Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008

Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve – 2008.

Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008.

Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve – 2008.

Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008.

Készítette: Paróczai Csaba közoktatási szakértő igazolvány száma:011583-02

EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft


2


Tartalomjegyzék A kapcsolódó jogszabályok jegyzéke ............................................................................................ 5 Bevezetés ......................................................................................................................................... 7 A közoktatás esélyegyenlősége ...................................................................................................... 8 Hejőbába és Nemesbikk bemutatása ............................................................................................ 8 Demográfiai adatok ..........................................................................................................................9 Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer .................................................................. 12 I. Helyzetelemzés .......................................................................................................................... 15 1.) A településen élők számára elérhető közszolgáltatások ...........................................................15 2.) A mikrotársulás településein élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. ........................................................................................19 3.) A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata ...........................................................................23 Feladatellátási helyenként mindez .................................................................................................24 Az óvodai csoportok összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata intézményi bontásban feladatellátási helyenként ......................................................................................................................................25 4. ) Az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatok vizsgálata. .......................................................30 5. ) Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata települési viszonylatban .....................................35 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben................................................................................35 6.) A település intézményei számára biztosított források vizsgálata .............................................39 II. Az intézkedési terv célja ......................................................................................................... 43 III. Kötelezettségek és felelősség ................................................................................................. 44 IV. Akcióterv ................................................................................................................................. 45 Beavatkozások .............................................................................................................................. 45 Rövidtávú feladatok: .............................................................................................................. 45 Középtávú feladatok: .............................................................................................................. 46 Hosszú távú feladatok: ........................................................................................................... 46 V. Megvalósítás ............................................................................................................................. 47 Fenntartói megvalósítás..................................................................................................................47 Alapelvek ............................................................................................................................... 47 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokra vonatkozó konkrét javaslatok ................................................................................................................................ 48 Feladatok ütemezése /Melléklet szerint/ ................................................................................ 49 A Program megvalósítása során várható eredmények ........................................................... 49 VI. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................... 51 VII. Konzultáció és visszacsatolás............................................................................................... 52 VIII. Szankcionálás ...................................................................................................................... 53 IX. Dátum ...................................................................................................................................... 54


3


Mellékletek Települési adatlap Intézményi adatlapok Feladatütemezés - indikátorok


4


A kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 





 

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése – amely kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül” – nyelvtanilag tiltó rendelkezésként került megfogalmazásra, azonban ez a tilalom – másik oldalát tekintve – mint a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jog is felfogható. Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból3 és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek 3 A magyar köznyelv a „mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl. szívelégtelenség is. 1


5


          

        

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról


6


Bevezetés A 2007. évet az Európa Tanács az Egyenlő esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította, ezzel külön ráirányítva a figyelmet arra a célkitűzése, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a  megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,  az emberi méltóság tiszteletben tartását,  a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed:  a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,  az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,  a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére,  a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,  az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,  területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.



Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.

A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

Hejőbába és Nemesbikk bemutatása


8


Hejőbába és Nemesbikk községeket Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dél-Borsodban, Miskolctól 30 kilométerre délkeletre, Tiszaújvárostól mintegy 16 kilométernyire nyugatra találjuk, Mezőcsát és Tiszaújváros vonzáskörzetének határán, az Alföld peremén. A térség kistelepülései mind országos, mind megyei összehasonlításban a gazdaságilag és infrastruktúrálisan elmaradott térségek közé számítanak. A települések a Tiszaújvárosi Kistérséghez tartoznak, egymástól mért távolságuk mintegy 3 km. A települések gazdasági szerkezetét földrajzi sajátosságaikból következően eredendően a mezőgazdaság jellemzi. A környéken ipari munkahelyet a szocializmus évtizedeiben a kavicsbányák, illetve a leninvárosi - ma tiszaújvárosi - üzemek kínáltak. Kissé távolabb, de még elérhető közelségben a miskolci kohászat, a gépgyár adott munkát. A borsodi nehézipar visszaesése miatt azonban ennek jelentősége csökken, kiváltva a szakmunkás réteg munkanélküliségét, s az ezzel együtt járó egzisztenciális hanyatlást. Nemcsak a helyi gazdaság állapotára utal az a tény, hogy a munkanélküliek több mint kétharmada középfokú vagy szakmunkás végzettségű, és majdnem fele-fele a férfi-nő arány. Nagyobb ipari vállalkozás a községekben nem található. A szolgáltató szektor a helyi lakosság mindennapos szükségleteit elégíti ki. Legnagyobb munkaadók az önkormányzatok.

Demográfiai adatok

2005 Település Hejőbába

Lakónépesség az év végén

Élveszületés

Halálozás

1 986

24

60

Természetes szaporodás, fogyás (-) -36

Belföldi vándorlási különbözet 4

Természetes szaporodás, fogyás (-) -40

Belföldi vándorlási különbözet 33

2006 Település Hejőbába

Lakónépesség az év végén

Élveszületés

Halálozás

1 982

19

59

2008. január Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)


Hejőbába Hb. 2018 1966 62 58 188 96 +80

Nemesbikk Nb. 1051 1046 27 41 113 54 +84

9


A népesség mobilitása, migráció Bevándorlás Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

Hb. 3 2 1 1 2 1 1

Nb. 3 3 3 1 1 1 1

Elvándorlás Közeli településekről Hb. Nb. Közeli településekre 3 3 Közeli városba 2 4 Távolabbi településekre 1 1 Távolabbi városokba 1 1 Megyeszékhelyre 2 2 Budapestre 1 2 Külföldre 1 1 (1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző) A népesség utánpótlás vizsgálata a szociális és közoktatási intézmények kapacitástervezéséhez szükséges. A kapott adatokból az olvasható ki, hogy a településen a népességfogyási és népességgyarapodási folyamatok egymással párhuzamosan tapasztalhatóak. A 0-18 éves korosztály létszáma 404 fő, mely a lakónépesség 20 %-a. Egy-egy évben átlagosan 19 és 30 közötti a született gyermekek száma. Az adatok összevetéséből az utóbbi években születésszám csökkenés látható. A népességgyarapodás forrása a táblázatokból kiolvashatóan a beköltözés. A migrációs folyamatok általában egyensúlyban vannak, átlag 5-10 fő közöttiek4, a 2006. évi nagyobb beköltözési arány egyedi esetnek számít. Ez az oka, hogy bár a születések száma csökken (24 fő - 19 fő), a 0-5 éves korosztály létszáma évfolyamonként 30 fő körül stabilizálódik, és a 614 éves korosztály évfolyamonkénti 23,5 átlagát 22 %-kal haladja meg. Bár az elvándorlók abszolút száma a táblázatokból nem olvasható ki (vélhetően nem túl nagy), az viszont igen, hogy az elvándorlás elsősorban a közelebbi településekre irányul, miként a bevándorlás forrásai is ezek. A gazdasági szerkezetből következően a munkalehetőségek száma korlátozott, a jövedelmek viszonylag alacsonyak. Mindez elsősorban a valamilyen szakképzettséggel rendelkező, munkából megélni vágyókat ösztönzi az elvándorlásra. Itt is jellemző, hogy a felsőfokú tanulmányokat végző fiatalok nem térnek vissza. 4

Hejőbába jegyzőjének szóbeli közlése alapján.


