A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása (a 2014. évi LXXIV. törvény alapján)
1. Hatálybalépés: 2015. január 1-jén (az ettől eltérő hatályba lépési időpontokat külön jelezzük). A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseket a hatályba lépésük után megszerzett jövedelemre, keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni az átmeneti rendelkezésekben foglalt kivételekkel. 2. Alapelvek [Szja-tv. 1. §-ának új (10) bekezdése] Az új előírás egyértelműen megerősíti azt, a jelenlegi szabályokból értelmezéssel megállapítható következtetést, hogy a magánszemélynek bérként vagy tevékenysége ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá (bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatások közé), azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni. A törvényi előírás alapján, ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 3. Fogalmak és értelmező rendelkezések Munkáltató [Szja-tv. 3. §-ának 14. pontja] A módosítás kiegészíti a munkáltató fogalmát azzal, hogy az iskolaszövetkezetek által nyújtott szolgáltatás keretében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (például béren kívüli juttatások) tekintetében munkáltatónak minősül a szolgáltatás fogadója (az a jogi személy, ahol a diákok a munkát végzik). Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás [Szja-tv. 3. §-ának új 39. pontja] a 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás. Agár csoportmentességi (ABER) támogatás [Szja-tv. 3. §-ának új 40. pontja] a 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás [Szja-tv. 3. §-ának 41. pontja] a 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet szerinti támogatás. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás [Szja-tv. 3. §-ának új 50. pontja] a 2014. június 27-i 717/2014/EU rendelet szerinti támogatás. Kiküldetési rendelvény [Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja] Az előírás kiegészült azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az előírt adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély őrzi meg. Nyugdíjbiztosítás [Szja-tv. 3. §-ának 93. pontja] Szja.doc. 2014.12.12.
2
Pontosításra került a nyugdíjbiztosítás fogalma. A nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki. Mivel a nyugdíjbiztosítás a biztosított nyugdíjas korára történő megtakarítást célozza, a biztosítás kedvezményezettje – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet. A törvény azt is rögzíti, amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszűntetné, a felhatalmazott összeg is a biztosítottat illeti meg. A módosítás pontosítja a biztosítási eseményeket. Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti. A módosítás pontosítja a szerződés létrejöttének időpontját (az az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja). Pontosításra kerültek a tízéves türelmi idő alóli mentesség szabályai. A 40 százalékos mértékű egészségkárosodás – az ellátástól függetlenül – mentesül a türelmi idő alól. A nem csökkenő összegű járulékfizetés kezdő napját nem az első biztosítói teljesítéstől, hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni. A módosítás feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege várhatóan a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető. Kiegészítő biztosítás [Szja-tv. 3. §-ának új 99. pontja] Az új előírás szerint a kiegészítő biztosítás – a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során, függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli szabályok szerint elkülönített. 4. Nem keletkezik bevétel [Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének b) pontja] Pontosításra került a díjfizető által kötött felelősségbiztosítások díjának adófizetés alól mentesítő szabálya. Így a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélynek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ide értve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell figyelembe venni a magánszemély bevételeként. Az átmeneti rendelkezés szerint az előbbi szabályt a hatályba lépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet. 5. Egyéni vállalkozónál forintra átszámítás [Szja-tv. 6. §-ának új (2a) bekezdése] Az új előírás kiegészíti a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és felmerült kiadások forintra történő átszámításának a szabályait. Az áfa-alany egyéni vállalkozó a külföldi pénznemben kifejezett – bevétele forintra történő átszámításához azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz, – kiadása forintra történő átszámításához azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. 6. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja és új p) pontja, valamint új (1c) bekezdése]
3
–
