A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 5

I.

JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK ..................................................................... 5 A JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVET MEGHATÁROZÓ TARTALMAI:................................................................................................................................ 6 I. 2. 1. A közoktatási törvény módosítása ................................................................................................ 6 I. 2. 2. A Kormány programja ................................................................................................................. 7 I. 2. 3. A 2007. évi költségvetési törvény ................................................................................................. 7 I. 2. 4. A helyi önkormányzati tervezés ................................................................................................... 8 I. 2. 5. A közoktatási törvényt módosító 2007. évi LXXXVII. tv. ............................................................. 8 I. 1. I. 2.

A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA ................................................................10

II.

II. 1. II. 2. II. 3. III.

JOGI HÁTTÉR .........................................................................................................................................10 MEGALAKULÁSA, ALAPADATOK ...........................................................................................................10 TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSBAN VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATOK ...............................................11 HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................13

III. 1. A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ..........................................................................................13 III. 1. 1. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete ...................................................................13 III. 1. 1. 1. III. 1. 1. 2. III. 1. 1. 3. III. 1. 1. 4.

Foglalkoztatottság ............................................................................................................................13 Munkanélküliség ..............................................................................................................................13 Műszaki infrastruktúra .....................................................................................................................16 Mezőgazdaság ..................................................................................................................................18

III. 1. 2. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai ............................................................18 III. 1. 3. Demográfiai tendenciák a kistérségben......................................................................................19 III. 2. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN .....................................................24 III. 2. 1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: ......................................24 III. 2. 1. 1. III. 2. 1. 2. III. 2. 1. 3. III. 2. 1. 4. III. 2. 1. 5. III. 2. 1. 6. III. 2. 1. 7.

III. 2. 2.

Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: .......................37

III. 2. 2. 1. III. 2. 2. 2. III. 2. 2. 3. III. 2. 2. 4. III. 2. 2. 5. III. 2. 2. 6. III. 2. 2. 7.

III. 2. 3.

Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája .....................................................................24 Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai ...............................................28 Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók ..................................29 Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői ..........31 Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása ............................................................35 A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben .................................................35 Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek. ..........................................................................35 Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája, ....................................................................38 Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik ......................................................42 Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók ..................................44 Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői ..........45 Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása .............................................48 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben ........................................50 Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek .................................................................................50

Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: ...................52

III. 2. 3. 1. Feladatellátás biztosításának módja, formája ...................................................................................52 (1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ..........................52 (2) Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ...................................................................52 III. 2. 3. 2. Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók ..................................53 III. 2. 3. 3. Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői ..........54 III. 2. 3. 4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása .............................................54 III. 2. 3. 5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben..........................................................54 III. 2. 3. 6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik .................................................................................................55

III. 2. 4. III. 2. 5. III. 2. 6.

Diákotthon és kollégiumi ellátás ................................................................................................55 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás ........................................................................55 Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása .................................................................................55

III. 2. 6. 1.

2

Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája ....................................................56

(1) (2)

Nevelési tanácsadás .................................................................................................................................... 56 Logopédia ................................................................................................................................................... 57

III. 2. 7.

Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: ............................................... 58

III. 2. 7. 1. III. 2. 7. 2. III. 2. 7. 3. III. 2. 7. 4. III. 2. 7. 5. III. 2. 7. 6.

III. 2. 8. III. 2. 9.

Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása ................................................................................. 58 Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei ................................................................... 60 Munkaerő-gazdálkodási rendszer..................................................................................................... 60 Helyettesítési-rendszer ..................................................................................................................... 60 Felnőttoktatás és –képzés ................................................................................................................. 60 Iskolabusz-szolgáltatás rendszere .................................................................................................... 61

Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai ........................ 61 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés ........................................................................... 62

III. 2. 9. 1. Óvodai helyzetkép ........................................................................................................................... 62 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások ............................................................................ 62 (2) Sajátos nevelési igényű óvodások .............................................................................................................. 62 (3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek ............................................................................................... 63 III. 2. 9. 2. Általános iskolai helyzetkép ............................................................................................................ 64 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások ............................................................. 64 (2) Sajátos nevelési igényű általános iskolások ................................................................................................ 64 III. 2. 9. 3. Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága ............................................................... 65 III. 2. 9. 4. A tanulók várható létszáma a kistérségben ...................................................................................... 66 III. 2. 9. 5. A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program .................................................................................. 67 (1) Korai képességgondozás ............................................................................................................................ 68 (2) Oktatásfejlesztés ......................................................................................................................................... 68 (3) Ifjúságfejlesztés .......................................................................................................................................... 69 (4) Információs társadalom .............................................................................................................................. 69 (5) Közösségfejlesztés ...................................................................................................................................... 69 (6) Egészségügy ............................................................................................................................................... 70 (7) Foglalkoztatás, a szülők munkavállalási esélyeinek javítása ...................................................................... 70 (8) A családokat segítő és a gyermekjóléttel foglalkozók együttműködésének fejlesztése .............................. 70 (9) Kiegészítő források keresése ...................................................................................................................... 70

III. 2. 10.

Közoktatási kistérségi térszerkezet ........................................................................................ 71

III. 2. 10. 1. A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása ..................................................... 71 III. 2. 10. 2. Javasolt kistérségi térszerkezet ........................................................................................................ 71 (1) 1. mikrotérség ............................................................................................................................................. 71 (2) 2. mikrotérség ............................................................................................................................................. 71 (3) 3. mikrotérség ............................................................................................................................................. 72 (4) 4. mikrotérség ............................................................................................................................................. 72 (5) Migráció ..................................................................................................................................................... 72

III. 2. 11. III. 2. 11. 1. III. 2. 11. 2. III. 2. 11. 3. III. 2. 11. 4.

III. 2. 12.

A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban (2007-20013) 72 Mikrotérség 1. .................................................................................................................................. 73 Mikrotérség 2. .................................................................................................................................. 73 Mikrotérség 3. .................................................................................................................................. 74 Mikrotérség 4. .................................................................................................................................. 74

Összefoglalás ........................................................................................................................ 75

IV. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN .................................................................................................. 76 IV. 1. FEJLESZTÉSI CÉLOK, IRÁNYOK, PRIORITÁSOK ...................................................................................... 76 IV. 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL, FEJLESZTÉSÉVEL (INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TARTALMI) ÖSSZEFÜGGŐ ELKÉPZELÉSEK ................................................................... 77 IV. 2. 1. 1. Célok és feladatok településenkénti bontásban ................................................................................ 77 (1) Endrefalva .................................................................................................................................................. 77 (2) Hollókő ....................................................................................................................................................... 78 (3) Ludányhalászi ............................................................................................................................................. 79 (4) Magyargéc .................................................................................................................................................. 80 (5) Nagylóc ...................................................................................................................................................... 81 (6) Nógrádmegyer ............................................................................................................................................ 83 (7) Nógrádsipek ............................................................................................................................................... 84 (8) Nógrádszakál .............................................................................................................................................. 84 (9) Piliny .......................................................................................................................................................... 85 (10) Rimóc ......................................................................................................................................................... 85

3

(11) Szécsény .....................................................................................................................................................87 (12) Szécsényfelfalu ...........................................................................................................................................90 (13) Varsány .......................................................................................................................................................93 IV. 2. 1. 2. Az infrastruktúra-fejlesztés irányai ..................................................................................................94 IV. 2. 1. 3. Pedagógiai szakszolgálat ..................................................................................................................95 IV. 2. 1. 4. Irányítási munkaszervezeti fejlesztés ...............................................................................................95

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELKÉPZELÉSEK ........................................95

IV. 3.

Általános szempontok és rendezőelvek: ................................................................................................................96

IV. 4. KISTÉRSÉGI PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ .................................................................................................100 IV. 4. 1. Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai ........................................100 IV. 4. 2. Kiemelten fontos törekvések .....................................................................................................101 (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben. ..................................................................................................................................................101 (2) Esélyegyenlőség biztosítása ......................................................................................................................101 (3) Kulcskompetenciák megerősítése és fejlesztése .......................................................................................102 (4) Átjárhatóság ..............................................................................................................................................102 (5) Korszerű információs technológia az oktatásban ......................................................................................102 (6) Pedagógiai kultúraváltás ...........................................................................................................................102 (7) Kistérségi mérés-értékelés ........................................................................................................................103 (8) Pályázatokon való részvétel ......................................................................................................................103

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV ....................................................................103 A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE, ESZKÖZRENDSZERE ...................................105

IV. 5. IV. 6.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELFOGADÁSÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, FELÜLVIZSGÁLATÁVAL, NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK ......................................................................................................................................................107 AZ INTÉZKEDÉSI TERV ÖSSZHANGJA A HELYI ÉS MEGYEI SZINTŰ TERVEZÉSSEL..................................107 ELFOGADÁS ........................................................................................................................................107 ÉRTÉKELÉS, FELÜLVIZSGÁLAT ............................................................................................................107 MÓDOSÍTÁS ........................................................................................................................................107 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, ELHELYEZÉSE .................................................................107

V. 1. V. 2. V. 3. V. 4. V. 5. VI.

MELLÉKLETEK .................................................................................................................................108

VI. 1. VI. 2. VI. 3. VI. 4. VI. 5. VI. 6. VI. 7. VI. 8. VI. 9. VI. 10.

4

A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1997-2006 .........................................................................................108 NÉPSŰRŰSÉG ......................................................................................................................................108 TERMÉSZETES SZAPORODÁS-FOGYÁS .................................................................................................108 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ....................................................................................................109 180 NAPON TÚL NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ...........................................................................109 AZ INTÉZMÉNYEK MUTATÓI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSHEZ ......................................110 A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN ........................................110 A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN..................................110 A TANULÓK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN ..................................................110 A TANULÓK NÉPESSÉGELŐRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN .......................................111

I.

BEVEZETÉS

A Szécsényi Kistérség érvényben lévő közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatára 2007 tavaszán a Társulás megbízásából került sor. Az intézkedési terv felülvizsgálatát az indokolja, hogy a kistérség közoktatási szerepkörei és feladat-ellátási feladatai folyamatosan növekednek, míg a települési önkormányzatok intézményfenntartó képessége illetve ehhez szükséges forrásai csökkennek. Ez új intézmény működtetési megoldások keresésére ösztönöz. Az aktualizált intézkedési terv nem ismételte meg az eredeti intézkedési terv azon részeit, amelyek vonatkozásában érdemi változások nem következtek be, ezekhez csak kiegészítéseket kapcsolt (az aktualizálás az eredeti terv értelemszerű részeivel érvényes). Az intézkedési terv felülvizsgálatának eredményeként készült 2007. évi kiegészítés a jogszabályi változásokat és finanszírozási formákat figyelembe vevő kistérségi közoktatási szerkezet formálásához ad alternatívákat. A 2007. évi költségvetési törvény értelmében a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás legkésőbb 2008. szeptember 1.-ig fogadja el a Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti önálló intézkedési tervét, mely a közoktatási feladatok ellátásában részt vevő településenkénti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ennek okán készített jelen intézkedési terv összefoglalja és aktualizálja a 2006-ban készült eredeti és 2007-ben felülvizsgált intézkedési tervet kiegészítve a megfelelő részeket a települések saját adataival, koncepcióival.

I. 1.

JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK

A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.), majd a 2005. évi ösztönzésről és a modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet is a közoktatási feladatokra vonatkozó kistérségi intézkedési terv készítését rendelte el a többcélú kistérségi társulásoknak. A Szécsényi Kistérség intézkedési tervének elfogadása óta ugyan csak bő egy év telt el, a célok és feladatok átgondolása, a terv kiegészítése több tényező miatt is aktuálissá vált: Az érvényben lévő terv a célok és feladatok megvalósításához nem rendel időbeni ütemezést. Célszerű a jelen intézkedési tervet 2007 során olyan időszakban (legkésőbb április 30-ig) ismételten áttekinteni és úgy módosítani, hogy az intézkedési terv végrehajtása során az abban foglaltak a tanévhez igazodó rendben legyenek végrehajthatóak és kiszámíthatóságot, folyamatosságot biztosítsanak a tanévi tervezéshez. Az intézkedési terv aktualizálását indokolja továbbá, hogy o a 2006. október 1-jei önkormányzati választások eredményeként október folyamán valamennyi településen megalakultak az új önkormányzati testületek, amelyek a fentiek tekintetében új elhatározásokat, koncepciókat is megfogalmazhatnak; 5

o az eltelt időszakban érdemi változtatásokat hajtott végre az Országgyűlés a közoktatási törvény (Kt.) jelentős módosításaival o 2006-ban nyilvánosságra került Kormány programja a korábbiaknál következetesebben érdemi struktúraváltásokat irányoz elő a közoktatás területén is; o a 2006 decemberében kihirdetett 2007. évi költségvetési törvény és annak mellékletei pedig olyan finanszírozási formákat jelenítenek meg, amelyek érdemi felülvizsgálatra kényszerítik az önkormányzatokat a közoktatási feladat-ellátásuk tekintetében; o Az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében folyamatosan új pályázatok íródnak ki a közoktatás számára; 2007 első felében már várhatók az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázati kiírásai. Fontos, hogy a pályázati források lehívása a kistérség közoktatási stratégiája mentén megvalósuló koncepcionális fejlesztésekre alapozottan történjen.

I. 2. A jogszabályok és kormányzati tendenciák közoktatási intézkedési tervet meghatározó tartalmai: I. 2. 1.

kistérségi

A közoktatási törvény módosítása

A Kt. 85. § (4) bekezdésének módosítása újrafogalmazta a helyi önkormányzatok intézkedési terve elkészítésével kapcsolatos kötelezettséget. Kt. 85. § (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy – az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, – milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, – tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, – az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

6

I. 2. 2.

A Kormány programja

A Kormány programja a jelenlegi kormányzati ciklus időtartamára tovább pontosítja a fenti intézkedésekkel megcélzott kívánatos tendenciákat. Erősíteni fogjuk a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttműködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával… Ösztönözzük a többcélú intézmények, így a gimnázium, szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák működtetését. Folytatjuk a kistérségi közoktatási feladatellátás további fejlesztését, hogy minden tanuló számára megvalósuljon a színvonalas közoktatáshoz való hozzáférés lehetősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatási együttműködésre, az intézmény-fenntartói társulás kistérségi formában történő megvalósulására. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását. A kistérségi társulásba kerüljenek be a középiskolák és az általános iskolák… Ne lehessen támogatni azt a társulást, ahol nem a kistérség a fenntartó. A szolgáltatás igénybevételéhez, ahol ez indokolt, megszervezzük az iskola szolgáltatásainak időrendjéhez illeszkedő regionális szinten szervezett közösségibusz- vagy iskolabusz-hálózatot. I. 2. 3.

A 2007. évi költségvetési törvény

A 2007. évi költségvetési törvény teljesen új finanszírozási hátteret biztosít a korábbiakhoz képest. – A jelenlegi normatívák szerinti közoktatási finanszírozási rendszert – a normatívák tulajdonképpeni változatlanul hagyásával – mindössze további 8 hónapig, azaz a jelenlegi tanév végéig tartja fent, és a 2007/2008-as tanév kezdetétől új típusú támogatási rendszert léptet érvénybe, amely önmagában (a többcélú kistérségi és egyéb társulási formák támogatása nélkül) mintegy 15-20 %-os forráscsökkenéssel járhat az intézmény egyedi adottságaitól, évfolyamai számától, a tanulócsoportok létszámától, az 1 tanulóra jutó pedagógustól, illetve ellátandó óraszámtól függően (ld. a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 15. pontját /Közoktatási alaphozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítő szabályok 10/f pontját). – Több eddig preferált ellátási forma kiemelt támogatása megszűnik (lásd a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 16. pontját /Közoktatási kiegészítő hozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítő szabályok 10/f pontját). – Növeli a társulásos formák, főleg a többcélú kistérségi társulási formák kiegészítő és ösztönző támogatását, illetve ezen 7

belül is a létrejövő egységes – 1-13. évfolyamos – iskolák támogatását, sőt még fokozottabban támogatja, ha ezek keretében pedagógiai szakszolgálati ellátás is megvalósul (ld. a törvényjavaslat 8. számú melléklete IV. fejezetének 2.2.1. pontját). I. 2. 4.

A helyi önkormányzati tervezés

A helyi önkormányzatoknak ciklusprogramjuk és éves költségvetési koncepciójuk megfogalmazásakor további fontos szempontokat kellett figyelembe venniük, ami alapvetően érintheti közoktatási feladataik ellátását is. A helyi önkormányzatok a 2007. évi költségvetési törvény mellékleteiből levezethetően a korábbi évekénél számottevően kisebb központi költségvetési forráshoz jutnak összességében is. A közoktatási feladat-ellátási struktúra változtatása nélkül a ciklus folyamán várhatóan évről évre növekednének a változatlan rendszerű ellátás fajlagos és abszolút költségei egyaránt. Az európai uniós pályázati támogatások, a térségi területfejlesztési támogatások, az egyes ellátórendszeri szakmai innovációs pályázati támogatások önerejéhez csökkenő központi költségvetési támogatás mellett is meg kell teremteni az önerő fedezetét. A közoktatási törvény legújabb módosításai (együtt értelmezve a Munka Törvény-könyvével, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel (Kjt-vel) és a mindenkori költségvetési törvénnyel) a közoktatási intézmények irányítását olyan különleges szakértelmet igénylő feladatokkal terhelik meg, amelyekre kis intézmények vezetése nem tud felkészülni, valamint munkaidő-gazdálkodása miatt azok elvégzéséről jobbára gondoskodni sem tud. Az állampolgári közösségekből vélhetően nagyobb ellenállást vált ki a település egész helyi társadalmát érintő fejlesztések elmaradása, mint az ellátó rendszerek hasznot is hozó átalakítása. I. 2. 5.

A közoktatási törvényt módosító 2007. évi LXXXVII. tv.

A Kt. 16.§ (6)-(8) bekezdéssel egészült ki, melyből a kistérségi működést különösen érinti: (7) A helyi önkormányzat, ill. – társulási megállapodás alapján – a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében munkaerő-gazdálkodási rendszert működtet, mely rendszernek részelemei a munkaerő közös foglalkoztatása, meghatározott feladatoknak állandó helyettesítési rendszer útján, ill. utazó szakemberhálózat igénybevételével történő megoldása. (8) A munkaerő-gazdálkodásba bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények.

8

A Közoktatási törvény (Kt.) 35.§ (9) módosítása értelmében a pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető. A Kt. 53.§ módosítása lehetővé teszi, hogy több közoktatási intézmény közösen lásson el napközis ill. tanulószobai feladatokat. A Kt. 82.§ (6)-(10) szabályozza és részletezi nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények oktatási feladatellátásba bevonásának kereteit. A Kt. 89.§ (9)-(12) bekezdéssel egészült ki, mely szerint (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő tevékenységet olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak. (11) A (10) bekezdés kérdéseiben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a kistérségi intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A Kt. 89/B.§ (1) törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését önkéntes társulások létrehozásával. A fenti szempontokat érvényesítő aktualizálást követően a kistérségi intézkedési terv hatálya kiterjed közvetlenül a Szécsényi kistérség területén található települési önkormányzatokra, valamint közösen ellátott feladatok esetén a feladatellátást végző önkormányzati társulásokra és azok munkaszervezetére és intézményeire. Az aktualizált intézkedési tervet egyeztetni szükséges a Nógrád Megyei Önkormányzattal, mint Szécsény városban szakképző intézményt fenntartó önkormányzattal, valamint esetenként olyan - intézményműködtetési feladatok átvállalására vállalkozó - nem önkormányzati fenntartókkal is, amelyek a kistérségi intézkedési terv megfelelő végrehajtásában befolyásoló szereppel bírhatnak.

9

II. II. 1.

A többcélú kistérségi társulás bemutatása Jogi háttér

Szécsény kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. alapján abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, a kistérségi társulás intézményesítése érdekében az önkormányzatok a megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, valamint a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében, önkormányzati testületeik döntése alapján a 2005. február 7-én társulási megállapodást kötöttek.

II. 2.

Megalakulása, alapadatok

. A Szécsényi Kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulást hoztak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, valamint a településfejlesztés összehangolására. A Társulás neve: Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás). A Társulás határozatlan időre jön létre. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A Társulás székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi u. 84. Alapítás éve: 2005 Alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szécsény város képviselő-testülete Endrefalva község képviselő-testülete Hollókő község képviselő-testülete Ludányhalászi község képviselő-testülete Magyargéc község képviselő-testülete Nagylóc község képviselő-testülete Nógrádmegyer község képviselő-testülete Nógrádsipek község képviselő-testülete Nógrádszakál község képviselő-testülete Piliny község képviselő-testülete Rimóc község képviselő-testülete Szécsényfelfalu község képviselő-testülete Varsány község képviselő-testülete

10

3170 Szécsény Rákóczi út 84. 3165 Endrefalva Besztercebánya út 53. 3176 Hollókő Kossuth út 74. 3188 Ludányhalászi Rákóczi út 69. 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. 3132 Nógrádmegyer, Petőfi út 79. 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4. 3187 Nógrádszakál, Madách út 19. 3134 Piliny, Losonci út 25. 3177 Rimóc, Madách I. tér 1. 3135 Szécsényfelfalu, Kossuth út 30. 3178 Varsány, Rákóczi út 1.

II. 3.

Társulási megállapodásban vállalt közoktatási feladatok

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott feladatok ezen többcélú társulás keretében történő ellátását az önkormányzatok vállalják. 2. A társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartóiirányítási feladataival összefüggésben: o összehangolja a közoktatási terveket, o a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi:  a nevelési tanácsadást,  logopédiai ellátást. o előkészíti a közoktatási megállapodásokat, o az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldásokat dolgoz ki. o a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást. 3. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 4. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hozhat létre, és működtetheti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elősegíti a hatékony gazdálkodást és működtetést. A központi eszköztár létrejötte esetén összehangolja a térség intézményeinek heti / kétheti óraterveit. 5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 3.§-ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 6. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, iskola-igazgatói, óvodaiskolaközi szakmai munkaközösségeket. 7. Szakmai napokat szervez. 8. Szaktanácsadót biztosít, különösen a nevelési tanácsadás és logopédia területén. 9. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 10. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 11. Kistérségi minőségbiztosítási, mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. 12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat. 13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le. 14. Közreműködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását.

11

15. Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 16. Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre. 17. Koordinálja és előkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggő feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés előkészítő folyamatokat. 18. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 19. A Társulás igény és szükség szerint gondoskodik az óvodai és általános iskolai oktatási intézmények társulási formában történő működtetéséről.

12

III. Helyzetelemzés III. 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése A szécsényi kistérség az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, – a rétsági kistérség kivételével – a megye minden statisztikai térségével határos. A kistérség területe 278 km2 , melyen egy város és 12 község található. Ezzel a megye 2 546 km2-es kiterjedésének 10,9 %-át foglalja magába. A térségközpont Szécsény, mely Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák – magyar határtól és az Ipolytól néhány kilométerre fekszik. Salgótarjántól – a megyeszékhelytől – 30, Budapesttől pedig 100 km-re helyezkedik el a 22-es számú közlekedési út mentén. III. 1. 1. III. 1. 1. 1.

Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Foglalkoztatottság

A régióban alkalmazásban állók szektorok szerinti megoszlásánál jelentős ipari túlsúlyt tapasztalhatunk, ami a bányászat, nehézipar, gépipar, üvegiparnak az utóbbi tíz évben történt átalakulások következményeként még megmaradt állapotára vezethető vissza. A megye gazdasági helyzetét és a fejlődés lehetőségeit alapvetően befolyásolja gazdaság-földrajzi fekvése, közlekedési infrastruktúrával való ellátottsága. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A társadalmi és gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakorolnak a népesség gazdasági aktivitására, a foglalkoztatási szint alakulására. A KSH 2003. II. negyedévi munkaerő-felmérése szerint megyénkben az országos átlagnál alig alacsonyabb az aktivitási arány, miközben a foglalkoztatási ráta 1,5%-kal elmarad, a munkanélküliségi ráta pedig 2%-kal meghaladja az országos mutatót. A mezőgazdaságban dolgozók száma az utolsó két év alatt 8,12%-kal csökkent, míg a fizikai/szellemi arány a 2000 évi 59,84%-ról 2002-ben 62,61%-ra növekedett. A fontosabb gazdasági ágak közül az iparban megközelítőleg 9,3%-al, míg a mezőgazdaságban 8,12%-kal kevesebben dolgoztak A szécsényi kistérség a mező- és erdőgazdálkodásban még mindig több mint 0,6%-kal haladja meg a megyei átlagot, és 4,8%-kal haladja meg az ipariépítőiparban foglalkoztatottakat, de 5,3%-kal kevesebb személy dolgozik a szolgáltatói szektorban. III. 1. 1. 2.

Munkanélküliség

A kistérségi munkanélküliségi aránynál megállapítható, hogy a legkedvezőbb helyzetben a balassagyarmati, rétsági és pásztói térségek vannak (8,2-9,8%), ezzel

13

szemben a bátonyterenyei, salgótarjáni és szécsényi kistérségek kénytelenek a legmagasabb munkanélküliségi arányt (17,8-16,6%-os) elviselni. Az elmúlt 15 év gazdasági folyamatainak következtében különösen a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők kerültek nehéz helyzetbe, mert szakma nélkül nem tudtak elhelyezkedni. Problémaként jelentkezett, hogy a körzetben nem létesült ipari park, kezdetleges volt az infrastruktúra, ezért nem volt vonzó a letelepedés sem a belföldi, sem a külföldi vállalkozásoknak. Az apró falvas települések bejáró munkásainak helyzetét nehezítette, hogy az üzemek megszüntették a munkásjáratokat, a nagymérvű munkanélküliség miatt a Volán is csökkentette kihasználatlan járatait A munkanélküliek magas száma azzal is indokolható, hogy a munkavállalók nagy része nem vállalta fel az ingázást, a más régióba való áttelepülést. Sokan még most is abban bíznak, hogy a településükön, vagy annak közelében találnak munkát. A körzetben 50-80 fő között van az ingázók, illetve a megyén kívüli munkahelyeken, idénymunkán foglalkoztatottak száma, akik általában budapesti építkezéseken találnak 4-5 hónapra munkát. Meg kell jegyezni, hogy a statisztikákban kimutatott munkanélküliségi mutatók nem mindig a valós helyzetet takarják. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Amellett, hogy a munkanélküliség komoly szociális problémát jelent a kistérségben, azt is meg kell jegyezni, hogy a nagy számban rendelkezésre álló, olcsó munkaerő vonzó szempontot jelenthet befektetők számára, így az új turisztikai vállalkozások újra lehetőségeket nyithatnak meg a munkát keresők között.

