A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján)
I. Az Szja-tv. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan 1. Nem önálló tevékenység [Szja-tv. 24. § (1) bekezdés új k) pontja] Az eddigi előírás kiegészült az állami projektértékelői jogviszonnyal. 2. Felhatalmazás [Szja-tv. 80. §-ának e) és új f) pontja] A törvénymódosítás szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza: − az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével, valamint a nyilvántartás vezetésével összefüggő előírásokat, − az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. Az őstermelőkre vonatkozó előírások jelentősen módosultak, ezért fontos lehet számukra az, hogy a törvényi előírást milyen kormányrendeleti szabályok egészítik ki. 3. Az Szja-tv. mellékleteinek következő pontjai, 2016. június 16-tól hatályosak. 3.1. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [4.12.1. pont b) alpontja, új 4.31. és 4.32. pont] A 2016. évi hatályos adó- és járulékszabályok alapján a duális képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók díjazása adó- és járulékköteles, mivel a hatályos előírás kifejezetten csak a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részének adómentességéről rendelkezett, ezért a duális képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás adókötelesnek minősült. A módosítás kiterjeszti az szja-mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is, vagyis a gyakorlati képzéshez hasonlóan nevesítetten adómentes lesz a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is havonta a hó első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig. A módosítás következményeként a duális képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás után egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni. Átmeneti rendelkezés szerint ezen előírás a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ösztöndíj-jellegű támogatásban részesíti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton nyertes posztdoktor kutatókat. A támogatás elősegíti a magyar tudományos kiválóságok fejlődését, a hazai kutatók nemzetközi elismertségét. A támogatásban részesülő fiatal kutatók a magyar kutató bázis azon részesei lehetnek, akik a jövőben a hazai tudományos élet kiváltságaiként olyan eredményeket hozhatnak létre, amelyek megalapozzák és meghatározzák a kutatás és fejlesztés kiválóságon és versenyképességen nyugvó jövőjét, mivel azokból új módszerek, eljárások kidolgozása is várható. Más támogatáshoz, ösztöndíjakhoz hasonlóan indokolt a ösztöndíj-támogatás adómentességének biztosítása. Adómentes lesz a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj is, amelyet a felsőoktatási és egyéb kutató intézetek, vállalatok közötti együttműködés hatékonyságának javítása, valamint egyes állami 2016.08.10.
2
tervezési és döntés-előkészítési feladatok ellátása érdekében kutatók számára kiírt ösztöndíjprogram keretében juttatnak. 3.2. Egyéb indokkal adómentes [új 7.32. és 7.33. pont] A kiegészítő előírás a műemlékek felújításához, illetve jókarbantartásához kapcsolódó új adómentességi jogcímet iktatott be, amely adómentesnek minősíti azt a bevételt, amelyet a magánszemély a tulajdonában álló műemlék más személy által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez. (A magánszemély tulajdonában álló műemléknek minősül az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú – 15 évet meghaladó időtartamú – bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni.) Átmeneti rendelkezés szerint a fenti rendelkezés a hatályba lépéskor (a 2016. június 16-án) folyamatban lévő ügyletek adókötelezettségének megállapítására is alkalmazható. A kérelemre indult hatósági eljárásban a hatóságnak a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést kell hoznia, amelyben arról is rendelkeznie kell, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot a kérelmező ügyfél részére meg kell fizetni. A kiegészítés az így megfizetett, a magánszemély, mint kérelmező ügyfél által kapott összeget teszi adómentessé, mint a Ket. szabályaiból következő kártérítés jellegű kifizetést. 3.3. Nem pénzben kapott juttatások közül adómentes [8.35. pont] Az önkormányzat, az egyesület … nem zártkörű rendezvényén nyújtott szolgáltatások, étel, italfogyasztás stb. adómentessége kiegészült az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás adómentességével. 4. Szövegcserés pontosítások, kiegészítések 4.1. Adóelőlegről igazolás [46. § (5) bekezdése] A munkáltató adóelőleg igazolás-kiállítási kötelezettségének tartalmát pontosítja a módosítás azzal, hogy a kifizető a figyelembe vett „családi kedvezmény”-en túlmenően az „első házasok kedvezményét” is megadja, többek között. 4.2. Az ingatlan szerzésének időpontja [60. § (3) bekezdésének a) pontja] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. január 1-jétől hatályos módosítása alapján az építésügyi hatóság használatbavétel tudomásul vételi eljárás lefolytatására is jogosult. Az építésügyi hatóság előtti eljárások az esetek egyre nagyobb részében nem használatba vételi engedély kiadásával, hanem a használatbavétel tudomásulvételével, illetve hatósági bizonyítvány kiadásával zárulnak. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések kiegészítése (itt és a következő pontokban). Az ingatlan megszerzésének időpontja módosulásához kapcsolódóan az Szja-tv. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a szerzést az utolsó használatba vételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával az előírás kiegészült a következőkkel: „a használatbavétel tudomásul vételének időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontjával” szöveggel. Ez a rendelkezés és 4.3., valamint a 4.4. pont szerinti rendelkezés a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
3
