A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

2009. június 25.


2

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 6 1 DEBRECENI EGYETEM BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVŐ ........................................................... 7 1.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (ALAPÍTÁSÁTÓL NAPJAINKIG), AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉG RÖVID ÉRTÉKELÉSE .. 7 1.2 AZ INTÉZMÉNYT JELLEMZŐ LEGFONTOSABB AKTUÁLIS ADATOK, AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERŐPIACI KÖRNYEZETE: ELEMZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ..................................................................... 13 1.3 AZ INTÉZMÉNY KÖZÉPTÁVON ELÉRENDŐ HELYZETÉNEK, ÁLLAPOTÁNAK, CÉLJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGFOGALMAZÁSA. A KÜLDETÉS-NYILATKOZATBAN MEGFOGALMAZOTT JÖVŐKÉP AKTUALIZÁLÁSA ............ 35 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ......................................... 37 2.1 A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA .......................................................................................................... 38 2.1.1 Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése ................. 40 2.1.2 Alapképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei .................................................................................................................. 40 2.1.3 Mesterképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése (állami finanszírozású keretszámok szétosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái) ................................. 42 2.1.4 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása ....................................................................... 43 2.1.5 Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben .................................................. 44 2.1.6 Az ERASMUS program ....................................................................................................................... 46 2.1.7 A CEEPUS program ........................................................................................................................... 48 2.1.8 Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői. Kapcsolatok a munkaerőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás további szintjeivel.................................................... 50 2.1.9 Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása .................... 51 2.1.10 Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása .................. 52 2.2 ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS (SZAKKOLLÉGIUMOK, TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR, MENTORPROGRAM, FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE, STB.) .............................................................. 53 2.3 DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE ................................................................................ 56 2.3.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása (pl. gyakorlatiasabb témák elterjesztése stb.) ................. 56 2.3.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása (pl. mobilitási lehetőségek biztosítása intézményi kapcsolatok segítségével stb.) .............................................................. 60 2.4 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI „SZOLGÁLTATÓ” RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA............... 60 2.4.1 A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása ........................................................................... 61 2.4.2 Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása ...................................................................................... 62 2.5 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK KÜLSŐ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA, A RÉGIÓ IGÉNYE (KÉPZÉSI FORMÁK, VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPZETTSÉG-SZERZÉS LEHETŐSÉGEI, FOGLALKOZTATÓK TÁMOGATÁSI FORMÁI) ............... 64 2.6 KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT ................................................................. 67 2.6.1 Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk, termékek, szellemi jogvédelem, szabadalmak értékelésére alkalmas elemek) ........................................................................... 68 2.6.2 AZ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK (KOOPERÁCIÓS KUTATÓ KÖZPONTOK, TUDÁSCENTRUM, INKUBÁCIÓS SZERVEZET, SPIN-OFF CÉGEK, AGRÁR-IPARI PARK) TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, „ÜZLETI” FORGALMI ALAKULÁS ELEMZÉSE, PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSE ............................................................................. 70 2.6.3 Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben ................................................................... 78 2.6.4 Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok .......................................................................................................... 82 2.7 HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN (PÓLUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, STB) ... 83 2.8 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (HÁLÓZATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN ÉS AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉGBEN) ...................................................................................... 105 2.9 INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA ......................................................... 108 2.9.1 Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése (szenátusi választás, összetétel, hallgatói jogorvoslati rendszer stb.) ......................................................................................................................... 108

3

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.9.2 A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működés gyakorlatának kialakítása ................................................................................................................................................. 110 2.9.3 Integrált működés gyakorlatának, kari erőforrások (pl. támogatás, bevétel, ingatlan) felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében .................................. 112 2.9.4 Az intézményi és vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja ...................................... 119 2.9.5 INTÉZMÉNYI BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA HAZAI ÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓK VONATKOZÁSÁBAN ............. 125 2.9.6 Szabályzatalkotó tevékenység (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, kutatási-fejlesztésiinnovációs szabályzat stb.) ........................................................................................................................ 126 2.9.7 Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata ............................................................................................ 127 2.10 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA, A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, VISSZAHATÁS A KÉPZÉSI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGRE ............................................................................................................................................. 129 2.11 HUMÁN STRATÉGIA JELLEMZŐI, A FOGLALKOZTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA, FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................. 136 A TEK FOGLALKOZTATÁSI TERVE 2007-2010-IG........................................................................................... 147 2007. ÉVI TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI LÉTSZÁM MEGBONTÁSA ..................................................................... 147 2008. ÉVI TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI LÉTSZÁM MEGBONTÁSA ..................................................................... 148 2009-2010-2011. ÉVI TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI LÉTSZÁM MEGBONTÁSA ................................................... 149 2.12 INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE ....................................................................................... 150 2.12.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása (elszakadás az OKM normatív finanszírozási rendszerétől, az egyetemi/főiskolai sajátosságnak megfelelő belső finanszírozási rendszer kialakítása) . 150 2.12.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása ..................................................................................... 151 2.12.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál ..................................................................................................................................... 156 2.12.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben .............................................................................................................................. 159 2.12.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése ................................................................................. 160 2.12.6 Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása ................................................................................................... 162 2.12.7 Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése (mutatószámok kimunkálása, teljesítményértékelés stb.) ............................................................................................................................................................ 163 2.13 INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROGRAM ....................................................................... 165 2.13.1 Az intézmény infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat ...................................................................................................................................... 165 2.13.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése ............................................................................................................................ 198 2.13.3 Forrásbevonási koncepció a PPP és sajáterős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához: kollégium (diákhotel) fejlesztés, tanulmányi infrastruktúra-fejlesztés, egyéb infrastruktúra-fejlesztés. Ingatlan gazdálkodási koncepció bemutatása, az ingatlan-értékesítési bevételek visszaforgatásának tervei ................................................................................................................................................................... 202 2.13.4 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása ...................................................................................................................... 206 2.13.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása. Az intézményi saját források bevonásának bemutatása ........................ 206 2.14 OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK ...................... 215 2.14.1 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja (A munkavégzéshez kapcsolódó informatikai infrastruktúra, belső, intézményi kommunikáció és koordináció rendszere és gyakorlata. Egyéni teljesítmény értékelés és elismerés differenciált rendszere. Jóléti intézkedések. Továbbképzési, tudományos fokozatszerzés támogatásának intézményi rendszere, mobilitási lehetőség, esélyegyenlőségi programok.) ................................................................................................................................................................... 215 2.14.2 Hallgatói infrastruktúra javításának programja (Hallgatói szolgáltatások színvonalemelése, tanácsadói rendszer működtetése, esélykiegyenlítő programok az intézményekben, hallgatói közreműködéssel működtetett szolgáltató funkciók bemutatása, önkormányzás szervezetei, belső érdekérvényesítés, jogorvoslati rendszer kialakítása.) .............................................................................. 218 2.14.3 Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése (PPP alapú kollégiumi beruházások, kollégium-felújítási programok, bérelt ingatlanok) ................................................................................................................... 222

4

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.14.4 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program ............................................................ 224 3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ................................................................................................................................................ 226 3.1 A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA .............................................................. 226 3.2 MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE ................................................................................................................................ 228 3.3 A SZENÁTUS ÉS A GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENŐRZÉSBEN .................................... 228 4 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA ................................................. 229 4.1 INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŰKÖDÉSE ....................................................................... 229 4.2 HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ....................................................................... 229 4.3 MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN ............................... 230 5. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 231 5.1 HALLGATÓI LÉTSZÁMADATOK A DEBRECENI EGYETEMEN 2000-2008 .................................................... 231 5.2 A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓINAK LÉTSZÁMADATAI, TAGOZATONKÉNT, 2000-2008 ..................... 233 5.3. TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL, ILL. CÍMMEL RENDELKEZŐ OKTATÓK SZÁMA INTÉZMÉNYENKÉNT 2007-BEN ............................................................................................................... 239 5.4 A DEBRECENI EGYETEM OKTATÓI ÉS NEMOKTATÓ DOLGOZÓI LÉTSZÁMADATAI 2000-2008 .................... 240 (MINDEN ÉVBEN OKTÓBERI ADAT) .................................................................................................................. 240 5.5 AMTC FOGLALKOZTATÁSI TERVE 2007-2011-IG ..................................................................................... 241 5.6 A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ EGYETEMI OKTATÁSRÓL ........................................................... 248 5.7 HALLGATÓI LÉTSZÁMOK A DEBRECENI EGYETEMEN (A KORÁBBI MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV I.1. SZ. MELLÉKLETE SZERINT) .................................................................................................................................... 254 5.8 A DEBRECENI EGYETEM SZAKJAINAK SZÁMA ........................................................................................... 261 5.8.1. A többciklusú képzési szerkezet első ciklusának megvalósítása a Debreceni Egyetemen................ 262 5.8.2. Mesterképzés a Debreceni Egyetemen ............................................................................................. 267 5.9 A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ..................................................................................... 270 5.10 DE GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG – SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................... 271 5.11 DEBRECENI EGYETEM NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEI .................................................................................. 272 5.12 A DE ERASMUSUS MOBILITÁSÁNAK RÉSZLETES ADATAI .................................................................... 279 5.13 A DE CEEPUS MOBILITÁSÁNAK RÉSZLETES ADATAI ............................................................................. 296 5.14 A DEBRECENI EGYETEM INGATLANÁLLOMÁNYA (HELYISÉGLISTA) ........................................................ 297

5


Bevezetés A XVI. századi történelmi gyökerekkel bíró Debreceni Egyetem Észak-kelet Magyarország egyik legtekintélyesebb intézménye, felsőoktatási és tudományos központja. Az egyetem különböző mutatói alapján előkelő helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában. Célja, hogy az európai egyetemek Magna Charta-jának szellemében a legmagasabb szintű, sokoldalú, interdiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járuljon hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez. Intézményünk oktatói, dolgozói és hallgatói közösen, az európai folyamatok és a társadalmi igények figyelembe vételével tevékenykednek az egyetem versenyképességének fokozása érdekében. Ennek a küldetésnek a szellemében készült el a Debreceni Egyetem 2007-2011-re szóló Intézményfejlesztési Terve. Az Intézményfejlesztési Terv az egyetem stabilitását biztosító tervezési gazdálkodási egységek és a sokszínűségét biztosító egyetemi karok által megfogalmazódott igények, tervek alapján készült, szem előtt tartva az egyes tudományterületek jelentősebb irányváltásait, a munkaerőpiac által megkövetelt szemléletváltást oly módon, hogy szellemiségében megfeleljen az Egyetem integrációs törekvéseinek is. A Debreceni Egyem Intézményfejlesztési Terve a már megkezdett fejlesztések és a még előttünk álló feladatok szakmai szempontokból is alátámasztott és írásba foglalt vetülete, mely elsősorban az innovációra, a fejlődésre, a színvonalas szakmai és tudományos képzésre helyezi a hangsúlyt. Az Egyetem fejlődésének jótékony hatása van a piac regionális (és országos) szereplőire is, az innen kiáramló fiatal munkaerő minőségi összetétele nagyban befolyásolja a piacon jelenlévők sikerességét. Az alap- és mesterképzések struktúrájának tervszerű kialakítása biztosítja az egyes szakok közötti átjárhatóságot. Mobilitás és nyitottság jellemzi a nemzetközi partnerintézményekkel kialakított, növekvő számú együttműködéseket. A tehetséggondozás, az idegennyelvi képzés fontosságának hangsúlyozása, valamint a doktori iskolák támogatása a szakmai-tudományos utánpótlást biztosítják a következő generációk számára is. Egy intézmény fejlesztési terve sohasem befejezett, lezárt, kész dokumentum, a benne foglaltak megvalósításához a változó társadalmi-gazdasági környezet és a jogszabályok változásának hatására folyamatos aktualizálásra van szükség. A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve az intézmény gazdasági stabilitásának és dinamikus fejlődésének megőrzését, versenyképességének növekedését szolgálja. Debrecen, 2009. június 25. Prof. Dr. Fésüs László sk. akadémikus, rektor

6


1 Debreceni Egyetem bemutatása: múlt-jelen-jövő 1.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (ALAPÍTÁSÁTÓL NAPJAINKIG), AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉG RÖVID ÉRTÉKELÉSE

Az intézmény története A debreceni felsőoktatás gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza: 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, ahol 1567-ben már felsőszintű oktatás is folyt (lelkipásztorokat, tanítókat képeztek). A Kollégium évszázadokon át országosan is kiemelkedő szerepet játszott az anyanyelvű oktatás és kultúra fejlesztésében. Falai között széleskörű felsőoktatás alakult ki, melynek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1912-ben, Pozsonnyal egyidőben Debrecenben került sor Magyar Királyi Tudományegyetem megalapítására (az 1912. évi XXXVI: törvénycikk alapján). Két évvel később, az egyetemi oktatás tényleges megkezdésekor a Kollégium három akadémiai tagozata (hittudományi, jogi és bölcsészettudományi) képezte az alapját az új egyetem három karának, tehát joggal tekinthetjük a Kollégiumot a Debreceni Egyetem jogelődjének. Ma a Debreceni Egyetem az ország legrégebben, folyamatosan, ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. Az egyetem-alapítást megelőző időszakban a debreceni felsőoktatás fejlődésének néhány mérföldköve: 1800. A jogi oktatás kezdete a Kollégiumban, az első jogi tanszék megalakítása. 1853-54. Az önálló jogakadémia megalakulása, a teológia önálló tagozattá válása. 1856. A Preparandia nevű tanítóképző szeminárium megalakulása. 1868. A Debreceni agrár-felsőoktatás alapját képező Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet létrejötte. 1876-1906. között Debreczeni Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet. 1900-1906. között Debrecen városa által megelőlegezett 460 ezer korona költséggel jelentős építkezések a Pallagi tangazdaságában. 1906-ban miniszteri rendelet akadémiai rangra emelte, Debreczeni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött 1944-ig (természetesen utóbb a „királyi” jelző elhagyásával). 1908. Debrecen városa és a Ref. Egyházkerület bejelenti négykarú egyetem iránti igényét. 1909. Bölcsészeti Akadémia megalakulása a Kollégiumban. 1911. Debrecen város 112 hold építési telket bocsát rendelkezésre a Nagyerdőn az egyetem felépítésére. Ezen kívül a város vállalja az egyetem területének közművesítését, a villamos vonalának az egyetemig kivezetését, és 3 millió korona költséget. A következő évtizedek kiemelkedő eseményei: 1914-27. Klinikatelepi építkezések. 1921. az Egyetem felveszi Tisza István néhai kormányfő, a Református Kollégium egykori diákja nevét. 1921/22. Az Orvosi fakultás hivatalos megalakulása/működésének kezdete. 1927-32. Az egyetem főépületének felépítése. 1927. A Nyári Egyetem első kurzusa. 1940. Az egyetemi templom felépítése a főépület mellett.

7

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 1949. Az orvoskaron és bölcsészkaron működő tanszékek kiválásával létrejön az egyetem eredetileg is tervezett ötödik karaként a Természettudományi Kar. 1949-51. Az egyetem feldarabolása: a jogi kar szüneteltetése, a hittudományi és orvostudományi karok kiválása önálló felsőoktatási intézményekként. 1954. A Kísérleti Fizikai Tanszékből kiválva létrejön az MTA Atommagkutató Intézete. 1953-tól az agrárképzés Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, 1962-től Debreceni Mezőgazdasági Főiskola, 1970-től Debreceni Agrártudományi Egyetem keretében folyt. 1966. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tanárképző Tagozatának létrejötte (1990-től konzervatórium). 1971. A Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola létrejötte. 1972. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Egységének létrejötte. 1990. A DOTE egészségügyi főiskolai képzésének indítása Nyíregyházán, 1995-től kar. 1991. A Debreceni Universitas Egyesülés (DUE) létrejötte (alapítói: DATE, DOTE, KLTE, DRTA/DRHE, Atomki). 1993-ban a DUE megkapja Debrecen várostól a volt tüzérlaktanya területét. Közös infrastruktúra-fejlesztések és közös képzések (1993. közgazdász, 1996. gyógyszerész, és a jogászképzés újraindítása, 1996. Népegészségügyi Iskola). 1996. Az YMMF Debreceni Egysége a KLTE Műszaki Főiskolai Karává válik. 1996-tól a debreceni felsőoktatási intézmények közös Intézményfejlesztési Tervének készítése, a DUE tagintézményei és a Konzervatórium részvételével. 1996. szeptember 25. A Debreceni Egyetemi Szövetség megalakítását célzó szándéknyilatkozat aláírása. 1998. január 29. A Debreceni Egyetemi Szövetség társulási szerződésének aláírása. 2000. január 1. A Debreceni Egyetem létrejötte (az 1999. évi LII. Törvény szerint) 5 egyetemi és 3 főiskolai karral (újként: Közgazdaságtudományi). Kívül maradt a két egyházi felsőoktatási intézmény (DRHE, KFRTF) és az Atomki, velük társulási szerződés. Agrártudományi, valamint Orvos- és Egészségtudományi Centrum alakul. 2002. Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2003. Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. Informatikai Kar, 2006. Népegészségügyi Kar és Zeneművészeti Kar megalakulása. 2004. A két centrum (DE ATC, DE OEC) mellett harmadik költségvetési tervezési egységként létrejön a Tudományegyetemi Karok (TEK) 2005. A GENOMNANOTECH - Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND RET), valamint a Farmainnovációs Kooperációs Kutató Központ és az InfoPark Kooperációs Kutató Központ megalakulása. 2007. A Műszaki Főiskolai Kar (MFK) és az Egészségügyi Főiskolai Kar (EFK) egyetemi karrá válik, Műszaki Kar (MK), illetve Egészségügyi Kar (EK) néven. Az állami fenntartású Debreceni Egyetem az Észak-alföldi Régió kiemelkedő szellemi központja, hatalmas oktatási és K+F kapacitása egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek minél hatékonyabb kiszolgálására, a regionális tudásközpont szerepkör betöltésére. Amellett, hogy az ország egyik legjelentősebb, gazdag hagyományokkal rendelkező, vitathatatlanul legszélesebb képzési kínálatot nyújtó és kutatási spektrumú felsőoktatási intézménye, az Egyetem missziójának tekinti, hogy szerepet vállaljon a régió gazdasági életében, és szolgáltatóként jelenjen meg a régió elsősorban agrár és egészségipari cégeinek innovációs tevékenységében. A régió mindhárom megyéjében jelen van: campusai vannak Debrecenben (7), Nyíregyházán és Hajdúböszörményben, (agrár) a régió jellegzetes agroökológiai körzeteit reprezentáló

8

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE helyeken (Nyíregyháza, Karcag és Debrecen) fejtik ki kutatás-fejlesztési, szaktanácsadást alapozó és gyakorlati oktatási tevékenységüket. Társult intézményekként szorosan együttműködik Debrecen másik két (egyházi fenntartású) felsőoktatási intézményével és az MTA Atommagkutató Intézetével. Számos területen együttműködik a Nyíregyházi Főiskolával, néhány területen a Szolnoki Főiskolával, de a szomszédos (határon inneni és túli) régiók egyetemeivel is (Szegedi Egyetem, Miskolci Egyetem, Nagyváradi Állami Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem). Az intézmény eddigi tevékenységei, eredményei Az integrált Egyetem első Intézményi fejlesztési terv és Intézményi beruházási program A 2000. január 1-ével létrejött integrált Debreceni Egyetem első Intézményi fejlesztési terve lényegében az integrációt előkészítő időszakban készült. Az ú. n. világbanki (felsőoktatás fejlesztési) program keretében Debrecenben az 1991-ben megalakult Universitas Egyesülés tag felsőoktatási intézményei, a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE), a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE), és a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE), kibővülve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumával (LFZF DK), 1996. nyarán intézményközi bizottságot alakítottak. Ez a bizottság készítette el a majdan integrálódó intézmények közös Intézményi fejlesztési tervét (IDP) a Világbank szakértőinek támogatásával, 1997. tavaszára, amit többszöri átdolgozás, kiegészítés után 1999. március 1én hagyott jóvá az oktatási miniszter (kiegészítő dokumentumok készültek hozzá 1998. október 15-én és 1999. január 15-én). Az IDP-re alapozva, azzal lényegében párhuzamosan készült az Intézményi beruházási program (CIP), 1997-től, amit 2000. július 6-án fogadott el a felsőoktatási beruházások kormánybiztosa. Ehhez is készült egy kiegészítő, módosító dokumentum 2000. augusztusi keltezéssel. Ezek a dokumentumok nem tekinthetők teljes körű fejlesztési tervnek, hiszen a program elvárásainak megfelelően csak az integrációt közvetlenül támogató fejlesztéseket tartalmazhattak. A bennük megfogalmazott alábbi fejlesztési célkitűzéseket az integrációra készülő felsőoktatási intézmények már az első változatban (1997. március) megfogalmazták, és a több évig tartó átdolgozások során azokhoz mindvégig következetesen ragaszkodtak. Az IDP és CIP elfogadásához hasonlóan a fejlesztési tervek megvalósítása is meglehetősen elhúzódott. A legnagyobb beruházás (a teljes terv mintegy 2/3-át kitevő Élettudományi Épület és Könyvtár) ünnepélyes alapkő letételére csak 2003. július 7-én került sor. Az alábbi Táblázat mutatja be a CIP-ben előirányzott beruházásokat. Az eltelt időszakban további beruházások, fejlesztések is történtek (ezek közül a legjelentősebbek az Egyetem sugárúti volt munkásszálló épületének felújítása kollégium céljára – részben a Márton Áron Szakkollégium számára –, az DE OEC hallgatói lakópark építése, valamint a 2005 nyarán befejeződött új diákhotel építése a Kassai úti kampuszon, PPP konstrukcióban, továbbá számos klinikai bővítés illetve új épület létesítése, amelyek többsége kisebb-nagyobb mértékben az oktatást is szolgálja). A CIP-ben szereplő beruházások közül kettő az Egyetemi Templom visszaadásának kompenzálásaként kapott külön keretből bővült. Az IDP-ben és CIP-ben tervezett beruházások főbb adatai Megnevezés

Befejezés

Jog- és Államtudományi Intézet épületének rekonstrukciója Táj- és Vidékfejlesztési Központ Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ (Társadalomtudományi Könyvtárral bővítve) Élettudományi Épület és Könyvtár (bővített könyvtári és informatikai épületszárnnyal)

2000. június 30. 2002. április 2002. augusztus (könyvtár: november) 2005. június (könyvtár: december)

9


A fenti táblázatból látható, hogy az IDP-ben és a CIP-ben megfogalmazott beruházási célkitűzések 2005. végére maradéktalanul megvalósultak. A mintegy kilenc évvel korábban kialakított, és következetesen végrehajtott fejlesztési koncepció időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy súlyponti eleme, az Élettudományi Épület és Könyvtár képezi az infrastrukturális alapját az egyetem jelenleg futó, az NKTH 2004. végén meghirdetett Regionális Egyetemi Tudásközpont pályázatán nyertes „Csúcstechnológiák a Debreceni Egyetem vonzáskörzetében: Genomikai, nano- és biotechnológiai alkalmazások” c. jelentős innovációs projektjének. Az integrációt előkészítő időszak, 1999 végéig Debrecenben az egyetemi integráció előkészítése bő egy évtizeddel annak országos végrehajtása előtt kezdődött. A város felsőoktatási intézményei, és az MTA Atommagkutató Intézete a ’80-as évek végén egyeztetéseket kezdtek az együttműködés lehetséges területeiről és formájáról, a széttagolt felsőoktatás (újra) egyesítéséről, ami 1991-ben – az országban elsőként – elvezetett a Debreceni Universitas Egyesülés (DUE) hivatalos megalakításához. Ebben a szervezeti keretben az intézmények között amúgy is meglevő oktatási és kutatási együttműködések dinamikusan fejlődtek, jelentős közös fejlesztések valósultak meg. Ezek közül néhány kiemelkedő jelentőségű: a KLTE és a DATE közösen szervezte meg és indította el Debrecenben a közgazdasági és üzleti képzést, újraindult a jogászképzés, a DOTE és a KLTE együttműködésében gyógyszerészképzés, a DOTE, DATE és KLTE közös képzéseként molekuláris biológus képzés indult, a DUE kapta meg a debreceni felsőoktatás fejlesztésének céljaira a 19. század végén épült tüzérlaktanya (utóbb szovjet laktanya) mintegy 15 hektárnyi területét és lepusztult épületeit a Kassai úton. Az első, műemléki értékű felújított épületek a közgazdász-képzés (utóbb Közgazdaságtudományi Kar), a Népegészségügyi Iskola (ma Népegészségügyi Kar), a Debreceni Egyetemi Szövetség (ma a Gazdasági Főigazgatóság), valamint a volt Lovarda hallgatói kulturális és konferencia központ céljait szolgálják. Megvalósult az összes debreceni felsőoktatási intézményt összekötő optikai kábeles informatikai hálózat, ami közös számítógép- és telefon-hálózatot szolgál ki, ugyanezen közös könyvtári informatikai fejlesztés valósult meg. Közös kollégiumi fejlesztés céljára megvásárlásra került az Egyetem sugárúti volt munkásszálló. A megvalósult közös fejlesztések és oktatási programok egyre intenzívebbé tették az együttműködést, amely fokozatosan újabb intézmények csatlakozásával bővült: az Ybl Miklós Műszaki Főiskola debreceni tagozata, a LFZF DK, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (KFRTF), és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola (HWIPF); miközben – (a Szegedi Felsőoktatási Szövetséggel egyidőben) ismét az országban elsőként – a társulásban résztvevő intézmények szerződését jóváhagyó 1024/1998. Korm. Határozattal 1998. március 4-ével létrejött az együttműködés szorosabb formája, a Debreceni Egyetemi Szövetség (DESZ). A DESZ mintegy másfél éves működése során folytatta a megkezdett közös fejlesztéseket, az IDP-ben és CIP-ben tervezett beruházások előkészítését, és végül maradéktalanul végrehajtotta a 2000. január 1-i hatállyal életbelépő, integrációról intézkedő 1999. évi LII. törvény rendelkezéseit az integráció előkészítése érdekében. Ezek között a legjelentősebb – az új intézmény szervezeti és vezetési struktúrájának, alapvető szabályzatainak előkészítése és az Ideiglenes Intézményi Tanács megválasztása mellett – az integrált Debreceni Egyetem kari tagozódásának módosítására irányuló javaslat elkészítése és benyújtása. Az integrált Debreceni Egyetem Az integrált Debreceni Egyetem első négy és fél évét különleges átmeneti időszakként határozta meg. Az egyetem vezetésében a szakterületek közötti egyensúly biztosítását, a

10

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE bizalom erősítését kiemelt fontosságú elvként kezelte. Ezt szolgálta többek között a rektori tisztség évente más-más szakterület képviselőjével, meghatározott rotációs rendben történő betöltése (az első rektori időszak, a rendhagyó kezdési időpontra tekintettel, másfél év volt). Az egyes rektori időszakok végén a rektori vezetés tevékenységéről összefoglalót készített, míg a teljes átmeneti időszak tudományos tevékenységéről (A Debreceni Egyetem tudományos tevékenysége 2000-2004; az Egyetemi Tanács elfogadta 2004. december 2-ai ülésén) és oktatási tevékenységéről (A Debreceni Egyetem oktatási beszámolója 2000-2004; az Egyetemi Tanács elfogadta 2005. február 17-ei ülésén) átfogó beszámoló készült. Külön helyzetfelmérés készült az egyetemen folyó K+F tevékenységről (Helyzetfelmérés a Debreceni Egyetemen folyó K+F tevékenységről; 2005. március 21.). Mindezek a dokumentumok részletesen és sokoldalúan bemutatják az egyetemen a jelzett időszakban folyó tevékenységet, fejlesztéseket, elért eredményeket. E helyen csak néhány kiemelkedő eredményt említünk meg. Már az integráció időpontjában a DE az ország legszélesebb képzési és kutatási spektrumú felsőoktatási intézményeként határozta meg önmagát. Fontos célkitűzésnek tekintette a fejlődésben levő szakterületek megerősítését, önállóságának növelését, új karok akkreditálását. 1999 augusztusában, a DE Előkészítő Testületeként működő DESZ Szenátus a DE kari tagozódásának módosítására tett javaslatában hat új kar létesítésére tett javaslatot, amelyből 2000. január 1-i hatállyal a Közgazdaságtudományi Kar nyert elismerést. Az akkor kezdeményezettek közül azóta valamennyi elnyerte a kari státust: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (2002), Fogorvostudományi Kar (2003), Gyógyszerésztudományi Kar (2003) Informatikai Kar (2004) és Népegészségügyi Kar (2006). Az 1949-ben ideiglenes szüneteltetésre ítélt Állam- és Jogtudományi Kart a Kormány 2003. február 19-én, szeptember 1-jei hatállyal visszaállította. Az 1966-ban, éppen 40 esztendeje létrejött debreceni zenei felsőoktatást képviselő Konzervatórium 2006-ban vált önálló karrá, Zeneművészeti Kar néven. Jelenleg a DE szervezete 15 (14 egyetemi és 1 főiskolai szintű) karból áll. Az integrált intézményben – fokozatosan – jelentős szervezeti változások történtek. Egyetemi szintű oktatási és szolgáltató egységek jöttek létre: Európai Tanulmányok Központja, Idegennyelvi Képzési Központ, Lifelong Learning Központ, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK), Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ (DISZK), Hallgatói Nyilvántartási Iroda (újabban Hallgatói Információs Központ) a Hallgatói Információs Rendszer összegyetemi bevezetésére és működtetésére, egységes üzemorvosi rendelő, Mentálhigiénés Központ. 2005-ben létrejött a GND Tudás- és Technológiatranszfer Iroda, mely a Debreceni Egyetemen folyó technológia transzfer tevékenység támogatója. 2000. január 1. óta működő Orvos és Egészségtudományi, valamint Agrártudományi Centrum mellett, a többi kar fokozatosan erősödő együttműködésének kiteljesedéseként 2004-ben megalakult a Tudományegyetemi Karok (TEK) tervezési gazdálkodási egység, amivel teljessé, egységessé vált az egyetem decentralizált gazdálkodási struktúrája. A Gazdasági Főigazgatóság (GF) már 2001 óta egységes szervezetben működik, a konkrét tevékenység számos eleme azonban decentralizáltan, a GF centrumokhoz és TEK-hez rendelt részlegeiben, a Gazdasági Igazgatóságokban történik (lásd 5.10 melléklet). 2004. július 1-jével az egyetem központi menedzsmentjének jelentős átalakítására került sor. Professzionális munkatársakból álló, a hatékony működés biztosítása érdekében elkülönült feladatköröket ellátó igazgatóságok jöttek létre az addiginál jelentősen kisebb Rektori Hivatal mellett. 2006. január 1-vel kisebb átszervezés után alakult ki a menedzsment jelenlegi szervezete, ami az 5.9 mellékletben bemutatott organogrammon látható. Az oktatásszervezés terén kiemelendő eredmény az egységes elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer és a tanulmányi követelmények és teljesítmények Neptun összegyetemi bevezetése. 2006 szeptemberétől – 12 alapképzési szak 2005-ös indítását követően – az

11

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE egyetem teljeskörűen átállt az új alapképzési szakokra (a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve). Jelentősen nőtt, bár még mindig elmarad az igényektől és lehetőségektől a felsőfokú szakképzések száma. Az élethosszig tartó tanulás szervezeti keretének kialakítása (Lifelong Learning Központ) az országos intézkedésekkel összhangban volt. Az egyetem összesen 320 felnőttképzési szakmai képzést, tanfolyamot és szolgáltatást regisztráltatott, elsők között nyerte el a felnőttképzési intézményi akkreditációt és folyamatosan nyújtja be a sikeres programakkreditációs kérelmeket. Tekintettel arra, hogy a tényleges felnőttképzési programok szakterületenként nagyon eltérő jellegűek, eltérő szervezést igényelnek, a felnőttképzési tevékenység szervezése 2006-ban ismét az egyes centrumokba/karokra helyeződött. Kutatási aktivitását, eredményességét tekintve a Debreceni Egyetem az ország egyik legerősebb kutatóegyetemeként határozza meg önmagát. Bár ez a cím eddig hivatalosan nem létezett Magyarországon, az új felsőoktatási törvény kilátásba helyezi „kutatóegyetem” minősítés adományozását, amelynek feltételeit a kormány határozza meg. A Debreceni Egyetem 21 doktori iskolájával az országban a legszélesebb tudományos képzést biztosítja. A tudományos potenciált tekintve az Oktatási és Kulturális Minisztérium által évente, a tudományos támogatás intézmények közötti elosztására elkészített komplex mutatója szerint a felsőoktatási intézmények országos rangsorában évek óta (a vidéki intézmények legjobbjaként) az első három hely valamelyikét foglalja el. Az MTA 20 akadémiai kutatócsoportot finanszíroz az intézményben. Nemzetközi elismertségére jellemző, hogy az EU 6. K+F Keretprogramjából 21 téma részesült támogatásban (egy projektben koordinátorként, a többiben partnerként), összesen mintegy 2,85 millió EUR értékben. Az Orvos- és Egészségtudományi Központ Molekuláris Medicina Kutató Központja, a magyarországi egyetemek közül elsőként, elnyerte az EU Kiválósági Központja címet. 2006ban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) felkerült a legdinamikusabban fejlődő közepes és kis méretű szervezeteket díjazó EUROPE’S 500 ranglistára. Az utóbbi években az egyetem egyre tudatosabban készül a regionális tudásközpont szerepkör betöltésére, erősíti vállalati kapcsolatait, vállalatokkal közös K+F projekteket valósít meg. Jelentős számú és értékű közvetlen vállalati kutatási megbízást teljesített, ezek összértéke a 2005 évben a külföldi K+F bevételekkel együtt meghaladta a másfélmilliárd forintot. Az NKFP program első két fordulójában 14, vállalatokkal közös konzorcium vezetőjeként mintegy 2,3 milliárd forint támogatást nyert, a projektek költségvetését a konzorciumok tagvállalatai csaknem 1,5 milliárd forint saját forrással egészítettek ki. A 2004. évi pályázaton az egyetem kutatócsoportjai 6 konzorciumban vezetőként, négyben tagként szerepeltek sikeresen, összesen mintegy 2,3 milliárd forint állami támogatást nyertek. Jelenleg négy jelentős, vállalatokkal közös innováció-orientált projekt van folyamatban, melyek mindegyike hosszabb távon működő innovációs szervezet létrehozását is tartalmazza. Az NKTH Regionális Egyetemi Tudásközpontok létesítésére és működtetésére kiírt pályázatán a ˝Csúcstechnológiák a Debreceni Egyetem vonzáskörzetében: Genomikai, nanoés biotechnológiai alkalmazások˝ című pályázat 1,7 milliárd forint támogatásban részesült a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, amelyet a 16 konzorciumi tag-vállalat további csaknem 1,1 milliárd forint saját forrással egészített ki. Ebben a projektben az egyetem kutatási kapacitásának mintegy 2/3 része érintett közvetlenül vagy közvetve. A Tudásközpont működésének első két éve során 22 benyújtott szabadalom született, megalakult az első hat spin-off cég, 20 új termék, 21 innovatív szolgáltatás és 13 prototípus jött létre. A Genomnanotech jelenlegi ipari partnereinek száma eléri a harmincat. Kulcspartner többek között a Richter Rt.-t, az Omninvest Kft.-t, a Biosystems International Kft.-t, és a KITE Rt.-t. A Tudásközpont bázisán létrejött fókuszterületeken 2006. őszén, 22 cég részvételével

12

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE megalakult a Debreceni Innovatív Egészségipari Klaszter, melynek programelemei 2007-ben induló Új Magyarország Fejlesztési Program prioritásaihoz illeszkednek. A projekt keretében a konkrét innovációs alprojektek sikeres megvalósításán, több spin-off vállalat alapításán túl GND Technológia Transzfer Iroda létrehozására is sor került, amely összegyetemi szinten is ellátja az innováció-menedzsment feladatokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja keretében elnyert pályázatokból két Kooperációs Kutatóközpont jött létre, és valósít meg egyenként 800-800 millió forint költségvetésből (amelynek fele pályázati támogatás, fele a partner vállalatok saját forrása) innovációs projektet – a Debreceni InfoPark KKK és a Debreceni Farmainnovációs KKK. A legnagyobb volumenű sikeres informatikai projekt a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, valamint informatikai vállalkozások részvételével megalakult Informatikai Kutató-fejlesztő Központ által indított K+F tevékenységre irányuló együttműködés. A GOP 1.1.2. keretében elnyert 1 mrd forint támogatás mellé a részt vevő cégek ugyanekkora összegű saját forrást vonnak be a fejlesztői munkába. Az informatika különböző részterületeit érintő projektek megvalósításába az egyetem több kara is bekapcsolódik; a program különlegessége, hogy a költségvetés tíz százalékát, kétszázmillió forintot PhD-hallgatók ösztöndíjára, valamint pályakezdő fiatalok alkalmazására kell fordítani.

1.2 AZ INTÉZMÉNYT JELLEMZŐ LEGFONTOSABB AKTUÁLIS ADATOK, AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERŐPIACI KÖRNYEZETE: ELEMZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Országos tendenciák, intézményi adatok A magyar felsőoktatás extenzív fejlődését jól szemléltetik az alábbi két táblázatban bemutatott létszám-adatok:

Hallgatók és oktatók létszámának alakulása a magyar felsőoktatásban Intézmények

Karok Nappali

Esti

Tanév száma

Levelező, távoktatási

Összes

tagozaton a hallgatók száma

Oktatók száma

1937/38

16

37

11 747

-

-

11 747

1 724

1960/61

43

60

29 344

1 314

13 900

44 558

5 635

1990/91

77

117

76 601

4 737

21 049

102 387 17 302

1999/00

89

143 171 612 7 861

99 524

278 997 21 249

2000/01

62

155 176 046 8 625

110 369

295 040 22 873

2002/03

66

157 193 155 9 902

138 130

341 187 23 151

2005/06

71

172 231 482 11 798

180 881

424 161 23 188

2006/07

71

172 224 616 7 663

143 540

375 819 22 076

2007/08

71

173 242 893 8 535

146 276

397 704 22 376

2008/09

70

173 242 928 7 071

131 020

381 019 22 429

13


Oklevelet szerzettek számának alakulása a magyar felsőoktatásban

Nappali Tanév

Levelező, távoktatási

Esti

Összesen

tagozaton oklevelet szerzettek száma (egyetemi és főiskolai szinten)

1937

2 368

-

-

2 368

1960

4 268

173

1 187

5 628

1990

15 963

1 294

6 846

24 103

2002

30 785

2 065

17 655

50 505

2005

32 732

1 820

22 610

57 162

2006

29 871

1 814

21 429

53 114

2007

29 059

1 464

20 935

51 458

A hallgatói létszám-keretek utóbbi években bekövetkezett dinamikus növekedése, illetve 2007. és 2008. évben a jelentkezők számának csökkenése hatására a felvételi túljelentkezések mértéke alacsonyabb lett, más szavakkal – a pályázók felsőoktatásba bejutása esélyének fokozatos emelkedését eredményezte, amint azt az alábbi táblázat mutatja.

Nappali tagozatra jelentkezők és felvettek száma országosan

A felvételi vizsga éve

1990 1995 1999 2002 2006 2007 2008

Felvételi irányszám

18 33 45 51 54 56 56

470 975 000 000 500 000 000

Jelentkezők száma

46 86 82 88 89 80 69

767 548 815 978 212 325 860

Felvettek száma

16 35 44 52 58 55 55

818 081 538 552 813 712 927

Felvettek száma a jelentkezettek %-ában

36,0% 40,5% 53,8% 59,1% 65,9% 69,3% 80,1%

A Debreceni Egyetem az ország vezető felsőoktatási intézményei között helyezhető el, objektív mutatók alapján. Éves költségvetése a legmagasabb (amiben jelentős szerepe van a mintegy 2000 ágyas klinika OEP-finanszírozásának). Az állami támogatás illetve a teljes éves költségvetés a vizsgált időszakban ütemesen növekedett és 2006 évre mindkettő megduplázódott.

14


DEBRECENI EGYETEM Költségvetés A DE költségvetése

21,39

2001

17,658

2000

10

18,877

12,216

16,589

10,76

20

23,903

34,735

30,819

30

2003

2004

23,857

40 Mrd Ft

21,527

43,97

49,51

50

51,608

60

66,255

62,238

70

66,531

68,583

Állami támogatás

2007

2008

0 2002

2005

2006

Év

Hallgatói létszámát tekintve a negyedik legnagyobb felsőoktatási intézmény. A 2008. évi 381.019 létszám mintegy 8 %-át teszi ki a 30.418-as 2008. októberi DE Hallgatói létszám. A legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézmények létszám-adatai 5.1 mellékletben találhatók A Debreceni Egyetemnek 2008. októberi statisztika szerint összesen 29.546 hallgatója és 854 PhD hallgatója van. Az utóbbi évek hallgatói létszámának alakulását két különböző bontásban a következő ábrák mutatják: Hallgatói létszámmegoszlás finanszírozási forma szerint (PhD képzés nélkül, 2000-2008) 30000

25000

10150

20000

8861 6347

10332

10962

16233

16553

11195

10433

17383

17894

9884

7613

15000

10000 14669

14723

15143

15233

19414

5000

0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

államilag támogatott

2005.

2006.

2007.

2008.

költségtérítéses

Az integrált egyetem megalakulása óta tartó egyenletes létszámemelkedés a 2007. évben kissé megtorpant, a 2008/2009. tanévben azonban ismét emelkedő tendenciát mutat. Jellemző az államilag finanszírozott képzési forma előnyben részesítése a költségtérítéses formával szemben, a nappali tagozaton tanulók létszámában növekedés, a levelező, esti és távoktatási

15

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE tagozatokon tanulók létszámában az utóbbi 3 évben telítődés, majd mérsékelt csökkenés figyelhető meg. Az alábbi, tagozatonkénti létszámmegoszlást mutató adatok tartalmazzák a PhD hallgatók számát is. A PhD képzés bevezetése óta a Debreceni egyetem, évente növekvő számban (lásd a 2.3.1 fejezetben) adott ki PhD fokozatokat, 2008. végéig összesen 1576 oklevelet (csak a megvédett értekezés alapján, a honosítások nélkül). Hallgatói létszámmegoszlás tagozatonként (PhD képzés nélkül, 2000-2008) 25000 21707 19901 20000

15000

18683 14211

14522

15217

9506

10000

7536

16094

17016

10387

9810

17255

10260

9895

8540

8426

7857

5000

0 2000.

2001.

2002.

nappali

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

levelező, esti, távoktatás

A Debreceni Egyetem hallgatói létszámadatairól többféle szempont szerint összeállított részletes statisztikai adatok találhatók az 5.2 Mellékletben. A teljes munkaidős oktatók létszámát tekintve a Debreceni Egyetem – a hallgatói létszámokkal arányos – negyedik helyen áll az ország intézményei között (ugyanazok az egyetemek előzik meg, mint a hallgatók létszámában). Az oktatói kar minőségét jellemző – az oktatók tudományos teljesítményét tükröző (tudományos fokozatok, címek) - adatok összesítése alapján dobogós helyen áll. Az akadémikusok számát és arányát tekintve az ELTE és a BMGE mögött a Szegedi Tudományegyetemmel együtt a harmadik, míg a MTA doktorok esetében az ELTE és az SzTE mögött szintén a harmadik helyet foglalja el. A kandidátusok, PhD doktorok és DLA mesterek összesített száma és aránya szerint is az ELTE mögött a második. A vezető felsőoktatási intézmények teljes munkaidős oktatóinak létszámadatait, azon belül a tudományos fokozattal ill. címmel rendelkezők létszámát bemutató táblázat az 5.3 mellékletben, a Debreceni Egyetem oktató és nemoktató dolgozói létszámainak alakulása a 2000-2008. években az 5.4 mellékletben található. A képzési kínálatát, tudományos kutatások körét tekintve a Debreceni Egyetem nyújtja a legszélesebb választékot a hazai felsőoktatási intézmények közül, multidiszciplináris egyetemi modell legteljesebb képviselője. 11 képzési területen 31 képzési ágban az egyetem tizenöt karán jelenleg a hagyományos képzési rendszerben 73 egyetemi és 50 főiskolai szintű, továbbá 41 kiegészítő szakon folyik a képzés, míg az új rendszerű képzésben 4 osztatlan, 58 alapképzési és 15 mesterképzési szak működik. A képzési és kutatási választékkal egyaránt kapcsolatos doktori iskolák száma az országban a legmagasabb, 21.

16

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A doktori képzés az egyetemen alapvetően négy nagy szakterületre osztható, amelyek mérete (a kiadott fokozatok számát tekintve) hasonló. Az 1994-2007 között kiadott, összesen 1100 PhD fokozat megoszlását a négy szakterület között az alábbi ábra mutatja (részletesebben lásd a 2.3.1 fejezetben). Doktori (PhD) fokozatok tudományterületenként, 1994-2007

182; 13% 443; 30%

Bölcsészet- és Társadalomtudomány Természettudomány

384; 27%

Orvostudomány Agrártudomány

433; 30%

A felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési teljesítménye általános mutatójaként szolgál a K+F bevételek nagysága. Mind a nemzetközi, mind a hazai K+F pályázati bevételeket tekintve a Debreceni Egyetem az utóbbi években a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mögött a második helyet foglalta el az intézmények rangsorában (lásd a 2.6.4 fejezetben). Társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci környezet. A Debreceni Egyetem az utóbbi években több vizsgálatot végzett a belső és külső környezeti feltételek, elvárások, partnerek/kliensek elégedettségének felmérése, megismerése érdekében. A Debreceni Egyetem akkreditációs önértékelése (2005. november) Az önértékelés a MAB aktuális követelményeivel összhangban, az egyetem Minőségügyi Kézikönyve szerint történt, kari, majd egyetemi szinten. Az önértékelést kérdőíves felmérés előzte meg, melyben az egyetem mérte a hallgatói elégedettséget, a vezetési stílust, a munkatársak irányítását, az egyetem stratégiai folyamatait, az erőforrások menedzselését, munkatársak elégedettségét, valamint az oktatási és kutatási folyamatokat. Bár a mérések statisztikailag nem teljesen megbízhatóak (a kérdőíveket az oktatók 25%-a, a hallgatók 10%-a töltötte ki), a tendenciák, a fejlesztendő, valamint továbbfejlesztendő területek meghatározására segítséget nyújtanak. A kérdőíves felmérések eredményét karonként és egyetemi szinten, valamint azok értékelését részletesen tartalmazza a címben megjelölt akkreditációs önértékelés és annak mellékletei. E helyen néhány fontosabb megállapítását közöljük (az egyes szempontok szerinti értékelés ötfokú skálán történt, ahol az 5 minősítés jelentése a kérdés jellegétől függően „megfelelő intézkedések/kiváló eredmények”). Az intézmény vezetőinek vezetési stilusa: az értékelés a különböző szempontok szerint 3,393,82.

17

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Erősségek: a vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény érdekeit; a vezetők a konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségre törekszenek; a vezetők meghallgatják mások ötleteit és segítik azok megvalósulását; a vezetők törekednek saját személyes teljesítményük javítására, továbbképzés útján. Fejlesztendő: a hallgatók részvételének biztosítása az oktatási programok kialakításában. Az intézmény küldetése, értékrendje, jövőképe: értékelés 2,86-3,81. Erősségek: A vezetők folyamatosan kutatják, ismerik a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat (külső, egyetemi, belső); A vezetés figyelemmel kíséri a külső/belső változásokat és a változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet be; A vezetők biztosítják azt, hogy a célokat és akciókat mindazok megismerjék, akiknek szerepük van a sikeres végrehajtásban. Fejlesztendő: A Felsőoktatási Törvény mindenkori változásaival összhangban az intézményi stratégiai terv átalakítása. A dolgozók szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése: értékelés 2,64-3,68. Erősségek: Az oktatók/kutatók képzettsége és felkészültsége a jogszabályok elvárását biztonsággal teljesíti, helyenként az elvártnál magasabb; Az új munkatársak felvétele a tudományágakon belüli és korosztályi megoszlást folyamatosan javítja; Az egyetem korosztály- és tudásösszetétele a tudományos teljesítményeket maximálisan megalapozza; A továbbképzés lehetőségeit az intézmény kari szinteken valósítja meg. Fejlesztendő: Intézményi szinten – egységes irányvonal mentén – célszerű a személyre szabott személyzet fejlesztési tervezési rendszert kialakítani. Erőforrások kezelése (menedzselése): értékelés 2,95-3,64. Erősségek: Biztosított a szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, -fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására; Biztosított az intézményi (és nem intézményi) szervezetekkel való együttműködés; Biztosított az egyetemen belül, más intézményekkel való együttműködés; Biztosított az irodák költséghatékony kihasználása, valamint technikai felszerelések használata olyan módon, hogy azok elősegítik az intézmény stratégiai és működési célkitűzéseit, a munkavállalók személyes szükségleteit (kivéve MK). Fejlesztendő: El kell érni, hogy a Hallgatói Információs Rendszerben valamennyi karon teljes körű legyen az adatok feltöltöttsége; Rendkívül fontos a SAP gazdasági-informatikai rendszerrel való kompatibilitás megteremtése. A folyamatok (oktatás-kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése: értékelése négy kérdéscsoportban történt, az alábbiak szerint:

18

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE o Az intézmény hogyan szabályozza a változások folyamatait, valamint hogyan tartja kézben a működés folyamatát: 3,13-3,77; o Az intézményben folyó graduális és posztgraduális képzés fejlesztése: 3,01-4,12; o Az intézményben folyó tudományos kutatás emelési lehetőségei: 3,32-3,96; o Az infrastruktúra ellátottság megítélése: 3,92-4,04. Erősségek: Az intézmény meghatározza a folyamatokban résztvevőket és felelősségi körüket; Az intézmény támogatja a kiemelkedő TDK munkát végző hallgatókat; Fiatal oktatók, kutatók segítése, támogatása az önálló kutatómunka végzésében; Oktatók publikálási lehetőségeinek kiszélesítése; A pályázati tevékenységek erősítése; Információs infrastruktúra fejlesztése; Konferenciák rendezése; Tananyagellátással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése; Képzési kínálat; Az elméleti képzés színvonala; A gyakorlati képzés színvonala; Az oktatott tananyag leendő gyakorlati alkalmazhatóságának foka; A szakmai konzultációs lehetőségek; A tanszékek és a hallgatók közötti kapcsolat minősége; Az oktatásszervezés színvonala; A szakkönyvtári szolgáltatás. Fejlesztendő: A folyamatok optimalizálása a mért hatékonyság alapján; Más karok felé történő szolgáltatások bővítése; A számítástechnikai ellátottság foka; A laboratóriumok, egyéb oktatástechnikai eszközökkel való ellátottsága. A hallgatók elégedettsége: értékelés 2,32-3,94. Erősségek: Épületek megközelíthetősége; Az oktatók és hallgatók viszonya; Általában az egyetemi légkör. Fejlesztendő: A képzés alatti munkalehetőségek biztosítása; A hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben; A végzés utáni elhelyezkedés segítése. A dolgozók elégedettsége: értékelés 3,15-4,07. Erősségek: Tisztességes bánásmód; Munkahelyi légkör; A szervezet teljesítményének megítélése; A munkatársak bevonása az oktatási folyamatba. Fejlesztendő: Az egyéni és szervezeti teljesítmény összhangja a motivációs rendszerrel; Egységes dolgozói elégedettségmérés teljes körű, és szabályozott rendszerének működtetése, az eredmények visszacsatolása a Minőségfejlesztés Programok segítségével.

19

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem regionális szerepe az Észak-alföldi régió versenyképességének erősítésében A Debreceni Egyetem innovációs centrum szerepe A Régió Regionális Fejlesztési Tanácsa által 2007-2013. időszakra elfogadott Innovációs Stratégia szerint az Észak-Alföld az egészségipar, az agráripar, és az informatika innovatív régiója, ahol az innováció kiemelt területeit a már ma is jelentős kutatási potenciállal rendelkező agrár és termál, valamint élettudományi kutatási bázisok megerősítése, a globális gazdaság felértékelődött ágazatai (gyógyszeripar, genomika és diganosztikumfejlesztés, nanotechnológia, funkcionális élelmiszerek, megújuló energiaforrások) irányába való elmozdulás és azokkal összekapcsolódó, informatikai fejlesztések jelentik. A Debreceni Egyetem innovációs centrum szerepe a Régióban igen jelentős, célunk, hogy az itt felhalmozott tudás és folytatott innovációs tevékenység tovagyűrűzzön a régió egyéb térségeire, a „vidéki” kistérségi kis- és középvállalkozásokra, közigazgatási szereplőkre. A már ma is létező jelentős szellemi és képzési potenciálra építve kialakításra kerülhet a tudásintenzív befektetők számára vonzó gazdasági környezet, négy-öt technológiaorientált, tőkeerős nagybefektető letelepedésére, melyek beszállítói jórészt a régió kis- és középvállalkozásai. Felismerve ezen folyamatok jelentőségét, a Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatában, az utóbbi évek innovációs tevékenységében, és 2007-2013-ra tervezett projektjeiben is a régió versenyképességének fokozását és az Egyetem innovációs centrum szerepének növelését tartotta szem előtt. Ennek megfelelően a Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatának egyik eleme, hogy az Egyetem „kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője, elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban.„ A Debreceni Egyetemen megjelentek az innovációs menedzsment rendszer első mérföldköve a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND) létrehozása 2004-ben, mely tizenhat cég bevonásával, négy egészségipari területen ösztönzi az alkalmazott kutatások folytatását. A program részeként jött létre a GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda, mely összegyetemi szinten fogja össze az innovációs folyamatokat. A Debreceni Egyetem 2007-2013-ra tervezett kulcsprojektjei a Debreceni Fejlesztési Pólus program elemei, melyek célja a tudás iparosítása, olyan tudásközpontok és klaszterek létrehozása, melyekben a Debreceni Egyetem innovációs szolgátlatóként lép fel a vállalkozások felé, fókuszálva a régió kis- és középvállalkozásaira, illetve az újonnan létrejött spin-off és start-up vállalkozásokra. A pólus program elemei olyan kutatás-fejlesztési projektek, melyek a piaci réseket megtalálva, kitörési pontot jelenthetnek a világpiac felértékelődött ágazataiban, ezáltal növelve a régió kis- és középvállalkozásainak számát és a létrejött kis- és középvállalkozások fennmaradását és megerősödését. (A pólus program projektjeit részletesen a 2.7. fejezetben mutatjuk be.)

20

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem képzési központ szerepe a munkaerő piacon A gazdasági fejlettség területi különbségei hosszabb távon alakulnak ki, s létrejöttükben számos tényező játszik jelentős szerepet. Az Észak-alföldi régió Magyarország, és az Európai Unió egyik határozottan hátrányos helyzetű régiója. Országos viszonylatban mérsékelt gazdasági aktivitás jellemzi a térséget, amely alapvetően a gazdaság alacsony teljesítőképességében rejlik. Ez mutatkozik meg abban is, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a régió az utolsó helyek egyikét foglalja el Magyarország régióinak sorában. A régiók eltérő gazdasági fejlődésének számos oka van, amelyek között az egyik legjelentősebb az ágazati szerkezeti eltérés. A fővárost is tartalmazó Közép-Magyarország kivételével a GDP előállításában jól teljesítő régiókban a bruttó hozzáadott érték magas arányát az ipar-építőipar, míg a kevésbé jól teljesítőek esetében relatíve nagyobb szerepet játszanak a szolgáltatások és a mezőgazdaság. A kutatás-fejlesztés nemcsak a vállalatok, hanem a térségek versenyképességét is döntően meghatározza, mivel versenyelőnyt képezhet az innovációk, új technológiák és új termékek bevezetése. A régió versenyképességének tartós növekedését elsősorban az eredményes K+F tevékenység segíti. Ebben a vonatkozásban jó helyzetben van a régió: a Közép-magyarországi régió után az Észak-alföldi régió kutatás-fejlesztési (K+F) hálózata a második legjelentősebb az országban. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció fejlődésének elősegítése (technológia- és termékfejlesztés) és a bel- és külföldi tőke bevonásának ösztönzése a régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú. A régió kutatás-fejlesztési potenciáljának meghatározó bázisai a felsőoktatási intézmények, kiemelkedően a Debreceni Egyetem. Az elmúlt években jelentős mértékben megváltozott az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók számának aránya. Országszerte jelentősen csökkent az agrárgazdaságban dolgozók száma, az iparban alkalmazásban állók száma viszont folyamatosan növekszik. Régiónk továbbra is az ország kevésbé iparosodott területei közé tartozik, azon örvendetes tény ellenére, hogy az iparban alkalmazásban állók aránya az országos átlag fölé emelkedett. Az elmúlt 10 évben a gazdaság átalakulása térségenként rendkívül egyenlőtlen módon ment végbe, így a régiók között jelentős munkaerő-piaci különbségek alakultak ki és az utóbbi években folyamatosan nőttek. A munkanélküliek munkához jutásának esélye a végzettség szerint változó. A régió felsőoktatása kiemelkedő az országban: Közép-Magyarországot követően itt a legmagasabb az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A népesség iskolázottsága azonban alacsony: az alapfokú végzettségűek, vagy azzal sem rendelkezők hányada az országban itt a legmagasabb. A régió három megyéje közül Szabolcs-SzatmárBereg megyében a legnagyobb a munkanélküliség, a legkedvezőbb helyzetben Jász-NagykunSzolnok megye van. A régió megyéi közül Hajdú-Biharban a legmagasabb a diplomás munkanélküliek száma, hiszen itt a legmagasabb a felsőoktatási intézményben tanulók száma.

21

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A karrierkövetés vizsgálat eredményei - 2009 Az egyetem regionális, országos szerepének meghatározásában fontos az intézmény vonzáskörzetének és végzett hallgatói elhelyezkedése területi megoszlásának vizsgálata. A Debreceni Egyetemen 2008-ban végzett hallgatóinak 73,8%-a az Észak-alföldi régiót jelölte meg állandó lakhelyeként, azon belül 43,3% Hajdú-Bihar megyét. A végzettek munkahely szerinti eloszlását tekintve szintén Hajdú-Bihar megye áll az élen, de Budapest szerepe évrőlévre tovább növekszik. A végzett hallgatók megoszlása lakhely és munkahely szerint megyénként

Megye

Hajdú-Bihar

Lakhely Munkahely

43,3 % 42,9 %

SzabolcsSzatmár-Bereg 19,7 % 17,1 %

Borsod-AbaújZemplén 10,8 % 10,1 %

Pest 11,4 % 14,7 %

Az elhelyezkedés földrajzi eloszlása karonként jelentős eltéréseket mutat. Míg az IK hallgatóinak 78%-a és az ÁOK hallgatóinak csaknem 65%-a Hajdú-Bihar megyében talált munkát, addig az AJK hallgatóinak csak 33%-a. Az AJK és az MTK hallgatói egyre nagyobb százalékban Budapesten helyezkednek el. A végzett hallgatók elhelyezkedési rangsora megyék szerint

Kar AVK MTK MK EFK AOK AJK GYFK IK BTK TTK KTK

I. HBM 50,0% HBM 41,7% HBM 41,9% SZSZB 36,1% HBM 64,3% PEST 37,0% HBM 40,0% HBM 78,3% HBM 42,7% HBM 44,9% HMB 65,2%

Munkahely II. PEST 15,8% PEST 25,0% SZSZB 23,3% HBM 21,3% PEST 14,3% HBM 33,3% BAZ 16,3% PEST 8,7% PEST 19,5% BAZ 16,3% PEST 17,4%

III. SZSZB 13,2% SZSZB 16,7% PEST 14,0% BAZ 16,4% BAZ 14,3% SZSZB 22,2% SZSZB 16,3% SZSZB 4,3% SZSZB 14,6% PEST 8,2% SZSZB 8,7%

Az EU-ban a friss diplomások kevesebb, mint fele talál munkát oklevele kézhezvételétől számított egy éven belül, Magyarország e tekintetben kiemelkedő helyen áll (70%). A felmérés adatai szerint a Debreceni Egyetem 2008-ban végzett hallgatóinak megkérdezése alapján, az ÁOK hallgatói 100%-ban végzést követően azonnal el tudtak helyezkedni, illetve az IK-n végzett hallgatók 92,3%-a. Az MTK hallgatóinak 31,3%-a még most sem helyezkedett el.

22

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A végzettek elhelyezkedésének gyorsasága

A 2008-ban végzett hallgatók körében végzett felmérés szerint 63,8% helyezkedett el képzettségének megfelelő munkakörben, 18,4%-a részben megfelelően. Ebben a tekintetben a ÁOK, IK és a ÁJK végzettjeinek helyzete a legkedvezőbb. A GYFK hallgatóinak 28,4%-a nem a végzettségének megfelelően helyezkedett el, illetve az MTK-n végzett hallgatók közel 38%-a.

23

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A végzettség szerinti elhelyezkedés aránya karonként

A diplomások mindössze 0,6%-a első számú vezető (egyszemélyes vállalkozást vagy kisebb társaságot vezetnek), legnagyobb arányban az agráros és műszaki diplomával rendelkező fiatalok (MTK 4,0%, MK 2,3%) töltenek be ilyen pozíciót. A felső vezetők aránya összegyetemi szinten 2,3%-a középvezetőké 9,4%, mindkét beosztásban az előző két kar végzettjei vannak legnagyobb arányban, illetve a KTK és a TTK diplomásai. A 2008-ban végzett hallgatók legnagyobb százaléka, 71,5% beosztottként helyezkedett el. Munkaviszony jellegét tekintve 41,1% közalkalmazottként, 19,6% magán cég alkalmazottja, 12,3 % multinacionális cég alkalmazottja, 8,7% köztisztviselőként. A különböző beosztásokban elhelyezkedők aránya karonként

KAR AVK MTK MK EFK AOK AJK GYFK IK BTK TTK KTK

Első számú vezető

0 4,0% 2,3% 0 0 0 1,2% 0 0 0 0

Felsővezető

Középvezető

Alsóvezető

Beosztott

0 4,0% 6,8% 1,6% 0 3,6% 1,2% 0 3,6% 0 4,3%

12,0% 12,0% 18,2% 9,7% 0 0 11,1% 3,8% 6,0% 14,0% 8,7%

0 4,0% 18,2% 8,1% 0 3,6% 4,9% 11,5% 6,0% 2,0% 0

82,1% 52,0% 50,% 71,0% 78,6% 60,7% 77,8% 84,6% 73,8% 66,0% 82,6%

Egyéb

5,1% 24,0% 4,5% 9,7% 21,4% 32,1% 3,7% 0 10,7% 18,0% 4,3%

A Debreceni Egyetem egyik legnagyobb büszkesége, hogy a végzett hallgatók 77,9%-a választaná-e újra tanulmányai színhelyéül a Debreceni Egyetemet, ha most jelentkezne felsőoktatási intézménybe. Leginkább a GYFK és az AVK hallgatói kötődnek intézményünkhöz, az előbbinél 94,1% az utóbbinál 90,2% ez az arány.

24

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A végzett hallgatók milyen arányban választanák ismét a Debreceni Egyetemet tanulmányuk színhelyéül

További vizsgálatok azt mutatják, hogy leginkább hirdetés útján valamint személyes érdeklődés módszerével sikerült munkahelyet találni a végzett hallgatóknak. Azoknak a hallgatóknak akiknek sikerült elhelyezkedni átlagos havi jövedelmük leginkább 100-150e Ft között van, 35,1%-ban közigazgatási intézményben dolgoznak. Az alábbi ábra azt mutatja, mennyire találják az egyes karokon végzett hallgatók a Debreceni Egyetem által közvetített tudást hasznosnak (ez a tudás alkalmazhatóságát méri, elsősorban a környezet által küldött visszajelzésekből ítélhető meg) és értékesnek (ez saját véleményük, azt jeleníti meg, hogy az ő számukra milyen jelentőséggel bír, milyen értéke van a megszerzett ismereteknek). Az értékelést a fiatalok öt fokozatú skálán végezték. A mintában szereplő karok hallgatói körében az intézmény által közvetített tudás hasznosságának és értékességének megítélése (1-5 skála átlaga)

Kar AVK MTK MK EFK AOK AJK GYFK IK BTK TTK KTK

Az egyetemen megszerzett tudás mennyire… Hasznos? Értékes? 3,8 3,8 3,5 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,5 3,9 3,8 3,9 4,1 4,1 3,1 3,2 3,7 3,8 3,5 3,7 3,3 3,4

25

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A GYFK hallgatói értékelték leginkább hasznosnak és értékesnek az egyetemen megszerzett tudást. Általánosságban megfigyelhető, hogy értékesebbnek ítélik meg, mint hasznosnak, ami azt jelenti hogy a gyakorlatban kevésbé tudják alkalmazni az egyetemen megszerzett tudást, mint amit az számukra jelent. A megkérdezettek véleménye szerint a Debreceni Egyetemen legkevésbé sikerült fejleszteni a nyelvtudást. Ez mindkét részről nagy problémát jelent, a végzettek nagy százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kap diplomát. Nagyra értékelték a 2008-ban végzett hallgatók az oktatók felkészültségét és segítőkészségét. Intézményünk kiemelkedően közvetítette a kommunikációs ismereteket és megfelelően alakította és fejlesztette a szakmai szemléletet. A felmérés további kérdésekre is kiterjedt, amelyek feldolgozása, értékelése nem képezte a értékelés részét. Ezekből az 5.6 mellékletben ábrákon bemutatjuk, hogyan értékelték végzett hallgatóink hétfokozatú skálán (ezúttal a kari bontást mellőzve) az egyetem által közvetített tudás hasznosságát, értékességét, hogyan közvetítette, fejlesztette intézményünk a különböző típusú ismereteket, készségeket. Küldetés, országos és regionális elvárások A Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatából: „A Debreceni Egyetem a hazai felsőoktatás meghatározó intézményeként – az európai egyetemek Magna Charta-jának szellemében – a legmagasabb szintű, sokoldalú, interdiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez.” … „– a hatékonyságra, rugalmasságra, a válaszadó képesség növelésére, a dinamikus fejlődésre, a menedzsment ésszerűsítésére törekedve Kelet-Magyarország egyre meghatározóbb szellemi központjává válik, szoros kapcsolatban a környező országok szomszédos régióival,” … „– kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője, elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban.„ A jelen kihívásai, a fenntartó elvárásai elsősorban az alábbi dokumentumokból olvashatók ki: 2005. évi CXXXIX. törvény (2005. 11. 25.) a felsőoktatásról (a továbbiakban: Ftv); Új Magyarország Fejlesztési Terv. Foglalkoztatás és növekedés – 2007-2013 (a továbbiakban: ÚMFT), továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó operatív programok) Debrecen Fejlesztési Pólus Programja (a továbbiakban: DFPP); Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja 2007-2013 (a továbbiakban: ÉARSP); Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja (a továbbiakban: ÉARISOP); Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Operatív Program (2007-2013) (a továbbiakban: ÚMVST).

26

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az új felsőoktatási törvény: Az új felsőoktatási törvény (a kísérő kormány-előterjesztésben megfogalmazott szándék szerint) „az ezredfordulóra a társadalomban és a gazdaságban végbement, a felsőoktatás fejlesztését meghatározó változásokból adódó és az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában vállalt feladatok teljesítéséhez” kívánja megteremteni a jogi környezetet. A kiemelhető kihívások: A felsőoktatásban lezajlott extenzív fejlődést, a tömegoktatás megjelenését követően előtérbe kerül a termelés és szolgáltatások versenyképességének biztosítása érdekében a felsőoktatás képzési kínálatának, oktatási szolgáltatásainak megújítása, a képzési szerkezet átalakítása, a képzés tartalmának és az ismeretátadás módszereinek, eszközeinek minőségközpontú fejlesztése; Az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában való aktív részvétel, a képzési rendszer átalakítása a bolognai elveknek megfelelően, a képzési ciklusok egymáshoz, és a munka világához való kapcsolódása; Az intézmények hatékony és gazdaságos működtetése. A bővülő hazai és nemzetközi együttműködés, a regionális fejlesztésben ellátandó feladatok az intézmények szervezetének és irányításának átalakítását igénylik; Piackonform eszközök kihasználásának biztosítása az intézmények számára; Regionális és városi szellemi központként működés elvárásai. A Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési és vállalkozási folyamatokban történő részvételéhez az alábbi törvénymódosításokat látjuk szükségesnek: VÁLLALKOZÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABADSÁG MEGTEREMTÉSE • A felsőoktatási intézmények tulajdonába kell adni a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő állami vagyont. • A saját bevétel terhére vállalkozásokat alapíthassanak, azokban való részvétel többségi és kisebbségi tulajdonosként egyaránt. • Lehetővé kell tenni, hogy a felsőoktatási intézmények a korlátolt felelősségű társasági forma mellett akár részvénytársaságot is alapíthassanak. • Az intézmények vállalkozásai további társaságokat alapíthassanak. • A saját bevétel terhére vállalkozásokban üzletrészt szerezhessenek. • Felsőoktatási intézmény esetén a gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez ne kelljen a Kormány jóváhagyása. • Az ÁHT és az innovációs törvény lehetőséget ad hasznosító vállalkozás létrehozására, illetve gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítésére, ennek feltételeit azonban tovább kell lazítani. • Intézményben előállított, vagy megszerzett szellemi tulajdon ne legyen kincstári tulajdon. Azzal az intézmény szabadon rendelkezhessen. • A spin-off vállalkozások jelenlegi definíciója felülvizsgálatra szorul; javasolt az OECD szélesebb kört felölelő kritériumrendszerének alkalmazása • Meg kell tartani a felsőoktatási intézmények hitelfelvételi lehetőségét

27


A FOGLALKOZTATÁS RUGALMASSÁGÁNAK MEGTEREMTÉSE • A felsőoktatási intézmény – oktató feladatainak ellátását kivéve – alkalmazhasson nem közalkalmazottakat is. • A projektekre való megbízás lehetősége legyen adott, úgy, hogy a közalkalmazotti státuszt arra az időre más tölthesse be (mentesítés, részleges mentesítés, teljesítmény alapú bérek), illetve hogy határozott időre is felvehessen az intézmény közalkalmazottakat. • Saját bevétel terhére szabad foglalkoztatási lehetőségek legyenek – közalkalmazotti fizetés és egyéb forrásokból származó juttatások kiegészíthessék egymást. • Az alkalmazásban állók felmentésének lehetőségein, eljárásrendjén – legalább az ipari partnerekkel való együttműködésekben – lazítani kell, ugyanis jelenleg csak fegyelmi eljárás során kerülhet erre sor. A felsőoktatási intézmények szerepe az ÚMFT-ben Az ÚMFT az egyetemek szerepét a gazdaságfejlesztésben a következőképpen határozza meg: „A Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott iránymutatásokkal (6., 7. és 8. iránymutatás) összhangban az innovatív, tudásalapú gazdaság kialakítása – elsősorban az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozatban kijelölt, területileg koncentrált fejlesztési pólusok (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, illetve a Székesfehérvár-Veszprém tengely) mentén - a vállalkozások üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú technológiai fejlesztéseinek támogatásával, illetve az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások innovációs célú, kutatási együttműködéseinek ösztönzésével lehetséges. Ez – a szükséges kutatási infrastruktúra biztosításával, valamint a hazai és a nemzetközi piacra lépés ösztönzésével – fontos eszköze a versenyképes technológiák önálló fejlesztésének, adaptálásának és az eredmények hasznosulásának. Ehhez szükséges az innovációs és pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása, a magvető tőke biztosítása a kezdő, innovatív (spin-off) vállalkozások számára, illetve a technológiai inkubátorszolgáltatások létesítése és működtetése. Ösztönözni kell: • a kutatási kapacitások ágazati és területi (fejlesztési pólusok) koncentrációját, specializációját az ország számára perspektivikus, nagy potenciált rejtő területekre (pl. infokommunikáció, biotechnológia, élettudományok, nanotechnológia, anyagtudományok, környezeti technológiák és megújuló energiaforrások); • az ehhez szükséges kutatási és IKT-infrastruktúra fejlesztését; • a nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúrák létrehozását, illetve hatékony működtetését; • a meglévő nemzetközi K+F-hálózatokhoz és infrastruktúrájukhoz A 7. Kutatási Keretprogram, valamint a Versenyképességi és Innovációs Program prioritásaihoz kapcsolódva különösen azokban az ágazatokban kívánjuk ösztönözni az innovációt, ahol hazánk komparatív előnyeire, illetve ígéretes nemzetközi együttműködési lehetőségekre építhetünk, így elsősorban a nanotechnológia, az élettudományok, az energetikai kutatások és az IKT-alapú innovációk területén.” (ÚMFT, 2006. okt.; 25. oldal) A Debreceni Egyetem kulcsprojektjei, melyek a Debreceni Fejlesztési Pólus programban is meghatározásra kerültek, illeszkednek az ÚMFT prioritásaihoz. Az ÚMFT az egyetemek kutatóegyetemmé válását, gazdasági szerepvállalásának növelését valamint egyes területeinek a struktúraváltásban való élenjárását tűzi ki célul, mely a Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatában is megfogalmazásra került. Az illeszkedéseket a pólus program projektjeinek bemutatásakor ismertetjük.

28

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debrecen Fejlesztési Pólus Programja Debrecen fejlesztési pólus, általában a regionális fejlesztési (versenyképességi, növekedési) pólusok, mint az ország egészének versenyképessé válását katalizáló területi kategóriák, melyek egy harmonikus, policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szükséges elemei, a közelmúltban jelentek meg az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, majd az ÚMFT alapját képező Fejlesztési Koncepcióban. A DFPP „Debrecen – A tudás iparosítása” alcímet viseli, jövőképe: „Debrecen adottságaira támaszkodva döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg versenyképes K+F eredmények felfedezése, termékké alakítása, gyártása és világméretű alkalmazási feltételeinek megteremtése.” A Debrecen Fejlesztési Pólus program alapját hét tudásközpont alkotja, amelyek külön-külön is több elemből állnak össze. Ezek alkotják a program első funkcionális szintje (Innovációs funkció) meghatározó részét. A projektek ismertetésére a 2.7. fejezetben kerül sor. A Debrecen Fejlesztési Pólus három alapvető célt tűz ki maga elé: A térség gazdasági szerkezetének modernizálása: mind az alkalmazotti struktúrát, mind pedig a vállalkozások ágazatok szerinti megoszlását tekintve kerüljenek fölénybe a magasabb hozzáadott értéket előállító, és azok széles körű elterjesztését szolgáló ágazatok. A város/térség foglalkoztatottsági viszonyainak javítása: a pólus működésének eredményeként a városban valamint térségében csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság és az adófizetők aránya A város/térség jövedelmi helyzetének javulása: a pólus működésének hatására a városban és térségében egyre több ember talál magának munkát, és ezzel párhuzamosan növekszik a felhalmozódott jövedelem. Az alapvető célok elérését három részcél teszi lehetővé: Minőségileg magasabb szintű K+F tevékenység megteremtése/további fejlesztése: jelentős mértékben emelkednek a K+F jellegű kiadások, bővül az ezen szektorban foglalkoztatottak száma, és nemzetközileg is számottevő tudományos eredmények jönnek létre A megszületett innovációk gyakorlati alkalmazásának hatékonyabbá tétele: a K+F eredmények az elmúlt időszakban tapasztalható arányoknál nagyobb mértékben kerülnek a gyakorlati életben felhasználásra A K+F eredményeket felhasználó, magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása: megvalósul a K+F eredmények termékké alakítása, amelynek hatására a külföldi tőke egyre nagyobb mértékben érdeklődik a térség iránt, és növekszik a térség gazdaságának export-orientáltsága Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja 2007-2013 (ÉARSP) Az ÉARSP alapján az Észak-Alföldi Régió átfogó stratégiai célkitűzése: „A vízkészletgazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrásfejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.”

29

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az ÉARSP Specifikus céljai (és prioritásai) közül a DE számára relevánsak: A régió specifikus helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése – „Dinamikus régió” (a regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése; a régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése); A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése – „Öko-régió” (a régió környezeti állappotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése; környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése); A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása – „Egészséges régió” (a lakosság egészségi állapotának javítása; a régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása); A régió versenyelőnyeire alapozott, piacvezérelt és innováció-orientált agrár-vertikum kialakítása – „Agrár-régió” (a mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése; nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése; mezőgazdasági területek eltartóképességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása; a K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása). Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája A Régió Regionális Fejlesztési Tanácsa által 2007-2013. időszakra elfogadott Innovációs Stratégia szerint az Észak-Alföld az egészségipar, az agráripar, és az informatika innovatív régiója, ahol az innováció kiemelt területeit a már ma is jelentős kutatási potenciállal rendelkező agrár és termál, valamint élettudományi kutatási bázisok megerősítése, a globális gazdaság felértékelődött ágazatai (gyógyszeripar, genomika, minimálisan invazív technológiák és diganosztikumfejlesztés, nanotechnológia, funkcionális élelmiszerek, megújuló energiaforrások) irányába való elmozdulás és azokkal összekapcsolódó, informatikai fejlesztések jelentik. A Debreceni Egyetem innovációs centrum szerepe a Régióban igen jelentős, célunk, hogy az itt felhalmozott tudás és folytatott innovációs tevékenység tovagyűrűzzön a régió egyéb térségeire, a „vidéki” kistérségi kis- és középvállalkozásokra, közigazgatási szereplőkre. A már ma is létező jelentős szellemi és képzési potenciálra építve kialakításra kerülhet a tudás-intenzív befektetők számára vonzó gazdasági környezet, négy-öt technológiaorientált, tőkeerős nagybefektető letelepedésére, melyek beszállítói jórészt a régió kis- és középvállalkozásai. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív programból: Az információk és a tudás elterjesztése (tudástranszfer: képzések, szaktanácsadás) A kor-szerkezetváltás támogatása Befektetés a minőségi termék-előállításba, a hozzáadott érték növelése (K+F+I) Biomassza energetikai célú felhasználása (K+F+I) A gazdasági fejlődés és az életminőség elősegítése a vidéki területeken, valamint a természeti és a gazdasági fejlődés elősegítése és az életminőség javítása a vidéki területeken, illetve a természeti és kulturális örökség megőrzése; Saját kutatóintézeti hálózat fejlesztését szolgáló, versenyképességet javító, programok indítása a gazdasági partnerekkel a kutatási eredmények felhasználásával, spin-off cégek alapítása, illetve szabadalmak és licencek és know-how értékesítése.

30

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A 2009. márciusi állapot szerint a Debreceni Egyetem projektjei a következő operatív programok prioritásaiba illeszkednek: A Gazdaságfejlesztés Operatív Programból: GOP 1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP 1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése (KKK és RET létrehozása pólusokhoz) GOP 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása (A,B) GOP 1.3.1. Vállalati innováció ösztönzése GOP 1.3.2. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése GOP 1.3.3. Technológia-intenzív start-up válalkozás támogatása A Társadalom Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP): 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 1.1.1. Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola” TIOP 1.3.1 A felsőoktatási tevékenység színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális (A komponens) és informatikai (B komponens) fejlesztések támogatása TIOP 1.3.3. Agóra Pólus, Pólus-, illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása 2. prioritás: Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 2.2.2 Sürgősségi ellátás fejlesztése, valamint informatikai fejlesztés a koraszülött intenzív és központ intenzív osztályokon TIOP 2.2.5. Korszerű regionális onkolkógiai hálózat kialakítása TIOP 2.2.7. Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban TIOP 2.3.1. Intézményen belüli betegazonosítási, ügyviteli és üzletviteli rendszerek fejlesztése TIOP 2.3.3. Térségi intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra rendszerek kiépítése, fejlesztése

A Társadalmi Megújulás Operatív Programból (TÁMOP): 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (TAMOP 3.prioritás)

3.1 A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 3.1.9. Diagnosztikus mérések fejlesztése 3.4. Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásainak és sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 3.4.1 A felsőoktatás minőségi fejlesztése 3.4.2 Nemzeti Kiválóság Program indítása 3.4.3 A képzés és a kutatás-fejlesztése együttműködésének erősítése a felsőoktatásban 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 2007-2008 Akcióterv TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban

31

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE TÁMOP 4.1.2 Tananyagfejlesztés képzők képzése különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre „A” komponens: Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés „B” komponens: Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása „C” komponens: Képzők képzése TÁMOP 4.1.3. Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése TÁMOP 4.1.4. Minőségefejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP 4.2.1. A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése kialakítása TÁMOP 4.2.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program 2009-2010 Akcióterv TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP 4.1.2. Tartalomfejlesztés, képzők képzése különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésre és azok fejlesztésére „A” komponens: Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés „B” komponens: Pedagógusként segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítás „C” komponens: Képzők képzése TÁMOP 4.1.5. Hiányszakmák, új szakmák munkaerőigényeinek kielégítése felsőfokú képzés segítségével TÁMOP 4.2.1. Kutatási és technológiai transzfer szolgáltatások támogatása, a felsőoktatási intézmények kutatási feltételeinek javítása TÁMOP 4.2.2. Nemzetközi közreműködésben megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása TÁMOP 4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program 5. prioritás: Egészségmegörzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 6.1.1. Bizonyítékon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára TÁMOP 6.1.2. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok TÁMOP 6.2.2. Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számra, hiányszakmák képzése, kompetencia-fejlesztés TÁMOP 6.2.4. Foglalkoztatás támogatása

A Környezet- és Energiafejlesztés Operatív Programból: 3.1.3 Gyűjteményes növénykertek megőrzése és helyreállítása 5.1.1. Energetikai hatékonyság fokozása 2009-4.4.0 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia,- valamint biometán-termelés 2009-5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítés 2009-5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Környezetjavító fejlesztések (a természeti értékek megőrzése, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése); Környezetbarát energetikai fejlesztések;

32

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív programból: Az információk és a tudás elterjesztése (tudástranszfer: képzések, szaktanácsadás) A kor-szerkezetváltás támogatása Befektetés a minőségi termék-előállításba, a hozzáadott érték növelése (K+F+I) Biomassza energetikai célú felhasználása (K+F+I) A gazdasági fejlődés és az életminőség elősegítése a vidéki területeken, valamint a természeti és a gazdasági fejlődés elősegítése és az életminőség javítása a vidéki területeken, illetve a természeti és kulturális örökség megőrzése; Saját kutatóintézeti hálózat fejlesztését szolgáló, versenyképességet javító, programok indítása a gazdasági partnerekkel a kutatási eredmények felhasználásával, spin-off cégek alapítása, illetve szabadalmak és licencek és know-how értékesítése. A Regionális Operatív Programokból: Együttműködő és versenyképes városhálózat (legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása); A Közigazgatás megújítása és a Közszolgáltatások korszerűsítése Operatív Programokból: A közszolgáltatások korszerűsítése (az elektronikus közigazgatás infrastruktúrájának fejlesztése, az e-kultúra terjesztése). Az Észak-Alföld Operatív Programból: ÉAOP 1.1.1. Inkubáció elősegítése ÉAOP 1.1.2. Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása ÉAOP 1.1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése ÉAOP 2.1.1. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉÁOP 3.1.3. Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása ÉAOP 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése ÉÁOP 4.1.2. Egészségügyi intézmények fejlesztése – egészsgéügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések A regionális elvárások az alábbi dokumentumokban kerültek megfogalmazásra: Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja 2007-2013 (a továbbiakban: ÉARSP); Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (a továbbiakban: ÉAOP); Az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiája és Operatív Programja (a továbbiakban: ÉARISOP); Debrecen Fejlesztési Pólus Programja (a továbbiakban: DFPP). Az ÉARSP alapján az Észak-Alföldi Régió átfogó stratégiai célkitűzése: „A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-KözépEurópa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.” Specifikus céljai (és prioritásai) közül a DE számára relevánsak: A régió specifikus helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése – „Dinamikus régió” (a regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése; a régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése); A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése – „Öko-régió” (a régió környezeti

33

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése; környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése); A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása – „Egészséges régió” (a lakosság egészségi állapotának javítása; a régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása); A régió versenyelőnyeire alapozott, piacvezérelt és innováció-orientált agrár-vertikum kialakítása – „Agrár-régió” (a mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése; nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése; mezőgazdasági területek eltartóképességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása; a K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása). Svájci Hozzájárulás pályázati program 7. támogatási terület: Kutatás és fejlesztés 8. támogatási terület: Egészségügy Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 2. prioritás: Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció területén 2.4. Egészségügy és közös veszélyelhárítás EGT és Novég finanszírozási Mechanizmus Humánerőforrás-fejlesztés és oktatás Egészségügy Gyermek és ifjúság • Tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység Az ÉAOP-ban bemutatásra kerülő fejlesztési tervek – az ágazati és a regionális operatív programok közötti munkamegosztásnak megfelelően – nem teljeskörűen a helyzetfeltárásban és a stratégiában bemutatott célkitűzésekre reagálnak, ennek ellenére az egyetemet az alábbi területeken érintik: A regionális gazdasági versenyképesség javítása, az innovációk térbeli terjedésének erősítése, az üzleti infrastruktúra és a gazdasági hálózatok erősítése; Humán és kulturális infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások hatékony és regionális térségi ellátásának biztosításához kapcsolódó infrastruktúra bővítése. A régió operatív programja a „Dinamikus régió” mint fejlesztési célkitűzés alapján készült el. A régió stratégiájának többi része az ágazati stratégiákba kerül integrálásra az egyeztetések során.

Az Észak-Alföldi Operatív Program célrendszere: Átfogó cél: „Az Észak-Alföldi régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint természeti és társadalmi értékeire építő, innovatívan, fenntartható módon és dinamikusan fejlődő régió megteremtése.” Specifikus célok: A régió versenyképességének és tőkevonzó képességének javítása; A régió foglalkoztatásának bővítése; A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése.

34

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE DFPP „Debrecen – A tudás iparosítása” alcímet viseli, jövőképe: „Debrecen adottságaira támaszkodva döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszeripar és a biotechnológia területén nemzetközileg versenyképes K+F eredmények felfedezése, termékké alakítása, gyártása és világméretű alkalmazási feltételeinek megteremtése.” A Debrecen Fejlesztési Pólus három alapvető célt tűz ki maga elé: A térség gazdasági szerkezetének modernizálása: mind az alkalmazotti struktúrát, mind pedig a vállalkozások ágazatok szerinti megoszlását tekintve kerüljenek fölénybe a magasabb hozzáadott értéket előállító, és azok széles körű elterjesztését szolgáló ágazatok. A város/térség foglalkoztatottsági viszonyainak javítása: a pólus működésének eredményeként a városban valamint térségében csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság és az adófizetők aránya A város/térség jövedelmi helyzetének javulása: a pólus működésének hatására a városban és térségében egyre több ember talál magának munkát, és ezzel párhuzamosan növekszik a felhalmozódott jövedelem. Az alapvető célok elérését három részcél teszi lehetővé: Minőségileg magasabb szintű K+F tevékenység megteremtése/további fejlesztése: jelentős mértékben emelkednek a K+F jellegű kiadások, bővül az ezen szektorban foglalkoztatottak száma, és nemzetközileg is számottevő tudományos eredmények jönnek létre A megszületett innovációk gyakorlati alkalmazásának hatékonyabbá tétele: a K+F eredmények az elmúlt időszakban tapasztalható arányoknál nagyobb mértékben kerülnek a gyakorlati életben felhasználásra A K+F eredményeket felhasználó, magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása: megvalósul a K+F eredmények termékké alakítása, amelynek hatására a külföldi tőke egyre nagyobb mértékben érdeklődik a térség iránt, és növekszik a térség gazdaságának export-orientáltsága A Debrecen Fejlesztési Pólus program alapját hét tudásközpont alkotja, amelyek külön-külön is több elemből állnak össze. Ezek alkotják a program első funkcionális szintje (Innovációs funkció) meghatározó részét. A második funkcionális szinten (Gazdaságfejlesztési, gazdaságszervező funkció) szerepel a DE épületeinek a gazdasági szerkezetváltáshoz, a képzések piacorientált átalakításához nélkülözhetetlen, jelentős rekonstrukciója, eszközállományának innováció-orientált fejlesztése. A projektek ismertetésére a 2.7. fejezetben kerül sor.

1.3 AZ INTÉZMÉNY KÖZÉPTÁVON ELÉRENDŐ HELYZETÉNEK, ÁLLAPOTÁNAK, CÉLJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGFOGALMAZÁSA. A KÜLDETÉS-NYILATKOZATBAN MEGFOGALMAZOTT JÖVŐKÉP AKTUALIZÁLÁSA

Az integrált Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatát az integráció előkészítő szakaszában, 1997-ben fogalmazta meg először, amely a korábbi Intézményi Fejlesztési Tervben került publikálásra. A többször módosított, kiegészített dokumentumnak az 1.2. fejezetben idézett legfontosabb célkitűzései már az első változatban jelen voltak, meghatározóak voltak az elmúlt évek intézményi fejlesztéseiben, és ma is kifejezik a jelen kihívásaira reagáló intézményi stratégia fő irányait. Ezekből kiindulva, az eddig elért eredményekre alapozva, a fenntartó elvárásainak figyelembe vételével, az országos és regionális stratégiákkal

35

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE összhangban, az egyetem különböző szakterületi szervezeti egységeinek elemzéseire támaszkodva kerültek megfogalmazásra a 2007-2011. évek időszakára vonatkozó, alább bemutatásra kerülő egyetemi stratégiai célkitűzések. Általános célkitűzés: A társadalom elvárásaira rugalmasan reagáló, magas színvonalú oktató, kutató és művészeti tevékenység, hatékony működés, tudásközpont szerepkör betöltése. Speciális célkitűzés: A Debreceni Egyetem elért pozíciójának megőrzése, további erősítése a magyar felsőoktatás rendszerében. Jelentős hozzájárulás a régió gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséhez. Stratégiai célok: 1. Az oktatás szervezeti feltételeinek, infrastrukturális hátterének, tartalmának és módszereinek folyamatos, minőségközpontú fejlesztése, rendszeres hozzáigazítása a piaci elvárásokhoz. 2. Az alap- és alkalmazott kutatások nemzetközi színvonalú művelésének fejlesztése, a hazai és nemzetközi hálózati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása. 3. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, az innovációs folyamatok régióbeli kibontakozását hatékonyan szolgáló partnerkapcsolatok, szervezetek kialakítása, eredményes működtetése. 4. A szűkebb és tágabb régió gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedését szolgáló programok kezdeményezése és eredményes működtetése. 5. A határokon átnyúló kapcsolatok erősítése az oktatás, a kutatás és szakatanácsadás területén. 6. Az egyetem belső és külső szolgáltatásainak, költséghatékony működtetésének fejlesztése. A célkitűzések összefüggéseit is mutató rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: A társadalom elvárásaira rugalmasan reagáló, magas színvonalú oktató, kutató és művészeti tevékenység, hatékony működés, tudásközpont szerepkör betöltése.

Általános célkitűzés

Speciális célkitűzés

Stratégiai célok

Jelentős hozzájárulás a régió gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséhez

A Debreceni Egyetem elért pozíciójának megőrzése, további erősítése a magyar felsőoktatás rendszerében.

Az oktatás szervezeti feltételeinek, tartalmának és módszereinek folyamatos, minőségközpontú fejlesztése, rendszeres hozzáigazítása a piaci elvárásokhoz

Az alap- és alkalmazott kutatások nemzetközi színvonalú művelésének fejlesztése, a hazai és nemzetközi hálózati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása

Az egyetem A kutatási eredmények A szűkebb és tágabb belső és külső gyakorlati régió gazdasági, szolgáltatásain felhasználását, az kulturális és ak, költséghaté- innovációs folyamatok társadalmi kony régióbeli felemelkedését működtetésékibontakozását szolgáló programok nek fejlesztése hatékonyan szolgáló kezdeményezése és partnerkapcsolatok eredményes szervezetek működtetése. kialakítása, eredményes működtetése

36


2. Az intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása A jogelőd intézmények integrációjával 2000-ben létrejött Debreceni Egyetem az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karán közel 30 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Szükséges az integráció eredményeit és további feladatait az IFT keretében is megvizsgálni, különös tekintettel a képzésre és a hallgatókat érintő hatásokra, mégpedig legalább két szinten, azaz az intézmény és a karok szintjén. A karok mérete és tevékenysége, valamint a karon belüli szakmai diverzitás rendkívül eltérő, hiszen a szakmailag erősen fókuszált kis karoktól (pl. Gyógyszertudományi Kar, Zeneművészeti Kar) a nagy és szakmailag igen sokszínű karokig (Bölcsészettudományi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar) minden változat előfordul. Így érthető, hogy az integráció kari megítélése is sokoldalú. Az integráció hozzájárult egyes karok gazdasági ellehetetlenülésének meggátlásához (pl. Zeneművészeti Kar), létező karok szakmai megerősödéséhez (Állam- és Jogtudományi Kar) továbbá új karok létrejöttéhez (Informatikai Kar, Népegészségügyi Kar). Az Egyetem nagy egységei (AMTC, OEC, TEK) közötti, és az egységeken belüli gazdasági együttműködés és szolidaritás nem tudott minden felmerülő problémát megoldani, de azok élét jelentősen tompította. Az integráció egyetemi szintű eredményei jól megfigyelhetők azokon a területeken, melyek valamennyi kart érintenek. Így pl. hallgatói informatikai rendszer az egész egyetemet átfogja, egy ilyen integrált rendszer nélkül az oktatás szervezése gyakorlatilag lehetetlenné válna. Befejeződött a gazdálkodás egységes átállása az SAP rendszer használatára, és folyik a rendszer moduljainak a feltöltése. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára sikeresen valósította meg az egyes területi könyvtárak integrációját. Szolgáltatásaival hatékonyan segíti mind az oktatást, mind a kutatást. A DE intézményi szinten is határozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy nyelvvizsga hiánya ne akadályozza meg a végzett hallgatókat diplomájuk átvételében, akkreditált vizsgáztató helyként támogatja a hallgatók számára a nyelvvizsga megszerzését a nyelvek széles körében. Létrejöttek olyan központok, programok (Lifelong Learning Központ, Mentálhigiénés Program), melyek tevékenységüket kezdettől fogva az integrált egyetem dimenziójában tervezik. Külön kiemeljük a DE hallgatóit egyetemlegesen érintő infrastrukturális fejlesztéseket, a 2005-ben átadott 930 férőhelyes, modern Campus Diákhotelt, a kollégiumok felújítását, a Főépület folyamatban lévő felújítását, az új Élettudományi Épület és Könyvtár oktatási, szolgáltatási lehetőségeit. Egyre erőteljesebb a sporttevékenység integrációja is, rendszeresek az egyetemi szintű tömegsport rendezvények. A Debreceni Egyetem kialakította minőségbiztosítási szervezetét, a szervezet személyi feltétele adott, a minőségbiztosítási rendszer működik. Az intézménnyel szemben támasztott igények felmérése és figyelembevétele valamilyen szinten valamennyi karnál teljesül. Folynak elégedettségi mérések, ezek keretében az egyetem szabályozott körülmények között végzi az oktatói munka hallgatói véleményezését. A minőségbiztosítás kérdése az integrációtól függetlenül, azt megelőzően is felmerült és bizonyos egységekben (pl. OEC) hatékony megoldások születtek. Ugyanakkor az egész Debreceni Egyetemre történő kiterjesztése is a lehetőségekhez mért egységesítése feltétlenül az integrációnak is tulajdonítható. Összességében megállapítható, hogy az integrációval megteremtődtek az egységek közötti érdemi együttműködések lehetőségei, és az integrált Debreceni Egyetem tekintélye, tudományos, oktatási és gazdálkodási eredményei pozitív módon hatnak a karok működésére.

37

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A karok és a központi egységek erőfeszítései mellett az integráció érdemben járul hozzá a debreceni felsőoktatás színvonalának emeléséhez. A Debreceni Egyetem továbbra is stratégiai céljának tekinti az egyetemen belüli oktatási és tudományos együttműködések támogatását, az integráció előnyeinek fokozottabb kihasználását.

2.1 A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA A képzés korszerűsítése több területen egyidejűleg folyik. A képzési szerkezet átalakítása döntően a többciklusú lineáris képzésre történő átállást jelenti, aminek az első fázisa (új alapképzési struktúra kialakítása) lényegében megvalósult. Jelenleg folyik a mesterképzések kialakítása, bevezetése és napirenden van a doktori képzés reformja is. Ezeket az alapvető folyamatokat egészíti ki a gazdaság igényeivel összhangban lévő rövidebb idejű, kompetencia alapú képzések rendszerének megteremtése. A szerkezeti megújítással párhuzamosan szervezeti változások is végbemennek, melyek elsődleges célja a hatékonyabb, magasabb szintű képzés. E változások integráns része a párhuzamosságok megszüntetése és ez az a terep, ahol az integráció lényeges előnyöket kínál. Egy, a Debreceni Egyetem méretéhez fogható felsőoktatási intézményben a párhuzamosságok 100%-os kiküszöbölése a képzésben gyakorlatilag nem lehetséges, hiszen az oktatás három városban (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény) továbbá Debrecenen belül is több campuson folyik. Ez utóbbi még akkor is megnehezítené az oktatás szervezését, ha több kar hallgatói ugyanazt a tárgyat (pl. matematikát, fizikát, kémiát) ugyanazon oktató előadásában hallgatnák. A nagy, összevont előadásoknak jelenleg határt szab a nagy előadótermek viszonylag csekély száma is. Természetesen erőteljes a kényszer és a törekvés arra, hogy amit csak lehetséges, több szak hallgatói számára együtt adjanak elő, hiszen az utóbbi években az egy oktatóra jutó hallgatók száma erőteljesen növekedett (a hallgatói létszám 2007-ben a 2000. évinek 133,9 %-ára nőtt, ezzel szemben az oktatói létszám 99,2 %ra csökkent!) A párhuzamosságok csökkentése elsősorban a szakmailag viszonylag homogén alapképzésekben az egyes centrumokon/központokon belül valósul meg. Más esetekben a képzés sajátosságai miatt a párhuzamosságok kérdése nem merül fel (pl. a Zeneművészeti Kar, Egészségügyi Kar, stb. szakjai). Törekvés mutatkozik a működésben mutatkozó párhuzamosságok kiküszöbölésére is. Így pl. a OEC és az AMTC keretében folytatott képzéseket egy-egy egységes tanulmányi osztály segíti, és hasonló megoldás bevezetését tervezi a Tudományegyetemi Karok (TEK) is, bár itt a szakmai és területi távolságok miatt több nehézséggel kell számolni. Sokat várunk e téren is a hallgatói/tanulmányi informatikai rendszer megújításától. A Debreceni Egyetem a tartalmi integráció megvalósítása érdekében kidolgozta a karok, intézetek, tanszékek közötti oktatási és tudományos együttműködés döntési és működési mechanizmusának intézményi szabályozását. A hasonló területen oktatást, kutatást végző egységek integrációja három szinten valósult meg: 1. oktatási szervezeti egységek oktatási, kutatási programok mentén történő együttműködése, szakmai integrációja; 2. oktatási és egyéb szervezeti egységek összevonása. Az integrációs folyamat előrehaladása az oktatási és kutatási együttműködések lehetőségeit kiszélesítette, az oktatás terén pedig a bolognai folyamathoz kapcsolódó szerkezet-módosítás, a többciklusú lineáris képzésre történő áttérés felgyorsította az együttműködések kialakulását. Az oktatási kooperációt az egyetem egészére vonatkozóan korábban kidolgozott Átoktatási szabályzat is segítette, ennek átdolgozása, a várhatóan megnövekvő arányú átoktatások követelményeihez igazítása jelenleg is folyamatban van.