14

15

III. 1. 1. 3.

Műszaki infrastruktúra

20. Ivóvíz ellátás A kistérség vízi-közművek szempontjából szinte teljesen ellátott. Vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 84,0 % (KSH, 2005). A vízellátás községi kutakból és regionális hálózaton keresztül a Komra-völgyi tározóból biztosított. Szennyvízelvezetés A kistérség minden településén kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70,9 %-os (KSH, 2005.). Szennyvízcsatorna mind a 13 településen az ingatlanok szinte 100 %-nak rendelkezésre áll. A szécsényi regionális tisztító telepen jelenleg a kistérségen túlmenően további 2 település szennyvizét is tisztítják. Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás a kistérség minden településén biztosított és minden lakás számára elérhető. Gázellátás A vezetékes gáz minden községbe eljutott, kivétel Benczúrfalva, Pösténypuszta és Zsunypuszta. A gázt fogyasztó háztartások aránya 54,1% a lakásállomány tekintetében, ami igencsak elmarad a megyei átlagtól, ami 56,8%, de egyetlen kistérség tekintetében sincs 50% alatt. Ezzel szemben az egy háztartásra jutó fogyasztás magasnak mondható megyei viszonylatban, 1766,7 m 3 (KSH, 2005.).

16

Vezetékes telefon A telefonhálózat kiépítettségét tekintve minden településre eljutott a vezetékes telefon és az internet összeköttetés. A lakosság lélekszámához viszonyítva Hollókőn, Szécsényben és Szécsényfelfaluban található a legtöbb telefon főállomás. Ebből Hollókő, mint 500 fő alatti, tehát aprófalu, kitűnik, de könnyen magyarázható a telefonok magas száma azzal, hogy a falu fontos turisztikai célpont. Hulladékgazdálkodás A térségben a hulladékok kezelése szervezettnek mondható. A hulladékokat az esetek döntő többségében hetente egyszeri alaklommal szállítják el. A lakossági gyűjtőedények 110-120 l-esek, amelyek lakossági, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az összegyűjtött hulladékot többségében a szécsényi hulladéklerakóba szállítják. A lerakóba érkező hulladékot tömörítik, réteges takarással fedik. A szécsényi lerakó üzemeltetője a Rethmann Recycling Hungária Kft. Működésére 2008-ig van engedély. A legtöbb településen évente egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetés alatt áll. A talajra és a talajvízre potenciálisan legnagyobb veszélyt a térség állattartó telepei jelentik. Legtöbb településen üzemel valamilyen állattartó telep. A legelterjedtebb haszonállat a szarvasmarha és a juh, amiket főként nagyüzemi keretek között tartanak. Sertés és baromfiállomány található a kisebb családi gazdaságoknál és a háztáji gazdaságokban. A lótartás egyedül Ludányhalásziban jelentős. Az almozási megoldások (mélyalmozás, szalmás trágya), a keletkezett trágyát földekre kijuttatva a növénytermesztésben hasznosítják. A kistérség legtöbb településén dögkút működik. Ugyancsak veszélyt jelent a talajra és a talajvízre a szinte minden település területén megtalálható illegális hulladéklerakók. Ezek komoly problémát jelentenek Hollókőn, Ludányhalásziban, Nagylócon. Veszélyes, Varsány területén a víztározó mellett álló, korábban vegyszertárolásra használt épület. Jelenleg elbontását tervezik. Levegőtisztaság-védelem Általánosságban elmondható, hogy a kistérség levegőminősége jó. Egyedül Szécsény területén találunk légszennyezést okozó ipari létesítményeket (gyertyagyár, mechanikai és elektronikai üzem), valamint jelentős levegőszennyezés okoz Endrefalván a ronggyal történő fűtés. A közlekedésből eredő légszennyezés általában nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Porszennyezés jellemzi a Zsuny-i kőbányát. A parlagon fekvő területek, gondozatlan közterületek, árokpartok a térségben csak csekély számban fordulnak elő. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakokban jelentősebb, bár a térség minden településén kiépítették a gázhálózatot.

17

III. 1. 1. 4.

Mezőgazdaság

A Szécsényi kistérség területén a mezőgazdasági termelésre alkalmas földek általában gyenge, vagy többnyire közepes minőségűek, alacsony korona értékűek, kivéve a szécsényi szántó területeket. A területen említésre méltó a napraforgó, kenyérgabona, burgonya, olajtök és a bogyósgyümölcsök termesztése. Állattartásban a régebbi időszakhoz képest erős visszalépés következett be a szarvasmarha tenyésztésben. A természeti adottságoknak megfelelően, fejlesztési lehetőségként leginkább a bogyós gyümölcsök termesztése kínálkozik, melynek helyben való feldolgozása lenne célszerű. További lehetőség a hagyományos gyümölcsök termesztése, aszalása, minőségi gyümölcspálinka készítése. Az elképzelések megvalósítása érdekében szükség lenne hűtőház fejlesztésre, gyümölcsfeldolgozó-, aszalóüzemre. A kárpótlási folyamat során létrejött mezőgazdasági földterületi tulajdonviszonyok, széttagolt és kisméretű parcellák pedig reménytelenné tették a helyzetet abból a szempontból, hogy versenyképes helyi mezőgazdasági vállalkozások kialakulására lehessen számítani, ami a falusi lakosság jelentősebb számú és arányú része számára jelenthetne biztos megélhetést a jövőben. Kedvezőtlenül hat ebből a szempontból az is, hogy a szécsényi folyóvölgyi földek kivételével a kistérség termőföldjei hazai viszonylatban kifejezetten rossz minőségűnek számítanak. A helyi lakosság mezőgazdasági megélhetésével kapcsolatos jövőbeli lehetőségek alakulása szempontjából az anyagi körülményekhez hasonló mértékű szerepet játszanak valószínűleg annak a kulturális és életmódbeli átalakulásnak a következményei, amelyen az itt élő családok az elmúlt évszázad során keresztülmentek. Ennek következtében ugyanis nagyon jelentős hányadban eltűnt a fiatal falusi generáció szintjén az a mesterségbeli tudás, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi általános problémái mellett a széttagolt és elaprózott parcellákkal, a tőkehiánnyal és a gépek hiányával megküzdve egy helyi fiatal a siker reményében vághasson neki egy EU-ban is versenyképes mezőgazdasági vállalkozás felépítésének. A kistérség falvaiban a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak száma minimális. A nemzetközi összehasonlítás szerint a mezőgazdasági foglalkoztatás jelenlegi aránya a jelenlegi mértékhez képest elvileg kis mértékben növelhető, ennek a törekvésnek azonban nagyon erős korlátai vannak és várható kimenetele kétséges. III. 1. 2.

A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai

A Szécsényi kistérségen és központján, Szécsény városán, nyugat-keleti irányban halad át a 2. számú főútvonalat a 21-es számú főútvonallal és Salgótarjánnal Balassagyarmaton át összekötő 22. számú II. rendű főútvonal. A kistérség mellékúthálózata Szécsény központból kiinduló sugaras rendszerben tárja fel a falvakat. A város a környező települések közlekedési, gazdasági, kulturális központja.

18

A város vonzáskörzetébe tartozó falvak nagy része a középkorban alakult ki és a kistérségen belül a várostól A kistérség úthálózatának sematikus rajza, a települések délre, keletre és északra méreteinek jelölésével (aprófalvak , kisfalvak , helyezkednek el, az Ipoly bal közepes falvak , város ) partján: Varsány, Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc, Hollókő, Nógrádszakál Magyargéc, Nógrádmegyer, Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny, Szécsényfelfalu Ludányhalászi, Nógrádszakál. Ludányhalászi A kistérséget érintő Piliny vasúthálózat rendkívül alacsony színvonalú, ennek következtében Endrefalva az átlagos menetidő nagy. A térséget egyetlen InterCity járat sem érinti. Magyargéc Légi úton a Budapest Szécsény Ferihegy Repülőtérre érkezve lehet Nógrádmegyer eljutni kistérségbe, onnan további másfél, két óra közúti közlekedéssel érkezhetünk a Varsány Nagylóc területre. A kistérség települései igen Rimóc elszórtan, nem ritkán 30-40 km-es távolságra fekszenek egymástól, azonban regionális szinten Nógrádsipek Hollókő periférikus helyzetben van a közlekedési viszonyok elégtelensége és a munkahelyek hiánya miatt. III. 1. 3.

Demográfiai tendenciák a kistérségben

A népesség száma szempontjából a Szécsényi kistérség Nógrád megye legkisebb kistérsége. Lakónépessége 19 870 fő (KSH, 2005.), mely a megye 214 824 fős összlétszámának 9,2 %-a. A szécsényi térség a megye hat kistérsége közül a legkisebb területtel és lakosságszámmal, 72 fő/km2-es átlag alatti népsűrűségi mutatóval rendelkezik. Népsűrűség vonatkozásában elmarad a szintén átlag alattinak mondható 84 fő/km2 megyei átlagtól, valamint a 94 fő/km2 regionális, valamint a 108 fő/km2-es országos átlagtól is. Szécsény városának népsűrűsége 135 fő/km2. Szécsény (lakónépessége 6 186 fő) az Ipoly völgyétől délre húzódó fennsíkra épült. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly parton fekvő Pösténypuszta és a várostól 4 km-re elhelyezkedő Benczúrfalva is. A kistérség alacsony lakossági létszámú községekkel rendelkezik, melyek átlagos népességszáma 1151 fő. A településszerkezet pontos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség a térségközponton kívül 3000 főnél népesebb településsel nem rendelkezik. Csak Szécsény város lakóinak száma 5000 fő feletti,

19

Endrefalva, Ludányhalászi, Nógrádmegyer, Nagylóc, Rimóc és Varsány települések lakossága 1000-2000 fő közötti. Hat település lakóinak száma 1000 fő alatt van.

A kistérség népessége az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan fogy. Egyrészről az elköltözések, másrészről az elöregedés eredményezte, hogy a lakosság száma 1980 - 2005 között 89,2%-ra csökkent. 2000-re az elvándorlás, és ebből adódóan a lakosságszám rohamos csökkenése mérséklődött néhány évig. 2003-tól kezdve megfigyelhető újra a népességcsökkenés.

20

Ebben a tíz éves periódusban a népesség számának csökkenése 10 %-nál nagyobb Nagylóc községben volt, 0-10 % közé Nógrádszakál, Piliny, Endrefalva, Nógrádmegyer, Hollókő, Nógrádsipek és Varsány községekben, valamint Szécsény városában esett; a népesség száma Ludányhalászi, Szécsényfelfalu, Magyargéc és Rimóc községekben növekedett, 0-10 % közötti mértékben. A kistérséghez tartozó falvakban – különböző mértékben és arányban – csökkent a lakónépesség az elmúlt három évtized folyamán az 1970, 1980, 1990 és 2001 évi népszámlálási adatok szerint. A legnagyobb mértékű és arányú népességfogyást ebben a periódusban Nagylóc (népességfogyás: 736 fő, 30 %), Hollókő (népességfogyás: 333 fő, 47 %), Nógrádszakál (népességfogyás: 501 fő, 44 %), Nógrádsipek (népességfogyás: 280 fő, 27 %), Endrefalva (népességfogyás: 250 fő, 17 %) és Piliny (népességfogyás: 163 fő, 20 %), valamint, Ludányhalászi (népességfogyás: 270 fő, 14 %), és Szécsényfelfalu (népességfogyás: 184 fő, 27 %) szenvedte el.

A felsoroltaknál kisebb mértékű és arányú népességfogyás Rimócon, Nógrádmegyeren, Varsányban, Magyargécen történt. Az utolsó évtized és az eltelt három évtized adatait együttesen értékelve megállapítható, hogy a népesség fogyása Hollókőn, Nógrádszakálban és Nagylócon volt a legsúlyosabb mértékű és arányú. A kistérségben a nagyüzemi mezőgazdálkodás-, az ipari üzemek megszűnése jelentős elvándorlási hullámot okozott. A belföldi vándorlás a gazdasági helyzet függvénye. A szécsényi ipari üzemek munkaerő leépítési gondjai miatt a szakemberek elvándorlásával továbbra is számolni kell.

21

A kistérségben a megyei helyzethez hasonlóan az elöregedés nem állt meg, tovább romlik a mutatószám. Javuló a helyzet Endrefalván, Pilinyben és Szécsényfelfaluban, főleg a roma lakosság körében. Hollókő elöregedése kirívóan negatív, az élénk turisztikai aktivitás ellenére sincs a falunak népességmegtartó ereje. A fiatalok a településen, és sokszor a megyén kívül keresik megélhetésüket. A kistérség azon településein, ahol a roma lakosság aránya magas, a születések száma a térség többi településénél lényegesen nagyobb. Ez a tendencia 1994-től erősödik. Ez a folyamat érzékelhető Magyargéc, Endrefalva, Varsány,

22

Nógrádmegyer településeken. A pozitívan megjelenő magasabb születés szám okát a nagycsaládos modellben lehet keresni, mely elsősorban a roma lakosság jellemzője.

23

III. 2. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben III. 2. 1.

Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:

III. 2. 1. 1.

Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája

Település

Óvodai feladatellátás módja

Feladatellátása

Endrefalva

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés Környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, zenei és vizuális nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Multikulturális tartalmak a nevelésben Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása

Hollókő

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Hollókői Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

Ludányhalászi

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

Magyargéc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Szivárvány Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 032243

24

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

Település


Nagylóc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés Néphagyományőrzés Szülőkkel való kapcsolatrendszer változatos formái

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Szocializáció, közösségi nevelés

Nógrádsipek

egyházi jogi személy által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés A keresztény világnézet alapjai Hagyományápolás

Nógrádszakál

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885


Nógrádmegyer

Feladatellátása

25

Település

26


Feladatellátása

Piliny

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Kisebbségi nevelés Kiemelt: szocializáció, mozgásfejlesztés, anyanyelvi nevelés Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Etnikai fejlesztőprogram, mikrocsoportos foglalkoztatás

Rimóc

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248


Település


Feladatellátása

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsőde intézményegység, OM azonosító: 200885

Bölcsődei ellátás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődésnek megfelelő nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Tagintézményenkénti specializáció Környezeti nevelés (Kipkopp óvoda) Testnevelés, mozgás, mozgáskotta módszerével (Mesekuckó óvoda) Néphagyományok ápolása, művészeti nevelés (Cseperedő óvoda) „Dohányzás megelőzési program” (Kipkopp) Szülőkkel való kapcsolatrendszer változatos formái Ovigaléria

Szécsényfelfalu

községi önkormányzat által fenntartott óvoda: Óvoda, OM azonosító: 032120


Varsány

községi önkormányzat által fenntartott általános művelődési központ: Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250


Szécsény

27

III. 2. 1. 2.

Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a következőképpen rendelkezik: 24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. … 65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A

28

felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. (3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény ide vonatkozó része szerint: 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. Mindezek értelmében a Szécsényi Kistérség valamennyi óvodája egyben a kötelező felvételt biztosító intézmény, melynek határai a település közigazgatási határai. III. 2. 1. 3.

Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók

Az 5 éves gyermekek felkészítését az iskolai életre a közoktatási törvény kötelezővé teszi, felvételük, óvodai nevelésük megoldott. A kistérség óvodáiba 30 óvodáscsoportba 680 óvodás jár. A térség óvodás férőhelyeinek kihasználtsági mutatója 89,24%. A statisztikából is kitűnik, hogy a települési önkormányzatok ragaszkodnak óvodáikhoz, még a kis létszámú óvodákat is fenn kívánják tartani. Van olyan óvoda ahová mindössze 11 óvodáskorú gyermek jár.

29

Intézmény

Férőhely (fő)

Óvodás gyerekek száma 2007/2008 tanévben (fő)

Csoportok száma

Kihasználtsági mutatók

Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

50

50

2

100,00%

Hollókő, Hollókői Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

20

17

1

85,00%

Ludányhalászi, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

50

42

2

84,00%

Magyargéc, Szivárvány Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 032243

60

60

2

100,00%

Nagylóc, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

50

45

2

90,00%

Nógrádmegyer, Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

75

77

3

102,67%

Nógrádsipek, Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

25

11

1

44,00%

Nógrádszakál, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

33

30

1

90,91%

30

Intézmény

Férőhely (fő)

Óvodás gyerekek száma 2007/2008 tanévben (fő)

Csoportok száma

Kihasználtsági mutatók

Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807

25

27

1

108,00%

Rimóc, Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

90

62

3

68,89%

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsőde intézményegység, OM azonosító: 200885

200

201

8

100,50%

Szécsényfelfalu, Óvoda, OM azonosító: 032120

25

17

1

68,00%

Varsány, Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250

50

51

2

102,00%

ÖSSZESEN

753

690

30

ÁTLAGOSAN

58

53

2

III. 2. 1. 4.

91,63%

Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői

Az óvónők száma az 1994 évi 67 főhöz képest jelentős csökkenést mutat. Az egyéb dolgozók állománya is drasztikusan csökkent (a konyhák vállalkozásba adása, gyermeklétszám csökkenés miatt). Mindezeken túl óvodatitkárok, karbantartók, takarítók, fejlesztő pedagógusok sincsenek egyes óvodáinkban. Minden óvoda igyekszik pályázatokat felkutatni, mert az eszközállományt csak ilyen forrásból, esetleg alapítványi pénzből tudják fejleszteni. Az óvodák műszaki állapota sok esetben hagy kívánnivalókat maga után. Az intézmények dolgozóinál érezhető az egzisztenciális bizonytalanság, a költségvetési hiány és a gyerekek csökkenő száma miatt a munkanélküliség réme.

31

Az óvodapedagógusok száma Intézmény Felsőfokú végzettségű

Középfokú végzettségű


4

-


2


Pedagógus végzettségű egyéb felsőfokú végzettségű

Speciális végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok száma (szakirány megnevezésével)

Ped. végzettséggel nem rendelkező

Dajkák száma

Más munkakörben alkalmazottak száma

psz

fp

gyp

log

egyéb


-

-

-

-

-

-

-

2

2 teljes, 1 részmunkaidős

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


2

1

-

-

-

-

-

-

-

2

1


4

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


6

1

-

-

-

-

-

-

1

3

1


1

-

-

-

-

-

-

1

-

1 (4 órás)

-


1

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-


2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


5

-

-

-

-

-

1

-

-

3

3 teljes és 2 részmunkaidős


18

-

-

-

-

-

-

1

-

8

1


1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

3

32

Az óvodapedagógusok száma Intézmény Felsőfokú végzettségű


4

1


Pedagógus végzettségű egyéb felsőfokú végzettségű

Speciális végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok száma (szakirány megnevezésével)

Ped. végzettséggel nem rendelkező

psz

fp

gyp

log

egyéb


-

-

-

-

-

-

-

Dajkák száma

Más munkakörben alkalmazottak száma

2

3

Infrastrukturális jellemzők Intézmény vízellátás

szennyvízelvezetés


Vezetékes víz a mellékhelyiségekb en

2003-ban helyezték üzembe

1999-ben építették ki

Gázüzemű központi fűtés

1996-ban korszerűsítették

nincs


Vezetékes ivóvíz

Szennyvízcsatornahálózat kiépült

Földgázhálózat kiépült

Központi fűtés, vegyes tüzelésű

1 telefon vonal (intézményi)

ADSL Sulinet


Vezetékes ivóvíz



2002-ben korszerűsítve, földgázüzemű fűtési mód

1 telefon és 1 fax készülék

ADSL


Vezetékes ivóvíz




Fax küldésére is alkalmas fővonal

műholdas


Vezetékes ivóvíz, 2002-ben felújított vizesblokk





műholdas


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon (tagintézményi)

nincs


Vezetékes ivóvíz





nincs

Vezetékes ivóvíz



Mind az öt feladatellátási hely rendelkezik faxolásra is alkalmas telefon vonallal.

Műholdas és rendelkezik nyilvános internetelérési ponttal is


gázellátás


fűtési rendszer

telefon

internet hozzáférés

33

Infrastrukturális jellemzők Intézmény


vízellátás

gázellátás

fűtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz




1 telefon (intézméynközi használatban)

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

ISDN

Tárgyi jellemzők

Intézmény

Számítógépek, nyomtatók száma, állapota

Audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök jellege, száma

Csoportszobák száma, állapota

Berendezések állapota


Régi, rossz állapotban lévő épületben a lehetőségekhez mérten esztétikus 2 csoportszoba. A csoportszobák alapterülete kevés, azok sötétek, nyirkosak, természetes megvilágításuk rossz. A padlóburkolat rossz állapotú, a vizes blokkok túl kicsik, a gyermeklétszámhoz a mosdók és WC-k száma nem elegendő. A nyílászárók elavultak. Az udvari játékok nem szabványosak, veszélyesek.

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul. Mobil bútorzat alig van. Az öltöző padok és szekrények kialakítása a helyhiány miatt szűkös, kényelmetlen. A gyermekfektetők állaga jó, az ágyhuzatok újak. Pályázati lehetőségeknek köszönhetően a fejlesztő játékok megfelelőek.

Nincs

1 db számítógép, korszerűtlen

korszerűtlen DVD lejátszó, CD lejátszó


2006-ban felújított, korszerű épület

Modern, de a létszám növekedése miatt bővítésre van szükség

1 tornaszoba (intézményi)

1 db számítógép internet hozzáféréssel, nyomtatóval

diavetítő, intézményi közös: DVD lejátszó, CD lejátszó, videomagnó


2 csoportszoba, szűkös hely. Az udvari eszközök korszerűsítve, cserélve

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul. Pályázati forrásból új fejlesztő játékok

Nincs

1 db számítógép internet hozzáféréssel


2 csoportszoba, szűkös hely, kényelmetlen tetőtéri megoldás

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul.

Nincs


1 videomagnó, 1 videokamera, 1 fénymásoló


A szakhatósági előírásnak megfelelő méretű 2 csoportszoba, galériával

Folyamatos fejlesztés, új bútorok, játékeszközök vásárlása (első sorban jótékonysági bevételből)

Nincs

1 db számítógép nyomtatóval

1 diavetítő, 2 DVD lejátszó, 1 videolejátszó, 2 CD lejátszó, 1 fénymásoló


3 korszerűsített csoportszoba

Folyamatosan fejlesztett, felújított

Nincs

Nincs

1 videomagnó, 1 CD lejátszó, 1 fénymásoló


1 csoportszoba, korszerű, felújított

Folyamatosan kiegészítve, korszerűsítve

Nincs


1 videomagnó, 1 CD lejátszó, 1 fénymásoló


Felújított épületben 2 tágas csoportszoba, a falfestés és lábazatrész felújítása, korszerűsítése szükséges. Az udvari játékok hiányosak.


Nincs

Nincs

Hiányos, korszerűtlen

34

Tornaszoba

Tárgyi jellemzők

Intézmény



Csoportszobák száma, állapota



1 csoportszoba, felújításra szorul. Az udvar felszereltsége, esztétikuma nem megfelelő.

A berendezés hiányos és elhasználódott, kiegészítésre és felújításra szorul. A fejlesztő játékok mennyisége, minősége elfogadható. Az öltöző szekrényei rossz állapotúak. A mosdó kicsi, felszereltsége hiányos, kevés. A gyermekfektetők elavultak.

Nincs


fénymásoló, korszerűtlen DVD lejátszó, CD lejátszó


3 csoportszoba jó állapotban


Nincs


diavetítő, fénymásoló


8 csoportszoba jó állapotban

Folyamatosan kiegészítve, korszerűsítve

2 tornaszoba



A megfelelő állagú épületben 1 csoportszoba, gyenge természetes megvilágítással. A nyílászárók cserére szorulnak.

A berendezés folyamatosan kiegészítve, korszerűsítve. A fejlesztő eszközök, játékok megfelelőek.

Nincs


diavetítő, CD lejátszó, videomagnó


2 csoportszoba, felújításra szorulnak (padlóburkolás, lambériázás, festés)


Nincs


1 videomagnó, 1 fénymásoló

III. 2. 1. 5.

Tornaszoba

Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A kistérség minden óvodájában lehetőség van a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. A 2007/2008 tanévben 5 sajátos nevelési igényű óvodást ellátása történt (Nógrádmegyerben 1 fő, Szécsényben 3 fő, Varsányban 1 fő), mindannyiukat a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 főnek kell számítani (tehát ezek az gyermekek beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő lehetnek). III. 2. 1. 6.

A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben

A kistérség számos óvodájában kiemelt feladat a kisebbség nevelése, egyéni felzárkóztató programok alkalmazása. III. 2. 1. 7.

Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek.

A kistérség minden településén működik legalább egy óvoda egy csoporttal, így a bejárók között kevés óvodás található.

