A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................................... 2 I.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 5 I. 1. I. 2.

JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK ..................................................................... 5 A JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVET MEGHATÁROZÓ TARTALMAI:................................................................................................................................ 6 I. 2. 1. A közoktatási törvény módosítása................................................................................................ 6 I. 2. 2. A Kormány programja................................................................................................................. 7 I. 2. 3. A 2007. évi költségvetési törvény................................................................................................. 7 I. 2. 4. A helyi önkormányzati tervezés ................................................................................................... 8 I. 2. 5. A közoktatási törvényt módosító 2007. évi LXXXVII. tv. ............................................................. 8 II.

A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA ............................................................... 10 II. 1. II. 2. II. 3.

III.

JOGI HÁTTÉR ........................................................................................................................................ 10 MEGALAKULÁSA, ALAPADATOK .......................................................................................................... 10 TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSBAN VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATOK .............................................. 11 HELYZETELEMZÉS........................................................................................................................... 13

III. 1. A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ......................................................................................... 13 III. 1. 1. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete.................................................................. 13 III. 1. 1. 1. III. 1. 1. 2. III. 1. 1. 3. III. 1. 1. 4.

Foglalkoztatottság .................................................................................................................................. 13 Munkanélküliség .................................................................................................................................... 13 Mőszaki infrastruktúra ........................................................................................................................... 16 Mezıgazdaság ........................................................................................................................................ 18

III. 1. 2. A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai ........................................................... 18 III. 1. 3. Demográfiai tendenciák a kistérségben..................................................................................... 19 III. 2. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN .................................................... 24 III. 2. 1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: ..................................... 24 III. 2. 1. 1. III. 2. 1. 2. III. 2. 1. 3. III. 2. 1. 4. III. 2. 1. 5. III. 2. 1. 6. III. 2. 1. 7.

III. 2. 2.

Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:...................... 37

III. 2. 2. 1. III. 2. 2. 2. III. 2. 2. 3. III. 2. 2. 4. III. 2. 2. 5. III. 2. 2. 6. III. 2. 2. 7.

III. 2. 3.

Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája ........................................................................ 24 Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai ................................................. 28 Intézményi struktúra, férıhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók ................................... 29 Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi .......... 31 Az óvodás korú sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása .............................................................. 35 A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben.................................................... 35 Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek............................................................................... 35 Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája, ....................................................................... 38 Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik ........................................................ 42 Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók.................................... 44 Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi .......... 45 Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása............................................... 48 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben ......................................... 50 Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek..................................................................................... 50

Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: .................. 52

III. 2. 3. 1. Feladatellátás biztosításának módja, formája ....................................................................................... 52 (1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ........................... 52 (2) Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium ...................................................................... 52 III. 2. 3. 2. Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók.................................... 53 III. 2. 3. 3. Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi .......... 54 III. 2. 3. 4. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása............................................... 54 III. 2. 3. 5. Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben ............................................................ 54 III. 2. 3. 6. Bejáró tanulók és utazási feltételeik...................................................................................................... 55

III. 2. 4. III. 2. 5. III. 2. 6.

Diákotthon és kollégiumi ellátás ............................................................................................... 55 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás....................................................................... 55 Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása ................................................................................ 55

III. 2. 6. 1.

2

Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája....................................................... 56

(1) (2)

Nevelési tanácsadás ...........................................................................................................................................56 Logopédia ...........................................................................................................................................................57

III. 2. 7.

Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: ............................................... 58

III. 2. 7. 1. III. 2. 7. 2. III. 2. 7. 3. III. 2. 7. 4. III. 2. 7. 5. III. 2. 7. 6.

III. 2. 8. III. 2. 9.

Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása .....................................................................................58 Alapfokú mővészetoktatás biztosításának körülményei.......................................................................60 Munkaerı-gazdálkodási rendszer ..........................................................................................................60 Helyettesítési-rendszer............................................................................................................................60 Felnıttoktatás és –képzés .......................................................................................................................60 Iskolabusz-szolgáltatás rendszere ..........................................................................................................61

Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történı együttmőködés módjai ........................ 61 Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés........................................................................... 62

