A személyi jövedelemadó évi változásai

A személyi jövedelemadó 2012. évi változásai Ezen írásban a személyi jövedelemadóról szóló

csak a vele közös háztartásban élõ hozzátartozók közül

1995. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Szja tv.)

egy - döntésük szerint - tekinthetõ jogosultnak.

2012. évre történõ legfontosabb változásai kerülnek bemutatásra, melyet a 2011. évi CLVI. törvény vezetett be.

A gyakorlatban felmerülõ problémákra figyelemmel a következõ pontosítások kerültek bevezetésre: • Kedvezményezett eltartottnak az minõsül, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról

1.) Bruttósítás és az adójóváírás

szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. (2011-

A 2012. évtõl az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

ben még a folyósítás volt a feltétel és ez amiatt okozott

bruttósítására vonatkozó rendelkezés annyiban változott,

problémát, mivel nem mindenki kérte a családi pót-

hogy e jövedelmek esetében nem kell növelni az adóalap-

lék folyósítását.)

kiegészítéssel az összevonandó jövedelmet 2 424 000

• Eltartottnak a kedvezményezett eltartottak mel-

forintig. A 2 424 000 forintot meghaladó összevonandó jö-

lett az minõsül, aki a családok támogatásáról szóló

vedelemrész után továbbra is 27 százalék az adóalap-kiegé-

törvény szerint a családi pótlék összegének megálla-

szítés összege. A hatályos rendelkezés szerint az adóalap-

pítása szempontjából figyelembe vehetõ. (2011-ben

kiegészítés a 2013. évtõl megszûnik [29.§ (3) bekezdés].

az minõsült eltartottnak, akit figyelembe is vettek a

Abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély

családi pótlék összegének magállapításakor.)

kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi

• Jogosultsági hónapnak az a hónap minõsül, amelyre

hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszá-

tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.

molható vagy azt számára megtérítették), akkor a megál-

(2011-ben jogosultsági hónapnak az a hónapnak mi-

lapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figye-

nõsült, amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatták.)

lembe venni az összevont adóalap megállapításakor. Ez utóbbi esetben a változás tehát annyi, hogy az önálló tevé-

3.) Béren kívüli juttatások 2012-ben

kenységbõl származó jövedelemre az un. „78 százalékos”

A 2012. évtõl a béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendel-

szabály nem vonatkozik a költség-elszámolási lehetõség

kezések szerint 500 000 forintig lehet adózni, a felettes rész

miatt, melyrõl egyébként az Szja tv. 3. számú mellékletének

egyes meghatározott juttatásnak minõsül [Szja tv. 70.§ (4)

I. fejezetének 10. pontja rendelkezik. A bruttósításra vonat-

bekezdése].

kozó rendelkezéseket már évközben is alkalmazni kell az adóelõleg fizetési kötelezettség megállapításakor. A 2012. évtõl az adójóváírás intézménye megszûnik. Az adó-

Az éves keretet idõarányosan kell figyelembe venni abban az esetben, amennyiben a kedvezményezett nem áll a juttatóval egész évben juttatásra jogosító jogviszonyban.

jóváírás megszûnése miatt külön törvény rendelkezik az egyes magánszemélyeket megilletõ kompenzáció feltételeirõl.

Béren kívüli juttatások köre 2012-ben Munkáltató által a munkavállalónak és a társas vállalkozások

2.) Családi kedvezmény

által a személyesen közremûködõ tagnak adható juttatások:

A családi kedvezmény összege továbbra is az összevont

• Üdülési szolgáltatás saját üdülõben

(adóalap-kiegészítéssel növelt) adóalapot csökkenti. A

• Étkezési utalvány és természetbeni étkezés

csökkentésként figyelembe vehetõ értékhatárok nem vál-

• SZÉP kártya

toztak és továbbra is a kedvezményezett eltartottakra tekin-

• Iskolakezdési támogatás

tettel lehet csak érvényesíteni.

• Iskolarendszerû képzés

A 2012. évtõl családi kedvezmény érvényesítésére a csalá-

• Helyi bérlet juttatása

di pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a

• Szövetkezeti tagnak adott juttatás

rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély mellett

Kizárólag a munkáltató által adható hozzájárulások:

17

XV. Évfolyam 13-14. szám

• Az önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyezõ pénztári befizetések • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történõ befizetés.

lyet üzemeltetõ személy által kibocsátott — utalványt elektronikus adathordozót is), és/vagy • fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébetutalvány formájában juttatott jövedelembõl (az adó-

A 2011. évi juttatásokhoz viszonyítva megszûnt az

éven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául

Internet szolgáltatás költségének a megtérítése, vagy

szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a

az erre jogosító utalvány juttatása a béren kívüli jut-

havi 5 000 forintot meg nem haladó rész.

tatásként.

Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a munkavállaló akár mindkét juttatási formát is választhatja, vagyis a munka-

A béren kívüli juttatások közterhe

helyi étkezés mellett kérheti az Erzsébet-utalványt is.

E juttatások közterhe annyiban változik, hogy a sze-

Az értelmezõ rendelkezések szerint Erzsébet-utalvány:a

mélyi jövedelemadó mellett 10 százalék egészség-

Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy

ügyi hozzájárulást is kell fizetni, melynek alapja a jut-

elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel

tatás értékének 1,19-szerese. Amennyiben a juttatás

vásárlására felhasználható utalvány [Szja tv. 3.§ (87) pont].

nem felel meg a kedvezményezettre vonatkozó (éves

Az átmeneti rendelkezések szerint az Erzsébet-utalvány

szinten legfeljebb 500 000 forint) felsõ keretnek, ak-

2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken

kor a felettes rész után már nem 10, hanem 27 száza-

étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható

lék az egészségügyi hozzájárulás összege. Ilyen esetben azonban további személyi jövedelemadó kötele-

Széchenyi Pihenõ Kártya (SZÉP kártya)

zettsége nem keletkezik a juttatónak.

A SZÉP kártyának három alszámlája lesz, és az egyes alszámlákra utalható összegeknek is felsõ kerete van a ked-

Egyes juttatások részletezése: Étkezés

Ezek a számlák:

A juttatásra jogosultak köre nem változott, tehát a

• szálláshely alszámla, amely a kormányrendeletben

2012. évben is ilyen juttatásban részesülhet:

fel azzal, hogy erre a számlára – több juttatótól szárma-

• a társas vállalkozás személyesen közremûködõ

zóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint utalható; • vendéglátás alszámla azzal, hogy az erre utalható

• szakképzõ iskolai tanuló

összeg – több juttatótól származóan együttvéve – 150

• kötelezõ szakmai ideje alatt a hallgató

ezer forint támogatás lehet; E juttatás melegkonyhás

• nyugdíjassá vált volt munkavállaló (ideértve azt

vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkezést

az esetet is, ha a jogutód munkavállaló a juttató a

is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szol-

volt munkavállaló részére)

gáltatásra használható fel.

A munkavállaló választása szerint béren kívüli juttatásnak minõsül

18

meghatározott szálláshely szolgáltatásra használható

• a munkavállaló, tagja,

Adóvilág – 2011. december

vezményes adózás szempontjából.

• szabadidõ alszámla, melyre – több juttatótól származóan együttvéve – 75 ezer forint támogatás utalható; A

• munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minõsülõ szol-

kártyán lévõ összeg a szabadidõ eltöltésére, rekreációra,

gáltatás keretében a munkáltató telephelyén

az egészségmegõrzést szolgáló, kormányrendeletben

mûködõ étkezõhelyen megvalósuló ételfogyasztás

meghatározott szolgáltatásra használható fel.

formájában juttatott jövedelembõl a havi 12 500

További juttatások

forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizá-

Iskolarendszerû képzés, iskolakezdési támogatás, helyi bér-

rólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a

let juttatása, üdülési szolgáltatás, a szövetkezet közösségi

munkáltató telephelyén mûködõ munkahelyi

alapjából a tagnak nem pénzben juttatott jövedelem, az

(üzemi)étkezõhelyen az említett értékben és célra

önkéntes nyugdíj, egészség és önsegélyezõ pénztári,

felhasználható – a munkáltató vagy az étkezõhe-

valamint foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe

történõ befizetések tekintetében nincs változás. A mini-

Rendezvényen adott ajándék

málbér összegének várható emelkedése miatt a juttatás

Az Szja tv. egyes meghatározott juttatásként nevesíti a 2012.

összege is emelkedik.

évtõl azt a juttatást is, amelyet a kifizetõ az egyidejûleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy

Kifizetõt terhelõ adó mellett adható további juttatások

kedvezményes rendezvényen, eseményen jellemzõen

Mindenki által elérhetõ juttatás

vendéglátás keretében ad a résztvevõknek, feltéve, hogy az

Egyes meghatározott juttatásnak minõsül az azonos feltéte-

ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja

lekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott

meg a minimálbér 25 százalékát.

termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azo-

Üzletpolitikai (reklám) célú juttatás

nos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, a kö-

Egyes meghatározott juttatásnak minõsül, így a kifizetõt

vetkezõkben említett, juttatásban részesülõ magánszemély

terheli az adó az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak

számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörbõl azonos

nem tekinthetõ üzletpolitikai (reklám) célú juttatás eseté-

feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszer-

ben is, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésérõl

zése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (válasz-

szóló törvény hatálya alá. Megszûnt az a 2011. évre beveze-

tása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhetõ.