35

Óvodás korú SNI gyerekek száma 2007/2008 tanévben

Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés

Bejáró gyermekek száma 2007/2008 tanévben


nincs

Cigány kulturális nevelés

nincs


nincs

Nem alkalmazzák

8


nincs

Nem alkalmazzák

3


nincs


1


nincs

Nem alkalmazzák

nincs

1


2


nincs

Nem alkalmazzák

nincs


nincs


nincs


nincs


3


nincs

Nem alkalmazzák

nincs

3

Nem alkalmazzák

20

nincs

Nem alkalmazzák

1

1

Nem alkalmazzák

nincs

Intézmény


Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsőde intézményegység, OM azonosító: 200885 Szécsényfelfalu, Óvoda, OM azonosító: 032120 Varsány, Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250

36

III. 2. 2.

Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:

A tanulók számának csökkenése és (törvényszerűen) a tanárok létszámának alakulása nem mutat nagy veszélyt a jövőre nézve, bár a tendencia nem ad okot a bizakodásra. A társulás 13 településéből mind a 13 tart fenn általános iskolát. Az iskolák közül 5 intézményben, összevont osztályokban, csak alsó tagozatos oktatást folytatnak. A kis létszámú intézmények fenntartása az önkormányzatok számára jelentős problémát okoz, hiszen a normatív támogatás a szükséges költségek töredékét fedezi. Kiutat a kialakult helyzetből az önkormányzatok az iskolafenntartó társulások létrehozásával találhatnak, találnak. A folyamat megindulását jelzi, hogy négy iskolafenntartó társulás kialakítása, 10 önkormányzat részvételével ( Szécsény-Nagylóc-Nógrádszakál, Endrefalva-PilinySzécsényfelfalu, Nógrádmegyer-Kishartyán, Magyargéc-Sóshartyán) a közelmúltban megtörtént. A térség helyzete, a gazdaságban lejátszódó kedvezőtlen folyamatok, ennek eredményeként kialakuló szociális problémák, az iskolák mindennapjaiban is kitapinthatóak. A gyerekek több mint fele hátrányos helyzetű, 1/3-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Sajnálatos tapasztalat, hogy mindkét kategóriában a gyerekszám folyamatos emelkedése figyelhető meg. Intézményeinkben magas a roma tanulók aránya, számuk az általános iskolákban 1999-ben 302 fő volt, 2004-ben ez a szám 733 fő. (OM/NSZI tanulmány) Az iskolák (és óvodák) nagy részében bevezették a roma kisebbségi oktatás feladatait megvalósító programot. A szakos ellátottság növekedése az igényekhez képest bíztató, ettől eltérő helyzet a nyelvtanárok számát tekintve tapasztalható. A térségben az osztálytermek száma elegendő a tanulócsoportok elhelyezésére, bár néhány településen szükségtantermek kialakítására is sort kellett keríteni. A tornatermek, sportpályák számának elégtelensége mellett megjegyezzük, hogy uszodával nem rendelkezik egyetlen iskola sem térségünkben. Helyben, uszoda használatára nincs lehetőség. Az iskola épületek műszaki állapota tekintetében is kívánnivalók tapasztalhatók. A fenntartók nagy része a legszükségesebb karbantartásokat tudja intézményeiben elvégeztetni, felújításhoz, korszerűsítéshez szükséges forrásokkal nem rendelkezik. Az iskolák többsége az informatikai oktatáshoz szükséges elegendő számú, korszerű számítógéppel nem rendelkezik.

37

III. 2. 2. 1.

Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája,

Település

Endrefalva

Hollókő

Ludányhalászi

38

Általános iskolai feladatellátás módja

Feladatellátása

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés Multikulturális tartalmak a nevelésben SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása A többi gyermekkel együtt nem nevelhető SNI tanulók oktatása külön csoportban Napköziotthon biztosítása Felnőttoktatás Alapfokú művészetoktatás kihelyezett tagozata Iskolarádió működtetése, iskolaújság publikálása, galéria fenntartása Iskolai könyvtár működtetése

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Hollókői Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Hagyományápolás, helyi kultúra Iskolai könyvtár működtetése

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Informatikai képzés Egészséges életmódra nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása az alsó tagozat számára Rákóczi hagyományok ápolása

Település


Feladatellátása

Magyargéc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

Nagylóc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Roma-mentor program alkalmazása Alapfokú művészetoktatás kihelyezett tagozata Hagyományápolás

Nógrádmegyer

39

Település


Feladatellátása

Nógrádsipek

egyházi jogi személy által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Alapfokú művészetoktatás kihelyezett tagozata Iskolaotthonos nevelés-oktatás 1-4 évfolyamon Szorobán alkalmazása matematika órán Keresztény életmód, világnézet kialakítása

Nógrádszakál

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása HEFOP 2.1.6 támogató partner Családias működés Együttnevelés

Piliny

40

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

Település

Rimóc

Szécsény

Szécsényfelfalu


Feladatellátása

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Iskolaotthonos oktatás alsó tagozaton Tanulási és szociális kompetenciák fejlesztése

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Középfokú nevelés-oktatás 912 évfolyamon (gimnáziumi és szakközépiskolai) 8 osztályos gimnáziumi nevelés-oktatás 5-12 évfolyamon Nyelvi előkészítő SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Informatikai, ügyviteli szakmacsoport oktatása Gimnáziumi felnőtt oktatás Iskolarendszeren kívüli szakképzés Emelt szintű matematika és idegen nyelv oktatás 5-8 évfolyamon Iskolai könyvtár működtetése

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Hitoktatás biztosítása

41

Település


községi önkormányzat által fenntartott általános művelődési központ: Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250

Varsány

III. 2. 2. 2.

Általános iskolai nappali rendszerű alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Emelt szintű nyelvoktatás Egészséges életmódra nevelés Alapfokú művészetoktatás kihelyezett tagozata

Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik

Település, ahol a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található

42

Feladatellátása

A kötelező felvételt biztosító alapfokú oktatási intézmény

1-4

5-8

Endrefalva

Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807


Hollókő

Hollókői Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

Ludányhalászi

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

Magyargéc

Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Nagylóc

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

Település, ahol a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található

A kötelező felvételt biztosító alapfokú oktatási intézmény

1-4

5-8

Nógrádmegyer

Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

Nógrádsipek



Nógrádszakál

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885


Piliny

Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807


Rimóc

Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

Szécsény



Szécsényfelfalu

Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807


Varsány

Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250

Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ, OM azonosító: 032250

43

Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók


52

52

14

7

12

19

52

52

100,0%

Kihasználtsági mutató

Összesen


Összesen

8. évfolyam

7. évfolyam

Intézményi

6. évfolyam

5. évfolyam

Összesen

4. évfolyam

3. évfolyam

2. évfolyam

1. évfolyam

Osztálylétszámok

Összesen

5. évfolyam-8. évfolyam

Intézmény

1. évfolyam-4. évfolyam

Férőhely


III. 2. 2. 3.

100,0%


n.a.

n.a.

190

38

23

32

12

105

n.a.

18

22

16

15

71

n.a.

176

92,6%

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

n.a.

n.a.

600

78

55

53

66

252

n.a.

60

79

76

53

268

n.a.

520

86,7%

152

22

16

11

16

65

16

16

15

15

62

51,7%

127

83,6%

190

27

24

17

18

86

22

18

17

13

70

n.a.

156

82,1%

32

6

3

10

5

24

24

75,0%

176

15

18

11

13

57

Ludányhalászi, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242 Rimóc, Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248 Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807 Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

104

n.a.

120

n.a.

32

n.a.

n.a.

42,8%

n.a.

75,0%

n.a.

21

17

18

16

72

n.a.

129

73,3%


105

120

225

16

24

15

22

77

34,2%

19

6

17

17

59

49,2%

136

60,4%

Magyargéc, Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

104

120

224

17

16

15

18

66

29,5%

14

12

14

11

51

42,5%

117

52,2%

140

11

9

13

6

39

12

8

0

11

31

n.a.

70

50,0%


n.a.

n.a.

n.a.


52

52

7

1

5

9

22

42,3%

22

42,3%

Szécsényfelfalu, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 032120

42

42

4

6

3

4

17

40,5%

17

40,5%


32

32

3

4

4

2

13

40,6%

KISTÉRSÉGI ÖSSZESEN

n.a.

n.a.

2107

258

206

201

210

875

182

178

173

151

684

KISTÉRSÉGI ÁTLAGOSAN

n.a.

n.a.

162,1

19,8

15,8

15,5

16,2

16,8

22,8

22,3

21,6

18,9

21,4

44

13

40,6%

1559

73,99%

III. 2. 2. 4.

Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusok száma

Intézmény

Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel nem rendelkező pedagógusok száma

Egyéb munkakörök

Tanár

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Egyéb

Felsőfokú végzettségű



9

4

1

-

3

1

-

4


-

3

-

-

-

-

-

-


6

2

3

-

-

1

-

3


4

1

7

-

1

1

-

1 teljes és 1 részmunkaidős


-

6

-

-

-

-

-

-


6

1

13

-

1

-

-

5


2

-

6

-

-

-

-

1


-

3

-

1

-

-

-

-

Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

-

1

1

-

-

-

1

-


7

4

4

2

-

-

-

2 részmunkaidős

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885 (az adatok a tagintézményekkel együtt értendők)

41

32

3

5

1

1

0

8

-

-

2

-

-

-

-

-


45

Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusok száma Intézmény



Tanár

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Egyéb



7

4

-

1

-

-

-

Egyéb munkakörök

4



gázellátás

fűtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz

2003-ban helyezték üzembe

1999-ben építették ki


1996-ban korszerűsítették

ADSL


Vezetékes ivóvíz



Központi fűtés, vegyes tüzelésű

1 telefon vonal (intézményi)

ADSL


Vezetékes ivóvíz



2002-ben korszerűsítve, földgázüzemű fűtési mód

1 telefon és 1 fax vonal

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon vonal

ADSL


Vezetékes ivóvíz, 2002-ben felújított vizesblokk




1 telefon vonal

műholdas


Vezetékes ivóvíz




2 telefon vonal, faxolásra alkalmasak

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon és 1 fax vonal

műholdas


Vezetékes ivóvíz




1 faxolásra is alkalmas telefon

ADSL és rendelkezik nyilvános internetelérési ponttal is


Vezetékes ivóvíz




1 faxolásra is alkalmas telefon

ADSL


Vezetékes ivóvíz




3 telefon vonal, 1 képes fax fogadására

ADSL

46



gázellátás

fűtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz




2 fővonallal rendelkező telefonközpont, további 4 mellékállomásra kapcsolható, ami faxként is működik. További egy mobil készülék.


Vezetékes ivóvíz




1 telefonvonal (intézméynközi használatban)

ADSL


Vezetékes ivóvíz




2 telefon vonal, 1 képes fax fogadására

modemes

ADSL

Tárgyi jellemzők

Intézmény

Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota


Tornaszobák, tornatermek, sportpályák




8 osztályterem, 2 szaktanterem, 3 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem, 1 egyéb terem Az épület tetőszerkezete régi, korhadt, nyílászárói elhasználódtak, a helységek vizesednek. A termek egy része megfelelő méretű, barátságos, korszerű.

Folyamatosan bővítve, felújítva, korszerűsítve.

1 tornaterem, 1 sportpálya, ami felújításra szorul

32 gépből 17 internet hozzáféréssel. Fejlesztésre szorul.

2 videomagnó, 1 videokamera, 1 fénymásoló, 1 projektor


2006-ban felújított, korszerű épületben 2 osztályterem

Modern, de a létszám növekedése miatt bővítésre van szükség

Tornaszoba (intézményi)

1 db internet hozzáféréssel

Intézményi közös: tv, dvd lejátszó, videolejátszó, CD lejátszó


Az ártéren épült épületben 4 osztályterem, korszerűsítésre, felújításra szorul

Elhasználódott, hiányos

1 tornaterem, 2 sportpálya

13 gépből 11 tanulói internet hozzáféréssel

3 videomagnó 1 projektor 1 fénymásoló


8 osztályterem, 4 szaktanterem, felújítva, de bővítésre szorul

Korszerű, megfelelő

1 tornaszoba

62 gépből 60 internet hozzáféréssel

3 videomagnó 1 videokamera 3 projektor 2 fénymásoló


100 éves épület, istállóból átalakítva, az elmúlt években korszerűsítve. A tantermek, folyosók padlózata felújításra szorul. Nincsenek udvari játékok, kinti asztalok. 7 osztályterem, 1 szaktanterem

Elhasználódott, hiányos

1 tornaterem, hiányos eszközkészlettel

8 korszerűtlen, esetenként nem működőképes gép (a 2007/2008 tanévben használaton kívül), 2 internet hozzáféréssel.

1 videomagnó, 1 DVD lejátszó, 1 CD lejátszó


6 osztály, 6 szaktanterem, korszerű

Jó

1 tornaterem, 1 sportpálya

30 gép internet hozzáféréssel, 6 nyomtató

1 videomagnó 1 videokamera 2 projektor 1 fénymásoló


2006-ban felújított épületben 4 osztályterem 1 szaktatnerem

Folyamatosan felújítva, korszerűsítve

1 tornaszoba


videomagnó videokamera fénymásoló nyomtató

47

Tárgyi jellemzők

Intézmény



Leromlott állapotú épületben 2 osztályterem, 1 fejlesztő szoba. Az egyik terem linóleum borítása kopott, felszakadozott. A nyílászárók festésre, cserére szorulnak. A vizesblokk korszerűtlen, felújításra szorul. A nagy, de nem megfelelően elkerített udvaron játékok nincsenek.

A bútorzat elhasználódott, felújításra szorul. A fejlesztő szoba berendezése, eszközei hiányosak.

Nincs

2 gép internet hozzáféréssel

Hiányos eszközkészlet, 1 hordozható magnó, 1 CD lejátszó


2 osztályterem, korszerű

A bútorzat elhasználódott, felújításra szorul, a szemléltető eszközállomány hiányos.

1 tornaterem

2 gépből 1 internet hozzáféréssel

1 videomagnó 1 videokamera


11 osztályterem, 2 szaktanterem, 3 gyógyped. célra

Elhasználódott, korszerűsítésre szorul

1 tornaterem


3 nyomtató, 2 fénymásoló

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885 (az adatok a tagintézményekkel együtt értendők)

44 osztályteremből 1 szükségterem és 4 gyógypedagógiai célra használt, 19 szaktanterem és 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem


3 tornaszobája, 2 tornaterme és 2 sportpályája van.

133 számítógépből 99 a tanulók számára szabadon hozzáférhető. 12 nyomtatóval rendelkezik.

18 videomagnó, 1 videokamera, 7 fénymásoló, 5 projektor áll rendelkezésre.


Régi, átalakított épületben 2 osztályterem. A külső és a belső részek felújításra szorulnak. A tantermek ablakai kicsik, cserére szorulnak. Állandóan szükséges a mesterséges megvilágítás.

A termek túlzsúfoltak, kicsik. A berendezés korszerűsített, a tárgyi feltételek megfelelőek.

Nincs

1 gép internettel

1 videomagnó, 1 DVD lejátszó az eszközállomány hiányos


10 osztályterem, 3 szaktanterem, 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem, 1 gyógypedagógiai célra használt

1 tornaszoba, 1 sportpálya

13 gépből 11 internet hozzáféréssel, 9 tanulói, 2 db pedagógusok számára

3 videomagnó 1 videokamera 1 fénymásoló 1 nyomtató

III. 2. 2. 5.





Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota

Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása

Intézmény

A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 főnek kell számítani

A testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermekek, tanulók, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő (együtt nevelt testi, érzékszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 3 főnek kell számítani

óvodás

1-4

5-8

óvodás

1-4

5-8


-

1

14

-

1

-


-

-

-

1

48

Intézmény

A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 főnek kell számítani

A testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermekek, tanulók, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő (együtt nevelt testi, érzékszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 3 főnek kell számítani

óvodás

1-4

5-8

óvodás

1-4

5-8


-

2

4

-

1

-


-

3

5

-

-

2


-

4

-

-


1

6

11

-

1

-


-

-

-

-

-

-


-

4

-

1


-

3

-

-


-

4

10

-

-

-


3

5

13

-

1

-


-

1

-

-


1

4

9

-

-

-

ÖSSZESEN

5

37

66

0

6

2

116

49

III. 2. 2. 6.

Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben

A kistérségben négy intézmény (Endrefalva, Magyargéc, Nógrádmegyer és Nógrádszakál) biztosítja tanulói számára a cigány kulturális nevelést 1-8 évfolyamokon és Nógrádszakál 1-4 évfolyamokon. Az intézmények az integrált oktatás megvalósítására törekszenek, az elkülönítő (vagy ezt sugalló) nevelési körülmények folyamatos felszámolásával, az integrált oktatás programjának és feltételeinek a folyamatos bővítését tartják fontosnak. Ehhez rendelt feltételek: tapasztalatcsere szervezése és lebonyolítása az érintett intézmények között. az adott témában továbbképzések szervezése. központi programok megteremtése és elterjesztése az intézményekben. az integrált oktatást segítő pedagógiai szakmai módszerek elterjesztése az iskolákban. III. 2. 2. 7.

Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek

A kistérség öt települése csak 1-4 évfolyamon biztosítja az alapfokú oktatástnevelést helyben. Ezek mindegyike kis létszámú, összevont osztályokkal működik. Mindezek a tényezők jelentősen megnövelik a kistérségben a bejáró tanulók számát. Jelenleg négy intézményfenntartó társulás működik a kistérségben Endrefalva, Magyargéc, Nógrádmegyer és Szécsény központokkal. A Társulás tulajdonában lévő 2 db 18 fős kisbusz értelemszerűen csak 36 tanuló iskolába járását tudja biztosítani. További 45 fő utazását a Társulás a Volánbusztól bérelt járattal oldja meg, valamint a magyargéci önkormányzati busz is részt vesz 22 tanuló szállításával az iskolabusz szolgáltatásban. Az intézményfenntartó társulások székhely intézményeiben összesen 208 bejáró tanuló volt a 2007/2008 tanévben. Közülük a fentebb részletezett módon 103 tanuló tudta igénybe venni az iskolabusz szolgáltatását. Hollókő és Szécsényfelfalu saját falubuszával segíti tanulóinak az iskolába járását. Ludányhalászi a település iskolájába bejáróknak, Piliny a településről eljáróknak biztosít éves buszbérletet.

50

Bejáró tanulók Az intézmény, ahová a tanulók bejárnak

1-4 évfolyam

5-8 évfolyam

Összesen

Ebből iskolabusszal

Összesen

Ebből iskolabusszal


0

0

8

0


6

0


6

0

0

0

10

10

12

12

Nagylóc, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 14. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

0

0


1

0

1

0


14

0

7

0


0

0


0

0


3

0

2

0


63

45

113

36


5

0


4

0

2

0

112

55

145

48


ÖSSZESEN

51

III. 2. 3.

III. 2. 3. 1.

Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: Feladatellátás biztosításának módja, formája

(1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola A Szécsény városában működő, önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola összetett intézmény lehetőséget biztosít a kistérség tanulóinak az érettségi megszerzésére. A korábbi Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola az 1994-95ös tanévben kezdte meg újra működését. Az újonnan induló középfokú intézmény 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzést indított három évfolyamon, 2-2 párhuzamos osztállyal. Az eltelt időszak alatt képzési kínálata folyamatosan bővült, tanuló létszáma 350-400 fő között alakul. A kistérség tehetséges tanulóinak nagyobb része már 5. osztályban itt folytatja tanulmányait. Az intézmény viszonylag rövid idő alatt magas színvonalú munkát alakított ki. Az itt tanuló gyerekek rendszeres és eredményes résztvevői a megyei és országos versenyeknek, vetélkedőknek. Az érettségi vizsga eredmények jó és kiváló szintűek. Az érettségizettek túlnyomó többsége felsőfokon tanul tovább – eredményesen. Kisebb hányaduk középfokú szakképzést kezd a szolgáltatás szakterületén. 2007/2008-as tanévben már az összetett többcélú intézmény részeként folytatták tovább a munkájukat. (2) Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium A kötelező felvételt biztosító középfokú oktatási intézmény a kistérség minden települése számára a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Nógrád megyében ez az egyetlen mezőgazdasági képzést végző intézmény. Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete 172/1999./VI.17./ számú határozatával 10 évre a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium fenntartói jogát – megállapodással – átadta a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének.

52

Középfokú oktatás biztosításának módja

Intézmény


Szécsény, Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, OM azonosító: 032305

III. 2. 3. 2.

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény

megyei önkormányzat által fenntartott összetett intézmény (a továbbiakban a helyzetelemzésben nem szerepel)

Feladatellátása

Középfokú nevelésoktatás 9-12 évfolyamon (gimnáziumi és szakközépiskolai) 8 osztályos gimnáziumi nevelés-oktatás 5-12-13 évfolyamon Nyelvi előkészítő SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Informatikai, ügyviteli szakmacsoport oktatása Gimnáziumi felnőtt oktatás Iskolarendszeren kívüli szakképzés Iskolai könyvtár működtetése Szakmai középfokú oktatás Felnőtt- és egyéb oktatás Diákotthoni, kollégiumi ellátás

Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók


Férőhely

Tanulói létszám a 2007/2008 tanévben


535

423

79,07%

53

III. 2. 3. 3.

Az intézmények humánerőforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusok száma


Középiskolai tanár

Általános iskolai tanár

Gyógypedag ógus

Egyéb



16

8

0

0

1

0

Intézmény


Egyéb munkakörök

6



Vezetékes ivóvíz



gázellátás


fűtési rendszer


telefon

2 fővonallal rendelkező telefonközpont, további 4 mellékállomásra kapcsolható, ami faxként is működik. Továbbá egy mobil készülék.


műholdas

Tárgyi jellemzők OSA1INT 4. és 6. old. Intézmény Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

III. 2. 3. 4.

16




1 db

41 db


Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása

A 2007/2008 tanévben 1 gimnáziumi és 2 szakközép iskolai oktatásban részt vevő középiskolás speciális nevelési igényű tanuló integrált gyógypedagógiai oktatására került sor a II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában. (Mindhárom esetben a tanulókat közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 főnek kell számítani.) III. 2. 3. 5.

Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben

A II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola középiskolai fokon nem biztosít nemzeti vagy etnikai nevelést.

54

III. 2. 3. 6.

Bejáró tanulók és utazási feltételeik

A 2007/2008 tanévben a II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolának 207 középiskolás bejáró tanulója volt, a középiskolásainak közel 50%-a. Az utazáshoz a Volánbusz menetrendszerinti járatait veszik igénybe azok, akiket nem a szüleik utaztatják. III. 2. 4.

Diákotthon és kollégiumi ellátás

A Társulásban részt vevő önkormányzatok nem biztosítanak diákotthoni vagy kollégiumi ellátást. A Nógrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Szécsényben egy 100 férőhelyes kollégiumban biztosít ellátást rendszerint 100%-os kihasználtsággal. III. 2. 5.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás

A Kistérségi Társulás területén belül működő alapfokú nevelési oktatási intézmények mindegyike integráltan neveli-oktatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat. A többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű tanulót gyógypedagógiai osztályban oktathatják Rimócon, Magyargécben, Endrefalván, és Nógrádmegyerben. III. 2. 6.

Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása

A Társulás a társulási megállapodásban kötelezően vállalandó két pedagógiai szakszolgáltatása a nevelési tanácsadás és a logopédia. Térségünkben a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó önálló intézmény nem működik. Az e téren jelentkező feladatokat Balassagyarmat és Salgótarján város intézményei ill. a Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei látták el. Egyes feladatok ellátása az elkövetkezendő időszakban is hasonlóképpen látszik megvalósíthatónak. Ugyanakkor érzékelhető a törekvés a térség intézményeiben egyes szolgáltatások helyben való biztosítására. Ezt támasztja alá a gyógypedagógiai, logopédiai és fejlesztő pedagógiai képzésre beiskolázott nevelők számának növekedése. A folyamat eredményeképpen, a térség egyes területein a szakszolgáltatás ellátásának bizonyos területeit felvállalni képes decentrumok kialakulása lehetségesnek látszik. A szakszolgáltatás területei közül a tanulási képességeket diagnosztizáló vizsgálatokat továbbra is a Megyei Pedagógiai Intézetben végezhetik. A logopédiai vizsgálatokat és a nevelési tanácsadással kapcsolatos teendőket térségünkben a Balassagyarmati székhelyű Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézet keretében működő Nevelési Tanácsadóval kötött megállapodás alapján lehet ellátni.

55

Adataink alapján ezekre a szolgáltatásokra a legnagyobb szükség azokon a településeken mutatkozik, ahol a családok döntő többsége egzisztenciális és szociális problémákkal küzd. Ezért is fontos, hogy a szolgáltatás igénybevételének feltételei a lakóhelyhez minél közelebb legyenek biztosíthatók. Lehetséges megoldás az is, hogy az érintett gyerekeket szervezett formában juttassuk el a szolgáltatás helyszínére. A probléma megoldása a kistérség települései és intézményei között együttműködést és összehangolt tevékenységet feltételez. A Többcélú Kistérségi Társulás feladatellátásához a feltételeket a szükséges szerződések előkészítésével és megkötésével, az egyes decentrumok feladatellátásához szükséges fejlesztéseinek támogatásával, a gyerekek mozgatásának megszervezésével, koordinálásával kívánja és tudja biztosítani. III. 2. 6. 1.

Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája

(1) Nevelési tanácsadás A pedagógiai szakszolgálati tevékenység területei közül a kistérségi társulás a Balassagyarmati székhelyű Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiaiszakmai Szolgáltató Intézet keretében működő Nevelési Tanácsadóval kötött szerződés alapján látja el a nevelési tanácsadáshoz kapcsolható terápiás ellátást. A szolgáltatást igénybevettek településenkénti megoszlása:

Endrefalva HolIókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc * Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Összesen:

évközi vizsgálat fő óra 1 2,5 7

27,5

1

2,5

4 1 12 9

12,5 2,5 30 29

2 37

5 111,5

szűrővizsgálat fő

óra

11

11

2

13

fejlettségi vizsgálat fő óra 11 22 4 8 3 6

terápiás ellátás fő óra 1 6

összesen

1

6

fő 13 4 22

óra 36 10 52

5

10

3

18

9

33

2

10

20 24 18 6 10 124

18 21 40 45,5 6

13

12 9 3 5 62

3 1 27 5 1 42

160,5

19 2 51 23 4 7 154

57,5 23,5 100 97 13,5 17,5 409

* Rimócon, az Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtárban csoportos terápiában 25 gyermek vett részt. A társulás évente fontolóra veszi a vállalt pedagógiai szakszolgálat további biztosításának lehetőségeit, és ennek függvényében dönt a változtatásról vagy a változatlan folytatásról, szem előtt tartva a gyerekek mindenek felett álló érdekeit és jogait.

56

(2) Logopédia A logopédiai ellátást a kistérségen belül kialakított öt decentrumban kívánjuk biztosítani, a helyi önkormányzatokkal és a közoktatási intézményekkel kötött megállapodások alapján. A decentrumok az alábbiak: 1. Szécsény központtal: Nógrádszakál, Nagylóc, Hollókő. 2. Endrefalva központtal: Ludányhalászi, Piliny, Szécsényfelfalu. 3. Varsány központtal: Nógrádsipek. 4. Nógrádmegyer központtal: Magyargéc. 5. Rimóc: önállóan. A kistérségi társulás a decentrumokban a tárgyi és személyi feltételek biztosításához, a szolgáltatást igénybe vevő gyerekek utaztatásához és szolgáltatás koordinálásához tud és kíván hozzájárulni. Az így kialakított decentrumok a kistérségi társulás jelenlegi földrajzi területét ,,lefedik”, és a korábbi megyei fejlesztési tervben a kistérséghez tartozó Ságújfalu szolgáltatásait kiváltják. A logopédiai szolgáltatás megvalósulása a 2007/2008 tanévben: Az ellátott tanulók mutatószáma 2007/2008 tanévben 26

Az ellátás helye

HolIókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer

7 13 9 9 19

Szécsény helyben helyben Szécsény helyben

Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny

5 6 4

helyben helyben Endrefalva

Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu

34 74 5

helyben helyben Endrefalva

Varsány Összesen:

14 225

helyben

Endrefalva

helyben

A szakember

Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Salgótarján) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli

A gyógytestnevelés biztosítását a Szécsényi Kistérségi Társulás nem vállalja. A többi szolgálati feladatot, melyet a megyei önkormányzat fenntartásában működő Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézetben működő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság látott el eddig, az elkövetkező időszakban is az előző évek gyakorlatához hasonlóan látjuk biztosíthatónak. Ezekhez a feladatokhoz a társulás a

57

szükséges intézményi háttérrel (személyi- és tárgyi feltételek, épület, pénzügyi kondíciók) nem rendelkezik. III. 2. 7. III. 2. 7. 1.

Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása

A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintű felépítése és megszervezése másik fontos területe a közoktatási szolgáltatások térségi ellátásának. A pedagógiai szakmai szolgáltatások tekintetében a kistérség közoktatási intézményei első sorban a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásait veszik igénybe. A Társulás a munkaszervezet alkalmazásában lévő közoktatási referens munkáján keresztül szervezési, egyeztetési, előkészítési feladatokat lát el, melyeket a társulási megállapodás rögzít. Az intézmények képesek biztosítani a tanköteles korú gyerekek oktatásához szükséges alapvető körülményeket, feltételeket. A demográfiai folyamatok eredményeképpen az elkövetkező időszakban iskola bővítésre várhatóan nem lesz szükség. Ugyanakkor a statisztikai adatok által csak sejtetett, de az intézményi jelzések alapján jól érzékelhető folyamatok azt mutatják, hogy az intézmények feladatai egyre összetettebbé váltak. A nevelők egyre gyakrabban jelzik, hogy a családok egzisztenciális, és szociokulturális hiányosságokra visszavezethető problémái a gyerekek iskolához, munkához, tanuláshoz, közösséghez és a követelményekhez való negatív viszonyában nyilvánul meg. A probléma enyhítését a pedagógiai szakszolgáltatás és a pedagógiai szakmai szolgáltatás összehangolt megszervezése biztosíthatja. Ezen belül a pedagógiai szakmai szolgáltatás célja, hogy a tevékenységkör feladatainak megoldásával járuljon hozzá az egyes önkormányzatok és a nevelési oktatási intézmények feladatellátást szolgáló ismereteinek és információinak bővítéséhez. A cél elérése érdekében a kistérségi társulás által vállalt feladat az önkormányzatok tisztségviselőinek, az intézmények vezetőinek és pedagógusainak informálását szolgáló szakmai anyagok gyűjtése, elkészítése, fórumok működtetése. A társulás az oktatás-igazgatási feladatok ellátása érdekében gondoskodik a következőkről: A tevékenység megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkező szakember(ek) megbízásáról, lehetőség esetén alkalmazásáról. A szakembereket a térség ágazatfejlesztési irányainak és teendőinek előkészítésével, a szakmai programok elkészítésével bízza meg. Közreműködik az egyes önkormányzatok feladatellátásához szükséges elemzések, tanulmányok elkészítésében, az elkészült anyagok alapján a települések oktatásfejlesztési programjainak és terveinek kialakításában. Összehangolja a települések önkormányzatainak közoktatási terveit, törekedve a kistérségben felmerülő igények és szükségletek kielégítésére.

58

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyezteti az indítandó osztályok és tanulócsoportok számát, koordinálja az intézményfenntartó társulások kialakítását. Előkészíti a közoktatási megállapodásokat. A kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös pedagógiai és nevelési terveket, oktatási programokat készít, melyekben meghatározza a kistérség ágazaton belüli fejlesztési irányait. A térségi tervek alapján közreműködik a korszerű és hatékony oktatás feltételeinek alakításában, szervezésében. Segíti az egyes intézmények dokumentumainak előkészítését, közreműködik azok elfogadásához szükséges szakvélemények kialakításában. Ezen túl gondoskodik a pedagógusok szakmai fejlődését szolgáló programok és rendezvények kialakításáról, szervezéséről. Az elkövetkezendő időszakban az intézményvezetők és helyetteseik, a gyermek és ifjúságvédelemmel, a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok szakmai továbbképzését szolgáló programokat részesíti előnyben. A források jobb kihasználása érdekében törekszik az egyes intézményekben felmerülő képzési és továbbképzési igények és tervek összehangolására, a lehetséges mértékű egyeztetésére. Ezáltal is lehetőséget kíván teremteni az iskolák és óvodák közötti együttműködés megteremtésére, fejlesztésére. A tervezett továbbképzések között kiemelten kezeli a mentálhigiénés, életvezetési, konfliktuskezelési ismeretek és gyakorlat bővítését, tanulásmódszertan elsajátítását szolgáló programokat. Közreműködik a szakmai programok értékelésében, fejlesztésében, gyűjtésében és elterjesztésében. Szervezi a társult önkormányzatok intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését, és ellenőrzését. A mérési és értékelési feladatok valamint a minőségbiztosítás térségi összehangolása érdekében, kistérségi mérési és értékelési rendszert dolgoz ki, segíti az intézményeket, ezek beépítésében, megvalósításában. A térségi mérési rendszer működtetéséhez gondoskodik a szükséges forrásokat biztosító pályázatok elő-és elkészítéséről. Közreműködik az iskola fenntartási megállapodások végrehajtása során az érintett önkormányzatok között esetlegesen fellépő vitás kérdések rendezésében, megoldásában. Segíti az egyes intézmények eszközfejlesztési terveinek összehangolását, koordinálja a beszerzett nagy értékű eszközök közös hasznosítását. Közreműködik a térségben élő tehetséges gyerekek felkutatásában. Segíti az iskolák tehetséggondozó programjainak kialakítását és megvalósítását, szükség szerint térségi szinten felépíti és szervezi a helyi pedagógusok bevonásával- a kistérségi tehetséggondozó programokat. Koordinálja az egyes települések intézményei között e téren kialakított együttes tevékenységet.

59

Elősegíti a térség nevelési-oktatási intézményei, és a civil szervezetek közötti együttműködést, a közös érdekeken alapuló feladatellátáshoz szükséges összhang megteremtését. A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátását a kistérségi társulás a pénzügyi lehetőségeihez mérten az elkövetkezendő időszakban az intézkedési tervben rögzítettek szerint biztosítja: a szolgáltatást megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkező szakemberek megbízásával, vagy a szolgáltatás megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkező szakemberek eseti vagy határozott idejű megbízásával, vagy a térségben dolgozó és a szolgáltatások megvalósítását segítő szakmai tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező szakemberek közösségeinek kialakításával, és a közösségek működéséhez szükséges feltételek megteremtésével ( munkaközösségek, valamint szakmai fórumok és klubok kialakítása és működtetése). A feladatellátásához szükséges logisztikai hátteret a kistérségi társulás egész munkaszervezete biztosítja. Adott helyzetben a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet szolgáltatásait rögzített feltételek alapján igénybe vesszük. -

III. 2. 7. 2.

Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei

A Nógrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola Szécsényben egy tagintézményt működtet. A Hibó Tamás Művészeti Alapítvány fenntartásában működő Cogito Általános Művelődési Központnak kihelyezett telephelyei vannak Varsányban, Nógrádmegyerben, Endrefalván és Nógrádsipeken. III. 2. 7. 3.

Munkaerő-gazdálkodási rendszer

A Társulás nem tart fenn közoktatási intézményt, tehát nem működtet kistérségi szinten munkaerő-gazdálkodási rendszert a közoktatásban. III. 2. 7. 4.

Helyettesítési-rendszer

A kistérségi szintű állandó pedagógus helyettesítési rendszert jelenleg a Társulás nem működtet. III. 2. 7. 5.

Felnőttoktatás és –képzés

A Társulás a közmunkában foglalkoztatottak programjába kisgépkezelői képzést illesztett be, amit a programban részt vevő 31 fő sikeresen el is végezett. A Társulás önkormányzatai által megalapított Szécsény Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány folyamatosan szervez felnőttek számára átképzéseket, tanfolyamokat. Külön programban vehetnek részt a halmozottan hátrányos helyzetű

60

roma felnőttek. A tanfolyam megszervezésén kívül egyéb adminisztratív feladatot is ellát a két mentor, amivel a jelentkezők munkához jutásának az esélyeit segíthetik, javíthatják. Az elmúlt két év során 90 felnőtt vett részt a Közalapítvány által szervezett tanfolyamokon, 12-en sikeres vizsgát tettek. A többiek a képzéseket a sikeres vizsga megszerzéséig folytathatják. A jelentkezők a következő képzéseket részesítették előnyben: Szociális gondozó és ápoló Pénzügyi, számviteli ügyintéző Vendéglátó, eladó Kereskedő, boltvezető Felzárkóztató 7-8. Műszakicikk eladó / ruházati eladó Élelmiszer és vegyi áru eladó Irodai aszisztens Kőműves Gyártósori összeszerelő Takarító Gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő Gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Személy és vagyonőr Szakács III. 2. 7. 6.

Iskolabusz-szolgáltatás rendszere

A kistérség négy iskolabusz járattal segíti az intézményfenntartó társulásokba járó tanulók, első sorban az alsó tagozatosok mindennapos utazását. Egy 18 fős busz Nógrádszakál-Szécsény, egy másik 18 fős busz EndrefalvaPiliny-Szécsényfelfalu-Szécsény útvonalon, egy 20 fős busz Sóshartyán-Magyargéc, egy 45 fős autóbusz a Volánbusszal kötött megállapodás alapján Nagylóc-Szécsény útvonalon közlekedik minden tanítási nap reggel és délután. III. 2. 8.

Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai

A Szécsényi Kistérségben 1 nem önkormányzati fenntartó működtet közoktatási intézményt: Nógrádsipeken a Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda fenntartója a Váci Egyházmegye. Nógrádsipek Községi Önkormányzata és a Váci Egyházmegye közoktatási megállapodásban rögzítették a közoktatási feladatokat, a jogosultságokat és az elszámolás módját.

61

III. 2. 9.

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés1

III. 2. 9. 1.

Óvodai helyzetkép

(1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások 2007/2008 Szécsényfelfalu Endrefalva Magyargéc Ludányhalászi Nógrádszakál Nagylóc Piliny Nógrádmegyer Rimóc Varsány Hollókő Szécsény Nógrádsipek Összesen

Beíratott óvodások 17 50 60 46 30 46 27 76 62 52 17 198 11 692

HH a beiratottak közül 16 45 54 41 26 38 20 54 40 29 7 29 1 400

HH % 94,12% 90,00% 90,00% 89,13% 86,67% 82,61% 74,07% 71,05% 64,52% 55,77% 41,18% 14,65% 9,09% 57,80%

HHH a beiratottak közül 11 28 32 19 21 17 13 37 38 22 0 0 0 238

HHH % 64,71% 56,00% 53,33% 41,30% 70,00% 36,96% 48,15% 48,68% 61,29% 42,31% 0,00% 0,00% 0,00% 34,39%

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya jelentős eltéréseket mutat egyrészt a kistérség központja és a falvak, másrészt ez egyes községek óvodái között. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma nyilvánvalóan utal az adott településen élő családok anyagi helyzetére és a szülők iskolai végzettségére, és ezen keresztül sejtetni engedi a lakosság összetételét. Kistérségi szinten az összes óvodába beíratott gyerek 37%-a halmozottan hátrányos helyzetű volt a 2007/2008 nevelési évet tekintve. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya lényegesen magasabb az országos átlagnál. Kistérségi szinten 59% a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, ami jelentősen meghaladja a megyei 36% és az országos 18%-os arányt az óvodába beíratott gyermekek körében. (2) Sajátos nevelési igényű óvodások A kistérség minden óvodájában lehetőség van a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. A 2007/2008 tanévben 5 sajátos nevelési igényű óvodást ellátása történt (Nógrádmegyerben 1 fő, Szécsényben 3 fő, Varsányban 1 fő). Mindegyik gyerek gyógypedagógiai ellátásban részesült a fejlesztése érdekében.

1

Végh Zoltán Ákos közoktatási esélyegyenlőségi szakértő adatgyűjtésének és kéziratainak felhasználásával

62

(3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek Óvodás-korúak létszáma a településen

Beíratott óvodások

Óvodába be nem íratott óvodás korúak száma

Óvodába be nem íratott óvodás korúak aránya

Endrefalva

84

50

34

40,48%

Magyargéc

79

60

19

24,05%

Szécsényfelfalu

22

17

5

22,73%

Varsány

62

52

10

16,13%

Nógrádmegyer

89

76

13

14,61%

Nagylóc

51

46

5

9,80%

Nógrádszakál

33

30

3

9,09%

Piliny

29

27

2

6,90%

Rimóc

65

62

3

4,62%

Szécsény

206

198

8

3,88%

Ludányhalászi

47

46

1

2,13%

Nógrádsipek

10

11

-1

-10,00%

Hollókő

7

17

-10

-142,86%

784

692

92

11,73%

2007/2008 nevelési év

Összesen

Az ellátásra jogosult gyerekek 12%-a, 92 fő nincs beíratva óvodába, és valószínűleg sokkal magasabb azok aránya, akik be vannak ugyan íratva egy intézménybe, de egyáltalán nem vagy rendszertelenül járnak. Az alapos vizsgálat azt mutatja, hogy meglepő módon nem a legkisebb korcsoportnál találhatóak a legtöbbet hiányzók (ahol a megbetegedések gyakorisága magyarázattal szolgálhatna), hanem a kötelező óvodába lépésnél, azaz öt éves korban. Az esetek többségében a hiányzás olyan mértékű, hogy gyakorlatilag csak statisztikailag szerepel a gyermek a beíratottak között. Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál többet hiányzott 63 gyermek, amely az 5-7 évesek 14,5 %-a (a hiányzó gyermekeknek a 67% roma származású). A roma gyermekek egyharmada tartósan hiányzik a felkészítő foglalkozásról már a 6 és a 7 évesek korcsoportjában is. A foglalkozás egyik célja, hogy a gyermeket felkészítse a közösségi életben való részvételére, az iskolakezdésre. További célja lenne, hogy a gyermek személyiségének fejlesztése az óvodában folyó érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi fejlesztés során megkönnyítse az iskolába lépést, az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Férőhelyhiány miatt három településen utasítottak el óvodás korú gyermeket, Endrefalván, Nógrádmegyeren és Magyargécen.

63

III. 2. 9. 2.

Általános iskolai helyzetkép

(1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolások Összes általános iskolás

HH tanulók száma

ebből HHH tanulók száma

HH tanulók aránya a településen

HHH tanulók aránya a településen

Nógrádszakál

22

22

9

100,00%

40,91%

Endrefalva

129

108

89

83,72%

68,99%

Szécsényfelfalu

17

14

5

82,35%

29,41%

Nógrádmegyer

181

146

86

80,66%

47,51%

Piliny

24

17

8

70,83%

33,33%

Magyargéc

120

82

55

68,33%

45,83%

Nagylóc

52

34

30

65,38%

57,69%

Rimóc

156

102

64

65,38%

41,03%

Varsány

136

88

52

64,71%

38,24%

Ludányhalászi

127

73

54

57,48%

42,52%

Szécsény

520

227

93

43,65%

17,88%

Hollókő

12

3

0

25,00%

0,00%

Nógrádsipek

70

0

0

0,00%

0,00%

1566

916

545

58,49%

34,80%

2007/2008 nevelési év

Összesen

A kistérség iskoláinak nagy részében igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Endrefalva (valamint tagintézményei: Piliny és Szécsényfelfalu), Nógrádmegyer, Magyargéc, Ludányhalászi, Rimóc és Varsány a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának és esélyeik növelésének érdekében már bevezették az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazását. Nógrádszakál és Nagylóc addig nem részesülhet a program előnyeiben, amíg a székhely intézmény Szécsényben nem teremti meg a feltételeket és nem csatlakozik a programhoz. Az iskolák lehetőségeikhez mérten szakkörökkel, alapfokú művészeti oktatással, kisebbségi oktatással, multikulturális szemlélettel és nyitottsággal próbálják a felzárkózást biztosítani a hátrányos helyzetből indulóknak. A kulturális és szabadidős programokba a szülőket is egyre hatékonyabban vonja be az iskolák, ezen kívül Endrefalván és Rimócon külön továbbtanulási lehetőséget biztosítanak számukra felnőttoktatás keretében. (2) Sajátos nevelési igényű általános iskolások A közoktatási törvény 93. § (2) bekezdése alapján a 2007/2008-as tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet 8.§ (6) bekezdése felhatalmazta az Oktatási Hivatalt, hogy a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgálatot bonyolítson le azokban a kistérségekben, amelyekben a sajátos nevelési igényű tanulók arány az országos átlagot jelentősen meghaladta.

64

A Szécsényi Kistérségben hat intézményben végzett az Oktatási Hivatal szakmai vizsgálatot: Endrefalván, Ludányhalásziban, Magyargécen, Nógrádmegyerben, Rimócon és Varsányban. A kirendelt szakértő megvizsgálta az intézményre és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó dokumentumokat és interjút készített a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását végző pedagógusokkal, a habilitációs/rehabilitációs foglalkozást tartó gyógypedagógussal, valamint az intézmény vezetőjével. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában egyik intézményben sem merültek fel törvénytelenségek, hiányosságok. A tanulók számára a személyi, tárgyi feltételek biztosítottak, részt vesznek az iskolák által biztosított programokban, szabadidős foglalkozásokon. A helyi tanterv türközi a megfelelő tantervi irányelveket, a pedagógiai programokba beépítették a szakértők által javasolt speciális tanterveket és a tantestület által kidolgozott speciális követelményrendszert. A tanulók számára mind a hat vizsgált intézményben biztosított az egyéni haladás, a pedagógusok alkalmazzák a differenciálást, a kooperatív tanulás módszerét és a projekt módszert. 2007/2008 nevelési év Nógrádszakál

Összes általános iskolás 22

5

SNI tanulók aránya a településen 22,73%

SNI tanulók száma

Piliny

24

3

12,50%

Endrefalva

129

16

12,40%

Nógrádmegyer

181

18

9,94%

Varsány

136

13

9,56%

Rimóc

156

14

8,97%

Hollókő

12

1

8,33%

Magyargéc

120

10

8,33%

Nagylóc

52

4

7,69%

Szécsényfelfalu

17

1

5,88%

Ludányhalászi

127

6

4,72%

Szécsény

520

19

3,65%

Nógrádsipek

70

0

0,00%

1566

109

6,96%

Összesen

III. 2. 9. 3.

Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága

A jelenlegi hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos településenként eltérő nyilvántartási gyakorlatokban tapasztalt eltérések hasonlóak az országos helyzethez. Azok a községek, amelyek korábban már integrációs felkészítést folytattak az iskolában, nagyobb pontossággal adták meg a hátrányos helyzetű tanulók létszámára vonatkozó adatokat. Ennek oka, hogy korábban az általános iskolák közreműködtek a szülői nyilatkozatok kitöltésében, nyilvántartásában, és az óvodákkal együttműködve 65

viszonylag pontos adatok álltak rendelkezésre a településen élő 3-14 éves hátrányos helyzetű gyermekek létszámáról. Ennél is pontosabb adatszolgáltatással található azokon a településeken, ahol az önkormányzat szociális irodája vagy ügyintézője gondot fordított a nyilatkozatok kitöltésére és érzékelhetően jó kapcsolata van ezeknek a gyerekeknek a szüleivel. A jegyzői feladatvégzés a nyilatkozatokkal kapcsolatos gyakorlati teendők kapcsán háttérbe szorult, formálisnak írható le. A halmozottan hátrányos helyzetű definíció a közoktatási törvényben a 2006. január 1jén hatályba lépett módosítás óta szerepel, pont egy évvel később pedig már a jegyző feladatai közé sorolta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű szülők gyermekeinek a nyilvántartását. A módosítással a korábbi csak hátrányos helyzetű definíciót követően a szülői végzettségre vonatkozó konkrétabb meghatározással határozták meg a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriát. Az óvodai felvételre, a hátrányos helyzetű gyermekek előnyben részesítésére vonatkozóan 2004, majd 2006 januárjától a már halmozottan hátrányos helyzetűnek nevezett gyermekeket kötelezően fel kell venni az óvodába. A jegyzői nyilvántartás sokszor nem működik kistelepülésen sem és városban sem. További probléma, hogy országos adatok összehasonlítására nem alkalmas a jelenlegi rendszer, mivel nem egységes szempontok alapján vezetik fel a jegyzők és az intézmények a KIR statisztikában hh és hhh létszámokat. A jelenleg hatályos jogszabály megközelítése és szövegezése szerint, a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók csoportján belüli csoport a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók halmaza. Ugyanakkor a közoktatási intézmények nem mindig a hátrányos helyzetű gyerekek összes létszámán belül adják meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát, hanem külön, azaz a hátrányos helyzetűek létszámában nem szerepelnek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók. Természetesen mind a két megoldás jó és értelmezhető, de az országos adatok összehasonlításon kívül nehézséget okoz, ha egy településen, intézményfenntartó társuláson belül több óvoda és iskola, vagy pedig tagintézményeken belül két feladatellátási hely, a fenti két metodika szerint különböző módon vezeti a statisztikát. (Szécsény és tagintézménye Nógrádszakál például). Mivel óvodai és iskolai szinten az országban hasonló eltérésekkel szolgáltatnak adatot, a pontos szabályozás hiánya miatt a KIR statisztika is erősen torz adatot szolgáltat a hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók tekintetében. Feltételezhető, hogy csak becsléssel rendelkeznek az intézmények, hogy hány 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket kellene felvenniük az óvodába. A gyerekeknek a többségéről már csak az óvodai felvétel körüli időszakban derülhet ki, hogy valójában hátrányos, halmozottan hátrányos avagy egyik kategóriába sem sorolható. III. 2. 9. 4.

A tanulók várható létszáma a kistérségben

A Szécsényi kistérség népessége az országos tendenciával azonos módon, de talán nagyobb mértékben fogy. Ugyanakkor a mutatók azt is jelzik, hogy a népesség fogyása nem azonos mértékben következik be a különböző településeken, sőt, néhol kis mértékű növekedés is előre jelezhető.

66

Az intézményfenntartók olyan rugalmas, megtérülő megoldásokat próbálnak találni a zsúfoltság, túljelentkezés kezelésére, ami követheti az előrejelzéseket, és 10-20 év múlva funkció átalakítással tovább hasznosítható.

A korcsoportok népességváltozása a kistérségben 2001 - 2021 között 75 -- 85 65 -- 74 60 -- 64 55 -- 59 25 -- 54 20 -- 24 15 -- 19 10 -- 14 05 -- 09 00 -- 04 -40,00%

-30,00%

-20,00%

-10,00%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

A tanulók várható létszáma a kistérségben 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 00 -- 04

05 -- 09 2 001

III. 2. 9. 5.

2 006

10 -- 14 2 011

2 016

15 -- 19

2 021

A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program

A Parlament 2007 májusában elfogadta az Országgyűlési Határozatot a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032, és ehhez

67

kapcsolódva az MTA Gyerekprogram Iroda részvételével elindult egy alkalmazási kísérlet a Szécsény kistérségben, a Szécsényi Gyerekesély Program. „A Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása és az MTA Gyerekprogram Iroda 2007 áprilisában együttműködési megállapodást írtak alá. Ebben rögzítették, hogy az aláírók, a települési önkormányzatok és helybeli közreműködők segítségével 2007. március végéig milyen tevékenységek, fejlesztések valósultak meg, vagy kezdődtek el a Szécsényi Gyermekesély Program keretében (1) Korai képességgondozás A kisgyerekek korai képességgondozását végző Gyerekházak (alacsony küszöbű, de az ÁNTSZ feltételeinek megfelelő kis intézmények) már működnek Rimócon, Varsányban és Magyargécen. A kezdeményezés célja, hogy a hátrányos élethelyzetből induló 0-6, de főként 0- 3 év közötti gyerekek számára a lehető legkorábban nyújtson segítséget, felismerje és fejlessze képességeiket, készségeiket, a kicsiket előkészítse az óvodára. A fejlesztő szakemberek megkezdték a munkát, kialakult az együttműködés az óvodákkal, valamint a gyerekeknek szolgáltatást nyújtó más szakemberekkel. A szülők igényeit követve a gyerekházak minden nap nyitva vannak. A Gyerekházak segítik a szülők munkakeresését, mintegy észrevétlenül fejlesztik a gyerekekkel foglalkozásukat. Több településen van igény újabb gyerekházakra – ennek anyagi és szakember feltételei egyelőre hiányoznak. A Sulinova pilot-programja az integrációs tevékenységek óvodai kiterjesztését készíti elő. A program keretében a kora gyermekkori fejlesztésben érintett szakemberek (védőnő, gyerekorvos, óvodapedagógus, szociális és gyermekjóléti területen dolgozó munkatársak) bevonásával vizsgáljuk, milyen feltételei és lehetőségei vannak a gyerekek korai óvodáztatásának. Az óvodáskorú gyerekek egészségi állapotának, pszichomotoros és kommunikációs fejlettségének vizsgálata, a védőnők és orvosok preventív tevékenységének kiterjesztése, az óvodáztatás jogszabályi környezetének feltérképezése, a szülők, az óvónők és az önkormányzatok óvodáztatással és annak kiterjesztésével kapcsolatos véleményének megismerése, valamint a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek továbbképzésének fejlesztése egyaránt részei a programnak, melyet a Sulinova projektvezetője a SZGYEP munkatársainak segítségével a kistérségben végez. (2) Oktatásfejlesztés Az oktatás színvonalának javítása, új pedagógiai módszerek megismerése érdekében rendszeres szakmai találkozóknak, pedagógus műhelyeknek adnak otthont a kistérség általános iskolái. Eddig Endrefalván, Szécsényben, Nógrádmegyeren, Varsányban és Nógrádszakálon került megrendezésre az átlagosan 30-40 pedagógus részvételével zajló találkozó. A fejlesztési terület rövidtávon tervezett tevékenységei között szerepel az intézményfenntartók szakmai továbbképzése, valamint egy óvodai felmérés elkészítése. A program keretében készítik elő az iskolák 20 gyerek zánkai táboroztatását.

