A Körtvélyes tanösvény terve

A Körtvélyes tanösvény terve

Készítette: Habarics Béla

Jelen tanösvény terv tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját! (www.huro-cbc.eu és www.hungary-romania-cbc.eu)

A településről Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén. 1981-ben az 1970-es árvízben elpusztult Nagygéc községet

a

település

közigazgatási

területéhez

csatolták.

Csengersima az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csengeri Kistérségében, a Szatmári-sík kistáj területén található. Délkelet felől északnyugatnak lejtő síkság, melyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít. A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll. Délen nyers öntéstalajok, északabbra mocsári erdőtalaj uralja a vidéket. A mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati övek határán fekszik, az évi napsütéses órák összege 1970 óra, a csapadék évi 650-670 mm közötti.

.

Jelen tanösvény terv tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját (www.huro-cbc.eu és www.hungary-romania-cbc.eu)

A tanösvény helyszíne A bemutatóhelyet a településtől északra, a belterület és a külterület határán lesz kialakítva. Az információs táblák túlnyomó részét a 0107/26 hrsz. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan alátörésein tervezzük elhelyezni, míg két információs felület a közelben található lokalizációs töltés kerékpárútjának szélén (0102/2 és 0115 hrsz.-on) lesz kihelyezve. A tanösvény létrehozásával az a célunk, hogy az idelátogató érdeklődők komplex ismeretanyaggal gazdagodjanak, ismerjék meg a házak, kertek legjellemzőbb madarait, megtelepítésük, megóvásuk lehetséges módozatait. A játszva tanulás jegyében interaktív felületeken adjanak számot megszerzett tudásukról. Célunk a közelben található Natura 2000 védelem alatt álló területek jellegzetes növény- és állatvilágának a bemutatása. A tanösvény tematikai felépítése lehetőséget terem arra, hogy az erdei iskola oktatási programjába integrálható legyen.

.


Az arculati elemek Az információs táblák méretezésénél abból indultunk ki, hogy egy átlagos magasságú (176 cm) férfi 2 méter távolságra állva egy max. 2000 mm magasan és minimum 400 mm alacsonyan elhelyezett információs felületet 60° -os szögben lát. Az arányok és méretek figyelembe vételével a táblák hasznos felülete a földtől számítva 750 mm magasan lett kialakítva 1000 mm x 1500 mm terjedelemben. A táblákon megjelennek a Magyarország-Románia Határon Átnyúló

Együttműködési

Program

2007-2013

pályázatok

kötelező arculati elemei, melyek a www.huro-cbc.eu honlapon megtalálhatók.

.


Az arculati elemek Tanösvény tábla specifikációja Anyaga: fenyő Anyagvastagság: 92 mm x 92 mm Hordozófelület: 100 mm x 150 mm OSB lap Tető: 2000 mm x 140 mm, vastagsága 20 mm Szegőléc: 2 x 1500 mm, 2 x 1000 mm Jelen információs tábla tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu

Rögzítés: betontuskóba helyezett 100 mm x 100 mm zártszelvény, 2 x 500 mm-es hegesztett szögvas lábakkal Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés

.


Az arculati elemek A tábla 1000 mm x 1500 mm-es fekvő formátumú hordozófelület.

Az

információs

felület

tematikai

felosztását a mellékelt ábra szemlélteti, arányaiban az egyes tartalmi elemek nem térhetnek el a tervezettől. A táblán szereplő, bemutatást szolgáló képi elemek készülhetnek felhasználásával.

fotó

vagy

festési

technikák

A tábla 3 mm lemezvastagságú

habosított polystirol lemez 4C poszter-nyomtatással öntapadós alapanyagra. A időtállóság miatt az elkészített színes nyomatot UV álló fóliával kell borítani.

.


Az arculati elemek A tanösvény állomásainál kukákat célszerű elhelyezni annak érdekében, hogy a keletkező szemét megfelelően legyen kezelve, továbbá a kuka a környezettudatos magatartás megszilárdítását is elősegíti. A bemutatóhelyen 3 pihenőhelyet kell kialakítani.

db

foglalkoztató

pontot,

Az asztal Anyaga: tölgy rönk Mérete: 250 cm hosszú x 9 cm magas (18 cm Ø rönk 2 felé hasítva) x 80 cm széles. Lába: 100 cm hosszú (ebből 30 cm leásásra kerül) x 13 cm Ø rönk A pad Mérete:250 cm hosszú 30 cm széles Lába: 75 cm hosszú (ebből 23 cm leásásra kerül) x 23 cm Ø rönk Felületkezelés: tölgy lazúr 1 x festés

.


I.