tett rendelkezés, mely szerint a minimálbér 1 százalékáig

A juttatásban részesíthetõk köre

volt adható adómentesnek, üzleti ajándéknak nem

• valamennyi munkavállaló (ideértve a kirendelt mun-

tekinthetõ reklám célú vagy egyéb ajándék.

kavállalót is); • munkavállaló közeli hozzátartozója (ideértve az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját is);

Reprezentáció, üzleti ajándék Az un. non-profit szervezetek kivételével a reprezentáció

• szakképzõ iskolai tanuló

és az üzleti ajándék az elsõ forinttól egyes meghatározott

• kötelezõ szakmai gyakorlaton lévõ hallgató;

juttatásként adókötelessé válik. Megszûnt tehát az a

• nyugdíjban részesülõ magánszemély és közeli hozzá-

rendelkezés, mely szerint társasági adó hatálya alá tartozó

tartozója, ha a juttató a nyugdíjazását megelõzõen a

adóalany esetében a reprezentáció, üzleti ajándék adó-

munkáltatója volt, vagy annak jogelõdje.

mentes a személyi jövedelemadóban és adóalapot növel a társasági adóban. A költségvetési szerveknél is megszûnik

Belsõ szabályzat (csoport ismérv) alapján adható juttatás

a részleges adómentesség. A reprezentáció fogalma nem

Egyes meghatározott juttatásnak minõsül a munkáltató által

változik, az üzleti ajándéknál pedig az egyedi értékhatár

valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában

megszûnik. A reprezentáció és üzleti ajándék után az un.

ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvérõl szóló

non-profit szervezetek kivételével a bevallási- és adófizeté-

törvény elõírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által

si kötelezettséget havonta kell teljesíteni. Eltérõ üzleti év

megismerhetõ belsõ szabályzat (pl. kollektív szerzõdés,

esetén a 2012. évben induló üzleti év elsõ napjától kell

szervezeti és mûködési szabályzat, közszolgálati szabályzat

alkalmazni a reprezentáció, üzleti ajándékozás címén fel-

stb.) alapján azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy

merült kiadásokkal kapcsolatos új rendelkezéseket.

kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén

Meghatározott határig továbbra is mentesülnek a

juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a

közterhek alól a társadalmi szervezetek, a köztestületek,

termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott ke-

egyházi jogi személyek, alapítványok, ideértve a közalapít-

ret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak

ványokat is azzal, hogy esetükben adókötelezettség alá esõ

körét a belsõ szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör,

érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel meg-

a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idõ, az életkor vagy

állapítására elõírt idõpontot követõen az elszámolt éves

más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytõl nem

összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettsége-

függõ – közös ismérv alapján határozza meg. A juttatásban

ként kell bevallani, illetve megfizetni az adó összegét. Vál-

részesíthetõk köre azonos az elõzõ pontban felsoroltakkal.

tozás az elõzõ évhez képest, hogy a közteher alól mente-

19


sített részbe csak a minimálbér 25 százalékát meg

pal, a családi gazdálkodó és a családi gazdaság tagja pedig

nem haladó üzleti ajándék vehetõ figyelembe.

az e jogállását igazoló okirattal igazolja.

4.) Önálló tevékenységet folytatókat érintõ változások

Egyéni vállalkozók • Átalányadózók esetben az egyes tevékenységek eseté-

Bérbeadók

ben már a TESZOR és a TEÁOR hatályos besorolására

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a

hivatkozik a törvény.

bérbeadásból származó bevételébõl levonhatja a más

• Változik a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelke-

településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben

zés, a továbbiakban az adóévben elszámolt, az elhatá-

igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bér-

rolt veszteség nélkül megállapított vállalkozói adóalap

beadás, illetve a bérbevétel idõtartama a 90 napot meg-

(módosított vállalkozói adóalap) 50 százalékáig érvé-

haladja és a bérbevett lakással összefüggésben a ma-

nyesíthetõ az elõzõ évrõl áthozott veszteség összege.

gánszemély más tevékenységébõl származó bevételé-

• Mezõgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalko-

vel szemben költséget nem számol el, vagy az igazol-

zók esetében a tárgyévi veszteség visszamenõleges el-

tan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem

számolása esetén a veszteség 30 százalékát lehet

térítették meg. Évközben az adóelõleg számítás során

„visszavinni”.