azt az állami támogatást, amelyet a nyugdíjszolgáltatásban részesülő magánszemély részére közvetlenül kiutalnak, továbbá – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengednek. A kiegészítő előírás szerint a biztosítási jogviszony esetén a szerződőváltás nem minősül adóztatási pontnak (ha a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg), kivéve a követelésként kimutatott, a kifizető által fizetett díjak esetét, ahol a szerződőváltás kiváltja az adómentes és adóköteles jövedelem megszerzését. Ez az előírás – az átmeneti rendelkezések szerint – a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. 7. Az adóköteles jövedelem megszerzésének időpontja [Szja-tv. 9. §-ának új (3b) bekezdése] Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb a magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosulttá vált (jogosultsága megnyílik). Kapcsolódóan kisebb pontosítás az Szja-tv. 28. §-ának (2) bekezdésében, amely viszont csak 2018. január 1-jén lép hatályba. 8. Munkaerő-kölcsönzésnél munkáltató [Szja-tv. 24. §-ának (3) bekezdése] Ha a munkavállalót Magyarországon munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, valamint megállapodás alapján a járulékkötelezettséget a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő teljesíti, akkor ezen foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel esetében munkáltatóként járhat el. 9. Családi kedvezmény [Szja-tv. 29/A. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja, 29/B. §-ának (1b) és (2) bekezdése] A módosítás szerint 2016-tól négy év alatt kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, 62.500 forintról 125.000 forintra úgy, hogy két eltartott esetén 2016-ban 78.125 Ft, 2017-ben 93.750 Ft, 2018-ban 109.375 Ft, 2019-ben és az azt követő években 125.000 Ft lesz. A módosítás szerint a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult lesz a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa is. Ezzel a nevelőszülő házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már évközben is érvényesítsen családi kedvezményt a háztartásban nevelt (nem saját) gyermekre tekintettel is. Az Szja-tv. 29/B. §-át módosító rendelkezések pontosítják a kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozást. Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottnál több magánszemély is jogosult a kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot
4
tegyenek, amelyben rögzítik, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, vagy közlik a megosztásra, a közös érvényesítésre vonatkozó döntésüket. Közös nyilatkozat szükséges a jogosult és a jogosultnak nem minősülő házastárs, élettárs közötti megosztás esetén is. 10.
Az első házasok kedvezménye [Szja-tv. új 29/C. §-a]
Új adóalap-csökkentő kedvezmény, amelyet a családi kedvezményt megelőző sorrendben lehet érvényesíteni. Az a házaspár érvényesítheti, ahol legalább az egyik házastárs első házasságát köti. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014. 12. 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható az új előírás. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 31.250 forint, ami havi 5.000 forint adócsökkentést eredményez. Jogosultsági hónaponként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de ezen időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzata vagy gyermeke alapján családi kedvezményre válik jogosulttá. A kedvezményt a házastársak az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik, vagy csak egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak az igénybevétele. Az igénybevétel feltétele a házastársak közös nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket. 11.
Tevékenységi kedvezmények [Szja-tv. 39. §-ának (1) bekezdése]
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység kedvezményének igénybevétele esetén módosult a kedvezményt minősítő jogszabályi háttér: – mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra alkalmazandó a 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet, – halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra alkalmazandó a 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet. 12.
Nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere [Szja-tv. 44/C. §-a]
A 2014-ben bevezetett szabályozás az önkéntes pénztári kedvezményhez hasonló kedvezmény mintájára alkotta meg a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét. Mivel a biztosítási jogviszony és a pénztári tagsági jogviszony jelentősen eltér egymástól, a teljesen analóg szabályozás jogbizonytalanságot eredményezett volna az indokolás szerint. Pénztári tagsági jogviszony esetében a tag, a biztosított, a kedvezményezett ugyanaz a személy, a biztosítási jogviszonyban ezek a személyek el is térhetnek egymástól, a biztosítási jogviszony esetében a magánszemélynek akár egy biztosítónál több nyugdíjbiztosítása is lehet. Így szükségessé vált a törvényi előírás módosítása. Amennyiben a magánszemély nyugdíjcélú megtakarítását szolgáló alapbiztosítás biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának a 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, és így adókedvezmény nem vehető igénybe. (Ebből az következik, ha a kockázati díjrész nem haladja meg a 10 százalékot, a teljes díj után érvényesíthető az adókedvezmény.)
