Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve 2008

1118 Bp., Bozókvár utca 12. 36 1 3107292 Fax: +36 1 3196303 www.vibrocomp.hu E-mail:[email protected]

Tel:+

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító eng. száma: KTM 224/97

Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve 2008.

Budapest -2008-

www.vibrocomp.hu

E-mail: [email protected]

Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve 2008.

Megbízó: Budapest Airport Zrt. VIBROCOMP témaszám: 059/2008

Készítette: Bite Pálné dr. E-mail: [email protected] Mobil:0630-940-1285 okl. környezetvédelmi. szakmérnök zaj- és rezgésvédelmi szakértı Magyar Mérnöki Kamara az: 01-0193 szakterület:SZKV-zr Bite Pál okl. villamosmérnök zaj és rezgésvédelmi szakértı OKVF-F-255/2004 Magyar Mérnöki Kamara az:01-12481 szakterület:SZKV-zr Dr. Sobor Ákos Légi-közlekedésbiztonsági szakértı (merevszárnyú repülıgép):580362/1/2006 zajvédelmi szakértı

A tanulmányt szerzıi jogvédelem védi, a címben szereplı téma kivételével sem részben, sem egészben fel nem használható. A tanulmány részletei vagy egésze nem sokszorosítható, hitelesített másolat a VIBROCOMP Kft-tıl kérhetı.

Budapest -2008-

2

www.vibrocomp.hu


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................... 5 1.2. Jogszabályi háttér ................................................................................................. 6 2. Zajtérképezési eredmények összefoglalása................................................................. 9 2.1. A 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve................ 10 2.1.1. Megítélési idı ............................................................................................... 10 2.1.2. Bemenı adatok – repülési zaj esetén ........................................................... 10 2.1.3. Számítási módszer ....................................................................................... 11 2.1.4. Észrevétel a számítási eljárással kapcsolatban ............................................ 11 2.2. Zajtérképek értékelése ........................................................................................ 13 2.3. Konfliktustérképek értékelése.............................................................................. 15 2.4. Érintettek számának összesítése ........................................................................ 23 2.4. Csendes területek ............................................................................................... 24 3. Zajcsökkentési lehetıségek repülési zaj esetén ........................................................ 25 3.1. A repülıteret használó repülıgépek zajemissziójának csökkentése ................... 27 3.2. Éjszakai és pihenıidıre vonatkozó forgalom zajszempontú optimalizálása ........ 27 3.3. Futópálya használat zajszempontú optimalizálása .............................................. 28 3.4. Futópályák rotációs elven történı használata...................................................... 28 3.5. Repülési útvonalak módosítása........................................................................... 28 3.5. Passzív akusztikai védelem................................................................................. 29 3.6. Zajgátló védıövezet kijelölése............................................................................. 29 3.7. Hajtómőpróbázás, földi mőveletek okozta zaj csökkentése................................. 30 3.8. Zajvédı (föld) töltések ......................................................................................... 30 3.9. Monitorrendszer bıvítése .................................................................................... 30 3.10. Lakossági tájékoztatás ...................................................................................... 31 3.11. Területrendezés, terület felhasználás ................................................................ 31 4. Budapest Ferihegyi Nemzetközi repülıtér intézkedési terve ...................................... 32 4.1. Elkövetkezı 5 éven belül tervezett intézkedések – intézkedési terv 1. fázis........ 32 4.1.1. Passzív akusztikai védelem .......................................................................... 33 4.1.2. Zajgátló védıövezet kijelölése ...................................................................... 34 4.1.3. Zajvédelmi földtöltések ................................................................................. 35 4.1.4. Hajtómőpróbázó zaj csökkentése ................................................................. 35 4.1.5. Repülési útvonalak módosítása .................................................................... 36 4.1.6. Zajvédelmi monitorrendszer használatának kiterjesztése ............................. 37

3

www.vibrocomp.hu


4.1.7. Közönségtájékoztatás................................................................................... 37 4.1.8. Területrendezés............................................................................................ 37 4.2. Intézkedési terv 1 fázis zajcsökkentési eredményei ............................................ 38 4.3. Elkövetkezı 10 évben javasolt intézkedések - az intézkedési terv 2. fázis.......... 39 4.3.1. Éjszakai forgalom zajszempontú optimalizálása ........................................... 39 4.3.2. Passzív védelem kiterjesztése...................................................................... 39 4.4. Intézkedési terv 2. fázis zajcsökkentési eredményei ........................................... 40 4.5. Az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere 41 5. Közönségtájékoztatás ................................................................................................ 42 5.1. Intézkedési terv publikálása ................................................................................ 43 5.1.1. Sajtókampány / Internet ................................................................................ 43 5.1.2. Nyilvános együttmőködés ............................................................................. 43 5.2. A BA Zrt. által eddig elvégzett közönségtájékoztatási tevékenység .................... 43 5.3. További közönség tájékoztatási stratégia ............................................................ 44 6. Pénzügyi stratégia .................................................................................................... 46 7. Összefoglalás ............................................................................................................ 47 1. Melléklet Intézkedési terv konfliktustérképei .............................................................. 55

4

www.vibrocomp.hu


1. Bevezetés A Budapest Airport Zrt. (továbbiakban: BA Zrt.) 2008. tavaszán meghívásos pályázatot tett közzé a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér (továbbiakban: BFNR) 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai intézkedési tervének elkészítésére. A pályázati kiírás szerint az intézkedési terv alapjaként a BA Zrt. a 2007. évben elkészített stratégiai zajtérképet, és az azt megalapozó dokumentációt, valamint adatokat a pályázaton nyertes cég rendelkezésére bocsátja. A pályázaton a munka elvégzését a Vibrocomp Kft nyerte el.

2007.

évben

a

Gazdasági

és

Közlekedési

Minisztérium

megbízásából

a

Közlekedéstudományi Intézet Kht. Jármőtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozata

(továbbiakban:

KTI)

elkészítette

a

BFNR

280/2004

(X.20.)

Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérképét (KTI munkaszám: 250-054-2-6). A stratégiai zajtérképezés eredményeit, a mőszaki leíró dokumentációt a BA Zrt. a Vibrocomp Kft rendelkezésre bocsátotta az intézkedési terv elkészítéséhez.

Jelen dokumentációban a KTI által elkészített stratégiai zajtérképek alapján értékeltjük zajhelyzetet és dolgozzuk ki a fent említett rendelet szerint az intézkedési tervet két fázisban.

Az intézkedési tervet két fázisban készítjük el. Az intézkedési terv elsı fázisát a stratégiai zajtérképek alapján elsısorban azokra a területekre dolgoztuk ki ahol a jelenlegi zajterhelés jelentısen (> 10 dB) túllépi a stratégiai küszöbértékeket, vagyis ahol az elkövetkezı öt évben a jogszabály szerint intézkedésre van szükség. Az intézkedési terv elsı fázisában az intézkedések hatását az érintett lakosok számának változásával mutatjuk be.

Az intézkedési terv második fázisát a stratégiai zajtérképek alapján azokra a területekre

dolgoztuk

ki

ahol

a

jelenlegi

zajterhelés

túllépi

a

stratégiai

5

www.vibrocomp.hu


küszöbértékeket, vagyis ahol az elkövetkezı tíz évben a jogszabály szerint intézkedésre van szükség. Az intézkedési terv második fázisában az intézkedések hatását az érintett lakosok számának változásával valamint a jogszabályi kötelezettségen túl stratégiai konfliktustérképen mutatjuk be.

Az intézkedési terv kidolgozásában a megbízó részérıl részt vett: Kalocsainé Rásztóczky Magdolna BA Zrt. környezetvédelmi vezetıje

1.2. Jogszabályi háttér Az Európai Unióban 2002-ben elfogadásra került a környezeti zaj értékelésérıl szóló 49/2002/EK direktíva, mely elıírja a tagállamok stratégiai zajtérkép és intézkedési tervkészítésre

vonatkozó

kötelezettségeit.

Magyarországon

a

stratégiai

zajtérképezés és intézkedési terv készítés mikéntjét a 49/2002/EK irányelv implementálásával a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet, illetve a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelete szabályozza.

A 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékelésérıl és kezelésérıl fontosabb pontjaiban leírja a zajtérkép-készítés jogi hátterét, a határidıket, továbbá a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek tartalmi és formai követelményeit. A kormányrendelet részletesen elıírja az alkalmazott zajjellemzık és értékelési módszer meghatározását.

A 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szabályozza részletekbe menıen a stratégiai zajtérképek, valamint az ezt követı intézkedési tervek elkészítési módszertanát. A rendelet leírja az alkalmazható számítási szabványokat a különbözı zajforrásokra, illetve a zajterjedésre.

A rendelet szabályozza a bemenı adatokkal szemben

támasztott követelményeket is.

Az Intézkedési tervre vonatkozó általános rendelkezéseket a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet 9. § tartalmazza: 6

www.vibrocomp.hu


(1) Intézkedési tervet az a természetes személy, illetıleg az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály1 szerinti környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértıi mőködésre jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen szakértıt foglalkoztat. (2) Amennyiben az intézkedési terv készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértı, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak

megfelelı

természetes

személyt,

illetıleg

gazdálkodó

szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia az intézkedési terv készítésével. (3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzık megfelelnek a következı stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat: a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB, b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. (4) Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidıt tartalmazó és zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési

megoldásokat

és

egyéb

intézkedéseket

rangsorolva

kell

meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzık a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken a következı stratégiai küszöbértékeket meghaladják: a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB, b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. (5) Az

intézkedési

tervben

5

évnél

nem

hosszabb

határidıt

tartalmazó

zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó mőszaki, szervezési, településrendezési

megoldásokat

és

egyéb

intézkedéseket

kell

rangsorolva

meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzık a zajtól védendı vagy védelemre szánt területeken a következı stratégiai küszöbértékeket meghaladják: a) üzemi létesítmény esetén Lden = 56 dB, Léjjel = 50 dB, b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB. 1

A környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértıi mőködés engedélyezésérıl szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés

7

www.vibrocomp.hu


Az intézkedési tervet a jogszabályi kötelezettség betartása mellett 2 fázisban dolgoztuk ki. Az elsı fázist az 5 éves intézkedési tervet azokra a területekre vonatkozik, ahol a stratégiai zajtérkép alapján közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB –t meghaladó zajterhelés van. A második fázis a távlati intézkedési terv azokra a területekre, ahol a zajterhelés közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB-t meghaladó zajterhelés van.

Intézkedési

terv

minimális

tartalmi

követelményeit

a

280/2004

(X.20.)