4.3. A határozat jogerőre emelkedésének kelte [60. § (4) bekezdés] Az Szja-tv. 60. §-a (4) bekezdésében az ingatlanra kiadott legutolsó használatba vételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően rendelkezik. Ez az előírás kiegészült „a használatbavétel tudomásul vételének időpontját, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontját” (követően) szöveggel. 4.4. Megszerzésre fordított összeg [62. § (2) bekezdésének e) pontja] Az előző pontokhoz hasonló okokból kiegészült az Szja-tv. 62. §-a (2) bekezdésének e) pontja is a használatba vételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltéttelek teljesítésének határidejéig szövegrészt követően „a használatbavétel tudomásul vételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig” szöveggel. 4.5. Ingatlan átruházásából származó jövedelem [62. § (4) bekezdése] A belső hivatkozás módosítása alapján a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházása esetén akkor is alkalmazható az időmúlás függvényében meghatározott csökkentés, ha az átruházásból származó jövedelem meghatározására a 75 százalékos szabályt alkalmazzák. 4.6. Vállalkozásból kivont jövedelem [68. § (1) bekezdése] Ellenőrzési tapasztalatok alapján a megszűnő vállalkozások rendszeresen elmulasztják bevallani záró bevallásukban a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót. Egyes esetekben a vagyonfelosztási javaslat hiányában nem vagy csak nehezen állapítható meg ez az adó. Más jogszabályok rendelkezései alapján a vagyonfelosztási javaslat alapja a záró beszámoló, ennek figyelembe vehetőségéről azonban az Szja-tv. eddig nem rendelkezett. A pontosítás alapján a bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege) szerint kell megállapítani. Átmeneti rendelkezés szerint ezen rendelkezés a hatályba lépéskor (2016. június 16-án) folyamatban lévő ügyletek adókötelezettségének megállapítására is alkalmazható. 4.7. Egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások [70. § (1a) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének ad) pontja, 71. § (2) bekezdésének a) és b) pontja] Az egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyes szabályok úgy módosulnak, hogy azok a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatón kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatók. A módosult rendelkezések a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is alkalmazhatók. 4.8. Szja-mentesség [1. számú melléklet 4.25. pont] A módosítás kiterjeszti az szja-mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is, vagyis a gyakorlati képzéshez hasonlóan nevesítetten adómentes a duális képzés elméleti és gyakorlati
4
szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig. Ezen módosítás következményeként a duális képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás után egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni (a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgató esetében is). Ez a rendelkezés a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható. 4.9. Szja-mentesség [1. számú melléklet 7.17. pont] Az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az EU valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben résztvevő magánszemély számára adómentesen biztosítható szolgáltatások kiegészültek a képzés időszaka alatt természetben biztosított étkezéssel, közlekedéssel és szállással. Az eddigi előírás az adómentességet az étkezés, közlekedés és szállás vonatkozásában csak abban az esetben biztosította, ha az költségtérítés formájában történt. Ez a rendelkezés a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható. 4.10. Értékcsökkenési leírás [11. számú melléklet 2. pont p) alpont] A leghátrányosabb térségeket, településeket szabályozó jogszabályok (311/2007. Korm. r., 240/2006. Korm.r.) 2014. és 2015. években hatályukat vesztették. Az átmeneti szabályok alapján 2015. december 31-ig a korábbi szabályok szerinti leghátrányosabb településeken lévő adózók még igénybe vehették a kedvezményes értékcsökkenési leírást. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybe vételének szabályairól szóló 27/2013. (II.12.) Korm.r. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánította. Annak érdekében, hogy a kedvezmény változatlan alanyi körben legyen igénybe vehető, 2016. január 1-jétől indokolt az értékcsökkenési leírásban érvényesíthető kedvezményt az egyéni vállalkozók esetében is – a Tao.tv.-hez hasonlóan a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszközökre tekintettel biztosítani. 5.
Hatályukat vesztő rendelkezések (2016. június 16-tal)
− az Szja-tv. 35. §-ának (2) bekezdése Az adónyilatkozat intézménye 2016. január 1-jével megszűnt. Így az azzal kapcsolatos kifizetői kötelezettség előírása szükségtelen. − az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.5. pontja A jogrendből már kikerült támogatás (az intézeti, állami nevelést követően kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás) adómentessége megszüntetése a rendelkezés hatályon kívül helyezése. − az Szja-tv. 46. §-ának (5) bekezdésében egy – korábban már hatályon kívül helyezett (előírt tájékoztatás megadásának) – rendelkezésre hivatkozást töröltek. 6.
Költségként elszámolható kiadások az egyéni vállalkozónál [11. számú melléklet I. fejezetének 19. pontja]
Az Szja-tv. 3. számú melléklete alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül – a törvényi feltételek teljesülése esetén – a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés
5
címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag ezen tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A módosítás az egyéni vállalkozók esetében is lehetővé teszi a belföldi kiküldetéssel összefüggő költségek elszámolását, továbbá külföldi kiküldetés esetén az utazásra, szállás díjára fordított kiadást. Ezen rendelkezés a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
6
II. Az Szja-tv. módosításai 2016. július 1-jétől hatályosan 1. Értelmező rendelkezések 1.1. Mezőgazdasági őstermelő [3. § 18. pontja] Az értelmező rendelkezés pontosításával egyértelműen meghatározták, hogy az őstermelői igazolvány kiállítására csak a belföldön található saját gazdaság esetében van lehetőség, kizárva ezzel azon termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket veszik igénybe, tevékenységüket azonban külföldön végzik. Pontosították az őstermelők és az egyéni vállalkozók viszonyát is azzal, hogy az őstermelő lehet egyéni vállalkozó is, de nem az Szja-tv. 6. számú mellékletében felsorolt tevékenységek vonatkozásában. Jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosították a saját gazdaság fogalmát is azzal, hogy a termelési eszközök közé sorolták a bérelt eszközök mellett a bérelt földterületet is, mivel ez esetben is fennállnak a szükséges feltételek. Jogtechnikai módosítás, hogy az őstermelői igazolvány adattartalmára vonatkozó előírás kikerült a törvényi szövegéből, azt a jövőben az eljárási renddel együtt kormányrendelet fogja tartalmazni. 1.2. Termőföld haszonbérbe adása [3. § 53. pontja] A hatályos előírás kiegészült azzal, hogy a termőföld haszonbérbeadásának minősül az erdő művelési ágban nyilvántartott föld hasznosításának (az erdőnek) a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadása is. 2.