5
A kiegészítő módosítás szerint – az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához – a nem forintban történő díjfizetések forintra történő átváltásakor a december 31-én érvényes, MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések szerint ezen előírás a 2014. évre vonatkozó adóalap megállapítása során is alkalmazható. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. (Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után már nincs lehetőség az adókedvezmény igénybevételére.) Az adóhatóság a magánszemély által meghatározott összeget a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni: – ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja; – a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (örökösének) kiutalja; – az előbbiekben nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelem alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (például a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt, az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki. Ezen szabály nem zárja ki – amennyiben a nyugdíjcélú megtakarítás a következő évben szabályszerűen folytatódik –, hogy az igazolást a biztosító kiadja, és a magánszemély jogszerű nyilatkozatot adhasson. Az állami támogatással kapcsolatos visszafizetési kötelezettség eseteit a módosítás általános szintre emeli. Minden olyan vagyoni érték kivonása kiváltja az állami támogatás visszafizetési kötelezettséget, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem. A módosítás szerint ilyenek a szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, továbbá, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, ideértve a törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadékszolgáltatást is, de nem értve ide az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését (az eseti díjak rendszeres díjba történő átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásnak). Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesülnek. A vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a visszafizetési kötelezettségi tényállások bármelyike megvalósul.
6
13.
Adóelőleg-nyilatkozat [Szja-tv. 48. §-a (2) bekezdésének új b) pontja, 48. §-ának (3) bekezdése, új (3a) bekezdése]
A magánszemélynek az adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkoznia kell az első házasok kedvezményének az érvényesítéséről is. A magánszemély a munkáltató helyett a kifizetőnek is adhat nyilatkozatot, ha a magánszemély részére a kifizető az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttat. Ezen előírást a 2015. 12. 31-ét követően megtett nyilatkozatok esetében kell – az átmeneti rendelkezések szerint – alkalmazni. A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat, de adhat az előző bekezdés szerint különböző juttatásokat biztosító kifizető részére is. A jogosult házastársak a nyilatkozatot közösen teszik meg. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: – a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét, – az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét, – a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát. 14.
Adóelőleg [Szja-tv. 49. §-ának (1) bekezdése]
Az adóelőleget az első házasok kedvezményével csökkentett adóelőleg-alap összege után kell megállapítani. 15. Egyéni vállalkozói bevételt csökkentő támogatás [Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének d) pontja, (7) bekezdése és (23) bekezdése] Az egyes támogatásokra vonatkozóan új uniós szabályok léptek hatályba. A módosítás ezeket a kisvállalkozói kedvezményeket tartalmazza a következők szerint: – agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál; – halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál; – agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja; – minden más esetben, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy kis- és középvállalkozásnak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a keletkezés időpontjában érvényes feltételek szerint írhatja le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.
7
A társasági adó-szabályokkal összhangban változik (emelkedik) a jövedelem-(nyereség-) minimum összege. A vállalkozói bevételt nem lehet csökkenteni az eladásra beszerzett áruk és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékével. Így a jövedelem-(nyereség-)minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. 16.
Átalányadózás [Szja-tv. 50. §-ának új (9) bekezdése]
Az új előírás egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja-tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni. 17.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnése [Szja-tv. 55. §-a]
A módosítás az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját pontosítja azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy a vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedelmi bírságot állapított meg. 18.