Kormányrendelet 5. számú mellékletet tartalmazza, mely szerint:

1. Az intézkedési tervben legalább a következı adatokat kell megadni: - az 1. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott területeken számításba vett zajforrások leírása, - az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezése, - kapcsolódó jogszabályok megnevezése, - a stratégiai küszöbértékek, - a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása, - a zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása, - jelentés a közvélemény tájékoztatásáról, - a korábban végrehajtott, a folyamatban lévı és elıkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések. - a zajcsökkentésre kötelezett által a következı öt év során megteendı intézkedések, beleértve az 1. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott területek csendes övezetei és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megırzésére való intézkedéseket, - hosszú távú stratégia, - pénzügyi stratégia: költségvetések, költség-hatékonysági felmérések, költség– haszon értékelések, - az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere. 2. Az intézkedési tervben meg kell adni a zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenését.”

Jelen dokumentációban leírásra kerülı intézkedési terv minden részletében a fent leírt jogszabályok szerinti módszerrel és a leírt tartalmi követelményeknek megfelelıen készült.

8

www.vibrocomp.hu


2. Zajtérképezési eredmények összefoglalása A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes formában mutatja a terület zajterhelését. Az utóbbi években az EU országokban a méréseken alapuló vizsgálatokat a számítással végzett vizsgálatok, értékelések váltották fel. A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövı konfliktustérkép és érintettségi számok alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkozásának fontossági sorrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás elıtt összehasonlíthatóak, kimutathatók az eltérı intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is.

A zajtérkép ábrázolhatja

-

A megítélési A-hangnyomásszintet (zajterhelési térkép),

-

Zajszint-konfliktus összefüggését (konfliktus térkép), ami a megítélési szintek és a stratégiai küszöbértékek közötti különbséget mutatja.

-

A zaj által érintett lakosok számát

A stratégiai zajtérképek a területen lévı összes zajforrást figyelembe vehetik feltüntetendı

környezeti

zajforrás-csoportok:

üzem/ipar,

közút,

vasút,

légi

közlekedés. A számítást minden forrás-csoportra külön kell elvégezni és ábrázolni. (Jelen dokumentáció tárgya kizárólag a légi közlekedési zajtérkép.)

A stratégiai zajtérképek nem ábrázolják a háttérzajt vagy a csúcsszinteket. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a túllépés megállapításánál az esetenként erısen változó (csökkenı) zajszinteket és a tonális zajt is.

A stratégiai zajtérkép-készítésnél a modell figyelembe veszi a hangterjedést befolyásoló tényezıket, mint az épületek és egyéb zajterjedést akadályozó hatásokat, a talajmodelleket, idıjárási viszonyokat, stb.

9

www.vibrocomp.hu


A stratégiai zajtérkép pontosságát elsı sorban a forgalmi adatok és az éves meteorológiai átlagadatok bizonytalansága befolyásolja, ezek alapján a stratégiai zajtérkép számítási eredményeinek pontossága ±2-3 dB-re becsülhetı. Az eltérések okát általában az emisszió-becslésben, a terjedési modellben felhasznált paraméterek pontatlanságában, a modellben, és a topográfia digitális felbontásában, valamint a hosszúidejő, azonos szélirányok fellépésében kell keresni.

2.1. A 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve 2.1.1. Megítélési idı A rendelet szerinti zajtérképet az alábbi összefüggés alapján, mindig LDEN és Léjjel zajjellemzıre kell készíteni.

L éjjel +10 L nap L este + 5  1  L den = 10 lg 12 ⋅ 10 10 + 4 ⋅ 10 10 + 8 ⋅ 10 10 24  

    (1)

ahol: Lnap - egyenértékő A-hangnyomásszint nappalra (12 óra − 06.00-18.00 óra) Leste - egyenértékő A-hangnyomásszint estére (4 óra − 18.00-22.00 óra) Léjjel - egyenértékő A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra − 22.00-06.00 óra)

2.1.2. Bemenı adatok – repülési zaj esetén Az stratégiai zajtérkép elkészítéséhez az alábbi bemenı adatokra, van szükség: 1. Helyszín, geometriai adatok -

Digitális várostérkép, mely az alábbiakat tartalmazza az épületeket, ezek funkcióját az alábbiak szerint: lakóépület, iskola, óvoda, kórház, egyéb,

-

Szintvonalas

térkép

magassági

adatok,

domborzati

viszonyok

figyelembevételére, épületek magasságára vonatkozó adatok 2.

Lakossági adatok

10

www.vibrocomp.hu

3.


Repülıtér, repülési forgalmi adatok

Repülıtér azonosító adatok Futópálya geometriai adatok Merev szárnyú repülıgépek és helikopterek fel- és leszállási útvonalai Mértékadó repülési mőveletszámok (2006. évi) Merev

szárnyú

repülıgépek

és

helikopterek

felszállási

mőveleteinek

felosztása repülési pályákra Merev szárnyú repülıgépek és helikopterek leszállási mőveleteinek felosztása repülési útvonalanként Repülıgépek fel- és leszállásához tartozó normatív adatok a 18/1997. (X.11) KHVM -KTM rendelet szerint.

2.1.3. Számítási módszer A stratégiai zajtérképeket KTI a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szerinti repülési zajszámítási elıírás szerint készítette. Ez a német AZB (Anleitung zur Berechnung von Lärm an Landeplätzen) 1971 módszer honosításával a KTI Rt Környezetvédelmi és Akusztikai Tagozata által kidolgozott eljárás, mely a 18/1997(X.11) KHVM -KTM rendeletben rögzíti a • számítási módszert, • repülıgép osztályokat, valamint • a

repülıgép

osztályokhoz

rendelt

normatív

repülési,

/beleértve

a

zajkibocsátást is/ adatokat.

2.1.4. Észrevétel a számítási eljárással kapcsolatban

A jelenleg Magyarországon hatályos repülıgép zajszámítási eljárás (18/1997.(X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet) a német AzB 19712-es elsı változatának az adaptációja, mely 19973-ben készült. Mind a magyar, mind a német szabvány egy számítási leírásból és egy hozzá tartozó adatbázisból (repülıgépek akusztikai 2

AzB 1971.03.30 Forrás: Zajinfo, A Magyar Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület Zaj- és Rezgéscsökkentési Szakosztályának szakmai folyóirata. 2007 április 3

11

www.vibrocomp.hu


osztálya szerinti besorolás) tevıdik össze. Míg a német AzB szabványt 1971. óta több alkalommal is frissítették: „AzB-75“, „AzB-84“, „AzB-95“, „AzB-96“, „AzB-99“, addig a magyar számítási szabvány még mindig az 1971-bıl származó német szabvány adaptációja.

Magyarázat: az Azb-XX nem a számítási eljárás frissítését jelenti, hanem az évszámot, amelyikben a számítási eljáráshoz tartozó adatbázist frissítették. Ez okból kifolyólag fontos megjegyezni, hogy jelen indoklásban nem a számítási eljárás megfelelıségére

vonatkozóan

teszünk

észrevételt,

hanem

az

alkalmazott

adatbázisra, azaz a repülıgéposztályok aktualitására és megfelelıségére.

1971-ben az AzB a 150 t maximális felszálló tömeget meg nem haladó sugárhajtású repülıgépeket egy úgynevezett S5-ös kategóriába sorolta, amelyet a magyar elıírás még a mai napig is alkalmaz. 1971. óta azonban számos (ún. új generációs) kisebb mérető és tömegő, sugárhajtású repülıgép is megjelent, melyek közül a tárgyi repülıtér forgalmában jelentıs repülıgépek (B737-800) maximális felszálló tömege sem éri el a 80 tonnát. Tényként kezelhetı, hogy ezek a repülıgépek zajemisszióban jóval fejlettebbek, vagyis csendesebbek (10-15 dB-lel is csendesebbek)4, mint az 1971-ben használatos polgári repülıgépek, azaz az akkor alkalmazott S5 kategória. (A repülıgépek zajemissziójának drasztikus csökkenése miatt változott a német jogszabály adatbázisa is.5)

Az S5 kategóriát a frissített és jelenleg hatályos német jogszabály az alábbi alkategóriákra bontja: -

S5.1. Sugárhajtású repülıgépek 50t maximális felszálló tömegig, például BAE 146, ARJ, CRJ

-

S5.2. Sugárhajtású repülıgépek 120t maximális felszálló tömegig, például A319, A320, A321, B757 B737-300...-800

-

S5.3. Sugárhajtású repülıgépek 120t maximális felszálló tömegig, például MD-8x, B737/B727 ez hasonlítható legjobban az 1971-ben alkalmazott S5 osztályhoz

4

A szakirodalomban számos cikk is alátámasztja ezt a tényt, például Brooker P., United Kingdom Aircraft Noise index Study DR report 8402 (1985) 5 Forrás Dr. Ullrich Isermann, „Gibt es eine AzB-XX?”, DLR-Institut für Aerodynamik und Strömungstechnik, 1999

12

www.vibrocomp.hu

Ezen


szabályozásokon

túlmenıen

a

49/2002/EC

direktíva,

mely

mint

a

bevezetésben is említésre került Európai Uniós irányelv a környezeti zajszámításról, zajtérkép készítésrıl a repülıterek környékén a zajszámításra az ECAC.DOC 29 számítási módszert javasolta, mely javaslatot Magyarország nem fogadott el. Magyarország minden zajtérkép készítési módszernél a magyar számítási eljárások alkalmazásának engedélyezését kérte. Az ECAC.DOC 29 számítási adatbázisa a repülıgéposztályokra vonatkozóan hivatkozik az ICAO Annex 16. vol. 1 fejezeteire és ugyanazt a számítási adatbázist használja, mint a német AzB jogszabály. Megjegyzés: A Chicagoi Egyezmény függelékeit (többek között az Annex 16-ot is) Magyarországon a hatályos 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel hirdették ki.

A 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet abban az esetben enged meg eltérést a rendeletben rögzített repülıgéposztályoktól, amennyiben a számítási eljárást és a repülıgépek zaj-adatbázisát elızetesen az illetékes légiközlekedési hatóság jóváhagyta. Jóváhagyásra utaló dokumentációt a stratégiai zajtérképezés mőszaki leírásában nem találtunk, ezért kézenfekvı, hogy a stratégiai zajtérképek az 1971-ben rögzített géposztályok alapján kerültek meghatározásra.

2.2. Zajtérképek értékelése A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a BFNR által okozott zajterhelést egész napra és éjjelre. A stratégiai zajtérképeket a KTI által készített dokumentáció tartalmazza, az értékelést ez alapján készítettük.

Egész napos zajterhelés A BFNR mintegy 20 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 4 km széles sávba esı területen alakul ki 55 dB-t meghaladó egész napos zajterhelés. A maximum a pályatengelyek alatt lép fel. A legnagyobb terheléső (határozottan 70 dB feletti) terület a XVIII. ker. Forgó u. térsége, azonban jelentıs terhelés (65 dB körül) alakul ki a Szemeretelep, Erzsébettelep jelentıs részén is. A pálya másik oldalán a

13

www.vibrocomp.hu


Csévézı u. térsége is magas (70 dB körüli) zajterheléső terület. A X. ker. középsı része (az Új-Köztemetı és a Maglódi út-Harmat u. térsége) közepesen magas (60-65 dB körüli) terhelést kap.