10


Szociális helyzet a településen

ebből

Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

Nemesbikk Hejőbába Összesen Összesen 140 72 75 72 66 57 83 64 191 124 122

45

69

79*

* Saját számítás Gazdasági aktivitás (a 2001.évi népszámlálás adatai) Település Hejőbába

Gazdaságilag aktív népesség 608

Gazdaságilag nem aktív népesség 1 326

Összesen 1 934

Hátrányos helyzetű gyerekek, etnikai viszonyok A szociális helyzet adattábláit vizsgálva szembetűnő, hogy nagyon magas a gyermekek között a gyermekvédelmi kedvezményezettek aránya. Abszolút számuk 315 fő. Ha mindezt összevetjük a 3-18 éves korosztály létszámával (550 fő), akkor megállapíthatjuk, hogy a közoktatásban jelenlévő gyermekek 57 %-a hátrányos helyzetű, ami az országos átlagot jóval meghaladja. Ezen belül kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. Települési szinten Hejőbábán 122 fő, a hátrányos helyzetűek 63 %-a, azaz közel kétharmada tartozik ebbe a körbe. Nemesbikken ez az arány 36 %. A két település adatait összevetve megállapítható, hogy Nemesbikken a település lélekszámához viszonyítva magasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek aránya, de ezen belül sokkal kisebb a halmozottan hátrányos helyzetűeké. Feltűnően sok Hejőbábához viszonyítva azok száma, akik nem nyilatkoztak. Ez a tény utalhat a feltárás hiányosságaira. Szükséges lenne az érintetti kör teljes felmérése ebből a szempontból. A két település eltérő gazdasági lehetőségeire utal az a tény, hogy míg egyéni szinten közel azonos a munkanélküliek aránya, addig jóval magasabb a rendszeres szociális segélyezetteké Nemesbikken. Megállapítható, hogy a település népesség-utánpótlásában a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakképzetlen munkanélküli csoportok játsszák a főszerepet. Mindebből következően a közoktatási intézményekre óriási feladat hárul, hogy lehetőséget teremtsenek ezeknek a gyerekeknek az őket születésüktől kísérő szociokulturális hátrányok leküzdésére. A mikrotársulás területén külterületen élők nincsenek. A településeken ugyanakkor népes cigány kisebbség él. Etnikailag szegregált lakókörnyezet nem található. A Hejőbába és Nemesbikk között fekvő közigazgatásilag Nemesbikkhez tartozó ún. Tatárdombon viszont az utóbbi években az önkormányzat akarata ellenére elindult egyfajta szegregációs folyamat, a Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

11


településrészen a roma lakosság aránya dinamikusan nő. Ezen túl egyes utcarészeken a roma népesség aránya ugyan magasabb, de zömében a többségi lakosság között élnek. Hejőbábán előfordul a vegyes házasság is.5 Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok nem álltak rendelkezésre, s az etnikai identitás amúgy is bevalláson alapul, de helyi becslés szerint a cigány etnikum aránya az összlakosságon belül kb. 20-25 %, tehát az országos átlagot meghaladó. A mikrotársulás területén élő roma lakosság inkább magyar identitású. Erre utal az a tény is, hogy a törvényi lehetőség ellenére a cigány kisebbségi önkormányzat az érdektelenség miatt nem alakult meg. 2004-ben a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola tanulói közül 89, az óvodai létszámból 21 fő volt roma származású.6 Az arány az iskolások között 38%, az óvodában 36 % volt 2004ben, és folyamatos növekedést mutat. A roma tanulók száma 2008-ban a hejőbábai iskolában, óvodában együttesen 112 fő, ami az iskola viszonylatában 40 %-os, az óvoda viszonylatában pedig 36 %-os arányt képvisel. A nemesbikki iskolában és óvodában a roma származású tanulók létszáma 29 fő, ami az iskola viszonylatában 36 %-os, az óvoda viszonylatában 32 %os arányt képvisel. 2008-ban a roma tanulók száma 102 fő, tehát a stagnáló népességszámmal párhuzamosan végbemegy a települések lakosságának etnikai átrendeződése. Ezzel együtt külön problémát jelent annak a veszélye, hogy etnikai alapon vagy származástól függetlenül néhány család a többségi társadalom normáitól eltérő életmódot folytatva szegregált lakókörnyezetet alakít ki. A gyerekek számára az ilyen környezet automatikusan együtt jár a halmozottan hátrányos helyzettel. Ez a probléma kizárólag a Nemesbikkhez tartozó Tatárdomb nevű településrészre jellemző. Hejőbába község területén nincs szegregált lakókörnyezet. Esélyegyenlőségi szempontból tekintve ez a jelenség káros, mert tartósítja a hátrányos helyzetet, gátolja a szocializációt, a társadalmi kompetenciák kialakulását, s gyakorlatilag ellehetetleníti a társadalmi felemelkedést. Ebből adódóan kiemelkedő jelentőségű a közoktatási intézményrendszer kialakításának szerepe, mely adekvát pedagógiai programmal, helyesen értelmezett integrációval a szociális gátakat, ha el nem is tudja tüntetni, de csökkenti méretüket, ezzel teremtve esélyt. A következő évek feladata lesz, hogy az önkormányzat az amúgy is akarata ellenére létrejött szegregációs folyamat további terjedését megakadályozza.

Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer Hejőbába és Nemesbikk 2007-ben alakított intézményfenntartó mikrotársulást. Addig a két szomszédos település önállóan biztosította a kötelező feladatok ellátását, annyi együttműködéssel, hogy Nemesbikken az óvoda mellett csak alsó tagozat működött. A 2007/2008. tanévtől működik a mikrotársulás többcélú közös igazgatású közoktatási intézménye Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda néven, mely magába foglalja a korábbi ugyanilyen nevű hejőbábai intézményt, valamint a nemesbikki Móra Ferenc Általános Iskolát és Napköziotthonos Óvodát. A mikrotérséget alkotó két település teljes területe közoktatási szempontból egy körzetnek számít. Jelenleg az infrastrukturális és humánerőforrás kapacitások biztosítják a megfelelő szintű feladatellátást. Erről az oldalról a rendszert fenyegető veszély nem érzékelhető. Feladatszervezési hiányosság, hogy egyelőre közoktatási minőségirányítási programmal a mikrotársulás nem rendelkezik.

5 6

intézkedési

tervvel

és

Az iskola igazgatójának szóbeli közlése. Forrás: Pedagógiai Program


12


2007. szeptember 1-től az intézményi struktúra a következő: Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Székhely: 3593 Hejőbába, Fő út 15. Óvodai nevelés Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20. Alapfokú oktatás Székhelyen, illetve Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája feladatellátási helyen 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. Mindebből láthatóan a pedagógiai munka szempontjából számottevő szervezési gondok forrása az intézmény széttagoltsága. A 4 épületben dolgozók közötti kommunikáció megszervezése, a korábbi részben önálló nevelőtestületek egységes működésének kialakítása fontos feladata az intézményvezetésnek. Az iskola Pedagógiai Programjának lényege az alábbiakban foglalható össze Gyermekközpontú iskolai tevékenységünk személyiségfejlesztést szolgálja.

minden

eleme

a

sokoldalú

Ennek fontos összetevői: - az alapvető készségek biztos kialakítása - a képességek fejlesztése - a tehetséggondozás - a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, integráció - felkészítés az önálló (öntevékeny) ismeretszerzésre. (forrás: pedagógiai program)

A dokumentummal igazolhatóan mind a fenntartók, mind az intézmény tudatában van a mikrotérség szociális és szociokulturális sajátosságainak és erre igyekszik megfelelő intézményi struktúrát és pedagógiai programot kialakítani. A közoktatási intézmény a nevelés és oktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében el kell, hogy készítse intézményi szintű esélyegyenlőségi szabályzatát. A közoktatási intézkedési tervet a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat 2008. december 31-ig felülvizsgálja.