Osztalék [Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének új af) alpontja]
A kiegészítő rendelkezés osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozási nyereségből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülnek. (Jelenleg ezek a kifizetések – egyéb jövedelemként – az osztaléknál magasabb közterhet viselnek.) 19. Béren kívüli juttatások [Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének új c) és d) pontja, 70. §ának (4) bekezdése, és új (4a) és (4b) bekezdése] A béren kívüli juttatások vonatkozásában újrafogalmazták azokat az eseteket, amikor a béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése]. Ez szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) az a juttatás, amely megfelel a béren kívüli juttatás törvényben rögzített feltételeinek (tartalmában és összegszerűségében), de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja (Erzsébet utalványt havi 15 ezer forintösszegben, a meghaladó rész havi 7 ezer forint); b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a Széchenyi pihenő kártya szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget (200 ezer forintot) meghaladó része (Erzsébet utalvány havi 8 ezer forint, éves szinten 96 ezer forint, helyi utazási bérlet havi 10 ezer forint, éves szinten 120 ezer forint, együtt 216 ezer forint, a meghaladó rész 16 ezer forint); c) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a Széchenyi pihenő kártya szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a Széchenyi pihenő kártya szerint [a juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt (225+150+75=450 ezer forint) meg nem haladóan] az adott évben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget (450 ezer forint) meghaladó része. A fentiekben bemutatott esetekben a kifizetőnek a közterhet – az a)-c) pontoknál az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;
8
–
a b) és c) pont szerinti esetekben – az előbbiektől eltérően –, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások értéke az éves keretösszeget [b) pont], illetve az éves rekreációs keretösszeget [c) pont] meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a már teljesített közteher beszámításával kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Éves keretösszeg [Szja-tv. 70. §-ának (4a) bekezdése] – évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, – a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adott évben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, – évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításának a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. Éves rekreációs keretösszeg [Szja-tv. 70. §-ának (4b) bekezdése] – évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, – a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, – évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. Példa: A munkavállaló egész évben az adott munkáltatónál volt munkaviszonyban, és kapott – Erzsébet utalványt 12x8=96 ezer forint összegben, – helyi bérletet 12x10.800=129.600 Ft összegben, együtt 225.600 forint – Széchenyi-pihenő kártyára átutalás: 300 ezer forint, együtt 525.600 forint A b) pont alapján adóalap 25.600 Ft • 1,19-szerese: 30.464 Ft A c) pont alapján adóalap 75.600 Ft, de ebből a b) pont szerintit levonva: 50.000 Ft, aminek az 1,19-szerese 59.500 Ft A 30.464 Ft 16 %-a a személyi jövedelemadó, de ezt a juttatáskor már meg kellett fizetni 27 %-a az egészségügyi hozzájárulás, ebből 14 % már a juttatáskor megfizetve, többlet egészségügyi hozzájárulás: 30.464 Ft 13 %-a= 3.960 Ft Az 59.500 Ft 16 %-a a személyi jövedelemadó, amit a juttatáskor már meg kellett fizetni 27 %-a az egészségügyi hozzájárulás, ebből 14 % már a juttatáskor megfizetve, többlet egészségügyi hozzájárulás: 59.500 Ft 13 %-a= 7.735 Ft Az összes béren kívüli juttatás 525.600 Ft, az adóalap ennek az 1,19-szerese= 625.464 Ft – személyi jövedelemadó összesen: 625.464 Ft 16 %-a = 100.074 Ft – egészségügyi hozzájárulás: 625.464 Ft 14 %-a = 87.565 Ft többlet: 3.960 + 7.735 = 11.695 Ft együttesen: 199. 334 Ft (37,93 %)
9
20.
Kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja]
A módosítás kiegészíti azt a rendelkezést, amely szerint nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélra ad hitelt munkavállalójának. Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott akadálymentesítés is. 21.
Munkavállalói értékpapír-juttatási program [Szja-tv. 77/C. §-ának új (19)-(20) bekezdése]
A munkavállalói értékpapír-juttatási programok hatósági nyilvántartása 2013. 12. 29-től megszűnt. A kiegészítő előírás értelmében az adóhatóság a jövőben úgy értesül ezen programokról, hogy az értékpapír-juttatási programot szervező gazdasági társaság a program meghirdetéséről a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató másolati példányát köteles megküldeni az adóhatóságnak. Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a megszűnést követően az egyébként a programszervezőre irányadó adókötelezettséget – saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában – a programba érintett más vállalkozás teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek – a felek közötti együttműködés hiánya miatti – megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek. 22.