III. 2. 9. 1. Óvodai helyzetkép ..................................................................................................................................62 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető óvodások ................................................................................62 (2) Sajátos nevelési igényő óvodások.....................................................................................................................62 (3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek ....................................................................................................63 III. 2. 9. 2. Általános iskolai helyzetkép ..................................................................................................................64 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető általános iskolások ................................................................64 (2) Sajátos nevelési igényő általános iskolások .....................................................................................................64 III. 2. 9. 3. Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága ...................................................................65 III. 2. 9. 4. A tanulók várható létszáma a kistérségben ...........................................................................................66 III. 2. 9. 5. A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program ......................................................................................67 (1) Korai képességgondozás ...................................................................................................................................68 (2) Oktatásfejlesztés.................................................................................................................................................68 (3) Ifjúságfejlesztés..................................................................................................................................................69 (4) Információs társadalom .....................................................................................................................................69 (5) Közösségfejlesztés .............................................................................................................................................69 (6) Egészségügy .......................................................................................................................................................70 (7) Foglalkoztatás, a szülık munkavállalási esélyeinek javítása ..........................................................................70 (8) A családokat segítı és a gyermekjóléttel foglalkozók együttmőködésének fejlesztése................................70 (9) Kiegészítı források keresése.............................................................................................................................70

III. 2. 10.

Közoktatási kistérségi térszerkezet........................................................................................ 71

III. 2. 10. 1. A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása........................................................71 III. 2. 10. 2. Javasolt kistérségi térszerkezet ..............................................................................................................71 (1) 1. mikrotérség.....................................................................................................................................................71 (2) 2. mikrotérség.....................................................................................................................................................71 (3) 3. mikrotérség.....................................................................................................................................................72 (4) 4. mikrotérség.....................................................................................................................................................72 (5) Migráció..............................................................................................................................................................72

III. 2. 11. III. 2. 11. 1. III. 2. 11. 2. III. 2. 11. 3. III. 2. 11. 4.

III. 2. 12.

A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban (2007-20013)72 Mikrotérség 1. .........................................................................................................................................73 Mikrotérség 2. .........................................................................................................................................73 Mikrotérség 3. .........................................................................................................................................74 Mikrotérség 4. .........................................................................................................................................74

Összefoglalás ........................................................................................................................ 75

IV. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN .................................................................................................. 76 IV. 1. FEJLESZTÉSI CÉLOK, IRÁNYOK, PRIORITÁSOK ...................................................................................... 76 IV. 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŐKÖDTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL, FEJLESZTÉSÉVEL (INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TARTALMI) ÖSSZEFÜGGİ ELKÉPZELÉSEK ................................................................... 77 IV. 2. 1. 1. Célok és feladatok településenkénti bontásban.....................................................................................77 (1) Endrefalva...........................................................................................................................................................77 (2) Hollókı ...............................................................................................................................................................78 (3) Ludányhalászi.....................................................................................................................................................79 (4) Magyargéc ..........................................................................................................................................................80 (5) Nagylóc...............................................................................................................................................................81 (6) Nógrádmegyer....................................................................................................................................................83 (7) Nógrádsipek........................................................................................................................................................84 (8) Nógrádszakál......................................................................................................................................................84 (9) Piliny...................................................................................................................................................................85 (10) Rimóc..................................................................................................................................................................85

3

(11) Szécsény............................................................................................................................................................. 87 (12) Szécsényfelfalu .................................................................................................................................................. 90 (13) Varsány .............................................................................................................................................................. 93 IV. 2. 1. 2. Az infrastruktúra-fejlesztés irányai ....................................................................................................... 94 IV. 2. 1. 3. Pedagógiai szakszolgálat ....................................................................................................................... 95 IV. 2. 1. 4. Irányítási munkaszervezeti fejlesztés .................................................................................................... 95

IV. 3.

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGİ ELKÉPZELÉSEK ....................................... 95 Általános szempontok és rendezıelvek: ..................................................................................................................... 96