38


Karok közötti oktatási együttműködések (hagyományos képzések) Együttműködő karok

Szak

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar szakjai Egészségügyi Kar szakjai

Informatikai Kar szakjai Mezőgazdaságtudományi Kar szakjai tanári szakok agrárkémikus agrármérnöki élelmiszerminőségbiztosító agrármérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki természetvédelmi mérnöki gazdálkodási műszaki informatikai környezetmérnöki vegyészmérnöki villamosmérnöki gyógyszerésztudományi orvosi- képalkotó diagnosztikai laboratóriumi analitikus molekuláris biológus

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Egészségügyi Kar Általános Orvostudományi Kar Népegészségügyi Kar Informatikai Kar Természettudományi és Technológiai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar szakfelelős kar Bölcsészettudományi Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Közgazdaságtudományi Kar Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Informatikai Kar Műszaki Kar Természettudományi és Technológiai Kar majd Informatikai Kar Műszaki Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Műszaki Kar Természettudományi és Technológiai Kar Műszaki Kar Természettudományi és Technológiai Kar Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Természettudományi és Technológiai Kar Általános Orvostudományi Kar Mezőgazdaságtudományi Kar

A táblázatban csak a képzést meghatározó, jelentős mértékű oktatási együttműködések vannak feltüntetve. Az átoktatási tevékenység az utóbbi években a tartalmi integráció eredményeképpen folyamatosan bővült. A többciklusú képzésben a fenti szakok jogutódjainak kifejlesztésében, oktatásában még szorosabbá váltak/válnak az együttműködések. Maguk a karok is ebben látják az együttműködések kiterjesztésének legnagyobb lehetőségét, és élni is kívánnak a más karokon elérhető szakmai kapacitás igénybevételével. A bolognai képzési rendszerre történő átállás olyan változásokat is hozott, mint pl. egyes mérnöki szakoknak (vegyészmérnök, villamosmérnök) a Műszaki Karról a Természettudományi és Technológiai Kar gesztorságába történő átkerülése, ahol az

39

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE oktatói/tudományos háttér jobban biztosított. Az oktatás természetesen az MK nagyarányú közreműködésével folytatódik. A mesterképzések tervezésében, indításában is határozottan számítanak más karok közreműködésére. Nem hallgatható el, hogy a finanszírozási nehézségek nem segítik a szakmai oktatási együttműködéseket, azonban továbbra is cél, hogy az adott tárgyakat a szakmailag legilletékesebb egységek oktatói tanítsák. A Debreceni Egyetem fontos célkitűzése a képzéseinek tananyag- és tartalom fejlesztése az ÚMFT TÁMOP pályázati forrásainak igénybe vételével.

2.1.1 Hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése A hagyományos rendszerű képzésre történő felvétel – a törvényben meghatározott, továbbra is osztatlan képzésben folyó néhány szak kivételével – utoljára a 2005-06 tanévben történt. Ennek megfelelően a 2005. évi hivatalos statisztika tükrözi a Debreceni Egyetem korábbi képzési struktúráját, bár már 2004-ben és 2005-ben néhány szakon beindult az új rendszerű alapképzés is (lásd az 5.7 Mellékletben, a korábbi Módszertani Kézikönyv tervezetében meghatározott szerkezetben). A jelenlegi kredites tantervek „rugalmassága” és a hallgatók tanulmányi fegyelmének lazulása azonban a hagyományos képzés jóval későbbi befejezését vetíti elő. Várhatóan lesznek olyan hallgatók, akik a 10 féléves képzésüket 12, vagy akár 14 félév alatt teljesítik, ami a hagyományos képzés végső határidejének lényeges későbbre tolását jelentheti. A lemaradó hallgatók esetében a tanulmányok későbbi befejezését – az akkor érvényes jogszabályi előírások figyelembe vételével – egyedi elbírálás, a régi és az új rendszerű tantervek tárgyai (kreditek) egyenértékűségének megállapítása útján fogjuk biztosítani.

2.1.2 Alapképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei A Debreceni Egyetem 15 kara az alapképzések (szakok) igen széles választékát nyújtja az érdeklődők számára. A 2008. évben 58 alapszakra lehetett jelentkezni (lásd az 5.8 Mellékletben). A következő években még néhány alapszak létesítési/indítási kérelmének benyújtása várható. Ezzel gyakorlatilag kialakul az az alapképzési struktúra, amellyel a következő 5-8 évben számolhatunk (lásd az 5.8.1. Mellékletben). A tervezési időszakban minden bizonnyal folytatódik a tudományterületek (és szakok) közötti átrendeződés mind a hallgatói érdeklődést (a felvettek számát), mind az Egyetem részéről az adott szakterületre és szakterületi oktatásra fordított eszközöket tekintve. Azonban színvonalas egyetemi képzést, beleértve az alapképzést is, nem lehet a semmiből egy-két év alatt létrehozni, még bőséges anyagi ellátottság mellett sem. Ezért az Egyetem és a Karok vezetésének a feladata, hogy a dinamikusan fejlődő területek támogatása mellett biztosítsák az e területek fejlődését is segítő, aktuálisan nem, vagy visszafogottan prosperáló szakok és tudományterületek megmaradását ill. művelését. Az átrendeződéseket befolyásoló tényezők a következők. Az államilag támogatott hallgatói helyek számának csökkenése és az országosan egységes felvételi ponthatár. Az oktatási kormányzat koncepciója szerint az állam játssza a legnagyobb megrendelő szerepét. Míg az államilag támogatott helyek számának csökkenése elvben akár egyenletesen is érinthetné a felsőoktatási intézményeket, az egységes felvételi ponthatár következtében kialakuló létszámokat intézményenként és szakonként nagyon nehéz előre jósolni. Megtörténhet az is, hogy az adott szakra jelentkezők közül a kapacitás alsó korlátjánál kevesebben választják a

40

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE kérdéses felsőoktatási intézményt, így ott a szak nem indul az adott évben (esetleg később sem). Egy ilyen bonyolult és nehezen prognosztizálható változás-sorozat eredménye akár az is lehet, hogy a Debreceni Egyetem az alapképzésben megőrzi, esetleg növeli az államilag támogatott hallgatói létszámát. Az egyetem stratégiai célja a teljes hallgatói létszám megőrzése, beleértve az államilag támogatott hallgatói helyeket is. Az országosan felvett összes létszám 2004-ben volt maximális, az akkori 109.572 felvetthez képest 2006-ban 93.895, 2007-ben 81.258, 2008-ban 81.101 jelentkező nyert felvételt. Az államilag támogatott felvettek száma a 2004-es 59.641-ről 2008-ra 52.776 főre csökkent. A Debreceni Egyetemen 2006-hoz képest 2008-ban kis mértékben csökkent az államilag támogatott helyekre a jelentkezés, de a költségtérítéses képzésekre több személy jelenkezett. Az angol nyelvű képzések nélkül az államilag támogatott helyekre 2006-ban 4.318 főt, 2007-ben az új eljárási rendben 4.259 fő, 2008-ban 4.704 fő nyert felvételt. A költségtérítéses képzéseinkre 2006-ban 3.129-ről, 2007-ben 2.911 fő 2008-ban 2.417 fő volt a felvettek száma. Az új versenyelvű, a minőségi prioritásra épített rendszerben is az egyetemnek sikerült az országosan felsőoktatásba bejutottak 8,8 %-át felvenni, célunk, hogy a következő három évben ez az arány minimálisan, 9 %-ra nőjön. Az összlétszámon belül a képzési szintek, a Karok és szakok között lényeges mozgások lehetnek, a munkaerőpiaci igények, a végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei és nem kis mértékben az egyetemünkre sikerrel jelentkezők számarányainak megfelelően. Különösen fontos a felsőfokú szakképzések rendszerének kiépítése és a szakirányú továbbképzésekben rejlő lehetőségek megragadása. Ezeknek a változásoknak a következő években rendszeres centrum/egyetemi szintű értékelése, és azok kielégítéséhez nélkülözhetetlen (akár infrastruktúra és/vagy humánerőforrás átcsoportosítással járó) döntések meghozatala a hallgatói létszámmal kapcsolatos fenti célkitűzés megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. 2008 tavaszán országszerte folyik a felsőoktatási intézmények kapacitásának felmérése, mely a jövőben direkt módon meghatározza a felvehető hallgatók számának felső korlátját. A gyakorlati élet (piac) igényei, tudományterületek fejlődése, innovációs tevékenysége. Ezeket az igényeket részben az államilag támogatott helyek képzési területenkénti elosztása is érzékelteti. Egyes területeken a korábban nagy számban és magas szinten képzett szakemberek létszáma megcsappant és az utóbbi évek során a megfelelő szakokat nem választotta elegendő számú és jó képességű jelentkező. Ilyen jónéhány műszaki terület (pl. vegyipar, gyógyszeripar, gépipar, stb.) Más területeken olyan robbanásszerű a fejlődés és az ezzel járó növekvő szakember igény, hogy azt az egyetemi képzés nem tudta követni. Feltétlenül fontos az olyan rövid időtartamú, jól fókuszált képzések széles körének kialakítása, melyek az alapképzésekre építve adnak gyakorlatban is jól használható ismereteket. Folyamatosan bővíteni kell a kapcsolattartást a gyakorlati élettel, kamarákkal, vállalatokkal, igazgatási szervekkel annak érdekében, hogy a Debreceni Egyetem mindenkor képes legyen gyorsan reagálni a gyakorlat gyorsan változó igényeire. Nagyon fontos a gazdasági, ipari élet szereplőinek bevonása az oktatás közvetlen céljainak és tartalmának kimunkálásába, különösen a szakirányú továbbképzések körében, s ez akár speciális irányultságú (névvel jelölt, kihelyezett, stb.) tanszékek létrehozását is jelentheti. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Kémiai Intézete részeként, de helyileg a TEVA Zrt. gyógyszergyárban folytatja tevékenységét a Gyógyszeripari Kihelyezett Tanszék. 2009 januárjában a Tiszai vegyi Kombinát területén jött létre a Petrolkémiai és Polimertechnológiai Kihelyezett Tanszék, amely gyakorlatorientált képzést, versenyképes tudást biztosít a vegyész és vegyészmérnök hallgatók számára, 2009 februárjában pedig az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségen a

41

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Területi Tervezési és Fejlesztéspolitikai Kihelyezett Tanszék alapítása történt meg. Szintén 2009 februárjában írta alá a TEK a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán belül működő Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék létrehozásáról szóló megállapodást. Ezen túlmenően a TEK Közgazdaságtudományi Kara és az MTA Szociológiai Intézete Munkatudományi Tanszéket hozott létre, melynek keretében az Intézet és a Kar igyekszik előmozdítani közös kutatási programok indítását. Az ipari partnerek igényeinek felmérését célozza meg a pólus kulcsprojektek közül kettő, a HUTEK (Humán Erőforrás Tudásközpont), mely a partnerek munkaerőpiaci igényeit vizsgálja, továbbá az innovációs igények felmérésével, az ipari partnerek és kutatók közötti híd képzésével foglalkozik a Debreceni Egyetem GND Tudás és Technológia Transzfer Irodája, közösen a Regionális Innovációs Ügynökséggel. Ezek a fejlesztési elképzelések nem kivihetők a megfelelő infrastrukturális alapok megteremtése nélkül. Ennek keretében a Debreceni Egyetem a központi könyvtári és informatikai fejlesztéseket tartja szem előtt. Céljaink között szerepel egy olyan tanulmányi informatikai rendszer kiépítése, amely a hallgatók és oktatók számára bármikor elérhető, egyaránt szolgálja a mindennapok adminisztrációs igényét (beiratkozás, hallgatói nyilvántartások, részletes és összefoglaló statisztikai jelentések, gazdasági, pénzügyi műveletek és adatbázisok, stb.), valamint a stratégiai gondolkodás alapjául szolgáló adatok tárházának létrehozását, és ugyanakkor a hallgatók első számú belépési pontja a tanulmányaik szempontjából nélkülözhetetlen szakmai információkhoz (előadások, gyakorlatok anyaga, könyvtári szolgáltatások, stb.).

2.1.3 Mesterképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése (állami finanszírozású keretszámok szétosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái) 2006. végéig 46 mesterszak létesítési kérelmét nyújtotta be önállóan vagy konzorciális partnerként a Debreceni Egyetem. Ugyanakkor mesterszak indítására mindössze 18 kérelem került a Szenátus elé jóváhagyásra és továbbításra. A mesterképzési szakok akkreditációja 2007-ben kapott igazi lendületet. Ekkorra a szakok alapítási anyagai elfogadásra kerültek, és jelentős számban terjesztettünk be szakindítási kérelmeket. 2007. végéig már 35 mesterszak indítási kérelmét nyújtottuk be akkreditálásra (a tanári mesterszakot 19 szakiránnyal), közülük az év végére 22 mesterszakot a MAB támogatott. 2008-ra 15 mesterszakot hirdettünk meg a felvételi tájékoztatóban. 2008. végéig 52-re emelkedett az akkreditált mesterszakjaink száma. A Debreceni Egyetemen tervezett mesterképzési szakokról az 5.8.2. Melléklet nyújt részletes információt. Terveink szerint az akkreditált mesterszakjaink számát az alapképzési szakok számával közel azonos szintre kívánjuk emelni. Érzékelhető, hogy a Karok a hagyományos képzési, továbbá kiemelkedő kutatási potenciáljuknak megfelelő területeken (pl. agrármérnöki, pénzügy és számvitel, népegészségügyi, amerikanisztika, fizikus, vegyész, programtervező informatikus, stb.) terveznek mesterképzést, ugyanakkor azonban keresik a modern, nagy fejlődési távlatokat felmutató mesterképzési lehetőségeket (molekuláris biológus, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, népegészségügyi, anyagtudomány, létesítménymérnök, építőmérnök, gépészmérnök, stb.) még olyan esetekben is, amikor azok indítása személyi és infrastrukturális fejlesztést igényel. Külön figyelmet fordítunk a műszaki mérnökképzés mesterszakjaira, beleértve a mérnöki képesítésű oktatók alkalmazását, a nálunk végzett mérnököket foglalkoztató vállalatok, munkahelyek visszajelzéseit és természetesen a tradicionális mérnökképző intézmények tapasztalatait. Ez mind az AMTC, mind a TEK számára kiemelt stratégiai cél, egyben jelentős feladat. 42

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A mesterszakok vonatkozásában különösen előtérbe kerülnek a piaci szempontból sokszor nagy jelentőségű, multidiszciplináris és interdiszciplináris képzések, melyek jellemzően több kar együttműködésével valósulnak meg. A karok együttműködésével létrejövő képzési formák akkor lehetnek sikeresek, ha egyetemi szinten olyan egyszerűen használható átoktatási szabályzat kerül kidolgozásra, mely felszabadítja ezen közös képzéseket a pénzügyi elszámolás problémái alól. Célunk kétszakos tanárok képzése, két teljes értékű, diszciplináris jellegű szakkal. Fontos, hogy a pedagógia-pszichológia térnyerése mellett biztosítani tudjuk a szakmai képzés korábbi színvonalát. A képzési szerkezet TEK/egyetemi szinten való összehangolása alapvető jelentőségű. A beiskolázási stratégia fő célja, hogy a mesterszakokon tanulmányaikat tovább folytató hallgatók létszáma lényegesen meghaladja az alapképzésben a Debreceni Egyetemen tanulók létszámának 30 %-át. Ehhez egyrészt széles kínálatra van szükség magas színvonalú képzést adó mesterszakokból (ez a korábban említettek révén megvalósul), másrészt lehetővé kell tenni, hogy az egyes szakokra széles körből jelentkezhessenek az érdeklődők, akik megfelelő tárgyak felvételével pótolhatják az alapképzésükből hiányzó, de az adott mesterszak elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket. Az ehhez szükséges szabályok kialakítása az egyes karokon szenátusi döntéssel már megtörtént. Lehetséges megoldás, hogy az azonos képzési terület alapszakjain tanulók teljes értékű kreditbeszámítással, míg más képzési terület alapszakjain tanulók a mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditmennyiség elfogadását követően kerülhetnek be a Kar mesterszakjaira. Nem elég azonban csak a „falakon belül” kiváló színvonalú oktatómunkát végezni, de eredményeinket, lehetőségeinket aktív kari és összegyetemi PR tevékenység révén az érdekeltek tudomására is kell hozni. Ennek egyik igen fontos eszköze az Egyetem honlapja (és valamennyi szervezeti egységének a honlapja is).

2.1.4 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása Az alapképzésből a mesterképzésbe történő átmenetet az egyetem nem szabályozza egységesen, azt mesterszakonként a karok, intézetek javaslata alapján rögzíti (majd) az egyetemi felvételi szabályzat. A cél az, hogy egy adott mesterképzésre számos rokon BSc, BA képzés után jelentkezhessenek ill. felvételt nyerhessenek. Ennek hosszútávú célja az, hogy egy adott mesterképzés diplomásai között sokféle alapképzettségű szakember megtalálható legyen, mert szerencsés esetben egy ilyen kombináció elősegíti az interdiszciplináris és innovatív gondolkodást. A párhuzamos képzésre és a vendéghallgatói jogviszonyra alapvetően a felsőoktatási törvény rendelkezéseit alkalmazzuk. A párhuzamos képzésű hallgatók száma jelenleg szerény, de számolunk az ilyen jogviszonyú hallgatók számának növekedésével. Az egyetemi szabályozás révén segíteni kívánjuk a vendéghallgatói jogosítványok érvényesítését abban a reményben, hogy a mi hallgatóink is folytatnak majd tanulmányokat más intézmények vendéghallgatóiként. A felsőoktatási törvény biztosította lehetőséggel élve várhatóan nőni fog az egy karon belüli párhuzamos hallgatói státusban tanulmányokat folytató, a két különböző évben BA képzésre felvételt nyert hallgatók száma révén.

43

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.1.5 Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben 2006 februárjában hat szervezet fogott össze, hogy létrehozzák a Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központot (HVTK). Ezek a szervezetek a következők: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Békés Megyei Önkormányzat; Bánáti Mezőgazdaságtudományi és Állatorvostudományi Egyetem; Temesvár, Románia és Writtle College, Anglia. A HVTK célja, hogy ösztönözze a párbeszédet és a tapasztalatcserét az akadémikusok, diákok és a gyakorlati felhasználók között a fenntartható vidékfejlesztés témájában a Magyarország-Románia határmenti régióban. Az egyetem tervei között szerepel, hogy fokozatosan növeli a külföldi felsőoktatási intézményekkel közös képzési lehetőségeket. Az Informatikai Kar programtervezető matematikus és programtervező informatikus szakos hallgatói Jyväskyläben, az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar gazdasági agrármérnök szakos hallgatói a Wageningeni Egyetemen folytatnak olyan részképzéseket, amelyek elfogadása mindkét felsőoktatási intézményben kiadott okleveleket eredményeznek. A BTK hallgatói részére a következő években két új képzési programba való bekapcsolódásra lesz mód a már aláírt megegyezések alapján, a képzések során közös diploma kibocsátására kerül sor. Néderlandisztika képzési terület esetében: Holland Nyelv és Kultúra Európai kontextusban. (DCC program.) Résztvevő egyetemek: Bécs, Pozsony, Wroclav, Olmütz, Brno, Debrecen. Pszichológia szak esetében: Atlantis-program. (A Debreceni Egyetem mellett egy-egy amerikai és lengyel egyetem vesz részt a programban, 2007-ben 4 hallgatónk utazott ki amerikai képzésre.) A matematikus hallgatóknak lehetősége lenne Padernbornban közös képzésre, jelenleg azonban ezt az együttműködési lehetőséget nem használjuk ki megfelelően. A PhD képzésben is minden évben van példa külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján közös képzésre, 2007-ben konkrétan az Informatikai Kar doktorandusza szerzett doktori fokozatot Franciaországban (University Savoy). Célunk az, hogy évente legalább egy-egy új külföldi közös képzést kínálhassunk újabb lehetőségként az érdeklődő hallgatóinknak. Nemzetközi cseregyakorlati program A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE, HuMSIRC- Hungarian Medical Students’ International Relations Committee) a hazai hallgatói szakmai szervezetek közül a legnagyobb, országosan mintegy 700, a Debreceni Helyi Bizottságban 234 orvostanhallgatót, leendő orvost tömörít. Teljes jogú tagja az Orvostanhallgató Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Medical Students' Associations – IFMSA), mely 1951-ben alakult, ma pedig 96 tagországgal a világ legnagyobb ifjúsági szervezete. Az IFMSA az ENSZ és a WHO által is elismert orvostanhallgató világfórumként működik, és mintegy 1,7 millió leendő orvost képvisel. Az Egyesület tevékenységi körének főbb vonalait különböző munkacsoportok koordinálják: prevencióval foglalkozik a reproduktív-egészségügyi, az egészségfejlesztési, valamint a kardiovaszkuláris és tumorprevenciós munkacsoport, a Teddy Maci Kórház projekt - ezekben a hallgatók önkéntes módon vesznek részt. A prevenciós munkát is beleértve az Egyesület felelősséget vállal az orvostanhallgatók mind tudományos, mind szakmai fejlődéséért, amiben szakmai és tudományos cseregyakorlati program játszik fő szerepet.

44


Nemzetközi csereprogramok Évente a világon mintegy ötezer orvostanhallgató vesz részt nemzetközi szakmai vagy tudományos csereprogramban. 1) A Nemzetközi szakmai cseregyakorlatot irányító munkacsoport (SCOPE, Standing Committee On Professional Exchange) feladata, hogy az orvostanhallgatóknak lehetőséget biztosítson kötelező klinikai gyakorlatuk külföldi teljesítésére egyhónapos cseregyakorlati program keretében. A program keretében évente mintegy 40-50 debreceni orvostanhallgató jut el a világ több, mint 70 országának közel 200 klinikájára, kórházába. A munkacsoport a nemzetközi szakmai tapasztalatszerzés mellett, programja által támogatja és ösztönzi az orvostanhallgatók nyelvismeretének bővülését. A hallgatóknak természetesen módja nyílik megismerkedni a fogadó ország nevezetességeivel, kultúrájával, történelmével és az ott élő emberekkel egyaránt. év

1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Kiutazó magyar hallgatók

42 fő

40

45

49

43

39

40

47

48

53

Beutazó külföldi hallgatók

41 fő

42

47

29

38

45

30

51

53

69

Az elmúlt években alábbi országokkal sikerült cseregyakorlati szerződést kötniük: Ausztria, Bolívia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Csehország, Chile, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Ghána, Görögország, Hong Kong, Hollandia, Horvátország, India, Indonézia, Japán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Spanyolország–Katalónia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Tunézia 2) A Nemzetközi tudományos csereprogrammal foglalkozó munkacsoport lehetőséget biztosít az alap- és klinikai kutatással foglalkozó hallgatók nemzetközi szintű tudományos tapasztalatcseréjére. Elősegíti, hogy a Magyarországon tudományos diákköri (TDK) munkát végző hallgatók kutatásaikat néhány hónapig külföldön is folytathassák. 3) A SCORA Exchange (Standing Committee on Reproductive Health; reproduktívegészségügyi munkacsoport) évek óta sikeresen működő csereprogram az IFMSA tagországai között. A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete a kezdeményezők között volt, és a résztvevők visszajelzései alapján a magyarországi programok az elmúlt években komoly sikernek örvendtek. A program keretein belül néhány hallgató, akik saját országukban részt vesznek a SCORA programban, pályázat útján lehetőséget kaphat egy egyhónapos tanulmányútra egy másik országban: Svédország, Románia, Lengyelország, Hollandia, Törökország, Görögország, Egyiptom, Brazília, Szerbia, Szudán. A program része a szakmai ismeretek bővítése, a gyakorlati tapasztalatok gyarapítása. A többi cseregyakorlathoz hasonlóan a gyakorlat során a résztvevő hallgatók angol nyelvtudása is fejleszthető.

45

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az Egyesület tervei Nem csak Egyetemünkön, hanem az ország mind a négy orvostudományi karán működő cseregyakorlati programunk mindig is népszerű volt a hallgatóság körében. A következő években is törekedni fognak arra, hogy minél több országgal köthessenek cseregyakorlati szerződést, mivel cseregyakorlati keretszámainkat mindig sikerült teljes mértékben kihasználniuk. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum és az Általános Orvostudományi Kar segítséget nyújtott a cseregyakorlatok külföldön való teljesítésének elfogadásával, anyagi támogatásával, valamint az ideutazó külföldi hallgatók gyakorlatainak engedélyezésével és még számos, a program folyamatosságát biztosító segítségnyújtásával. Nagyobb céljaik között szerepel minél több egyetemi klinika bevonása a tudományos cseregyakorlati program. A SCORA Exchange program csak néhány éves múltra tekint vissza, így a cseregyakorlati helyek számának bővítése és minél több hallgató bevonása várható az elkövetkezendő években.

2.1.6 Az ERASMUS program Az ERASMUS program az Európai Bizottság által kiírt SOCRATES program részeként 1998-tól folyamatosan működik a Debreceni Egyetemen és jogelőd intézményeiben. A mobilitási komponensek (a Hallgatói Mobilitás (SM), az Oktatói Mobilitás (TS), a személyi mobilitás, a hallgatói szakmai gyakorlat és a Mobilitás Szervezése (OKM) és az ECTS) a Tempus Közalapítvány ERASMUS Nemzeti Iroda kezelésében vannak. Az egyetem hangsúlyozottan figyelembe veszi és követi az Európai Bizottság ajánlásait, útmutatásait. A programhoz kapcsolódó tevékenységek a Debreceni Egyetem Külső Kapcsolatok Bizottságának ERASMUS Albizottsága, az egyes karok Külügyi Bizottságainak ERASMUS Albizottságai, a különböző szintű ERASMUS koordinátorok, valamint az egyetemi ERASMUS referens felügyeletével, irányításával, szervezésében folynak. A tanszékek minden tanévben a programban részt vevő partneregyetemekkel Bilaterális Szerződéseket kötnek, amelyekben rögzítik a mobilitás területét, a keretszámokat és az esetleges egyéb együttműködési formákat. A Bilaterális Szerződések összesítése után elkészül a pályázat a Nemzeti Iroda felé, és az egyetemen meghirdetésre kerülnek a hallgatói és oktatói mobilitási pályázatok. A mobilitási pályázatokat a Tempus Közalapítványtól elnyert támogatás finanszírozza. Kiutazása előtt minden hallgató köteles Tanulmányi Szerződést (Learning Agreementet) kötni a partneregyetemmel, amelyben felsorolja a kint felveendő tárgyakat és azok kreditértékeit. A hallgató hazaérkezésekor a Transcript of Records elnevezésű nyomtatványon magával hozza a partneregyetemen végzett munka értékelését, és a tanszéki, kari koordinátor felelőssége, hogy a hallgatók tanulmányait megfelelő módon átszámítsák az ECTS kredittranszfer-rendszer segítségével. A mobilitási programok népszerűsítésében fontos szerepet játszik az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal közösen megrendezett információs börze. A beérkező hallgatóknak igény szerint a pályázati pénzből finanszírozott nyelvtanfolyam biztosított. Magyarországnak és a környező országoknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása, az ECTS-kompatibilis kreditrendszer használata valamint az információs anyagok folyamatos publikálása az egyetemre beérkező, ERASMUS programban résztvevő hallgatók számát lényegesen megnövelte (lásd az alábbi táblázatban, a DE ERASMUS mobilitás részletes adatait az 5.12 mellékletben) .

46

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE ERASMUS hallgatói mobilitás a Debreceni Egyetemen

2000/2001* 2001/2002* 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2007/2008** 2008/2009 2008/2009**

Kiutazó hallgató 186 136 163 167 204 214 201 212 41 231 40

Kiutazási hónapszám 949 714 808 830 1072 1168 1199 1233 163 1413 160

2009/2010 2009/2010**

240 50

1560 200

Tanév

Kiutalt összeg

Havi ösztöndíj/fő

332 983 € 200 809 € 176 995 € 165 300 € 262 830 € 338 260 € 361 280 € 437 143 € 65 400 € 411 089 € 85 879 €

350 € 281 € 219 € 200 € 245 € 300 € 300 € 300 € 400 € 300 € 400 €

Beutazó hallgató 19 29 29 31 24 99 74 75 88

*: PHARE támogatást is tartalmazott! **: szakmai gyakorlat

A Debreceni Egyetem a 2003/2004-től 2006/2007-ig terjedő sikeres pályázati időszak után a következő, az ERASMUS programot kiemeltebben kezelő programgeneráció – The Integrated Lifelong Learning Programme: 2007-2013 – részvételére is benyújtotta ERASMUS University Charter pályázatát. Az új programgenerációban az Erasmus mobilitási ösztöndíjat biztosít közös Master képzésekben résztvevő hallgatóknak az ú.n. speciális mobilitás révén. A program célja az európai hallgatói és oktatói mobilitások volumenének és minőségének javítása, az európai multilaterális együttműködések számának növelése és minőségének javítása. A program a hallgatók azon igényét igyekszik kielégíteni, hogy tanulmányaik egy részét külföldi, nemzetközileg elismert intézményekben töltsék. Ez lehetőséget biztosít egy olyan speciális, hatékonyan strukturált és felügyelt képzési szakasz elvégzésére választott témájukban, amely az elméleti képzés mellett innovatív módon teszi lehetővé a vonatkozó készségek gyakorlását is európai dimenzióban, hozzájárulva a magyar hallgatók tudása versenyképességének folyamatos fejlesztéséhez. A külföldi intézmény kínálatából felvehető kurzusok lehetőséget adnak speciális készségek, kulcskompetenciák elsajátítására, fejlesztésére. Ezek az új típusú készségek az egyén fejlődését és látókörének szélesítését, személyes és társadalmi készségek fejlesztését, a szociális érzékenységet, empátiát, csapatszellemet, az önreflektív gondolkodást, új gyakorlati manuális, technikai és informatikai készségek, szaknyelv elsajátítását, az európai szemlélet kialakulását, a nemformális és informális tanulás megvalósulását, az együttműködést és a menedzsment típusú szemlélet fejlesztését is célozzák. Az Egyetemek a külföldi tanulmányi modulok elfogadásával, valamint transzparens képzésükkel egy egységes Európai Felsőoktatási Térség megvalósulásához kívánnak hozzájárulni, valamint a képzési rendszerek közti egyre szorosabb együttműködést és egyre növekvő mobilitást szeretné elősegíteni. A mobilitások megvalósításánál fontos szempont az évről évre folyamatosan növelt keretszámok betartása, aminek elérését egyrészt a partnerek és a mobilitási lehetőségek számának folyamatos, átgondolt növelése, másrészt a hallgatók minél nagyobb arányú részének programba történő bevonása teszi lehetővé. A bilaterális ERASMUS szerződések rendszeres felülvizsgálatával, a partnerekkel történő folyamatos kapcsolattartással az egyetem nemzetközi szintű kapcsolatrendszere is erősödik, tovább számos ERASMUS mobilitási partnerség eredményez

47

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE más típusú nemzetközi kapcsolatot is. Új elemként megjelenik a hallgatói szakmai gyakorlatok szervezése is, szintén komoly mobilitási potenciált jelentve egyetemünknek. Egyetemünk hallgatói tanulmányaik alatt is igényt tartanak szakmai gyakorlatokra, hiszen a munkahelyeken általános elvárásként jelentkezik a pályázó gyakorlati tapasztalata. A kedvezményezettek képzettsége és szakmai felkészültsége javul azáltal, hogy az egyetem tantermein belül megszerzett tudást az életben is próbára tehetik, és így könnyebben megértik jelenlegi világunk összefüggéseit és törvényeit. Ezen kívül a külföldi szakmai gyakorlatok a hallgatók technikai, vállalkozási és menedzsment készségeit, a szaknyelvi kompetenciát is jelentősen fejlesztik. A szakmai gyakorlatokat három pillérre alapozzuk. Egyrészt az orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók egyre nagyobb számban teljesíthetnek szakmai gyakorlatot a partneregyetemek oktatókórházaiban, klinikáin. Másrészt az Észak Alföldi Regionális Fejlesztési Központtal kötött keretszerződésünk három európai regionális központtal együttműködve (Spanyolországban, Németországban és Franciaországban) biztosít az érdeklődő hallgatóknak szakmai gyakorlati helyet. Ezeken a lehetőségeken kívül támogatjuk a – főként a normál mobilitáson részt vett hallgatók kezdeményezőkészségének köszönhető – egyénileg előkészített szakmai gyakorlatokat – természetesen csak a partnervállalkozás és az ott nyújtott program szigorú szakmai vizsgálata után. A szakmai gyakorlatokat indexbejegyzéssel vagy diplomamelléklettel ismerjük el, és tervezzük az Europass mobilitási tanúsítvány használatának elkezdését is.

Az Egész Életen Át tartó Tanulás (LLP) másik új eleme, hogy nemcsak a hallgatók és az oktatók vehetnek részt a mobilitásban, hanem a személyzet is. Az egyetem 3 centrumában és 15 karán dolgozó kollégák, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár dolgozói, a tanulmányi osztályok és gazdasági igazgatóságok valamint a kollégiumok dolgozói hosszú időre elegendő jelentkezőt jelentenek erre a mobilitási formára. Folyamatos pályázatmeghirdetéssel figyeljük az egyetem nem-oktatói állományának mobilitási prioritásait és a partnerek felkutatásával bővíteni kívánjuk ezeknek a volumenét. A megvalósult mobilitások elsősorban a kollegák látókörének szélesedését, a partneregyetemek hasonló gondjainak és ügyvitelének megismerését szolgálják, továbbá azt a törekvést, hogy egyetemünk dolgozói minél több „jó gyakorlatot” megismerve építhessék bele új tudásukat a napi rutinba. A hallgatói szakmai gyakorlatok valamint a vállalkozások képviselőinek látogatásai komoly lehetőséget biztosítanak az egyetemnek nem csupán a mobilitásban részt vevő hallgatók tapasztalati tőkéjének bővítésében, de az egyetem és a vállalkozó szféra képviselői közötti kapcsolatlétesítés és továbbgondolás terén is.

2.1.7 A CEEPUS program A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) megállapodást 1993. december 8-án írta alá Ausztria, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, azóta a programhoz 1994-ben csatlakozott Horvátország, 1995-ben Csehország és 1997-ben Románia is. Mivel a CEEPUS országok hasznosnak és eredményesnek ítélték a programot, aláírták a 2009. december 31-ig történő meghosszabbítást deklaráló CEEPUS II. Egyezményt. A csereprogram célja, hogy lehetővé tegye a részt vevő országok felsőoktatási intézményei (egyetemek, főiskolák) számára vendégtanárok fogadását, diákcseréket, nyelviés szakmai kurzusokon valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, ezzel is elősegítve a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatainak erősítését és bővítését.

48

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Magyarországon a CEEPUS program koordinációjával, adminisztrációjával és a pénzügyi menedzsment bonyolításával a Tempus Közalapítvány foglalkozik. A program költségeit a CEEPUS országok kormányai finanszírozzák oly módon, hogy az országba érkező külföldi CEEPUS ösztöndíjasok tartózkodási költségeit és ösztöndíját a fogadó ország fedezi. A programban a támogatást a részt vevő országok felsőoktatási intézményei által létrehozott hálózatok nyerik el, majd a nyertes hálózatok a pályázat beadását követő tanévben hallgatói és oktatói utazásokat bonyolítanak le. A Debreceni Egyetem öt karán összesen jelenleg 8 hálózat működik (a DE CEEPUS program részletes adatait lásd az 5.13 mellékletben).

49


2.1.8 Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői. Kapcsolatok a munkaerőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás további szintjeivel A felsőfokú szakképzés kiszélesítése a Debreceni Egyetem stratégiai célja és egyik közvetlen feladata. Ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség! Fel kell ismerni és a Karokon is tudatosítani kell, hogy a felsőfokú szakképzés integráns része a felsőoktatási vertikumnak még ha nem is ad felsőfokú végzettségről tanúskodó diplomát. Kívánatos, hogy bizonyos képzések közvetlenül a régió piaci igényeinek megfelelően jöjjenek létre, működjenek. Ehhez nélkülözhetetlen minden szakmaterületen a rendszeres piackutatás, valamint a gyakorlati élettel folyamatos kapcsolattartás, a gazdasági élet szereplőinek bevonása az oktatás közvetlen céljainak és tartalmának kimunkálásába. Egyes karokon már jelentős tapasztalattal rendelkeznek felsőfokú szakképzés területén, pl. AVK, MTK. Ezen tapasztalatok átvétele a többi karon is segítheti a kívánatos szemléletváltást, a felsőfokú szakképzési szakok kínálatának növelését egyetemünkön. Az alábbi táblázat az egyes karokon folyó felsőfokú szakképzések számát mutatja. Kar Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Kar Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Informatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar

Felsőfokú szakképzés 1 2 2 1 1 2 8 1

A Debreceni Egyetem már eddig is indított felsőfokú szakképzéseket gesztorként különböző szakközépiskolákkal: a debreceni Discimus Alapítványi Közgazdasági Szakközépiskolában a jogi asszisztens és az üzletviteli szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket, a derecskei I. Rákóczi György Szakközépiskolában és a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskolában a műszaki informatikai mérnökaszisztens felsőfokú szakképzést. A költségvetési gazdálkodási szakügyintéző, az üzleti szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket, a Mezőgazdaságtudományi Kar a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzést kiterjesztette a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelem-vízügyi Szakközépiskola és a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola közreműködésével. Mérnöktanár és közgazdasági szakoktató hallgatóink gyakorlati lehetőségeinek javítása, valamint az FSZ képzések gördülékeny lebonyolítása érdekében a pallagi Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogának átvétele után az iskolát gyakorló iskolaként kívánjuk működtetni. Az Informatikai Kar nem csak Debrecenben indította el a műszaki informatikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzést, hanem a Karcag Város Önkormányzatával együttműködve Karcagon is sikeresen folyik a képzés. Új szakképzések kezdeményezése mellett a közeljövőben is szerepel a tervek között felsőfokú szakképzések székhelyen kívüli képzésként történő beindítása (pl. Derecskén) és további szakközépiskolákkal képzési együttműködések megvalósítása. A Műszaki Karon a Vízmérnök-asszisztens, Gépészmérnök-asszisztens és a Műszaki menedzser-asszisztens felsőfokú szakképzések indítását tervezik.

50

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Műszaki Kar a Brassai Sámuel Gimnázium és Szakközépiskolával Műszaki Témapark kialakítását tervezi.

2.1.9 Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása Az alap- és mesterképzés, valamint a felsőfokú szakképzés mellett a karok oktatási tevékenységének stratégiai eleme a posztgraduális képzési formák fenntartása, megújítása, bővítése. A kiegészítő alapképzési szakokon (összesen 41-féle működik) a főiskolai végzettség után ugyanolyan szakon egyetemi végzettség szerezhető, ez a képzési forma a mesterszakok megjelenésével fokozatosan megszűnik. A Debreceni Egyetem 15 karán 85 új rendszerű szakirányú továbbképzés indítását hagyta jóvá az Egyetemi Tanács, később a Szenátus és regisztrált az Oktatási Hivatal. Az elindított képzések száma évenként nagyon változó a jelentkezők számának ingadozása miatt. Külön kategóriát jelent a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés az egyetem négy karán (BTK, GYFK, IK, TTK), amelyeken az első közös tematikájú tanév után 33-féle szakirányból lehet választani. Az utóbbi évek tapasztalata alapján az indítható továbbképzések közül kb. 50 félét sikerült hallgatókkal feltölteni, és így évente 1500-2000 közötti költségtérítéses hallgató tanulhat új szakképzettségért. Az oktatási főhatóság 2006 végén újraszabályozta a szakirányú továbbképzések szervezésének feltételeit, remélve ezzel a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasabban illeszkedő továbbképzések egyszerűbb megvalósítását. Az egyetemnek meg kell ragadni az új képzési lehetőségeket, a speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó, a bolognai képzések további szakirányának elvégzését biztosító továbbképzések kidolgozásával és meghirdetésével is. A hagyományos szakirányú továbbképzések 2009-től már nem indíthatók, tehát minden kar számára kiemelt feladat a szakirányú továbbképzések piacképes, a munkaerőpiac szereplőivel előre egyeztetett tartalmú kidolgozása. A jelentkezések eredményességének növelése a jelenlegi beiskolázási stratégiák célzott kiszélesítését jelenti. Az eredményes beiskolázás főbb elemei az alábbiak (alkalmazásuk a szakmák jellegéhez igazodóan karonként eltérőek): regionális természettudományi demonstrációs laboratóriumi hálózat kialakítása részvétel az egyetem központi beiskolázási programjain, részvétel országos beiskolázási rendezvényeken, informatív felvételi tájékoztató készítése általában kari és/vagy centrum/TEK szinten, nyílt napok szervezése (általában kari szinten), közvetlen tájékoztató középiskolai igazgatók, osztályfőnökök részére, középiskolák látogatása, személyes tájékoztatók tartása, hirdetések különböző médiákban, reklámanyagok készítése, különböző vetélkedők, versenyek, táborok szervezése középiskolásoknak, szakmai bemutató előadások, rendhagyó órák tartása, ezek kiajánlása, szakmai rendezvényekre a középiskolák meghívása, a programokba történő bevonása, szakmai szervezetek, potenciális munkaadók véleményének összegzése, konzultációk, kerekasztal beszélgetések a várható munkaerő igényekről.

51

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A beiskolázások két nagy, megkülönböztetett fontosságú célcsoportja: azok a végzett hallgatók, akik az alapdiplomájuknak megfelelően nem találtak munkát, azok a szakemberek, akik olyan munkakört töltenek be, melynek ellátásához az alapdiplomájuk mellé kiegészítő végzettséget tanúsító oklevelet kívánnak szerezni.

2.1.10 Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása A Debreceni Egyetemen a 2007/08. tanévben 1873, a 2008/09. tanévben 2390 külföldi hallgató tanul. A külföldi hallgatók számának országok közötti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Külföldi hallgatók száma a Debreceni Egyetemen a 2008/2009. tanévben Ssz.

Ország

1.

Algéria Amerikai Egyesült Államok Arab Emírségek Ausztrália Ausztria Banglades Belgium Bosznia és Hercegovina Bulgária Ciprus Dél- afrikai Köztársaság Egyiptom Észtország Finnország Franciaország Gambia Ghana Görögország Hollandia India Indonézia Irak Irán Írország Izland Izrael Japán Jordánia Kamerun Kanada Kenya Kína

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. Összesen:

Hallgatóá száma (fő) 1

Ssz.

Ország

Hallgatóá száma (fő) 33

33.

Koreai Köztársaság

42 2 1 3 1 1

34. 35. 36. 37. 38. 39.

Kuba Lengyelország Libanon Litvánia Malajzia Mauritius

1 4 1 1 1 3

1 1 40 1 1 1 6 8 2 8 10 3 11 1 2 146 1 52 337 13 5 3 24 5 34

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

Mongólia Nagy-Britannia Németország Nigéria Norvégia Olaszország Oroszország Pakisztán Portugália Románia Spanyolország Sraí Lanka Svédország Szaúd-Arábia Szerbia Szlovákia Szudán Tajvan Togó Törökország Tunézia Uganda Ukrajna Vietnám Zimbabwe

1 76 49 131 162 3 3 5 1 561 3 1 93 21 11 112 1 13 1 16 1 1 255 57 1 2390

52


A külföldi hallgatók mintegy harmada a szomszédos országok magyar anyanyelvű lakosságából kerül ki, akik a hazai hallgatókkal közös magyar nyelvű képzésekben vesznek részt. A fennmaradó mintegy ezer fő főleg a teljes képzési idejű idegennyelvi kurzusok külföldi hallgatóiból tevődik össze. Az idegennyelvű kurzusok, ill. diploma megszerzéséhez vezető idegennyelvű képzések széleskörű bővítése a Debreceni Egyetem egyik legfontosabb stratégiai célja. Az OEC és a TEK karain folytatott angol nyelvű képzés sikere mutatja, hogy az idegennyelvű képzés az Egyetem egyik igen jelentős bevételi forrása lehet (beleértve a bevételek felhasználásának flexibilitását is). A Debreceni Egyetem legtöbb kara képes arra, hogy az általa oktatott szakokon idegen nyelven (leginkább angolul) is folytasson a teljes oktatási területet lefedő képzést. Határozottan törekszünk arra, hogy minél több szakon induljon meg az idegen nyelvű képzés. Kezdetben talán csak a kurzusok egy részére terjed ki az idegennyelvű oktatás, de már ez is fontos a külföldi vendéghallgatók és az ERASMUS-programban hozzánk érkezők számára. Fokozottan törekszünk arra, hogy az angol (vagy más idegennyelvű) oktatási kínálatunkat bővítsük és az érdeklődő külhoni országokkal a kapcsolatot fenntartsuk. A Debreceni Egyetem, mint felsőoktatási intézmény a nemzetközi versenyképesség fejlesztése érdekében az ÚMFT ilyen célokat szolgáló pályázati konstrukciói által nyújtott lehetőségeit is igénybe szeretné venni annak érdekében, hogy oktatóit további szaknyelvi képzésben részesíthesse, az idegen nyelvű tananyagait fejleszthesse, közös diplomát adhasson ki külföldi felsőoktatási intézményekkel, továbbá a szolgáltatásrendszer színvonalát javíthassa a külföldi hallgatók fogadásához. Meg kell említeni azt a tényt (ami talán a 2.9.5 ponthoz is tartozhatna), hogy a kölségtérítéses külföldi hallgatók Debrecenbe vonzása jelentős marketing tevékenységet igényel (tájékoztatás, külföldi felvételi/alkalmassági vizsgák, stb.). Az eredményt tekintve azonban elmondható, hogy a kezdeti befektetés után az erre fordított anyagiak egyértelműen megtérülnek. Jelentős előrelépés az angol képzések kidolgozása és elindítása terén, hogy 2007 végére kilenc angol képzési szak anyagát nyújtottuk be akkreditációra, ezek közül négy alapképzési és egy mesterképzési szakot támogatott a MAB Plénuma. 2009. elejére összesen 18 angol nyelvű akkreditált képzést regisztráltak a Debreceni Egyetemre. Az egyetem szinte minden karán folyamatosan vizsgálják a szakindítások lehetőségét, de kissé bonyolítja az akkreditációs folyamatot az akkreditációs követelmények viszonylagos megnehezítése.

2.2 ESÉLYEGYENLŐSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS (SZAKKOLLÉGIUMOK, TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR, MENTORPROGRAM, FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE, STB.) A tudományos diákköri tevékenység intézményünkben sok évtizedes múltra tekint vissza, valamennyi egyetemi karon nagy létszámmal és eredményesen működik. A tudományos diákkör célja a hallgatók bevezetése az elméleti és gyakorlati kutatómunkába, illetve a doktori képzésbe való bekapcsolódás előkészítése, a kötelező tananyagot meghaladó, tudományos igényű önképzés, továbbá a diákköri munka során, vagy azon kívül elért eredmények szakmai nyilvánosságának és megítélésének biztosítása, hasznosításának elősegítése. A változó társadalmi és gazdasági kihívásokra reagáló módon, innovatív gyakorlatias képzés megvalósítása. A tudományos diákkörök tanszékekhez, tanszékcsoportokhoz, intézetekhez kapcsolódóan, azok szakmai útmutatásával végzik tevékenységüket. Egy szervezeti egységben több diákkör is működhet, a diákkörök több szervezeti egységhez is tartozhatnak.

53

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az egyetemen folyó tudományos diákköri munka szervezését, irányítását kari szintű, önkormányzati elvek alapján működő testület – Kari Tudományos Diákköri Tanács (KTDT)-, valamint a tudományági diákkörök vezetői (elnök, titkár) látják el. A KTDT tagjai a tudományági TDK(k) tanárelnökei, titkárai és hallgatói társelnökei, valamint a KTDT elnöke, hallgatói társelnöke és titkára. A KTDT tanárelnökét és titkárát a dékán, hallgatói társelnökét a HÖK bízza meg. A KTDT tanárelnöke és titkára esetében a megbízás 3 éves időtartamra szól, amely egy ízben 3 évvel meghosszabbítható. A hallgatói társelnök esetében a megbízás 2 évre szól. A megbízás előtt a dékán és a HÖK között egyeztetésre van szükség. A delegált tisztségviselők indokolt esetben megbízatásuk lejárta előtt is lemondhatnak vagy visszahívhatók. Az időközben megüresedő helyekre a küldő szervek új tagokat delegálnak. A KTDT tagság és a tudományági TDK-hoz kapcsolódó megbízatás megszűnik: a megbízás lejártával, a tag elfogadott lemondásával és visszahívással, valamint a hallgatói képviselők esetében a hallgatói jogviszony megszűntével. Az oktató, kutató tagok lemondásának elfogadásáról és visszahívásáról a dékán dönt. A hallgató tagok lemondásának elfogadásáról KTDT, visszahívásáról a HÖK dönt. A Kari Tudományos Diákköri Tanács felügyeletét a dékántól átruházott jogkörben az oktatási dékánhelyettes látja el. Az egyes tudományági - intézeti, tanszékcsoporti, tanszéki illetve szakokhoz kapcsolt - diákkörök munkáját a TDK tanárelnöke és titkára irányítja. A Kari Tudományos Diákköri Tanács felügyeletét a dékántól átruházott jogkörben az oktatási dékánhelyettes látja el. Az egyes tudományági - intézeti, tanszékcsoporti, tanszéki illetve szakokhoz kapcsolt - diákkörök munkáját a TDK tanárelnöke és titkára irányítja. A tudományági diákkör elnökét, titkárát az adott szervezeti egység (intézet, tanszékcsoport, tanszék) vezetője, hallgatói társelnökét a HÖK bízza meg 2 éves időtartamra. A megbízás előtt a szervezeti egység vezetője és a HÖK között egyeztetésre van szükség. A tudományági diákkör elnöki és titkári megbízatása határozatlan időre szól. A tudományági TDK-k ellenőrzését és felügyeletét az adott szervezeti egységek vezetői és a KTDT végzik. A Debreceni Egyetem valamennyi jogelőd intézményében kialakult és az integráció után is eredményesen működik a szakkollégiumi rendszer, amelyek inkább kötődnek a kollégiumokhoz (cenrumokhoz/TEK-hez), mint az egyes karokhoz, de szervesen kapcsolódnak a tudományos diákköri tevékenységhez is, és kiemelt tehetséggondozást hivatottak megvalósítani. A Hatvani István Szakkollégium a TTK és BTK hallgatóit segíti az ismeretek mélyebb elsajátításában, infrastrukturális hátteret biztosít, konferenciákat, előadásokat, különböző programokat (tanulmányi kirándulásokat) szervez, multidiszciplináris jellegével jól kiegészíti a szűkebb profilú tudományos diákköröket. A Sántha Kálmán Szakkollégium (OEC) és a Tormay Béla Szakkollégium (AMTC) eredményesen egészíti ki az egyetemi oktatást, a legkiválóbb hallgatóknak nyújtott képzések keretében. A Márton Áron Szakkollégium a határon túlról érkező hallgatóknak nyújt segítséget. Az egyetem több karán régóta működik a demonstrátori rendszer. Tanszéki demonstrátornak felsőéves hallgató (általában III. évfolyamtól) jelentkezhet, akik tanulmányi eredménye, szakmai ismeretei, kutatási, oktatási ambíciói kapcsolódnak valamely tanszék tevékenységéhez. A pályázatokat a karok vezetői értékelik a tanszékvezetőkkel egyeztetve, a demonstrátori feladatokkal megbízott hallgatók anyagi támogatásban is részesülnek. A hallgatói elitképzés új rendszerének, új csatornáinak kiépítése történt meg az elmúlt tanévek során. A hallgatói tehetséggondozás sajátos és eredményes formája a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP). A program kidolgozása 2000 októberében indult, évente 60-110 hallgató került be a programba, erre a célra kidolgozott tehetségszűrő folyamat eredményeként. Az új program kiemelt célja: a legkiválóbb hallgatók intenzív,

54

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE egyéni fejlesztése a gazdagítás és gyorsítás eszközeivel, egységes feltételrendszerben, a Debreceni Egyetem valamennyi karán. Szükségességét annak az elvnek a felismerése motiválta, hogy a tömegessé váló felsőoktatásban még inkább, mint korábban, a kimagasló teljesítmény eléréséhez a belső kognitív és motivációs tényezők mellett elengedhetetlenül szükséges a folyamatosan stimuláló tanulási környezet. A DETEP Működési Rendjét a Rektori Tanács 2002. április 18-i ülésén hagyta jóvá, ennek előírásai szerint folyik a munka, amelynek főbb alapelvei a következők: egyéni munka személyes tutorok irányításával, szakfordítói programban részvétel, karrier-tanácsadás, tudományos diákköri tevékenység, konferenciák rendezése, belföldi és külföldi tanulmányutak, hallgatói kutatói ösztöndíj, közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben, e hallgatók preferálása a DE pályázati kiírásaiban. A programban való részvétel elengedhetetlen követelményei: folyamatosan kiváló tanulmányi teljesítmény, az idegen nyelvi tudás fejlesztése, folyamatos munkakapcsolat tartása tutorával, részvétel minél több konferencián, beszámoló kutatási eredményeiről (ezek értékelése alapján dönt a kari vezetés a hallgató DETEP-ben való következő tanévi részvételéről). A tehetséggondozdozó programban résztvevő hallgatók számát a 2007-2010 időszakban évente 10-10 fővel, összességében mintegy 30%-kal emelni tervezi az Egyetem. A DETEP programban résztvevők tervezett száma

Év Létszám

2007 106

2008 116

2009 126

2010 136

A TEK a tehetségfejlesztés kiemelt szerepe érdekében a Zeneművészeti Kar koordinációjával 2008.06.27-én létrehozta a Gulyás György Szakkolégiumot. A Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekarnak 2009-től a Debreceni Egyetem által megalapított Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája ad otthont. A Vásáry Tamás által alapított Világzenekar gesztora Debrecen városa és a Debreceni Egyetem. A két program szoros összefonódását jelzi, hogy a jövőben évről-évre itt válogatják majd ki azt a közel hetven főt, akiknek nívós játékát a világ több pontján is megismerheti a közönség. A Debreceni Egyetem komoly figyelmet fordít a speciális szükségletű (fogyatékkal élő) hallgatók támogatására, esélyegyenlőségük megteremtésére. Az Egyetemen 2001 óta működik a Mentálhigiénés Program, amely széleskörű felvilágosító, megelőző, gondozó és kortárs-segítő tevékenysége mellett ill. annak keretében egyéni segítséget nyújt az arra rászorulóknak. A Debreceni Egyetem épületeiben nagyrészt megvalósult a közlekedési akadálymentesítés, a hallgatók szükség esetén technikai segítséget is kapnak tanulmányaik végzéséhez. Hatékony rendszerben működnek az egyéni segítők, akik általában a hallgatótársak közül kerülnek ki. A Mentálhigiénés Program folyamatosan új szolgáltatásokat szervezett. Ezek közül kiemelendők: az újszerű egyetemi „Év-elő” mentálhigiénés gólyatábor szervezése Tiszalúcon, a „Biztonságos szórakozóhely” programban ártalomcsökkentő szolgáltatás biztosítása a Lovarda Kulturális és Szórakoztató Központ rendezvényein, valamint a közösségi mentálhigiénés ellátás, amelyet az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával indítottunk el. További szolgáltatások: alacsonyküszöbű mentálhigiénés konzultációs szolgálat, filmklub, kortárssegítő program, akkreditált felnőttképzési tréningek indítása, interaktív internetes szolgáltatás biztosítása (lelkiero.unideb.hu), mentálhigiénés szakkönyvtár. 29 speciális szükségletű hallgató komplex támogatását kezdtük el.

55

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Országos kutatást végeztünk szintén az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával. A mentálhigiénés szolgáltatásokat egy tanévben közel 5000 hallgató veszi igénybe. A Debrecen várossal létrejött ingatlancsere keretében a Mentálhigiénés Központ remélhetőleg rövidesen önálló felújított épületben folytathatja működését. A fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása egyre jelentősebb hangsúlyt kap a Debreceni Egyetem életében. Az intézménybe jelentkező fogyatékkal élő hallgatók száma folyamatosan emelkedik. A fogyatékkal élő hallgatók támogatását minden karon koordinátorok látják el, egyetemi szinten a kari koordinátorokból álló fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének bizottsága foglalkozik a támogatásukkal. A 2007/2008-as tanév első félévében 97 hallgató regisztráltatta magát a bizottságnál. A bizottság és a koordinátorok segítségével a fogyatékkal élő hallgatók különböző kedvezményekben, mentességekben részesülnek az egyes tantárgyak teljesítésével kapcsolatban, továbbá pénzbeli és dologi támogatásban részesülnek, illetve hallgatótársaik személyi segítőként részt vesznek a fogyatékkal élők támogatásában. Az egyetem új építésű oktatási és kollégiumi épületeiben az akadálymentesítés megoldottnak mondható. A kollégiumi beruházások és felújítások során a kollégiumi épületekben a mozgáskorlátozottak számára külön szobák kerültek kialakításra. A halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók (nagyon rossz szociális körülmények között élők, teljes árvák, nagycsaládban élők, volt állami gondozottak stb.) segítésére az OKM és a HÖOK pályázatot hirdetett meg, ez a mentor program. A Debreceni Egyetem szinte minden karáról jelentkeztek hallgatók, hogy segítsék a hátrányos helyzetű hallgatókat az egyetemi beilleszkedésben, célkitűzésként megfogalmazható a mentor hallgatók számának növelése.

2.3 DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 2.3.1 A doktori képzés rendszerének átalakítása (pl. gyakorlatiasabb témák elterjesztése stb.) Magyarországon a legtöbb tudományágban a Debreceni Egyetem folytat doktori (PhD) képzést. Összesen huszonkét doktori iskolája a természettudományok, az orvostudományok, az agrártudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok területén huszonnégy tudományágban folytat tudományos képzést és ítél oda doktori fokozatot. A beiratkozott doktoranduszok is növelik az Egyetem kutatásaiban részt vevők számát. A Debreceni Egyetem doktori iskoláinak főbb adatait a következő oldalon levő táblázatban foglaltuk össze. Az egyetem által kiadott doktori oklevelek száma dinamikusan emelkedett, a 2007. évi 150 fős létszámot hosszabb távon is tarthatónak és tartandónak értékeljük.

56

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Doktori fokozatok a Debreceni Egyetemen és jogelőd intézményeiben (1994-2007)* 180

200 180

159

160

136

140 105

120

137

139

2003

2004

150

120

114

100 80

52

60

60 40 20

23 10

0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2005

2006

2007

*: Csak a megvédett értekezés alapján kiadott fokozatok, honosítások nélkül. Az egyes iskolák eredményességét mutatja a tudományáganként kiadott fokozatok száma, amelynek évenkénti alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.

Tudományáganként kiadott fokozatok száma Tudományág Klinikai orvostudományok Elméleti orvostudományok Matematika- és számítástudományok Kémiai tudományok Történelemtudományok Növénytermesztési- és kertészeti tud. Pszichológiai tudományok Irodalomtudományok Nyelvtudományok Fizikai tudományok Környezettudományok Földtudományok Neveléstudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok Néprajz- és kulturális antropológiai tud. Állattenyésztési tudományok Filozófiai tudományok Gyógyszertudományok Biológiai tudományok Egészségtudományok Közgazdaságtudományok Összesen

2001 10 16 5 16 20 8 7 3 6 7 4 5 6 1 6 1 6 3 3 3 0 136

2002 13 9 5 9 11 9 9 7 9 5 11 3 6 2 4 1 3 3 1 0 0 120

2003 21 13 8 13 5 5 11 12 6 5 4 7 3 5 6 6 2 1 3 0 1 137

57

2004 7 21 10 9 10 9 6 6 9 7 3 5 3 8 4 5 4 5 6 1 1 139

2005 23 14 18 14 10 12 7 8 4 5 5 8 3 3 5 2 3 6 4 4 1 159

2006 21 8 21 9 7 12 9 9 8 9 6 7 8 12 5 10 5 6 5 2 1 180

2007 21 15 12 8 9 14 6 8 3 6 7 3 8 5 5 8 3 2 2 1 4 150

2001-2007 évi átlag 17 116 14 96 11 79 11 78 10 72 10 69 8 55 8 53 6 45 6 44 6 40 5 38 5 37 5 36 5 35 5 33 4 26 4 26 3 24 2 11 1 8 1021 146

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem doktori iskoláinak főbb adatai, 2006. október Oktatók Oktatók PrograOktatók Hallgatók Nappali Oktatók Oktatók Oktatók közül közül mok közül száma, Hallgatók száma közül közül - MTA - Kandiszáma - PhD 2006/ 2007 száma, (fő) Belső Külső Doktora dátus (db) (fő) (fő) 2006/ 2007 (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) Elméleti orvostudomány Klinikai orvostudomány Egészségtudomány Gyógyszertudomány Multidiszciplináris orvostudomány Állattenyésztési tudomány Növénytermesztési és kertészeti tud. Interdiszciplináris agrártudomány Gazdálkodás és szervezéstudomány

Levelező Hallgatók száma, 2006/ 2007 (fő)

4

84

79

5

22

30

32

78

67

11

3

75

70

5

30

29

16

66

13

53

1

23

13

10

8

6

9

22

10

12

1

20

20

0

4

7

9

20

9

11

2

31

31

0

11

10

10

33

14

19

5

60

22

38

16

38

6

20

10

10

2

42

35

7

8

19

15

28

13

15

4

64

37

27

12

28

24

25

13

12

2

17

15

2

3

12

2

47

16

31

2

67

51

16

11

19

37

56

32

24

2

43

38

5

9

11

23

41

23

18

2

58

37

21

14

25

19

65

34

31

3

85

50

35

11

34

40

61

29

32

1

30

20

10

5

14

11

11

5

6

1

26

9

17

9

9

8

31

9

22

6

63

53

10

36

15

12

38

33

5

2

37

30

7

9

18

10

21

15

6

11

50

35

15

16

18

16

49

29

20

3

34

9

25

8

15

11

34

18

16

Földtudomány

4

50

15

35

18

20

12

37

22

15

Fizikai tudomány

5

77

27

50

27

37

13

20

14

6

Összesen

65

1006

676

330

282

400

324

803

428

375

Irodalomtudomány Nyelvtudomány Történelem – Néprajz Pszichológia Filozófia Neveléstud. Állam- és jogtudomány Közgazdaságtudomány Kémiai tudomány Biológiai tudomány Matematika- és számítástudomány Környezettudomány

A doktori iskolák alapítását szabályozó új kormányrendelet megszüntette a doktori iskolák létrehozását mesterségesen korlátozó intézkedést, mely szerint egy intézmény egy tudományágban csak egy iskolát indíthat. Az Egyetem felülvizsgálja a doktori iskolák jelenlegi struktúráját, az egyes területeken működő, túlzott méretű iskolák kisebb, hatékonyabb szervezetet hoznak létre. A doktori iskolák újbóli akkreditációjának folyamata 2007 őszén sikeresen lezajlott, lényegében minden doktori iskola folytatja működését. Megalakult az informatikai doktori

58

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE iskola. A doktori képzéssel kapcsolatos fejlesztési célunk a műszaki tudományok tudományterületen Gépészeti Tudományok doktori iskola, illetve a művészetek területén zeneművészeti DLA képzés akkreditálása és indítása. Célunk, hogy az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében a doktori képzésben részt vevők minél fiatalabb korban és minél rövidebb idő alatt jussanak el a fokozatszerzésig. Az erre utaló tendenciák láthatók az 1995-1999 időszakban, illetve a 2000-2005 időszakban fokozatot szerzettek életkor összetételét összehasonlító alábbi diagramokon. Fokozatszerzők kora, 1995-1999 16 15 14

12

10 9

9

9

9

fő

8 8 7 6

6

6 5

5

5

5

5 4

4

4 3

3

3

3 2

2

3

3

2

2

2

2 1

1

1 0

0

0

0

0

0

59 60 +

57 58

55 56

53 54

51 52

49 50

47 48

45 46

43 44

41 42

39 40

37 38

35 36

33 34

31 32

29 30

27 28

25 26

0

életkor a doktori védéskor

Fokozatszerzők kora, 2000-2005 80 74 70 70

60

57 52

50 42 38

40

32 30 21 20

18 19 17

21

20 17

17 14

12

15

13

10

12 10 11

10 3

12 8

4

6

6

7

5

5 1

2

életkor a védéskor

59

59 60 +

57 58

55 56

53 54

51 52

49 50

47 48

45 46

43 44

41 42

39 40

37 38

35 36

33 34

31 32

29 30

27 28

0

25 26

fő

44

4


2.3.2 A doktorjelölti jogviszonyban levők számára biztosított lehetőségek bemutatása (pl. mobilitási lehetőségek biztosítása intézményi kapcsolatok segítségével stb.) A doktori képzés során az Egyetem törekszik arra, hogy a fokozat megszerzése előtt minél nagyobb számban kapjanak lehetőséget a jelöltek külföldi tapasztalatszerzésre. A konkrét lehetőségek felkutatásában elsődleges a témavezetők szerepe. A kémiai doktori iskolában közelmúltban végzett felmérés szerint a doktori képzés során a doktorjelöltek 48 százalékának volt lehetősége 3 hónapnál hosszabb tanulmányúton részt venni (1/3-uk Németországban, felük egyéb európai országban, 1/6-uk a kontinensen kívül, első sorban az USA-ban). A tanulmányút létrejöttében 87%-ban a témavezető szerepét tartották meghatározónak. A tanulmányutat valamennyien hasznosnak tartották, külföldi eredményeiket 71%-uk az értekezésében is felhasználta. Az elmúlt három tanévben az Erasmus program keretében külföldi részképzésen résztvevők 5,5%-a volt doktorandusz, míg az egyetem teljes hallgatói létszámához a doktoranduszok csak 3,0%-ban járulnak hozzá. Az egyetem infrastruktúrája hozzáférésének biztosításával is segítjük a doktorjelölteket értekezésük befejezéséhez. Az Egyetem és doktori iskolái erőfeszítéseinek köszönhetően a Debreceni Egyetem a legeredményesebb felsőoktatási intézmény: a doktoranduszok itt szerzik meg legnagyobb arányban doktori fokozatukat. A Debreceni Egyetem és doktori iskolái további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani pályázati források igénybevételével a tudományos eredmények disszeminációja által annak érdekében, hogy további kimagasló eredményeket tudjanak elérni.

2.4 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI „SZOLGÁLTATÓ” RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA

A „lifelong learning” a bolognai folyamat része, mely a formális tanulás kereteinek biztosítását és a folyamatos tanulás különböző szintjeinek egymásra építését igényli. Ugyanakkor új módszerek és eszközök használatának szükségességét is jelzi azzal, hogy a rendelkezésre álló eszközök, megfelelő módszerek kidolgozását is ösztönzi. A Debreceni Egyetemen a felnőttképzés több figyelmet érdemelne a következő időszakban. Nem elsősorban az e tevékenységből származó bevételek miatt, hiszen 2006-ban a tényleges bevétel a 2005. évinek 71 %-a volt, azonban 2004-hez képest ez így 55 %-os növekmény. 2007-től ismét jelentősen nőtt a felnőttképzési tevékenységek tényleges bevétele, az előző évi adatokhoz viszonyítva 2007-ben 21 %-os, 2008. évben közel 10 %-os növekedéssel számolhattunk. A feladat főleg az, hogy a felnőttképzési tevékenység stabilizálódjon, szorosabb kapcsolat alakuljon ki a régió munkaügyi központjaival, a kamarákkal és a munkaadókkal. Gondolnunk kell arra is, hogy a bolognai képzési rendszerből BSc/BA diplomával a munkaerőpiacra lépő pályakezdőknek rövid időn belül valamilyen speciális szakképzettségre lehet szükségük. Ugyanígy merülhet fel átképzési vagy továbbképzési igény a munka nélkül maradó tanárok részéről is. Hasznos lenne mélyebben megismerni más olyan intézmények gyakorlatát, ahol ismereteink szerint aktív és sikeres felnőttképzés folyik. 2006-ban a Debreceni Egyetem 228-féle felnőttképzésén (nem számítva ide a költségtérítéses diplomát nyújtó kiegészítő képzéseket és szakirányú továbbképzéseket, valamint az orvostovábbképzéseket) 4965 fő vett részt, az orvostovábbképzések bevétele

60

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE nélkül 158 milliós bevételt és ugyanannyi kiadást eredményezve (nem profitorientált a felsőoktatási felnőttképzési tevékenység). A Munkaerőpiaci Alapból 15,2 mFt, a munkavállalók képzési hozzájárulásaként 71,8 mFt, a pályázati bevételekből 42 mFt, az egyéb finanszírozásból 29 mFt volt a részbevétel. 2007-ben az orvostovábbképzések létszámát is figyelembe véve 14000 volt a képzésekben részvevők száma, a felnőttképzési szolgáltatásokat 1100 személy vette igénybe. 2008 elején a Debreceni Egyetem Felnőttképzési Stratégiát dolgozott ki, amelynek alapján megfogalmazta a konkrétan megteendő lépésekre vonatkozó Intézkedési Tervet is. 2007 második felétől aktívan működik az egyetem Felnőttképzési Bizottsága. 2008-ban a képzések száma, a képzésben résztvevők száma, valamint a felnőttképzési tevékenységből befolyt bevétel nagysága is nőtt a 2007. évihez képest. A résztvevők száma az orvostovábbképzések nélkül meghaladta az 5700 főt, a bevételek pedig a 209 mFt-ot. Szélesedett a felnőttképzési szolgáltatásban résztvevők köre is, számuk 1407 fő volt 2008. évben. A Debreceni Egyetem mindhárom centruma kiemelt figyelmet kíván fordítani az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak keretében a tartalomfejlesztésre, a képzők képzésére annak érdekében, hogy jelenlegi képzési feltételeit javítani tudja az élethosszig tartó tanulás céljának megerősítéséhez.

2.4.1 A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A fő célkitűzések az alábbiak: Az e-learning intézményi feltételrendszerének megteremtése. A munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerő képzési rendszerének megteremtése; A tudás alapú, versenyképes gazdaság által támasztott, az „egész életen át tartó tanulás” elvét követő tanulási rendszer tudásbázisának kialakítása, mellyel a régió munkaerőpiaca részére tartós fejlesztési szolgáltatást tud nyújtani az egyetem; Új képzési modulokkal kapcsolódás a vállalkozói és befektetői, állami – és non-profit szektor igényeihez, illetve kapcsolódás a munkahelyteremtést-ösztönző, illetve munkahely megtartó gazdasági programokhoz, pályázatokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) két fő célt jelöl meg: a tartós gazdasági növekedést, és ennek következtében a foglalkoztatás bővítését. A program az emberi erőforrások fejlesztésére összpontosít, legfontosabbnak a piaci igényeknek megfelelő képzést tartja. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az oktatás és a képzés szerkezete és tartalma képes legyen rugalmasan követni a gazdaság szereplői által támasztott igényeket. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását szolgáló feladatokról szóló, 2212/2005. (X.13.) Kormányhatározat magában foglalja az oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítését. A folyamat első lépése a két oldal megfelelő összehangolása, nélküle a továbblépés ugyanis elképzelhetetlen. Az ipari partnerek igényeinek felmérését célozza meg a pólus kulcsprojektek közül kettő, a HUTEK (Humán Erőforrás Tudásközpont), mely a partnerek munkaerőpiaci igényeit vizsgálja, továbbá az innovációs igények felmérésével, az ipari partnerek és kutatók közötti híd képzésével foglalkozik a Debreceni Egyetem GND Tudás és Technológia Transzfer Irodája, közösen a Regionális Innovációs Ügynökséggel. Az LLL (lifelong learning – egész életen át tartó tanulás) feltételrendszerével szemben támasztott követelményei között első helyen szerepel az oktatási-képzési rendszer 61

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE átláthatósága minden résztvevő számára. A képzés speciális helyet foglal el a szolgáltatások között. A képzőknek olyan szolgáltatást kell nyújtani, ami egyszerre elégíti ki az egyén és a munkaadók igényeit, nem forgácsolja szét a rendelkezésre álló tőkét, és időbeli késedelem nélkül szolgáltatja a megfelelő szaktudású munkaerőt.

2.4.2 Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A képzések lépcsőzetes, egymásra épülő rendszerének kialakítása (Felsőfokú szakképzés, Graduális képzés, Felnőttképzés). A célcsoportok számára olyan képzések kínálata, amelyek összhangban vannak az „egész életen át tartó tanulás” elvárásaival. Regionális Tanárképzési Központ létrehozása (ÚMFT akciótervek keretében) Modern felnőttképzési módszerek alkalmazása (interaktív képzés, csoport módszerek alkalmazása, e-learning tanulás lehetőségének megvalósítása). Egyetemi szinten, esetleg centrumok/szakterületek szintjén egységes, lekérdezhető képzési adatbázisok kialakítása a különböző képzéseken részt vettek azonosítására, további képzések kiajánlására. A felnőttképzés informatikai kapcsolódási pontjainak kialakítását követően a képzések „kiajánlása” lehetővé teszi az egyetem hallgatói számára a teljesebb körű képzési szolgáltatások igénybevételét. Képzési szolgáltatások kiajánlása munkaadók felé (humánerőforrás vizsgálatok készítése, képzési módszerek kidolgozása, képzési igények felmérése, vállalati elearning keretrendszer kialakítása, tananyagfejlesztés, stb.), munkavállalók felé (előzetes tudásszint felmérés, képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, stb.). Egységes marketing és PR szemlélet kialakítása az egyetem képzési területeinek közös bemutatásával. Együttműködési megállapodáson alapuló „partnerkapcsolatok kiépítése” a munkaerőpiac szereplőivel, közös célok és feladatok meghatározása (workshopok, konferenciák, pályázatok konzorciumban történő megvalósítása). A felnőttképzési területen a képzési igény „jelzőrendszerének” kialakítása, képzési monitoring rendszer kidolgozása és működtetése, képzési indikátorok meghatározása a képzés hatékonyságának mérésére. A képzési igényeknek megfelelő programok akkreditáltatása (modulrendszerű elemekből). A „képzők adatbázisának” létrehozása, folyamatos aktualizálása, illetve a képzők képzésének megvalósítása. Felnőttképzéshez kapcsolódó kutatások indítása, a kutatások tapasztalatainak beépítése a képzési rendszer fejlesztésébe. Felnőttképzéshez kapcsolódó pályázatok figyelése, releváns pályázatok elkészítése, megvalósítása. A fenti működési stratégia megvalósításában jelentős szerephez jutnak az egyetem – a jelen fejlesztési terv más fejezeteiben ismertetésre kerülő – tudásközpontjai.

62

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Szakképzettségek megszerzésének lehetőségei A szakmai képzések egyrészt hallgatói kezdeményezésre, az igényfelmérés eredményét realizálva kerülhetnek megszervezésre, másrészt munkáltatói igények kielégítését szolgálhatják, azok megrendelésére és igénye alapján megszervezve. Célja: szakmai ismeretek, (OKJ-s és nem OKJ-s képzések) számítástechnikai és/vagy nyelvismeret nyújtása, kompetencia képzések. Célcsoportja: 1. felsőoktatás szerinti felsőfokú szakképzés résztvevői 2. szakképzés a felsőfokú végzettséggel rendelkező számára 3. szakmai képzés munkavállalók részére munkáltatói megrendelés alapján 4. számítástechnikai képzésben résztvevők 5. nyelvi képzésben résztvevők 6. munkaerőpiaci képzések (rövid időtartamú kompetencia alapú képzések, tréningek) megrendelői kérésre A távoktatási képzésben részt vevő felnőttek alapvető igénye, hogy a tanulás ütemét, helyét és módját maguk választhassák meg. Ennek a jogos igénynek teljes egészében az úgynevezett nyitott tanulás, illetve a távoktatás módszere képes leginkább megfelelni. A távoktatás kiterjesztését az otthoni tanulás támogatására az Európa Bizottság alapozta meg, amikor a „Memorandum az egész életen át tartó tanulásról” c. dokumentumában megfogalmazta az otthoni tanulás elterjesztésének követelményét (6. Irányelv). E követelmény megvalósítását jelentősen segítette egy új technikai-technológiai eszköz, az e-tanulás kifejlesztése és megvalósítása az internet-hálózatok segítségével. Célja: a. módszerek és programok kidolgozása b. kidolgozott programok működtetése Célcsoportja: a módszer iránt érdeklődő oktatók a képzésben részt venni szándékozó, számítástechnikában jártasabb, tanulni akaró személyek Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő több szakképesítés vonatkozásában rendelkezik az egyetem, vagy valamelyik egysége vizsgaszervezési joggal. Határozottabb marketingmunkával és az eljárás rendszerének kidolgozásával növelni lehet azoknak a felnőttképzést folytató intézményeknek a számát, amelyek a Felnőttképzési Központot kérik fel a szakmai vizsga megszervezésére és lebonyolítására. A Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum által szervezett és koordinált Felnőttképzési Programok Az OEC-ben a felsőfokú szakirányú szakképzés keretében szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és szakpszichológus képzés történik a Kormány 125/1999 (VIII. 6) rendeletében leírtak szerint. Ezen kívül az OEC jelentős feladattal bír a szakképzettek folyamatos továbbképzésében is. Az egészségügyi miniszter 73/1999 EüM rendelete szerint az egészségügyi tevékenységet végző orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A rendeletnek megfelelően az OEC továbbképzéseket szervez, valamint koordinálja és akkreditálja a régióból a kórházak és más egészségügyi intézmények által hozzá benyújtott továbbképzési programokat. Az OEC Szak- és Továbbképzési Központja tartja nyilván a régióból az egyetemre regisztráltak továbbképzési pontjait.

63


A továbbképzések akkreditálása félévente történik. Egy félévben átlagosan a különböző szakmákból összesen 350- 500 továbbképzést hirdet meg az OEC a régióhoz tartozó egészségügyi intézményekkel együtt. 2007-ben 758 egészségügyi tanfolyamot tartottak az OEC közreműködésével, amelyeken összesen 10141 fő vett részt. Az OEC a jövőben is nagyon fontosnak tartja, hogy biztosítsa valamennyi szakma számára a színvonalas továbbképzési lehetőségeket. E mellett abban is jelentős feladatot kell vállalnia, hogy megtalálja azokat a pénzügyi forrásokat, amellyel csökkentheti a szakmai továbbképzésre kötelezettek tanfolyamokon való részvétel okozta nem kis anyagi megterhelését. Ez különösen azért is jelentős, mert ebben az évben megszűnt a korábbiakban az egyetem számára az Egészségügyi Minisztérium által erre a célra biztosított pénzügyi támogatás.

2.5 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK KÜLSŐ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA, A RÉGIÓ IGÉNYE (KÉPZÉSI FORMÁK, VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPZETTSÉG-SZERZÉS LEHETŐSÉGEI, FOGLALKOZTATÓK TÁMOGATÁSI FORMÁI) Az ideális helyzet azt feltételezi, hogy amikor egy vállalat (intézmény) szükségét érzi annak, hogy alkalmazottai a legmodernebb tartalmú képzésben (továbbképzésben) részesüljenek, akkor az Egyetemhez fordulnak, ahol is a szükséges szellemi forrás és a megfelelő infrastrukturális háttér rendelkezésre áll egy speciális szakterületen történő képzéshez. Ez sok esetben így is van! Az egyetem környezetében (Debrecen városa, Hajdú-Bihar Megye, tágabb értelemben a régió) működő vállalkozások, intézmények tudomására kell hoznunk, hogy az integrált Debreceni Egyetem szinte minden olyan probléma megoldására tud alkalmas kutató (szakértő) csoportot kiküldeni, ami az adott helyen felmerülhet. Szükség van belső szervezeti, gazdálkodási-jogi-adminisztrációs változtatásokra is. Az oktatási szolgáltatási funkciók közül kiemelkedik a nyelvi képzés, melyet elsősorban a saját hallgatóink érdekében szervezünk, de külső érdeklődők is csatlakozhatnak. A középiskolákkal több esetben sikerült közös felsőfokú szakképzéseket tető alá hozni majd később indítani, de ebben a közös képzésben jóval több lehetőség rejlik, mint amit eddig kiaknáztunk. Továbbra is szorgalmazzuk a foglalkoztatók közvetlen részvételét a képzések tartalmának kialakításában (adott esetben magában az egyetemi oktatásban is). Egyebek mellett feltétlenül jó lehetőséget biztosít az ilyen együttműködés a hallgatók évközi és nyári foglalkoztatásában, az egyetemen kívüli gyakorlati foglalkozások megszervezésében. Az együttműködés az általános kapcsolattartástól (pl. kamarák) a mindennapi oktatási gyakorlatig (esetleg közös képzésben) terjed és rendkívül hatékony, beleértve a végzett hallgatók elhelyezkedésének segítését is. A Műszaki Kar egyik kiemelt kutatási területe a Kombinált szolár és geotermikus fűtési-hűtési rendszerek modell értékű fejlesztése, energetikai vizsgálata és optimalizálása. A kutatás során a geotermikus és szolár energiaforrások optimális kihasználásának lehetőségeit vizsgálják. A projekt célja a villamos energiatermelés lehetőségének vizsgálata mélyfúrásos geotermikus rendszerekhez illesztett szolár parabolikus koncentrátorok segítségével. További céljaik a kombinált geotermikus és szolár energiaforrást alkalmazó fűtési-hűtési rendszerek fejlesztése, energetikai és gazdaságossági elemzése. A megépítendő prototípus rendszer modellként szolgál a régióban hasonló rendszerek megvalósításához, és alkalmat nyújt folyamatos kutatások elvégzésére ezen a területen.

64

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Magyarországon a geotermikus energia használata a lehetőségekhez képest minimális. Az elmúlt néhány év azonban ráirányította a figyelmet a túlzott gázimport-függőséggel járó veszélyekre. A rendszerváltozás után keletkezett valamennyi fejlesztési koncepció kiemelt helyen kezeli az alternatív energiák alkalmazását, elsősorban a geotermikus energia felhasználását. A nemzeti fejlesztéseket megalapozó Országos Területfejlesztési Koncepció, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv az energiaellátás biztonságossá tételének vonatkozásában kiemelt prioritásként kezeli a geotermikus energia felhasználását. A Műszaki Kar kiemelt laborfejlesztési céljai: Passol labor fejlesztése A sugárzási hőnyereségek pontos meghatározása fontos tényező egy épület energetikai viszonyainak megállapításában. Napjainkban az épületek minél nagyobb hatékonysággal kell kihasználják a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat. Ezek közül az egyik az épületbe közvetlenül vagy közvetve beérkező sugárzási energia. A sugárzásos hőnyereségek, különböző intenzitással, az év minden időszakában jelentkeznek. Egy év folyamán hónapról hónapra változóak, de egy nap folyamán is folyamatosan változik a beérkező sugárzási energia. Téli és tavasz-őszi átmeneti időszakokban az épületekbe beérkező sugárzási energiát a lehető legnagyobb hasznosítási fokkal kell felhasználni. Ennek függvényében a fűtési határhőmérséklete az épületnek csökkenhet, ami rövidebb fűtési idényt jelent. Nyáron viszont a sugárzási energia az épület belső hőmérsékletének növekedését eredményezné, ezért nyári időszakokban az épületbe bejutó sugárzási energiának mértékét csökkenteni kell. Figyelembe véve a tömör szerkezetekkel szemben támasztott hőszigetelési követelményeket a sugárzásos hőnyereségek főként az épületek transzparens szerkezetein jelentkeznek. Fontos tehát meghatározni, tájolás szerint, Magyarországi éghajlati körülmények mellett a transzparens szerkezeteken keresztül érkező sugárzásos hőnyereségek mértékét úgy téli, mint nyári időszakban. A cél a téli hőnyereségek optimális hasznosítása, illetve a nyári hőnyereségek értékének megállapítása, majd ez alapján árnyékoló szerkezetek és hőtároló optimális tömeg számítása annak érdekében, hogy nyáron a belső hőmérséklet ne haladja meg a komfort tartomány felső határértékét. További laborfejlesztések: -

Robotika laboratórium Építészmérnöki CAD laboratórium Épületenergetikai laboratórium Tüzeléstechnikai laboratórium Rajz-stúdió laboratórium Modellező laboratórium Épületszerkezettan kabinet Tervező műterem Szilárdságtani és tartószerkezeti laboratórium Építőanyag laboratórium Geodéziai laboratórium Építőmérnöki CAD laboratórium Levegőtisztaság-védelmi laboratórium Menedzser tréningközpont Környezetmérnöki és vegyipari műveletek laboratórium Számítógépes laboratórium a matematika és az ábrázoló geometria tárgyaknak

65


A Debreceni Egyetem felnőttképzési szolgáltató tevékenységéről ad képet a következő táblázat, ami megmutatja azt is, hogy fő szerepet kap a hallgatók felkészítése a munka világába történő kilépésre. A karrierirodáink tevékenységének bővítése, a munkavállaláshoz, a sikeres életpályához nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzését célzó képzések, tanfolyamok tartalmi és mennyiségi fejlesztése fő célként fogalmazható meg a következő évekre. Sajnálatos módon 2007-ben a szolgáltatásokat igénybe vevők száma jelentősen csökkent. A már elnyert és megcélzott pályázatok ehhez biztos alapot nyújtanak és nyújthatnak.

66


2.6 KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT Kutatási-fejlesztési stratégiával kapcsolatos általános megjegyzések Az egyetem kutatási-fejlesztési stratégiájának egyidejűleg két célkitűzést kell következetesen megvalósítania: (i) jelentős áttörés az alkalmazott kutatás és az innováció területén, és (ii) az Ftv-ben bevezetett kutatóegyetem fogalmával összhangban az alapkutatások fenntartása legalább az eddigi, magas minőségi szinten. Ennek érdekében az egyetem ösztönzi az ÚMFT keretében mind az alapkutatások, mind az alkalmazott kutatások terén olyan innovatív kutatói teamek megalakulását, melyben külföldi partnerek segítik a legjobb eredmények elérését a versenyképességünk növelése érdekében. Az egyetem karai diszciplináris sajátosságainak fényében kizárólag differenciált, a karok, centrumok szakmai profilját fokozottan figyelembe vevő kutatási-fejlesztési tevékenységnek lehet realitása. Így vannak olyan karok – pl. a Természettudományi és Technológiai Kar és a Bölcsészettudományi Kar – amelyek kiemelkedő színvonalú alapkutatási tevékenységet folytatnak mindenekelőtt a kémia, fizika, biológia, matematika, földtudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, történelemtudomány területén. Ezen alapkutatások színvonalának megőrzése mind az oktatás, mind az innováció eredményessége szempontjából a Debreceni Egyetem eminens érdeke. E területeken – a hazai és nemzetközi pályázati források feltárása mellett - az alapkutatások fenntartásának eszköze pl. az MTA kutatócsoportok további, kiemelt figyelmet érdemlő működtetése (jelenleg az említett területeken összesen 6, jórészt alapkutatási tevékenységet folytató kutatócsoport működik). További eszköze olyan kutatóközpontok létrehozása, amelyek interdiszciplináris projektekbe integrálják a régió egyes felsőoktatási intézményeivel és külföldi partnerekkel való szakmai együttműködések keretében folyó alapkutatásokat. Ennek szellemében alakult meg 2006-2007-ben a Nyelv- és Filozófiatudományi Kutatóközpont, a Hungarológiai Kutatóközpont, a Kommunikáció- és Médiatudományi Központ, a Számítógépes Bölcsészet Központ, valamint a Felsőoktatás-Kutató- és Fejlesztő Központ. E fejlesztések hozzájárulnak többek között a főállású kutatói létszám növeléséhez, ami az egymással párhuzamosan futtatott, összehangolt alapkutatási pályázatok hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele. A magas színvonalú társadalomtudományi kutatások intézményi hátterét kívánja erősíteni a DE közreműködésével a Bibó István Társadalomtudományi Kutatóintézet létrehozása. Kulcsfontosságú a DE és az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) közötti kapcsolat további erősítése. A két intézmény jelenleg is együttműködik mind az oktatás területén (közös tanszék), mind pedig a kutatásban (műszerek közös használata, pályázati tevékenység). Ennek kiemelkedően fontos elemét képezik a Debreceni Fejlesztési Pólus keretében megfogalmazott ACCENT Tudásközpont projektjei, amelyekben – többek között- a Természettudományi és Technológiai Kar egységei markáns módon vesznek részt környezetvédelmi, környezet- és hulladékgazdálkodási területeken. (ld. később)

67

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.6.1 Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk, termékek, szellemi jogvédelem, szabadalmak értékelésére alkalmas elemek) Publikációs tevékenység A Debreceni Egyetemen az akkreditált hét tudományterületen harminchárom tudományágban folyik oktatás és tudományos kutatás. A kutatók eredményeiket valamennyi tudományágban publikálják, a publikáció leggyakoribb formája (könyv, könyvrészlet, monográfia, elektronikus publikáció, cikk, konferencia) szakmánként változik. A kari akkreditációs anyagokban található táblázatok tanúsága szerint egy-egy tudományterületen belüli tudományágak esetében is jelentős különbségek vannak. Szintén tudományterületi sajátság, hogy míg a természettudományok területén az idegen nyelvű szakcikkek száma 5-6-szorosa a magyar nyelvűeknek, addig a bölcsészettudományok és társadalomtudományok területén a magyar nyelvű közlemények dominálnak átlagosan 3szoros faktorral, de például a néprajz területén 16-szoros ez a mutató. Az oktatók, kutatók részvétele tudományos előadással szakmai rendezvényeken, konferenciákon a természet- és az agrártudományok területén intenzívebb (évente fejenként átlagosan 2-3), míg a társadalom- és bölcsészettudományok területén ez a mutató 1 körül alakul. A nyelvi különbség itt is természetesen tetten érhető: az előbbi tudományterületeken több az idegen nyelvű előadás, míg az utóbbiaknál a magyar nyelv a domináns. Az egyes karokon különféle formákban létezik a publikációs nyilvántartás: ahol a szakmában a darabszámon felül is elfogadott mutatók vannak (pl. impakt faktor), ott a nyilvántartás azokra is kiterjed. Az orvostudományok területén például az Orvos- és Egészségtudományi Centrum évente és intézetenként összegyűjtve tartja számon a közlemények teljes és átlagos impact faktorát. Az egy közleményre számított átlagos IF évről-évre magas, a vizsgált időszakban 2,3 és 2,8 között alakult. Az Egyetem 2008. évben elkezdte kialakítani teljeskörű publikációs adatbázisát, amelyben az egyetem oktatóinak és kutatóinak tudományos produktumait gyűjti össze, először a 2007. évre vonatkozóan. Összefoglaló értékelés: A Debreceni Egyetem valamennyi karán magas szinten folyik tudományos kutatás, az eredményeket – a szakmák szokásainak megfelelő módon – oktatóink, kutatóink rendszeresen publikálják. Az oktatói-kutatói előmenetel kiemelt és rendszeresen vizsgált szempontja a publikációs tevékenység. Amely tudományterületeken rendelkezésre áll nemzetközileg is elfogadott mutatórendszer a publikációk színvonalának mérésére, teljesítményünk e tekintetben is magas színvonalúnak bizonyul. A eredmények folyamatos monitorizálásán túl intézményünk kiemelt célja pályázati források bevonásával a tudományos eredmények minél szélesebb körű disszeminációja.

Kutatás-fejlesztési bevételek A kutatás-fejlesztési teljesítmény egyik általános mutatója a kutatás-fejlesztési bevételek alakulása. Az egyetem kutatás-fejlesztési bevételei évről évre emelkednek, ez igaz mind a hazai és külföldi pályázatokon elnyert, mind a gazdálkodó szervezetektől érkező megbízásokkal szerzett bevételekre:

68

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési bevételeinek alakulása 2000-2006. 4500 4000 3500

MFt

3000 Megbízás

2500

Nemzetközi pályázat

2000

Hazai pályázat

1500 1000 500 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Év

Örvendetes, hogy a bevételekben egyre nagyobb arányt képviselnek a magyar költségvetésen kívüli források, a külföldi pályázatok és a megbízásos bevételek. Ezen forrástípusok elnyerésében – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett – a Debreceni Egyetem teljesítménye kiemelkedő a felsőoktatási intézmények közül, az állami egyetemek ilyen bevételeinek több mint fele ehhez a két intézményhez érkezik. A hazai pályázatokon elért bevételek tekintetében is évek óta ugyancsak ez a két egyetem áll az intézmények listájának élén (részletesebben lásd az 1.2 fejezetben bemutatott ábrán). Szellemi jogvédelem, szabadalmak Az egyetem az ország felsőoktatási intézményei közül az elsők között fogadott el szabályzatot az egyetem közalkalmazottjai által létrehozott szellemi tulajdon kezeléséről. Jelenleg érvényes változatát a Szenátus 2007. november 15-ei ülésén fogadta el (A DE szellemi tulajdon kezelési szabályzata). A szabályzat részletesen rendelkezik az egyetem kutatói által, kutató munkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékeléséről és nyilvántartásáról, e jogoknak az egyetem és a kutató közötti megosztásának lehetséges módjairól és mértékéről, a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban részesítéséről és hasznosításáról. Az egyetem évente Innovációs díjban részesíti a legkiválóbb, hasznosításra került szellemi termékeket. A potenciálisan hasznosítható szellemi termékek időben történő azonosítása, újdonság értékének megőrzése érdekében a kutatók által elkészített minden publikálásra előkészített dolgozatot be kell mutassanak közvetlen munkahelyi vezetőjüknek, akivel közösen írásban nyilatkoznak, hogy a publikáció tartalmaz-e olyan eredményt, ami szabadalmaztatható, hasznosítható lehet. Amennyiben igen, azt a kutató köteles felajánlani hasznosításra az egyetemnek. A szellemi termékek hasznosításából befolyó jövedelmek megosztásának szabályozása ösztönzi mind a kutatókat, mind a kutatási egységet az alkotások üzleti hasznosítására (lásd a 2.6.3 fejezetben). Az egyetem központi alapot (DE Innovációs Alap) hozott létre a szabadalmaztatás költségeinek és a hasznosítására létrejövő cégek alapításának – pályázati úton történő – támogatására. A Debreceni Egyetem innovációs menedzsmentjét a GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda fogja össze.