Őstermelői tevékenység [Szja-tv. 78/A. §-ának (2) bekezdése és új (2a) bekezdése]
A módosítás fogalmakkal egészíti ki az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos szabályozást. Ez szerint: – közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége, – közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). 23.
Szja-tv. 1. számú mellékletének módosítása
A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [6. pont 6.9. alpontja] A módosítás a teljes életre szóló életbiztosításokra vonatkozóan pótolja a díjfizetés szüneteltetése esetén alkalmazandó szabályt. A kiegészítő módosítás szerint a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. Egyéb indokkal adómentes [7.25. pont] A módosítás szerint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói közül a termelői csoportoknak és forgalmazóknak adott támogatás általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
10
Lakáscélú felhasználás [9.3.1. pont] A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészült a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítéssel. [Az akadálymentesítés beemelésre került a 2. pont 2.7. alpontjába, a 9. pont 9.3.2. alpontjába is.] Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem [9.5.1.] A módosítás a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételeket egészíti ki azzal, hogy az 5 vagy 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Az átmeneti rendelkezés szerint a módosítás a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. (A módosított rendelkezés és a 9. pont 9.6. alpontja 2018. január 1-jével hatályát veszti.) Egyéb feltételekre vonatkozóan nincs változás. 24.
Szja-tv. 11. számú mellékletének módosítása Ültetvény fogalma [II. fejezet 1. pont ae) alpontja]
Az ültetvény hatályos fogalma a gyümölcsültetvények és a bogyósgyümölcs-ültetvények közül csak a leggyakrabban telepített gyümölcsfákat sorolja fel. A módosítás kiterjeszti az értékcsökkenés alkalmazásának a lehetőségét valamennyi telepíthető gyümölcsfajtára, egyidejűleg a szőlőültetvények területnagyságát 500 négyzetméterről 1000 négyzetméterre emeli. Értékcsökkenési leírás alapja [II. fejezet 2. pont c) alpontja] A módosítás az egyéni vállalkozó költségelszámolási szabályait egészíti ki azzal, hogy értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyontárgyak beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. A leghátrányosabb helyzetű térségben [II. fejezet 2. pont p) alpontja] A leghátrányosabb helyzetű térségben, településen üzembe helyezett gépek, berendezések beruházási költségének egy összegű értékcsökkenési leírásként való elszámolására vonatkozó uniós jogszabályok átvezetésre kerültek. [Lásd a 15. pontnál!] 25.
Szja-tv. 13. számú mellékletének módosítása
A kisvállalkozói adókedvezmény támogatásként való figyelembe vételével kapcsolatos uniós jogszabályok átvezetésre kerültek. [Lásd a 15. pontnál!] 26.
Egyéb módosítások Külföldi illetőségű előadóművészek [Szja-tv. 1/B. §-a (2), (4) bekezdésében] A jogalkalmazást segítő pontosítások a külföldi illetőségű előadóművészek adókötelezettségével összefüggésben: – a (2) bekezdésben: a „biztosított szállás szokásos piaci értékét” szövegrész helyébe a „biztosított szállás ellenértékét” szöveg, – a (4) bekezdésben: „a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe „a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján nem tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be” szöveg lép.