az a magánszemély tudja ezt a rendelkezést alkalmaz-

• Elhunyt egyéni vállalkozó esetében a bevételébõl áta-

ni, aki annak megfizetésére saját maga kötelezett, mi-

lányban megállapított jövedelmet az elhunytnál kell

vel a kifizetõ felé – aki egyébként adóelõleg levonására

megállapítani a végleges adója megállapításakor azzal,

kötelezett - csak a költségeirõl nyilatkozhat, a bérleti díj

hogy a jövedelem megállapításakor nem kell figyelem-

pedig a bevételt csökkenti. Megszûnik az un. „78 száza-

mel lenni az idõarányos bevételi értékhatárra, a tevé-

lékos” szabály alkalmazhatósága is, mivel önálló tevé-

kenységet folytatónál viszont beleszámít a volt egyéni

kenység esetén az egészségügyi hozzájárulás összege

vállalkozó által elért bevétel az átalányadózás feltételé-

tételes költségelszámolás esetén a költségek között -

ül megjelölt bevételi értékhatárba.

mint kötelezõen fizetendõ adó - az Szja tv. 3. számú mellékletének I/10. pontja alapján elszámolható.

• Az értelmezõ rendelkezések szerint az Innovációs törvény (2004. évi CXXXIV. törvény) 4.§-a szerint kell az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesz-


Mezõgazdasági õstermelõk

tés fogalmát meghatározni.

Nem változott az a rendelkezés, hogy a veszteség

Ezek szerint:

összege legkésõbb a tevékenység megszûntetésének

Alapkutatás (Innovációs tv. 4. § 1. pont a) alpont):

idõpontjáig elszámolható, de a továbbiakban az

elsõdlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhetõ

õstermelésbõl származó jövedelem 50 százalékáig

tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bõvítését

érvényesíthetõ az elõzõ évrõl áthozott veszteség

célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerezõ vagy elméleti

összege. A tárgyévi veszteség visszamenõleges (leg-

munka, amely lehet

feljebb 2 évre történõ) elszámolása esetén a veszteség 30 százalékát lehet „visszavinni”.

aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bõvítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a

Az értelmezõ rendelkezések között változott a

közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése

mezõgazdasági õstermelõ fogalma, a továbbiakban

vagy az eredmények gyakorlati problémák

ugyanis nem tekinthetõ õstermelõnek az a

megoldására történõ alkalmazása;

magánszemély, aki kizárólag a Mezõgazdasági Szak-

ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek

igazgatási Hivatal által kiadott regisztrációs számmal

bõvítésére irányuló olyan kutatás, amelyrõl való-

rendelkezik.

színûsíthetõ, hogy a felismert vagy várható,

A magánszemély a kifizetõ felé az õstermelõi jogállását az adóévre érvényesített értékesítési betétlap-

20

jelenlegi vagy jövõbeli problémák megoldására alapul szolgál.

Alkalmazott kutatás (Innovációs tv. 4. § 1. pont b)

akkor az elsõ forinttól kell jövedelmet számolni azzal, ha a

alpont): új ismeret szerzésére elsõdlegesen megha-

szerzéskori érték nem ismert, akkor a bevétel 25 százalékát

tározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti

kell jövedelemnek tekinteni.

vizsgálat.

Amennyiben az ingóság értékesítése üzletszerûnek,

Kísérleti fejlesztés (Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpont):

tartósnak, vagy rendszeresnek minõsül, akkor a jövedel-

a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert,

met az ingó értékesítésére vonatkozó rendelkezések szerint

már létezõ tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek

kell megállapítani és összevonandó, ezen belül önálló

célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek,

tevékenységbõl származó jövedelemként kell kezelni.

szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévõk lényeges továbbfejlesztése.

Ingó értékesítés esetén - akkor sem, ha az üzletszerû nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy

• A kifizetõnek nem kell adóelõleget levonnia a vállalkozói

átruházásából származik, és az éves összege nem haladja

bevételbõl, ha az egyéni vállalkozó az e bevételérõl

meg a 600 ezer forintot Nem kell bevallani az ingó érté-

kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jog-

kesítésébõl származó jövedelmet akkor sem, ha az nem

állását bizonyító közokirat számát.

haladja meg a 200 ezer forintot. A 200 ezer forintos men-

• A 2012. évtõl költségként számolható el külföldre tör-

tességi szabály a gazdasági tevékenység keretében érté-

ténõ hivatali, üzleti utazás esetén az errõl szóló kor-

kesített ingóságokból származó jövedelemre nem vonat-

mányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül

kozik. Egyéb jövedelemnek minõsül továbbra is az ingóság

elismert költség (napi 15 euró) azzal, hogy e rendelkezés

értékesítésébõl származó bevételnek az a része, amely az

nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra

ingó vagyontárgynak a szerzõdéskötés idõpontjában is-

vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,

mert szokásos piaci értékét meghaladja. Pl. Amennyiben

reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idõ, a tény-

egy festmény értékesítése nem minõsül üzletszerû érté-

leges szakmai és szabadidõprogram aránya stb.) valós

kesítésnek és a festmény szokásos piaci értéke a szerzõ-

tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy

déskötés idõpontjában 50 000 forint, de azt 400 000 forin-

az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. A nemzetközi

tért vásárolják meg, akkor az 50 000 forint a - a 600 000

árufuvarozásban résztvevõ gépkocsivezetõ és árukísérõ

forint „mentes határ” miatt - nem adózik, a 350 000 forint

esetében maradt a napi 40 eurós szabály.

