentes jogcímként nevesíti a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjakat. A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanulók tanulói jogviszonyuk fennállása alatt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24/A. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint ösztöndíjban részesülhetnek. A módosítás más, oktatáshoz kapcsolódó ösztöndíjakhoz hasonlóan adómentes jogcímként nevesíti a kifizetést 2016. november 26-tól. A módosító rendelkezés kiegészül a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó szabállyal is azzal összefüggésben, hogy a 2016-ban hatályos szabályok szerint már csak ilyen néven indítható képzés, felsőfokú szakképzés kifutó jellege miatt azonban még vannak olyan hallgatók, akik ebben a képzési formában vesznek részt. Ez utóbbi rendelkezés a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható. 17.5. Fejlesztési foglalkoztatási díj [Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.10. alpontja] A módosítás a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben a szociális foglalkoztatást felváltó fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó technikai pontosítást
7
tartalmaz azzal, hogy a „munka-rehabilitációs díj” szövegrész helyére a „fejlesztési foglalkoztatási díj” szöveget iktatja be 2017. április 1-től. 17.6. Kirendelt munkavállaló [Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.25. pontjának záró szövegrészében] Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza a kirendelés jogintézményét. A korábbi kirendelt munkavállalóként nevesített munkavállalót az új szabályok szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalóként kell kezelni. A törvények közötti összhang érdekében szövegcserével módosul a hivatkozott törvényhely azzal, hogy a „munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló” szöveg lép. A rendelkezés 2016. november 26-tól hatályos, de a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségeknél is alkalmazható. 17.7. Egyéb indokkal adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.21. pontja és új 7.34. pontja] A módosítás további, konkrét eszközökkel egészíti ki a meghatározott feltételek fennállása esetén elengedett követelések adómentességét biztosító rendelkezést, biztosítva a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az adósok fizetőképességének helyreállítását. Az adómentesség 2016. november 26-tól kiterjed azokra az estekre, amikor a követelés elengedésére az intézmény és az adós között az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület bevonásával létrejött megállapodás alapján vagy az MNB vonatkozó ajánlásának [a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló 1/2016.(III.11.) számú MNB ajánlás] figyelembe vételével kerül sor. 2017. január 1-jétől új előírás alapján egyéb indokkal adómentes – a FINA-val kötött nemzetközi megállapodás alapján – a 17. FINA Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a FINA tisztségviselők, a versenybírók részére kifizetett juttatás (különösen a napidíj, a szállásköltség megtérítése), a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA tisztségviselők, versenybírók, szervező bizottsági tisztségviselők, a sportolók és önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatás. 17.8. A nem pénzben adott juttatások közül adómentes [Szja-tv. 1. sz. melléklete 8.19. pontjának b) alpontja] A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás szerint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter számára is biztosított az általa államközi és államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai eseményeken nyújtott vendéglátás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás tekintetében az adómentesség. 17.9. Adómentességre vonatkozó egyes rendelkezések [Szja-tv. 1. számú melléklete 9.3. pontja 9.3.4. alpontjának c) és d) pontja] A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentését a nyári adócsomag 2016. augusztus 1-jétől hatályosan tartalmazta (a postaládában közreadott módosítások III/7. pontja]. Ennek a
8
méltányolható lakásigény mértékére, az együtt költöző, együtt lakó családtagokra vonatkozó rendelkezései módosulnak 2016. november 26-tól, amely rendelkezések a 2016. augusztus 1jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatók. A módosítás a felmerült észrevételek alapján pontosítja a méltányolható lakásigény szempontjából fontos lakószoba fogalmát. A kiegészítő rendelkezés szerint a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefele kerekítve kell megállapítani. A módosítás kiegészíti az együtt költöző, együtt lakó családtagok felsorolását a munkavállaló házastársának a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóival. Ugyanakkor – a korábbitól eltérően – számításba vehető a munkavállaló, valamint házastársának, élettársának a testvére is. A szabályok kiegészültek azzal is, hogy fiatal házaspárok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál családtagként legfeljebb három születendő gyermek, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további kettő születendő gyermek, két gyermekes fiatal házaspár esetében egy születendő gyermek számításba vehető. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. 17.10.