Nyilatkozat őstermelői igazolványhoz [78/A. § (1) bekezdése]
A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII.28.) Korm. rendelettel összhangban, törvényi szinten megállapításra került, hogy az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésben az Agrárkamara, mint kiállító részére mely adatokat kell igazolnia, és melyekről kell nyilatkoznia az ügyfélnek. Az elkülönítés alapja, hogy nyilatkozati elv alapján lehetőséget kell teremteni az azonnali ügyintézésre. Az ügyfélnek arról kell nyilatkoznia, hogy − közös igazolvány esetén mi a családtagi minősítése, − saját gazdasággal rendelkezik, a termelésre vonatkozó adatok megadásával, − az erdei melléktermékek gyűjtése esetén rendelkezik a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól a gyűjtésre vonatkozóan beszerzett hozzájárulással, − folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében stb. Kormányrendelet határozza meg az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével,valamint a nyilvántartás vezetésével összefüggő előírásokat. Kormányrendelet határozza meg az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. 3.
Őstermelői nyilvántartás vezetése, tartalma [81/A. §]
A mezőgazdasági őstermelők adatairól – a mezőgazdasági őstermelők tevékenységének átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából – az őstermelői
7
nyilvántartást vezető szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben hatósági nyilvántartást vezet. Az őstermelői nyilvántartás tartalmára vonatkozó előírások jelentősen módosultak. Tartalmaznia kell − a mezőgazdasági őstermelő természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait és levelezési címét, adóazonosító jelét; − amennyiben a mezőgazdasági őstermelő rendelkezik vele, adószámát, az Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfélazonosítóját, agrárkamarai nyilvántartási számát, családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott azonosító számát; − a mezőgazdasági őstermelő (technikai) azonosító számát (közhiteles); − az őstermelői igazolvány számát, kiállításának időpontját, hatályosságának kezdetét és végét, visszatartásának, visszavonásának okát, kezdetét és végét (közhiteles); − közös igazolvány esetén a családtagok előbbiek szerinti adatait és családtagi minősítését; − a termelésre vonatkozó adatokat: az őstermelői tevékenység megnevezését és a tevékenység jellegére vonatkozó adatokat,a használt földterület adatait, az állattartásra alkalmas épületekre vonatkozó, épületenként megadott adatokat, a termeszteni kívánt és termesztett növénykultúrák, -fajok és azok feldolgozására vonatkozó adatokat, a vetésszerkezetet, az állati termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó adatokat,a vadon gyűjthető termékek körére vonatkozó adatokat; − a nyilatkozatok meglétét (közhiteles). A felsorolt adatokat az Agrárkamara rögzíti az őstermelői nyilvántartásban. Az Agrárkamara egyedi informatika alkalmazásával elektronikus hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz. Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az őstermelő igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az abban szereplő adatok változásairól adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. 4.
Őstermelői tevékenység ellenőrzése [új 81/C. §]
A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. A mezőgazdasági igazgatási szerv, ha nem jogszerű használatot állapít meg, határozatot hoz, amelyet az adóhatóságnak megküld. 5.
Szja-mentesség [1. számú melléklet 9.5.1. pont]
A termőföldek jelentős része haszonbérbe van. Ezért indokolt az adómentes termőföld átruházás feltételeinek meghatározásánál arról is rendelkezni, ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérben van, az 5 vagy a 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31-e. 6.
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység [6. számú melléklet 1. pont]
Csak őstermelői tevékenységet definiált (elmaradt a mezőgazdasági jelző).
8
Őstermelői tevékenységnek minősül a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, továbbá (kiegészült) és saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység is.
9
III. Az Szja-tv. módosításai 2016. augusztus 1-jétől hatályosan 1. Értelmező rendelkezések 1.1. Kiküldetés (kirendelés) [Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja] A vállalkozások vonatkozásában a kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (amelynek az értelmező rendelkezését a 10. pont tartalmazza). A félreértések elkerülése érdekében az előírás kiegészült azzal, hogy nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás. 1.2. Sportrendezvény [Szja-tv. 3. §-ának új 60. pontja] Új fogalomként került a törvénybe a sportrendezvény meghatározása annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokból levezethető, de alapvetően adókikerülési célú törekvéseket kiküszöböljék. A még júliusban hatályos szabályok alapján ugyanis a gazdasági élet szereplői által a munkavállalók részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények is sportrendezvénynek minősíthetők, így mentesülhettek az adókötelezettség alól. Az új fogalom azonban szűkebb. Az új meghatározás szerint a sportrendezvény kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. 2.
Ingó vagyontárgyak megszerzésére vonatkozó érték [Szja-tv. 58. §-ának (4) bekezdése]
A módosítás az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározásának a módját egészíti ki azzal, hogy amikor az illetékügyi hatóság az Áfa-tv. szerinti műalkotás, gyűjteménydarabok, régiség ajándékozással történő szerzése esetén nem szab ki illetéket, az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne. 3.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem [Szja-tv. 67/A. §-ának új (3a)-(3d), (5a) bekezdése és (4)-(5), (6)-(7) bekezdése]
A kiegészítő előírás szerint a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzatban vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási, párosítási rendjét szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is. A kiegészítő előírás tartalmazza a nem pénzügyi elszámolással, illetve pénzügyi elszámolással lezárt ügylet eredménye meghatározására, továbbá az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekre vonatkozó tartalmi szabályokat is. Az adóhatóság a bevallási tervezetben először tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként – az adatszolgáltatásra kötelezettek (kifizetők) adatszolgáltatása alapján – összesített
10
eredményének együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, illetve a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe vett járulékos költségek együttes összegével. A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatónak az állami adóhatósághoz adatokat kell szolgáltatnia az eddigieken túlmenően az ügyletek – üzletszabályzatban vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét szabályozó szerződés szerint megállapított – összesített eredménye összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az igazolás alapján megállapítania, kivéve, ha a bevétel nem kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatótól származott, illetve, ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Ezen rendelkezések a 2016. január 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazhatók. 4.