11
Az elhatárolt veszteség bevallása őstermelőnél [Szja-tv. 22. §-ának (2) bekezdése] A társasági adózás veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival összhangban szigorodnak az őstermelőkre vonatkozó veszteség-elhatárolási szabályok. A keletkezett veszteség csak a következő öt adóévre határolható el. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezés időpontjában érvényes feltételek szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. Ugyanezen szabály érvényes az egyéni vállalkozóra is [Szja-tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének a) pontja] Személyi kedvezmény [Szja-tv. 40. §-ának (1-)-(2) bekezdése] – az adócsökkentés – igazolás mellett – határozat alapján is érvényesíthető, – súlyosan fogyatékos személy az is, aki rokkantsági járadékban részesül, meg az is, aki fogyatékossági támogatásban részesül. 27. Hatályon kívül helyezés – az Szja-tv. 3. §-ának 84. pontja, mivel a fogalom a 3. § 40. pontjában újraszabályozásra került; – az Szja-tv. 1. számú melléklete 6. pontjának 6.9. alpontja, 9. pontjának 9.6. alpontja, de csak 2018. január 1-jétől. 28. Személyi jövedelemadó törvény évközi fontosabb változásai 28.1. Évközi változások a 2014. évi XXXIII. törvény alapján (hatályos 2014. július 15-től) 1. Kamatjövedelem [Szja-tv. 65. §-ának (6) bekezdése] A rendelkezés kiegészült azzal, hogy nem kell kamatjövedelmet megállapítani abban az esetben sem, amikor a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott értékpapírt ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra váltják át. Ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának a megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. 2.
A lakáshoz kapcsolódóan adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja, és 9.3.2. pontja]
A módosítás pontosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket. Kiegészíti a rendelkezést azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet alá esik. A módosítás biztosítja, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes legyen abban az esetben is, ha a támogatást olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Ennek érdekében az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról szóló okirat másolata, illetve ennek hiányában – a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan – a magánszemély nyilatkozata és a méltányolható lakásigényt
12
alátámasztó irat is elfogadható (utólag rekonstruálható a hitellel finanszírozott lakás tekintetében a méltányolható lakásigénynek való megfelelés). Fontos része a módosításnak, ha a munkáltató nem rendelkezik az Szja-tv.-ben vagy a kapcsolódó miniszteri rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Ezen jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületeinek növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó fenti módosítások 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazhatók, ha azok a magánszemélynek kedvezőbbek. 3. Szja-tv. 11. számú melléklete [IV. rész 13. pontja] A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó is elszámolhassa költségként a munkavállalójának lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás összegét. 28.2. Évközi változások a 2014. évi XV. törvény alapján (hatályos 2014. március 15-től) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatályba lépését követően 2014. március 15-től módosult, változott a személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályozás is. 1. Bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel [Szja-tv. 4. §-ának új (7) bekezdése] Ha a kedvezményezett magánszemély ezen jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, az átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. 2. A jövedelem megszerzésének időpontja [Szja-tv. 9. §-ának (3) bekezdése] A kiegészítő módosítás szerint nem minősül a jog rendeltetésszerű gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, így a szerződés megkötésével adófizetési kötelezettség nem keletkezik. 3. Vállalkozói bevétel [Szja-tv. 49/B. §-ának új (4a) bekezdése] Az egyéni vállalkozó – mint vagyonrendelő – által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagonkezelő tulajdonába adott készletek – amelyek értékét az egyéni vállalkozó a beszerzéskor már költségként elszámolta – piaci értéke az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételének minősül. 4. Osztalékból származó jövedelem [Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének új ae) alpontja, és új (4)-(5) bekezdése]
13
Osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Nem alkalmazható ezen rendelkezés, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély ezen jogállását valamely dolog, tevékenység átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. A hivatkozott rendelkezés alapján azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonnak először a hozamát szerzi meg. Ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetők el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. 5. Egyéb indokkal adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének új 7.26. pontja] A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély ezen jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá, ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetők el. Mindezt a kifizetőként eljáró vagyonrendelő, kifizető hiányában a magánszemély nyilvántartása kell, hogy alátámassza. Nem minősül – a fentiek alapján – adómentesnek például a munkáltató által a magánszemély javára létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződésből származó bevétel.