69


2.6.2 AZ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK (KOOPERÁCIÓS KUTATÓ KÖZPONTOK, TUDÁSCENTRUM, INKUBÁCIÓS SZERVEZET, SPIN-OFF CÉGEK, AGRÁR-IPARI PARK) TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, „ÜZLETI” FORGALMI ALAKULÁS ELEMZÉSE, PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSE Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont Az Észak-Alföldi régióban a gyógyszeriparban és a funkcionális élelmiszerek fejlesztésében a lokációs quotiens értéke 1.0 felett van. Az ágazatokban mind a regionális ipari multiplikátor szerepre alkalmas multinacionális nagyvállalatok, mind regionális kis- és középvállalkozások és egyetemi hasznosítási spin-off cégek megtalálhatók. Ennek megfelelően, a régió első, 2004-ben létrejött tudásközpontja, a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND) genomikai, nano- és biotechnológiai alkalmazott dinamikus kutatások fejlesztésére alapozva tizenöt ipari partnerrel végez közös kutatás-fejlesztést, azzal a céllal, hogy új ipari kultúra és jelentős számú munkahely jöjjön létre és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő biotechnológiai központ alakuljon ki a régióban. A GND olyan előremutató pilot projekt, amely megmutatja, milyen típusú fejlesztésekben kell a régióban gondolkoznunk, hogy a 2007-től megnyíló uniós források felhasználásakor a gazdaságban tovagyűrűző pozitív eredményeket érjünk el. A GND projekt tizenöt cég és az egyetem együttműködésével indult, de a GND ipari partnereinek száma ma eléri a harmincat. Kulcspartner többek között a Richter Rt., az Omninvest Kft., a Biosystems International Kft., és a KITE Rt. Az GND működésének első két éve során megalakult az első hat spin-off cég, melyek továbbra is együttműködnek az egyetemmel, részben a létrehozott Bioinkubátor Központban. A GND első két évének működése során 22 benyújtott szabadalom született, 20 új termék, 21 innovatív szolgáltatás és 13 prototípus jött létre. A GND a 2007-ben induló Debrecen Fejlesztési Pólus program egyik kulcsprojektje és 2006 őszén a GND bázisán 22 egészségipari cég részvételével megalakult a Debreceni Innovatív Egészségipari Klaszter. A GND projekt igen jelentős farmainnovációs elemeire építve a Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrum Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete köré szerveződött farmainnovációs projektek együttes mértéke a 2005. év végére elérték azt a szintet, amely már az Észak-alföldi régióban „farma” iparági klaszter (Pharmapolisz) szerveződését teszik lehetővé. Nagyon markáns a farmainnováció a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum egyéb nagyprojektjeiben, mint pl. a jelenleg futó NKFP mega projekt, ill. a GND-vel szorosan koordináltan Debrecenben működik az ország egyetlen Farmainnovációs GVOP alapú Kooperációs Kutató Központja. A debreceni „farma” projektben az egyetem mellett 11 iparvállalat áll, melyek között kis- és középvállalkozások, ill. gyógyszeripari óriásvállalat (TEVA Gyógyszergyár Rt.) megtalálható. A jelen projekt szempontjából igen fontos, hogy Debrecenben akkor tudott jelentős farmainnovációs K+F ill. üzleti tevékenység megindulni, amikor a világ innovációs krízisről beszél, elsősorban az iparban fejlesztett innovatív gyógyszerek fejlesztési költségeinek emelkedése, az ipari innovatív projektek megtérülési rátájának csökkenése, ill. a gyógyszeripari mega szereplők teljes átrendeződése miatt. A farmainnováció (de általánosabban véve az egész egészségipari innováció) szempontjából fontos lépést jelent a szükséges kémiai hátteret biztosító, kidolgozás alatt álló Kémiai Biológiai Program, amely zömében a Természettudományi Karra és az Orvos- és Egészségtudományi Centrumra épül. A „kémiai biológia” olyan határtudományként határozható meg, amely kémiai módszereket alkalmaz biológiai jelenségek tanulmányozására. Vizsgálatainak középpontjában áll például a molekuláris felismerés, a sejtfolyamatok szabályozása, és a szupramolekuláris szerveződés. E vizsgálatok során igen gyakran kis 70

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE molekulákkal „zavarják meg” biológiai rendszerek működését in vitro vagy in vivo, és e perturbációkra adott válaszból következtetnek a rendszer lényeges sajátságaira. Információ nyerhető a releváns biomakromolekulák szerkezetéről és/vagy a velük kölcsönhatásba kerülő kis molekulákról. Ez a szerkezeti információ új kémiai feladatokat jelölhet ki, melyek megoldásával – pl. új vegyület(sorozat/könyvtár), esetleg természetes anyag vagy származéka szintézisével – hatékony eszköz készíthető a biológiai rendszer további vizsgálatára. Az így nyert ismeretek a gyógyszertervezésben is hasznosíthatók. A Kémiai Biológiai Program a debreceni specifikumokra (erős, az országban szinte egyetlen szénhidrátkémiai háttér, molekuláris kölcsönhatások NMR, CD, felületi plazmonrezonanciás vizsgálata, szintetikus kapacitás – beleértve a paralel szintéziseket is – bővítése) támaszkodva rendszerbe foglalná e területeken a kutatást és az oktatást egyaránt. A farmainnovációs gyógyszer és élelmiszeri kaszter innováció beruházásai közé tartozik az Agrár Centrumhoz tartozóan a funkcionális élelmiszer fejlesztő mintaüzemek központja, valamint a tisztább környezet centrum, amely a déli ipari park területén jön létre. Fel kell gyorsítani az Agráripari park fejlesztését, meg kell kezdeni a különböző cégek betelepítését. Az Agrár-innovációs Tudásközpont pólusprojekt keretében létrejövő beruházások „szőlőmag” projekt labor és mintaüzem, Génbank, Szellemi Termék Fejlesztő Központ (Innovációs Pláza) Vállakozók Hallgatók Inkubátor, Technológiai Központ mellett lehetőség nyílik, kereskedelmi bemutató projektek létrehozásra különböző cégek bevonásával. Ezek közül jó néhány spin-off cégek létrehozásával járul. Regionális Informatikai Tudásközpont GND Tudás- és Technológiatranszfer Iroda A fent említett kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításához, a cégek és kutatók közötti együttműködés jogi és gazdasági vonatkozásainak támogatásához elengedhetetlen a Debreceni Egyetem és a cégek közötti hídképző intézmények létrehozása. A kutatók és cégek között híd szerepet betöltő GND Tudás- és Technológiatranszfer Iroda menedzsmentje kezeli a Debreceni Egyetem teljes vertikumát lefedő kutatási eredményeinek portfolióját, egy éve gyűjti a spin-off cégeknél és egyetem-közeli kisvállalkozásoknál felmerülő projekteket, és széles körű kapcsolatrendszert ápol a régióbeli közvetítő szervezetekkel, országos szinten a szektorba tartozó cégekkel és szervezeteikkel, nemzetközi szinten pedig külföldi befektetőkkel, potenciális licencátvevőkkel is. A GND gyors expanziója azt mutatja, hogy a Debreceni Egyetem vezetése elkötelezett az innováció és az innovációs szemlélet terjedésének támogatásában. A GND 2006-ra kialakította szolgáltatásait, melyek a Debreceni Egyetem és társult intézménye, az Atomki kutatói számára ingyenesek: Innovatív ötletek, projektek támogatása (innovációs menedzsment kiépítése) Projektértékelési rendszer kiépítése a Debreceni Egyetemen, a szabadalmi, termék- és szolgáltatásportfolió monitoringja Partnerhálózat kiépítése és fenntartása a régió K+F vállalkozásaival Szellemi alkotások védelmének és hasznosításának teljes körű menedzselése Spin-off cégalapítások feltételeinek biztosítása Befektetés-ösztönzés a régió K+F intenzív ágazataiba Licenceladás Innovációs képzések indítása, az innovációs kultúra terjesztése

71

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Bioinkubátorközpont A Bioinkubátorközpont program a biotechnológiai innovációs vonal legjelentősebb programjai közé tartozik: A Bioinkubátor Központ három pillére segíti az egyetemen létrejött biotechnológiai kutatási eredmények hasznosítását, hiszen részben egyetemi spin-off cégek, részben az egyetemi munkaerőt alkalmazó, a kutatókkal szorosan kooperáló kis- és középvállalkozások kerülnek inkubálásra. Az első pillér nagy értékű eszköz-állomány beszerzése a cégek számára, a biotechnológiában ugyanis az eszközök nagy, százmilliós nagyságrendű bekerülési áruk miatt a spin-off és egyéb kisvállalkozások számára mondhatni elérhetetlenek. A projekt másik pillérje a kedvezményes laboratóriumi terület biztosítása több száz négyzetméteren. A harmadik pillér innovációs szolgáltatások nyújtása: mivel a spin-off cégeknek kezdetben nincs módjuk közgazdász és jogász szakemberek, menedzserek alkalmazására, a vállalkozói ismeretek hiányát a kutatók továbbképzésével, piackutatások készítésével, személyre szabott szolgáltatáscsomagok nyújtásával lehet megoldani. Ugyancsak az elérhető szolgáltatások körét bővíti a Bioinkubátor Központ keretében megvalósuló, jelentős mértékű környezet-, illetve bioanalitikai kapacitásbővülés. További fontos elem a Molekuláris Törzsfejlesztő és Fermentációs Laboratórium felállítása, amely a régió kis-, közép- és nagyvállalkozásai számára nyújt lehetőséget új eljárások, technológiák kialakítására. A biotechnológiai potenciál növelése a különböző bioenergia források fejlesztése szempontjából is jelentős. A humánbiológiai alkalmazások mellett a Bioinkubátor Központ Törzsfejlesztő és Fermentációs Szolgáltatólaboratóriuma, valamint Analitikai Kémiai Szolgáltatólaboratóriuma magas színvonalú szakmai hátteret biztosít a régióban működő biotechnológiai kis-és középvállalkozások számára. A Bioinkubátor Központra olyan nagy az igény, hogy bár a projekt jóformán még meg sem kezdődött, máris szelektálni kell a betelepülni kívánó cégek között. Betelepül például a biomarkerekkel foglalkozó Biosystems International, és többen a GND spin-off cégei közül. A biotechnológiai kutatások mellett, a Debreceni Egyetem komoly innovációs potenciált mutat a nanotechnológiai, diagnosztikai, és minimálisan invazív sebészeti eljárásokhoz kapcsolódó fejlesztések területén. Az egészségipari innovációt célzó együttműködések jellemzői Biotechnológia Ma már alaptétel, hogy a gyógyszeripar egyik technológiai hajtóereje a biotechnológia, ezen belül kiemelten a genomika és a proteomika. A gyógyszeripari termékekhez vezető innovációs lánc első tagjai a gyógyszerhatás molekuláris targetjeinek megkeresése, ill. optimalizálása, mely lényegében ezekre a tudományágakra épül. A gyógyszerfejlesztési folyamat későbbi szakaszaiban is a klasszikus farmakológia különböző ágai (gyógyszerhatástan, biztonság farmakológia, toxikológia) akkor hatékonyak, ha az említett biotechnológiai tudományágakhoz kapcsolódó technológiák részéről folyamatos támogatást kapnak. A labordiagnosztika úgyszintén a gyógyszerfejlesztési folyamat nélkülözhetetlen része, konvencionális értelemben a pre-klinikai és klinikai vizsgálatok laboratóriumi kémiai analitikai kiszolgálása kapcsán, részben pedig a farmakokinetikai szolgáltatások révén. Utóbbi állandó innovatív tevékenységet, és folyamatos fejlesztést igényel, hiszen sokszor előélet nélküli, teljesen új molekulák klinikai körülmények között is használható, Good Laboratory Practice (GLP) szabványos kémiai analitikai jellemzése az egyik fejlesztési alapkövetelmény. Ez természetesen akkor a leghatékonyabb, ha a vegyület szintézisét és a hozzátartozó kémiai analitikát kidolgozó vegyész együttműködik a klinikai analitikus szakemberrel.

72

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A gyógyszerfejlesztési innovációs lánc fontos elemét jelenti a Debreceni Egyetemnek a GND RET keretében felállított és folyamatosan bővülő Molekulabankja. A Debreceni Egyetem számára ez versenyelőnyt jelent, hiszen programjaihoz rendelkezésre állnak a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum és a Tudományegyetemi Karok szakemberei, így például a gyógyszervegyész szakemberek a klinikai vizsgálatok farmakokinetikai analitikai jellemzésben a klinikai labordiagnosztikai szakemberrel szorosan együttműködnek. Ráadásul, igen fontos technológiai kapcsolódási pont van a minimál-invazív terápiás eszközök, valamint a komplex farmakológiai kísérletes rendszerek fejlesztése között, hiszen a két terület technológiai platformja közös, a programokhoz kapcsolódó iparvállalatok egymással régóta beszállítói kapcsolatban vannak. Az egyetem, mint tudásbázis köré szervezett rendszerben azonban ezek a beszállítói kapcsolatok szervezett innovatív rendszerré állnak össze. Genomika A genomika területén az elmúlt években jelentős érdeklődés érzékelhető a kis- és közepes vállalatok részéről (biomarker, azaz a betegségre jellemző géntermék vagy anyagcseretermék kutatás és/vagy diagnosztikum fejlesztés területén), a nagy gyógyszergyárak részéről (biomarker kutatás és gyógyszer célpontkeresés területén) arra, hogy genomtechnológiai platformtechnológiákat is igénybe véve folytassanak klinikai vizsgálatokat és/vagy klinikai gyógyszerkipróbálást. További igényként – az esetek kisebb százalékában – mintagyűjtést és biobank szolgáltatást is igénybe vesznek. A térség jelenlegi genomtechnológiai K+F kapacitásai az előzetes felmérések alapján sem mennyiségi, sem portfolió szempontból nem kielégítők egyrészt az ország-specifikus igények lefedése szempontjából, másrészt a még fejletlen egészségiparral rendelkező, ugyanakkor EU tagságot nyert Románia és Bulgária várható kereslet bővülése következtében. Genomikai területen több biotechnológiai cég épít a Debreceni Egyetem kutatási eredményeire, többek között együttműködés van a Biosystems International Kft.-vel, és a Richter Rt.-vel. Az együttműködések formája sok esetben megbízásos kutatás-fejlesztés, melyekben a cégek Debreceni Egyetem laboratóriumai és a kutatók szakértelme által biztosított innovatív szolgáltatásokat és eredményeket vásárolják meg. A Debreceni Egyetemen kialakításra kerül egy teljes vertikumú proteo-genomikai szolgáltatási kapacitás, amellyel párhuzamosan merül fel igény az egyetemen már beindult és várhatóan nagymértékben fejlődő innovációs kutatás-fejlesztési tevékenységekben fehérje analitikára és fehérje vizsgálatokra. A kapacitást a rendelkezésre álló Proteomika Szolgáltató Laboratórium szolgáltatásainak nagy áteresztőképességű (high throughput) vizsgálatokkal történő kiegészítésével és a fehérje-fehérje és fehérje-ligand kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas Fehérje Interakció Szolgáltató Laboratórium létrehozásával éri el a 2006-tól megvalósuló ú.n. Bioinkubátor Központ program. Nanotechnológia A nanotechnológiai innováció a DE esetében elsősorban a nanotechnológiai és orvosbiológiai mérési anyagok, orvosi műszerek fejlesztését jelenti. Ezek a kutatások részben multinacionális vállalatok számára végzett technológiai innovációk, részben közvetlenül eladható, alkalmazható termékfejlesztések. A nanotechnológiai kutatási projektek rendkívül széles vertikumot fednek le, a szemüveglencse fedőrétegének fejlesztésétől a Hoya Kft. számára, a monitoreszköz fejlesztésen keresztül a Metalelektro Kft. részvételével, a fogászati anyagok fejlesztéséig. 2005-ben például két monitoreszköz-prototípus került kifejlesztésre: egy egytengelyes egyensúlyvizsgáló és egy rádiókapcsolaton alapuló gyorsulásmérő rendszer. 2006-ban megtörtént mindkét eszköz lényeges továbbfejlesztése és az alkalmazással 73

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE kapcsolatos vizsgálatok megindulása. A Metalelektro Kft. a műszerfejlesztéssel és a prototípus elkészítésével kapcsolatos mérnöki és technikai feladatok megoldásában vett részt. A fogászati anyagok fejlesztésével kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítására várhatóan új spin-off cég alapul. A fogászati kutatások tárgya fogszövetben elhelyezkedő tömőanyagok illeszkedésének vizsgálata s ehhez kapcsolódóan nagyfelbontású mikrotomográfiás módszer megalapozása, a fogtöméshez kapcsolódóan új mérési eljárások kidolgozása, a technológia javítása, késztermék prototípus előállítása, majd késztermékek előállítása. A debreceni székhelyű National Instruments Europe Kft.-vel együttműködve folyik a képszekvencia analízis program kifejlesztése a National Instruments LabVIEW 6.1. (National Instruments Corporation, Austin TX) szoftverkörnyezetében. A nanotechnológiai kutatások egyik legkiemelkedőbb eredménye a Bioengineering Bay Zoltán Intézet létrehozása lehet, melynek feltételeiről Debrecen város önkormányzata, az egyetem és a Bay Zoltán Alapítvány jelenleg tárgyal. A létrejövő új Bay Zoltán Intézet tematikája, a bioengineering, megfelel a régió gyógyszer- és orvosi segédeszközöket és modern gyártástechnológiákat alkalmazó ill. az agráripari cégek fejlesztési igényeinek. A Bay Zoltán Intézetek felállításakor alkalmazott modell, hogy az alapítás évében 100 %, a második évben 70 %, a harmadik évben 30 % állami támogatást kapnak, majd valós piaci igényekre támaszkodó alkalmazott kutatást folytatva, önfenntartóvá válnak. Az Intézet tervezett bevételének egyharmada állami pályázatokból, egyharmada ipari kutatás-fejlesztési megrendelésekből, egyharmada egyéb ipari megrendelésekből származik. Diagnosztikum-fejlesztés Az új in vitro diagnosztikumok iránti kereslet folyamatosan növekszik, mivel az újonnan fejlesztett diagnosztikumok ára jóval kedvezőbb, mint a hasonló minőségű európai konkurenseké és a különböző kórképek kivizsgálása illetve veszélyállapotok kimutatása egyre több laboratóriumi diagnosztika teszt elvégzését vonja maga után. Az in vitro diagnosztika területén a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézete (KBMPI) az elmúlt 2 évben jelentős fejlesztéseket hajtott végre: a vonalkód rendszerű mintaküldés bevezetése, a központi mintaátvételi egység kialakítása, az eredmény visszajuttatási idő (turn around time = TAT) analízisének bevezetése, a laboratóriumi eredmények autovalidálási kritériumainak saját fejlesztésű kialakítása. E fejlesztések átvétele illetve megvásárlása iránt a hazai diagnosztikai piacon meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozik. A KBMPI-ben – a Labexpert Kft-fel valamint a Reanal Rt.-vel közösen – kidolgozásra kerültek olyan in vitro diagnosztikai termékek (pl. a hemosztázis diagnosztika területén), melyek a hazai és külföldi diagnosztikai piacon az elmúlt években folyamatosan értékesítésre kerültek és a jövőben a kizárólagosan hazai érdekeltségű gyártó cégek kapacitását növelhetnék. Minimál invazív technológiák fejlesztése Magyarországon jelenleg a minimál invazív technológiák kutatása kezdeti stádiumban van, fejlesztése csak igen szűk területre koncentrálódik, e területen nagy gyakorlat nincs, bár a gyógyászati technológiákat gyártó és forgalmazó cégeknek, vállalatoknak szükségük van a fejlesztő szakemberek azon tapasztalataira, melyek elősegítik ezen technológiák további fejlesztését. A minimál invazív technológia fejlesztés iránti fő keresleti tényező maga az egészségügyi kormányzat, amely folyamatosan keresi a költséghatékonyabb ellátási módokat.

74

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A fejlesztések eredményeként létrejövő ellátási módok révén az egészségügyi szolgáltatók egyre kisebb invazivitással lesznek képesek megoldani betegség problémákat, csökken a betegellátási idő, azaz országos szinten jelentős mértékű költség-csökkenés generálható. A fejlesztések eredményeként megjelenő új technológiai megoldások iránti kereslet legfontosabb szegmensét pedig az egészségügyi ellátó intézmények jelentik.

Agrárbiotechnológia A Debreceni Egyetem célja a világ fejlett régióira napjainkban jellemző „egészséges (és piacképes) élelmiszert a szántóföldtől a fogyasztóig” koncepciót magába foglaló, tudásalapú integrált agrár-biotechnológia megteremtése. Az Észak-alföldi régióban és vonzáskörzetében átalakulóban van az agrár- és élelmiszertermelés eddigi szerkezete, mely átalakulás hosszú távú tudományos megalapozása a legfejlettebb genomikai és proteomikai biotechnológiai módszerekkel lehetséges. Az agro-üzletág, szerkezetváltásának kérdéskörében kiemelt prioritások a következők: a hosszútávon nagy hozzáadott értéket biztosítani képes, egészségre hasznos, piacképes új termékek kifejlesztése (különösképpen a kézimunkaerő igényes ágazatokban), a környezet védelme, a fenntartható növekedés biztosítása, illetve az ezekkel összefüggő területen a korszerű oktatás, szaktanácsadás megszervezése, a régió felsőfokú szakoktatási intézményei közötti kooperáció erősítése. Az agrárbiotechnológiai kutatások közül a legkiemelkedőbb a növények, mint bioreaktorok kutatása és alkalmazása. Ebben a témakörben elsőként a Debrecenben meginduló vállalkozások vehetik majd fel az új tudást, és állítják elő a magas hozzáadott értékű termékeket. A projekt nagy tőkeerejű hazai és nemzetközi stratégiai partnereket vonzhat ide, a GND kulcspartnere, a Richter Rt. a projekt szakmai befektetője. Műszaki tudomány A Műszaki Kar egyik kiemelt kutatási területe a Kombinált szolár és geotermikus fűtésihűtési rendszerek modell értékű fejlesztése, energetikai vizsgálata és optimalizálása. Kutatási partnerek ÍSOR Iceland Geosurvey, Debrecen Város Önkormányzata. Település és városfejlesztési, otthonteremtési kérdésekben komplex építészeti-építőmérnökikörnyezetmérnöki-épületgépészeti-menedzsment projektek. Környezettudomány A mezőgazdaság és a környezetvédelem a hazai és EU kutatási forrásainak egyik legjelentősebb S&D tétele. Ezen belül a szektorspecifikus agrárkörnyezetvédelmi fejlesztések (A) szintén meghatározóak a hagyományos erőforrás orientált(B) (talaj, víz, levegő, biodiverzítás és hulladékkezelés) környezetgazdálkodási feladatai mellett. Az első területen (A) a környezettechnológiai kutatások az ún. helyes mezőgazdasági technológiák (BAT) és Tisztább Termelési Rendszerek (CP) tudományos igényű megalapozását és fenntartható fejlesztését célozzák meg. A másik területen (B) az agrárökológiai rendszerek nagyfelbontású (farmszintű) agroökológiai potenciáljának feltárása, felmérése fenntartható helyszínre adaptált megoldási alternatívák kifejlesztése és bevezetése a kutatási feladat. Az AMTC kutatási felelősége, mint a legnagyobb magyar földrajzi régió központi mezőgazdasági kutatói központjaként tudományosan meghatározni azokat a kockázatokat, amelyeket a Kárpát Medence igen gyors és radikális földhasználati változásai a közeljövőben okoznak. Ennek okai részben gazdasági tényezők (zöld energia igény, erdősítés, birtokrendezés, infrastruktúra, globalizáció stb) részben természeti tényezők (klímaváltozás, belvíz, aszály, járványveszély stb). A szélsőséges változások gyakorisága térben és időben felgyorsult. Kutatásunk célja olyan magas szintű és összetett környzetinformatikai eszközökrendszereket kifejleszteni

75

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE (GPS/GIS/RS/EM) amelyek révén képesek vagyunk a fenti folyamtokat a régióban tudományosan megérteni, értékelni és megoldásokat kidolgozni. Élelmiszertudomány A nagyműszeres akkreditált analitikai vizsgálatokon kívül - mellyel a régió vállalatait több, mint 20 éve segítjük – a rendelkezésre álló analitikai és tanüzemi kapacitás a termékelőállítást is lehetővé teszi. Ez különösen azon elvárás keretén belül valósítható meg, amely az egészségipart kiszolgáló agrárágazati kutatásokat helyezi előtérbe. Ez magában foglalhatja bizonyos gyógynövények feldolgozástechnológiájának korszerűsítését, új termékek előállítását. Ezen túlmenően a speciális gabonafélékből (mint a pohánka, triticale, szudánifű, fénymag, szegletes lednek) és maghüvelyesekből piacképes új termékek (csíratermékek, csírakivonatok, lisztek, olajok, puffasztott termékek) fejleszthetők ki, amelyek étrendkiegészítőként, funkcionális élelmiszerként, vagy új, növelt hatású technofunkciós szerepű termékként kerülhetnek forgalomba. Mindez megköveteli a termesztett gyógynövények és különféle kiskultúrák termesztéstechnológiájának fejlesztését, különös tekintettel a növényvédelmi beavatkozásokra, feladatokra is. Kapcsolódva az Agrár-Innovációs Tudásközpont Pólus kulcsprojekthez a fő kutatási irányok az egészségvédő (funkcionális) állati és növényi eredetű élelmiszerek, gyógyászati készítmények termelési és feldolgozási technológiájának fejlesztése (biológiai alapok, termesztési- és tenyésztési- valamint tartási technológia, környezetgazdálkodási és műszaki vonatkozások) és a mezőgazdasági fő- és mellékekre alapozott energiatermelési technológiák fejlesztése. Spin-off cégek A GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda támogatja a GND és a GND vonzáskörzetében, kutatási eredmények hasznosítására létrejött spin-off cégek működését: Denex Kft. A Denex Spin-Off Kft. létrehozása a Debreceni Egyetem kutatói által kidolgozott két knowhow-n alapult, fő tevékenységeként - műszaki kutatás és fejlesztés - ezen know-how-k továbbfejlesztését és a gazdasági életben történő hasznosítását tűzte ki célul. A két know-how a „fruitceutical és instant gyümölcspor alapanyag előállítása magyar meggyfajtákból és klónokból, különös tekintettel azok melatonintartalmára és összes antioxidáns kapacitására” és a „funkcionális élelmiszerek, mint lehetőségek a hazai, illetve néhány potenciális külföldi piacon „. A Kft. célja a régió tudásbázisára és mezőgazdasági nyersanyagbázisára alapozva gyógyhatású (funkcionális) élelmiszerek (főképp gyümölcsök, zöldségek) kutatása, fejlesztése, piacra juttatása. Abiol Kft. Az Abiol Kft a közelmúltban alapított, magántulajdonban lévő biotechnológiai cég, mely a Debreceni Egyetemen folytat K+F tevékenységet. Céljai a magas színvonalú „screening” és megbízásos szolgáltatások, molekuláris diagnosztikai elemzések, valamint innovatív K+F tevékenység végzése ill. az alapkutatás „transzlációjának” elősegítése az alkalmazott, klinikai, valamint biotechnológiai K+F irányába. A Kft. jelenleg futó K+F projektjei: Új anti-fungális fehérjék azonosítása és biológiai hatáselemzése (IPR fázis) Új high-throughput (HTS) assay kitek fejlesztése (Fejlesztési fázis, Apoptosis, immunológia) 76

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Innovatív Farma K+F (Fejlesztési fázis, Targetazonosítás és –validálás, Új fájdalomcsillapító és viszketés-elleni szerek fejlesztése és biológiai hatáselemzése). Analab Kft. A Debreceni Egyetemen működő Analab Kft. a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékkel együttműkve akkreditált környezetanalitikai mérési szolgáltatásokra, szakmai elemzések összeállítására, valamint környezetvédelemi problémák megoldására létrejött vállalkozás. Kiemelendők azok a témák, melyek a Debreceni Egyetem és az Analab Kft. együttműködése szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bírnak: környezeti és biológiai minták speciációanalízise, elemzése; atomspektroszkópiai módszerek fejlesztése; nagy hatékonyságú mintavételi és előkészítési eljárások kifejlesztése; összetett minták kromatográfiás analíziséhez módszerek kidolgozása; mocsarak, lápok elemösszetételének feltérképezése; környezeti kémiában, oxidációs technológiákban, víz- és szennyvíz-kezelésben jelentőséggel bíró összetett redoxifolyamatok mechanizmuskutatása. A cég a víz- és talajanalitika területén a klasszikus és műszeres analitikai kémiai vizsgálati módszerek széles skáláját kínálja, ami magában foglalja a minták szabvány szerinti rutinjellegű, illetve szükség esetén speciális igények szerint kidolgozott, egyedi módszerek alapján történő vizsgálatát. E tevékenységét az Analab Kft. a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék munkatársaival közösen, a tanszék szakmai tapasztalatait és infrastruktúráját hasznosítva végzi. Cera-med Egészségügyi és Oktató Kft. A CERA-MED Kft. innovatív biztonság farmakológiai metodikák, kísérleti berendezések és technológiák fejlesztésére létrejött biotechnológiai vállalkozás. Tevékenységi köre elsősorban kardiovaszkuláris és gastroentrológiai biztonság farmakológiai technológiák fejlesztésére ill. piaci bevezetésére irányul, emellett azonban részt vállal gyógyszerfejlesztési folyamatokban mint biztonság farmakológiai szolgáltató. Önállóan kezdeményez gyógyszerfejlesztéseket elsősorban módosító termék innovációs, ill. „specialty pharma” területeken, emellett transzlációs gyógyszeripari fejlesztéseket végez. Utóbbi tevékenységét az Észak-Alföldi Farmainnovációs Kooperációs Kutató Központtal együttműködve, a regionális „Pharmapolis” gyógyszeripari klaszter tagjaként végzi. Legszorosabb állandó partnerei: Debreceni Egyetem, Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont ill. az Experimetria kft (Budapest). Biomer Kft. A Biomer Kft. a GVOP 3.3.1-2005 pályázat keretében elnyert támogatás segítségével alakult meg 2006 áprilisában, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum részvételével. A Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Centrum mellett Dr. Aradi János. A kft. fő tevékenységi köre oligonukleotid alapú biológiailag aktív ágensek előállítása valamint olyan oligonukleotidok, illetve oligonukleotidokat alkalmazó mérő rendszerek fejlesztése melyek a molekuláris biológiai kutatásban hasznosak lehetnek. Mindezen célok hátterében a Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében korábbi években akkumulálódott oligonukleotidok kémiájával és biokémiájával kapcsolatos tudás áll. Cetox Analitikai és Toxikológiai Kutató, Szolgáltató és Szaktanácsadó Kft. A CETOX Kft.-t 2006-ban alapította Dr. Vasas Gábor biológus, Dr. Gáspár Attila vegyész és a Debreceni Egyetem. Az alapítók saját kutatásaik során kifejlesztett analitikai módszereket

77

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE és toxikológiai eljárásokat kívánják felhasználni toxinok és más komponensek gyors, pontos és költséghatékony meghatározására, hogy ily módon az elért tudományos eredmények a gazdasági életben is hasznosuljanak. A cég célja, hogy egy fejlődő, új analitikai technika, a kapilláris elektroforézis alkalmazásán alapuló modern analitikai, toxikológiai laboratórium magas színvonalú szolgáltatásait nyújtsa. A CETOX Kft. megalapításában a GVOP-20053.3.1 (TST) pályázat nyújtott segítséget, amely során „Spin-off cég megalapítása a DE-TEK támogatásával algatoxinok, cianotoxinok monitorozására halas- és horgásztavakban, integrált hasznosítású vízterekben; toxinanalitikai, toxikológiai kutatás- és szolgáltatásfejlesztés.” címmel nyert el támogatást. InnoTears kft. Az Innotears Kft. 2006 februárjában alakult spin-off vállalkozás, mely a DE OEC Szemklinika és a DE OEC Biokémiai és Molekulárbiológiai Intézetben megszerzett klinikai és kutatói tapasztalatok, valamint azok eredményeinek hasznosítására jött létre. Profilja műszaki kutatás, fejlesztés, szemcseppek kifejlesztése, diagnosztikai gyorstesztek végzése. Raabpharma Kft. A Raabpharma Kft. 2006-ban alakult egy magyar üzleti angyal bevonásával. Profilja egy 167 molekulából álló molekulakörben elsősorban antidiabetikus hatású vezérmolekula megtalálása. Kísérletek folynak 10 cikletanin-analógról, ezek egyikéről szabadalombeadás előkészítése van folyamatban. A Kft. koncepciója a kettes fázisig tartó fejlesztések végzése, majd a kutatási eredmények értékesítése. Labexpert Kft. A Labexpert Kft. nagy tapasztalattal rendelkezik a diagnosztikai reagens-készletek kialakításában, gyártásra való előkészítésében. A cég részt vesz a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont projektben kifejlesztendő diagnosztikai reagensek optimális kiszerelési formájának a kialakításában, gyártásának előkészítésében.

Debreceni Infopark Kft. A Debreceni Egyetem megbízásából a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által "A funkcionális és a kémiai genomika eredményeinek hasznosítása a betegségek megelőzése, diagnosztikája és gyógyítása területén" című, pályázatban foglalt célokra átadott ingatlant, a pályázatban megjelölt feladatra, valamint saját infrastruktúrája kialakítására hasznosíthatja.

2.6.3 Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke, felmutatható eredmények e tekintetben A kutatók ösztönzésével kapcsolatban lásd a 2.6.1 fejezetben a Szellemi jogvédelem, szabadalmak részt. A DE szellemi tulajdon kezelési szabályzata szerint a szabadalmak eladásából vagy hasznosításából származó nettó árbevétel 40%-ával az egyetem, 60%-ával a kutató rendelkezik. Amennyiben az egyetem a kutató által kötelezően felajánlott szellemi terméket nem fogadta el (így annak jogvédelmét nem az egyetem, hanem a kutató biztosította), az eladásból vagy hasznosításból származó nettó árbevétel 8%-a illeti meg. Az így keletkező egyetemi bevétel 1/3-a a DE Innovációs Alapba, 1/3-a az illetékes egység (AMTC, OEC, TEK) központi keretébe, 1/3-a a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egységhez kerül.

78

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A GND Tudás- és Technológiatranszfer Iroda 2006-ban elkészítette az első tanulmányt a Debreceni Egyetem befektetési projektjeinek tőkevonzó képességéről, majd elkészítette a DE szabadalom-, termék- és szolgáltatásportfolióját. 2007-ben az Iroda külső szakértő segítségével olyan projektértékelési rendszert alakít ki, mely gazdasági szempontból értékeli az Irodánál monitoringozott projekteket. OEC Mecenatúra pályázat Az OEC munkatársai számára tudományos munkájuk támogatásához, amely maximum 3 évi időtartamra szól; az évente felhasználható összeg legfeljebb 750eFt. Pályázhat minden 40 évnél fiatalabb, Ph.D. fokozattal rendelkező munkatárs, aki az OEC alkalmazásában áll. A pályázatot mind a gyógyító, mind az elméleti szervezeti egységekből be lehet nyújtani A témavezető lehet klinikus vagy elméleti intézetben dolgozó kutató. A pályázat feltétele az elméleti és klinikai intézetek közötti együttműködés. Ennek célja, hogy a tudományos pályázat segítse elő, mélyítse a klinikum és az elméleti intézetek kapcsolatát. A pályázat nem támogat az OEC-n kívüli kutatóhelyeket, kutatókat. A pályázatot az OEC Tudományos Bizottsága javaslatával a tudományos elnökhelyettes előterjesztése után az OEC elnöke ítéli oda. Az elnyert pályázat témavezetőjével az OEC szerződést köt. A témavezető évente köteles beszámolót készíteni az OEC Tudományos Bizottsága számára és annak elfogadása után folytathatja a következő évi munkát. A beszámoló a szöveges eredményeken túl tartalmazza a publikációs aktivitást, a dolgozatok különlenyomatait és a gazdasági elszámolást is. A harmadik év után végső beszámolót kell készíteni. A Mecenatúra pályázat gazdasági ügyeit az OEC szervezeti egységeinek gazdasági vezetője kezeli, a gazdasági beszámolót a témavezetővel együtt évente elkészíti. A Tudományos Diákköri tevékenység részeltes kifejtését lásd a 2.2 fejezetben. A Karok Tudományos Diákköri Tanácsai rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára az egy vagy két tanévenként megrendezésre kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferenciák formájában. A legtehetségesebb hallgatók részére biztosítják a részvételt és szakmai bemutatkozási lehetőséget az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A kari diákköri konferenciák szakmai színvonalát a Diákköri Tudományos Tanács azzal is növeli, hogy rendszeresen lehetőséget biztosít külföldi társegyetemek hallgatói részére kutatási eredményeik bemutatására. A kari vagy országos Tudományos Diákköri Konferencián I-III. helyezést elért hallgatók munkájukat beadhatják diploma vagy szakdolgozatként, amit a tanszéki bizottságok védés nélkül, jeles érdemjeggyel fogadnak el, a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. Az elmúlt időszakban az Országos Tudományos Diákköri Konferencia több szekciójának is a Debreceni Egyetem adott otthont, hallgatóink nagy számban nyertek el helyezést. A vizsgált időszakban két Országos Tudományos Diákköri Konferencia került megrendezésre: a XXV. OTDK 2001-ben és a XXVI. OTDK 2003-ban. Mindkét országos konferencia előtt kari konferenciákon kerültek kiválasztásra az országos seregszemlén bemutatásra kerülő pályamunkák. Az alkalmanként elkészült, mintegy ezer dolgozatból 273, illetve 277 került bemutatásra az országos konferencián is, amelyek közül 99 (36 %), illetve 103 (37 %) nyert el I-III. helyezést. Pro Scientia Aranyérmet 6 illetve 4 hallgatónk kapott, míg Mestertanár kitüntetésben 5 illetve 6 oktatónk részesült. 2007-ben a XXVIII. OTDK három szekcióját rendezte egyetemünk: Agrártudományi, Biológia, Tantárgypedagógiai és oktatástechnológiai Szekciók.

79

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A négy OTDK-n elért eredményeket az alábbi táblázatok összesítik: A Debreceni Egyetem hallgatóinak eredményei a XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián ÁOK BTK Agrártudományi Állam- és Jogtudományi Biológia Fizika, Földtudományok és Matematikai Hadtudományi Humán Tudományi Informatikai Kémiai és Vegyipari Közgazdaságtudományi Műszaki Tudományi Orvostudományi Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártud. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Társadalomtudományi Testnevelés és Sporttudományi Előadások összesen Helyezett munkák Pro Scientia Mestertanár

EFK

HPFK ÁJK

KTK

Összesen 18 14 28 28

MFK MTK TTK 18

14

37

37

0 59 12 35 3 2 25

59 12 35 1

2 2

21

4 13

3

20

4

0

21 7 3 1

16

1

3

89 33

5 1

6 3

2

14 3 1

2

2

18 8

1

20 0 273 99 6 5

116 44 2 1

A Debreceni Egyetem hallgatóinak eredményei a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián

Agrártudományi Állam- és Jogtudományi Biológia Fizika, Földtudományok és Matematikai Hadtudományi Humán Tudományi Informatikai Kémiai és Vegyipari Közgazdaságtudományi Műszaki Tudományi Orvostudományi Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártud. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Társadalomtudományi Testnevelés és Sporttudományi Előadások összesen Helyezett munkák Pro Scientia Mestertanár

ÁOK AVK BTK EFK 7

HPFK ÁJK KTK MFK MTK TTK Összesen 21 2 12 23 23 29 29 26

2

3 42 10 9 5 10 25

2

25

1

1

79 26

46 2 277 103 4 6

3 42 10 9 5 10 21

2 18

21 6 1 1

7 4

5

43

1

2

106 41 2 2

3 1

7

2 27 15 1

5 3

10 2

12 5

3

80

26


A Debreceni Egyetem hallgatóinak eredményei a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián ÁOK AVK BTK EFK HPFK IK Agrártudományi Állam- és Jogtudományi Biológia Fizika, Földtudományok és Matematikai Hadtudományi Humán Tudományi Informatikai Kémiai és Vegyipari Közgazdaságtudományi Műszaki Tudományi Orvostudományi Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártud. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Társadalomtudományi Testnevelés és Sporttudományi Előadások összesen Helyezett munkák Pro Scientia Mestertanár

ÁJK KTK MFK MTK TTK Összesen 30 21 22 22 40 40

9

21,5 2 44 6 1

9 11

9 1

21

5

4

11

3

17

1

6 1

22 4

20 10

74 21

1 1

1

1

2

3 1

8 1

21,5 2 44 6 10 20 1 30

1

17

1

0 19

24 8

9 5

1

1

1 0

21 74,5 8 21 1

3

262,5 80 3 7

A Debreceni Egyetem hallgatóinak eredményei a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián

Agrártudományi Állam- és Jogtudományi Biológia Fizika, Földtudományok és Matematikai Hadtudományi Humán Tudományi Informatikai Kémiai és Vegyipari Közgazdaságtudományi Műszaki Tudományi Orvostudományi Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelõdési és Könyvtártud. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Társadalomtudományi Testnevelés és Sporttudományi Elõadások összesen Helyezett munkák Pro Scientia Mestertanár

ÁOK GYTK AVK BTK EFK HPFK IK ÁJK KTK MFK MTK TTK Összesen 44 13 31 30 30 57 1 1 1 54 3

17

3 38 4 1

12 18

9 1

21

1

7

5

15

10

14

2 2

22 6 1 1

2

31 13 1

63 22 3 2

1

81

15 11 1

20 3 38 4 13 27 1 22

30 8 1 1

9 5

1

32 13

3,7 1

5,99 26

88 30 1 1

0 304,99 97,99 6 6


Összefoglaló értékelés: A Debreceni Egyetem valamennyi karán folyik tudományos diákköri tevékenység, átlagosan a nappali tagozatos hallgatók 5-7 % készít TDK dolgozatot. A kari konferenciákon bemutatott dolgozatoknak valamivel több, mint negyede vesz részt az OTDKn. Az országos konferencián a pályaművek 36-37 % nyer el díjazást, ez valamivel jobb az országos aránynál (32-35 %). A Technológia Transzfer Iroda a gazdaság szereplőivel együttműködve pályázati forrás bevonásával olyan Hallgatói Innovációs díj megalapítását tűzte ki célul a Debreceni Egyetem, amely elősegíti a hallgatók innovációs gondolkodását és ösztönzi őket a tudományos életben való aktív részvételre.

2.6.4 Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok Az egyetemi oktatók tudományos teljesítményének meghatározó eleme a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számaránya. Ebben a Debreceni Egyetem az ELTE mögött, a SzTE-vel nagyjából azonos szinten, országosan a második-harmadik helyen áll (lásd az adatokat az 5.3 mellékletben). A felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési teljesítménye általános mutatójaként szolgál a K+F bevételek nagysága. Mind a nemzetközi, mind a hazai K+F pályázati bevételeket tekintve a Debreceni Egyetem az utóbbi években a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mögött a második helyet foglalta el az intézmények rangsorában.

Kutatás-fejlesztési bevételek összehasonlítása a hazai felsőoktatási intézményekben2 1200,00

1000,00 800,00 600,00 400,00 200,00

0,00 2002

2003

2004

2005

2002

Nemzetközi K+F támogatások BME

2003

2004

2005

Szerződéses bevételek DE

SZTE

Az egyetemen számos szakterületen nemzetközi hírnévnek örvendő kutatóműhely működik. A nemzetközi elismerés fokmérője lehet a fenti ábrán bemutatott összehasonlítás az elnyert nemzetközi K+F támogatásokról, amiben az első két helyen felváltva a Debreceni Egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel osztozott az elmúlt években, messze megelőzve a többi hazai egyetemet. Az EU 6. K+F Keretprogramjából 21 téma részesült támogatásban (egy projektben koordinátorként, a többiben partnerként), összesen mintegy 2,85 millió EUR értékben. 2

A jelmagyarázat rövidítései: BME: Budapesti Műszaki Egyetem, SZTE: Szegedi Tudományegyetem, ME: Miskolci Egyetem, SE: Semmelweiss Egyetem, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, VE: Veszprémi Egyetem, BCE: Budapesti Corvinus Egyetem

82

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Molekuláris Medicina Kutató Központja, a magyarországi egyetemek közül elsőként, elnyerte az EU Kiválósági Központja címet.

2.7 HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTŐ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN (PÓLUS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, STB)

Előzmények A 2005-ben kiírt Baross Gábor pályázaton a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a HUNÉP ZRt. alkotta konzorcium támogatást nyert ”Tudástranszfer előmozdítása az Észak-Alföldi Régió versenyképességének fokozásáért innováció-orientált oktatási tudásház létrehozásával” elnevezésű projektjére (a DE-KTK látja el a konzorciumvezetői feladatokat a DE, illetve a DE-TEK nevében). A Tudásház modell értékű programot kíván megvalósítani, melynek során az egyetem vállalatorientált képzési programot alakít ki munkaerő-piaci kutatómunkával, tananyagfejlesztéssel és disszeminációval. A BTK Neveléstudomány tanszékének vezetésével a Felnőttnevelési és művelődéstudomány tanszék, a Szociológiai és Politikatudományi Intézetet, a TTK regionális földrajz tanszék, a Közgazdaságtudományi Kar Menedzsment és marketing tanszéke továbbá a régió (Bereg, Szatmár, Bihar) három határon túli intézménye Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad; Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász; a BBTE kihelyezett tagozatai, Szatmárnémeti közreműködésével létrejött a Felsőoktatási kutató központ. A központ a felsőoktatás tömegesedésével, különösen pedig az időszerű felsőoktatási reformfolyamatokkal kapcsolatban kibontakozó felsőoktatási intézményi és intézetközi fejlesztéseknek és kutatásoknak kíván otthona lenni az egyetemen belül, a kelet-magyarországi térségben, illetve a határon átnyúló régióban (Bereg, Szatmár, Bihar). 2005-ben megalakult a GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda, mely a Debreceni Egyetem és a régió ipari partnerei között kíván híd szerepet betölteni. A Debrecen Fejlesztési Pólus Program koncepciója, háttere A Debrecen Fejlesztési Pólus program általános koncepciója az 1.3 fejezetben már röviden ismertetésre került. A program alcíme: „Debrecen – A tudás iparosítása”, jövőképe: Debrecen adottságaira támaszkodva döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszeripar a biotechnológia, és az informatika területén nemzetközileg versenyképes K+F eredmények felfedezése, termékké alakítása, gyártása és világméretű alkalmazási feltételeinek megteremtése. A Debreceni Egyetem bázisán olyan kutatás-fejlesztési programokat lehet megvalósítani, amik a helyi, a mi régiókban elsősorban gyógyszeripari agráripari és informatikai cégek adottságaira építve, a piaci réseket megtalálva, kitörési pontot jelenthetnek a világpiac felértékelődött ágazataiban. Az egyetemen keletkező tudás felhasználásával megerősödnek a régió kis- és középvállalkozásai, továbbá új spin-off és start-up cégek jönnek létre, melyek egy része megerősödik, fennmarad és befektetéseket generál. A tudás-intenzív befektetők számára vonzó környezetet, szakképzett munkaerőt, versenyképes kutatási eredményeket tudunk kínálni. Az Észak-Alföldi régió 2007-2013 között megkapja az esélyt, hogy felzárkózzon a globális versenyhez, koncentrálva a kitörési pontot jelentő kutatási területekre. A Debreceni Fejlesztési Pólus program olyan komplex programokat tartalmaz, melyben a kitörési

83

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE területeket jelentő területeken alapuló innovációs folyamatok húzzák előre a gazdaságot. A program négy fő kulcsprojektje a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont, a Pharmapolisz Klaszter és az Agrárinnovációs Tudásközpont és Szilícium Mező – Regionális Informatikai Tudásközpont tehát két egészségiparra, egy agráriparra és egy informatikai iparra alapozó program. A projektek nemcsak lefedik a régió legjelentősebb innovációs szereplőit, a cégeket, közreműködőket és nem utolsósorban a kutatási potenciált biztosító Debreceni Egyetem szervezeti egységeit, hanem megvalósításuk során egymással együttműködve, szinergikus hatást érhetnek el a gazdaságban. Említésre méltó a pólus program humán erőforrás fejlesztési tudásközpont (HUTEK) vonala is, mely a négy kulcsprojekt számára kitűnő képzési és munkarerőpiaci hátteret biztosíthat. Földrajzi helyzet Debrecen nemcsak az Észak-Alföldi Régió, de Kelet-Magyarország természetes központjának is tekinthető. Ezt indokolja földrajzi elhelyezkedése, népessége illetve vonzereje, amely az ország második legnépesebb városát adja, valamint a városhoz kapcsolódó ipari, szellemi tevékenységek nagyságrendje, illetve a várost körülvevő vidék mezőgazdasági illetve vidéki potenciálja. A Debrecen központtal jellemezhető Kelet-Magyarország kiterjed az Északalföldi régióra, amely Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyéket foglalja magába, de ide tartozik még Békés megye is, mindezen területeknek elsősorban a Tiszától a keleti országhatárig kiterjedő területe, illetve déli irányban a Békés megye középső, déli területei által jellemzett vidék. Ez a terület az ország mintegy egyötöde, és mintegy másfélmillió emberre terjed ki. A terület jelentőségét mutatja, hogy hagyományosan magas szintű mezőgazdasági termelés és kereskedelem, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóipar jellemezte a térséget, amelyhez kapcsolódnak azon iparágak, amelyben a szellemi tevékenység által hozzáadott értékek magasnak tekinthetők. E tekintetben is kiemelkedő Debrecen szerepe, amely az ország több szempont szerint legnagyobb egyetemével, magas szellemi potenciállal illetve az egyetemhez kapcsolódó más szellemi műhelyekkel párosul. Megközelíthetőség Földrajzi szempontból kedvező adottságnak tekinthető, hogy Debrecen jelenlegi megközelíthetősége megfelelőnek tekinthető. A 2006 végén átadásra került M35-ös autópálya az európai közlekedési hálózatba kapcsolja be a várost, a város határában működő nemzetközi repülőtérről pedig a világ számos városába lehet eljutni. Ez a helyzet azonban középtávon újabb feladatokat jelent: a déli irányból Debrecen felé irányuló – Románia Európai Uniós tagsága miatt növekvő – nemzetközi teherforgalom szükségessé teszi az M4-es autópályát és Debrecent összekötő M47-es autópálya kiépítését, amely közvetlen összeköttetést teremt mind Debrecen és Szolnok, mind pedig Debrecen és Nagyvárad között. A Debrecen és Nyíregyháza között kialakuló tengely tovább növeli a 4-es főközlekedési út napjainkban is igen jelentős forgalmát (a 2004-es forgalmi mérések szerint az út jelentős részén 24-40%-os kapacitáshiány mutatkozik), ami szükségessé teszi a 2x2 sávosra bővítést (az utóbbi két fejlesztés indokoltságát mutatja, hogy az országos fejlesztési dokumentumokban – OFK, OTK – név szerint is említik a Nyíregyháza – Debrecen – Nagyvárad tengelyt, mint határon átnyúló regionális tengelyt, ennek normális működése azonban megfelelő közúti elérhetőséget igényel).

84


A gazdaság állapota Korábban ez a terület nem egy dinamikusan fejlődő régiónak volt tekinthető, számos strukturális probléma, mindenekelőtt a magas technológiai szintet képviselő ipar hiánya miatt, illetve a mezőgazdaság krízishelyzetéből adódó problémák jellemezték a területet. Magas volt a munkanélküliek aránya és a terület népessége csökkenő. Az EU hosszú távú céljai közzé tartozik a vidékfejlesztés, a vidék népességmegtartó erejének megőrzése, mint fő célkitűzés, valamint a magas hozzáadott szellemi értéket tartalmazó iparágak meghonosítása. A Debrecen központú térség e tekintetben mindenben megfelel az Unió hosszú távú politikai célkitűzés rendszerének, és alkalmas területe az uniós támogatások befogadásának. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a hozzá kapcsolódó programok jól tükrözik azokat a lehetőségeket, amely a következő időszakban reálisan megvalósíthatók a térségben, összhangban Magyarország nemzeti céljaival. A vidékfejlesztés illetve a szellemi terméket tartalmazó iparágak meghonosítása mellett az intenzív mezőgazdaságnak is komoly lehetőségei vannak ezen területen, amely a meglévő, illetve esetlegesen csökkenő támogatással együtt is versenyképes lehet, illetve maradhat. A regionális piac potenciálisan mintegy 1,5 millió főre tehető, azonban a Románia friss uniós tagsága és Ukrajna megnövekedett uniós szerepe miatt a hatóterület ettől még jelentősebbnek is tekinthető. A vidékfejlesztéssel foglalkozó, vidékfejlesztést célzó támogatások lehetősége ezen a területen igen jelentős. Debrecen másik jelentős általános előnye az Európai Unió regionális politikájához kapcsolódik. A már korábban elemzett alacsony GDP/fő értékeknek köszönhetően a 20072013 közötti tervezési időszakban az Észak-alföldi régió – a magyarországi régiók döntő részéhez hasonlóan a Konvergencia prioritásba fog tartozni, és ennek hatására jelentős összegű uniós fejlesztési támogatások érkeznek a régióba. A másik nagy terület a magas szellemi képzettséget igénylő ágazatok megléte. E tekintetben különösen jelentős a Debreceni Egyetem kisugárzó szerepe, amelyhez kapcsolódhatnak a térség egyéb felsőoktatási intézményei, kutatóintézetei, illetve azon cégek sora, amelyek hasonló jellegű tevékenységekkel foglalkoznak. E tekintetben a fejlődés igen nagy mértékű lehet, amely kiterjedhet az élettudományokra, egészségügyre, informatikára, élelmiszer feldolgozásra, biotechnikára, de olyan területekre is, amelyek jelen pillanatban még előre nem látható fejlődési lehetőséggel kecsegtetnek, mint például a gépgyártás, gépipar, illetve az elektronikai iparágak. Egy hasonlóan nagy növekedési potenciállal rendelkező terület a szolgáltatások témaköre, amely az üzleti jellegű szolgáltatásoktól egészen a turisztika és logisztikai szolgáltatásokig terjedhet. A szomszédos területek számára végzett szolgáltatások különösen jelentősek lehetnek. Ezek a szellemi tevékenységek jellegéből fakadóan tudományos egészségipari, üzleti informatikai, biológiai irányultságúak lehetnek és fejlődésük előtt gyakorlatilag nincs lényeges akadály, az ország többi részével való kapcsolattartást a növekvő infrastruktúra, így az autópálya megléte, illetve a légi-közlekedés még inkább elősegítheti, és a jelenlegi helyzetet még tovább javíthatja. Az infrastruktúra kialakítása erősítheti a régió tranzit szerepkörét, a közlekedési, logisztikai, szállítmányozási, raktározási feladatok bővülése kulcsfontosságú. Kiaknázatlan lehetőség még olyan üzleti vállalkozások megindítása, amely az egyetem és más szellemi műhelyek potenciáljára támaszkodva konkrét gazdasági tevékenységgel segíti a régiót, de Magyarország és a szomszédos csatlakozó területek gazdaságát is. Az ilyen jellegű tevékenységek fejlődése rendkívül dinamikus lehet a következő 5-10 év során. Összességében a régió lehetőségei pozitívan ítélhetők meg, következő időszakban a dinamikus továbbfejlődésnek az alapfeltételei fennállnak, ezeknek a megfelelő hasznosítása viszont nagyon jól végiggondolt terveket és hatékony menedzselést

85

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE igényel, központi kormányzati, regionális kormányzati szervek részéről, de a gazdaság és a szellemi élet képviselői részéről is. Egyébként a potenciális lehetőségek nem hasznosíthatók kellően a vizsgált időszakban. Ugyancsak megállapítható, hogy a régió gazdasági felemelkedésének kulcskérdése innovatív termelő vállalatok letelepedése a magas hozzáadott értékű ágazatokban, például az egészségiparban, és az informatika iparban. Ezek száma az infrastrukturális beruházások (pl. autópálya, repülőtér) hatására várhatóan növekszik. Az ipari vállalatok többsége csak adaptál gyártási technológiákat, így innovációval nem foglalkoznak, így a kutatóhelyekkel való együttműködés mindenképpen szükségszerű. Debrecen illetve a Debreceni Egyetem motorja lehet azon változások megindításának, amely e régió fejlődésének irányába mutat, mind a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, mind a magas szellemi értéket képviselő iparágak, szolgáltatások területén. Debreceni Egyetemmel kapcsolatban tehát igen magas az elvárás, ez egyrészt akadémiai oldalról a magasan képzett oktatók, kutatók számának növelését, nemzetközi kisugárzásnak a jelentős növelését jelenti, másrészről, pedig az egyetem szellemi tevékenységének a gyakorlat számára történő átadását. Ez olyan szolgáltató cégek tevékenysége révén valósítható meg, amely az egyetem szellemi bázisán alapulva a régió gazdaságának számára jobban hasznosítható módon adja át a megszerzett, illetve kutatott tudást. E tekintetben az elvárások igen nagyok, amellyel kapcsolatban mind az egyetemnek, mind a gazdaságnak a megfelelő lépéseket egymás felé meg kell tenni, illetve ezeket a lépéseket intézményesíteni és dinamizálni indokolt. Az egyetemmel illetve más szellemi műhelyekkel kapcsolatos elvárások mellett az is szükséges, hogy a gazdaság, az önkormányzatok jobban támaszkodjanak ezen műhelyek tevékenységére, hiszen a teljesítmény növelése csak közös erőfeszítéssel lehetséges. Indokolt olyan újfajta együttműködési formák kidolgozása, amely a közös érdekeltség megteremtése irányában hat és a kölcsönös előnyök kihasználását úgy teszi lehetővé, hogy az minden fél érdekét szolgálhatja, e tekintetben tehát komoly piacfeltáró elemző és tervező tevékenységre van még szükség. Ez esetben az az elvárás, amely a Debreceni Egyetemmel és más területen levő más szellemi műhelyekkel szemben megnyilvánul, úgy nyerhet kielégítést, hogy az egyidejűleg szolgálja mind a szellemi műhelyek, mind a gazdaság együttes igényeit. Különösen igaz ez az EU támogatási programjára, illetve az ezt célzó Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítására, amely a említett területek képviselőinek szoros együttműködése nélkül nem hozhat tartós sikert. E formák kidolgozása sürgető feladat. A Debreceni Fejlesztési Pólus Program keretében tervezett egyetemi kulcsprojektek A pólus program felépítése A program részletes kidolgozása jelenleg folyamatban van. A benne érdekelt regionális szereplők (a pólus szervezeti felépítését lásd e fejezet végén) közötti egyeztetések eredményeként kialakult a program szerkezete, legfontosabb összetevői. A program keretében tervezett projektek az alábbi négy funkcionális szinthez tartoznak: Innovációs funkció, Gazdaságfejlesztési, gazdaságszervező funkció, Egyéb, a regionális központ szerepkörhöz kapcsolódó funkciók, Városfejlesztési funkciók a vonzóbb befektetési környezet kialakítása érdekében. A program innovációs funkcióját meghatározó elemek a Debreceni Egyetem innovációs centrum szerepére épülnek. Az innovációs szinten két program-elem jelenik meg: Tudásközpontok létrehozása/bővítése, (klaszter-menedzsment támogatása) A technológia-transzfert elősegítő intézmények kialakítása.

86

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A második (gazdaságfejlesztési, gazdaságszervezési) szinten megjelenő három programelemből a második releváns számunkra: Az oktatás minőség- és piacorientált átalakítása. Az oktatás minőség- és piacorientált átalakítása programelemben a Debreceni Egyetem számára kiemelt fontosságú a második projekt „A felsőoktatás infrastrukturális adottságainak piacorientált fejlesztése”. Ennek keretében a város gazdasági szerkezetváltásához, a képzésnek a felhasználók igényeihez történő alakításához elkerülhetetlen a Debreceni Egyetem épületeinek rekonstrukciója, amely – igazodva az Európai Unió elvárásait követő TIOP prioritásaihoz – elsősorban a műszaki, a természet- és orvostudományoknak, a tudásközpontok által nem érintett területére terjed ki. Ennek megfelelően magában foglalja kiemelten a Kémiai Épületet, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elméleti tömbjét, az Agrártudományi Centrum és a Műszaki Kar bővített épületegyüttesét, az egyetem fenntartásába tartozó iskolákat, esetleg az egyetem főépületét, valamint az eszközállomány piac- és innováció-orientált fejlesztését. A negyedik (városfejlesztési) szinten megjelenő két programelem néhány projektjében is szerepelnek olyan részprojektek, amelyekben megjelenik az egyetem érdekeltsége, szerepvállalása, elsősorban a második programelemben: A város regionális kulturális/sport szerepkörének bővítése. A város regionális kulturális/sport szerepkörének bővítése programelemben a Debreceni Egyetem az első két projektben érdekelt: Az első projektben, melyben egy innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó, közművelődési intézmény, ún. Agóra PÓLUS létrehozása a cél (a debreceni Botanikus Kert területén kialakítandó természettudományos élménypark) a Debreceni Egyetem a város fő partnere. A második projekt, A Nagyerdő idegenforgalmi potenciáljának növelése. Ennek meghatározó eleme a Nagyerdei Gyógyfürdő által kínált adottságok fejlesztése, benne az orvosi-gyógyászati szolgáltatások kiépítése és fejlesztése: hatékony együttműködés kialakítása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával, rehabilitációs központ létrehozása. A Debreceni Egyetem átfogó sportfejlesztési programja. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztéshez kapcsolódóan a Botanikus Kertben oktató-turisztikai központ kialakítása. A Tudásközpontok létrhozása/bővítése programelem alábbi nyolc projektjéből hat szorosan kötődik a Debreceni Egyetemhez, míg az 5. elsősorban az Atomkihoz kapcsolódik, a 7. pedig kormányszintű döntést igénylő kiemelt nemzetközi (EU) program, de ezekben is jelentős az egyetem érdekeltsége.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Innovációs funkció Tudásközpontok létrehozása/bővítése Genomnanotech Debreceni Regionális egyetemi Tudásközpont (GND RET) Pharmapolisz Pharmainnovációs Klaszter Agrár Innovációs Tudásközpont (AIT) Szilícium Mező- Regionális Informatikai Tudásközpont (RIT) Debrecen ACCENT Tudásközpont Humán Erőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont (HUTEK) Európai Spallációs Neutronforrás megépítése

Ezeket a projekteket, súlyukra és kiemelt fontosságukra tekintettel külön-külön ismertetjük.

87


Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND RET) A Genomnanotech jövőképe, hogy az élettudományokban megszerzett szellemi potenciál és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés lehetőségére támaszkodva elindult transzlációs kutatás és fejlesztési tevékenység legsikeresebb elemeinek továbbfejlesztése, amelynek eredményeként a tudásközpont Magyarország és a régió két-három kiemelkedő biotechnológiai ipari központjai közül az egyik lesz, és egészségipari struktúraváltást valósít meg a régióban. A tudásközpontban a következő ágazatok az egészségipari struktúraváltáshoz (térítéses betegellátás, új egészségügyi eljárások kifejlesztése) járulnak hozzá: 1. Genomtechnológiák interdiszciplináris művelése 2. Minimálisan invazív innovatív versenyképes gyógyászati technológiák fejlesztése 3. Diagnosztikumfejlesztés A tudásközpont további három eleme kitörési pontot jelenthet a régió számára, hozzájárulva a foglalkoztatás és versenyképesség növekedéséhez: 4. Nanotechnológiai és orvosbiológiai anyagok, orvosi műszerek fejlesztése 5. Molekuláris Farming Agrárbiotechnológiai Program 6. Molekuláris Medicina Központ A koncepció átgondolt, koherens, megalapozott, a két éve működő Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont (GND) sikeres, gazdaságban hasznosuló irányait viszi tovább, a GND technológia transzfer rendszerére támaszkodva. Pharmapolisz Klaszter A 2005-ben létrejött Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont, és Farmainnovációs KKK eddigi eredményeire épül. A Pharmapolisz piacvezérelt tudásközpont az egészségipari klaszter programon belül megvalósuló, de önállóan működni képes nemzetközileg jegyzett, hazai és külföldi tőkét, valamint magasan képzett kutatókat, gyógyszeripari, diagnosztikai és agrártudományi szakembereket vonzó, piac vezérelt innovációs együttműködési rendszer, amely a Debreceni Egyetem tudásbázisán jön létre. A létrejövő klaszter - nemzetközi partnereivel együtt – fontos szereplője lehet nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli gyógyszerkutatásnak, diagnosztikai műszer és diagnosztikum, valamint funkcionális élelmiszerfejlesztésnek és gyártásnak egyaránt, hozzájárulva ezzel az Észak-alföldi régió versenyképességének növeléséhez, gazdasági fellendüléséhez és a régióban élők életszínvonalának javításához, ill. ahhoz, hogy az Észak Alföldi régió uniós léptékben is a térség egyik meghatározó gyógyszeripari ill. egészségipari központja legyen. A Pharmapolisz program a következő területeket fogja át: gyógyszerjelölt és funkcionális élelmiszerprototípusok fejlesztése, magas hozzáadott értékű, kritikus útvonal gyógyszeripari szolgáltatások nyújtása, micro- és KKV vállalkozások rendszerének kialakítása. A projekt célja az említett iparágakban az a közös innovációs lánchoz szükséges koncentrált infrastruktúra megteremtése a debreceni Déli Ipari Parkban.

88


Agrár Innovációs Tudásközpont (AIT) Az Agrár Innovációs Tudásközpont célja az agrár- és élelmiszergazdaság vertikumában olyan vállalkozások, klaszterek létrehozása, amelyek termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozóan innovatív ötleteket valósítanak meg, és tudományos eredményekkel alátámasztott mintaprojekteken át uttatják el azokat a szabadalomig, a késztermék kifejlesztéséig, majd annak piaci bevezetéséig. Előmozdítja olyan korszerű gazdálkodás megvalósítását, amely lehetővé teszi a komparatív előnyöket és meglévő szaktudást kihasználó, magas értékű innovációs fejlesztéseken alapuló környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazását. A gazdaságilag fejlett országokban a minőségi, organikus vagy funkcionális élelmiszereknek egyaránt növekvő piaca van, így jó esély kínálkozik a hazai komparatív előnyök kihasználásával a konvencionálistól eltérő, különleges minőségű élelmiszerek, új mezőgazdasági technológiák és eljárások, alapanyagok kidolgozására. Ezáltal gyakorlatilag korlátlan piacra számíthatnak. A program része a mezőgazdasági termelés épület- és technológiai igényét kiszolgáló innovatív építészeti megoldások kidolgozása geotermikus energia és mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával. Az egyes logikai kapcsolatok mentén 6+1intézkedési terület (alprogram) került kialakításra, amelyek önállóan lefedik az innováció, termék- és szolgáltatásfejlesztés egy nagyobb területét, az alábbiak szerint: I. Egészségipart kiszolgáló agrárágazat fejlesztése (Funkcionális élelmiszerek takarmány-alapanyagok és hatóanyagok előállítása) II. Precíziós növénytermesztés (komplex precíziós termesztéstechnológia fejlesztés elsősorban funkcionális élelmiszerek takarmány-alapanyagok előállításához) III. Precíziós állattenyésztés (tenyésztési alapanyag előállítás, tartás- és takarmányozási technológia fejlesztés elsősorban funkcionális élelmiszerek takarmány-alapanyagok elő-állításához, termékazonosítás, nyomonkövethetőség) IV. Agárkörnyezet- állapot fenntartása és fejlesztése (az élelmiszer alapanyag termelés és feldolgozás negatív környezeti hatásainak kezelése, környezettechnológiai és környezetmenedzsment fejlesztések) V. Energiatermelő agrárágazat fejlesztése (az élelmiszer termelés során keletkezett primer és melléktermékek fermentációs technológiájának fejlesztése) VI. Az épített környezet műszaki fejlesztése az agráriumban (elsősorban a mezőgazdasági termelés épület- és technológiai igényét kiszolgáló innovatív építészeti megoldások geotermikus energia és mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával VII. Horizontális támogató programok – az I-VI. alprogramban tervezett fejlesztéseket támogató elemek (Egyetemi Agár-Ipari Park (Tudományos, Technológiai és Innovációs Park) Infrastrukturális hátterének fejlesztése: Szellemi Termék Fejlesztő Központ Innovációs Pláza, Vállalkozó Hallgatók Inkubátorhá-za, Technológiai Központ, Szaktanácsadási és technológia transzfer háttér fejlesztése, Humánerőforrás-háttér fejlesztése, Fejlesztések gazdasági modellezése – agrárökonómiai, gazdálkodástudományi támogatás, Minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési rendszer kialakítása. Az egyes alprogramok további tevékenységekre (koherens fejlesztési egységekre) vannak bontva amelyek megvalósításával elkészül az adott alprogram egy eleme. A logikai, pénzügyi és időbeni felépítés, valamint az előrehaladás ellenőrizhetősége (pl. mérföldkövek) miatt ezek az egységek, kvázi mint „projektek” szerepelnek, azaz önállóan is megvalósíthatók, de

89

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE eredményeikkel szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az adott alprogramhoz és végül a teljes Agrár-Innovációs Tudásközpont kulcsprojekt programjához (IBRT 12. pontja). Szilícium Mező - Regionális Informatikai Tudásközpont (RIT) Felhasználja a 2005-ben létrejött InfoPark KKK eddig elért eredményeit, a 2007 folyamán kialakítandó egyetemi portál szolgáltatásait, valamint a portál létrehozásában, illetve működtetésében alkalmazott technológiákat. A régióban megtalálható anyagi és szellemi erőforrások fejlesztésével, földrajzi koncentrálásával létrejövő regionális informatikai vonzáscentrum: a Szilícium Mező kiemelkedő jelentőségű innovációs tevékenysége, kapcsolatrendszere és világpiacon eladható termékei révén biztosítja a régió hosszú távú versenyképességét, a Kárpát-medence keleti felének vezető ICT-pólusaként elősegíti a térség felemelkedését, hozzájárul Magyarország és az Európai Unió fenntartható fejlődéséhez. A Szilícium Mező célja a versenyképes informatikai ipari centrum megteremtése számos versenyképes informatikai termékkel. A Szilícium Mező stratégiája az egyetem és az informatikai ipar szoros együttműködése, amiben az ipar felhasználja az egyetemen rendelkezésre álló szellemi kapacitásokat (oktatók és hallgatók), az egyetem pedig használja a vezető informatikai cégekben lévő tudást az oktatásban, így versenyképes (az ipar által keresett és magasan értékelt) szakembereket képez. Ez utóbbi az intézményfejlesztéssel kapcsolatban az oktatás korszerűsítését, versenyképességét jelenti. A tudásközpont keretében tervezett tevékenységek: Debreceni Egyetem Informatikai Kara (DEIK: az informatikai oktatás piacorientált átalakítása, az oktatáshoz szükséges infrastruktúra megteremtése, beleértve a kar elhelyezését), Debreceni InfoPark (Számítógépes szoftverrel, szolgáltatásnyújtással és hardverrel, telekommunikációval, multimédiával, illetve ezen a területen kutatással, fejlesztéssel foglalkozó, consulting tevékenységet végző vállalatok sajátos high-tech központja – a DEIK-val azonos épületegyüttesben elhelyezve. Az alábbi szervezeti kereteket építi ki: Regionális Informatikai Kutató Központ – RIKK, Regionális Intelligencia Szolgáltató Központ – RISZK, Regionális Informatikai Inkubációs Központ (RIInK), Regionális InfoParkok Együttműködő Hálózata – RIPNet) Debrecen Communication and Internet eXchange – DCIX, a már meglévő optikai gerinchálózatra és a hozzá kapcsolódó wireless access pointokra alapozva kiépítendő, Debrecent kvázi lefedő komplex, integrált városi info-kommunikációs (intranet) hálózat. E-Egyetem (Az egyetemi portálhoz kapcsolódó integrált egyetemi adatbázis létrehozása, Elektronikus Piactér, HuMarket kialakítása, Egészségügyi informatikai, Bioinformatikai, Agrárinformatikai rendszerek, 3D-animáció, Adatvédelmiadatbiztonsági rendszerek). A felsorolt tevékenységek biztosítják az informatikai ipar koncentrációját a régióban, a hightech informatikai ipar és az egyetem folyamatos K+F együttműködését, ezek szinergiájának a kihasználását, és a rendszer fenntarthatóságát. Jelentős munkahely teremtő hatása kisugárzik a régió egészére, és elsősorban Románia felé utat nyit az interregionális együttműködésnek. Szolgáltatásainak közvetlen haszonélvezői a lakosság, az egyetem, a vállalkozások, önkormányzati, állami és rendészeti szervek, intézmények.

90


Humánerőforrás-fejlesztési és Üzleti Tudásközpont (HUTeK) Főbb projektadatok Projekt cím: Humánerőforrás-fejlesztési és Üzleti Tudásközpont (HUTeK) Projektgazda: Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, valamint megbízásából a DE Európai Tanulmányok Központja mint fejlesztési munkaszervezet A projekt céljai A projekt hosszú távú célja az egyetemi képzési és oktatási kínálat összehangolása a kereslettel, a privát, az állami és a civil szféra ellátása megfelelő munkaerővel a régióban, az egyetemi polgárság és a piac egymás kölcsönös megismerésének elősegítése, versenyképes és hasznosítható tudás megszerzésének támogatása, a régió gazdasági potenciáljának, és munkahely teremtő képességének növelése A projekt konkrét célja egy olyan tudásközpont létrehozása, amely elvégzi a valós munkaerő-piaci igények felmérését, folyamatos nyomon követését és nyilvántartásuk informatikai alapú megszervezését az egyetemen meglévő oktatói és hallgatói tudásbázisra építve képes innovatív kutatási, képzési és tanácsadási szolgáltatásokat kialakítani és a piac számára értékesíteni a rövid ciklusú, a graduális és a posztgraduális képzések piaci igényekhez való alkalmazkodását eredményesen támogatja, szervezi és valósítja meg elősegíti az egyetem és a vállalkozói szféra közötti, illetve a vállalkozásközi új típusú együttműködéseket, a tipikus mellett a versenyképesség szempontjából növekvő jelentőségű atipikus foglalkoztatási formák terjedését, és a határokon átnyúló együttműködést. horizontális feladatként folyamatos kutatási, oktatásfejlesztési, innovációs tevékenységet lát el. Célterület A tudásközpont tevékenysége elsősorban az Észak-Alföldi Régiót és a romániai határmenti megyék területét fogja érinteni. A HUTeK részprojektjei Kompetencia vezérelt tanácsadás (HUKONZULT) Az egyetemen meglévő speciális tudásra, kompetenciákra építve a tudásközpont a piaci igényekre építő üzleti tanácsadói szolgáltatásokat (menedzsment, pénzügy, marketing, PR, HR) alakít ki és értékesít a piacon. Regionális Európai Oktatási Központ (HUTRAINING) A tudásközpont a piaci keresletre építve az egyetemen meglévő tudás felhasználásával innovatív, egy-egy szakterületre, vállalatra vagy iparágra szabott speciális tananyagokat, képzési csomagokat dolgoz ki és értékesít. Klaszter támogató információs központ (HUKIK) A régióban a vállalkozásokban leginkább sűrűsödő két iparág számára információs központot hoz létre, amely iparág specifikus kutatások alapján adatbázisokat, erre épülő tematikus webes tájékoztató felületeket, partnerkereső, tanácsadási és képzési szolgáltatásokat alakít ki. A központ szolgáltatási palettája a vállalatok közötti együttműködések fejlődését, klaszter szerveződését segíti elő. 91

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Munkaerőpiaci monitoring (HUMARKET I-II) A már folyó HUMARKET projekt a frissdiplomások elhelyezkedését segíti elő elektronikus munkaerőpiaci adatbázis felállításával és kiegészítő képzések biztosításával. A tevékenységét a HUMARKET II projekt további kutatási eredmények integrálásával, a munkaerőpiaci kereslet folyamatos monitorozásával egészíti ki, amely a piacképes képzési csomagok fejlesztéséhez biztosítja a megfelelő háttérinformációkat. Regionális Európai Humánerőforrás Kutatási Központ (HUREKK) Az egyetemi kutatóbázis projekt alapú felhasználásával a tudásközpont többi projektjének megrendelésére, valamint kormányzati megrendeléseket megpályázva végez kutatási tevékenységet (munkaerőpiaci elemzések, társadalmi és fogyasztói csoportok szociológiája és marketingje /ifjúságszociológia, rétegelemzések/, társadalmi partnerség, kormányzati és demokrácia kutatások, menedzsment, pénzügy, marketing, PR, HR, klaszter).

Partnerek A tudásközpont kialakítása és működtetése széles partnerségen alapul mind a román, mind a magyar oldalról: a felsőfokú oktatási intézmények, számos vállalat, HVK-k, munkaügyi központok együttműködése biztosítja, hogy a szolgáltatások a keresleti és kínálati oldal igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. Széles körű partnerség a pilot projekteknek köszönhetően Felsőoktatási intézmények  Babes-Bolyai Tudományegyetem  Nagyváradi Egyetem  Partiumi Keresztény Egyetem  Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Vállalatok  National Instruments  Siemens  Ygomi Europe  E.on  Debreceni Vagyonkezelő Önkormányzatok  Debrecen Város Önkormányzata  Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat  Bihor Megyei Önkormányzat

92


A HUTeK működési rendszerábrája:

Kompetencia vezérelt tanácsadás Egyetemi (DE és partnerei) kompetenciák

Piaci igényeken alapuló rövid távú képzések

Pályakereső hallgatók

Klaszter információs központ

Versenyszféra vállalkozásainak igényei

Munkaerő-piaci elektronikus piacterek Humánerőforrás monitoring és kutatási központ

Felsőoktatási rendszerinnováció, felsőoktatási rendszer gazdaságfejlesztő és önfenntartó modellje

Foglalkoztatottság növelése a munkahelyteremtő képesség fokozásával, HR igények folyamatos kiszolgálásával

Debrecen ACCENT Tudásközpont – Debreceni Regionális Gyorsítóközpont A program célja a fizika, a kémia és társtudományaik kutatásában szerzett tapasztalatokra építve olyan K+F+I tevékenységi profil kialakítása, mely hatékonyan hasznosítható az Észak-alföldi régióban és azon kívül, végső soron az egész világon. Olyan tudásközpont létrehozása és fejlesztése a cél, amely a kutatói, az oktatási és a termelő szféra között hidat verve a Magyarország számára perspektivikus kutatási/fejlesztési területek nemzetközi versenyképességének megteremtését is elősegíti és a gazdasági szereplők számára rugalmas K+F+I szolgáltatást tud nyújtani. A korszerű természettudományos módszerek elősegítik a globális környezet állapotának javítását, a fenntartható fejlődést, a technológiai modernizációt és az orvosi gyakorlatot. E kérdések kiemelt helyet foglalnak el az EU fejlesztési stratégiájában is. Az Atomki és a Debreceni Egyetem rokon területeken dolgozó részei a tudományos eredmények ilyen alkalmazásait teszik lehetővé. A tudásközpont keretében tervezett tevékenységek: Gyorsítókra alapozott K+F+I feltételeinek megteremtése Célja: A régió versenyképességét fokozó, az életminőség javításához és a kulturális örökség megőrzéséhez hozzájáruló, tudományterületeket szintetizáló, európai viszonylatban korszerű gyorsítólaboratórium kiépítése. Erre alapozva versenyképes, tudásalapú és innovatív alkalmazások indítása és folytatása az anyagtudomány, a nanotechnológia, a geológia, a környezetvédelem, az orvosi biológia és a régészet terén. Környezeti technológiák kidolgozása, megvalósítása Célja: Környezeti technológiák kidolgozása, megvalósítása annak érdekében, hogy a tudományos és környezetvédelmi haszna mellett elősegítse a hazai BAT/BATNEEC alapú

93

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE környezetvédelmi-környezettechnológiai ipar fejlődését és a hazai hulladékfeldolgozó háttéripar kialakulását. (BAT: Best Available Technology; BATNEEC: Best Available Techniques Not Entailing Excessive Cost) A környezeti állapot javítása Célja: Az Atomki és DE TTK intézményeiben felhalmozott tudás és az itt kifejlesztett méréstechnikák felhasználásával a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelmének, fenntartható hasznosulásának elősegítése. A megvalósításra váró projektumok lehetővé teszik a környezeti rendellenességek korai jelzését, ez alapján időben megtehetők a környezet és a lakosság egészségének károsodását megelőző lépések. Emellett a szennyezőforrást jelentő hulladéklerakók rekultivációját, illetve a fitoremediációt célzó programok is támogatják a környezeti állapot javítását. Orvosi képalkotási fejlesztések, orvosi izotópok gyártása Célja: Nukleáris orvosi képalkotó módszerek fejlesztése humándiagnosztikai és gyógyszerfejlesztési alkalmazásokhoz a régiónkban felhalmozott szellemi potenciál, gyakorlati tapasztalat és az ehhez szorosan kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések teremtette lehetőségekre alapozva. A régióbeli piaci partnerekkel részben üzleti alapon működtetett szolgáltatások formájában, önfenntartó módon kívánja szolgálni a helyi innovációs potenciál kiteljesedését a napjainkban joggal megkövetelt és az Európai Unióban el is várható pályán. Anyagtudomány és speciális alkalmazások Célja: Az Atomki és a DE TTK kutatóira és műszerállományára alapozva egy olyan innovatív környezet megteremtése, mely gyártástechnológiai, gyártmányfejlesztési területen kezdeményező és hatékony partnere lesz a versenyszféra technológiai és gyártmányfejlesztésekben érdekelt vállalkozásainak. A program célul tűzi ki egy olyan anyagtudományi tudáscentrum kialakítását, mely a meglévő és a pályázat keretében kiépítendő infrastruktúrára és a felhalmozott szellemi kapacitásra épít, továbbá olyan szolgáltatási környezet megteremtését, mely a felmerülő technológiai problémákra hatékony és gyors választ tud adni. A korszerű természettudományos módszerek elősegítik a globális környezet állapotának javítását, a fenntartható fejlődést, a technológiai modernizációt és az orvosi gyakorlatot. E kérdések kiemelt helyet foglalnak el az EU fejlesztési stratégiájában is. Az Atomki és a Debreceni Egyetem rokon területeken dolgozó részei a tudományos eredmények ilyen alkalmazásait teszik lehetővé. Ez áll a Debrecen Accent terveinek középpontjában. A tudásközpont keretében tervezett tevékenységek: Környezetkutatás, környezetmonitorozás, Anyagtudomány (felületvizsgálat, nanokapillárisok, szupravezető kvantuminterferométer, vékonyréteg-napelemek, protonnyalábos mikromegmunkálás), Fejlesztések orvosi, biológiai alkalmazásokra (miniPET, pozitronemissziós és röntgenCT-t kombináló komplex tomográf, kisterű NMR képalkotó berendezés, C-60 makromolekulák felhasználása nanotudományon alapuló diagnosztikumként). A technológia transzfer elősegítése az Észak-alföldi régióban – A GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda és az INNOVA Regionális Innovációs Ügynökség együttműködése A Debreceni Fejlesztési Pólus program innovációs projektjei, az imént felsorolt ún. tudásközpont projektek célja a piaci igényekre és a régió adottságaira alapozott innováció támogatása, kiemelten az egészségipar, az agráripar és az informatika területén. A GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda és az INNOVA Regionális Innovációs Ügynökség

94

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE együttműködése című kulcsprojekt felelős „a tudás iparosításáért”, a tudásközpont projektekben keletkező kutatás-fejlesztési eredmények transzferéért a gazdaságba. A tudásközpontok célja a teljes innovációs lánc mentén történő projektek megvalósítása. Ez a cél nem érhető el a megfelelő transzfer-háttérintézmények megerősítése nélkül. A tudásközpontok a létrejött eredmények hasznosítását részben újonnan létrejövő cégekben képzelik el, melyek inkubációja, kapcsolatrendszerük kiépítésének támogatása szintén jelen kulcsprojekt feladata. A szinergia a Debreceni Fejlesztési Pólus többi kulcsprojektjeivel erős, hiszen míg a tudásközpontok sikerességének kulcsa a technológia transzfer háttér biztosítása, jelen kulcsprojekt a tudásközpontokban létrejött kutatási eredményekre, és az ezeket hasznosító cégekre épít. A projekt résztvevői, a leendő konzorciumi tagok – az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség és a Debreceni Egyetem GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda – két éve folytatott tevékenységük következtében az innováció kulcsszereplőivé váltak a régióban. A két szervezet 2006-ban külső partnerek bevonásával megalkotta az Észak-Alföldi Régió Innovációs Stratégiáját, melynek prioritásaiba a Debreceni Fejlesztési Pólus Program kulcsprojektjei illeszkednek, s melynek széleskörű helyzetfelmérésére jelen projekt is épít. Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) építése Az angol rövidítéssel ESS-nek nevezett kuatóközpont létesítése az Európai Unió kutatásfejlesztési projektje. Az ESS egy olyan részecskegyorsítóra épülő nagyberendezéskomplexum, amely intenzív neutron nyalábokat állít elő anyagszerkezet kutatási, nanotechnológiai és molekuláris biológiai feladatokra, rendkívül széles multidiszciplináris célkitűzéssel. Létrehozása és üzemeltetése világviszonylatban az egyik legnagyobb tudományos vállalkozás, amelyet a befogadó ország, mint kutatási és csúcstechnológiai szolgáltatást fog biztosítani, komoly gazdasági nyereség mellett. Az ESS teljesítőképességében magasan meg fogja haladni az épülő USA és Japán berendezéseket, és végső célja Európa mintegy 40 éves múltra visszatekintő, világviszonylatban vezető szerepét a kb. 8 évre tervezett építkezés befejezése után egy további fél évszázadra biztosítani a neutronokkal végzett anyagkutatás területén. Az Európai Unió bővítése most kivételes alkalmat kínál arra, hogy az ESS Magyarországon kerüljön felépítésre, a költségek mintegy felének EU forrásokból való fedezésével. Ez kiváló lehetőség a magyar tudomány és technika ugrásszerű fejlesztésére; arra, hogy az általában csak a nagy és/vagy gazdag országok számára elérhető, egy adott jelentős szegmensben világelső szintű beruházást valósítsunk meg. A projekt debreceni megvalósítását számos érv támogatja. Egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete számottevő tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik az ESS alaptechnológiáját jelentő részecskegyorsítók üzemeltetésében, a kutatóközpont széles, multidiszciplináris profiljára tekintettel az országban legszélesebb képzési és kutatási spektrummal rendelkező Debreceni Egyetem kiváló hátteret jelentene az új intézmény működtetéséhez, másrészt a város által kínált adottságok (például a repülőtér által kínált gyors elérhetőség) is megfelelő bázist biztosítanak. A térség projekt melletti elkötelezettségét jól bizonyítja az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a Debreceni Egyetem támogató nyilatkozata, valamint Debrecen Megyei Jogú Város képviselőtestületének határozata, amelyben a város ingatlant ajánlott fel a projekt megvalósításához.

95


A Debreceni Egyetem pólus kulcsprojekjeinek forrásigénye (2007. április 6.) : Projekt neve

KulcsA projekt Ebből partnerek forrásigénye támogatási száma (kb.) (Mrd Ft) igény (Mrd Ft)

A támogatási igény megoszlása az egyes operatív programok között (Mrd Ft)

GOP TAMOP TIOP 8,5 18,27 (TIOP eü)

EAOP

Egyéb

Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont Pharmapolis

60

29,7

26,7

30

16,30

8,15

8,15

Agrár-Innovációs Tudásközpont Szilicium Mező Humánerőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont ACCENT Tudásközpont – Debreceni Regionális Gyorsítóközpont

30

20,23

14,93

8,89

0,3

2,04

2,20 1,5 (EMVA)

20 20

19,83 2,7

13,40 2,6

1,57 0,4

1,4

5,06 0,6

4,88 0,2

20

10,63

9,25

9,25

Technológia transzfer háttérintézmények fejlesztése az Észak-Alföldi Régióban (A GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda és az INNOVA Regionális Innovációs Ügynökség együttműködése) Összesen

60

1,6

1,520

0,736

0,304

100,99

76,58

37,45

2,00

96

1,88

amennyiben megismerjük a KEOP-ot, a GOP helyett a KEOP-ból esetleg lehívható 1.428 0,480

25,97

7,28

3,86


Komponens

Projekgazda szervezeti egység és kontakt

pályázati kiírás

DE AMTC MTK Víz- és A felsőfokú szakképzések Környezetgazdálkodási eszközrendszerének fejlesztése Tanszék, Dr. Tamás János

MPA képzési alaprész decentralizált ÉszakAlföldi regionális kerete

DE AMTC MTK Víz- és A felsőfokú szakképzések Környezetgazdálkodási eszközrendszerének fejlesztése Tanszék, Dr. Tamás János

MPA képzési alaprész decentralizált ÉszakAlföldi regionális kerete

Debreceni Egyetem AMTC/OEC/TEK, Farkas Gábor

TIOP 1.3.1.

2008.06.26

5 217 000

4 695 000

nem kapcsolódik

2006.06.20

8 000 000

6 000 000

nem kapcsolódik

(Tervezett) beadás

pályázat helyzete

Nyertes pályázat. Jelenleg a támogatási szerződés megkötése történik. 1 db autokláv és 1 db homogenizátor beszerzése történik. Nyertes pályázat. A beszerzés és az üzembe helyezés megtörtént (CN elemanalizátor).

Támogatási szerződés aláírása folyamatban

2008.02.14

(Tervezett) befejezés)

5 112 590 315

4 881 960 000

Pontszá Egyéb megjegyzés m

Szilícium Mező Regionális Informatikai Tudásközpont, valamint a GND és Agrárinnovációs Központhoz

70,5

A Regionális Európai Humánerőforrás Kutatási Központ megalakult a Debreceni Egyetemen, az itt megjelölt projekt már ennek keretében került benyújtásra.

A projekt nyert, és sikeresen lezárult.

2006.09.28

7 712 000

7 712 000

Regionális Európai Képzési Akadémia létrehozása a Hajdú Bihar - Bihor Eurorégióban

Debreceni Egyetem TEK, Mazsu János

MagyarországA projekt nyert, és Románia INTERREG sikeresen lezárult. IIIA

2004.07.01

319 584

287 584 €

Humán Erőforrás Tudásközpont

Hallgatók médiakommunikációs komplex gyakorlati képzése és szakmai gyakorlata


ROP-3.3.1

A projekt nyert, és sikeresen lezárult.

2005.06.27

52 667

52 667 €


2008. október

17 440

17 440

2005.

71 825

67 857 €

több ágazatot átfogó program

Baross Gábor Program (NKTH KPI)

Társadalo mtudomán y

Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése

Igényelt támogatás (bruttó) Ft

Társadalo mtudomán y

Társadalomtudomá ny

projekt neve (tervezett projektek esetén munkacím)

Kapcsolódott-e a 2006-os DFP-ben kulcsprojekthez? Ha igen, melyikhez?

teljes költségvetés (bruttó) (Ft)

Az Észak-alföldi régió innováció-orientált Debreceni Egyetem oktatásfejlesztési programjának Dr. Mazsu János elkészítése és a megalapozó kutatások elvégzése


Oktatás-képzés

Műszaki, természettudomán yok, informatika

Agrár

Agrár

Fő komponens

A Debreceni Egyetem Pólus projektjei (2009)

2008-as Baross Gábor Program Innováció emberi Debreceni Egyetem TEK, errőforrásainak képzése Mazsu János programja - DIGIT-DE

Baross Gábor Program (NKTH KPI)

Humarket Elektronikus Munkaerőpiaci adatbázis és Karrierközpont

A projekt nyert, és Magyarországsikeresen lezárult. A Románia INTERREG HUMARKET rendszer IIIA jelenleg is működik.


97

Elbírálás alatt.





4.1.2.A Tananyagfejlesztés 4.1.2.B Pedagógusképzést segítő szolgáltatóhálózatok kialakítása 4.1.2. C Képzők, képzése (oktatóképzés az egyetemen)

Debreceni Egyetem, AMTC/OEC/TEK 4.1.2.A Varga Emilné Szűcs Edit, Kövics György, Juhász Csaba, Pepó Péter, Pető Károly Mihálydeák T., Panyi György, Berényi Ervin, Tósaki Árpád, Tőzsér József (konzorcium), Hársfalvi Jolán (konzorcium) 4.1.2.B Gaál I. 4.1.2. C Jenei Attila, Kozma László.

4.1.2.A AMTC-nek 5 MTMI, 1 nem MTMI (vezető: 3 db, 203 MFt) (Konzorciumban 3 db 25MFt), TEK-nek 3 MTMI, 3 nem MTMI TÁMOP 4.1.2. (352 MFt), OEC 3 (300 Tartalomfejlesztés, mFt) (Konzorciumban képzők képzése, 2: 49mFt, 50 mFt) különös tekintettel a 4.1.2.B Nyíregyházi matematikai, Főiskola, Kölcsei F. és természettudományi, a DE konzorciuma; műszaki és TEK (120+30 mFt) informatikai (MTMI) önerő képzésekre és azok 4.1.2. C Jenei A + fejlesztésére Kozma L. - Oktatók angolnyelvű képzése ( 56 mFt) A komponens beadása folyamatban, C komponens beadva. TÖRLENDŐ!

Agrár

Tej alapú, csökkentett allergén hatású, új funkcionális élelmiszerek kifejlesztése biotechnológiai módszerekkel

Instantpack Kft.

Jedlik-2

elbírálás alatt

2008.09.15

200 000 000

94 000 000

Agrárinnovációs Tudásközpont

Agrár

A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége

AlföldTej Kft.

Jedlik-2

jelenleg az első év zárása van folyamatban

2007.09.01

443 938 000

314 402 000




Debreceni Egyetem TEK, Gaál István

TIOP 1.1.1. Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola”

Agrár

Kutatás-fejlesztés-innováció

A jogosultság alapján, eszközök (PC, digitális tábla, stb.) egységárait figyelembe véve, kalkulátor segítségével számolja ki a közreműködő szervezet. Saját, előzetes becslések alapján a várható támogatás kb. 50 millió Ft. Önerő biztosítása nem szükséges.

A Debreceni Egyetem gyakorló iskoláinak informatikai infrastruktúra fejlesztése

Élelmiszerfejlesztő akkreditált DE AMTC innovációs klaszter létrehozása Dr. Proksich József

nem pályázatos

megnyertük, hivatalos értesítés még nincs

nem kapcsolódik

nem

A komponens beadva max. 100 000 000 B komponens beadva max. 250 000 000 C komponens BEADVA: 56 249 600

2009.06.30

98

nincs

nem releváns

A TEK-es informatika tananyagfejlesztés kapcsolódik a Szilícium Mező kulcsprojekthez.

nem releváns

A klaszter promóter céget bejegyezték az irányító testület megalakúlt. Jelenleg 20 cég van.


Agrár-biotechnológiai és élelmiszeripari fejlesztések klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatású funkcionális élelmiszerek előállítására

DE ATC/Debreceni Agrárcentrum Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. Dr.Stündl László

Gop-2008-1.1.2.

nyertes projekt, szerződéskötés folyamatban

2008

Öntech08

DE AMTC Prof. Dr. Nagy János

TECH-08

befogadás alatt

Agrár

Az öntözés agronómiai és gazdasági értékelése, öntözőrendszer fejlesztése

??

Baross Gábor (KOZKFI)

Agrár


A vemhesség kialakulását és fennmaradását befolyásoló tényezők vizsgálata új biotechnológiai módszerekkel juhban

Lamb&Land Kft.

Jedlik-2

Jedlik-2

808 500 000

2008.09.15

833 196 000

600 000 000

?

100 000 000

75000000


elbírálás alatt

2008.09.15

400 000 000

94 000 000


elbírálás alatt

2008.09.15

760 000 000

600 000 000


2008.06.10

3 000 000

3 000 000


?

20 000 000

20 000 000


Agrár

Fajszintű parlagfű meghatározás légi hiperspektrális eljárással

DE AMTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék, Dr. Tamás János

Nyertes pályázat. A FVM - Parlagfű elleni megvalósítás hatékony védekezés folymatban van kutatása (lerepülések történtek).

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok szántóföldi hasznosításának kidolgozása a környezetbiztonsági előírások teljesítése érdekében

??

Baross Gábor Program EA_KFI_07

Debreceni Egytemi Ipari Park (Agrár Park) infrastruktúra fejlesztése

Debreceni Egyetem AMTC / Debreceni Agrárcentrum Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. Dr. Stündl László

Inkubátorház és Park Menedzsment Központ létesítése

Debreceni Egyetem AMTC Dr. Bács Zoltán / Dékán Tamás

PharmaInnovációs Kooperációs Kutató Központ; Gyógyszeripari Pharmapolis Debrecen kutatások a Pharmapolis Kft. Dr Lampé Zsolt Debrecen kft. koordinálásával


1 617 000 000

2011

Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Egészségi par

Hazai fehérjetakarmányok innovatív hasznosítása az állati- Bátortrade Kft. termék előállításban

A GENOMNANOTECH DEBRECEN Regionális Egyetemi Tudásközpont agrárinnovációs, és az ehhez szorosan kötődő orvos-biológiai kutatási részprojektek továbbvitelét képezi, funkcionális élelmiszerek kifejlesztése céljából A pályázatok a témakörhöz kapcsolódnak, de más K+F célokat tartalmaz (eltér az AIT programban megfogalmazott céloktól)

EAOP-2008/1.1.1/A

Nyertes projekt, . Támogatási szerződés megkötve, megkezdődött

2008.08.18

729 396 000

364 698 000

ÉAOP-1.1.1 C

A pályázat az első körben elutasításra került, átdolgozása folyamatban van

kiírás megjelenés ére várunk

899 995 000

899 995 000

GOP 1.1.2.

nyert, támogatási szerződés megkötésre került

2008

?

1 000 000 000

99

Megvalósítás 200812.17-én megkezdődött, a befejezés várható ideje: 2010. október




Pharmapolis


Pályázat Akkreditált Klaszter cím elnyerésére

közös gyógyszeripari innovációs projektek generálása

projekttársaságok részben GOP 1.2.1. a Debreceni Egyetem Innovációs részvételével Klaszterek tám.

nem releváns

nem releváns

2009

még nem ismert

még nem ismert

elsősorban közös innovációs és Debreceni Egyetem képzési projektek partnercégei

GOP 1.1.1; 1.1.2. , GOP 1.3.1., Innovative Medicine Initiation pályázatai, FP7

?

még nem ismert

még nem ismert

Funkciomális élelmiszer klaszter akkreditáció

Debreceni Egyetem, Dr. Jávos András

Pályázat Akkreditált Klaszter cím elnyerésére

2009

még nem ismert

még nem ismert

Debreceni Egyetem, Hanga stúdió Kft.Dr. Mazsu János

ÉAOP 1.1.2. Klasztermenedzsme nt szervezetek létrehozása

2008.08.29


Egészségipar

Egészségipar

2009

Egészségip ar

Pharmapolis Klaszter Kft. Skultéti Éva

Egészsé gipar

Pharmapolis Klaszter akkreditációja

Észak-alföldi Audiovizuális Média és Kreatív Iparági Klaszter

100

Gyógyszeripari klaszterek számára fontosnak tartjuk, hogy a klasztereket érintő valamennyi pályázatban egyenlő esélyekkel indulhassanak a nagyvállalatok részvételel, ill. a csak KKV tagokkal rendelkező klaszterek. Gyógyszeripari klaszterek számára fontosnak tartjuk, hogy a klasztereket érintő valamennyi pályázatban egyenlő esélyekkel indulhassanak a nagyvállalatok részvételével, ill. a csak KKV tagokkal rendelkező klaszterek. A Pharmapolisz klaszter tagjainak pályázati lehetőségei

Pharmapolis

Pharmapolis

Pharmapolis

Pharmapolis

A pályázat módosításra és újrabeadásra javasolt.

2008.02.14

Debreceni Egyetem TEK, Kalmár Ferenc, Csomós György

ÉAOP 1.1.2. A Klasztermenedzsme nt szervezetek létrehozása

nyertes pályázat

2008.08.29

Debreceni Egyetem TEK, DIP Kft, Mihálydeák Tamás

ÉAOP 1.1.2. Klasztermenedzsme nt szervezetek létrehozása

Debreceni Egyetem Létesítményenergetikai Klaszter

Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter

Debreceni Informatikai Kutatófejlesztő Központ szolgáltató, non-profit Kft meghatározó piaci Debreceni Egyetem TEK, szereplővé fejlesztése az DI KFK Kft, Pozsonyi Észak-alföldi régió kutatási és Zoltán fejlesztési szolgáltatásainak piacán

GOP 1.1.2. Piacorientált kutatáspályázat elnyerve, fejlesztési központok önrészt cégek adják fejlesztése, megerősítése

"MÉRTÉKELÉS” Diagnosztikus mérések és értékelések az Észak-alföldi régióban.