Egyes meghatározott juttatások [Szja-tv. 70. §-ának új (3a) bekezdése]
Az új előírás szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra kifizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak. 5.
Béren kívüli juttatás [Szja-tv. 71. §-ának (3a) bekezdése]
A pontosítás szerint béren kívüli juttatásnak minősül nemcsak a munkáltatói tag, de a munkáltató, mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befektetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát, a korábbi feltételek változatlansága mellett. 6.
Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték [Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének új j) pontja, (4) bekezdése]
A Ptk. szabályai alapján a társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett nyeresége (eredménytartaléka) terhére is történhet. A pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség (eredménytartalék) terhére történt szolgáltatása – az Szja-tv. főszabálya alapján – egyéb jövedelem. A kiegészítő előírás szerint a tőkeemelés ezen formája nem minősül a magánszemély bevételének, a (4) bekezdés módosítása alapján viszont a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek (eredménytartaléknak) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően. A kiegészítő előírás szerint tehát nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek (eredménytartaléknak) a még be nem fizetett pénzbeli hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. (Olyan, mint amikor a jegyzett tőkén felüli tőke, az eredménytartalék terhére történő tőkeemeléskor nő a magánszemély-tag törzsbetétjének értéke.) Ez a rendelkezés a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
11
7.
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos fogalmak [1. számú melléklet új 9.3.4. pontja]
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a lakáscélú állami támogatásokról szóló Kormányrendeletben foglaltakkal azonos, de az időközben bekövetkezett jogszabály módosításokat is figyelembe vevő tartalommal kerültek meghatározásra a következő fogalmak: Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati melegvizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, bele értve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, bele értve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig. Akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson. A méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően − egy-két személy esetében: legfeljebb három szoba, − három-négy személy esetében: legfeljebb négy szoba, − minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértéke. Lakószoba az a helyiség, amelynek a hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. 8.
Kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja] A 9.3.4. ponthoz kapcsolódóan a módosítás a lakáscélú támogatások új szabályaira való utalást iktatja be a kormányrendeletre történő hivatkozás helyett.
9.
Hatályát vesztő rendelkezések − Szja-tv. 67/A. §-ának (1) bekezdésében az „… ide értve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is …” szövegrész, mert egy korábban már hatályon kívül helyezett rendelkezésre történt a hivatkozás. − Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7., 9.3.1. pontjaiban a „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott” szövegrész törlése, mivel az egyes fogalmak jelentését az újonnan beiktatott 9.3.4. pont határozza meg.
12
IV. Az Szja-tv. módosításai 2016. szeptember 1-jétől hatályosan 1.
Az őstermelői nyilvántartás nyilvánossága [Szja-tv. 81/B. §-a]
A fogyasztói tudatosság erősítése, az őstermelők és a fogyasztók (vásárlók) közötti bizalom erősítése érdekében nyilvános adatnak minősülnek olyan információk, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó meggyőződhessen arról, hogy az őstermelő által értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelhette-e. Ezen célhoz az un. mobiltelefonos alkalmazás, valamint az egyéni vállalkozói nyilvántartás adatainak lekérdezési lehetőségeihez hasonlóan egy weboldal is hozzájárul. A lekérdezés célja minden esetben egyedi tájékozódás, nem tömeges adatigénylés alapján több őstermelő adatainak egyidejű lekérdezése. Kapcsolódóan módosult 2016. július 1-jétől az őstermelői igazolvány ellenőrzésével összefüggő előírás is [Szja-tv. 81/C. §-a]. 2.
Hatályon kívül helyezett rendelkezés 2016. szeptember 1-jétől − Szja-tv. 65. §-a (3) bekezdésének ab) alpontja: Az EU Tanács 2015/2060. irányelve (2015. november 10.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelvet hatályon kívül helyezte. A hatálytalanító rendelkezés a kamatjövedelem meghatározására vonatkozó szabályokban törli azt az előírást, amely alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amellyel kapcsolatban az Art. az említett irányelv alapján adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
13
V. Az Szja-tv. módosításai 2017. január 1-jétől hatályosan 1. Fogalmak és értelmező rendelkezések 1.1. Nyugdíjbiztosítás [Szja-tv. 3. §-ának 93. pontja] Szövegcserés módosítás. Az értelmező rendelkezésben a „biztosítói teljesítést” szövegrész helyébe a „biztosító szolgáltatását” szöveg, az „a 10 ezer forintot” szövegrész helyébe az „az ötezer forintot” szöveg lép. Indoka: A nyugdíjbiztosítás fogalmának felvezető mondata két tagmondatból áll. Az első tagmondat szerint, minden biztosítói teljesítésre a biztosított jogosult, ide értve a visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeget is. A felvezető mondat második része pedig azt a célt szolgálja, hogy meghatározza a biztosítási események körét, amelynek adekvált fogalma a biztosító szolgáltatása (amely a biztosítási eseményre tekintettel történő biztosítási teljesítéseket foglalja magában). A módosítás előtti szabályozás mindkét esetre ugyanazt a fogalmat (teljesítés) használja, ezért szükséges a differenciált fogalomhasználatra áttérni (akkor is, ha kétségtelen, hogy a biztosító teljesítése fogalom magában foglalja a biztosító szolgáltatását is). A biztosítási piacon tapasztalható visszaélés-gyanús jelenségek miatt indokolt volt módosítani azt a korábbi, nagyvonalú jogalkotói szándékot tükröző rendelkezést (a 10 ezer forintos kivételszabályt), különös tekintettel arra, hogy a jogalkotó a jövőben sem kívánja korlátozni azt a lehetőséget, hogy egy magánszemély biztosítottra akár több nyugdíjbiztosítási szerződést is kössenek (elsősorban azért, mert ezen korlátozást a kedvezményi rendszer kezelésével gyakorlatilag nem lehet korlátozni). 1.2. Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás [Szja-tv. 3. §-ának 97. pontja] Szövegcserés módosítás. Az értelmező rendelkezésben a „módosulása miatt” szövegrész helyébe a „módosulása, illetve a magánszemély rendelkezése alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt adó kedvezményezett magánszemély részére történő kiutalása miatt” szöveg lép. Indoka: Amennyiben a nyugdíjszolgáltatás igénylésekor az egy összegű (adómentes) szolgáltatás feltételei nem adottak (például a magánszemély nem rendelkezik 10 éves felhalmozási időszakkal), úgy a biztosító – a törvényben előírt módon – nem csökkenő összegű járadék formájában is teljesítheti szolgáltatási kötelezettségét (és a törvényi feltételeknek megfelelő járadék adómentes). Járadékszolgáltatás nyújtása esetén sok esetben indokolatlan lehet a járadékszolgáltatási időszak hátralévő részére elosztani a magánszemély utolsó évi rendelkezése alapján járó adókedvezményt (annak esetleg nagyon alacsony havi összege miatt). 2.