IV. 4. KISTÉRSÉGI PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ ................................................................................................ 100 IV. 4. 1. Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai....................................... 100 IV. 4. 2. Kiemelten fontos törekvések .................................................................................................... 101 (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben. ..........................................................................................................................................................101 (2) Esélyegyenlıség biztosítása............................................................................................................................101 (3) Kulcskompetenciák megerısítése és fejlesztése............................................................................................102 (4) Átjárhatóság .....................................................................................................................................................102 (5) Korszerő információs technológia az oktatásban ..........................................................................................102 (6) Pedagógiai kultúraváltás .................................................................................................................................102 (7) Kistérségi mérés-értékelés ..............................................................................................................................103 (8) Pályázatokon való részvétel............................................................................................................................103

IV. 5. IV. 6.

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV ................................................................... 103 A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE, ESZKÖZRENDSZERE .................................. 105

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELFOGADÁSÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, FELÜLVIZSGÁLATÁVAL, NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK ..................................................................................................................................................... 107 V. 1. V. 2. V. 3. V. 4. V. 5. VI.

AZ INTÉZKEDÉSI TERV ÖSSZHANGJA A HELYI ÉS MEGYEI SZINTŐ TERVEZÉSSEL................................. 107 ELFOGADÁS ....................................................................................................................................... 107 ÉRTÉKELÉS, FELÜLVIZSGÁLAT........................................................................................................... 107 MÓDOSÍTÁS ....................................................................................................................................... 107 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, ELHELYEZÉSE ................................................................ 107 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 108

VI. 1. VI. 2. VI. 3. VI. 4. VI. 5. VI. 6. VI. 7. VI. 8. VI. 9. VI. 10.

4

A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1997-2006........................................................................................ 108 NÉPSŐRŐSÉG ..................................................................................................................................... 108 TERMÉSZETES SZAPORODÁS-FOGYÁS ................................................................................................ 108 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK ................................................................................................... 109 180 NAPON TÚL NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK .......................................................................... 109 AZ INTÉZMÉNYEK MUTATÓI AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSHEZ ..................................... 110 A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN ....................................... 110 A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN................................. 110 A TANULÓK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN ................................................. 110 A TANULÓK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN ...................................... 111

I.

BEVEZETÉS

A Szécsényi Kistérség érvényben lévı közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatára 2007 tavaszán a Társulás megbízásából került sor. Az intézkedési terv felülvizsgálatát az indokolja, hogy a kistérség közoktatási szerepkörei és feladat-ellátási feladatai folyamatosan növekednek, míg a települési önkormányzatok intézményfenntartó képessége illetve ehhez szükséges forrásai csökkennek. Ez új intézmény mőködtetési megoldások keresésére ösztönöz. Az aktualizált intézkedési terv nem ismételte meg az eredeti intézkedési terv azon részeit, amelyek vonatkozásában érdemi változások nem következtek be, ezekhez csak kiegészítéseket kapcsolt (az aktualizálás az eredeti terv értelemszerő részeivel érvényes). Az intézkedési terv felülvizsgálatának eredményeként készült 2007. évi kiegészítés a jogszabályi változásokat és finanszírozási formákat figyelembe vevı kistérségi közoktatási szerkezet formálásához ad alternatívákat. A 2007. évi költségvetési törvény értelmében a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás legkésıbb 2008. szeptember 1.-ig fogadja el a Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti önálló intézkedési tervét, mely a közoktatási feladatok ellátásában részt vevı településenkénti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ennek okán készített jelen intézkedési terv összefoglalja és aktualizálja a 2006-ban készült eredeti és 2007-ben felülvizsgált intézkedési tervet kiegészítve a megfelelı részeket a települések saját adataival, koncepcióival.

I. 1.

JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK

A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív mőködési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.), majd a 2005. évi ösztönzésrıl és a modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet is a közoktatási feladatokra vonatkozó kistérségi intézkedési terv készítését rendelte el a többcélú kistérségi társulásoknak. A Szécsényi Kistérség intézkedési tervének elfogadása óta ugyan csak bı egy év telt el, a célok és feladatok átgondolása, a terv kiegészítése több tényezı miatt is aktuálissá vált: Az érvényben lévı terv a célok és feladatok megvalósításához nem rendel idıbeni ütemezést. Célszerő a jelen intézkedési tervet 2007 során olyan idıszakban (legkésıbb április 30-ig) ismételten áttekinteni és úgy módosítani, hogy az intézkedési terv végrehajtása során az abban foglaltak a tanévhez igazodó rendben legyenek végrehajthatóak és kiszámíthatóságot, folyamatosságot biztosítsanak a tanévi tervezéshez. Az intézkedési terv aktualizálását indokolja továbbá, hogy o a 2006. október 1-jei önkormányzati választások eredményeként október folyamán valamennyi településen megalakultak az új önkormányzati testületek, amelyek a fentiek tekintetében új elhatározásokat, koncepciókat is megfogalmazhatnak; 5