Az erdőnek minősülő földterület haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége [Szja-tv. 1. számú mellékletének új 9.8. pontja]
2017. január 1-jétől új előírás szabályozza. A magántulajdonban álló erdőkből származó jövedelmeknek – a mezőgazdasághoz hasonlóan – két jól körülhatárolható formája létezik: a tulajdonosi, illetve a földhasználói jövedelmek. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása alapján az erdőtulajdon közös használatára, illetve használatba adására az előbb említett két jogcím mellett további jogcímek is megnyílnak az erdőtulajdonosok részére. A földhasználók gazdaságos földhasználat mellett a földtulajdonosoknak a tulajdonuk értékéhez képest viszonylag alacsonyabb jövedelmet képesek fizetni. Ezért indokolt az adómentességi szabályok külön beillesztése az Szja-tv.-be. A szabályozás lényege: Adómentes az erdőnek minősülő földterület használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társulat erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel − az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, − ha az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapítói okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – − a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételeként szabott időtartamot) eléri. A kiegészítő rendelkezés szankciókat is megfogalmaz. Ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik, a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
9
18. Szja-tv. egyéb mellékletei 18.1. Adott-kapott előleg figyelembe vétele A jogalkalmazás során nehézséget okoz a tárgyi eszközök értékesítése, vásárlása során átadásra kerülő előleg adójogi kezelése. A tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor felmerülő kiadás költségként való elszámolása sajátos módon, értékcsökkenési leírás formájában történhet. Az értékcsökkenési leírás feltétele azonban egyrészt az, hogy az eszköz az önálló tevékenységet végző magánszemély, egyéni vállalkozó tulajdonát képezze, másrészt az értékcsökkenés elszámolása általános esetben az üzembe helyezés időpontjában kezdhető meg, alapját pedig a beszerzési ár képezi. Az adott előleggel még egyrészt nem kerül a magánszemély tulajdonába a tárgyi eszköz, továbbá az előleggel nem történik meg az egész beszerzési ár kifizetése. Ezért az adott előleget tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében költségként nem lehet figyelembe venni, az az előleg kifizetésekor adóalapot nem érintő kiadás. A 2017. január 1-jétől hatályos módosításokat a módosító törvény szövegcserével oldja meg: − az Szja-tv. 2. számú mellékletének jellemzően előforduló bevételek fejezetének 1. pontjában a „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg lép; − az Szja-tv. 3. számú melléklete nyitó szövegrészének negyedik mondatában az „összefüggő kiadásokat, korlátozott mértékű” szövegrész helyébe az „összefüggő kiadásokat, az adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget, korlátozott mértékű” szöveg lép; − az Szja-tv. 10. számú mellékletének jellemzően előforduló bevételek fejezetének 1. pontjában a „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg lép; − az Szja-tv. 11. számú melléklete nyitó szövegrészének negyedik mondata b) pontjában az „adott előleget” szövegrész helyébe az „adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget” szöveg lép. 18.2. Igazolás nélkül elszámolható költségek A gyakorlatban felmerült értelmezési problémák megoldása érdekében módosul az igazolás nélkül elszámolható összegekről szóló rendelkezés címe és nyitó szövegrésze 2017. január 1-jétől szövegcserékkel: − az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének címében az „igazolás nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe az „igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg lép; − az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezete nyitó szövegrészében az „Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők”: szöveg lép.
10
18.3. Személygépkocsi normaköltség mértéke A módosítás szerint 2017. január 1-jétől a saját gépkocsi hivatalos célú használata után elszámolható un. általános személygépkocsi normaköltség mértéke 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A díjváltozást − az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 6. pontjában és IV. fejezete 3. pontjában, − az Szja-tv. 11. számú melléklete III. fejezetének 6. pontjában kell átvezetni. 19.
Szövegcserés pontosítások (a még nem említettek)
Belső hivatkozások [Szja-tv. 65/B. §-ának (5) bekezdésében és (9) bekezdésének ab) és bb) alpontjában] A korábban hatályon kívül helyezett rendelkezés miatt a §-on belüli belső hivatkozások pontosítása 2016. november 26-tól 20.