13


Egyéb intézmények A mikrotérségben középiskola nem működik. A továbbtanulni vágyók Mezőcsát, Tiszaújváros, illetve Miskolc középfokú intézményeiben folytathatják tanulmányaikat.


14


I. Helyzetelemzés 1.) A településen élők számára elérhető közszolgáltatások


Nemesbikk

Hejőbába

Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Más településen, Havonta hány Közszolgáltatások éspedig... (km) alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X X Általános iskolai oktatás 1-4. X X Általános iskolai oktatás 5-8. X Hejőbába (3 km) Részben Tiszaújváros (15 Alapfokú megoldott km) 1 fő/ 20 alkalom művészetoktatás Társastánc X Zene, egyéb (társastánc) KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai Miskolc (35 km) tanácsadás Korai fejlesztés és Miskolc (35 km) gondozás Fejlesztő felkészítés X Nevelési Tiszaújváros (15 tanácsadás km) 1 fő/havonta 8 Logopédiai ellátás X alkalom Továbbtanulási, pályaválasztási 1 fő/ évente 1 tanácsadás X alkalom Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Hb. Nb. Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi X X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

A szolgáltatás ellátatlan

Hb

Nb X

X X

X

X

X

X

X

15


Összegzés 

A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok hiánytalanul ellátottak, a gyermekjóléti alapellátás viszont hiányos, illetve nincs családok átmeneti otthona. A bölcsőde, a családi napközi amellett, hogy lehetővé teszi a szülő foglalkoztatását, a gyermek számára is fontos, hiszen a halmozottan hátrányos családokba születő gyermek korai szocializációját is elősegíti. Első lépésként fel kellene mérni az igényeket.


16


A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A feladatellátás fenntartói háttere

Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Iskolai napközi

Kiszervezett Önkormányzat formában non saját profit, civil, fenntartású egyházi intézménye szervezet, vagy vagy gazdasági gazdasági társasága társaság


Intézményfenntartó társulás X

Többcélú Társulás

Megyei önkormányzat

Egyéb

X X X X X

X X X

X X X X


Összegzés Az intézményfenntartó mikrotársulást alkotó települések törvényben előírt feladataikat saját fenntartású intézményével látják el, a szakszolgálati feladatok teljes körű ellátásába a kistérség és a megyeszékhely által fenntartott intézmények segítenek be. Az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátását civil humánszolgáltató (magániskola) helyi tanszakai jelentik.



2.) A mikrotársulás településein élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. (Hejőbába – Hb; Nemesbikk – Nb)

Óvodai ellátás Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)


1 2 Hb 75 Nb 50 Hb 73 Nb34 Hb 30 Nb21 Hb 17 Nb 12 2 2 n.a. Hb 3 Nb 2

19


Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

1 Hb 1 Nb 1 Hb 11 Nb 4 Hb 10 Nb 3 Hb 213 Nb 47

Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

n.a. Hb 6 Nb 1

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

Hb 3

n.a. Hb 103 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Nb 33 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai Hb 60 tanulók száma Nb 17 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok Hb 22 tanulóival együtt) Nb 12 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Hb 24 A napközis tanulók száma az általános iskolákban Hb 29 (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Nb 25


20


Eljárók, bejárók, utazási feltételek Összesen:

HH / HHH

helyben más településre eljáró

ebből

ebből

A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár Hb 73 Nb 34

Hb 30/17 Nb 21/12

Hb 72 Nb 47

Hb 38/20 Nb 33/17

Hb 141

65/40

települések nevei:

helyben más településre eljáró

ebből

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.)

települések nevei:

ebből

ebből

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró települések nevei:


21


A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban

Hb 30/17 Nb 21/12 2/2 2/2

ebből

Hb 73 Nb 34 Hb 3 Hb 2

Hb 38/20 Nb 33/17

ebből

Hb 1 Hb 72 Nb 47 1 1

Hb 141 46 46

65/40 24/15 24/15

ebből

ebből

Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

ebből

ebből

ebből

Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen HH / HHH :

Összegzés Az óvoda vonatkozásában megállapítható, hogy a közölt adatok alapján az intézmény elégséges számú férőhellyel rendelkezik, kapacitás kihasználtsága 97 %-os. Az önkormányzati adatok szerint mindössze két be nem íratott 3 éves korú gyermek van, ami jónak mondható, de természetesen törekedni kell arra, hogy ezek a gyermekek is minél hamarabb hozzájussanak az óvodai ellátáshoz, kiváltképp, hogy az adatok tanúsága szerint mind a kettő halmozottan hátrányos helyzetű családban él. Az eljáró-bejáró adatokat tartalmazó táblázatból megállapítható, hogy a rendszeres mozgást a mikrotársulást alkotó két település között a felső tagozatos nemesbikki gyermekek utaztatása jelenti. Más településről való bejárás nem jellemző, a hejőbábai óvodai tagintézmény 3 gyermeket fogad harmadik településről, az iskola összesen egyet. A két település között a gyermekek utaztatását a területileg illetékes Volán társasággal oldják meg. Feladatként jelentkezik ezen a téren a 3. életévüket betöltő gyermekek bevonása az óvodáztatásba, ennek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Megfontolásra méltó lenne egyfajta óvoda előkészítő klubot működtetni, melynek keretében bizonyos időközönként várnák a 3 év alatti gyermekeket és szüleiket, ezzel is elősegítve a minél előbbi óvodáztatás megkezdését.


22


3.) A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

OM azonosít ó

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összese n

029072

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda


HH / HHH

367 187/106

Normál (általános) tanterv

Összese n

SNI

7

260

HH / HHH

136/77

SNI

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összese n

Összese n

HH / HHH

SNI

HH / HHH

7

23


Feladatellátási helyenként mindez

Főállású pedagógusok létszáma

HH / HHH SNI gyermekek, gyermekek, tanulók tanulók száma száma 213 fő 103/60 6 fő

Gyermekek tanulók száma

Feladatellátási hely (megnevezése és címe)

Funkció

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9 Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20.

Székhely Általános iskolai oktatásnevelés

18 fő

Tagiskola Általános iskolai oktatásnevelés

5 fő

47 fő

33/17

Óvodai nevelés telephely

5 fő

73

30/17

0

Óvodai nevelés tagóvoda, telephely

3 fő

34

21/12

0

1 fő

Mind az óvodáztatást, mind az általános iskolai oktatást tekintve a korábban már említett magas HH és HHH arány szembetűnik. Összevetve a két települést látható, hogy Nemesbikken magasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Óvodában 40-61 %, iskolában 48-70 % Hejőbába és Nemesbikk között az arány. Ha csak az arányokat nézzük, a 4 feladatellátási hely közötti eloszlás nem kiegyenlített, de figyelembe véve, hogy lényegében két különböző településről van szó, és a nemesbikki gyermekek helybeni nevelése az óvodában, és oktatása az alsó tagozaton kiemelkedő fontosságú, nem lenne célszerű, és nem is lenne igazán megvalósítható, hogy pusztán az arányok kedvezőbbé tétele érdekében a kiegyenlítést a gyermekek utaztatásával, összekeverésével oldanák meg.