Nem szerez a biztosított magánszemély bevételt [Szja-tv. 7. §-ának (1c) bekezdése]
Szövegcserés módosítás. A normaszövegben a „9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve” szövegrész helyébe a „9. § (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve” szöveg lép. Indoka: A törvény a kockázati biztosítás fogalmában kizárja a kockázati biztosítások közül azt az esetet, amikor az eredetileg díjat fizető kifizetőt megillető díjkedvezményre – egy szerződőváltást követően – utóbb a biztosított magánszemély válik jogosulttá. A rendelkezés módosítás előtti szövege szerint a szerződőcsere – egy kivétellel (vegyes biztosítás kifizetői kedvezményezettsége) – önmagában nem eredményez adókötelezettséget. A módosítás előtti
14
egyetlen kivételt szükséges volt kiegészíteni a kockázati biztosítás azon esetével, amikor az aktuális (magánszemély) szerződő (a szerződést megelőzően a kifizetőt megillető) díj visszatérítésre vagy más kedvezményre válik jogosulttá. 3.
A magánszemély nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot [Szja-tv. 14. §-a (5) bekezdésének e) pontja]
Szövegcserés módosítás. A normaszövegben a „biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítás miatt az adóhatóság által korábban kiutalt összeg növelt” szöveg lép (összegű bevallására és megfizetésére köteles). Indoka: A módosítás előtti rendelkezésben szereplő adókedvezmény (biztosítások kedvezménye) több éve megszűnt (így azt szükséges volt hatályon kívül helyezni), ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás új állami támogatása (és az ahhoz kapcsolódó szankció) indokolja ezen új szabály tartalommal történő megtartását azzal, hogy ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a visszafizetési kötelezettséget a biztosító, mint kifizető maradéktalanul érvényesíteni tudta a magánszemély biztosítási szerződésével szemben 4.
Költségtérítés összege [Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése]
Szövegcserés módosítás. A módosítás előtti előírásban a „kilométerenként 9 forint” szövegrész helyébe a „kilométerenként 15 forint” szöveg lép. Indoka: A munkaerő-mobilitás előmozdítása érdekében 9 forintról 15 forintra módosul az az összeg, amelyet a munkáltató a vonatkozó kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adómentesen – költségtérítés címén – kifizethet a munkavállalóknak. 5.
Családi kedvezménynél az eltartott pontosítása [Szja-tv. 29/A. § (5) bekezdésének b) pontja]
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is kedvezményezett eltartottnak minősül, családi pótlékra azonban nem jogosult. Ezért értelmezési problémát jelentett az a helyzet, amikor a családban a járulékos személyen kívül pl. felsőoktatási intézményben tanuló gyermeket is nevelnek. Az ilyen gyermekek a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehetők, a családi kedvezmény összegének megállapításánál pedig eltartottnak minősülnek. Annak érdekében, hogy a családi pótlékra egyáltalán nem jogosult csalában is egyértelmű legyen, hogy eltartottként figyelembe vehetik az egyetemista gyerekeket is, szükséges az eltartottakat meghatározó rendelkezést kiegészíteni. Az új előírás szerint – az eddigieknek megfelelően – eltartott az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető – kiegészült – vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. 6.
Rendelkezés az adóról [Szja-tv. 44/A. §-ának (2) bekezdése és 44/B. §-ának (2) bekezdése]
Szövegcserés módosítás. Az adóról való rendelkezés szabályainak egységesítése érdekében a hivatkozott mindkét bekezdésben
15
−
−
7.
