DUNAFÖLDVÁR, BÖLCSKE, MADOCSA MIKROTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008

DUNAFÖLDVÁR, BÖLCSKE, MADOCSA MIKROTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés………………………………………………………………………………….…3 Jogszabályi háttér……………………………………………………………………….…5 Az esélyegyenlőségi program általános rendelkezései, hatálya…………………………...6 I. Helyzetelemzés……………………………………………………………………………9 1.1. A mikrotérség bemutatása, demográfiai adatok………………..…………………...9 1.2. A mikrotérség bemutatása, szociális adatok……………………………………….14 1.3. A mikrotérség intézményrendszerének bemutatása………………………………..19 1.4. Helyzetelemzés alapfeladatonként , intézményi bontásban………………………..27 1.4.1. Óvodai nevelés....................................................................................................28 1.4.2. Általános iskolai nevelés……………………………………………………….34 - Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók aránya………………………………………………………………40 - SNI tanulók gyógypedagógiai ellátása………………………………..…..…41 1.5. Helyzetelemzés összegzése………………………………………………………...53 II. Akcióterv ……………………………………………………………………………....56 1. Kiegészitő adatok a helyzetelemzéshez……………………………………………......56 A mikrotérség számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata…………………....56 A mikrotérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátása…….….56 Óvodás, iskolás korosztályban a SNI-vé minősített gyerekek aránya, ellátása…...57 A tanulói összetételre, a HHH arány kiegyenlítésére vonatkozó adatok……….….57 Az oktatás eredményességének vizsgálata……………………………………….…57 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a mikrotérség intézményeiben……..….57 A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata………………....57 2. A helyzetelemzés megállapításai……………………………………………………....58 3. Célmeghatározás……………………………………………………………………….63 4. Az intézkedések, tevékenységek rögzítése…………………………………………….65 5. Esélyegyenlőségi terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések…...75 6. Kockázatelemzés……………………………………………………………………….77 6.b. Esélyegyenlőségi kockázatok súlyossága………………………………………...83 7. Konzultáció, monitoring, visszacsatolás………………………………………………..85 8. Monitoring és nyilvánosság………………………………………………………….....85 9. Kötelességek és felelősségi körök……………………………………………………....87 10. Legitimáció………………………………………………………………………….....88

2

Bevezetés Az Európai Uniós és a hazai társadalomi elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók kiemelt feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta „ Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról” szóló 2003.évi CXXV. törvényt. E törvény 35.§-a szerint a települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető fogalmak, egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai programja az esélyegyenlőségi terv. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: • a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, • az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, • a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, • a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, • az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, • területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti kistérségi esélyegyenlőségi program elemzi a kistérségben élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) és a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) oktatási helyzetére a 3

beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendő szempont az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a kistérségben, a mikrotérségben, a településeken a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű ( továbbiakban HHH ) és a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI ) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A törvény szellemében jelen esélyegyenlőségi terv a mikrotérségben ( Dunaföldvár-BölcskeMadocsa ), a közoktatás terén felmerülő esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését kívánja elősegíteni. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása és ehhez szükséges a Települési ( mikrotérségi ) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv elkészítése. Alapvető feltétel a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához illetve a kiegészítő támogatások odaítéléséhez a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység tervszerű dokumentálása a mikrotérségi közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek kidolgozásával és megvalósításával. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlőségi területen az érintett településeken, vagy intézményekben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlő bánásmód törvényt sértő gyakorlat folytatását, illetve törvénysértő állapotok fenntartásában való közreműködést jelentenek), az intézmény, illetve fenntartója megfelelő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek azonos típusú intézményegység, tagintézmények, mind azok feladat-ellátási helyei között, mind az intézményegységen, tagintézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók( HHH ) aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A közoktatási intézményeknek a társulási, települési intézkedési tervben rájuk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben kell kidolgozniuk. A program fókuszál a mikrotérség településein lakó HHH gyerekek társadalmi integrációs esélyeinek növelésére. A helyzetelemzést segítő adattáblák a vizsgálandó adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez szükségesek.

4

"Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé" Az OECD 2004-2006-ban tematikus vizsgálatot folytatott az oktatási esélyegyenlőség témakörében. A program számára készített magyar háttérjelentést és a Magyarországra vonatkozó OECD szakértői jelentést az OKM 2007-ben "Méltányosság az oktatásban" címmel jelentette meg. A jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék, és elkerülhetővé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel rendelkező, peremhelyzetbe kerülő felnőttek jelentenek. Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és később kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetőséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlőség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetőségek, szűnjenek meg a zsákutcák, és megelőzéssel legyen elkerülhető a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. Gyakorlat 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erőforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsőbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erőforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintű ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzetű iskolák pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tűzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlőség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása cél.

Jogszabályi háttér, jogszabályi hivatkozások 1. 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL

5

2. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ELŐMOZDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ( 2003.évi CXXV. törvény )

2003. decemberében fogadta el az országgyűlés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló – azóta már többször módosított – 2003. évi CXXV. törvényt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló rendelkezéseket már e törvény megjelenése előtt is megfogalmaztak különböző jogszabályok: az Alkotmány; a Polgári Törvénykönyv; a Munka Törvénykönyve; valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény. Ezek a rendelkezések azonban nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosítottak megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szemben. Ezért került sor 2003-ban az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel foglalkozó egységes törvény elfogadására. A 2003. évi CXXV. törvény egy törvényen belül szabályozza az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat.

3. Az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos rendelkezések a KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYBEN ( 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról ) és módosításaiban - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény rendelkezései a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan 4. A 2005. CXLVIII. Törvény 5.

2/ 2005.évi OM rendelet- - A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

6. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései, a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan Az esélyegyenlőségi program általános rendelkezései:

Területi hatálya: Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa mikrotérség közigazgatási területe Időbeli hatálya:

2008-2013

Személyi hatálya: A mikrotérségi települések óvodáiban nevelt gyerekek és közoktatási intézményeiben tanulók köre Módosítása, felülvizsgálata: évente Felelős: a polgármester és az oktatási referens

6

A mikrotérség települési önkormányzataiban tudatosodott az, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A Települési ( Mikrotérségi ) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv a településeken működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre.. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv helyzetelemzésének, az akciótervnek és az intézkedési tervnek a célja: • A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a települések közoktatási intézményeiben Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását) A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: • esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; • a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; • az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; • az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; • az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; • befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; • akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; • esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; 7

• • •

• •

fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

8

I. Helyzetelemzés 1.1. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) bemutatása, demográfiai adatok Dunaföldvár város , Bölcske és Madocsa községek Magyarország dél-dunántúli régiójában, azon belül Tolna megyében helyezkednek el. A jó földrajzi adottságokkal rendelkező települések a Duna jobb partján találhatók. A három település a paksi kistérség része, több területen közösen, társulásban vagy együttműködési megállapodás alapján oldanak meg feladatokat a kistérség települései. Paks és térsége térképen

A Dunaföldvári mikrotérség települései közül Dunaföldvár fontos közlekedési- és kereskedelmi csomópont az ország közepén. Kiválóan alkalmas logisztikai központ és más ipari, kereskedelmi jellegű munkahelyek létesítésére. A mikrotérség településein állami cégek nincsenek, elsősorban a kisebb, néhány tíz főt foglalkoztató vállalkozások jellemzőek, melyek elsősorban az építőiparban, kézműiparban, kereskedelemben, a vendéglátásban, a szolgáltatásokban tevékenykednek. Ipari jellegű vállalkozások is működnek a térség településein, azonban a környék elsősorban mezőgazdasági terület.

Munkahelyteremtésre kevés a lehetőség, mivel a környező két nagyobb város - Dunaújváros és Paks – változatlanul elszívja a munkaerőt és a beruházókat. Az értelmiség részére munkalehetőséget helyben elsősorban az önkormányzati fenntartásban működő egészségügyi-, szociális-, közművelődési-, de legnagyobb részben a nevelési-oktatási intézmények nyújtanak. Mindezeket figyelembe véve magas az ingázók száma. A fiatalok a könnyebb elhelyezkedés miatt inkább a nagyobb városokban telepednek le. Vannak munkahelyteremtő próbálkozások, folyik a befektetők keresése, letelepítése . Mindhárom település az idegenforgalom fejlesztését szorgalmazza, kihasználva a területi adottságokat, a történelmi emlékeket, népi hagyományokat, a gyógyvizet. A táblázatok az „esélyterv” elkészítésének alapjául szolgáló legfontosabb demográfiai adatokat* mutatják. Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az OKM honlapján közzétett sablon adatlapjai alapján készült, valamint beépítésre kerültek az Önkormányzatok Intézkedési tervei és az ÖMIP vonatkozó részei. 1.1.1. Dunaföldvár 1. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma

9165

Állandó népesség száma

9246

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

246


274


933


460

Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +) *2007. évi adatok alapján

+ 156

Az 1.számú tábla Dunaföldvár demográfiai helyzetéről ad áttekintést. A magyar népességre jellemző csökkenő tendencia helyett napjainkra a városra a stagnálás, ill kismértékű lakosság szám növekedés jellemző. 2. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás

Elvándorlás

Közeli településekről / településekre

4

3

Közeli városból / városba

3

2

Távolabbi településekről / településekre

2

2

Távolabbi városokból / városokba

1

2

Megyeszékhelyről / Megyeszékhelyre

1

2

Budapestről / Budapestre

2

2

Külföldről / Külföldre

1

1

Számok jelentése: 1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző 5=Nagy mértékben jellemző

A városi adatok kismértékű beköltözést jeleznek. Ezt a Hunyadi parkban kialakított lakások, s az oda beköltöző családok eredményezik.

10

1.1.2. Bölcske 3. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma

2903


2861


73


80


285


132

Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +)

-143

*2007. évi adatok alapján

Bölcske demográfiai helyzetéről ad áttekintést a táblázat. A magyar népességre jellemző csökkenő tendenciát jeleznek az adatok. A népességszám csökkenés ugyan nem számottevő, de azért tudatos fejlesztési koncepció szükséges ahhoz, hogy stagnálás, ill. meginduló növekedés irányába történjen elmozdulás. 4. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás

Elvándorlás

Közeli településekről / településekre

2

1

Közeli városból / városba

2

2


2

1


2

2


2

1


2

3


1

1


A településről az elvándorlás nem jellemző, az önkormányzat tudatos fejlesztő tevékenységének hatására megfordulhat a demográfiai népességszám változásának negatív iránya. 1.1.3. Madocsa 5. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma

1979


2016


57


51


187


101

Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +)

-72


11

Madocsa demográfiai helyzetéről ad áttekintést a táblázat. A magyar népességre jellemző csökkenő tendenciát jeleznek ezen a településen is az adatok. A népességszám csökkenés ugyan nem számottevő , ennek ellenére tudatos fejlesztési koncepció szükséges ahhoz, hogy stagnálás, ill. meginduló növekedés irányába történjen elmozdulás. 6. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás

Elvándorlás

3

3

Közeli településekről / településekre Közeli városból / városba

3

3


1

2


1

2


1

2


1

2


1

1


Madocsa településre az elvándorlás és a bevándorlás az adatok szerint egyaránt jellemző, ennek következménye, hogy a népességszám csökkenése nem számottevő 1.1.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített adatok 7. sz. táblázat Demográfia

lakó-népesség száma állandó népesség száma 0-2 évesek száma 3-5 évesek száma 6-14 évesek száma 15-18 évesek száma népesség változás19902007 (- / +)

Dunaföldvár 9.258 9.276 246 274 933 460

Bölcske

Madocsa

Összes:

2.933 2.961 73 80 285 132

1.956 2.016 57 51 187 101

14.147 14.253 376 405 1405 693

+156

-143

-72

-59

8.sz tábla Demográfiai mutatók alakulása ( 1995-2007 ) Alakosság számának alakulása az elmúlt 12 évben a mikrotérség településein Település

Dunaföldvár

Lakosság száma 1995 (lélekszám/% 2001-hez képest)

8 335

Lakosság száma 2001 (lélekszám/%2001-hez képest)

9 212

Madocsa

Bölcske

90,48% 2 059 104,78% 2 873 96,05% 100% 1 965

100% 2 991

100%

Lakosság száma 2007 (lélekszám/% 2001-hez képest)

9 258 100,50% 1 956 99,54% 2 933 98,06% 8. Táblázat: A lakosság számának alakulása az elmúlt 12 évben a mikrotérség településein

A mikrotérség településeire nem jellemző a jelentős népességfogyás. Egyedül Madocsán tapasztalhatunk kisebb, 5%-os csökkenést a 12 év folyamán, de ez a legutóbbi 6 évben jelentősen mérséklődött. A mikrotérség lakossága 1995 és 2007 között 6%-kal növekedett, ami ellentétes az országos és regionális tendenciával.

12

9.sz táblázat Születések száma 2000-2006 (fő), valamint a születések számának előrejelzése 2007-2011 (fő) a Dunaföldvári kistérségben 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2000-2005 évi KSH adatok alapján előrejelezve

2000-2006 évi KSH adatok alapján Bölcske Dunaföldvár

24 87

18 96

31 90

27 89

19 89

29 66

26

27

28

28

29

29

97

83

82

81

80

79

Madocsa

19 130

13 127

32 153

14 130

27 135

12 107

15 138

16 126

15 125

15 124

14 123

13 121

Összesen 9. Táblázat: Születések száma 2000-2006 (fő), valamint a születések számának előrejelzése 2007-2011 (fő) a Dunaföldvári kistérségben

A születések száma az elmúlt 6 évben ingadozott, ami nem kedvez a közoktatási feladatok tervezhetőségének. A prognózis a születések számának lassú csökkenését, stagnálását feltételezi. Ebben a folyamatban lehetnek kisebb nagyobb ingadozások, amelyeket a társadalmi-gazdasági fordulatok indukálnak. 10.sz táblázat 0-3 évesek számának előrejelzése 2007-2008 tanévtől 2012-2013 tanévig (fő) 2007-2008

2008-2009

2009-2010

2010-2011

2011-2012

2012-2013

2013-2014

Bölcske

116

118

120

123

124

127

129

Dunaföldvár

359

375

363

354

350

345

341

66

66

67

65

62

59

56

531

526

Madocsa

Összesen 542 558 550 541 536 10. Táblázat 0-3 évesek számának előrejelzése 2007-2008 tanévtől 2012-2013 tanévig (fő)

A táblázat szemlélteti, hogy a 0-3 éves korosztály létszáma csak kis mértékben csökken, megfelelő utánpótlást nyújtva a bölcsödének. 11.sz.táblázat 0-3 évesek számának változásának előrejelzése a 2008-as tanévváltástól a 2013-as tanévváltásig (%) 2008*

2009

2010

2011

2012

2013

Dunaföldvár

4%

-3%

-3%

-1%

-1%

-1%

Összesen

4%

-3%

-3%

-1%

-1%

-1%

*2007-2008 és 2008-2009 évek közti változás mértéke 11.Táblázat: 0-3 évesek számának változásának előrejelzése a 2008-as tanévváltástól a 2013-as tanévváltásig (%)

A 0-3 évesek számának százalékos alakulását Dunaföldváron vizsgáltuk, mivel a falvakban nincs bölcsőde. A településen a 0-3 éves korú lakosság számának stagnálást meghaladó csökkenésétől nem kell tartani. Megjegyzendő, hogy a bölcsőde jelenleg is maximális kihasználtsággal működik, a gyermekek létszáma magasabb, mint a bölcsőde férőhelyszáma. A mikrotérség településeire nem jellemző a jelentős népességfogyás. Az állandó népesség 2,6%-a 0-2 éves, 2,8%-a 3-5 éves, 9,9%-a 6-14 éves, 4,9%-a 15-18 éves korosztályhoz tartozik. 13

A 3-18 éves korosztály (tankötelesek) a mikrotérség állandó népességen belül 17,72%-ot képvisel. 12. sz. táblázat Elvándorlás a településekről ( átl. elvándorlás és bevándorlás) Dunaföldvár

Bölcske

Madocsa Átlag: el-és bevándorlás

Közeli települések-re Közeli városba

3

1

3

2,6

2

2

3

2,5

Távolabbi települések-re Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre

2

1

2

1,6

2

2

2

1,6

2

1

2

1,5

2

3

2

2

Külföldre

1

1

1

1


A táblázat adatai jelzik, hogy a mikrotérség népességmozgása a kismértékben jellemző kategóriába sorolható. 1.2. A mikrotérség bemutatása, szociális adatok A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) 2008. évi főbb szociális mutatóit tartalmazzák az alábbi táblázatok. 1.2.1. Dunaföldvár 13. sz. táblázat Szociális helyzet a városban Munkanélküliek száma a településen

Összesen 290 85

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

78

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

78

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

375

ebből

Ebből tartósan munkanélküli

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

147 228


A munkanélküliek száma a településen ( az összes lakosság 3,13% ), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 4.82 %több, mint egynegyedük ( 29,3 % ) tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban közel nyolcvan család részesül, ahol több, mint 370 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban alacsony a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott

14

gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket – úgy érzik negatívan értékelő – adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A város mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 1.2.2. Bölcske 14. sz. táblázat Szociális helyzet a községben Munkanélküliek száma a településen