TÁMOP 3.1.9.


Műszaki, természettu dományok, informatika

első fordulóra feltételes támogatásban részesült, 2. fordulóról döntés május végén.


ÉAOP 1.1.1. B Inkubáció elősegítése

Műszaki, természettudom ányok, informatika

Debreceni Egyetem Kreatív Iparágak Inkubációs Központja

Debreceni Egyetem TEK , Mihálydeák Tamás, Tóth István


Műszaki, természettudományok, informatika


CEUTransPub - Central European Trnasnational knowledge Transfer among Public, University and Business entities

Debreceni Egyetem TEK, Gaál István


European Territorial Cooperation Objective, CENTRAL EUROPE Program (INTERREG IVB)

nyertes pályázat

2008.08.29

53 000 000

2007.12.20

2 000 000 000

Nyíregyházi Főiskola konzorciumvezető; beadva

A projekt az első kiírásban nem részesült támogatásban

416 100 000

61

2 831 923

Szilícium Mező Regionális Informatikai Tudásközpont

16 500 000

61


36 400 000

ld. ÉÁOP 1.1.1. 73 "Egyéb megjegyzés"


1 000 000 000

ld. ÉÁOP 1.1.1. nincs "Egyéb megjegyzés"


250 000 000

2008.04.14

101

832 200 000

Inkubátorházunkat és klaszterünket tematikus profilok illetve platformok mentén hozzuk létre. A régión belül bekapcsolódó kisebb cégek életképességének alapfeltétele, hogy nagy cégekhez tudjanak közvetlenül, a Szilícium Mezőn belül kapcsolódni, azok (mintegy „dadus cégként”) átadják számukra a fejlődéshez szükséges high-tech tudást, és erre alapozva, a tudástranszfert elősegítve, munkákkal lássák el őket. A Szilícium Mezőhöz kapcsolódó projektjeink képesek egy, a régió számára kiemelten fontos iparágat felfuttatni. Viszont a fenti modellt a pályázati kiírások kevésbé támogatják.

nem

2 335 261 €

A következő kiírásban módosított beadásra javasolták.

Humán Erőforrás Tudásközpont (pályakövetés)


HU-RO/2008/01

elbírálás alatt

2009.01.01

208 000 €

190 000 €


EUNET-MEDIA


INTERREG IVC

elbírálás alatt

2009.01.01

1 938 500 €

1 800 000 €


Egészségipar

Egészsé gipar

Műszaki, természettudományok, informatika



HUMARKET II



A pályázati kiírás koncepciója jó, a preferált regionális méret méretgazdaságos. A következő 88 akciótervekben is célszerű továbbépíteni ezt a folyamatot. A pályázat elbírálásáról még nicns hivatalos értesítés. Várhatóan júliusi kezdés. A pályázati kiírás több ellentmondást is tartalmaz, a pályázati dokumentáció elkészítése nehéz, a bírálati szempontrendszer nincs összhangban a pályázati kiírás céljaival. A kiírás koncepciója alapkutatással 75,5 foglalkozó IKUT-ok létrehozása - jó. Azonban akkor lesz látható hatása a kutatási eredménykeben és a gazdaságban, ha a 2008-ban nyertes IKUT-ok közül a sikeresen működőeket a következő két akciótervben is támogatnának.

Debreceni Egyetem TTI

TÁMOP 4.2.1. A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása

nyertes pályázat

2008.10.03

2011. július

409 821 369

348 348 164

Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése

Debreceni Egyetem AMTC, Vargáné Szűcs Edit

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

307 990 632

261 792 037

Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen

Debreceni Egyetem OEC, Nagy László

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

777 465 882

660 846 000

ld. TAMOP 4.2.2. 91,5 "Geotermikus rendszerek…"

Genomnanotech RET

Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A DE innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálatára (DERMINOVA)

Debreceni Egyetem OEC, Szöllősi János

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

432 660 000

367 761 000


Genomnanotech RET

Tudáshasznosulást, tudástranszfert támogató rendszerek kialakítása és fejlesztése a Debreceni Egyetemen

102

valamennyi tudásközponthoz

Agrárinnovációs Tudásközpont?

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

305 505 071

259 679 310


Genomnanotech RET

Az inzulin rezisztencia és cukorbetegség kezelésének farmakológiai lehetőségei

Debreceni Egyetem OECTEK, Patonay Tamás

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

500 000 000

425 000 000

ld. TAMOP 4.2.2. 94 "Geotermikus rendszerek…"

Genomnanotech RET

Műszaki, természettudomán yok, informatika

Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására

Debreceni Egyetem TEK, Bányai István

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

339 627 500

288 683 375


Agrárinnovációs Tudásközpont? Nem, az Accenthez kapcsolódott

Az ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai

Debreceni Egyetem TEK, Hunyadi László

TAMOP 4.2.2.

nyertes pályázat

2008. október

2011. július

332 303 940

282 458 349

ld. TAMOP 4.2.2. 82 "Geotermikus rendszerek…"

Debreceni Egyetem

TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

2 pályázat beadva

TIOP 2.2.7.

I. fordulós feltételes támogatói döntés 12 055 736 887 Ft II. forduló beadása folyamatban

I. forduló: 2008.06.30 II. forduló: 2009.05.31.

2011.09.30

12 300 000

nyertes 1 fordulót követően felkészülés a 2. fordulóra; előkészítésre elnyert 12 mFt

2009.04.30

2012.07.31

200 000 000

Kultúra, egyéb


Egészségügy


Egészségi par

Egészségipar

Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata Debreceni Egyetem OEC, és terápiás hasznosítása Tósaki Árpád diabéteszes és hiperkoleszterinémiás kardiovaszkuláris kórképekben

Műszaki, természettud ományok, informatika


Új tudományos eredmények népszerűsítése és a tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések fejlesztése a Debreceni Egyetemen; Nemzetközi konferenciaszervezés és elektronikus kiadványfejlesztés a Debreceni Egyetem új tudományos eredményeinek disszeminációja érdekében Infrastruktúra fejlesztés az egészségpólusokban : Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (DEK-FP)

Debreceni Egyetem, DE OEC Dr. Bíró Klára stratégiai igazgató [email protected]

176 500 000 58 900 000

Speciális biológiai értékeink és Természettud élőhelyeik megőrzése és ományok rekonstrukciója - A DEBOTKERT projekt

Debreceni Egyetem TEK, Szász István

KEOP 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek megőrzése és helyreállítása


Debreceni Egyetem Könyvtár, Karácsony Gyöngyvér

TIOP 1.2.3.

nyertes projekt

Tudományos Élménypark kialakítása a debreceni Botanikus Kertben

DMJV / DE TEK, Karaffa Levente

TIOP 1.3.3. Agóra Pólus, Pólus, illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása

2. fordulóba lépett, a DMJV adja hozzá az önrészt és adja be a pályázatot

A Debreceni Egyetem óvodáinak innovatív fejlesztése

Debreceni Egyetem OEC/TEK, Gaál István, HMP Logic



Országos hatókörű korszerű könyvtári szolgáltatások infrastruktúra fejlesztése

TÁMOP 3.1.4.

nyertes pályázat

103

nem

12 055 736 887

A Pólus városok nem élveznek semmilyen 81,2 előnyt a TIOP 2.2.7. pályázat során. a 89,3 az első 89,3 fordulóra kapott pontszám!

100 000 000

91

1 669 200 000

84,5

13 301 000 (6 302 000 GyO + 6 999 000 OEC)

nem

nem



Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban: Vezetői információs rendszer és diplomás pályakövető rendszer bevezetése a Debreceni egyetemen

TÁMOP 4.1.1. Debreceni Egyetem, VIR: Hallgatói és Mag Zoltán, intézményi beadva DPR: Varga Emilné Szűcs szolgáltatásfejlesztés Edit a felsőoktatásban

333 400 000

104



2.8 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK (HÁLÓZATI, INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN ÉS AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉGBEN) A Debreceni Egyetem nemzetközi tudományos hírnevének köszönhetően kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik szerte a világon. Nemzetközi együttműködéseink alapját a külföldön igen nagyra becsült oktatóink, kutatóink tudományos és személyes kapcsolata alkotja. Egyetemünk mindig kiemelkedő fontosságúnak tartotta nemzetközi kapcsolatai ápolását, így a közép-kelet-európai régió egyetemeivel már nagy múltra visszatekintő kapcsolataink vannak, valamint az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt kutatási és oktatási együttműködéseink száma az Európai Unió tagállamaival, az Amerikai Egyesült Államokkal és Japánnal. A Debreceni Egyetem eddig több mint hetven külföldi egyetemmel kötött egyetemi szintű bilaterális szerződést, s ezek a szerződések nagyban segítik konkrét oktatási és kutatási programok létrejöttét és az oktatói-hallgatói mobilitást (a partneregyetemek listája az 5.11 mellékletben, a nemzetközi szerződéseket bemutató táblázatban található). Szerződéseink közül hagyományosan jó kapcsolatunk van Debrecen testvérvárosainak egyetemeivel, így például a németországi Paderborn, a finnországi Jyväskylä, az orosz Szentpétervár, az amerikai New Brunswick és a szomszédos Nagyvárad egyetemével. Debrecen testvérvárosainak egyetemein kívül aktív nemzetközi partnereink még a japán Hirosaki és Chiba, az amerikai Indiana egyetem és a kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem is. 2008 októberében az Egyetem megújította szerződését a Babeş Bolyai Tudományegyetemmel és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Új szerződés aláírására került sor az Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerésztudományi Egyetemmel, 2009 áprilisában pedig az Eperjesi Egyetemmel. A legjelentősebb mobilitási program a Debreceni Egyetemen is a Socrates/ Erasmus és a Ceepus; a 2006-2007 tanévre a Debreceni Egyetem több mint 200 Erasmus szerződést kötött szerte Európában és ezen szerződések köre a jövőben tovább bővül, hiszen a 2007-13 között induló új Lifelong Learning Erasmus Program keretein belül már nem csak oktatóink és hallgatóink cseréjére kerülhet sor, hanem az egyetemi adminisztrációban dolgozók is lehetőséget kapnak az európai tapasztalatcserére. Emellett új elmele a progrmanak a hallgatói szakmai gyakrolat, amelynek keretében a hallgatók gyakorlatorientált képzésben vehetnek részt. A program ezen eleme várhatóan igen jelentős mértékben erősíti majd a nemzetközi együttműködések létrejöttét. A CEEPUS (Central European Exchange for University Studies) program keretében egyetemünkön öt hálózat működik összesen 60 nemzetközi partner részvételével. Tagjai vagyunk két jelentős multilaterális mobilitási programnak is, az ISEP-nek (International Student Exchange), amelynek keretében elsősorban Amerikába utazhatnak ki diákjaink, illetve onnan érkeznek hozzánk, és az MCTS-nek (Maastricht Center for Transatlantic Studies), amely egy több mint 30 európai és amerikai partnerintézményből álló konzorcium, ami a hollandi Middelburghban minimum egy hónapos képzési blokkban való részvételre ad oktatóinknak és hallgatóinknak oktatási és képzési lehetőséget. Mindemellett egyetemünk számos nemzetközi szervezet tagja (lásd a túloldali táblázatban). Nagy aktivitást mutat a European University Association által indított felmérésekben, 105

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE kutatásokban, legutóbb 2009. május 14-15-én végzett felmérést egyetemünkön egy nemzetközi csoport. Tovább kívánjuk erősíteni szerepünket az európai szervezetekben. Nemzetközi kapcsolatainkat a Külső Kapcsolatok igazgatósága irányítja és koordinálja, de munkájukhoz a karok saját szakmai kapcsolataikkal és nemzetközi tapasztalataikkal jelentősen hozzájárulnak. A Debreceni Egyetem nemzetközi szervezeti tagsága 2006-ban Megnevezés ACRU (The Association of the Carpathian Region Universities) web: http://acru.tuke.sk/ AUDEM (Alliance of Universities for Democracy) web: http://www.audem.org CASE web: http://www.case.org EAIE (European Association for International Education) web: http://www.eaie.nl ESMU (European Centre for Strategic Management of Universities) web: http://www.esmu.be EUA (European Universities Association) web: http://www.eua.be EUCEN (European Universitiy Continuing Education Network) web: http://www.eucen.org HUMANE (Heads of University Management & Administration Network in Europe) web: http://www.humane.eu.org IAUP (International Association of University Presidents) web: http://www.iausp.org

Leírás Közép- és Kelet-Európa (Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Magyarország) egyetemeinek szövetsége. Részvétel az évi rendes konferencián (2004: PTE, 2007: Kolozsvár), témája a demokratikus átalakulás, a keleteurópai és észak-amerikai felsőoktatási intézményekben, tapasztalat- és véleménycsere, információátadás Alumni kapcsolatépítésről, öregdiákés PRtevékenységről szól. A Currents c. folyóirat előfizetése jár vele. Az európai nemzetközi felsőoktatás szervezete. Célja a határokon átnyúló mobilitás elősegítése, a felsőoktatás nemzetközi-külügyes döntéshozóinak és dolgozóinak összefogása. Felsőoktatási intézmények menedzsmentjeinek információcseréjére szolgáló szervezet. Az európai egyetemek legátfogóbb szervezete. Célja egy egységes európai felsőoktatási és kutatási térség megteremtése. Az Európai Bizottsághoz szorosan kötődik (sok EUA-projektet közvetlenül finanszíroz az EB), sokrétű és rendszeres projektekkel méri fel az európai felsőoktatás aktuális kérdéseit. Konferenciákat, szemináriumokat szervez. Az „Élethosszig tartó Tanulás” érdekében alapították 1991-ben. Tagja a Debreceni Egyetemről: Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszék. Az ESMU kezdeményezésére 1997-ben alapított szervezet, melynek tagjai az európai egyetemek adminisztratív szervezetei (200 tagja van). Az ESMU-val együttműködve szervez szemináriumokat, tréningeket. 1964-ben Oxfordban alapították. Tagjai az egyetemek vezetői – rektor, kancellár, elnök –, célja a minőségi oktatás fejlesztése, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése.

106

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE ISEP (International Student Exchange Program) web: http://www.isep.org MCTS (Maastricht Centre for Transatlantic Studies) web: http://www.cmsu.edu/mcts

OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) web: http://www.oecd.org

Az USA egyetemeire irányuló hallgatói mobilitásra jogosítja fel a Debreceni Egyetemet. Évente 2-3 hallgatót küldünk ki, ill. fogadunk az Egyesült Államokból. Hallgatói mobilitásra jogosít fel a konzorciumi tagság – évente 4-5 hallgatót küldünk Middelburghba 1-4 hónapos tanulmányok végzésére. Emellett 1 hónapig a DE oktatói is oktathatnak Hollandiában. IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education): A felsőoktatási menedzsment segítése, a változásokhoz, környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodásban, szabályzatok kialakításnak segítése, tapasztalatcsere. web: http://www.oecd.org/about/0,2337,en_2649_35961291_1 _1_1_1_1,00.html

A Bolognai folyamat követelményeinek megfelelően az ECTS rendszer feltételeit már megteremtettük intézményünkben. A nemzetközi partneregyetemeinken szerzett krediteket a Debreceni Egyetem elismeri, és a külföldi hallgatók által nálunk szerzett krediteket a partneregyetemeink elfogadják. Célunk, hogy angol nyelvű kurzuskínálatunk további bővítésével vonzóbbá tegyük egyetemünket a külföldi hallgatók számára. Szeretnénk, ha a közeljövőben a nagy múltra visszatekintő angol-nyelvű orvosképzés, a nemrégiben indított fogorvos és gyógyszerészképzés valamint népegészségügyi mesterképzés mellett más szakokon is lehetővé válna a diploma megszerzése idegen nyelven. A 2007-2008-as tanévtől a Tudományegyetemi Karok több kara is elindította angol nyelvű alap- és mesterképzését számos tudományterületen. Így például a Természettudományi és Technológiai Kar, az Informatikai Kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Zeneművészeti Kar is számos szakán indít angol nyelvű programokat. Debrecen földrajzi fekvése kedvező, amelynek köszönhetően a térség, a kelet felé irányuló gazdasági kapcsolatok és kereskedelem egyik kiindulópontja lehet. Tovább növeli a város és a térség jelentőségét Románia friss Európai Uniós tagsága, amelynek következtében jelentős gazdasági lehetőségek nyílnak meg, ezeket a nyugat-európai befektetők egy része azonban még egy bizonyos ideig nagy valószínűséggel még Kelet-magyarországi bázisról kiindulva igyekszik kihasználni. Románia EU csatlakozása illetve Ukrajna esetleges közeledése az EU-hoz újabb lökést adhat e terület fejlődésének, ahol a jelenlegi uniós határ keletebbre tolódásával Kelet-Magyarország logisztikai szerepe megnövekedhet, és Románia, Ukrajna és bizonyos részben Szlovákia felé történő terjeszkedésnek is jó kiinduló területe lehet. Debrecen stratégiailag előnyös pozíciót élvez szinte a gazdaság minden területén, e mellett a régióban egyetlen egyetemével, és teljesítménye alapján vezető pozíciót tölt, tölthet be. Debrecen és az Észak-alföldi régió szempontjából ugyanakkor igen jelentős veszélyeket is hordoznak a határ túloldalán található országok. Az ottani alacsonyabb munkaerőköltségeknek köszönhetően az elmúlt években igen sok, elsősorban alacsony képzettségű munkaerőt

107

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE foglalkoztató vállalat (például MEDICOR, FLEXTRONICS) döntött a magyarországi gyártóbázis bezárása, és Romániában vagy Ukrajnában új termelő-üzem felépítése mellett. Debrecen szempontjából konkrét kihívást jelent Nagyvárad, amely ipari bázisának, gyorsan bővülő egyetemének, valamint repülőterének köszönhetően a hajdú-bihari megyeszékhely vetélytársának számít (Debrecen előnyét mutatja ugyanakkor, hogy 2005-ben a repülőtér utasforgalma meghaladta a 33.000 főt, szemben a nagyváradi 28.502 utassal). Debrecen és Hajdú-Bihar Megye önkormányzata a versengés helyett/mellet a nemzetközi porondon az egyeztetett, egymást kiegészítő, erősítő fellépést szorgalmazza. Ebben a folyamatban a két város felsőoktatási intézményei a már kialakult, hagyományos együttműködéseikkel természetes partnerek. Ezzel a lehetőséggel élve a két város felsőoktatási intézménye együttműködést kíván kialakítani és továbbfejleszteni a betegellátás, a kutatás és az oktatás terén az EU pályázati forrásainak igénybevételével (lásd pl. a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program). Debrecenben kiemelkedő az egyetemi kutatómunka nemzetközi elismertsége. Az EU 5. és 6. Keretprogramjából 32 téma részesült támogatásban, összesen több mint 4,1 millió EUR értékben. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC) Molekuláris Medicina Kutató Központja, a magyarországi egyetemek közül elsőként elnyerte az EU Kiválósági Központja megtisztelő címet. Az elért eredményekre, megszerzett tapasztalatokra, kialakult nemzetközi kapcsolatrendszerre alapozva, a regionális adottságokat is kiaknázva tovább fejleszthető az egyetemi kutatófejlesztő csoportok, részlegek, és általuk a régió innovációban érdekelt gazdasági szereplőinek integrációja az Európai Kutatási Térségbe.

2.9 INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az intézmény szervezeti organogramjának bemutatása, szervezeti változtatások bemutatása az oktatási és funkcionális szervezeti egységek vonatkozásában. A gazdasági tanács és a szenátus együttműködésének szabályozása. Intézményi egyéb fórumok, testületek, a döntést előkészítő, döntést hozó és döntést végrehajtó szervezeti egységek, testületek rendszere, kapcsolata. A szervezeti és működési rend meghatározása. 2.9.1 Az intézmény demokratikus testületeinek működtetése (szenátusi választás, összetétel, hallgatói jogorvoslati rendszer stb.) A Debreceni Egyetem működésének alapja a négy tervezési gazdálkodási egység (Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma (AMTC), Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC), Tudományegyetemi Karok (TEK), illetve a Központ). A két centrum és a TEK koordinálják a hozzájuk tartozó karok, kutatóintézetek oktatási és tudományos kutatási, valamint gazdálkodási tevékenységét. A rektor és az egyetemi vezetés munkáját szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek segítik (lsd. Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletét képező organogramot az 5.9 mellékletben). Az oktatási és kutatási tevékenységet az egyetem tizenöt kara és három kutatóintézete, illetve az ezeken belül létrehozott tanszékek, nem önálló tanszékek, tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, kihelyezett tanszékek végzik. Új kar alapítását az egyetem nem tervezi.

108

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A központi szervezeti egységekhez tartoznak a Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, Belső Ellenőrzési Önálló Osztály, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Idegennyelvi Központ, Sportigazgatóság és a Minőségbiztosítás A központi szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek számának, működésének racionalizálása érdekében 2007. július 1-jétől a 2004-ben létrehozott igazgatóságok a Rektori Hivatal részeként tevékenykednek (részletesen 2.9.2 pontban). Az egyetem a változó kihívásoknak, feladatoknak megfelelően rugalmasan alakítja az igazgatóságok számát, ezzel párhuzamosan, a változásokból adódóan szükségszerűen átalakul az egységek feladatköre. A Debreceni Egyetem három intézménnyel kötött együttműködési szerződést, így társult intézménye lett a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete. A szerződéseket időről időre felülvizsgálják, aktualizálják az érintett felek. A Debreceni Egyetemen a demokratikus, szakszerű döntések meghozatalát több fázisból álló, testületi eljárást igénylő döntéshozatali mechanizmus hivatott szolgálni. Fél évre előre ütemezett rend szerint, meghatározott sorrendben ülésezik a Rektori Vezetői Értekezlet, Dékáni Kollégium, a Szenátus tanácsai, bizottságai, Rektori Tanács, Gazdasági Tanács, mely tárgyalja, véleményezi a Szenátus napirendjére kerülő javaslatokat, előkészíti a döntések meghozatalát. A Szenátus a Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó, a döntések végrehajtását ellenőrző testülete. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásának megfelelő összetételű Szenátus tagjainak választására a Debreceni Egyetemen 2006 novemberében került sor. Az újonnan megalakult testület 2007. január 1-jével kezdte meg működését. A tagok mandátuma – a hallgatói tagok kivételével – három évre szól. Hivatalból kizárólag a rektor tag, az oktatói, kutatói, dolgozói, és a hallgatói tagok választás útján nyerik el mandátumukat. Az egyetem alkalmazásában állók kivétel nélkül rendelkeznek mind aktív, mind passzív választójoggal. A választási eljárás részletes szabályozása (az SZMSZ mellékletét képező Választási Szabályzat), az összeférhetetlenség kizárása biztosítja a jelöltállítás, a szavazás, illetve a mandátumok megszerzésének demokratikus voltát. A Szenátus 73 főből áll, a testületben az egyetemi polgárok minden rétege, csoportja arányos képviselettel rendelkezik. Választott oktatók és kutatók vannak többségben, a hallgatói önkormányzat a tagok egynegyedét delegálja, mely 18 főt jelent, ezen felül az egyéb munkakörben alkalmazottak és a reprezentatív szakszervezetek is rendelkeznek képviselővel. A szavazati jogú tagok mellett a szenátus ülésein történő részvétel intézményesített formája az állandó meghívotti státusz, mely az egyetem több egységének lehetővé teszi a szenátusi ülésen történő véleménynyilvánítást, illetve biztosítja a közvetlen információáramlást. A törvényi előíráson felüli szigorító rendelkezése a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának, hogy az oktatók, kutatók által választott tagok többségének egyetemi, főiskolai tanárnak, docensnek, kutató professzornak, tudományos tanácsadónak, tudományos főmunkatársnak kell lennie. Tekintettel arra, hogy a Debreceni Egyetem két nagy centrumra, illetve a Tudományegyetemi Karokra tagolódik, a testületek tagságának megosztásánál a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített kogens előírások garantálják az arányos képviseletet. Ugyanez a törekvés jellemzi a 15 kar szintjén megjelenő képviselet elosztást is. Minden kar két oktató-kutató taggal képviseltetheti magát a Szenátusban, a nagyobb hallgatói, oktatói létszámmal rendelkező karok azonban több mandátumot kaptak; az Általános Orvostudományi Kar hat oktató-kutató és egy rezidens, a Mezőgazdaságtudományi Kar három, míg a Természettudományi és Bölcsészettudományi Kar egyaránt négy oktatókutató megválasztására jogosult. A dékánok hivatalbóli tagságát a 2006. novemberi SZMSZ módosítás megszüntette, azonban mind a tizenöt kar dékánja választás útján elnyerte mandátumát.

109

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A szervezeti egységek érdekei figyelembe vételének garanciáját jelenti, hogy amennyiben a Szenátus a centrumokat/TEK-et érintő kérdésben kíván dönteni, úgy előzetesen ki kell kérnie az adott kar, illetve centrum/TEK véleményét. Szintén a demokráciát hivatott szolgálni, hogy a Szenátus a határozatait – a személyi ügyektől, mint általános kivételtől eltekintve – nyílt szavazással hozza, az ülések az egyetem alkalmazottai, hallgatói és a Gazdasági Tanács tagjai számára nyilvánosak. A Szenátusnak döntés-előkészítő és, véleményező tanácsai, bizottságai, valamint albizottságai működnek, melyekben a centrumok és a TEK arányos képviselete, valamint a hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban, albizottságokban a hallgatói képviselet biztosított. Többek között a hallgatói tanulmányi, vizsga, szociális, jogorvoslati, fegyelmi ügyekben eljáró bizottságok állandó hallgatói taggal rendelkeznek minden egyes karon. A bizottságok üléseiket teljes taglétszámmal, rendszeres időközönként, illetve esetleges kérdések azonnali megvitatására ad hoc jelleggel tartják. A Szenátus, mint legfőbb döntéshozó testület kari, illetve centrum/TEK megfelelői a kari, illetve a centrum/TEK tanácsok, melyekben a demokratikus részvétel, a mandátumok választás útján történő elnyerése, illetve a döntéshozatali mechanizmus a Szenátushoz hasonló jogi garanciák által biztosított.

2.9.2 A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működés gyakorlatának kialakítása A központi szervezeti egységek közé tartoznak a menedzsmentet közvetlenül segítő szervezetek: a Rektori Hivatal, a Gazdasági Főigazgatóság, az Idegennyelvi Központ, a Sportigazgatóság, Minőségbiztosítás, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, valamint a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály. A Rektori Hivatal – a 2006. november 1-jei hatállyal kinevezett főtitkár irányítása mellett – a rektor és a vezetés, valamint a Hivatalhoz tartozó feladatokat ellátó igazgatóságok munkáját közvetlenül segítő, összefogó, a karok tevékenységét koordináló központi igazgatási és ügyviteli tevékenységeket lát el. A Hivatal feladata a rektor, rektorhelyettesek, főtitkár mindennapi tevékenységének segítése, biztosítása, a humánpolitikai ügyintézés, a szabályzatalkotó tevékenység összefogása, a Rektori Tanács, a Szenátus Tanácsai, Bizottságai és a Szenátus üléseinek szakszerű előkészítése, a meghozott határozatok érintettekkel történő közlése, illetve a végrehajtás figyelemmel kísérése. A Debreceni Egyetem Rektori Hivatalának funkcionális egységei az Igazgatási Hivatal és az alábbi igazgatóságok: Oktatási Igazgatóság, Tudományos Igazgatóság, Hallgatói kapcsolatok Igazgatósága, Informatikai Szolgáltató Központ, Külső Kapcsolatok Igazgatósága, Pályázati Igazgatóság. Az Igazgatási Hivatal feladata az egyetem testületi szerveinek magalakításával tevékenységi körük, munkarendjük megállapításával, üléseik megtartásával, határozataik végrehajtásával kapcsolatos ügyintézés, az egyetemi szabályzatok gondozása, a Szenátus és a Rektori Tanács elé kerülő előterjesztések elkészítése, a testületi határozatok és állásfoglalások után gondoskodás azok végrehajtásáról. Az Igazgatási Hivatal fogja össze, koordinálja az egyetem humánpolitikai, ügyviteli tevékenységét. Az Igazgatási Hivatal koordinálásában a meglévő elektronikus iratkezelő program helyett 2008. április 1-jétől saját fejlesztésű, tanúsított Papirusz Ügyiratkezelő Rendszert vezetett be az egyetem. A Debreceni Egyetem felépítésének, tevékenységi körének összetettségéből adódó többrétű és bonyolult ügyviteli tevékenységet kívánja az egyetem vezetése egységes, hatékony, a gyors információáramlást és a szabályos ügyiratkezelést biztosítani. Az új rendszer bevetése fokozatosan történik, három éven belül az egyetem valamennyi szervezeti egysége (háromszáz felhasználó) ennek a rendszernek a segítségével végzi az iratkezelést.

110

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az Igazgatási Hivatalon belül programkoordinátor vezetésével működő Mentálhigiénés Központ felelős a hallgatók pszichés gondozásáért, a lelki segítség nyújtásáért, illetve elősegíti a fogyatékkal élő hallgatók beilleszkedését, tanulmányi kötelezettségeik teljesítését. A Központ élén programkoordinátor áll. Az Oktatási Igazgatóság megteremti az egyetemen folyó oktatási tevékenység magas színvonalának intézményi biztosítékait: irányítja a bolognai képzési rendszer és szakstruktúra egyetemi kialakítását, lefolytatja az akkreditációs eljárásokat, koordinálja az alap- és mesterképzéseket, valamint folyamatosan korszerűsíti a felmenő rendszerben bevezetett kreditrendszert. Az igazgatóság felelős a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek egyetemi szintű szervezéséért, a jogorvoslati kérelmek elbírálásáért, valamint a felvételi rendszer intézményi működési rendjének kialakításáért. Jövőbeli terv – a minisztériumi célkitűzésekhez igazodóan – a felsőfokú szakképzések körének bővítése, a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás kereteinek tágítása. Az Igazgatósághoz tartozó Egyetemi Hallgatói Információs Központ elsődleges feladatai a hallgatói informatikai rendszer működtetése, az ezzel kapcsolatos tevékenység koordinálása, segítése. A Tudományos Igazgatóság - munkáját összehangolva a GND Tudás- és Technológia Transzfer Irodával és a Pályázati Igazgatósággal - hivatott az egyetemen folyó tudományos kutatómunka és a doktori (PhD) képzés hazai és nemzetközi viszonylatban is magas minőségét elősegíteni, koordinálni az egyetem kutatási-pályázati, szellemi tulajdon és szabadalmi tevékenységét, valamint a tudományos rendezvények, doktoravató ünnepségek szervezését. A Pályázati Igazgatóság alapvető feladata, hogy a pályázati források feltárása révén segítse az egyetemet stratégiai céljai elérésében. Ennek megfelelően az Igazgatóság információk szolgáltatásával, tanácsadással közreműködik abban, hogy az egyetem kutató közösségei részt vegyenek a pályázati programokban, különös tekintettel az Új Magyarország Tervre és az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjaira. Az Igazgatóság koordinálja az egyetemi pályázat-nyilvántartó rendszer kialakítását és működtetését. Az Informatikai Szolgáltató Központ irányítja és felügyeli az intézményi központi informatikai szolgáltatásokat, biztosítja a tanulmányi rendszer működtetéséhez szükséges hardver és szoftver feltételeket, kidolgozza az intézményi informatikai stratégiát, valamint végrehajtja a központi informatikai fejlesztéseket és koordinálja az ilyen tárgyú beruházásokat. A Informatikai Szolgáltató Központ szakmai felügyeletét a TEK látja el, centrum/TEK szintű informatikai szolgáltatásokat pedig a centrum/TEK informatikai szolgáltató egységek biztosítják. A Külső Kapcsolatok Igazgatósága az egyetem eredményes hazai és nemzetközi kapcsolatait - nemzetközi szerződések, együttműködési megállapodások megkötése révén fejleszti, felügyeli az oktatói-dolgozói és hallgatói külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, csereprogramok koordinálását, folyamatosan gondozza az egyetem egységes arculatának kialakítását, valamint megszervezi az egyetemi protokoll és PR tevékenységből adódó feladatokat. A Debreceni Egyetem a jelenleg is nagy számú kül- és belföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló együttműködését a jövőben tovább kívánja bővíteni – elősegítve mind az oktatói-dolgozói, mind a hallgatói mobilitást, a külföldi tapasztalatcserét. A rektor által közvetlenül felügyelt területek közé tartozik Minőségbiztosítás és a Sportigazgatóság. A Minőségbiztosítási rektori biztos feladata az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakítása, működtetése, folyamatos fejlesztése és felügyelete. A minőségbiztosítási rektori biztos szakmailag koordinálja a centrum/TEK minőségügyi vezetők munkáját, valamint folyamatosan segíti a karok minőségügyi felelőseit.

111


A 2005-ben létrehozott Sportigazgatóság az egyetemi sportkoncepció megvalósításának letéteményese, hazai és nemzetközi fórumokon képviseli az egyetemi sportot, működteti a sportösztöndíj rendszert, ellenőrzi a sportban tevékenykedők munkáját, a sportlétesítmények használatát, továbbá sportprogramokat szervez és irányít. Feladat és cél a sport vonzóvá tétele minden egyetemi polgár számára, a széles rétegek által igénybe vehető verseny- és szabadidősport biztosítása. Az igazgatóság létrehozásával az egyetem kifejezésre juttatta, hogy az egyetemi sport fejlesztését prioritásként kezeli. A Gazdasági Főigazgatóság (lsd. Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú mellékletét képező organogramot az 5.10 mellékletben) feladata az intézmény gazdálkodási, munkavédelmi, vagyon- és tűzvédelmi rendszerének a teljes körű működtetése, a működés ellenőrzése, illetve a folyamatos korszerűsítés. Szűkebb gazdálkodási hatáskörként a Gazdasági Főigazgatóság felelőssége az intézményi szintű költségvetés és költségvetési beszámoló elkészítése, előterjesztése, az előirányzatok és gazdálkodási keretek felhasználásának ellenőrzése. Pénzügyi kötelezettségvállalással, anyagi kihatással járó dokumentumok, jogügyletek érvényességéhez szükséges cégszerű aláíráshoz a Debreceni Egyetem esetén kivétel nélkül mindig kettős aláírás szükséges: a gazdasági főigazgatóé és a rektoré.

2.9.3 Integrált működés gyakorlatának, kari erőforrások (pl. támogatás, bevétel, ingatlan) felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében 2006 év során a Debreceni Egyetem Műszaki Kara a Tudományegyetemi Karok szervezeti egységéből átlépett az Agrártudományi Centrum tervezési egységébe, mely ezt követően nevét Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumára változtatta.

KÉPZÉSI TÁMOGATÁS A képzési támogatás az államilag finanszírozott számított hallgatói létszám és a megfelelő szakhoz, képzési területhez tartozó normatíva szorzata. A részidős képzésben részt vevők 0,5ös szorzóval vehetők figyelembe. A dokzori képzési támogatás az államilag támogatott teljes idejű doktoranduszok létszámának és a tudomáynterületükhöz tartozó normatíváknak a szorzata.

112


Képzési támogatás (eFt)

Változás (%)

2005

2006

2007

2008

2009

BTK

693 390

753 641

814 159

886 743

937 301

8,69

8,03

8,92

5,70

TTK

920 860 1 004 382 1 132 711 1 377 547 1 172 899

9,07

12,78

21,62

-14,86

IK

301 920

374 182

423 679

489 873

556 364

23,93

13,23

15,62

13,57

KTK

168 960

169 066

185 922

221 209

249 979

0,06

9,97

18,98

13,01

ÁJK DK (2008-tól ZK)

163 900

148 277

172 000

216 938

226 872

-9,53

16,00

26,13

4,58

95 280

97 988

108 113

119 410

104 739

2,84

10,33

10,45

-12,29

MFK

380 770 284 807

299 070

287 696

290 934

4,28

5,01

-3,80

1,13

2 998 185 2 832 343 3 135 653 3 599 416 3 539 088

-5,53

10,71

14,79

-1,68

13,56

12,25

11,61

11,52

HPFK ( 2009-től GYFK) TEK

273 105

2006/2005 2007/2006 2008/2007 2009/2008

ÁOK

657 850

747 057

838 564

935 920 1 043 767

EFK (2008-tól EK)

753 175

755 432

819 341

813 910

611 512

0,30

8,46

-0,66

-24,87

GYTK

105 300

118 478

133 067

175 402

139 779

12,51

12,31

31,82

-20,31

83 080

100 752

130 200

141 149

190 479

21,27

29,23

8,41

34,95

50 505

62 482

91 796

121 261

FOK NK OEC

1 599 405 1 772 224 1 983 653 2 158 177 2 106 798

23,72

46,92

32,10

10,81

11,93

8,80

-2,38

2,02

4,77

-4,76 -4,24

MTK

433 850

487 418

497 263

520 970

496 192

12,35

AVK

350 380

350 714

357 870

342 105

327 612

0,10

364 201

489 915

586 076

592 925

MFK (2008-től MK) AMTC

784 230 1 202 333 1 345 049 1 449 151 1 416 729

53,31

1. táblázat. Képzési támogatás és változása karonként

1. ábra. Képzési támogatás karonként

113

2,04

-4,41

34,52

19,63

1,17

11,87

7,74

-2,24


2. ábra. Képzési támogatás Tervezési egységenként

TUDOMÁNYOS TÁMOGATÁS A tudományos támogatás összegét meghatározza a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, valamint a kutatók számított létszáma, az államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő doktorandusz hallgatók létszáma, a teljes mnukaidőben foglalkoztatott minősített oktatók létszáma, a költségvetés évében és az azt megelőző két évben fokozazot szerzett, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma, illetve az adott kötlségvetési évben odaítélt fokozatok száma. Tudományos támogatás (eFt) 2005

Változás (%)

2006

2007

2008

2009

BTK

324 750

557 740

605 684

673 151

700 193

71,74

8,60

11,14

4,02

TTK

287 250

526 997

573 598

621 964

673 891

83,46

8,84

8,43

8,35

IK

54 750

82 036

98 139

147 901

169 387

49,84

19,63

50,71

14,53

KTK

26 250

60 831

69 447

74 682

74 736

131,74

14,16

7,54

0,07

ÁJK

44 250

53 516

55 886

62 506

76 827

20,94

4,43

11,85

22,91

DK (2008-tól ZK)

45 000

88 159

90 346

62 222

79 557

95,91

2,48

-31,13

27,86

MFK

70 500

HPFK ( 2009-től GYFK)

34 500

49 974

52 772

51 235

64 937

44,85

5,60

-2,91

26,74

0

33 753

0

0

0

TEK feladat

2006/2005 2007/2006 2008/2007 2009/2008

TEK

887 250 1 453 006 1 545 871 1 693 661 1 839 528

63,77

6,39

9,56

8,61

ÁOK

536 250

769 014

793 061

974 033

976 150

43,41

3,13

22,82

0,22

EFK (2008-tól EK)

66 000

88 658

94 270

95 493

83 381

34,33

6,33

1,30

-12,68

GYTK

18 750

44 664

46 751

49 914

47 387

138,21

4,67

6,77

-5,06

FOK

20 250

29 864

24 211

33 672

35 834

47,48

-18,93

39,08

6,42

40 554

60 298

59 633

76 778

48,69

-1,10

28,75

2 234

0

0

2 726

NK OEC feladat

0

OEC

641 250

974 988 1 018 590 1 212 745 1 222 256

52,04

4,47

19,06

0,78

MTK

104 250

210 113

262 963

320 606

324 226

101,55

25,15

21,92

1,13

AVK

66 000

108 278

131 362

170 838

176 737

64,06

21,32

30,05

3,45

85687

107 009

133 708

153 001

24,88

24,95

14,43

0

72 258

0

5 534

59 176

170 250

476 336

501 334

630 686

713 140

MFK (2008-től MK) AMTC feladat AMTC

969,32 179,79

3. táblázat. Tudományos támogatás és változása karonként

114

5,25

25,80

13,07


3. ábra. Tudományos támogatás karonként

4. ábra. Tudományos támogatás Tervezési egységenként

115


FENNTARTÁSI TÁMOGATÁS A fenntartási támogatás számítása a 2007. évi normatív alapon történik. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 133/A. § (1) bekezdése alapján az Oktatási és Kultúrális Minisztérium 2007. december 13-án „Fentartói Megállapodást” kötött 2008. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a Debreceni Egyetemmel. A megállapodás fenti időszakra meghatározza az Egyetem központi költségvetési támogatásának kereteit, mellékletként tartalmazza az egyetem által három éves időtartamra vállalt teljesítmény céljait, valamint a 2009. évi állandó és változó támogatásának összegét. A támogatás három évre állandó támogatásnak minősül. A 2009. évben a belső költségvetés készítése során a költségvetési irányelveknek megfelelően a fenntartói támogatás első körben a tervezési egység központjának kompetenciájába került. Azon karok esetében (EK, GYFK, MK), amelyek a fenntartási költségeit (energia, közmű, stb.) kari költségvetésből fizetik, a fenntartói támogatás kari szintre továbbosztásra került.

Fenntartói támogatás (eFt)

Változás (%)

2005

2006

2007

2008

BTK

489 120

369 634

377 997

336 559

-24,43

2,26

-10,96

-100,00

TTK

411 760

475 037

511 695

435 506

15,37

7,72

-14,89

-100,00

IK

117 080

90 628

100 627

133 216

-22,59

11,03

32,39

-100,00

KTK

79 020

58 287

60 710

63 787

-26,24

4,16

5,07

-100,00

ÁJK

86 340

51 072

50 143

60 267

-40,85

-1,82

20,19

-100,00

DK (2008-tól ZK)

53 450

65 665

71 248

38 934

22,85

8,50

-45,35

-100,00

72 973

-27,44

-3,72

-30,94

71,46

-15,10

-4,31

-10,71

14,72

-31,26

6,50

71,77

-100,00

-32,97

4,54

151,58

-60,97

3,92

230,01

-100,00

MFK

185 110

HPFK ( 2009-től GYFK)

151 260

109 747

105 670

0

115 521

0

TEK feladat TEK

2009

125 121

2006/2005 2007/2006 2008/2007 2009/2008

0 1 184 106

1 573 140 1 335 591 1 278 089 1 141 242 1 309 227

ÁOK

554 550

381 220

405 984

697 376

EFK (2008-tól EK)

188 340

126 250

131 983

332 048

GYTK

27 600

23 989

24 929

82 269

-13,08

FOK

68 100

46 521

44 590

63 832

-31,69

-4,15

43,15

-100,00

NK

44 100

18 528

33 334

55 291

-57,99

79,91

65,87

-100,00

0

102 381

0

OEC

882 690

698 889

640 820 1 230 816 1 135 200

-20,82

-8,31

92,07

-7,77

MTK

256 695

222 330

235 172

328 806

-13,39

5,78

39,82

-100,00

AVK

201 300

143 653

137 600

200 408

97275

118 800

281 222

176 826

OEC feladat

MFK (2008-től MK) AMTC feladat AMTC

129 587

0 1 005 613

-28,64

0

132 050

0

2 162

564 872

457 995

595 308

491 572

812 598

741 698

45,65

-100,00

136,72

-37,12

-17,43

65,31

26027,29 29,98

4. táblázat. Fenntartási támogatás és változása karonként

116

-4,21 22,13

-8,73


5. ábra. Fenntartási támogatás karonként

6. ábra. Fenntartási támogatás Tervezési egységenként

117


KÉPZÉSI NORMATÍVA A bologna-i képzési rendszer bevezetése miatt a képzési normatíva típusai megváltoztak, a korábbi egyetemi és főiskolai típus kifutóban van, 2009-re már igen jelentős részt képvisel az alap és mesterképzéhez kapcsolódó támogatás.

Normatíva (eFt) Szakok, csoportok

2005

2006

2007

Változás (%) 2008

2009

2006/2005 2007/2006 2008/2007 2009/2008

orvos, fogorvos

670

730

775

813

813

8,96

6,16

4,90

0,00

művészeti

540

615

658

767

767

13,89

6,99

16,57

0,00

egészségügyi

540

615

658

767

767

13,89

6,99

16,57

0,00

gyógyszerész

540

615

658

767

767

13,89

6,99

16,57

0,00

agrár

380

420

450

507

507

10,53

7,14

12,67

0,00

műszaki

380

420

450

507

507

10,53

7,14

12,67

0,00

természettudományi

380

420

450

507

507

10,53

7,14

12,67

0,00

informatikai

380

420

450

507

507

10,53

7,14

12,67

0,00

gyógyped-i; konduktor

480

520

550

585

585

8,33

5,77

6,36

0,00

szociális, pszichológiai

380

420

450

507

507

10,53

7,14

12,67

0,00

közgazdasági

220

235

250

260

260

6,82

6,38

4,00

0,00

jogi, igazgatási

220

235

250

260

260

6,82

6,38

4,00

0,00

bölcsész

220

235

250

260

260

6,82

6,38

4,00

0,00

Képzési normatíva és változása szakonként, szakcsoportonként (egyetemi, osztatlan)

Normatíva (eFt) 2007 Szakok, csoportok

2008

2009

BA, BSc

BA, BSc

MA, MSc

BA, BSc

MA, MSc

művészeti

572

585

1040

585

1040

egészségügyi

572

585

683

585

683

agrár

380

390

683

390

683

műszaki

380

390

683

390

683

természettudományi

380

390

683

390

683

informatikai

380

390

683

390

683

gyógyped-i; konduktor

550

585

szociális, pszichológiai

380

390

683

390

683

közgazdasági

250

260

455

260

455

jogi, igazgatási

250

260

455

260

455

bölcsész

250

260

455

260

455

585

5. táblázat. Képzési normatíva és változása szakonként, szakcsoportonként (egyetemi, osztatlan)

118


TUDOMÁNYOS NORMATÍVA Normatíva (eFt) Megnevezés Teljes munkaidős oktatók és számított kutatók

2007

2008

Változás (%)

2005

2006

2009

750

1 800 1 900 1 400 1 400

2006/2005 2007/2006 2008/2007 2009/2008 140,00

5,56

-26,32

0,00

Minősített teljes munkaidős oktatók

1 900 1 900

0,00

Fokozatot szerzettek

1 400 1 400

0,00

Odaítélt fokozatok

700

700

0,00

Doktoranduszok (természettudományi)

700

900

850

900

900

28,57

-5,56

5,88

0,00

Doktoranduszok (társadalomtudományi)

400

500

500

500

500

25,00

0,00

0,00

0,00

6. táblázat. Tudományos normatíva és változása szakonként, szakcsoportonként

FENNTERTÓI NORMATÍVA A felsőoktatási intézmények, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásról szóló 50/2008 (III. 14.) Korm. rendelet alapján a fenntartói normatíva már nem értelmezhető fogalom, az ehhez kapcsolódó támogatás a három éves fenntartói megálapodásokban került meghatározásra.

2.9.4 Az intézményi és vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja Az egyetemnek erőforrásokat kell menedzselnie, folyamatköltségeket kell elemeznie, ismernie kell a piaci elvárásokat, ha meg akar felelni a környezet, társadalom kihívásainak. Csak jól menedzselt szervezet képes a kihívásoknak megfelelni, és mérhető, versenyképes szolgáltatást nyújtani. A ma már alapkövetelménynek számító integrált informatikai rendszerek (ERP) viszonylag standard módon, magas színvonalon tudnak az alapvető gazdálkodási eseményekről információkat gyűjteni és tárolni, ám a vezetők számára szükséges információk minden szervezetnél egyedi sajátosságokat hordoznak. Ezért elengedhetetlenül fontos az, hogy a döntéshozatalukat megalapozó vezetői információs rendszer (VIR) jól átgondolt, testre szabott módon kerüljön kialakításra, s mindezt a gyakorlatban élenjáró informatikai megoldás tegye könnyen használhatóvá. Vezetői információs rendszer létrehozása egy informatikai rendszer kiépítésének befejező lépése. Az egyetem a meglévő vezetői információs rendszerének restrukturálását, fejlesztését, új technológiai platformra helyezését tekinti a következő évek legfontosabb gazdaságinformatikai beruházásának, fejlesztésének. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt maga elé tűzhette, egy jól felépített, integrált ügyviteli rendszer implementálására volt szükség. Az új VIR rendszerrel kapcsolatban az egyetem a következő hasznokat akarja realizálni: az adattár segíti az intézményi döntéshozatal támogatását, valamint az oktatás és kutatás minőségét bemutató folyamatos információ-szolgáltatást; lehetővé teszi hosszú- és rövid távú stratégiák megalapozott kialakítását; 119

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE segíti a preventív döntéshozatalt; létrejön a feltétele a korábbinál sokrétűbb, differenciáltabb információ-halmaz elérésének és hasznosításának, komplexebb összefüggések vizsgálatának lehetősége válik elérhetővé; megvalósítható lesz az összegyűjtött információk egyszerű újrafelhasználása pl. pályázatok készítésekor; lehetővé válik az intézményi igazgatási erőforrások hatékonyabb felhasználása, az automatizáció lehetőségeit maximálisan kihasználva jelentősen csökkenthető az adatszolgáltatással kapcsolatos munkaterhelés, egyszerűbb és könnyebb lesz az Oktatási és Kulturális Minisztériumba irányuló intézményi adatszolgáltatás. Az egyetem a meglévő gazdaságinformatikai rendszeréhez szorosan kapcsolódó VIR rendszert épít ki, melynek lényeges ismérve, hogy a különböző szakterületek és folyamatok információinak összekapcsolásával, elemzésével, multidimenzionális modellek segítségével fogja támogatni a vezetői döntéshozatalt. A kialakítandó VIR fontosabb összetevői: 1. A döntéshozó: a vezető, aki információt kap az intézményt érintő tényekről, amelyek segítségével dönt a tervezéssel, a megvalósítással és az ellenőrzéssel kapcsolatban. 2. Az információ: a feldolgozott adatok, amelyek felhasználhatók a döntéshozatalban. 3. A technikai apparátus: az informatikai rendszer, amely összeköti a különböző alrendszereket. Ennek segítségével lehet előállítani, rendszerezni és közvetíteni a döntéshozatalhoz szükséges információkat.

Az új vezetői információs rendszer felépítése

Az egyetem az információ-szolgáltatást üzleti adattárház alapon fogja megvalósítani, mely nem más, mint a döntések előkészítéséhez használt rendszeres (automatizált) adatgyűjtésnek, valamint az adatok strukturált tárolásának és felhasználásának együttes eszköze. Az adattárházban tárolt információk elegendőek a rendszeres tevékenységek támogatásához (pl. finanszírozás tervezése, statisztikák készítése, rendszeres jelentések automatikus előállítása), valamint alkalmasak az egyedileg felmerülő kérdések megválaszolására, a döntések előkészítéséhez szükséges feldolgozások gyors és pontos elkészítésére. Az adattárház csúcsa a vezetői mutatószám-rendszer lesz, amely a kiemelt fontosságú mutatókat foglalja össze egy

120

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE könnyen kezelhető rendszerbe, és ezzel biztosítja a vezetőknek szükséges naprakész információkat.

Mit?

Folyamat mutatók

Pályázati mutatók

Stratégiai mutatók

Teljesítmény mutatók

Riportolás

Mivel?

Dokumentummenedzsment rendszer

Létesítménygazdálkodási rendszer Kórházi MEDSOL Gazdálkodási Rendszer

ERP SAP rendszer

HR DOLBER rendszer

OktatásETR adminisztrációs rendszer

K&F adminisztrációs rendszer

Muködtetés Hogy?

ARIS referencia modell Folyamatmenedzsment

A VIR kialakításának alapjai

Az egyetem a vállalatirányítási rendszerekre épülő üzleti intelligencia alkalmazások közül SAP rendszerével teljesen kompatibilis SAP BW (Business Information Warehouse: teljes körű adattárház megoldás) és SAP SEM (Strategic Enterprise Management: hosszú távú tervezési és felsővezetői beszámolási eszköz) eszközök implementálását tűzte ki célul. Így ugyanis lehetővé válik az eszközök által kínált teljes körű funkcionalitás igénybe vétele reális erőforrás-ráfordítás mellett. Az SAP R/3 4.7 integrált ügyviteli rendszert használó dolgozók közül ugyanis 182-en olyan SAP licenccel rendelkeznek, amellyel pótlólagos díjfizetés nélkül használhatják a felsorolt SAP alkalmazásokat, és így csak az ebbe a körbe nem tartozó egyetemi vezetők számára szükséges felhasználói licenceket vásárolni. Továbbá az elmúlt három évben a rendszer használata során az egyetemi dolgozók jelentős SAP specifikus tudásra és tapasztalatra tettek szert, ami egyrészt segíti az új SAP alapú rendszer gyors abszorpcióját, másrészt pedig annak szívonalas és költséghatékony üzemeltetését. Az egyetem az új VIR részletes koncepcióját a hogy, mivel, és mit hármas kérdéskör megválaszolásával alakítja ki. Az első kérdésre a választ a HEFOP 3.3.1.-es projekt „A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek minőségközpontú működésének támogatása érdekében” eredményei adják. A projekt eredményeként olyan folyamat-, szervezet- és információ-architektúra leírás készült, amely lehetővé teszi az egyetem működési folyamatainak zárt és ellentmondásmentes szabályozását, követését, az információrendszer specifikációit, biztosítva az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ezáltal megteremtve a minőségközpontú működtetéshez szükséges irányítási rendszer bevezethetőségét. A „mivel” kérdésre azoknak a gazdaságinformatikai rendszereknek az együttese a válasz, amely rendszerekből az adattárházba bekerül az információ. A kialakítandó multidimenzionális modellben a VIR működéséhez szükséges adattárház forrását a következő rendszerek alkotják: az SAP R/3 4.7 integrált ügyviteli rendszer, ami a pénzügyi, a kontrolling és a tárgyi eszközök nyilvántartásának megvalósítására szolgál;

121

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer, ami a hallgatókkal és a képzésekkel kapcsolatos adatok kezelését segíti; a MedSol rendszer, ami az egészségügyi tevékenységet szolgálja ki; a jDolBer Humánügyviteli rendszer; az emberi erőforrás-menedzsment rendszer, ami az oktatók, kutatók és a támogató személyzet nyilvántartását, a projektekhez, képzésekhez való hozzárendeléseket tartalmazza; a K+F projekt rendszer, ami a különböző kutatás fejlesztési projektek teljes körű menedzselésére szolgál; a létesítménygazdálkodási rendszer, amely az intézményi infrastruktúra, épületek és helyiségek, valamint egyéb létesítmények (pl. könyvtár, kollégium) és szolgáltatások menedzselését segíti. Az SAP projekt keretén belül megvalósult a fenti felsorolásból az első négy rendszer integrált működésének kialakítása. A VIR kialakítása során rövid távú célként fogalmazódik meg a többi rendszernek az integrált informatikai rendszerbe történő „bekapcsolása”. Ennek a megvalósulása teremt alapot ahhoz, hogy a különböző területek részletes adatai bekerüljenek az adattárházba. Hosszú távon az adattárház biztosítja az információkat a vezetőknek, a Gazdasági Tanács tagjainak, a különböző döntéshozó testületek tagjainak és a külső érdeklődőknek. A „mit” kérdésre a vezetők, a döntéshozók által igényként megfogalmazódó stratégiai, folyamat-, pályázati- és teljesítménymutató-rendszer stb. a válasz, ami oly módon lesz kialakítva, hogy segítségével a vezetés hatékonyabb teljesítménytervezést és -ellenőrzést valósíthasson meg. További fontos feladat, amely jövőbeli folyamatos végzése alapvető okát képezi az új VIR rendszer kialakításának: egyre erősebben fogalmazódik meg az igény arra, hogy az egyetem ismerje a szakok, szakpárok képzési költségeit, hogy meg lehessen mondani, mennyibe kerül egy diploma, akár naprakészen a hallgatói önköltség meghatározásával, az oktatók és hallgatók számára egyaránt hozzáférhető módon. Már az SAP rendszer bevezetésének tervezése során is megfogalmazódott, hogy nélkülözhetetlen lesz a „termék szintű” önköltség számítás módszerének kidolgozása, és bevezetése. Ezzel ugyanis megteremthető az egyetem működésében a tényleges ráfordítások mérhetősége és elemezhetősége, a gazdaságos „termék összetétel” kialakítása, vagyis a gazdasági szempontok is mérlegelhetővé válnak az indítandó szakok és a hallgatói létszám, összetétel megtervezésében, biztosítva ezzel a bevételek és kiadások összhangját. Az SAP architektúrára épülő új VIR rendszerben a ráfordítások elszámolási rendszerének kialakításával az egyetem rendelkezni fog minden általa ellátott feladat (termék) fajlagos egységköltségével, amelyek felhasználásával az éves költségvetés elkészítése is algoritmizálhatóvá válik. A vezetői információs rendszer kialakítása illeszkedik a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 3.1.2. prioritásába (Modern Szolgáltató és Kutatóegyetem infrastruktúrájának fejlesztése – korszerű intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment informatikai hátterének kiépítése). A TÁMOP Akciótervének 4.1.1. kiírása támogatja a hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést a felsőoktatásban, melynek a menedzsment szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó rész keretében a VIR kialakítása és fejlesztése is támogatandó célkitűzésként szerepel.

122

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, mint a struktúraváltásban érintett egészségügyi intézményben megfogalmazódott az igény EU pályázati források bevonásával egészségügyi kontrolling rendszer és az ezt támogató változtatás menedzsment bevezetésére. 2008 végén jelent meg a TÁMOP 4.1.1/08/1 - Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázati kiírás, amely - többek között - adattár alapú vezetői információs rendszer kialakításához biztosít támogatást. Az egyetem élni kíván ezzel a lehetőséggel, ezért a Gazdasági Főigazgatóság koordinálásával pályázatot nyújt be. A pályázati kiírás szerint a vezetői információs rendszer (VIR) kialakításának célja az intézmény vezetőinek információkkal való kiszolgálása, valamint az országos felsőoktatási adattár számára adatok szolgáltatása, ami idővel kiváltja a jelenlegi adatszolgáltató gyakorlatot. Így az egyetem külső forrás bevonásával alakíthatja ki a saját igényeire szabott VIR rendszerének legfontosabb elemeit. Továbbá az adattárházon keresztül hozzáférhet más intézményekkel való összevetésre alkalmas, országos szinten aggregált adatokhoz is. A VIR bevezetése eredményeként egy helyen elérhető lesz mindaz az információ, ami az egyetemi vezetésnek fontos, továbbá a rendszer adatait a minisztérium is látni fogja, és azokkal elemzéseket fog végezni. A pályázat magas követelményeket támaszt, egy adattárház bevezetése önmagában is igen komplex feladat, továbbá a VIR alapjául szolgáló rendszereken első fázisban fejlesztéseket szükséges végezni, valamint egyes esetekben adattisztítást illetve pótlólagos adatfelvitelt végrehajtani. A megvalósításra fordítható idő maximum 24 hónap, ami komplex informatikai fejlesztés esetén nem tekinthető soknak. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a pályázat keretei között kiépíthető információs rendszer teljes körűen nem tudja biztosítani az egyetemi VIR rendszertől elvárt adatszolgáltatást. A pályázat keretében elnyerhető támogatás nagysága és a megvalósításra rendelkezésre álló idő ugyanis nem teszi lehetővé az egyetemi VIR koncepció (fejezet első részében felvázolt) maradéktalan megvalósítását. A VIR rendszer teljes kiépítéséhez jelen projektben végrehajtott feladatokon kívül, ezekkel párhuzamosan illetve ezeket követően az alábbiak is szükségesek: Az egyetemi ingatlanállomány nyilvántartásának hatékonyabb menedzsmentje, az ezt lehetővé tévő SAP REM modul bevezetése, majd hozzákapcsolása a VIR rendszerhez. VIR rendszerünk irányából nézve ez az megoldás egészítené ki a Forrás SQL KVK rendszer adatszolgáltatását. Az egyetemi vezetés számára szükséges, de jelen projekt terjedelmét meghaladó vezetői igények, elvárások (mutatószámok, riportok) beépítése a VIR rendszerbe egyéb pályázati források illetve saját forrás bevonásával. A TAMOP 4.1.1/08/1 pályázat által kínált lehetőségek és korlátok (kötelező adattartalom, elnyerhető pályázati forrás, időtartam) ismeretében a következő két évben az alábbi rendszerek összekapcsolását tervezzük:

123

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE MEGCÉLZOTT ADATKÖR Hallgatók Oktatók, dolgozók Képzési szerkezet, oktatásszervezés Pénzügyek, gazdálkodás Ingatlan és nagy értékű eszköz infrastruktúra K+F (kutatások, fejlesztések) Hallgatói életpálya

FORRÁSRENDSZEREK Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer jDolBer Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer SAP R/3 4.7 Forrás SQL KVK Pályázatnyilvántartó Rendszer v1.0 EvaSys 3.1

A létrejövő adattárházba a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) számára rendszeresen átadott adatok is betölthetők. Így az intézmények, hallgatók és oktatók igen részletes, elemi szintű adatain elemzéseket végezhetünk. A pályázat keretében megvalósítani tervezett VIR rendszerrel az alábbi eredmények realizálhatók: 

Csökkenthető a forrásrendszerek terhelése a nagy erőforrást igénylő riportok VIR-ből történő lekérdezésével. A vezetőnek kevesebbet kell várni a kért riportra, az adatrögzítők pedig gyorsabban haladnak a munkájukkal, ez főképp zárási időszakban igen hasznos.



Megvalósul a jelenlegi rendszerek szorosabb rendszerekből származó adatok összetett riportolása.



Lehetővé válik az adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb teljesítése, mutatószámok figyelése, gyorsabb reakcióképesség, megalapozottabb döntéshozás, a problémák alapvető okainak keresése.



Megvalósul a rugalmas adatlekérdezés, gyors és hatékony elemzés, és a számszerű adatok mellé grafikus megjelenítés és egyéb felhasználói funkciók (pl. limit alapú színezések, kivételkezelés, stb.) is kapcsolódnak. Ezeken kívül a beszámolók nem az SAP felületen, hanem a megszokott Exceles környezetbe ágyazva jelenek meg és kezelhetőek, a beszámolókhoz a teljes excel funkcionalitás hozzáfűzhető.



Az adattárháznak megfelelő VIR működésből adódóan hisztorikus adatok nyerhetőek a rendszerből, melyek felhasználóbarát eszközt biztosítanak trendek, változások figyelésére, felismerésére. Ugyancsak az adattárház jelleg biztosítja, hogy az adatok nem az informatikai adattárolásnak megfelelően érhetőek el (mint ahogy ez az operatív tranzakciós, OLTP rendszerekben van), hanem az egyetemi nézőpontoknak, vezetői igényeknek megfelelően, így könnyen megvalósul a felhasználók, vezetők által azonnal és könnyen értelmezhető beszámolók előállítása, használata. Tipikus működést jelent továbbá, hogy újabb igények felmerülésekor legtöbbször maguk az egyetemi felhasználók tudják a megfelelő beszámolót kialakítani, nem szükséges ehhez informatikus bevonása, támogatása.

összekapcsolása,

a

különböző

Az adattár alapú vezetői információs rendszer elsődleges egyetemi célcsoportja a vezetői réteg, ami nagyságrendileg 200–300 felhasználó rendszeres hozzáférését jelenti. Ezen felül a VIR egyes adataihoz (előre definiált adattartalom) a jelenlegi hallgatók és a jövőbeli potenciális jelentkezők is hozzáférhetnek, valamint az képes lesz szakmai szervezeteket, regionális és országos döntéshozókat megfelelő tartalmú információval ellátni. Ez azt is jelenti, hogy az egyetem versenyképességének javításán keresztül áttételes hatása lesz a régió gazdasági és munkaerő-piaci szereplőire.

124


2.9.5 INTÉZMÉNYI BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA HAZAI ÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓK VONATKOZÁSÁBAN

Amint azt a 2.1.10 fejezetben kifejtettük „az idegennyelvű kurzusok, ill. diploma megszerzéséhez vezető idegennyelvű képzések széleskörű bővítése a Debreceni Egyetem egyik legfontosabb stratégiai célja”. E cél megvalósításához kiváló alapot nyújt a térítéses orvosképzés 20 éves tapasztalata, ma már azonban lényegesen más környezettel kell számolnunk, mint annak megindításakor. 1. Minden bizonnyal fennmarad a külföldi hallgatók már hagyományosnak számító térítéses oktatása az általános orvos, fogorvos és gyógyszerész képzésben. A beiskolázáshoz leginkább bevált módszer közvetítő cégek megbízása, kiegészítve az Orvos és Egészségtudományi Centrum oktatóinak személyes részvételével megszervezett helyszíni felvételi vizsgákkal. Lészámnövelésre leginkább a gyógyszerészképzésben van kapacitás, összességében azzal számolunk, hogy a külföldi orvos, fogorvos és gyógyszerész hallgatók létszáma a következő években enyhe növekedést mutat. 2. Viszonylag új fejlemény, hogy a határon túl EU tagállamokban élő magyar anyanyelvű (vagy magyarul beszélő) diákok szabadon választhatnak magyar egyetemet felsőfokú tanulmányaik színteréül. Eddigi tapasztalataink szerint ez a szám még nem nagy, várható azonban, hogy növekedni fog. Elsősorban a nagyváradi és kolozsvári egyetemekkel összehasonlításban jelenthet alternatívát a Debreceni Egyetem. Továbbra is várjuk a részképzésre jelentkező határon túli hallgatókat. Minthogy a képzés nyelve ezekben az esetekben magyar, akár 1-1 külföldi hallgatót is készek vagyunk fogadni egy-egy alap-, mester- ill. doktori képzés keretében. 3. Az utóbbi évben határozott lépések történtek az AMTC és a TEK karain is az idegen nyelvű képzések bevezetésére (kurzusleírások elkészítése, propagálása). A TEK-en több mint 130 hallgató részvételével 7 akkreditált szakon folyik idegennyelvű képzés. A DE oktatóinak képzettsége és nyelvtudása lényegében minden szakunk esetében lehetővé teszi az idegen (elsősorban angol) nyelvű képzést. Lépések történtek arra, hogy a beiskolázásban az OEC-cel már szerződéses viszonyban lévő ügynökcégek toborozzák a TEK ilyen képzéseinek hallgatóit is. Ezekben az esetekben egyenként meg kell határozni, milyen létszámú évfolyamok ill. térítési költség mellett lehet néhány éves távlatban nyereséges az idegen nyelvű képzés. 4. Újabban egyre gyakoribb jelenség, hogy a Debrecenben ill. a régióban megtelepedett vagy megtelepedni szándékozó külföldi cégek speciális képzési igénnyel jelentkeznek dolgozóik számára, esetenként akár egy-egy teljes évfolyam beiskolázásával A Debreceni Egyetem ezeket az igényeket a kölcsönös érdekek figyelembe vételével igyekszik teljesíteni. 5. Fel kívánjuk eleveníteni a külföldi, nem magyar anyanyelvű hallgatók magyar nyelvű képzését is, mivel úgy tűnik, erre is van igény. Ezekben az esetekben a tényleges szakmai képzést nemcsak a magyar nyelv megfelelő szintű megtanulásának, hanem a szakmai képzéshez nélkülözhetetlen (középiskolai) ismeretek elsajátításának is meg kell előznie. Mind a magyar, mint idegen nyelv oktatása, mind a szintrehozó szakmai képzések számára részben az egyetemen, nagyobb részben Debrecen városban a megfelelő kapacitás biztosított. 6. Végül megemlítjük, hogy a magyar nyelv és kultúra oktatásában, ill. terjesztésében, így a külföldi hallgatók Debrecenbe vonzásában, elévülhetetlen érdemei vannak a rövid megszakításokkal 1927 óta működő, világszerte ismert Debreceni Nyári Egyetemnek. Bár nem a Debreceni Egyetem intézménye, hatása azonban jelentősen érződik a DE képzései iránti érdeklődésben is, és a beiskolázási stratégiának részét képezi a további kiváló együttműködés, az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatás is. 125


2.9.6 Szabályzatalkotó tevékenység (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, kutatási-fejlesztési-innovációs szabályzat stb.) A 2006. március 1-jén hatályba lépett felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény átfogó jelleggel, gyökeresen átalakította a magyar felsőoktatást – úgy a képzési, oktatási struktúrát, mint például a gazdálkodást – így jelentős szabályzatalkotó tevékenységet rótt a felsőoktatási intézményekre. A szabályzatok társadalmi-gazdasági környezetbe ágyazottsága, minősége határozza meg az egyetemi polgárok mindennapjait, cselekvési lehetőségeit, kereteit, így azok adekvát volta kiemelkedő jelentőséggel bír. Az alapító okirat, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat az egyetem életét meghatározó alapdokumentum. A Debreceni Egyetem középtávú céljai, tervei a jelen intézményfejlesztési tervben, az annak részét képező foglalkoztatási tervben, illetve a kutatásfejlesztési innovációs stratégiában kerültek rögzítésre. A gyakorlati alkalmazásban megmutatkozó esetleges problémák, valamint a felsőoktatás képzési rendszerének átalakítása következtében hatályba lépő újabb és újabb jogszabályok folyamatos szabályzatalkotó tevékenységet igényelnek, állandó feladat az aktualizálás, a szabályzatok változó társadalmigazdasági környezetnek történő megfeleltetése. A hatályos egyetemi szabályzatok módosítására, felülvizsgálatára, esetleges új szabályzatok szövegezésére kevés kivételtől eltekintve három fős bizottságokat kért fel az intézmény, melyek a bizottság elnökének irányításával készítették el a szövegszerű tervezeteket. Hosszú egyeztetési, véleményezési folyamatot követően a Dékáni Kollégium, a Rektori Vezetői Értekezlet, a Rektori Tanács, egyes esetekben a Gazdasági Tanács napirendjére tűzte a tervezeteket, majd a Szenátus elé kerültek a szabályzatok elfogadásra. A szabályzó dokumentumok megalkotásának eljárási rendjéről 2007-ben hatályba lépő szabályzatot kíván a Debreceni Egyetem elfogadni. Az új szabályzat részletesen tartalmazza a dokumentumok megalkotásának folyamatát, a kötelező tartalmi és formai elemeket, valamint a szabályzatok hatályának kérdését. A tervezet különbséget tesz a Debreceni Egyetem egészét, vagy több tervezési egységet érintő dokumentum, illetve egyetlen tervezési egységet érintő szabályzat, működési rend, ügyrend között. Tekintettel arra, hogy intézménynek egyetlen Szervezeti és Működési Szabályzata lehet, a speciális kari rendelkezések működési rend elnevezéssel kerültek megfogalmazásra, melyek az SZMSZ szerves részét, mellékletét képezik. Az intézményi autonómia és a karok tevékenységének és hatáskörének összehangolása hosszas előkészítést igényelt, az egyes funkciók, feladatok telepítésénél a párhuzamosság elkerülésére, a racionalizálásra törekedett az egyetem vezetése, mely elv a jövőre nézve is követelmény. A szabályzatok megalkotásánál a törvényi hármas tagolást követte az intézmény; az SZMSZ része a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer, illetve a hallgatói követelményrendszer. A szabályzatok rendszerét tekintve a Szervezeti és Működési Szabályzathoz mellékletként az alábbi szabályzatok kerültek csatolásra: A szenátus tagjainak választási szabályzata, A Centrumok/Tudományegyetemi Karok működési rendje, A karok működési rendje. Az SZMSZ részeként, de külön szabályzatban kerültek megalkotásra az alábbi dokumentumok: A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje, A DE szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról, Az egyetemi kitüntetések és címek adományozásának

126

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE szabályzata, A tudományos kutatás szabályzata, a kutatási pályázatok elbírálásának rendje, A DE doktori szabályzata, A DE szellemi tulajdon kezelési szabályzata. A hallgatókat érintő, az alábbiakban felsorolt legfontosabb szabályzatok szintén ez utóbbi kategóriába tartoznak. Az SZMSZ részét képezik, de külön megalkotottak: A DE hallgatói felvételi szabályzata, A DE tanulmányi és vizsgaszabályzata, A DE hallgatói által fizetendő díjak és térítések, valamint a részükre nyújtható támogatások szabályzata, A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen, A DE hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata, A DE hallgatóinak baleset- és munkavédelmi szabályzata, A DE kollégiumi felvételi szabályzata, Szabályzat a DE kollégiumainak és diákotthonainak működési rendjéről, A DE szabályzata a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról. 2.9.7 Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a

munkáltatókkal, a társadalom szereplőivel való kapcsolattartás gyakorlata A Debreceni Egyetem vezetői jelentős hangsúlyt fektettek az elmúlt időszakban a marketing és PR tevékenységre. Az elmúlt három évben marketing helyett inkább a PR tevékenységre helyeződött a hangsúly, amelyet a jövőben is tovább kívánunk erősíteni. Az egyetemi PR alapfeladatának az egyetem kommunikációjának szervezését, menedzselését, az egységes arculat kidolgozását, folyamatos gondozását tekintette. A feladatok ellátása során az alábbi eszközöket és lehetőségeket vettük igénybe: Rendezvények  Nemzeti ünnepek (október 23, március 15.);  Oktatási ünnepek (tanévnyitó, doktoravató, diplomaátadó, tudományos címek, fokozatok átadása, tudományos ülések, konferenciák);  Egyetemi ünnepek (karalapító ünnep, jubileumi évforduló);  Hagyományőrző események (professzori vacsora, oktatói bál);  Diákhagyományok (gólyatábor, gólyabál, végzett hallgatók találkozása, fáklyás felvonulás, sárgulási felvonulás); Speciális események (nyílt napok); Média (sajtó, szerkesztőségi, újságírói kapcsolatok, sajtószolgálat, sajtóértekezlet, rádió, tv beszélgetések, videokonferencia); Kiadványok (évkönyv, kézikönyv, kiadványok, prospektusok); Audiovizuális eszközök (filmek, videó, hangszalagok, diasorozatok); Támogatások (kultúra, művészet, sport). A területtel fogalakozó igazgatóság egyetemünkön jelenleg három nagy feladatkört ölel fel: a hazai kapcsolatok szervezését (az egyetem kommunikációjának szervezése, menedzselése, arculattervezés, PR, kiadványok, média, sajtó szolgálat, rendezvények, támogatások szervezése stb.) Ezen belül kiemelt feladat: médiaterv alapján a megyei napilapban, a DTV-ben, az MTV-ben az egyetem tevékenységének kommunikációját szervezni, további lehetőségek kihasználását előkészíteni, valamint az egyetem WEBoldalát folyamatosan frissíteni, továbbá az arculati kézikönyv kiegészítését, módosítását végezni. a nemzetközi kapcsolatok koordinálását (bilaterális és multilaterális kapcsolati feladatkörök)

127

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Folyamatos feladat előkészíteni az egyetem nemzetközi szerződéseinek a megújítását. a nemzetközi munkát igénylő külügyi pályázatok menedzselését, egyetemet érintő mobilitási programok intézményi szintű koordinációját (általános információs feladatkör, mobilitási programok, CEEPUS, az intézményi ERASMUS pályázat elkészítése stb. Rendkívül fontos az ösztöndíj lehetőségekről tájékoztatók szervezése, pályázati lehetőségek koordinálása, oktatói, hallgatói mobilitás szervezése. Az intézmény rektori vezetése irányítja az intézmény kommunikációját, amely iránya szerint lehet belső és külső kommunikáció. A következő időszakban a versenyképesség megtartása érdekében kommunikációs startégiát ki kell dolgozni leendő hallgatók, a hallgatók, az oktatók, a munkaadók, a kormányzati és a nemzetközi szervezetek irányában, hiszen mindegyik más kommunkiációs stratégia kialakítását és működtetését teszi szükségessé. A PR stratégia egy többirányú megfelelési kényszert indukál, amely ugyanakkor egy egységes arculatot feltételez. A belső PR célja olyan szervezeti struktúra kialakítása és működtetése, melyhez operatív és stratégiai elképzeléseket rendelnek hozzá és ennek formái a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerülnek rögzítésre (munkabizottságok kialakítása stb.). A külső PR az intézményt körbevevő makrokörnyezetet célozza meg, Ezt informális és formális csatornákon keresztül érjük el. A külső és belső PR egymással szoros kapcsolatban áll, a külső a belsőre alapozva működtethető. Akkor sikeres a PR tevékenység, ha segíti a hallgatók intézményválasztását, erősíti a szelekciót a beiskolázásban, fokozza a hitelképességet, stabilizálja és növeli az intézmény imázsát. A marketing és a PR a felsőoktatásban nem választható szét élesen, de az arculati eszközök tervszerű és rendszeres alkalmazása és ezeknek kifelé történő megjelenítése a PR irányába helyezi a hangsúlyt. A felsőoktatás piacosodása feltételezi a menedzser szemléletű működtetést, a nemzetközi szintű együttműködést. Intézményünk létérdeke a nyilvánosság előtt értékeink bemutatása. Ebben kiemelt szerepe van a médiának. A külső PR érdekében végiggondolt feladatsort kell összeállítani annak érdekében, hogy hogyan viszonyul az intézmény a megjelenítéséhez. Ennek a feladatsornak fontos eleme a médiatámogatók megszerzése. A külső PR vonatkozásában nagy jelentősége van a munkaerőpiaci helyzetelemzésnek A piaci szemléletű felsőoktatásban figyelembe kell venni, hogy a verseny nem csak a hazai felsőoktatási intézmények között, hanem európai versenytársak között folyik. Az intézményben folytatott külső PR sikeressége determinálja az intézmény fejlődését, azt hogy mit és hogyan kommunikálunk az intézményről, stratégiai kérdésként kezeljük. Ez alapján alakul ki, hogy mennyit tudunk az állami támogatásból megszerezni és hogyan tudjuk a hallgatókat tájékozódásukban segíteni és ezzel együtt tudatos választáshoz segíteni.

128

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Célunk, hogy az eddigi beiskolázási tájékoztató kiadványok mellett új formákat, a régión kívül, valamint határon túli területeket is megkeresni. A finanszírozásba igyekezni kell bevonni olyan támogatókat, akik a végzett hallgatóink munkaadói lesznek. Erősíteni szükséges az intézményi identitás tudatot (sportrendezvények, hagyományőrző rendezvények, díjalapítások stb. révén is). Kiemelt szegmense mind a belső mind a külső PR tevékenységnek az internet, az intézmény honlapja, a karok, szervezeti egységek portáljai. Ennek átgondolt továbbműködtetése, fejlesztése rendkívül fontos, hiszen médiakutatók véleménye szerint ezek vezető médiumává válnak a felsőoktatásban. Mindennek megszervezésére, a széleskörű kapcsolatépítésre elengedhetetlen az intézményben olyan központi iroda működtetése, ahol szakértők fogják össze a fenti szerteágazó területet.

2.10 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA, A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, VISSZAHATÁS A KÉPZÉSI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGRE

Az egységes, intézményi szintű minőségbiztosítási rendszer kiépítésének előzménye Intézményünk valamennyi Kara az egységes minőségbiztosítási rendszer kiépítése előtt is, már működtetett valamilyen minőségügyi elemet, pl.: MAB adatszolgáltatás, éves önértékelés, ehhez tanszéki önértékelés, tanterv és szakfejlesztés, oktatói munka hallgatói véleményezése, oktatók tudományos előmenetelének követése és menedzselése, vizsgaeredmények értékelése, végzett hallgatók követése, valamint vannak olyan egységek, amelyek minőségügyi rendszert is működtettek illetve működtetnek. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum ISO 9001:2000-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert működtet a gyógyító-megelőző ellátási, az oktatás és kutatási tevékenységére. A TTK Alkalmazott Kémiai Tanszéke ISO 9001:2000 szabványnak megfelelő rendszert épített ki és tanúsíttatott. Az Agrártudományi Centrum rendelkezik akkreditált laboratóriummal. Az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Műszaki Főiskolai Kar önértékelést végzett az EFQM modell alapján. Az egyetemi könyvtárak minőségfejlesztési programot indítottak el TQM szemlélettel.

Az intézményi szintű minőségbiztosítási rendszer kiépítése 2004. július 1-én az egyetem vezetése létrehozta a Minőségfejlesztési és Minőségpolitikai Igazgatóságot, mely megkezdte az intézmény egységes minőségbiztosítási rendszerének kiépítését. Az Egyetem vezetése megfogalmazta az intézmény minőségpolitikáját, melyet akkor az Egyetemi Tanács fogadott el. Az intézmény minőségpolitikája a következő:

A Debreceni Egyetem vezetésének célja, hogy az egyetem kutatóegyetemként KeletMagyarország meghatározó szellemi központjává váljon, amelyet a minőség, a hatékonyság, a megbízhatóság és az aktivitás jellemez. Figyelemmel az európai folyamatokra és a társadalmi igények kielégítésére az egyetem minél magasabban képzett szakembereket kíván kibocsátani.

129

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE E célok elérése érdekében a Debreceni Egyetem: a képzési és kutatási tevékenységére minőségbiztosítási rendszert épít ki és működtet, magas szintű, sokoldalú, interdiszciplináris képzést, kutatást és fejlesztést valósít meg, munkatársait úgy választja ki, hogy felsőoktatási feladatokat, az oktatást, a kutatást és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást a követelményeknek megfelelően elégítse ki, minőségpolitikáját és minőségbiztosítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően. Az egyetem vezetése arra ösztönzi munkatársait, hogy az egyenletes minőség érdekében: magukkal és munkájukkal szemben fokozottan igényesek legyenek, a minőségpolitikát megismerjék, ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék. A Debreceni Egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer kialakításának célja: az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése, a Debreceni Egyetem társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, a működés hatékonyságának fokozása, a hallgatók, oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. Ez három célelem mentén valósítható meg: A szervezeti kultúra fejlesztése, amely az értékrendi elem kiemelésével a munkát végző ember belső igényességét hangsúlyozva, az öntanulási, önfejlődési folyamat állandó fenntartására fókuszál a felhasználók megelégedettségére figyelve. Ennek a szemléletváltozásnak az elérése támogathatja a működési változások megvalósítását. A minőségbiztosítási folyamatok fejlesztése a szervezeti önértékelés modelljének felhasználásával. A cél olyan, a követelményekhez illeszkedő, illetve azokhoz kapcsolódó kétszintű szervezeti önértékelési rendszer megalkotása, ami biztosítja az intézmény működésének folyamatos értékelését, lehetőséget nyújtva a fejlesztési területek definiálására és a javításra. A működés folyamatokon keresztüli korszerűsítése az intézmény által lefektetett irányvonal mentén, mind az alaptevékenységekre, mind a támogató tevékenységekre kiterjedően. Az Egyetem a minőségbiztosítási rendszerének kialakításánál és működtetésénél a következőket veszi figyelembe: a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásait, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalásait, és javasolt szempontrendszerét, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó útmutatásait, a Debreceni Egyetem Küldetésnyilatkozatát,

130

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel az európai egyetemek együttműködési és egységesítési törekvéseit.

A minőségbiztosítás egyetemi szervezete Az Egyetem vezetése 2004. július 1-én létrehozta a Minőségpolitikai és Minőségfejlesztési Igazgatóságot az egyetem minőségbiztosítási rendszerének kialakítására és a minőségbiztosítási rendszer működésének koordinálására. (2006. február 2-től az Igazgatóság neve Minőségbiztosítási Igazgatóság lett.) Az Egyetemi Tanács koordináló és tanácsadó szereppel rendelkező Minőségfejlesztési Bizottságot hozott létre az egyetemi minőségügy területén. A Minőségfejlesztési Bizottságban képviselve van az Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum és a Tudományegyetemi Karok, valamint a hallgatók. Az Egyetem karain minőségügyi bizottságok működnek, a munkát kari minőségügyi felelősök koordinálják. A kari minőségügyi felelősök feladatai:

A kar minőségbiztosítási rendszerének átfogó működtetése, felügyelete. A kari önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek. Kari éves minőségfejlesztési programok kidolgozása. A kari önértékelések eredményeinek eljuttatása a Minőségbiztosítási Igazgatóságra. Az OEC esetében az önértékelési eredményeket a centrum minőségügyi vezetőjének kell elküldeni, aki folyamatos kapcsolatot tart fenn az Egyetem Minőségbiztosítási Igazgatóságával. A partnerek által meghatározott követelmények megvalósítása és folyamatos érvényesítése. Kérdőíves felmérések készítése évente egy alkalommal. A kérdőívek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek. A kari minőségbiztosítási rendszer éves átvizsgálása, a minőségügyi dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása. A kari minőségbiztosítási rendszer eljárásainak kidolgozása, és hatékony megvalósításának ellenőrzése. Az akkreditációs eljárás segítése. A minőségszemlélet terjesztése – akár oktatások keretében is – a karon. Folyamatos kapcsolattartás az Egyetem Minőségbiztosítási Igazgatóságával. A kari minőségügyi felelősöket a karok felelős vezetői jelölik ki. A kari minőségügyi felelősök feladatait a kari vezetők az Egyetem Minőségügyi Kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően rögzítik. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének jelenlegi működése 2005.október 13-án a Minőségbiztosítási Igazgatóság elkészítette az Egyetem Minőségügyi Kézikönyvét, melyet a Szenátus hagyott jóvá. A Debreceni Egyetem Minőségügyi Kézikönyvének célja, hogy segítse az Egyetem alapvető folyamatainak minőségi szempontból történő áttekintését, és megalapozza a minőségfejlesztés lehetőségét.

131

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Minőségügyi Kézikönyv összefoglalja mindazokat a feladatokat és eszközöket, amelyek a Debreceni Egyetem folyamatainak minőségi színvonalának folyamatos fejlesztéséhez szükségesek. A Karok az akkreditációra való felkészüléssel párhuzamosan teljes körű szervezeti önértékelést hajtottak végre. Elkészítették az önértékelés tesztes és szöveges részét egyaránt. Az intézményi önértékelés alapját pedig a kari önértékelések képezték. Valamennyi Karon – az önértékelések eredményei alapján – meghatározásra kerültek a fejlesztendő területek, melyre a Karok minőségfejlesztési projekteket alakítottak ki, melyek megvalósításának elemzésére 2007 januárjában kerül sor. A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működése összhangban van a minőségügyben ismert PDCA (Plan-Do-Check-Act) ciklussal, melyet minden folyamat esetében lehet alkalmazni, a folyamatos minőségfejlesztés érdekében.

Check

Act

Do

Plan

1. ábra: PDCA ciklus A PDCA ciklus 4 tevékenységrészből áll össze: Plan: (tervezés): azoknak a céloknak és folyamatoknak a megállapítása, amelyek a partneri követelményeknek és az intézmény minőségpolitikájának megfelelő eredmények eléréséhez szükségesek; Do: (végrehajtás): a folyamatok bevezetése; Check: (ellenőrzés): a folyamatok figyelemmel kísérése és összehasonlítása a minőségpolitikával, a célokkal és a folyamatokra vonatkozó követelményekkel, valamint az eredmények bemutatása; Act: (intézkedés): intézkedések megtétele a folyamat működésének folyamatos fejlesztésére. A kari minőségfejlesztési projektek a PDCA ciklussal összhangban a képzési és funkcionális tevékenységekre kerültek kialakításra, így az intézményi minőségbiztosítási rendszer visszahatása egyértelműen biztosított. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése 2007. januárjától kerül sor a Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerének további fejlesztésére. Az minőségbiztosítási szervezet átalakítása

132

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A intézményi minőségbiztosítási rendszer szakmai irányítását a egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság elnöke végzi. Munkáját közvetlenül minőségügyi menedzser(ek) segíti(k). Az egyetemi minőségfejlesztési programot a kari minőségügyi felelősök készítik elő a centrumok/TEK vezetése által kinevezett minőségügyi vezetők irányításával. A minőségfejlesztési programot a Minőségfejlesztési Bizottság elnöke állítja össze, melyet a szenátus fogad el. A centrumok/TEK minőségügyi vezetők legfontosabb feladatai: a) a kari minőségügyi felelősök munkájának koordinálása, segítése, b) a centrum/TEK szintű minőségfejlesztési programok összeállítása, c) a centrum/TEK szintű minőségbiztosítási szabályozások elkészítése az európai sztenderdeknek, valamint a MAB javasolt szempontrendszerének megfelelően, d) a kari minőségbiztosítási rendszerek működésének felügyelete. A szenátus legfontosabb minőségügyi feladatai: a) a minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszer alapelveinek elfogadása, b) a minőségfejlesztési program elfogadása, c) a minőségfejlesztési program megvalósításának évenkénti áttekintése, d) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása, e) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének meghatározása, f) az egyetem Minőségügyi Kézikönyvének elfogadása. A Minőségfejlesztési Bizottság feladatai: a) A Minőségfejlesztési Program szakmai irányítása, b) Az intézmény önértékelésének áttekintése, a fejlesztési lehetőségek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, c) gondozza az „Oktatói munka hallgatói véleményezése” c. szabályzatot. A karok feladatai változatlanok. A minőségbiztosítási rendszer átalakítása, fejlesztése Az intézményi önértékelésben és a külső értékelésben az európai miniszterek által 2005-ben aláírt bergeni dokumentum a kiindulópont és meghatározó („Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area”). A MAB plénuma a szervezett belső értékelések (önértékelések) készítéséhez is ez alapján készítette el minőségértékelési szempontrendszerét. Ezen követelmények alapján kerül sor a Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerének átalakítására is. A minőségbiztosítási rendszer átalakításának első lépése a Debreceni Egyetem Minőségügyi Kézikönyvének átalakítása. Az átdolgozott Kézikönyv várhatóan 2007 februárjában kerül a Szenátus elé. A legfontosabb EU sztenderdek, melyeket a szervezeti önértékelés folyamatába be kell építenünk a következők: Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése. A hallgatók értékelése. Az oktatók minőségének biztosítása. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások. Belső információs rendszer. Nyilvánosság. A szervezeti önértékelés célja az oktatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémainak feltárása.

133


A Debreceni Egyetem vezetése - az intézmény Küldetésnyilatkozatával összhangban – 2005. október 10-én fogalmazta meg az intézmény Minőségpolitikáját, melyet akkor az Egyetemi Tanács fogadott el. Az Egyetemi Tanács ugyanezen ülésén fogadta el az Egyetem Minőségügyi Kézikönyvét is. A Debreceni Egyetem a minőségügyben elért teljesítményéért 2007-ben az először kiírt Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton első helyezést ért el.

A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban a következők: A kutatóegyetemi státusz megalapozásához szükséges szempont- és feltételrendszer kialakítása. Az EU sztenderdeknek megfelelő intézményi/kari szintű minőségirányítási eljárások elkészítése, bevezetése. A MAB követelményeivel összhangban kétévente a teljes körű önértékelés elkészítése, fejlesztendő területek meghatározása intézményi/kari szinten, minőségfejlesztési projektek indítása. Elektronikus pályakövetési rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése valamennyi szintre. Az oktatók minőségének biztosítása.

134

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Évente minőségfejlesztési programok kialakítása intézményi/kari szinten, a programok nyilvánosságra hozása. Intézmény/kari szintű teljesítményértékelési rendszer kialakítása. Oktatás véleményezési rendszer fejlesztése, informatikai háttér megteremtése. Intézmény/kari szintű rendszeres partnerelégedettség mérések végzése (cégek, kórházak, intézmények, kamarák, stb. tekintetében), elemzések készítése, eredmények visszacsatolása a képzési tevékenységek fejlesztésére. Hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a minőségbiztosítási rendszer kiterjesztése ezekre a tevékenységekre is. Belső információs rendszer fejlesztése. A minőségbiztosítási rendszer működését támogató informatikai rendszer kialakítása. Az minőségbiztosítási rendszer működéséhez és fejlesztéséhez szükséges források A meglévő pályázati forrásokon kívül az eredményes működéshez a következő források biztosítása lenne szükséges: A centrum/TEK minőségügyi vezetőinek, valamint a kari minőségügyi felelősök anyagi támogatása. A szükséges mérések elvégzéséhez, eredmények kiértékeléséhez centrum/TEK szinten évente 2.000.000 Ft, míg intézményi szinten évente 3.000.000 Ft. lenne szükséges. A minőségbiztosítási rendszerhez szükséges informatikai háttér fejlesztésének kapcsolódni kell az intézményi fejlesztésekhez, de folyamatosan figyelni kell a pályázatokat a minőségügy vonatkozásában is. A Debreceni Egyetem az intézményi szolgáltatásfejlesztés keretében az ÚMFT pályázatain továbbfejleszteni kívánja jelenlegi minőségirányítását.

135


2.11 HUMÁN STRATÉGIA JELLEMZŐI, A FOGLALKOZTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA, FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER MEGHATÁROZÁSA

(Oktatókkal kapcsolatos alkalmassági, előmeneteli, teljesítménykövetelmények; az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok, szakmai feltételek meghatározása, a foglalkoztatás szabályozása, oktatási terhelési adatok, egyéni, csoportos képzési, továbbképzési programok kialakítása, nyugdíjazási gyakorlat, fokozatszerzés ösztönzési módszerei, a funkcionális szervezetek vezetőinek és dolgozóinak felkészítése, differenciált bérezési formák, elismerések gyakorlata. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között a felsőoktatási intézmény megoldhatja feladatait.) Az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai jelentősen módosították a „munka világát”. Ezek a változások megjelentek az emberi erőforrások hatékony alkalmazása területén is, a humánmenedzsment középpontba került és felerősödött. Az intézmény vezetésére vár az a feladat, hogy olyan humánerőforrás-gazdálkodási eljárásokat fejlesszen ki, vagy adaptáljon, amelyek képesek biztosítani mind a szervezet, mind az alkalmazottak szempontjából elvárt hatékonyságot. A színvonalas humánerőforrásgazdálkodás szolgálja a szervezet céljainak megvalósulását, a szervezeti teljesítmény kívánt szintjének elérését és szolgálja a szervezet különböző szintjein dolgozó egyént is, amennyiben eszközei által lehetővé teszi az egyén hatékony munkavégzését, elvárásainak teljesülését, képességeinek karbantartását, valamint felkészülését a változó elvárásokhoz, kihívásokhoz való alkalmazkodásra. A Ph.D. iskolák száma és minősége meghatározó jelentőségű egy felsőoktatási intézmény tudományos potenciáljának megítélésében. Olyan humánerőforrás-gazdálkodásra van szükség, amelyik hosszú távon is biztosítja a Ph.D. iskolák magas színvonalú működését. A fejlődő szakterületeken tudatosan kell alkalmazni a minőségelvet és törekedni arra, hogy csakis megalapozott szakmai háttérrel jöjjenek létre új doktori iskolák. Ehhez egy részleteiben átgondolt humánpolitika biztosíthatja az alapokat. A humánerőforrás-gazdálkodásnak az egyetem fejlődését aktívan befolyásoló területté kell válnia és fel kell emelkednie a stratégia szintjére. Ma az alapfeladatok sikeres teljesítése megköveteli, hogy az egyetemek mind vállalkozóbb szelleművé váljanak. A versenyképesség és sikeresség kulcsa a tudás lesz. Ezért az egyetem valamennyi vezetőjének - a beosztás szintjének megfelelő differenciáltsággal - legfontosabb feladata a szellemi tőke gondozása, hiszen egyre inkább ez lesz a Debreceni Egyetem legfontosabb vagyontárgya, a hosszú távú siker megalapozója. A felsőoktatási intézmények humánerőforrás-gazdálkodása - a társadalom egészére jellemzőkön túl - számos sajátos vonással rendelkezik, melyek döntő mértékben befolyásolják a humánerőforrás tervezését. A humánerőforrás-gazdálkodás egyik kiemelt célja az egyetem előtt álló feladatok és a személyi feltételek közötti minél optimálisabb összhang biztosítása.

136

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Ezt csak megfelelő előrelátással és széleskörű – sokoldalú elemzésen alapuló – tervezéssel érhető el. A humánerőforrás tervezését azonban számos külső tényező is, például az állami támogatás bizonytalansága nehezíti. Ez is hozzájárult, hogy még nem sikerült megfelelően kialakítani az oktatói, kutatói karriermintát, ez pedig a humán stratégia lényeges eleme. Az oktatói, kutatói utánpótlás legfontosabb forrását változatlanul a kiemelt képességű hallgatóink jelentik. Ezt segíti elő a ma már eredményesen működő egyetemi tehetséggondozási program. A legkiválóbbak a doktori képzés keretei között folytatják tanulmányaikat. A 21 doktori iskolában 428 nappali és 375 levelező PhD hallgató készül az önálló tudományos karrierre. Célunk, hogy az egyetem teljes munkaidőben alkalmazott oktatói között tovább növekedjék a minősítettek aránya, 2010-re ez az arány érje el a 70%-ot. A minősített oktatók aránya a DE teljes idejű alkalmazásában álló oktatói között 80% 70% 60%

52%

56%

59%

65%

67%

63%

2007

2008

2009

70%

50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004

2005

2006

2010

A humánerőforrás elemzésében, tervezésében célunk, hogy a gazdaság tekintélyes szakemberei minél nagyobb számban vegyenek részt az oktatásban, kutatásban. Az ipari kutatóintézetek többségének felszámolása új feladatokat ró az egyetemekre, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre. Ez jelentősen bővítheti intézményünk szellemi kapacitását. A humánerőforrás-gazdálkodásban továbbra is biztosítani kell az ésszerű centralizáció és a nagyfokú decentralizáció közötti optimális egyensúlyt. Még egyértelműbbé kell tenni személyi kérdésekben a döntési mechanizmust, az egyetemi és a kari vezetések közötti feladat- és felelősség megosztást. Oktatókkal kapcsolatos követelmények, foglalkoztatás szabályozása A Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának Foglalkoztatási követelmény része egyértelműen meghatározza az oktatói-kutatói munkakörbe történő kinevezés és előmenetel követelményeit. Ebben a munkában szélesedett a kari, egyetemi testületek szerepe (kari tanács, szenátus, promóciós bizottság, stb.). Jelenleg még vannak különbségek a különböző karok között. Az elmúlt évek során – s ez rendkívül pozitív jelenség – számosan teljesítették az oktatói kutatói előléptetésekhez szükséges feltételeket. Az egyetemi és kari vezetés(ek) szinte folyamatos döntéskényszerbe kerül. Eldöntendő, hogy a követelmények teljesítését kötelezően – szinte automatikusan – kövesse-e az előléptetés vagy csak az oktatási-kutatási feladatok elemzése alapján új feladatok jelentkezése esetén a gazdasági feltételek függvényében kerüljön-e sor pályázat kiírására.