Hatályát vesztő rendelkezések 2017. január 1-jétől
− a „Bevallási nyilatkozat” alcím a bevallási rendszer változásával összefüggésben, − az Szja-tv. 62. §-ának (7) bekezdése, amely ma már nem hatályos lakásszerzési kedvezmény figyelembe vételéről rendelkezik, − az Szja-tv. 80. §-ának a) pontja, mivel az azt alátámasztó, a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004.(IX.23.) Korm. rndelet 2017. január 1jével hatályon kívül helyezésre kerül, − az Szja-tv. 13. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az „egyszerűsített bevallásra vagy” szövegrész, mivel a bevallási rendszer változik, − az Szja-tv. 1. számú melléklete 4. pontjának 4.17. pontjában az „a Deák Ferenc ösztöndíj” szövegrész, mivel az ösztöndíj időközben megszűnt. II. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja-tv.) módosította a 2016.évi LXVI. törvény is Közzé téve a postaládában 2016. augusztus 24-én. A 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított – Szja-tv. 70. §-a (1a) bekezdésének a) és b) pontjának módosítása, – az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.6. pontjának g) alpontja szerinti előírás (a közzétett módosítások 18.3. pontjának utolsó bekezdése, 19. pontjának utolsó bekezdése) nem lép hatályba 2017. január 1-jével.
III. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) módosításai (a 2016. évi CLXXXII. törvény alapján) 1. Ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem [Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdése, hatályon kívül helyezve a (6) bekezdés]
11
A módosítás egységesíti az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem – az időmúlás függvényében történő – megállapítására vonatkozó szabályokat: bármely ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik (korábban a 15.) évtől kezdődően adómentes 2017. január 1-je utáni értékesítés esetén. Az átruházásból származó jövedelem a számított összeg – 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, – 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, – 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, – 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, – 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik évben. 2. Szövegcserés módosítások 2017. január 1-jétől Elsősorban a társasági adó mértékének 9 százalékra, az egészségügyi hozzájárulás mértékének 22 százalékra, 2018. január 1-jétől 20 százalékra csökkenése miatt. Alacsony adókulcsú állam [Szja-tv. 3. §-ának 5. pontja] – a „legfeljebb 10 százalék” szövegrész helyébe „kevesebb mint 9 százalék” szöveglép. Az összevont adóalap megállapítása [Szja-tv. 29. §-a] – a „27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész helyébe a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szöveg lép, – a „megállapított jövedelem 78 százalékát” szövegrész helyébe a „megállapított jövedelem 82 százalékát” szöveg lép, – 2018. január 1-jétől a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész helyébe a „20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás”, illetve a „megállapított jövedelem 82 százalékát” szövegrész helyébe a „megállapított jövedelem 83 százalékát” szöveg lép. Az adóelőleg alapja [Szja-tv. 47. §-ának (5) bekezdése] – a „megállapított rész 78 százaléka” szövegrész helyébe a „megállapított rész 82 százaléka” szöveg lép. – a „27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szövegrész helyébe a „22 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szöveg lép, – 2018. január 1-jétől a „megállapított rész 82 százaléka” szövegrész helyébe a „megállapított rész 83 százaléka” szöveg, a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szövegrész helyébe a „20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szöveg lép. Vállalkozói személyi jövedelemadó [Szja-tv. 49/B. §-a (4) bekezdésének záró szövegrészében] – az „a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg” szövegrész helyébe az „a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka” szöveg lép. Vállalkozói személyi jövedelemadó [Szja-tv. 49/B. §-a (9) bekezdésének nyitó szövegében]
12
–
–
a „módosított vállalkozói adóalap – 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék” szövegrész helyébe a „módosított vállalkozói adóalap – 9 százaléka” szöveg lép. Vállalkozói személyi jövedelemadó [Szja-tv. 49/B. §-ának (10) bekezdése] az „adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani” szövegrész helyébe az „adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka” szöveg lép.