Összesen 99 14


23


23


153

ebből


Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

69

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

96


A munkanélküliek száma a településen (az összes lakosság 3,37%), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 5,28% és 14,14 % közülük a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban 23 család részesül, ahol több, mint 150 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban nem teljes a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket – úgy érzik negatívan értékelő – adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A település mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 1.2.3. Madocsa 15. sz. táblázat Szociális helyzet a községben Munkanélküliek száma a településen

Összesen 66 10


14


14


90

ebből


Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

12

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

78

15

A munkanélküliek száma a településen (az összes lakosság 3,3%), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 5,18% és 15,15 % közülük a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban 14 család részesül, ahol 90 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban alacsony a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket – úgy érzik negatívan értékelő – adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A település mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 1.2.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített szociális adatok 16.sz.táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint. Foly. Munkav. Relatív arányszám Település Nyilvántartott Nyilvánatarás kép. korú mutató megnevezése összes fő hossz>365nap fő fő fő % DUNAFÖLDVÁR 290 69 6013 4,82 0.63 BÖLCSKE 99 13 1873 5,28 0.61 MADOCSA 66 25 1273 5,18 0.85 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Az adatok a www.afsz.hu oldalon elérhetőek

nyilat kozk

147

69

12

228

nem nyilatko ztak

ebbő l

17. sz. táblázat Szociális helyzet a településeken (2008 . október DunaBölcske Madocsa Összes: földvár munka-nélküliek 290 99 66 455 száma tartósan munka85 14 10 109 nélküli rendszeres 78 23 14 115 szociális segély gyermekvédelmi 375 153 90 618 kedvezmény

228

84

78

390

A mikrotérségben a munkanélküliek aránya az állandó népességen belül 2008. októberében az összes lakosságon belül 3,2% volt, a munkaképeskorú lakosságon belüli arány 4,9 %. A szociális ellátásokat igénybevevők körét alapvetően az iskolai végzettség és a munkahely közötti összefüggés befolyásolja. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a munkanélküliek 70 százaléka a nyolc általánosnál kevesebb osztályt, illetve a csak nyolc 16

osztály végzettek, valamint a szakmunkás végzettségű lakosok köréből kerül ki. Életkor szerint ez 47 %-ban a 21-35 éves korosztályt, 42 %-ban a 36-55 éves korosztályt jelenti. Az 55 év felettiek aránya e tekintetben 7 százalék. A számadatok elgondolkodtatóak, a fiatal munkaerőt súlyos elhelyezkedési problémák terhelik. A munkanélküliek közel felét ez a korosztály teszi ki. Jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések kialakításakor az oktatási rendszer fejlesztési irányai terén is. Az alacsonyan képzett lakosok részére kevés a munkalehetőség. Az önkormányzatok pályázatok útján próbálnak foglalkoztatási lehetőséget biztosítani ezeknek az embereknek. Ennek köszönhetően aki a magatartási és munkaelvárásoknak meg kíván felelni, az évente hosszabb-rövidebb időre, de rendszeresen el tud helyezkedni. Ismert a környéken az idénymunka. A mezőgazdaságban legális ez a foglalkoztatás. 18.sz. táblázat A hátrányos helyzetű gyermekek aránya A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a Dunaföldvári mikrotérségben

Település neve

0-18 éves korú lakosság száma

Hátrányos helyzetű gyermekek száma

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Hátrányos helyzetű gyermekek aránya

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya

Dunaföldvár

1913

375

147

19,62%

7,98%

Bölcske

570

153

69

26,85%

12,12%

Madocsa

396

90

12

22,72%

3,45%

Összesen

21,46% 2879 618 228 18. Táblázat: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a Dunaföldvári mikrotérségben és településein

7,94%

A Dunaföldvári mikrotérségben ugyan jelentős számban vesznek igénybe rendszeres gyermekvédelmi támogatást, azonban ez az arány elmarad az elmaradott térségek adataitól. Elsősorban Bölcskén tapasztalunk kedvezőtlen értéket, ahol a nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek, ráadásul magas arányban kedvezőtlen családi háttérrel is rendelkezik. Mindazonáltal egyik település sem közelíti meg a kritikusnak mondható 40 %-os értéket, mikrotérségi szinten minden ötödik gyermek hátrányos helyzetű, akik közül minden negyedik halmozottan hátrányos helyzetű. A HH szempontjából meghatározó gyermekvédelmi kedvezményben az állandó népesség 4,33%-a részesül. A HHH helyzetről a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 36,89%a nyilatkozott. Mikrotérségi szinten is igazak azon megállapítások, amelyek mindhárom település vonatkozásában megfogalmazásra kerültek. ( A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma nem teljes a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket – úgy érzik negatívan értékelő – adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A települések mindent elkövetnek azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudják a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassák hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhessék.) A HHH-s gyerekek teljeskörű felderítése és azonosítása - esélyeik javítása érdekében – a családokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek összehangolását, és az eddigi eljárásrend, a felvilágosító tevékenység felülvizsgálatát igényli.

17

A települések gazdasági, közlekedési, művelődési jellemzői A települések gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságon és a feldolgozóiparon alapszik. A gazdaság fejlődését mindig is pozitívan befolyásolta a kedvező közlekedés-földrajzi pozíció, amit a Duna és a vele párhuzamosan haladó észak-déli út eredményez. A piacgazdasági átmenet ebben a térségben is az állami cégek megszűnésével, a termelés visszaesésével járt. A paksi atomerőmű egy viszonylagos stabilitást adott a térségnek. A város és a falvak gazdaságának alapját leginkább a kis-és középvállalkozások adják, ami szintén a gazdasági stabilitást erősíti. 19.sz. táblázat A vállalkozások összetétele, az adófizetők száma és az egy főre jutó belföldi jövedelem Egy főre Regisztrált Regisztrált jutó Regisztrált Az adófizetők Település, Regisztrált Regisztrált egyéni társas összes Kft-k össznépességen területegység vállalkozások vállalkozások Bt-k száma Rt-k száma belföldi száma belüli aránya száma száma jövedelem (eFt) Bölcske 138 50 39 8 1 39,19% 462,04 Dunaföldvár 620 294 128 151 1 41,36% 473,98 Madocsa 80 27 15 10 1 40,99% 533,64 19. Táblázat: A vállalkozások összetétele, az adófizetők száma és az egy főre jutó belföldi jövedelem

Dunaföldvár: az egyéni vállalkozások száma kétszerese a társas vállalkozásoknak, ami egy kiegyensúlyozott arány. A társas vállalkozásokon belül nagyobb arányban vannak jelen a kft.-k, ami korszerű összetételre utal. A falvak esetében kedvezőtlenebb a kép: az egyéni vállalkozások aránya magasabb, és a társas vállalkozásokon belül túlnyomó többségben a bt.-k vannak. A részvénytársaságok száma alacsony, ami a vállalkozások kis és közepes méretéből adódik. Az egy főre jutó összes belföldi tekintetében a régiós átlagnak megfelelő értéket figyelhetünk meg. A nagyobb városok értékénél kedvezőtlenebb az adat, de jelentősen jobb, mint a leszakadó területeknél mért érték. Összességében a város gazdasága stabil, fejlődési lehetőségei kedvezők (logisztika, turizmus). A gazdaság fejlődésének elsősorban az elérhetőség javulása (M6-os gyorsforgalmi út), és a kkv-k vállalkozási környezetének kedvező alakulása a függvénye. A gazdasági helyzet alakulása nem jelent veszélyt a város vitalitásának megőrzése szempontjából Paks és Dunaújváros gazdasági pozíciójának hosszú távú fennmaradása, biztosítja a mikrotérség stabilitását, kedvező folyamatok megindulása esetén kiegyensúlyozott fejlődését.

18

1.3. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) közoktatási intézményrendszerének bemutatása és intézményhálózatának jellemzői A közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtása, szolgáltatások megszervezése a helyi önkormányzatok feladata. Az intézménylétesítési szabadság mellett a helyi önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük abban a kérdésben, hogy vállalják-e a közoktatás-szolgáltatás megszervezését, biztosítását az illetékességi területükön. A közoktatási törvény előírása szerint település köteles gondoskodni: • az óvodai ellátásról; • az általános iskolai oktatásról; • a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról; • a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. A megyei önkormányzat köteles biztosítani: • kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátást, • a középiskolai és a szakiskolai ellátást, • a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátását, • a felnőttoktatást, • az alapfokú művészetoktatást, • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, a nevelési tanácsadást, a logopédiai szolgáltatást, a gyógy testnevelést, abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. A mikrotérség területén található települések a törvényben meghatározott feladatok túlnyomó részét saját többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény fenntartása útján látják el. A mikrotérség önkormányzatai a kötelezőkön túl nem kötelező feladatokat is ellátnak. A Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérség közoktatását az alábbi tartalmi és szerkezeti tagoltság jellemzi: • óvodai nevelés • 8 évfolyamos általános iskolai képzés • 4 évfolyamos gimnáziumi képzés • 6 évfolyamos gimnáziumi képzés • szakiskolai képzés (9-10. évfolyamon alapképzés + 2-3 szakképző évfolyam OKJ szerint) • speciális szakiskolai képzés • gyógypedagógiai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére • alapfokú művészetoktatás • pedagógiai szakszolgálat ( a Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által ellátva, együttműködési megállapodás alapján)

19

Átfogó képet a mikrotérségben igénybe vehető közszolgáltatások szervezeti-intézményi formáiról az alábbi táblázat ad. 20.sz. táblázat

Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás

X

Alapfokú művészetoktatás

X

Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztő felkészítés

X

Nevelési tanácsadás

X

Logopédiai ellátás

X

Egyéb

Megyei önkormányzat

Többcélú Társulás

Intézményfenntartó társulás

Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság

Közszolgáltatások

Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

A feladatellátás fenntartói háttere

Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás

X

Gyógy-testnevelés

X

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X

Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X X

Az intézményrendszer bemutatása A bölcsődei intézményben.

feladatok ellátása Dunaföldváron történik, a város által fenntartott

A nevelési-oktatási intézményt igénylő korosztály több szempontú ellátását a Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola többcélú közös igazgatású közoktatási intézményben látják el, valamint a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve kistérségi formában. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) közoktatási, szakszolgálati feladatait, valamint a gyermekjóléti alapellátásba tartozó feladatait az alábbi táblázatokban jelzett módon látja el.

20

1.3.1. Dunaföldvár 21. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások

Helyben

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás

X

Helyben, más településről kijáró szakember(ek) Közoktatási intézményi feladatok Más településen, éspedig... (km)

A szolgáltatás ellátatlan

X X X Közoktatási szakszolgálati feladatok

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés

X X X X X X X Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet

X X X X X Gyermekjóléti szakellátások X

Családok átmeneti otthona

22. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben* Intézmény neve

Önkormányzati hozzájárulás (eFt)

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

2004

2005

2006

Beszédes József Közoktatási Intézmény (óvoda, 134 639 ált.iskola,gyógypedagógia,zeneiskola, szakiskola )

167 602

181 114

91 778*

117 780*

132 104*

Magyar László Gimnázium

19 404

36 981

79 362

66 910

119 294

26 110

*Tartalmazza a gyógypedagógia és a zeneiskola adatait is, ahol magasak az egy tanulóra jutó költségek

21

23.sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma ( 2008/09. tanév októberi statisztikai adatok ) Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár

ebből

ebből

más településre eljáró

helyben

ebből

más településre eljáró települések nevei:

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből

288

74/14

2 Dunaújváros

0

települések nevei:

Alsó tagozatos (1-4.)

ebből

HH/Halmozottan hátrányos helyzetű:

290

helyben

ebből

Összesen:


467

0 81/33

359

79/33

8 Dunaújváros ZombaParadicsompuszta

2/0

302

71/20

296

70/20

6

1/0

Dunaújváros Kecskemét

24. sz. táblázat Bejárók, utazási feltételek

ebből ebből ebből

ebből ebből

ebből

ebből

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal

Összesen

Halmozottan hátrányos helyzetű

288 1 0 0 0 1 359 6 4 0 0 2 296 17 17 0 0

74/14 0 0 0 0 0 79/33 6/6 4/4 0 0 2/2 70/20 15/11 15/11 0 0

22

1.3.2. Bölcske 25. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége


Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8.

Helyben, más településről kijáró Más településen, Helyben szakember(ek). éspedig... (km) Havonta hány alkalom? Közoktatási intézményi feladatok


X X X

Alapfokú művészetoktatás

X hetente Közoktatási szakszolgálati feladatok

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztő felkészítés

X

Nevelési tanácsadás

X

Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

X

Gyógy-testnevelés

X

X X Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

Dunaföldvár 12 km

Családi napközi Iskolai napközi

X X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X Gyermekjóléti szakellátások X

26. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményében Intézmény neve

Önkormányzati hozzájárulás (Ft)

2004 Kegyes József Általános Iskola és 108.346.000 Óvoda

2005 112.035.000

2006 108.510.000

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 303.490

321.017 309.145

23

27. sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár

324 95

95/48 27/15

helyben

95

27/15


0

0

94

27/11

helyben

94

27/11


0

0

135

41/22

129

39/22

6

2/0

ebből

HH / HHH

ebből

Összesen:


ebből

ebből

ebből



Felső tagozatos (5-8.) más településre eljáró ebből

ebből

helyben


Paks Dunaföldvár

28. sz. táblázat Bejárók, utazási feltételek A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban

318 95 0 0 0 0 0 94 3

93/48 27/15

3 129 1 1

0 39/22 0 0

27/11 0

ebből

ebből

HH / HHH

ebből

ebből

ebből

ebből

Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen:

24

1.3.3. Madocsa 29. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége


Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás

Helyben, más településről kijáró Más településen, Helyben szakember(ek). éspedig... (km) Havonta hány alkalom? Közoktatási intézményi feladatok X


X X X Közoktatási szakszolgálati feladatok

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés

X X X X X X Paks Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Dunaföldvárról 4-5 alkalom X X X X Gyermekjóléti szakellátások X

30. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben Intézmény neve

Önkormányzati hozzájárulás (Ft) 2004

2005

2006

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

Általános Iskola

9.444 000

16.399 490

22.261 911

57.236

100.610

145.503

Kölyökkuckó Óvoda

5.933 440

13.213 760

14.209 000

87.256

231.820

229.177

25

31. sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár

238 69

48/7 15/2

helyben

69

15/2


0

0

60

15/3

helyben

60

15/3


0

0

83

18/2

helyben

75

18/2


8

0

ebből

HH / HHH

ebből

Összesen:


ebből

ebből

ebből



ebből

ebből

Felső tagozatos (5-8.)


1 fő Kecskemét 7 fő Paks

32. sz. táblázat Bejárók, utazási feltétele A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban

204 69 0

48/7 15/2 0

60 0

15/3 0

75 0

18/2 0

ebből

ebből

HH / HHH

ebből

ebből

ebből

ebből

Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen:

26

1.3.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített adatok 33. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége helyben, ill. a Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által Óvodai nevelés Ált. isk. 1-4. Ált. isk. 5-8. Alapfokú művész. Gyógyp. tanácsa. Korai fejl. Fejlesztő felk. Nevelési tan. Logopédiai ell. Továbbtan.t. Gyógytestnev. Gyermkejólét. Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyerekf. Családok átm .ott. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Duna-földvár

Bölcske

Madocsa

Összes:

X

X

X

3

X

X

X

3

X

X

X

3

X

X

X

3

X

X

X

3

X X X X X X X X X X

X X X X X X X X -

X X X X X X X -

3 3 3 3 3 2 3 1 3 1

-

-

-

-

X

X

X

3

A fenti táblázatokból kiolvasható, hogy az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró közoktatási intézményi feladatok, a közoktatási szakszolgálati feladatok, továbbá a gyermekjóléti alapellátás teljes körűen biztosított a településeken az önkormányzatok ( Közoktatási Intézményfenntartó Társulás ) fenntartásában és a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által. A családi napközi - mint gyermekjóléti alapellátás - az egyedüli ellátatlan részterület, de ez nem tartozik az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások közé. Gyermekjóléti szakellátás körébe tartozó családok átmeneti otthona a megyén belül, Tevel községben - felmerült igény esetén - megoldott. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat végzi mind a három településen. A szakértői és rehabilitációs bizottság kistérségi szinten működik.

27

1.4. Helyzetelemzés alapfeladatonként A mikrotérség területén működő közoktatási feladatokat ellátó intézmények közötti tanuló megoszlást, és az egyes intézmények tanulói összetételét az alábbi táblázatok mutatják. A táblázatban szereplő adatokkal összefüggésben meg kell jegyezni, hogy teljesen valós képet az intézmények tanulói összetételéről nem adnak, mert amíg a hátrányos helyzet (HH) minden tanulónál egzakt módon megállapítható, addig a halmozottan hátrányos helyzet ( HHH) a szülői nyilatkozatok egy részének hiánya miatt nem állapítható meg pontosan. A szülőket a jegyzők nyilatkoztatták ennek ellenére nem teljes az adat. 1.4.1 Az óvodai nevelés a mikrotérségben: Az óvodai nevelésre vonatkozó összesített adatokat a következő táblázat tartalmazza. ( 34.sz.táblázat) 1. Óvodai intézmények száma*

3

2. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

7

3. Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

540

4. Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

452

5. Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

116

6. Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

31

7. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

n.a.

8. Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

n.a.

9. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

0

10. Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

20

*: Óvodáztatás (valamennyi mikrotérségi óvodai intézmény vonatkozásában) A fenti táblázatban szereplő számok a 2008. októberi statisztika adatai

A mikrotérség mind a három településén működik óvoda. Ami egyértelműen megállapítható: mikrotérségi szinten az óvodáskorú gyermekek elhelyezése megoldott, hiszen több férőhely áll rendelkezésre, mint a jelentkezők száma. A 2007/2008-as nevelési évben az óvodák feltöltöttsége (férőhely kihasználtsága) 86,9 % -s. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az előbbi esetében ( HH ) 25,66%, az utóbbi esetében pedig ( HHH ) 6,86%. A 3-5 éves korú gyermekek jellemzően beírásra kerülnek az óvodákba a polgármesteri hivatalok, védőnők a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok dolgozóinak folyamatos munkájának köszönhetően. Ezzel együtt van a mikrotérségben óvodába be nem íratott gyermek,de számuk nem jelentős. Az is tény, hogy abban az esetben, ha a szülők otthon vannak kisebb gyermekkel, testvérrel, nem minden esetben igénylik az óvodai ellátást. A sajátos nevelési igényű gyerekek ( SNI ) nevelése integráltan történik. A tevékenységközpontú nevelési program jó lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztéshez.

28

A HH/HHH gyermekek nyilvántartása az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján készült. Az adatok pontosságához hozzátartozik, hogy hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma, a tartózkodási helyük ( néhány család esetében előfordul, hogy települések között folyamatosan változtatják lakhelyüket –elsősorban Dunaföldvár vonatkozásában jellemző ), továbbá a nyilatkozatok önkéntessége miatt nem biztos, hogy a napi adatokkal teljesen egyező. 1. Alapadatok az óvoda tagintézményben - Dunaföldvár 35.sz táblázat OM azonosító: Intézmény neve:

Intézmény települése: Intézmény címe: Intézmény irányító száma: Telephely/tagintézmény neve: Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH): A tagintézménybe járó gyermekek / tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma: Integráltan: Ebből: Gyógypedagógiai csoportban/tagozaton

14 288 4 4 -

HH/HHH gyermekek/tanulók száma Más település(ek)ről bejáró óvodások/ált.iskolás tanulók száma: Hátrányos helyzetűek Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek Nyitva tartás(csak óvoda esetén): Napi nyitvatartási idő: (-tól-ig)

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola (Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u.9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Eszterlánc Óvoda Tagintézmény Dunaföldvár Jókai u. 5-7. 7020 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 28 fő 288 74

1 fő -

11,5 - 10

29

2. Alapadatok az óvoda tagintézményben - Bölcske 36.sz. táblázat OM azonosító: Intézmény neve:

Intézmény települése: Intézmény címe: Intézmény irányító száma: Telephely/tagintézmény neve:

Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH): A tagintézménybe járó gyermekek / tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma: Integráltan: Ebből: Gyógypedagógiai csoportban/tagozaton

15 95


201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola (Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Kegyes József Általános Iskola és Óvoda Tagintézmény Bölcske Paksi u. 18. 7025 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 8 95 27

1

10 óra

30

3. Alapadatok az óvoda tagintézményben - Madocsa 37.sz táblázat OM azonosító: Intézmény neve:

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Kölyökkuckó Óvoda Tagintézmény Madocsa Paksi u. 19. 7026 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 6 fő 69 15

Intézmény települése: Intézmény címe: Intézmény irányító száma: Telephely/tagintézmény neve: Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH):

2

A tagintézménybe járó gyermekek / tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma: Integráltan: Ebből: Gyógypedagógiai csoportban/tagozaton

69


10 óra

38. sz. táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek és a gyermekek létszáma Feladat-ellátási hely 1. Dunaföldvár Hunyadi park 2. Dunaföldvár Iskola u. 3. Dunaföldvár Jókai u. 4. Dunaföldvár József tér 5. Dunaföldvár Kossuth L. u.

Főállású pedagógusok létszáma

Gyermekek száma

HH/HHH gyermekek száma

SNI gyermekek száma/aránya (%)

2

18

6/0

0/0

6

80

21/2

0/0

10

85

15/4

1/1,1

6

65

21/6

3/ 4,6

4

40

11/2

0/0

31

6. Bölcske 7. Madocsa Összesen:

8

95

27/15

6

69

15/2

42

452

42/31

0/0 0/0 4/0,8%

39. sz. táblázat Gyermekek száma csoportonként (az összes feladat- ellátási hely vonatkozásában) Gyermek létszám

Óvodai csoport megnevezése 1. Dunaföldvár Iskola u. kiscsoport 2. Dunaföldvár Iskola u. középső cs. 3. Dunaföldvár Iskola u. nagycsoport 4. Dunaföldvár Jókai u. kiscsoport 5. Dunaföldvár Jókai u. vegyes. 6. Dunaföldvár Jókai u. vegyes 7. Dunaföldvár Jókai u. nagycsoport 8. Dunaföldvár József tér vegyes 9. Dunaföldvár József tér kiscsoport 10. Dunaföldvár József tér nagycsoport 11. Dunaföldvár Kossuth L. u. vegyes cs. 12. Dunaföldvár Kossuth L. u. vegyes cs. 13. Dunaföldvár Hunyadi park 14. Bölcske vegyes I. cs. 15. Bölcske vegyes II. cs. 16. Bölcske vegyes III. cs. 17. Bölcske vegyes IV. cs. 18. Madocsa vegyes I. csoport 19. Madocsa vegyes II. csoport 20. Madocsa vegyes III. csoport Összesen: 20 csoport

26 26 28 19 23 22 21 22 20 23 17 23 18 26 28 25 16 23 22 24 452

A gyermekcsoport szervezés módja Normál helyi nevelési program Összesen HH/HHH SNI 26 7/0 0 26 6/1 0 28 8/1 0 19 2/0 0 23 4/1 1 /4,3 22 5/1 0 21 4/2 0 22 9/4 0 20 6/0 0 23 6/2 2/ 8,6 17 5/0 1 / 5,7 23 6/2 0 18 6/0 0 26 7/5 0 28 8/7 0 25 7/2 0 16 5/1 0 23 3/0 0 22 4/0 0 24 8/2 0 452 116/31 4/0,8%

40. sz. táblázat Infrastruktúra és hozzáférés a mikrotérség óvodáiban Az eszközt / létesítményt használó Eszköz/létesítmény

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Számítógép (min. P4 szintű) Ebből Internet hozzáféréssel Tornaterem (tornaszoba)

Darab

Gyermekek száma

HHH gyermekek száma

SNI gyermekek száma

5 5 3 4

210 452

31 31

4 4

32

41. sz. táblázat Infrastruktúra az óvodai feladat-ellátási helyeken

Feladat-ellátási hely

Dunaföldvár Jókai u. Dunaföldvár József tér Dunaföldvár Iskola u. Dunaföldvár Kossuth L. u. Dunaföldvár Hunyadi park Bölcske Madocsa Összesen:

Építés vagy legutóbbi felújítás éve 2001 2007 2006 2005 felújított -

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Számítógép

Tornaszoba

Vízöblítés es WC

1 1 1 1 1 5

2 1 1 1 5

1 1 1 1 4

X X X X X X X 7

Étkező vagy ebédlő -

Az óvodák összegzésszerű jellemzése : -

Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségben biztosítottak a megfelelő feltételek a hátrányos helyzetű( HH ) és a halmozottan hátrányos helyzetű(HHH) gyermekek teljes körű óvodáztatásához.

Az óvodák 20 gyermekcsoporttal működnek, az átlagos csoportlétszám ideálisnak mondható (22,6 fő). 5 esetében fordul elő (ez a csoportok 25%-a), hogy a közoktatási törvényben szabályozott maximális óvodai létszámot (25 fő) elérik, illetve meghaladják. A közoktatási törvény 3. sz. mellékletének II. 7. pontja értelmében az óvodai csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport indul; továbbá függetlenül a csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A fenti előírást figyelembe véve, nevelési év indításánál - amennyiben nincs kettőnél több csoport az óvodában - 30 fős csoportok szervezése megengedett. -

-

Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma (GY/P arány) 10,76 fő, ami megfelelő lehetőséget biztosít a gyerekek egyéni fejlesztéséhez.

A szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek az óvodák eleget tesznek. -

A feladat-ellátási helyek közül a HHH óvodás gyermekek aránya egy tagintézményben sem haladja meg a 40%-ot, eloszlásuk egyenletesnek mondható.

-

Az intézményeken belül - ott ahol több csoport működik - a csoportok között minden esetben érvényesül azon elv, mely szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti különbség 25%-nál nem lehet több.

33

A személyi ellátottság az óvodákban a jogszabályi feltételeknek megfelelő: 100 % a felsőfokú végzettségűek aránya. Számos óvodapedagógus szakvizsgával vagy egyéb másoddiplomával rendelkezik, ők megfelelő kompetenciával rendelkeznek a fejlesztésre szoruló gyermekek segítéséhez. A gyerekek napközis ellátást, háromszori étkezést kaphatnak. Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet alapján az önkormányzatok elfogadták a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék alapján a tárgyi feltételek ütemezését, melynek megvalósítását segíti a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány a pályázati lehetőségeivel. Az óvodák nagy részének támogató alapítványai is vannak, melyek jelentős mértékben hozzájárultak mind az udvari játszóeszközök, mind a fejlesztő eszközök beszerzéséhez, a bútorzat cseréjéhez. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a nevelési tanácsadó munkatársaival, kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a védőnőkkel folyamatos kapcsolatot tartanak az óvodák.

1.4.2 Az általános iskolai nevelés a mikrotérségben: A mikrotérség általános iskolái különösen fontosnak tartják az esélyegyenlőségre és szegregációmentességre való törekvést. Ez egyértelműen kitűnik abból, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű ( HHH ) tanulók integrált oktatása az adott településeken valósul meg. Az általános iskolák többsége az elmúlt évek alatt alkalmassá vált arra, hogy valamennyi tanulót sajátos igényei, sajátos adottságai szerint neveljen, és ezzel a diák - társadalmi helyzetétől függetlenül - már a legkisebb életkorban megkapja azt, amire éppen neki van szüksége. A mikrotérségen belül a társulásban való feladatellátás jó lehetőségeket hordoz magában többek között - az esélyteremtés, esélynövelés területén is. Az eddig egymás mellett működő, „versengő” iskolák az integráció következményeként átjárhatóvá váltak a tanulók és ezáltal a szülők számára. A települések között korábban meglévő iskolaközi együttműködések most iskolán belüli üggyé, feladattá minősültek. Az átszervezés lehetőséget teremt azon szellemi és anyagi kapacitások koncentrálására, kihasználásra, a szegregáció csökkentésére, amelyek eddig a túlságosan tagolt oktatási rendszerben nem érvényesülhettek. A tagintézményekben az oktató-nevelő munkát meghatározza az esélyegyenlőség biztosítására tett törekvés, amellyel az otthonról hozott hátrányok leküzdése, valamint a tehetséges tanulók fejlesztése történik. Az általános iskolai feladatokat ellátó intézményeket mindhárom települése 1-8 évfolyamig működteti a Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. Az általános iskolai nevelésre-oktatásra vonatkozó összesített adatokat a következő táblázatok tartalmazzák.

34

42. sz. táblázat Általános iskolai nevelésre-oktatásra vonatkozó összesített adatok 1. Általános iskolai intézmények száma* Ebből:

3

önkormányzati fenntartású ( Társulás)

3

egyházi fenntartású

-

2. Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

9

3. Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

72

4. Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

50

5. Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

1062

Ebből:

önkormányzati fenntartásúba jár ( Társulás)

1062

egyházi fenntartásúba jár

0

6. Általános iskolai magántanulók száma

3

7. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

85

8. Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

49

9. Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

297

10. Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

139

11. Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 12. Nyolcadik évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

138 100+35=135

13. A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

455

14. Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

0

*: Iskoláztatás (minden mikrotérségi általános iskolai intézmény vonatkozásában)

Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa településeken egy közösen fenntartott integrált intézmény hat tagintézménye látja el a közoktatási alapfeladatokat. A mikrotérség mindhárom településén folyik általános iskolai nevelést-oktatás első osztálytól nyolcadik osztályig. Az általános iskolák vonatkozásában a dunaföldvári intézményegység „többcélú” összetett intézmény, a másik két település tagintézménye önálló szakmai felelősséggel működő általános iskolai tagintézmény. Mikrotérségi szinten az általános iskolás korú tanulók elhelyezése megoldott, hiszen 72 tanterem áll a 50 osztály (tanulócsoport) rendelkezésére. Ezen tantermek között szaktantermek és csoportbontásra alkalmas kis termek is vannak. Nagy problémát jelent azonban az épületek szétszórtsága és több épület állaga. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma 14,8 fő, ami a szabvány tantermi méreteket figyelembe véve ideálisnak mondható. Magántanulók száma mikrotérségi szinten viszonylag alacsony, az összes tanulólétszámhoz viszonyítva az arányuk 0,2% körül mozog. A mikrotérségi összesítésben az 1. évfolyamon 3 tanulóval több diákot találunk, mint a végzős 8. évfolyamon.. Napközit, mint a legelterjedtebb szociális szolgáltatást a tanulók 43%-a veszi igénybe. 35

Dunaföldváron az alsó tagozatos tanulók iskolaotthonos rendszerben tanulnak. Ez különösen eredményes és előnyös a gyerekek számára, hiszen szervezett keretek között, pedagógusok irányítása mellett tanulnak, étkeznek rendszeresen és töltik szabadidejüket. Ez a rendszer a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében kiemelten fontos. Sajátos nevelési igényű (SNI), hátrányos helyzetű(HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók arányáról az összes tanulólétszámhoz viszonyítva Arról, hogy miként alakult intézményenként, tagintézményenként a tanulói létszám, továbbá miként alakult évfolyamonként és osztálybontásban, a Hh, a HHH és az SNI –s arány a következő táblázatok nyújtanak információt. 4.Alapadatok az általános iskolai tagintézményben - Dunaföldvár 43.sz.táblázat OM azonosító: Intézmény neve:


Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH):

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Beszédes József Általános Iskola,ZeneiskolaAlapfokú Művészetoktatási Intézmény összetett iskolai intézményegység Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 64 704 198 99


704 1 25+49 25 49

HH/HHH gyermekek/tanulók száma Más település(ek)ről bejáró óvodások/ált.iskolás tanulók száma: Hátrányos helyzetűek Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek

49/46 + 8/4 14+12gyp= 26 12+1 12+3

Nyitva tartás(csak óvoda esetén): Napi nyitvatartási idő: (-tól-ig)

36

5. Alapadatok az általános iskolai tagintézményben - Bölcske 44.sz. táblázat OM azonosító: Intézmény neve:


Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH):

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola (Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Kegyes József Általános Iskola és Óvoda Tagintézmény Bölcske Paksi u. 18. 7025 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 16 223 66 33


223 2 11 11 -


7/5 4 2 -


37

6. Alapadatok az általános iskolai tagintézményben - Madocsa 45.sz táblázat OM azonosító: Intézmény neve:

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Madocsai Általános Iskola Tagintézmény Madocsa Templom tér 7. 7026 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u. 2. 7020 13 135 33

Intézmény települése: Intézmény címe: Intézmény irányító száma: Telephely/tagintézmény neve: Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH):

5


135 -


-


46. sz. táblázat Általános iskolai feladat-ellátási helyek és a tanulók létszáma Feladat-ellátási helyek 1. Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Templom u. 9. 2. Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Templom u. 32. 3. Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Kossuth L. u. 4. Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Püspök u. 5. Dunaföldvár Beszédes J. Jókai


Tanulók száma

HHH tanulók száma/aránya %

SNI tanulók száma/aránya

12

113

31/8

9/8,0

16

202

33/14

7/3,7

12

183

39/12

7/3,8

15

157

46/19

2/1,3

5

49

46/46

49/100,0

38

6. Bölcske Általános Iskola Paksi u. 18. 7. Bölcske Általános Iskola Paksi u. 48. 8. Madocsa Általános Iskola Kossuth L. u. 9. Madocsa Általános Iskola Templom tér Összesen:

12

129

39/21

8/6,2

4

94

27/12

3/3,2

8

60

11/3

0

5

75

13/2

0

89

1062

288/137

85/8,0%

47. sz. táblázat Tanulók száma az egyes iskolai osztályokban Dunaföldváron (az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában)

D.földvár Kossuth u. felső tagozat

D.földvár Templom u. felső tagozat

D.földvár Püspök u. alsó tagozat

D.földvár Templom u. alsó tagozat

Intézmény, osztály évfolyam és betűjele

Df. Jókai u. gyógyp. tagozat

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 1.c 1.d 2.c 2.d 3.c 3.d 4.c 7.a 7.b 7.c 8.a 8.b 5.a 5.b 5.c 5.d 6.a 6.b 6.c 6.d 1.-2.-3. 4.-5. 6. 7.-8.