68

(3) Ifjúságfejlesztés Az ide tartozó projektek célja az ifjúsági közösségek megerősítése. Ezzel nyújt alternatívát - a helyi igényeknek megfelelően - a csellengő fiatalok számára azzal, hogy „legyen egy hely, ahová a fiatalok be tudnak menni”, és szabad idejüket az eddiginél tartalmasabban tudják eltölteni. 2007 áprilisáig a kistérség öt településén (Endrefalva, Hollókő, Nagylóc, Nógrádmegyer, Piliny) kezdődtek meg közösségi terek kialakítására irányuló lépések, jelenleg folyik a további települések felmérése. Várhatóan június közepétől az összes településen lehetőség nyílik – a települési önkormányzatok által biztosított helyiségekben – a fiataloknak szabadidejük hasznos eltöltésére, közösségi programok megszervezésére, az igényeik alapján kialakított programokon való részvételre. A jelenleg rendelkezésre álló erőforrások nem teszik lehetővé ifjúságfejlesztő szakemberek alkalmazását, csupán azt, hogy – az egyes települések ifjúsági korosztályának formális vagy nem-formális vezetőire építve megerősítsük az ifjúsági közösségi terek körül szerveződő fiatalokat. Számukra május közepétől a szécsényi művelődési házban heti rendszerességgel tart a SZCS ifjúságfejlesztő szakembere megbeszéléseket, s egyben segít az „önszervezés megtanulásában”. Az oktatásfejlesztő, az információs társadalom-fejlesztő, valamint az ifjúságfejlesztő program szorosan együttműködik. (4) Információs társadalom A digitális írástudás fejlesztését célzó csoportfoglalkozásokon a szécsényi teleházban a program kezdete óta részt vehetnek a gyerekek, mivel ez volt az egyetlen erre megfelelően felszerelt helyszín. A térítésmentes foglalkozásokat és nyilvános internet használatot is nyújtó közösségi terek kialakítása a többi településeken az önkormányzatok és a program 36 együttműködésével folyamatosan valósul meg. (A szükséges számítógépeket különböző kedvezményes akciók révén sikerült beszerezni.) A gyerekek (és későbbiekben a szülők) tanulását a kistérségben élő mentorok segítik, akiknek képzése szintén a Gyerekesély program keretében valósul meg. A mentorok március közepén egy 4 napos (Prágában megvalósult) szakmai képzésen vettek részt, s e mellett folyamatos a kapcsolatuk a SZCS szakemberével. (5) Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célja a helyi – szakmák, igazgatási szintek, általában a helyiek – közötti kapcsolatok építése. A programban e komponens keretében került sor a „Segítőknek segítség” képzésre, valamint a kistérség polgármestereinek, jegyzőinek részvételével megvalósuló, együttműködésüket fejlesztő tréningre. A közeli tervek között szerepel egy fényképezésre épülő közösségfejlesztő csoportfoglalkozás elindítása is felső tagozatos gyerekek számára. A megvalósult, vagy közeljövőre tervezett közösségi rendezvények (Mikulás, kistérségi fociverseny, rajzpályázat, légvárépítő nap, stb.) ugyancsak közösségfejlesztő hatásúak is. A helyi demokrácia-fejlesztéshez tartozó eszközök a hírlevelek, a program egyes témáiról tartott közös beszélgetések.

69

(6) Egészségügy A gyerekek egészségi állapotának javulását célzó fejlesztési terület keretében kerül sor az orvosok és a védőnők segítségével végzett felmérésre, valamint a táplálkozási anomáliák feltárását célzó kutatásra. (7) Foglalkoztatás, a szülők munkavállalási esélyeinek javítása A munkaerő-piac feltérképezésével, a lehetőségek keresésével, valamint a szülők munkavállalásra való felkészítésének megalapozásával kezdődtek meg lépések ezen a területen. Jelenleg folyik a fenntarthatóságot biztosító szervezeti forma előkészítése, kistérségi szociális szövetkezet(ek) lehetőségének keresése, amely a munkalehetőségeket is bővíti. 37 (8) A családokat segítő és a gyermekjóléttel foglalkozók együttműködésének fejlesztése A kistérség szociális és gyermekjóléti szakembereinek részvételével rendszeresen kerül sor szakmai találkozókra, új módszerek bemutatására, amelyeknek célja az együttműködés javítása, valamint a felmerülő problémák kezelése. A Gyerekesély program támogatásával a szociális szakembereknek lehetőségük van szupervízióban részt venni. (Ilyen lehetőség eddig nem volt.) (9) Kiegészítő források keresése Soha semmilyen forrás nem elég. Ezért örömmel fogadtunk minden külső-vagy magán kezdeményezést, adományt. A legnagyobb hatású eddig a Bramac cég jótékonysági árveréséből származó bevétel felajánlása volt a rimóci gyerekház felújítására (A felújítás kész) Magánszemélyek adományaiból biztosítottuk a gyerekház felszerelésének egy részét, két szövőszék lízingjét, amelyek jövedelemtermelő tevékenységhez segítenek 1-2 családot. Külső erőforrásként definiálható továbbá, hogy a kistérség általános iskoláiban tanuló 25 felső tagozatos gyerek vehet részt nyári táborozáson a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban 2007 nyarán. Minthogy a rendelkezésre álló férőhelyek korlátozottak, szükséges volt olyan kritériumok meghatározása, amelyek lehetővé teszik a résztvevők kiválasztását. A tanulmányi eredmény javítása mellett figyelembe vesszük a családi hátteret (három vagy többgyermekes, illetve egyszülős család) is. A tanév végére az általános iskolák közreműködésével összeáll a táborba utazó gyerekek névsora. Az SZGYEP tervezett tevékenysége egy fényképezésre épülő csoportfoglalkozás elindítása 10- 14 éves gyerekek számára. Ennek célja, hogy a gyerekek az általuk készített fényképeken keresztül lássák-láttassák szűkebb és tágabb környezetüket, településük, családjuk, iskolájuk helyzetét. A program induló költségei azonban jelentősek, nem finanszírozhatók saját anyagi erőforrásként. A szükséges fényképezőgépeket és egyéb eszközöket adományszerzés útján tudjuk biztosítani. Ennek első eredménye, hogy a Sony Magyarország Kft. Digitális fényképezőgépekkel járul hozzá a kezdeményezés elindításához. Összefoglalásként, vagy tanulságként annyi rögzíthető, hogy a „Legyen jobb a gyerekeknek” program megvalósítása jelentős jogszabályi háttéren és költségvetési forrásokon túl óriási helyi erőfeszítéseket igényel. Ehhez külső és helyi szakemberek tartós és jóhiszemű együttműködése, valamint a helyi társadalom fokozatosan erősödő támogatása és könnyen megszerezhető, de nehezen megtartható bizalma 70

szükséges.” (Részlet a MTA Gyerekprogram Iroda által készített, A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia kistérségekre alkalmazása. Az első alkalmazási kísérlet hátterének, tapasztalatainak összefoglalása gyakorlati alkalmazás céljaira című munkából.) III. 2. 10. Közoktatási kistérségi térszerkezet III. 2. 10. 1. A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása Közoktatás-szervezési szempontból jó kiindulópontot jelentenek és változatlanul logikus keretet mutatnak az intézkedési tervben rögzített iskolafenntartó társulások, amelyekben jelenleg 10 fenntartó önkormányzat érintett. A meglévő együttműködések, valamint a földrajzi elhelyezkedés és a közlekedési adottságok figyelembe vételével a kistérségben a továbbiakban négy közoktatási mikrotérség kialakítása látszik célszerűnek, melyek valamennyi települési önkormányzatot bevonnak az intézményhálózat-működtetésbe. A kistérséghez tartozó települések alacsony száma, valamint Szécsény város közlekedési szempontból „csillagtelepülés” helyzete lehetővé tenné a mikrotérségek számának négyről háromra csökkentését is, ez azonban a Szécsény központú mikrotérségben összpontosuló települések ill. intézményeik nagyobb számát, és ebből adódóan ennek a mikrotérségnek a túlsúlyát jelentené másik mikrotérség(ek)hez képest. A fentieken kívül figyelembe kell venni olyan egyéb vonzásokat is, amelyek a mikrotérségek – és ezzel az egész kistérség – kifelé mutató határait fellazítják. III. 2. 10. 2. Javasolt kistérségi térszerkezet (1) 1. mikrotérség Közvetlen városcentruma:

Szécsény kistérségi székhelyváros (6500 fő körüli népességgel) 1001-2000 fő közötti népességű községei: 1. Ludányhalászi 2. Nagylóc 501-1000 fő közötti népességű községei: 1. Nógrádszakál 500 fő alatti népességű községei: 1.Hollókő Megjegyzés: Ludányhalászi ill. Nógrádszakál számára a Szécsényhez való kötődésben kívül az Endrefalva mikrotérségi központú térségi csatlakozás is járható út. Bizonytalanságok: Hollókő esetében felmerült a közoktatási intézmény fenntartójában való változás lehetősége. (2) 2. mikrotérség Közvetlen szervező centruma :

Endrefalva község (1001-2000 fő közötti népességgel) 501-1000 fő közötti népességű községei: 1. Piliny 2. Szécsényfelfalu Megjegyzés: Ludányhalászi ill. Nógrádszakál ehhez a mikrotérséghez is csatlakozhat. 71

(3) 3. mikrotérség Közvetlen szervező centruma:

Nógrádmegyer község (1001-2000 fő közötti népességgel) 501-1000 fő közötti népességű községei: 1. Magyargéc Megjegyzés: A mikrotérség „vonzáskörzetében” lévő településként bekapcsolható a közoktatási feladatellátásba a Salgótarjáni kistérséghez tartozó Sóshartyán is. (A kistérségek működésére vonatkozó jelenlegi szabályozás nem tiltja a kistérséghatáron átnyúló társulásos kapcsolódásokat. Ilyen megoldások a kistérségek közötti megállapodással működtethetők.) (4) 4. mikrotérség Közvetlen szervező centruma:

Rimóc község (1001-2000 fő közötti népességgel) 1001-2000 fő közötti népességű községei: 1. Varsány 501-1000 fő közötti népességű községei: 1. Nógrádsipek Megjegyzés: A mikrotérségi közoktatási ellátás zavartalan működéséhez feltétel a VarsányRimóc összekötő út megépítése. Bizonytalanságok: 1. Varsány és Nógrádsipek együttműködési hajlandóságát beárnyékolják a korábbi közös igazgatásból visszamaradt feszültségek. 2. Nógrádsipek esetében felmerült a közoktatási intézmény fenntartójában való változás lehetősége. (5) Migráció A közoktatási intézkedési tervben foglalt feladatok hatékony kivitelezését a közeli jövőben egyre fokozottabban befolyásolják majd napi migrációs tényezők is: 1. a kistérség belső napi ingázásai, amelyek mikrotérségi szerkezettől függetlenül főleg Szécsény irányában hatnak, és a szülőkkel együtt ingázó gyermekeket, tanulókat vonzanak társulási viszonyoktól függetlenül – szabad intézményválasztás alapján – a helyi intézményből külső (főleg szécsényi) intézményekbe. 2. a kistérség határain átívelő napi ingázások (főleg Salgótarján, Balassagyarmat irányába) III. 2. 11. A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban (2007-20013) A tendenciákat jelző adatok, illetve a Társulás tagjai által közösen meghatározott területi feladat-ellátási elvek és szempontok érdemben befolyásolhatják a közoktatásra vonatkozó további döntéseket és forrásfelhasználást. Az adatok évfolyamokra és tanévekre illetve településekre bontottan jelennek meg településcsoportos táblázatokban. A településcsoportok az előző pontban részletesen bemutatott kistérségi térszerkezeti logikát tükrözik.

72

Várható (becsült) tanulói létszámadatok évfolyamonként mikrotérségenként (2007-2013) III. 2. 11. 1. Mikrotérség 1.

2

50

15

10

15

5

39

48

15

10

-

-

48

15

7

-

2

50

Szécsény 20012/13

Hollókő

15

Nagylóc

7

Nógrádszakál

15

Ludányhalászi

48

20011/12

Szécsény

17

Hollókő

16

57

Nagylóc

75

5

Nógrádszakál

4

16

Ludányhalászi

15

5

Szécsény

14

15

Hollókő

17

39

Nagylóc

57

5

Nógrádszakál

5

15

Ludányhalászi

16

10

50

Szécsény

5

15

39

2010/11

Hollókő

15

2009/10

Nagylóc

16

Nógrádszakál

57

Ludányhalászi

3

Szécsény

Ludányhalászi

7

8. évf.

Hollókő

Szécsény

14

7. évf.

Nagylóc

Hollókő

16

6. évf.

Nógrádszakál

Nagylóc

75

5. évf.

Ludányhalászi

Nógrádszakál

4

15

5

18

4

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

134

15

-

-

-

121

15

-

-

-

16

3

12

4

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

134

15

-

-

-

16

14

7

3

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

57

17

14

15

4

100

16

-

-

-

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

39

15

5

-

5

90

17

-

-

-

100

16

-

-

-

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

Szécsény

Ludányhalászi

15

57

Hollókő

Szécsény

14

2008/09

Nagylóc

Hollókő

17

Tanév

4. évf.

Nógrádszakál

Nagylóc

3. évf.

Nógrádszakál

2. évf.

Ludányhalászi

1. évf.

3

12

4

57

14

7

3

57

14

12

4

75

15

5

16

5

15

10

-

5

2007/08

III. 2. 11. 2. Mikrotérség 2.

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

8. évf.

Endrefalva

7. évf.

Szécsényfelfalu

6. évf.

Piliny

5. évf.

Endrefalva

4. évf.

Szécsényfelfalu

3. évf.

Piliny

2. évf.

Endrefalva

1. évf.

2008/09

18

7

4

24

3

3

19

3

6

11

10

4

12

-

-

16

-

-

18

-

--

16

-

-

2009/10

17

8

5

18

7

4

24

3

3

19

3

6

11

-

-

12

-

-

16

-

-

18

-

-

2010/11

24

7

5

17

8

5

18

7

4

24

3

3

19

-

-

11

-

-

12

-

-

16

-

-

2011/12

18

4

6

24

7

5

17

8

5

18

7

4

24

-

-

19

-

-

11

-

-

12

-

-

2012/13

16

6

5

18

4

6

24

7

5

17

8

5

18

-

.

24

-

-

19

-

-

11

-

-

Tanév

2007/08


Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

8. évf.

Nógrádmegyer

7. évf.

Magyargéc

6. évf.

Nógrádmegyer

5. évf.

Magyargéc

4. évf.

Nógrádmegyer

3. évf.

Magyargéc

2. évf.

Nógrádmegyer

1. évf.

2008/09

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

21

12

13

14

2009/10

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

21

12

2010/11

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

2011/12

24

15

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

2012/13

30

15

24

15

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

Tanév

2007/08


Nógrádsipek

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

8. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

7. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

6. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

5. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

4. évf.

Varsány

Rimóc

Varsány

Rimóc

Varsány

Rimóc

Tanév

3. évf.

Nógrádsipek

2. évf.

Nógrádsipek

1. évf.

2007/08 2008/09

21

21

10

24

18

10

25

22

9

14

17

11

20

22

6

15

20

2009/10

20

17

11

25

21

10

24

18

10

23

2010/11

21

17

10

20

17

11

24

21

10

22

20011/12

20

18

9

21

17

10

20

17

11

20012/13

20

20

12

22

18

9

21

17

10

11

18

6

6

15

22

9

15

17

11

19

18

10

24

22

9

15

23

21

10

24

18

10

20

17

11

23

218

10

15

0

22

6

14

20

11

17

6

6

17

11

18

22

6

16

20

11

23

22

9

16

17

11

18

22

6

23

18

10

20

22

9

15

17

11

III. 2. 12. Összefoglalás Összességében a kistérség helyzetének alakulását meghatározó folyamatokat értékelve az alábbiak fogalmazhatóak meg: 1. A közoktatás területén az alapellátáshoz szükséges körülmények és feltételek alapvetően biztosítottak. Problémát jelent egyes településeken a gyermek-, és tanulólétszám mérséklődése, a kis létszámú nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükséges anyagi források biztosítása. 2. A létszámgondokkal nem érintett intézmények esetében a hátrányos helyzetű tanulók igen magas aránya, a sajátos nevelési igényű gyerekek számának tartós emelkedése, a tanulási és magatartás problémákkal küzdők arányának folyamatos emelkedése tapasztalható. 3. A kistérségen belül a felmerülő problémák megoldása a társulás életre hívásáig az önkormányzatok és az intézmények számára önállóan megoldandó feladatként jelentkezett. Az egyes feladatok megoldását az együttműködés kialakulását informális kapcsolatok megléte segítette, hiánya késleltette. 4. Pozitív tendencia, hogy a tanulási képességeiben korlátozott, a tanulásban akadályozott tanulókkal való foglalkozás terén egyre inkább az integrációra való törekvés és a fejlesztéshez szükséges feltételek együttes biztosítása jellemző az intézményekben. 5. Jelentős gondot jelent, hogy a térségen belül nem alakult ki a szakszolgálati és szakmai szolgáltatási tevékenység feltételrendszere, az egyes önkormányzatok és intézmények külön-külön próbálták a szolgáltatáshoz szükséges körülményeket biztosítani. 6. A kistérség helyzetének javítása szempontjából meghatározó a különböző pályázati lehetőségek közös, összehangolt kihasználása, a lehetségessé váló és megvalósított fejlesztések közös hasznosítása. 7. A tartalmi munka fejlesztése szempontjából elengedhetetlen az intézmények közötti szakmai együttműködés bővítése, fejlesztése.

75

IV. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok a kistérségben IV. 1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások A kialakult helyzetre, és a kistérség településeinek körülményeire tekintettel, Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása a kistérség közoktatásának fejlesztése során, az alábbi prioritások érvényesítését látja szükségesnek : 1. a hátrányos helyzetű csoportok, családok gyermekeinek felzárkózását, a hátrányok mérséklését szolgáló pedagógiai tevékenység kiemelt szerepének érvényesítése a közoktatási intézmények munkájában. 2. a tehetséges körülmények biztosítása.

gyerekek

felkutatása,

a

fejlesztésükhöz

szükséges

3. a meglévő intézmények működési színvonalának megőrzése, az elért eredmények stabilizálása, az eredményeken alapuló fejlesztések kistérségen belüli lehetséges mértékű összehangolása. 4. az intézmények működését biztosító pénzügyi-, és finanszírozási háttér stabilizálása, a közösen ellátott szolgáltatások anyagi fedezetének megteremtése. Szécsény Kistérség Többcélú Társulását létrehozó önkormányzatok, a közoktatási intézmény-fenntartási és irányítói feladatok vonatkozásában, az alábbiakat határozzák meg a társulás számára:

76

-

közoktatási tervek összehangolása

-

az idegen nyelv oktatása (3.osztálytól) és nyelvvizsgára felkészítés (78.osztály) mikrotérségek szerinti megszervezése

-

közoktatási megállapodások előkészítése

-

az óvodás korú gyermekek ellátását biztosító kistérségi megoldások kialakítása, fejlesztése

-

a kistérség oktatási fejlesztési irányainak kialakítása, a közös alapfokú oktatási és pedagógiai programok, nevelési tervek elkészítése.

-

kistérségi közoktatási információs hálózatot alakít ki és működtet.

-

pályázatok kiírása a kistérség intézményei számára.

-

szakmai napok szervezése.

IV. 2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések Célok és feladatok településenkénti bontásban

IV. 2. 1. 1.

(1) Endrefalva Célok: -

Törvényszerűen, eredményesen és hatékonyan működjenek közoktatási intézményeink.

-

Biztosítsák a településen élő gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítését, a fejlődésüket folyamatosan segítő nevelést, oktatást.

-

A közoktatási rendszerbe kerüléstől a közoktatási rendszerből kikerülésig követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja.

-

A sajátos nevelést igénylő gyermekek számára segítsék elő az intézmények a hátrányok csökkenését, kompenzálását.

-

A hátrányos helyzetű és etnikai tanulók számára segítsék elő az intézmények a hátrányok csökkentését, kompenzálását.

-

A hátrányos helyzetű és etnikai tanulók felzárkóztatását, beilleszkedését célzó pályázatokat önerő biztosításával is támogatjuk.

-

A tehetséges tanulók számára biztosítsák az intézmények a folyamatos tehetséggondozást.

-

A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulókkal kapcsolatos problémák kezelése, megoldása legyen hatékonyabb.

-

Kapjon hangsúlyt a település hagyományápolása, a szűkebb lakóhely iránti kötődés erősítése.

-

Legyen jellemző a partnerközpontú működés, melynek alapja az intézmények minőségirányítási programja.

-

Hatékony gyermek- és ifjúságvédelmi munkát végezzenek az intézmények együttműködve a közoktatáshoz kapcsolódó intézményekkel a hátránykompenzációban, a prevenciós munkában.

Feladatok: -

A 3-7 éves korú gyermekek (indokolt esetben 8 éves korig) helyben történő óvodáztatásának biztosítása.

-

Az iskolai életre való felkészítés biztosítása minden 5. életévét betöltött gyermek számára.

-

A rendszeres óvodába járás biztosítása.

-

A megfelelő számú szakképzett óvodapedagógusi létszám biztosítása.

-

A működési feltételek folyamatos javítása.

77

-

Az óvoda nevelési programjában megvalósításának segítése.

meghatározott

célkitűzések

-

A reális szülői igények támogatása, megvalósítása.

-

Az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos javítása (épületek felújítása, bővítése, berendezés, taneszközök cseréje, stb.. ).

-

A szakképzett pedagógusok megtartása.

-

A szakos ellátottság növelése (továbbképzések - átképzések).

-

Az átdolgozott pedagógiai program zökkenőmentes bevezetése, az ebben megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztés teljesítése.

-

A sajátos igényű tanulók integrált oktatásának megteremtése, fokozatos bevezetése.

-

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szakszerű fejlesztése.

-

A hagyományok ápolása, újabb folyamatok elindítása.

-

Az iskola és az óvoda együttműködésének továbbfejlesztése.

-

Az iskola kihasználtságának emelése.

(2) Hollókő Célok: -

Az oktatási egyenlőtlenségek mérsékelése

-

Megfelelő humán-erőforrás megteremtése

-

Minőségi közoktatás megteremtése

-

Tárgyi feltételek javítása

Feladatok:

78

-

Az intézmény módszertani fejlesztésének segítése.

-

Hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség- kibontakoztató felkészítésének segítése.

-

Logopédus, gyógypedagógus biztosítása.

-

A gyermekek intézményünkbe való utaztatásának szervezett formában történő segítése.

-

Pedagógus továbbképzések, tanfolyamok költségeinek finanszírozásának támogatása.

-

Művészettanárok foglalkoztatása óraadóként.

-

Szakmai segítségnyújtás a MIP és a Pedagógiai Program folyamatos fenntarthatóságának érdekében.

-

Jogi, gazdálkodási tanácsadás lehetőségének megteremtése.

-

Az IMIP-ek alapján a pedagógusok teljesítményértékelésének és az intézményi önértékeléseknek a folyamatos elvégzése.

-

Az óvodai berendezések, felszerelések bővítése.

-

Az oktatásra használt számítógépek számának emelése, ill. a meglévő gépek korszerűsítése.

-

A már meglévő épületek, berendezések, felszerelések folyamatos karbantartása, javítása, cseréje, pótlása.

-

A hatékony nevelő-oktató munka feltételeinek megteremtése (szemléltető eszközök cseréje, pótlása, bővítése).

-

Az óvoda szabadtéri játékainak bővítése, a meglévők korszerűsítése az EU-szabvány szerint.

(3) Ludányhalászi Célok: -

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítani kell továbbra is az óvodai ellátást, különösen a kötelező iskolai életmódra felkészítő szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

A nevelőmunkában – az óvoda szakmai önállóságának megtartása mellett – meghatározó a differenciált személyiség fejlesztés, a közösségi nevelés, a képességek kibontakoztatás, a hátránykompenzáció, a biztos alapkészségek kialakítása a minőségbiztosítási rendszer keretein belül, megfelelve a partnerek elvárásainak.

-

Az iskolában két év alatt teljes körűen be kell vezetni a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét az 57/2002.(XI.8.) MKM rendelet 39/D és a 39/E § előírásainak megfelelően.

-

A kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzék - lIí1994. (VI.S.) I\t1KM rendelet - alapján készült ütemtervet az önkormányzat 2003. augusztusáig - anyagi fedezet híján - nem tudta teljesíteni ezért a Kt. 128. § (17) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz a beszerzés átütemezésére legkésőbb 2008. aug.31-ig. Az önkormányzat az. új ütemtervben foglaltaknak megfelelően teljesíti kötelezettségét.

-

Az iskola épületének karbantartása terén 2005. szeptember elsejéig meg ken oldani a parkettacserét, a nyílászárók korszerűsítését, az ereszcsatorna és a külső vakolat felújítását, az óvoda nyílászáróinak cseréjét, a külső vakolat helyreállítását valamint az intézmény akadálymentesítését.

-

A tanulók sportlehetőségeinek javítása érdekében 2004. december végéig meg kell teremteni a kondicionáló terem működtetéséhez szükséges anyagi fedezetet pályázati, illetve költségvetési forrásból.

-

Az intézményben megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok ismereteinek, felkészültségének folyamatos bővítése érdekében a középtávú továbbképzési terv alapján elkészült éves beiskolázási tervben foglaltakat meg kell valósítani.

79

Feladatok: -

Az intézmény elkészítette és folyamatosan kiegészítette helyi Nevelési Programját az abban meghatározott célokat, feladatokat teljesítette.

-

Elkészült az intézmény minőségirányítási programja, ennek kiegészítése is megtörtént.

-

Az intézmény dolgozóinak szakmai továbbképzése Továbbképzési és Beiskolázási Tervek alapján megtörtént.

-

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítottunk óvodai ellátást, különösen a kötelező iskolai életmódra felkészítő szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

Az iskolában két év alatt teljes körűen bevezetésre került a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere az 57/2002.(XL08.) MKM rendelet 39/D és a 39/E § előírásainak megfelelően.

-

A tanulók sportlehetőségeinek javítása érdekében a GAMESZ épületében kondicionáló terem került kialakításra.

-

Az intézményben az éves beiskolázási tervben foglaltak alapján a dolgozók szakmai továbbképzésekben részt vettek.

-

Az óvoda kötelező eszköz és fejlesztési tervében szereplő feladatokat megvalósítása.