24


Az óvodai csoportok összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata intézményi bontásban feladatellátási helyenként Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Iskola utca 9.sz.

óvodai csoport (foka és neve)

gyermeklétszám a csoportban

Összesen Kis csoport Nagy csoport Vegyes csoport

14+9=23 13+12=25 19+6=25

HH / HHH 12/6 10/8 8/3

SNI 0 0 0

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3593 Nemesbikk, Alkotmány tér 20.

óvodai csoport (foka és neve)

gyermeklétszám a csoportban

Összesen Kis csoport Vegyes csoport

16 18


HH / HHH 10/5 11/7

SNI 0 0

25


Összegzés Az óvodai nevelés 2 feladatellátási helyen történik összesen 5 csoportban. Vegyes csoport mindkét telephelyen megtalálható. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az intézményegységekben kiegyenlített, szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. Az iskolai adatokkal összehasonlítva a sajátos nevelési igényű gyermekek nem találhatók az óvodában. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szakértői bizottság 6 éves életkor alatt csak különleges esetben ad ki a sajátos nevelési igényről szakértői véleményt. A problémagyanús gyermekek vizsgálata az óvodába lépéssel megkezdődik.

Általános iskolai oktatás Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszá csoport m az foka évfolyamon

1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

34 32 25 28 47 37 33 24

tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvű csoport, tagozat iskolai oktatás HH / HH / HH / Összesen SNI Összesen SNI Összesen HHH HHH HHH 34 24/12 0 32 20/10 1 25 14/9 0 28 13/6 0 47 22/14 1 37 17/10 2 33 16/10 2 24 10/6 1


26


Gyógypedagógiai oktatás

ebből

SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb, autizmus A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban


Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton

6 fő 1 fő

7 fő

27


Feladatellátási hely (telephelyi) bontásban 1. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15.sz.

Osztály (évf. és betűjele)

tanulólétszám az osztályban

Összesen 1 2 3 4 5.a 5.b. 6.a. 6.b. 7 8

22 17 14 19 24 23 19 18 33 24

HH / HHH 11/6 11/6 7/5 6/3 8/6 14/8 11/5 6/5 15/10 10/6

SNI

1 2 2 1

Osztályszervezés módja (jelölje X-szel) Emelt szintű oktatás Normál és/vagy Gyógypedagógia (általános) két i tagozat tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás X X X X X X X X X X

2. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk Alkotmány tér 16.sz. Osztályszervezés (jelölje X-szel)

Osztály (évf. és betűjele)

1 2 3-4

Emelt szintű tanulólétszám az osztályban oktatás Normál és/vagy Gyógypedagógia (általános) két i tagozat tanterv tanítási nyelvű iskolai HH / Összesen SNI oktatás HHH 12 10/6 0 X 15 9/4 1 X 11+9 14/7 0 X


28


Összegzés Az általános iskolai oktatás a hejőbábai székhelyen és a nemesbikki telephelyen történik. Ez utóbbiban csak alsó tagozat működik. A mikrotársulás két települése közötti feladatmegosztás ezen módja hosszú múltra tekinthet vissza. Az egységes intézmény megalakítása előtt a két település korábban is így oldotta meg a kötelező feladat ellátását. 2007. szeptember 1-től annyi változás történt, hogy a korábban önálló nemesbikki óvoda is az intézmény része lett. Az egyes évfolyamokat vizsgálva az osztálylétszámok igen eltérően alakulnak. Vannak kimondottan nagy létszámú osztályok, de vannak az átlaglétszám 75 %-át el nem érőek is. Kiemelkedően nagy létszámú az 5. és 6. évfolyam, ahol két párhuzamos osztály is működik, részben ehhez hasonló a 7. évfolyam (33 fő), ugyanakkor a születésszám évek óta tartó folyamatos csökkenését mutatja, hogy az alsó évfolyamok létszáma már jóval alacsonyabb, s a nemesbikki Móra Ferenc Tagiskolában a 3-4. évfolyamot össze is kellett vonni emiatt. Az összevont osztály pontosan a közoktatási törvényben megállapított átlaglétszámmal működik. A viszonylag alacsony osztálylétszámok ugyanakkor nagyobb teret engednek a felzárkóztatásra, egyéni fejlesztésre. A gyógypedagógiai fejlesztést integráltan szervezték meg. Az SNI gyermekek létszáma nem magas (7 fő, kevesebb mint 3 %), főként részképesség zavar miatt kapják a speciális felkészítést.


29


4. ) Az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatok vizsgálata.

Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%)

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlétszá HH / HHH- összlétszá HH / HHH- összlétszá HH / HHHmon belül tanulók mon belül tanulók mon belül tanulók körében körében körében 0,85 HHH:3 fő 0 0 0 0 0,88 HHH: 1 fő 0 0 0 0 0,92 HHH:3,57 0,92 HHH: 1,78 0,45 HHH:1,78 1,38 HHH:5 0 0 1,39 HHH:5 0,93

HHH:3,33

0

0

0,93

HHH:3,33

0,93

HHH:3,33

0

0

0,46

HHH:1,6

2,11%

0,61%

0,37%

Az évfolyamismétlők aránya az országos átlag alatti, ezen belül a HHH tanulók között sem mondható magasnak. A magántanulók aránya az országos adatok alatti, leginkább 0. Mindezek az adatok az iskola pedagógiai programjának adekvátságát, és megvalósításának eredményességét igazolják. A 250 óránál többet hiányzó tanulókról a 2005/2006. tanévtől állnak rendelkezésre adatok. Ezek viszont, ha nem is sokkal, de meghaladják az országos átlagot. A magas hiányzási arány visszaszorítására beavatkozás tervezése szükséges.


30


Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban?