az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szövegrész helyébe az „egyébként az adótartozás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szöveg lép. Nyugdíjbiztosítási kedvezmények [Szja-tv. 44/C. §-ának (1), (4), (6)-(8) bekezdése]
Nem változott az a jogalkotói szándék, mely szerint a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere pénzforgalmi szemléletű. Ehhez kellett a normaszöveget pontosítani. A főszabály szerint kedvezményre a magánszemély adóévi befizetései jogosítanak. Adóévinek minősül a befizetés, ha a fizetmény az adott év december 31-éig a biztosító számlájára beérkezik, akkor is, ha azt a biztosító adminisztrációs folyamatai miatt az adóévet követően írják jóvá a szerződésen. A díjfizetési kötelezettség a biztosítón belüli számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető. Átvezetés esetén az átvezetett összegnek a nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe kedvezményre jogosító díjként, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára, feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított kedvezmény érvényesítésére. A nyugdíjbiztosítással összefüggő események időrendisége miatt a korábbi (6) bekezdésben szereplő rendelkezést áthelyezték a (4) bekezdésbe. A 2016-ban hatályos szabályozás alapján nem rendelkezhetett az adójáról az a magánszemély (meghatározott eseteket kivéve: szerződőváltás, nyugdíjszolgáltatás igénylése, biztosító felszámolása), aki a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Indokolt kizárni a nyilatkozattételt abban az esetben is (a törvénymódosítás ezt megteszi), ha ugyan létezik a nyugdíjbiztosítási szerződés (a nyilatkozattétel időpontjában), de a szerződésen (ezen időpontig) az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény történt. (Az eddigi szabályozás az előbbi esetre a magánszemély nyilatkozatát nem tiltja, az adóhatóság az állami támogatást a biztosítóhoz utalja, a biztosító „észleli”, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésen a törvény szerinti, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény történt, ezért az adóhatóságtól érkező állami támogatást nem írja jóvá a biztosítási szerződésen, hanem visszafordítja az adóhatóság felé.) 2017-től a (4) bekezdés helyett a (7) bekezdés tartalmazza az állami támogatás utalási szabályait, azt, hogyan kell eljárnia az adóhatóságnak, illetve hogyan kell eljárnia a biztosítónak az adóhatóságtól érkező állami támogatás esetében. Változatlan az az előírás, mely szerint a szerződő magánszemélynek nyugdíjbiztosítási nyilatkozataiban megjelölt összegeket az adóhatóság minden esetben (mérlegelési jogkör nélkül) a biztosítóhoz utalja. A jövőben az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást (feltéve, hogy a magánszemély az adóbevallása alapján a fizetendő adót megfizette), ha a magánszemély ezer forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik (ez új előírás). Ha a magánszemélynek adótartozása van, az állami támogatás utalása a jövőben az adótartozás rendezését követően automatikusan történik (nem külön kérelemre). Korábban a törvény nem tartalmazott arra vonatkozó konkrét rendelkezést, hogy a biztosítónak mit kell tennie a hozzá utalt állami támogatással. A szabályokból logikusan az következett (és a biztosítók is ennek megfelelően jártak el), hogy az állami támogatást a biztosítók a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírták, feltéve, hogy az adóról történő
16
rendelkezés évében – az állami támogatás jóváírását megelőzően – nem történt az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó, a törvény szerinti esemény. A módosított előírás ezt is tartalmazza. Nem változik az a szabály, mely szerint szerződőváltás esetén a biztosító az állami támogatást (a biztosítási szerződésből kilépett korábbi szerződőt megillető támogatást) a nyugdíjbiztosítási szerződésen írja jóvá. Ha a nyugdíjbiztosítás a nyugdíjszolgáltatás miatt szűnne meg, az állami támogatást a biztosító a biztosított magánszemélynek kiutalja. Ez utóbbi szabályban változás az, hogy a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja. Az előbbiekben nem említett minden más esetben a biztosító az állami támogatást az adóhatósághoz visszautalja, az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára. Az új előírás [a (7/a) bekezdés] szerint a magánszemély a visszautalt összegre – az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján – akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján ezen szerződésre, ennek hiányában a magánszemély pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti. A módosítás szerint a „minden más eset” magában foglalja a szerződés megszűnésével járó eseteket (pl. a biztosító felszámolása, a biztosítási szerződés visszavásárlással történő megszűntetése), továbbá a biztosítási szerződés megszűnésével nem járó eseteket is (pl. a magánszemély részvisszavásárlást hajt végre), amelyeket a törvény (8) bekezdése szerint szankcionál. A jogalkalmazást segíti az a pontosítás, mely szerint, ha az állami támogatás adóhatósági kiutalását megelőzően a biztosítási szerződésen visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt, akkor a támogatás a szerződésen nem írható jóvá. Ebben az esetben az adott egy évi támogatást a biztosító az adóhatóság részére visszautalja, így erre az összegre nem kell alkalmazni a növelt (+ 20 %) összegű visszafizetési szabályt (a korábban jóváírtakra – értelemszerűen – igen!). A módosítás a nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnésének esetét visszaemeli a normaszövegbe. Így egyértelmű, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjbiztosítás nélküli megszűnése az állami támogatás növelt összegű visszafizetési kötelezettségét váltja ki. 8.
Adóelőleg-nyilatkozat kiegészítése [Szja-tv. 48. §-ának (1) bekezdése]
A magánszemély és a munkáltató, kifizető adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentése érdekében az adóelőleg-nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabály kiegészült azzal, hogy – a főszabálytól eltérően – nem kell új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek akkor, ha a magzatra tekintettel a várandóság időszakában már érvényesítette a családi kedvezményt, a gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultsága okán lesz jogosult a kedvezményre. Az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatos eljárás egyszerűsítése érdekében a szövegcserés módosítás törli azt a rendelkezést, amely szerint a családi kedvezmény érvényesítésénél a nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának is írásban tudomásul kell vennie. A módosítás összhangban van az első házasok kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási renddel.