-

Az iskola épületének karbantartása (minden teremben parketta csere, a nyílászárók korszerűsítése, az óvodában a nyílászárók cseréje és az épületek akadálymentesítése).

-

A közoktatásról szóló törvény alapján benyújtott kérelemnek helyt adva az OKÉV határozatlan időre engedélyezte az intézmény nem nyolc osztályos iskolaként való továbbműködtetését.

-

A gyereklétszám alakulása szükségessé teszi, hogy felmérésre kerüljön a működtetés további formája.

-

Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésének érdekében a következő tanévekben is alkalmazni kell a hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató és integrációs felkészítésének pedagógiai rendszerét.

(4) Magyargéc Célok:

80

-

A tankötelezettség teljesítéséhez valamennyi gyermek számára.

szükséges

feltételek

biztosítása

-

Minél több halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kerüljön szakmát vagy érettségit adó középfokú intézménybe.

-

Csökkenjen az igazolatlanul mulasztott napok száma mind az óvodában, mind az iskolában.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének lehetőség szerinti további működtetése.

-

A cigány kisebbségi program (nemzeti-etnikai oktatás magyar nyelven) szerinti oktatás folytatása.

-

A jelenleg meglévő sokszínűség (tehetséggondozás, felzárkóztatás) fenntartása, az egyéni profilok megőrzése.

-

Szociális támogatási rendszer adta lehetőségek biztosítása.

-

Törekedni a szakos ellátottságra, az előírt szakképesítéssel rendelkező pedagógusok alkalmazására, továbbképzésekre, szakképzés segítésére.

-

SNI gyerekek korai kiszűrése már az óvodában, később pedig kiemelt figyelmet fordítani oktatásukra.

-

Az intézmények költség-hatékony működtetése.

-

Az eszköz és felszerelésjegyzék szerinti beszerzések, fejlesztések megvalósítása, az intézmények épületeinek állagmegóvása, folyamatos karbantartása, fejlesztése, az oktatás, nevelés minőségének, személyi és tárgyi feltételeinek további fejlesztése.

-

A közoktatási intézmények fenntartói (társult önkormányzatok) kötelezettséget vállalnak arra, hogy az intézményekben indokolt fejlesztéseket a pályázati lehetőségek maximális kihasználtsága mellett anyagi lehetőségeik függvényében évente intézményi társulásonként 100500 ezer forint önerő elkülönítésével a tervezési időszakban biztosítanak.

-

Különös figyelmet fordítanak – tekintettel többszörösen hátrányos helyzetükre – a fejlesztési tervben meghatározott célok megvalósítása érdekében a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtására

Feladatok: -

Az intézményekben folyó fejlesztő munka tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása.

-

Az intézményi minőségirányítási program működtetése, önellenőrzése, önértékelés.

-

Nevelési feladatok teljesítése, a pedagógiai programban foglaltak szerint, különös tekintettel a kompetencia alapú oktatásra.

-

Az óvodában angol nyelvű csoport indítása, néptánc-oktatás bevezetése.

-

A tagóvoda helyiségének korszerűsítése, a szükséges biztosításával, korszerű fejlesztő eszközök beszerzése.

légtér

(5) Nagylóc Célok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

Az Önkormányzat a 2 csoportos óvoda működtetését tervezi a jövőben is, melyet a mellékelt várható gyermek létszám is indokol. Ennek személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat biztosítja.

-

A jogszabályban meghatározott kötelező eszköz és felszerelések beszerzésének anyagi feltételeit biztosítja. 81

-

Fentieken túl az udvari játékok folyamatos karbantartását, felújítását ütemezi éves költségvetésében, valamint az épület nyílászáróinak cseréjét.

Általános iskolai oktatás terén: -

Az önkormányzat a 3 osztályos általános iskolai oktatást és 2 csoportos napközi otthon további megtartásának feltételeit a jövőben is biztosítja a várható gyermek létszám figyelembevételével.

-

A tárgyi feltételek körében kiemelt cél: o a kötelező eszköz és felszerelések biztosítása 2007/2008 év végéig o az iskola műanyag padlóburkolatának kicserélése o az intézmény érintésvédelmi-, villámvédelmi- és tűzvédelmi minősítő iratban foglaltak ciklikus felülvizsgálata o az udvarra, az udvari játszótérre eszközök beszerzése o számítástechnika-terem kialakítása o kábel-tv bevezetése

Feladatok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

Angol nyelv tanítás lehetőségének vizsgálata már óvodás korban, igény esetén, ennek finanszírozása az önkormányzat és szülők feladata.

-

Az óvoda nevelési programjában meghatározottak szerint az "életre nevelés" maradjon a legfőbb cél. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg minden gyermek iskolaérett legyen az iskoláskor elérésének idejére.

-

Pályázati lehetőségek kihasználása.

-

Lehetőleg valamennyi 3 éves korú gyermek kerüljön beíratásra az óvodába, (kihasználtság érdekében).

-

Az óvodába kerülés első időszakában vagy már előtte ki kell szűrni az esetleges fogyatékos, speciális ellátást igénylő gyermekeket (együttműködve az egészségügyi szolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal, szakértői vizsgálatra küldés, különleges gondozási feltételekről tájékoztatás 14/1994.(VI.24.) MKM. rendelet 26.§.)

Általános iskolai oktatás terén:

82

-

A tanulók képzésének, továbbképzésének, önképzésének biztosítása.

-

A helyi óvoda hagyományőrző programjának folytatására az iskolai oktatásban, (szakkör, tánccsoport, stb. működtetésével).

-

Tehetséggondozás, felzárkóztatás, beilleszkedési és tanulói zavarok kezelése, tanulmányi versenyeken

-

való részvétel biztosításával.

-

Törekedni kell a tanulmányi eredmények, átlagok javítására, kellő számú korrepetálás biztosításával. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban az "életre" nevelés legyen acél.

-

A viselkedési, magatartási problémák kezelése és megszüntetése érdekében fokozott együttműködést kell kialakítani a tanulók szüleivel, a gyermekjóléti szolgálattal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a rendőr körzeti megbízottal. Ennek keretében közös fórumok szervezése indokolt az érintettek körében. Fel kell mérni a művészeti iskola, oktatás iránti igényt, a gyermekek és szüleik körében. Vizsgálni kell a művészeti oktatás beindításának személyi, tárgyi, anyagi feltételeit.

-

Gyógy- és könnyített testnevelés biztosítása az egészségügyi ok miatt rászoruló tanulók részére.

-

Logopédiai- gyógypedagógiai ellátás biztosítása helyben történjék.

-

Könyvtár kialakítása

(6) Nógrádmegyer Célok: -

A személyi és tárgyi feltételek, valamint az oktatómunka színvonalának szinten tartásával, folyamatos korszerűsítésével törekedni kell arra, hogy az iskola vonzó maradjon a tanulók és a szülők számára a szabad iskolaválasztás közben is.

-

Az általános iskolánál is jelentős szerepe lesz a következő időszakban a minőségfejlesztésnek, melyben kiemelt cél az alapkészségek fejlesztése: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematika, műveletvégzési készség, az informatikai készség kiemelt fejlesztése, valamint az etnikai, kisebbségi kultúra ápolása.

-

Az általános iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében szükséges a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni, széles körű felvilágosító munkát végezni. (DADA).

-

A szakmai munka szerves részét képezi a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás, melyet az intézménynek tovább kell fejlesztenie.

Feladatok: -

Az intézményekben dolgozó pedagógusok ismeretének, felkészültségének folyamatos bővítése, középtávú továbbképzési terv készítése.

-

Óvodai nevelési programban megfogalmazottak megvalósítása, szélesebb körű megismertetése.

-

Kötelező eszközök folyamatos beszerzése, melynek a intézményi költségvetésből és pályázat útján kell biztosítani.

-

Fokozatosan biztosítani kell az iskola fejlesztését, karbantartását, állagmegóvását.

-

Mindkét intézményben rendszeresen ellenőrizni kell a fejlesztési tervben célkitűzött feladatok megvalósítását, összekötve a szakmai, felügyeleti és a gazdasági ellenőrzéseket.

fedezetét

83

(7) Nógrádsipek Célok: -

az óvoda és az iskola kihasználtságának növelése

-

emelt szintű angol és számítástechnika oktatás bevezetése

A tárgyi feltételek körében kiemelt cél: -

kötelező eszköz és felszerelések biztosítása a 2008/2009. tanév elejére (a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján erre reális az esély: az eszközbeszerzések jelenleg is folyamatban vannak)

-

az iskola és az óvoda bejárata fölött előtető kialakítása a 2008/2009. tanév őszi szünetében

-

az iskola udvarán meglévő salak borítás cseréje, az iskola épülete előtti terület térburkolása a 2008/2009. tanév őszi szünetében, a maradék terület gyepesítése a 2009. évi nyári szünetben

-

az óvoda udvarára játszótéri eszközök beszerzése

-

digitális tábla beszerzése

Feladatok: -

az óvoda akadálymentesítésének megoldása 2009. év végére

(8) Nógrádszakál Célok: -

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítani kell továbbra is az óvodai ellátást, különösen a kötelező iskolai életmódra felkészítő szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

A nevelőmunkában – az óvoda szakmai önállóságának megtartása mellett – meghatározó a differenciált személyiségfejlesztés, a közösségi nevelés, a képességek kibontakoztatása, a hátránykompenzáció, a biztos alapkészségek kialakítása a minőségbiztosítási rendszer keretein belül, megfelelve a partnerek elvárásainak.

Feladatok:

84

-

Az elmúlt időszakban bekövetkezett negatív változások a gyermeklétszám rendkívüli módon történt csökkenése, a tárgyi és szemléltetőeszközök elavult színvonala és a személyi feltételek megoldatlansága egyértelműen elővetíti az önkormányzatra háruló közoktatási feladatok társulási formában történő ellátásának szükségességét. Ezen feladat megvalósítása érdekében a Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásával jelenleg folyó tárgyalásokat olyan szintre kell emelni, hogy az általános iskolai oktatás társulási formában történő működtetése a 2006/2007-es tanévtől kezdődően biztosított legyen.

-

A tervezett átszervezéssel összefüggésben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a közoktatási törvényben nevesített valamennyi érintett szervezet és a szülők kellő időben történő tájékoztatása és vélemény kikérése érdekében.

(9) Piliny Célok: -


-

Megfelelő humán-erőforrás megteremtése

-


-


Feladatok: -

Tornaszoba kialakítása

-

Mozgásfejlesztő és udvari játékok

-

Akadálymentesítés

-

Tantermi berendezések, eszközök korszerűsítése, pótlása

-

Oktatástechnikai eszközök beszerzése Rimóc

(10) Célok:

Óvodai ellátás, nevelés terén: -

3-7 éves korú gyermekek (indokolt esetben 8 éves korig) helyben való óvodáztatásának a biztosítása.

-

Minden 5. életévét betöltött gyermek számára biztosítani kell az iskolai életre való felkészülést, kötelező óvodai foglalkozások keretében.

-

A működési feltételek folyamatos javítása.

-

A csoportok számának megfelelő szakképzett óvodapedagógusi létszám biztosítása.

-

Az óvoda nevelési programjában megvalósításának segítése.

-

A kiépített COMENIUS I. minőségbiztosítási rendszer működtetése.

-

A reális szülői igények támogatása, megvalósítása a kívánt nevelési célok elérésére.

meghatározott

célkitűzések

Általános iskolai oktatás terén: -

A községben biztosítani kell a helyben való iskoláztatást a 6-14 éves korosztály számára.

-

Az oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos javítása. Ide értendő az épületek felújítása, bővítése, valamint a berendezés és a taneszközök cseréje.

-

A szakképzett pedagógusok megtartása. A továbbképzések biztosításával, valamint a munkakörülmények komfortosabbá tételével.

-

Az átdolgozott pedagógiai program zökkenők nélküli bevezetése, illetve a feltételek biztosítása.

-

A kiépített minőségbiztosítási rendszer működtetése. (COM. I).

85

-

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés maradéktalan teljesítése.

-

A hagyományok ápolása, újabb folyamatok elindítása.

-

Az iskola és az óvoda, valamint a könyvtár együttműködésének továbbfejlesztése.

-

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának megteremtése, miután a létszámok és a feltételek lehetővé teszik.

-

A tanulási nehézségekkel és egyéb fogyatékkal élő tanulók szakszerű fejlesztése.

Feladatok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

A jelenleg működő óvoda megtartása.

-

Lehetőség szerint el kell érni, hogy minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek 3 éves kortól óvodába járjon.

-

Az óvoda szakmai autonómiájának meghatározása a továbbiakban is.

-

Az óvodapedagógusok szakmai előmenetelének, képzésének biztosítása.

-

Megfelelő játszóudvar kialakítása, a hiányzó tárgyi eszközök pótlása.

-

Fejlettség szerinti beiskolázás, ha a tárgyszerű döntéshez szükséges, külső szakember segítségét kell kérni.

-

Az óvoda működési feltételeinek biztosítása.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól való óvodáztatása.

-

Az óvoda szakmai önállóságának a fenntartása.

-

Szakmai továbbképzések biztosítása a helyi igényeknek megfelelően.

-

Megfelelő játszóudvar kialakítása, a hiányos tárgyi eszközök pótlása.

-

Fejlettség szerinti beiskolázás.

-

A hátrányos helyzetű gyermekek, és a részképességi zavarokkal küzdők intézményen belüli fejlesztése.

-

A részképességek sérüléseinek korai felismerése, külső szakemberek igénybevétele (nevelési tanácsadó, gyermek-ideggondozó, szakértői bizottság).

Általános iskolai oktatás terén:

86

-

A jelenleg működő nyolc osztályos iskola megtartása.

-

A tanulók iskolaváltoztatási lehetőségének garantálása, a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint.

-

Az elfogadott eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak ütemezés szerinti megvalósítása.

-

Előírt szakképesítéssel rendelkező továbbképzésük biztosítása.

pedagógusok

alkalmazása,

a

-

A kiépített COM. I. minőségbiztosítási rendszer fenntartása, folyamatos felkészülés a COM. II. rendszerre (teljes körű minőségbiztosítás).

-

A hátránnyal induló HHH gyermekek felzárkóztatásának, fejlesztésének segítése, megfelelő szakember, fejlesztő órák, illetve a tárgyi feltételek biztosításával.

-

Az optimális tárgyi és személyi feltételek biztosításával el kell érni, hogy a középosztálybeli szülők ne írassák más település iskolájába gyermeküket.

-

A fogyatékkal élő, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek korai kiszűrése, és a korrekciójuk időbeni elkezdése.

-

Az iskola működési feltételeinek biztosítása.

-

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok ütemezése szerinti fejlesztés.

-

Taneszköz fejlesztés – történt (IPR), de még szükséges.

-

Szakképzett tanárok biztosítása, szakmai továbbképzés.

-

A partnerközpontú (COM.I.) minőségbiztosítási rendszer működtetése.

-

A szociokulturális hátrányok leküzdése, megfelelő tárgyi feltételek, fejlesztő foglalkozások és szakemberek biztosításával.

-

Korszerű, a XXI sz. kihívásának megfelelő feltételek megteremtése abból a célból, hogy az iskola vonzó maradjon minden család számára.

-

A törvényben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkező nevelőtestület megőrzése.

-

A fogyatékkal élő, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek szűrése (szerencsés lenne helyben) és a korrekciójuk időbeni elkezdése.

-

A logopédiai ellátás alapfeladatként való biztosítása.

-

Tehetséggondozás: szakkör, sportkör, középiskolára felkészítés, Út a középiskolába program.

-

A rendszeres testmozgás és mindennapos testnevelés biztosítása.

-

A tanulók napközbeni ellátása alsó tagozaton iskolaotthonos keretek között menza biztosításával, 5-6. évfolyam részére napközi és 7-8. évfolyam részére tanulószoba indításával szükség szerint. Szécsény

(11) Célok:

Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása terén: -

2005. december 31-ig teljesítendő eszközbeszerzés garantálja oktatási intézményeink számára a zavartalan nevelő-oktató munka végzését. Az igények figyelembevételével önkormányzatunknak több mint 8,6 millió forintot kellene biztosítani a kötelező eszköz- és felszerelések hiányának pótlására. E kötelezettségből származó anyagi teher pályázatok útján mérsékelhető.

87

Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása terén: -

A helyzetfeltárás alapján az általános iskolában és szakközépiskolában a szakos tanári ellátást továbbra is folyamatos átképzésekkel, továbbképzésekkel kell biztosítani (pl. informatikai tanár, nyelvtanár, rendszergazda stb.). Az óvodában képzett óvodapedagógusok vannak. Ők a folyamatos továbbképzésüket a képzési terv szerint végzik. Az általános iskolában és az óvodában a felmérések szerint szükség lenne egy pszichológus szakember alkalmazására.

A nevelő – oktató munka hatékonyságának növelése terén: -

A minőségbiztosítási és mérési rendszer hoz megoldást az oktatási intézmények szakmai munkájának objektív értékelésére és mérésére. Elkészült, és az intézmények felé kiadásra került az önkormányzat közoktatási minőségirányítási programja (ÖMIP).

-

A program célkitűzései alapján mindhárom intézményünk 2004. június 30ig elkészíti a saját intézményi minőségirányítási programját, melyet a képviselő-testület fog jóváhagyni. Ezek a dokumentumok a 2004/2005. tanévtől komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, törvényességi ellenőrzést és értékelést biztosít.

Óvodai nevelés terén: -

Azon gyermekeknél, akinél feltárásra kerültek az egészséges személyiség személyiségfejlesztés hiányosságai, a lemaradásokat egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal a Nevelési Tanácsadó igénybevételével kell megoldani. Cél: segítségnyújtás a hátrányok kompenzálására, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A hátrányos helyzetű, roma kisebbséghez tartozó gyerekek hátrányainak csökkentése szociális fejlesztő programok segítésével az integrált nevelés keretei között.

Alapfokú képzés terén:

88

-

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelv oktatás, az informatikai ismeretek oktatási színvonalának emelésére, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, hátránykompenzációra.

-

Kiemelten kell kezelni a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztésére, a habitáció, rehabilitáció, az általános műveltség megalapozására a tanulók egyéni képességeinek megfelelően.

-

Ehhez szükséges az integrált oktatás-nevelés megvalósulása felmenő rendszerben, valamint a beilleszkedést segítő programok szorgalmazása. Az intézmény gazdaságos működtetése érdekében szükséges a kapacitási többlet kihasználása a kistérségi tanulók felvételével az önkormányzat képviselő-testülete által engedélyezett osztályok számának és az osztályba felvehető gyermekek maximalizált létszám keretei között.

-

Feladat a minőség-elvű oktatás kimunkálása, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás. A roma tanulók esélyhátrányának csökkentése speciális fejlesztő programok által az integrált nevelés keretei között.

Középfokú oktatás terén: -

A gimnáziumi és szakközépiskolai képzés színvonala a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek, a felsőoktatásba kerülés feltételeinek feleljen meg, illetve a magasabb szintű szakmai képesítés elsajátítását továbbra is tegye lehetővé úgy, hogy az mind a választható, mind a kötelező tanórai foglalkozások keretében történjen.

-

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az egyéni érvényesülés feltétele az egész életen át tartó tanulás („life long learning”).

-

Fokozatosan erősíteni kell a 9-12. osztályok felkészítésében az általános műveltséget megalapozó nevelési-oktatási tevékenységet, ügyelni kell arra, hogy a személyi feltételek biztosítva legyenek, hogy ezáltal a szolgáltatást igénybe vevők megelégedéssel öregbítsék a gimnázium és szakközépiskola hírnevét.

-

A nyolcosztályos gimnáziumi képzés továbbra is egy osztállyal, a korábbi képviselő-testületi döntés szerinti létszámmal indulhat.

-

A képviselő-testület 2003. szeptember 19-i ülésén engedélyezte egy nyelvi előkészítő osztály indítását, amellyel a képzés ideje öt év időtartamúvá válik és a 13. illetve a 14. évfolyamon szakmát lehet szerezni, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ügyintéző – titkár. 2005. szeptember 1-től történő indítással megfontolandó egy új szakma: az irodavezetői képzés indítása. Ehhez azonban fel kell mérni a tanulói igényeket és a többletköltségeket, valamint a munkaerő-piacon való elhelyezkedés lehetőségeit.

-

Nyitni kell az érettségire épülő szakképzésben a felsőfokú szakképzés felé.

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása terén: -

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás a korai gyermekkortól a serdülőkoron túl, az ifjúság egy részénél állóképességbeli és gerincproblémákat okoz.

-

Az óvodában ez a feladat megoldott, mivel képzett óvodapedagógus van. Erre a problémára az iskolákban kiemelt figyelmet kell fordítani, mind a kötelező tanórai, vagy a tanórán kívüli foglalkozások keretében. A tanulókban és a szülőkben is tudatosítani kell a gyógytestnevelés jelentőségét.

Kistérségi feladatok terén: -

A kistérségi központ jövőbeli erősítési törekvéseket figyelembe véve önkormányzatunk nyitott és fogadó kész olyan közoktatási szolgáltatások nyújtására, melyeket a kistérségi önkormányzatok önmaguk nem képesek megoldani. Ilyen például kistérségi pedagógiai szakszolgálat közös létrehozása, oktatási irányítási társulás, vagy közoktatási intézményi módszertani központ közös kialakítása.

Feladatok: -

Támogatja az intézmények minőségirányítási rendszerének kialakítását és működését.

89

-

A tárgyi feltételek biztosítása érdekében 2008-ig évente a költségvetési rendeleteiben a benyújtandó pályázatokhoz biztosítja az önerőt. (pl. Épület felújítások, korszerűsítések, eszközök és berendezések, felszerelések bővítése, informatikai fejlesztések).

-

Az önkormányzat évente meghatározza az induló csoportok, osztályok számát minden közoktatási intézményében. A felsőbb évfolyamokon, amennyiben a törvény által és az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott maximális létszámok lehetővé teszik, és vidékről sem lehet feltölteni az osztálylétszámot, abban az esetben az osztályösszevonásokat végre kell hajtani.

-

Az önkormányzat a hatályos jogszabályok tükrében áttekinti a közalkalmazottak létszámait. A közoktatási és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályváltozások hatálybalépésének megfelelően ütemtervet és költségszámításokat kell végezni, továbbá szükség esetén módosítani kell a pedagógus – továbbképzési terveket.

-

Az önkormányzat megvizsgálja az alap- és középfokú idegen nyelvi képzés helyzetét, a vizsgálat térjen ki arra is, hogyan lehet az idegen nyelvi képzés kínálatát bővíteni, ha a nyelvi – informatikai előkészítő 9. évfolyam indításához nem lesz meg a szükséges tanulói létszám.

-

Végre kell hajtani az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításából eredő fenntartói és intézményi feladatokat.

-

Végre kell hajtani a szakképzés jelenlegi rendszerének áttekintését, fel kell mérni az akkreditált felsőfokú szakképzés bővítését a munkaerő piac igényei szerint.

-

Évente fel kell mérni az épületek műszaki állapotát, és ütemezni kell a közoktatási intézményeink folyamatos felújítását, korszerűsítését, valamint az éves karbantartási munkákat az ÁNTSZ előírásainak megfelelően el kell végezni. A fogyatékosok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében pályázatokat kell benyújtani a közoktatási épületeink akadálymentesítése érdekében.

-

Elkülönített keretet kell biztosítani az éves költségvetési rendeletekben a közoktatási pályázatok önrészére vonatkozóan.

-

Ki kell alakítani az intézményvezetők minőségi tevékenységének új értékelési rendszerét.

-

Fel kell mérni az igényeket Szécsény város kistérségi önkormányzatainál, van-e igény egy kistérségi közoktatási módszertani központ, közoktatási irányítási társulás, vagy közös kistérségi pedagógiai szakszolgálat létrehozására. Szécsényfelfalu

(12) Célok: -

90

A nevelés - oktatás intézményeit az óvodát, az alapfokú oktatást ellátó alsótagozatos 1-4. osztályos általános iskolát gazdasági lehetőségeihez mérten, a kötelező alapfeladataként az önkormányzat fenntartja. A felső tagozatos képzés közoktatási megállapodás keretében a tankötelezettség teljesítéséig az Endrefalvai Általános Iskolában történik.

-

A közoktatási intézményeink értékhierarchiája több színű, az óvoda, az iskola választott értékeit a pedagógiai programjaik tartalmazzák.

-

Az önkormányzat olyan oktatásszolgáltatást kíván biztosítani, melyben lehetőség nyílik az egyéni képességek kibontakoztatására, a nemzeti és közösségi értékorientációra.

-

Az intézmények jogegyenlőségének elve szerint az érdekérvényesítésben egyenlő esélyekkel indulhatnak az önkormányzat felé.

-

Az önkormányzat a nevelő - oktató munka tárgyi feltételeinek a meglévő oktatási célú épületeit, valamint a jogszabályban előírt kötelező eszközöket és felszereléseket tekinti.

-

Az intézmények gazdaságos működésének alapja, hogy részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezzen. Az intézmények gazdasági és pénzügyeit a polgármesteri hivatal intézi.

-

A feladatellátáshoz szükséges épület felújítását, állagmegóvását a pályázatok és a költségvetés lehetőségeinek függvényében több éves ütemezésben kívánja megvalósítani.

-

A jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a minőség elismerésére. Az eredményesség és minőségfejlesztés érdekében fontosnak tartja az oktató - nevelő tevékenység ellenőrzését, étékelését, az egységes minőségbiztosítási rendszer alkalmazását.

-

A pedagógusok létszámának meghatározásakor kiindulási pontként tekinti az ellátandó gyermekek számát, az osztályok és csoportok számát, a közoktatási intézmények pedagógiai munkájához rendelkezésre álló időkeretet, ebből eredően a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított és a napközis és tanulószobai foglalkozás okra megállapított órakeretet. Cél, hogy minden feladat ellátásához elegendő szakértelmemmel rendelkező pedagógus álljon rendelkezésre, figyelembe véve a mindenkori létszámhoz igazított feladatmutatókat. E szempontok szerint koordinálja a pedagógusok továbbképzését, átképzését.

-

Folyamatos tájékoztatással erősíteni kívánja az intézményvezetők szerepét abban, hogy a szakmai elvárások mellett az önkormányzati érdekeket felkészültebben, következetesebben képviseljék.

-

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek esetében a preventív tevékenység erősítését támogatja.