pedig összevonás alá esõ, ezen belül egyéb jövedelme lesz a magánszemélynek, melyet még 27 százalék egészségügyi

5.) Külön adózó jövedelmek

hozzájárulás is terhel.

Ingó- és Ingatlanértékesítés

Amennyiben a magánszemély fémkereskedelmi enge-

Gazdasági tevékenység fogalma

délyköteles anyag (fémhulladék) értékesítése címén

2012. évtõl bevezetésre került az értelmezõ rendelkezések

szerez bevételt, akkor a bevétel 25 százaléka minõsül jöve-

között a gazdasági tevékenység fogalma, mely szerint

delemnek és a jövedelem utáni adó levonására, megfi-

ilyennek minõsül valamely tevékenység üzletszerû, ille-

zetésére és bevallására a kifizetõ a kötelezett. Pl. 100 forint

tõleg tartós vagy rendszeres jelleggel történõ folytatása,

bevétel jövedelme 25 forint, mely után 16 százalék az adó

amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt ered-

mértéke, ami 4 forint adófizetési kötelezettséget jelent. Ezt

ményezi, és annak végzése független formában történik.

az adót a kifizetõnek magánszemélyhez nem köthetõ

Amennyiben üzletszerû az értékesítés, akkor mindkét eset-

kötelezettségként kell bevallania a ’08-as bevallásában és az

ben az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendel-

Art. rendelkezései szerint megfizetnie.

kezéseket kell alkalmazni (Szja tv. 3.§ 46. pont). Ingatlanértékesítés Ingó értékesítés

Abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése gazdasági

A bevezetett új rendelkezés szerint az ingó értékesítés ese-

tevékenységnek, azaz rendszeresnek, tartósnak, vagy üz-

tén 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet számol-

letszerûnek minõsül, akkor a jövedelmet önálló tevé-

ni. Amennyiben a bevétel a 600 ezer forintot meghaladja,

kenységbõl származó jövedelemnek kell tekinteni,

21


vagyis ilyen esetben is a jövedelmet az ingatlanértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, de azt az évek múlásával nem lehet csökkenti.

mély tulajdonában volt az ingatlan. Speciális módon kell annak a magánszemélynek is adóznia, aki a termõföldbõl átminõsített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkezõ tag és a

A termõföldbõl átminõsített ingatlannal összefüg-

részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a

gésben keletkezõ jövedelem adózása

társaságból kivonja.

Speciális jövedelemszámítás vonatkozik a termõföld-

A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör-

bõl átminõsített ingatlan értékesítésébõl származó

vény 4. §-ának 18/b. pontjában foglaltak szerint termõ-

bevételre akkor is, ha az gazdasági tevékenység kere-

földbõl átminõsített ingatlanvagyont tulajdonában tartó

tében történik.

társaságnak azt az adózót kell tekinteni, akinek a beszámo-

„Termõföldbõl átminõsített ingatlan a mûvelési ág

lójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a

változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésérõl szóló

követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének

döntés meghozatalának a napjától számított öt éven

figyelembe vétele nélkül számított összegébõl a belföldön

keresztül az az ingatlan, amely a mûvelési ág vál-

fekvõ, termõföldbõl átminõsített ingatlan értéke több

tozás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilván-

mint 75 százalék.

tartásban termõföldbõl mûvelés alól kivett területté

Ilyen esetben a szokásos hozamot meghaladóan kelet-

vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkezõ

kezõ árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jöve-

ilyen változást is), kivéve, ha a termõföld tulajdon-

delem kétszeresével kell az adó alapját növelni.

jogának megszerzésére a termõföld végleges más célú

Szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordí-

hasznosításának engedélyezésérõl szóló ingatlanügyi

tott érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos

hatósági döntés jogerõre emelkedése napját legalább

költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás

öt évvel megelõzõen került sor.”

naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni.

Az ilyen értékesítések esetében, ha a bevétel és költségek különbözete (továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának idõszakára kiszámított szokásos hozam, akkor az adó alapját a fõ szabálytól eltérõen kell megállapítani azzal, hogy ilyen esetben az évek múlásának nincs jelentõsége a jövedelemszámítás során.