17
9. pontja]
Vállalkozói személyi jövedelemadó [Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének d)
A szövegcserés módosítás a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalapkedvezmény 30 millió forintos értékhatárát eltörli, összhangban a társasági adó szabályaival. Törölve a vállalkozói bevételt csökkentő „évi 30 millió forinttal”. 10. Rendszeres díjak [Szja-tv. 65. §-a (3a) bekezdésének b) pontja] Nem jellemző, de ki sem zárható, hogy a fogyasztói áremelkedés negatív legyen (2014ben mínusz 0,2 százalék volt a fogyasztói „áremelkedés”). Ezért a szövegcserés módosítás egyértelművé teszi, hogy negatív infláció esetén a díjnövekmény megengedett legmagasabb mértéke 30 százalékpont lehet. 11. Osztalékból származó jövedelem [Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének ad) alpontja] A hatályos jogszabályok a kollektív befektetési formákat az alternatív befektetési alap kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek megfelelően szabályozzák. A szabályok már nem rendelkeznek a kockázati tőkealapjegyről, de új befektetési formaként jelent meg az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Ezért indokolt az osztaléknak minősülő jövedelmeknél a kockázati tőkealapjegy hozama helyett az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama szövegrészt beiktatni. 12. Tartós befektetésből származó jövedelem [Szja-tv. 67/B. §-ának (1)-(2), (8)-(9) bekezdése, (10) bekezdésének b) pontja] A tartós befektetésből származó jövedelem (TBSZ) adóztatására vonatkozó szabályok módosításai alapvetően a jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezések beépítését jelentik. Ezen változások elsősorban a betéti típusú szabályainak pontosítását érintik. Így ezen módosítások megerősítik azt az értelmezést, mi szerint az ilyen TBSz esetében is – ugyanúgy mint a portfólió típusú TBSz esetében is, ha azon például devizában denominált pénzügyi eszközt tartanak nyilván – a hozam megállapításánál figyelembe kell venni az árfolyamváltozás hatását is. A pontosítás arról is rendelkezik, hogy a betéti típusú TBSz megszűnése, megszakítása esetén a hozam részeként kell figyelembe venni az említett időpontra a magánszemélyt megillető kamatot is (akkor is, ha annak kifizetése ténylegesen még nem történt meg). Ehhez kapcsolódó pontosítás, hogy az ilyen TBSz megszűnése, megszakítása esetén a TBSz-ről kikerülő betét kamatát csak akkor és annyiban terheli kamatadó-fizetési kötelezettség, amennyiben a TBSz megszűnése, megszakítása esetén a kamatot a hozam részeként nem kellett figyelembe venni. Ide tartozó pontosítás, hogy a betéti típusú TBSz újrakötése esetén az új TBSz-en a régi megszűnésének időpontjára (utolsó napjára) a magánszemélyt megillető kamatot a magánszemély befizetésének kell tekinteni. Az általános szabályok szerint egy adott befektetési szolgáltatóval egy adott évben a magánszemély csak egy-egy betéti, illetve portfólió típusú TBSz-t köthet. Kivétel ez alól a TBSz újrakötése, amelyet a pontosító rendelkezés megerősített. A módosítások tisztázták a lekötési átutalással kapcsolatos adatszolgáltatás határidejét, pontos tartalmát is. A szövegcserés módosítások a tartós befektetési számlák adózását illető pontosítások a (4)-(5) bekezdésekben.
18
Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek (helyette „a lekötési nyilvántartásban pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek”) csak egy részére … hosszabbítja meg, ezen rész (helyette a „meghosszabbítással érintett rész”) tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Az adó mértéke 10 százalék, ha a magánszemély a lekötést a lekötött pénzösszegnek (helyette „a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek”) egy részére nem hosszabbítja meg … A hitelintézet, a befektetési szolgáltató … a tartós lekötés napjáról (helyette „az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napról)” … igazolást ad a magánszemélynek. 13.
A kifizetőt terhelő adó [Szja-tv. 69. §-ának (5) bekezdése]
A kifizetőt terhelő közteher megfizetésére vonatkozó előírások pontosításra kerültek, a 70. § megváltozott előírásaira való hivatkozás miatt. 14.
Egyes meghatározott juttatások [Szja-tv. 70. §-ának (3a), (4)-(4a) bekezdése]
2016. augusztus 1-jétől egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra kifizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak. 2017. január 1-jétől törölték az „amely nem minősül béren kívüli juttatásnak” szövegrészt, mivel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés nem lehet béren kívüli juttatás. A módosult előírás szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül − a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásnak a törvényben meghatározott értékhatárt (a 225 ezer, a 150 ezer, a 75 ezer forintot) meghaladó része, − a juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része és a Széchenyi Pihenő Kártya juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. Újrafogalmazták az éves rekreációs keretösszeget is: − ha a munkáltató költségvetési szerv = évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, = a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, = évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; − más munkáltató esetében = évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, = a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, = évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Ide kapcsolódóan utalunk arra, hogy a béren kívüli juttatások éves keretösszege – a külön nem szabályozott esetekben – − évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
19
− a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, − évi 100 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. 15.
Béren kívüli juttatások [Szja-tv. 71. §-a]
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírások alaposan átrendezésre kerültek. Az ide sorolt juttatások érdemileg csökkentek. A főszabály szerint béren kívüli juttatásnak minősül – feltételekkel – a juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget (100 ezer forintot) meg nem haladó része. A korábbi előírásoktól eltérően azonban nincs nevesítve, hogy a pénzösszeg milyen jogcímen juttatható. A 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártya juttatás az eddigieknek megfelelően részletezett és összegű. Nincs utalás azonban − a saját üdülőben biztosított üdülési szolgáltatásra, − a munkahelyi étkeztetésre, az Erzsébet utalványra, − az iskolakezdési támogatásra, − a helyi utazásra szolgáló bérlet juttatásra, − az iskolarendszerű képzés költségeihez való hozzájárulásra. A leírtakból az következik, hogy az előbbiekre folyósított összegek együttes összege 100 ezer forintig béren kívüli juttatás, azon felül pedig egyes meghatározott juttatás. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 3. § 87. pontjában meghatározott termék- és szolgáltatáskörben (fogyasztásra készétel és melegkonyhás vendéglátó helyen étkezési szolgáltatás vásárlására) váltható be. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. A 71. § (2) bekezdése béren kívüli juttatásnak minősíti − a szakszervezetek által a tagjának … üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatását a minimálbért meg nem haladó összegben, − a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére … juttatott … együttes értékből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó részét. Ezek lényegében nem változtak. A szabályozás azonban nem szól − a szakképző iskolai tanulónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának … a saját üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatásáról, továbbá munkahelyi étkeztetéséről, Erzsébet utalványáról; − az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásról; − a célzott szolgáltatásra befizetett összegről. A fogalmi meghatározások közül is törölték a saját üdülő, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzés értelmező rendelkezéseit.