-

Célul tűzi ki a gyermekvédelmi alapokon nyugvó nevelőmunka megvalósítását (életmód, káros szenvedélyek, családon belüli erőszak) az illetékes partnerek bevonásával (gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, védőnők, orvosok, rendőrség, gyámhatóság, kisebbségi tanácsnak).

-

Kiemelten kívánja kezelni az integrált nevelést és oktatást, az alapkészségek fejlesztésén belül az anyanyelvi, idegen nyelvi és informatikai kommunikációs készségek, valamint a matematikai készségszint, továbbá a szövegértés fejlesztését, a tehetséggondozást, az egészséges életmódra nevelésen belül a testnevelést és a könnyített testnevelést, az esztétikai nevelés területén a természeti, az épített

91

környezeti, a magatartásformákban, a viselkedésben megjelenő értékek megismerését és megőrzését, a szociális hátrányokból eredő felzárkóztatást. Feladatok: Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása terén: -

2008. augusztus 31-ig teljesítendő eszközbeszerzés garantálja oktatási intézményeink számára a zavartalan nevelő-oktató munka végzését. Az igények figyelembevételével önkormányzatunknak több mint millió forintot kellene biztosítani a kötelező eszköz- és felszerelések hiányának pótlására. E kötelezettségből származó anyagi teher pályázatok útján mérsékelhető.

-

Szükséges továbbá tornaszoba kialakítása, nyílászárók cseréje és informatikai és oktatástechnikai eszközök beszerzése

Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása terén: -

A helyzetfeltárás alapján az általános iskolában a közoktatási feladatellátást továbbra is pedagógusok folyamatos átképzésével, továbbképzésévei kell biztosítani (pl. informatikai tanár, nyelv tanár). Az óvodában a képzett óvodapedagógusok számát a gyermeklétszámhoz és a csoporthoz kell igazítani, folyamatos továbbképzésüket a képzési terv szerint kell végezni.

A nevelő - oktató munka hatékonyságának növelése terén:

92

-

A közoktatásban a 80-as évektől megszűnt az óvodák, iskolák külső ellenőrzését, értékelést végző hagyományos intézményrendszer, mely által háttérbe szorult a tudatos és rendszeres szakmai értékelés és ellenőrzés. Néhány országos értékelést beszámítva megszűnt a szakmai munka külső értékelése is. Ez az állapot joggal váltotta ki a fenntartók, a pedagógusok, a szülők elégedetlenségét. A csökkenő gyermeklétszám mindinkább motiválja az oktatási intézményeket az egyre igényesebb, színvonalasabb munka végzésére.

-

Az iskola részt vett a 2000-ben induló és 5 év alatt bezáruló az oktatási tálca által finanszírozott COMEN1US minőségbiztosítási programban. Ez a program első lépcső volt az oktatási munka mérésére, ellenőrzésére, a minőségi munka javítására.

-

A fenntartó a szakmai munka színvonaláról az intézményvezetők éves beszámolója alapján kap tájékoztatást. A minőségbiztosítási és mérési rendszer hoz megoldást az oktatási intézmények szakmai munkájának objektív értékelésére és mérésére. Elkészült és az intézmények felé kiadásra került az önkormányzat közoktatási minőségirányítási programja (ÖMIP).

-

A program célkitűzései alapján mind két intézményünk 2004. június 30-ig elkészíti a saját intézményi minőségirányítási programját, melyet a képviselő-testület fog jóváhagyni. Ezek a dokumentumok a 2004/2005. tanévtől komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, törvényességi ellenőrzést és értékelést biztosít.

Óvodai nevelés terén: -

Az óvoda felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi fejlődéséért, a gyermeki közösség kialakításáért, az alapfokú nevelés-oktatáshoz szükséges fejlettség eléréséért.

-

Azon gyermekeknél, akinél feltárásra kerültek az egészséges személyiség személyiségfejlesztés hiányosságai, a lemaradás okát egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal Nevelési Tanácsadó igénybevételével kell megoldani. Cél: segítségnyújtás a hátrányos kompenzálására, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A hátrányos helyzetű, roma kisebbségben tartozó gyerekek hátrányainak csökkentése szociális fejlesztő programok segítésével az integrált nevelés keretei között.

Alapfokú képzés terén: -

Az alapfokú nevelés-oktatás a helyi l-4.osztályos általános iskolában és az endrefalvai általános iskolában folyik, ahol a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolás továbbtanulásra.

-

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelv és az informatikai ismeretek oktatási színvonalának emelésére, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, hátránykompenzációra. Kiemelten kell kezelni a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztésére, a habitációs, rehabilitációs, az általános műveltség megalapozására a tanulók egyéni képességeinek megfelelően.

-

Ehhez szükséges az integrált oktatás-nevelés megvalósulása felmerülő rendszerben, valamint a beilleszkedést segítő programok szorgalmazásában. Feladat a minőség-elvű oktatás kimunkálása, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás. A roma tanulók esélyhátrányának csökkentése speciális fejlesztő programok által az integrált nevelés keretei között.

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása terén: -

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása a Nógrád Megyei Pedagógiai és Szakmai Szolgáltató Intézet útján van biztosítva. A beszédhibások logopédiai ellátása - megállapodás alapján - az endrefalvai általános iskolában történik. Varsány

(13) Célok: -


-

Megfelelő humán-erőforrás fejlődéséhez

-

Költséghatékonyság és irányítás javítása intézmények összevonásával.

-


-


megteremtése

a

pedagógus

szakma

93

Feladatok: -

Az intézmények módszertani fejlesztésének felvállalása.

-

Hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség- kibontakoztató felkészítésének bevezetése.

-

Az óvoda módszertani fejlődése érdekében fejlesztő programokhoz való kapcsolódás, mely megkönnyíti a hátránnyal küzdő óvodás korú gyermekek felzárkóztatását.

-

Továbbképzéseken való részvétel

-

Általános Művelődési Központ létrehozása (iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház összevonási feltételeinek kidolgozása).

-

Közoktatási társulás létrehozása más önkormányzatokkal.

-

Az óvoda Nevelési Programjában meghatározott célkitűzések elérése érdekében konkrét feladatok kijelölése.

-

Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott célkitűzések elérése érdekében konkrét feladatok kijelölése.

-

Az önkormányzati és intézményi MIP-ek folyamatos figyelemmel kísérése.

-

Az IMIP-ek alapján a pedagógusok teljesítményértékelésének és az intézményi önértékeléseknek a folyamatos elvégzése.

-

Intézményi ellenőrzések (szakmai, gazdálkodási) folyamatossá tétele kistérségi társulás igénybevételével.

-

A FEUVE rendszerének folyamatos alkalmazása.

-

Bővítési lehetőségének megvizsgálósa az óvoda (csoportszoba, tornaszoba, nevelői szoba, orvosi szoba).

-

Az óvoda konyhájának fejlesztése (az élelmezés minőségének javítása, a berendezések, felszerelések korszerűsítése).

-

A már meglévő épületek, berendezések, felszerelések folyamatos karbantartása, javítása, cseréje, pótlása.

-

A hatékony nevelő-oktató munka feltételeinek megteremtése (szemléltető eszközök cseréje, pótlása, javítása).

-

Az akadálymentesítés megvalósítása az intézményben.

IV. 2. 1. 2.

tekintetében

Az infrastruktúra-fejlesztés irányai

Az infrastruktúra fejlesztésére a pályázatok benyújtását megalapozó, mikrocentrumokra bontott kistérségi terv alapján kerüljön sor. A fejlesztések tervezésénél előre kell sorolni azokat a felújítási teendőket, beruházásokat, amelyek az intézmények gazdaságosabb fenntartását teszik lehetővé (állagmegóvást biztosító, energiafelhasználást mérséklő), valamint amelyek a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos környezetének megteremtését szolgálják (világítás, víz, burkolatok). A nevelés, oktatás feltételrendszerének javítását célzó fejlesztések, valamint a tárgyi eszközök beszerzésének ütemezése során a fejlesztéseket a mikrotérségi centrumintézményekre koncentráltan kell megtervezni. 94

A tagintézményeket befogadó településeken a nevelés, oktatás alapvető feltételeit biztosító fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a tanórán kívüli fejlesztést támogató környezet kialakítására, a fejlesztést szolgáló eszközök biztosítására. IV. 2. 1. 3.

Pedagógiai szakszolgálat

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység rendkívül összetett, sokrétű feladat, amely ellátásának alapját a Kt. 34.§-ában rögzíti. A feladatot speciális szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekből álló csoport láthatja el, amely működéséhez jelentős beruházást igénylő tárgyi eszközök biztosítása is szükséges. A kistérség közoktatásának fejlesztését megalapozó prioritásokhoz kapcsolódva hosszú távú cél, hogy : -

a pedagógiai szakszolgáltatás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltatás térségünkben hatékonyabban segítse az intézmények tevékenységét, a közoktatás tartalmi megújulását.

-

a megszervezett szolgáltatás a feladatok ellátásának térségen belüli összehangolását segítve járuljon hozzá az intézmények és önkormányzatok közötti együttműködés fejlődéséhez, erősödéséhez.

IV. 2. 1. 4.

Irányítási munkaszervezeti fejlesztés

A közoktatás összehangoltabb, sikeresebb működése érdekében Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása munkaszervezetéhez kapcsoltan létre kell hozni egy olyan közoktatás-irányítási egységet, amelyben az egyes részterületeken jártas szakemberek biztosítják a szakszerű fenntartói felügyeletet (pedagógiai fejlesztési és közoktatás-irányítási szakember, közigazgatási jogimunkajogi szakember, közoktatási gazdálkodási szakember). A szakmai felügyelet részben a Társulás által alkalmazott szakemberek munkájával, részben a Társulás által vásárolt szolgáltatások formájában biztosítható. A Társulás belső ellenőrzési egységén belül a fenti területeken szakértelemmel rendelkező belső ellenőrzési szakember működése elengedhetetlen.

IV. 3. Az intézményrendszer elképzelések

átszervezésével

összefüggő

Az intézményműködtetés jelenlegi rendszerének felülvizsgálata és átstrukturálása közoktatás fejlesztési irányaihoz igazodó, a jogi szabályozás és a finanszírozás kereteit figyelembe vevő kistérségi közoktatási stratégia kialakítását célozza. A kistérségben működő önkormányzatoknak olyan közös közoktatási feladatellátási formát kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi a településenkénti ráfordítások csökkentését, valamint a költségvetési finanszírozási források lehető legkedvezőbb igénybevételét. Ez egyben feltételezi a fenntartói szerepváltást, a közoktatási feladatok iskolafenntartói társulásos formában vagy a kistérségi társulás által működtetett formában történő megvalósítását.

95

Általános szempontok és rendezőelvek:

96

-

A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatára olyan időszakban kerül sor, amikor a közellátások terén minden más szempontot megelőz a gazdasági – illetve sok esetben egyszerűen pénzügyi – hatékonysági kényszer, amely elől egyetlen önkormányzat sem tud a ciklus teljes hosszára elzárkózni. A feladat-ellátási szerepeket azonban csak úgy szabad átstrukturálni, hogy a megfogalmazott esélyegyenlőségi követelmények ne sérüljenek. Az átstrukturálásban biztosítani kell a fázisolás és fokozatosság lehetőségét, valamint elsősorban részben visszafordítható döntésekkel kell a hatékonyságot fokozni.

-

A közoktatási feladatellátást a kistérségben mikrocentrumokra alapozottan célszerű kialakítani úgy, hogy lehetőleg minden településen maradjon valamilyen közoktatási funkció. A helyzetelemzéshez (II. fejezet) fűzött kiegészítésben vázolt kistérségi térszerkezetnek megfelelően a közoktatási feladatellátás 4 mikrocentrumra épülhet a centrumtelepülés és a társtelepülések kijelölésével. Az óvodák is váljanak a mikrocentrum intézményi szervezeti hálózatának részévé.

-

Minden településen, ahol az érintett gyermekek száma együttesen eléri az egy csoportra megállapított minimális létszámot, működjön legalább kihelyezett összevont óvodai csoport.

-

Az 1000 fő fölötti népességű községekben többcsoportos óvoda működtethető, amelyek azonban a mikrocentrum által létrehozott társulásban a társulás által kijelölt centrumintézmény tagintézményeiként tarthatók fenn.

-

Az 1000 fő alatti népességű településeken a kistérségben iskola gazdaságosan nem működtethető. Ezeken a településeken (Hollókő, Magyargéc, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Szécsényfelfalu) elsősorban összevont vagy részben összevont osztályokkal működő alsó tagozatos tagiskola szervezhető. (Szécsényfelfaluban, tekintettel a kedvezőtlen épületadottságokra, és figyelembe véve az alacsony tanulólétszámot, valamint hogy az alsó tagozatos oktatás is részben már Endrefalván történik, megfontolandó az alsó tagozat Endrefalvára telepítése. A település számára az előírt átlaglétszámtól negatív irányban lényegesen eltérő óvodai és iskolai csoportok fenntartása aránytalan terhet jelent.) A kistelepülések alsó tagozatai költséghatékonyabban a mikrocentrum önkormányzatai által létrehozott iskolafenntartó társulásban a társulás által kijelölt centrumintézmény tagintézményeiként tarthatók fenn. (Az 1-4. évfolyam tanulói után kistelepülési tagintézményi támogatás vehető igénybe. Ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1. e))

-

A mikrocentrumok önkormányzatai által létrehozott intézményfenntartó társulásokban a társulások által kijelölt centrumintézmények azon tagintézményeiben, amelyekben eddig 8 évfolyamos iskola működött, a felső tagozaton a valamennyi évfolyamra kiterjedő oktatás helyett 6. évfolyamig célszerű az oktatást helyben megszervezni. Az erre vonatkozó helyi döntések meghozatalához el kell végezni az előzetes gazdaságossági számításokat (működési költségek, humán erőforrás biztosításának költségei, utaztatás stb.) A nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamra való kiterjesztése 25-50% időkeretben megváltoztatja

(kedvezőbb é teszi) a pedagógus létszámgazdálkodást a 6. évfolyamig. Intézményfenntartó társulásokban az 5-6. évfolyam szakos ellátottságát az alacsonyabb óraszámú szaktárgyak esetében közös foglalkoztatású, utazó pedagógusokkal is meg lehet oldani. Az oktatásnak a 6. évfolyamig kiterjesztett alapozó szakasza lezárultával – a jelenlegi költségvetési paraméterek szerint – kedvezőbb feltételeket jelent az intézményműködtetéshez a 7-8. évfolyamoknak a centrumintézményben való oktatása. (A feladatellátáshoz így igénybe vehetők bejáró tanulók alapján járó támogatások, iskolabusszal utaztatás esetén e szolgáltatáshoz járó támogatás, tagintézményi támogatás, valamint kedvezőbben kialakíthatók a normatív finanszírozás optimumához közeli osztálylétszámok. Ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1.a) b), d)) -

Az iskolacentrumokhoz kapcsolódó társtelepülések iskoláinak részben önálló szerepek is biztosíthatók (speciális programok, projektek).

-

A mikrocentrumok fentiekben vázolt feladat-ellátási struktúrája már a 2007/2008-as tanévtől kialakítható, de formálható több tanéven át, több lépcsőben is. Az elhúzódó szerkezetváltás azonban nem teszi lehetővé a jelenlegi támogatások és finanszírozási keretek optimális kihasználását.

-

A felvázolt kistérségi térszerkezet alapján kialakítható mikrocentrumok sorsa a települési önkormányzatok felelős döntésein alapszik. Az egyes mikrocentrumok települései között létrejövő konszenzusok alapján a javaslattói eltérő formációk megvalósítására is van mód.

-

Forrásteremtés oldalról tekintve a jelenlegi finanszírozás szerint távlatosan a mikrocentrumokban kialakított intézményi társulások kistérség általi fenntartása jelenti a legkedvezőbb működési formát. Mivel a Társulás munkaszervezete pillanatnyilag nem rendelkezik az intézményműködtetéshez szükséges háttérrel és szakapparátussal, a Társulási Tanács az intézményműködtetéssel járó feladatokat átadhatja a centrumtelepülés önkormányzatának, meghatározva a fenntartói jogosultságok gyakorlásának formáját és szabályait.

-

A központi költségvetés által legjobban preferált intézményi típus az egységes iskola. Az egységes iskola biztosítani tudja az általános és középiskolai ill. a művészeti iskolai oktatást is, valamint szerepet vállalhat a pedagógiai szakszolgálati ellátásból és a sajátos nevelési igényű tanulók fokozatos integrációjának lezárulásáig a szegregált speciális ellátásból is. Egységes iskola formában működő iskolacentrum létrehozására Szécsény városban adottak a feltételek. Az egységes iskola működési formában rejlő lehetőségek jó kihasználásához azonban szükséges, hogy az intézmény székhelyét jelentő Szécsény városon kívül az iskolának más településeken is működjenek tagintézményei. E feltétellel a jelenlegi finanszírozási rendszerben a kistérségi társulásos fenntartású egységes iskola működtetése a leggazdaságosabb. (Így a feladatellátáshoz igénybe vehetők a bejáró tanulók alapján járó támogatások 1-8. és 9-13. évfolyamokra, iskolabusszal utaztatás esetén e szolgáltatáshoz járó támogatás, tagintézményi támogatás, valamint kedvezőbben kialakíthatók a normatív finanszírozás optimumához közeli osztálylétszámok. (ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1.a),b) ,c), d)))

97

-

Az egységes iskola további előnyei lehetnek: a) Megszünteti az érintett 8 osztályos általános iskolák és a gimnázium között a tanulók felvételében feszülő ellenérdekeltséget, hiszen ettől kezdve a felzárkóztatás és a tehetséggondozás ugyanazon intézmény keretei között folyik. b) Az egységes iskolába beíratott tanulók számára biztosítottá válik a tankötelezettség teljesítése egy intézményen belüli különböző tanulási utak választásával, az iskolaváltás, felvételi vizsgák mellőzésével. Ez a szülők számára is megnyugtató megoldás lehet. c) Az egységes intézményben gazdálkodást lehet megvalósítani. d) A működési forma megszerzésére.

több

célszerűbb

esélyt

biztosít

humánerőforráspályázati

források

-

Az egységes iskola szervezetileg a létrehozásától kezdve kezelhető, a távlatosan egységes szakmai fej1esztés koncepciójának kimunkálása azonban hosszabb időt igényel és fokozatosan érvényesíthető.

-

A 2006/2007. tanévig jellemző intézményfenntartói társulásos működési formából a szécsényi mikrocentrum intézményei fokozatosan haladhatnak az egységes iskola kiteljesítése felé.

-

A kistérségi székhelyvárosban, Szécsényben működő mezőgazdasági szakképző iskola megyei fenntartású, így a Társulás a kistérségi intézményhálózat részeként ezt az intézményt nem veszi számításba. A fenntartó Megyei Önkormányzattal azonban a Társulási Tanács megállapodást köthet egyes képzési formákban való együttműködésre (iskolarendszeren kívüli képzések, átképzések).

A szerkezeti fejlesztési lehetőségek legmélyrehatóbban hatékonyság-orientált megvalósítása ennek megfelelően az alábbi táblázatos formában összefoglaltak szerinti rendszer létrehozásával lehetséges. Helyi döntések alapján módosított megoldások működőképesek lehetnek, de kisebb forráslehetőséggel. I. Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában Középisk. Kollégium Ált. iskola

1-13 évfolyam

1-13 évfolyam

Tagiskola

1-13 évfolyam

Óvoda vagy tagóvoda

Centrum 1

Szécsény

társtelepülés

Ludányhalászi

1-6. évf.

fenntart

társtelepülés

Nógrádszakál

1-4. évf.

fenntart

társtelepülés

Nagylóc

1-4. évf.

fenntart

társtelepülés

Hollókő

1-4. évf.

98

Óvodai csoport

fenntart

fenntart

II. Mikrotérségi Iskolafenntartó Társulás formában (vagy a Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában) Középisk. Kollégium Ált. iskola

Centrum 2

Endrefalva

társtelepülés

Piliny

Tagiskola

1-8. évf.

Óvoda vagy tagóvoda fenntart

1-4. évf. ?

fenntart

társtelepülés Szécsényfelfalu

1-4. évf.

társtelepülés Ludányhalászi?

1-6. évf.

fenntart

társtelepülés

Nógrádszakál?

1-4. évf.

fenntart

Centrum 3

Nógrádmegyer

társtelepülés

Magyargéc

Centrum 4

Rimóc

társtelepülés

Varsány

1-6. évf.

társtelepülés

Nógrádsipek

1-4. évf.

-

Óvodai csoport

1-8. évf.

fenntart

fenntart 1-6. évf.

1-8. évf.

fenntart fenntart fenntart fenntart

Megjegyzés: a) A jelenlegi, részben formális, nem szerves társulások középtávon nem tarthatók. A fent javasolt társulási formák más logika mentén is létrejöhetnek. b) Bármilyen társulási formák alakulnak ki, társulási szinten biztosítani kell a ciklus teljes hosszára a 8 osztályos, teljes általános iskolai vertikum Kt. szerinti fenntarthatóságát. c) Valamely település fejlesztése nyomán kedvezően alakuló demográfiai változást követően az ellátó intézményi egység pozíciója a társuláson belül megváltozhat, az évfolyamok száma növekedhet későbbiekben . d) Változó kormányzati döntések esetén a társulásokba becsatlakozott – eredetileg önálló – intézményegységek az adott településen újra önállósíthatóak. e) A jelenlegi logikát felülíró közoktatási-politikai koncepció váltás esetén a kialakított rendszer visszastrukturálható. f) A struktúraváltási stratégia nem jár az 500 ill. 1000 fő alatti népességű községek teljes közoktatási intézményi kiüresedéssel. g) A struktúraváltási stratégia nem jelent a gyermekek és tanulók számára a rendszerben kötelező helyet, a szabad intézményválasztási jog továbbra is mentesít a kényszeres beíratások alól. h) A stratégiai terv szerinti struktúrában a tankötelezettség teljesíthetőségét biztosítandó a középfokú tanulmányok befejezéséig terjedő beiskolázási kötelezettség az egységes iskolára hárul.

99

IV. 4. Kistérségi pedagógiai innováció IV. 4. 1.

Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai

Az ÚMFT operatív programjai az NFT I. fejlesztési szakaszban a közoktatásban megkezdett fejlesztések, innovációk folytatásának igényével fogalmazódnak meg. A közoktatás kacsolódása az ÚMFT-hez biztosított: - a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, amely az oktatás tartalmi fejlesztését teszi lehetővé, - a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, amely az oktatási infrastruktúra fejlesztését alapozza meg, - valamint a Regionális Operatív Program (ROP) infrastruktúra-fejlesztése által. A TÁMOP a közoktatás prioritásait az alábbiakban jelöli meg: -

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

-

Az oktatási és képzési rendszerek szerep ének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével.

A prioritásokat érvényre juttató tartalmi fejlesztések az ÚMFT-ben sokrétűen megjelennek. Az NFT 1. keretében megkezdett tevékenységek folytatásaként támogatott program a kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedése. Ez magában foglalja az egész életen át tartó tanulás megalapozását a kulcskompetenciák fejlesztésével, illetve újabb kompetenciaterületek (aktív állampolgárság, vállalkozói ismeretek), szakterületek (természettudományos) fejlesztésével és a képességfejlesztést segítő oktatási programcsomagok, tanulóközpontú differenciált módszertan alkalmazásával. - Nagy lehetőség teremtődik a pályaorientációs, karrier-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások intenzív fejlesztésére, az ezt szolgáló mindenki által hozzáférhető információs rendszer kialakítására, a tanácsadási rendszer korszerűsítésére. Hatékony eszközrendszer kimunkálását célozza meg a terv a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének fejlesztése, a rendszerek harmonizálása útján. Biztosított az ÚMFT keretében az oktatásban dolgozók továbbképzése mind módszertani téren, mind az új szolgáltatásokra való felkészülésben, mind pedig a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet javító átképzések terén. Az ÚMFT nagy hangsúlyt fektet a tanulási lehetőségek bővítésére, új tanulási formák (e-tanulás, távoktatás, digitális iskola) elterjesztésének ösztönzésére, tanulási rendszerek összekapcsolására. Sokoldalú fejlesztéssel támogatott az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, a hozzáférés biztosítása, kiemelten a hátrányos helyzetű és roma tanulók integrált oktatása és a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése. Ennek keretei ként támogatást kapnak a közoktatás hatékonyságát segítő területi, hálózati együttműködések, a többfunkciós intézmények létrehozását célzó lépések. A közoktatás hatékonyságát segítő területi, hálózati együttműködéseket, a disszeminációs tevékenységeket, a pedagógiai szolgáltató hálózatok fejlesztését a területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében is támogatja az ÚMFT.