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

24 15,15

0 HHH: 14,29

Nem tanult tovább (%) HH / HHHtanulók körében

összlétszámon belül

Szakközépiskola Speciális Szakiskolai képzés (%) (érettségit adó szakiskola (%) képzés) (%) összléts HH / Összlét HH / HHH- összlétszá HH / HHH- összlétszá HH / zámon HHHszámon tanulók mon belül tanulók mon belül HHHbelül tanulók belül körében körében tanuló körében k köréb en 0 0 51 HHH:50 48,57 HHH.50 0 0 17,64 0 38,23 HHH:12,5 44,11 HHH:87,5 0 0 HHH: 20 33,33 32 HHH:0 44 HHH:50 0 0 23,53 0 20,59 HHH:7,69 55,88 HHH:92,31 0 0 Gimnázium (%)

0 0

0 0

1 HHH: 17 0 0

32

HHH:16,67

44

HHH:83,33

0

0

0

0

36,36

0

48,48

HHH:85,71

0

0

0

0

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

A továbbtanulási adatok az országos átlag alattiak. A gimnáziumot választók aránya kifejezetten alacsony, a szakközépiskolát választóké valamelyest magasabb, de szintén az országos átlag alatti. Kifejezetten magas a szakiskolát választók aránya, az összes tanuló majdnem fele, de van olyan tanév, amelyben több mint fele ezt az utat választja. Ezen belül látható, hogy a HHH tanulók, amennyiben továbbtanulnak szinte mindannyian ebben a képzési formában vesznek részt. A 2005/2006. tanévben 8. osztályt végzőkre (az osztályismétlők kivételével) már a 18. életév betöltéséig szóló tankötelezettség vonatkozik, így nem is lehet tovább nem tanulót kimutatni. A végzős nyolcadikosok átlag 1 %-a nem tanul tovább (évi 1-3 fő), amely mind számát, mind arányát tekintve nem jelentős. A helyi esélyteremtő pedagógiai kultúrát dicséri, hogy a HH/HHH tanulók továbbtanulását is figyelemmel kísérték. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor arra, hogy a tanulókat a magasabb szintű tudást, így több életesélyt kínáló középiskolák felé irányítsák.


31


A tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban

2005/2006 Programok

Összlétszámon belül

HH / HHH tanulók körében

Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program

Napközi

Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola

Létszám 2006/2007 Összlétszámon belül

106/215= 49 100

2007/2008



25/66= 93/213= 37,8 43,7 100 100

31/215= 14,4

22/66= 54/260= 33,3 20,8

111/215= 51,6

39/66= 54/260= 59 20,1

0

0

0

0


tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül


HH: 39/103= 37,8 HHH: 21/60=35 100 HH: 46/136= 33,8 HHH: 32/77= 41,6 HH: 20/136= 14,7 HHH: 10/77=13

A tanórán kívüli programok az esélyteremtés és tehetséggondozás fontos eszközei. Bár az ezeken való részvétel önkéntes, szorgalmazni kell a bevonható tanulók körét a lehetséges maximumra növelni. Iskolai nyári tábort, erdei iskolát nem szerveznek. Megfontolandó, hogy az iskola hogyan tud a hátrányos helyzetű tanulóknak a szünidő hasznos eltöltésében segíteni. Kisebbségi programban 1996 óta vesznek részt. Az adatokból az derül ki, hogy jelenleg 102 fő a roma tanulók száma (Hejőbába iskolában 85 fő, Nemesbikk tagiskolában 17 fő). Ez az iskolai tanulólétszám 38 %-a. Mivel nem mindannyian hátrányos helyzetűek, így megállapítható, hogy a HH/HHH tanulók között a romák aránya 74 %. A roma származású gyermekek száma az óvodában összesen 39 fő (Hejőbábán 27 fő, Nemesbikken 12 fő).


32


Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám 2006/2007

2005/2006 Programok

Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb

Összlét- HH/ HHH számon tanulók belül körében 2 fő

2 fő



0

0

2007/2008 Összlétszámon belül 4 fő

HH / HHH tanulók körében 4/3 fő

tervezett létszám 2008/2009 Összlétszámon belül 5 fő

HH / HHH tanulók körében 5/4 fő

Az intézmények az utóbbi években a meglévő lehetőségek közül az Útravaló Programban vettek részt, a 2006/2007. tanév kihagyása után a program újraindulásával sikerült növelni a bevont tanulók számát. Lassú bővítést a következő tanévre is terveznek. A magas HH/HHH és a cigány kisebbségi arány miatt törekedni kell valamennyi lehetőség kihasználására.


33


Kompetencia mérések eredményei

Országos Iskola kompetencia- átlaga mérés eredménye

2003 2004 Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga

2006 HH / HHH tanulók átlaga

2007 Orszá Iskola HH / HHH gos átlaga tanulók átlag átlaga

Szövegértés 6. évfolyam 442 8. évfolyam

–

500 –

10. évfolyam

469

509

465

HHH:408

512

460

HHH: 410

421

500

479

HHH: 465

497

460

HHH:430

500 499

501

Matematika 6. évfolyam 452 8. évfolyam

–

500 –

448

505

461

HHH: 407

493

430

HHH:400

412

500

458

HHH: 432

494

430

HHH: 400

10. évfolyam 500

497

499

A kompetenciamérések tanúsága szerint az intézmények minden vizsgált évben valamennyi mutatója elmarad az országos átlagtól. Szembetűnő, hogy az elmaradás a 8. évfolyamra még fokozódik is. Különösen igaz ez a HHH tanulók eredményeit tekintve. Beavatkozás tervezése a jogszabályokban előírt módon szükséges.


34


5. ) Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata települési viszonylatban Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó

eszköz/létesítmény

sajátos HH / HHH nevelési gyermekek, darab gyermekek, igényű tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel tornaterem

1 1 0 1 0 0 1

7 fő+27 160

21/13 67/41

7 fő 6 fő

213 0 0 213

99/57 0 0 99/57

6 fő 0 0 6 fő

Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám)

Feladatellátási hely (megnevezése)

Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 3593 Hejőbába, Fő utca 15. Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16.

logopédia építés i étkez vagy számítás- számítóg foglalkoz- nyelv ő legutóbb szükség- technikai ép (min. tornater vízöblítése tató, i vagy i tanterem szaktante P4 em s WC egyéni labor ebédl felújítás rem szintű) fejlesztő ő éve szoba

1988 1 db

1994 1 db


1 db

0

2001 1 db

0

0

0

1 db

1988 0 1 db

1988 4 helyiség

1994 1 db

1994 1 db tornaszo 0 ba

1994 2 helyiség

35


Napköziotthonos Óvoda és Községi Konyha 3593 Hejőbába, Iskola utca 9 Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 20.

2005 2005 1 db 1 db

0

0

0

2005 1 db tornaszo 0 ba

1 db

1 db szükség csoports 0 zoba

0

0

0

0

1 db Küls ő felújí 2005 tás 5 helyiség 2006

1 helyiség

Az infrastrukturális ellátottság területén elmondható, hogy a befogadó épületek fejlesztése, korszerűsítése folyamatos, állapotuk így a pedagógiai munkát jól szolgálja, a tantermek komfortosak, esztétikusak. Egyedül a nemesbikki óvodai feladatellátási helyen van szükségcsoportszoba. A székhelyen tornaterem és is számítástechnika terem rendelkezésre áll, bár a számítástechnikai tanterem hardveroldali fejlesztése előbb-utóbb szükségessé válik. A 2001-ben létesített nyelvi labor lehetőséget kínál a korszerű nyelvoktatás megvalósítására.


36

1 db


Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban

érintett tanulók száma

nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

HH / HHH SNI összes tanuló tanulók tanulók 57 26/16 3

kémia

Az általános iskolai oktatásban humán-erőforrás hiányáról korlátozott mértékben beszélhetünk. A kémia szak ellátásának hiánya bár az iskolai összóraszámhoz viszonyítva nem számottevő, de az érintett tanulók számára teljes körű. Bár kémia szakos tanárt a kevés tantervi óraszám miatt egy ekkora méretű intézmény nem tud teljes óraszámban foglalkoztatni, törekedni kell rá, hogy óraadó tanár, vagy utazó szakember bevonásával a problémát mielőbb orvosolják. Az óvodai intézmény vonatkozásában teljes a szakember ellátottság. A település szakember-ellátottsága

Feladatok

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás

Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Nem Teljesíti teljesíti x x x x

x

Hiányok megnevezése

Kémia szakos tanár

x x

Nemesbikken nincs megoldva

A mikrotársulás által fenntartott intézményben a már említett kémia szakos tanáron kívül más szakember nem hiányzik. Egyebekről nem történt adatszolgáltatás.