Vecsés repülés okozta zajterhelésére jellemzı, hogy a település északi területét érinti az 1. sz. pálya tengelyvonala, a 60 dB érték feletti zajterhelés a település beépített területének kb. 1/12 részét érinti, a 60 dB értékő zajterhelés határvonala a Fı utca vonalától északra, kb. a Malom u.-Kellner dr. utca vonalával esik egybe. Az 55 dB értékő zajterhelés határvonala az Ady Endre u.-Károlyi u. térségében húzódik. A település beépített területének kb. 2/3 részén kisebb a zajterhelés, mint 55 dB.

Üllın a repülés okozta zajterhelésére jellemzı, hogy a település északkeleti fele a 60-65 dB értékő, míg a település délnyugati fele az 55-60 dB értékő zajterhelés görbék

által

határolt

területre

esik.

A

küszöböktıl

mért

távolság

és

a

forgalomeloszlás a pályák között egyaránt azt eredményezi, hogy a 2. sz. pályán lebonyolódó forgalom miatti zajterhelés a nagyobb. A 31R küszöb közelebb esik a településhez, mint a 31L küszöb, emiatt a 2. sz. pálya forgalma kisebb magasságban zajlik.

Monoron egész napra vonatkoztatva a zajterhelés nem közelíti meg a stratégiai küszöbértéket. Éjjeli zajterhelés A BFNR 10 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 2 km széles sávba esı területen van 50 dB-t meghaladó éjszakai zajterhelés. A maximum a pályatengelyek alatt lép fel. A legnagyobb terheléső (határozottan 60 dB feletti) terület a XVIII. ker. Forgó u. térsége, azonban jelentıs terhelés (55 dB körül) alakul ki a Szemeretelep, Erzsébettelep jelentıs részén is. A pálya másik oldalán a Csévézı u. térsége is magas (60 dB körüli) zajterheléső terület. A X. ker. középsı része (az Új-Köztemetı és a Maglódi út-Harmat u. térsége) közepesen magas (50-55 dB körüli) terhelést kap.

Üllın a repülés okozta éjjeli zajterhelésére jellemzı, hogy a település mintegy 500 m széles sávban a 2. sz. pálya tengelyében az 55-60 dB értékő zajterhelés görbék által 14

www.vibrocomp.hu


határolt területre esik. Ez a település területének kb. 1/5 része, míg kb. 3/5 rész az 50-55 dB értékő zajterhelés görbék által határolt területre esik.

Vecsésen és Monoron a zajterhelés éjjel nem közelíti meg a stratégiai küszöbértéket.

2.3. Konfliktustérképek értékelése Az elkészített zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét egész napra és éjszakára a konfliktus térképek tartalmazzák. A konfliktustérképeket a KTI által készített dokumentáció tartalmazza, az értékelést az érintett utcák megnevezésével ez alapján készítettük.

A stratégiai küszöbértéket a X., XVII. és XVIII. kerület Vecsés és Üllı területén, a futópályákhoz és a pályaküszöbhöz legközelebbi területeken lépi túl a zajterhelés. A repülés zajával érintett lakott területhez képest a túllépéssel érintett lakott területek aránya nagyon kicsi.

Egész napos zajterhelésre jellemezı túllépés

LDEN 0-5 dB közötti túllépés: Budapest X. kerület Akna utca Algyógyi utca Álmos utca Csucsor utca Eszterlánc utca Fagyal utca Fátyolka utca Felsıcsatári út Főz utca Grafit utca Gránátos utca Harangláb utca Jászberényi út Keresztúri út Korall köz Korall utca

15

www.vibrocomp.hu


Korányi Frigyes erdısor Korányi Frigyes utca Kozma utca Maglódi út Meténg utca Olaj utca Porcelán utca Sibrik Miklós út Sírkert út Szentimrey utca Szılıtelep utca Tarkarét utca Tárna utca Téglavetı utca Tünde utca Tőzálló köz Újhegyi út Venyige utca Zsombék utca

Budapest XVII. kerület Apponyi utca Baross utca Bocskai István utca Felsıbabád utca Lırinci út Nagy-Hangács köz Orgoványi utca Régi Vám utca Újmajori utca

Budapest XVIII. kerület Aba utca Áchim András utca Akadály utca Árpád utca Attila utca Babits Mihály utca Bajcsy-Zsilinszky út Billentyő utca Bors utca Botond utca Bulcsú utca Csaba utca Csarnóta utca Csévézı utca

16

www.vibrocomp.hu


Csongor utca Désháza utca Elıd utca Fedezék utca Frangepán utca Gerely utca Gilvánfa utca Gorkij utca Gyömrıi út Holló Lajos utca Honvéd utca Huba utca Huszár utca Illocska utca József Attila utca Karinthy Frigyes utca Kıkert utca Könd utca Kosztolányi Dezsı utca Krúdy Gyula utca Kupa utca Levente utca Láncszem utca Lehel utca Lugos utca Május 1. tér Martinovics tér Móra Ferenc utca Móricz Zsigmond utca Nádasdy utca Nagybánya utca Nagybecskerek utca Nagykanizsa utca Nagyszalonta utca Nimród utca Ond utca Pancsova utca Pataki István utca Ráday Gedeon utca Riedl Frigyes utca Rím utca Rozsnyó utca Sajó utca Székely György utca Tarján utca Tartsay Vilmos utca Tas utca Töhötöm utca Toldi Miklós utca Tünde utca

17

www.vibrocomp.hu


Tüzér utca Tóth Árpád utca Úz utca Vajk utca Varga Katalin utca Versec utca Zalán utca

Üllı Akácfa utca Állomás utca Batthyány utca Bercsényi utca Bimbó utca Diófa utca József Attila utca Kistemetı utca Kossuth Lajos utca Liliom utca Sport tér Szövetkezet utca Zug utca Ecseri út Gyömrıi út Gyöngyvirág tér Liszt Ferenc utca Maglódi út Május 1. utca Malom utca Móra Ferenc utca Tölgyfa utca Viola utca Virág utca Nyárfa utca Pávay-Vajna utca Rákóczi utca

Vecsés Ecseri utca Vámos utca LDEN 5-10 dB közötti túllépés: Budapest X. kerület Eszterlánc utca

18

www.vibrocomp.hu


Tünde utca

Budapest XVII. kerület Baross utca Lırinci út Nagy-Hangács köz Nagy-Hangács utca Régi Vám utca Újmajori utca

Budapest XVIII. kerület Abaújvár utca Batár utca Bélatelepi út Billentyő utca Bódva utca Csallóköz utca Csap utca Cser utca Csévézı utca Forgó utca Frangepán utca Gömör utca Gyömrıi út Igló utca Karinthy Frigyes utca Krúdy Gyula utca Lajta utca Latorca utca Nádasdy utca Párkány utca Poprád utca Rím utca Sajó utca Szemere István tér Szepes utca Tapolcsányi utca Toldi Miklós utca Ugocsa utca Zemplén utca

Lden 10 dB-t meghaladó túllépés Budapest XVIII. kerületi Forgó utca térsége

19

www.vibrocomp.hu


Éjjeli zajterhelésre jellemzı túllépés

Léjjel 0-5 dB közötti túllépés: Budapest X. kerület Álmos utca Eszterlánc utca Főz utca Korányi Frigyes erdısor Korányi Frigyes utca Kozma utca Sírkert út Tünde utca Újhegyi út

Budapest XVII. kerület Baross utca Felsıbabád utca Lırinci út Nagyhangács utca Orgoványi utca Régi Vám utca Újmajori utca Nagy-Hangács köz

Budapest XVIII. kerület Aba utca Árpád utca Bajcsy-Zsilinszky út Batár utca Bélatelepi út Billentyő utca Bors utca Botond utca Bulcsú utca Bódva utca Csaba utca Csallóköz utca Csévézı utca Cser utca Csongor utca Fedezék utca Forgó utca Frangepán utca

20

www.vibrocomp.hu


Gömör utca Gorkij utca Gyömrıi út Honvéd utca Huszár utca Igló utca Karinthy Frigyes utca Kıkert utca Krúdy Gyula utca Lajta utca Latorca utca Lehel utca Május 1. tér Martinovics tér Móra Ferenc utca Nádasdy utca Nagyszalonta utca Nimród utca Párkány utca Pataki István utca Poprád utca Riedl Frigyes utca Rím utca Rozsnyó utca Sajó utca Szemere István tér Székely György utca Szepes utca Tapolcsányi utca Tartsay Vilmos utca Toldi Miklós utca Tünde utca Tüzér utca Vajk utca Varga Katalin utca Zalán utca Zemplén utca

Üllı Akácfa utca Állomás utca Batthyány utca Bercsényi utca Diófa utca Ecseri út Gyömrıi út Gyöngyvirág tér József Attila utca

21

www.vibrocomp.hu


Kistemetı utca Klapka utca Kossuth Lajos utca Liszt Ferenc utca Maglódi út Május 1. utca Malom utca Móra Ferenc utca Pávay-Vajna utca Rákóczi utca Sport tér Szövetkezet utca Virág utca Zug utca

Vecsés Ágnes utca Ecseri utca Erzsébet utca Mátyás utca Rózsa utca Vágóhíd utca Valéria utca

Léjjel 5-10 dB közötti túllépés: Budapest XVII. kerület Újmajori utca Baross utca

Budapest XVIII. kerület Abaújvár utca Bélatelepi út Csallóköz utca Csap utca Csévézı utca Cser utca Forgó utca Gömör utca Gyömrıi út Igló utca Párkány utca Poprád utca

22

www.vibrocomp.hu


Sajó utca Szepes utca Tapolcsányi utca Ugocsa utca Zemplén utca Zemplén utca Léjjel 10 dB-t meghaladó túllépés nincs ilyen terület

2.4. Érintettek számának összesítése A stratégiai zajtérképezés során a KTI által meghatározásra került a repülıtér által érintett területeken a jogszabály szerinti „zajsávba” esı lakosok száma, melyet a 2.4 táblázat tartalmaz.

Az érintettségi szám megmutatja azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érı zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a jogszabályban rögzített táblázat sávjaiba esik.

Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik.