137

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Mérlegelni kell azt is, hogy az előléptetés esetleges elmaradása esetén hogyan lehet ösztönözni a fiatalabb generációt magasabb tudományos fokozat megszerzésére, új kutatási eredmények létrehozására, folyamatos publikálásra, az oktató-kutató munka hatékonyságának emelésére. Létszám A felsőoktatási törvény rendelkezésének értelmében az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik. A fentiek figyelembevételével a létszámgazdálkodása eléggé kötött. A költségvetési támogatásból finanszírozott létszám - és bizonyos mértékig ennek összetétele – lényegében meghatározott. A költségvetési létszámon túlmenően csak az úgynevezett saját árbevétel terhére oldható meg a szükséges munkaerő biztosítása. Az állami támogatás bizonytalansága az elvonások nagysága az egyes szakok normatívájának folyamatos változása bizonytalanná teszi a humánerőforrás tervezését. Ez vonatkozik valamennyi – oktató és nem oktató – közalkalmazotti rétegre.

Kar/szervezeti egység

oktató

kutató

Költségvetési támogatás koll. mérnyelvnev. nök tanár tanár tanár

testnevelő tanár

OEC

540

50

4

18

1

AMTC

219

76

6

9

2

1

TEK

610

35

6

54

5

2

Központi Egység Egyéb központi tartalék Összesen

1

1 369

162

pedagógus 15

225

1

16

138

82

8

3

240

egyéb alk.

összesen

487

1 115

427

740

557

1 494

137

139

390

390

1 998

3 878


Saját bevétel Kar/szervezeti egység

oktató

testnevelő tanár

kutató

mérnök tanár

koll. nev. tanár

nyelvtanár

pedagógus

egyéb alk.

összese n

OEC

5

3

21

29

AMTC

3

9

35

47

27

40

TEK

13

Központi Egység

0

Rektori tartalék

0

Összesen

21

12

0

0

0

0

0

Átvett pénzeszköz Kar/szervezeti testegység oktató kutató nevelő tanár

mérnök tanár

koll. nev. tanár

nyelvtanár

pedagógus

495

2 347

495

egyéb alk.

Mindösszesen

AMTC

3

10

13

12

23

37

5

5


0 21

oktató

0

0

kutató

0

0

0

71

Egyetemi összes koll. mérnyelvnev. nök tanár tanár tanár

testnevelő tanár

545

59

4

18

1

AMTC

222

88

6

9

2

1

TEK

625

47

6

54

5

2

Központi Egység

1

94

pedagógus

OEC

15

225

1

Rektori tartalék Összesen

rezidens

2 347

39

2

EüM

egyéb alk.

33

Összesen

OEP Összesen

6

2

116

egyéb alk.

OEC

TEK Központi Egység Rektori tartalék

83

1392

195

16

139

82

8

3

240

3383

4025

472

800

607

1571

142

144

390

390

4994

6930


A publikált kormányzati és munkaerőpiaci prognózisok alapján a bölcsész, a pedagógus, valamint az agrárképzésben, jelentősen csökken, majd ezzel ellentétben a természettudományos és a műszaki képzés keretében pedig bővül a finanszírozott hallgatói helyek száma. Ez várhatóan a tervezési időszakra az oktatói állomány átrendezését vonja maga után. A tervezési időszakban még nem ismertek a kórházrendszer átalakításáról szóló törvény hatásai (ágyszámcsökkentés és annak humánerőforrás vonzata), ugyanakkor nem ismertek a hallgatói létszámok sem, így egyetemünkön a következő években a gördülő tervezést kívánjuk alkalmazni, amikor is évente újra kell számolni a létszámot. Nyugdíjazás Nyugdíjazási elveinken csak törvényi változás esetén kívánunk változtatni. Az egyetemen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott – az egyetemi és főiskolai tanár, kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, egyetemi docensek, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensek, tudományos főmunkatársak kivételével 62. életévének betöltéséig foglalkoztatható. A 62. életévet betöltött egyetemi docensi és tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensi, tudományos főmunkatársi munkakört betöltő közalkalmazotti jogviszonyban rendkívül kivételes esetben és különösen méltányolható körülmények fennállása esetén legfeljebb a 65. életév betöltéséig foglalkoztatható. Az egyetemi és főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó legfeljebb 70. életévének betöltéséig foglalkoztatható. Képzés továbbképzés A humánerőforrás-gazdálkodással szemben új igényt fogalmaz meg a társadalomban egyre inkább megjelenő „életen át tartó tanulás”. A felsőoktatásban egyre jobban körvonalazódó piacosodás és versenyhelyzet is megköveteli a menedzserszemlélet erősítését, ezért támogatjuk az arra érdemesek továbbképzését. Az egyetemi oktatók-kutatók, valamint a vezetők akkreditált felnőttképzési keretek között történő képzésének biztosítására az ÚMFT pályázatok keretében is mód nyílik.A nem oktatói-kutatói területen az állomány szakmai karbantartása, folyamatos fejlesztése továbbra is követendő feladat. Differenciált bérezési formák, elismerések gyakorlata Az egyetemen oktató és dolgozó munkatársak illetményét a Kjt. illetménytáblázata szabályozza. Többletteljesítmény elismerésére is van lehetőség. Előre meghatározott feladatok teljesítése esetén kereset kiegészítésben lehet részesíteni a közalkalmazottat, vagy kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végzők jutalomban is részesíthetők. Nem csak a bérezés eszközével kívánjuk a munkatársakat ösztönözni magasabb teljesítményre. Az egyetem dolgozóinak szakmai, tudományos, közéleti tevékenységét intézményi, állami, tudományos és önkormányzati kitüntetéssel kívánjuk elismer(tet)ni.

140


Az Egyetem dolgozóinak szakmai, tudományos elismertsége Megnevezés

2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Kossuth-díj

1

-

-

-

-

-

Széchenyi-díj

2

1

2

1

1

2

4

1

12

18

19

17

-

-

2

-

-

1

Kormány által adományozott kitüntetés

-

-

-

-

1

-

Miniszter által adományozott kitüntetés

26

28

27

19

32

19

MTA-DAB kitüntetés

-

6

5

7

7

2

Megyei, városi önkormányzati kitüntetés

9

9

10

8

11

5

Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj

2

-

-

1

l

-

Köztársasági Elnök által adományozott kitüntetés Külföldi államfő által adományozott kitüntetés

Az AMTC Foglalkoztatási Terve 2007-2010-ig Az ATC 2006.évi létszámát és a 2007-2010-ig tervezett éves létszámot a 5.5 melléklet tartalmazza. A létszám meghatározásakor figyelembe vett, foglalkoztatást befolyásoló tényezők a következők voltak: 1. Az agrár felsőoktatásban az utóbbi két évben kis mértékben csökkent a hallgatói létszám, ezért az oktatók, kutatók létszáma csak az ellátandó feladat bővülése esetén növekedhet. A már jelentkező, feladatbővülés miatti létszám többletigény miatt 2010-re az alkalmazottak száma terveink szerint 3 %-al növekszik (796 főről 822 főre, 26 fővel nő). Amelyik szervezeti egységnél nem jelentkezik új tevékenység, új feladat, annál a szervezeti egységnél a dolgozói létszám stagnálását, minőségi javítását tervezzük. Több szervezeti egységnél tervezünk létszám-növekedést a bővülő feladatok ellátása érdekében. A bővülő feladat létszáma abban az esetben tartható fenn, ha az többletbevételt hoz az AMTC részére, amelyből a létszámot hosszú távon lehet finanszírozni vagy az oktatás minőségi javulását eredményezi. Az AMTC AVK-n Turisztikai és sport, valamint számvitel-pénzügy oktatási területhez kapcsolódóan 10 fő humánerőforrás fejlesztés lesz szükséges, melyből 7 fő oktató-kutató 3 fő pedig egyéb alkalmazott. A nem megtérülő vagy minőségi javulást nem mutató területekről a létszám leépítésre kerül. 2. Műszaki Kar: Költségvetési oktatói álláshelyek 5 fővel, költségvetési egyéb alkalmazottak száma 1 fővel nő. Évenként további 3 fő oktatói státuszra lesz szükség. Indoklás: Az alapképzési szakok indításával a műszaki szakterületeken a képzési idő 33 %-kal (építészmérnöki szak, építőmérnöki szak), illetve 17 %-al (gépészmérnöki szak, környezetmérnöki szak, műszaki menedzser szak, műszaki szakoktatói szak) növekedett. A megnövekedett oktatási feladatok ellátását a jelenlegi létszám mellett nem lehet ellátni, hiszen az oktatói létszám az utóbbi évek leépítései során jelentősen csökkent, a kontaktórák jelentős részét ma is kénytelen a kar óraadókkal ellátni. A karnak legalább két új alapképzési (pl. mechatronika) és legalább két mesterképzési szak (pl. létesítménymérnök), valamint felsőfokú

141

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE szakképzési szakokat kell indítania ahhoz, hogy be tudja tölteni a DE vezetése által megfogalmazott regionális műszaki központ szerepet. Nyolc olyan terület van, melynek oktatására főállású oktató alkalmazására lenne szükség a 4 év alatt. 3. Az AMTC-n néhány új szervezeti egység létesült, melyek új feladatokat látnak el, ezek az alábbi létszámot igénylik: Regionális Szaktanácsadási Kp. Átvett pénzeszköz forrásra 2 kutató és 5 egyéb alkalmazott Növényi Molekuláris Gen. Intézet Átvett pénzeszköz forrásra 5 kutató Területfejlesztési Regionális Egyetemi Tudásközpont Átvett pénzeszköz forrásra 2 kutató Külső Kapcsolatok Hivatala Költségvetési forrásra 1 egyéb alkalmazott Regionális Logisztikai Központ Átvett pénzeszköz forrásra 1 egyéb alkalmazott 4. Az MTK-n 1 oktatóval nő a Vadgazda Tanszék költségvetési létszáma, melynek indoklása a következő: az erdészeti képzésben nincs minősített oktató. A Természetvédelmi mérnök, a Vadgazda mérnök, az ERTI és a Mezőgazdaságtudományi Kar által koordinált Erdészeti szakirány indítása egyaránt indokolja, hogy az erdészeti jellegű tárgyak elméleti óráinak és gyakorlatainak megtartása ne külső előadók, hanem belső főállású oktatók által legyenek megtartva. Az AMTC Foglalkoztatási Tervének adataira vonatkozó részletes kimutatást az 5.5. számú táblázatos mellékletben csatoltuk.

142

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az OEC Foglalkoztatási Terve 2007-2010-ig A 2007. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

ÁOK FOK GYTK NK Karközi Centrum feladatok EFK Üzemegészségügyi Sz. Összesen Központi egységek Gagzdasági Igazgatóság DEENK INYK Központi egységek össz. Mindösszesen

425 21 13 20

4

2 59

15

50

4

8

1

8

1

0

15

10 0 540

0 50

0 4

10 18

0 1

0 0

0 15

135 14 13 32 15 9 35

602 36 32 52 20 26 103

5

6 259

6 877

5

208 19 1

208 19 11

228 487

238 1 115

3

0 5

0 3

0

0 0

0

0 0

143

0

0 0

0

0 0

0

0 0

3 8

7 0 0 0 0 6 13

18

0 26

3

3 0 0

3 21

3 29

6

16 4 3 10

0

6

0

0

0

0

0

33

22 2 118 82 4 0 3 0 131 10 0 6 0 39 2 337

0 0 0 0 0

0 6

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 33

rezidens

egyéb alk.

összesen

egyéb alk.

peda-gógus

koll. nev. tanár mér-nök tanár

nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató

összesen

egyéb alk.

7

3

MindOEP EüM összesen

Átvett pénzeszköz peda-gógus


nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató

összesen

Saját bevétel

egyéb alk.

peda-gógus


42 1 6 1

540

nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató


Költségvetési támogatás

495

495

10

0 10 39 2 347

3 244 122 32 55 20 173 116 12 3 774 0 221 19 11

0 495

251 4 025

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A 2008. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

ÁOK FOK GYTK NK Karközi Centrum feladatok EK(EFK) Üzemegészségügyi Sz. Összesen Központi egységek Gagzdasági Igazgatóság DEENK INYK Központi egységek össz.

425 21 13 20

0

0

0

10

0

0

0

Mindösszesen

540

50

4

18

1

0

15

42 1 6 1

4

2 59

540

15

50

4

8

1

8

1

0

15

135 602 14 36 13 32 32 52 15 20 9 26 35 103

5

6 6 259 877

5

7

3

3

0

0

0

0

0

208 208 19 19 1 11

10

228 238 1 487 115

3 8

7 0 0 0 0 6 13

18

0 26

3

3 0 0

6

16 4 3 10

0

6

0

0

0

0

0

33

rezidens

egyéb alk.

Mindösszesen

22 1 970 75 4 0 3 0 110 10 0 6 0 39 2 161

431

431

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

5

3

0

0

0

0

0

21

29

0

6

0

0

0

0

0

33

144

összesen

egyéb alk.

OEP EüM peda-gógus


nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató

összesen

egyéb alk.



nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató

összesen

Saját bevétel egyéb alk.

peda-gógus

mér-nök tanár

koll. nev. tanár

nyelv-tanár

test-nevelő tanár

kutató

oktató

Költségvetési támogatás Kar/szervezeti egység

0

3 032 115 32 55 20 152 116 12 3 534 0 211 19 11

0

0

241

39 2 161

431

3 775

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A 2009-2010-2011. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

18 3

3 0 0

egyéb alk.

3 10

0

6

0

0

0

0

0

33

rezidens

0

16 4

egyéb alk.

0

6

Mindösszesen

összesen

0

EüM

OEP

peda-gógus

487

0

mér-nök tanár

15

0

koll. nev. tanár

0

3

nyelv-tanár

1

5

test-nevelő tanár

18

238 1 115

3 8

kutató

4

228

10

3 5

7 0 0 0 0 6 13 0 26

oktató

50

0

15

7

összesen

540

0

egyéb alk.

Mindösszesen

1


0

8

mér-nök tanár

0

4

koll. nev. tanár

10

50

1

nyelv-tanár

0

208 19 11

15 8

test-nevelő tanár

0

208 19 1

4

2 59 540

602 36 32 52 20 26 103 6 877

kutató

0

1

135 14 13 32 15 9 35 6 259

oktató

42 1 6

összesen

425 21 13 20

Saját bevétel egyéb alk.

ÁOK FOK GYTK NK Karközi Centrum feladatok EK (EFK) Üzemegészségügyi Sz. Összesen Központi egységek Gagzdasági Igazgatóság DEENK INYK Központi egységek össz.

peda-gógus

mér-nök tanár

koll. nev. tanár

kutató

nyelv-tanár

oktató

test-nevelő tanár

Költségvetési támogatás Kar/szervezeti egység

22 4 0 3 0 10 0 0 39

1 970 75

450

110 6 2 161

450

0 0 0

3 051 115 32 55 20 152 116 12 3 553 0 211 19 11

0

0

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

241

5

3

0

0

0

0

0

21

29

0

6

0

0

0

0

0

33

39

2 161

450

3 794

145


A TEK foglalkoztatási terve A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok fő feladatát, az oktatási rendszer szinte teljes spektrumában fejleszteni kívánja. Ezen belül lényeges fejlesztést tervezünk a minősített oktatók körében, akik a mesterképzések akkreditálásában, a műszaki szakemberképzésben, valamint a rövidciklusú képzések beindításában alapvető szerepet játszanak majd. A rövidciklusú képzések szervezeti kereteit a TEK Humánerőforrás-fejlesztési és Szolgáltató Központja adja meg. Az oktatási kurzusok felfuttatásához 2007-2010 között 20 oktatói és 6 egyéb dolgozói létszámfejlesztést tervezünk. A fejlesztés forrása az oktatás állami támogatása, és az oktatási saját bevétel. A TEK kiemelt fontosságú feladatnak tekinti a már meglévő mérnökképzések megerősítését, a megfelelő MSc programok elindítását, illetve új mérnökképzési szakok indítását. Ez szükségessé teszi a mérnöki végzettséggel (is) rendelkező oktatók számarányának növelését és az oktatói kar bővítését műszaki, illetve mérnöki tudományokban MTA doktori címmel rendelkező oktatókkal. A TEK kutatási-, innovációs és szolgáltató tevékenységének fejlesztése szintén létszámbővüléssel jár. Az NFT II. (ÚMFT) Pólus projektekben szereplő Szilícium Mező – Regionális Informatikai Tudásközpont klaszter, és a HU-TEK – Humánerőforrás-fejlesztési Tudásközpont és az ACCENT program szervezeti hátterének, és szolgáltatásainak 15 fő oktató-kutató, és 10 egyéb dolgozó létszámbővítés mellett tud eleget tenni. A fejlesztést részben pályázati forrásból, részben a tudásközpontok szolgáltatási bevételeiből finanszírozzuk. Megvalósulását követően a K+F tevékenység színvonalának emelését, és kiszélesítését segítő Bioengineering Bay Zoltán Kutató Intézet létszámát terveink szerint részben az intézet, részben az egyetem oktatói, kutatói alkotják. Az egyetemi létszámfejlesztésként 8 kutatói és 4 egyéb alkalmazotti állásfejlesztéssel számolunk. Az angol nyelvű képzési program fejlesztését elsősorban a jelenlegi oktatókkal kívánjuk megoldani, létszámbővüléssel az összes hallgatói létszám növekedése és az oktatói követelményrendszerben meghatározott keretek kimerítése esetén számolunk. A program működtetéséhez 2 oktató és 4 egyéb dolgozó alkalmazását tervezzük. A TEK a 2007-2010 éves időszakra létszámcsökkentést nem tervez, azonban az egyes feladatok átrendeződése következményeként minőségi cserékre lesz szükség. A TEK foglalkoztatási adatainak összefoglaló táblázata: Létszámváltozás

ebből oktató, kutató

Oktatásfejlesztés (minősített oktatók és rövidciklusú képzések)

26

20

Pólus és KJ+F programok, szolgáltatások

25

15

Bioengineering Bay Zoltán Kutatóintézet létesítése

12

8

Angol nyelvű képzési program fejlesztése

6

2

Összesen:

69

45

Feladat

146


A TEK Foglalkoztatási Terve 2007-2010-ig

28

41

107

0

61

3

KLGYG

0

72

AJYGYI

0

61

Bölcsőde

0

Óvoda Testnev. és Sportközp.

0

oktató

kutató

HPFK

36

KLGYI

2

6

316

8

17

25

356

0

74

4

4

1

50

3

13

1

1

62

0

0

60

3

0

110

64

0

0

64

5

77

0

0

77

6

67

0

0

67

12

12

0

0

12

3

0

0

3

5

11

0

0

11

14

17

3

0

20

3

0

9

rezidens

60

ZK

5

2

2

egyéb. alk.

48

7

ÁJK

8

összesen

9

53

1

egyéb.alk.

39

30

pedagógus

45

KTK

3

mérrnöktanár

6

7

1

koll.nev. tanár

72

43

nyelvtanár

22

IK

testnevelő tanár

5

2

EüM

kutató

összesen

5

22

OEP

oktató

egyéb.alk.

pedagógus

326

177

mérrnöktanár

125

TTK

17

koll.nev. tanár

1

4

kutató

1

228

oktató

306

BTK

mérrnöktanár

57


koll.nev. tanár

összesen

nyelvtanár

Átvett pénzeszköz

egyéb.alk.

testnevelő tanár

Saját bevétel

pedagógus

nyelvtanár

testnevelő tanár


Mind összesen

2007. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

10

1

2

1

Kollégium

0

Egyetemi Kiadó Művelődési Iroda

0

2

2

0

0

2

0

3

3

0

0

3

ETK

4

2

7

0

1

8

Elnöki Hivatal

0

7

7

0

0

7

INYK

0

1

30

0

0

30

ITK

0

13

13

0

0

13

TEK központi

0

50

50

2

0

52

3

1

29

0

0

0

0

0

0

3

2

147

1

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Összesen Gazdasági Igazgatóság DEENK Központi e. összesen Mindösszesen

610

35

6

54

5

2

225

390

1 327

95

95

72

72

13

0

0

0

0

0

0

20

33

2

12

0

0

0

0

0

23

37

0

0

1 397

0

0

95

7

7

0

79

0

0

0

0

0

0

0

167

167

0

0

0

0

0

0

0

7

7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

174

610

35

6

54

5

2

225

557

1 494

13

0

0

0

0

0

0

27

40

2

12

0

0

0

0

0

23

37

0

0

1 571

15 1 2

1 11

7 21

316 342

0 1

76 52

1 0 0

65 61 111

28

8 6 41

KLGYI KLGYG

61 71

3 6

64 77

0 0

0 0

64 77

AJYGYI Bölcsőde

57

10 12

67 12

0 0

0 0

67 12

3 4

6 6

0 0

0 0

6 6

Elnöki Hivatal ITK

11 14

11 14

0 0

0 0

11 14

Botanikus Kert TEK központi Összesen Gazdasági Igazgatóság DEENK Idegennyelvi Szakcsoport Testnevelés és Sportközp

1 66 380

1 66 1286

0 7 37

1 74 1355

95 71

95 71

1 5

Kollégium ETK

1 1

2

3 2

625

29

1

26

28 6

4

4

217

1

rezidens

3 1 2

egyéb.alk.

1

összesen

2 3

EüM

egyéb.alk.

3

OEP pedagógus

4 9

mérnökt.

kutató

2 1

koll.nev.t.

oktató

2 6

nyelvtanár

összesen

2 6

testnevelő t.

egyéb.alk.

12

pedagógus

49 60 109


mérnökt.

2

koll.nev.t.

74 48

nyelvtanár

16 6

testnevelő t.

41 53 37

307 315

kutató

ÁJK ZK HPFK

8

57 116

oktató

5 2

2

összesen

53 32

18

egyéb.alk.

IK KTK

Saját bevétel pedagógus

6 16

mérnökt., mvésztanár, gyakorlati okt.

226 181

rezidens

kutató

BTK TTK

egyéb. alk.

oktató


testnevelő t.


Mindösszesen

2008. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

1 18

0 1 32

7

0 7

0 0

95 78

29

0

0

29

11

0

0

11

14

0

0

0

148

0

0

0

5

13

0

0

0

0

0

7 19

0

0

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Központi e. összesen Mindösszesen

0

0

6

28

0

0

0

172

206

0

0

0

0

0

0

0

7

7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

213

625

29

7

54

4

4

217

552

1 492

14

0

0

0

0

0

0

25

39

5

13

0

0

0

0

0

19

37

0

0

1 568

OEP

EüM

15 1 2

Mindösszesen

3 1 2

1 11

7 21

316 348

0 1

76 52

1 0 0

65 61 111

28

8 6 41

KLGYI KLGYG

61 71

3 6

64 77

0 0

0 0

64 77

AJYGYI Bölcsőde

57

10 12

67 12

0 0

0 0

67 12

3 10

6 32

0 0

0 0

6 32

Elnöki Hivatal ITK

11 14

11 14

0 0

0 0

11 14

Botanikus Kert Bay Zoltán Kutatóintézet TEK központi Összesen Gazdasági Igazgatóság

1

1

0

0

1

12 7

12 99

Kollégium ETK

1 1

2

3 22

645

29

1

26

4

4

217

0 66

66 386

1312

95

95

71

71

1 5

16

15 15

0

0

0

0

0

11 32

1

rezidens

1

összesen

2 3

egyéb.alk.

3

pedagógus

4 9

mérnökt.

2 1

koll.nev.t.

2 12

nyelvtanár

kutató

2 10

testnevelő t.

oktató

12

összesen

49 60 109

egyéb.alk.

2

pedagógus

74 48


mérnökt.

16 6

koll.nev.t.

2

nyelvtanár

307 315

testnevelő t.

41 53 37

57 116

kutató

ÁJK ZK GYFK (HPFK)

8

oktató

5 2

2

összesen

53 32

18

egyéb.alk.

IK KTK

Saját bevétel pedagógus

6 16

mérnökt., mvésztanár, gyakorlati okt.

226 181

rezidens

kutató

BTK TTK

egyéb.alk.

oktató


testnevelő t.


egyéb.alk.

2009-2010-2011. évi tervezett költségvetési létszám megbontása

0 26 63

8 5

21

0

0

0

0

0

4 7 23

49

0

0

1424

0

0

95

7

0

78

29

0

0

29

11

0

0

11

DEENK Idegennyelvi Szakcsoport Testnevelés és Sportközp Központi e. összesen

0

0

6

28

0

0

0

172

206

0

0

0

0

0

0

0

7

7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

213

Mindösszesen

645

29

7

54

4

4

217

558

1518

16

15

0

0

0

0

0

39

70

5

21

0

0

0

0

0

23

49

0

0

1637

28 6

7

149


2.12 INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE 2.12.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása (elszakadás az OKM normatív finanszírozási rendszerétől, az egyetemi/főiskolai sajátosságnak megfelelő belső finanszírozási rendszer kialakítása) A belső erőforrás allokáció – az intézmény működőképességének fenntartását, mint kiemelt prioritást figyelembe véve – akkor szolgálja a fejlődést, ha az valamilyen cél elérése érdekében vagy a hatékonyság, eredményesség (pl.: bevétel növelés) érdekében is történik. A belső finanszírozási rendszer alapjának a decentralizált gazdálkodást tekintjük. A decentralizálás szintjének a meghatározásánál alapelvként érvényesítjük, hogy a gazdálkodási jogosultságot és felelősséget oda telepítsük, ahol a gazdálkodáshoz szükséges információ rendelkezésre áll. Azokat a gazdálkodási elemeket decentralizáljuk, amelyekre az adott gazdálkodónak ráhatása van. Az egyetem tervezési-gazdálkodási egységei közötti forrásmegosztás gyakorlatát (normatív elosztás, bázishoz mért differenciált kiegészítés) továbbra is követhetőnek és követendőnek tartjuk. A decentralizált működést szem előtt tartva a tervezési egységek belső erőforrás allokációs rendszereik kialakítását az alábbiak szerint végzik. Tudományegyetemi Karok (TEK)

A támogatások TEK-en belüli felosztásakor érvényesítendő szempontként az alábbiak jelennek meg: a működőképesség fenntartása, a fejlesztendő területek, a bevételszerző képesség, és érdekeltség növelése, a teljesítmény növelés ösztönzése, a hatékonyságának növelése, A TEK gazdálkodása alapvetően kari szintig decentralizált, a TTK-n intézeti szintű. Az egyéb karközi és TEK központi egységek is rendelkeznek gazdálkodási jogosultsággal. Az adott évre vonatkozó prioritásokat és működési feltételeket az egyetem költségvetési irányelvei és a TEK belső gazdálkodási költségvetése rögzíti. Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC)

Az OEC az évek folyamán kialakított rendszerén nem kíván változtatni. Az OKM finanszírozás az éves költségvetési előirányzat mintegy 10 %-át biztosítja. Jelentős a betegellátás finanszírozását biztosító OEP bevétel, mely a teljesítmény elszámoláshoz viszonyítva 3 hónap eltéréssel minden hónap első munkanapján jóváírásra kerül az előirányzat-felhasználási számlán. A Centrum működési bevételének jelentős részét a TOKhoz kapcsolódó idegennyelvű képzés bevétele, az intézményi ellátási díjak, valamint bérleti díjak alkotják. A működési bevételek, a támogatásértékű működési és felhalmozási bevételek valamint az egyéb működési és felhalmozási bevételek biztosítanak lehetőséget szervezett keretek között az átmeneti, illetve végleges allokációra. Ez elsősorban az utófinanszírozott pályázatok kiadásainak megelőlegezését, a pályázat elnyeréséhez biztosítandó saját forrás fedezetét, illetve a Felsőoktatási törvény által saját bevétel terhére átmenetileg szabad források államkincstáron keresztüli befektetését teszi lehetővé.

150

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma (AMTC)

Az AMTC-n a belső költségvetés tervezése kiemelt főbb jogcímenként, valamint a Centrum belső információs igényeinek megfelelő forrásbontásban történik. A Centrum költségvetésének szerkezetét a Debreceni Egyetem költségvetési irányelvei határozzák meg, melynek megfelelően a tervezés kari, illetve karközi szinten történik. A tervezés során az elsődleges szempont a támogatási elosztása a Centrum költségvetésében oly módon, hogy tartalékolásra, béremelésre, valamint a központból Centrum hatáskörbe került szervezetek támogatására is elég forrás álljon rendelkezésre. A kutatóintézetek esetében támogatásból finanszírozott: az állami támogatásos létszám bére és járuléka, a normatív kutatás, PR kiadások, GH működés, valamint a fejlesztés egy része. A saját bevételek esetében a kötelező felújítási hányadon felüli összeget az egységek szabadon használhatják fel. A tervezés az oktatási irányelvek és tendenciák valamint az árutermelési kilátások figyelembe vételével történik. A bevételek meghatározott köre utáni felújításra fordítandó összeget (5 %) kötelezően felújításra fordítják az egységek. Az AMTC belső finanszírozási rendszerében a kutatóintézetek mezőgazdasági tevékenysége valamint a pályázatos kutatások, és a fejlesztések előfinanszírozása érdekében hitel felvétele válhat szükségessé, ennek összegét minden évben a költségvetésben kell megtervezni. A szabad pénzeszközök szintjét meg kell határozni, és dönteni kell az új felsőoktatási törvény alapján lehetséges befektetési lehetőségekről. Meg kell határozni azok konkrét formáit, időbeli ütemezését, a befektetési portfoliót. (A fejlesztés aránya a kiadásokon belül: évi 15-20 %.) A belső költségvetés végrehajtásának legfontosabb követelménye a szakmai feladatok megoldása mellett a Centrum fizetőképességének, likviditásának a megőrzése. Ezek megvalósítása érdekében a karok, kutatóintézetek, szervezeti egységek és a gazdasági hivatal, pénzügyi osztály közti napi kapcsolatnak intenzívnek kell lennie.

2.12.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. A gazdasági tranzakciókon túlmenően hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása A gazdálkodást segítő információs rendszer legfőbb pillérei a jelenleg is működő gazdasági rendszerek, melyek az információigény valamennyi aggregáltsági szintjén ki kell, hogy elégítsék az igényeket. A gazdaságinformatikai rendszer központi eleme a 2006-ban éles üzemi használatba vett SAP R/3 4.7 integrált ügyviteli rendszer, ennek segítségével tesz eleget az egyetem beszámolókészítési kötelezettségének. Az SAP gazdaságinformatikai rendszer alábbi 6 modulja van használatban: Az anyaggazdálkodás (MM) modulban rögzítjük az egyetem beszerzéseit és készletfelhasználásait. Az értékesítés modulban (SD) könyveljük az egyetem termék-értékesítéseit és szolgáltatás-nyújtásait. Az eszközgazdálkodás (FI-AA) modulban tartjuk nyilván a kis- és nagyértékű tárgyi eszközök adatait, értékeit illetve azok változásait.

151

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A pénzügyi (FI) modulban képezzük le az előbbi modulokban rögzített adatok pénzügyi, számviteli hatásait, valamit itt rögzítjük az egyéb, számviteli következményekkel járó gazdasági eseményeket. A kontrolling (CO) modul segítségével végezzük el a költségfelosztást annak érdekében, hogy az egyetem teljes körűen eleget tudjon tenni a kötelező adatszolgáltatásának. A költségvetési (KVM) modul kimondottan a költségvetési intézmények számára létrehozott SAP modul, ebben tartjuk nyilván az egyetem keretgazdálkodását. Az SAP alkalmazásával megszűnt a gazdaságinformatikai rendszer korábbi, szigetvilágszerű szerkezete. Nem kell egységenként, illetve gazdasági funkciónként különálló információs rendszereket fenntartani, üzemeltetni, mivel minden információ, adat egyetlen rendszerben, egyetlen adatbázisban kerül rögzítésre. Így minden alkalmazott ugyanazokat az adatokat látja, tehát a korábban előforduló adatinkonzisztenciák már nem okoznak problémákat. Megvalósult a valós idejű adatfeldolgozás, amely következtében az egyik egységnél berögzített bizonylat a másik egységnél azonnal láthatóvá válik. Így a gazdasági folyamatok gyorsabban futnak le, kiküszöbölve az információk rendszerek közötti átfutási időit. Az integrált rendszer lehetővé tette a készletállomány folyamatos csökkentését, a vevői és szállítói megrendelések, és a hozzájuk kapcsolódó bizonylatok jó nyomon-követhetőségét. A rendszerben rendelkezésre álló Riport Painter, Riport Writer, Query és Drill Down eszközökkel a Gazdasági Főigazgatóság és a gazdasági igazgatóságok munkatársainak információs igényét jobban kielégítő riportok, lekérdezések lettek kialakítva, és a felmerülő igényeknek megfelelően folyamatosan újabbak jönnek létre. Jóval kevesebb irodai alkalmazottra van szükség, mert minden információt csak egy rendszerbe kell bevinni, továbbá az információ-bevitel azoknak a feladata, akik a tevékenységet végzik. A bevezetett új rendszer azonban nem váltotta ki az egyetem gazdaságinformatikai rendszerének összes, korábban központi jelentőségű alrendszerét. Figyelembe véve egyes elkülönült rendszerek színvonalas működését, az ezek lecserélésével és újabb SAP-s alkalmazások bevezetésével járó jelentős költségeket, valamint az új megoldásokkal elérhető eredményeket az egyetem a korábbi alkalmazások üzemeltetése mellett döntött. Az új gazdaságinformatikai rendszer integráltságát úgy teremtette meg, hogy a rendszerek közötti adatáramlást lehetővé tévő interfészeket épített ki.

Pályázatnyilvántartó

Neptun.Net

SAP R/3 4.7

MEDSOL

152

JDolBer


1. ábra: A gazdaságinformatikai rendszer vázlatos architektúrája A jDolBer Humánügyviteli rendszerben történik a munkavállalók bérének számfejtése, és erről feladás készítése az SAP számára. A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszerben tartjuk nyilván a hallgatói jogviszonyban lévők adatait, az ők befizetésit illetve a számukra történő kifizetéseket. Az őket érintő pénzmozgásokról készített feladások kerülnek át az SAPba. A MedSol rendszer a betegellátáshoz kapcsolódó információigényt elégíti ki. A betegforgalmi, a teljesítmény- és ráfordítás adatok kerülnek itt feldolgozásra, illetve a gyógyszerforgalom nyilvántartása is itt történik. Ezáltal komplexen figyelemmel kísérhetők a fekvő- és járóbetegellátás főbb hatékonysági mutatói (pl. egy esetre jutó gyógyszer- és egyéb felhasználás, egy orvosra jutó esetszám, stb). A MedSol rendszerből csak a pénzforgalmi adatok átvételére kerül sor. A MedSol rendszerhez kapcsolódóan működik a DVIR vezetői információs rendszer, mely a betegellátó szervezeti egységek teljesítmény adatait tartalmazza. Ez egyrészt a szervezeti egység által összesített havi teljesítmény, másrészt a GYÓGYINFOK által visszaigazolt OEP által elfogadott teljesítmény állomány, illetve a hibalisták. A DVIR lehetőséget biztosít a betegellátó szervezeti egységek vezetőinek, hogy a gazdálkodást elősegítő döntésüket különböző információval segítse (pl: egy beteg ellátási költsége, műtétek költsége), ezzel összehasonlíthatóvá válik az egy betegre fordított kiadás illetve az OEP által megtérített költség összege. Az egyetemi gazdálkodást kiszolgáló informatikai infrastruktúra fejlesztésének területén jelentős előrelépésként értékelhető az új Pályázatnyilvántartó rendszer üzembe helyezése. Ennek használatával ugyanis megvalósítható az egyetemen benyújtásra kerülő illetve támogatott pályázatok egységes nyilvántartása. Ez egyrészt lehetőséget teremt a pályázatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás jelentős mértékű automatizálására, másrészt pedig a pályázatok pénzügyi adatainak egységes szerkezetben való vezetői riportolására. A rendszer első változatát jó három évvel ezelőtt, 2005 szeptemberében vette használatba az egyetem, az így szerzett tapasztalatokra építve indult meg az új rendszer koncepciójának kidolgozása. Az új Pályázatnyilvántartó rendszer 2008 novembere óta az egyetem valamennyi egysége számára elérhető a Gazdasági Főigazgatóság honlapjáról (www.gf.unideb.hu). Jellemzőit tekintve a kor technológiai színvonalának megfelelő webes rendszer, mely jobban kezelhető, mint az elődje, így a pályázatokkal foglalkozó munkatársak számára egyszerűbb és gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé. Számos apró kényelmi funkció áll rendelkezésre annak különböző részeiben. A rendszer alapvetően az alábbi funkciókat biztosítja: Pályázati felhívások rögzítése. Készülő pályázatok berögzítése, erről Pályázati adatlap nyomtatása. A pályázatok mendzsmentje (módosíthatók, aktualizálhatók, releváns fázisba állíthatók, listázhatók, excelbe letölthetők). Felsővezetői VIR funkciók (a pályázatok aktuális pénzügyi adatairól szóló kimutatásokat biztosítják). Komplex jogosultságstruktúra (lehetővé teszi az egyetem egységei sajátos igényeinek való megfelelést). Jogosultságérzékeny súgó rendszer (a felhasználó csak a számára rendelkezésre álló funkciókról kap útmutatást). Információs felület (a felhasználók az újdonságokról tájékoztathatók). A rendszer első változata szigetszerűen működött, azaz nem kommunikált a Gazdasági Főigazgatóság egyéb rendszereivel. Ezzel szemben az új rendszer az SAP rendszerrel és a Keretgazdálkodás rendszerrel is adatot cserél.

153


Az SAP rendszerbeállítás igen fontos jellemzője, hogy az SAP rendszerből bármikor lekérhető a pénzforgalmi mérlegjelentés, főkönyvi kivonat, valamint az elkészítendő űrlapok túlnyomó többsége. Ez azért figyelemre méltó, mert a rendszerben az összes gazdasági esemény elsődlegesen az SAP logikájának megfelelően üzemgazdasági szemléletben van lekönyvelve. Ezt a felhasználók végzik. Majd pedig hazai fejlesztésű programok segítségével a rendszer a berögzített gazdasági eseményeket, bizonylatokat átkönyveli a megfelelő pénzforgalmi számlákra. Az egyetem beszámolási kötelezettségének a pénzforgalmi számlákra így átkerült adatok alapján tesz eleget. Az egyetem az SAP gazdaságinformatikai rendszer 214 tranzakcióját használja, ebből 188 standard, 26 pedig fejlesztett. A felmerülő gazdasági eseményeinek teljes körű berögzítése érdekében 402 különböző adatbeviteli módot alkalmaz. Az SAP egyes tranzakcióinak bemutatását a Felhasználói kézikönyv (http://www.gf.unideb.hu), a részletes rendszerbeállítást a Beállítási kézikönyv tartalmazza. Az SAP rendszer segítségével az egyetem a decentralizált gazdálkodást úgy valósítja meg, hogy kihasználja a rendszer által kínált centralizációs és decentralizációs előnyöket. Az egyetem három nagy szervezeti egysége (Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Orvos és Egészségtudományi Centrum, Tudományegyetemi Karok) egymástól elkülönült gazdálkodásának megvalósítását az biztosítja, hogy a rendszerben az egyetem 8 különálló üzletágként van leképezve, és a felhasználói jogosultságrendszer is ennek megfelelően van kialakítva. Tehát az egyik tervezési egység munkavállalója a számára engedélyezett tranzakciókkal is csak a saját üzletága számára tud adatot rögzíteni, illetve csak a saját üzletága adatairól tud riportot lekérni. Technikailag az is megoldott, hogy minden üzletág önállóan készíthesse el, azaz kérhesse le a rendszerből a beszámolóját képező dokumentumokat. A centralizáltság előnyei ott jelentkeznek, hogy az egyetem rá van kényszerítve folyamatai egységesítésére. A korábban önállóan működő egyetemek, főiskolák eltérő hagyományokkal rendelkeznek, különböző módon végeztek egyes tevékenységeket. Az SAP rendszer viszont megköveteli adott tevékenység egyféle módon való végzését, rákényszerítve az összes egységet a központilag elfogadott legjobb gyakorlat alkalmazására. A másik centralizációs előny az, hogy egy rendszerben, egy adatbázisban van az egyetem összes gazdálkodási adata, így a megfelelő jogosultsággal rendelkezők bármelyik pillanatban teljes, és pontos képet kaphatnak az egyetem mint egész gazdasági helyzetéről. A gazdaságinformatikai rendszer által nyújtott szolgáltatások színvonalának folyamatos növelése egyik fontos előfeltétele annak, hogy az egyetem a rendelkezésére álló erőforrásokat évről évre egyre hatékonyabban használhassa fel. Ennek szellemében 2008-ban az alábbi területeken történt előrelépés.

154


Érintett terület SAP: Eszközgazdálkodás modul

Fejlesztés neve AM célprogram

Fejlesztés leírása A nagy mennyiségű, egyedileg nyilvántartott kis- és nagyértékű tárgyi eszközök tömeges módosítását megvalósító program, széles spektrumú és bővíthető felhasználási területtel. SAP: Kontrolling Üzletágak közötti A program segítségével az üzemgazdaságban könyvelt belső modul kontrolling szolgáltatások hatása átkönyvelődik a szakfeladatok között. átkönyvelő program SAP rendszer – Pályázatnyilvánta Az SAP összekapcsolása az új Pályázatnyilvántartó Pályázatnyilvántartó rtó interfész rendszerrel. rendszer 4. SAP rendszer – Neptun interfész Az SAP rendszer olyan jellegű továbbfejlesztése, hogy a Neptun rendszer kiépítése 2008-ban bevezetett Neptun rendszerrel tudjon adatot cserélni. Az új interfész szakmailag és technikailag is színvonalasabb a korábban használt interfésznél. SAP: Közbeszerzési A fejlesztéssel nyomon követhető, hogy az Egyetem a riport Anyaggazdálkodás egybeszámítás lekérésének időpontjáig egybeszámítási kategóriánként modul támogatása mekkora beszerzést eszközölt. Továbbá megteremtődött a közbeszerzési kiírás-, szerződés- és kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetésének lehetősége az SAP rendszerben. SAP rendszer SAP hozzáférés A központi egységek kijelölt kollégáinak SAP képzése és kiterjesztése munkahelyükön az SAP hozzáférés biztosítása. Ennek segítéségével beszerzési (megrendelési igény és árubeérkezés készítés), témaszám lekérdezési és leltárral kapcsolatos (eszközök mozgatása alleltárak között) tevékenységek végezhetők. SAP rendszer – ARIS Gazdasági A gazdasági folyamatok ARIS modellezése aktualizálva lesz, rendszer folyamatok továbbá az össze lesz kapcsolva az SAP-val. leírásának felülvizsgálata SAP rendszer Dolgozói Az aktuális dolgozói állomány SAP-ba való havi automatikus állomány betöltésének kialakítása. betöltésének aktualizálása SAP: Pénzügy modul Adószám A vevői és szállítói törzsadatba beírt adószám teljes körű ellenőrzés ellenőrzése. SAP rendszer SAP hardver A rendszer az új hardver infrastruktúrával a zárási időszakok infrastruktúra jóval nagyobb terhelése ellenére is gyors marad, ami optimalizálása előfeltétele a felhasználók hatékony munkavégzésének. Ez akkor is így marad, ha tovább nő a felhasználók száma vagy új modult vezetünk be. Gazdaságinformatikai Üzemeltetési Megindult a szerverek és a munkaállomások biztonsági rendszer színvonal mentésének fejlesztése. Ez egyenlőre a Gazdasági növelése Főigazgatóság központi egységére irányul, a kikristályosított módszertan a következő lépésben lesz a gazdasági igazgatóságok rendelkezésére bocsátva.

A következő időszakban középpontba kerül az SAP rendszer számlaiktatási folyamatának újragondolása, újraszervezése az SAP workflow technológia alkalmazásában rejlő előnyök kiaknázásával. Ezen kívül kiegészítő fejlesztésekkel tervezzük teljesebbé tenni az SAPNeptun interfészt, valamint átalakítjuk az SAP jogosultságstruktúrát. 155


Az SAP rendszer teljes körű kifejlesztése a következő években fog megvalósulni további SAP modulok megvásárlásával és implementálásával: ingatlanmenedzsment modul (REM), üzleti információs adattárház (BW), stratégiai menedzsment modul (SEM). A beszerzendő modulok által kínált funkcionalitásra az SAP integrált ügyviteli rendszerre épülő, az abban tárolt információkat megfelelően rendszerezni és felhasználni képes vezetői információs rendszer (VIR) létrehozása érdekében van szükség. A kialakítandó VIR rendszer leírását a 2.9.4 Az intézményi és vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja című alfejezet tartalmazza. Az SAP gazdaságinformatikai rendszer adataira épülő, az egyetemi gazdálkodás eredményességének mérését végző mutatószámrendszer az előbb említett új vezetői információs rendszer (VIR) bevezetése keretében lesz kialakítva. A változó gazdasági környezetben a megalapozott vezetői döntések érdekében valamennyi informatikai rendszer folyamatos – az információs igényekhez igazodó – fejlesztést igényel.

2.12.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál A Debreceni Egyetem bevételszerzési stratégiája összhangban van a fentiekben megfogalmazott küldetésnyilatkozattal (ld. 1.7. pont), és a felsőoktatási intézmények Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott szerepével. A bevételszerzési stratégia fő elemei következők: A bevétel növelésének eszközei: Az oktatási „piacon” kialakuló versenyhelyzethez való alkalmazkodás: Demográfiai előrejelzések szerint a hallgatók száma csökkenni fog, mely negatívan hathat az alapképzésben résztvevők számára. A DE jó eséllyel indul a versenyben a mesterképzésben résztvevő hallgatókért, hiszen széleskörű tudományterületeket ölel fel, részben tudományterületek határain (pl. biomérnökség, üzleti matematika). Az oktatási marketing szélesítése, a munkaerőpiachoz történő alkalmazkodás – melyet a debreceni fejlesztési pólus programban is megfogalmaztunk, kiváló eszközök a versenyben maradásra. Külön hangsúlyt kap a térítéses oktatás, ezen belül is az idegen nyelvű képzés. spin-off, start-up cégek létrehozása a DE részvételével, a kutatási eredmények hasznosítása A pólus kulcsprojektekben (ld. 2.7. fejezet) elért kutatási eredmények hasznosításából származó bevételek. szerződéses kutatás, illetve szabad kapacitáshoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtás, innovációs szerződések, szakképzési hozzájárulások, szaktanácsadás A DE párbeszédet nyit és üzleti kapcsolatot alakít ki ipari partnerekkel a régióból és tágabb körből is. (A pólus kulcsprojektekben (ld. 2.7. fejezet) megfogalmazott célok összhangban vannak e célkitűzéssel is.) térítéses betegellátás, az OEC-en, az egészségügyi struktúraváltás jegyében pályázati bevételek növelése A kutatók tájékozottságának növelésével, projektmenedzsment támogatással.

156

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Érdekeltségi rendszer kialakítása Az oktatók személyes érdekeltsége a képzésekben spin-off, start-up cégek létrehozása, a K+F együttműködések eredményfüggő elismerése, licencbevételek. A versenyszférával való együttműködésből származó bevételt anyagi ösztönzésre, a tevékenységek fejlesztésére és a pályázati saját erő részbeni biztosítására kívánjuk fordítani. Támogató szervezetek (pl. GND Tudás- és Technológia Transzfer Iroda)

A TEK bevételszerzési stratégiái A bevétel növelést, mint célt a TEK a következő eszközökkel kívánja elérni: Az oktatási „piacon” kialakuló versenyhelyzethez való alkalmazkodás. A felvételi keretszámok és a jelentkezési arányok alapján meghatározhatók az erős és gyengébb keresletű képzések. A keresettebb képzések/szakok, képzési formák célzott felfuttatása növelheti a bevételt. Fontos adatok nyerhetők az Alumni felmérések fejlesztésével. Fokozott körültekintéssel alakítjuk ki és indítjuk a mesterképzéseket, ami már az alapképzésben orientálhatja a hallgatók intézményválasztását. Az oktatási piac nemzetközi irányba való bővítése alapvető fontosságú az idegennyelvű képzés megvalósítása érdekében. Az oktatás marketingjében jelentős szemléletváltást szükséges megvalósítani. A TEK nagy volumenű projektjei lehetőséget teremtenek a versenyszférával való szoros, szervezett együttműködésre. A TEK a K+F, oktatási, termelési együttműködésből alapvetően többletbevételre számít. A konkrét együttműködések sikerre vitelét a TEK a képzési spektrumának célzott fejlesztésével és az együttműködő partnerek konkrét igényeinek az oktatásba való beépítésével támogatja. A TEK aktív közvetítő és tanácsadó szerepet kíván vállalni a munkaerőpiac működtetésében. A K+F tevékenység eredményeinek a hasznosítására a TEK részvételével működő cégek kerülnek létrehozásra (spin-off, start-up). A TEK szorgalmazni kívánja különböző cégeknek az egyetemre való betelepülését, a meglévő infrastruktúra és eszközállomány jobb kihasználása, valamint a vállalati kapcsolatok erősítése érdekében. Jelentősen növelni kívánja a TEK pályázati aktivitását az interdiszciplináris területeken is. Az ismertetett tevékenységek hatékony működését a feladathoz igazított szervezeti keretek között kívánja biztosítani. A szervezetfejlesztések között szerepel pl. virtuális és valós inkubátorház funkció, a betelepülő cégek igényeit kiszolgáló és a nagy projektek működtetését végző gazdasági társaság létrehozása, az egyetemen belüli speciális képzéseket, és munkaerő-piaci tevékenységeket összefogó és kiszolgáló szervezeti egység létrehozása. A bevételnövelő intézkedések megvalósulását a közreműködők érdekeltté tételével kívánja segíteni. Az érdekeltségi rendszert az alábbiak szerint fejlesztendő: Az oktatók személyes érdekeltsége érvényesüljön a speciális képzések és az idegennyelvű oktatás szervezésében és megvalósításában. A K+F együttműködések eredményfüggő elismerésével ösztönözzük a kutatási tevékenységet.

157

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A kölcsönös érdekeltség alapján támogatjuk oktatóink, kutatóink spin-off cég alapítását, a szabadalmak, találmányok hasznosítását. A versenyszférával való együttműködésből származó bevételt anyagi ösztönzésre, a tevékenységek fejlesztésére és a pályázati saját erő részbeni biztosítására kívánjuk fordítani. A betelepülő cégektől származó bevételek jelentős részét az adott terület fejlesztésébe kívánjuk visszaforgatni. Az OEC bevételszerzési stratégiái

Az OEC szervezeti egységeinek gazdálkodása belső érdekeltségi szabályzat alapján történik. Fő szempont a bevételek növelése. Gazdálkodó szervezeti egységeink a piaci környezetben bevételhez igen sokrétű, szolgáltató tevékenység végzése során juthatnak, de általában három területen érhetnek el jelentős bevételt: a térítéses oktatás, ezen belül is az idegen nyelvű képzés; szerződéses kutatás, illetve szabad kapacitáshoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtás, térítéses betegellátás. Az egészségügyet érintő változásokkal párhuzamosan módosítottuk a hazai piaci igények figyelembe vételével a Centrum térítéses betegellátásra vonatkozó szabályait. Szerződést kötöttünk gazdálkodó szervezettel térítéses betegellátás szerzésére. Az egészségügyi reformok következtében a vizitdíj és a kórházi napidíj is bevételi forrásként jelentkezik, melynek ráfordítási költsége még nem ismeretes számunkra. A bevételek korlátlanul nem növelhetők ugyan, de Centrum-szinten támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, melyek a fenti tevékenységek ellátásának színvonalát emelik. A kimagasló színvonalú szolgáltatás növekvő forgalmat, ezáltal növekvő bevételt generál. Az AMTC bevételszerzési stratégiái

Bevétel szerzésére az alábbi lehetősége van az Agrár-és Műszaki Tudományok Centrumnak: oktatás (alapképzés, felnőttképzés, nyelvi képzés stb..); innovációs szerződések; szakképzési hozzájárulások; belföldi és EU-s pályázati kiírásokra pályázat beadása; regionális szaktanácsadási pályázatok; az ÚMFT lehetőségein belüli pályázatok kihasználása; árutermelés értékesítési bevétele; mezőgazdasági szolgáltatások (laborvizsgálat, szántóföldi); licenc szerződések; osztalék (spin-off cégek). Az AMTC jövőbeli célja ún. érdekeltségi rendszer kialakítása az alábbiak szerint: marketing menedzsment csoport kialakítása, amely ügynöki jelleggel működne; spin-off ( hasznosító) vállalkozások megalakítása. Az egyetemhez kapcsolódó vállalkozásokat az Agrár Ipari Parkba szervezni. A folyamatosan létrejövő innovatív technológiák megfelelő üzleti hasznosítást igényelnek, amely célra jól megfelelnek a spin-off vállalkozások. Főként a non-profit szervezetek/egyetemek számára, mivel a felek között létrejövő kapcsolat rendkívül előnyös lehet: állandó platformként szolgálhat a technológia-transzferhez, lényegesen vonzóbb perspektívát kínálva a non-profit partner részére annál, mint amit például egyetlen szabadalmaztatott technológia licenciaszerződés útján történő hasznosítása jelenthet. A hasznosító vállalkozások hidat

158

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE képeznek az innovációs kapacitások, valamint a termékek és szolgáltatások piaca között, ami egy szoros kapcsolat kialakulásához vezet. A hasznosító vállalkozások létét az indokolja, hogy „szakadék” van az egyetemi (kutatóintézeti) kutatási projektek sikeres befejezése és egy, a kutatási projekt eredményét hasznosító, minden követelménynek megfelelő vállalkozás útnak indítása között, különös tekintettel arra, hogy elsősorban a vállalkozás-közeli fejlettségi szint alkalmas a magánbefektetők érdeklődésének felkeltésére és ez az a szint, amely ésszerű feltételek mellett képes befektetéseket magához vonzani. A „szakadék” áthidalásához néhány hónaptól egy évig vagy még tovább tartó szellemi, szakmai, üzleti erőkifejtésre és pénzügyi támogatásra is szükség van. A programnak végső fokon az a célja, hogy növelje azoknak a kutatási projekteknek az arányát, amelyek támogatásban részesülnek mindaddig, ameddig egyértelművé válik, hogy új cégként képesek létezni és befektetéseket vonzani. Bármilyen is az intézményi rendszer, a sikeres spin-out program rendszerbe foglalja a konverziós folyamatot. A program fontos része önálló menedzsment rendszer kialakítása is (bár az így létrehozott menedzsment nem szükségképpen különül el teljes mértékben az egyetemi vagy kutatási anyaintézménytől). A sikeres spin-out intézmények (TTO-k) szoros kapcsolatokkal rendelkeznek az egyetemi karokkal, a gazdasági élet képviselőivel, a pénzintézetekkel és a vállalkozásfejlesztési szervezetekkel. Sok intézmény jó kapcsolatokat ápol végzett diákokkal is, ami szintén hozzájárul a potenciálisan hasznos kapcsolatok bővítéséhez. Ráadásul nemcsak azokból a kutatásokból származhat majd pénze az egyetemnek, amelyeket maga hasznosít egy spin-off vállalkozáson keresztül, hanem azokból is, amelyeket más, mivel ezek jogait Szegeden ezentúl például néhány millió forintért adják át a kutatóknak. A vállalati szférával sikeresen együttműködő egyetemeknek az is fejtörést okoz, honnan kerítsenek forrásokat a közvetlen anyagi hasznot nem hozó, ám nélkülözhetetlen alapkutatásokra.

2.12.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei a versenyszféra szereplőivel való együttműködésben A Debreceni Egyetem az ország felsőoktatási intézményei közül az elsők között fogadott el szabályzatot az egyetem közalkalmazottjai által létrehozott szellemi tulajdon kezeléséről. Jelenleg érvényes változatát a Debreceni Egyetem Szenátusa 2007. november 15-ei ülésén fogadta el (A DE szellemi tulajdon kezelési szabályzata)..A szabályzat előírja: Mely egységekre vonatkozik; A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogokat; Eljárást az olyan szellemi alkotások tekintetében, melyekre iparjogvédelemi oltalom szerezhető; A szerzői művekre vonatkozó eljárást; A szellemi vagyon nyílvántartását; A költségek viselését; A hsznosításból befolyó díjak megosztását, a kutatók motiválását; A szabályzat megsértésének következményeit.

159

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.12.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése Az Egyetem – mint állami felsőoktatási intézmény – önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Kincstári és saját, "felajánlott" vagyonnal rendelkezik, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból és más forrásokból származó bevételeivel gazdálkodik. Az Egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyságot és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítését, annak teljességét és hitelességét, számviteli rendjét tartja szem előtt, a FEUVE és a belső ellenőrzés megszervezése és működtetése mellett. Az Egyetem: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, kincstári költségvetéssel rendelkezik, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, kincstári ügyfél, kincstári számlával rendelkezik, önálló gazdasági szervezettel rendelkezik, éves belső gazdálkodási költségvetés alapján gazdálkodik. A centrum (Orvos- és Egészségtudományi Centrum: OEC, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma: AMTC): nem önálló jogi személy, a rendelkezésére bocsátott előirányzatok vonatkozásában alköltségvetéssel rendelkezik, kincstári számlával rendelkezik, az alábbi bevételi és kiadási előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik: o az Ftv. 141.-143. §-ban meghatározott feladatokhoz tartozó valamennyi előirányzat; o az egészségügyi miniszter és az oktatási és kulturális miniszter közötti, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és az oktatási és kulturális miniszter közötti megállapodásban rögzített külön kincstári számlán kezelt előirányzatok; o valamennyi saját bevétel; o pályázatok, programfinanszírozott témák támogatása; o átvett pénzeszközök; o a feladatellátáshoz kapcsolódó minden egyéb bevétel. az előzőkben felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó bevételeket a centrum számlájára utalhatja a finanszírozó, egyes gazdasági feladatait a Gazdasági Főigazgatóságnak a – centrum gazdasági igazgatójának közvetlen alárendeltségében működő – részlegei végzik.

160

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Tudományegyetemi Karok tervezési gazdálkodási egység (TEK) nem önálló jogi személy, a rendelkezésre bocsátott előirányzatok vonatkozásában alköltségvetéssel rendelkezik, kincstári alszámlával rendelkezik, az alábbi bevételi és kiadási előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik: o az alköltségvetésben, illetve a belső gazdálkodási költségvetésben meghatározott előirányzatok, o valamennyi saját bevétel, o pályázatok, programfinanszírozás, illetve feladatfinanszírozás támogatási előirányzat, o átvett pénzeszközök, o a feladatellátáshoz kapcsolódó minden egyéb bevétel. ● egyes gazdasági feladatait a Gazdasági Főigazgatóságnak – a TEK gazdasági igazgatójának közvetlen alárendeltségében működő – részlegei végzik. A centrumhoz tartozó, székhelyen kívül működő kar, kutatóintézet: nem önálló jogi személy, részjogkörű szervezeti egység, éves belső gazdálkodási költségvetés alapján gazdálkodik, egyes gazdasági feladatait a Gazdasági Főigazgatóságnak a kar gazdasági vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő kihelyezett részlegei végezhetik. önálló intézet: nem önálló jogi személy, részjogkörű szervezeti egység, éves belső gazdálkodási költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodó szervezeti egység nem önálló jogi személy, a rendelkezésére bocsátott keretekkel gazdálkodik, az Egyetem döntése alapján az előirányzat-felhasználási keretszámláról meghatározott keretösszeg erejéig kiadásokat kezdeményezhet. számlák továbbításával, kincstári kártyával, az Egyetem előirányzat-felhasználási keretszámlája feletti rendelkezési jog megadásával, a megállapított keretösszeg erejéig. Az egyetemnek erőforrásokat kell menedzselnie, folyamatköltségeket kell elemeznie, ismernie kell a piaci elvárásokat, ha meg akar felelni a környezet, társadalom kihívásainak. Csak jól menedzselt szervezet képes a kihívásoknak megfelelni, és mérhető, versenyképes szolgáltatást nyújtani. A ma már alapkövetelménynek számító integrált informatikai rendszerek viszonylag standard módon, magas színvonalon tudnak az alapvető gazdálkodási eseményekről információkat gyűjteni, tárolni. Az integrált rendszer előnye, hogy a gazdasági események feldolgozása, a beszámolás, számadás csaknem teljesen automatizált aktualizálásokon keresztül történik. A folyamat teljes

161

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE egészében ellenőrizhető az egyedi bizonylattól a mérlegig. A különböző intézményi, szervezeti struktúrák, rendszerek integráltságának biztosítása érdekében, minden alrendszernek vannak szervezeti strukturális elemei, melyek össze vannak rendelve, ezzel biztosítva a szervezetek integrált összekapcsolódását. Az egyetem gazdasági informatikai rendszere az SAP kontrolling moduljába a költséggazdálkodás és költségelemzés hatékony támogatása érdekében a tranzakciókkal párhuzamosan egyidejűleg akár több vetületben történik a költségek rögzítése. Az egyetem VIR rendszer kiépítését tűzte ki célul, mely az integrált informatikai rendszer kiépítésének befejező lépése. A Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóságán Kontrolling és Költségvetési Osztály működik, mely a beszámoló és a költségvetés tervezésének menedzselését a tervezési egységek és a szervezetek adatainak kiértékelésével, mutatószámokkal történő elemzésével végzi. A későbbiek során kerül kialakításra a VIR, amelynek koncepcióját a 2.9.4. fejezet tartalmazza. A VIR eszközként szolgál ahhoz, hogy a fent említett feladatokat minél alaposabban végezzük el.

2.12.6 Az intézményi pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása A pályázati források - az ipari partnerektől származó bevételek mellett - jelentős többletbevételt jelentenek az egyetemnek, ezért azok növelését az egyetem többek között az alábbi eszközökkel segíti: A pályázati lehetőségeket a Pályázati Irodák folyamatosan figyelik, és közhírré teszik. Az elnyert összeg szabályos felhasználása érdekében a pályázót a gazdasági adminisztráció folyamatosan segíti és ellenőrzi. Az egyetem képviselői rendszeres kapcsolatot tartanak fenn és egyeztetnek a támogatást biztosító intézményekkel/főhatóságokkal, a konzorciumi partnerekkel vagy más egyetemek képviselőivel. A megszerzett támogatás jelentős hányadát a pályázó használhatja fel, a központi elvonást a vezetés minimális szinten tartja. A pályázatokhoz szükséges saját erő/forrás biztosítására az intézmény egyéb, nem pályázati forrásokból származó bevételei szolgálnak. Tekintettel arra, hogy költségvetési pénzből nem lehet a pályázatok saját erejét finanszírozni, ezért erre a célra az intézmény egyéb bevételei szolgálhatnak. Ilyen forrás lehet például a költségtérítéses képzés bevételei valamint a vállalkozói szférától származó – kutatás-fejlesztési, oktatási – megrendelések bevételei. A pályázatokhoz szükséges saját forrás megteremtése jellemzően annak a gazdálkodó egységnek a feladata, ahol a pályázat megvalósul. A Debreceni Egyetem a pályázatok benyújtásakor a keretrendszerben elkülöníti a pályázat megvalósításához szükséges saját erő összegét, biztosítva azt, hogy pozitív döntés esetén a saját erő rendelkezésre álljon. Az Új Magyarország Fejelsztési Programhoz kapcsolódó kulcsprojekteket az eddigiekben a város és a Debreceni Egyetem, valamint ipari szereplők képviselőiből álló testület koordinálta, azonban szükséges lesz egy koordinációs testület felállítása a Debreceni Egyetemen belül is. Tudományegyetemi Karok (TEK)

162

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A pályázati aktivitás jelentős növelését kiemelt feladatnak tekinti a TEK. A hagyományos K+F forrásokon kívül az ÚMFT forrásokra meghirdetett pályázatokon való sikeres részvétel a fennmaradás és fejlődés egyik kulcseleme. A pályázati saját forrást több szinten és formában kívánjuk biztosítani. tanszéki, intézeti, kari bevételek; élőmunka és infrastruktúra beszámítása; fejlesztési beruházási projektekben az ingatlan vagyon ésszerű bevitele; közös és betelepülő cégektől származó bevétel visszaforgatása; vállalkozói tőke bevonása, konzorciális együttműködés, befektetői, PPP formában. Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC)

Az OEC jelenlegi pályázatainak egy része a pályázatot kiíró által teljes egészében finanszírozott pályázat. Másik része meghatározott százalékban saját forrást igényel. Saját forrás biztosítása normatív kutatásból, saját bevételből illetve a gazdaság más szereplőitől származik. Jelentősebb összegű saját forrás biztosítása érdekében a szorosabb és tágabb környezetünkben működő vállalkozásokkal üzleti kapcsolat kialakítására, illetve a meglévő kapcsolatok szélesítésére törekszik. Ilyenek a gyógyszercégekkel kötött hosszú távú kapcsolat, mely szállítói jog megvásárlására irányul (Hungaroplazma Kereskedelmi Rt, Euromedic Pharma Zrt. és a Humantrade Rt), továbbá a PRO-DZETA Kft-vel, valamint a PET- CT Orvosi Diagnosztikai Kft-vel kötött közreműködői szerződés. További lehetőséget biztosít pályázati saját forrás biztosítására a gyakorlati képzés fejlesztéséhez kapcsolódó szakképzési hozzájárulás, valamint az innovációs alap átforgatása. Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma (AMTC)

A pályázatok saját forrásának biztosítására az AMTC-n az alábbi lehetőségek állnak a rendelkezésre: banki hitel felvétele; árutermelés bevételének igénybevétele; forrásátcsoportosítás; tartalék felhasználása. A pályázatos bevételek és kiadások tervét év elején, a költségvetéssel együtt készíti a Centrum melyből a havi forrásszükségletet ki kell mutatni. A forrásszükséglethez a finanszírozási forrást kell illeszteni. A források biztosításánál igénybevételi sorrend kerül felállításra, melynek szempontjai: költségesség (kamat, kezelési költség stb..); gyors rendelkezésre állás; futamidő.

2.12.7 Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése (mutatószámok kimunkálása, teljesítményértékelés stb.) Az egyetem decentralizált gazdálkodása és összetett tevékenysége (oktatás, betegellátás, kutatás) indokolta egy általános mérési rendszer kidolgozását. Az egyes szervezeti egységek vezetőinek fontos feladata, hogy tisztán lássa gazdálkodásának és napi tevékenységének főbb mutatóit. Az egyetem gazdálkodására ható külső tényező a finanszírozás változása (oktatás és betegellátás) és a felügyeleti kényszerintézkedések, amelyek nem befolyásolhatóak. További külső, figyelmen kívül nem hagyható tényező a verseny, amely önmagában változtatásra kényszerít, és e mellett a szabályozás folytonos átalakulásával és a mindig megújuló szakmai elvárásokkal is lépést kell tudni tartani.

163

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Valamennyi bizonytalansági tényezőre előre felkészülni nem lehet, de minden egyes gazdálkodó szervezeti egységnél meg kell jelennie egy új funkciónak (és meg kell erősödnie), amely az adott szervezet gazdasági szakmai adatait, helyzetét figyeli, nyomon követi, és megteremti a vezetés számára a naprakész informáltságot. Az információnak rendelkezésre kell állnia kari szinten és egyetemi szinten is, hiszen a kedvezőtlen tendencia nem mindegy, hogy hol és mely helyeken keletkezett. A külső és a belső változások hatását kontroll alatt kell tartani annak érdekében, hogy időben történő lépésekkel lehessen reagálni. A kontroll egyik lehetséges módja az erőforrások és a tevékenység/szolgáltatás mérése mutatószámok segítségével. A mutatószámok alkalmazása hozzájárul az évek közötti változások kimutatásához, az átláthatóbb gazdálkodási és ellenőrzési rendszerhez, ami megteremti a működés biztonságát. A mutatószámok alkalmazása először a karokra terjedt ki, célja volt egy kari adatbázis létrehozásával az évek közötti változások nyomon követése. A teljesítmények mérése az alábbi 8 mutatószámcsoporton belül 72 db mutatóval történt. I. Hallgatói létszám II. Dolgozói létszám III. Oktatás IV. Pénzügy V. Személyi juttatás és munkaerő gazdálkodás VI. Helyiség gazdálkodás VII. Dologi és üzemeltetési kiadások VIII. K+F tevékenység A kari szinten számított mutatószámok értékei nagyon sok esetben az oktatás sajátosságaitól függnek. Összehasonlítva a kari adatokat, jól megfigyelhető az oktatások eltérő ráfordítás igénye, ami az oktatói munka, létszám, helyiségek, eszközök, az oktatáshoz szükséges egyéb tevékenység fenntartása, külső tevékenységek igénybe vétele formájában jelentkezik. Az egyes mutatószám csoportok egymástól nem különíthetők el, összefüggésben vannak a többi csoporttal. A hallgatói mutatószámok esetén a létszámváltozással a bevételek (finanszírozás és térítési díj) és a kiadások (személyi és üzemeltetési) változása függ össze szorosan, ugyanakkor az oktatás színvonalára is hatással van. Az oktatói létszám változása hatással van a személyi kiadások alakulására és az oktatás színvonalára. A mutatók alkalmazása lehetőséget ad az egyetem karainak és tervezési egységeinek az összehasonlítására időben is, azon túl komplexen az adatokban rejlő összefüggéseket is megmutatja. Láthatóvá válnak a tendenciák, és hogy melyek azok a területek, ahol szükségessé válik a beavatkozás. Az adatok elemzésekor nehézséget jelent, hogy az OEC esetében a karokhoz vannak rendelve a klinikák (szervesen kapcsolódnak az oktatáshoz), így azok tevékenységét a betegellátással együtt kell értékelni. A betegellátási tevékenység volumenéből adódóan a mutatószámok kari összesített (DE karok összesen) alakulására jelentős hatással van. A pontosabb összehasonlítás érdekében az adatokból ki kellett szűrni a betegellátáshoz kapcsolható értékeket, így azonos tartalmat lehet összehasonlítani, viszont így az orvos karok teljes tevékenysége nem látható. Általános tendencia volt 2003-2004-2005 években a hallgatói létszám emelkedése mind az államilag finanszírozott mind a költségtérítéses létszám tekintetében, az oktatói létszám ezzel ellentétben csökkent. A hallgatói létszám növekedésével és az oktatói létszám csökkenésével

164

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE nehezebb az oktatás minőségének, színvonalának biztosítása, másrészt nőhet az oktatás költséghatékonysága. A főiskolai és egyetemi karok között látszik néhány általános különbség. A főiskolai karokon alacsonyabb a minősített oktatók aránya, nagyobbak a hallgatói csoportméretek, magasabb az egy tanszékre jutó szakok száma, alacsonyabb a pályázati tevékenység vagy lehetőség. Felismerhető tendencia a bevételi források összetételének átrendeződése, nőtt az átvett pénzeszköz és csökkent az állami támogatás részaránya az összes bevételen belül. A saját bevételt meghatározó költségtérítéses képzés bevételei szakonként változóak. A képzés költségigényességének és a piaci viszonyoknak megfelelően kialakított térítési díj különbözősége miatt nincs egyenes arány a hallgatói létszám és az elért bevételek között. A következő években a hallgatói létszám esetleges csökkenése - akár állami finanszírozású, akár költségtérítéses - miatti bevétel csökkenés magasabb arányú lehet, mint az ezzel járó kiadások csökkenése, hiszen az oktatói bérköltség, üzemeltetési és energia költségek fixnek tekinthetők, és számolni kell az állandó áremelkedéssel is. Különös figyelmet érdemel ez azoknál a szakoknál, hol az egy hallgatóra jutó működési kiadás már most is meghaladja a normatíva értékét. Az üzemeltetési, energia kiadásokban rejlő tartalékokat jobban fel kell tárni, és ki kell használni a következő években, mert az ingatlanok nagyságrendje miatt a fajlagos költségek kis mértékű csökkenése jelentős megtakarítást, a növekedése nagyarányú költségtöbbletet jelenthet. A kari adatbázis létrehozása a költségvetési beszámolókon, a rendelkezésre álló statisztikai forrásokon, és a karok – centrumok által nyújtott adatszolgáltatáson alapultak. A karok adatszolgáltatása nem biztos, hogy mindig egységes tartalmi elemeket foglal magában. Ennek a kiküszöbölése akkor valósul meg, ha létre jön az információs adattárház, és minden adat innen nyerhető. Nemcsak a mutatószám értékét mutatja majd, hanem azt is, hogyan áll elő egy adott érték. További cél a teljes körben megvalósuló értékeléshez a már említett betegellátási tevékenység teljesítményének a méréséhez szükséges mutatók kidolgozása, a fekvő és járóbeteg-ellátás specialitásaival. Ezek a kapacitás és teljesítmény adatok változásai, a bevételeket meghatározó teljesítménymutatók.

2.13 INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROGRAM 2.13.1 Az intézmény infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat A Debreceni Egyetem ingatlan állományát az 5.14. mellékletben szereplő táblázat bemutatja. Az egyetemi szintű adatot tartalmazó táblázat 2008. december 31-én érvényes állapotnak felel meg. Az épületek összes szintterülete a megadott időpontban 471 238 m2. Az infrastrukturális ellátottság lényeges eleme az oktatási infrastruktúra, mind a tantermi oktatáshoz szükséges eszközök (kivetítő rendszerek, stb.), mind a laboratóriumi és általában a gyakorlati oktatás terén. Ez utóbbi körben találkozhatunk néhány jól fölszerelt hallgatói laboratóriummal, az eszközállomány azonban meglehetősen elavult. Az utolsó nagy átfogó eszközpályázat oktatási céllal (FEFA) több mint tíz éve került meghirdetésre, s bár azóta különféle formában adódtak pályázati lehetőségek a gyakorlati oktatás eszközparkjának fejlesztésére az átlagos színvonalat mindenképpen emelnünk kell. Ezen infrastrukturális elem magába foglalja az agrártudományok oktatásához szükséges szántóföldi nagygépektől, a 165

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE műszaki, természettudományos, orvostudományi oktató- és kutatólaboratóriumok kis, közép és nagyműszerein keresztül a színvonalas zenei képzéshez nélkülözhetetlen kiváló minőségű hangszereket egyaránt. A Műszaki Kar épülete több mint negyven évvel ezelőtt épült, azóta kisebb javításoktól eltekintve nem volt lehetőség felújításra. Az épület homlokzatképzése, szerkezeti megoldásai elavultak. A homlokzati térelhatároló profilüveg szerkezetek épületfizikai szempontból nem megfelelőek, és a beépített azbeszt tartalmú hőszigetelő anyag környezet és egészség károsító hatása kimutatott. Az épület épületszerkezeti anyagainak elavultságából következő fűtési energia igénye magas. A tantermek alapterületi kapacitása nem elegendő az elindított, és a következő években indítandó BSc és MSc szintű képzéseken megjelenő a megnövekedett hallgatói létszám kiszolgálásához. A számítások szerint mintegy másfélszeres bővítésre van szükség. Ezt igazolandó a Műszaki Karon elkészült az építészeti megvalósíthatósági tanulmányterv. A terv rámutat a jelenlegi súlyos hiányosságokra: nincs a Karnak a hallgatói létszámához méretezett aulája, sem egyéb közösségi tere a közlekedő területek aránya a teljes alapterülethez viszonyítva nem elegendő az oktatók, hallgatók pihenését, várakozását szolgáló kiegészítő funkciók, mint levegőző udvar, kert és a hozzá kapcsolódó büfé hiányoznak. A Műszaki Kar a szakmai gárdája és tudományos potenciálja tekintetében egyenrangúvá vált a korábbi egyetemi karokkal, ami egyértelműen megnyilvánul abban, hogy egyetemi rangú (mostani szóhasználattal mester szintű) képzési programot hirdet és valósíthat meg. A képzési programok sikeres megvalósításához az oktatási tereit is méltóvá kell tenni a felvállalt feladatokhoz. A oktatási struktúra tervezett változásai világosan mutatják a hallgatói és oktatói létszám növekedését, ami többlet oktatási terek (laboratóriumok, tantermek, előadótermek) számának és kapacitásának növelését követeli meg. A DMJV Önkormányzat, Egyetemümk, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Oktatási minisztérium 2005 szeptemberében megállapodott abban, hogy az alábbi ingatlanokat a DMJV és az Egyetem elcserélik. A csereügylet keretében a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében lévő debreceni Kassai úti 10796/13 hrsz-ú – „saját használatú út” megnevezésű – 1005 m2 nagyságú, valamint a 10796/14 hrsz-ú – „oktatási intézmény” megnevezésű 1 ha 6260 m2 nagyságú ingatlanok Önkormányzat részére történő átadásáért az alábbi hat önkormányzati tulajdonú ingatlant kapta meg az Egyetem: Hrsz.: 22248/1

Intézményi közkert 6104 m2 Címe: Debrecen, Egyetem tér 1. sz. Beépítetlen. Többnyire szilárd burkolattal ellátott terület, az Egyetem téri campus közlekedési rendjét elősegíti, szervesen kapcsolódik az Egyetem területéhez.

Hrsz.: 22230/1

Beépítetlen terület. 4107 m2 Címe: a DEAC Sporttelep és a Móricz Zs. Körút által határolt terület.

166

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Beépítetlen. A DEAC Sporttelep fejlesztési terveihez biztosít területet. Hrsz.: 8882

Sporttelep 3714 m2 Címe: Debrecen, Kossuth u. 33. sz. Beépítetlen. A Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola sportudvara bővült a területtel, tágabb teret biztosítva a sportfoglalkozásokra.

Hrsz.: 21844/13

Iroda 868 m2 Címe: Debrecen, Poroszlay u. 97. sz. Az épület összes szintterülete: 248 m2 Az Egyetem a szükséges felújítást követően itt tervezi a Mentálhigiénés Központ elhelyezését.

Hrsz.: 5840/1

Orvosi rendelő 2850 m2 Címe: Ótemető u. Az épület összes szintterülete: 1068 m2 Az ingatlanon a Műszaki Kar oktatási és könyvtári funkciók ellátását tervezi.

Hrsz.: 20209/2

Irodaház 1901 m2 Címe: Füredi út 44. sz. Épület összes szintterülete: 490 m2 Az ingatlant az Egyetem nyertes pályázatának/pályázatainak saját erő biztosítása érdekében értékesíteni kívánja.

A mintegy kettő évi előkészítő tevékenység után a KVI a cseréhez 2007. november 8. napján hozzájárult. Ezt követően az Önkormányzat egyfordulós, zártkörű pályázati eljárást kezdeményezett, melynek során a Debreceni Egyetemet, mint pályázót pályázat beadásra kérte fel. A pályázat eredményesen zárult, nyertesének a Debreceni Egyetemet hirdette ki a 2007. december 20-i Közgyűlés, mely alapján 2008. február 12. napján csereszerződés jött létre. A csereingatlanok 2008. február 18. napján kerültek a Magyar Állam tulajdonába és Egyetemünk vagyonkezelésébe. A csereingatlanokat – az Ótemető utcai ingatlan kivételével – 2008. február 21. napján vette birtokba Egyetemünk. Az Ótemető utcai ingatlan birtokbaadásra 2008. május 13. napján került sor. A Debrecen, Hadházi utca – Zákány utca sarkán található 10794/14 hrsz-ú, sportuszoda épülethez tartozó földterület használati jogát a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet, valamint az MTA Atommagkutató Intézetet eredetileg a Debreceni Universitas Egyesülés tagjaként illeti meg. A bejegyzés alapját az 1994. április 25-én a Debreceni Universitas Egyesülés igazgatójának, Dr. Szász Gábor professzor úrnak a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba eljuttatott levele és az 1994. április 28-án kelt, a KVI, az MKM és a Debreceni Universitas képviselői részéről aláírt Átadás- Átvételi Jegyzőkönyv képezte, mely a Debreceni Universitas Egyesülés tagjai közötti használati jog arányokat rögzítette. Ezen dokumentumban az ATOMKI és a

167

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE jelenlegi Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) akkori Református Teológiai Akadémia (RTA) is 4 - 4 % használati jog mértékkel került feltüntetésre. Ez a későbbiekben átrendezések miatt módosult, az RTA használati joga 5 %-ra, az ATOMKI használati joga pedig 5,473 %-ra. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debreceni Egyetem között 2008. február 12-én kelt Csereszerződés a 10796/14 hrsz-ú ingatlan terhei között ezt a mértéket tüntette fel. Ezen használati jogok törlését kezdeményezte a DMJV Vagyonkezelési Osztályának 2009. március 5-én kelt, a Debrecen, Ótemető utcán található 5840/1, 5843, és 5844 hrsz-ú ingatlanok telekalakítása tárgyú levele. Egyetemünk e kérés teljesíthetősége érdekében egyeztetetést folytatott a DRHE rektorával, valamint az ATOMKI igazgatójával. A törlést technikailag úgy oldotta meg az Egyetem, hogy az Egyetem kezelésében lévő területekre terhelte át az Uszoda telkének használati jog mértékét. A DRHE Szenátusa május 5-i, Egyetemünk Szenátusa pedig május 14-i ülésén fogadta el a használati jog arány átrendezését. Az ATOMKI igazgatója ugyancsak támogatta a használati jog arány átrendezését. Az DRHE és az ATOMKI a debreceni 10796/14 hrsz-ú területre vonatkozó használati jogának ingatlan-nyilvántartásból való törlését követően 2009. június 22-én a Debreceni Egyetem és a Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött Megállapodás lehetővé teszi az Ótemető utcán az előzőekben említett ingatlanok telekalakításának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését. A Debreceni Egyetem Szenátusának 2009. május 14-i 52/2009. (V.14) sz. határozata alapján, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szenátusának 2009. május 5-i 69/2005-06. sz. határozata alapján hozzájárult ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem, Kassai úti Campus területén a DRHE-t és az ATOMKI-t megillető használati jog az alábbiak szerint rendeződjön át: Debreceni Református Hittudományi Egyetemet (DRHE): - a debreceni 10796/6 hrsz-ú ingatlanon a korábbi 5%-os mértékről 6,438%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/7 hrsz-ú ingatlanon 24314 m2 területen a korábbi 5%-os mértékről 6,438%-os mértékűre növekedjen, 2300 m2 területen megmarad a 100%-os használati jog - a debreceni 10796/9 hrsz-ú ingatlanon a korábbi 5%-os mértékről 6,438%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/10 hrsz-ú ingatlannak az „ÁNTSZ út, parkoló (1386 m2), építési hely (4264 m2), valamint az Informatikai Kar építési hely (4264 m2)” területén megszűnjön, míg a fennmaradó (52757 m2) területen a korábbi 5%-os mértékről 6,438%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/12 hrsz-ú ingatlan területén megszűnjön, - a debreceni 10796/14 hrsz-ú ingatlan területén megszűnjön.

168


Atommagkutató Intézetet (ATOMKI): - a debreceni 10796/6 hrsz-ú ingatlanon a korábbi 5%-os mértékről 6,406%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/7 hrsz-ú ingatlanon a korábbi 5,473%-os mértékről 7,012%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/9 hrsz-ú ingatlanon a korábbi 5%-os mértékről 6,406%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/10 hrsz-ú ingatlannak az „ÁNTSZ út, parkoló (1386 m2), építési hely (4264 m2), valamint az Informatikai Kar építési hely (4264 m2)” területén megszűnjön, míg a fennmaradó (52757 m2) területen a korábbi 5%-os mértékről 6,406%-os mértékűre növekedjen, - a debreceni 10796/12 hrsz-ú ingatlan területén megszűnjön, - a debreceni 10796/14 hrsz-ú ingatlan területén megszűnjön.

169

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A területi átrendezéseket a táblázatok összefoglalva mutatják be.

A KASSAI ÚTI CAMPUS TERÜLETÉNEK HASZNÁLATI ARÁNYÁBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLZOTÁSOK A DRHE VONATKOZÁSÁBAN AZ U SZODA TERÜLETÉNEK (10796/14 HRSZ) ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONBA ADÁSA , VALAMINT A CAMPUS HOTELHEZ TARTOZÓ PARKOLÓ (10796/12 HRSZ ) HOTEL RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HASZNÁLATBA ADÁSA MIATT , TOVÁBBÁ A

10796/10 HRSZ-Ú TERÜLETEN AZ ÁNTSZ ÉPÜLETE (4264 M 2), VALAMINT AZ ÜGYFELEK KÖZLEKEDÉSÉT BIZTOSÍTÓ ÚT , PARKOLÓ (1386 M 2) ÉS AZ INFORMATIKAI K AR (4264 M 2) LÉTESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN .

A KASSAI ÚTI CAMPUS TERÜLETÉNEK TAGOLÁSA (HRSZ SZERINT)

TERÜLETEK NAGYSÁGA M2

10796/6

2351

10796/7

26614

10796/9

22712

10796/11 10796/12 10796/13 10796/14

ÚT,PARKOLÓ ÉPÍTÉSI HELY INF.KAR ÉP.HELY. CAMPUS HOTEL PARKOLÓ ÚT USZODA ÖSSZESEN ÁNTSZ

10796/10

62671 20339 3202 1005 16260 155154

FIGYELEMBE KIALAKULT KIALAKULT HASZNÁLAT HASZNÁLAT VEENDŐ 1468,80 M2 HASZNÁLAT HASZNÁLAT MÉRTÉKE MÉRTÉKE TERÜLETEK VISSZAOSZTÁSA MÉRTÉKE MÉRTÉKE % M3 M2 % M3 2351 24314 2300 22712 52757 1386 4264 4264 0 3202 0 16260 133810

5,000 5,000 100,000 5,000 5,000 5,000 5,000 5,000 0,000 5,000 0,000 5,000

170

117,55 1215,70 2300,00 1135,60 2637,85 69,30 213,20 213,20 0,00 160,10 0,00 813,00 1468,80

33,81 349,66 0,00 326,62 758,70 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1468,8

6,438 6,438 100,000 6,438 6,438 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

151,36 1565,36 2300,00 1462,22 3396,55 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8875,50


A KASSAI ÚTI CAMPUS TERÜLETÉNEK HASZNÁLATI ARÁNYÁBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK AZ ATOMKI VONATKOZÁSÁBAN AZ U SZODA TERÜLETÉNEK (10796/14 HRSZ) ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONBA ADÁSA , VALAMINT A CAMPUS HOTELHEZ TARTOZÓ PARKOLÓ (10796/12 HRSZ) HOTEL RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HASZNÁLATBA ADÁSA MIATT , TOVÁBBÁ A

10796/10 HRSZ-Ú TERÜLETEN AZ ÁNTSZ ÉPÜLET (4264 M 2), VALAMINT AZ ÜGYFELEK KÖZLEKEDÉSÉT BIZTOSÍTÓ ÚT , PARKOLÓ (1386 M2) ÉS AZ INFORMATIKAI K AR (4264 M 2) LÉTESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN .

A KASSAI ÚTI CAMPUS TERÜLETÉNEK TAGOLÁSA (HRSZ SZERINT)

TERÜLETEK NAGYSÁGA M2

10796/6

2351

10796/7

26614

10796/9

22712

10796/11 10796/12 10796/13 10796/14

ÚT,PARKOLÓ ÉPÍTÉSI HELY INF.KAR ÉP.HELY. CAMPUS HOTEL ÚT,PARKOLÓ ÚT USZODA ÖSSZESEN ÁNTSZ

10796/10

62671 20339 3202 1005 16260 155154

FIGYELEMBE HASZNÁLAT VEENDŐ MÉRTÉKE TERÜLETEK % M2 2351 24314 2300 22712 52757 1386 4264 4264 0 3202 0 16260 133810

5,000 5,473 0,000 5,000 5,000 5,000 5,000 5,000 0,000 5,000 0,000 5,000

171

KIALAKULT HASZNÁLAT KIALAKULT 1468,80 M2 HASZNÁLAT MÉRTÉKE HASZNÁLAT VISSZAOSZTÁSA MÉRTÉKE M2 MÉRTÉKE M2 % 117,55 1330,71 0,00 1135,60 2637,85 69,30 213,20 213,20 0,00 160,10 0,00 813,00 1468,80

33,07 374,31 0,00 319,43 741,99 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1468,8

6,406 7,012 0,000 6,406 6,406 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

150,62 1705,02 0,00 1455,03 3379,84 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6690,51

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A DE Tudományegyetemi Karok fejlesztési tervét a 2005-2010 közötti időszakra az Egyetemi Tanács 2005. február 17.-i ülésén elfogadta. E terv részeként jelent meg az Informatikai Kar elhelyezését szolgáló épület beruházási elképzelése. 2005-ben a Debreceni Egyetem Szenátusának döntése alapján megtörtént az új épület helykijelölése, majd a tervpályázat tender sikeres lebonyolítása. Az Informatikai Kar új épülete számára rendelkezésre álló terület, a Kassai úti campuson található. A helyi építési szabályzat szerint az épülethez tartozó lehatárolt alövezet a DEBRECENI EGYETEM KASSAI ÚTI CAMPUS alövezete, mely OKT.1.55. szöveges szabályozási előírásokkal szabályozott. Ennek értelmében az alövezetben oktatási kutatási funkciójú épületek helyezhetők el. Az alövezet beépítettsége max 40% lehet, a megengedett építménymagasság 8,50 –12,50 m között alakítandó ki. A telek 62671 m2 területű, az épület elhelyezésére szolgáló alövezet 8572,40 m2 területű, melyen az Informatikai Kar épülete 4408 m2 hasznos összes szintterületen helyezkedik el. A Debreceni Egyetem 2006-ban építészeti tervpályázatot írt ki a Kassai út 26.sz. alatt (hrsz.: 10796/10) létesítendő Informatika Kar és ÁNTSZ épületegyüttesre. A tervpályázaton a Kovács Péter és Lengyel István építészek által készített pályamű kapta az I. díjat. 2007. márciusban elkészültek az Informatikai Kar engedélyezési tervei (elvi ép. eng. száma:43439/1/2007,ép. eng. száma: 43439/10/2007), A TIOP 1.3.1. pályázat lehetőségeihez igazodva a Debreceni Egyetem az engedélyezett műszaki tartalom módosításával adta be a pályázatot. A módosítás során a hasznos alapterület csökkent, jelentősebb mértékben a pinceszint rovására. Az épület külső megjelenése, építészeti karaktere nem változott, a tervezett létesítmény kialakítása a módosítások után is a nyertes pályaművel megegyező építészeti kialakítású.

A Debreceni Egyetem többévi előkészítő tevékenység után az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézetével és az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal 2006 áprilisában megállapodást kötött. A megállapodás 10. pontja értelmében a vagyonkezelői jog megosztásához az Oktatási Minisztérium előzetes hozzájárulása szükséges, melyet Egyetemünk beszerzett. A Debreceni Egyetem Kassai úti campusán az ÁNTSZ-szel közösen tervezett fejlesztés feltétele a debreceni 10796/10. hrsz-ú ingatlan vagyonkezelői jogának megosztása és a campus területéből 4264 m2 terület kezelői jogának térítésmentes átadása az ÁNTSZ részére. Az Egyetem az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (8) bekezdése alapján a Debrecen belterület 10796/10 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Debrecen III. kerület Kassai út 26. szám alatt található, 62671 m2 területű, a Magyar Állam tulajdonában, és a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlan vagyonkezelői jogának, az egészhez képest 4264/62671-ed hányadú részét átruházza az ÁNTSZ-re. A vagyonkezelői jog átruházásához a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság előzetes hozzájárulása szükséges. A felépítendő tömbben kerül elhelyezésre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Debreceni, valamint Balmazújvárosi-, Derecskei-, Létavértesi-, Hajdúhadházi Kistérségi Intézetei. Az elhelyezés eredményeként lehetővé válik, hogy a továbbképzések, egyetemi alapképzések és a hallgatók gyakorlati képzése egy helyen történjék. A DEOEC Népegészségügyi Kara és az ÁNTSZ együttműködésében olyan képzőhely jön létre, amely egyesíti magában a legmagasabb szintű elméleti és gyakorlati elemeket, és megfelelő alapot szolgáltat a kutatásokhoz. Az ÁNTSZ a 2009. tavaszán előkészített megállapodás módosítás értelmében hosszútávon együttműködik az Egyetemmel. 172

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az ÁNTSZ vagyonkezelésében lévő ingatlan hányadra – a jogerős használatbavételi engedély megadását követően a használati jog alapításáról szóló külön szerződés alapján – az Egyetem használatának jogát a 815,68 m2 alapterületű helyiségek, úgy, mint egy kétszáz fő befogadására alkalmas előadóterem (ruhatárral és kiszolgáló helyiségekkel), valamint kettő 25-25 fő és egy 50 fő befogadására alkalmas szemináriumi helyiség vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik.

A Debreceni Egyetemen kétszintű képzési rendszer működik, mely megköveteli a gyakorlati ismeretek átadását. A hallgatók megfelelő alap- és gyakorlati képzéshez szükség van egy új akkreditált laborra. Erre legalkalmasabb hely a Debrecen, Böszörményi út 146. Sz. alatt lévő HBm-i Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jelenlegi épülete, hiszen ez szerves egységet képez az AMTC Böszörményi úti ingatlanjaival. A Hivatal vagyonkezelői jogának átvételével lehetőségünk lenne az akkreditált laborok fejlesztésére. A HBm-i Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kezelésében lévő Debrecen 19548/1 hrsz-ú ingatlan művelési ága „kivett raktár, udvar, gazdasági épület”, melynek területe 6718 m2. Az ingatlanon főépület és 2 db melléképület található az alábbi elosztásban: Hrsz.: 19548/1 Kivett raktár, udvar, gazdasági épület: Főépület 1656 m2 Melléképület I. 129 m2 Melléképület II. 71 m2 Az ingatlan vagyonkezelői jogáért „cserébe” az AMTC felkínálja az Agrár Ipari Parkban lévő 0204/16 (5981 m2), 0204/17 (6180 m2), 0204/24 (6180 m2) és 0204/25 (7144 m2) hrsz-ú ingatlanok vagyonkezelői jogát. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tudomásul vette az AMTC kezelésében lévő 4 db ingatlan és a HBm-i Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kezelésében lévő ingatlan vagyonkezelői jogának értékarányos átadás-átvételét. A jogügylet jelenleg folyamatban van.

A Debreceni Egyetem fontosnak tartja, hogy szerepet vállaljon a régió gazdasági életében. Ezért Szándéknyilatkozatban vállalta az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. átvételét - az alapító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től - teljes vagyonával, adósságállomány nélkül. A társaság átvételével a DE AMTC állami feladatként, alaptevékenységként kívánja ellátni az almatermésű gyümölcsfajok génmegőrzési és fajtanemesítési feladatait, a szaktanácsadást, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását, valamint az oktatás és kutatás integrálását. Az Újfehértói GYKSZ Kht. térítésmentes átvételéhez a 2007. évi CVI. törvény 36. § e) pontja alapján a Debreceni Egyetem nevében eljáró Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma létrehozott – 100 %-os tulajdonosként - egy zártkörűen működő kiemelkedően közhasznú gazdasági társaságot, mely bejegyzésre került a Hajdú-Bihar Megyei Cégbíróságon. Az Újfehértói GYKSZ Kht. üzletrészeinek ingyenes átvételét a DE AMTC által létrehozott kiemelten közhasznú szervezetnek is kérelmeznie kell a 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet 50. §-a alapján.

173


Infrastruktúra fejlesztési javaslat A Debreceni Egyetem kiemelt prioritásként kezeli a Debrecen Fejlesztési Pólus program kulcsprojektjeiben megfogalmazott fejlesztési terveket (lásd a 2.7 fejezetben). Ezek a komplex projektek egyenként is általában több infrastruktúra fejlesztést tartalmaznak. Részletes kidolgozásuk jelenleg folyamatban van. Ugyancsak egyetemi szintű infrastruktúra fejlesztést tartalmaz a Bioengineering Bay Zoltán Intézet létrehozására vonatkozó elképzelés (2.6.2 fejezet), az egyeztető tárgyalások jelenleg folynak a Bay Zoltán Alapítvánnyal. A Műszaki Kar a szakmai gárdája és tudományos potenciálja tekintetében egyenrangúvá vált a korábbi egyetemi karokkal, ami egyértelműen megnyilvánul abban, hogy egyetemi rangú (mostani szóhasználattal mester szintű) képzési programot hirdet és valósíthat meg. A képzési programok sikeres megvalósításához az oktatási tereit is méltóvá kell tenni a felvállalt feladatokhoz. A oktatási struktúra tervezett változásai világosan mutatják a hallgatói és oktatói létszám növekedését, ami többlet oktatási terek (laboratóriumok, tantermek, előadótermek) számának és kapacitásának növelését követeli meg. A további infrastruktúra fejlesztési javaslatokat centrumok/TEK szerinti csoportosításban mutatjuk be, amely évenkénti bontásban határozzák meg végrehajtás feladatait. A fejlesztések elsősorban a meglévő épületek rekonstrukcióját, műszaki –technológiai korszerűsítését szolgálják. Az újonnan tervezett épületek a korábbi fejezetekben megfogalmazott fejlesztési programok infrastruktúrális feltételeinek megteremtésére szolgálnak. Az elmúlt évben bevezetett kétszintű képzés megköveteli a gyakorlati ismeretek átadását az eddigi szokásostól eltérően. A 7. félévben kell megszervezni a XXI. században elvárt ismereteket nyújtó gyakorlati képzést. Ehhez nyújt segítséget a Debreceni Egyetemi Ipari Park, mely területileg az AMTC szomszédságában található Debrecenben. Az Egyetemi Ipari Park infrastruktúrájának első üteme 300 millió Ft értékben 2002-ben pályázati forrásból megvalósult. A már elkészült elemek továbbfejlesztésével létrejöhet a Debreceni Egyetemi Innovációs Ipari Park teljes infrastruktúrája. Az első betelepülő, fölhasználati jog vásárlásával megkezdte beruházását 1000 főt foglalkoztató, ún. Call Center működtetéséhez. Ide tervezzük az „Agrár- Innovációs Tudásközpont” pólus program egyes építési elemeit.