o az eltelt idıszakban érdemi változtatásokat hajtott végre az Országgyőlés a közoktatási törvény (Kt.) jelentıs módosításaival o 2006-ban nyilvánosságra került Kormány programja a korábbiaknál következetesebben érdemi struktúraváltásokat irányoz elı a közoktatás területén is; o a 2006 decemberében kihirdetett 2007. évi költségvetési törvény és annak mellékletei pedig olyan finanszírozási formákat jelenítenek meg, amelyek érdemi felülvizsgálatra kényszerítik az önkormányzatokat a közoktatási feladat-ellátásuk tekintetében; o Az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében folyamatosan új pályázatok íródnak ki a közoktatás számára; 2007 elsı felében már várhatók az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsı pályázati kiírásai. Fontos, hogy a pályázati források lehívása a kistérség közoktatási stratégiája mentén megvalósuló koncepcionális fejlesztésekre alapozottan történjen.

I. 2. A jogszabályok és kormányzati tendenciák közoktatási intézkedési tervet meghatározó tartalmai: I. 2. 1.

kistérségi

A közoktatási törvény módosítása

A Kt. 85. § (4) bekezdésének módosítása újrafogalmazta a helyi önkormányzatok intézkedési terve elkészítésével kapcsolatos kötelezettséget. Kt. 85. § (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy – az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, – milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, – tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket, – az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

6

I. 2. 2.

A Kormány programja

A Kormány programja a jelenlegi kormányzati ciklus idıtartamára tovább pontosítja a fenti intézkedésekkel megcélzott kívánatos tendenciákat. Erısíteni fogjuk a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttmőködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával… Ösztönözzük a többcélú intézmények, így a gimnázium, szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák mőködtetését. Folytatjuk a kistérségi közoktatási feladatellátás további fejlesztését, hogy minden tanuló számára megvalósuljon a színvonalas közoktatáshoz való hozzáférés lehetısége. Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatási együttmőködésre, az intézmény-fenntartói társulás kistérségi formában történı megvalósulására. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását. A kistérségi társulásba kerüljenek be a középiskolák és az általános iskolák… Ne lehessen támogatni azt a társulást, ahol nem a kistérség a fenntartó. A szolgáltatás igénybevételéhez, ahol ez indokolt, megszervezzük az iskola szolgáltatásainak idırendjéhez illeszkedı regionális szinten szervezett közösségibusz- vagy iskolabusz-hálózatot. I. 2. 3.

A 2007. évi költségvetési törvény

A 2007. évi költségvetési törvény teljesen új finanszírozási hátteret biztosít a korábbiakhoz képest. – A jelenlegi normatívák szerinti közoktatási finanszírozási rendszert – a normatívák tulajdonképpeni változatlanul hagyásával – mindössze további 8 hónapig, azaz a jelenlegi tanév végéig tartja fent, és a 2007/2008-as tanév kezdetétıl új típusú támogatási rendszert léptet érvénybe, amely önmagában (a többcélú kistérségi és egyéb társulási formák támogatása nélkül) mintegy 15-20 %-os forráscsökkenéssel járhat az intézmény egyedi adottságaitól, évfolyamai számától, a tanulócsoportok létszámától, az 1 tanulóra jutó pedagógustól, illetve ellátandó óraszámtól függıen (ld. a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 15. pontját /Közoktatási alaphozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítı szabályok 10/f pontját). – Több eddig preferált ellátási forma kiemelt támogatása megszőnik (lásd a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 16. pontját /Közoktatási kiegészítı hozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítı szabályok 10/f pontját). – Növeli a társulásos formák, fıleg a többcélú kistérségi társulási formák kiegészítı és ösztönzı támogatását, illetve ezen 7

belül is a létrejövı egységes – 1-13. évfolyamos – iskolák támogatását, sıt még fokozottabban támogatja, ha ezek keretében pedagógiai szakszolgálati ellátás is megvalósul (ld. a törvényjavaslat 8. számú melléklete IV. fejezetének 2.2.1. pontját). I. 2. 4.