LDEN Összesen 5560 6065 6570 7075

215400 63900 2100 500

>75

Léjjel Összesen 5055 5560 6065 6570

44000 3100 200

>70

2.4. Táblázat BFNR által érintett lakosok száma (forrás: KTI)

23

www.vibrocomp.hu


Az intézkedési tervet a konfliktustérképek 2.3. fejezetben leírt értékelése, a 2.4. táblázat

és

a

BA

Zrt-hez

az

5.2.

fejezetben

részletesen

leírt

közönségtájékoztatási program során érkezett jogosnak ítélt lakossági észrevételek alapján készítettük el.

2.4. Csendes területek A repülıtér mintegy 25 km-es körzetében a futópályatengelyek két oldalán kb. 6-6 km széles sávon kívül esı területek. A kanyarodó útirányok miatt érintett területek esetében a futópálya tengelyétıl mintegy 10 km távolságon túli területek.

24

www.vibrocomp.hu


3. Zajcsökkentési lehetıségek repülési zaj esetén Az elmúlt évtizedekben a globalizáció térhódítását követve jelentısen megugrott a légi közlekedés iránti igény. A korábban luxuscikknek számító repülıjegy manapság sokunk számára igen könnyen elérhetıvé vált. A repülési költségek és egyben a jegyárak csökkenése pedig további szükséglethez, azaz forgalomnövekedéshez vezetett.

Emberek százezrei használják ki évente azt a lehetıséget, hogy manapság Budapestrıl a világ bármely területére gyorsan és könnyedén el tudnak jutni repülıvel. Ilyenkor természetesen kevesen gondolnak a repülés okozta zajterhelésre, valamint a repülés zaja által érintett lakosokra.

Meg kell jegyezni, hogy a repülés, akárcsak a többi közlekedési mód, zajterheléssel jár. A zajcsökkentésre vonatkozó intézkedéseket azonban csak az alapvetı mőszaki lehetıségek

és

a

szigorú

repülésbiztonsági

elıírások

betartása

mellett

foganatosítani.

A repülıgépekkel szemben támasztott környezetvédelmi követelmények, elsısorban a zajterhelés visszaszorítása miatt is jelentısen szigorodtak. A korábbi fejezetben leírtuk, egy – egy repülıgép zajkibocsátása akár 10-15 dB-lel is csökkent az elmúlt harminc évben.

Annak ellenére, hogy a repülıgépek zajkibocsátása ilyen jelentıs mértékben csökkent,

nıtt

a

lakossági

panaszok

száma

repülési

forgalomból

adódó

zajterhelésre. Ennek oka elsısorban a repülés okozta zajterhelés idılefolyásában keresendı.

A repülési zaj jellemzıen hosszabb rövidebb csendes idıszakot követı ugrásszerő igen magas zajszintemelkedéssel és csökkenéssel jár. Ezek a magas elhaladási maximum szintek váltják ki a repülési zaj olyan kedvezıtlen szubjektív megítélését.

25

www.vibrocomp.hu


Jelenleg Európában egységesen a zaj szabályozására a hosszú idejő egyenértékő zajszintet, vagyis az események idı szerinti átlagértékét alkalmazzák. Ezzel összhangban a stratégiai intézkedési terv célja a hosszú idejő egyenérték csökkentése. Természetesen az intézkedési terv elfogadása után is maradnak kiugró egyedi zaj események, de a zajterhelés átlagértéke és az érintetek száma jelentısen csökkeni fog. A repülési zajterhelés a következı részekbıl tevıdik össze: • hajtómővek zaja, • aerodinamikai zaj, • hajtómőpróbázás / földi mőveletek zaja. A stratégiai zajtérképek alapján megállapítást nyert, hogy a hajtómőpróbázás és a földi mőveletek zaja nem okoz a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelést Ezen tevékenységek zajának csökkentése kizárólag a BA Zrt. által végzet közönségtájékoztatáson elhangzottakból és a BA Zrt. Környezetvédelmi területére beérkezett lakossági észrevételekbıl kifolyóan szerepel az intézkedési tervben.

A stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelést elsıdlegesen befolyásolják: • repülési forgalom nagysága, • repülési forgalom idıszerinti megoszlása, • a hajtómő/géptípus sajátosságai, • repülési útvonalak elhelyezkedése A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetıség együttes kihasználásával biztosítható. A BFNR esetében az alábbi területeken lehet zajvédelmi intézkedést végrehajtani.

26

www.vibrocomp.hu


3.1. A repülıteret csökkentése

használó

repülıgépek

zajemissziójának

A jogszabály szerint „A zajforrásnál elvégzett, megelızést célzó zajcsökkentési intézkedést az intézkedési tervben elınyben kell részesíteni! A dokumentációban korábban említésre került, hogy a repülıgépek zajemissziója az elmúlt évtizedekben jelentısen csökkent, ezt a csökkenést a magyar számítási eljárás (18/1997. KHVMKTM együttes rendelet) nem, vagy csak külön jóváhagyás mellett követheti, Magyarországon javasoltan még mindig az elavult 1971-ben mért repülıgép zajadatokkal kell számolni (lásd 2.1.4).

Több lehetıség áll rendelkezésre, hogy a repülıtér rászorítsa a légitársaságokat és az üzemeltetıket, hogy a repülıteret éjszaka vagy pihenı idıben csak csendesebb géptípusokkal közelítsék meg. Ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a „zajforrásnál” történt intézkedések hatását, és ez alapján hatékony a zajforrásnál elvégzett megelızı intézkedésre intézkedési tervet lehessen készíteni, szükséges a legmodernebb repülési zajszint adatok figyelembevétele. Csak a legmodernebb zajszint-adatbázissal

dolgozva

lehet

kiszőrni

a

zaj

csökkentést

igénylı

repülıgéptípusokat, valamint ez alapján lehet intézkedést készíteni ezen típusok akár idıszakos korlátozására is.

3.2. Éjszakai és pihenıidıre vonatkozó forgalom zajszempontú optimalizálása A zajforrásnál végzett zajcsökkentés után kiemelkedı fontosságú a repülési zajnál az esti és éjszakai idıszakban történı összes repülés zajkibocsátásának csökkentése. A zavaró hatás ugyanis ekkor fokozott mértékben jelentkezik. Zajcsökkentésre lehetıséget nyújt bizonyos repülıgép kategóriák indulás és érkezési idı szerinti optimalizálása. Egy matematikai képlet alapján minden egyes a repülıteret használó repülıgép a zajkibocsátástól függıen egy kvótát kap. Ezen kvóták alapján lehet az éjszakai és pihenıidıben történı repülıgép mőveleteket korlátozni. minél csendesebb egy

27

www.vibrocomp.hu


repülıgép típus annál többet tud belıle fogadni a repülıtér ezekben az idıszakokban. Idıszakosan elıírt kvótát túllépni csak sürgısségi esetben lehet. A zajvédelmi kvóta szerinti optimalizáláshoz szintén szükséges a magyar számítási eljárásban rögzített zaj adatbázis frissítése.

3.3. Futópálya használat zajszempontú optimalizálása Géposztályok megosztása futópálya szerint, úgy, hogy elsısorban a nagy zajkibocsátású repülıgépek olyan útvonalra kerüljenek, ahol kevés az érintett.

3.4. Futópályák rotációs elven történı használata Tudományos kutatások kimutatták, hogy jelentısen csökkenthetı a zajhatás rossz szubjektív megítélése, vagyis a magas zavartságérzet, amennyiben kiszámítható a zajhatás idıbeli alakulása, ennek ellenére fontos kiemelni, hogy ez az intézkedés a hosszú idejő átlagos zajterhelést nem befolyásolja.

A futópályák, lehetıség szerint fix rotációs elven történı használata kiszámíthatóvá teszi a zajterhelést, és ezzel jelentısen csökkenti a szubjektív zavaró hatást. Ennél az intézkedésénél fontos, hogy a várható pályahasználatot a lakosság számára közzé kell tenni. (lásd. 5.3. fejezet)

3.5. Repülési útvonalak módosítása Útvonalak áthelyezése lehetıleg forgalmas útszakaszok, vagy ritkán lakott területek fölé (pl. PUSTA3D, ERLOS3D és BAKOT3D eltolása Duna fölé). Forgalmas út fölé történı nyomvonal eltolás esetén a közúti forgalom zaj hatása elnyomja a repülési zajt. Ritkán lakott területek fölé történı nyomvonal eltolásánál viszont fontos kiemelni, hogy minden nyomvonal eltolásnak kedvezıtlen hatása lesz azokon a területeken, amit eddig nem, vagy csak igen keveset érintettet repülési zaj.

28

www.vibrocomp.hu


Nyomvonal eltolásnál szükséges egy részletes zajvédelmi elemezés, az érintettség változásának meghatározásával. Megjegyezzük, hogy bármilyen nyomvonal módosítás csak olyan területen jelenthet eredményt ahol a stratégiai zajtérkép szerint már nincs konfliktus, vagy a zajtérkép (léptékébıl adódóan) nem is ábrázolja a zajterhelést. A repülıtér közvetlen környezetében, ahol sok az érintett és magas a zajterhelés ez a megoldás nem jelent semmilyen csökkenést, ezért az intézkedési tervben ezt a lehetıséget nem tudjuk figyelembe venni.

3.5. Passzív akusztikai védelem Passzív védelem kiépítése a védendı épületekben, elsısorban a stratégiai küszöbértéket jelentısen meghaladó területeken. Lehetıséget jelent az intézkedési tervben a passzív védelem kiterjesztése a stratégiai küszöbértéket meg nem haladó, de ahhoz közelítı zajterheléső területekre is. Fontos kiemelni, hogy a passzív akusztikai védelem szükségességét a 176/1997. (X. 11.) Kormányrendelet: a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló jogszabály is elıírja.

3.6. Zajgátló védıövezet kijelölése Jelenleg a BFNR környezetében az 1984-ben kijelölt zajgátló védıövezet van érvényben. A repülıtér üzemben tartója többször is kezdeményezte az övezet felülvizsgálatát a 176/1997. (X.11.) Kormányrendelet értelmében, de újbóli kijelölés a mai napig nem történt meg. A jogszabály szerint a zajvédelmi díjból befolyt összeget kizárólag zajvédelmi intézkedésekre lehet fordítani, így például a kijelölt övezetekben a passzív akusztikai védelem kiépítésére

29

www.vibrocomp.hu


3.7. Hajtómőpróbázás, földi mőveletek okozta zaj csökkentése A stratégiai zajtérképek alapján megállapítást nyert, hogy a hajtómőpróbázás és a földi mőveletek zaja nem okoz a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelést ennek ellenére a lakossági észrevételek alapján e tevékenységek is zavaró hatást keltenek. Zajcsökkentési lehetıség: hajtómőpróbázást, lehetıleg zajvédett (hangárban, vagy zajárnyékoló fallal körbe vett) helyen kell végezni, ahol a zajszint már a forráshoz közel

csökkenthetı.