Tájékoztató tábla

A tanösvény nevét a közelben fekvő területrészről kapta, melyet korábban Körtéjes-nek hívtak. Régen ezt a földet kaszálóként használták, több helyen idős hagyásfákat, nagyrészt körtéket őriztek meg rajta. Egykoron a gyümölcstermést szekérszámra hordták eladni a környező városokba, a portékát néha pénzre, gyakrabban- a gyakori áradások okozta rossz gabonatermés miatt- búzára cserélték a helyiek. A tanösvény nagyrészt az erdei iskola területén lett kialakítva, két tájékoztató táblája pedig a közelben lévő Natura 2000 védelem alatt álló természeti értékeket mutatja be. Az információs és interaktív táblák segítségével megismerhetőek az emberi környezetben leggyakrabban előforduló védett madárfajok, a nyomfelismerő játék segítségével a háziállatok jellegzetes lábnyomai valamint a Póka-telki legelő és a Bűr-erdő növényés állatvilága.

Tudta-e: A vadkörte Európában őshonos, de nemesített fajtái Nyugat-Ázsiából a bronzkorban kerültek nyugatra. Jellemző körtefajták a vidékünkön többek között az árpával érő, aszaló, becsi, búzával érő, fojtós, fontos, gudics, kálmán, kifer, kormos, lútökű, méz, seggreeső, vérbélű, zabbal érő.

.


I.

Tájékoztató tábla

.


II. Madarak a ház körül A lakó és gazdasági épületek környékén, a kertekben számos madárral találkozhatunk. A fajok egy része itt fészkel, mások táplálkozni, inni szállnak le és vannak olyanok, amelyek csak időszakosan jelennek meg. Kis odafigyeléssel segíthetjük a madarak életét, fészkelőhelyek kialakításával, etetők és itatók kihelyezésével. Gondoskodásunkat a rovarkártevők pusztításával, énekükkel hálálják meg, színpompás tollruhájukkal környezetünk díszei. Reszelős éneke- melyet főleg hajnalba ad elő- és rozsdavörös farka alapján a házi rozsdafarkú jól azonosítható. Eresz alatt, repedésekben, sőt lakatlan fecskefészekben neveli fiókáit. A füstifecske és a molnárfecske eltérő típusú fészekben költ, megtelepedésüket sárgyűjtőhely kialakításával, fészekalap készítésével vagy műfészek kihelyezésével biztosíthatjuk. A széncinege nem válogatós a fészkelés terén, szívesen elfoglalja a kihelyezett fészekodút, néha még a postaládában is megtelepszik. A gyöngybagoly épületek padlásán, magtárak, tanyák tetőszerkezetében fészkel, de szívesen elfoglalja a mesterségesen kihelyezett fészekládát is. Alkonyati órákban gyakran látható a tető csúcsán vagy a kémény peremén üldögélő kuvik, az előző fajtól eltérően leginkább a hengeres kialakítású mesterséges odúkban költözik be.

Tudta-e? A széncinegék fiókaneveléskor naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart a fiókáknak. Egyes számítások szerint egy cinegepár az évi kétszeri költésből származó 18-20 fiókájával összesen 40-60 kg káros rovart fogyaszt el egy év alatt.

.


III. Nyomfelismerő játék A erdei iskola udvarán különféle háziállatokkal ismerkedhet meg a látogató. Az állomás célja, hogy a megszerzett ismeretek alapján az egyes háziállatokhoz tartozó nyomképleteket a látogató ismerje fel. A bemutatni kívánt háziállatok listája: Magyar szürke szarvasmarha, mangalica, rackajuh, házityúk és házi kacsa. A táblák egy 10x10 cm-es oszlopon 70 cm magasan lesznek elhelyezve. Az oszlop és a tábla anyaga felületkezelt fa. A nyitható tábla mérete 20x30 cm, két részből áll, az alsó rész tartalmazza az állat fotóját, míg a rácsukható felső részen az állat lábnyoma figyelhető meg. A látogató először a lábnyommal találkozik, ezt a felületet felnyitva meggyőződhet arról, hogy helyesen azonosította-e a láblenyomatot. Az információs felület nyomtatot UV elleni védelemmel ellátott műanyag.

.


IV. Forgatós oszlop A tanösvény információs táblái segítségével, ill. saját ismeretek alapján kell a feladatot a látogatóknak megoldaniuk. Az állomás célja, hogy az egyes madárfajokhoz tartozó képeket függőlegesen sorrendbe forgassák. A bemutatni kívánt madárfajok listája: fehér gólya, füsti fecske, gyöngybagoly, széncinege. Négy darab egymás alatt elhelyezett kocka 20x20x20 cm élhosszúságú és 10 mm vastag PVC lemezből felépített hordozófelülettel. A forgatható oszlopok felépítése: A tartóoszlop folytatásában ¾-es acélcső tengelyen vannak elhelyezve az információs anyagot hordozó kockák. A fogatható kockák segítségével 4 különböző kép rakható ki, a kockák megfelelő oldalainak kiforgatásával.

.