37


Módszertani képzettség az intézményben (legalább 30 órás képzés)

Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás; Tevékenységközpontú pedagógiák Projektpedagógia Drámapedagógia

Résztvevő főállású pedagógusok 24 0 27 0 3

Gyógypedagógiai nevelés, oktatás személyi feltételei Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít

1 fő

ebből

Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

Az adatokból kimutathatóan az intézmény az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a pedagógusok módszertani képzettségének fejlesztésére. A pedagógiai programhoz igazodó képzéseket szinte teljes körűen elvégezték. A kiegészítő képzettségek a felmerülő nevelési problémáknak megfelelő irányúak, adekvátak. A gyógypedagógiai nevelés és oktatás feltételei az igényeknek megfelelőek.


38


6.) A település intézményei számára biztosított források vizsgálata Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás igénylése az egyes intézményekben 2004/2005 összlét képes integr szám ség- ációs kibon takozta tó évfolyam 1. 20 0 5+1 2. 36 0 0 3. 29 0 0 4. 19 0 0 5. 27 0 8+1 6. 38 0 0 7. 25 0 0 8. 34 0 0

Összesen: 228

0

13+2 =15

tanulók létszáma 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlét képes integr összlét képes integr összlét képes integr szám ség- ációs szám ség- ációs szám ség- ációs kibon kibon kibon tatatakozta kozta kozta tó tó tó 17 0 6 17 0 6 34 0 7 16 0 5+1 16 0 5 32 0 7 19 0 0 19 0 6 25 0 5 35 0 0 35 0 0 28 0 4 37 0 10+2 37 0 10 47 0 16 32 0 7 33 0 7 37 0 11 25 0 0 25 0 6 33 0 11 34 0 0 34 0 0 24 0 6

215

0

28+3 =31

216

0

40

260

0

Megállapítható, hogy felsoroltak közül 2004-2007. között a képesség-kibontakoztató normatívát nem igényeltek. Az integrációs támogatás igénylése viszont 2004 óta folyamatosan bővült, s a 2006/2007. tanévre már valamennyi évfolyamon igénybe veszik, s a 2007/2008. tanévre az igénybe vételt növelni is tudták. Jelenleg a tanulók 26 %-a után igényelnek integrációs támogatást. Az elkövetkező évek feladata, hogy ezt az arányt a tényleges igényekhez igazítva a lehetséges maximumon tartsák.


39

67


1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft)

2007. intézmény neve

oktatásra fordított költség (Ft)

normatív támogatások (Ft)

társulási hozzájárulás (Ft)

2007.

91608000 ZRÍNYI Ilona Általános Iskola és Napköziottho nos Óvoda

133.630.000

82.802.000 (alap)

42022000 (31 %)

114501

8.806.000 (TKT norm.)

Megállapítható, hogy a fenntartó az oktatás költségeinek 31 %-át kellett, hogy saját forrásaiból fedezze. Jelenleg a mikrotérségi intézményfenntartással a helyben elérhető legkedvezőbb finanszírozási konstrukciót sikerült kialakítani.



Intézményi és szervezeti együttműködések

Szervezetek, intézmények

Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)

Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Védőnők X Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Hejőbába Gyermekeiért X Alapítvány

Együttműködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)

Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) X X

X

Az intézmény a külső kapcsolatok ápolására hangsúlyt fektetve mind szakmai, mind civil együttműködésben részt vesz. Ennek mértéke, rendszeressége a védőnőkkel és az intézményt támogató alapítvánnyal nagyobb, a gyermekjóléti szolgálattal eseti. A családsegítő szolgálattal való kapcsolatfelvétel jól szolgálhatná a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szocializációját, különösen, hogy az adatok alapján az ő iskolai sikerességük elmaradottabb, illetve sokuk veszélyeztetett. A helyi roma lakosság identitása kapcsán már szó volt a helyi cigány kisebbségi önkormányzat hiányáról. Bár helyettük az önkormányzatot megalakítani nem lehet, keresni kell a roma népességen belül azokkal a személyekkel a kapcsolatot, akik a cigánygyerekek iskolai sikerességét a családokkal kiépített empatikus kapcsolat révén elő tudnák segíteni.


41


A helyzetelemzésből adódó kockázatok és problémák 1. Nemesbikken feltűnően sok Hejőbábához viszonyítva azok száma, akik nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetükről. Ez a tény utalhat a feltárás hiányosságaira. Szükséges lenne az érintetti kör teljes felmérése ebből a szempontból. 2. A következő évek feladata lesz, hogy az ún. Tatárdombon az önkormányzat az amúgy is akarata ellenére létrejött szegregációs folyamat további terjedését megakadályozza. 3. Feladatszervezési hiányosság, hogy egyelőre közoktatási intézkedési tervvel és minőségirányítási programmal a mikrotársulás nem rendelkezik. 4. A közoktatási intézmény a nevelés és oktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében el kell, hogy készítse intézményi szintű esélyegyenlőségi szabályzatát. 5. Feladatként jelentkezik ezen a téren a 3. életévüket betöltő gyermekek teljes körű bevonása az óvodáztatásba, ennek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. 6. Megfontolásra méltó lenne egyfajta óvoda előkészítő klubot működtetni, melynek keretében bizonyos időközönként várnák a 3 év alatti gyermekeket és szüleiket, ezzel is elősegítve a minél előbbi óvodáztatás megkezdését. 7. A magas hiányzási arány visszaszorítására beavatkozás tervezése szükséges. 8. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tanulókat a magasabb szintű tudást, így több életesélyt kínáló középiskolák felé irányítsák. 9. Megfontolandó, hogy az iskola hogyan tud a hátrányos helyzetű tanulóknak a szünidő hasznos eltöltésében segíteni. 10. A kompetenciamérések tanúsága szerint az intézmények minden vizsgált évben valamennyi mutatója elmarad az országos átlagtól. Szembetűnő, hogy az elmaradás a 8. évfolyamra még fokozódik is. Különösen igaz ez a HHH tanulók eredményeit tekintve. Beavatkozás tervezése a jogszabályokban előírt módon szükséges. 11. Felső tagozatban nem teljes a szakos ellátottság, hiányzik a kémia szakos tanár. Törekedni kell rá, hogy óraadó tanár, vagy utazó szakember bevonásával a problémát mielőbb orvosolják. 12. Az integrációs normatíva igénybevételével kapcsolatban az elkövetkező évek feladata, hogy ezt az arányt a tényleges igényekhez igazítva a lehetséges maximumon tartsák. 13. A hejőbábai körzeti gyermekjóléti szolgáltatással való kapcsolatfelvétel jól szolgálja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szocializációját, különösen, hogy az adatok alapján az ő iskolai sikerességük elmaradottabb, illetve sokuk veszélyeztetett. Nemesbikken jelenleg nincs gyermekjóléti szolgáltatás, a probléma 2009. január 1-től a Tiszaújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás közreműködésével várhatóan megoldódik.