Ezen

túlmenıen

a

hajtómőpróbázást

lehetséges

monitorrendszerrel ellenırizni, amennyiben a hajtómőpróbázásból eredı zajhatás elér egy meghatározott kvótát egy bizonyos napon, akkor aznap több nem végezhetı.

3.8. Zajvédı (föld) töltések Elsısorban a leszállás és felszállás során, a futópályán történı gurulás alatt, valamint az egyéb földi mőveletek okozta zaj csökkentésére nyújthat lehetıséget. Jelenleg zajvédı domb a 13R küszöb környékén található, hatását jelzi, hogy a domb által védett területrıl lakossági panasz nagyon ritkán érkezik.

3.9. Monitorrendszer bıvítése A

monitorrendszer

kiterjesztése

több

idıszakos,

azaz

mobil

mérıponttal.

Természetesen ez az intézkedés nem csökkenti közvetlenül a repülés okozta zajterhelést, de több monitor pont használatával a lakossági panaszok jogossága azonnal kivizsgálható, és amennyiben azok indokoltak, a szükséges intézkedések végrehajthatók. A panaszok gyors és szakszerő ellenırizése várhatóan jelentısen csökkenteni fogja a nem jogos panaszok számát, ezzel lehetıséget biztosítva a jogos panaszok kivizsgálására és az intézkedésre.

30

www.vibrocomp.hu


3.10. Lakossági tájékoztatás A lakossági tájékoztatás fontosságáról és szükségességérıl külön foglalkozunk az 5. fejezetben.

3.11. Területrendezés, terület felhasználás A területrendezés, területfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különbözı felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekrıl, létesítményektıl érkezı zaj. A repülıtér környékén beépítésre kijelölendı új területeknél a repülıtértıl származó zajhatást is figyelembe kell venni. Ez az intézkedés közvetlen módon nem csökkenti a repülıtér okozta zajterhelést, de megakadályozza az érintettek számának emelkedését a jövıben.

31

www.vibrocomp.hu


4. Budapest Ferihegyi Nemzetközi repülıtér intézkedési terve Az intézkedési tervnek a jogszabály szerint a KTI által elkészített térkép alapján arra a területre kell összpontosítani, ahol a zajterhelés meghaladja a stratégai küszöbértékeket, vagyis a repülıtér közvetlen környezetére. A

jogszabályon

túlmenıen

a

BA

Zrt.

környezetvédelmi

szakterületének

közremőködésével egy olyan intézkedési tervet dolgoztunk ki, amely a repülıtér közvetlen környezetébıl érkezı, de a stratégiai zajtérképek alapján nem látható lakossági észrevételeket is figyelembe veszi.

A stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterheléssel érintett területek, a futópályák közvetlen közelében található Budapesti kerületek, és agglomerációs települések: •

Budapest X. kerület

•

Budapest XIV. kerület

•

Budapest XVI. kerület

•

Budapest XVII. kerület

•

Budapest XVIII. kerület

•

Vecsés

•

Üllı

4.1. Elkövetkezı 5 éven belül tervezett intézkedések – intézkedési terv 1. fázis A

zajcsökkentési

kidolgozása

légiközlekedés

biztonsága

és

fejlıdésének

fenntarthatósága mellett elsıdleges szempont az intézkedési terv készítésénél, ezért a megbízóval és a HungaroControl (légiforgalmi irányítás) képviselıivel folytatott

32

www.vibrocomp.hu


egyeztetés után a 3. fejezetben javasolt intézkedések közül az alábbiakat szükséges és lehetséges megvalósítani az elkövetkezendı 5 éven belül.

4.1.1. Passzív akusztikai védelem Repülési zaj ellen az érintettek lakókörnyezetében történı védekezés az épületek passzív akusztikai védelme. A passzív akusztikai védelem kiépítése a zajgátló védıövezetbe esı lakóépületeknél kötelezı és a BA Zrt. feladata a 176/1997. (X.11.) Kormányrendelet vonatkozó elıírásai szerint. A rendelet a passzív akusztikai védelem kiépítési kötelezettségét a zajgátló védıövezetekre határozza meg, de végrehajtásának feltétele az övezetek felülvizsgálatát követı újbóli kijelölés. A légiközlekedési hatóság kijelölı határozatának hiányában a kötelezettség nem hajtható végre.

A BA Zrt. ennek ellenére a stratégiai zajtérkép elkészítése után az intézkedési terv részeként, elindított egy önkéntes zajszigetelési programot. A program célja, hogy azokon a területeken, ahol a legszükségesebb a zajterhelés csökkentése, a nyílászárók hanggátlásának növelésével már a zajgátló védıövezet kijelölésének elfogadása elıtt csökkenjen a zaj által érintett lakosok száma.

Az önkéntes passzív akusztikai programot a BA Zrt. az alábbi területeken fogja megkezdeni: kerüle t/ telepü lés

XVII.

XVIII.

Üllı

utcanév

házszámtól

házszámig

szakasz

oldal

Bélatelepi út Nagy-hangács u. Nagy-hangács köz

1 1

76 110

teljes szakasz teljes szakasz

páros és páratlan páros és páratlan

-

-

teljes szakasz

Baross u

97

105

Orgoványi u.

5

69

Forgó u.

37

49

Csap u. Abaújvár u. Ugocsa u. Széchenyi u.

2 1 1 1

18 22 26 59

az utca utolsó két szakasza teljes szakasz az utca utolsó három szakasza teljes szakasz teljes szakasz teljes szakasz teljes szakasz

csak páratlan páros és páratlan csak páratlan csak páros páros és páratlan páros és páratlan páros és páratlan

33

www.vibrocomp.hu


Batthyány u.

1

49

Állomás u.

21

65

Rákóczi u. Bercsényi u. Klapka u.

1 1 1

32 25 14

teljes szakasz az utca utolsó négy szakasza teljes szakasz teljes szakasz teljes szakasz

páros és páratlan csak páratlan páros és páratlan páros és páratlan páros és páratlan

4.1.2. Zajgátló védıövezet kijelölése BFNR környezetében jelenleg az 1984-ben kijelölt zajgátló védıövezet van hatályban. Kiemelkedıen fontos intézkedés a zajgátló védıövezet kijelölése és elfogadtatása az érintett önkormányzatokkal. A jogszabály szerint a zajvédelmi díjból befolyt összeget zajvédelmi intézkedésekre lehet fordítani (például a kijelölt zajgátló védıövezet egyes zónáiban az ingatlanok hangszigetelésének fejlesztésére). Amíg nincs új kijelölt zajgátló védıövezet, ez az összeg, amely a pénzügyi stratégia alapján meghaladja a 230 millió forintot, erre a célra nem fordítható.

A zajgátló védıövezet kijelölése:

Övezet

Számított mértékadó zajterhelés Számított mértékadó zajterhelés [Leq, M, dB (A)] nappal (06-22h) [Leq, M, dB (A)] éjszaka (22-06h)

A jelő övezet:

Leq, M > 75

Leq, M > 65

B jelő övezet:

75 > Leq, M > 70

65 > Leq, M > 60

C jelő övezet:

70 > Leq, M > 65

60 > Leq, M > 55

D jelő övezet:

65 > Leq, M > 60

55 > Leq, M > 50

E jelő övezet:

60 > Leq, M>55

50 > Leq, M > 45

Kötelezı zajcsökkentési intézkedések a jogszabály 15 .§ és 16. §-a szerint: 15. § A zajgátló védıövezetben annak kijelölésekor meglevı lakó- és üdülıépület tulajdonosa igényelheti a repülıtér üzemben tartójától a) az A jelő övezetben az ingatlan megvásárlását vagy a b) pont szerinti intézkedések végrehajtását; b) az A és a B jelő övezetben a teljes épület megfelelı passzív akusztikai védelmét, beleértve a fal- és födémszerkezeteket is; c) a C jelő övezetben a lakó- és hálóhelyiségek nyílászáró szerkezeteinek megfelelı passzív akusztikai védelmét.

34

www.vibrocomp.hu


16. § (1) A 14. és 15. §-ban felsorolt intézkedéseket a repülıtér üzemben tartója és az érintett intézmény, épület tulajdonosa közötti megállapodás alapján, annak aláírását követıen, a 17. § (4), illetve (5) bekezdésében elıírt határidı figyelembevételével

a

repülıtér

üzemben

tartója

köteles

végrehajtani

az

intézkedések teljes költségének megelılegezésével. (2) A zajvédelmi intézkedések költségeinek az intézkedések következtében elıálló ingatlanérték-növekedéssel és használatiérték-növekedéssel csökkentett része a repülıtér üzemben tartóját terheli. A költségek megosztásánál az A jelő övezetben értéknövekedés egészét, a további övezetekben az értéknövekedésnek a kizárólag a belsıtéri zajszint változásából adódó részét figyelmen kívül kell hagyni. A költségmegosztást az (1) bekezdésben említett megállapodásban rögzíteni kell.

A BA Zrt. elkötelezett amellett, hogy a BFNR környezetében kijelölésre és az önkormányzatok által elfogadásra kerüljön a repülıtér zajgátló védıövezete, ezzel lehetıséget teremtve az önkéntes passzív akusztikai programon túl további, a kijelölt zajgátló védıövezetbe esı ingatlanokon elvégzett zajcsökkentésre.

4.1.3. Zajvédelmi földtöltések Jelenleg zajvédı domb a 13R és 31 L küszöb környékén található. Hatását jelzi, hogy a domb által védett területrıl lakossági panasz nagyon ritkán érkezik. Az intézkedési tervben a földi mőveletekkor keletkezı zaj elleni védelemre a zajvédelmi földtöltések továbbépítése jelent megoldást.

A BA Zrt. további zajvédelmi földtöltést tervez kiépíteni a repülésbiztonsági szempontok figyelemben tartása mellett, a Rákoshegy felé esı pályavégek környezetében.

4.1.4. Hajtómőpróbázási zaj csökkentése A BFNR környezetében a hajtómőpróbázás a stratégiai zajtérkép szerint nem okoz stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelést. Ennek ellenére a gyakorlatban számos panasz érkezett a hajtómőpróbázástól származó zajra. A BA Zrt. elkötelezett

35

www.vibrocomp.hu


abban, hogy minden lehetséges intézkedést meghozzon a lakossági panaszok enyhítésére.

Jelenleg a hajtómővezést az irányító torony mellet a B5 Holding Bay-ben tartják.

A hajtómőpróbázástól származó zaj csökkentésére a BA Zrt. egy új, hajtómőpróbázó hangár építését tervezi a következı 2 évben. A hangár megfelelı akusztikai tervezésével

a

hajtómőpróbázástól

származó

zajpanaszok

nagymértékben

csökkenthetık. A hangár megépítése jelentıs zajcsökkentést fog eredményezni elsısorban a Rákoshegyen élı lakosság körében – azon területeken, ahol jelenleg hajtómő próbázásból eredı zajterhelés fordul elı, a B5 Holding-Bay-en a hajtómőpróbázás meg fog szőnni.