Tanulólétszám az osztályban Összesen

HH/HHH

SNI

28 26 24 23 23 23 27 28 19 23 21 24 21 21 28 21 22 22 26 22 25 25 21 19 26 26 21 20 9 12 13 15

3/1 7/3 4/2 4/1 3/2 6/3 2/0 4/2 8/2 7/2 6/3 6/3 4/3 7/3 8/3 5/1 5/1 9/2 1/0 11/4 2/1 2/2 8/4 10/3 2/0 3/0 5/0 8/3 9/9 12/11 13/11 15/15

1 0 0 1 1 2 1 1 0 0 1 0 0 3 1 1 0 1 3 4 1 0 1 4 0 1 0 0 9 12 13 15

Osztályszervezés módja Normál Gyógyped. (általános) Emelt szintű -i tanterv X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X(idegen nyelv) X X X X X X X X X X X X X X X X

39

48. sz. táblázat Tanulók száma az egyes iskolai osztályokban Bölcske, Madocsa (az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában)

Madocsa Általános Iskola 8 osztály

Bölcske Általános Iskola 10 osztály

Intézmény, osztály évfolyam és betűjele 1.o 2.o 3.o 4.o 5.a 5.b 6.a 6.b 7.o 8.o 1.o 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o

Tanulólétszám az osztályban Összesen

HH/HHH

SNI

26 25 20 23 18 19 18 18 30 26 13 15 16 16 24 14 21 16

8/ 2 5/4 6/2 8/4 4/2 6/4 7/5 5/2 9/2 8/6 5/1 4/1 2/1 4/0 9/1 3/0 3/1 3/0

1 1 1 0 1 2 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Osztályszervezés módja Normál Gyógyped. (általános) Emelt szintű -i tanterv X X X( 1fő) X X X X X(2fő) X X X X X X X X X X X X

Az általános iskolák, illetve feladat-ellátási helyek mindegyikében találunk halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, de egyik feladat-ellátási helyen sem éri el, illetve haladja meg a HHH tanulók aránya a 40%-ot. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok telephelyei tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Mikrotérségi települési szinten a szegregációmentesség megvalósul, hiszen a településeken működő, azonos típusú intézményeket összehasonlítva megállapítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség nem éri el a 25%-ot. Hátrányos helyzetű ( HH ) , halmozottan hátrányos helyzetű (HHH ) és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya: 1. A mikrotérség területén az települések óvodáiban : 452 gyereket nevelnek, ebből 116 fő a HH 25,7% , 31 fő a HHH 6,8 % (a hátrányos helyzetű gyerekek 26,72%-a a halmozottan hátrányos helyzetű.) SNI-s száma: 4 fő 0,8 % A fenti óvodai összefoglalóban már megfogalmazódott, hogy minden HH, HHH és SNI-s gyereket integráltan nevelnek a mikrotérség óvodáiban, felkészült pedagógusok. A csoportonkénti megoszlásuk is megfelel az elvárt arányoknak.

40

2. A mikrotérség általános iskoláiban ( tagintézmények ) : 1062 tanuló van, ebből : 248 fő HH 23,35% 137 fő HHH 12,9% SNI-s tanuló: 85 fő 8% A mikrotérség gyógypedagógiai intézményébe a környező településekről bejár: 17 HHH és SNI-s tanuló. Ez módosítja a mikrotérség fenti HHH és SNI-s arányait. A korrigált adatokkal : a mikrotérségben HH, HHH és SNI-s tanulói arányok: HH: 231 fő 21,7 % HHH: 120 fő 11,48 % SNI : 68 fő 6,8 % A fenti táblázatok adatai alapján a székhely intézmény és tagintézmény viszonyát összevetve megállapítható, hogy a HHH tanulók arányában jelentős eltérés nincsa települések tagintézményei között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) arányát évfolyamonként osztálybontásban ott érdemes megvizsgálni, ahol évfolyamonként párhuzamos osztályokban történik az oktatás. Ezek alapján szóba jöhet a két település Dunaföldvár és Bölcske. Az arányokat megfigyelve megállapítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség 25%-nál egyik helyen sem nagyobb. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek(HHH) esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket Az elmúlt években jelentősen megnőtt a sajátos nevelési igényű( SNI ) gyermekek száma. Ők általában a többi tanulóval együtt, integráltan oktathatók, de gyógypedagógiai módszertant ismerő pedagógus által nyújtott egyéni fejlesztést igényelnek. A mikrotérség általános iskolái megteremtették a feltételeit sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának Dunaföldváron a működő gyógypedagógiai tagozatra olyan SNI tanulók járnak, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nem oktathatók. Ezeknek a gyereknek a nevelésük, oktatásuk megoldott, megfelelő képzettségű gyógypedagógusok foglalkoznak a tanulókkal a gyógypedagógiai tanterv alapján.

A sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai ellátása Dunaföldváron a D-B-M Mikrotérségi Integrált Intézmény Beszédes József Általános Iskola intézményegység, gyógypedagógiai tagozata, látja el a felmerülő sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai ellátásához kapcsolódó feladatokat. Az 5 főállású pedagógus (gyógypedagógus) jelenleg 49 - köztük más településről is bejáró - tanuló ellátását, nevelését-oktatását végzi adott évfolyamnak megfelelően kialakított, részben összevont tanulócsoportokban. A csoportok, évfolyamok létszámadatairól tájékoztatnak a következő táblázatok

41

49. sz. táblázat Általános-és középiskolai feladat-ellátási helyek és a tanulók létszáma Feladat-ellátási helyek Dunaföldvár Beszédes József … Gyógypedagógiai Tagozat Dunaföldvár MLG és Speciális Szakiskola Összesen:


Tanulók száma

HH/HHH tanulók száma

SNI tanulók száma

5

49

49/46

49

2

25

20/2

25

7

74

69/48

74

50. sz. táblázat Tanulók száma évfolyamonként

Évfolyam foka

1.-2.-3. 4.-5. 6. 7.-8. 9-10-11.-12. Összesen:

Tanulólétszám az évfolyamon

Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál tanterv

Emelt szintű oktatás

Beszédes József … Gyógypedagógiai Tagozat 9 12 13 15 MLG és… Speciális Szakiskola 25 74 -

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen

HH / HHH

9 12 13 15

9/9 12/11 13/11 15/15

25 74

20/2 69/48

ebből

51. sz. táblázat Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus

ebből

tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: ált.isk., gy.p., spec. szakiskola Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

2

Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít 6 2

2

2

1 1

1 1

-

-

-

Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton

6

125 74 8 41 2

67 6 1 -

51

74

42

Lemorzsolódás A lemorzsolódást három mutatató segítségével vizsgáltuk (évfolyamismétlők aránya, magántanulók aránya, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya). Az alaposabb elemzés elvégzését hátráltatta, hogy egyes mutatók képzéséhez nem állt rendelkezésre elegendő adat az intézményekben. 52. sz. táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolákban (2007/2008-as tanév) Évfolyamismétlők Összes % Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Bölcske Általános Iskola Madocsa Általános Iskola Kistérségi átlag: Országos átlag:

HHH %

0,3 0,4 0

0,1 na na

Magántanulók aránya Összes %

HHH %

0,4 0,4 0

0,3 0,1 na

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó Összes % HHH % 1,6 0,4 0

1,1 0,4 na

3,0%

0,33%

1,37%

2,11%

0,61%

0,37%

Évfolyamismétlés: A mikrotérségi átlag az országos és a kistérségi átlagnál is jóval alacsonyabb. Magántanulók: A rendelkezésre álló adat alapján megállapítható, hogy a magántanulók aránya a kistérségi átlagnál rosszabb, de az országos átlagnál jobb. Továbbtanulási mutatók: 53. sz. táblázat Továbbtanulási mutatók az általános iskolákban (2007/2008-es tanév) Gimnázium

Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola Bölcske Általános Iskola Madocsa Általános Iskola

Összes % 19,0 9,0 0

HHH % na na 0

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) Összes % HHH % 38,0 na 59,0 na 54,5 0

Szakiskolai képzés Összes % 43,0 32,0 45,5

HHH % na na 0

Kistérségi átlag:

21,2%

33,8%

42,6%

Országos átlag:

36,6%

43,1%

19,0%

Gimnázium: Gimnáziumi képzést választók aránya mintegy 7%-kal marad el az országos átlagtól, az iskolák közötti „szórás” jelentős ( 19 % - 0%). Szakközépiskola: A szakközépiskolai képzést a továbbtanulók 7%-kal többen választják, mint ahogy az az országban jellemző, amiben valószínűleg közrejátszik a paksi Energetikai Szakközépiskola és annak „fizikai közelsége”, jó megközelíthetősége is. 43

Szakiskola: A mikrotérségben a szakiskolát - a továbbtanulást illetően - 21%-kal többen választják, mint az országos átlag. Speciális szakiskolában, a képzés jellegéből adódóan a paksi Gazdag Erzsiből, a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozatáról kerülnek gyerekek. Kompetencia mérések eredményei 54.sz.táblázat Olvasás-szövegértés, matematika átlageredmények (6., 8. évfolyam) (2006/2007-es tanév) Olvasás-szövegértés

Matematika

6. évf.

8. évf.

6. évf.

8. évf.

Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola

521

501

503

496

Bölcske Általános Iskola

na

452

na

453

Madocsa Általános Iskola

na

484

na

515

Kistérségi átlag:

na

490

na

492

Országos átlag:

493

497

493

494

A oktatási teljesítmények egyik, az oktatáspolitika által hangsúlyozott és fontos területe a tanulói teljesítmények rendszere. A minőségirányítási programokban erre a 2007. évi felülvizsgálat során ki kell térni, megtörtént az eljárásrendek kialakítása, fenntartói jóváhagyása. Az iskolák teljesítményét a fenntartó a szülők véleményének ismeretében értékelni fogja. Olvasás-szövegértésből a 8. évfolyamnál az országos átlag 497 pont volt, a mikrotérségben ezt Bölcske és Madocsa nem érte el. Matematikából a 494 pontot Bölcske nem érte el. Tanórán-és iskolán kívüli programokban való részvétel Az 2007/2008-as tanévben az általános iskolások 67%-a veszi igénybe a napközi szolgáltatásait. Valamilyen szakköri, diákköri tevékenységbe a tanulók 48% bekapcsolódott. Az elmúlt nyáron iskolai nyári táborozáson miden harmadik tanulók (32%) vett részt, az erdei iskolai programban minden tizedik tanuló (10%) érintett. A pedagógiai programok részletesen meghatározzák azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén a felzárkóztatást segítik. A program a beilleszkedési, tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén szakmailag megalapozott eszközrendszert és tevékenységrendszert sorol fel a kompenzáció és prevenció érdekében. Magántanulói státuszt az intézmények eddig is nagy körültekintéssel engedélyeztek. A pedagógiai programban a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére kidolgozott szakmai koncepció készült. A kudarc okainak feltárása: - tanulási képességek felmérése szakértők bevonásával, logopédus, pszichológus, képességvizsgáló központ véleményének kikérésével folyamatosan nyomon követhető. 44

A feltárt probléma szakszerű kezelése elsősorban a következő foglalkozási formák hangsúlyozásával történik. tanórai differenciált feladatok alkalmazása; tantárgyi korrepetálás; képességfejlesztő foglalkozások; Az iskolában az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot, vagyis a komprehenzivitás prioritást élvez. Az SNI gyerekek közül a diszlexiás gyermekek sikeres oktatásához elsősorban a haladási ütem lassítása a kiindulópont. Fontos feladat, hogy az intézmény az SNI és a HHH tanulók vonatkozásában nagyon pontos naprakész kimutatással rendelkezzenek. A pedagógusok továbbképzése a beiskolázási tervek alapján történik, tudatosan ismerkedve a kooperatív oktatásszervezéssel, a projektpedagógiával, valamint a korszerű oktatásszervezéssel

Szakember-ellátottság, módszertani képzettség az általános iskolákban 55. sz. táblázat Humán-erőforrás hiánya az általános iskolai oktatásban Település / Iskola Dunaföldvár Bölcske Madocsa

Nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy nincs nincs Ének-zene Technika Rajz Ének-zene Technika

Érintett tanulók száma Összes tanuló

HHH tanulók

SNI tanulók

122 122 62 62 62

16 16 2 2 2

5 5 0 0 0

A táblázatból jól látszik, hogy az úgynevezett „készség” tárgyakat oktatják nem megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok Bölcskén ás Madocsán az általános iskolákban. A „NAT 2007”-ben „kulcskompetenciaként” (modulként) megjelenő, úgynevezett kereszttantervi ismeretek oktatásához szükséges a jövőben megszerezni a végzettségeket. Kistérségi, mikrotérségi koordinációval a jövőben biztosítani lehet ezen kis óraszámú stúdiumok ellátásának megszervezését. Az elmúlt években módszertani megújulás szellemében az általános iskolák jelentős számú pedagógusa vett részt módszertani továbbképzéseken. Projekt pedagógia, kooperatív technikák, tanórai differenciálási lehetőségek, kompetencia alapú oktatás megismerése és a napi gyakorlatban való alkalmazása, a kidolgozásra került új oktatási programcsomagok az esélyteremtő oktatás alapjait jelenthetik a mikrotérségben.

45

Infrastrukturális ellátottság, együttműködések A következő táblázatok az infrastruktúra egyes elemeiről, továbbá az intézményi és szervezeti kapcsolatrendszerről adnak tájékoztatást

56. sz. táblázat Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben (az általános iskolák mindegyike, azaz az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában) Az eszközt / létesítményt használó Eszköz/létesítmény Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Nyelvi labor Szükségtanterem Számítástechnikai szaktanterem Számítógép (min. P4 szintű) Ebből: Internet hozzáféréssel Tornaterem

Darab

Tanulók száma

HHH tanulók száma

SNI tanulók száma

8 2 0 6 124 94 4

106 296 0 784 784 784 1062

53 20 0 44 44 44 139

85 16 0 29 29 29 85

57. sz. táblázat Infrastruktúra az egyes feladat-ellátási helyeken (az általános iskolák mindegyike, azaz az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában) Feladatellátási hely Dunaföldvár Beszédes J. Ált. Iskola (5 telephely) Bölcske Ált. Iskola (2 telephely) Madocsa Ált. Iskola (2 telephely)

Építés vagy legutóbbi felújítás éve

SzámításLogopédiai Nyelvi technikai foglalkozlabor szaktató tanterem

Számítógép

Tornaterem

Vízöblítéses WC

Étkező vagy ebédlő

2005 2000 2003 2007 2004

4

2

4

88

2

42

3

-

2

-

1

21

1

10

1

2004 2007

2

-

1

15

1

16

1

46

58. sz. táblázat Intézményi és szervezeti együttműködések az általános iskolában(az általános iskolák mindegyike, azaz az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában) Szervezetek, intézmények

Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Védőnők Nevelési tanácsadó Civil szervezetek Együtt a parlagfű ellen alapítvány Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat Sportegyesületek( KEF(Kábítószer Egyeztető Fórum) ÖKO munkacsoport Máltai Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Löfan Mazsorett csoport Ördögszekér Néptánc-egyesület Annamatia kórus Cantemus kórus Vadász Társaság Bölcskei Gyermekekért Közalapítvány Polgárőrség Idősek klubja

Alkalmi találkozók

Nincs kapcsolat

X X hetente X hetente X hetente X havonta X X hetente X X X X X X X X X X X X

A tanulmány készítésnek időszakában az általános iskolákban összesen 124 darab (legalább P4 szintű) számítógép szolgálta az informatikai oktatást, ez azt jelenti, hogy mikrotérségi átlagban egy számítógépre megközelítőleg 8 diák jut. Számítástechnikai szaktanterembe a tanulók 73%-a jut be (teljes tanulói létszámot figyelembe véve). Tornatermi, tornaszobai foglalkozáson szinte valamennyi diák részt tud venni. A mikrotérségben működő általános iskolák a civil szervezetek irányába sokrétű kapcsolatrendszert alakítottak ki. 1.4.3. Alapfokú művészetoktatás A mikrotérség területén a tanulók hozzáférhetnek az alapfokú művészetoktatás különböző fajtáihoz. A kínálati paletta színes. Dunaföldváron az általános iskola részeként működik az alapfokú művészetoktatászeneiskola. ( hegedű, zongora, fuvola, furulya, szintetizátor, népi ének tanszakokkal.) Ez az intézmény önkormányzati fenntartású. Működik még egy alapítványi művészeti iskola a mikrotérség területén ( népi tánc, rajz-és képzőművész, színjátszó, citera tanszakokkal), valamint a paksi Pro Artis művészeti iskola néhány kihelyezett tagozattal Madocsán és Bölcskén. A művészeti iskolákba HH és HHH tanulók is járnak azonban a számuk arányaiban kevés. ( ismereteink szerint a HH és HHH tanulók arány nagyon alacsony a művészeti iskolákban.) A dunaföldvári zeneiskolában 2 SNI növendék is tanul. A dunaföldvári zeneiskolában minden tanszakon szakképzett pedagógusok tanítanak. A Művészeti iskolák kiváló kapcsolatokat ápolnak az önkormányzatokkal.

47

Az általános iskolák összegzésszerű jellemzése: -

-

a mikrotérség területén a Társulás által fenntartott általános iskolai tagintézmények feladat-ellátási helyein a hátrányos helyzetű (HHH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók eloszlása egyenletes – fontos kiemelni azonban, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok hiányosak. Fontos figyelemmel kísérni a párhuzamos osztályokon belül a HH és HHH arányokat A művészeti iskolában növelni kell HH ésHHH tanulók számát.