174

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÜTEMEZETT FEJLESZTÉSI JAVASLAT 2007-2011. évi intézményfejlesztési terve

Tervezési egység megnevezése: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Sorszám

Infrastruktúra fejlesztés témaköre

pontos megnevezése 1. „A” tanulmányi épület homlokzat rekonstr. nyílászárók cseréje, főbejárat II. ütem · Belső udvar felől · Böszörményi u. felől 2. Tanszékek rekonstrukciója (prioritási sor) · Kertépítésezt + dékánia · Mikrobiol. („A”ép.)

I.

Intézményi beruházások

·

2 007

2 008

2 009

2 010

2 011

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

50

60

110

215

150

365

-

Megjegyzés

-

Növényterm. – Genetika („A”épület)

· Állatélettan („B”épület) 3. Előadók - szemináriumok rekonstrukciója berendezéssel (a tetőszerkezet felújítása után helyreállítások)

4. Műszerközpont épület magastető építée és homlokzat felújítása

100

100

200

35

35

Ép. eng. sz. 101762/9/2006

5. Informatikai épület magastető építése és honlokzat felújítása

35

35

Ép. eng. sz. 3950/2/2007

6. Géptani Bázis fejlesztése a mezőgazdasági gépész oktatási feltételeinek biztosításával (megújuló energiaforrás)

1 000

-

1 000

600

7. Növéyntermesztési és Géptani Gyakorlati Bázis 2000 m2-es bemutató tér gyakorlókkal tervezése, építése, öntözőhálózat kiépítése 8. Agrár Szakigazgatási Irodaház (5000 m2)

1 500 175

2 000 600

500

2 000

Ép. eng. sz. 80160/18/2008

Tervezési engedélyeztetés

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE megvalósítás

szükséges

9. Az "Agrár-Innovációs Tudásközpont" Pólus program építési elemei "Szőlőmag" projekt labor és mintaüzem (Ipari Park)

45

Génbank épület (Ipari Park)

150

150

Környettechnológia labor felújítása

38

38

Biomassza előkészítő labor/üzem

9

9

Innnovációs központ, inkudátorház és gyakorlati képzési hely (Ipari Park)

1 800

Élelmiszerfejlesztő Központ és Analitikai Laborbázis (Ipari Park)

2 000

45

Terveztetés, engedélyeztetés szükséges

1800

Humánerőforrás fejlesztés - épület felújítás

2000 20

20

10. MAG-Ház építése (Műszaki AgrárGazdálkodásitudományi Továbbképzési és Sazktanácsadási Központ infrastruktúrális hátterének fejelsztése)

Ép. eng. sz. 52344/11/2006.

I. ütem Oktatási funkció II. ütem Oktatási és lakó funkció

150 343

11. Balásházy János Mezőgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolaa rekonstrukciója (Pallag)

528 800

250

2 071

500

500

1 000

Módosított 179252/4/2008 Terveztetés, engedélyeztetés szükséges

12. Pallag - oktatási épület építése (összesen: 670,0 m2) Dísznövény kertészet oktatásának fejlesztése

300

13. Pallag meglévő kúria épüelt teljes rekonstrukciója

150

14. Sprot és Turisztikai Oktatási Központ

500

176

300 150

300 500

Éítési engedély száma: 138555/9/2003.

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 15. Természetvédelmi és vadgazdálkodási gyakorló bázis 500

500

1 000

1. Böszörményi úti campus csatorna hálózatának szétválasztása (csapadék és szennyvíz)

150

150

300

5 150

3. Multimédia centrum kialakítása, technikai felszerelése

Infrastrukturális beruházások

100

16. Oktatási, kutatási fejlesztés, beruházás

2. Telefonközpont bővítése – mellékek számának növelése – két évente

II.

100

150

4. Közműfejlesztés – a Böszörményi u. 138. szám alatti terület Sportcsarnoktól NY-ra eső területe a városi csatornahálózatba nincs bekötve, az épületek egyedi szikkasztóval rendelkeznek, melybe a talajvíz is bejut. Ez gyakori szennyvízakna szippantást eredményez. A terület szennyvízelvezetése elengedhetetlen.

100

5. Informatikai fejlesztések, hardware, szoftver cserék

20

6. Az "Agrár-Innovációs Tudásközpont" Pólus program: Egyetemi Ipari Park infrastruktúra II. ütemének kiépítése

10

7. Böszörményi út felőli terméskő lábazatos kerítés felújítása - tervezéssel 8. Parkfelújítás - automata öntözőhálózat kiépítésével - I., II., III. ütem, tervezéssel 9. Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő és villamos energia-, valamint biometán termelés: a DE AMTC Debrecen Böszörményi út. 138. sz. alatti központi telephelyen és/vagy Debrecen Sceice Parkban (Agrár park) tervezett termálkút és a melléktermékként hozzákacsolódó metán gáz hasznosítása gázmotoros erőműben létesítése.

440

450

50

50

30

30

5 170

10

-

470

100

20



40

900


50

150


30

90


KEOP-2009-4.4.0 pályázat keretében

177

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 10. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva: a DE AMTC DTTI Látóképi telephelyen tervezett Komplex megújuló energia források alkalmazása a telephely energetikai és épületenergetikai rendszerének fejlesztésével. 11. Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő és villamos energia-, valamint biometán termelés: a DE AMTC Debrecen Böszörményi út. 138. sz. alatti központi telephelyen a HUNÉP Uniszol Zrtvel közösen tervezett kaszkád rendszerű hő- és villamosenergia - termelés

KEOP-2009-5.3.0/B pályázat keretében


1. Kollégium

-

III.

Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése

· enyhe lejtésű magastető tervezése, átépítése, valamint homlokzat felújítása · · · ·

lakóegységek, folyamatos felújítása nyílászárók cseréje (fszint+II em.) vendégszobák felújítása pince lejáró felújítása hőközpont felől

95

Oktatási, Sport és kulturális célú infrastruktú ra fejlesztés

95

17

2. Kollégium épületében szemétledobó beépítése, szintenkénti becsatlakozással, hatodik emelettől a földszintig (hét szint).

285

17

10

3. Vizesblokkok felújítása

15

Terveztetés, engedélyez-tetés szükséges

25

1 500

1 500

15

15

Ép. eng. sz. 152344/11/2006

4. Kollégium építése - Debrecen, Böszörményi u. 138. szám alatti ingatlan "Fényház" mögötti területén 210 férőhelyes kollégium építése, mely az intézmény fejlesztési tervében szerepel. 5. Közösségi helyiségek fejlesztése

IV.

95

1. Sportkomplexum tervezése 2. Sportpálya-, futópálya, sportcsarnok felújítása

40 178

50

40 50

50

150


A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 3. Uszoda, Futsal műfüves pálya, és multifunkcionális csarnok építése

200

300

4. Sprotlétesítmények beruházási költségei Összesen:

0

300

800


400

400


10

1 585

13 780

4 595

19 970

2 007

2 008

2 009

2 010

2 011

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

1. Mikrobiológiai és növénykórtani laboratórium alapjainak kialakítása

10

50

50

2. Üvegház felújítás

55

3. Műszerállomány fejlesztése (bővítés, korszerűsítés)

10

4. Madáreleség üzem raktárral

300

Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Innovációs Központ Nyíregyháza

I.

Infrastruktúra fejlesztés

Megjegyzés témaköre

Intézményi beruházások

Sorszám

pontos megnevezése

5. Vetőmagüzem

110 55

10

10

10

40 300

300

300

6. Beruházások (gép-épületek)

45

45

40

40

170

7. Felújítások

10

40

40

40

130

430

445

140

90

1 105

NYKK összesen:

0

179

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Innovációs Központ Karcag Sorszám


2 007

2 008

2 009

2 010

2 011

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

10

10

Megjegyzés témaköre

pontos megnevezése 1. Épület, építmény építése: terményszárító, egyéb 2. Karcag - Kisújszállás - Kunhegyes épület, építmény belső és külső felújítás

40

12

4

3. Mezőgazdasági gépek felújítása

5

15

5

6

31

4. Mezőgazdasági gépek beszerzése: green star, csávázó, pótkocsi, kombinátor, tárcsa, egyéb talajművelő gépek

16

22

40

55

133

I.


5. Egyéb jármű beszerzés 6. Művelettakarékos talajművelési rendszer eszközparkjának fejlesztése (mulch kultivátor, mulchtiller, mulcfinisher)

8

7. Öntözés korszerűsítés 8. Térinformatikai fejlesztések (hardware, software, adatbázis) és informatikai eszközök

56

6

6

8

16

8

8

3

3

3

9

9. Hallgatói labor kialakítása és laboratóriumi műszerállomány fejlesztése (bővítés, korszerűsítés)

17

27

11

55

10. Az "Agrár-Innovációs Tudásközpont" Pólus program építési elemei: gyógynövény projekt, juhászati ágazat építési beruházásai

34

34

11. Szilárd burkolatú bekötőút kiépítése, Kisújszállás, Karcag-Kunhegyes instrastrukturális fejlesztések, vagyonbiztonság, vagyonvédelem, szennyvízelvezetés, tenyészkos legelőkert

5

12. Juhhodály építés

8

180

5

10

8

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 13. Bioenergetikai kutatások infrastruktúra hátterének fejlesztése KKI összesen:

200

0

200

331

106

68

71

576

2 008 MFt

2 009 MFt

2 010 MFt

2 011 MFt

Összesen MFt

500

500

1 000

1 1

1 1

3 3

Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Innovációs Központ Debrecen

I.

témaköre

Intézményi beruházás

Sorszám

Infrastruktúra fejlesztés pontos megnevezése

2 007 MFt

1. Növénxvédő állomás átvétele - akreditált laborok fejlesztése 2. Tűzvédelmi beruházások 3. Jégvédő hálók 4. Munkagép, erőgép állományjavítás, korszerűsítés és beszerzés

1 1

5. Állattenyésztési gépek beszerzése 6. Látókép belső szilárd útburkolat kiépítése 7. Botanikus kert rekonstrukciója 8. Pomológiai kert, gyümölcsgénbank fejlesztése

35

35

15

10 20 10 2

10

9. Látókép szemestakarmány szárító, telep energia ellátása - bioenergia hasznosítása DTTI összesen:

70

20 10 5

10

100 0

181

60

179

Megjegyzés

537

512

25 40 40 7

Terveztetés szükséges Terveztetés szükséges

100

Terveztetés szükséges

1 288

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Sorszám


pontos megnevezése

2 007

2 008

2 009

2 010

2 011

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

I.

Intézményi beruházás

1. Főépület fejlesztése és rekonstrukciója részbeni funkcióátrendezéssel (tanulmányi épület és műhelyszárny)

1 999

2. Nehéz laborok 3. Aula építése 4. Regionális Műszaki Könyvtár új épületszárnyban

-

5. Kapcsolódó info-kommunikációs technológiai fejlesztések

80

6. Magas technológiai és technikai színvonalú laboratóriumok kialakítása, fejlesztése

182

376 140 990

20 -

7. C" típusú szálláshelyek kialakítása, konferencia szolgáltatással, mélygarázzsal(az orvosi rendelő helyén)

1 999

376 140 990 100

250

250

1300

1300

Megjegyzés Az Építészeti tervpályázat részvételi szakaszát Puhl Antal Építésziroda Kft. nyerte el. A leszállított terveket 2008. május 26-án nyújtottuk be a DMJV Műszaki Osztályára. A Műszaki osztály kérte a szabályozási előírásoknak megfelelően a telekalakítás elkészíttetését. Ezt követően haladéktalanul megindítottuk a telekegyesítési eljárást, valamint elhoztuk a terveket átdolgozásra, melyeket 2008. augusztus 4-én ismételten benyújtottunk a Műszaki Osztályra. A telekegyesítési eljárás hiánypótlás kérése miatt jelenleg is folyamatban van.


II.

Hallgatói lakhatási 1. Kollégiumi rekonstrukció, szolgáltatás fejlesztés feltételek fejlesztése

-

Összesen:

Debreceni Egyetem AMTC összesen:

0

0

183

831

80

2019

800

800

3 856

5 955

2 395 16 544 9 124 28 894

PPP rendszerben


Tervezési egység megnevezése: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Infrastruktúra fejlesztés

2009. év

2010 év

2011 év

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

155

750

699

1 604

TIOP 1.3.1. önerő rendelkezésre áll

Elméleti négyszög rekonstrukciója II.ütem

450

250

700

TIOP 2.2.7. önerő rendelekzésre áll

2 Gyakorlati Szimulációs Központ létrehozása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Kísérleti Sebészet épületének infrastuktúráján, valamint a Forgorvostudományi Karon

Az Elméleti Tömb egyes helységeinek részleges átalakítása, a Sebészeti Műtéttani Tanszék épületének rekonstrukciója és bővítése (Preklinikai Szimulációs oktató és Kutató Központ létrehozása)

600

595

1 195

3 Onkológiai Továbbképző Módszertani Központ megalakítása a DEOEC Onkológiai Tanszékén, Hospice rendszer kialakítása

Onkológiai Tanszék épületének bővítése, Hospice központ kialakítása

650

359

1 009

Sorszám Témaköre 1

A DEOEC elméleti négyszögének fejlesztése és rekonstrukciója, az oktatási struktúra átszervezésével és modernizálásával a preklinikai oktatásban Centralizált ellátás Pathológiai és Igazságügyi Orvostani Intézet tömbösítése

Pontos megnevezése

2007. év MFt

Elméleti négyszög rekonstrukciója I.ütem

184

2008. év MFt

Megjegyzés

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 4

PET - TECHN Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása. Mikrodózisú radiofarmakonok kutatása ás alkalmazása nullfázisú humánvizsgálatok céljából. Inkubátoház a projekthez kapcsolódó betelepülő cégek részére.

Központi Gyógyszertár épület bővítése

100

Egészségügyi Főiskolai Kar főépületének Új, B.Sc. típusú alapképzések rekosntrukciója az új B.Sc. alapképzések számára gyakorlati szaktantermek, demonstrációs számára termek kialakítása épületrekonstrukcióval és épület felújítással. Az Egészségügyi Főiskolai Kar teljes adminisztrációs részlegének átköltöztetése a jelenlegi főépületből

5

60

600

1 800

2 500

Építési engedélyeztetése folyamatban GOP 2008- 1.2.2.

60

Mesterképzések feltételrendszerének kidolgozása, mesterképzések kialakítása, indítása, a szakmai programok kidolgozásával, akreditásával, az Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai alapszak , az Ápolás

és betegellátás alapszak 6

Egészségügyi Főiskolai Kar régi GYIVI Új, B.Sc. típusú alapképzések épület rekonstrukciója a teljes számára gyakorlati szaktantermek, demonstrációs adminisztráció számára termek kialakítása épületrekonstrukcióval és épület felújítással. Az Egészségügyi Főiskolai Kar teljes adminisztrációs részlegének átköltöztetése a jelenlegi főépületből

200

185

200

Megvalósult

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE E-learing rendszer és központ kialakítása a DEOEC területén (tantermek, szemináriumi termek korszerűsítése, oktatási központok létrehozása az I. és II. sz. Kollégiumban)

7

DEOEC I.sz Kollégium rekonstrukciója

600

600

Saját bevétel terhére

A DEOEC Oktatásszervezési Központ, DE Nemzetközi Oktatási Központ, DE minőságügyi Iroda infrastruktúrális feltételeinek javítása/kialakítása

A hallgatók oktatási háttérfeltételinek (International House, Hallgatói Önkormányzatok irodái) fejlesztése a DEOEC I.sz. Kollégiumának rekonstrukciójával. A hallgatók fogadására való felkészülés, a feltételrendszer kialakítása, a kar nemzetközi kapcsolatrendszerén

8

9

A DEOEC II.sz. Kollégiumának rekonstrukciója valamint kollégiumi férőhelyek bővítése PPP segítségével A DEOEC II.sz. Kollégiumának bővítéseként, új szárnyépületben, diákszálló férőhelyek létesítése

DEOEC II. sz. Kollégium bővítéses rekonstrukciója és új diákszálló férőhely létesítése

PPP konstrukcióban megvalósult Harmadikfeles finanszírozás keretében megvalósult

Egészségobszervatórium modell Informatikai Kar és ÁNTSZ épület építése országos kiépítésének és oktatásának a Kassai úti Campuson. infrastrukturális feltételeinek megteremtése a DEOEC Népegészségügyi Karon.

300

186

300

300

900

A megjelölt össezgenek csak egy része realizálódik a Cenrtumban

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az össezg csak a Népegészségügyi Kar épületének költségével számol, mivel az ÁNTSZ épületének megvalósítása nem za egyetemi forrásokat terheli.

Komplex fejlesztési program az ÁNTSZ-szel együttműködve, regionális központ kialakítása, illetve országos képzési-kutatási programok indítása. Népegészségügyi szakemberképzési rendszer fejlesztése, infrastrukturális háttérfeltételeinek megteremtése a Kassai úti campuson.

Fedezet külső befektető bevonásával.

10

A kórházi ellátást kiváltó Egynapos Sebészeti Központ infrastruktúrájának megteremtése a DEOEC I.sz. telepén az I.sz. Sebészeti Klinika szomszédságában

Egészségközpont és Koordinációs Intézet épületének építése az I.sz. Óvoda helyén

850

1 378

11

Transzplantáció fejlesztése I.

Szemészeti Klinika épületének rekonstrukciója

15

390

405

Jogerős elvi építési engedély TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll

12

Transzplantáció fejlesztése II.

Transzplantációs műtő kialakítása, fejlesztése

20

348

368


13

Súlyos égési sérültek ellátási körülményeinek javítása

Égési Központ fejlesztése a Bőrgyógyászati klinikán

25

200

251

476

Jogerős elvi építési engedély, TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll

14

Gyermekellátás fejlesztése (gyermekfogászat, fogszabályozás és fogyatékos gyermekek fogászati ellátása)

Fogorvostudományi Kar régi épületre és körkezelőjére emelet ráépítés

30

500

208

738

Jogerős elvi építési engedély, TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll

187

850

3 078

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Urológiai Klinika emelet ráépítés és rekonstrukció

20

440

204

664

Jogerős elvi építési engedély Ikt.sz.: 205020/1/2006

16 Integrált Regionális gyermek és

Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika bővítése

40

200

429

669

TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll

17 Térítéses Ápolási Osztály

Cenrum területén

15

Minimálisan invazív versenyképes gyógyászati technológiák fejlesztése

felnőtt fej-nyaksebészeti maxillofaciális Központ háttérfeltételeinek a megteremtése. Fül- Orr Gége éa Fej-Nyak Sebésezti Klinika bővítésével és Szájsebészet beköltöztetésével

200

kialakítása

18

A Gyermekellátás fejlesztése és modernizálása

I-IV. Gyerekpavilonok rekonstrukciója, összekötő épület építése

19

A DEOEC I. és II. sz. Belgyógy. Klinika bővítésével, összekötésével, tömbösítésével és rekonstrukciójával létrehozni az Integrált Belgyógyászati Intézet infrastruktúráját. A centrum területén megvalósítani Debrecen város 24 órás gyógyszertári, felnőtt ügyeleti, sürgősségi, központi intenzív, májtranszplantációs előkészítő, haematológiai, trombozós-haemostasis, haematológiai járóbeteg ellátó stb. profilokat tartalmazó centrumot tartalmazó központját.

A DE OEC I. számú Belgyógyászati Klinikájának és II. számú Belgyógyászati Klinikájának rekonstrukciója, bővítése, tömbösítése

200

188

200

30

239

269

I. és IV.sz. gyermekpavilonok teljes rekonstrukciója is

2 000

2 210

4 410

TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll Jogerős elvi építési engedély. Ikt.sz: 480/438/1/2007. Jogerős elvi építési engedély. Ikt.sz: 68/642/11/2006.


Molekuláris Pathomorfológiai Központ megalakítása a DEOEC Elméleti Tömbjében

DEOEC Elméleti Tömb rekonstrukciója

1 000

2 000

1 100

4 100

Nem engedély köteles.

Molekuláris Medicina Kutató Központ továbbfejlesztése

Gyógyszertudományi Kar angol nyelvű gyógyszerész rezidensi és szakképzési rendszer fejlesztése. A Phram. D képzés bevezetése, valamint az előbbi infrastrutúra háttér feltételeinek megteremtése

21

Az I. sz. Sebészeti Klinika rekonstukciója Mozgásszervi és Regionális Rehebilitációs Központ létrehozása a jelenlegi I. sz. Sebészeti Klinika épületében az Ortopédiai Klinika, a Reumatológiai Tanszék és az Orvosi Rehabilitációs és Fizikális Medicina Tanszék beköltöztetésével

100

600

300

1 000

ÉAOP 4.1.2. Egészségügyi intézmények fejlesztése egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejelsztések pályázat keretében, 5% önrész rendelkezésünkre áll

22

Időskorúakról gondoskodó egyetemi központ kialakítása a DEOEC területén

Időskorúakról gondoskodó Központ létrehozása az I. telep É-Ny-i részén építendő épületben

200

1 000

400

1 600

Fedezet külső befektető bevonásával.

23

VIP kórtermek kialakítása a DEOEC betegellátó szervezeti egységeiben

DEOEC Klinikaépületek felújítása, komfortosítása

100

100

110

310

A külföldi betegek ellátását javító komfortosítások és modernizációs programok a DEOEC betegellátást végző szervezeti egységeiben

189

DEOEC hét klinika épületében öt-hat kórterem kórterem kialakítása.


415

830

DEOEC hét klinika épületének akadálymentesítése

115

1 500

1 815

3 430

Jogerős elvi építési engedély ikt.sz.: 48.904/2008 TIOP 2.2.7. önerő rendelkezésre áll

220

200

24

DEOEC épületeinek akadálymentesítése

DEOEC klinikaépületek akadálymentesítése

25

Regionális In Vitro Diagnosztikai Központ infrastruktúrájának megteremtése (Regionális Immunológiai Laboratórium, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathológiai Intézet, továbbá a Pathológiai Intézet, Igazságügyi Intézet, genomika egy infrastruktúrában való elhelyezése)

In Vitro Diagnosztikai Központ építése

26

PET-CT beruházás és fejlesztés (külső tőke bevonásával)

Nukleáris Medicina Intézet új épület építése PET-CT telepítése (külső tőke bevonásával)

27

GLP szintű állatház kialakítása, ill. a meglévők továbbfejlesztése

GLP szintű állatház kialakítása, illetve a meglévők rekonstrukciója

164

28

DEOEC két telephelyének összekötése a Móricz Zs. krt. korábban már tervezett és a város vezetésével is egyezetett lezárásával

DEOEC I-II. telephelyének összekötése a Móricz Zs. krt. lezárásával

121

29

Konferencia Központ kialakítása a A DE OEC Kenézy Villa rekonstrukciója DEOEC területén. Orvostörténeti gyűjtőhely létrehozása Óvoda tömbösítése és DE OEC II. sz. Óvoda bővítése, fejlesztése modernizálása

155 25

100

100

225

A gyermekgyógyászati ellátás fejlesztése intezív centrum létrehozásával

35

200

265

500

30

31

Gyermekgyógyászati Klinika fejlesztése 190

420

Jogerős építési engedély ikt.sz.: 4014/6/2005 Külső tőke bevonásával

132

296

Jogerős építési engedély. Ikt.sz: 480/2768/11/2006.

100

221

155



DEOEC parkolóhelyeinek bővítése

DEOEC parkolóhelyek bővítése

33

A kerékpáros közlekedés infrasturtúrális feltételeinek megteremtése

34

20

19

78

Kerékpáút kiépítése a DEOEC I-II- telep körül a városi kerékpárúti hálózathoz csatlakozva

40

80

120

Debrecen városával együttműködve ÉAOP - 2009 3.1.3/B pályázat keretében

Telediagnosztikai rendszer létrehozása

Centrum területén

100

385

485

35

Energetikai fejlesztések Energia megtakarítást célzó fejlesztések a villamos energia hálózat korszerűsítésével és az épületek hőszigetelésével

Centrum területén

300

200

500

TIOP 2.2.7.; önerő rendelkezésre áll KEOP - 2009 5.3.0./A pályázat keretében

36

Sport egészségügyi tevékenység fejlesztése

Sportegészségügyi képzések bevezetése és az ehhez szükséges háttérfeltételek biztosítása

400

100

500

37

Sugáterápiás fejlesztések

Eszközpark modernizálása

400

400

800

16 496

14 515

35 615

DEOEC ÖSSZESEN

39

0

200

191

4 404

TIOP 2.2.5. önrész rendelkezésre áll


Tervezési egység megnevezése: DEBRECENI EGYETEM TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK. Sorszám

1

2


pontos megnevezése

Kossuth Lajos Kollégium I-II-III. épület rekonstrukciója

Informatikai Tudásközpont épület beruházás a Kassai úti campuson

3

Állam és Jogtudományi Kar részére a Kassai úti 3-as jelű épület felújítása

4

HUTEK tréning központ és inkubátorház létesítése

2007. év

2008. év

2009. év

MFt

MFt

MFt

2010. év 2011. év MFt

MFt

1 000

II. épület: Informatikai Kar számítógépes laboratóriumok, gyakorló és szemináriumi termek, tanszéki és oktatói helyiségek, kiszolgáló szerver hosting.

150

2 000

912

500

1 000

192

Megjegyzés

MFt PPP konstrukcióban megvalósult. 2 700 Használatba vételi engedély 2007. augusztus 31-n kiadva Debrecen Fejlesztési Pólus, Szilícium Mező kulcsprojekt, 3 000 4909/5/2006 sz. elvi ép. eng. rendelkezésre áll, ép. eng. eljárás megindítva

2 700

I. épület: Inkubátorház, Internet exchange központ, szerver hosting, Regionális Informatikai Tudásközpont (RIT) működtető szervezet

Összesen

800

TIOP 1.3.1 439/1/2007 számon 1 862 elvi ép. eng. rendelkezésre áll, ép. eng. eljárás megindítva A Kar elhelyezésének feltétele a BTK 500 beköltözése a főépületbe Debrecen Fejlasztési Pólus, HUTEK Humán erőforrás 1 000 fejlesztési tudásközpont kulcsprojekt


5

Bioengineering Bay Zoltán Kutatóintézet létesítése az Egyetem téri campuson a B szintű izotóp laboratórium helyén

6

Főépület átfogó rekonstrukciója az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral együtt

7

1 000

3 000

Tömör könyvraktár, egyetemi irattár (levéltár), hallgatói kulturális és közösségi Multifunkciós közösségi centrum, és centrum (kiskönyvtár, jegyzetbolt, kávéház, tömör könyvraktár létesítése az rendezvényterem, stb) Egyetem téri campuson, gazdasági épület kiváltása A gazdasági épület (iroda

9

Bem téri Fizikai Központ bővítése

100

Vámospércsi úti kollégium felújítása

11

Zeneművészeti Kar épület felújítása

12

Gépjármű beléptető és épületbiztonsági rendszer kiépítése

13

Könyvtárépület beruházás a GYFK-n (HPFK-n)

Tehermentesíti a főépületet, előfeltétele 1 500 a főépület rekonstrukciónak A gazdasági épület kiváltását meg kell 420 oldani a kazánház mögötti területen 132

1 500

232

B. jelű épület tetőtér beépítése

0

C. jelű épület emelet ráépítés

0

Bem téri laboratórium fejlesztések 10

3 000

420

Kémiai épület rekonstrukciója

82

Kollégiumi szárny Oktatási szárny

110

192 400

400

150 150

150 150

100

100 160

193

A beruházás meghiusúlt

Elvi engedély 480/1568/1/2007. 6 000 számon rendelkezésre áll.

1 500

helyiségek, raktár, műhelyek, garázsok, pihenő és szociális helyiségek) 8

1 000

160


14

GYFK (HPFK) fűtési rendszer korszerűsítése, gázkazánok cseréje

15

Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola bővítése és rekonstrukciója

16

Arany János Gyakorló Általános Iskola rekonstrukciója

17

Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium rekonstrukció

50

50

Tetőtér beépítés

150

150

Épület rekonstrukció

150

150

200

A sikertelen pályázat 200 miatt a beruházás meghiusúlt.

350

350 Pályázat kiírás esetén

27. jelű épület rekonstrukciója, szakkollégium kialakítása un. lovagterem restaurálása

18

Regionális természettudományi demonstrációs laboratóriumi hálózat kialakítása

19

Testnevelési és Sportközpont épület rekonstrukciója

20

DETEK sporttelep (DEAC pálya) rekostrukciója

21

Egyetemtörténeti múzeum létrehozása

22

Alkotó, gyakorló, pihenő célú épületek

23

Egyetemi lakások építése a Kassai úti campuson

24

Bölcsőde épület rekonstrukciója

25

Botanikus kert rehabilitációja

50

50 Pályázat kiírása esetén

200

200 Páláyzat kiírása esetén

Testnevelési és Sportközpont épület rekonstrukciója

175


Sportcsarnok építése

800

800 Pályázat kiírásaesetén

Lelátó, pályák rekonstrukciója

800


30 Síkfőkúti alkotóház Szarvasi Vizitábor Zamárdi, Balatonfüredi üdülő

30

250


1 000

1 000 Pályázat kiírása esetén

75


Állatház felújítása, bővítése

67

342

409

Pálmaház felújítása, bővítése

88

246

334

194

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Pozsgásház (kaktuszház) felújítása

35

Üvegház felújítása, bővítése

29

Obszervatórium felújítása Faház felújítása Területrendezés, közműépítés Kisház (japánház) felújítása, bővítése Vízmű épület funkcióváltása

35 80

109

202 22 276

228

202 22 504

6

11

17

34

34

Fűtési rendszer felújítása

60

60

Tó rekonstrukció

1,6

1,6

Öntöző rendszer felújítása

24

24

Kerítés felújítása

32

32

KEOP 3.1.3. sz. páláyzat keretében KEOP 3.1.3. sz. páláyzat keretében KEOP 3.1.3. sz. pályázat keretében KEOP 3.1.3. sz. pályázat keretében TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében

Pálmaház részleges felújítása, bővítése Állatház részleges felújítása, bővítése Obszervetórium részleges felújítása

60

60

60

60

36

36

Fogadóépület

71

133

204

Üvegház

86

159

245

Kiszolgáló épületek (konferencia terem, vendégház, gyermekfoglalkoztató)

128

237

365

TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében

Üzemviteli épületek

455

845

1300

TIOP 1.3.3./08/1 pályázat keretében

Agóra Pólus Projekt

26

Matematikai épület rekonstrukciója

150

150

27

Ökológiai épület felújítás

250

250

28

Közgazdaságtudományi Kar épület felújítás

150

150

195


29

campus terület felújítása Egyetem téri campus rekonstrukciója víz és csatorna hálózat rekonstrukciója

30

Kassai úti campus kerítés felújítás

31

Épületek akadálymentesítése

100

200

300

32

Oktatási eszközbeszerzés

100

200

300

33

Angol Nyelvi Intézet felújítása

34

TEOK szuperszámítógép

35

36

37

Kassai úti Campus, ill Egyetem tér 2.: energeiamegtakarítást célzó pályázat

Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő és villamos energia-, valamint biometán termelés: a HUNÉP Uniszol Zrt-vel közösen tervezett kaszkád rendszerű hő- és villamosenergia termelés OEC vízrendszer

DETEK ÖSSZESEN

100

150

150

200

300

90

90

ÉÁOP-2007-1-1-1/B2008-0007 pályázat keretében, 300 144715/8/2007. sz. jogerős építési engedély rendelkezésre áll TIOP páyázat 500 keretében

300

500 Kassai úti Campus, ill Egyetem tér 2. sz. alatti Zeneművészeti Kar épületének nyílászáró cseréjét, födém és külső homlokzat szigetelés, valamint fűtésrásegítésre és használati melegvíz termelésre alkalmas geotermikus hőszivattyú rendszer kiépítése. Kassai úti Campus: energiamegtakarítást célzó beruházás

500

500

KEOP-2009-5.3.0/B pályázat keretében


Fúrott kúthoz csatlakozás

18

2 700

196

1 100

6 626

18

9 935 10 347

30 708


INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÜTEMEZETT FEJLESZTÉSI JAVASLAT 2007-2011. évek ÖSSZESÍTÉS

Tervezési egység AMTC OEC TEK ÖSSZESEN:

2007 MFt 2 700 2 700

2008 MFt 831 200 1 100 2131

2009 MFt 2 395 4 404 6 626 13 425

197

2010 MFt 16 544 16 496 9 935 42 975

2011 MFt 9 124 14 515 10 347 33 986

Összesen MFt 28 894 35 615 30 708 95 217


2.13.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése A többciklusú, lineáris képzési rendszerre történő átállás egyidejűleg két, egymással ellentétes követelményt támaszt az ingatlanfejlesztési- és felújítási programmal szemben. Egyrészt az alapképzések keretében törekednünk kell a nagyobb létszámú évfolyamok közös alapozó képzésére, ami nagy befogadóképességű tantermeket igényel. A Debreceni Egyetemen indokolt ezek számának növelése. Másrészt a mesterképzések várhatóan kisebb létszámú csoportok speciális jellegű oktatását kívánják meg, amikor is a csoportok nem vonhatók össze, következésképpen fennmarad a kisebb előadók, szemináriumi tantermek iránti igény is. Egyes karok, egységek jelenleg is helyszűkével küzdenek (pl. MK, IK), aminek megoldása részben új épületeket, részben meglévő, vagy újonnan a DE-hez kerülő épületek rekonstrukcióját igényli. Más esetekben a korábban megkezdett képzés infrastruktúrájának teljes kiépítéséhez szükséges újabb ingatlan beruházás (ilyen pl. a Központi Gyógyszertár bővítése, infúziós laboratórium létrehozása a gyógyszerészképzés infrastruktúrájának teljesebbé tételéhez). Mindezek az igények tükröződnek az ingatlan fejlesztési terv táblázataiban, mindhárom centrum tervezi több tanszék, tanulmányi épület felújítását, esetenként épületbővítést vagy újak építését. Külön kérdéskört jelent néhány nagyobb, elsősorban laboratóriumok elhelyezését biztosító épület (OEC Elméleti Tömb, TEK Kémiai Épület) rekonstrukciója. Ezek a maguk idejében korszerűnek számító épületek ma már nagyon pazarlóak a területek kihasználását illetően, racionális rekonstrukciójukkal mind a hallgatói terek (laboratóriumok, számítógép szobák, kisebb tantermek), mind a kutatási terek (dolgozószobák, kutató-laboratóriumok) lényegesen kisebb területen, a szakmai kívánalmaknak jobban megfelelően valósíthatók meg (nem is beszélve az egyéb kérdésekről, mint pl. víz-, csatorna-, energia-ellátásban elérhető megtakarítás). A tervek kialakításánál azt is figyelembe vettük, hogy az iparral (általában a gyakorlattal) történő kapcsolattartás fontos eleme a flexibilitás, amikor is kis ráfordítással lehet a laboratóriumokat a célnak megfelelően átrendezni, akár a kutatási/oktatási megrendelések gyors teljesítése, akár a betelepülő cégek igényeinek a kielégítése érdekében. A Debreceni Egyetem a TIOP 1.3.1-07/2/2F-2009-0001 projekt keretében a kormányzati és saját intézményfejlesztési céljaihoz illeszkedően, a felsőoktatás területén, az elmúlt évek extenzív fejlődését követően egy jelentős fejlesztést tervez megvalósítani, ami illeszkedik a gyakorlati képzés fejlesztéséhez, a K+F+I tevékenységek hatékony és kiterjedtebb végzéséhez, valamint a felsőfokú végzettségűeknek az egész életen át való tanulás biztosításához. A projekt az UMFT mindkét stratégiai céljához hozzájárul, ugyanis javítja a munkaképességet, lehetővé teszi a térségi beruházásokat, ami magával vonja az új munkahelyek teremtésének lehetőségét, a térségi GDP és hozzáadott érték növelését. A pályázatban szereplő projekt összetevők: Fejlesztés hasznos alapterülete A projekt tervezett összköltsége * infrastuktúrával kapcsolatos közvetlen költségek (építési költség berendezésekkel, műszaki ellenőrzés, tervezés, mérnőki-szakértői díjak) * személyi költségek (projektmenedzsment költségek) * páláyzati útmutatóban előírt kötelezettségek költségvonzata (rendezvényszevezés, nyílvánosság biztosítása stb.) A 2.13.1 fejezet táblázata (INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÜTEMEZETT FEJLESZTÉSI JAVASLAT 2007-2011. évi intézményfejlesztési terve) kizárólag az

198

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE infrastruktúra fejlesztéekhez kötődő költségeket (épület teljes felszereléssel, műszaki ellenőri költségek, mérnöki-szakértői díjak) tartalmazza. „A” komponens  Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építése és felszerelése (2592 m2 - kb. 911 MFt) 

Az Elméleti Négyszög fejlesztése és rekonstrukciója (6530 m2 - kb. 1546 MFt)



Informatikai Kar épületének létrehozása (4408 m2 -kb. 1739 MFt)



Villamos- és anyagmérnök képzéshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés - Bem téri laboratóriumok felújítása (370 m2 - kb. 186 MFt )



Vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés – A kísérleti üzem rekonstrukciója (270 m2 -kb. 231 MFt)

„B” komponens  Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építéséhez kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztések (kb. 57 MFt) 

Az Elméleti Négyszög fejlesztése és rekonstrukciójához kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztések (kb. 160 MFt)



Informatikai Kar épületének létrehozásához kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztések (kb. 180 MFt)



Villamos- és anyagmérnök képzéshez kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztés - Bem téri laboratóriumok felújítása (kb. 15 MFt)



Vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó info-kommunikációs fejlesztés – A kísérleti üzem rekonstrukciója (kb. 18 MFt)

A projekt várt eredménye összesen 7000 m2 új felületet biztosító oktatási és kutatási célú épületek felépítése, valamint összesen 7170 m2-nyi oktatási és kutatási célú épületek felújítása. Korszerű berendezések és eszközök biztosítása több mint 14170 m2 összes területű oktatási és kutatási célú épületek funkcionális helyiségeiben. Oktatástechnikai eszközökkel felszerelt oktatásra alkalmas terek száma 44-re nő. A kétfordulós pályázat során az előzetes támogató döntésben megítélt támogatási összegnek megfelelően a projektjavaslatot átdolgozta a Debreceni Egyetem. A második fordulós pályázat beérkezését a TIOP 1.3.1-07/2/2F-2009-0001-es iktatószámon regisztrálták. A projektjavaslatot az OKM Támogatáskezelő Igazgatóság vezetője 2009. április 1-én 4 881 960 800,- Ft támogatási összeggel támogatásra érdemesnek ítélte, melynek támogatási szerződése 2009. június 8-án létrejött.

A DE OEC a hazai szakellátásban jelentős szerepet betöltő, magas szakmai kompetenciát felhalmozó egyetemi szervezet, egy már sok évtizede kialakult tudásközpont, az ország egészségügyi pólusainak egyike, egyúttal az Észak-alföldi Régióban legnagyobb aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitással bíró csúcsintézmény. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régiók progresszív betegellátó csúcsintézménye. A TIOP 2.2.7. projekt megvalósításával az Egyetem célja a korszerű, szükségleteken alapuló, optimális kapacitású, költséghatékonyan működő és fenntartható betegellátó rendszer kialakítása a progresszivitás legmagasabb szintjén az erőforrások, valamint speciális ellátások koncentrálásán és

199

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE magas szintű logisztika alkalmazásán keresztül, amely egyben a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi. A projekt során megvalósul: • 17 375 m2-i új épület építése • 11 809 m2 épület felújítás • 2 569 030 eFt értékben eszköz beszerzés. Az alábbiakban röviden, címszakban bemutatjuk a fejlesztési területcsoportokat a részterületek alábontásával: 1. FEJLESZTÉSI csoport: In Vitro Diagnosztikai Központ (IVDI) II/1. Gyerekellátás fejlesztése: gyerekfogászat, fogszabályozás, fogyatékos gyermekek fogászati ellátása, helyreállító szájsebészet II/2. Integrált gyermek fej-nyaksebészeti és maxillo-facialis ellátás VI. Központi sürgősségi, központi intenzív, felnőtt és gyermek onkohaematologia, belgyógyászati tömb A fejlesztés magába foglalja az I.-II. Belgyógyászati Klinika fejlesztését és összekötését, a labordiagnosztika fejlesztését az IVDI létrehozásával, valamint a gyermekellátás műtéti fejlesztését az arc-állcsontsebészet, a fogyatékos gyermekek fogászati ellátására, valamint a fülorr-gégészeti illetve a gyermekfogászat, fogszabályozás fejlesztésével. Az I-es és II-es Belgyógyászati Klinika bővítésével és közvetlen összekötésével olyan épületkomplexum jön létre, mely magába fogadja a központi sürgősségi, az I-es telepi központi intenzív, a gyermek- és felnőtt onkohaematológiai ellátást, a perifériás érbetegek sejtterápiás ellátását, a képalkotó diagnosztika egységes központját, a gasztroenterológiai központot, az általános belgyógyászati részleget, valamint a felnőtt ügyeleti ellátást. Az épülettel szemben lévő 24 órás nyitva tartású gyógyszertár a szakmai koncentrációt tovább erősíti, mely nagyon jelentős betegút rövidülést eredményez. Ezáltal a Belgyógyászati Intézethez tartozó szakterületek központosítottan, kapcsolt kubatúrában, közös működtetésben – költséghatékonyan - kerülnek kialakításra. KeletMagyarországon teljes mértékben hiányzó új feladat kerül megvalósításra, úgy mint a fogyatékos gyermekek fogászati, narkózisban történő ellátása. A Szájsebészet vonatkozásában a fejlesztés elengedhetetlen, mivel a régióban csak Intézményünkben működik III-as progresszivitási szintű arc-állcsont sebészeti fekvőbeteg ellátás. A fejlesztés eredményeképpen közvetlenül összekötött maxillo-faciális és dentoalveoláris komplexum valósul meg. A labordiagnosztikai szakmák egyesítésével és egy kubatúrában történő elhelyezésével létrehozzuk az In Vitro Diagnosztikai Intézetet. Összesen az eddig 12 épületben elhelyezkedő szakterület a fejlesztés során 3 épületcsoportban fog működni (Belgyógyászati tömb, IVDI, Gyermekfogászati-, fül-orr-gégészeti-, szájsebészeti tömb). Olyan szakterületeket tartalmaz a fejlesztés, amelynek bizonyos specifikumai országos, a szakterületek egy része interregionális, regionális területi ellátási kötelezettséggel bír. 2. FEJLESZTÉSI csoport: V. Gyermekintenzív ellátás fejlesztése A DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekintenzív osztályának fejlesztésénél az elsődleges szempont az ellátás biztonságának fokozása, a betegutak egyértelműsítése, lerövidítése, a párhuzamosságok elkerülése. A gyermekintenzív ellátás fejlesztése a projekt során azt eredményezi a jelenlegi állapottól eltérően, hogy a kialakuló Gyermekklinikai Tömbben egy helyen biztosítjuk a gyermek intenzív, az újszülött intenzív, a gyermek sürgősségi, valamint a gyermek ügyeleti ellátást a megfelelő háttérszakmák biztonságos megléte mellett. 3. FEJLESZTÉSI csoport: IV/2. Vesetranszplantáció 200

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az 1. fejlesztési csoporton belül a VI-os részprojekt megvalósulása következtében a II. telepről előre költöznek a belgyógyászati szakmák, így az ott kiürülő helyekre beköltözik az általános sebészet és a vesetranszplantáció a Szívsebészet, Érsebészet, Idegsebészet, Mellkassebészet, Onkológiai sebészet mellé, így létrehozva egy sebészeti tömböt. Ezáltal a Sebészeti Intézethez tartozó szakmai részlegek egy kubatúrában kerülnek elhelyezésre, így a központi műtő, központi intenzív osztály stb. jobb kihasználtságát biztosítják költséghatékonyságot eredményezve. Az 1. fejlesztési csoporton belül a VI-os részprojekt és jelen fejlesztés együttes következményeként a jelenlegi I. telepi sebészeti épületbe beköltözik az ortopédia, a reumatológia, a rehabilitáció egy Mozgásszervi Centrumot létrehozva, majd a kiürülő Ortopédiai Klinika épülete lebontásra kerül. 4. FEJLESZTÉSI csoport: Patológia – Igazságügy – Centralizáció Cél: A diagnosztikus szövettan, a citológia és a molekuláris vizsgálatok szakmai korszerűsítése, minőségbiztosítása és a hatékonyság fokozása költségkímélő módszerekre való átállással. Két intézet működése számos ponton összehangolható, elsősorban a bonctermi munka és az ahhoz kapcsolódó halott kezelési- ill. szállítási feladatok terén, amennyiben szerkezetileg és technikailag egy komplexumba kerülnek. 5. FEJLESZTÉSI csoport: III. Súlyos égési sérültek kezelése A súlyosan égett betegek ellátás háttérfeltételeinek megteremtése a pályázati kiírás egyik kiemelt szakmai célja. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma jelenleg II-es progresszivitási szintű égési ellátást biztosít a régióban, Szakmai szempontok, egyeztetések alapján a régióban a 15% fölötti kiterjedésű, várhatóan műtéti kezelést igénylő felnőtt égett sérültek ellátását a DE OEC Bőrgyógyászati Klinika égési osztályán kell kezdeményezni. 6. FEJLESZTÉS csoport: IV/1.Cornea transzplantáció A DE OEC Szemklinika évtizedek óta a cornea-transzplantáció országos központja. Nálunk működik az országos cornea-transzplantációs regiszter. Az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régióban csak a DE OEC Szemklinika végez cornea-transzplantációt, a kórházak szemészeti osztályain ilyen tevékenység nem folyik. A két régió betegein kívül, kisebb számban, az ikerrégión kívüli betegek is hozzánk kerülnek cornea-transzplantáció céljából. Az eszközfejlesztésekre azért van szükség, hogy jobban meg tudjunk felelni a ránk háruló feladatoknak (mind a komplikált esetek ellátása, mind az új, a betegek számára jobb látáseredményt és gyorsabb gyógyulást biztosító, eljárások bevezetése terén). 7. FEJLESZTÉS csoport: Tele-Diagnosztika A Nemzeti Fejlesztési Terv első ütemének a HEFOP 4.4.-es pályázatában, a Debreceni Egyetem Orvos-, és Egészségtudományi Centrum, mint az Észak-alföldi régió konzorciumának vezetője és Magyarország további két elmaradott régiójával együtt, olyan egészségügyi informatikai rendszert alakítottak ki, amely alkalmas a csatlakozott egészségügyi informatikai rendszerek közötti adatcserére. Ugyanakkor az adatcsere a meglévő informatikai rendszerek képességeihez mérten szabályozott számú adatok továbbítására és fogadására alkalmasak. Továbbá a fejlesztések megcélozták a Tele-medicina kérdéskörét is. A DE OEC a működést, a szolgáltatást és a ellátási minőséget támogató informatikai rendszerek terén, a TIOP 2.2.7. projekt során, az alábbi fejlesztéseket tervezi: Központi integrált képi archívum kialakítása Intelligens adatbróker szerverrendszer alkalmazása Korszerű telemedicina lehetőségeinek megteremtése (teleradiológia, telepatológia, teledermatológia, speciális távkonzultációk, mint szemészet, idegsebészet, stb.) 201

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE egyéb képi források pl. audio-video dokumentációs eszközök digitalizálása, DICOM szabványosítás, rendszerbe integrálása és az új funkciók integrálása a kórházi rendszerbe Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bevételi forrásnak tekintett idegennyelvű képzések körének kiterjesztését az infrastrukturális feltételek javítása jelentősen segíti, de ma már a hazai jelentkezők is figyelembe veszik döntésüknél az adott egyetem felszereltségét. Ezen belül a kollégiumi ellátottság (és színvonal) is lényeges szempont – a DE jelen Intézményfejlesztési Terve e téren is tartalmaz rekonstrukciós és építési elképzeléseket. Nagyon lényeges azonban a képzések tartalmi és infrastrukturális megújítása is. Elmondható, hogy az oktatók folyamatosan korszerűsítik a tananyagokat (már csak a bolognai rendszerre történő átállás miatt is) és egyre gyakrabban élnek az informatika nyújtotta lehetőségekkel (jegyzetek, tansegédletek közzététele az interneten, kivetítők, IT alapú demonstrációk használata az előadásokon, stb.). A Debreceni Egyetem stratégiai fontosságúnak tartja az oktatás eszközellátásnak megújítását, modernizálását, ami különösen az agrártudományi, műszaki, természettudományi, orvos-egészségtudományi képzésekben nagymértékű gép-műszer beruházásokat igényel. Természetesen más területeknek is vannak sajátos igényei az oktatás körülményeinek javítására (pl. a hangszer-ellátottság javítása a Zeneművészeti Karon, az oktatáshoz és kutatáshoz valamennyi karon egyaránt nélkülözhetetlen adatbázisok elérésének biztosítása a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban, stb.). A Debreceni Egyetem törekvései szerint átfogó sportfejlesztési programot indított el, melynek részeként a sporttudományi képzések területén is előre kíván lépni, amihez a szükséges oktatási infrastruktúra részben rendelkezésre áll, speciális, sportszakmai területeken viszont fejlesztés szükséges.

2.13.3 Forrásbevonási koncepció a PPP és sajáterős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához: kollégium (diákhotel) fejlesztés, tanulmányi infrastruktúrafejlesztés, egyéb infrastruktúra-fejlesztés. Ingatlan gazdálkodási koncepció bemutatása, az ingatlan-értékesítési bevételek visszaforgatásának tervei Intézményünk PPP jellegű forrásbevonási koncepcióját a 2.14.3 fejezetben a Tanulmányi infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó kifejtést 2.14.1 fejezetben részletesen ismertetjük. Egyetemünk az ország keleti régiójának felsőoktatásában vezető szerepet tölt be, melyet a jövőben is fenn kívánunk tartani, illetve meg kívánunk erősíteni. A hallgatói létszám évről évre növekszik, a tudomány, a technika, modern életünk kihívásainak is meg kell felelnünk. Szükség van arra, hogy a Debreceni Egyetem új szakokat indítson, melyek a megváltozott igényeket kiszolgálják, kielégítik. Az új szakok indítása több hallgatót jelent, a hallgatók oktatásához szükséges feltételek megteremtéséhez több ingatlanra, a meglévő kapacitások bővítésére van szükség. A kapacitásbővülést elérhetjük a meglévő ingatlanjaink bővítésével, rekonstrukciójával, elavult épületeink felújításával, illetve új épületek építésével, beruházások kivitelezésével. Alapfeladataink ellátásához – oktatás, kutatás – szükséges ingatlanok azonban nem mobilizálhatók, így a feleslegessé váló ingatlanokat, azok állagától, használhatóságától függően átalakítjuk, lebontjuk. A Debreceni Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlanok a Magyar Állam tulajdonában vannak. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) a 2007. évi CVI. törvény és a 254/2007. (X.4.) Kormányrendelet alapján gyakorolja. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladat elvégzéséhez minden esetben be kell szerezni az MNV Zrt. tulajdonosi hozzájárulását. 202


Az állami vagyon használóját, így a Debreceni Egyetemet is a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek teljesítése érdekében számviteli politikáját és nyilvántartásait köteles úgy kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében köteles az MNV Zrt.-vel együttműködni. A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyon használóinak, kezelőinek azonosító adatait, a vagyonelemek azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a lényeges számviteli adatokat. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját az MNV Zrt. vagyonnyilvántartási szabályzatban határozza meg. A szolgáltatandó adatok köre: 1. Az adatszolgáltatás során vagyonelemenként, tételesen kell jelenteni az adott vagyonelemre vonatkozó adatokat földterület, épület, lakás és egyéb helyiség, gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés és közgyűjteményeken kívül elhelyezett, védelem alá eső műtárgyak és alkotások esetében. 2. Tételesen kell jelenteni az 1. pontban meghatározottakon túl az MNV Zrt. vagyonnyilvántartási szabályzatában megjelölt értékhatárt meghaladó immateriális javakra, építményekre, gépekre, eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre és tenyészállatokra vonatkozó adatokat. 3. Az 1. és 2. pontban nem szereplő vagyoncsoportokra vonatkozó adatokat összevontan kell jelenteni. Adatszolgáltatási határidők: A fentebb megjelölt adatszolgáltatást rendszeresen, az alábbi határidőkig kell teljesíteni: 1. a használt állami vagyon tárgyév december 31-i állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig; 2. azon vagyonelemek esetében, ahol a használó külön jogszabály előírása miatt az 1. pontban megjelölt határidőig tényadatot nem tud szolgáltatni, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig; 3. az I. pont szerint tételesen nyilvántartott vagyonelem állami vagyonba kerüléséről (beruházás, beszerzés, esetleges fellelés stb.), kikerüléséről (értékesítés, káresemény miatti megsemmisülés, selejtezés, térítés nélküli tulajdonba adás stb.), vagyonkezelői jogának átruházásáról, valamint a vagyon nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásról harminc napon belül; 4. a vagyonelem értékbecslése esetén a forgalmi értékről haladéktalanul; 5. új vagyonkezelői (a vagyon hasznosítására kötött más) jogviszony létesítésekor a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül; 6. az 5. pontban megjelölt jogviszony megszűnése esetén haladéktalanul; 7. a vagyon használójának törzsadataiban bekövetkezett változásról nyolc napon belül. Az I. pont szerint összevontan nyilvántartott vagyonelemek adatait az 1-4. pontban meghatározott határidőig összesítve kell jelenteni. Ezen feladatokat Egyetemünkön a Vagyongazdálkodási Osztály látja el. Az Egyetem ingatlangazdálkodási koncepcióját átfogja az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 63/A (2) §-a alapján készítendő vagyongazdálkodási terv és az ehhez kapcsolódó beszámoló. 203


Egyetemünknek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles költségvetésével összhangban - megtervezni: a) az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását, b) az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetőleg koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve az általa vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére, c) az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását, d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, e) beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait. Az elkészített vagyongazdálkodási programot az MNV Zrt. részére minden évben május 31-ig meg kell küldeni. A készletek beszerzésére, hasznosítására, selejtezésére vonatkozóan készletgazdálkodási intézkedési tervet kell készíteni, és gondoskodni kell a végrehajtáshoz szükséges előirányzat (kiadásbevétel) megtervezéséről. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésről készített dokumentumot április 30-ig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése szerint a Gazdasági Tanács véleményezi felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését. Egyetemünk szándáka szerint terjesztjük elő az Oktatási és Kulturális Minisztérium felé a tárgyi ingatlan értékesítéséből származó bevétel felhasználására vonatkozó javaslatunkat, mely szerint a szervezetünket megillető bevételhányadot: 100 % mértékben építési-beruházásra, vagy 100 % mértékben ingatlanvásárlásra, vagy 100 % mértékben felújításra és rekonstrukcióra, vagy 100 % mértékben környezetvédelemre kívánjuk felhasználni. Az ingatlanok értékesítésének alapjául a forgalmi értékbecslés szolgál. Az eladási árat (forgalmi értéket) csökkentik az értékesítés költségei, és az ÁFA befizetés. A fennmaradó (nettó) árbevétel fordítható beruházásra, felújításra és egyéb fejlesztési célokra. Az alábbi táblázat szemlélteti a Debreceni Egyetem 2007-2011. közötti időszakra vonatkozó értékesítési és bevétel felhasználási koncepcióját tervezési egységekre lebontva:

204


Intézmény

Értékesítendő ingatlan

Agrárt-és Műszaki Tudományok Centruma

Debrecen-Pallag 041, 042, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7 hrsz-ú ingatlan

Agrárt-és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet

Kisújszállás 493/1 hrsz-ú telephely megnevezésű ingatlan (Orgona u. 6.)

Intézmény

Értékesítendő ingatlan Kisvárda 25 hrsz-ú 3,1 ha területű közművesített Jékei úti lakópark

Agrárt-és Műszaki Tudományok Centruma Nyíregyházi Kutató Központ

Agrárt-és Műszaki Tudományok Centruma Műszaki Kar Orvos-és Egészségtudományi Centrum

Bevétel felhasználás célja Növénytermesztési és Géptani gyakorló bázis rekonstrukciója Kutató Intézet megmaradó épületei állagának megőrzése és fejlesztése. Ezen belül: főépület tetőszerkezetének felújítása, nemesítői épület és műhely vizesblokkjainak felújítása, vendégház alkalmassá tétele vendégkutatók elhelyezésére. Bevétel felhasználás célja Parcellakombájn beszerzése, labor műszerállomány fejlesztése,biotechnológiai laboratórium üvegház felújítása Nemesítői és génraktárak felújítása

Nyíregyháza 0490/36 hrsz-ú 1883 m2 külterületi ingatlan (kert) Nyíregyháza 0490/37 hrsz-ú Nemesítői 1524 m2 külterületi ingatlan felújítása (szántó) Nem kíván ingatlant értékesíteni. Nem kíván értékesíteni.

génraktárak

ingatlant

hrsz-ú Debrecen 22246/1 hrsz-ú labor ingatlanon lévő Kémiai Épület felújítása. hrsz-ú Debrecen 10796/10 hrsz-ú ingatlanon lévő un. Angoltanári épület Tudományegyetemi Karok inkubációs és oktatási célú felújítása * Jelen sor aktualitását az izotóp laboratóriumi épület Bay Zoltán intézetként való továbbüzemelése befolyásolja. Tudományegyetemi Karok*

Debrecen 22246/1 ingatlanon izotóp épület Debrecen 20209/2 1905 m2 ingatlan

és

205


2.13.4 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása A 2.13.2 pontban bemutatott intézményi beruházások - az 1.2. és 2. fejezetekben tárgyalt koncepció alapján - illeszkednek az egyetemi hosszú távú fejlesztési elképzelésekhez. Üzleti terveink kidolgozását, a jövőbeni működés előrejelzését, becslését – a várható gazdasági folyamatok ismeretében - az alábbi főbb paraméterek szerint állítja össze Intézményünk az egyes beruházások esetében. A tervnek tartalmaznia kell: - helyzetfelmérést: A folytatni kívánt oktatási-kutatási-egyéb szolgáltatási tevékenység (továbbiakban: szolgáltatás) helyzetének megítélése, jelene, jövője. Intézmény és képzési szerkezetének ismertetése. A tevékenység főbb alapelvei, versenyhelyzet, piacok áttekintése és távlati célok megfogalmazása. Versenytársak, piaci lehetőségek és korlátok elemzése. Felsőoktatás elemzése a trendek és kilátások, előrejelzések tükrében. - a beruházás jellemzését: A megvalósítandó oktatási-kutatási programot kiszolgáló beruházás pontos leírása, műszaki paraméterek rögzítése. - beruházás megvalósíthatóságának ütemezett elemzését: Oktatási-kutatási-szolgáltató program megvalósítására ütemterv összeállítását: előkészítés – tervezés; engedélyezés; kivitelezés - előkészítés; megvalósítás elemzését. - a beruházás megvalósulása során kialakítható egyetemi „szolgáltatások” körülhatárolását; - a kialakítandó egyetemi szolgáltatások biztosításához szükséges erőforrások bemutatását (oktatói-kutatói-szolgáltató létszám, program, infrastruktúra); - kockázatbecslést és a pénzügyi terv elkészítését: A megvalósítást milyen kockázati tényezők és milyen hatással befolyásolhatják; a program elindításához, megvalósításához milyen saját vagy egyéb külső forrás bevonása lehetséges és szükséges (pályázatok, befektetők, hitelek stb.)

2.13.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása. Az intézményi saját források bevonásának bemutatása A megvalósulás utáni költségtervet a 2.13.2. pontban bemutatott intézményi beruházási adatok felhasználásával kalkuláljuk arányosítással. Az arányosításhoz összehasonlító alapadatként a 20052006 évben megvalósult Élettudományi Épület és Könyvtár beruházás paraméterei szolgálnak. Az épület üzemeltetésére külső céggel szerződtünk inflációval korrigálható átalányáron. A közműszolgáltatások költségeit Egyetemünk közvetlenül a szolgáltatónak fizeti. Az alábbi táblázat éves göngyölített üzemeltetési költségei a közműszolgáltatások díját is tartalmazzák.

206


INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÜTEMEZETT FEJLESZTÉSI JAVASLAT 2007-2011. évek ÖSSZESÍTÉS

Tervezési egység

2007

2008

2009

2010

2011

Összesen

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

831

2 395

16 544

9 124

28 894

AMTC OEC

0

200

4 404

16 496

14 515

35 615

TEK

2 700

1 100

6 626

9 935

10 347

30 708

ÖSSZESEN:

2 700

2 131

13 425

42 975

33 986

95 217

207


Összehasonlító alapadat új épület esetén Élettudományi Épület Megvalósítási költség 7 500 MFt Éves üzemeltetési költség 420 MFt/év Összehasonlító arányszám 0,0560 1/év Az Élettudományi Épület bonyolultsági fokát tekintve az átlagos beruházáshoz mérve magas ezért az összehasonlító arányszám redukálása szükséges Redukciós mérték: 70% Redukált összehasonlító arányszám: 0,0392 1/év Összehasonlító alapadat rekonstrukció esetén Élettudományi Épület Megvalósítási költség 7 500 MFt Éves üzemeltetési költség 420 MFt/év Összehasonlító arányszám 0,0560 1/év Az Élettudományi Épület bonyolultsági fokát tekintve az átlagos beruházáshoz mérve magas ezért az összehasonlító arányszám redukálása szükséges Redukciós mérték: 30% Redukált összehasonlító arányszám: 0,0168 1/év Összehasonlító alapadat nyomvonalas vagy alacsony üzemeltetési költségű létesítmény esetén Tapasztalati értékek alapján a megvalósulási költséget mintegy 20 évente kell ráfizetni üzemeltetési költségként a tárgyi létesítményekre ezért: Összehasonlító arányszám:

0,0500 1/év

Összehasonlító alapadat gép-műszer-eszközbeszerzés esetén Tapasztalati értékek alapján a megvalósulási költséget mintegy 10 évente kell ráfizetni üzemeltetési költségként a tárgyi létesítményekre ezért: Összehasonlító arányszám:

0,1000 1/év

A bontási jellegű feladatok további üzemeltetési tehert nem jelentenek Intézményünk számára ezért üzemeltetési költségével a továbbiakban nem kalkulálunk.

208


511 87 328 196 303 187 1 142 470

31 32 36 98

MFt

MFt

MFt

MFt

MFt

131 344 266 741

48 62 83 194

152 80 145 377

1 933 1 718 1 919 5 571

68 718 40 513 75 460 183 1 691

Az egyes beruházások aktiválásának időpontjától a vizsgált időszakra felmerülő várható üzemeltetési költségek éves összesítése 2007 2008 2009 2010 2011 Összesen Tervezési egység MFt MFt MFt MFt MFt MFt DE AMTC 0 47 139 696 1050 1933 DE OEC 0 3 119 596 999 1718 DE TEK 45 67 252 600 954 1919 Összesen 45 118 511 1893 3003 5571 A táblázatok adatai jelenértéken kalkuláltak

209

ÖSSZESEN

40 0 4 44

MFt

gép-műszer-eszközbeszerzés esetén

12 2 9 23

MFt

nyomvonalas létesítmények vagy alacsony üzemeltetési költségű beruházások esetén

77 10 71 46 120 119 268 176

MFt

rekonstrukció esetén

29 0 0 29

MFt

új építés esetén

1 0 5 6


MFt


MFt


MFt MFt


MFt


2 3 62 68


16 0 0 16

MFt



0 0 0 0


0 0 0 0

MFt MFt


0 0 45 45

MFt


0 0 0 0

MFt


DE AMTC DE OEC DE TEK ÖSSZESEN:


MFt MFt


Tervezési egység



Az egyes beruházások akiválásának időpontjától a vizsgált időszakra felmerülő várható üzemeltetési költségek évenkénti és beruházásonkénti bontásban 2007 2008 2009 2010 2011


Az alábbi táblázatok a Debreceni Egyetem fejlesztéseit mutatják be vizsgált időszakon belűl évenkénti és tervezési egységenkénti bontásban. DE B R E C E NI E G Y E T E M 2007 évi fejles z tés ei tervez és i eg ys ég enként

gép-műs z er-es z köz bes z erz és nyomvonalas létes ítmények ill. alac s ony üz emeltetés i költs égű beruház ás ok rekons trukc ió

3 000 2 500

új építés

2 000 m F t 1 500 1 000 500 0 DE A MTC

DE O E C

DE TE K

210


DE B R E C E NI E G Y E T E M 2008 évi fejles z tés ei tervez és i eg ys ég enként


1 200

új építés

1 000 800 mF t

600 400 200 0 DE A MTC

DE O E C

DE TE K



7 000 6 000

új építés

5 000 mF t

4 000 3 000 2 000 1 000 0 DE A MTC

DE O E C

DE TE K

211



gép-műs z er-es z köz bes z erz és nyomvonalas létes ítmények ill. alac s ony üz emeltetés i költs égű beruház ás ok rekons trukc ió 20 000 új építés 15 000 m F t 10 000 5 000 0 DE A MTC

DE O E C

DE TE K


gép-műs z er-es z köz bes z erz és nyomvonalas létes ítmények ill. alac s ony üz emeltetés i költs égű beruház ás ok rekons trukc ió 15 000 új építés 10 000 mF t 5 000 0 DE A MTC

DE O E C

DE TE K

A következő táblázatokban bemutatjuk a Debreceni Egyetem fejlesztéseit beruházási tipusonként.

212


213


A várható költségeket egyrészt a normatív finanszírozás terhére másrészt a 2.12.3. fejezetben tárgyalt „bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál” című fejezetben kifejtett források figyelembe vételével tervezzük.

214


2.14 OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK

2.14.1 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja (A munkavégzéshez kapcsolódó informatikai infrastruktúra, belső, intézményi kommunikáció és koordináció rendszere és gyakorlata. Egyéni teljesítmény értékelés és elismerés differenciált rendszere. Jóléti intézkedések. Továbbképzési, tudományos fokozatszerzés támogatásának intézményi rendszere, mobilitási lehetőség, esélyegyenlőségi programok.) A Debreceni Egyetem informatikai infrastruktúrája Az egyetem jelenleg 10 Gbps-os sávszélességgel kapcsolódik a magyar akadémiai hálózathoz, ami nemzetközi viszonylatban is igen jónak minősül. A belső hálózatot egy Cisco Catalyst 6500-as switch-be szerelt erős, nagy teljesítményű, redundáns, Firewall Service Module alapú tűzfalrendszer védi. A központi kapcsoló berendezés és a tűzfal rendszer teljesítménye megfelel az igényeknek, és előreláthatólag még több évig ki tudja szolgálni az egyetemi hálózatot. Az egyetemen működik a NIIFI regionális központja, ahonnan a térség akadémiai hálózathoz tartozó intézményeinek internet kapcsolatai kiindulnak (ezek közül Nyíregyháza és Békéscsaba a két legjelentősebb). Itt található az országos névtár rendszer egyik regionális LDAP szervere, valamint a NIIFI országos telefonos behívó szolgáltatásának egyik helyi kiszolgálója. Az egyetemen három helyen üzemel a NIIFI országos videokonferencia rendszerének egy-egy állomása is, melyeket rendszeresen és megelégedéssel használnak az egyetem polgárai. Az Informatikai Szolgáltató Központ biztosítja a hálózati infrastruktúra működéséhez nélkülözhetetlen alapszolgáltatásokat, úgymint a DNS névszolgáltatást, a hálózatfelügyeleti és monitorozó rendszert, igény szerint DHCP szolgáltatást. Az LDAP alapú névtár segítségével autentikációs szolgáltatást tud nyújtani, amely igényelhető közvetlenül LDAP adatbázisból vagy RADIUS szerveren keresztül, erre építve pedig minden egyetemi polgár számára biztosít elektronikus levelezést, személyes weblap készítési lehetőséget, hozzáférést az egyetemi szoftver adatbázishoz, VPN elérést, EduRoam wifi csatlakozási lehetőséget. Az LDAP alapú névtár további fejlesztése lehetővé teszi egy egységes egyetemi kártyarendszer bevezetését, amely egyaránt alkalmas lehet könyvtári kölcsönzésre, beléptető rendszerek használatára, különféle szolgáltatások és kedvezmények igénybevételére, valamint a felhasználói életciklus követését teszi sokkal átláthatóbbá. Az IPv6 bevezetése folyamatban van, az egyetem rendelkezik IPv6-os címtartománnyal, melynek kiosztása és a belső IPv6 hálózat felépítése a közeljövőben megtörténik. Kiemelt fontosságú terület az elektronikus levelezés biztosítása. A jelenlegi központi szűrő rendszer teljesítménye határaihoz érkezett, ezért szükség van több szerver beállítására, így lehetővé válik annak a megoldása, hogy minden elektronikus levél, amely az egyetemre érkezik, illetve onnan kimegy, áthaladjon a központi levélszűrőn A központi levelező rendszer már most is itt tárolja a felhasználók postaládáit, és itt nyert elhelyezést az egyetemi szoftver adatbázis is. Terveink között szerepel továbbá egy központi Unix szerver megnyitása is LDAP alapú azonosítás és storage alapú tároló rendszer segítségével mindazoknak, akik a névtárban szerepelnek (ez tartalmaz minden hallgatót és oktatót). A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára által felépített DSPACE 215

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE alapú digitális archívumot is szeretnénk a storage rendszerre telepíteni, és minél szélesebb körben elterjeszteni elektronikus tananyagok, diplomamunkák, oktatáshoz kapcsolódó audió és videó anyagok tárolása céljából. Az egyetemi informatika szervezeti felépítése az Egyetem szerkezetét követi: a központi irányítás a 2009-ben létrehozott Informatikai Szolgáltató Központ feladata, melynek szakmai felügyeletét a TEK gyakorolja, a centrumok és a TEK hatáskörébe tartozó informatikai kérdések megoldásáért pedig a helyi Informatikai Csoportok felelősök.

Az informatikai infrastruktúra továbbfejlesztése Az Egyetem előtt álló hosszabb távú informatikai feladatok a Szilícium Mező projektben fogalmazódtak meg. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel összhangban, a Debreceni Fejlesztési Pólus részeként az alábbi feladatok végrehajtását tűzte ki célul: A Debreceni Egyetem Informatikai Kara, a régióba betelepülő informatikai cégek K+F részlegei, valamint az induló (spin-off, start-up) vállalkozások inkubációs központjának egy épületegyüttesben történő elhelyezésével az informatika-oktatás és alkalmazás színvonalának emelése, a technológia-transzfer hatékonyabb megvalósítása; A Debrecen Communication and Internet Exchange (DCIX), azaz a kiszolgáló információtechnológiai infrastruktúra, az egész régiót átfogó infokommunikációs hálózat, és a hozzá kapcsolódó szerverfarm megteremtése; A kritikus tömeg eléréséhez szükséges gyűjtőhatást biztosító, az innovációs lánc kialakítását segítő közös, nagy informatikai projektek indítása; A termelésnek, szolgáltatásnak és kereskedelemnek helyet adó high-tech ipari park kiépítése. Az így kialakuló tudományos, technikai és innovatív környezet a Debreceni Fejlesztési Pólus és a régió egyik pillére lesz, Debrecen az ország második ICT pólusává válik, a határ menti kapcsolatok folyamatos fejlesztésével és a nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódásával a globális informatikai gazdaság jelentős tényezőjévé válik. A Regionális Informatikai Tudásközpont egy sajátos, rendkívül intenzív együttműködést biztosít a beköltöző cégek vezetői, kutatói, fejlesztői és az Egyetem tanszékei, K+F műhelyei, oktatói, a még itt tanuló és a végzett hallgatói, egyéb szakemberei között. Az érintettek közötti közvetlen kapcsolat révén nő a képzés hatékonysága és megsokszorozódik a szinergiahatás. A hallgatók a tanulás mellett képzésük alatt is közvetlen kapcsolatot építhetnek ki az itt működő cégekkel és intézetekkel; saját vállalkozásokat alapíthatnak az Egyetemi Inkubációs Központ segítségével. A Szilícium Mező több projektje is az elnyert GVOP-pályázat révén megvalósítandó egyetemi portálra, valamint a hozzá kapcsolódó infokommunikációs felületre alapozza a fejlesztéseit. Az informatikai alapfejlesztések nagy része az e-Egyetem projektben koncentrálódik, amely az alábbi részfeladatok megvalósítását tűzte ki célul: Az egyetemi portálhoz kapcsolódó rendszerek és adatbázisok konszolidációja, az egyetemi kutatómunka és a vezetési döntés-előkészítés hatékony informatikai támogatása; Az e-learning lehetőségeinek kiszélesítése, a Hallgatói Információs Rendszer és az egyetemi portál együttműködésével; A könyvtári integrált adatbázis alkalmazásának az egyetemi portálra alapozott piaci alapon történő megjelenítése. A hozzáférés biztosítása külön Internet szolgáltató segítségével történik; Elektronikus piactér (web-agora) létrehozása; 216

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Munkaerő-közvetítő (humarket) funkció integrálása. A feladatok megvalósítása esetén jelentősen növekszik az oktató- és kutatómunka hatékonysága; az Egyetem szellemi potenciálja piaci alapon, gyakorlatilag minden érdeklődő számára hozzáférhetővé válik; az Egyetem közvetlen és közvetett bevételei növekednek; a megvalósított fejlesztések katalizáló hatást fejtenek ki a vállalkozások fejlődésére, elősegítik a végzett hallgatók elhelyezkedését, a régióban maradását. Teljesítményértékelési rendszer A munkatársak, a szakok, karok és az egyetem értékelési rendszere szerves egységet alkot, egymásra épül. Ezen belül elsősorban a személyi értékelést emeljük ki. - A foglalkoztatási követelmény rendszer meghatározza a folyamatos alkalmasság követelményeit, az értékelés szempontjait. Az értékelés alapja az érintett oktató/kutató beszámolója. - Az értékelési rendszer sajátossága az oktatói munka hallgatói értékelése, melynek rendszerét egyetemi és kari szabályzat(ok) határozzák meg. - Vezetői megbízás megismétlésénél a pályázat kötelező tartalmi eleme, az előző ciklusban végzett munka értékelése. Erről véleményt alkot az adott kollektíva, minősítik a kari tanács illetékes bizottságai, a kari tanács. - A magasabb oktatói-kutatói kategóriába történő kinevezésnél számos testület foglal állást és ez is része az értékelés rendszerének. A teljesítményértékelés vezetői feladat, célja a munkaköri követelmények teljesítésének figyelemmel kísérése, az egyéni teljesítmények megítélése és tudatosítása, az oktatók között meglévő különbségek, esetleges hiányosságok megismerése, a teljesítményalapú differenciált bérezési formák előkészítése és működtetése. Jóléti intézkedések Az egyetem Kollektív Szerződése tartalmazza a juttatások körét (pl. gyermekintézmények igénybevétele, étkeztetés, étkezési hozzájárulás stb.). Az egyetem rektora és a reprezentatív szakszervezetek vezetői évente felülvizsgálják a szociális és jóléti megállapodást. A tudományos fokozatszerzés támogatásának intézményi rendszere A Debreceni Egyetem – néhány nagy egyetemmel ellentétben – fenntartotta és a továbbiakban is fontosnak tartja a doktori képzés levelező (munka melletti) formáját. A levelező képzés keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy az intézményünkben, illetve más felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók és kutatók munkájuk mellett részesüljenek doktori képzésben és szerezzék meg fokozatukat. A levelező képzésben alkalmazott követelményrendszer mind a felvétel, mind a képzés, mind a fokozatszerzés során megegyezik a nappali képzés követelményeivel, de rugalmasabb időbeosztásával segíti a doktoranduszokat, doktorjelölteket fokozatuk megszerzésében. Fontos eredménynek tartjuk, hogy míg az évtized elején az oktatók és kutatók fele rendelkezett tudományos fokozattal, mára ez az arány közelíti a 2/3-ot. 217

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az Egyetem és doktori iskolái erőfeszítéseinek köszönhetően a Debreceni Egyetem doktori képzése a legeredményesebb a hazai felsőoktatási intézmények között, a doktoranduszok itt szerzik meg legnagyobb arányban doktori fokozatukat. Esélyegyenlőség A Debreceni Egyetem megkülönböztetett figyelmet fordít az alkalmazottak munkahelyi esélyegyenlőségének biztosítására. A férfi és női alkalmazottak, vezetők aránya kiegyensúlyozott, az illetmények kiszámítása során a kötelező törvényi rendelkezések alkalmazása eleve kizárja a bérezés vonatkozásában a diszkriminációt. Az intézmény azonban nem csupán a hátrányos megkülönböztetés tilalmát igyekszik betartani, hanem pozitív intézkedésekkel segíti a tényleges esélyegyenlőség elérését, azáltal, hogy nem csupán az egyenlő bánásmódot biztosítja, hanem különös figyelmet fordít – többek között - az alábbi alkalmazotti csoportok érdekének érvényesítésére: nők kisgyermekes anyák gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók negyven éven felüli közalkalmazottak fogyatékkal élő közalkalmazottak. A munkavállalók esélyegyenlőségével kapcsolatos adatok jelentős része (életkor, nők-férfiak aránya) a munkaügyi adatbázisokból lekérdezhető, vallási, politikai meggyőződésre, nemzetiségi hovatartozásra vonatkozóan azonban az egyetem nem tervez a közeljövőben adatgyűjtést. A fogyatékkal élő közalkalmazottak nem szenvednek jelentős hátrányt, mivel az intézmény nagyobb forgalmú területein a fizikai akadálymentesítés többségében megtörtént. Jövőbeli terv az esélyegyenlőség biztosítására hivatott komplex szervezetrendszer továbbfejlesztése, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatban felmerülő vélt vagy valós sérelmek kezelésére vonatkozó intézményen belüli eljárási rend részletes kidolgozása. Tekintettel arra, hogy 2007. az Európai Unióban az „Esélyegyenlőség Éve”, fokozott figyelemmel követjük nyomon a különböző pályázati lehetőségeket, akciókat, rendezvényeket.

2.14.2 Hallgatói infrastruktúra javításának programja (Hallgatói szolgáltatások színvonalemelése, tanácsadói rendszer működtetése, esélykiegyenlítő programok az intézményekben, hallgatói közreműködéssel működtetett szolgáltató funkciók bemutatása, önkormányzás szervezetei, belső érdekérvényesítés, jogorvoslati rendszer kialakítása.) Belső érdekérvényesítés: a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata A felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. A 2000-ben megalakult Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) legfelső döntéshozó szerve a 66 tagú küldöttgyűlés, amelyben a kari HÖK-ök hallgatói létszám arányában delegált képviselői vesznek részt. Az operatív működési feladatokat az elnökség látja el, amely az elnökből, az alelnökökből és a kari HÖK-elnökökből áll. A DEHÖK elnökéknek munkáját az egyes tervezési-gazdálkodási egységekből (centrumokból) jelölt alelnökök segítik. A DEHÖK elnöke az elnökség véleményének meghallgatásával meghatározott feladatok ellátására (pl. sport, külügyek, informatika) elnöki megbízottakat 218

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE nevezhet ki. A DEHÖK kétszintű szervezet: az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat mellett és annak részeként működnek a kari HÖK-ök, amelyek kari szinten képviselik a hallgatókat, képviselőiket delegálják a kari tanácsokba, bizottságokba és a DEHÖK küldöttgyűlésébe. A DEHÖK feladata a hallgatói érdekképviselet az egyetem felső vezető testületeiben, az Egyetemi és a Rektori Tanácsban, az egyetem bizottságaiban. A belső érdekérvényesítés rendszere jók működik. A HÖK alapfeladata elsősorban az érdekvédelem, a törvények, rendeletek, szabályzatok megalkotásában való részvétel, azok betartásának nyomon követése, a hallgatói juttatások elosztásának megszervezése és felügyelete, a kollégiumi helyek elosztásában való közreműködés, a kollégiumok közösségének megszervezése, működtetése, valamint a hagyományőrző rendezvények megszervezése, azok fenntartása. A HÖK közreműködik a hallgatók egyéni kéréseinek, problémáinak közvetítésében a kari és az egyetemi vezetés irányába, illetve szabályzatalkotási kezdeményezéseivel maga is aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatóság jogai a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe vételre kerüljenek. Az érdekképviseleti tevékenység alapját jelenti az egyetem vezetésével meglévő kiváló, partneri kapcsolat. A Szenátus minden ülése előtt az egyetem rektora a Szenátus hallgatói tagjaival kötetlen egyeztetést folytat a hallgatókkal kapcsolatos legfontosabb ügyekről. Sok kérdésben ezen a fórumon született megállapodás a rektori vezetés és a HÖK között. Fontos tevékenységi kör a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az ország más felsőoktatási intézményeivel. Ennek keretében a HÖK aktívan részt vesz vezető szerepet vállal a hallgatók országos érdekképviseleti szervezete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) munkájában. A DEHÖK és a kari HÖK-ök szolgáltatási, rendezvényszervezési feladatokat is ellátnak. Megszervezik az egyetemi és kari sportbajnokságokat labdarúgásban, kosárlabdában, röplabdában és más népszerű sportágakban. Legjelentősebb rendezvényeik a gólyatáborok, a gólyabálok, az Egyetemi Napok / Medikus Hét / Sárgulási Hét, az Universitas Állásbörze. Jelentős teret szentelnek az egyetemen működő kulturális szerveződések, hallgatói szervezetek támogatásának. Hallgatói szolgáltatások Felmérések szerint azok a fiatalok, akik ma felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, nemcsak a képzés színvonalát, hanem a nagyon sok egyéb szolgáltatást is figyelembe vesznek, amikor egy-egy intézmény mellett döntenek. Ezért nagyon jelentős kérdés, milyen szolgáltatásokat tud biztosítani az intézmény. Ezért a Debreceni Egyetem kiemelkedő célja a hallgatói szolgáltatásfejlesztés pályázati források bevonásával. A Debreceni Egyetem országosan is példamutató módon éri el, hogy a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások folyamatosan, magas színvonalon működjenek. Olyan szervezetet hozott létre, amely vállalatszerű működése közben elvégzi a hallgatók számára a felsőoktatási lét mellett szükséges szolgáltatásokat, ebben jártas szakembereket foglalkoztat, a hallgatói önkormányzatokhoz és az adott felsőoktatási intézményhez is lojális felelős vezetőkkel rendelkezik, és eredményesen gazdálkodik. Az ilyen gazdálkodó szervezet tulajdonosi köre célszerűen a felsőoktatási intézményből és hallgatói szervezetekből (egyesület, alapítvány) tevődik össze. Ez fontos abból a szempontból, hogy az intézmény is magáénak érezze a vállalkozás tevékenységét, sikerét, fejlődését, ugyanakkor a hallgatóság számára termeljen javakat egyrészt a biztonságos és megbízható szolgáltatásokkal, másrészt a képződött gazdasági eredmény hallgatói célokra történő visszaforgatásával. Szintén cél az, hogy a gazdálkodó szervezet tevékenysége során lehetőleg minél több hallgatói munkát vegyen igénybe, ezzel is segítve a diákságot. A HÖK-ben végzett munka alapján, illetve a szolgáltatási tevékenység során kimagasló munkát végző rátermett hallgatók számára lehetőség nyílhat arra is, hogy munkavállalóként a rendszer működését, fejlődését szolgálják a későbbiekben. 219

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Az alábbi szolgáltatások végezhetők egy ilyen szervezetben: - Rendezvények szervezése (gólyatábor, gólyabál, gólyahét, kollégiumi napok stb.) - Klubok üzemeltetése, - Vendéglátás végzése, (Klubok büféinek üzemeltetése, munkahelyi büfék, menzák, éttermek, bárok üzemeltetése, catering szolgáltatás) - Oktatásszervezés, (pl. autóvezetői tanfolyamok, egyéb tanfolyamok) - Állás- és albérlet-közvetítés, állásbörze szervezés - Utazásszervezés, (sítúrák, vízi túrák, csoportos bel- és külföldi utazások, menetjegy-értékesítés) - Karrier tanácsadás, - Kiadói tevékenység, (tankönyvek, tájékoztató füzetek, egyetemi lapok, hallgatói kalendárium, programfüzetek, reklámújságok) - Kereskedelem (könyvek, egyetemi ajándéktárgyak) - Kereskedelmi jogok gyakorlása (üdítő, sör, dohányáru, energia ital, távközlés stb.) Debrecenben a felsorolt szolgáltatásokat nem egyes külső vállalkozók, hanem az egész egyetemre kiterjedően a HÖK közreműködésével és támogatásával a Debreceni Campus Kht. biztosítja. A Debreceni Campus Kht. 1998-ban alakult 3 millió forint alaptőkével hallgatói egyesületek részvételével, a fent felsorolt tevékenységek végzésének reményével. Folyamatos fejlődés után 2002-ben a Debreceni Egyetem is tulajdonossá vált (50%-ban), a tulajdonosok az alaptőkét 60 millió forintra emelték, és ma már a cég az említett tevékenységek mindegyikét végzi, 130 állandó alkalmazottal és kb. 200 fő alkalmi diákmunkással. Az éves bevétele megközelíti a 700 millió forintot. A Debreceni Campus Kht. – amely 2007. szeptembertől Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. néven működik – biztosítja a hallgatók egyetemhez kötődő munkavégzésének egyik legjelentősebb bázisát. A hallgatói szolgáltatási feladatok ellátásának további fejlesztése érdekében kerül megszervezésre a Campus Work Iskolaszövetkezet, amely többek között a hallgatók egyetemhez kötődő munkavégzése számára biztosít változatos lehetőségeket. Jogorvoslati rendszer kialakítása A hallgatók jogaikat egyéni és kollektív formában gyakorolhatják. A kollektív joggyakorlás a Hallgatói Önkormányzat keretei között történik, az egyéni jogok gyakorlásához a jogorvoslati eljárás rendszere ad megfelelő biztosítékot. A Debreceni Egyetemen a törvényi előírásoknak megfelelően működik a jogorvoslati eljárás. Létrejött a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Testülete, amelynek hallgatói tagjait a kari HÖK-ök delegálták. Az eljárásrendet A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen című szabályzat tartalmazza, amelyet a HÖK támogatásával fogadott el a Szenátus. Tanácsadói rendszer működtetése, esélykiegyenlítő programok A Debreceni Egyetem részt vett a „Minőségkultúra a hallgatói szolgáltatások területén” nemzetközi projekt kidolgozásában, s azt célkitűzéseibe beépítette. „A működési folyamatok mintaszerű újraszervezése az integrált vidéki nagyegyetemek minőségközpontú működésének támogatása érdekében”HEFOP-3.3.1.-P.2004-09-0128/1.0 PROJEKT keretében kerültek kidolgozásra azon hallgatói folyamatok, melyek ezen a területen az intézményfejlesztési tervbe beépülhetnek. A Hallgatói kapcsolatok gondozása címmel (HEFOP 3.1.1.) olyan főfolyamat kidolgozására került sor a Debreceni Egyetemen, amely által a más intézménnyel való összehasonlításban nevezett területen megmutatkoznak azok az előnyös különbségek, amelyekkel partnerközpontú egyetemünk még vonzóbbá tehető. A hallgatókra koncentráló folyamatok segítségével intézményünk előnybe kerülhet az alábbi területeken: a hallgató biztonságosan eligazodik a tájékoztatás legkorszerűbb eszközeivel, az adminisztrációs utak, folyamatok átláthatóak, gyorsabbak, a karrierépítés tudatos a sikerorientált felnőtt életre való felkészítés érdekében, a különböző szolgáltatásokkal jellemző 220

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE a hallgatók testi-lelki harmóniájának megteremtésére törekvés, a differenciált szociális támogatással és személyes bánásmóddal az esélyteremtés elve érvényesül, a végzett hallgatókkal való kapcsolat elmélyül, még vonzóbbá válik a tanulási környezet. Az egyetem a fenti célok megvalósulását az egyes területeken kiépítendő tanácsadói rendszerrel segíti. A tanácsadási rendszer kialakításával, az esélykiegyenlítő programok eredményeként az alábbi területeken érhető el fejlődés: A tájékoztatás a megfogalmazott partneri igények mentén történik. Javul a partnerek elégedettsége a tájékoztatás területén, mely hatással van a közösségi élet javulására is. A hallgatók tájékozottak lesznek a képzésükről, és a hallgatói élet szabályairól. A széleskörű, megfelelően terjesztett tájékoztatás nagyobb lehetőséget biztosít a hallgatóknak az egyéb intézményi szolgáltatások igénybevételére. A célratörő tanulmányi tanácsadással a hallgatók tanulmányi előmenetele javul és a képzés hatékonysága emelkedik. A tanulmányi hivatalok terhelése megoszlik. A mobilitási tanácsadással a pályakezdő hallgatók elhelyezkedési esélyei javulnak. Az életviteli és mentálhigiénés tanácsadással a hallgatók egészségmutatói javulnak. A jogi tanácsadás bevezetésével a hallgatók segítséget kapnak a leggyakoribb problémák megoldásához. Ténylegesen is a rászorult és tehetséges hallgatók kaphatnak támogatást a tanulmányok folytatásához. A fogyatékkal élő hallgatók integrált keretekben, kiegyensúlyozottabb közösségi életet élnek. Személyes törődéssel a szakmai karrierépítésük biztosabbá válik, társadalmi beilleszkedésük zökkenőmentesebbé tehető. A hallgatói juttatások és térítések rendszerében érvényesül a teljesítmény, a rászorultság elve és növekszik az igénybevett szolgáltatás színvonala. Ténylegesen is az esélyteremtés eszközeként funkcionál a juttatási rendszer. A pontos adminisztráció mellett is egyszerűsödik az ügyintézés. Az adminisztrációs utak és folyamatok átláthatóak. Gyorsított és költséghatékony információáramlás valósul meg. A megvalósítási terv összefoglalása: 1. Szervezeti változtatások (szükséges intézkedések): Hallgatói Kapcsolatok Igazgatóságának a létrehozása Személyes támogatást igénylő hallgatók ügyeinek egyetemi és kari bizottsága Tanulmányi tanácsadás bizottsága Egyetemi és kari karrierirodák 2. Infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó változtatások: Internetes tájékoztatás feltételeinek megteremtése Hallgatói számítógépek beszerzése Ügyfélfogadó tér kialakítása (tanulmányi tanácsadás céljából a karokon) Akadálymentes ügyfélfogadó helyiség és közösségi tér kialakítása (egyetemi, szükség szerint kari) az életviteli és mentálhigiénés tanácsadás céljából Sport és kultúrcentrum kialakítása az egyetem téri campuson Ügyfélfogadó tér a jogi tanácsadás céljára Az elektronikus információáramlás technikai feltételeinek megteremtése

221

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2.14.3 Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése (PPP alapú kollégiumi beruházások, kollégium-felújítási programok, bérelt ingatlanok) A 2091/2003.(V.15.) Korm. határozat rendelkezett 10.000 diákotthoni férőhely bővítésére vonatkozó programról. Ezen program keretén belül a Kbt. előírásai alapján az országban elsőként valósult meg a Debreceni Egyetem Kassai út 26. sz. alatti Diákhotel. A közbeszerzési eljárás és a szerződés megkötésének időpontjában a PPP-s konstrukciókban megvalósuló hosszú távú szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások törvényileg nem voltak szabályozva, ezért volt lehetséges, hogy a hosszú távú szolgáltatás vásárlás időpontja 24 évben lett meghatározva. A Diákhotel 17.700 m2-en, 926 férőhellyel valósult meg 2005. augusztus 8-ra. A szolgáltatás kezdésének időpontja 2005. szeptember 1-je volt. A Diákhotel a szolgáltatás kezdésének időpontjától magas színvonalon 100%-os feltöltéssel üzemel, a diákok maximális megelégedésével. A Magyar Kormány a 2004. évi költségvetésről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 50. § (6) bekezdésével összhangban a 2207/24.(VIII.18.) határozatában rögzített módon támogatni szándékozik – a felsőoktatási fejlesztési program folytatásaként a Magyar Universitas programon belül – a felsőoktatási kollégiumi hálózat férőhely korszerűsítési programját és ennek befektetői tőke bevonásával történő megvalósítását, az így keletkezett infrastrukturális szolgáltatás megvásárlását. A DE több kollégiumi épülettel indult a pályázaton. Az első fordulóban a Kossuth Lajos I-IIIII-as kollégiumi épületek indítására került sor – akkor még – OM jóváhagyással. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos I-II-III. Kollégium kollégiumi férőhely korszerűsítés szolgáltatáshoz kapcsolódó hosszú távú (20 év) kötelezettségvállalásról szóló megállapodást az oktatási miniszter és az egyetem rektora 2005. március 16-án írta alá, majd a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően 2005. december 21-én írták alá az 1. sz. módosítást. A kivitelezési munkákat a különböző engedélyek – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Oktatási Minisztérium – beszerzésének elhúzódása miatt a tervezett időpontoktól később lehetett elkezdeni, de ez a végső befejezési időpontot nem érinti. A közbeszerzési eljárás nyertese a HUNÉP Universal Zrt. lett. A rekonstrukciós munkák három ütemben valósultak meg. Elsőként a III-as jelű kollégiumi épület rekonstrukciója készült el. A szolgáltatás kezdésének időpontja 2006. szeptember 1. A befektető a kivitelezési munkákat mintegy 2 hónap alatt, a nyári szünidőben valósította meg. Második ütemben a II. számú kollégiumi épület rekonstrukciója valósult meg. Eredetileg 2006. december 1-je volt a határidő, de a fent említett okok miatt a rekonstrukciós munkák több hónappal később kezdődhettek el, így az 1. sz. szerződésmódosítás alapján a szolgáltatás kezdésének időpontja 2007. február 1-je lett, mely időpontra a rekonstrukciós munkák befejeződtek és az I-es kollégiumi épületből a hallgatók az új II-es épületbe átköltözhettek. Ezután a harmadik ütemben megvalósuló 1. számú kollégiumi épület rekonstrukciós munkái kezdődtek meg. A kivitelezési munkák az ütemtervnek megfelelően haladtak, így nem volt akadálya annak, hogy a Kbt. szerinti és szerződésben rögzített szolgáltatás kezdési határidőpontig – 2007. szeptember 1. – a teljes program megvalósuljon. A KLK I. II. III. Kollégium a szolgáltatás kezdésének időpontjától magas színvonalon 100%-os feltöltéssel üzemel, a diákok maximális megelégedésével.

222

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Ugyanezen kormányhatározat keretén belül valósult meg a Debreceni Egyetemi Gazdasági Tanács által is támogatott Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum II. számú kollégiumi épület hosszú távú (20 év) infrastrukturális szolgáltatás vásárlása. A fent említett megállapodás 2. számú módosításának aláírása 2005. március 16-án történt meg.. A kétfordulós közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredeménye képpen 2007. november 16án került sor az eredményhirdetésre, melynek nyertese a HUNÉP Universal Zrt lett. A rekonstrukciós munkák teljes költségét a befektető HUNÉP Universal Zrt. illetve a cégből kivált HUNÉP MEDIKUS HOSTEL Zrt., mint jogutód finanszírozta. A felújított épület elkészültének és a szolgáltatás megkezdésének időpontja 2008. szeptember 1-én kezdődhetett meg. A férőhelyek kihasználtsága a 2008/2009-es tanév első felében 99,6 %-os volt. A DEOEC MEDIKUS Hotel kollégiumi épületében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Népegészségügyi Kar, és az Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatói jogosultak kollégiumi elhelyezésre. A DE OEC kollégiumaiba megközelítőleg 20%-os túljelentkezés volt. A Debreceni Egyetem tervezi a DE Műszaki Kar Borsos József Kollégiumának PPP konstrukcióban történő fejlesztését. A kollégium több mint 40 éve épült, komfortszintje rendkívül alacsony. Intézményi szinten, a Műszaki Karon a legalacsonyabb a kollégiumba fellvett hallgatók aránya a jelentkezőkhöz képest. A program keretén belül a Debreceni Egyetemen összesen 1522 férőhely korszerűsítésére kerülhet sor. Dr. Hiller István miniszter úr 2007 decemberében kelt leveléber sajnálattal tudatta, hogy a kollégiumrekonstrukció III: ütemeként tervezett DE AMTC Borsos József Kollégium (207 férőhely) megvalósítását az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem tudja támogatni.