3. ha az átminõsítés elõtt legalább 5 évig a magánsze-

Milyen esetre nem vonatkozik a szabály: 1. Ha a magánszemély a részesedést öröklés útján szerezte. 2. Ha az átminõsítést követõ 5. év után történik az átruházás, kivonás. 3. Ha az átminõsítés elõtt legalább 5 évig a társaság tulajdonában volt az ingatlan.

Szokásos hozamnak a termõföldbõl átminõsített

A tulajdonban tartás napjainak meghatározásakor a

ingatlan átruházása esetében a levonható költ-

megszerzésrõl, illetve az átruházásról szóló okirat

ségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás

keltezésének napja alapján kell számolni. Ebbe a

naptári napjaival megszorzott összegét kell te-

szerzõdés napjai is beszámítanak.

kinteni.

Nyílt- és zártvégû ingatlanlízing ügyletek adózása

Az adó alapja ilyen esetben a szokásos hozam, és

Ingatlanlízing ügyletek esetében, amennyiben a futamidõ

a hozam szokásos hozamot meghaladó részének a

végén a vételi jog alapján a tulajdonjog magánszemélyre száll

háromszorosa.

át, akkor szerzési idõpontnak az ügyleti szerzõdés

Nem vonatkozik ez a rendelkezés a magánszemélyre: 1 ha az ingatlant öröklés útján szerezte meg és errõl a bevallásában nyilatkozik; 2. ha az átminõsítést követõ 5. év után történik az értékesítés;

22

megkötésének idõpontját kell tekinteni. Megszerzésre fordított összeggel kapcsolatos más kiadásnak minõsül többek között a fizetett elõtörlesztési díj, a magánszemély által megfizetett lízingdíjak tõkerésze, a lízingbevevõi pozíció átvételéért fizetett összeg, a futamidõ végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevõnek fizetett összeg.

6.) Adómentességgel összefüggõ új szabályok

gatást — a követelés jogosultjának igazolása alapján — köz-

Biztosítások

vetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át.

Adómentesnek csak a visszavásárlási értékkel nem rendelkezõ

Adómentes a munkáltató által munkavállalójának vég-

baleset- és betegbiztosítás díja tekinthetõ az Szja tv. 1. számú

törlesztéshez adott támogatás összege akkor is, ha a mun-

mellékletének 6.3. pontja alapján.

kavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyúj-

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. 7. pontjában foglaltak

tását megelõzõen teljesítette. Ilyen esetben a munka-

alapján a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkal-

vállalónak a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intéz-

mazásában nem minõsül jövedelmet pótló kártérítésnek,

mény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitel-

jövedelmet helyettesítõ felelõsségbiztosítási kártérítésnek,

felvevõ végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettsé-

baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló

gének teljesítését hitelt érdemlõen igazoló dokumentum-

szolgáltatásnak:

mal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) kell

a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg, b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,

igazolnia a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. Fontos könnyítés az is, hogy nem kell figyelemmel lenni ez esetben a méltányolható lakásigény mértékére. Ezt a rendelkezést az otthonvédelemmel összefüggõ

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítõ kártérítést

egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI.

is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegû

törvény hatálybalépésének napja (2011.IX.29) és a 2012.

megváltása) esetén a költségtérítõ rész,

február 28 közötti idõszakban a munkáltató által végtör-

d) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegébõl a Központi Sta-

lesztés céljából adott vissza nem térítendõ támogatásra lehet alkalmazni .

tisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelõ-

A kamatkedvezménybõl származó jövedelmek tekinteté-

zõ második évrõl közzétett nemzetgazdasági éves

ben nem kell a munkáltatónak adót fizetnie akkor, ha ka-

bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kie-

matmentesen nyújt kölcsönt munkavállalójának annak

sés idõszakával arányos összegét meg nem haladó rész.

érdekében, hogy a fennálló lakáscélú hitelét végtörlesztés keretében kiegyenlítse, feltéve, hogy a hitelintézet által

Otthonvédelemmel kapcsolatos szabályok változása

kiadott igazolással bizonyítja a munkáltató felé a

Évközi változások

végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló

Az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények

összegét. Fontos, hogy a törvény itt sem írja elõ a

módosításáról szóló 2011. szeptember 29-étõl hatályos

méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ezért egye-

2011. évi CXXI. és a 2011. október 30-ától hatályos 2011. évi

düli szempont az, hogy a munkáltató a végtörlesztéshez

CXXV. törvények módosították, illetve kiegészítették az

adja a kölcsönt.