20
16.
Munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem [Szja-tv. 77/C. §-ának (19) bekezdése]
A módosítás bővíti a tájékoztatási kötelezettséget azzal, hogy a magánszemély értékpapírszerzése, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog szerzése esetén a program elindítását követő hónap 20 napjáig kell az állami adóhatóságnak megküldeni a program meghirdetéséről a munkavállalók, a vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát. 17.
Felhatalmazás [Szja-tv. 81. §-ának új (6) bekezdése]
Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a munkáltató – nem pénzben kapott juttatásként – adómentesen biztosíthat a munkavállaló számára. 18. Szja-tv. 1. számú melléklete 18.1. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [új 2.11. pont és új 9.7. pont] A munkaerő-mobilitás elősegítése érdekében adómentes a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás meghatározott része: az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből − a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, − a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, − a foglalkoztatás 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát nem meghaladó összeg. Az átmeneti rendelkezés szerint a fentiek alkalmazásában a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás esetén 2017. január hónapját kell tekinteni. A lakhatási támogatás havi értékeként − a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, − a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, − a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, − akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja; − aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás folyósításának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a
21
munkavégzés helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát. Amennyiben a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe. A munkavállalónak a fenti feltételek teljesüléséről nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg. A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában − ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a Tao.tv. szerinti kapcsolt vállalkozása, − nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a Tao.tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről. 18.2. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6.9. pont] Szövegcserés módosítás alapján negatív infláció (fogyasztói ár csökkenés) esetén a díjnövekmény megengedett legmagasabb mértéke 30 százalékpont lehet. 18.3. A nem pénzben kapott támogatások közül adómentes [8.6. pont c,; f, és g, alpontja] Szövegcserés módosítás szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatáson túlmenően a bölcsődei, óvodai ellátás is. A munkaerő-mobilitás elősegítése érdekében – figyelembe véve a dolgozók érdekeit és a kor elvárásait – indokolt a szolgálati lakásban, munkásszálláson való elhelyezés adómentességét biztosító fogalom olyan módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a kifizető (a munkáltató) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan munkásszállásnak minősüljön akkor is, ha egy lakóhelyiségben csak egy – a feltételeknek megfelelő – munkavállalót helyeznek el. Az új előírás szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a munkáltató által – valamennyi munkavállaló (ideértve a kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján – biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, ide nem értve az utalvány formájában biztosított juttatást. 18.4. Szja-tv. 3. számú melléklete Az értékcsökkenési leírás elszámolása [III. fejezet 1. pont] 2012. január 1-jétől a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő az Szja-tv. szerint nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek. A módosítás törli a
22
hivatkozott jogszabályi helyen mezőgazdasági termelőre utalást.
a
kormányrendeletben
meghatározott
regisztrált
18.5. Szja-tv. 11. számú melléklete Költségként nem vehető figyelembe [IV. fejezet 8. pont] Költségként figyelembe nem vehető kiadásnak minősült eddig is az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója. Tiltó rendelkezés hiányában abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó az adózási mód megváltoztatása miatt a személyi jövedelemadó hatálya alatt fizeti meg a megelőző időszakra vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adót vagy a kisadózó vállalkozás tételes adóját, úgy az költségként elszámolható volt. A módosítás ezt a lehetőséget kizárja azzal, hogy az Szja-tv. hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra vonatkozóan megfizetett egyszerűsített vállalkozói adót, illetve a tételes adót és a 40 százalékos mértékű adót az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe költségként. 18.6. Szja-tv. 13. számú melléklete Kisvállalkozások adókedvezménye [9., 10. és 12. pont] A módosítás biztosítja, hogy a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdasági ágazatba sorolt egyéni vállalkozó is érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések kamata után, a kedvezmény azonban kizárólag az üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódhat a jövőben. Mivel a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése az adópolitika kiemelt célja, a beruházási hiteleikhez kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény 6 millió forintos és 60 százalékos korlátját eltörölték a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében. 19.
Hatályon kívül helyezett rendelkezések 2017. január 1-jétől
− Szja-tv. 3. §-ának 87. pontja: az Erzsébet-utalvány értelmező rendelkezése, mivel 2017. január 1-jétől az étkeztetés nem nevesített béren kívüli juttatás. − Szja-tv. 70. §-ának (4b) bekezdése: mivel az éves rekreációs keretösszeg másként került megfogalmazásra, eltérő tartalommal. − Szja-tv. 84/W. §-ának (3) bekezdése: A hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezés garanciális szabályként került be az átmeneti előírások közé. Ez az előírás azonban üres halmaznak tekinthető, mivel a minisztérium értelmezése szerint – a törvény szövegéből időközben törölt rendelkezés miatt – a magánszemélynek 2013-tól már nincs lehetősége arra, hogy a más személy által adómentesen fizetett díjat utólag egyéb jövedelemként leadózza, és így a teljes életre szóló, kockázati életbiztosítás visszavásárlásából származó jövedelemre a kamatjövedelem szabályait lehessen alkalmazni. Ebből következik, hogy a 2013. előtti szabályok nem kedvezőbbek a magánszemély számára, mint az aktuális szabályok. − Szja-tv. 70. §-a (1a) bekezdése a) és b) pontja záró szövegrészében a „kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány” szövegrészek, mivel törlésre került az Erzsébet utalvány, továbbá minden étkezésre jogosító utalvány (az étkezés támogatása nem béren kívüli juttatás, de egyes meghatározott juttatás viszont lehet).