42


14. Hiányzik a településen a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. Bár helyettük az önkormányzatot megalakítani nem lehet, keresni kell a roma népességen belül azokkal a személyekkel a kapcsolatot, akik a cigánygyerekek iskolai sikerességét a családokkal kiépített empatikus kapcsolat révén elő tudnák segíteni.

II. Az intézkedési terv célja A Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a két településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A felnövekvő generációk életesélyei megteremtésének és növelésének a közoktatás területén két egymással összefüggő összetevője van: 1. a nevelés és oktatás minőségi színvonalának az elérhető maximumra emelése, 2. ezzel párhuzamosan az ehhez való hozzáférés biztosítása, szükség esetén elősegítése minden érintett számára A célok elérésének érdekében a településnek a következő időszakra kiemelt figyelmet kell fordítani: a minőségfejlesztés területén  a közoktatási intézményműködtetés színvonalának fejlesztésére és a szükséges anyagi források biztosítására, az intézmények rendszeres ellenőrzésére,  az intézményrendszer racionális, korszerű és hatékony működésére  az óvoda és az általános iskola területén elősegíti az integrált nevelést, továbbá valamennyi nevelési, nevelési-oktatási intézményben az integrált nevelés feltételeinek megteremtését,  a nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére a felújítási, valamint az eszközfejlesztési ütemterv szerint,  a nevelés-oktatás személyi feltételeinek minőségi fejlesztésére,  a feladatfinanszírozás és az intelligens mérés-értékelés eszközével, a tartalmi munka minőségének javítására a gazdaságosság szem előtt tartásával, az egyenlő hozzáférés jogának biztosítása területén  a gyermekek, tanulók diszkriminációmentes nevelésére  szegregációmentes nevelési-oktatási intézményszervezésre  halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatására  a nevelés és oktatás során az integráció elvének figyelembe vételére


43


III. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében vállalt kötelezettségek és felelősök. A Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve irányításáért és végrehajtatásáért felelős vezető személy: Hejőbába község polgármestere, illetve az általa megbízott személy. Az önkormányzat feladata és felelőssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felkerül a település honlapjára, ezzel biztosított, hogy a minden érintett, de főként az oktatási intézmény, a szülők, az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. A társult önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a közreműködők, intézményvezetők megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. A települések vezetése és a területükön működő közoktatási intézmény vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítsék. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat, közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt felelős vezetőnek. Minden, a települési önkormányzattal és közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.


44


IV. Akcióterv A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatából adódó feladatok   

Alapvető feladat a gyermek és tanulói létszámok tervezése. Ennek első lépése a demográfiai mutatók elemzése, a várható tanulói létszámok kiszámítása. A 2007/2008-es tanévet alapul véve meg kell vizsgálni, hogy a 2012-re iskoláskorúvá váló gyermekek száma, települések szerinti megoszlása az intézményrendszer fejlesztését hogyan befolyásolja. Az infrastrukturális és szervezeti fejlesztéseket ennek alapján kell megtervezni.

Beavatkozások Rövidtávú feladatok:  

  

  

Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. A mikrotársulás területén lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, és gondviselőik személy szerinti felkeresése a védőnői, családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/beiskolázást akadályozó tényezőkre. A 3-5 éves korosztály feltérképezése azon célból, hogy hol találhatók azok a gyermekek, akiknél az óvodai elhelyezés annak ellenére sem történt meg, hogy annak a lehetősége kapacitásoldalról adott. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) Mikrotérségi közoktatási intézkedési terv és minőségirányítási program elkészítése. Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, egyéb járulékos kiadások költségeinek átvállalása. Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről.


45


       

A magas HH/HHH és a cigány kisebbségi arány miatt az iskolán kívüli programokba való bekapcsolódási lehetőség felmérése, a programokba való bekapcsolódás; a fenntartók törekszenek a „tanoda program” bevezetésére. Beavatkozás tervezése szükséges az iskolában a kompetencia mérések tapasztalatai alapján a vonatkozó jogszabályok szerint. A HH/HHH tanulók továbbtanulásának figyelemmel kísérése. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra. Az intézmény pedagógiai programjának összehangolása a település közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervével A szakos ellátottság mérését folyamatossá kell tenni az egységes intézmény tagintézményei szintjén. A település teljes esélyegyenlőségi programjának elkészítése Készüljön normatíva igénylési terv, hogy a bevonható központi forrásokat maximalizálni lehessen.

Középtávú feladatok:      

Óvoda előkészítő program beindítása, hogy minél eredményesebben folyhasson az óvodáztatás szükségességének propagálása, a kisgyermekes szülők felvilágosítása. Az iskolai feladatellátási helyek HH/HHH aránya kiegyenlítettségének megőrzése. Az oktatás tárgyi infrastruktúrája fejlesztése A nem települési fenntartású intézmények bevonása a kiegyenlített feladatellátásba. Társadalmi térkép (egészségügyi, szociális, oktatási, művelődési adatok alapján) elkészítése az esélyegyenlőségi intézkedések megalapozottságának növeléséhez Pedagógusok folyamatos szakirányú továbbképzésének biztosítása

Hosszú távú feladatok:   

A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Valamennyi intézményegységben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelő megvalósítása. Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés valamennyi közoktatási feladatellátási helyen


46


V. Megvalósítás Fenntartói megvalósítás A települések önkormányzatainak feladata a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy minden, a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Egy-egy szakasz lezárásaként értékelni kell a terv ellenőrzése során szerzett információkat és végre kell hajtani a szükséges visszacsatolásokat.. Biztosítani kell az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelően:

Alapelvek 

A személyes gondoskodás biztosítása és az ügyintézés minden fázisa során az abban közreműködők fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet biztosítása, a már kialakított rendszer fenntartása.



A társadalmak szinte mindegyikében a segítségre szorulókat megbélyegzések, diszkriminációk övezik. Ezért kiemelkedő fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. A szociálpolitika értékei a társadalompolitika és a szociális munka értékeit ötvözi. Legfőbb alapérték, hogy a lehetőségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlő mértékben hozzáférhetőek legyenek, így önállóan, megfelelő szinten tudják élni az életüket a segítségre szoruló emberek.



Második alapértéknek az számít, hogy a szakemberek úgy állnak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.



Kulcskérdés a civil társadalom erősítése, a kirekesztés elleni küzdelembe való bevonása. Célszerű létrehozni egy települési civil egyeztető fórumot, s támogatni annak munkáját. Fontos, hogy az önkormányzat a szociálpolitikai intézményrendszer működtetésén túl legyen nyitott a térségben működő civil szervezetek ilyen irányú tevékenységébe való bekapcsolódására, annak sajátos eszközeivel történő segítésére (információszolgáltatás, infrastruktúra). Szükség esetén kezdeményezze ezen


47


szervezetek bevonását a program elemeinek megvalósításába. Cél, hogy közreműködésük a helyi közügyek alakításában még hatékonyabb legyen. A civil egyeztető fórumban kerüljön napirendre a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztése, a jogok és a jogtudat erősítése, továbbá a diszkrimináció és a társadalmi előítéletek elleni küzdelem. 