V. A Póka-telki legelő élővilága Sáros, vizenyős legelőként jellemezték régen a területet, mára a cserjés, bokros, felhagyott jelzőkkel egészíthetnénk ki a felsorolást. Vidékünkön a rétek, kaszálók jelentős részét az ember alakította ki az összefüggő erdőterületek rovására annak érdekében, hogy legelőt biztosítson a haszonállatai számára. Napjainkban a legeltetéses állattartás visszaszorulóban van, a gyepek erősen cserjésednek, erdősülnek, helyenként tájidegen fajok jelennek meg rajtuk. A Póka-telki legelő is átmenetet képez az erdők és a nyílt gyepek között, élővilága átalakulóban van. A galagonya és a kökény a sárga gyapjasszövő és a barna gyapjasszövő hernyójának fő tápnövénye, mindkét lepkefaj védett, az Európai Unió több országában a kipusztulás szélére kerültek. Kis szerencsével május-június táján találkozhatunk a lápi szitakötő víz felett repülő példányaival, jellegzetes píros színűk és a hetedik potrohszelvényen lévő sárga folt alapján jól beazonosíthatóak. Bokorsávokba, cserjefoltokba építi fészkét a karvalyposzáta és a tövisszúró gébics, utóbbi rovarokból, gyíkokból ritkábban kisemlősökből álló táplálékát a vadrózsa, kökény hegyes ágvégeire, tüskéire szúrja. Ritkán kerül szem elé a dús növényzetben fészkelő berki tücsökmadár, azonban „varrógépszerűen zakatoló” strófái alapján messziről felismerhető, akár éjszaka is. Tudta-e? A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben és a természetközeli erdőkben való gazdagság volt. A térséget még a XVIII. században is szinte összefüggő erdőségek borították, melyet élő és holt vizek, mocsár és lápfoltok tarkítottak.

.


VI. A Bűr-erdő A mindössze 23 ha kiterjedésű, túlnyomó részt kocsányos tölgyes alkotta erdő nevének eredete nem ismert, korábban Pókateleknek hívták. A 18. században még egy több száz hektáros erdőtömb déli szegélye volt, azonban az évszázadok során területe folyamatosan aprózódott. A 70-es árvizet követő helyreállítás és töltésfejlesztés természeti értékeinek a nagy részét megsemmisítette, ekkor tűnt el az örménygyökér, pázsitos nőszirom és a tiszaparti margitvirág is. A megmaradt védett növények közül legjellemzőbb a nyílt napos réteken május hónapban virágzó élénkrózsaszínű kacstalan lednek és a sárgás vagy zöldesfehér árnyalatú, orchideafélékhez tartozó zöldes sarkvirág. Madárvilága sokszínű, tavasszal a cinegék, rigók, poszátafélék énekétől hangos az erdő. Az énekesmadarak mellett a harkályfélék több faja is előfordul. A fekete harkály messze hangzó kiáltásával és kitartó dobolásával védelmezi fészkelőhelyét. Főként az erdő déli oldalán, nyiladékok mellett április május hónapokban repül a díszes tarkalepke, melyet Európában, élőhelyének csökkenése miatt kipusztulással fenyegetett fajként tartanak számon.

Tudta-e? A fekete harkály 0,5-0,8 m mély odúját puhafába két hétig, keményfába egy hónapig vési erős nagyméretű csőrével. Minden évben ujjat készít, az elhagyott régi odúkat énekesmadarak, harkályfélék, macskabagoly, denevérek, pelefajok vagy nyuszt foglalja el.

.


Felhasznált irodalom: 1. BODÓ I.2000 Eleven örökség. Budapest, Agroinform kiadó; 2. BORHIDI A. 2003 Magyarország növénytársulásai. Budapest, Akadémiai kiadó; 3. BOROVSZKY S. (szerk.) 1910 Magyarország vármegyéi és városai Szatmár vármegye. Országos Monográfiai Társaság. SzatmárNémeti. 1910; 4. CHERNEL I. 1899 Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre; 5. CSAPODY I. 1982 Védett növényeink. Budapest, Gondolat Kiadó; 6. HANKÓ B. 1943 Magyar háziállataink. Budapest, Magyar Szemle Társaság; 7. HARASZTHY L. 1998, 2000 Magyarország madarai. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó; 8. HORTOBÁGYI T. – SIMON T. : 1981 Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Budapest. Tankönyvkiadó Vállalat, 546 p. 9. KORMÁNY Gy. 2008 A Bereg-Szatmári- síkság természeti-, társadalmi- gazdasági erőforrásai, fejlesztési lehetőségei. Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, Nyíregyháza- Debrecen; 10. SVENSSON L., GRANT P. J. 2000 Madárhatározó. Budapest, Park könyvkiadó; 11. TARDY J. (szerk.) 2008 A magyarországi vadvizek világa. Alexandra kiadó, Pécs; 12. TURCSÁNYI G.: 1998. Növénytan, Budapest. Kossuth Kiadó Rt. 13. UDVARDY M.: 1983 Dinamikus állatföldrajz, Budapest, Tankönyvkiadó, 495 p. 14. VARGA Z. 2010 Magyarország nagylepkéi. Heterocera press; 15. VARGA Z. & LEGÁNY A. 1988 A Bereg-Szatmári-síkság természeti értékei. Természettudományos tájékoztató, 1988. (2. évf.) 1. sz. 88-106;

.


A Körtvélyes tanösvény terve

Recommend Documents