4.1.5. Repülési útvonalak módosítása A stratégiai zajtérkép elkészítését követıen a HungaroControl és a BA Zrt. együttmőködésével a Légiközlekedési Igazgatóság új repülési eljárásokat vezetett be a 2007. március 1-én kiadott 26/2007. (111.1.) GKM-HM-KvVM rendelet alapján. A 3.5 fejezetbıl kiderül, hogy ezek nincsenek hatással a stratégia küszöbértéket meghaladó zajszinttel érintett lakosok számára. Az új eljárások bevezetésével, a zajvédelmi

programban

meghatározott

tervek

végrehajtásával

a

zajterhelés

koncentrálódott, az új repülési útvonalak kijelölésével kisebb lakósőrőségő területek fölé helyezıdött át a zajterhelés.

Az Észak-nyugat felé történı felszállások irányát (31R és 31L indulások) 325 fokra módosította az AIP 2008. május 8-án. Ezen intézkedés a repülıtérhez közel esı Erzsébet-Béla telepet érinti kedvezıen.

A BA Zrt. és a HungaroControl folyamatosan vizsgálja a lehetıséget új eljárások, repülési útvonalak bevezetésére a zajcsökkentés érdekében.

36

www.vibrocomp.hu


4.1.6. Zajvédelmi monitorrendszer használatának kiterjesztése A BFNR repülıtér környékérıl számos lakossági panasz érkezik a repülés okozta magas zajszint miatt. A panaszok jogosságának kivizsgálására a BA Zrt. mobil mérıállomással helyszíni méréseket végez a panaszosok ingatlanán. A panaszok gyors és szakszerő ellenırzése jelentısen csökkenti a jogszerőtlen panaszok számát.

4.1.7. Közönségtájékoztatás A közönségtájékoztatás kiemelkedıen fontos az intézkedési terv kidolgozásakor és végrehajtásakor. A BA Zrt. az intézkedési terv végrehajtása során az eddig elvégzett közönségtájékoztatási tevékenységét kiegészíti jelen dokumentáció 5.3. fejezetében található közönségtájékoztatási stratégiával. A közönségtájékoztatásnak kiemelkedı szerepe van a repülıtér környékére újonnan költözık részére is. Fontos kiemelni, hogy azok a lakosok, akik a repülıtér környékére költöznének, mert a BA Zrt. számukra munkalehetıséget, megélhetést biztosít, tisztában legyenek a zajhatásokkal is. A szakirodalomban számos elemzés jelent meg, hogy a repülıtér és lakóhelyük közelségét tudatosan választók nem, vagy csak nagyon kis mértékben érzik zavarónak a zajt.

4.1.8. Területrendezés A területrendezés, területfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különbözı felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekrıl, létesítményektıl érkezı zaj. BFNR környékén beépítésre kijelölendı új területeknél a repülıtértıl származó zajhatást

figyelembe

kell

venni.

Az

intézkedési

tervben

lefektetett

közönségtájékoztatással és a zajgátló védıövezetek kijelölésének elvégzésével (és elfogadásával!) biztosítható, hogy a jövıben csak olyan helyen jelöljenek ki lakóterületeket, ahol a repülési zaj okozta zajterhelés nem lépi túl a küszöbértéket. Ez az intézkedés közvetlen módon nem csökkenti a repülıtér okozta zajterhelést, de megakadályozza az érintettek számának emelkedését a jövıben.

37

www.vibrocomp.hu


4.2. Intézkedési terv 1. fázis zajcsökkentési eredményei Az intézkedési terv elsı 5 éves idıszakában szereplı zajcsökkentési megoldások összetett hatását az érintett lakosok számára a 2. fejezetben ismertetett elıírások szerinti számítási módszerrel határoztuk meg.

A stratégiai zajtérkép elkészítésével a KTI megállapította a stratégiai küszöbértéket jelentısen (>10 dB) meghaladó zajszintnek kitett lakosok számát. Az intézkedési terv elsı 5 éves fázisa után az érintettek száma az alábbi szerint változik: Intézkedési terv 1. fázis változás

LDEN

2007 (KTI)

55-60

215400

60-65

63900

65-70

2100

-2100

70-75

500

- 500

>75

Léjjel 50-55

44000

55-60

3100

-3100

60-65

200

-200

65-70 >70

4.2. Táblázat BFNR által érintett lakosok számának változása az intézkedési terv elsı fázisában.

Megjegyezzük, hogy az intézkedési terv elsı fázisában több olyan intézkedés is meghatározásra került (pl. zajvédı domb, zajvédı hajtómőpróbázóhely), mely jelentıs hatással van a zaj által érintett lakosok számára, de hatásukat a stratégiai zajtérképezés módszereivel nem lehet kimutatni. Az intézkedési terv teljes intézkedéscsomagjának hatása az intézkedési terv elsı fázisában teljes táblázatot alapul véve becsülten a jelenlegi érintettek számához viszonyítva további 10% csökkenést eredményez.

38

www.vibrocomp.hu


4.3. Elkövetkezı 10 évben javasolt intézkedések - az intézkedési terv 2. fázis A 3. fejezetben leírt intézkedések közül az alábbiakat javasoljuk megvalósításra az elkövetkezendı 10 éven belül.

4.3.1. Éjszakai forgalom zajszempontú optimalizálása Az éjszakai és pihenıidei repülési forgalom zajszempontú optimalizálása bevált és elfogadott megoldás a legtöbb Európai Uniós repülıtéren.

Részletesen meg kell vizsgálni, milyen eszközökkel lehet elérni, hogy az éjszakai és pihenıidei repülési forgalom 10%-a a nappali idıszakban vagy a jelenleginél modernebb gépekkel bonyolódjon. Lehetséges eszközök -

Zajvédelmi kvóta meghatározása (lsd. 3.2. fejezet)

-

Zajvédelmi kvóta betartásának ellenırzése a zajvédelmi monitoring rendszerrel

-

Zajvédelmi díjak megemelése az éjszaka és pihenıidıben történı mőveleteknél.

-

Zajvédelmi díjak megemelése bizonyos zajszintet meghaladó kibocsátású repülıgéptípusok esetén.

4.3.2. Passzív védelem kiterjesztése Az intézkedési terv második fázisában a passzív akusztikai védelmet javasolt kiterjeszteni a minden a stratégiai küszöbértéket meghaladó, vagy azt megközelítı zajterheléső területre amennyiben ezek a területek már az intézkedési terv elsı fázisában elfogadott zajgátló védıövezeti besorolásból kimaradtak.

39

www.vibrocomp.hu


4.4. Intézkedési terv 2. fázis zajcsökkentési eredményei Az intézkedési terv második fázisának eredményeit a 2. fejezetben ismertetett elıírások szerinti számítási módszerrel határoztuk meg, a számításhoz a Soundplan 6.5 zajszámító szoftvert használtuk. A jogszabályi kötelezettségen túl az intézkedési terv második fázisának eredményeit stratégiai konfliktustérképen is bemutatjuk. Az 1. mellékletben szereplı ábrák mutatják a BFNR intézkedési tervének stratégiai konfliktustérképeit. Az ábrák 1:50000 léptékben külön zaj indikátoronként A3 mérető papír térképen is elkészültek, melyet nyomtatásra alkalmas formában a melléklet digitális adathordózó tartalmaz.

K-INT-LDEN.jpg Intézkedési konfliktustérkép LDEN zajjellemzıre K-INT-Lejjel.jpg Intézkedési konfliktustérkép Léjjel zajjellemzıre A konfliktustérképeknél az alábbi színezési eljárást alkalmaztuk:

-

Nincs konfliktus: fehér szín marad

-

Túllépés 0-5 dB: sárga (citrom) szín

-

Túllépés 5-10 dB: narancssárga szín

-

Túllépés >10 dB: piros szín

Az ábrán szaggatott vonalak jelzik a stratégiai zajtérképek jelenlegi konfliktusértékeit (forrás: KTI) -

Nincs konfliktus: zöld vonalon kívül esı terület

-

Túllépés 0-5 dB: zöld és piros vonal közé esı terület

-

Túllépés 5-10 dB: piros és fekete vonal közé esı terület

-

Túllépés >10 dB: fekete vonalon belül esı terület

Az érintettek lakosok számának meghatározásánál egy 10%-os éjszakai és pihenıidıt érintı csökkenést feltételeztünk és a dokumentáció 2.1.4. fejezetében szereplı modern repülıgép-zajemissziós adatbázissal dolgoztunk.

40

www.vibrocomp.hu

E-mail: [email protected] Intézkedési terv 1.+2. fázis változás

LDEN

2007(KTI)

55-60

215400

-55400

60-65

63900

- 45700

65-70

2100

-2100

70-75

500

- 500

50-55

44000

- 34300

55-60

3100

- 3100

60-65

200

- 200

>75

Léjjel

65-70 >70

4.4. Táblázat BFNR által érintett lakosok számának változása az intézkedési terv elsı és második fázisa után.

4.5. Az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere Az intézkedési terv végrehajtását és eredményeit öt év múlva stratégiai zajtérképen kell ellenırizni. Meg kell határozni stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterheléssel érintett területeket, valamint az érintett lakosság számát is.

41

www.vibrocomp.hu


5. Közönségtájékoztatás A hivatkozott irányelvben a tájékoztatás és a közvélemény részvétele elı van írva a zajterhelés mérséklését célzó intézkedési tervek összeállításakor. A zajterhelés csökkentésével kapcsolatos tervezési munka hosszú távú folyamat. A magas szintő elfogadhatóság

támogatja

a

kívánt

hatást

és

a

tervezett

intézkedések

eredményességét a lakosság, és ugyanígy az érintett hatóság részérıl. A közvéleménynek a projekt legelejétıl fogva történı folyamatos tájékoztatása a folyamatban lévı eseményekrıl lehetıséget biztosít az embereknek a részvételre. A tapasztalat megmutatja, hogy az eljárások és az intézkedések elfogadottsága sokkal magasabb olyankor, amikor az érintett lakosok a kezdeti fázisban informálva voltak az intézkedések miben létérıl, hatáskörérıl és fontosságáról. Ugyanígy a lakosság mindennapi “bizalmas” ismeretei a lakóhelyet érintı ügyekrıl sokat segíthet a tervezınek. Szintén igen gyakran van nagy jelentısége az intézmények és szervezetek, pl. a közlekedési szervezetek illetékességének és erıforrásainak. A tájékoztatás fontos tényezıje a zajcsökkentéssel kapcsolatos tájékozottság javítása a helyi politikusok, tisztviselık révén, ami a lakosságot részvételre, a projektek és a kezdeményezések támogatására bátorítja. Nagyon lényeges, hogy kezdettıl fogva legyen felelıs személy vagy munkacsoport, mely ellátja a koordinálás és a közvetítés feladatait egyrészt a hatóság és az érintett szakértık között, másrészt ellátja ugyanezeket a feladatokat a közvéleménnyel összefüggésben is. Ez a moderátori szerepkör kiterjed a kidolgozás folyamatán a szakértıi csoporttal történı szóbeli egyeztetések és megállapodások elıkészítésére és lebonyolítására. A moderátor biztosítja az információk áramlását és az átláthatóságot. Biztosítja továbbá a vélemények figyelembevételét és azt, hogy az érdekeltek között konszenzus jöhessen létre. Ha a konszenzus nem lehetséges, akkor dönt. A moderátor kötelessége az ülésekrıl szóló tájékoztató összeállítása is.