A helyi önkormányzati tervezés

A helyi önkormányzatoknak ciklusprogramjuk és éves költségvetési koncepciójuk megfogalmazásakor további fontos szempontokat kellett figyelembe venniük, ami alapvetıen érintheti közoktatási feladataik ellátását is. A helyi önkormányzatok a 2007. évi költségvetési törvény mellékleteibıl levezethetıen a korábbi évekénél számottevıen kisebb központi költségvetési forráshoz jutnak összességében is. A közoktatási feladat-ellátási struktúra változtatása nélkül a ciklus folyamán várhatóan évrıl évre növekednének a változatlan rendszerő ellátás fajlagos és abszolút költségei egyaránt. Az európai uniós pályázati támogatások, a térségi területfejlesztési támogatások, az egyes ellátórendszeri szakmai innovációs pályázati támogatások önerejéhez csökkenı központi költségvetési támogatás mellett is meg kell teremteni az önerı fedezetét. A közoktatási törvény legújabb módosításai (együtt értelmezve a Munka Törvény-könyvével, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel (Kjt-vel) és a mindenkori költségvetési törvénnyel) a közoktatási intézmények irányítását olyan különleges szakértelmet igénylı feladatokkal terhelik meg, amelyekre kis intézmények vezetése nem tud felkészülni, valamint munkaidı-gazdálkodása miatt azok elvégzésérıl jobbára gondoskodni sem tud. Az állampolgári közösségekbıl vélhetıen nagyobb ellenállást vált ki a település egész helyi társadalmát érintı fejlesztések elmaradása, mint az ellátó rendszerek hasznot is hozó átalakítása. I. 2. 5.

A közoktatási törvényt módosító 2007. évi LXXXVII. tv.

A Kt. 16.§ (6)-(8) bekezdéssel egészült ki, melybıl a kistérségi mőködést különösen érinti: (7) A helyi önkormányzat, ill. – társulási megállapodás alapján – a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévı közoktatási intézmények tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtet, mely rendszernek részelemei a munkaerı közös foglalkoztatása, meghatározott feladatoknak állandó helyettesítési rendszer útján, ill. utazó szakemberhálózat igénybevételével történı megoldása. (8) A munkaerı-gazdálkodásba bevonhatók a nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények.

8

A Közoktatási törvény (Kt.) 35.§ (9) módosítása értelmében a pályaválasztási tanácsadás a munkaerı-piaci tanácsadással közösen is megszervezhetı. A Kt. 53.§ módosítása lehetıvé teszi, hogy több közoktatási intézmény közösen lásson el napközis ill. tanulószobai feladatokat. A Kt. 82.§ (6)-(10) szabályozza és részletezi nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények oktatási feladatellátásba bevonásának kereteit. A Kt. 89.§ (9)-(12) bekezdéssel egészült ki, mely szerint (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggı döntései elıkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggı tevékenységet olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak. (11) A (10) bekezdés kérdéseiben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a kistérségi intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. A Kt. 89/B.§ (1) törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintő megszervezését önkéntes társulások létrehozásával. A fenti szempontokat érvényesítı aktualizálást követıen a kistérségi intézkedési terv hatálya kiterjed közvetlenül a Szécsényi kistérség területén található települési önkormányzatokra, valamint közösen ellátott feladatok esetén a feladatellátást végzı önkormányzati társulásokra és azok munkaszervezetére és intézményeire. Az aktualizált intézkedési tervet egyeztetni szükséges a Nógrád Megyei Önkormányzattal, mint Szécsény városban szakképzı intézményt fenntartó önkormányzattal, valamint esetenként olyan - intézménymőködtetési feladatok átvállalására vállalkozó - nem önkormányzati fenntartókkal is, amelyek a kistérségi intézkedési terv megfelelı végrehajtásában befolyásoló szereppel bírhatnak.