223


2.14.4 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program

Sporttal az egészséges társadalomért A Debreceni Egyetem átfogó sportfejlesztési programja 1. Problémafelvetés, célkitűzés A magyar felsőoktatásban jelenleg több százezer hallgató tanul különféle képzési formákban. Ennek köszönhetően a fiatal felnőtt lakosság nagy része diplomásként, értelmiségiként keresi a helyét a társadalomban. Az utóbbi évtizedek társadalmi és a szokásos életvitel alakulásának jellemző folyamatai, az ebből eredő egészségügyi statisztikák kedvezőtlen képet mutatnak. A jövő társadalmának, Magyarország lakosságának teljesítőképessége nagyban függ a felnövekvő nemzedék teherbíró képességétől, egészségétől a kialakuló életviteli és mozgásigénytől. Az oktatási rendszerben a sport, a testnevelés helyzetének erősítése, a diákok sportolási igényének kialakítása és annak fenntartása rendkívül fontos feladat, bizonyos korosztályokban szinte egyenértékű a tárgyi tudás átadásával. A korábbi évtizedekben az oktatásból 18 éves korban kikerülők nagy része nem tanult tovább, így hatással nem lehettünk további életükre, életvitelükre. Ők a munka világába kerülve általában korán elhagyták a még igazából ki sem alakult mozgásigényüket, fiatalként hirtelen kerültek merőben új viszonyok közé, ahol nem tudták beilleszteni a rendszeres sportot mindennapjaikba. A felsőoktatásban megjelent tömegek felhívják a figyelmet arra, hogy a korábbiakkal ellentétben nagy hallgatói létszám mozgatására és szemléletbeli nevelésére nyílik lehetőségünk. Mindez egy olyan korosztályban, amely a felnőttkorba lépve, de védett körülmények között, már az önálló akarat, igény, a család szoros kötelékéből való eltávolodás, a saját lábra állás elnyújtott időszakában él és igazából ekkor alakítja ki későbbi szokásait. A versenyszférában érdekelt multinacionális cégek már régen felismerték a korosztályban rejlő lehetőségeket a szokások kialakításának terén, és ádáz harcot folytatnak egy-egy felsőoktatási intézmény szolgáltatási palettáján való megjelenésért, különösen a kizárólagosság megszerzéséért. Ez a sportban sem működhet másképp. A hagyományos magyar családmodellben nincs nagy szerepe a rendszeres sportolásnak, bár a magyar nép sportszeretete lehetőséget kínál arra, hogy ez hosszabb távon megváltozzon. E cél elérésére leghatékonyabb lehetőségünk a felsőoktatásban van, melynek keretében megerősíthetjük, stabilizálhatjuk az alsó-, és középfokú oktatásban elültetett sportolás iránti igényeket. Ehhez viszont a felsőoktatásban is szemléletváltásra van szükség, hiszen őszintén szólva az utóbbi évtizedekben mostohagyerekként, szükséges rosszként kezelték, vagy megtűrték testnevelést és sportot, azt feltételezve, hogy felnőtt (18. életévüket betöltött személyekről lévén szó) emberekről van szó, akik saját belátásuk szerint sportolhatnak. A kreditrendszer bevezetésével, és a kontakt óraszám csökkentésére irányuló igény felmerülésével a tárgyi tudást átadó, és az intézményi tanácsokban résztvevő tanszékek között a sport, a testnevelés csak vesztes lehetett, amivel tovább csökkent a jelentősége. A bolognai folyamat kapcsán megfogalmazott és közreadott KKK (Képzési és Képesítési Követelmények) alapján fennáll a veszélye a sport és testnevelés további háttérbe szorításának, sok esetben esetleges megszűnésének, ami nem lehet az állam érdeke. Ebben a helyzetben viszont lehetőség nyílik egy új, korszerű program bevezetésére, ami szemléletváltást eredményez, és sok sportág esetében megoldást jelenthetne a versenysport gondjainak megoldására is. Az egyetemek között a hallgatókért folyó versenyben előnyt jelenthet, ha valamely intézmény a tudás 224

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE hatalmának átadása mellett a jövő egészséges életmódjára is felkészít, ezáltal hozzájárul egy teljes élet megvalósításához. A fentiek érdekében a Debreceni Egyetem 2005-öt a Sport Évének nyilvánította és elhatározta, hogy kiáll a sport fejlesztése és megfelelő súllyal való kezelése mellett. 2. A program megvalósításához szükséges elemek. 1. A sport szervezeti struktúrájának átalakítása 1.1 Sportigazgatóság létrehozása 1.2 A széttagolt sportszervezeti struktúra integrálása az igazgatóság alá 1.3 Egyetemi versenysport szervezetek integrálása 2. A meglévő adottságokra alapozó egyetemi cselekvési operatív programok indítása 2.1 A sport elismerése a tanulmányi rendszerben 2.2 A sport elismerése felvételi eljárásban 2.3 A sportolók tanulmányi előmenetelének nyomon követése 2.4 Sportolói juttatások, kedvezmények 2.5 Sportolói kötelezettségek 2.6 Felsőoktatási sportversenyeken való részvétel 2.7 Tömegsport események szervezése 2.8 Testnevelés 3. Beruházási, infrastruktúra fejlesztési program megvalósítása 3.1 Dóczi u.-i egyetemi sporttelep rekonstrukciója 3.2 Böszörményi úti sportingatlanok fejlesztése 3.3 Nagyerdei és Móricz Zsigmond körúti sportingatlanok fejlesztés 4. Átfogó sport operatív programok indítása 4.1 A sportingatlanok cégszerű üzemeltetésének megoldása 4.1.1 Egyetemi testnevelés célú igénybevételek 4.1.2 Sportoktatás 4.1.3 Versenycélú igénybevételek 4.1.4 Utánpótlás nevelés célú használat 4.1.5 Lakossági célú hasznosítás 4.1.6 Dolgozói sportolás 4.2 Sport oktatási programok indítása 4.2.1 Felsőoktatási akkreditált képzések 4.2.1.1 Testnevelő-edző szak 4.2.1.2 Sportszervező szak 4.2.1.3 Sportorvos szak 4.2.2 FSZ szakképzési programok indítása 4.2.3 Tanfolyamok szervezése 4.3 Országos és nemzetközi rendezvények szervezése 4.4 Utánpótlás képzési és tehetséggondozási program működtetése életútvezetéssel A program működtetése során lehetséges természetes szövetségesek: Közvetlen: Debreceni Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debreceni Universitas Kht, DEAC Sport Kft. Közvetett: sportszervezetek, üzleti szféra 225


3. Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása 3.1 A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA A stratégiai célok megvalósításának, a célállapot elérésének mérése és nyomon követése 3 alapon történhet. I. Az intézmény által kidolgozott mérőszám–mutatószám rendszerrel. Ennek bevezetésekor fontos, hogy racionális erőforrás felhasználás mellett mérjük az elérni kívánt célállapotot és ennek eredményéről az érintetteket informáljuk is. Hogy az egyes mutatókat milyen mélységben (centrum, kar tanszék, szak), milyen intervallumban (év, szemeszter) kell alkalmazni, az még további kidolgozást igényel. Oktatási mutatók 1. hallgatók/ oktatók aránya, 2. költségtérítéses hallgatók/összes hallgatók aránya, 3. külföldi hallgatók/összes hallgatók aránya, 4. nyelvvizsgát tett diplomát kapó hallgatók aránya, 5. a képzésben eltöltött átlagos idő, 6. doktori képzésben részt vevő hallgatók aránya, 7. minősített oktató/összes oktató aránya, 8. oktatói létszámváltozás, 9. hallgatói létszám változása, 10. hallgatói mobilitás, 11. a végzett hallgatók egy éven belüli elhelyezkedésének az aránya. 12. az országosan évente felvett hallgatók debreceni Egyetemre jutók aránya 13. akkraditált mesterszakok száma 14. akkreditált angol nyelvű alapképzési és mesterszakok száma 15. tehetséggondozó programban résztvevő hallgatók száma Kutatási mutatók 1. egy minősített oktatóra jutó hazai K+F bevétel, 2. egy minősített oktatóra jutó külföldi K+F bevétel, 3. egy minősített oktatóra jutó megbízási K+F bevétel, 4. K+F és innovációs kutatásból származó bevétel, 5. egy pályázatra jutó átlagos pályázati összeg. 6. létrejött szabadalmak száma 7. eladott licencek száma 8. létrejött vállalkozások száma 9. betelepült vállalkozások száma 10. a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók aránya az oktatók teljes számához viszonyítva 11. az odaítélt PhD fokozatok száma 12. szabadalmak, know-how-k és védjegyek száma összesen 13. a versenyszférából származó megbízás, bevétel alakulás (kivéve a KKK-k önereje)

226

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Gazdálkodási –pénzügyi mutatók 1. állami támogatás összes bevételhez viszonyított aránya, 2. átvett pénzeszköz összes bevételhez viszonyított aránya, 3. saját bevétel összes bevételhez viszonyított aránya, 4. egy költségtérítéses hallgató által fizetett költségtérítés összege, 5. egy államilag finanszírozott hallgatóra jutó működési kiadás, 6. egy hallgatóra vetített működési kiadás és állami támogatás aránya, 7. munkaerő forgalom. 8. a saját bevételek összes bevéelhez viszonyított aránya 9. a vállalkozói szférában történt együttműködés keretében megvalósult halmozott fejlesztéek bruttó értéke 10. SAP rendszer on-line elérési helyek száma Irányítás, szervezeti hatékonyság 1. elektronikus ügyiratkezelő rendszer felhasználóinak száma 2. új összegyetemi adatbázisok bevezetése 3. végzett hallgatók elhelyezkedése nyomon követésének vesszajelzései Nemzetközi és regionális együttműködés 1. sikeres EU pályázatok száma 2. a munkáltatók visszajelzései alapján a kompetenciák és a szakmai ismeretek pozitív megítélése 3. külföldi felsőoktatási intézménnyel közös képzések 4. Technológiai Transzfer Iroda közreműködésében a régió kis- és középvállalkozásaival történt együttműködések száma II. A legfontosabb stratégiai cél az oktatás folyamatos minőségközpontú fejlesztése, természetes igény és elvárás a minőségre való törekvés, ezért a stratégiai célok eléréséhez tartozik, hogy az intézményi minőségbiztosítási rendszer hogyan működik. A minőségirányítás megvalósulásához mérni kell az eredményeket, és ha kell, új módszereket és eszközöket kell alkalmazni. A szükséges eszközök: intézményi és kari önértékelés, végzett hallgatók pályakövetése, intézményi, kari partnerelégedettség mérése (hallgatók, oktatók, dolgozók, munkaerőpiac, egyéb partnerek), oktatók minőségének biztosítása. III. Fontos, hogy a teljesítmény mérése ne álljon meg a saját kereteinken belül, a karok és az egyetem ne csupán önmagához mérje magát. A verseny fokozódik a jó hallgatókért, a költségtérítéses hallgatókért, a kutatási és egyéb szolgáltatási tevékenységekért, ami az egyetem valamennyi működési területére hatással van. A külső változó körülményekre gyorsan kell reagálni. Alkalmazni kell a benchmarking módszert, ami azt jelenti, hogy egy másik hasonló szervezet elért teljesítményéhez hasonlítjuk a magunkét. Alkalmazható, mint belső és mint külső összehasonlító technika. Belső alkalmazásának előnye hogy mozgásban tartja az információ áramlását és a szervezeten belül a legjobb, legelőnyösebb, a leghatékonyabb megoldás mindenki számára azonnal hozzáférhető. Másik alkalmazható technika a SWOT elemzés, ami elsősorban a stratégia kialakítását szolgálja a kiinduló állapot feltárásával úgy, hogy a stratégia szempontjából gyűjti az 227

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket, és veszélyeket. A SWOT elemzést egy adott stratégiai időszakon belül akár többször is le lehet és érdemes lefolytatni, ahogyan a külső és belső körülmények megkívánják, illetve alkalmazni lehet csak részstratégiák helyzetének az értékeléséhez. Nem utolsó sorban figyelemmel kell kísérni a felsőoktatási intézmények hazai és külföldi rangsorában elfoglalt helyet.

3.2 MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE Első lépés a stratégiai monitoring kereteinek a meghatározása. Az IFT-ben megfogalmazott alapvető célok és a részcélok megvalósulásának az ellenőrzésére a vezetés által elfogadott maximum 20 mutató kerül meghatározásra a célértékek és a kritikus értékek megadásával. Azt is pontosan meg kell határozni, hogy a számszerűsített célokat mikorra kívánja elérni az egyetem, milyen köztes állomások vannak. A végleges mérőrendszerhez meg kell állapítani az induló aktuális értékeket, és hogy milyen időközönként kerül sor az értékelésre (évente mindenképpen, de lehet olyan célkitűzés, amit gyakrabban kell mérni). Eljárási rendben vagy szabályzatban kell rögzíteni a felelősséget és a határidőket a mérések elkészítéséhez. Szükség esetén legyenek világos szabályok arra, hogy kik és milyen módon avatkoznak be az irányítási folyamatba. Második lépés a monitoring ciklus működtetése. Ennek a hatékonyságához szükséges egy monitoring csoport felállítása, akik a stratégiai rektorhelyettes (vagy más, a feladatot ellátó egyetemi vezető) irányításával a saját szervezetükön belül és munkahelyükön időközönként végzik el ezt a feladatot. A monitoring csoport gondoskodik az adatok azonos tartalom szerinti összegyűjtéséről és feldolgozásáról. Mindaddig csak adatbekéréssel történhet az információ gyűjtése, amíg nem áll rendelkezésre az üzleti információs adattárház (BW). Egy-egy időszakban a mutatók aktuális érékét össze kell vetni a tervezett célérték időarányosan elvárható értékével, ennek eredménye szerint különböző beavatkozási lépésekre kerül sor. Amennyiben a mutatók aktuális értéke olyan mértékben eltér a tervezett értékektől, hogy irányítási intézkedésekkel sem látszik lehetségesnek a stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítása, kezdeményezni kell a terv módosítását. Az elkészült monitoring jelentést valamennyi érintett résztvevővel meg kell ismertetni.

3.3 A SZENÁTUS ÉS A GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENŐRZÉSBEN

A Szenátus feladata az IFT jóváhagyása és a teljesülés nyomon követése. A terv végrehajtását az adott terület vezetője kíséri figyelemmel, és évente készít beszámolót a Szenátus részére, amelyben áttekinti az elért eredményeket, indokolja, ha nem valósult meg az időarányos célkitűzés, és javaslatot is tartalmaz a további fejlesztési lépések megtételére. A Szenátusnak a beszámolók alapján beavatkozási, döntési jogköre van, valamint határozatot hozhat az intézményfejlesztési terv módosítására. 228

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Gazdasági Tanácsnak véleményezési jogköre van, illetve a tevékenysége alatt felmerülő, az egyetem gazdálkodását érintő ügyek megvitatásakor fő szempontként kell figyelembe vennie azt, hogy az intézményi döntések segítsék az IFT végrehajtását.

4 Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája 4.1 INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŰKÖDÉSE Az Intézményfejlesztési Terv elkészítésében az egyetemi, centrum/TEK és kari szintű vezetés és az egyes területeket gondozó menedzsment széles köre vett részt: az oktatási és tudományos rektorhelyettes az általuk vezetett és felügyelt testületekkel és igazgatóságokkal (Oktatási Dékánhelyettesi Kabinet, Tudományos Tanács, Oktatási Igazgatóság, Tudományos Igazgatóság), a centrumelnök és a TEK-elnök illetékes helyettese a hozzájuk tartozó karok vezetésével, hivatalával, illetékes testületeivel, a főtitkár a Rektori Hivatal szakembereivel, a Gazdasági Főigazgatóság (illetékes vezetőivel és osztályaival), a Külső Kapcsolatok Igazgatósága, a Minőségbiztosítási Igazgatóság és a Sportigazgatóság, a hallgatókat közvetlenül érintő kérdésekben a Hallgatói Önkormányzat képviselői. A szenátusi elfogadást megelőző vitában vezető szerepet játszott az egyetem teljes rektori vezetése, a Rektori Tanács és a Gazdasági Tanács. Az Intézményfejlesztési Terv összeállítását a Gazdasági Főigazgatóság Fejlesztési Igazgatósága koordinálta. Ebben a folyamatban az IFT fő célkitűzései és részletei viszonylag széles körben ismertté váltak. Az elfogadott IFT megvalósulásának nyomon követésében ugyanezek a testületek és fórumok kapnak szerepet, így az intézményfejlesztés céljai, projektjei és azok megvalósítása folyamatosan az egyetem nyilvánossága bevonásával történik.

4.2 HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Az elfogadott IFT megvalósulásának nyomon követésében az előző fejezetben megjelölt testületek és fórumok kapnak szerepet, így az intézményfejlesztés céljai, projektjei és azok megvalósítása folyamatosan nyilvánosságot kap az egyetem összes polgára felé. A Szenátus által elfogadott és az OKM által megfelelőnek minősített Intézményfejlesztési Terv felkerül az egyetem honlapjára, amiről – és a megvalósítás nyomon követésének folyamatáról – az egyetem hetente megjelenő, a teljes egyetemi közösség körében terjesztett elektronikus Hírlevele rendszeres tájékoztatást ad. Az egyetem – az Ftv. 6.§ (3) előírásának megfelelően – legkésőbb a tanév befejezését követő kilencven napon belül – nyilvánossá teszi, a honlapján bemutatja oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységét, azok legfontosabb területeit, az aktuális eredményeket. Ez természetesen tartalmazza egyetem alaptevékenysége körében az intézményfejlesztési terv megvalósítása során elért legfontosabb eredmények bemutatását is. Az egyetemi polgárok jelentős része a helyi és regionális kommunikációban, információs rendszerekben is rendszeresen tájékozódik. A következő fejezetben bemutatott kommunikációs stratégia eredménye, a helyi és regionális sajtóban történő átgondolt, részletes információközlés az egyetemi polgárok tájékoztatását is szolgálja.

229


4.3 MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN

A Debreceni Egyetem vezetésének az egységes szemléletű, átgondolt megjelenés, ennek a törekvésnek a maradéktalan megvalósítása stratégiai kérdés. E stratégiai feladat megoldásában való közreműködés mindenkor nagy kihívást jelent. A stratégiai feladat végrehajtása során megoldandó feladat: szervezni és segíteni a sajtó munkáját, mindig naprakész információkat rendelkezésre bocsátani, heti hírajánlókat készíteni, fontos egy-egy téma felajánlása, amely foglalkoztathatja a lakosságot, illetve egy-egy olyan téma ajánlása is fontos, amely a szakmát érdekelheti, híreket, háttéranyagokat, sajtóközleményeket készíteni, központi sajtótájékoztatókat, sajtóbeszélgetéseket szervezni, szervezni és bonyolítani, valamint felügyelni a forgatásokat, a kép- és hangfelvételeket, biztosítani az egyetemi életről szóló folyamatos adásához szükséges információt, folyamatosan kapcsolatot tartani a városi és az érintett körzeti televíziók és rádiók vezetőivel, annak érdekében, hogy az egyetemről szóló televízió felvételek minél szélesebb körben váljanak ismertté, a honlapot állandóan frissíteni – a hírek, rendezvények közlése. A kommunikációs technika legegyszerűbb formája a felsőoktatási intézmény számára a sajtóban való megjelenés. Ezt intézményi rendezvényterv alapján működtetjük és kívánjuk a jövőben is működtetni a helyi szinttől a nemzetközi szintig. A helyi médiumokban való megjelenés a legegyszerűbb formája a nyilvánosságnak, a közvélemény előtti bemutatkozás ezen az alapszinten kezdődik. Rendkívül fontos, hogy az intézmény székhelyén tudjanak rólunk a lehető legtöbbet. Itt rendkívül fontosak az informális kapcsolatok. Ezek alapján média partnerségek alakíthatók ki. A felsőoktatási intézménynél azonban nem elég a helyi sajtó, rendkívül fontos, hogy regionális kitekintése legyen rendszeresen. Az Európa Unió regionalizmust részesíti előnyben a felsőoktatás területén is, ezért határon átívelő kapcsolatok jönnek létre kutatások, képzések, oktatói, hallgatói cserék vonatkozásában, amelyek eredményei megjelennek a nemzetközi információs rendszerben is. Az egyetemi portálok potenciális látogatói közzé tartozik az évente továbbtanulni szándékozó diák, illetve tanulni szándékozó felnőtt. Így a Debreceni Egyetem folyamatosan él az Internet adta lehetőséggel. A kutató-munka eredményeinek közzétételére is korlátlan lehetőséget biztosít, hiszen a világhálón keresztül a legrövidebb időn belül jutnak el más földrészek kutatóihoz az eredmények és ez újabb együttműködéseket, kapcsolatokat indukál.

230


5. MELLÉKLETEK 5.1 HALLGATÓI LÉTSZÁMADATOK A DEBRECENI EGYETEMEN 2000-2008 Debreceni Egyetem hallgatói összlétszámai, 2000-2008 Hallgatói létszám Kar

2000. év

2001. év

ÁJK (JÁTI) ÁOK NK FOK GYTK BTK ZK (DK) EK (EFK) GYFK (HPFK) KTK MK (MFK) MTK AVK TTK IK

1 171

1 330

Összesen:

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007.év 2008. év 2 139 1 438 1 489 1 504 1 655 1 789 1 948

2 084 4 682 197 2 119

2 151 4 685 209 2 369

2 199 4 593 199 2 842

1 878 210 215 4 840 207 3 034

2 216 859 1 685

2 424 966 1 771

2 814

2 966

2 1 1 1 1

2 1 2 1 1

3 920

4 191

4 454

4 629

21 747

23 062

24 723

25 904

587 089 972 686 664

231

557 148 208 827 662

1 910 250 233 4 874 210 3 225

2 080 315 248 4 846 208 3 250

2 121 165 374 263 4 973 224 3 142

2 1 2 1 1 3 1

3 1 2 2 1 3 1

3 1 2 1 1 3 1

958 146 518 952 792 334 497

27 403

176 167 570 094 536 499 722

28 366

137 221 794 976 504 773 925

29 381

2 339 187 460 295 4 771 227 2 818 2 1 2 1 1 3 2

559 354 804 905 414 988 052

2 822 244 502 348 5 202 212 2 262 2 112 1 3 1 1 4 2

584 048 926 692 087 238

29 121 30 418


Egyetemek hallgatói összlétszáma a 2003/2004. tanévben és a 2007/08. tanévben

Sorrend

Intézmény

2003/04. 2007/08.

Felsőfokú szakképzés

Főiskolai szintű képzés

MesteAlapképzés Osztatan képzés (II. (I. ciklus) képzés ciklus)

Egyetemi szintű képzés

2003/04. 2007/08. 2003/04. 2007/08. 2003/04.

2007/08.

2007/08

3 403 20 560

12401

10 348

1 201

10

Szakirányú továbbképzés

PhD, DLA képzés

Összesen

2007/08.

2003/04.

2007/08.

2003/04. 2007/08.

1 396

2 317

1 727

1 576

32 486 31 369

2007/08 2007/08 2003/04.

1.

2.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

0

2.

1.

Pécsi Tudományegyetem

555

1 527 12 640

6389

15 358

10447

9 960

2 314

0

2 209

1 690

1 096

921

31 858 33 248

3.

3.

Szegedi Tudományegyetem

96

1 126 13 221

5542

15 381

9223

10 128

2 181

12

1 153

901

579

608

30 430 29 721

4.

4.

Debreceni Egyetem

214

347

8 892

4184

14 163

9821

10 883

1 966

41

1 848

1 085

787

794

25 904 29 121

5.

5.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

4

0

1 367

497

16 521

10381

8 302

369

18

6 132

2 741

891

628

24 915 22 936

113

8 803

232


5.2 A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓINAK LÉTSZÁMADATAI, TAGOZATONKÉNT, 2000-2008 Kar ÁJK (JÁTI)

Nappali tagozat 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2000. év

690

725

761

ÁOK NK

Levelező, esti, távoktatási tagozat

752

753

793

1 672

1 653

1 871

899

1 051

1 179

1 973

2 188

2 591

110

153

225

374

460

502

1 965

1 996

2 007

202

222

240

263

295

348

BTK

2 824

2 766

2 746

2 937

3 046

3 027

3 278

3 458

ZK (DK)

190

203

199

207

210

208

224

EK (EFK)

1 100

1 141

1 242

1 327

1 368

1 366

GYFK (HPFK)

681

650

686

653

705

KTK

665

724

785

809

MK (MFK)

1 120

1 098

1 154

1 886

1 977

FOK

AVK TTK IK

3 090

Összesen 14 211

605

677

737

751

862

206

257

209

8

9

10

890

897

960

148

151

231

55

34

19

-

-

0

119

155

192

13

11

8

-

-

0

4 134

1 858

1 919

1 847

1 903

1 828

1 819

1 695

1 313

1 068

227

212

7

6

-

-

-

-

-

-

0

1 418

1 375

1 118

1 019

1 228

1 600

1 707

1 857

1 884

1 724

1 443

1 144

690

696

690

600

1 535

1 774

1 901

1 904

2 253

2 486

2 441

1 869

1 541

825

876

956

1 085

1 254

194

242

304

339

321

291

265

269

330

1 347

1 584

1 671

1 740

1 751

1 988

565

673

818

861

934

899

1 054

1 053

1 060

1 126

1 206

1 308

1 363

1 384

1 398

1 455

621

644

731

592

507

471

1 165

1 244

1 162

1 143

1 129

1 299

989

560

1 111

928

553

497

548

374

361

285

393

2 880

2 935

3 248

3 463

3 489

454

564

525

525

609

977

1 180

1 405

1 599

1 762

520

542

520

453

476

17 016

17 687

19 111

10 387

10 679

10 270

8 799

8 273

GYTK

MTK

481

2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

202

3 242

3 400

3 615

14 522

15 217

16 094

241

305

20 322 22 145

233

830

949

1 054

1 014

7 536

8 540

9 506

9 810

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem hallgatói létszámának alakulása finanszírozás szerint 2000-2008 (PhD képzés nélkül)

Államilag finanszírozott képzések Kar ÁJK (JÁTI)

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

677

708

744

721

745

687

678

697

1 005

984

1 106

1 064

1099

1 443

109

151

220

168

186

198

ÁOK NK FOK

1 357

1 334

1 308

GYTK BTK

Költségtérítéses képzések

2 616

2 639

2 626

127

124

140

2008. év 808

838

1 002

1 141

56

36

24

1 313

968

684

738

781

74

112

155

206

274

304

13

19

32

42

50

62

2 828

2 847

2 948

2 997

3 537

1 829

1 822

1 777

1 807

1 819

1 763

1 802

1 571

1 467

27

27

22

12

23

20

30

35

31

457

660

904

1 119

1 224

1 244

1 081

902

691

457

733

993

1 082

1 407

1 573

1 547

1 203

191

229

286

312

340

359

390

433

474

700

924

990

1 160

1 301

1 212

1 053

923

1 074

609

650

676

715

621

586

742

688

758

538

588

517

700

188

194

192

EK (EFK) GYFK (HPFK)

1 662

1 709

1 938

1 915

2 001

2 006

2 061

1 916

1 571

1 759

1 691

1 594

1 475

1 551

1 603

1 590

1 356

652

706

883

782

768

768

800

889

1 211

1 071

924

1 218

1 358

1 269

1 582

1 751

1 792

1 799

1 011

1 107

1 195

1 297

1 282

1 248

889

942

986

953

869

857

947

3 049

1 239

759

2 826

187

2 884

1 100

768

245

195

2 773

2008. év

221

177

IK

698

2007. év

200

182

TTK

636

694

2006. év

195

170

AVK

557

622

2005. év

186

ZK (DK)

MTK

494

2001. 2002. 2003. 2004. év év év év

286 181

KTK MK (MFK)

2000. év

2 734

1 478 1 074 1 970 1 327

2 437

2 403

2 640

2 996

2 827

874

1 086

1 177

1 314

1 547

938

1 110

1 212

1 685

634 477 1 078 532

674

877

934

794

1 029

623

636

748

738

667

Összesen 14 669 14 723 15 143 15 233 16 233 16 553 17 383 17 894 19 414 6 347 7 613 8 861 9 884 10 332 10 962 11 195 10 433 10 150

234

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Hallgatói létszámok a Debreceni Egyetem egyetemi szintű, főiskolai szintű és osztatlan képzésein valamint alapképzéseiben, 2000-2008

Kar ÁJK (JÁTI)

Főiskolai

Alapképzések

szintű képzések

szintű képzések

(bachelor)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006 2007 2008 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007

1 171

1 330

1 388

1 365

1 375

1 499

1 043

823

1 569

1 560

1 770

1 400

1118 916

ÁOK NK

Egyetemi

1 867

1 894

69

1 901

56

647

44

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

-

-

194

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

0

-

-

41

Osztatlan képzések

2008 2006 2007

Mesterképzés

2008

2007

2008 0

417

643

423

605

734

-

-

269

460

944

1 347

-

0

146

131

266

345

-

34

97

FOK

201

236

295

243

194

157

-

-

-

-

0

-

-

-

-

0

74

151

236

-

0

GYTK

199

214

232

189

144

112

-

-

-

-

0

-

-

-

-

0

-

-

0

-

0

41

-

-

849

-

-

0

-

26

BTK

3 747

3 794

3 767

3 960

4 039

4 071

ZK (DK)

86

97

101

101

99

102

114

101

74

44

-

-

EK (EFK)

-

-

-

-

-

-

-

-

0

2 119 2 369 2 764 2 974 3 146 2 942 2 119 1 354

561

-

283

GYFK (HPFK)

-

-

-

-

-

-

-

-

0

1 970 1 994 2 006 1 914 2 212 2 340 1 719 1055

390

-

-

772

875

981

1 035

1 066

1 103

920

731

535

-

-

-

-

-

-

-

-

0

1 050

1 104

1 116

1 130

877

647

455

1 701

1 629

724

803

898

875

722

550

385

3 308

3 403

3 645

3 826

3 033

3 069

2 650

980

1 087

868

KTK MK (MFK) MTK AVK TTK IK Összesen

3 481 2 653 2 286

2200 1 590 604

415

322

313

329

348

312

290

218

95

111

112

98

106

111

106

110

81

-

-

-

-

-

-

-

-

1 509 1 583 1 833 2 067 2 403 2 215 1 677 1 137

0

-

-

722

-

313

-

1707 2 539 45

1 007 1 464 632

988

213

457

1 020 1 551

87

-

-

0

-

7

1 579

-

-

0

-

122

1 281

-

-

0

-

0

788

-

-

0

-

49

2 280

-

-

0

-

23

312

422

527

536

335

170

62

-

120

516

830

1 031

-

-

0

-

54

557

595

540

536

533

402

246

126

84

-

-

333

600

1 091

-

-

0

-

0

360

504

536

525

6

76

65

54

35

-

70

800

1 483

2 006

-

-

0

-

98

408

291

222

112

72

96

325

805

1 244

1 565

-

-

12 652 13 022 13 557 14 163 14 616 15 233 12 576 9 821 7 616 6 948 7 470 8 418 8 892 9 658 9 198 6 711 4 184 2 027 96 1 111 6 410 10 883 15 305 1 088 1 966

235

0

41

91

2 662

41

505

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Hallgatói létszámok a Debreceni Egyetem szakirányú továbbképzésein és felsőfokú szakképzésein, 2000-2008 Szakirányú továbbképzések

Kar

Felsőfokú szakképzések

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év ÁJK (JÁTI)

-

-

50

ÁOK NK FOK

47

76

105

GYTK

124

129

156

120

162

117

118

91

97

42

39

55

34

-

-

-

-

-

0

36

-

-

-

-

-

0

19

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

0

-

-

-

-

0

296

249

202

BTK

376

354

307

325

113

-

-

-

-

112

-

-

-

-

-

ZK (DK)

-

-

-

-

-

-

-

0

-

-

-

-

-

-

-

-

0

EK (EFK)

-

-

-

-

10

10

-

0

-

-

78

60

69

15

16

-

0

GYFK (HPFK)

246

430

581

643

746

836

786

500

265

-

-

-

-

-

-

-

16

176

KTK

71

60

64

59

42

24

24

25

24

-

-

-

-

-

-

33

109

155

MK (MFK)

176

188

139

141

115

42

97

116

23

-

-

-

-

-

-

-

-

0

372

498

85

151

43

-

1 331

85

MTK AVK TTK IK Összesen

188

161

156

148

113

86

89

263

207

201

90

67

17

7

87

80

68

72

65

54

52

127

13

19

15

12

8

1 693

1 777

1 848

1 942

1 756

1 573

1 085

807

236

70

70

72

78

62

101

168

104

84

112

124

89

81

80

-

-

-

-

-

5

1

0

-

-

15

39

63

151

252

214

253

217

220

347

642


Külföldi hallgatók létszáma a Debreceni Egytemen, 2000-2008

Kar ÁJK (JÁTI) ÁOK NK FOK GYTK BTK ZK (DK) EK (EFK) GYFK (HPFK) KTK MK (MFK) MTK AVK TTK IK Összesen

Külföldi hallgatók 2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

6

8

11

9

14

19

597 106 10 154 5 29

683 141 12 131 5 39

22 769 8 183 27 123 6 39

23 912 6 241 33 146 4 49

29 1078 5 278 49 249 2 45 15

541 186 5 10

574 160 3 16

596 132 4 23

593 65 3 160 6 21

8 6

9 11

19 12

16 16

17 12

11 17

6 18

15 35

6

4

10

11

4 10 8

7 22 7

107

137

174

191

12 20 9 130 62

23 71 12 123 56

27 92 13 138 70

32 123 17 148 89

156 16 254 113

885

933

993

1116

1177

1343

1541

1873

2390

237

69 32

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetemen oklevelet szerzett hallgatók létszámadatai 2000-2008

Oklevelet szerzett (fő) Kar ÁJK (JÁTI) ÁOK NK FOK GYTK BTK ZK (DK) EK (EFK) GYFK (HPFK) KTK MK (MFK) MTK AVK TTK IK

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

-

94

173

236

246

236

248 30 36 950 52 427

255 25 36 839 44 565

286 234 46 24 43 800 36 601

201 265 30 39 33 708 36 629

242 937 83 306

269 899 46 208

351 970 58 347

184 16 39 855 47 463

461 107

557 152

634 141

775 166

666 202

716 186

661 177

789 139

352

267

332 288 341

376 288 335 367 135

417 327 266 348 129

364 334 244 440 214

4403

4395

4465

365

572

435 493 307

660

569

536

435

349 297 277 296 107

3633

4445

4177

4183

Összesen 3513

2008. év 203 236 29 34 37 588 43 542 740 171 429 274 205 392 119 4042

Megjegyzés: Beszámítva a felsőfokú szakképzés, az egyetemi szintű képzés, a főiskolai szintű képzés és a szakirányú továbbképzés.

238


5.3. TUDOMÁNYOS FOKOZATTAL, ILL. CÍMMEL RENDELKEZŐ OKTATÓK SZÁMA INTÉZMÉNYENKÉNT 2007-BEN

Teljes munkaidős összesenből

Intézmény megnevezése

Teljes munkaidős

MTA rendes tagja

MTA levelező tagja

MTA doktora

kandidátus

doktor (PhD)

mester (DLA)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

1578

16

10

145

304

552

8

Pécsi Tudományegyetem

1546

4

4

92

138

471

46

Szegedi Tudományegyetem

1435

13

2

118

189

505

9

Debreceni Egyetem

1413

7

8

133

162

565

9

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1102

12

10

102

64

335

22

Semmelweis Egyetem

957

1

7

40

166

271

3

Miskolci Egyetem

660

2

1

27

116

193

5

Budapesti Corvinus Egyetem

646

1

2

33

148

180

0

239


5.4 A DEBRECENI EGYETEM OKTATÓI ÉS NEMOKTATÓ DOLGOZÓI LÉTSZÁMADATAI 2000-2008 (MINDEN ÉVBEN OKTÓBERI ADAT) Teljes munkaidős oktatók

ÉV

Teljes Részmunka- munkaidős Részmunkaidős Minősített idős oktatók nem oktató nem oktató Oktatók Egyetemi, Egyetemi, száma dolgozók dolgozók száma száma főiskolai főiskolai MTA MTA PhD, Minősített száma összesen tanár docens Kandidátus tagja doktora DLA összesen

2000.

1 424

172

342

10

121

308

274

713

134

4 869

133

2001.

1 480

184

365

13

120

298

276

707

85

5 355

131

2002.

1 526

192

369

12

134

268

357

771

87

5 522

121

2003.

1 546

203

382

13

139

253

370

775

92

5 520

151

2004.

1 487

195

376

17

135

214

412

778

95

5 444

232

2005.

1 449

199

372

15

137

202

461

815

87

5 436

205

2006.

1 413

191

384

12

131

176

517

836

93

5 352

180

2007.

1413

200

372

15

133

162

574

884

95

5 148

164

2008.

1416

204

376

14

140

165

609

928

92

4 760

141

240


Agrárszaknyelv

1

9

Testnevelési Csoport

4

Kollégium

1

Felnőttképzési és Távo.Int.

1

Informatikai Csoport Regionális Logisztikai Központ

1

Oktatásszerv. és Min.bizt. Hiv.

30 104

0

0

104

4

0

47

43

2

11

0

0

11

2

6

0

0

6

1

2

1

1

0

3

1

1

3

3

0

4

1

2

0

0

2

1

2

0

0

2

8

8

0

0

8

5

13

0

7

0

12

2

87

0

110

4

6

8

0

Szafi

2

2

3

7

0

12

12

Karcagi Kutató Intézet

18

59

77

1

Nyíregyházi Kutató Központ

21

74

95

2

6

9

2

1

0 315 625

Központi e. összesen Mindösszesen

0

3

2

7

8

2

13 15 0

0

0

0

0 33 42

1

5

0

0

0

0

0 12 18

0

0 685

0

0

0

102 102

0

0

102

9

0

0

9

9

DEENK

2

0 7

Központi egységek Gagzdasági Igazgatóság

3

41

1

219 73

egyéb. alk.

170

1

Összesen

pedagógus

99

7

mérnökt.

4

3

1

koll.nev.t.

4

MTA Kutató Csoport

Centrumelnöki Hivatal

nyelvtanár

3

kutató testnevelő t.

8

2

mérnökt.

3

1

koll.nev.t.

3

oktató

pedagógus

nyelvtanár


pedagógus

mérnökt.

koll.nev.t.

1

összesen

2

2

DTTI

2

OEP egyéb.alk.

1

87

54 160

összesen

69

20

Átvett pénzeszköz egyéb.alk.

Műszaki Főiskolai Kar

8

oktató

87 19

összesen

59

Mezőgazdaságtudományi Kar

Saját bevétel

egyéb.alk.

Agrárgazd.és Vidékfejl.Kar

nyelvtanár

oktató




2007

Rezidens Mind összesen

5.5 AMTC FOGLALKOZTATÁSI TERVE 2007-2011-IG

0

0

0

0

0

0 111 111

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 111

219 73

6

9

2

1

0 426 736

2

7

0

0

0

0

0 33 42

1

5

0

0

0

0

0 12 18

0

0 796

241

0

0

1 1

Oktatásszerv. és Min.bizt. Hiv. MTA Kutató Csoport Szafi (Kutatási és Fejlesztési Intézet) Centrumelnöki Hivatal

1 2

Regionális Szaktanácsadási Kp. Növényi Molekuláris Gen. Intézet Területfejlesztési Regionális Egyetemi Tudásközpont Külső Kapcsolatok Hivatala Karcagi Kutató Intézet Nyíregyházi Kutató Központ Összesen

20 21 225 75

6

9

2

4

1 3

2

1 2 7

0

0

0

0

7 13 0 33

0 2

0 7

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0 33

Központi egységek Gagzdasági Igazgatóság DEENK Központi e. összesen Mindösszesen

0 0 225 75

0 6

0 9

0 2

242

0 0 0 0 0 0 0 0 8 15 42 0 0 0 0 42

1

3

Rezidens

4

4

99

3

7 0 0 0 0 0 0 0 1

171 110 47 11 6 3 4 2 3

0 5 0 0 7 5 2 0 2 0 33 0 0 0 0 33

8 13 7 12 7 5 2 1 87 110 0 708 0 102 9 0 111 0 819

1 2

3

2 5 2

5

2 1 15

0

0

0

0

0 17

0 0 1 15

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0 17

egyéb.alk.

pedagógus

mérnökt.

koll.nev.t.

nyelvtanár

3 0 4 0 0 1 3 0 0

testnevelő t.

2

kutató

1

oktató

pedagógus

8

mérnökt.

3

koll.nev.t.

kutató

0 1

102 102 9 9 0 111 111 0 426 744

1 2

nyelvtanár

oktató

1

1 57 74 0 315

8 8 7 12 0 0 0 1 77 95 633

8 6 3 12

testnevelő t.

összesen

3

összesen

1

2

OEP egyéb.alk.

4

87

54 161 31 110 41 43 2 11 6 2 2 1 1 1 2 1 2 1

összesen

1

9

Testnevelési Csoport Kollégium Felnőttképzési és Távoktatási Intézet Informatikai Csoport Regionális Logisztikai Központ

1

20


DTTI Agrárszaknyelv

2

Saját bevétel

egyéb.alk.

88 19 74 1 2

pedagógus

Mezőgazdaságtudományi Kar Műszaki Főiskolai Kar

mérnökt.

8

koll.nev.t.

kutató

59

nyelvtanár

oktató



testnevelő t.


2008

Mindösszesen


0

0 0

1

1

9 4

Kollégium

1

Felnőttképzési és Távoktatási Intézet Regionális Logisztikai Központ

1 1


31 111

Rezidens

0

0

111

4

0

47

0

0

11

mérnökt.

171

3

koll.nev.t.

99

7

1

egyéb.alk.

pedagógus

nyelvtanár

4

3

41

43

2

11

2

6

0

0

6

1

2

1

1

0

3

1

1

3

3

0

4

1

2

0

0

2

1

2

0

1

3

8

8

0

0

8

5

13

0

7

0

12

7

7

4

MTA Kutató Csoport

1

1

6

8

0

Szafi (Kutatási és Fejelsztési Intézet)

2

2

3

7

0

12

Cenrumelnöki Hivatal

testnevelő t.

4

kutató

összesen

3

oktató

egyéb.alk.

pedagógus

8

2

mérnökt.

kutató

3

1

koll.nev.t.

oktató

3

testnevelő t.

összesen

2

OEP összesen

2

Agrárszaknyelv

Informatikai Csoport

87

54 161

2


20


1

Saját bevétel egyéb.alk.

75

DTTI

pedagógus


mérnökt.

8

88 19

koll.nev.t.

59



nyelvtanár

kutató

Agrárgazd.és Vidékfejl. Kar

testnevelő t.

oktató


nyelvtanár

2009

Mindösszese n


1 2

3

12

0

Regionális Szaktanácsadási Kp.

0

0

2

Növényi Molekuláris Gen. Int. Területfejlesztési Regionális Egyetemi Tudásközpont Külső Kapcsolatok Hivatala

0

0

5

5

5

2

2

2

0

1

0

0

1

1

0

Karcagi Kutató Intézet

20

57

77

1


21

74

95

2

Összesen

226 75

6

9

2

1

0 315 634

2

7

7 0

0

0

0

0 33 42

102 102

DEENK Központi e. összesen Mindösszesen

9 0

8

2

13 15

Központ egységek Gazdasági Hatóság

5

9

1 15

0

0

0

0

110 0

0

709

0

0

0

0

0

102

0

0

0

0

0

0 111 111

0

0

0

0

0

0

0

226 75

6

9

2

1

0 426 745

2

7

0

0

0

0

0 33 42

243

87

0 0 17 33

0 0

2

0

0 0

0

9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

111

1 15

0

0

0

0

0 17 33

0

0

820

1

2

Agrárszaknyelv

9


4

Kollégium

1

Felmőttképzési és Távoktatási Intézet Informatikai Csoport Regionális Logisztikai Központ

1 1


31 112

Mindösszesen

0

0

112

4

0

47

mérnökt.

99 171

koll.nev.t.

4 7

1

3

egyéb.alk.

pedagógus

nyelvtanár

testnevelő t.

4 3

kutató

8 3

oktató

pedagógus

mérnökt.

koll.nev.t.

nyelvtanár

testnevelő t.

összesen

egyéb.alk.

pedagógus

mérnökt.

koll.nev.t.

1

összesen

2

3 2

OEP egyéb.alk.

DTTI

1

3 1

összesen

76

2



20 87 54 161

kutató


59 8 88 19

Saját bevétel oktató

Agrárgazd.és Vidékfejl. Kar

nyelvtanár


testnevelő t.

oktató

kutató


2010

Rezidens


41

43

2

11

0

0

11

2

6

0

0

6

1

2

1

1

0

3

1

1

3

3

0

4

1

2

0

0

2

1

2

0

1

3

8

8

0

0

8

5

13

4

1

MTA Kutató Csoport

1

1

6

8

0

Szafi (Kutatási és Fejlesztési Intézet)

2

2

3

7

0

0

7

12

12

0

0

12

0 0

0 0

2 5

7 5

7 5

0 1

0 0

2

1

2 0

2 1

2

87

0

110

Cenrumelnöki Hivatal Regionális Szaktanácsadási Kp. Növényi Molekuláris Gen. Intézet Területfejlesztési Regionális Egyetemi Tudásközpont Külső Kapcsolatok Hivatala Karcagi Kutató Intézet

20

57

77

1


21

74

95

2

Összesen

227 75

6

9

2

1

0 315 635

2

Központi egységek

7

7

3

5

8

2

13 15 0

0

0

0

0 33 42 0

244

2

1 15

0

0

0

0

0 17 33 0

0

0 710 0

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Gezdasági Igazgatóság

102 102 9 9

DEENK Központi e. összesen Mindösszesen

0

0 0

0

0

0

0

0

0 111 111

0

0

0

0

0

0

0

227 75

6

9

2

1

0 426 746

2

7

0

0

0

0

0 33 42

245

0

0

0 0 0

0

102 9

0

0

0

0

0

0

0

0

0 111

1 15

0

0

0

0

0 17 33

0

0 821

4 1

Informatikai Csoport Regionális Logisztikai Központ

1

9

Felnőttképzési és Távoktatási Intézet 1 1

Oktatássezrv. és Min.bizt. Hiv.

1

Rezidens

egyéb.alk.

pedagógus

3

7

171

0

0

113

4

0

47

1

3

mérnökt.

99

koll.nev.t.

3

nyelvtanár

2

testnevelő t.

4

kutató

összesen

1

31 113

4

oktató

egyéb.alk.

pedagógus

8

mérnökt.

3

koll.nev.t.

3

testnevelő t.

kutató

2

OEP összesen

2

Agrárszaknyelv

Kollégium

87

54 161

2


20


DTTI

1

oktató

77

összesen


Saját bevétel

egyéb.alk.

88 19

pedagógus


mérnökt.

8

koll.nev.t.

59

nyelvtanár

kutató



testnevelő t.

oktató


nyelvtanár

2011

Mindösszesen


41

43

2

11

0

0

11

2

6

0

0

6

1

2

1

1

0

3

1

1

3

3

0

4

1

2

0

0

2

1

2

0

1

3

8

8

0

0

8

5

13

4

1

MTA Kutató Csoport

1

1

6

8

0

Szafi (Kutatási és Fejlesztési Intézet)

2

2

3

7

0

0

7

12

12

0

0

12

Regionális Szaktanácsadási Kp.

0

0

2

7

7

Növényi Molekuláris Gen. Intézet

0

0

5

5

5

Területfejlesztési Regionális Egyetemi Tudásközpont

0

0

2

2

2

1

1

0

0

1

57

77

2

87

Cenrumelnöki Hivatal

Külső Kapcsolatok Hivatala Karcagi Kutató Intézet

20

246

1

7

8

2

3

5

2

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Nyíregyházi Kutató Központ Összesen

21 228 75

74 6

9

2

1

95

0 315 636

13 15

2 2

7

0

0

0

0

0 33 42

Központi egységek Gazdasági Igazgatóság DEENK Központi e. összesen Mindösszesen

1 15

0

0

0

0

0 17 33

110 0

0 711

0

0

0

102 102

0

0

102

9

0

0

9

9 0

0

0

0

0

0

0

0 111 111

0

0

0

0

0

0

0

228 75

6

9

2

1

0 426 747

2

7

0

0

0

0

0 33 42

247

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 111

1 15

0

0

0

0

0 17 33

0

0 822


5.6 A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ EGYETEMI OKTATÁSRÓL Az egyes grafikonok a címükben szereplő kérdésre adott válaszok gyakoriságát mutatják (hétfokozatú skálán; 7: a legmagasabb értékelés, 999: a kérdésre nem adott választ). Az egyetemen megszerzett tudás hasznossága

Az intézményben megszerzett gyakorlati tudás

20% 25%

15%

Százalék

Százalék

20%

15%

10%

10%

5% 5%

1%

4%

9%

20%

25%

26%

14%

1%

7%

16%

20%

18%

16%

15%

7%

1%

1

2

3

4

5

6

7

999

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Tudá s ha sznossá ga

Gya korlati ism ere te k

Az egyetemen megszerzett tudás értékessége

Az intézményben megszerzett szakmai ismeret

30%

30%

Százalék

Százalék

20% 20%

10% 10%

1%

4%

8%

16%

23%

29%

17%

2%

0%

1%

4%

8%

12%

24%

32%

18%

1%

1

2

3

4

5

6

7

999

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Tudá s értékessé ge

Szakmai ismere te k

248


Az intézményben megszerzett kommunikációs ismeret

A szakmai szemlélet fejlesztése az intézmény által

30%

20%

Százalék

Százalék

15%

10%

20%

10%

5%

4%

8%

13%

20%

22%

21%

10%

2%

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

1%

4%

8%

16%

24%

31%

15%

1%

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

Komm uniká ciós isme retek

Szakmai sze mlélet

A problémamegoldó készség fejlesztése az intézmény által

A szakmai problémákra való felkészítés

25%

20% 20%

Százalék

Százalék

15%

10%

5%

15%

10%

5%

3%

8%

14%

23%

22%

19%

9%

1%

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

3%

8%

15%

20%

24%

19%

8%

1%

1

2

3

4

5

6

7

999

Szakmai problém ákra fe lkészülés

Problé mam egoldó készség

249


Az emberekkel való bánásmódra történő felkészítés

A gazdasági ismeretek fontossága

20%

20%

15%

Százalék

Százalék

15%

10%

10%

5%

5%

4%

9%

14%

19%

21%

22%

10%

1%

21%

15%

14%

16%

11%

8%

8%

7%

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Em be rekkel való bánásmód

Gaz da sági isme re tek

A nyelvtudás fejlesztése

A jogi ismeretek fontossága

15%

Százalék

Százalék

15%

10%

10%

5%

5%

14%

19%

19%

18%

12%

11%

6%

3%

15%

13%

12%

13%

11%

13%

15%

7%

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Nyelvtudá s

Jogi ismere te k

250


A menedzsment ismeretek fontossága

A társadalmi ismeretek fontossága

15%

Százalék

Százalék

15%

10%

5%

10%

5%

8%

8%

11%

15%

18%

18%

14%

7%

0%

18%

13%

11%

14%

13%

12%

10%

8%

1

2

3

4

5

6

7

999

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Tá rsadalmi ismere te k

Menedzsme nt ismere te k

A kommunikációs ismeretek fontossága

A szervezési ismeretek fontossága

50% 20%

40%

Százalék

Százalék

15%

10%

30%

20%

5% 10%

6%

5%

10%

12%

21%

20%

20%

7%

2%

2%

4%

5%

10%

20%

49%

7%

1

2

3

4

5

6

7

999

1

2

3

4

5

6

7

999

0%

Szervezé si isme retek

Komm unkikációs ism erete k

251


A nyelvi ismeretek fontossága

A szakmai alapozó tárgyak fontossága

30%

20%

20%

Százalék

Százalék

15%

10%

10%

5%

19%

12%

10%

12%

10%

9%

22%

7%

0%

6%

6%

6%

12%

15%

19%

29%

8%

1

2

3

4

5

6

7

999

0% 1

2

3

4

5

6

7

999

Szakmai alapoz ó tárgyak

Nyelvi ismere tek

Az államvizsga tárgyak fontossága

25%

25%

20%

20%

Százalék

Százalék

Az informatikai ismeretek fontossága

15%

15%

10%

10%

5%

5%

6%

6%

7%

13%

17%

19%

26%

6%

9%

7%

9%

12%

13%

17%

25%

7%

1

2

3

4

5

6

7

999

1

2

3

4

5

6

7

999

Álla mvizsga tárgyak

Inform atikai ismere te k

252


A szakmai gyakorlat fontossága

40%

Százalék

30%

20%

10%

9%

4%

6%

7%

8%

14%

46%

7%

1

2

3

4

5

6

7

999

Szakmai gyakorla tok

253


5.7 HALLGATÓI LÉTSZÁMOK A DEBRECENI EGYETEMEN (A KORÁBBI MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV I.1. SZ. MELLÉKLETE SZERINT) (További évek adatai az 5.1 sz. mellékletben)

Hallgatói létszám 2003/2004. tanév Levelező Távoktatás képzési formájában Nem államilag formában

Nappali képzési formában Államilag finanszírozott

Agrár képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Bölcsészettudományi képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott

Egyéb képzési formában

2004/2005. tanév Levelező Távoktatás képzési formájában Nem államilag formában


finanszírozott

3611 1996 70

279

800

247

108

1648

169

31

2

536

2100 72

328

1061

603

311

112

90

1686

209

37

800

31

7

63

1243

Nem államilag finanszírozott

536

449

279

891

637

259

78

601

119

1687

171

147

52

18

50

32

12

38

43

55

328

1061

449

346

2108

279

5449,5 1525

2695,5

158

1357

28

17

13

891

2742,5

121,5

1333

164

49

5

285

1239

61

1110

2577,5

142

1070

2582,5

111,5

928

100

2

105

101

3

123

111

5

120

1525

63

1243

1525

346

4806

2621,5

2721,5

346

449

2100

163

158

254

1357

1239

446

163

1239

2695,5


3624

262

5552,5 2721,5

Államilag finanszírozott

2005/2006. tanév Levelező Távoktatás képzési formájában formában

2108 78

536

279

Nappali képzési formában

3938

70

1996


446

2742,5

121,5

1333

163

446


Hallgatói létszám Nappali képzési formában Államilag finanszírozott

Társadalomtudományi képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Informatikai képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők





32

2570

578

31

135

1

12

25

2518

1922

583

53

118

150

20

11

38

1708

2047

373

32

1253

3

136

167

4

154

1

36

12

2

31

747,5

295,5

270

239,5

137,5

508

158

25

744

57

2518

243

926

173

221

285

81

552

38

1708

229

312

1103

143,5

309

160

105

19

180

239

55

15

130

547

66

210

8

593

77,5

265

94

2

271

11

29

22

295,5

270

44

1640

270

243

44

270 81

1556

747,5

81

299 25


2342 552

510

2570



3400 57

32


744

725



3352 725


1715,5

124

926

173

255

229

44

312

14

16

1103

143,5

309

160




Jogi és igazgatási képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Nemzetvédelmi és katonai képzési területen összesen Ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott




finanszírozott

1579,5 780,5

32

737

780,5

32

613

827

11

751

827

11

622

737

30




760

110

862

760

110

706

11

256

751

81

156 52

827


1813 52

129 30

32


1641 30

124

780,5


52

81

760

110

862

81




Közgazdasági és üzleti képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Műszaki képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott




finanszírozott

1666 1099 84

83

453

226

63

782

20

7


1106 124

200

366

91

232

59

78

206

100

75

233

768

47

251

768

99

236

47

10

28

8

1

31

453

136

747

838

136

629

1122

106

399

57

165 1106

200

2219 196

906

225

817

906

225

722

196

366

271

891

371

886

718

341

654

173

30

180

225

257

817

203

52 271

906

165

2351

95 196

165

24 57

118

747

57

42

31


1837

399

838

136


106

1917

838


1122 112

31 83


1684 31

82

1099


271

203

891

371

886

203




Orvos- és egészségtudományi képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Pedagógia képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott




finanszírozott

4447 2543 19

672

1181 41

1106

14

913

1318

651

100

7

51

107

2562 19

734

1305 50

1145

16

978

1303

707

95

11


35

2888

894

2101 15

1182

30

1730

1446

851

149

5

129

111

8

110

162

2562

61

1400

795 1305

35

2888

99

1522

2101 1631

213

19

1168

205

22

1295

209

22

1400

213

19

412

205

22

427

209

22

402

756

213

19

1168

868

205

22

258

32

32

673 51


117 35

614 1181



5915

115

51

58


4636

120

2543


1295

998

209

22

1400

32




Sporttudományi képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők Természettudományi képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott




finanszírozott

3154 2118

493

9

1

1992

487

117

5

420

123

2561,5

343

5

1

264

2431,5

342

88

125

467

420



64

432

47

2

284

2331,5

430

98

130

516

343

259

467

30

343

84 64

2561,5


89

85

123


3486,5 2508,5

123

493


3435,5

68

2118


64

30

2508,5

432

516

30




Művészeti képzési területen összesen ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők

finanszírozott



finanszírozott

208




210

12

187

23

188

20

96

10

95

16

94

12

99

2

92

7

94

8

195

12

187

23

188

20

28443


29775

29729

13977 173

2117

9589 41

2760

14836 203

2180

10199 50

2560

15056 202

2631

10372 15

3553

520

4598

221

3784

622

5072

180

3376

677

5015

9884

1581

2698

10382

1534

2692

8

10429

1862

2779

94

2

645

64

388

373

22

404

28

419

367

16

404 1848

443 1942

2539

13977

1503

2760

14836

1507

260

1507 130

163 14

1756 1363

673 9589

163

2372

614


208

195

ÖSSZESEN ebből: AIFSZ képzésben résztvevők "Bologna előtti" főiskolai képzésben résztvevők "Bologna előtti" egyetemi képzésben résztvevők Alapképzésben résztvevők Mesterképzésben résztvevők Doktori képzésben résztvevők Szakirányú továbbképzésben résztvevők Egyéb képzésben résztvevők Idegen nyelvű képzési formában részt vevők Magyar nyelvű képzési formában részt vevők


795 10199

2560

15056

1836

10372

163

1507


5.8 A DEBRECENI EGYETEM SZAKJAINAK SZÁMA

Hagyományos képzés kifutó rendszerben 2006. Képzési területek Egyetemi Főiskolai Kiegészítő szintű szintű szakok szakok szakok agrár bölcsészettudományi társadalomtudományi informatika jogi és igazgatási gazdaságtudományok műszaki orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés természettudomány művészet

Osztatlan képzési szakok 2006-tól

Bolognai rendszerű alapképzési szakok

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 2007. 2008.

8 19 5 2 1 1 -

6 1 2 2 9

4 7 2 1 1 1

1 -

1 -

4 2 3

10 12 4 3 1 3 8

10 12 6 3 1 3 8

10 12 6 3 1 4 9

10 12 6

4

6

1

3

-

3

4

4

4

4

16 17

1 2 21

7 17

-

-

-

1 7 -

1 7 2

1 7 2

1 7 2

50

41

4

1

12

53

57

58

60

Összesen 73 * tanári mesterképzési szak

Bolognai rendszerű mester-képzési szakok

261

3 1 5 9

1

5

8 14 4

1

2 1 4 1

2 1 3

2 1

2009.

4

10 4

14+1* 52+1*


5.8.1. A többciklusú képzési szerkezet első ciklusának megvalósítása a Debreceni Egyetemen

2004. szeptemberben elindult alapképzési szak (BSc) Képzési Képzési terület informatika

Alapszak

Szakirány

programtervező informatikus

Szakképzettség programtervező informatikus

idő 6 félév

2005. szeptemberben elindult alapképzési szakok (BSc) Képzési Képzési terület

agrár

informatika

Alapszak

Szakirány

Szakképzettség

idő

állattenyésztő mérnöki

állattenyésztő mérnök

7 félév

kertészmérnöki

kertészmérnök

7 félév

mezőgazdasági mérnöki

mezőgazdasági mérnök

7 félév

növénytermesztő mérnöki

növénytermesztő mérnök

7 félév

mérnök informatikus

7 félév

gépészmérnök

7 félév

mérnök informatikus

gépészmérnöki műszaki környezetmérnöki

infokommunikációs hálózatok, mérés és folyamatirányítás, vállalati információs rendszerek épületgépészeti, gépjárműtechnikai, üzemeltető-karbantartó környezettechnológia, környezetmenedzsment

vegyészmérnöki

környezetmérnök vegyészmérnök

262

7 félév 7 félév


egészségügyi gondozás és prevenció

védőnő

védőnő

8 félév

egészségügyi szervező egészségügyi szervező orvos- és egészségtudomány

egészségügyi ügyvitelszervező

7 félév (megjelölve a szakirányt)

orvosi laboratóriumi és

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

orvosdiagnosztikai képalkotó diagnosztikai analitikus laboratóriumi analitikus, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus

(megjelölve a szakirányt)

8 félév

2006. szeptemberben elindult alapképzési szakok (BSc, BA) Képzési Képzési terület

Alapszak

Szakirány

élelmiszermérnöki

agrár

idő

élelmiszermérnök

7 félév

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

7 félév

szakigazgatási agrármérnök (megjelölve a szakirányt)

7 félév

környezetgazdálkodási agrármérnök

7 félév

természetvédelmi mérnöki

természetvédelmi mérnök

7 félév

vadgazda mérnöki

vadgazda mérnök

7 félév

felnőttképzési szervező, művelődésszervező

andragógus (megjelölve a szakirányt)

6 félév

amerikanisztika

anglisztika alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)

6 félév

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki

agrárgazdasági, regionálisés vidékfejlesztési

informatikus és szakigazgatási agrármérnöki

szakigazgatási, informatikai

környezetgazdálkodási agrármérnöki

biotechnológia, környezettudatos kertész

andragógia bölcsészettudomány

Szakképzettség

anglisztika

germanisztika, német alapszakos bölcsész

germanisztika német, néderlandisztika

263

germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész

6 félév


magyar

nyelvtechnológia

néprajz

magyar alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)

6 félév

néprajz alapszakos bölcsész

6 félév

ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész,

ókori nyelvek és kultúrák klasszika-filológia

6 félév

klasszika-filológia szakirányon

pedagógia

pedagógia alapszakos bölcsész

6 félév

pszichológia

viselkedéselemző

6 félév

romanisztika, francia alapszakos bölcsész

romanisztika francia, olasz

szabad bölcsészet

romanisztika, olasz alapszakos bölcsész

filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció- és médiatudomány, művészettörténet

6 félév

6 félév

alapszakos szabad bölcsész (megjelölve a szakirányt) szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész

szlavisztika lengyel, orosz

szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész

6 félév

történelem

levéltár

történelem alapszakos bölcsész (levéltár szakirány)

6 félév

informatikus könyvtáros

webprogramozó

informatikus könyvtáros (megjelölve a szakirányt)

6 félév

szociális munka

szociális munkás

7 félév

szociálpedagógia

szociálpedagógus

7 félév

szociológia

szociológia alapszakos szakelőadó

6 félév

informatika

gazdaságinformatikus

gazdaságinformatikus

7 félév

jogi és igazgatási

igazgatásszervező

igazgatásszervező

6 félév

gazdálkodási és menedzsment

közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon

7 félév

társadalomtudomány

gazdaságtudományok

közszolgálati

közintézményi gazdálkodás, nemzetközi szervezetek

264

közgazdász közszolgálati alapképzési szakon 6 félév


pénzügy és számvitel

pénzügy, számvitel

biomérnöki

műszaki

tudomány

biomérnök

7 félév

építész, épületszerkezeti konstruktőr

építészmérnök

építőmérnöki

magasépítési, települési

építőmérnök

8 félév

műszaki menedzser

ipari, vegyipari, építőipari

gazdálkodási mérnök

7 félév

villamosmérnöki

automatizálási, információtechnikai

villamosmérnök

7 félév

ápoló, gyógytornász, mentőtiszt

ápoló, gyógytornász, mentőtiszt

8 félév

egészségügyi gondozás és prevenció

egészségügyi szervező pedagógusképzés

7 félév

építészmérnöki

ápolás és betegellátás orvos- és egészség-

közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon

népegészségügyi ellenőr

népegészségügyi ellenőr

(új szakirány)

8 félév

egészségbiztosítási (új szakirány)

óvodapedagógus biológia

8 félév

tanári, biológus laboratóriumi operátor,

egészségügyi szervező (megjelölve a szakirányt)

7 félév

óvodapedagógus

6 félév

biológus

6 félév

biológus ökológus operátor fizika

természettudomány földrajz

földtudományi

fizikus, alkalmazott fizikus, tanári

tanári, táj és környezetföldrajzi (ak.), terület és településfejlesztési (ak.),geoinformatika (ak.), környezetföldrajzi, térségfejlesztési, geoinformatika, idegenforgalmi geológus, meteorológus, geográfus

265

fizikus

geográfus

földtudományi kutató

6 félév

6 félév

6 félév


kémia

vegyész, tanári

vegyész

6 félév

környezettan

környezet monitorozó, tanári, környezetanalitikus

alkalmazott környezetkutató

6 félév

matematika

matematikus, tanári

matematikus

6 félév

2007. szeptembertől meghirdetett új alapképzési szakok (BSc, BA) Képzési Képzési terület orvos- és egészségtudomány

Alapszak

Szakirány

ápolás és betegellátás

szülésznő (új szakirány)

orvosi laboratóriumi és

képalkotó diagnosztikai analitika

Szakképzettség

idő

szülésznő

8 félév

orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (megjelölve a szakirányt)

8 félév

kommunikátor

6 félév

képalkotó diagnosztikai analitikus (új szakirány) társadalom-

kommunikáció és médiatudomány

tudomány

politológia

Európa-politika

politológus

6 félév

alkotóművészet és muzikológia

zeneelmélet, zeneismeret

zeneteoretikus, zenei asszisztens

6 félév

előadóművészet

22 féle szakirány

21 féle előadóművész, zenekar-és kórusvezető

6 félév

művészet

2008. szeptembertől elindult új alapképzési szak Képzési Képzési terület gazdaság-

Alapszak

Szakirány

kereskedelem és marketing

Szakképzettség közgazdász kereskedelem és marketing alapszakon

tudományok

266

idő 7 félév


2009. szeptembertől meghirdetett új alapképzési szakok

Képzési terület

Alapszak

Sazkirány

gazdaságtudományok turizmus-vendéglátás műszaki

mechatronikai mérnöki

Képzési idő

Szakképzettség

épületmechetronikai

közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon

7 félév

mechatronikai mérnök

7 félév

5.8.2. Mesterképzés a Debreceni Egyetemen

2009. március végéig akkreditálásra benyújtott és akkreditált mesterszakok KÉPZÉSI TERÜLET

agrár

bölcsészettudományi

KÉPZÉS NEVE agrármérnöki állattenyésztő mérnöki élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki kertészmérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki növényorvos növénytermesztő mérnöki természetvédelmi mérnöki vidékfejlesztési agrármérnök amerikanisztika anglisztika digitális bölcsészet emberi erőforrás tanácsadó esztétika filozófia finnugrisztika francia nyelv, irodalom és kultúra klasszika- filozófia 267

MAB-BA KÜLDVE

AKKREDITÁLVA

X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X

2008. SZEPTEMBERTŐL MEGHIRDETETT MESTERSZAKOK X X X X X X X X X X X X X X


informatika jogi és igazgatási

gazdaságtudományok

műszaki

művészet

orvos- és egészségtudomány

társadalomtudományi

természettudomány

magyar nyelv és irodalom néprajz neveléstudományi olasz nyelv, irodalom és kultúra pszichológia szlavisztika történelem gazdaságinformatikus programtervező informatikus mérnök informatikus közigazgatási Master of Business Admnistration (MBA) nemzetközi gazdaság és gazdálkodás számvitel vállalkozásfejlesztés vezetés és szervezés bioménöki gépészeti modellezés környezetmérnöki létesítménymérnöki vegyészmérnöki karmester klasszikus énekművész klasszikus hangszerművész kóruskarnagy egészségpszichológia egészségügyi szociális munka népegészségügyi táplálkozástudományi egészségpolitika, tervezés és finanszírozás informatikus könyvtáros nemzetközi tanulmányok szociálpolitika szociológia alkalmazott matematikus

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 268

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X


anyagtudomány X X X biológus X X X fizikus X X X geográfus X X X hidrobiológus X X X környezettudomány X X X matematikus X X X molekuláris biológia X X X vegyész X X X tanári X X X ábrázológeometria és műszaki rajz, angol, biológia, fizika, földrajz, francia, hon- és népismeret*, informatika, kémia, könyvtárpedagógia, környezettan, latin, lengyel, magyar, matematika, német, olasz (újra*), orosz, pedagógia, történelem Az alhúzottak akkraditálva. * MAB nem támogatja

269


5.9 A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

270


5.10 DE GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG – SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

271


5.11 DEBRECENI EGYETEM NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEI (a Külső Kapcsolatok Igazgatósága nyilvántartása alapján) A szerződést kötő egyetemi egység neve

A külföldi intézmény neve

Címe

Az együttműködés Az együttműködés alapja területe

Ország

Technical University of Kosice, University of Miskolc, Tzeszów University of Technology, Gödöllő Agricultural University, Uzhgorod State University, Free információcsere, Financial Production oktatói-, kutatói College, Universty of csere, Mining and együttműködés Metallurgy, Lviv nemzetközi-, illetve Institute of Trade and nem kormányzati Economics, State szervezetekkel University Lviv Polytechnic, University of Forestry and Wood Technology, Technical University of Lublin, Lviv Medical University

Debreceni Egyetem

Kárpátok Régió Egyetemeinek Szövetsége

042 00 Kosice Letna 9, Slovak Rebublic

együttműködési megállapodás

Debreceni Egyetem

ISEP

1616 P. Street NW Suite 150 Washington, DC 20036

csereprogram

hallgatói mobilitás

Debreceni Egyetem

University of Kentucky

University of Kentucky Lexington, KY 40506


egészségügy

272

Kapcsolat rövid leírása (partnerek neve)

hallgatói csere

USA USA

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debreceni Egyetem

University of Kentucky

University of Kentucky Lexington, KY 40506


oktatás, kutatás

Debreceni Egyetem

Florida Atlantic University

777 Glades Road P.O. Boksz 3091 Boca Ration, Florida 334310991


adománygyűjtés, öregdiák szervezetek

Debreceni Egyetem

Ohio Northern University

525 S. Main Street, ADA OH 45810


együttműködés

USA

Debreceni Egyetem

University of MissouriSt. Louis

One University Boulevard - St. Louis, MO 63121-4400


együttműködés

USA

Debreceni Egyetem

Indiana Unviersity

107 S. Indiana Ave., Bloomington, IN 47405-7000


oktatás, kutatás

oktatói-, PhD hallgatói-, kutatói csere

USA

Debreceni Egyetem

San Diego State University

5500 Campanile Drive, San Diego, CA 92182


oktatás, kutatás

oktatási-, kutatási együttműködés

USA

Debreceni Egyetem (Pszichológia Intézet)

Ohio State University Columbus

Enarson Hall 154 W 12th Avenue, Columbus, Ohio 43210


Debreceni Egyetem – KTK

California Polytechnic State University

California Polytechnic State University, San Luis Obispo, CA 93407


oktatás, kutatás

USA

Debreceni Egyetem

The University of Georgia

The University of Georgia, Athens, GA 30602


oktatás, kutatás

USA

Johannes Kepler Universität Linz Konstantin Preslavsky University of Shumen

A-4040 Linz Altenberger Str. 69 9712 Shumen, 115 Universitetska Street

intézményi

oktatás, kutatás


oktatás, kutatás

University of South Bohemia Ceske Budejovice

CZ-370 05 Ceske Budejovice Branisovská 31


oktatás, kutatás

Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem EFK

273

USA

tapasztalatcsere

USA

USA

ERASMUS programmá fejlődött oktatási-, kutatási együttműködés oktatói-, hallgatói csere

Ausztria Bulgária Cseh Köztársaság

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debreceni Egyetem TTK

University of Ostrava

70103 Ostrava, Dvorákova 7, Czech Rebublic


oktatás, kutatás

kari szintű

Cseh Köztársaság

Debreceni Egyetem

Silesian University Opava

Bezrucovo namesti 13, 74601 Opava, Czech Rebublic


oktatás, kutatás

intézeti megállapodás

Cseh Köztársaság

Debreceni Egyetem

Hankuk University of Foreign Studies

130-791 270, Imundong, DongdaemunGu, Seoul, Korea


oktatás, kutatás

oktatói-, hallgatói csere

Dél-Korea

The Zagazig University 'Faculty of Agriculture The University of FIN-40014 Jyväskylä Jyväskylä P.O. Box35

együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás

oktatás, kutatás


Egyiptom

oktatás, kutatás

hallgatói csere

Finnország

lejárt

Finnország

Debreceni Egyetem AMTC Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Matematika és Informatika Intézet

Jyväskylä Polytechnic

FIN-40200 Jyväskylä P.O. Box207


Debreceni Egyetem

Jyväskylä Polytechnic

FIN-40200 Jyväskylä P.O. Box207


közös pályázat

lejárt

Finnország

Debreceni Egyetem BTK Angol-Amerikai Intézet

University of Joensuu

FIN-80101 Joensuu P.O. Box111

csereprogram

oktatás, kutatás

ERASMUS programmá fejlődött

Finnország

Debreceni Egyetem

Université d'Angers

49035 Angers 40 rue de Rennes - BP 73532

egyezmény

hallgatói mobilitás

Debreceni Egyetem

Auvergne Clermont I Egyetem, és Blaise Pascal Clermont II Egyetem ClermontFerrand


oktatás, kutatás


Franciaország

Debreceni Egyetem

Université Aix-Marseille III

13628 Aix-en-Provence cedex 1 3 avenue Robert Schuman


PhD. Program (Tőkei Zsolt)

oktatás, kutatás

Franciaország

Institut National des 31077 Toulouse Cedex Sciences Appliquées Université Henri 54000 Nancy 24, Rue Poincaré - Nancy 1 Lionnois


PhD. Program (Novák Levente)

közös PhD. program Franciaország

oktatás, kutatás

Franciaország

Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem

274

ERASMUS Franciaország programmá fejlődött

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Rapenburg 70 2311EZ Leiden Trg Sv. Trojstva 3 31000 Osijek, Croatia


Trg brace Mazuranica 10 HR-51000 Rijeka, Croatia


Jl. Kapas 9 Yagyakarta 55166 Indonesia Mount Carmel, Haifa 31905, Israel


1-33, Yayoi-cho, Inageku, Chiba-shi, Chiba, 263-8522 Japan

csereprogram

oktatás, kutatás

hallgatói csere

Japán

csereprogram

oktatás, kutatás

hallgatócsere, oktatás

Japán

Jovanna Cvijica bb 34000 Kragujevac


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

SzerbiaMontenegró

The University of Western Ontario

1151 Richmond Street, Suite 2, London, Ontario, Canada

kutatási együttműködés

oktatás, kutatás

Kanada

The University of Ottawa

550 Cumberland, Ottawa, Ontario, K1N 6N5


oktatás, kutatás

Kanada


oktatás, kutatás

Kína

Debreceni Egyetem

University of Leiden

Debreceni Egyetem AMTC

University of J.J. Strosmayer in Osijek

Debreceni Egyetem

University of Rijeka

Debreceni Egyetem

Ahmad Dahlan University

Debreceni Egyetem

University of Haifa

Debreceni Egyetem

Chiba University

Debreceni Egyetem TTK

Niigata University

Debreceni Egyetem

University of Kragujevac

Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem – KTK Debreceni Egyetem MFK Debreceni Egyetem Természeti Földrajz Debreceni Egyetem Matematika és Informatikai Intézet

China Institute for Reform and Delelopment Poznan University of Poznan, Lengyelország Technology Katowice, University of Silesia Lengyelország Universität Paderborn

D-33098 Paderborn Warburg Straße 100

együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás

275

oktatás, kutatás

ERASMUS programmá fejlődött

Hollandia

mezőgazdaság

oktatás, kutatás

Horvátország

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Horvátország

oktatás, kutatás

Indonézia

oktatás, kutatás

Izrael

oktatás, kutatás

kari szintű

Lengyelország

oktatás, kutatás

tanszéki szintű

Lengyelország

közös diploma

tanszéki szintű

Németország


Debreceni Egyetem

Universität Rostock

D-18051 Rostock Universitätplatz 1


oktatás, kutatás

Németország

Debreceni Egyetem Matematika és Informatikai Intézet

Technische Universität Dresden

Pressestelle Helmholtzstraße 10, 01069 Dresden

munkaterv

oktatás, kutatás

Németország

Postfach 10 01 31, D33501 Bielefeld D-23966 Wismar PF 1210


nyelvészet

Németország

műszaki

Németország Oroszország

Debreceni Egyetem BTK Debreceni Egyetem MFK

Universität Bielefeld Hochschule Wismar

Debreceni Egyetem

St. Petersburg State University

7-9, Universitetskaya nab, St.Petersburg, 199034, Russia


oktatás, kutatás

Debreceni Egyetem MFK

Kujbisev Építőipari Főiskola

129337, Moscow , Yaroslavskoe shosse, 26


oktatás, kutatás

kari szintű

Oroszország

Debreceni Egyetem

Vasile Goldis University B-dul Revolutiei nr. 81 de Vest


oktatás, kutatás


Románia

Debreceni Egyetem

Babes-Bolyai University

Mihail Kogalniceau nr. 1 RO-400084 ClujNapoca


oktatás, kutatás


Románia

RO-410209, Oradea, Str. Primariei nr. 27


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

Calea Aradului 119, Timisoara, 1900


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

Pta Victoriei no.2, Timisoara, 1900 str. Universitatii nr. 1, cod 410087 Oradea,


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

oktatás, kutatás


Románia

Blvd. V. Parvan 4, Timisoara 300223, Timis


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem AMTC Debreceni Egyetem

Partiumi Keresztény Egyetem Banat's University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Politehnica University of Timisoara

Debreceni Egyetem OEC

Nagyváradi Egyetem

Debreceni Egyetem

The University of the West

276


Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem MFK

Sapientia Hungarian University of Transilvania Iasi-i "Al.I.Cuza" Egyetem Nagybányai Egyetem

Debreceni Egyetem TTK

Kungliga Tekniska Högskolan Nyitrai Pedagógia Főiskola TTK

Debreceni Egyetem

Safarik Egyetem

Debreceni Egyetem BTK

Eperjesi Egyetem

Debreceni Egyetem

RO-400112 Kolozsvár Mátyás király u. 4


Blvd. Carol I, Nr. 11, Iasi, 700506

együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás

Str. Victoriei nr. 76, cod 430122, Baia Mare SE-10044 Stockholm, Sweden Trieda A. Hlinku 1, 949 01 NITRA

Šrobárova 2, 041 80 Košice Námestie legionárov 3, 080 01 PREŠOV

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Románia

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Svédország

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Szlovákia

oktatás, kutatás oktatás, kutatás

ERASMUS programmá fejlődött oktatási, kutatási együttműködés

Szlovákia Szlovákia

Uzhhorod State 87-b, Zankovetskoyi Institute of Information str., Uzhhorod, Sciences, Economics Transcarpathian and Laws region, 88015 Ukraine


V. M. Koretsky Institute 4, Trjohsvjatitelska Str., of State and Law 01001, Kiev-1, Ukraine Uzhgorod State Pidhirna Str. 46, 88000 University Uzhgorod, Ukraine Kijevi Tarasz 64, Volodymyrska Sevcsenko Egyetem street, 01033 Kyiv

együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás


Metrologicseszkaja u. 12, Kijev, Ukraine National University of 03143/ 2 Skovorody Kyiv-Mohyla Academy vul., Kyiv 04070, Ukraine


mezőgazdaság

Ukrajna


Can Tho UniversityThe Can Tho University Campus II, 3/2 Street, Can Tho City


mezőgazdaság

Vietnám


oktatás, kutatás

Japán

Debreceni Egyetem ÁJK Debreceni Egyetem ÁJK Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem

Hirosaki University

1 bunkyo-cho, Hirosaki, Aomori, 036-8560

277

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Ukrajna

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Ukrajna

oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

Ukrajna

oktatás, kutatás

lejárt

Ukrajna

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Debreceni Egyetem

Montclair State University

Montclair, New Jersey, 07043, USA


oktatás, kutatás

USA

Debreceni Egyetem

Rutgers, The State University of New Jersey

102 College Avenue, New Brunswick, New Jersey, 08901, USA


oktatás, kutatás

USA

Debreceni Egyetem

Selye János Egyetem Komárno

Roľníckej školy 1519, 945 01 Komárno

State University of New 350 New Campus York College at Drive, Brockport, NY Brockport 14420 Center for International Program, the Scholars Beibitshilik St., 11, Debreceni Egyetem NK of the "Bolashak" Astana, Republic of International Kazakhstan Scholarship Debreceni Egyetem TEK

Debreceni Egyetem

Debrecen Egyetem

együttműködési keretszerződés

oktatás, kutatás

hallgató-, oktatócsere, kutatás, tananyagfejlesztés, kulturális-, sportegyüttműködés


oktatás, kutatás

oktatás, kutatás

USA

megállapodás

oktatás

képzés

Kazahsztán

Mihail Kogalniceau nr. szakemberképzésre Babes-Bolyai 1 RO-400084 Clujoktatási-, oktatási- és University, Nagyváradi Napoca, ill. str. szándéknyilatkozat továbbképzési továbbképzési Egyetem Universitatii nr. 1, cod központ létrehozása központ kialakítása 410087 Oradea Mongol Állami Agrártudományi Egyetem

megállapodás

278

szakemberképzésre oktatási- és továbbképzési központ kialakítása

oktatási-, képzési csereprogramok

Szlovákia

Románia

Mongólia


5.12 A DE ERASMUSUS MOBILITÁSÁNAK RÉSZLETES ADATAI A kimenő ERASMUS hallgatói mobilitás országonkénti megoszlása 2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

fő

hó

AT

4

18

8

44

6

37

4

17

11

54

6

28

8

41

11+2

63+6

16

84

BE

11

51

7

45

13

65

10

48

10

50

14

85

13

82

17

93

10

55

BG

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

5

CZ

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

10

2

10

7

35

2

8

DE

55

325

42

203

47

256

53

276

68

379

64

353

56

313

56+9

349+46

66+8

404+40

DK

5

24

2

8

0

0

4

19

2

10

3

16

6

30

6

35

4

20

ES

12

55

9

56

9

40

9

43

13

66

7

40

15

97

10+6

67+20

18+1

113+3

FI

12

55

6

28

15

71

6

25

18

83

18

95

19

131

5+3

29+9

6+6

43+31

FR

30

167

22

131

17

105

24

138

25

152

21

127

34

165

34+2

187+11

30+3

171+16

GR

1

5

3

11

6

28

7

31

7

35

7

35

2

8

4

25

5

25

IRL

0

0

0

0

0

0

2

10

2

10

3

18

2

10

1+2

10+6

4

19

IS

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

10

1

10

1

10

0

0

IT

20

91

13

70

11

47

14

83

18

85

22

91

16

119

22+11

114+50

24+4

128+16

LT

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

5

1

5

LV

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

20

1

6

3

30

NL

15

60

8

33

14

63

14

54

11

52

18

115

7

47

11

58

13

90

NO

0

0

0

0

0

0

0

0

2

10

2

10

2

10

0

0

1

6

PL

0

0

0

0

0

0

0

0

1

5

1

6

2

15

1

5

10+1

50+5

PT

4

15

5

24

15

51

6

27

4

23

8

36

5

42

5+5

30+15

6+5

33+22

RO

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3+1

15+4

5+1

32+4

SE

4

22

3

21

4

17

5

21

3

13

2

15

1

6

0

0

0

0

SI

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

15

2

15

2

8

SK

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

15

4

14

2

11

0+1

0+9 20+5

TR

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

4

1

10

0

0

4+1

UK

13

61

8

40

6

28

9

38

9

45

9

47

10

52

12

71

11+1

65+4

Össz.:

186

949

136

714

163

808

167

830

204

1072

212

1156

213

1247

212+41

1233+167

242+32

1414+155

279

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Debreceni Egyetem ERASMUS partnerei a 2008/2009-es tanévben PARTNERNEV KARL-FRANZENS-UNIVERSITAET GRAZ MEDIZINISCHE UNIVERSITAET INNSBRUCK JOHANNES KEPLER UNIVERSITAET LINZ JOHANNES KEPLER UNIVERSITAET LINZ UNIVERSITAET SALZBURG

ORSZAG Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria

VAROS Graz Innsbruck Linz Linz Salzburg

CENTRUM TEK OEC TEK TEK TEK

KAR BTK

UNIVERSITAET WIEN UNIVERSITAET WIEN UNIVERSITAET WIEN

Ausztria Ausztria Ausztria

Bécs Bécs Bécs

TEK TEK TEK

BTK ÁJK BTK

UNIVERSITAET WIEN UNIVERSITÄT FÜR BODENKULTUR WIEN UNIVERSITÄT FÜR BODENKULTUR WIEN FACHHOCHSCHULE TECHNIKUM WIEN FACHHOCHSCHULE TECHNIKUM WIEN FH CAMPUS WIEN - VEREIN ZUR FÖRDERUNG DES FACHHOCHSCHUL-, ENTWICKLUNGS- UND FORSCHUNGSZENTRUMS IM SÜDEN WIENS

Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria

Bécs Bécs Bécs Bécs Bécs

TEK AMTC AMTC TEK TEK

BTK

Ausztria

Bécs

OEC

EK

ÁJK IK BTK

MK MK

UNIVERSITEIT ANTWERPEN UNIVERSITEIT ANTWERPEN HOGESCHOOL VOOR WETENSCHAP & KUNST

Belgium Belgium Belgium

Antwerpen Antwerpen Brüsszel

TEK TEK TEK

BTK ÁJK ZK

ERASMUSHOGESCHOOL BRUSSEL

Belgium

Brüsszel

TEK

BTK

UNIVERSITE LIBRE DE BRUXELLES HAUTE ECOLE EPHEC KATHOLIEKE HOGESCHOOL KEMPEN FACULTE UNIVERSITAIRE DES SCIENCES AGRONOMIQUES DE GEMBLOUX UNIVERSITEIT GENT UNIVERSITEIT GENT


Brüsszel Brüsszel Geel

TEK TEK TEK

TTK KTK BTK


Gembloux Gent Gent

AMTC AMTC TEK

UNIVERSITEIT GENT UNIVERSITEIT GENT

Belgium Belgium

Gent Gent

TEK OEC

280

TTK TTK

TCS/TANSZÉK Angol-Amerikai Intézet

Germanisztikai Intézet Néderlandisztika Tanszék

TEMA_HUN nyelv és filológia Orvostudomány Jog Informatika német nyelv

kapcsolat kezdete 2006 2006 2003 2003 2006

néderlandisztika Jog pszichológia

2007 2009 2007

Pszichológiai Intézet Magyar Nyelvtudományi Intézet Nyelvészet Agrártudományok Agrár közgazdaságtan Műszaki menedzsment Gépészet

Néderlandisztika Tanszék

Néderlandisztika Tanszék Biológia Tanszékcsoport Szociológia Tanszék

Matematika Intézet Földtudományi Tanszékcsoport

2007 2001 2001 2007 2007

Szociális munka

2005

néderlandisztika Jog Zeneművészet

2006 2004 2009

néderlandisztika

2004

Mikrobiológia Közgazdaságtan szociológia

2009 2007 2007

Agrártudományok Talaj- és vízgazdálkodás Matematika

2001 2000 2004

Földrajz Orvostudomány

2004 1999

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Katholieke Universiteit Leuven Katholieke Universiteit Leuven

Belgium Belgium

Leuven Leuven

OEC TEK

Katholieke Universiteit Leuven UNIVERSITE DE LIEGE HAUTE ECOLE CHARLEMAGNE HAUTE ECOLE CHARLEMAGNE MEDITCINSKY UNIVERSITET - PLOVDIV

Belgium Belgium Belgium Belgium Bulgária

Leuven Liege Liege Liege Plovdiv

TEK OEC AMTC AMTC OEC

TTK GYTK

MEDITCINSKY UNIVERSITET - PLOVDIV VELIKOTURNOVSKI UNIVERSITET SV. SV. KIRIL I METODII

Bulgária Bulgária

Plovdiv Veliko Turnovo

OEC TEK

EK BTK

LUCERNE UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES AND ARTS, SOCIAL WORK Svájc

Luzern

OEC

EK

MENDELOVA ZEMĚDĚLSKÁ A LESNICKÁ UNIVERZITA V BRNĚ

Cseh Köztársaság

Brno

AMTC

MENDELOVA ZEMĚDĚLSKÁ A LESNICKÁ UNIVERZITA V BRNĚ

Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság

Brno

AMTC

MASARYKOVA UNIVERZITA MASARYKOVA UNIVERZITA JIHOCESKA UNIVERZITA V CESKYCH BUDEJOVICICH JIHOCESKA UNIVERZITA V CESKYCH BUDEJOVICICH UNIVERZITA PALACKEHO V OLOMOUCI OSTRAVSKÁ UNIVERZITA V OSTRAVĚ OSTRAVSKÁ UNIVERZITA V OSTRAVĚ CESKA ZEMEDELSKA UNIVERZITA V PRAZE CESKA ZEMEDELSKA UNIVERZITA V PRAZE CESKA ZEMEDELSKA UNIVERZITA V PRAZE

BTK

Brno

TEK

BTK

Brno Ceske Budejovice Ceske Budejovice

TEK

BTK

OEC

EK

OEC

EK

Pszichológiai Intézet Biológia Tanszékcsoport

Szlavisztikai Intézet

Néderlandisztika Tanszék Neveléstudományi Intézet

Orvostudomány pszichológia

1998 1998

Mikrobiológia Gyógyszerészet Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Orvostudomány Ápolástan, szociális munka szláv nyelv és filológia

1998 2001 2001 2001 2005

Szociális munka

2008

Agrártudományok

2004

Agrár-közgazdaságtan

2004

néderlandisztika

2007

neveléstudomány Ápolástan, szociális munka Ápolástan, szociális munka

2007

néderlandisztika

2007

Matematika

2009

Szociális munka

2005

2005 2008

2004 2004

Olomouc

TEK

BTK

Néderlandisztika Tanszék

Ostrava

TEK

TTK

Matematika Intézet

Ostrava

OEC

EK

Prága

AMTC

Agrártudományok

2004

Prága

AMTC

Agrártudományok

2004

Prága

AMTC

Közgazdaságtan

2004

281

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE VYSOKA SKOLA VEREJNE SPRAVY A MEZINARODNICH VZTAHU V PRAZE

Cseh Köztársaság

Prága

TEK

RHEINISCH-WESTFAELISCHE TECHNISCHE HOCHSCHULE AACHEN Németország UNIVERSITAET AUGSBURG Németország FREIE UNIVERSITAET BERLIN Németország

Aachen Augsburg Berlin

OEC TEK TEK

HUMBOLDT-UNIVERSITAET ZU BERLIN HUMBOLDT-UNIVERSITAET ZU BERLIN RHEINISCHE FRIEDRICH-WILHELMS-UNIVERSITAET BONN UNIVERSITAET BREMEN EVANGELISCHE FACHHOCHSCHULE DARMSTADT UNIVERSITAET DORTMUND TECHNISCHE UNIVERSITÄT DRESDEN

Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország

Berlin Berlin Bonn Bréma Darmstadt Dortmund Drezda

TEK AMTC OEC TEK TEK TEK OEC

BTK

Fizika Tanszékcsoport Filozófia Intézet Neveléstudományi Intézet

BTK BTK TTK

Angol-Amerikai Intézet Szociológia Tanszék Matematika Intézet

TECHNISCHE UNIVERSITÄT DRESDEN HEINRICH-HEINE-UNIVERSITAET DUESSELDORF KATHOLISCHE UNIVERSITAET EICHSTAETT-INGOLSTADT FRIEDRICH-ALEXANDER-UNIVERSITAET ERLANGENNUERNBERG JOHANN WOLFGANG GOETHE-UNIVERSITAET EUROPA-UNIVERSITAET VIADRINA FRANKFURT (ODER)

Németország Németország Németország

Drezda Düsseldorf Eichstaett

TEK OEC OEC

TTK

Biológia Tanszékcsoport


Erlangen Frankfurt Frankfurt

OEC OEC TEK

TU BERGAKADEMIE FREIBERG ALBERT-LUDWIGS-UNIVERSITÄT FREIBURG IM BREISGAU ALBERT-LUDWIGS-UNIVERSITÄT FREIBURG IM BREISGAU


Freiberg Freiburg Freiburg

TEK TEK OEC

TTK BTK

GEORG-AUGUST-UNIVERSITAET GOETTINGEN MARTIN-LUTHER-UNIVERSITAET HALLE-WITTENBERG UNIVERSITAET HAMBURG


Göttingen Halle Hamburg

TEK TEK TEK

BTK BTK IK

UNIVERSITAET HAMBURG HOCHSCHULE FÜR MUSIK UND THEATER HANNOVER RUPRECHT-KARLS-UNIVERSITAET HEIDELBERG UNIVERSITÄT KARLSRUHE (TH) UNIVERSITAET ZU KOELN

Németország Németország Németország Németország Németország

Hamburg Hannover Heidelberg Karlsruhe Köln

TEK TEK OEC TEK OEC

BTK ZK

282

BTK

TTK BTK

Szociológia Tanszék

ÁJK

TTK

Földtudományi Tanszékcsoport Germanisztika Intézet

szociológia

2004

Orvostudomány Fizika filozófia

1999 1999 2006

oktatástudomány Agrártudományok Orvostudomány Angol nyelvészet szociológia Matematika Orvostudomány

2006 2006 2006 2007 2008 2006 2006

Biológia Orvostudomány Szociológia

2006 2000 2007

Orvostudomány Orvostudomány Jog

2000 2009 2007

földtudomány Germanisztika Orvostudomány

2008 2004 2004

Magyar Nyelvtudományi Intézet Nyelvészet Pszichológiai Intézet pszichológia Informatika Magyar Nyelvtudományi Intézet hungarológia Zeneművészet Orvostudomány Matematika Intézet Matematika Orvostudomány

2006 2006 2003 2003 2009 2000 2007 2008

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE FACHHOCHSCHULE LIPPE UND HOEXTER FACHHOCHSCHULE LIPPE UND HOEXTER FACHHOCHSCHULE LIPPE UND HOEXTER FACHHOCHSCHULE LIPPE UND HOEXTER UNIVERSITAET LUENEBURG UNIVERSITAET LUENEBURG OTTO-VON-GUERICKE-UNIVERSITAET MAGDEBURG HOCHSCHULE MAGDEBURG-STENDAL (FH) JOHANNES GUTENBERG-UNIVERSITAET MAINZ

Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország

Lemgo Lemgo Lemgo Lemgo Luneburg Luneburg Magdeburg Magdeburg Mainz

TEK TEK TEK TEK TEK TEK TEK OEC TEK

MK MK MK MK KTK BTK BTK NK BTK

JOHANNES GUTENBERG-UNIVERSITAET MAINZ FACHHOCHSCHULE MAINZ - UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES PHILIPPS-UNIVERSITAET MARBURG PHILIPPS-UNIVERSITAET MARBURG LUDWIG-MAXIMILIANS-UNIVERSITAET MUENCHEN TECHNISCHE UNIVERSITAET MUENCHEN KATHOLISCHE STIFTUNGSFACHHOCHSCHULE MÜNCHEN - ABT. BENEDIKTBEUERN UND MÜNCHEN KATHOLISCHE STIFTUNGSFACHHOCHSCHULE MÜNCHEN - ABT. BENEDIKTBEUERN UND MÜNCHEN WESTFAELISCHE WILHELMS-UNIVERSITAET MUENSTER

Németország

Mainz

TEK

BTK

Szociológia Tanszék Neveléstudományi Intézet

Németország Németország Németország Németország Németország

Mainz Marburg Marburg München München

OEC TEK OEC TEK AMTC

EK BTK

Politológia Tanszék

BTK

Francia Tanszék

Németország

München

TEK

GYFK

Németország Németország

München Münster

TEK TEK

GYFK BTK

CARL VON OSSIETZKY-UNIVERSITÄT OLDENBURG

Németország

Oldenburg

TEK

TTK

CARL VON OSSIETZKY-UNIVERSITÄT OLDENBURG UNIVERSITAET PADERBORN UNIVERSITAET PADERBORN UNIVERSITAET PADERBORN UNIVERSITAET PADERBORN UNIVERSITAET PADERBORN UNIVERSITAET PASSAU UNIVERSITAET POTSDAM UNIVERSITAET ROSTOCK UNIVERSITAET ROSTOCK UNIVERSITAET ROSTOCK

Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország Németország

Oldenburg Paderborn Paderborn Paderborn Paderborn Paderborn Passau Potsdam Rostock Rostock Rostock

TEK TEK TEK TEK TEK TEK TEK TEK AMTC OEC OEC

TTK IK KTK TTK BTK TTK IK TTK

283

Filozófia Intézet Politológia Tanszék

Filozófia Intézet Biológia Tanszékcsoport Földtudományi Tanszékcsoport

Környezetmérnök Gépészet Építészet Város és területtervezés Közgazdaságtan filozófia Politológia népegészségügy szociológia

2002 2002 2002 2002 2004 2004 2004 2009 2006

neveléstudomány

2006

Szociális munka Poltiológia Orvostudomány francia nyelv és filológia Agrár-közgazdaságtan

2008 2000 2000 2006 2006

Szociális munka

2009

oktatástudomány filozófia

2009 2006

Biológia

2006

Földrajz Informatika Közgazdaságtan Matematika Intézet Matematika Germanisztikai Intézet német nyelv Kémiai Tanszékcsoport kémia Informatika Kémiai Tanszékcsoport Kémia Agrártudományok Orvostudomány Orvostudomány

2006 1998 1999 2006 2005 2005 2008 2004 2000 2000 2000

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE UNIVERSITAET ROSTOCK UNIVERSITAET DES SAARLANDES


Rostock Saarbrücken

TEK TEK

UNIVERSITAET HOHENHEIM

Németország

Stuttgart

AMTC

BTK KTK

UNIVERSITAET TRIER EBERHARD KARLS UNIVERSITAET TUEBINGEN


Trier Tübingen

TEK TEK

TTK BTK

HOCHSCHULE WISMAR HOCHSCHULE WISMAR HOCHSCHULE WISMAR FACHHOCHSCHULE BRAUNSCHWEIG-WOLFENBUETTEL JULIUS-MAXIMILIANS-UNIVERSITAET WUERZBURG AALBORG UNIVERSITET

Németország Németország Németország Németország Németország Dánia

Wismar Wismar Wismar Wolfenbüttel Würzburg Aalborg

TEK TEK TEK OEC TEK TEK

MK MK MK EK ÁJK BTK

AARHUS UNIVERSITET KOEBENHAVNS UNIVERSITET KOEBENHAVNS UNIVERSITET KOEBENHAVNS UNIVERSITET

Dánia Dánia Dánia Dánia

Aarhus Koppenhága Koppenhága Koppenhága

TEK OEC AMTC AMTC

BTK

KOEBENHAVNS UNIVERSITET

Dánia

Koppenhága

TEK

TTK

VIA UNIVERSITY COLLEGE

Dánia

TEK

BTK

UNIVERSIDAD DE ALCALA

Spanyolország

UNIVERSIDAD DE ALCALA UNIVERSIDAD DE EXTREMADURA UNIVERSIDAD DE EXTREMADURA UNIVERSITAT DE BARCELONA UNIVERSIDAD DE CÁDIZ UNIVERSIDAD DE CASTILLA-LA MANCHA

Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország

Viborg Alcala de Henares (Madrid) Alcala de Henares (Madrid) Badajoz Badajoz Barcelona Cadiz Toledo

UNIVERSIDAD DE CASTILLA-LA MANCHA UNIVERSIDAD DE CORDOBA

Spanyolország Spanyolország

Toledo Cordoba

AMTC TEK

OEC OEC OEC OEC TEK TEK TEK

284

Történelmi Intézet

Földtudományi Tanszékcsoport Filozófia Intézet

Politológia Tanszék Neveléstudományi Intézet

történelem Közgazdaságtan Agrártudományok/Agrárközgazdaságtan

2006 2000

Földrajz filozófia Építészet, város és területtervezés Műszaki Menedzser Gépészet Szociális munka Jog Európa tanulmányok