A lakossági kapcsolatok továbbra is nagy hangsúlyt kapjanak. Fontos, hogy az érintettek korrekt információkkal rendelkezzenek a szociális szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről. Ezt szolgálhatja egy évente megjelenő Szociális Kalauz. A tájékoztatáshoz célszerű használni az írott sajtót és az elektronikai eszközöket is (Hejőbába és Nemesbikk községek honlapja).



A szolgáltatások bővülhetnek, egyúttal a civil kontroll erősödhet az önkéntesek bevonásával.



A szociális intézményhálózat konkrét fejlesztési célkitűzéseinek meghatározását a lakosság körében történő felmérések alapozhatják meg. A már említett társadalmi térkép további segítséget nyújthat a problémák feltárásához, s kijelöli a cselekvési utakat.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokra vonatkozó konkrét javaslatok    

  

A törvényi szabályozás alapján Mikrotársulási Esélyegyenlőségi Munkacsoport alakul, melynek feladatait az önkormányzatok kijelölt felelős munkatársa az intézmény gyermekvédelmi felelőseivel együtt látja el. (továbbiakban: munkacsoport) Az önkormányzat humánszolgáltatással foglalkozó kijelölt felelős munkatársa (osztott munkaköri feladat is lehet), feladata az oktatási intézményben az esélyegyenlőség feltételrendszere működésének figyelemmel kisérése. Az esélyegyenlőség elvének megsértésével kapcsolatos intézkedésekhez kapcsolódó eljárásrend kidolgozása intézményi és fenntartói szinten. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében minden évben a beiskolázás előkészítése során a körzethatáron belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók intézményegységarányos megoszlásának áttekintése, az arányos eloszlás megvalósítása. A településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számának figyelemmel kísérése, mérése. A 3. életévüket elérő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek ösztönzése, hogy a hátrányok kompenzálása érdekében minél korábbi időponttól járassák óvodába a gyermeküket. Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan tudnának bölcsödét, vagy baba-mama napközi foglakoztatót létesíteni.


48


           



A közoktatási törvény azon előírásainak betartása, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Az első osztályosok beiskolázásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyben részesítése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi sikerességét szakszerű pályaorientációval segítse a fenntartó és az általános iskola. Minden intézményegységnek kiemelten szükséges kezelnie a halmozottan hátrányos helyzetű és az integrált nevelésben, oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók mentorálását. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális hátterét támogató szakmai szolgáltatókkal való szoros kapcsolat, a szülőkkel történő folyamatos együttműködés. Az integrált nevelésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok anyagi ösztönzése, erkölcsi támogatása. A 12 órás óvodai nyitva tartás elérése. Az általános iskolában szaktárgyi mérések elvégzése az önkormányzati és intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint, a pedagógiai szakmai szolgáltató bekapcsolódásával. A pályaválasztási tanácsadás rendszerének továbbfejlesztése érdekében javaslatok kidolgozása a feladatot ellátónak. A fenntartó biztosítsa a helyi nevelési programban, pedagógiai programban vállalt többletfeladat intézményi programjainak megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet. A diétás étkeztetést igénylő gyermekek óvodai nevelésének feltételeinek megteremtése, illetve annak megvizsgálása, hogy a diétás étkeztetés az általános iskolai korosztály tekintetében megvalósítható-e. Tanulmányi ösztöndíj illetve annak átgondolása, milyen ösztönzőrendszert lehetne kidolgozni a hátrányt elszenvedő családokból származó tanulók számára tanulási motivációjuk erősítésére, illetve segítsék elő, hogy az ebből a körből származó gyerekek ez ösztöndíj feltételeinek megfeleljenek. Bekapcsolódni olyan programokba, melyeknek célja az esélyegyenlőség előmozdítása és a sokszínűség előnyeinek bemutatása a nem állami szervezetek részvételének erősítésével, valamint kapcsolatépítés az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Esélyek Házainak bevonásával. Ilyen típusú pályázatok figyelemmel kísérése nem állami szervezetek ezirányú tájékoztatása.

Feladatok ütemezése /Melléklet szerint/

A Program megvalósítása során várható eredmények  

Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer alakul ki, s ezzel a településen és intézményeiben ellátottak életminősége jelentősen javul. A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a helyi társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik


49


  

Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek. Az önkormányzat feladatellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.


50


VI. Monitoring és nyilvánosság      

Az európai uniós pályázatokban érintett intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását. (Felelős: intézményvezető) Az önkormányzat hivatala az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a fenntartók képviselőtestületeinek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket. (Felelős: jegyző) Az értékelést az intézmény megkapja, melynek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. (Felelős: jegyző) A fenntartó és az intézmény az intézkedési tervet és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. (Felelős: jegyző, intézményvezető) A területen érintett civil szervezetekkel közös tanácskozások, programok lebonyolítása, kihasználni ezen szervezetek hatékonyságát a célcsoport elérésében (Mikrotársulási Esélyegyenlőségi Munkacsoport vezetője) Továbbá szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. (Mikrotársulási Esélyegyenlőségi Munkacsoport vezetője)


51


VII. Konzultáció és visszacsatolás   



Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve a területén működő közoktatási intézmény közreműködésével készül. Az adatok gyűjtése az intézmény és a fenntartó feladata, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével. Az esélyegyenlőségi helyzetelemzést legkésőbb 2008. május 23-ig el kell készíteni. Az első intézkedési tervet az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2008. augusztus 31-ig kell elkészíteni, és azt követően évenként felül kell vizsgálni. Az intézmények munkaterve és beszámolója kötelező részeként kell szerepeltetni, hogy a milyen módon garantálható a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak érvényesülése, illetve ezen dokumentumok vizsgálata az ellenőrzés folyamatának része.


52


VIII. Szankcionálás (ajánlás) Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás a következő intézkedéseket teszi, amennyiben az intézkedési tervben foglaltakat valamely érintett nem hajtja végre, s a mulasztásban saját felelőssége megállapítható: 1. A mulasztó intézmény felszólítása a mulasztás megszüntetésére határidő megjelölésével. 2. A mulasztó intézmény a mulasztás megszüntetéséhez szakember segítségét igényelheti, melynek költségeit a fenntartó állja. 3. Amennyiben a mulasztásban személyi felelősség megállapítható, a mulasztásban vétkes a mulasztásért fegyelmi felelősséggel tartozik. 4. Ha valaki közoktatásban, vagy annak fenntartói irányításában dolgozó az esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltakkal szembehelyezkedik, munkája során diszkriminációs, szegregációs gyakorlatot folytat, fegyelmi felelősségét vállalnia kell, ennek minden következményével.


53


IX. Dátum Szakmai vita lezárásának ideje: 2008. augusztus Társadalmi vita lezárásának ideje: 2008. augusztus A társulást alkotó települések képviselőtestületei ülésének ideje: 2008. augusztus A társulás tagjainak képviselőtestületei az intézkedési tervet elfogadják 2008. október 31-ig. Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás, 2008. október 31.

……………………………………………………………….. HEJŐBÁBA KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

……………………………………………………………….. NEMESBIKK KÖZSÉG POLGÁRMESTERE


54

Hejőbába és Nemesbikk Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008

Recommend Documents