1.4.4. A középfokú oktatás A mikrotérség területén a Közoktatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában egy gimnázium és szakiskola van, a mikrotérségen túlmutató feladatokat is ellát. A gimnáziumokban egyaránt jelen van a hagyományos, négy-évfolyamos és a hatévfolyamos képzés. A szakiskolákba a leggyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulók jelentkeznek, kiválasztásukkor az általános iskolai eredményekre támaszkodnak, felvételi vizsgát az intézmények gyakorlatilag nem írnak elő számukra. A szakiskolába járó fiatalok között jóval nagyobb a hátrányos helyzetűek aránya, anyagiszociális és családi-mentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a másik két intézménytípusba járó fiatalokénál és az elméleti képzés szempontjából gyenge tanulási képességekkel rendelkeznek. A társadalmi hátrányok kezelését is kényszerűen vállaló szakiskolák a felzárkóztatás ellenére sem képesek a jelenlegi feltételek mellett alapfunkcióikat megfelelő minőségben teljesíteni. A szakiskolai képzés megreformálására az Oktatási Minisztérium Szakiskolai Fejlesztési Programot indított. Célja a tankötelezettséget teljesítők számának növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A következő táblázat a mikrotérségben működő középiskola és szakiskola legfontosabb adatai tartalmazza 59. sz. táblázat A középiskolai feladat-ellátási helyek és a tanulók létszáma Feladat-ellátási hely MLG és Szakiskola, Speciális Szakiskola Dunaföldvár Hunyadi park 4. Dunaföldvár Magyar László Gimnázium Templom u. 5. Összesen:


Tanulók száma


SNI tanulók száma

10

133

39/3

36

22

342

30/0

0

32

475

69/3

36

48

7. Alapadatok a közép iskolai tagintézményben -Dunaföldvár 60.sz. táblázat OM azonosító: Intézmény neve:

Intézmény települése: Intézmény címe: Intézmény irányító száma: Telephely/tagintézmény neve: Telephely/tagintézmény települése: Telephely/tagintézmény címe: Telephely/tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve: Fenntartó települése: Fenntartó címe: Fenntartó irányító száma: Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek/tanulók száma a tagintézmény körzetében: Hátrányos helyzetűek(HH): Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH): A tagintézménybe járó gyermekek / tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma: Integráltan: Ebből: Gyógypedagógiai csoportban/tagozaton HH/HHH gyermekek/tanulók száma Más település(ek)ről bejáró tanulók száma: Hátrányos helyzetűek Ebből: Halmozottan hátrányos helyzetűek

201167 Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Óvoda, Általános Iskola, Zeneiskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola Dunaföldvár Templom u. 9. 7020 D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény Dunaföldvár Templom u. 5. 7020 Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Dunaföldvár Kossuth. L. u.2. 7020 Gimnázium: 22 Szakiskola: 9 Gimnázium: Szakiskola: Gimnázium: 30 Szakiskola: 39 Gimnázium:Szakiskola: 3 Gimnázium: 342 Szakiskola: 133 Gimnázium: 1 Szakiskola: Gimnázium: Szakiskola: 36 Gimnázium: Szakiskola:11 Gimnázium: Szakiskola: 25 Gimnázium: Szakiskola: Gimnázium: 165 Szakiskola: 81 Gimnázium: Szakiskola: Gimnázium: Szakiskola:


49

Kompetencia mérések eredményei 61. sz. táblázat Szövegértés és matematika átlageredmények (10. évfolyam) Év

Országos átlag Szöv. Mat.

MLG és…Szakiskola, Speciális Szakiskola Szövegértés Matematika

Magyar László Gimnázium Szövegértés

Matematika

2003.

500

500

-

-

525

515

2004.

499

497

489

485

545

509

2006.

501

499

496

512

555

560

A részletes, több tényezőre kiterjedő elemzést nehezíti, hogy az adatok hiányosak, mindkét mérési területre. A gimnázium az országos átlag felett teljesített, a szakiskola eredményei csak szakiskolákkal összehasonlítva lenne értelmezhető. Trendet vizsgálva megállapítható, hogy a Magyar László Gimnáziumban is és a szakiskolában is folyamatos javulás jellemző, a kiinduló év pontértékéhez képest. Lemorzsolódás A lemorzsolódást - az általános iskolák esetében már bemutatott - három mutatató segítségével vizsgáltuk (évfolyamismétlők aránya, magántanulók aránya, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya). Az alaposabb elemzés elvégzését hátráltatta, hogy egyes mutatók képzéséhez nem állt rendelkezésre elegendő adat az intézményekben. 62. sz. táblázat Évfolyamismétlők aránya a középiskolákban Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos átlag 2005/2006

Beszédes József …Szakiskola, Speciális Szakiskola Összes % HHH % 1,3 n.a 4,6 n.a. 1,3 n.a. 0,6 n.a 1,0 0.8 1,0 -

Magyar László Gimnázium Összes % 0 0,7 1,7 0 0 0

HHH % n.a. n.a. -

2,11%

Viszonyítási alapként figyelembe vehető országos átlagoktól messze elmaradnak a gimnázium és a szakiskola átlagos adatai. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, sok hozzáadott érték eredménye

50

Továbbtanulási mutatók A következő táblázatok az elmúlt tanévek továbbtanulási irányairól adnak tájékoztatást. Ezek a mutatók a gimnázium vonatkozásában értelmezhetők, mivel a végzős szakiskolai tanulók elég nagy százaléka munkába áll a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után, közel fele második szakmát tanul, s kis arányuk érettségit szerez. Megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. 63. sz. táblázat Egyetemen tanul tovább Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 (tervezett)

Magyar László Gimnázium Összes % HHH % 24 36 51 16 18 -

-

64. sz. táblázat Főiskolán tanul tovább Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 (tervezett)

Magyar László Gimnázium Összes % HHH % 31 31 26 40 -

-

65. sz. táblázat Felsőfokú szakképzésben, OKJ-s szakképzettség megszerzésében vesz részt Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)

Magyar László Gimnázium Összes % HHH % 40 32 23 34 -

-

-

-

A táblázatokból kiolvasható, hogy a gimnázium végzőseinek többsége rendre egyetemen, főiskolán folytatja tanulmányait. A szakiskolai továbbtanulók adatai nem állnak rendelkezésre.

51

Infrastruktúra A következő táblázatok az infrastruktúra egyes elemeiről adnak tájékoztatást 66. sz. táblázat Infrastruktúra és hozzáférés a középiskolában( gimnázium és szakiskola ) Az eszközt / létesítményt használó Eszköz/létesítmény

Darab

Tanulók száma


SNI tanulók száma

0 2 0 3 61 56 2

0 475 0 475 475 475 475

0 69/3 0 3 69/3 69/3 69/3

0 36 0 36 36 36 36

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Nyelvi labor Szükségtanterem Számítástechnikai szaktanterem Számítógép (min. P4 szintű) Ebből: Internet hozzáféréssel Tornaterem

67. sz. táblázat Infrastruktúra az egyes feladat-ellátási helyeken (a középiskolák mindegyike, azaz az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában) Feladatellátási hely Magyar László Gimnázium MLG és Szakiskola, Speciális Szakiskola

Építés vagy legutóbbi felújítás éve

Szükség tanterem

Nyelvi labor

Számítástechnikai szaktanterem

Számítógép

Tornaterem

Vízöblítéses WC

Étkező vagy ebédlő

1997.

-

1

2

36

1

X

1

2007.

-

1

1

25

1

X

-

A tanulmány készítésnek időszakában a középiskolában összesen 61 darab (legalább P4 szintű) számítógép szolgálta az informatikai oktatást. Számítástechnikai szaktanterembe gyakorlatilag a tanulók 100%-a be jut. Tornatermi, tornacsarnoki foglalkozáson a tanulók 100%-a-a tud részt venni. Módszertani képzettség, szakember-ellátottság a középiskolákban 68. sz. táblázat Humán-erőforrás hiánya a középfokú oktatásban (a középiskolák mindegyike, azaz az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában) Nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy Ének-zene

Érintett tanulók száma Összes tanuló 48

HHH tanulók 1

SNI tanulók 11

Az úgynevezett készség tárgyak, oktatását ellátó pedagógus ének-zene tanár hiányzik a szakiskolából, de minimális óraszámban ( heti 2 óra )

52

Az elmúlt években a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, Európai Unió által támogatott projekt pedagógia, kooperatív technikák, tanórai differenciálási lehetőségek, kompetencia alapú oktatás megismerése és a napi gyakorlatban való alkalmazása, a bevezetésre került új oktatási programcsomagok az esélyteremtő oktatás alapjait jelenthetik a szakképzésben a kistérségben. Együttműködések A középfokú intézmények által feltűntetett intézményi és szervezeti együttműködések arról tanúskodik, hogy az iskolák tevékeny részesei a szűkebb és tágabb környezetük formálásának, alakításának. 69. sz. táblázat Intézményi és szervezeti együttműködések középiskolák körében Szervezetek, intézmények Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Nevelési tanácsadó Védőnők Jövő Drogok Nélkül Alapítvány Vöröskereszt

Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók (gyakoriság) X X (havi rendszerességgel) X (havi rendszerességgel) X (havi rendszerességgel) X Civil szervezetek

Nincs kapcsolat

X (havi rendszerességgel) X

1.5. Helyzetelemzés összegzése Részletes helyzetelemzés összeállítására azért volt szükség, mert az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására csak így nyílik lehetőség. A helyzetelemzés szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért a Intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos legyen. 1. A mikrotérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata Megállapítás: A Dunföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségben széleskörűen biztosítottak, elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Természetesen települések között eltérés tapasztalható olyan vonatkozásban, hogy az adott közszolgáltatás helyben, vagy a mikro-térségi, kistérségi központban érhető el. Meghatározóak a közszolgáltatáshoz való hozzájutás szempontjából a földrajzi, közlekedési, családi jövedelmi viszonyok is. 2. A mikrotérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Megállapítás: A Dunföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségben biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; valamennyi településen működik óvoda. A településeken lakó 53

valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról saját fenntartású, társulásban működtetett, illetve alapítványi fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében gondoskodnak az önkormányzatok. 3. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: Az intézmények alapvetően befogadóak (SNI, HH, HHH, nemzetietnikai kisebbségek), az intézményegységek között, illetve adott iskolán belül egyes évfolyamokon a párhuzamosan szervezett tanulócsoportok között nem fordul elő, hogy 25%-nál nagyobb eltérés figyelhető meg a HHH tanulók arányában. 4. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: A Dunföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségben közoktatási intézményeiben folyó pedagógiai munka biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók(HHH) eredményes oktatását, sikeresek szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. A mikrotérség általános iskolái között az oktatás minőségi mutatóiban, hatékonyságban kirívóan nagy különbségek nem tapasztalhatóak. 5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a mikrotérség intézményeiben. Megállapítás: az intézményekben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek(HHH) / tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az egyes települések intézményei / tagintézményei oktatási feltételeiben természetesen tapasztalható különbség, de ezek a különbségek nem olyan nagyok, hogy azonnali beavatkozást igényelnének. Az megállapítható, hogy megalapozott az igény több feladat-ellátási helyen arra, hogy vonzóbb iskolai környezetet teremtsenek a színvonalasabb ellátás érdekében. Jelentős arányú bejáró tanulót - képzés jellegéből adódóan - a középiskola és a szakiskola fogadnak, köztük a bejárók arányát tekintve nincs jelentős különbség. 6. A mikrotérség intézményei számára biztosított források vizsgálata. Megállapítás: az egyes közoktatási intézménytípusok (óvoda-óvoda, általános iskolaáltalános iskola, középiskola-szakiskola) megközelítőleg egyenlő arányban részesültek támogatásban a mikrotérségben, a köztük megfigyelhető differenciált forráselosztás a tevékenységi kör eltéréséből adódik, illetve a csoportokban tanuló gyerekek számától, valamint a differenciálástól, ami az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálta. A kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A problémapontok beazonosítása- szükséges intézkedések Problémapontok Szükséges intézkedések HHH adatok pontos megállapításához Az adatok pontos megállapításához szervezett szükséges szülői nyilatkozatok hiánya szülői nyilatkoztatás szükséges. A minél pontosabb adatok megállapításához a szülők széleskörű tájékoztatása szükséges, amihez be kell vonni a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályán kívül a célcsoporttal foglalkozó intézményrendszert is.

54

A beiskolázási körzethatárok a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók eloszlását tekintve állandóan figyelem alatt legyenek A település közoktatási intézményei nem veszik igénybe a képesség kibontakoztató és integrációs támogatást Viszonylag nagyszámú HH és HHH tanuló ellenére a különböző támogató programokat nem veszik igénybe az intézmények (Útravaló program) Az általános iskolát befejező HH és HHH tanulók magasan felülreprezentáltak a szakiskolai képzésben, ahol ráadásul a legmagasabb a lemorzsolódás aránya is a többi középfokú képzéshez képest. A HH/HHH tanulók szinte meg sem jelennek a gimnáziumi képzésben, és a szakiskolához képest jóval kisebb az arányuk az érettségit is adó szakközépiskolákban is.

Beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata és módosítása, ha szükséges. A támogatások igénybevételi lehetőségeinek vizsgálata és az integrált oktatás bevezetése szükséges lehet. A támogatások igénybevételi lehetőségeinek vizsgálata és azok igénylése Továbbtanulást elősegítő szakmai támogató programok kidolgozása és alkalmazása, HH/HHH gyermekek felzárkóztatása, iskolarendszerben való megtartása

A helyzetelemzés alapján a legfőbb problémákra, illetőleg az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása szempontjából fontosnak ítélt beavatkozási területekre szándékoztam rámutatni. Ezen túlmenően a tennivalók részletezése, a beavatkozások algoritmusának pontos meghatározása az „Intézkedési terv” keretei között kerül meghatározásra.

55

II. Akcióterv 1. Kiegészítő adatok a helyzetelemzéshez 1.1. A Dunaföldvári mikrotérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata A mikrotérség településein élők számára az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások elérhetőek, a szakember-ellátottság megfelelő. Azonban meg kell említenünk, hogy bár a pályaválasztási tanácsadás kistérségi szinten megoldott, helyi szinten tovább kell fejleszteni különös tekintettel a HH/HHH tanulók pályaválasztására, mivel a Helyzetelemzés adatai szerint az említett célcsoport magasan felülreprezentált a szakiskolai képzésben, viszont alig jelenik meg a gimnáziumi képzésben.

1.2. A mikrotérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. A mikrotérség településein élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása biztosított. A településeken megvannak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; az itt lakó 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodnak a települések: - intézmény-fenntartó társulás által fenntartott, intézményekkel A közoktatási törvény előírásai szerint a helyi önkormányzat 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek 3 éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. A HHH gyermekek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja óvodába. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négy éves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán tanulmányait fejezte be sikeresen (nyilatkozattétel). Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan nyilvántartás, amely a három-négy éves óvodába be nem íratott HHH gyermekek adatait tartalmazná. 1.3. Óvodás, iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya és ellátási feltételeik A mikrotérség településein élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya nem haladja meg az országos átlagot. A mikrotérség intézményeiben a mikrotérség telelpülésein élő SNI gyerekek száma 68 fő (6,8%)

56

1.4. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok Alapvető probléma a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok nem teljes körűsége. Jelenlegi gyakorlat szerint a Polgármesteri Hivatal végzi az erre vonatkozó nyilatkoztatást a következőképpen: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénylésével egy időben erre vonatkozó formanyomtatványt is kézhez kapnak a szülők. Az ügyintéző tájékoztatása alapján lehetőségük nyílik ennek kitöltésére, ezzel azonban nem minden esetben élnek. A nevelési-oktatási intézmények szintén tájékoztatják a szülőket a nyilatkozattétel szükségességéről. Sajnos még így sem teljes körű a HHH gyermekek nyilvántartása. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein és az intézményeken belül az évfolyamok párhuzamos osztályaiban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlása megfelelő. A művészetoktatási intézményekben kevés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. 1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata A mikrotérségben elég nagy számú HH és HHH tanulói van, ezért el kellene gondolkodni a a település közoktatási intézményeinek, hogy vegyék igénybe a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésre járó támogatásokat. A helyzetelemzés megállapításaiból kiindulva a fenntartó felhívta az oktatási intézmények figyelmét a tanév elején megjelenő pályázati kiírásokra, azzal a céllal, hogy a HH és HHH-s tanulóik hátrányainak kompenzálását ezzel is elősegítsék. A törvényben foglaltaknak megfelelően az általános iskolákban a 2008/2009. tanévtől beindult a nem szakrendszerű oktatás, melynek célja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulói körben azoknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az első-negyedik évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása nem fejeződött be. Az általános iskolát befejező HH és HHH tanulók magasan felülreprezentáltak a szakiskolai képzésben, ahol ráadásul a legmagasabb a lemorzsolódás aránya is a többi középfokú képzéshez képest. A HH/HHH tanulók szinte meg sem jelennek a gimnáziumi képzésben, és a szakiskolához képest jóval kisebb az arányuk az érettségit adó szakközépiskolákban is. 1.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a települések tagintézményeiben A település intézményeiben az oktatás-nevelés feltételei átlagosnak mondhatók, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei rendelkezésre állnak.