2004 2003

oktatástudomány Orvostudomány Kertészet Agrártudományok

2008 1999 2003 2003

Biológia Tanszékcsoport Mikrobiológia Magyar Nyelvtudományi Intézet nyelvtudomány Orvostudomány

BTK TTK KTK

KTK

Orvostudomány Orvostudomány Orvostudomány Történelmi Intézet klasszika filológia Kémiai Tanszékcsoport Kémia Közgazdaságtan Agrártudományok / Agrárközgazdaságtan Közgazdaságtan

2001

2002 2002 2002 2007 2002 2004

1999 2008 1999 1999 1999 1999 2006 2009 2000 2000 1999

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE CONSERVATORIO SUPERIOR DE MUSICA "RAFAEL OROZCO" CORDOBA UNIVERSITAT DE GIRONA UNIVERSITAT DE GIRONA UNIVERSIDAD DE GRANADA UNIVERSIDAD DE GRANADA UNIVERSIDAD DE GRANADA UNIVERSIDAD DE GRANADA UNIVERSITAT DE LLEIDA UNIVERSITAT DE LLEIDA UNIVERSIDAD PUBLICA DE NAVARRA UNIVERSITAT ROVIRA I VIRGILI UNIVERSITAT ROVIRA I VIRGILI UNIVERSIDAD DE VALLADOLID UNIVERSIDAD DE VALLADOLID UNIVERSIDAD DE ZARAGOZA UNIVERSIDAD DE ZARAGOZA

Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország Spanyolország

Cordoba Girona Girona Granada Granada Granada Granada LLeida LLeida Pamplona Tarragona Tarragona Valladolid Valladolid Zaragoza Zaragoza

TEK TEK TEK TEK TEK TEK OEC AMTC AMTC TEK TEK TEK OEC OEC AMTC TEK

ZK BTK ZK ÁJK KTK BTK

TARTU ÜLIKOOL UNIVERSITE DE PICARDIE JULES VERNE UNIVERSITE DE PICARDIE JULES VERNE UNIVERSITE D'ANGERS UNIVERSITE D'ANGERS ECOLE SUPERIEURE D'AGRICULTURE D'ANGERS ECOLE SUPERIEURE D'AGRICULTURE D'ANGERS UNIVERSITE BORDEAUX 1, SCIENCES ET TECHNOLOGIES UNIVERSITE MICHEL DE MONTAIGNE - BORDEAUX 3 UNIVERSITE DE SAVOIE UNIVERSITE DU LITTORAL COTE D'OPALE UNIVERSITE CATHOLIQUE DE LILLE (FUPL) UNIVERSITE CATHOLIQUE DE LILLE (FUPL) UNIVERSITE LUMIERE LYON 2 UNIVERSITE JEAN MOULIN (LYON III) ECOLE SUPERIEURE DE CHIMIE PHYSIQUE

Észtország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország

Tartu Amiens Amiens Angers Angers Angers Angers Bordeaux Bordeaux Chambery Dunkerque Lille Lille Lyon Lyon Lyon

TEK OEC TEK TEK TEK AMTC AMTC TEK TEK TEK TEK OEC OEC TEK AMTC TEK

BTK

285

BTK BTK IK

TTK

TTK BTK KTK

TTK BTK IK BTK

BTK TTK

Zeneművészet Pszichológiai Intézet pszichológia Zeneművészet Jog Közgazdaságtan Angol-Amerikai Intézet modern nyelvészet Orvostudomány Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Szociológia Tanszék szociológia Történelmi Intézet bölcsészettudomány Informatika Orvostudomány Orvostudomány Agrártudományok Kémiai Tanszékcsoport Kémia Magyar Nyelvtudományi Intézet hungarológia Orvostudomány Kémiai Tanszékcsoport kémia Francia Tanszék francia nyelv és filológia Közgazdaságtan Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Matematika Intézet Matematika Francia Tanszék francia nyelvészet Informatika Francia Tanszék francia nyelv és filológia Orvostudomány Orvostudomány Francia Tanszék francia nyelv és filológia Agrártudományok Kémiai Tanszékcsoport Kémia

2007 2008 2009 2006 2006 2006 1998 2001 2001 2006 2005 2009 1999 1999 2003 2005 2005 1999 1999 2006 2004 2000 2000 2006 2006 1999 2006 1998 1998 2006 2001 2004

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE ELECTRONIQUE DE LYON UNIVERSITE PAUL CEZANNE - AIX-MARSEILLE III UNIVERSITE PAUL VERLAINE - METZ UNIVERSITE MONTPELLIER I

Franciaország Franciaország Franciaország

Marseille Metz Montpellier

TEK TEK OEC

ÁJK IK GYTK

UNIVERSITE MONTPELLIER 2 UNIVERSITE DE NICE - SOPHIA ANTIPOLIS UNIVERSITE DE NICE - SOPHIA ANTIPOLIS UNIVERSITE D'ORLEANS UNIVERSITE SORBONNE NOUVELLE - PARIS 3

Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország

Montpellier Nice Nice Orleans Párizs

TEK TEK TEK TEK TEK

TTK ÁJK KTK TTK BTK

UNIVERSITE DE PARIS-SORBONNE (PARIS IV) UNIVERSITE PARIS-SUD (PARIS 11) UNIVERSITE PARIS-SUD (PARIS 11) UNIVERSITE PARIS 12 - VAL DE MARNE

Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország

Párizs Párizs Párizs Párizs

TEK OEC OEC TEK

TTK

UNIVERSITE PARIS 13 - PARIS NORD UNIVERSITE DE POITIERS

Franciaország Franciaország

Párizs Poitiers

TEK TEK

TTK BTK

UNIVERSITE DE RENNES I UNIVERSITE DE ROUEN UNIVERSITE LOUIS PASTEUR (STRASBOURG I) UNIVERSITE LOUIS PASTEUR (STRASBOURG I) UNIVERSITE PAUL SABATIER - TOULOUSE III UNIVERSITE PAUL SABATIER - TOULOUSE III GROUPE ECOLE SUPERIEURE DE COMMERCE DE TROYES TECHNOLOGIKO EKPEDEFTIKO IDRIMA (T.E.I.) OF ATHENS TECHNOLOGIKO EKPAIDEUTIKO IDRIMA KRITIS TECHNOLOGIKO EKPAIDEUTIKO IDRIMA KRITIS PANEPISTIMIO THESSALIAS

Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország Franciaország

Rennes Rouen Strasbourg Strasbourg Toulouse Toulouse

TEK TEK OEC OEC TEK TEK

TTK BTK

Franciaország

Troyes

TEK

KTK

Görögország Görögország Görögország Görögország

Athén Heraklion Heraklion Volos

AMTC AMTC AMTC AMTC

UNIVERSITY OF ZAGREB UNIVERSITÀ DI BOLOGNA UNIVERSITÀ DEGLI STUDI DI CAGLIARI UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI CASSINO

Horvátország Olaszország Olaszország Olaszország

Zágráb Bologna Cagliari Cassino

TEK TEK TEK TEK

286

BTK

IK TTK

TTK KTK MK BTK

Jog Informatika Gyógyszerészet Biológia Tanszékcsoport

Biológia Jog Közgazdaságtan Kémiai Tanszékcsoport Kémia Francia Tanszék francia nyelv és filológia Földtudományi Tanszékcsoport Földrajz Orvostudomány Orvostudomány Francia Tanszék francia nyelv és filológia Biológia Tanszékcsoport Biológia Francia Tanszék francia nyelv és filológia Biológia Tanszékcsoport Biológia Francia Tanszék francia nyelv és filológia Orvostudomány Orvostudomány Informatika Matematika Intézet Matematika


Olasz Tanszék

2006 2007 2008 2009 2005 2005 2004 2006 2005 2001 2001 2006 2007 2006 2006 2006 2001 2001 1999 1999

Közgazdaságtan

1999

Agrártudományok Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Agrártudományok

2000 2001 2001 2004

Biológia Közgazdaságtan Építőmérnök olasz nyelvészet

2009 2005 2009 2009

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE TEK OEC TEK

TTK


BTK

Olasz Tanszék

Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország

Catania Chieti Chieti Arcavataca di Rende Ferrara Modena Modena Nápoly

TEK TEK TEK TEK TEK

KTK BTK KTK TTK BTK

UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PADOVA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PADOVA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PALERMO UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PARMA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PAVIA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PERUGIA UNIVERSITA' DI PISA UNIVERSITA' DI PISA UNIVERSITA' DI PISA

Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország

Padova Padova Palermo Parma Pavia Perugia Pisa Pisa Roma

TEK TEK TEK OEC OEC OEC AMTC AMTC TEK

BTK BTK TTK

UNIVERSITA' DEGLI STUDI DELLA BASILICATA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI ROMA 'TOR VERGATA' UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI ROMA 'TOR VERGATA' UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI ROMA 'TOR VERGATA' UNIVERSITA' DEGLI STUDI ROMA TRE UNIVERSITA DEGLI STUDI DI SASSARI UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI SIENA UNIVERSITÀ DEGLI STUDI DI UDINE UNIVERSITÀ DEGLI STUDI DI UDINE UNIVERSITÀ DEGLI STUDI DELLA TUSCIA UNIVERSITÀ DEGLI STUDI DELLA TUSCIA NATIONAL UNIVERSITY OF IRELAND, CORK UNIVERSITY OF LIMERICk Institiuid Teicneolaiochta, Sligeach

Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország Írország Írország Írország

Potenza Róma Róma Roma Róma Sassari Siena Udine Udine Viterbo Viterbo Cork Limerick Sligo

TEK OEC OEC TEK TEK TEK OEC TEK AMTC AMTC AMTC TEK AMTC TEK

TTK

UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI CATANIA UNIVERSITA' DEGLI STUDI 'G. D'ANNUNZIO' - CHIETI UNIVERSITA' DEGLI STUDI 'G. D'ANNUNZIO' - CHIETI

Olaszország Olaszország Olaszország

UNIVERSITÀ DELLA CALABRIA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI FERRARA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI MODENA E REGGIO EMILIA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI MODENA E REGGIO EMILIA UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI NAPOLI "L'ORIENTALE"

287

GYTK

BTK

BTK BTK TTK BTK

BTK BTK

Kertészet Orvostudomány olasz nyelvészet

Közgazdaságtan politológia Közgazdaságtan Kémiai Tanszékcsoport Kémia Olasz Tanszék nyelvészet Magyar Nyelvtudományi Intézet hungarológia Pszichológiai Intézet pszichológia Matematika Intézet Matematika Orvostudomány Gyógyszerészet Orvostudomány Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Történelmi Intézet történelem Biológia Tanszékcsoport Biológia Orvostudomány Orvostudomány Történelmi Intézet bölcsészettudomány Politológia Tanszék politológia Kémiai Tanszékcsoport Kémia Orvostudomány Olasz Tanszék nyelv és filológia Agrártudományok Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Szociológia Tanszék szociológia Környezettudomány Angol-Amerikai Intézet nyelv és filológia Politológia Tanszék

2007 2002 2007 2007 2007 2006 2004 2007 2007 2007 2006 2001 1998 2000 2004 2004 2009 2006 1998 1998 2006 2006 2004 1998 2006 2003 2004 2004 2007 2003 2008

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE HASKOLI ISLANDS LIETUVOS ZEMES UKIO UNIVERSITETAS VILNIAUS UNIVERSITETAS VILNIAUS KOLEGIJA VILNIAUS KOLEGIJA RIGAS TEHNISKA UNIVERSITATE RIGAS TEHNISKA UNIVERSITATE RIGAS TEHNISKA UNIVERSITATE RIGAS TEHNISKA UNIVERSITATE Rīgas Stradiņa Universitāte Rīgas Stradiņa Universitāte UNIVERSITETET I BERGEN

Izland Litvánia Litvánia Litvánia Litvánia Lettország Lettország Lettország Lettország Lettország Lettország Norvégia

Reykjavik Kaunas Vilnius Vilnius Vilnius Riga Riga Riga Riga Riga Riga Bergen

OEC AMTC TEK TEK TEK TEK TEK TEK TEK OEC OEC TEK

UNIVERSITETET I BERGEN

Norvégia

Bergen

TEK

TTK

UNIVERSITEIT VAN AMSTERDAM VRIJE UNIVERSITEIT AMSTERDAM CHRISTELIJKE AGRARISCHE HOGESCHOOL UNIVERSITEIT TWENTE

Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia

Amszterdam Amszterdam Dronten Enschede

TEK OEC AMTC TEK

BTK

HANZEHOGESCHOOL GRONINGEN

Hollandia

Groningen

OEC

EK

ÁJK KTK KTK MK MK MK MK

ÁJK

IK

UNIVERSITEIT LEIDEN UNIVERSITEIT LEIDEN

Hollandia Hollandia

Leiden Leiden

TEK TEK

BTK TTK

UNIVERSITEIT LEIDEN RADBOUD UNIVERSITEIT NIJMEGEN RADBOUD UNIVERSITEIT NIJMEGEN ERASMUS UNIVERSITEIT ROTTERDAM UNIVERSITEIT UTRECHT WAGENINGEN UNIVERSITEIT

Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia

Leiden Nijmegen Nijmegen Rotterdam Utrecht Wageningen

TEK TEK TEK OEC TEK AMTC

TTK BTK IK

WAGENINGEN UNIVERSITEIT

Hollandia

Wageningen

AMTC

UNIVERSIDADE DE AVEIRO INSTITUTO POLITÉCNICO DE CASTELO BRANCO UNIVERSIDADE DE COIMBRA

Portugália Portugália Portugália

Aveiro Castelo Branco Coimbra

TEK OEC OEC

288

Földtudományi Tanszékcsoport Néderlandisztika Tanszék

BTK

TTK EK

Néderlandisztika Tanszék Matematika Intézet Biológia Tanszékcsoport Pszichológiai Intézet

Pszichológiai Intézet

Földtudományi Tanszékcsoport

Orvostudomány Agrártudományok Jog Közgazdaságtan Matematika, informatika Építőmérnök Város és területtervezés Üzleti tudományok Gépészet Orvostudomány Orvostudomány Jog

2005 2006 2008 2006 2006 2006 2006 2006 2006 2004 2004 2008

Földrajz

2006

néderlandisztika Orvostudomány Agrártudomány Informatika Ápoló, szülész, gyógytornász

1998 1998 2008 2007

néderlandisztika matematika

2006 2006

Mikrobiológia pszichológia Statisztika Orvostudomány pszichológia Agrár-közgazdaságtan Környezettudomány, ökológia

2006 2006 2005 2008 2006 2000

túrizmus Ápolástan Orvostudomány

2009 2005 2001

2003

2000

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE UNIVERSIDADE DE COIMBRA INSTITUTO POLITECNICO DE COIMBRA UNIVERSIDADE DE LISBOA Universidade do Porto UNIVERSIDADE FERNANDO PESSOA UNIVERSIDADE DE TRÁS-OS-MONTES E ALTO DOURO INSTITUTO SUPERIOR POLITÉCNICO DE VISEU INSTITUTO SUPERIOR POLITÉCNICO DE VISEU AKADEMIA TECHNICZNO-HUMANISTYCZNA W BIELSKUBIALEJ AKADEMIA TECHNICZNO-HUMANISTYCZNA W BIELSKUBIALEJ AKADEMIA TECHNICZNO-HUMANISTYCZNA W BIELSKUBIALEJ AKADEMIA BYDGOSKA IM. KAZIMIERZA WIELKIEGO UNIWERSYTET TECHNOLOGICZNO - PRZYRODNICZY IM. JANA I JEDRZEJA SNIADECKICH

Portugália Portugália Portugália Portugália Portugália Portugália Portugália Portugália

Coimbra Coimbra Lisszabon Porto Porto Vila Real Viseu Viseu

TEK OEC OEC OEC OEC AMTC OEC OEC

TTK EK

Lengyelország

Bielsko-Biala

Lengyelország

POLITECHNIKA SLASKA


EK EK

Biológia Labormunka Orvostudomány Orvostudomány Orvostudomány Agrártudományok Ápolástan Szociális munka

2006 2007 2001 1998 2004 2002 2008 2008

TEK

MK

Technical Manager

2007

Bielsko-Biala

TEK

MK

Gépészet

2007

Lengyelország Lengyelország

Bielsko-Biala Bydgoszcz

TEK TEK

MK TTK

Környezetmérnök Matematika

2007 2007

Lengyelország

Bydgoszcz

AMTC

2009

Lengyelország

Gliwice

TEK

Agrártudományok Anyagtudomány vagy gépészet Földrajz matematika szláv nyelv és filológia Orvostudomány matematika Közgazdaságtan

2006 2006 2006 2005 2009 2006

Mikrobiológia szláv nyelv és filológia Ápolástan angol nyelvészet Közgazdaságtan

2009 2006 2009 2007 2007

Mikrobiológia Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan pszichológia

2009 2004 2004 2007

FOK

Matematika Intézet

MK Földtudományi Tanszékcsoport Matematika Intézet Szlavisztikai Intézet

UNIWERSYTET SLASKI UNIWERSYTET SLASKI UNIWERSYTET SLASKI SLASKA AKADEMIA MEDYCZNA UNIWERSYTET JAGIELLONSKI AKADEMIA EKONOMICZNA W KRAKOWIE

Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország

Katowice Katowice Katowice Katowice Krakkó Krakkó

TEK TEK TEK OEC TEK TEK

TTK TTK BTK

UNIWERSYTET LÓDZKI UNIWERSYTET MARII CURIE-SKLODOWSKIEJ PANSTWOWA WYZSZA SZKOLA ZAWODOWA W NYSIE Poznańska Wyższa Szkoła Biznesu i Języków Obcych Poznańska Wyższa Szkoła Biznesu i Języków Obcych

Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország

Lodz Lublin Nysa Poznan Krakkó

TEK TEK OEC TEK TEK

TTK BTK EK BTK KTK

UNIWERSYTET RZESZOWSKI SZKOŁA GŁÓWNA GOSPODARSTWA WIEJSKIEGO SZKOŁA GŁÓWNA GOSPODARSTWA WIEJSKIEGO SZKOLA WYZSZA PSYCHOLOGII SPOLECZNEJ

Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország

Rzeszow Varsó Varsó Varsó

TEK AMTC AMTC TEK

TTK


BTK

Pszichológiai Intézet

289

TTK KTK

Matematika Intézet Biológia Tanszékcsoport Szlavisztikai Intézet Angol-Amerikai Intézet

2009

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE UNIWERSYTET WROCLAWSKI UNIWERSYTET PRZYRODNICZY WE WROCLAWIU AKADEMIA MEDYCZNA WE WROCLAWIU AKADEMIA MEDYCZNA WE WROCLAWIU WYŻSZA SZKOłA ZARZĄDZANIA "EDUKACJA" UNIWERSYTET ZIELONOGÓRSKI

Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország Lengyelország

UNIVERSITATEA "BABES-BOLYAI" DIN CLUJ-NAPOCA

Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia

UNIVERSITATEA TEHNICA DIN CLUJ-NAPOCA

Románia


Románia


Románia

UNIVERSITATEA TEHNICA DIN CLUJ-NAPOCA UNIVERSITATEA "OVIDIUS" CONSTANTA UNIVERSITATEA "OVIDIUS" CONSTANTA UNIVERSITATEA "OVIDIUS" CONSTANTA UNIVERSITATEA "OVIDIUS" CONSTANTA

Románia Románia Románia Románia Románia

UNIVERSITATEA TEHNICA "GHEORGHE ASACHI" DIN IASI

Románia

UNIVERSITATEA DIN ORADEA

Románia

UNIVERSITATEA DIN ORADEA UNIVERSITATEA DIN ORADEA

Románia Románia

KTK TTK

Magyar Nyelvtudományi Intézet modern nyelvészet Agrártudományok Orvostudomány Orvostudomány Közgazdaságtan Matematika Intézet Matematika

2009 2004 2009 2009 2006 2009

TEK

BTK


történelem

2008

TEK

BTK

Angol-Amerikai Intézet

amerikanisztika

2006

TEK

TTK

Matematika Intézet

matematika

2006

TEK

TTK

Kémiai Tanszékcsoport kémia

OEC

EK

TEK

IK

Wroclaw Wroclaw Wroclaw Wroclaw Wroclaw Zielona Góra Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Cluj-Napoca (Kolozsvár) Constanta Constanta Constanta Constanta

TEK AMTC OEC OEC TEK TEK

BTK

Iasi Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea


2005

Szociális munka

2004

Informatika

2006

Biológia

2006

TEK

TTK

TEK

MK

Építőmérnök

2006

TEK

MK

Gépészet

2008

TEK

MK

Környezetmérnök

2006

TEK TEK TEK TEK TEK

MK ÁJK ÁJK BTK KTK

Műszaki Menedzser Nemzetközi jog Közigazgatás szociológia Közgazdaságtan

2006 2007 2007 2007 2007

TEK

TTK

Környezettudomány

2009

TEK

KTK

Közgazdaságtan

2006

eurorégió tanulmányok Agrártudományok

2006 2006

TEK AMTC

290

TTK

Szociológia Tanszék Biológia Tanszékcsoport Földtudományi Tanszékcsoport


UNIVERSITATEA DIN ORADEA UNIVERSITATEA DE MEDICINA SI FARMACIE TARGU MURES UNIVERSITATEA DE MEDICINA SI FARMACIE TARGU MURES UNIVERSITATEA "PETRU MAIOR" DIN TARGU MURES UNIVERSITATEA DE VEST DIN TIMISOARA SVERIGES LANTBRUKSUNIVERSITET HELSINGIN YLIOPISTO HELSINGIN YLIOPISTO HELSINGIN YLIOPISTO JOENSUUN YLIOPISTO JOENSUUN YLIOPISTO

Románia

(Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad) Oradea (Nagyvárad)

Románia

Targu Mures

OEC

Románia Románia Románia Svédország Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország

Targu Mures Targu Mures Temesvár Uppsala Helsinki Helsinki Helsinki Joensuu Joensuu

TEK TEK TEK AMTC AMTC AMTC OEC AMTC TEK

TTK ÁJK TTK

JOENSUUN YLIOPISTO JYVÄSKYLÄN YLIOPISTO

Finnország Finnország

Joensuu Jyväskylä

TEK TEK

TTK KTK


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia


Románia

OEC TEK

IK

TEK

TTK

TEK

ÁJK

Matematika Intézet

Orvostudomány

2005

Informatika

2005

Matematika

2005

jog

2006

Biológia

2006

TEK

TTK


TEK

BTK


nyelv és filológia

2006

TEK

BTK


Szociális munka

2006

TEK

BTK


szociológia

2006

TEK

TTK

Fizika

2005

TEK

TTK

Fizika Tanszékcsoport Biológia Tanszékcsoport

Környezettudomány

2006

TEK

ZK

Zeneművészet

2006

oktatástudomány

2005

Orvostudomány

2006

TEK

291

BTK

GYTK BTK

Neveléstudományi Intézet

Kémiai Tanszékcsoport Gyógyszerészet jog Matematika Intézet Matematika Agrártudományok Agrártudományok Agrár-közgazdaságtan Gyógyszerészet Erdészet Angol-Amerikai Intézet nyelv és filológia Földtudományi Tanszékcsoport Földrajz Közgazdaságtan

2007 2009 2006 2001 2001 2001 2001 2004 2006 2006 2006

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Magyar Nyelvtudományi Intézet hungarológia Informatika Informatika Közgazdaságtan Agrártudományok Agrártudományok Zeneművészet Ápoló, szülész, gyógytornász, szociális munka Szociológia Tanszék szociológia Szociológia Tanszék szociológia Orvostudomány Orvostudomány Orvosi technológia Ápoló, szülész, gyógytornász, szociális munka Ápoló Ápoló Szociális munka Szociális munka Zeneművészet jog

JYVÄSKYLÄN YLIOPISTO JYVÄSKYLÄN YLIOPISTO JYVÄSKYLÄN AMMATTIKORKEAKOULU JYVÄSKYLÄN AMMATTIKORKEAKOULU JYVÄSKYLÄN AMMATTIKORKEAKOULU JYVÄSKYLÄN AMMATTIKORKEAKOULU JYVÄSKYLÄN AMMATTIKORKEAKOULU

Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország

Jyväskylä Jyväskylä Jyväskylä Jyväskylä Jyväskylä Jyväskylä Jyvaskyla

TEK TEK TEK AMTC AMTC AMTC TEK

BTK IK IK

KAJAANIN AMMATTIKORKEAKOULU HUMANISTINEN AMMATTIKORKEAKOULU KUOPION YLIOPISTO KUOPION YLIOPISTO KUOPION YLIOPISTO SAVONIA AMMATTIKORKEAKOULU

Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország

Kajaani Helsinki Kuopio Kuopio Kuopio Kuopio

OEC TEK TEK OEC OEC OEC

EK BTK BTK

OULUN SEUDUN AMMATTIKORKEAKOULU SATAKUNNAN AMMATTIKORKEAKOULU SATAKUNNAN AMMATTIKORKEAKOULU SATAKUNNAN AMMATTIKORKEAKOULU SATAKUNNAN AMMATTIKORKEAKOULU PIRKANMAAN AMMATTIKORKEAKOULU UNIVERZA V MARIBORU

Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország Finnország Szlovénia Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák

Oulu Pori Pori Pori Pori Tampere Maribor

OEC OEC OEC OEC OEC TEK TEK

EK EK EK EK EK ZK ÁJK

Besztercebánya

TEK

ZK

Pozsony

OEC

Pozsony

TEK

TTK

Kémiai Tanszékcsoport Kémia

2006

Pozsony

TEK

BTK

Néprajzi Tanszék

Antropológia

2009

Pozsony

TEK

ZK

Zeneművészet

2009

Kassa Kassa

TEK OEC

TTK EK

matematika Ápolástan

2009 2009

AKADEMIA UMENI V BANSKEJ BYSTRICI UNIVERZITA KOMENSKEHO V BRATISLAVE (COMENIUS UNIVERSITY IN BRATISLAVA) UNIVERZITA KOMENSKEHO V BRATISLAVE (COMENIUS UNIVERSITY IN BRATISLAVA) UNIVERZITA KOMENSKEHO V BRATISLAVE (COMENIUS UNIVERSITY IN BRATISLAVA) VYSOKÁ SKOLA MÚZICKÝCH UMENÍ V BRATISLAVE UNIVERZITA PAVLA JOZEFA SAFARIKA V KOSICIACH UNIVERZITA PAVLA JOZEFA SAFARIKA V KOSICIACH

292

ZK

Matematika Intézet

2006 2005 2004 2005 2005 2005 1998 1998 2009 1998 1998 1998 2005 2007 2004 2004 2004 2004 1999 2007

Zeneművészet

2005

Orvostudomány

2009


TRNAVSKÁ UNIVERZITA V TRNAVE CUKUROVA UNIVERSITESI CUKUROVA UNIVERSITESI ADIYAMAN UNIVERSITESI AFYON KOCATEPE UNIVERSITESI AFYON KOCATEPE UNIVERSITESI AFYON KOCATEPE UNIVERSITESI HACETTEPE ÜNİVERSİTESİ AKDENIZ UNIVERSITESI

Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Szlovák Köztársaság Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország

AKDENIZ UNIVERSITESI MEHMET AKIF ERSOY UNIVERSITESI ULUDAG UNIVERSITESI CANAKKALE ONSEKIZ MART ÜNIVERSITESI HITIT UNIVERSITESI

Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország

Technicka univerzita v Kosiciach Technicka univerzita v Kosiciach Technicka univerzita v Kosiciach UNIVERZITA KONSTANTINA FILOZOFA V NITRE (CONSTANTIN THE PHILOSOPHER UNIVERSITY IN NITRA) UNIVERZITA KONSTANTINA FILOZOFA V NITRE SLOVENSKÁ POLNOHOSPODÁRSKA UNIVERZITA V NITRE SLOVENSKÁ POLNOHOSPODÁRSKA UNIVERZITA V NITRE PRESOVSKA UNIVERZITA V PRESOVE PRESOVSKA UNIVERZITA V PRESOVE KATOLICKA UNIVERZITA V RUZOMBERKU TRNAVSKÁ UNIVERZITA V TRNAVE

Kassa

TEK

MK

Műszaki tudományok, technológiák

2005

Kassa

TEK

MK

Műszaki menedzsment

2005

Kassa

TEK

MK

Építőmérnök

2005

Nyitra

TEK

TTK

Kémiai Tanszékcsoport Kémia

2006

Nyitra

TEK

TTK

Matematika Intézet

Matematika

2006

Nyitra

AMTC

Agrártudományok

2004

Nyitra

AMTC


2004

Presov

TEK

BTK


történelem

2007

Presov

TEK

BTK


nyelvészet

2007

Ruzomberok

TEK

TTK

Matematika Intézet

tanárképzés

2008

Trnava

OEC

EK

szociális munka

2005

Trnava Adana Adana Adiyaman Afyonkarahisar Afyonkarahisar Afyonkarahisar Ankara Antalya

TEK AMTC OEC TEK TEK TEK TEK TEK TEK

BTK


IK MK MK MK BTK TTK

Néprajzi Tanszék Matematika Intézet

2005 2007 2008 2008 2007 2007 2007 2006 2007

Antalya Burdur Bursa Canakkale Corum

AMTC OEC TEK TEK TEK

történelem Agrár-informatika Orvostudomány Informatika Építőmérnök Műszaki Menedzser Gépészet folklór matematika Élelmiszertudományok és technológia Ápolástan matematika angol nyelvészet Biológia

293

EK TTK BTK TTK

Matematika Intézet Angol-Amerikai Intézet Biológia

2007 2009 2009 2006 2007

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Tanszékcsoport HITIT UNIVERSITESI

Törökország

Corum

TEK

MK

HITIT UNIVERSITESI TRAKYA ÜNiVERSiTESi ATATÜRK ÜNIVERSITESI ATATÜRK ÜNIVERSITESI

Törökország Törökország Törökország Törökország

Corum Edirne Erzurum Erzurum

TEK OEC AMTC TEK

MK

ATATÜRK ÜNIVERSITESI ATATÜRK ÜNIVERSITESI GAZIANTEP UNIVERSITESI SULEYMAN DEMIREL UNIVERSITESI İSTANBUL ÜNİVERSİTESİ İSTANBUL ÜNİVERSİTESİ DOKUZ EYLUL UNIVERSITESI ERCİYES ÜNİVERSİTESİ

Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország

Erzurum Erzurum Gaziantep Isparta Isztanbul Isztanbul Izmir Kayseri

TEK TEK TEK OEC OEC OEC OEC TEK

MK MK BTK

ERCİYES ÜNİVERSİTESİ ERCİYES ÜNİVERSİTESİ KOCAELI UNIVERSITESI SELCUK UNIVERSITESI NAMIK KEMAL ÜNIVERSITESI BOZOK ÜNIVERSITESI BOZOK ÜNIVERSITESI BOZOK ÜNIVERSITESI BOZOK ÜNIVERSITESI The Queen's University of Belfast

Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Törökország Nagy-Britannia

Kayseri Kayseri Kocaeli Konya Tekirdag Yozgat Yozgat Yozgat Yozgat Belfast

TEK TEK TEK TEK OEC TEK TEK TEK TEK TEK

MK MK TTK KTK EK MK MK MK MK BTK

WRITTLE COLLEGE

Nagy-Britannia

Chelmsford

AMTC

WRITTLE COLLEGE COVENTRY UNIVERSITY COVENTRY UNIVERSITY COVENTRY UNIVERSITY COVENTRY UNIVERSITY COVENTRY UNIVERSITY

Nagy-Britannia Nagy-Britannia Nagy-Britannia Nagy-Britannia Nagy-Britannia Nagy-Britannia

Chelmsford Coventry Coventry Coventry Coventry Coventry

AMTC TEK TEK TEK TEK TEK

294

MK


EK EK MK

KTK MK MK MK MK

Fizika Tanszékcsoport

Filozófia Intézet

Műszaki Menedzser Műszaki tudományok, technológiák Orvostudomány Agrár-közgazdaságtan Műszaki menedzsment Műszaki tudományok, technológiák Építőmérnök angol nyelvészet Orvostudomány Orvostudomány Ápolástan Ápolástan Műszaki Menedzser Műszaki tudományok, technológiák Építőmérnök Fizika Üzleti tudományok Ápolástan Gépészet Építőmérnök Gépészet Építőmérnök filozófia

2007

Agrártudományok

2004

Agrár-közgazdaságtan Közgazdaságtan Építőmérnök Műszaki Menedzser Gépészet Környezetmérnök

2004 2007 2007 2007 2007 2007

2007 2007 2008 2008 2008 2008 2009 2004 2004 2004 2007 2007 2007 2007 2007 2009 2008 2008 2008 2008 2008 2006

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE THE SCOTTISH AGRICULTURAL COLLEGE

Nagy-Britannia

Chelmsford

AMTC

ROYAL SCOTTISH ACADEMY OF MUSIC AND DRAMA UNIVERSITY OF SURREY

Nagy-Britannia Nagy-Britannia

Glasgow Guildford

TEK TEK

ZK TTK

KING'S COLLEGE LONDON UNIVERSITY OF PORTSMOUTH UNIVERSITY OF CENTRAL LANCASHIRE

Nagy-Britannia Nagy-Britannia Nagy-Britannia

London Portsmouth Preston

TEK TEK TEK

TTK BTK BTK

Fizika Tanszékcsoport Biológia Tanszékcsoport Angol-Amerikai Intézet Angol-Amerikai Intézet


2008

Zeneművészet Fizika

2009 2006

Mikrobiológia fordítás/tolmácsolás angol irodalom

2003 2006 2006

A Debreceni Egyetemről több hónapos részképzésre kiutazó hallgatók (a Magyar Ösztöndíj Bizottság által szervezett részképzések) Év

Hallgatói létszám/ karok

Célországok

2000

45 / BTK, KTK

Oroszország, Lengyelország

2001

28 / BTK, KTK


2002

11 / BTK, KTK


2003

12 / BTK, KTK


2004

18 / BTK, KTK


2005

15 / BTK, KTK


2006

11 / BTK, KTK


295


5.13 A DE CEEPUS MOBILITÁSÁNAK RÉSZLETES ADATAI A Debreceni Egyetemről kiutazó CEEPUS hallgatók Év

Kiutazó/kar

Hová

2000

2 fő / MFK, TTK

Szlovákia

2001

9 fő / BTK, MFK, TTK

Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia

2002

9 fő / BTK, MFK, TTK

Ausztria, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia

2003

4 fő / MTK, TTK

Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia

2004

15 fő / ATC, BTK, MFK, TTK

Ausztria, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia

2005


Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia

2006


Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország

2007

18 fő / AMTC, BTK, MFK, TTK

Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia

2008

19 fő / AMTC, BTK, MK, TTK

Ausztria, Csehország, Horváthország, Lengyelország, Szlovákia, Románia

296


5.14 A DEBRECENI EGYETEM INGATLANÁLLOMÁNYA (HELYISÉGLISTA) A Magyar Állam tulajdonában és a DE kezelésében lévő ingatlanok Sor sz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad

Épületek száma db

KP

Debrecen

9708/A/7

Piac u. 58. fszt. 7.

M09

1/1

1

KP

Debrecen

9708/A/8

Piac u. 58. fszt. 8.

M09

1/1

1

lakóház

74

74

KP

Debrecen

20209/2

Füredi u. 44

M09

1/1

1

intézményi

1 901

455

KP

Debrecen

21844/13

Poroszlay u. 97.

M09

1/1

1

intézményi

868

258

KP

Debrecen

22248/1

Egyetem tér 1.

M09

1/1

-

KP

Debrecen

10796/3

Laktanya u. 3/d

M09

1307/10010

1

egyéb

9 979

205

AMTC

Debrecen

19549

Böszörményi u. 138.

M09

1/1

1

intézményi

53 877

1894

AMTC

Debrecen

19550/1


M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

19550/6


M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

19551


M09

1/1

2

egyéb

13 351

772

AMTC

Debrecen

19552


M09

1/1

1

egyéb

22 184

20

AMTC

Debrecen

19553


M09

1/1

5

egyéb

30 798

1811

AMTC

Debrecen

19554


M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

19555


M09

1/1

9

AMTC

Debrecen

19556/1


M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

19556/16


M09

1/1

AMTC

Debrecen

19556/17


M09

AMTC

Debrecen

19559/13


AMTC

Debrecen

19548/2


AMTC

Debrecen

19548/3

AMTC

Debrecen

AMTC

Debrecen

AMTC

épület típus lakóház

telek terület (m2) 70

épület összterület (m2) 70

6 104

3 648 2 350

18 324 egyéb

58 234

5

egyéb

35 942

805

1/1

5

egyéb

49 610

1356

M09

1/1

6

intézményi

29 252

3562

M09

1/1

1

intézményi

33 927

2179


M09

1/1

1

intézményi

10 139

2354

19548/4


M09

1/1

-

19547

Böszörményi u. 146/B

M09

1/1

1

intézményi

4 900

1458

Debrecen

5844

Ótemető u. 2-3.

M09

1/1

2

intézményi

12 563

15577

AMTC

Debrecen

5840/1

Ótemető u. 2-1.

M09

1/1

1

intézményi

2 850

1066

AMTC

Debrecen

014

Pallag

M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

015

Pallag

M09

1/1

8

AMTC

Debrecen

017/3

Pallag

M09

1/1

-

297

27681

4 305

3 443

184 437 intézményi

72 611 209 925

1245

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE Sor sz.

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

017/5

Pallag

M09

1/1

-

2 945

AMTC

Debrecen

026/6

Pallag

M09

1/1

-

783 601

AMTC

Debrecen

19396

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

28 954

AMTC

Debrecen

19398

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

4 770

AMTC

Debrecen

0164

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

1

AMTC

Debrecen

0169/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

115 819

AMTC

Debrecen

0169/4

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

4 086

AMTC

Debrecen

0170/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

330

AMTC

Debrecen

0179

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

33 682

AMTC

Debrecen

0180/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

8 642

AMTC

Debrecen

0181/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

268 241

AMTC

Debrecen

0181/2

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

1 914

AMTC

Debrecen

0203/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 216

AMTC

Debrecen

0182/5

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

3 317

AMTC

Debrecen

0182/6

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

347 713

AMTC

Debrecen

0204/4

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

0204/5

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

4

AMTC

Debrecen

0204/15

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

38 090

AMTC

Debrecen

0204/16

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

5 981

AMTC

Debrecen

0204/17

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 180

AMTC

Debrecen

0204/18

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 181

AMTC

Debrecen

0204/19

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 180

AMTC

Debrecen

0204/20

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 130

AMTC

Debrecen

0204/21

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 130

AMTC

Debrecen

0204/22

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 180

AMTC

Debrecen

0204/23

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 180

AMTC

Debrecen

0204/24

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

6 180

AMTC

Debrecen

0204/25

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 144

AMTC

Debrecen

0204/26

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

148

AMTC

Debrecen

0204/27

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

151

AMTC

Debrecen

0204/28

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

13 918

AMTC

Debrecen

0204/29

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

12 955

AMTC

Debrecen

0204/30

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

12 956

298

épület típus

egyéb

telek terület (m2)

4 740

épület összterület (m2)

285

38 527 egyéb

19 667

398


61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

0204/31

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

12 955

AMTC

Debrecen

0204/32

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

15 546

AMTC

Debrecen

0204/33

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 060

AMTC

Debrecen

0204/34

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 201

AMTC

Debrecen

0204/35

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 200

AMTC

Debrecen

0204/36

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

7 153

AMTC

Debrecen

0204/37

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

247 594

AMTC

Debrecen

0207/1

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

269 122

AMTC

Debrecen

0207/2

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

5 407

AMTC

Debrecen

0208

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

3 269

AMTC

Debrecen

0211/10

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

0212/3

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

5

egyéb

21 345

AMTC

Debrecen

0212/4

Kismacs-Bellegelő

M09

1/1

1

egyéb

2 675

225

AMTC

Debrecen

0319/3

Látókép

M09

1/1

5

egyéb

695 069

1465

AMTC

Debrecen

0319/4

Látókép

M09

1/1

-

egyéb

AMTC

Debrecen

66068/1

Pallag

M09

178791/180520

-

20 591

AMTC

Debrecen

66068/2

Pallag

M09

1/1

-

1 067

AMTC

Debrecen

66068/3

Pallag

M09

1/1

-

940

AMTC

Debrecen

66068/4

Pallag

M09

1/1

-

940

AMTC

Debrecen

66068/5

Pallag

M09

1/1

-

940

AMTC

Debrecen

66068/6

Pallag

M09

1/1

-

939

AMTC

Debrecen

66068/7

Pallag

M09

1/1

-

1 160

AMTC

Debrecen

66068/8

Pallag

M09

1/1

-

1 438

AMTC

Debrecen

66068/9

Pallag

M09

1/1

-

922

AMTC

Debrecen

66068/10

Pallag

M09

1/1

-

917

AMTC

Debrecen

66068/11

Pallag

M09

1/1

-

1 399

AMTC

Debrecen

66068/12

Pallag

M09

1/1

-

1 090

AMTC

Debrecen

66068/13

Pallag

M09

1/1

-

902

AMTC

Debrecen

66068/14

Pallag

M09

1/1

-

902

AMTC

Debrecen

66068/15

Pallag

M09

1/1

-

1 242

AMTC

Debrecen

66068/16

Pallag

M09

1/1

-

1 344

AMTC

Debrecen

66068/17

Pallag

M09

1/1

-

907

AMTC

Debrecen

66068/18

Pallag

M09

1/1

-

1 047

299

épület típus

telek terület (m2)


156 190

2 877

3600


94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/19

Pallag

M09

1/1

-

964

AMTC

Debrecen

66068/20

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/21

Pallag

M09

1/1

-

909

AMTC

Debrecen

66068/22

Pallag

M09

1/1

-

1 360

AMTC

Debrecen

66068/23

Pallag

M09

1/1

-

1 189

AMTC

Debrecen

66068/24

Pallag

M09

1/1

-

1 145

AMTC

Debrecen

66068/25

Pallag

M09

1/1

-

1 374

AMTC

Debrecen

66068/26

Pallag

M09

1/1

-

914

AMTC

Debrecen

66068/27

Pallag

M09

178791/180520

-

241

AMTC

Debrecen

66068/28

Pallag

M09

1/1

-

901

AMTC

Debrecen

66068/29

Pallag

M09

1/1

-

989

AMTC

Debrecen

66068/30

Pallag

M09

1/1

-

1 141

AMTC

Debrecen

66068/31

Pallag

M09

1/1

-

959

AMTC

Debrecen

66068/32

Pallag

M09

1/1

-

947

AMTC

Debrecen

66068/33

Pallag

M09

1/1

-

945

AMTC

Debrecen

66068/34

Pallag

M09

1/1

-

1 082

AMTC

Debrecen

66068/35

Pallag

M09

178791/180520

-

891

AMTC

Debrecen

66068/36

Pallag

M09

178791/180520

-

1 596

AMTC

Debrecen

66068/37

Pallag

M09

178791/180520

-

6 870

AMTC

Debrecen

66068/38

Pallag

M09

1/1

-

1 042

AMTC

Debrecen

66068/39

Pallag

M09

1/1

-

901

AMTC

Debrecen

66068/40

Pallag

M09

1/1

-

1 074

AMTC

Debrecen

66068/41

Pallag

M09

1/1

-

1 187

AMTC

Debrecen

66068/42

Pallag

M09

1/1

-

919

AMTC

Debrecen

66068/43

Pallag

M09

1/1

-

989

AMTC

Debrecen

66068/44

Pallag

M09

1/1

-

1 113

AMTC

Debrecen

66068/45

Pallag

M09

1/1

-

1 087

AMTC

Debrecen

66068/46

Pallag

M09

1/1

-

1 009

AMTC

Debrecen

66068/47

Pallag

M09

1/1

-

963

AMTC

Debrecen

66068/48

Pallag

M09

1/1

-

1 005

AMTC

Debrecen

66068/49

Pallag

M09

1/1

-

965

AMTC

Debrecen

66068/50

Pallag

M09

1/1

-

1 111

AMTC

Debrecen

66068/51

Pallag

M09

1/1

-

1 612

300

épület típus

telek terület (m2)



127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/52

Pallag

M09

1/1

-

977

AMTC

Debrecen

66068/53

Pallag

M09

1/1

-

1 284

AMTC

Debrecen

66068/54

Pallag

M09

1/1

-

1 216

AMTC

Debrecen

66068/55

Pallag

M09

1/1

-

949

AMTC

Debrecen

66068/56

Pallag

M09

1/1

-

1 016

AMTC

Debrecen

66068/57

Pallag

M09

1/1

-

1 005

AMTC

Debrecen

66068/58

Pallag

M09

1/1

-

1 050

AMTC

Debrecen

66068/59

Pallag

M09

1/1

-

1 103

AMTC

Debrecen

66068/60

Pallag

M09

1/1

-

1 186

AMTC

Debrecen

66068/61

Pallag

M09

1/1

-

1 022

AMTC

Debrecen

66068/62

Pallag

M09

1/1

-

970

AMTC

Debrecen

66068/63

Pallag

M09

1/1

-

1 087

AMTC

Debrecen

66068/64

Pallag

M09

1/1

-

1 068

AMTC

Debrecen

66068/65

Pallag

M09

1/1

-

1 079

AMTC

Debrecen

66068/66

Pallag

M09

1/1

-

997

AMTC

Debrecen

66068/67

Pallag

M09

1/1

-

1 014

AMTC

Debrecen

66068/68

Pallag

M09

1/1

-

1 189

AMTC

Debrecen

66068/69

Pallag

M09

1/1

-

1 066

AMTC

Debrecen

66068/70

Pallag

M09

1/1

-

1 153

AMTC

Debrecen

66068/71

Pallag

M09

178791/180520

-

2 464

AMTC

Debrecen

66068/72

Pallag

M09

1/1

-

1 189

AMTC

Debrecen

66068/73

Pallag

M09

1/1

-

1 240

AMTC

Debrecen

66068/74

Pallag

M09

1/1

-

995

AMTC

Debrecen

66068/75

Pallag

M09

1/1

-

1 242

AMTC

Debrecen

66068/76

Pallag

M09

178791/180520

-

411

AMTC

Debrecen

66068/77

Pallag

M09

178791/180520

-

7 569

AMTC

Debrecen

66068/78

Pallag

M09

1/1

-

1 072

AMTC

Debrecen

66068/79

Pallag

M09

1/1

-

960

AMTC

Debrecen

66068/80

Pallag

M09

1/1

-

973

AMTC

Debrecen

66068/81

Pallag

M09

1/1

-

955

AMTC

Debrecen

66068/82

Pallag

M09

1/1

-

972

AMTC

Debrecen

66068/83

Pallag

M09

1/1

-

1 167

AMTC

Debrecen

66068/84

Pallag

M09

1/1

-

1 150

301

épület típus

telek terület (m2)



160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/85

Pallag

M09

1/1

-

1 001

AMTC

Debrecen

66068/86

Pallag

M09

1/1

-

1 075

AMTC

Debrecen

66068/87

Pallag

M09

1/1

-

1 003

AMTC

Debrecen

66068/88

Pallag

M09

1/1

-

1 069

AMTC

Debrecen

66068/89

Pallag

M09

1/1

-

1 037

AMTC

Debrecen

66068/90

Pallag

M09

1/1

-

1 005

AMTC

Debrecen

66068/91

Pallag

M09

1/1

-

1 039

AMTC

Debrecen

66068/92

Pallag

M09

1/1

-

1 060

AMTC

Debrecen

66068/93

Pallag

M09

1/1

-

1 007

AMTC

Debrecen

66068/94

Pallag

M09

1/1

-

1 099

AMTC

Debrecen

66068/95

Pallag

M09

1/1

-

1 449

AMTC

Debrecen

66068/96

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/97

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/98

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/99

Pallag

M09

1/1

-

1 097

AMTC

Debrecen

66068/100

Pallag

M09

1/1

-

1 470

AMTC

Debrecen

66068/101

Pallag

M09

1/1

-

937

AMTC

Debrecen

66068/102

Pallag

M09

178791/180520

-

243

AMTC

Debrecen

66068/103

Pallag

M09

1/1

-

982

AMTC

Debrecen

66068/104

Pallag

M09

1/1

-

1 006

AMTC

Debrecen

66068/105

Pallag

M09

1/1

-

1 029

AMTC

Debrecen

66068/106

Pallag

M09

1/1

-

1 009

AMTC

Debrecen

66068/107

Pallag

M09

1/1

-

982

AMTC

Debrecen

66068/108

Pallag

M09

1/1

-

1 032

AMTC

Debrecen

66068/109

Pallag

M09

1/1

-

1 169

AMTC

Debrecen

66068/110

Pallag

M09

1/1

-

1 066

AMTC

Debrecen

66068/111

Pallag

M09

1/1

-

1 085

AMTC

Debrecen

66068/112

Pallag

M09

1/1

-

1 037

AMTC

Debrecen

66068/113

Pallag

M09

1/1

-

1 105

AMTC

Debrecen

66068/114

Pallag

M09

1/1

-

1 050

AMTC

Debrecen

66068/115

Pallag

M09

1/1

-

1 006

AMTC

Debrecen

66068/116

Pallag

M09

1/1

-

971

AMTC

Debrecen

66068/117

Pallag

M09

1/1

-

1 010

302

épület típus

telek terület (m2)



193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/118

Pallag

M09

1/1

-

AMTC

Debrecen

66068/119

Pallag

M09

178791/180520

-

338

AMTC

Debrecen

66068/120

Pallag

M09

178791/180520

-

2 651

AMTC

Debrecen

66068/121

Pallag

M09

178791/180520

-

8 622

AMTC

Debrecen

66068/122

Pallag

M09

178791/180520

-

1 978

AMTC

Debrecen

66068/123

Pallag

M09

1/1

-

1 030

AMTC

Debrecen

66068/124

Pallag

M09

1/1

-

956

AMTC

Debrecen

66068/125

Pallag

M09

1/1

-

1 058

AMTC

Debrecen

66068/126

Pallag

M09

1/1

-

996

AMTC

Debrecen

66068/127

Pallag

M09

1/1

-

1 244

AMTC

Debrecen

66068/128

Pallag

M09

1/1

-

1 332

AMTC

Debrecen

66068/129

Pallag

M09

1/1

-

1 018

AMTC

Debrecen

66068/130

Pallag

M09

1/1

-

1 039

AMTC

Debrecen

66068/131

Pallag

M09

1/1

-

1 031

AMTC

Debrecen

66068/132

Pallag

M09

1/1

-

912

AMTC

Debrecen

66068/133

Pallag

M09

1/1

-

924

AMTC

Debrecen

66068/134

Pallag

M09

1/1

-

980

AMTC

Debrecen

66068/135

Pallag

M09

1/1

-

1 127

AMTC

Debrecen

66068/136

Pallag

M09

1/1

-

1 045

AMTC

Debrecen

66068/137

Pallag

M09

1/1

-

948

AMTC

Debrecen

66068/138

Pallag

M09

1/1

-

967

AMTC

Debrecen

66068/139

Pallag

M09

1/1

-

977

AMTC

Debrecen

66068/140

Pallag

M09

1/1

-

956

AMTC

Debrecen

66068/141

Pallag

M09

1/1

-

969

AMTC

Debrecen

66068/142

Pallag

M09

1/1

-

1 503

AMTC

Debrecen

66068/143

Pallag

M09

1/1

-

1 069

AMTC

Debrecen

66068/144

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/145

Pallag

M09

1/1

-

977

AMTC

Debrecen

66068/146

Pallag

M09

1/1

-

1 259

AMTC

Debrecen

66068/147

Pallag

M09

1/1

-

924

AMTC

Debrecen

66068/148

Pallag

M09

1/1

-

902

AMTC

Debrecen

66068/149

Pallag

M09

1/1

-

1 103

AMTC

Debrecen

66068/150

Pallag

M09

1/1

-

1 186

303

épület típus

telek terület (m2) 1 045



226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/151

Pallag

M09

1/1

-

1 163

AMTC

Debrecen

66068/153

Pallag

M09

1/1

-

1 053

AMTC

Debrecen

66068/154

Pallag

M09

1/1

-

971

AMTC

Debrecen

66068/155

Pallag

M09

1/1

-

941

AMTC

Debrecen

66068/156

Pallag

M09

1/1

-

911

AMTC

Debrecen

66068/157

Pallag

M09

1/1

-

902

AMTC

Debrecen

66068/158

Pallag

M09

1/1

-

901

AMTC

Debrecen

66068/159

Pallag

M09

1/1

-

901

AMTC

Debrecen

66068/160

Pallag

M09

1/1

-

908

AMTC

Debrecen

66068/161

Pallag

M09

1/1

-

936

AMTC

Debrecen

66068/163

Pallag

M09

178791/180520

-

2 087

AMTC

Debrecen

66068/164

Pallag

M09

178791/180520

-

8 727

AMTC

Debrecen

66068/165

Pallag

M09

178791/180520

-

13 608

AMTC

Debrecen

66068/170

Pallag

M09

178791/180520

-

3 932

AMTC

Debrecen

66068/171

Pallag

M09

178791/180520

-

36 949

AMTC

Debrecen

66068/181

Pallag

M09

1/1

-

955

AMTC

Debrecen

66068/182

Pallag

M09

1/1

-

1 088

AMTC

Debrecen

66068/183

Pallag

M09

1/1

-

912

AMTC

Debrecen

66068/184

Pallag

M09

1/1

-

933

AMTC

Debrecen

66068/185

Pallag

M09

1/1

-

932

AMTC

Debrecen

66068/186

Pallag

M09

1/1

-

932

AMTC

Debrecen

66068/187

Pallag

M09

1/1

-

932

AMTC

Debrecen

66068/188

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/189

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/190

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/191

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/192

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/193

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/194

Pallag

M09

1/1

-

910

AMTC

Debrecen

66068/195

Pallag

M09

1/1

-

950

AMTC

Debrecen

66068/196

Pallag

M09

1/1

-

1 029

AMTC

Debrecen

66068/197

Pallag

M09

1/1

-

930

AMTC

Debrecen

66068/198

Pallag

M09

178791/180520

-

350

304

épület típus

telek terület (m2)



259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/199

Pallag

M09

1/1

-

1 087

AMTC

Debrecen

66068/200

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/201

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/202

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/203

Pallag

M09

1/1

-

964

AMTC

Debrecen

66068/204

Pallag

M09

1/1

-

1 042

AMTC

Debrecen

66068/205

Pallag

M09

1/1

-

1 112

AMTC

Debrecen

66068/206

Pallag

M09

1/1

-

1 064

AMTC

Debrecen

66068/207

Pallag

M09

1/1

-

1 032

AMTC

Debrecen

66068/208

Pallag

M09

1/1

-

1 035

AMTC

Debrecen

66068/209

Pallag

M09

1/1

-

1 032

AMTC

Debrecen

66068/210

Pallag

M09

1/1

-

933

AMTC

Debrecen

66068/211

Pallag

M09

1/1

-

929

AMTC

Debrecen

66068/212

Pallag

M09

1/1

-

1 083

AMTC

Debrecen

66068/213

Pallag

M09

178791/180520

-

2 319

AMTC

Debrecen

66068/214

Pallag

M09

178791/180520

-

1 167

AMTC

Debrecen

66068/215

Pallag

M09

178791/180520

-

10 166

AMTC

Debrecen

66068/216

Pallag

M09

1/1

-

1 052

AMTC

Debrecen

66068/217

Pallag

M09

1/1

-

924

AMTC

Debrecen

66068/218

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/219

Pallag

M09

1/1

-

954

AMTC

Debrecen

66068/220

Pallag

M09

1/1

-

1 247

AMTC

Debrecen

66068/221

Pallag

M09

1/1

-

1 054

AMTC

Debrecen

66068/222

Pallag

M09

1/1

-

923

AMTC

Debrecen

66068/223

Pallag

M09

1/1

-

916

AMTC

Debrecen

66068/224

Pallag

M09

1/1

-

929

AMTC

Debrecen

66068/225

Pallag

M09

1/1

-

917

AMTC

Debrecen

66068/226

Pallag

M09

1/1

-

956

AMTC

Debrecen

66068/227

Pallag

M09

1/1

-

920

AMTC

Debrecen

66068/228

Pallag

M09

1/1

-

925

AMTC

Debrecen

66068/229

Pallag

M09

1/1

-

1 026

AMTC

Debrecen

66068/230

Pallag

M09

1/1

-

911

AMTC

Debrecen

66068/231

Pallag

M09

1/1

-

911

305

épület típus

telek terület (m2)



292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/232

Pallag

M09

1/1

-

902

AMTC

Debrecen

66068/233

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/234

Pallag

M09

1/1

-

900

AMTC

Debrecen

66068/235

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/236

Pallag

M09

1/1

-

1 120

AMTC

Debrecen

66068/237

Pallag

M09

1/1

-

1 430

AMTC

Debrecen

66068/238

Pallag

M09

1/1

-

1 010

AMTC

Debrecen

66068/239

Pallag

M09

1/1

-

908

AMTC

Debrecen

66068/240

Pallag

M09

1/1

-

929

AMTC

Debrecen

66068/241

Pallag

M09

1/1

-

927

AMTC

Debrecen

66068/242

Pallag

M09

1/1

-

942

AMTC

Debrecen

66068/243

Pallag

M09

1/1

-

916

AMTC

Debrecen

66068/244

Pallag

M09

1/1

-

912

AMTC

Debrecen

66068/245

Pallag

M09

1/1

-

1 118

AMTC

Debrecen

66068/246

Pallag

M09

178791/180520

-

1 196

AMTC

Debrecen

66068/247

Pallag

M09

178791/180520

-

1 913

AMTC

Debrecen

66068/248

Pallag

M09

178791/180520

-

6 861

AMTC

Debrecen

66068/249

Pallag

M09

1/1

-

5 740

AMTC

Debrecen

66068/250

Pallag

M09

1/1

-

1 082

AMTC

Debrecen

66068/251

Pallag

M09

1/1

-

917

AMTC

Debrecen

66068/252

Pallag

M09

1/1

-

918

AMTC

Debrecen

66068/253

Pallag

M09

1/1

-

919

AMTC

Debrecen

66068/254

Pallag

M09

1/1

-

939

AMTC

Debrecen

66068/255

Pallag

M09

1/1

-

955

AMTC

Debrecen

66068/256

Pallag

M09

1/1

-

918

AMTC

Debrecen

66068/257

Pallag

M09

1/1

-

989

AMTC

Debrecen

66068/258

Pallag

M09

1/1

-

1 166

AMTC

Debrecen

66068/259

Pallag

M09

1/1

-

934

AMTC

Debrecen

66068/260

Pallag

M09

1/1

-

926

AMTC

Debrecen

66068/261

Pallag

M09

1/1

-

918

AMTC

Debrecen

66068/262

Pallag

M09

1/1

-

918

AMTC

Debrecen

66068/263

Pallag

M09

1/1

-

918

AMTC

Debrecen

66068/264

Pallag

M09

1/1

-

919

306

épület típus

telek terület (m2)



325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/265

Pallag

M09

1/1

-

927

AMTC

Debrecen

66068/266

Pallag

M09

1/1

-

986

AMTC

Debrecen

66068/267

Pallag

M09

178791/180520

-

266

AMTC

Debrecen

66068/268

Pallag

M09

1/1

-

993

AMTC

Debrecen

66068/269

Pallag

M09

1/1

-

906

AMTC

Debrecen

66068/270

Pallag

M09

1/1

-

949

AMTC

Debrecen

66068/271

Pallag

M09

1/1

-

1 109

AMTC

Debrecen

66068/272

Pallag

M09

1/1

-

935

AMTC

Debrecen

66068/273

Pallag

M09

1/1

-

940

AMTC

Debrecen

66068/274

Pallag

M09

1/1

-

906

AMTC

Debrecen

66068/275

Pallag

M09

1/1

-

1 054

AMTC

Debrecen

66068/276

Pallag

M09

1/1

-

1 006

AMTC

Debrecen

66068/277

Pallag

M09

1/1

-

1 091

AMTC

Debrecen

66068/278

Pallag

M09

1/1

-

1 125

AMTC

Debrecen

66068/279

Pallag

M09

1/1

-

1 475

AMTC

Debrecen

66068/280

Pallag

M09

1/1

-

955

AMTC

Debrecen

66068/281

Pallag

M09

1/1

-

1 350

AMTC

Debrecen

66068/282

Pallag

M09

1/1

-

1 102

AMTC

Debrecen

66068/283

Pallag

M09

1/1

-

1 068

AMTC

Debrecen

66068/284

Pallag

M09

1/1

-

1 067

AMTC

Debrecen

66068/285

Pallag

M09

178791/180520

-

4 550

AMTC

Debrecen

66068/286

Pallag

M09

178791/180520

-

7 254

AMTC

Debrecen

66068/287

Pallag

M09

1/1

-

1 300

AMTC

Debrecen

66068/288

Pallag

M09

1/1

-

1 228

AMTC

Debrecen

66068/289

Pallag

M09

1/1

-

912

AMTC

Debrecen

66068/290

Pallag

M09

1/1

-

946

AMTC

Debrecen

66068/291

Pallag

M09

1/1

-

1 081

AMTC

Debrecen

66068/292

Pallag

M09

1/1

-

1 102

AMTC

Debrecen

66068/293

Pallag

M09

1/1

-

1 278

AMTC

Debrecen

66068/294

Pallag

M09

1/1

-

992

AMTC

Debrecen

66068/295

Pallag

M09

1/1

-

1 380

AMTC

Debrecen

66068/296

Pallag

M09

1/1

-

986

AMTC

Debrecen

66068/297

Pallag

M09

1/1

-

1 377

307

épület típus

telek terület (m2)



358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/298

Pallag

M09

1/1

-

1 253

AMTC

Debrecen

66068/299

Pallag

M09

1/1

-

1 275

AMTC

Debrecen

66068/300

Pallag

M09

1/1

-

1 424

AMTC

Debrecen

66068/301

Pallag

M09

1/1

-

953

AMTC

Debrecen

66068/302

Pallag

M09

1/1

-

1 169

AMTC

Debrecen

66068/303

Pallag

M09

1/1

-

1 170

AMTC

Debrecen

66068/304

Pallag

M09

1/1

-

1 052

AMTC

Debrecen

66068/305

Pallag

M09

1/1

-

1 339

AMTC

Debrecen

66068/306

Pallag

M09

1/1

-

927

AMTC

Debrecen

66068/307

Pallag

M09

1/1

-

915

AMTC

Debrecen

66068/308

Pallag

M09

1/1

-

914

AMTC

Debrecen

66068/309

Pallag

M09

1/1

-

952

AMTC

Debrecen

66068/310

Pallag

M09

1/1

-

914

AMTC

Debrecen

66068/311

Pallag

M09

1/1

-

927

AMTC

Debrecen

66068/312

Pallag

M09

1/1

-

927

AMTC

Debrecen

66068/313

Pallag

M09

1/1

-

926

AMTC

Debrecen

66068/314

Pallag

M09

1/1

-

926

AMTC

Debrecen

66068/315

Pallag

M09

1/1

-

915

AMTC

Debrecen

66068/316

Pallag

M09

1/1

-

914

AMTC

Debrecen

66068/317

Pallag

M09

1/1

-

1 073

AMTC

Debrecen

66068/318

Pallag

M09

1/1

-

1 052

AMTC

Debrecen

66068/319

Pallag

M09

1/1

-

916

AMTC

Debrecen

66068/320

Pallag

M09

1/1

-

956

AMTC

Debrecen

66068/321

Pallag

M09

1/1

-

923

AMTC

Debrecen

66068/322

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/323

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/324

Pallag

M09

1/1

-

950

AMTC

Debrecen

66068/325

Pallag

M09

1/1

-

1 023

AMTC

Debrecen

66068/326

Pallag

M09

1/1

-

961

AMTC

Debrecen

66068/327

Pallag

M09

1/1

-

920

AMTC

Debrecen

66068/328

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/329

Pallag

M09

1/1

-

928

AMTC

Debrecen

66068/330

Pallag

M09

1/1

-

988

308

épület típus

telek terület (m2)



391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC

Debrecen

66068/331

Pallag

M09

1/1

-

920

AMTC

Debrecen

66068/332

Pallag

M09

1/1

-

964

AMTC

Debrecen

66068/335

Pallag

M09

178791/180520

-

423

AMTC

Debrecen

66068/336

Pallag

M09

178791/180520

-

3 819

AMTC

Debrecen

66068/337

Pallag

M09

178791/180520

-

12 079

AMTC

Debrecen

66068/338

Pallag

M09

178791/180520

-

6 882

AMTC

Debrecen

66068/339

Pallag

M09

178791/180520

-

1 507

épület típus

telek terület (m2)

AMTC

Debrecen

0317

Bödönhát

M09

AMTC

Nagyhegyes

014/13

külterület

M09

1/1

-

189 057

AMTC

Nagyhegyes

025/15

külterület

M09

1/1

-

9 035

AMTC

Nagyhegyes

026/1

külterület

M09

1/1

-

171 869

AMTC

Nagyhegyes

027/1

külterület

M09

1/1

-

68 821

AMTC

Nagyhegyes

027/2

külterület

M09

1/1

-

5 000

AMTC-KK

Karcag

01085

külterület

M16

1/1

-

8 029

AMTC-KK

Karcag

01086

külterület

M16

1/1

-

5 727

AMTC-KK

Karcag

01087

külterület

M16

1/1

-

161 684

AMTC-KK

Karcag

01088

külterület

M16

1/1

-

3 142

AMTC-KK

Karcag

01089

külterület

M16

1/1

-

211 095

AMTC-KK

Karcag

01091

külterület

M16

1/1

-

5 874

AMTC-KK

Karcag

01092

külterület

M16

1/1

-

1 792

AMTC-KK

Karcag

01093

külterület

M16

1/1

-

130 947

AMTC-KK

Karcag

01094

külterület

M16

1/1

-

3 115

AMTC-KK

Karcag

01095

külterület

M16

1/1

-

217 959

AMTC-KK

Karcag

01096

külterület

M16

1/1

-

10 614

AMTC-KK

Karcag

01097

külterület

M16

1/1

-

AMTC-KK

Karcag

01098

Kisújszállási u. 166.

M16

1/1

25

AMTC-KK

Karcag

01099

külterület

M16

1/1

-

4.7888

AMTC-KK

Karcag

01100

külterület

M16

1/1

-

16 954

AMTC-KK

Karcag

01101

külterület

M16

1/1

-

1 262

AMTC-KK

Karcag

01102

külterület

M16

1/1

-

34 548

AMTC-KK

Karcag

01103

külterület

M16

1/1

-

1 369

AMTC-KK

Karcag

01108

külterület

M16

1/1

-

10 839

AMTC-KK

Karcag

01109/1

külterület

M16

1/1

-

142 110

309

1

egyéb


144

22 843 intézményi

63 747

8951


424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455. 456.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-KK

Karcag

01109/2

külterület

M16

1/1

-

13 460

AMTC-KK

Karcag

01128

külterület

M16

1/1

-

252 885

AMTC-KK

Karcag

01129

külterület

M16

1/1

-

2 927

AMTC-KK

Karcag

01130

külterület

M16

1/1

-

236 317

AMTC-KK

Karcag

01131

külterület

M16

1/1

-

4 265

AMTC-KK

Karcag

01133

külterület

M16

1/1

-

301 823

AMTC-KK

Karcag

01134

külterület

M16

1/1

-

9 151

AMTC-KK

Karcag

01135

külterület

M16

1/1

-

420 082

AMTC-KK

Karcag

01136

külterület

M16

1/1

-

46 066

AMTC-KK

Karcag

01137

külterület

M16

1/1

-

7 176

AMTC-KK

Karcag

01140

külterület

M16

1/1

-

10 732

AMTC-KK

Karcag

01141

külterület

M16

1/1

-

AMTC-KK

Karcag

01151

külterület

M16

1/1

1

AMTC-KK

Karcag

01431

külterület

M16

1/1

-

AMTC-KK

Karcag

01432

külterület

M16

1/1

-

2 222

AMTC-KK

Karcag

01433

külterület

M16

1/1

-

159 442

AMTC-KK

Karcag

01434

külterület

M16

1/1

-

5 224

AMTC-KK

Karcag

01435

külterület

M16

1/1

-

245 105

AMTC-KK

Karcag

01436

külterület

M16

1/1

-

2 119

AMTC-KK

Karcag

01437/2

külterület

M16

1/1

-

172 241

AMTC-KK

Karcag

01438

külterület

M16

1/1

-

22 527

AMTC-KK

Karcag

01707/2

külterület

M16

1/1

-

12 778

AMTC-KK

Karcag

01709/1

külterület

M16

1/1

-

50 227

AMTC-KK

Karcag

01710/1

külterület

M16

1/1

-

423 472

AMTC-KK

Karcag

01710/2

külterület

M16

1/1

-

8 822

AMTC-KK

Karcag

01711

külterület

M16

1/1

-

619 917

AMTC-KK

Karcag

01712/1

külterület

M16

1/1

2

AMTC-KK

Karcag

01713

külterület

M16

1/1

-

1 124

AMTC-KK

Karcag

01715

külterület

M16

1/1

-

2 732

AMTC-KK

Karcag

01721/1

külterület

M16

1/1

-

5 170

AMTC-KK

Berekfürdő

1167

Vadvirág u. 26.

M16

1/1

1

AMTC-KK

Kisújszállás

019

külterület

M16

1/1

-

18 748

AMTC-KK

Kisújszállás

033

külterület

M16

1/1

-

34 010

310

épület típus

telek terület (m2)


4 155 egyéb

101 737

48

57 651

egyéb

egyéb

678 070

599

850

83


457. 458. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487. 488. 489.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-KK

Kisújszállás

034

külterület

M16

1/1

-

6 666

AMTC-KK

Kisújszállás

035

külterület

M16

1/1

-

31 793

AMTC-KK

Kisújszállás

036

külterület

M16

1/1

-

20 030

AMTC-KK

Kisújszállás

037

külterület

M16

1/1

-

14 182

AMTC-KK

Kisújszállás

038

külterület

M16

1/1

-

37 594

AMTC-KK

Kisújszállás

039

külterület

M16

1/1

-

11 873

AMTC-KK

Kisújszállás

040

külterület

M16

1/1

-

174 228

AMTC-KK

Kisújszállás

041

külterület

M16

1/1

-

5 581

AMTC-KK

Kisújszállás

042

külterület

M16

1/1

-

5 802

AMTC-KK

Kisújszállás

043

külterület

M16

1/1

-

225 031

AMTC-KK

Kisújszállás

044

külterület

M16

1/1

-

7 440

AMTC-KK

Kisújszállás

045

külterület

M16

1/1

-

6 123

AMTC-KK

Kisújszállás

046

külterület

M16

1/1

-

7 414

AMTC-KK

Kisújszállás

047

külterület

M16

1/1

-

444 233

AMTC-KK

Kisújszállás

048

külterület

M16

1/1

-

5 105

AMTC-KK

Kisújszállás

049

külterület

M16

1/1

-

11 101

AMTC-KK

Kisújszállás

050

külterület

M16

1/1

-

4 425

AMTC-KK

Kisújszállás

051

külterület

M16

1/1

-

11 069

AMTC-KK

Kisújszállás

052

külterület

M16

1/1

-

19 530

AMTC-KK

Kisújszállás

053

külterület

M16

1/1

-

236 356

AMTC-KK

Kisújszállás

055

külterület

M16

1/1

-

10 245

AMTC-KK

Kisújszállás

056

külterület

M16

1/1

-

9 730

AMTC-KK

Kisújszállás

057

külterület

M16

1/1

-

215 923

AMTC-KK

Kisújszállás

058

külterület

M16

1/1

-

3 368

AMTC-KK

Kisújszállás

059

külterület

M16

1/1

-

13 162

AMTC-KK

Kisújszállás

060

külterület

M16

1/1

-

3 201

AMTC-KK

Kisújszállás

061

külterület

M16

1/1

-

218 026

AMTC-KK

Kisújszállás

062

külterület

M16

1/1

-

22 626

AMTC-KK

Kisújszállás

063

külterület

M16

1/1

-

18 536

AMTC-KK

Kisújszállás

064

külterület

M16

1/1

-

10 762

AMTC-KK

Kisújszállás

065

külterület

M16

1/1

-

631

AMTC-KK

Kisújszállás

066

külterület

M16

1/1

-

8 845

AMTC-KK

Kisújszállás

067

külterület

M16

1/1

12

311

épület típus

egyéb

telek terület (m2)

58 747


3738


490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513. 514. 515. 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-KK

Kisújszállás

068

külterület

M16

1/1

3

AMTC-KK

Kisújszállás

069

külterület

M16

1/1

-

4 558

AMTC-KK

Kisújszállás

070

külterület

M16

1/1

-

13 895

AMTC-KK

Kisújszállás

071

külterület

M16

1/1

-

12 001

AMTC-KK

Kisújszállás

072

külterület

M16

1/1

-

254 260

AMTC-KK

Kisújszállás

075

külterület

M16

1/1

-

9 181

AMTC-KK

Kisújszállás

079

külterület

M16

1/1

-

6 774

AMTC-KK

Kisújszállás

080

külterület

M16

1/1

-

28 843

AMTC-KK

Kisújszállás

081

külterület

M16

1/1

-

3 288

AMTC-KK

Kisújszállás

082

külterület

M16

1/1

-

22 541

AMTC-KK

Kisújszállás

083

külterület

M16

1/1

-

57 155

AMTC-KK

Kisújszállás

084

külterület

M16

1/1

-

2 957

AMTC-KK

Kisújszállás

085

külterület

M16

1/1

-

94 748

AMTC-KK

Kisújszállás

086

külterület

M16

1/1

-

3 861

AMTC-KK

Kisújszállás

087

külterület

M16

1/1

-

5 382

AMTC-KK

Kisújszállás

088

külterület

M16

1/1

-

97 667

AMTC-KK

Kisújszállás

493/1

Orgona u. 6.

M16

1/1

3

AMTC-KK

Kunhegyes

0232

külterület

M16

1/1

-

AMTC-KK

Kunhegyes

0236/1

külterület

M16

1/1

3

AMTC-KK

Kunhegyes

0236/2

külterület

M16

1/1

-

2 557

AMTC-KK

Kunhegyes

0236/3

külterület

M16

1/1

-

2 532

AMTC-KK

Kunhegyes

0239

külterület

M16

1/1

-

3 787

AMTC-KK

Kunhegyes

0240

külterület

M16

1/1

-

4 694

AMTC-KK

Kunhegyes

0241

külterület

M16

1/1

-

63 013

AMTC-KK

Kunhegyes

0242

külterület

M16

1/1

-

AMTC-KK

Kunhegyes

0243/1

Tanya 412

M16

1/1

1

AMTC-KK

Kunhegyes

0243/2

külterület

M16

1/1

-

5 324

AMTC-KK

Kunhegyes

0244

külterület

M16

1/1

-

79 674

AMTC-KK

Kunhegyes

0259

külterület

M16

1/1

-

70 728

AMTC-KK

Kunhegyes

0260

külterület

M16

1/1

-

5 420

AMTC-KK

Kunhegyes

0261

külterület

M16

1/1

-

67 459

AMTC-KK

Kunhegyes

0262

külterület

M16

1/1

-

1 816

AMTC-KK

Kunhegyes

0263

külterület

M16

1/1

-

1 816

312

épület típus egyéb

egyéb

telek terület (m2) 29 287

15 444

épület összterület (m2) 740

495

311 017 egyéb

119 807

925

4 690 egyéb

7 370

239


523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540. 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-KK

Kunhegyes

0265

külterület

M16

1/1

-

3 456

AMTC-KK

Kunhegyes

0266

külterület

M16

1/1

-

14 236

AMTC-KK

Kunhegyes

0267

külterület

M16

1/1

-

4 722

AMTC-KK

Kunhegyes

0268

külterület

M16

1/1

-

48 716

AMTC-KK

Kunhegyes

0271/1

külterület

M16

1/1

-

3 280

AMTC-KK

Ecsegfalva

0391/1

külterület

M16

1/1

-

4 213

AMTC-KK

Ecsegfalva

0392/1

külterület

M16

1/1

-

1 852

AMTC-KK

Ecsegfalva

0393

külterület

M16

1/1

-

256 700

AMTC-KK

Ecsegfalva

0394

külterület

M16

1/1

-

2 158

AMTC-KK

Ecsegfalva

0395

külterület

M16

1/1

-

5 294

AMTC-KK

Ecsegfalva

0396

külterület

M16

1/1

-

431 528

AMTC-KK

Ecsegfalva

0403

külterület

M16

1/1

-

191 968

AMTC-KK

Ecsegfalva

0405

külterület

M16

1/1

-

2 054

AMTC-KK

Ecsegfalva

0406

külterület

M16

1/1

-

193 298

AMTC-KK

Ecsegfalva

0407

külterület

M16

1/1

-

8 362

AMTC-KK

Ecsegfalva

0408

külterület

M16

1/1

-

16 620

AMTC-KK

Ecsegfalva

0410/1

külterület

M16

1/1

-

137 324

AMTC-KK

Ecsegfalva

0410/3

külterület

M16

1/1

-

7 446

AMTC-KK

Ecsegfalva

0475

külterület

M16

1/1

-

278 650

AMTC-KK

Ecsegfalva

0483

külterület

M16

1/1

-

1 449

AMTC-KK

Ecsegfalva

0486

külterület

M16

1/1

-

231 216

AMTC-KK

Ecsegfalva

0487

külterület

M16

1/1

-

35 805

AMTC-KK

Ecsegfalva

0488

külterület

M16

1/1

-

89 775

AMTC-KK

Ecsegfalva

0489

külterület

M16

1/1

-

2 705

AMTC-KK

Ecsegfalva

0490

külterület

M16

1/1

-

68 235

AMTC-KK

Ecsegfalva

0492/1

külterület

M16

1/1

-

5 064

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0414

külterület

M15

1/1

-

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0416/4

Westsik V. u. 4-6.

M15

1/1

17

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0416/5

Westsik V. u. 4-6.

M15

1/1

-

3 026

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0416/6

Westsik V. u. 4-6.

M15

1/1

-

1 493

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0428/8

külterület

M15

1/1

-

351 051

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0428/9

külterület

M15

1/1

-

4 564

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0428/10

külterület

M15

1/1

-

61 216

313

épület típus

telek terület (m2)


407 589 egyéb

128 199

8593


556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567. 568. 569. 570. 571. 572. 573. 574. 575. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-NyK

Nyíregyháza

0433/29

külterület

M15

1/1

-

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0435/1

külterület

M15

1/1

-

93 214

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0435/7

külterület

M15

1/1

-

221 631

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0447/1

külterület

M15

1/1

-

179 879

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0486/24

külterület

M15

1/1

-

618 833

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0488/1

külterület

M15

1/1

-

35 659

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0490/35

külterület

M15

1/1

-

240 992

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0490/36

külterület

M15

1/1

-

1 883

AMTC-NyK

Nyíregyháza

0490/37

külterület

M15

1/1

-

AMTC-NyK

Nagykálló

0475

Újfehértói u.

M15

1/1

4

AMTC-NyK

Nagykálló

0483

külterület

M15

1/1

-

515 193

AMTC-NyK

Nagykálló

0486

külterület

M15

1/1

-

3 054

AMTC-NyK

Nagykálló

0487

külterület

M15

1/1

-

5 136

AMTC-NyK

Nagykálló

0488

külterület

M15

1/1

-

300 938

AMTC-NyK

Kisvárda

25/1

Jékei u.

M15

1/1

-

3 508

AMTC-NyK

Kisvárda

25/2

Jékei u.

M15

1/1

-

1 002

AMTC-NyK

Kisvárda

25/3

Jékei u.

M15

1/1

-

1 002

AMTC-NyK

Kisvárda

25/4

Jékei u.

M15

1/1

-

1 003

AMTC-NyK

Kisvárda

25/5

Jékei u.

M15

1/1

-

1 002

AMTC-NyK

Kisvárda

25/6

Jékei u.

M15

1/1

-

1 002

AMTC-NyK

Kisvárda

25/7

Jékei u.

M15

1/1

-

1 226

AMTC-NyK

Kisvárda

25/8

Jékei u.

M15

1/1

-

1 226

AMTC-NyK

Kisvárda

25/9

Jékei u.

M15

1/1

-

1 226

AMTC-NyK

Kisvárda

25/10

Jékei u.

M15

1/1

-

1 226

AMTC-NyK

Kisvárda

25/11

Jékei u.

M15

1/1

-

1 170

AMTC-NyK

Kisvárda

25/12

Jékei u.

M15

1/1

-

1 211

AMTC-NyK

Kisvárda

25/13

Jékei u.

M15

1/1

-

1 211

AMTC-NyK

Kisvárda

25/14

Jékei u.

M15

1/1

-

1 211

AMTC-NyK

Kisvárda

25/15

Jékei u.

M15

1/1

-

1 211

AMTC-NyK

Kisvárda

25/16

Jékei u.

M15

1/1

-

1 199

AMTC-NyK

Kisvárda

25/17

Jékei u.

M15

1/1

-

1 200

AMTC-NyK

Kisvárda

25/18

Jékei u.

M15

1/1

-

1 199

AMTC-NyK

Kisvárda

25/19

Jékei u.

M15

1/1

-

1 199

314

épület típus

telek terület (m2)


31 071

1 524 egyéb

178 099

972


589. 590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600. 601. 602. 603. 604. 605. 606. 607. 608. 609. 610. 611. 612. 613. 614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-NyK

Kisvárda

25/20

Jékei u.

M15

1/1

-

1 145

AMTC-NyK

Kisvárda

25/21

Jékei u.

M15

1/1

-

1 403

AMTC-NyK

Kisvárda

25/22

Jékei u.

M15

1/1

-

1 407

AMTC-NyK

Kisvárda

25/23

Jékei u.

M15

1/1

-

1 411

AMTC-NyK

Kisvárda

25/24

Jékei u.

M15

1/1

-

1 415

AMTC-NyK

Kisvárda

084

külterület

M15

1/1

-

221 433

AMTC-NyK

Kisvárda

091

külterület

M15

1/1

-

97 691

AMTC-NyK

Kisvárda

096/1

külterület

M15

1/1

-

91 222

AMTC-NyK

Kisvárda

096/2

külterület

M15

1/1

-

1 128

AMTC-NyK

Kisvárda

096/3

külterület

M15

1/1

-

5 237

AMTC-NyK

Kisvárda

097

külterület

M15

1/1

-

2 281

AMTC-NyK

Kisvárda

098/1

külterület

M15

1/1

-

48 794

AMTC-NyK

Kisvárda

098/2

külterület

M15

1/1

-

439

AMTC-NyK

Kisvárda

098/3

külterület

M15

1/1

-

63 553

AMTC-NyK

Kisvárda

098/4

külterület

M15

1/1

-

38 457

AMTC-NyK

Kisvárda

099

külterület

M15

1/1

-

4 276

AMTC-NyK

Kisvárda

0100/1

külterület

M15

1/1

-

79 760

AMTC-NyK

Kisvárda

0101

külterület

M15

1/1

-

3 243

AMTC-NyK

Kisvárda

0102

külterület

M15

1/1

-

90 623

AMTC-NyK

Kisvárda

0103

külterület

M15

1/1

-

1 585

AMTC-NyK

Kisvárda

0104

külterület

M15

1/1

-

50 064

AMTC-NyK

Kisvárda

0105

külterület

M15

1/1

-

82 027

AMTC-NyK

Kisvárda

0106

külterület

M15

1/1

-

2 210

AMTC-NyK

Kisvárda

0110

külterület

M15

1/1

-

79 626

AMTC-NyK

Kisvárda

0111

külterület

M15

1/1

-

5 218

AMTC-NyK

Kisvárda

0112

külterület

M15

1/1

-

5 479

AMTC-NyK

Kisvárda

0113

külterület

M15

1/1

-

177 541

AMTC-NyK

Kisvárda

0114/1

külterület

M15

1/1

-

133 929

AMTC-NyK

Kisvárda

0114/2

külterület

M15

1/1

-

4 890

AMTC-NyK

Kisvárda

0115/4

külterület

M15

1/1

-

35 492

AMTC-NyK

Kisvárda

0115/5

külterület

M15

1/1

-

493

AMTC-NyK

Kisvárda

0115/6

külterület

M15

1/1

-

10 895

AMTC-NyK

Kisvárda

0116

külterület

M15

1/1

-

1 657

315

épület típus

telek terület (m2)



622. 623. 624. 625. 626. 627. 628. 629. 630. 631. 632. 633. 634. 635. 636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645. 646. 647. 648. 649. 650. 651. 652. 653. 654.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


AMTC-NyK

Kisvárda

0117/1

külterület

M15

1/1

-

AMTC-NyK

Kisvárda

0117/2

külterület

M15

1/1

-

2 888

AMTC-NyK

Kisvárda

0119

külterület

M15

1/1

-

46 984

AMTC-NyK

Kisvárda

0121/6

Jékei u.

M15

1/1

-

14 108

AMTC-NyK

Kisvárda

0121/7

Jékei u.

M15

1/1

13

AMTC-NyK

Kisvárda

0122

külterület

M15

1/1

-

2 543

AMTC-NyK

Kisvárda

0123

külterület

M15

1/1

-

121 253

AMTC-NyK

Kisvárda

0126

külterület

M15

1/1

-

2 467

AMTC-NyK

Kisvárda

0127

külterület

M15

1/1

-

239 514

AMTC-NyK

Kisvárda

0129

külterület

M15

1/1

-

274 284

AMTC-NyK

Kisvárda

0132

külterület

M15

1/1

-

221 392

AMTC-NyK

Pap

036/1

külterület

M15

1/1

-

68 685

AMTC-NyK

Fényeslitke

0117

külterület

M15

1/1

-

69 658

AMTC-NyK

Fényeslitke

0119

külterület

M15

1/1

-

210 464

OEC

Debrecen

22249/1

Nagyerdei krt. 98.

M09

1/1

76

intézményi

323 463

OEC

Debrecen

21055

Nagy Lajos kir.tér 1.

M09

1/1

1

egyéb

877

OEC

Debrecen

22227

Móricz Zs.krt.98.

M09

1/1

18

intézményi

167 235

OEC

Debrecen

22335

Pallagi u. 5.

M09

1/1

-

3 508

OEC

Debrecen

01062/2

Fancsika

M09

1/1

-

3 125

OEC

Debrecen

7047

Veres u.7.

M09

2/8

-

594

OEC

Debrecen

19559/74/A/1

Tessedik S.u.93.

M09

1/1

1

lakóház

151

151

OEC

Debrecen

5116/A/35

Kasai út 85. I/3.

M09

1/1

1

lakóház

92

92

OEC

Debrecen

5116/A/36

Kasai út 85. I/4.

M09

1/1

1

lakóház

82

82

OEC

Nyíregyháza

1399

Sóstói u. 2.

M15

1/1

1

3 546

5004

OEC

Gyula

3185/2

Klapka u. 7-2

M04

1/1

1

819

207

OEC

Miskolc-Tapolca

46096

Görömbölyi u. 21.

M05

1/1

1

773

263

épület típus

telek terület (m2)


125 886

egyéb

98 407

8581

125084 365 54321

OEC

Regéc

58

Fő u. 26.

M05

1/1

1

1 944

73

OEC

Budapest

24393/0/A/110

Aranykéz u. 4-6.VIII/110.

M01

1/1

1

lakóház

61

61

OEC

Debrecen

21797

Komlóssy u. 66-68.

M09

1/1

1

intézményi

66

OEC

Nyíregyháza

1398/1

Sóstói u. 4.

M15

2

intézményi

4397

OEC

Nyíregyháza

5847/3

Bethlen G.u.58-60.

M15

1

intézményi

2695

OEC

Nyíregyháza

1398/2

Sóstói u.4.

M15

1

intézményi

TEK

Debrecen

20442/1

Egyetem sg.út 13.

M09

1

egyéb

316

1/1

66

1473 2 746

6574


655. 656. 657. 658. 659. 660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668. 669. 670. 671. 672. 673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


épület típus

TEK

Debrecen

22246/1

Egyetem tér 1.

M09

1/1

32

intézményi

341 208

78418

TEK

Debrecen

22246/1/A/1

Egyetem tér 1.

M09

3706/12581

1

intézményi

4 312

5315

TEK

Debrecen

22246/1/A/2

Egyetem tér 1.

M09

3706/12581

1

intézményi

353

511

TEK

Debrecen

22246/1/A/3

Egyetem tér 1.

M09

2580/9629

1

intézményi

3 730

4296

TEK

Debrecen

22246/1/B/1

Egyetem tér 1.

M09

17340/20724

1

intézményi

3 406

4295

TEK

Debrecen

22246/1/B/2

Egyetem tér 1.

M09

17340/20724

1

intézményi

5 124

6461

TEK

Debrecen

22246/3

Egyetem tér 1.

M09

1/1

-

TEK

Debrecen

21066/2

Bem tér 18/A

M09

1/1

2

intézményi

4 443

TEK

Debrecen

21066/3

Bem tér 18/B

M09

1/1

3

intézményi

2 289

1409

TEK

Debrecen

6364/12

Csengő u. 4.

M09

1/1

6

intézményi

31 445

10768

TEK

Debrecen

7689/31

Hajó u. 18-20.

M09

1/1

1

intézményi

10 397

3835

TEK

Debrecen

8876/2

Kossuth u. 33.

M09

1/1

1

intézményi

6 354

5083

TEK

Debrecen

20924

Bessenyei u. 7.

M09

1/1

1

intézményi

1 554

607

TEK

Debrecen

20968

Nagyerdei krt. 68.

M09

1/1

1

intézményi

3 081

503

TEK

Debrecen

20974

Nagyerdei krt. 82.

M09

1/1

1

intézményi

5 800

5309

TEK

Debrecen

21809/1

Dóczy J. u.2.

M09

1/1

1

intézményi

2 198

1885

TEK

Debrecen

2919/25

Vámospércsi u. 84.

M09

1/1

1

intézményi

2 138

2674

TEK

Debrecen

9041/A/11

Jászai M.u.6.I/5.

M09

1/1

1

lakóház

44

44

TEK

Debrecen

20969/A/3

Nagyerdei krt. 70/A. fszt.3.

M09

1/1

1

lakóház

53

53

TEK

Debrecen

21475/A/6

Görgey u. 10. fszt.7.

M09

1/1

1

lakóház

70

70

TEK

Debrecen

21782/A/1

Komlóssy u. 56. fszt.

M09

1/1

1

lakóház

507

507

TEK

Debrecen

21871/A/6

Dóczy J. u. 28. II/2.

M09

1/1

1

lakóház

71

71

TEK

Debrecen

21871/B/1

Dóczy J. u. 28.

M09

1/1

1

lakóház

21

21

TEK

Debrecen

21865/A/16

Dóczy J. u. 16. III/4.

M09

1/1

1

lakóház

57

57

TEK

Debrecen

10796/6

Kassai u. 26.

M09

1/1

-

TEK

Debrecen

10796/7

Kassai u. 26.

M09

1/1

3

TEK

Debrecen

10796/9

Kassai u. 26.

M09

1/1

-

TEK

Debrecen

10796/10

Kassai u. 26.

M09

1/1

6

TEK

Debrecen

10796/11

Kassai u. 26.

M09

1/1

-

TEK

Debrecen

10796/12

Kassai u. 26.

M09

1/1

1

intézményi

TEK

Hajdúböszörmény

3927

Désány I.u.11.

M09

1/1

2

intézményi

3 000

525

TEK

Hajdúböszörmény

3928

Désány I.u.1-9.

M09

1/1

11

intézményi

23 239

11754

TEK

Noszvaj

1123/1

M10

1/1

-

317

telek terület (m2)


110 2238

2 351 intézményi

26 614

3506

22 712 intézményi

62 671

15166

20 339 3 202

1 397

34


688. 689. 690. 691. 692. 693. 694. 695. 696. 697. 698. 699.

tervezési egység

Település

Helyrajzi szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad


épület típus

TEK

Noszvaj

1123/2

Tó sétány

M10

1/1

1

intézményi

4 200

432

TEK

Zamárdi

1392

Vécsey K.u.21.

M14

1/1

1

egyéb

2 302

740

TEK

Zamárdi

1398

Vécsey K.u.20.

M14

1/1

1

egyéb

791

63

TEK

Balatonfüred

3928/C/1

Germering u. 1/c fszt.1.

M19

1/1

1

lakóház

29

29

TEK

Balatonfüred

3928/X/53

Kosztolányi u. 10. III/305

M19

1/1

1

lakóház

29

29

TEK

Balatonfüred

3928/X/54

Kosztolányi u. 10. III/306.

M19

1/1

1

lakóház

29

29

TEK

Balatonfüred

3928/Y/56

Kosztolányi u. 12. III/301.

M19

1/1

1

lakóház

29

29

TEK

Szarvas

5324/3

Erzsébet liget

M04

1/1

-

TEK

Szarvas

5324/6

Erzsébet liget

M04

1/1

1

egyéb

2 689

311

TEK

Bükkaranyos

1885

M05

1/1

1

egyéb

849

79

TEK

Debrecen

8882

Kossuth u. 33.

M09

1/1

-

3 714

TEK

Debrecen

22230/1

Dóczy-Moricz sarok

M09

1/1

-

4 107


58

358

318

telek terület (m2)

22 778 140

471238


A DE saját tulajdonában lévő ingatlanok Sor sz.

tervezési Helyrajzi Település egység szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad

Épületek száma

épület típus

telek terület (m2)

1.

AMTC

Debrecen

66068/1

Pallag

M09

175/180520

20 591

2. 3.

AMTC

Debrecen

66068/27

Pallag

M09

175/180520

241

AMTC

Debrecen

66068/35

Pallag

M09

175/180520

891

4.

AMTC

Debrecen

66068/36

Pallag

M09

175/180520

1 596

5.

AMTC

Debrecen

66068/37

Pallag

M09

175/180520

6 870

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

AMTC

Debrecen

66068/71

Pallag

M09

175/180520

2 464

AMTC

Debrecen

66068/76

Pallag

M09

175/180520

411

AMTC

Debrecen

66068/77

Pallag

M09

175/180520

7 569

AMTC

Debrecen

66068/102

Pallag

M09

175/180520

243

AMTC

Debrecen

66068/119

Pallag

M09

175/180520

338

AMTC

Debrecen

66068/120

Pallag

M09

175/180520

2 651

AMTC

Debrecen

66068/121

Pallag

M09

175/180520

8 622

AMTC

Debrecen

66068/122

Pallag

M09

175/180520

1 978

AMTC

Debrecen

66068/152

Pallag

M09

1/1

1 009

AMTC

Debrecen

66068/162

Pallag

M09

1/1

1 036

AMTC

Debrecen

66068/163

Pallag

M09

175/180520

2 087

AMTC

Debrecen

66068/164

Pallag

M09

175/180520

8 727

AMTC

Debrecen

66068/165

Pallag

M09

175/180520

13 608

19.

AMTC

Debrecen

66068/170

Pallag

M09

175/180520

3 932

20.

AMTC

Debrecen

66068/171

Pallag

M09

175/180520

36 949

21. 22.

AMTC

Debrecen

66068/172

Pallag

M09

1/1

1 143

AMTC

Debrecen

66068/173

Pallag

M09

1/1

961

23.

AMTC

Debrecen

66068/174

Pallag

M09

1/1

1 054

24.

AMTC

Debrecen

66068/175

Pallag

M09

1/1

975

319

épület összterülete (m2)


Sor sz.

tervezési Helyrajzi Település egység szám

cím

körzet

Tulajdoni hányad

Épületek száma

épület típus

telek terület (m2)

25.

AMTC

Debrecen

66068/176

Pallag

M09

1/1

974

26.

AMTC

Debrecen

66068/177

Pallag

M09

1/1

974

27.

AMTC

Debrecen

66068/178

Pallag

M09

1/1

1 065

28.

AMTC

Debrecen

66068/179

Pallag

M09

1/1

1 193

29.

AMTC

Debrecen

66068/180

Pallag

M09

1/1

972

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

AMTC

Debrecen

66068/198

Pallag

M09

175/180520

350

AMTC

Debrecen

66068/213

Pallag

M09

175/180520

2 319

AMTC

Debrecen

66068/214

Pallag

M09

175/180520

1 167

AMTC

Debrecen

66068/215

Pallag

M09

175/180520

10 166

AMTC

Debrecen

66068/246

Pallag

M09

175/180520

1 196

AMTC

Debrecen

66068/247

Pallag

M09

175/180520

1 913

AMTC

Debrecen

66068/248

Pallag

M09

175/180520

6 861

AMTC

Debrecen

66068/267

Pallag

M09

175/180520

266

AMTC

Debrecen

66068/285

Pallag

M09

175/180520

4 550

AMTC

Debrecen

66068/286

Pallag

M09

175/180520

7 254

AMTC

Debrecen

66068/335

Pallag

M09

175/180520

423

AMTC

Debrecen

66068/336

Pallag

M09

175/180520

3 819

AMTC

Debrecen

66068/337

Pallag

M09

175/180520

12 079

43.

AMTC

Debrecen

66068/338

Pallag

M09

175/180520

6 882

44.

AMTC

Debrecen

66068/339

Pallag

M09

175/180520

1 507

191 876

320

épület összterülete (m2)

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE A Magyar Állam tulajdonában ás a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlanok: Debrecen-Pallag, hrsz: 041, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7 és a Debreceni Egyetem saját tulajdonát képező ingatlan: Debrecen-Pallag, hrsz.: 042, valamint magánszemélyek és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok a 2007. December 17-én kelt „Tulajdonviszonyokat rendező okirat” szerint kerültek telekalakításra. Ezen telekalakítási eljárás során alakult ki – eltérő jogállással – a 66068/1-339 hrsz-ú ingatlanok, melyeket a Körzeti Földhivatal 85760-3/2007.10.04. bejegyző határozat szám alatt vett nyilvántartásba. Az épületeket használó aktív hallgatói összlétszám: 30 418 fő Az épületeket használó alkalmazotti összlétszám: 5 871 fő, 2008-as adat alapján

A táblázat a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján készült.

321

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Recommend Documents