Szja törvény adómentességgel kapcsolatos szabályait. Az

E rendelkezések az otthonvédelemmel összefüggõ egyes

Szja törvény módosítása az adófizetési kötelezettség alól

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI törvény ha-

mentesítette az egyébként is nehéz helyzetben levõ devi-

tálybalépését követõen, tehát 2011. IX.29-étõl alkalmazhatók.

zahitellel rendelkezõ adósokat.

Az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló törvény céljának elérését segíti az a

Visszamenõleges változások

rendelkezés is, mely a biztosítási kötvénykölcsön felvételé-

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2. 8. pontjában beveze-

vel függ össze. A magánszemély által korábban - a befize-

tett új rendelkezés szerint adómentessé vált a munkáltató

tett biztosítási díjra tekintettel - érvényesített biztosítási

által munkavállalójának a végtörlesztéshez adott vissza

adókedvezmény visszafizetésére vonatkozó szankciót a

nem térítendõ támogatás 7 millió 500 ezer forintot

végtörlesztés céljára felvett kötvénykölcsönnel összefüg-

meg nem haladó része feltéve, hogy a munkáltató a támo-

gésbe nem kell alkalmazni már a 2011. évben sem. A

23


magánszemélynek a kötvénykölcsön felvételének

lalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet,

céljáról nyilatkozatot kell adnia a biztosító részére.

köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alap-

7.) Bevételnek nem minõsülõ tételek és a támogatások

szabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerû joggyakorlás keretében nyújtja.

Kamarai tagdíj Nem minõsül a magánszemély bevételének a kifizetõ

8.) Egyéb változások

által a tevékenységében közremûködõ magánszemély-

1. Külföldi kiküldetés esetén a bevétel 30 százaléka, de

tõl átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevé-

legfeljebb az errõl szóló kormányrendelet szerint naponta

kenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható.

elszámolható összeg (ez jelenleg napi 15 euró) elismert költségnek minõsül önálló és nem önálló tevékenység ese-

Gazdasági társaság tagjainak adott támogatás

tén is. A nemzetközi árufuvarozókra vonatkozó rendelke-

Pontosításra került a társas vállalkozások alapításával

zés (40 euró/nap) nem változott.

kapcsolatos támogatás adójogi megítélése is. Az Szja

2. Adómentes már a 2011. évben is a Rezidens Támo-

tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján a jövedelem ki-

gatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az

számításánál nem kell figyelembe venni azt a bevé-

egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszer-

telt, amelyet a magánszemély gazdasági társaságba

rõl szóló kormányrendelet alapján az elsõ szakképesítés

történõ belépésével, gazdasági társaság alapításával

megszerzésére irányuló képzésben történõ részvétel során

összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap,

a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadá-

amennyiben a támogatás összegét a gazdasági

sok, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonat-

társaság alapítására fordítja. A támogatás összegébõl

kozó költségvetési törvényben meghatározott mértékû,

az a rész nem minõsül bevételnek, amelyet ténylege-

utólagosan folyósított támogatás.

sen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített

3. Ugyancsak adómentes a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj.

kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az

4. A 2012. évtõl csoportos személyszállításnak minõsül

értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.

és ez által adómentes az az eset is, ha négy fõnél kevesebb


munkavállaló szállítását biztosítja a munkáltató abban az

Költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatás felhasználására nyitva álló határidõ

esetben, ha a munkavállaló munkarendje miatt a munkába

Abban az esetben, ha az önálló tevékenységet folytató

ható meg.

járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedéssel nem old-

magánszemély (egyéni vállalkozó, mezõgazdasági

5. A külföldi pénznem forintra történõ átszámításánál a

õstermelõ) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra

külföldi pénznemben szerzett bevétel mellett a külföldi

elõrefolyósított támogatás összegét annak jogszabály-

pénznemben teljesített kiadásra a kifizetõ köteles a

ban meghatározott célja szerint a megadott határidõig

megelõzõ hónap 15. napján érvényes árfolyamot alkalmaz-

nem használta fel, akkor a támogatás fel nem használt

ni, míg a magánszemélyt választási lehetõség illeti meg. A

része annak az évnek az utolsó napján minõsül bevé-

külföldi pénznemben keletkezõ kamatjövedelem mellett

telnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint

az osztalék-, osztalékelõleg esetében külföldi pénznemben

nyitva álló határidõ lejár. Ilyen határidõ hiányában a

kötelezõ az adó levonása.

folyósítás évét követõ negyedik adóév utolsó napján minõsül bevételnek a támogatás összege.

6. A közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minõsül és az e jogviszonyból származó jövedelem pedig bérjövedelemnek.