1.7. A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata A finanszírozási rendszer sajátosságai következtében a két alapvető feladatmutató a tanulólétszám és a tanulócsoportok számának változása, ami a költségvetési bevételek és kiadások meghatározója. Lényeges és meghatározó, hogy ezek a támogatások nem intézményt, hanem feladatot finanszíroznak, így az önkormányzat lehetőségei elsősorban a létszámokhoz igazodó, a kihasználtsági mutatóknak jobban megfelelő, a feladatszervezés, intézményszerkezet folyamatos felülvizsgálat eredményeként végrehajtott intézkedésekben van. Mindezek alapján a Képviselő-testületek a saját településükre meghatározzák az első osztályos tanulócsoportok indításának feltételeit. ( 2008/09-es tanévben 6 csoport indult a

57

mikrotérségben) A maximális létszám (26 fő) túllépését két első osztály indítása esetén a Képviselő-testület,majd az OH engedélyezte. A kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése az igénybevett kiegészítő állami forrásból minden esetben megtörténik.

2. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének - helyzetelemzésre épülő - vizsgálata Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat a táblázat rögzíti: Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások

1.1.Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások a mikrotérségben élők számára? Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok • Gyógypedagógiai tanácsadás • Korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztő felkészítés • A Dunaföldvár,Bölcske, Madocsa mikrotérségben a • Nevelési tanácsadás bölcsődei és a közoktatási intézményi feladatok • Logopédiai ellátás ellátottak. • Továbbtanulási, pályaválasztási • Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat látja el a többi tanácsadás szolgáltatást. A „Családi napközi”, mint gyermekjóléti • Gyógy-testnevelés alapellátás egyik formája kivételével így valamennyi Gyermekjóléti alapellátások közszolgáltatás biztosított. • Gyermekjóléti szolgáltatás • Bölcsőde • Családi napközi Fejlesztendő: • Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátások • Társulási (mikro-térségi, kistérségi) együttműködések • Családok átmeneti otthona bővítése a közszolgáltatások színvonalának javítására, Közoktatási intézményi feladatok a partneri elégedettség növelésére. • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú művészetoktatás 1.2.a. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? • A mikrotérség óvodás és tanköteles • Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű korosztályán belül a halmozottan gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban hátrányos helyzetűek intézményes részesülhet. Ennek ellenére a gyermekek felkutatása nevelésének feltételei adottak, a férőhely érdekében mihamarabbi szocializációjuk megkezdése, kihasználtság lehetővé teszi valamennyi intézményes fejlesztése érdekében, szabályozottá kell beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését tenni az információáramlás rendszerét a településeken, ill. általános iskolai nevelését-oktatást. mivel előfordulhat, hogy van „kallódó” gyerek. •

•

•

óvodába be nem íratott Beavatkozási lehetőségek: • A településeken lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli A rendszeres iskolába járás alól tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felmentett tanulóra vonatkozóan nincs felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes adat. szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi Magántanuló száma 3 fő, főleg kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet egészségügyi állapotuk miatt. segítőinek közreműködésével. (Környezettanulmány készítése.) Tudomás van gyermekekről.

58

A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családokkal közösen. • Önkormányzati döntés az óvodáztatás / iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, pályázatokban való részvétel elősegítése, önerő biztosítása stb.) • A 0-2 éves gyermekét nevelő 18 éven aluli anyák számára – ha tanulási időben a gyermekről a család nem tud gondoskodni és bölcsőde sem áll rendelkezésre – szakszerű gyermekmegőrzés biztosítása. 1.2.b. Biztosított a kistérség minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa? 65. § (2) A gyermeket elsősorban abba az • Valamennyi településen működik óvoda, az óvodák óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek elégséges számú férőhellyel rendelkeznek, ezáltal körzetében lakik, illetőleg ahol szülője biztosított valamennyi gyermek, így a halmozottan dolgozik. …A kötelező felvételt biztosító hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik óvodáztatás. életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a Beavatkozási lehetőségek: gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek • Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek (lakossági és védőnői települési nyilvántartások napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve alapján) minden naptári év január-február hónapban az akinek a felvételét a gyámhatóság előző naptári év december 31-ei adatok alapján. kezdeményezte. • Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) • Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. „beóvodázás” támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. • Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. 1.3. A mikrotérség alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció? 3.a Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos • A mikrotérségben az általános iskolai tagintézmények, helyzetű tanulók aránya a települések általános között nagyjából kiegyenlített a hátrányos és a iskolái, tagintézményei, telephelyei között? halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A (Nem tér el több mint 25%-ban?) HHH tanulók arányának megoszlása intézmények között nem tér el 25%-kal. • Dunaföldváron a Beszédes J. Ált. Iskola több telephelyen működik, a gyógypedagógiai tagozatot figyelmen kívül hagyva megállapítható, hogy a HHH tanulók arányának megoszlása telephelyek között nem tér el 25%-kal. •

Beavatkozási lehetőség: • A körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó

59

•

rendelkezéseket maradéktalanul érvényesíteni szükséges a városokon belül minden évben, az első osztályosok beiratkozásakor. Az előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. Intézményfenntartó társulás létesítése esetén lehetőleg a 25%-os szabály érvényesítésére is figyelemmel kell lenni a székhely intézmény és a tagintézmények viszonylatában.

3.b Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a települések általános Beavatkozási lehetőségek: iskoláiban? (Nem tér el egymástól több, mint • A felsőbb évfolyamokat is érintő intézményi 25%-ot?) átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételre építő intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti • A deszegregációs intézkedések számos település esetében nem lehetnek hatásosak a társulási fenntartású intézmények együttműködése nélkül. Erre a Települési Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kidolgozóinak mindenképpen törekedniük kell és meg kell alkotniuk az ösztönzés, szükség szerint pedig a szankcionálás eszközrendszerét (pl. kiegészítő önkormányzati támogatás megvonása) ezeknek az intézményeknek a program megvalósításában való közreműködése biztosítására 3.c Meghaladja-e a mikrotérségben lakó • Tervszerű, komplex beavatkozás az arányok gyermekek körében a sajátos nevelési csökkentésére mikrotérségi szinten nem szükséges. igényűvé minősített (továbbiakban SNI) gyermekek és tanulók többi gyerekhez • Az összesített mikrotérségi SNI arányszám az óvodás tanulóhoz viszonyított együttes aránya a és általános iskolások között 6,8%. mindenkori országos átlagot? (Vagyis jelenleg több 7%-nál). 3.d Jelentősen meghaladja-e a mikrotérségben • lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot? (Vagyis több 5%-nál).

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók többi tanulóhoz viszonyított kistérségi aránya: 2,9%.

1.4. A kistérség intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében nincs jelentős eltérés? 1.4.a. Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a mikrotérség azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási és Beavatkozási lehetőségek: továbbtanulási mutatókban? • Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humánerőforrás-felmérés és intézkedések tervezésére, az optimális feltételek biztosítására. • A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. • Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított

60

•

•

•

komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) Az iskolafokok közötti átmenet elősegítésére, a lemorzsolódás megelőzésére, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében az intézményi együttműködések támogatására és biztosítására. A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programokat kell biztosítani. Az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben az országos átlaghoz képest minimális alulteljesítés egy iskolában tapasztalható, az iskolák többsége országos átlag felett teljesített.

1.4.b. Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) • eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a települések azonos típusú intézményei között? Beavatkozási lehetőségek:

Az iskolák hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések eredményeit. (Törvényi kötelezettség!) • Alakuljanak meg a mérési-értékelési teamek az intézményekben, a pedagógusok sajátítsák el a kiértékeléshez szükséges program kezelését. • A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. • Az évente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, ha kell átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. 1.5. A mikrotérség intézményei között az oktatás feltételeiben nincs jelentős különbség? •

1.5.a Van-e hiányosság és jelentős eltérés a • települések intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humánerőforrás és szakos ellátottság tekintetében?

Természetesen találunk eltérést a települések tagintézményeiben az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében. Az általános iskolákból leginkább az un. készség tárgyakat (ének, technika), oktató pedagógusok hiányoznak.

61

Beavatkozási lehetőségek:

1.5.b Van-e jelentős eltérés a települések intézményeiben, illetve a települések azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében? Teljesülnek-e a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a település minden intézményében és feladat-ellátási helyén?

5.c. Igényelnek-e kiegészítő normatív vagy egyéb támogatásokat (pl. integrációs- és képesség kibontakoztató felkészítés támogatása, gyógypedagógiai oktatás-nevelés, nemzetiségi/roma kisebbségi oktatás normatívája)? Milyen tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések dokumentált megvalósítására fordították a kiegészítő forrásokat?

5.d. A települések (társulások) közoktatási intézményei egyenlő (funkciójuknak, létszámuknak megfelelő) arányban részesülnek-e a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli

• Humán-erőforrás leltár, munkaerő-gazdálkodási terv elkészítése, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a mikrotérségben. • Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés” alapján: modulok oktatásához kompetens pedagógusok képzése. • Eltérés a fenntartó önkormányzat anyagi lehetőségeiből adódóan tapasztalható a mikrotérség azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a mikrotérség minden intézményében és feladat-ellátási helyén 2008-ig rendelkezésre kell, hogy álljanak. • A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem maximálisan teljesülnek minden intézményben, ill. eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, így beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Beavatkozási lehetőségek: • A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövő fejlesztéshez. • Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése a költségvetés tervezés időszakában. A gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). • Intézményi-, társulási együttműködések erősítése, kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. • Amennyiben nem vettek igénybe minden lehetséges kiegészítő normatívát és támogatást, vagy azokat nem a teljes körű igényjogosultság alapján igényelték, illetőleg az igényjogosultság feltételei adminisztratív hiányosságok miatt nem adottak, beavatkozás tervezése szükséges Odafigyelést igényel: • A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése. • Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás belső monitorozása. • A települések közoktatási intézményei funkciójuknak, létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból.

62

támogatásokból?

•

Amennyiben az egyes, azonos típusú intézmények többlettámogatása (fenntartói hozzájárulás, egyéb anyagi és természetbeni juttatások) egy főre vetítve 10%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól oly módon, hogy az a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő hozzáférésének sérülését eredményezi (pl. ha a kevésbé támogatott iskolában nagyobb az arányuk), beavatkozás tervezése szükséges.

Odafigyelést igényel: • Helyzet- és igényfelmérés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására (pl. fejlesztő pedagógiai szolgáltatások igénybevétele, szakmai módszertani fejlődéshez szükséges feltételek, eszközés infrastrukturális ellátottság, stb.). • A vonatkozó költségvetési dokumentumokban (rendeletek, határozatok, stb.) a támogatási programban megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. • A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátorok folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.

3. Célmeghatározás, feladatok és időtávok A Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a mikrotérségben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a mikrotérség településein élő hátrányos helyzetű (HHH)/halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa önkormányzatai a jövőben is biztosítani kívánják, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek – amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi – kortársaikkal közösen, egy intézményben, a szükséges többletsegítséget is megkapva vegyenek részt az óvodai és az iskolai nevelés, oktatás folyamatában. A mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által működtetett többcélú integrált intézmény Alapító Okirata tartalmazza az integrált nevelés biztosítását. A hátrányos helyzetű tanulók esetében elsődleges cél a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. A HH és HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, a gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásának nyomon követése, rugalmas egyénre szabott tanulási utak segítése többek között a művészeti oktatásban és a középfokú (nem csak a szakiskolai) oktatásban való nagyobb arányú részvételük – ezáltal más irányú életpálya felé való elmozdulásuk - elősegítésének érdekében. Rövid-távú (1 év) A mikrotérségben lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és

Középtávú(2-3 év)

Hosszú-távú (4-5 év)

A kommunikáció és együttműködés Települési egészségügyi hatékonyságának növelése a szociális térkép elkészítése szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Egyeztető fórum létrehozása és

és

63

gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének / szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. Azon családok azonosítása, ahol van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (minden naptári év januárfebruár hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján.)

működtetése. Esélyegyenlőségi működtetése.

Mikrotérségi Kerek-asztal

Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.

Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések az akkori kor színvonalának megfelelően megvalósulnak.

Preventív célú óvodaés iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

Az SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; általános iskola-középiskola együttműködések támogatása.

Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.)

A kompetenciamérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési, mikrotérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.

Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés valamennyi óvodában, általános és középiskolában

Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. be-óvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása.

Az évente esedékes kompetenciaméréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrásfejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.

Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése.

64

Az óvodai beíratást elmulasztott szülők A lemorzsolódás kockázatában ismételt személyes megkeresése a érintett tanulók mentorálása. nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. A közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a városokon belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor.

Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása. SNI tanulók eredményesebb nevelését elősegítő programok, tantárgyi modulok, inkluzív és nonformális pedagógiai módszerek megismerését célzó programok előnybe reszesítése.

Intézményi tartalmi módszertani, A pedagógiai program átdolgozása infrastrukturális és humánerőforrás (szükség szerint szakértői támogatás felmérés és intézkedések tervezése az igénybevételével.) optimális feltételek biztosítására.

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára.

A lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása.

A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata, intézkedési terv készítése a foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.

Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések támogatása és biztosítása.

Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.

Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás).

4.Az intézkedések, tevékenységek rögzítése.

65

Helyzetelemzé s és megállapításr a hivatkozás

Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazá sa

HHH adatok pontos megállapításáh oz szükséges szülői nyilatkozatok hiánya.

A HHH gyerekek és tanulók lehető legpontosabb beazonosítása, a nyilvántartás teljessé tétele, ehhez intézmények közötti információáram lás és együttműködés szorosabbá tétele. Az adatok pontos megállapításáh oz szervezett szülői nyilatkoztatás szükséges. Meg kell teremteni a teljes körű adatszolgáltatás t és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni a célcsoportot, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak.

Az intézkedés felelőse

Jegyző, 1. A nyilvántartást végző iroda rövid, közérthető dokumentációban is tájékoztassa a szülőket ,mely tartalmazza az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat,( pl. első alapfokú művészeti képzés). 2. A szülők személyes megkeresése (védőnők), szülői nyilatkozatok tételének ösztönzése (igazgató, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, pedagógusok). A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások 3. Kapcsol atfelvétel a CKÖ-

Az Kiinduló érték intézkedés megvalósítás ának határideje 2008. Ld. december 31. Helyzetele mzésben 416 gyerek után igényelnek rendszeres gyermekvéd elmi kedvezmén yt. 168 gyerek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről , 196gyerek szülei nem nyilatkoztak erről.

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor rövidtávon (1 év) A nyilvántartott HHH gyermekek számának növekedése 10%-kal, (nyilvántartottak számának közeledése a valós adatokhoz). Szülői nyilatkozatok számának növekedése 10%-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 10 %-kal.

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor középtávon (3 év) A nyilvántartott HHH gyermekek számának növekedése 30 %-kal, (nyilvántartotta k számának közeledése a valós adatokhoz). Szülői nyilatkozatok számának növekedése 30 %-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 30 %-kal. Alapfokú művészeti oktatásban résztvevő HHH tanulók száma 20 %-kal.

Az intézkedés eredményességé t mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrás A nyilvántartott Humánerőforr HHH gyermekek ás: számának Szociálpolitik növekedése 50 ai iroda %-kal, dolgozói, (nyilvántartottak védőnők, számának igazgatók, közeledése a ifjúságvédelm valós adatokhoz). i felelősök, pedagógusok, Szülői családsegítő nyilatkozatok számának szolgálat növekedése 50 munkatársai, CKÖ vezető %-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 50 %-kal. Alapfokú művészeti oktatásban résztvevő HHH tanulók száma 50 %-kal.

Intézkedés státusza

előkészítés alatt

66

Be kell vonni a vel meggyőző munkába az érintett szakembereket. Tudatosítani kell az érintett szülőkben, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak.

67

Nem áll rendelkezésre teljes körű nyilvántartás a óvodába be nem íratott 3-4 éves HHH gyermekek adatairól

3 évesek körében a HHH gyermekek felmérése, beazonosítása a teljes körű óvodáztatásuk érdekében.

A beiskolázási körzethatárok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlását, valamint a tanulók

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősé gének javítására, a kialakult aránytalanságo k miatt a beiskolázási

1. Másodlagos adatelemzés: felmérés készítése, egyeztetése a népességnyilvántartó adataival. 2. Együttműködés a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályaival, a Családsegítő Központ munkatársaival, valamint a CKÖ a családlátogatások keretében zajló személyes kapcsolatfelvétel segítségével történő beazonosítás érdekében. 3. Nyilatkozattétel ösztönzése. (óvodáztatási támogatással is) 1. Beiskolá zási körzethatárok felülvizsgálata és szükség esetén módosítása (ennek alapvető feltétele a HHH adatok minél pontosabb ismerete). 2. A

Szociálpoliti kai Iroda vezetője

2009. Állandó szeptember 1. mikrotérség i települési lakhellyel rendelkező 2008. 3 éves december 31. óvodáskorú gyermek:

A nyilvántartott HHH gyermekek számának növekedése 10 %-kal, (nyilvántartottak számának közeledése a valós adatokhoz). Szülői nyilatkozatok számának növekedése 10 %-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 10 %-kal.