100

IV. 4. 2.

Kiemelten fontos törekvések

Az ÚMFT tartalmához illeszkedően a szécsényi kistérség közoktatását jellemző sajátosságok alapján kiemelten fontos törekvések lehetnek a következők: (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben. Az észak-magyarországi régióban működő Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központ (konzorciumvezető: Heves Megyei Pedagógiai Intézet, Eger) ill. a TÁMOP pályázattal támogatott közoktatási területi együttműködések hálózatának tudásbázisát igénybe véve a kompetencia-alapú oktatás eddigi eredményeit, jó gyakorlatát a kistérségben minél teljesebb körben el kell terjeszteni és pályázati források megszerzésévei a lehető legtöbb intézményben be kell vezetni. Elsődleges fontosságú: -

a szövegértési -szövegalkotási képességek

-

a matematikai logikai képesség

-

az idegen nyelvi kompetencia

-

a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák,

-

az életpálya-építés képességének

-

a kommunikációs képességek

-

az infokommunikációs technológiák képességének

fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetését legintenzívebben a szécsényi mikrotérség egységes iskolájában lehet megkezdeni, a 12 évfolyamos iskola oktatási fokainak kezdő szakaszain ill. évfolyamaiban (1., 5., 9. évfolyam) indítva az oktatási programot. Így a kompetencia alapú oktatás programja 4 év alatt a 12 évfolyamos képzés valamennyi évfolyamán általánossá válik. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges szakmai felkészülésre, valamint az oktatási környezet célszerű formálására szolgáló forrásokat az ÚMFT T ÁMOP (3. prioritás Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek , Akcióterv 2007-2008.) pályázata keretében lehet előteremteni. A programcsomag óvodai nevelési programja az iskolai program választástól függetlenül az óvodák szélesebb körében bevezethető. Az óvodák számára a kompetenciafejlesztés és az esélyegyenlőség megteremtésének együttes kezelésére az ÚMFT Gyermekesély programja útján nyílik majd mód. (2) Esélyegyenlőség biztosítása Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése. a hozzáférés biztosítása, a kiemelten a hátrányos helyzetű és roma tanulók integrált oktatása és a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése a szécsényi kistérség kiemelt feladata az NFT2 fejlesztési szakaszban. A szelekció csökkentése, az esélyegyenlőtlenségek mérséklése meghatározóan a közoktatás kistérségi struktúrájának átformálásával, a hálózati együttműködés megerősítésével. programok adaptációjával lehetséges. A kistérség iskoláinak többségében már programszinten jelen lévő integrációs pedagógia rendszert mikrotérségi szintű működő rendszerré kell alakítani. Az esélyegyenlőség előmozdítása feltételezi a kistérségi szolgáltatások fejlesztését, a támogató háttér erősítését. A kistérségnek stabil, távlatos megoldással

101

kell rendelkeznie 8 logopédus, gyermekpszichológus, a fejlesztő pedagógusi hálózat működtetésére. Meg kell célozni továbbá egy olyan kistérségi módszertani szolgáltató központ kialakítását (közoktatási intézményi bázison), amely szervezi és segíti a jó gyakorlatok megismerését és adaptációját, az egymástól tanulás folyamatát. Ilyen tartalmú feladatokat a kompetencia alapú oktatás tekintetében is elláthat a módszertani központ. (3) Kulcskompetenciák megerősítése és fejlesztése A tartalmi fejlesztés fontos területe az egész életen át tartó tanulásra alkalmassá tevő készségek, a kulcskompetenciák megerősítése és folyamatos fejlesztése. Az oktatás eredményességét növelhetik olyan tanórán kívüli (pl. tanodamintájú) működési formák, amelyek az adott településen élő tanulók számára a lakóhelyen biztosítanak napi segítséget a tanuláshoz, valamint a szocializációhoz. Helyben foglalkozatott pedagógus(ok) segítségével hét közbeni délutáni foglalkozások keretében kötetlen formákban fejleszthetők a tanulók szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs készségei, informatikai felhasználói tudása. Hétvégi foglalkozások keretében pedig - lehetőség szerint családtagokat is bevonva egyes programokba - olyan életvezetési ismeretekkel (háztartástan, étkezés, tisztálkodás stb.) lehet bővíteni a tudásukat, amely ismeretek segítséget jelentenek az életvitel kedvező formálásához. Az oktatás külső környezetének bevonásával – a szülőket, családot is megszólítva – sor kerülhet továbbá olyan pályaorientációs, pályaválasztási információk közvetítésére, amely a munkaerő-piacon elvárt kompetenciák megvilágításával a társadalmi mobilitást is segítik. (4) Átjárhatóság A tartalmi fejlesztést szolgáló kistérségi közoktatási struktúra formálásánál fontos szempont az intézmények, intézményegységek közötti átjárhatóság biztosítása. Ennek érdekében követelmény, hogy megtörténjen a választott programok mentén a nevelési, pedagógiai programok egységesítése, összehangolása, ugyanakkor szükséges megőrizni az egyes intézménytípusok és intézmények értékeit, eredményeit is a rendszerben. A pedagógiai programokban, helyi tantervekben legalább mikrotérségi szinten jelenjenek meg egységes helyi tartalmak, célok és feladatok is (pl. helyi kulturális és népművészeti hagyományok, helytörténeti, helyi irodalmi-művészeti hagyományok, környezeti értékek stb.). (5) Korszerű információs technológia az oktatásban A teljes intézményhálózatban folyamatosan fejleszteni kell az IKT környezetű oktatást, a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazását, és ennek helyet kell kapnia a tantervi keretekben. A tanítási órákon növekvő gyakorisággal meg kell jelennie az infokommunikációs technológiáknak, fel kell készülni az interaktív táblák használatára az oktatásban. Meg kell teremteni a digitális tananyagok, korszerű eszközök használatának személyi és tárgyi feltételeit. Az infrastrukturális fejlesztési, eszközfejlesztési döntéseknek, pályázatoknak is fenti célra tekintettel kell megszületniük. (6) Pedagógiai kultúraváltás A tartalmi fejlesztés pedagógiai kultúraváltást feltételez a pedagógusok körében. Az összehangolt programokra és tartalmi fejlesztésekre alapozottan el kell 102

készíteni a középtávú kistérségi pedagógus-továbbképzési tervet. (Ez a terv egyben egy átfogó humánerő-gazdálkodás alapjául is szolgáljon.) A továbbképzések tematikájában nagy hangsúlyt kell kapniuk a pedagógusok mesterségbeli tudását erősítő tartalmaknak (korszerű oktatási módszerek elsajátítása – kooperatív technikák, projektmódszer –; egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés elvei és módszerei; hatékony tanuló-megismerési technikák; magatartászavarok és konfliktusok kezelésének módszerei; a hatékony tanári kommunikáció eszközei; számítástechnikai, IKT -alapú tudás fejlesztése stb.) A gazdaságos megvalósítás érdekében a képzéseket lehetőleg helyben (kistérségi központ, mikrocentrumok) kell megszervezni a képzők meghívásával. (7) Kistérségi mérés-értékelés A kistérség közoktatási intézményeinek teljesítményét és eredményeit összehasonlíthatóvá tevő kistérségi mérési-értékelési rendszert kell kidolgozni. E rendszernek az oktatás eredményességének vizsgálata mellett tartalmaznia kell az intézményi működés és a pedagógusok teljesítményének közös, egységes mérési értékelési rendszerét is. A mérés-értékelést saját működésére nézve a kistérség bármely közoktatási intézménye további vizsgálati szempontokkal is kiegészítheti. (8) Pályázatokon való részvétel A tartalmi és az infrastrukturális fejlesztést szolgáló pályázatokon való részvétel tekintetében fontos az intézmények pályázási aktivitásának növelése, a pályázatírás ösztönzése és segítése a kistérségi társulás részéről. A kistérségi tervezést, közoktatás-fejlesztést, pályázati tevékenységeket egy folyamatosan aktualizált kistérségi közoktatási adatbázis rendszerrel kell alátámasztani és segíteni.

IV. 5. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Cél a kistérségben élő gyermekek oktatási-nevelési igényeinek kielégítése a fejlettségükhöz igazodó ellátási forma és tartalom biztosításával. Cél, hogy a közoktatási szolgáltatásokhoz mindenki lehetőleg a lakóhelyén férjen hozzá. Amennyiben ez gazdaságossági, illetve minőségi ok miatt nem lehetséges, akkor a lakóhelyhez legközelebbi, illetve a lakóhelyről legegyszerűbben elérhető településen kell számukra a közoktatási feladatellátást biztosítani. Az igénybevevő számára a napi ingázás azonban nem jelenthet aránytalan terhet. Ezt akár kollégiumi elhelyezéssel is biztosítani kell. Nem célszerű azonban, hogy a 12 évesnél fiatalabb tanulók tartósan kikerüljenek a családból a tankötelezettség teljesítése miatt. A közoktatásnak a kistérségben minden helyszínen, illetve valamennyi szinten azt kell biztosítania, hogy a tanuló a felnőtt életében a munkaerő-piaci érvényesüléshez szükséges alapvető készségeket megalapozza és elsajátítsa, legyen gyakorlat-orientált, készüljön fel az élethosszig tartó tanulásra. A szakmai képzés szervezeti kereteinek fejlesztésével, valamint a kompetencia alapú oktatás terjesztésével biztosítani kell, hogy a kistérségben felnövő fiatalok a végzettségük és készségeik alapján minél nagyobb számban tudjanak a kistérség helyi munkaerőpiacán érvényesülni. A közoktatásnak magának is hozzá kell járulnia a társadalmi és szociális hátrányok csökkentéséhez, az esélyegyenlőség minél teljesebb megvalósításához. Ennek érdekében minél több intézményben ill. a települési közösségi létesítmények

103

bázisán meg kell teremteni azokat a háttérfeltételeket, amelyeket az átlagos életminőségű magyar családok otthon is meg tudnak teremteni a gyermekeik számára. Olyan infrastrukturális és eszköz-felszereltségi szintet kell biztosítani, amely a családi háttér tekintetében hátrányos vagy főleg halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a közoktatási intézmény vagy a települési ellátórendszer útján kiegyenlíti a lehetőségeket (könyvtárhasználat, digitális kommunikáció, nyelvtanulás, művészeti oktatás, művelődés, sport és rekreációs tevékenység, szociális-és életviteli kompetenciák stb. tekintetében). A nevelés-oktatás folyamatában nagy szerepet kell kapnia a tanulási módszerek megismertetésének, átadásának, és az alapvető készségek, kompetenciák megerősítését szolgáló módszereknek, oktatási programoknak. A kistérség társadalmi és szociális mutatóira tekintettel kiemelten fontos a gyermekek és tanulók környezet- és egészségvédelmi, életviteli és pályaalakítási kompetenciájának a fejlesztése. Az esélyegyenlőség növelése, az intézmények közötti, valamint intézményeken belüli szegregáció csökkentése érdekében kívánatos az integrált nevelés-oktatás további kiterjesztése a kistérségben. A pedagógiai munkához szükséges humán-erőforrás tervezését hangsúlyozottan a roma származású gyermekek és tanulók, a fogyatékkal élők fejlesztése szempontjából is át kell tekinteni. Ahol a létszám indokolja, ott feltétlenül biztosítani kell, hogy a tantestületben legyen roma származású pedagógus vagy legalább pedagógiai asszisztens, fejlesztő pedagógus. A nevelési-oktatási tevékenységet tanórán kívüli tanoda-típusú működési formákkal is meg kell erősíteni. Intézményi tevékenységformákkal, pályázatokkal, alapítványi támogatások megszerzésével biztosítani kell a tehetség-gondozást különösen a szociálisan hátrányos tehetségek esetében. Az NFT2 ÚMFT pályázati rendszerben minél több pályázati körben kell érvényesíteni a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók mentorálására, fejlesztésére kialakított programokat. A kistérség társadalmi és szociális mutatóira tekintettel kiemelten fontos a felnövekvő nemzedék életpálya-építési lehetőségeinek tudatos formálása, valamint a gyermekek és a tanulók környezeti- és egészségvédelmi, életviteli kompetenciájának fejlesztése. A meglévő intézményhálózatra alapozottan olyan intézménystruktúrát kell létrehozni, amely önmagában biztosítja a kistérségben élők továbbtanulási lehetőségeit egészen az iskolakötelezettség teljesítésének felső életkori határáig. Ennek keretei elsősorban a Kt. 33.§-ban rögzített 1-12/13. évfolyamos egységes iskola illetve az összetett iskola. Az egységes iskola és az összetett iskola is szervezetileg egységes intézmény a pedagógiai feladatellátás szempontjából, azonban az egységes iskola az az intézménytípus, ahol a lehető legkésőbbre tolódik el az iskolaváltás kényszere. Szervezeti keretei, a szakmai feladatellátás jellege folytán a tizenkét évfolyamos iskola hatékony eszköz lehet a kistelepülési kisiskolák fenntartásához, a kistelepülésen élők középiskolai érettségihez juttatásához. A kistérségben élő nagyszámú halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló helyzetén történő változás túlmutat az oktatási ellátórendszer tevékenységkörén. A hátrányok mérséklésére rendszerszerűen igénybe kell venni a családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, az egészségügy, a szociális szakemberek, az óvodán-iskolán kívüli civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok szakértelmét és támogatását. A kistérségben élő sajátos nevelési igényű és roma gyermekek, tanulók esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet is alakítja. A

104

megkülönböztetés felszámolásában az ágazaton kívülről is szükséges támogatást igényelni. Az óvodai és általános iskolai szinten az esélyegyenlőségi fejlesztés részeként kell megtervezni a gyermekétkeztetés helyi feltételeit, gondoskodni kell kiegészítő akciókkal arról, hogy a gyermekéhezés jelensége teljesen szoruljon vissza az intézményi ellátásban részesülő gyermekek esetében. A kistérségnek kapcsolatokat kell kiépítenie olyan civil szervezetekkel, alapítványokkal, amelyek segítségével biztosítható, hogy legalább a 12 éven aluli gyermekeknek és tanulóknak ne legyenek az iskolába járást nehezítő ruházkodási gondjai. Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló teljes körű tevékenységet a települési esélyegyenlőségi intézkedési tervekben kell meghatározni. A települési esélyegyenlőségi intézkedési terv készítését a Kt. 85.§ (4) bekezdése írja elő a helyi önkormányzatok számára. A tervezést az OKM Közoktatási Esélyegyenlőségi Útmutató közreadásával is támogatja. Az NFT2 keretében megvalósítható közoktatási fejlesztési projektek támogatásához, a kiegészítő támogatások odaítéléséhez az esélyegyenlőségi intézkedési terv megléte alapvető feltétel. Az esélyegyenlőséget előmozdító infrastrukturális és szakmai fejlesztések együttes tervezése fokozottan igényli a kistérségben a közoktatási feladatellátásban érintettek közös gondolkodását.

IV. 6. A fejlesztési eszközrendszere

célok

megvalósításának

ütemezése,

Évente el kell végezni a társulásos működés, a kialakított szervezeti megoldások szakmai és gazdasági hatékonyságának vizsgálatát. Évente felül kell vizsgálni az intézkedési tervet annak megvalósulása és megvalósíthatósága tekintetében. -

2007: a) A többcélú kistérségi társulási munkaszervezetnél a közoktatásfejlesztési és irányítási egység létrehozása. b) Innovatív fenntartási és szerkezeti struktúraváltás előkészítése és a lehetséges első változások bevezetése a 2007/2008. tanévtől. c) Az intézkedési terv céljainak megvalósítását segítő NFT-pályázatok minél nagyobb számban való benyújtása.

-

2008: d) A struktúraváltás folytatása. e) A létrejövő egységes iskola távlatos szakmai fejlesztési koncepciójának kimunkálásában segítés. f) Az összehangolt kistérségi pedagógus-továbbképzés kereteinek kidolgozása és bevezetése.

formáinak,

g) Fejlesztési pályázatok benyújtása. -

2009: h) A többcélú kistérségi társulási fenntartási forma kiteljesítése.

105

i) A kistérségi mérési rendszer gyakorlati megvalósítása – mérések, intézményi teljesítmények összevetése. j) A szegregáció megszűnése irányában tett intézkedések hatásának vizsgálata -

2010: k) A következő kormányzati és önkormányzati ciklus középtávú intézkedési tervének elkészítése (teljes körű és mély helyzetfeltárással és elemzéssel)

106

V. Záró rendelkezések: az intézkedési terv elfogadásával, módosításával, felülvizsgálatával, nyilvánossá tételével kapcsolatos eljárások V. 1. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottsága 2008. szeptember 3.-án kelt 228-52/2008 iktatószámú határozatában kiadott szakvéleményében megállapította, hogy a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás felülvizsgált közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve összhangban van Nógrád megye közoktatási, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervével.

V. 2. Elfogadás A „ A Szécsényi Kistérség közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 2008” című intézkedési tervet a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a Társulási Tanács 55/2008. (IX.25.) sz. határozatával egyhangúlag elfogadta.

V. 3. Értékelés, felülvizsgálat Az intézkedési terv megvalósítását évente értékelni kell, 2010-ben pedig kötelezően felül kell vizsgálni.

V. 4. Módosítás Az intézkedési tervet minden esetben felül kell vizsgálni és módosítani szükséges, ha azt legalább 3 társulási tanács tagja kezdeményezi.

V. 5. Nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése Az intézkedési terv nyilvánosságra hozatalára a Társulási Tanács által történő elfogadást követően kerül sor az alábbiak szerint: Az intézkedési terv megküldése a kistérség valamennyi önkormányzatának és intézményének Az intézkedési terv elhelyezése és megőrzése a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Munkaszervezetében nyomtatott és elektronikus formában. Szécsény, 2010. február 12.

107

VI. Mellékletek VI. 1. A lakónépesség alakulása 1997-2006 Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Szécsényi Kistérség Nógrád megye Országos

1997 1 177 421 1 626 839 1 818 1 794 810 643 669 1 954 6 718 530 1 818

1998 1 202 407 1 610 826 1 783 1 802 808 628 657 1 936 6 667 520 1 790

1999 1 201 397 1 617 830 1 779 1 785 778 626 652 1 933 6 621 521 1 782

2000 1 234 388 1 620 844 1 778 1 779 761 637 651 1 937 6 659 519 1 785

2001 1 257 387 1 629 873 1 775 1 798 757 632 638 1 913 6 580 508 1 753

2002 1 278 404 1 635 856 1 751 1 786 744 661 634 1 929 6 479 517 1 759

2003 1 273 399 1 615 865 1 719 1 786 723 657 645 1 928 6 392 512 1 747

2004 1 301 399 1 595 885 1 697 1 758 708 638 639 1 889 6 325 497 1 764

2005 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646 616 1 871 6 186 487 1 740

2006 1 329 408 1 586 897 1 699 1 726 688 624 607 1 847 6 097 466 1 728

20 817

20 636

20 522

20 592

20 500

20 433

20 261

20 095

19 870

19 702

223 584

222 685

221 945

221 605

220 600

219 447

218 128

216 501

214 824

213 030

10 279 725

10 253 418

10 221 643

10 200 298

10 174 853

10 142 362

10 116 742

10 097 549

10 076 581

10 066 158

Forrás: KSH

VI. 2. Népsűrűség A település területe (hektár) Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Szécsényi Kistérség összesen Szécsényi Kistérségi átlag Nógrád megye összesen Nógrád megyei kistérségek átlag Országos összesen

1 323 518 2 120 1 235 3 912 2 277 2 012 1 879 1 604 2 926 4 583 822 2 558 27 769 2 136 254 556 42 433 9 302 842

Lakónépesség az év végén 2005 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646 616 1 871 6 186 487 1 740 19 870 1 528 214 824 35 804 10 076 581

Népsűrűség fő/km2

100 79 75 71 44 76 35 34 38 64 135 59 68 72 68 84 108

Forrás: KSH

VI. 3. Természetes szaporodás-fogyás Település Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál

108

Lakónépesség 2005 év végén 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646

Élveszületés 16 2 7 23 16 26 1 5

Halálozás 8 7 53 15 27 29 11 11

Természetes szaporodás és fogyás 8 -5 -46 8 -11 -3 -10 -6

Belföldi vándorlási különbözet 8 14 35 -12 15 -25 -2 8

Lakónépesség 2005 év végén

Település Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Kistérség összesen Megye összesen

616 1 871 6 186 487 1 740 19 870 100 214 824 100

fő % fő %

Élveszületés

Természetes szaporodás és fogyás -5 -16 -58 -1 0 -145 -0,73% -1 316 -0,61%

Halálozás

7 11 44 10 21 189 0,95% 1 914 0,89%

12 27 102 11 21 334 1,68% 3 230 1,50%

Belföldi vándorlási különbözet -14 -4 -90 -11 -25 -103 -0,52% -308 -0,14%

Forrás: KSH

VI. 4. Nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 1997 1998 1999 2000 2001 Országos Nógrád megye Város Község Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

2002

2003

2004

2005

2006

463 962 14 317

404 094 13 459

404 509 13 345

372 409 12 953

343 012 12 381

344 901 12 100

359 939 13 322

400 597 14 172

410 649 15 242

403 439 15 067

3 264 8 006 152 23 75 82 115 207 43 59 69 127 382 37 135

2 768 7 511 130 17 75 71 103 244 28 56 55 109 309 32 159

2 771 7 534 116 24 91 73 81 199 43 43 39 113 330 37 115

2 747 7 210 128 20 77 69 87 219 45 48 40 123 317 35 98

2 534 6 886 138 26 69 74 68 195 36 46 47 127 270 39 102

2 604 6 707 159 23 76 70 68 208 45 57 26 111 258 32 113

2 747 7 540 191 21 81 97 102 239 45 67 53 103 309 43 110

2 870 8 058 194 22 86 104 101 261 45 63 55 100 315 37 135

3 092 8 918 230 21 97 110 123 270 48 89 62 119 384 51 130

3 112 8 865 256 24 101 104 160 253 66 87 68 139 400 44 151

Forrás: KSH

VI. 5. 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők 1997 Országos Nógrád megye Város Község Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

1998

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

2006

243 650

221 057

185 848

188 268

159 559

159 478

168 864

188 376

198 895

201 625

8 153 1 772 4 579 92 15 53 50 75 162 26 23 39 69 214 27 94

7 874 1 570 4 424 84 10 46 52 63 188 14 39 41 66 155 18 97

6 337 1 189 3 449 73 5 56 29 33 102 24 24 23 53 143 14 56

6 780 1 439 3 540 90 8 48 45 46 160 20 24 27 68 187 28 45

6 188 1 177 3 402 76 14 38 39 27 135 19 33 16 62 116 22 43

6 390 1 259 3 407 93 11 29 31 33 147 18 34 13 42 103 17 37

6 768 1 241 3 687 126 5 39 49 40 157 13 36 10 33 97 17 42

7 611 1 427 4 186 128 7 42 55 40 187 20 38 27 37 102 19 50

8 371 1 540 4 700 173 2 49 66 55 178 12 52 27 49 149 24 47

8 351 1 591 4 961 202 5 71 71 95 181 26 66 37 77 175 27 67

Forrás: KSH

109

VI. 6. Az intézmények helyzetelemzéshez

mutatói

Sajátos nevelési igényű tanuló 2 főnek számít 3 főnek számít 5,43% 0,78% 0,00% 0,00% 4,72% 0,00% 6,67% 1,67% 7,69% 0,00% 9,39% 0,55% 0,00% 0,00% 18,18% 4,55% 12,50% 0,00% 8,97% 0,00% 3,46% 0,19% 5,88% 0,00% 4,41% 0,00%

Általános iskola Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

az

esélyegyenlőségi

magántanuló

HH

ebből HHH

bejáró

2,33% 0,00% 0,00% 1,67% 0,00% 3,31% 0,00% 0,00% 0,00% 3,21% 1,15% 0,00% 0,00%

83,72% 25,00% 57,48% 68,33% 65,38% 80,66% 0,00% 100,00% 70,83% 65,38% 43,65% 82,35% 64,71%

68,99% 0,00% 42,52% 45,83% 57,69% 47,51% 0,00% 40,91% 33,33% 41,03% 17,88% 29,41% 38,24%

6,20% 50,00% 4,72% 18,33% 0,00% 1,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 33,85% 29,41% 2,94%

Forrás: 2007/2008 tanév októberi statisztikai jelentései

VI. 7. A korcsoportok kistérségben 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen

00-04 1 143 1 034 961 912 870 7 966

05-09 1 246 1 106 994 922 878 7 987

10-14 1 325 1 209 1 070 960 892 8 667

népességelőreszámítási

15-19 1 259 1 209 1 098 969 868 8 376

20-24 1 390 1 250 1 201 1 089 966 9 014

25-54 8 501 8 430 8 031 7 638 7 227 57 041

55-59 1 320 1 169 1 371 1 342 1 305 9 330

60-64 1 201 1 206 1 072 1 267 1 251 7 902

mutatói

65-74 1 951 1 992 1 969 1 893 2 001 13 498

75-85 1 256 1 265 1 403 1 512 1 645 9 308

a

Összesen 20 592 19 870 19 170 18 504 17 903 139 089

Forrás: KSH

VI. 8. A korcsoportok népességelőreszámítási mutatói Nógrád megyében 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen

00-04 10 742 9 994 9 523 9 169 8 787 80 647

05-09 12 825 10 803 9 996 9 509 9 187 83 684

10-14 13 487 12 775 10 733 9 914 9 446 90 526

15-19 13 836 13 125 12 353 10 356 9 538 88 910

20-24 16 121 13 697 12 965 12 197 10 231 96 848

25-54 92 727 91 305 85 524 81 295 78 769

55-59 14 046 14 135 16 313 14 365 12 372

623 209

101 406

60-64 12 735 12 978 13 082 15 224 13 506 89 653

65-74 21 598 21 362 21 340 21 935 24 366

75-85 13 488 14 650 16 039 17 184 18 591

Összesen

150 364

102 379

1 507 626

221 605 214 824 207 868 201 148 194 793

Forrás: KSH

VI. 9. A tanulók népességelőreszámítási mutatói a kistérségben 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen Változás Változás aránya

00-04 1 143 1 034 961 912 870 7 966 -273

05-09 1 246 1 106 994 922 878 7 987 -368

10-14 1 325 1 209 1 070 960 892 8 667 -433

15-19 1 259 1 209 1 098 969 868 8 376 -391

20-24 1 390 1 250 1 201 1 089 966 9 014 -424

25-54 8 501 8 430 8 031 7 638 7 227 57 041 -1 274

55-59 1 320 1 169 1 371 1 342 1 305 9 330 -15

60-64 1 201 1 206 1 072 1 267 1 251 7 902 50

65-74 1 951 1 992 1 969 1 893 2 001 13 498 50

75-85 1 256 1 265 1 403 1 512 1 645 9 308 389

Összesen

-23,88%

-29,53%

-32,68%

-31,06%

-30,50%

-14,99%

-1,14%

4,16%

2,56%

30,97%

-13,06%

Forrás: KSH

110

20 592 19 870 19 170 18 504 17 903 139 089 -2 689

VI. 10. A megyében 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen Változás Változás aránya

tanulók

népességelőreszámítási

mutatói

Nógrád

00-04

05-09

10-14

15-19

20-24

25-54

55-59

60-64

65-74

75-85

Összesen

10 742 9 994 9 523 9 169 8 787 80 647 -1 955

12 825 10 803 9 996 9 509 9 187 83 684 -3 638

13 487 12 775 10 733 9 914 9 446 90 526 -4 041

13 836 13 125 12 353 10 356 9 538 88 910 -4 298

16 121 13 697 12 965 12 197 10 231 96 848 -5 890

92 727 91 305 85 524 81 295 78 769 623 209 -13 958

14 046 14 135 16 313 14 365 12 372 101 406 -1 674

12 735 12 978 13 082 15 224 13 506 89 653 771

21 598 21 362 21 340 21 935 24 366 150 364 2 768

13 488 14 650 16 039 17 184 18 591 102 379 5 103

221 605 214 824 207 868 201 148 194 793

-18,20%

-28,37%

-29,96%

-31,06%

-36,54%

-15,05%

-11,92%

6,05%

12,82%

37,83%

-12,10%

1 507 626

-26 812

Forrás: KSH

111

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008

Recommend Documents