Társadalmi szervezet, köztestület által nyújtott szolgáltatás

7. Az elismert munkavállalói értékpapír juttatási prog-

Nem minõsül bevételnek a magánszemély által fizetett

ram nyilvántartási szabályai módosulnak, változik a jöve-

tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vál-

delemszerzés idõpontja is. Az elismert munkavállalói érték-

24

papír-juttatási program nyilvántartása megszûnik a

Költségtérítés esetében, ha a költségtérítés adóelõleg-levo-

nyilvántartásba vétel iránt kérelem benyújtását követõ

násra kötelezett kifizetõtõl származik, a bevételbõl a magán-

tizedik év utolsó napjával. A programot ezután az adópoli-

személy adóelõleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával,

tikáért felelõs miniszter helyett a Nemzeti Adó- és Vám-

erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja tv.

hivatal elnöke veszi nyilvántartásba. Ha az értékpapír-jutta-

rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség,

tásban részesülõ magánszemély jogviszonya a kötelezõ tar-

költséghányad levonásával megállapított rész, az említett

tási idõszakon belül megszûnik és munkaviszonyból szár-

nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege

mazó jövedelem keletkezik, akkor a jövedelemszerzés

(önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsülõ

idõpontja az utolsó munkában töltött nap lesz.

költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka).

8. Az Szja tv. 3. § 23. pontjában megváltozott a nyugdíj

Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni

fogalma is. A változást a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak

a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelõle-

megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati

gének a megállapításakor, ha a kifizetõ nem a magán-

járandóságról szóló törvény vezette be.

személy munkáltatója is egyben; b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelõlegének a

9.) Adóelõleg levonásával és megfizetésével kapcsolatos változások

megállapításakor; c) valamint ha a bevétel adóelõleg megállapítására nem

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekbõl az adó-

kötelezett kifizetõtõl, kifizetõnek nem minõsülõ

elõleg levonására kötelezett kifizetõ köteles az adóelõleget

személytõl származik, és az adóelõleg-alap számításnál

levonni, így pl. az adószámmal rendelkezõ magánszemé-

figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont

lyek önálló tevékenységébõl származó bevételébõl le kell

adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja

vonnia az adóelõleg összegét.

meg a 2 millió 424 ezer forintot.

A kifizetõnek nem kell adóelõleget megállapítania

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelõleg-

a) az õstermelõi tevékenységbõl származó bevételbõl, ha

alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor sem ,

a magánszemély legkésõbb a kifizetéskor (a juttatás-

ha a magánszemély a kifizetést megelõzõen írásban nyilatko-

kor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési

zik a kifizetõnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várha-

betétlapját, illetve, ha családi gazdálkodó (gazdálkodó

tó éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg

családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. A kifize-

a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelõleget megállapító mun-

tõnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetnie az adó-

káltatónak az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont

zás rendjérõl szóló törvényben meghatározott formá-

adóalapba tartozó jövedelem azon részére kell alkalmaznia,

ban és elõírt határidõre teljesítendõ bevallásában;

amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelõleget

b) a vállalkozói bevételbõl, ha az egyéni vállalkozó az e

megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minõ-

bevételérõl kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni

sül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszünteté-

vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

sekor kiállított és az adóelõleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem

Az adóelõleg alapja

esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadá-

Amennyiben a bevétel adóelõleg-megállapításra kötelezett

ra nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer

kifizetõtõl származik, akkor az adóelõleg alapja a bevé-

forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves

telbõl a magánszemély adóelõleg-nyilatkozata szerinti, a

rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében kép-

bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékû, igazolható

visel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelõleget

vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad

megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott

levonásával meghatározott rész, az elõbbiek hiányában,

kifizetés azon részére alkalmazza, amely – a várható éves

valamint amely bevételbõl e törvény szerint költséget le-

rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres,

vonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevé-

összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét

kenység esetében a bevétel 90 százaléka).

figyelembe véve – az említett értékhatárt meghaladja.

25

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után meg-

elõleget megállapító munkáltatótól, kifizetõtõl

állapítandó adóelõleg fizetési kötelezettség megállapítá-

írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott

sakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a

kifizetés adóelõlegének megállapítása során a jöve-

személyi kedvezményt is.

delem egészére vagy annak a nyilatkozatban

Amennyiben a magánszemély köteles az adóelõleget

megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.

megfizetni - ideértve az õstermelõi tevékenységet folytató

Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés

magánszemélyt is - az összevont adóalap utáni adófizetési

alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá

kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesít-

esõ jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meg-

heti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra

haladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség

jogosult.

elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.



Ettõl függetlenül azonban a magánszemély az adó-

26

LEPSÉNYI MÁRIA (A kézirat lezárása 2011. december 1-jén történt.)

A személyi jövedelemadó évi változásai

Recommend Documents