A nyilvántartott HHH gyermekek s5ámának növekedése 10 %-kal, (nyilvántartotta k számának közeledése a valós adatokhoz). Szülői nyilatkozatok számának növekedése 50 %-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 50 %-kal.

A nyilvántartott HHH gyermekek számának növekedése 100 %-kal, Szülői nyilatkozatok számának növekedése 100 %-kal. A nyilatkozattételt elutasító szülők számának csökkenése 100 %-kal. A település összes érintett gyermekéről az adatok nyilvántartása.

Humánerőforr ás: Szociálpolitik ai Iroda dolgozói, védőnők, igazgatók, ifjúságvédelm i felelősök, pedagógusok, családsegítő szolgálat munkatársai, Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányza tának vezetője

Ld. Helyzetele mzés HHH. megoszlása

A településen az egyes felvételi körzetben a HHH gyermekek aránya legfeljebb 15 százalékpontban magasabb, mint a település egészére

Az egyes intézményeiben lévő HHH gyermekek aránya legfeljebb 15 százalékpontba n magasabb, mint a település egészére kiszámított

A mikrotérség minden (intézményében egyenletes HHH tanulói eloszlás.

Oktatási referens és intézményvez etők

Oktatási 2008. referens és december 31. intézményve zetők




68

létszámát tekintve aránytalanok.

Viszonylag nagyszámú HH és HHH tanuló ellenére a különböző támogató programokat nem veszik igénybe az intézmények (Útravaló Ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondo zó Program)

körzethatárok módosítása.

1. A támogatások igénybevételi lehetőségeinek vizsgálata. 2. Hiányzó feltételek megteremtése. 3. Támogató programokban való részvétel

Képviselő-testület konkrét számadatokat határozzon meg – a körzethatárok figyelembe vételével - az indítható osztályok és csoportok tekintetében az óvodákba és az általános iskolákba felvehető tanuló, és osztálylétszámra vonatkozóan. 1. Meg kell teremteni a lehetőséget az Útravaló ösztöndíj- és egyéb programokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételének növelésére. 2. Tájékoztatni kell az Arany János Tehetséggondozó Programban történő részvétel lehetőségéről a 8. osztályosokat,

kiszámított arány.

arány.

Felülvizsgált Alapító Okirat az egyes intézményekben a befogadóképess éghez igazodó létszámok. Intézményve 2008. zetők, folyamatos osztályfőnök ök

minden tanév szeptember 30-ig.

Ld. 1. számú adatlap Intézményi adatszolgál tatás

A támogató programokban résztvevő tanulók száma 10%-kal nő.

A támogató programokban résztvevő tanulók száma 20 %-kal nő. Továbbtanulási mutatók javulnak 30 %kal. Lemorzsolódási mutatók. Kompetenciam érés eredményei elérik a megyei átlagot.

A támogató programokban résztvevő tanulók száma 50 %-kal nő. Továbbtanulási mutatók 50 %kal javulnak. Lemorzsolódási mutatók 20 %kal csökkennek. Kompetenciamér és eredményei elérik az országos átlagot.

Intézményvez előkészítés etők, alatt Mentoráló pedagógus



69

annak érdekében, hogy a programban való részvétel a HH/HHH tanulók számára is biztosított legyen. 3. Rendszeres pályázás a támogató programokra. A mikrotérség Korai fejlesztés 1. A Paksi településein tevékenység Térségi élő SNI kiszélesítése, Pedagógiai gyermekek több Szakszolgálat aránya 6,8 %, szakember, korai fejlesztés ez nem haladja intézmény szakszolgálati meg az bevonása a feladatát országos SNI-vé fokozottabban átlagot., ugyan, nyilvánítás igénybe venni. de lehetőség számának 2. Együttm szerint csökkentése űködés a csökkenteni érdekében. kistérségben működő , korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberekkel, HHH tanulók A szabadidő 1. Minél alulreprezentált hasznos szélesebb körű sága a eltöltésének, a tájékoztatás a művészeti devianciától HHH tanulók által képzésekben. való igénybe vehető megóvásnak, a ingyenes tehetséggondoz szolgáltatásokról. ásnak az 2. Minden általános iskolai érdekében minél több osztály tanulói HHH vegyen szerezzenek részt alapfokú személyes

Minden évben a pályázatok benyújtási határideje

. Ld. 1 sz. adatlap intézményi adatszolgál tatás

Alpolgármes ter, Oktatási referens,

2009-től folyamatos

Polgármester 2009. i Hivatal folyamatos aktuális irodája vezetője 2009. szeptembertő Intézményve l folyamatos zetők

Ld. 1. számú adatlap intézményi adatszolgál tatás

Mindenki számára érthető tájékoztató dokumentum (1 db). Osztályfőnöki óra keretében szervezett látogatások száma 10 %-kal nő. Alapfokú

Az Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés szakszolgálati feladattal eü. a SNI gyermekek számának csökkenése 3 %-kal.

SNI gyermekek számának csökkenése 5 %kal.

Az alapfokú művészetoktatá sban résztvevő HH/HHH tanulók száma 20 %-kal nő.

Az alapfokú művészetoktatásb an résztvevő HH/HHH tanulók száma 50 %-kal nő.

- Humán erőforrás biztosítása (TÁMOP 3.3.2. vagy más pályázati forrás);


Alapfokú művészeti iskolák számára forrás biztosítása a bemutatkozó tevékenység elősegítéséhez .




70

művészeti oktatásban.

Az általános iskolát befejező HH és HHH tanulók magasan felülreprezentá ltak a szakiskolai képzésben. A HH/HHH tanulók szinte meg sem jelennek a gimnáziumi képzésben, és a szakiskolához képest jóval kisebb az arányuk az érettségit adó szakközépiskol ákban is.

A HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak javítása.

tapasztalatot az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó tevékenységekről. 3. Nyílt napok a művészetoktatási intézményekben. 1. Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat alaptevékenységé nek pályaválasztási tanácsadás szolgáltatása 2. Középiskolák kampányai, nyílt napok 3. Továbbtanulást elősegítő szakmai támogató programok kidolgozása 4. Továbbtanulást elősegítő szakmai támogató programok alkalmazása

2009. szeptembertő l folyamatos Intézményve zetők

Paksi 2008-tól Térségi folyamatos Pedagógiai Szakszolgála t vezetője, Intézményve zetők 2010. szeptember

művészetoktatás i intézmények bemutatkozása iskolanap keretében (1/év/iskola). Nyílt napok száma (2/év/ intézmény). Rendezvények Ld. 1. száma. (nyílt számú napok, adatlap intézményi 1/év/középiskol adatszolgál a) Kidolgozott tatás szakmai programok száma (szükség szerint – 1 vagy ahány az iskolák sajátosságai miatt szükséges). A továbbtanulást elősegítő szakmai, támogató programokba bevont középiskolák száma (2).


Rendezvényeke n, (nyílt napok) résztvevők száma A továbbtanulást elősegítő szakmai programokban résztvevő tanulók száma (100% HHH).

HH/HHH tanulók száma a különböző középiskolai képzésekben (10 % HHH növekedés a gimnáziumi képzésben)

1 fő tanulási és pályaválasztás i tanácsadó (TÁMOP 3.3.2. vagy más pályázati forrás) Forrás biztosítása szakmai támogató programok kidolgozására (szakértői díj)

előkészítés alatt előkészítés alatt

71

A szakiskolában a legmagasabb a lemorzsolódás aránya a többi középfokú képzéshez képest.

A kompetenciam érés adatai szerint több iskolában az országosnál gyengébb a diákok teljesítménye.

1. Szakmai támogató programok kidolgozása a lemorzsolódás csökkentésének érdekében 2. Iskolapszichológu s alkalmazása 3. Humán erőforrás továbbképzése a HH/HHH tanulók hátrányainak kompenzálásában való közreműködésre. 4. Felzárkóztató programokban való részvétel A HH/HHH Az tanulók minél intézményvezetők eredményesebb a tantestülettel en közösen minden szerepeljenek a évben értékelik az méréseken országos minden kompetencia iskolában. mérés eredményeit, összevetik az országos eredményekkel, amennyiben szükséges intézkedési tervet készítenek az oktatás eredményességne Lemorzsolódás csökkentése, HH/HHH tanulók benntartása a képzési rendszerben

Intézményve 2009-től zetők folyamatos Pedagógiai Szakszolgála t

Ld. Helyzetele mzés 15, 16, 17 sz. táblázat

Kidolgozott szakmai programok száma (1 db). Szakirányú továbbképzésbe n résztvevő pedagógusok száma (min 1 fő intézményenkén t). Felzárkóztató programokban résztvevő tanulók száma (20% HHH)

Szakirányú továbbképzésbe n résztvevő pedagógusok száma (2 fő intézményenké nt). Felzárkóztató programokban résztvevő tanulók száma (50 % HHH). Lemorzsolódási adatok (20%kal javul)

Felzárkóztató programokban résztvevő tanulók száma (100 % HHH). Lemorzsolódási adatok (30 %-kal javulnak). Szakiskolai bizonyítványt szerzett HH/HHH tanulók száma (30 %-kal nő).

Intézményve 2009. zetők folyamatos a kompetencia mérés eredményein ek nyilvánosságr a hozatala után.

Ld. 1. számú adatlap intézményi adatszolgál tatás

A HHH tanulók gyengébb kompetenciamér ési eredményét előidéző okok felderítése.

Kompetenciam érés során a HHH tanulók eredményei elérik a megyei átlagot.

Kompetenciamér Szakértő és során a HHH igénybevétele. tanulók Továbbképzés eredményei elérik az országos átlagot

A kompetenciamér ésen gyenge eredményt elérő HHH tanulók esetében egyéni fejlesztési tervek készülnek.

Az egyéni fejlesztési tervek és a kompetencia mérések eredményeinek évenkénti felülvizsgálata.

Az egyéni fejlesztési tervek és a kompetencia mérések eredményeinek évenkénti felülvizsgálata.

Szakértői Előkészítés segítség a alatt szakmai támogató programok kidolgozásába n. Humán erőforrás képzésének költségei (TÁMOP 3.3.2. vagy más pályázati forrás)

előkészítés alatt a feladat végrehajtása folyamatban

2008.

72

Az intézményekbe n nincs elegendő humánerőforrá s-kapacitás a tanulók szociális hátrányainak kompenzálásár a

Speciális végzettségű szakemberek részvétele a közoktatásban a pedagógusok tevékenysége által le nem fedett területek komplex fejlesztésére.

november k javítására. Pedagógus továbbképzés, módszertani felkészítés az eredmények értékelésére. 1. Paksi Térségi Alpolgármes 2010. Pedagógiai ter szeptember Szakszolgálat 01. iskolapszichológu sa igénybevétele. 2. Iskolapszichológu si szolgálat kialakítása, amely az óvodákban, iskolákban, középiskolákban közreműködik a HH/HHH tanulók 2010. hátrányainak szeptember kompenzálásában. 3. A gyermekjóléti szolgálat állományának bővítése iskolai szociális munkássokkal (1 fő/2 iskola). Az oktatási rendszertől elkülönülő, de helyileg ott tevékenykedő iskolai szociális munkás hálózat kiépítése.

1 fő Iskolapszichológ iskolapszicholó usi hálózat gus a többcélú kiépítése mikrotérségi intézményhez

Módosított Alapító Okirat (1 db) Kidolgozott formában rendelkezésre áll az iskolai szociális munka módszertana, feladatrendszere .

Prevenciós tevékenységük eredményeként 20%-kal csökken az igazolatlan hiányzások, iskolai deviáns magatartások, bűncselekmény ek száma, valamint az iskolai sikertelenségből adódó leszakadás, lemorzsolódás.

20 %-kal javulnak a továbbtanulási mutatók


Gyermekjóléti Szolgálat kapacitásbővít ése 2 fő előkészítés szociális alatt munkással

73

Részletes prevenciós tematika kidolgozása és egyéni, ill. csoportos alkalmazása. A Települési 1. Intézményi Az szintű Közoktatási intézmények nem Esélyegyenlősé akciótervek, gi Intézkedési cselekvési rendelkeznek ütemtervek Tervben intézményi készítése az esélyegyenlősé szereplő önkormányzat gi tervvel. vállalások intézményi fenntartásában lévő intézmények szintű részéről. lebontása.

Intézményve 2009. zetők szeptember 01.

1. db intézményi A nem esélyegyenlőség i program

A jelenlegi Települési Közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglalt feladatok közül a megvalósult intézkedések száma

TÁMOP 3.3.2. vagy más pályázati forrás


74

5. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem

Ezek alapján meghatározott feladatok

HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

TIOP 1.1.1/072 (bírálat szakaszában) TÁMOP 3.1.43 TÁMOP 3.3.2.4 előkészületben

Határidők

-

Célértékek

-

Feladatok státusza1 . Előkészítés alatt Előkészítés alatt Előkészítés alatt

Koordin ációs feladat -

Koordinációért felelős Intézményvezetők, Művelődési Iroda (oktatási referens)

1 "A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelés 2

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése A Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – korszerű intézményekben ( Infrastrukturális Fejlesztés Tartalmi Támogatása) 4 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása 3

75

5.

Beavatkozás tervezését igénylő feladatok 1. Egyes települések nem rendelkeznek teljes körűen naprakész statisztikai adatokkal a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számáról, melynek oka a szülői nyilatkozatok önkéntessége 2. Egyes településeken élő 3-5 éves korú gyerekek nem teljes körűen járnak óvodába 3. Az óvodai csoportok kialakításánál figyelembe kell venni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos eloszlását 4. Az általános iskolai tagintézmények közűl kettőben a készség tárgyakat nem szakos pedagógusok oktatják 5. Az oktatási rendszeren kívüli halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat támogató programok közül csak (pl. Útravaló mentorprogram) működik. Ennek hátterében az állhat, hogy eddig nem volt középpontban a halmozottan hátrányos helyzetűek számára nyújtandó alapszolgáltatás rendszer sem, míg a kiegészítő szolgáltatásokról még kevesebb az információ. 6. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátorok folyamatos gyűjtésének, rögzítésének települési és mikrotérségi szintű kiépítése. 7. Meg kell vizsgálni a társulási együttműködési megállapodást a többcélú kistérségi társulás települési önkormányzataival az általuk igényelt oktatási feladat ellátási együttműködésre, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókra. 8. Felül kell vizsgálni az intézmények jogszabályban előírt eszköz, felszerelés jegyzékét. Az intézmények minden pályázati lehetőséget használjanak ki a hiányzó eszközök beszerzésére. 9. Az iskolarendszerű szakképzés átfogó fejlesztése (TISZK) és a szakképzés intézményi struktúrájának felülvizsgálata érdekében készüljön komplex kistérségi szakképzés fejlesztési stratégia az új moduláris rendszerű képzés figyelembe vételével.

Felelős/érintett

Határidő

Jegyzők*

2009. június 31.

Jegyzők Gyermekjóléti szolgálat Jegyzők Intézményvezetők

2009. június 30. 2009. augusztus 31.

Jegyzők Intézményvezetők Jegyzők Intézményvezetők

2008. augusztus 31. 2009. augusztus 31.

Munkaszervezet vezetője Jegyzők

2008. június 30.

Munkaszervezet vezetője Jegyzők

2009. június 30.

Jegyzők Intézményvezetők

2009. augusztus 31.

Jegyzők Intézményvezetők

2009. augusztus 31.

Komplex beavatkozások A problémákat kezelő komplex beavatkozások – a mikrotérségi közoktatási intézkedési tervnek megfelelően -, az eddigiekben rögzített helyzetelemzés alapján, felelősök meghatározásával: • A mikrotérség településein tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A közoktatásra vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Felelős: polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők • Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítőjének, hanem a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítő eszköznek tekintjük. Meg kell teremteni a közoktatási intézmények számára az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének kialakítását. Felelős: polgármesterek, jegyzők

76

• Támogatni kell az oktatási intézményeket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával segíteni kell őket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából (különösen a szakképző évfolyamokról) idő előtt kieső fiatalok száma. Ösztönözni kell az intézményeket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. Felelős: polgármesterek, jegyzők • Nevelési-oktatási intézmények új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járuljanak hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történő oktatás megkíván. Felelős: főigazgató, tagintézmények vezetői • Az önkormányzatok minden, az illetékességi területükön élő igényjogosultnak biztosítsák a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, nevelőközösségek feladata elősegíteni, hogy a gyermekek, tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők, az idő előtt kimaradók száma. Felelős: jegyzők, intézményvezetők • Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövőjüket, mind szakmai előmenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen ezért szakmai szempontból támogatni szükséges a kompetencia-alapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. Felelős: főigazgató, tagintézmény-vezetők

6. Kockázatelemzés. Minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat, tervezni szükséges az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését. Cél konkrét szöveges megfogalmazá sa

Intézkedés leírása

A HHH gyerekek és tanulók lehető legpontosabb beazonosítása, a nyilvántartás teljessé tétele, ehhez intézmények közötti

1.A nyilvántartást végző iroda rövid, közérthető dokumentációban is tájékoztassa a szülőket ,mely tartalmazza az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat,(

Az intézkedés eredményes megvalósulásána k kockázata 1. Nincs kockázat

A kockázat következmé nyének súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezé sének valószínűsé ge (1-3)

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja 1. Intézkedést nem igényel

77

információáram lás és együttműködés szorosabbá tétele. Az adatok pontos megállapításáho z szervezett szülői nyilatkoztatás szükséges. Meg kell teremteni a teljes körű adatszolgáltatás t és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni a célcsoportot, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket. Tudatosítani kell az érintett szülőkben, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. 3 évesek körében a HHH gyermekek felmérése, beazonosítása a teljes körű óvodáztatásuk érdekében.

pl. első alapfokú művészeti képzés). 2. A szülők személyes megkeresése (védőnők), szülői nyilatkozatok tételének ösztönzése (igazgató, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, pedagógusok). A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások 3. Kapcsolatfelvétel a CKÖ –al a hatékonyság érdekében.