42

www.vibrocomp.hu


5.1. Intézkedési terv publikálása Az intézkedési terv témái publikálásának több lehetısége is van. Az irányelv elıírja a cselekvési terv legfontosabb pontjainak összegzı ismertetését, a világos érthetı közlési formát, a könnyő elérhetıség biztosítását, melyet jelen dokumentáció összefoglalójával biztosítunk.

5.1.1. Sajtókampány / Internet Az egész eljárás során a sajtó a legfontosabb partner. A közvélemény tájékoztatására rendszeresen sajtótájékoztatókat célszerő tartani. Az újságírókat rendszeresen tájékoztatni kell és ajánlott hírszolgálat mőködtetése. Az Internetet fel lehet használni a tájékoztatásra a projekt folyamán. Egy e célra létesített honlapon közzé lehet tenni a fontos információkat.

5.1.2. Nyilvános együttmőködés Nagyon fontos a nyilvános együttmőködés biztosítása a cselekvési terv teljes folyamatában. Ez nemcsak az adott terület érintett lakosságára vonatkozik, hanem az érintett politikusokra és a közérdekő szervezetekre is.

5.2. A BA Zrt. tevékenység

által

eddig

elvégzett

közönségtájékoztatási

Az intézkedési terv elkészítését megelızte egy a BA Zrt. részérıl végzett közönségtájékoztatási tevékenység, mely az alábbi elemekbıl épült fel:

•

Zajvédelmi Bizottság tájékoztatása - rendszeres

•

Jelentés a zajterhelés alakulásáról a Légiközlekedési Igazgatóság felé, valamit a BA Zrt. honlapján közzétéve a 176/1997 (X. 11.) Kormányrendelet alapján – évente egyszer júniusban

43

www.vibrocomp.hu

•


Negyedéves adatszolgáltatás a zajterhelés és a mőveletszámok alakulásáról

a

Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség felé a környezetvédelmi mőködési engedély elıírásai szerint. •

Lakossági panaszok kivizsgálása - folyamatosan

•

Környezetvédelmi Jelentés kiadása – évente egyszer

•

Koordinációs Bizottság tájékoztatása – rendszeresen

•

Boeing cég honlapján megjelenı, évente frissített tájékoztató

•

Konzultációs anyag a zajvédelmi programról (2007. február)

•

Lakossági fórumsorozat az érintett önkormányzatoknál (2006. május-július, és 2007. január-február)

•

Sajtótájékoztató

a

zajcsökkenést

eredményezı

légiforgalmi

változásokról (2006. október, 2007. február)

Az intézkedési tervet a stratégiai zajtérképek alapján a jogos lakossági panaszok figyelembevétele

mellett

dolgoztuk

ki.

Az

intézkedési

terv

elsı

fázisának

intézkedéseibıl (4.1. fejezet) jól látható, hogy számos intézkedés elsısorban a lakossági panaszokból levont következtetések alapján került kidolgozásra. Azaz a BA Zrt. által elvégzett közönségtájékoztatási tevékenység tapasztalata alapján olyan intézkedés is beépítésre került az intézkedési tervbe amire „szigorúan” a stratégiai zajtérképek alapján nem lett volna szükség.

5.3. További közönség tájékoztatási stratégia Az intézkedési terv végrehajtásának kereti között a BA Zrt. zajtérkép készítési munkafolyamat dokumentációját, az intézkedési terv a 7. fejezetben található összefoglalóját valamint a grafikus zajtérképeket publikálja a hivatalos honlapján.

44

www.vibrocomp.hu


A stratégiai zajtérképeket, olyan felbontásban kell az internetre kihelyezni, hogy a lakók számára egyértelmő legyen az ıket érı zajterhelés. A stratégiai zajtérképek alapján a repülıtér környezetébe újonnan költözıknek is egyértelmően meg kell tudniuk ismerni a várhatóan ıket az új lakóhelyükön érı zajterhelést.

Az interneten lehetıséget kell biztosítani a közvélemény visszajelzéseinek fogadására valamint a visszajelzések feldolgozására is. A leggyakoribb zajjal kapcsolatos kérdéseket és ezekre a válaszokat is nyilvánosan elérhetıvé kell tenni.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy jelentısen csökkenthetı a zajhatás rossz szubjektív megítélése, vagyis a magas zavartságérzet, amennyiben kiszámítható a zajhatás idıbeli alakulása. Amennyiben ez technikailag megoldható az adott napra várható pályahasználat és zajhatás elırejelzés megtekinthetési opciót biztosít a BA Zrt. az internetes oldalon.

45

www.vibrocomp.hu


6. Pénzügyi stratégia A BA Zrt. az intézkedési terv elsı 5 éves fázisának végrehajtásához költségvetési stratégiát állított fel, amely a következı költségelemeket tartalmazza:

A

•

Önkéntes passzív akusztikai program végrehajtása

•

Passzív akusztikai védelem

•

Zajgátló védıövezet kijelölése

•

Zajvédelmi földtöltések

•

Hajtómőpróbázóhely kiépítése

•

Zajvédelmi monitorrendszer, és ennek üzemeltetése

•

Közönségtájékoztatás

repülıtér

üzemeltetıje

az

intézkedési

tervben

lefektetett

intézkedések

végrehajtásának költségét a 2005. január 1. hatállyal tervezett zajvédelmi díjból és saját forrásokból tervezi fedezni.

Hatóságilag jóváhagyott zajgátló védıövezet kijelölés hiányában jelenleg a Budapest Airport Zrt. által életre hívott önkéntes passzív akusztikai programban érintettek részesülhetnek zajvédelemben.

A Légiközlekedési Igazgatóság zajvédelmi övezeteket kijelölı határozatának hatályba lépése után megnyílik az elkülönítetten győjtött, és kezelt zajvédelmi díjból beszedett összeg felhasználásának lehetısége akusztikai védelemre, egyéb zajvédelmi intézkedésre.

46

www.vibrocomp.hu


7. Összefoglalás A Vibrocomp Kft, a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet és a 25/2004. (XII.20.) miniszteri rendelet elıírásai szerint elkészítette a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér zajcsökkentési intézkedési tervét.

2007.

évben

a

Gazdasági

és

Közlekedési

Minisztérium

megbízásából

a

Közlekedéstudományi Intézet Kht. Jármőtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozata (továbbiakban: KTI) elkészítette a BFNR 280/2004 (X.20) Kormányrendelet szerinti

stratégiai

zajtérképét

(KTI

munkaszám:

250-054-2-6).

A

stratégiai

zajtérképezés eredményeit, a mőszaki leíró dokumentációt a BA Zrt. a Vibrocomp Kft rendelkezésre bocsátotta az intézkedési terv elkészítéséhez.

Az intézkedési tervet a KTI által készített stratégiai zajtérkép alapján az alábbiak szerint két fázisban építettük fel:

Az elsı fázist az 5 éves intézkedési tervet azokra a területekre optimalizáltuk, ahol a stratégiai zajtérkép alapján közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB –t meghaladó zajterhelés van. A második fázis a távlati 10 intézkedési terv javaslatokat tartalmaz azokra a területekre, ahol a zajterhelés közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB-t meghaladja.

Az intézkedési terv elkészítésekor lakossági igények figyelembevételével a BA Zrt. részére a jogszabályi kötelezettségen túl a stratégiai zajtérképek alapján nem meghatározható intézkedések is kidolgozásra kerültek.

47

www.vibrocomp.hu


Az intézkedési terv elsı fázisa az alábbi elemeket tartalmazza: Passzív védelem A BA Zrt. a stratégiai zajtérkép elkészítése után az intézkedési terv végrehajtásával elindított egy önkéntes zajszigetelési programot. A program célja, hogy azokon a területeken ahol a legszükségesebb a passzív akusztikai védelem kiépítése már a zajgátló védıövezet kijelölésének elfogadása elıtt csökkenteni lehessen a zaj által érintett lakosok számát.

Az önkéntes passzív akusztikai programot a BA Zrt. az alábbi területeken fogja megkezdeni: kerület / települ és

XVII.

XVIII.

Üllı

utcanév

házszámtól

házszámig

szakasz

oldal

Bélatelepi út Nagy-hangács u. Nagy-hangács köz

1 1

76 110

Teljes szakasz Teljes szakasz

páros és páratlan páros és páratlan

-

-

Teljes szakasz

Baross u

97

105

Orgoványi u.

5

69

Forgó u.

37

49

Csap u. Abaújvár u. Ugocsa u. Széchenyi u. Batthyány u.

2 1 1 1 1

18 22 26 59 49

Állomás u.

21

65

Rákóczi u. Bercsényi u.

1 1

32 25

az utca utolsó két szakasza Teljes szakasz az utca utolsó három szakasza Teljes szakasz Teljes szakasz Teljes szakasz Teljes szakasz Teljes szakasz az utca utolsó négy szakasza Teljes szakasz Teljes szakasz

Klapka u.

1

14

Teljes szakasz

csak páratlan páros és páratlan csak páratlan csak páros páros és páratlan páros és páratlan páros és páratlan páros és páratlan csak páratlan páros és páratlan páros és páratlan páros és páratlan

Zajgátló védıövezet kijelölése Jelenleg a BFNR környezetében az 1984-ben kijelölt zajgátló védıövezet van érvényben. A jogszabály szerint a zajvédelmi díjból befolyt összeget zajvédelmi

intézkedésekre

lehet

fordítani

(például

a

kijelölt

zajgátló

védıövezet egyes zónáiban az ingatlanok hangszigetelésének fejlesztésére).