1. Másodlagos adatelemzés: felmérés készítése, egyeztetése a népességnyilvántartó adataival. 2. Együttműködés a Polgármesteri Hivatal illetékes irodáival, a DASZK munkatársaival, valamint a CKÖvel a családlátogatások keretében zajló személyes kapcsolatfelvétel segítségével történő beazonosítás

2. Nincs kockázat

2. Intézkedést nem igényel

3. CKÖ-nek nincs kapacitása a feladat végzésére

3. Forrás teremtése a tevékenységhez a TÁMOP 3.3.2 pályázatból

2

2

1. Intézkedést igényel

1. Nincs kockázat

2. CKÖnek nincs kapacitása a feladat végzésére

3. A kedvezmények

2

2

nem

2. Forrás teremtése a tevékenységhez lehetőleg a TÁMOP 3.3.2 pályázatból


nem

78

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősé gének javítására, a kialakult aránytalanságok miatt a beiskolázási körzethatárok módosítása.

HHH tanulók kiegyenlített arányú elhelyezése az egyes évfolyamok osztályaiban a tanulók oktatási sikerességének biztosítása érdekében.

1. A támogatások igénybevételi lehetőségeinek vizsgálata.

érdekében. 3. Nyilatkozattétel ösztönzése. (óvodáztatási támogatással is)

nem ösztönzik eléggé a nyilatkozattételt.

1. Beiskolá zási körzethatárok felülvizsgálata és módosítása (ennek alapvető feltétele a HHH adatok minél pontosabb ismerete).

1. A településszerkeze ti adottságok miatt nem lehet úgy meghúzni a körzethatárokat, hogy a HHH tanulók eloszlása arányossá váljon az egyes intézményekben. 2. . A meghatározott számadatok ellenére is indulnak magasabb/alacso nyabb létszámú csoportok/osztály ok.

2. . A Képviselőtestület konkrét számadatokat határozzon meg – a körzethatárokat is figyelembe véve - az indítató osztályok és csoportok tekintetében az óvodákba és az általános iskolákba felvehető tanuló, és osztálylétszámra vonatkozóan. 1. Szükséges a meglévő osztályok esetében az osztályszervezési gyakorlat felülvizsgálata és a tapasztalok fényében a bejövő első osztályok esetében törekedni kell a HHH gyermekek egyenletes elosztására. 2. HHH tanulók tagozatos oktatásban való részvételének elősegítése. 1. Meg kell teremteni a lehetőséget az Útravaló ösztöndíj- és

1

1

3

1

3

1

1. Szakértői segítség igénybevétele és újabb intézkedések kidolgozása.

2. A Képviselőtestületi rendelkezések betartatásának érdekében szankciók kidolgozása

1. nincs kockázat

2. Módszertan hiánya

3

2

1. Nincs kockázat

2

1

2. Szükséges módszertan kidolgozása és az alkalmazás feltételeinek megteremtése. 1. Intézkedést igényel

nem

79

2. Hiányzó feltételek megteremtése. 3. Támogató programokban való részvétel

Korai fejlesztés tevékenység kiszélesítése, több szakember, intézmény bevonása a SNI-vé nyilvánítás számának csökkentése érdekében.

A szabadidő hasznos eltöltésének, a devianciától való megóvásnak, a tehetséggondoz ásnak az

egyéb programokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételének növelésére. 2. Tájékoztatni kell az Arany János Tehetséggondozó Programban történő részvétel lehetőségéről a 8. osztályosokat, annak érdekében, hogy a programban való részvétel a HH/HHH tanulók számára is biztosított legyen. 3. Rendszeres pályázás a támogató programokra. 1. A Képviselő-testület által már elfogadott Közoktatási Intézkedési Terv is tartalmazza azon törekvést, hogy Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat feladat-ellátási közül több esetbenegyék igénybe a korai fejlesztés szakszolgálati feladatot. 2. Együttműködés a kistérségben működő , korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberekkel. 1. Minél szélesebb körű tájékoztatás a HHH tanulók által igénybe vehető ingyenes szolgáltatásokról. 2. Minden

2. A tájékoztatás nem elég hatékony, a résztvevő tanulók száma a tájékoztatási tevékenység ellenére sem növekszik


nem

2

1

3.Pályázati sikertelenség

2

1


nem

1.

2

1


nem

2. Feltételek kidolgozása, és a forrásteremtés nehézségekbe ütközik

2

2

1-2-3. A tájékoztatás és tapasztalatszerzés és a nyílt napok ellenére sem növekszik a HHH gyerekek és tanulók száma az

2

2. Forrásteremtés a TÁMOP 3.3.2. pályázatból

2

1-2-3. Olyan bemutatkozási formák és motivációs technikák alkalmazása (szakértői segítséggel), amelyek ösztönzik a HHH gyermeket és

80

érdekében minél több HHH vegyen részt alapfokú művészeti oktatásban.

A HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak javítása

Lemorzsolódás csökkentése, HH/HHH tanulók benntartása a képzési rendszerben

A HH/HHH tanulók minél

szüleit a képzési forma igénybevételére; szülők edukációja

általános iskolai osztály tanulói szerezzenek személyes tapasztalatot az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó tevékenységekről. 3. Nyílt napok a művészetoktatási intézményekben. 1. A Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat alaptevékenységé nek pályaválasztási tanácsadás szolgáltatása igénybevétele 2. Középiskolák kampányai, nyílt napok 3. Továbbtanulást elősegítő szakmai támogató programok kidolgozása 4. Továbbtanulást elősegítő szakmai támogató programok alkalmazása

alapfokú művészetoktatásb an

2. A középiskolák fenntartója nem partner. 3-4. Humánerőforrás és kapacitás hiánya a programok kidolgozásánál és alkalmazásánál.

2

1

3.

2

1. Szakmai támogató programok kidolgozása a lemorzsolódás csökkentésének érdekében 2. Iskolapszichológu s alkalmazása

1. A középiskolák fenntartója nem partner.

3

1

1. A felek számára megfelelő partneri együttműködés kereteinek kidolgozása.

3

1

2

1

2. TÁMOP 3.3.2. pályázat, vagy más pályázati forrás igénybevétele 3. A felek számára megfelelő partneri együttműködés kereteinek kidolgozása.

3. Humán erőforrás továbbképzése a HH/HHH tanulók hátrányainak kompenzálásában való közreműködésre. 4. Felzárkóztató programokban való részvétel Az intézményvezetők

1. Nincs kockázat 2. Beavatkozást nem igényel

2.Humánerőforrás gondok 3. A középiskolák fenntartója nem partner.

3-4. TÁMOP 3.3.2. pályázat által kínált források segítségével szakértők igénybevétele

4. Nincs kockázat 4. Intézkedést nem igényel Nincs kockázat

Intézkedést nem igényel, már elindult

81

eredményesebb en szerepeljenek a méréseken minden iskolában.

a tantestülettel közösen minden évben értékelik az országos kompetencia mérés eredményeit, összevetik az országos eredményekkel, amennyiben szükséges intézkedési tervet készítenek az oktatás eredményességne k javítására. Pedagógus továbbképzés, módszertani felkészítés az eredmények értékelésére.

Speciális végzettségű szakemberek részvétele a közoktatásban a pedagógusok tevékenysége által le nem fedett területek komplex fejlesztésére.

1.Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat iskolapszichológu si feladatellátásának igénybevétele 2. Iskolapszichológu si hálózat kialakítása, amely az óvodákban, iskolákban, középiskolákban közreműködik a HH/HHH tanulók hátrányainak kompenzálásában. 3. A gyermekjóléti szolgálat állományának bővítése iskolai szociális munkássokkal (1 fő/2 iskola). Az oktatási rendszertől elkülönülő, de helyileg ott tevékenykedő iskolai szociális munkás hálózat kiépítése.

a 11/2008. (III.29.) OKM rendeletben megjelent „Minőségbiztosítás, mérés-értékelés ellenőrzés támogatására” kiírt pályázaton nyert forrás segítségével a Deák Ferenc Általános Iskolában és Klauzál Gábor Általános Iskolában az a tevékenység, amely elősegíti a már említett intézményekben a kompetenciamérés eredményeinek kiértékelését, illetve erre alapozva segítséget nyújt az eredmények folyamatos javulásában. 1. Humánerőforrás gondok

3

3

3

3

1. TÁMOP 3.3.2. pályázat, vagy más pályázati forrás igénybevétele

2. TÁMOP 3.3.2. pályázat, vagy más pályázati forrás igénybevétele

TÁMOP 3.3.2.. vagy más, az intézmény által beadott pályázati forrás igénybevétele 3.

Humánerőforrás gondok

3

3

3. Humán erőforrás és finanszírozási gondok

82

A Települési Közoktatási Esélyegyenlősé gi Intézkedési Tervben szereplő vállalások intézményi szintű lebontása.

Részletes prevenciós tematika kidolgozása és egyéni, ill. csoportos alkalmazása. 1. Intézményi szintű akciótervek, cselekvési ütemtervek készítése az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények részéről. 2. Egyeztető tárgyalások a nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel intézményi szintű akciótervek, cselekvési ütemtervek készítése érdekében.


Nincs kockázat

2. A tárgyalások nem járnak eredménnyel

3

1

nem

2. A felek számára megfelelő partneri együttműködési feltételek részletes kimunkálása

6.b. Esélyegyenlőségi kockázatok súlyossága Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni a jövőben: Azonnali beavatkozást igényel: o minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire) o minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. o ha a települések bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb intézkedési tervek), vagy a települések intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a HHH tanulók részére; o ha az intézményekben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (több 7 %-nál).

83

Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: o a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás; vagy annak ellenére, hogy az óvoda el tudná látni a településen élő gyerekeket, sok halmozottan hátrányos helyzetű gyerek nem jár óvodába 3 éves korától. o a településeken élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ha e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. o az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. o az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a településen működő intézmények között jelentős eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az oktatás eredményességében, főként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a rosszabb feltételek között működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben. o az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek a feltételeknek a javítására törekednie kell a települések vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. (Ha pl. komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez, középtávon legalább azt kell vállalnia, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást megpályázta, a beruházást elindította. Ha az SNI tanulók visszahelyezése lenne szükséges az országos átlagot meghaladó arány csökkentéséhez, a felülvizsgálatok kezdeményezését, a kötelező vizsgálatok megtörténtének ellenőrzését, biztosítását, a felülvizsgálatot követően visszahelyezhető tanulók áthelyezésének megvalósítását, a tanulók mentori támogatását és a prevenció érdekében az óvoda-iskola átmenet fejlesztését és a gyerekek korai fejlesztésében való közreműködést, egyéni fejlesztési tervek alkalmazását vállalni kell.)

84

7. Megvalósítás A Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa biztosítja, hogy: • minden, a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. • vállalja a folyamatos értékelést, eredmények visszacsatolását, az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információk beépítését. • biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. A Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt intézkedések felelősei biztosítják a megfogalmazottak teljesülésének feltételeit. A Társulási Tanács, illetve a települési önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy a mikrotérség területén működő közoktatási intézményekben az esélyegyenlőségi fejlesztési tervek érvényre jussanak, az intézmények pedagógiai programjába adaptálódjanak, a nevelési és horizontális szempontoknak megfelelően beépüljenek. 8. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével készült. A dokumentum elfogadása a Képviselő-testület, végrehajtása a közoktatás szervezéséért felelős vezetők feladata és felelőssége. Az intézkedési terv kidolgozása során, az önkormányzat biztosította a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett minden szakmai és társadalmi partnernek. A fenntartó képviselői, felelősei; az érintett közoktatási intézmények képviselői; az oktatási intézmények környezetében működő szociális, gyermekjóléti szolgáltatások felelősei; a civil partnerek, olyan hálózatot alakítottak ki, mely biztosította az említett szektorok esélyegyenlőségével kapcsolatos szempontjainak a Tervben való megjelenését. A Terv megvalósítása során a munkacsoport tovább folytatja együttműködését. Az Akciótervben vállalt intézkedésekben érintett intézmények kidolgozzák saját Intézményi Esélyegyenlőségi Terveiket, melynek szoros összhangban kell állniuk egymással és a jelen tervben felvázolt feladatokkal egyaránt. Ez folyamatos egyeztetést feltételez, melyet munkacsoport formában célszerű megvalósítani. Ennek koordinálását és a munka dokumentálását a Társulás vállalja. Felelős: a Társulás elnöke 8.b. Monitoring és nyilvánosság A Dunaföldvári mikrotérség Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomonkövetése. Ennek eszközei: • az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik.

85

• •

•

Az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tételére személyes adatok védelmének biztosításával - kiemelkedő figyelmet kell fordítani. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi média stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

CÉL

FELADAT

MÓDSZER/ ESZKÖZ

FELELŐS

GYAKORISÁG

Az eredményesség megállapítása, a Terv továbbfejlesztése

1. A Képviselő-testületek munkatervében évente megjeleníteni a Terv felülvizsgálatának, és az erről készült beszámolónak a határidejét. 2. Adott szempontsor alapján, az érintettek véleményének, észrevételeinek becsatornázásával beszámoló készítése 3. Szükség esetén a hiányosságokra újabb intézményi vagy városi szintű intézkedések kidolgozása az érintettek, ill. szakmai munkacsoportjaik – indokoltság esetén szakértő – bevonásával.

Intézményi adatszolgáltatás és a rendelkezésre álló évi statisztikák alapján történő adatelemzés; Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa települések v hivatalos honlapján erre a célra fenntartott tájékoztató felületen megjelölt e-mail fiókban összegyűjtött vélemények, hozzászólások feldolgozása.

Intézményvezetők és oktatási referens

Évente

Minden érintett ismerje meg a programban rögzített célkitűzéseket és kapjon információt azok teljesüléséről, ill. az esetleges hiányosságokról, fejlesztendő területekről.

A Terv és az éves eredmények közzététele. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa települések hivatalos honlapján erre a célra fenntartott tájékoztató felület és e-mail fiók létesítése.

Az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai. Intézményi és lakossági fórumok. Helyi média.

Intézményvezetők, oktatási referens, önkormányzati PR/marketing szakember.

Rendszeresen, évente legalább 4 alkalommal.

86

E helyen rögzítjük, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizzük, az eredményességet értékeljük. Az értékelés elvégzését támogató dokumentumokat a települési jegyzők kötelesek évente június 30-ig megküldeni a Munkaszervezetnek, amely jelentések alapján a Társulási Tanács részére a tájékoztatást elkészítik. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a Társulási Tanács elnökének a felelőssége. 9. Kötelezettségek és felelősségi körök Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az önkormányzatok, mint intézményfenntartók a következő kötelezettségeket vállalják: • A mikrotérségi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról az önkormányzatok képviselőtestületi határozatot hoznak. • Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzéséről az önkormányzatok saját hatáskörben gondoskodnak. • A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálják. • A Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden év június 30-ig településenként kell jelentést készíteni, s azt a Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanács részére megküldeni. A beküldött jelentések alapján a Társulási Tanács minden év augusztus 31-ig értékeli az Intézkedési Terv megvalósítását. A Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a Társulási Tanács elnöke a felelős. A következőkért tartozik felelősséggel: • Biztosítja, hogy a mikrotérség minden lakója számára elérhető legyen a Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. • Gondoskodik arról, hogy az önkormányzatok minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. • Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megteszi a szükséges lépéseket. A Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója a Munkaszervezet vezetője. Feladata és felelőssége: • az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (a intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), • a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, • az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az egyes önkormányzatok tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy: • ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat • biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

87

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Mikrotérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék településük jegyzőjének. Minden, az önkormányzatokkal és azok közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 10. Legitimáció A Mikrotérségi Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv az érintett közoktatási intézmények, a Polgármesteri Hivatalok illetékes osztályai együttműködésével készült. A Mikrotérségi települések Önkormányzatainak Képviselőtestülete napirendjére tűzi, megvitatja és amennyiben tartalmával egyetért, elfogadja. Az Önkormányzatok képviseletében a polgármesterek aláírásukkal hitelesíti. A Terv felülvizsgálatát elősegítő éves beszámolók megállapításai alapján kiegészítő intézkedések meghozatalára a Képviselő-testületek jogosultak. Dunaföldvár, 2008. október 16.

Bárdos Lászlóné dr.

Nagy Gáborné

címzetes főjegyző

polgármester

88

89

90

DUNAFÖLDVÁR, BÖLCSKE, MADOCSA MIKROTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008

Recommend Documents