48

www.vibrocomp.hu


Amíg nincs új kijelölt zajgátló védıövezet, ez az összeg, ami a pénzügyi stratégia alapján meghaladja a 230 millió Forintot, e célra nem elkölthetı. A BA Zrt. elkötelezett amellett, hogy a BFNR környezetében kijelölésre és az önkormányzatok által elfogadásra kerüljön a repülıtér zajgátló védıövezete, ezzel lehetıséget teremtve az önkéntes passzív akusztikai programon túl további, a kijelölt zajgátló védıövezetbe esı ingatlanok hangszigetelésére a repülési zaj mértékének figyelembe vétele mellett. Zajvédelmi földtöltések Jelenleg zajvédı domb a 13R és 31L küszöbök környékén találhatók, hatását jelzi, hogy a domb által védett területrıl lakossági panasz nagyon ritkán érkezik. A BA Zrt. további zajvédelmi földtöltést tervez kiépíteni a repülésbiztonsági szempontok figyelemben tartása mellett, a Rákoshegy felé esı pályavégek környezetében. Hajtómőpróbázási zaj csökkentése A BFNR környezetében a hajtómőpróbázás a stratégiai zajtérkép szerint nem okoz stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelést. Ennek ellenére a gyakorlatban számos panasz érkezett a hajtómőpróbázástól származó zajra. A BA Zrt. elkötelezett abban, hogy minden lehetséges intézkedést meghozzon a lakossági panaszok enyhítésére. Jelenleg a hajtómővezést az irányító torony mellet a B5 Holding Bay-ben tartják.

A hajtómőpróbázástól származó zaj csökkentésére a BA Zrt. egy új, hajtómőpróbázó hangár építését tervezi a következı 2 évben. A hangár megfelelı

akusztikai

tervezésével

a

hajtómőpróbázástól

származó

zajpanaszok nagymértékben csökkenthetık. A hangár megépítése jelentıs zajcsökkentést fog eredményezni - elsısorban a Rákoshegyen élı lakosság körében – azon területeken, ahol jelenleg hajtómőpróbázásból eredı zajterhelés fordul elı, a B5 Holding-Bay-en a hajtómőpróbázás meg fog szőnni.

49

www.vibrocomp.hu


Repülési útvonalak módosítása A stratégiai zajtérkép elkészítését követıen a HungaroControl és a BA Zrt. együttmőködésével a Légiközlekedési Igazgatóság új repülési eljárásokat vezetett be. A 3.5. fejezetbıl kiderül, hogy ezek nincsenek hatással a stratégia küszöbértéket meghaladó zajszinttel érintett lakosok számára. Az új eljárások bevezetésével,

a

zajvédelmi

programban

meghatározott

tervek

végrehajtásával a zajterhelés koncentrálódott, az új repülési útvonalak kijelölésével kisebb lakósőrőségő területek fölé helyezıdött át a zajterhelés.

Az Észak-nyugat felé történı felszállások irányát (31Rés 31L indulások) 325 fokra módosította az AIP 2008 május 8-án. Ezen intézkedés a repülıtérhez közel esı Erzsébet-Béla telepet érinti kedvezıen. A BA Zrt. és a HungaroControl folyamatosan vizsgálja a lehetıséget új eljárások, repülési útvonalak bevezetésére a zajcsökkentés érdekében. Zajvédelmi monitorrendszer használatának kiterjesztése A BFNR repülıtér környékérıl számos lakossági panasz érkezik a repülés okozta magas zajszint miatt. A panaszok jogosságának kivizsgálására a BA Zrt. mobil mérıállomással helyszíni méréseket végez a panaszosok ingatlanán. A panaszok gyors és szakszerő ellenırzése jelentısen csökkenti a jogszerőtlen panaszok számát. Közönségtájékoztatás A

közönségtájékoztatás

kiemelkedıen

fontos

az

intézkedési

terv

kidolgozásakor és végrehajtásakor. A BA Zrt. az intézkedési terv végrehajtása során az eddig elvégzett közönségtájékoztatási stratégiáját kiegészíti az alábbi elemekkel: -

zajtérkép készítési munkafolyamat dokumentációjának, az intézkedési tervnek a 7. fejezetben található összefoglalójának valamint a grafikus zajtérképek internetes publikációját, a BA Zrt. hivatalos honlapján.

-

Az interneten lehetıséget kell biztosítani a közvélemény visszajelzéseinek, fogadására valamint a visszajelzések feldolgozására is.

-

Várható pályahasználat és zajhatás elırejelzés megtekinthetési opciót az internetes oldalon.

50

www.vibrocomp.hu


Területrendezés BFNR környékén beépítésre kijelölendı új területeknél a repülıtértıl származó zajhatást figyelembe kell venni. Az intézkedési tervben lefektetett közönségtájékoztatással

és

a

zajgátló

védıövezetek

kijelölésének

elvégzésével (és elfogadásával) biztosítható, hogy a jövıben csak olyan helyen jelöljenek ki lakóterületeket, ahol a repülési zaj okozta zajterhelés nem lépi túl a küszöbértéket.

Az intézkedési terv elsı fázisának hatásai A stratégiai zajtérkép elkészítésével a KTI megállapította a stratégiai küszöbértéket jelentısen (>10 dB) meghaladó zajszintnek kitett lakosok számát. Az intézkedési terv elsı 5 éves fázisa után az érintettek száma az alábbi szerint változik:

LDEN 55-60 60-65 65-70 70-75 >75

2007 (KTI) 215400 63900 2100 500

Intézkedési terv 1. fázis változás

-2100 - 500

Léjjel 50-55 44000 55-60 3100 -3100 60-65 200 -200 65-70 >70 7.1. Táblázat BFNR által érintett lakosok számának változása az intézkedési terv elsı fázisában.

Megjegyezzük, hogy az intézkedési terv elsı fázisában több olyan intézkedés is meghatározásra került, mely jelentıs hatással van a zaj által érintett lakosok számára, de hatásukat a stratégiai zajtérképezés módszereivel nem lehet kimutatni (pl. zajvédı domb, zajvédett hajtómőpróbázó). Az intézkedési terv teljes intézkedéscsomagjának hatása az intézkedési terv elsı fázisában teljes

51

www.vibrocomp.hu


táblázatot alapul véve becsülten a jelenlegi érintettek számához viszonyítva további 10% csökkenést eredményez.

Az intézkedési terv második fázisa az alábbi hosszú távú stratégiát tartalmazza: Éjszakai és pihenıidei repülési forgalom zajszempontú optimalizálása Részletesen meg kell vizsgálni, milyen eszközökkel lehet elérni, hogy az éjszakai és pihenıidei repülési forgalom 10%-a a nappali idıszakban vagy a jelenleginél modernebb gépekkel bonyolódjon.

Passzív akusztikai program kiterjesztése Az intézkedési terv második fázisában a passzív akusztikai védelmet javasolt kiterjeszteni a minden a stratégiai küszöbértéket meghaladó területre Az intézkedési terv második fázisának hatásai Az intézkedési terv második fázisának eredményeit a 2. fejezetben ismertetett elıírások szerinti számítási módszerrel határoztuk meg, a számításhoz a Soundplan 6.5 zajszámító szoftvert használtuk. A jogszabályi kötelezettségen túl az intézkedési terv második fázisának eredményeit stratégiai konfliktustérképen is bemutatjuk. Az 1. mellékletben szereplı ábrák mutatják a BFNR intézkedési tervének stratégiai

konfliktustérképeit.

Az

ábrák

1:50000

léptékben

külön

zaj

indikátoronként A3 mérető papír térképen is elkészültek, melyet nyomtatásra alkalmas formában a melléklet digitális adathordózó tartalmaz.

K-INT-LDEN.jpg Intézkedési konfliktustérkép LDEN zajjellemzıre K-INT-Lejjel.jpg Intézkedési konfliktustérkép Léjjel zajjellemzıre A konfliktustérképeknél az alábbi színezési eljárást alkalmaztuk:

-

Nincs konfliktus: fehér szín marad

-

Túllépés 0-5 dB: sárga (citrom) szín

-

Túllépés 5-10 dB: narancssárga szín

-

Túllépés >10 dB: piros szín

52

www.vibrocomp.hu


Az ábrán szaggatott vonalak jelzik a stratégiai zajtérképek jelenlegi konfliktusértékeit (forrás: KTI)

-

Nincs konfliktus: zöld vonalon kívül esı terület

-

Túllépés 0-5 dB: zöld és piros vonal közé esı terület

-

Túllépés 5-10 dB: piros és fekete vonal közé esı terület

-

Túllépés >10 dB: fekete vonalon belül esı terület

Az érintett lakosok számának meghatározásánál egy 10%-os éjszakai és pihenı

idıbeni

fejezetében

csökkenést

szereplı

feltételeztünk

modern

és

a

dokumentáció

repülıgép-zajemissziós

2.1.4.

adatbázissal

dolgoztunk.

LDEN 55-60 60-65 65-70 70-75 >75

Léjjel 50-55 55-60 60-65 65-70 >70

Jelenleg (KTI) 215400 63900 2100 500

Intézkedési terv 1. és 2. fázis változás -55400 - 45700 -2100 - 500

Jelenleg (KTI) 44000 3100 200

- 34300 - 3100 - 200

7.2. Táblázat BFNR által érintett lakosok számának változása az intézkedési terv elsı és második fázisában.

Pénzügyi stratégia A Budapest Airport Zrt az intézkedési terv elsı 5 éves fázisának végrehajtásához a következı költségtételekkel tervez:

53

www.vibrocomp.hu


•

Önkéntes passzív akusztikai program végrehajtása

•

Passzív akusztikai védelem

•

Zajgátló védıövezet kijelölése

•

Zajvédelmi földtöltések

•

Hajtómőpróbázóhely kiépítése

•

Zajvédelmi monitorrendszer, és ennek üzemeltetése

•

Közönségtájékoztatás

A dokumentációban leírásra került a repülıgép zaj által leginkább terhelt területek védelmét szolgáló intézkedéscsomag. Jelenleg Európában egységesen a zaj szabályozására a hosszú idejő egyenértékő zajszintet, vagyis az események idı szerinti átlagértékét alkalmazzák. Ezzel összhangban a stratégiai intézkedési terv célja a hosszú idejő egyenérték csökkentése. Természetesen az intézkedési terv elfogadása után is maradnak kiugró egyedi zaj események, de a zajterhelés átlagértéke és az érintetek száma jelentısen csökkeni fog.

Budapest, 2008. május 7.

54

www.vibrocomp.hu


1. Melléklet: Intézkedési terv konfliktustérképei6 K-INT-LDEN.jpg Intézkedési konfliktustérkép Lden zajjellemzıre7

6

A dokumentáció ábráit a tanulmány CD melléklete nagyfelbontású digitális állományban is tartalmazza. Az ábra méretaránya csak a dokumentációban megadott lapméretben történı nyomtatás esetén érvényes! 7

55

www.vibrocomp.hu


K-INT-Lejjel.jpg Intézkedési konfliktustérkép Léjjel zajjellemzıre8

8

Az ábra méretaránya csak a dokumentációban megadott lapméreten történı nyomtatás esetén érvényes!

56

Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülıtér Stratégiai Intézkedési Terve 2008

Recommend Documents