9

II. II. 1.

A többcélú kistérségi társulás bemutatása Jogi háttér

Szécsény kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. alapján abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, a kistérségi társulás intézményesítése érdekében az önkormányzatok a megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtő ellátást és szolgáltatást, valamint a kistérségek összehangolt fejlesztésének elımozdítása érdekében, önkormányzati testületeik döntése alapján a 2005. február 7-én társulási megállapodást kötöttek.

II. 2.

Megalakulása, alapadatok

. A Szécsényi Kistérségben mőködı települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezı társulást hoztak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, valamint a településfejlesztés összehangolására. A Társulás neve: Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás). A Társulás határozatlan idıre jön létre. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A Társulás székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi u. 84. Alapítás éve: 2005 Alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szécsény város képviselı-testülete Endrefalva község képviselı-testülete Hollókı község képviselı-testülete Ludányhalászi község képviselı-testülete Magyargéc község képviselı-testülete Nagylóc község képviselı-testülete Nógrádmegyer község képviselı-testülete Nógrádsipek község képviselı-testülete Nógrádszakál község képviselı-testülete Piliny község képviselı-testülete Rimóc község képviselı-testülete Szécsényfelfalu község képviselı-testülete Varsány község képviselı-testülete

10

3170 Szécsény Rákóczi út 84. 3165 Endrefalva Besztercebánya út 53. 3176 Hollókı Kossuth út 74. 3188 Ludányhalászi Rákóczi út 69. 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. 3132 Nógrádmegyer, Petıfi út 79. 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4. 3187 Nógrádszakál, Madách út 19. 3134 Piliny, Losonci út 25. 3177 Rimóc, Madách I. tér 1. 3135 Szécsényfelfalu, Kossuth út 30. 3178 Varsány, Rákóczi út 1.

II. 3.

Társulási megállapodásban vállalt közoktatási feladatok

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott feladatok ezen többcélú társulás keretében történı ellátását az önkormányzatok vállalják. 2. A társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartóiirányítási feladataival összefüggésben: o összehangolja a közoktatási terveket, o a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi: a nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást. o elıkészíti a közoktatási megállapodásokat, o az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevı megoldásokat dolgoz ki. o a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb mőködtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelı oktatást. 3. Információs hálózatot mőködtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén mőködı intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményérıl. 4. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hozhat létre, és mőködtetheti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elısegíti a hatékony gazdálkodást és mőködtetést. A központi eszköztár létrejötte esetén összehangolja a térség intézményeinek heti / kétheti óraterveit. 5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 3.§-ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 6. Mőködteti a kistérségben az óvoda-vezetıi, iskola-igazgatói, óvodaiskolaközi szakmai munkaközösségeket. 7. Szakmai napokat szervez. 8. Szaktanácsadót biztosít, különösen a nevelési tanácsadás és logopédia területén. 9. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 10. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 11. Kistérségi minıségbiztosítási, mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és mőködtet. 12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenırzési feladatokat. 13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenırzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elı és bonyolít le. 14. Közremőködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását.

11

15. Egyeztetı fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 16. Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre. 17. Koordinálja és elıkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggı feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés elıkészítı folyamatokat. 18. Információs hálózatot mőködtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén mőködı intézményeknek, a feladatellátás folyamatáról és eredményérıl. 19. A Társulás igény és szükség szerint gondoskodik az óvodai és általános iskolai oktatási intézmények társulási formában történı mőködtetésérıl.

12

III. Helyzetelemzés III. 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése A szécsényi kistérség az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, – a rétsági kistérség kivételével – a megye minden statisztikai térségével határos. A kistérség területe 278 km2 , melyen egy város és 12 község található. Ezzel a megye 2 546 km2-es kiterjedésének 10,9 %-át foglalja magába. A térségközpont Szécsény, mely Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák – magyar határtól és az Ipolytól néhány kilométerre fekszik. Salgótarjántól – a megyeszékhelytıl – 30, Budapesttıl pedig 100 km-re helyezkedik el a 22-es számú közlekedési út mentén. III. 1. 1. III. 1. 1. 1.

Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Foglalkoztatottság

A régióban alkalmazásban állók szektorok szerinti megoszlásánál jelentıs ipari túlsúlyt tapasztalhatunk, ami a bányászat, nehézipar, gépipar, üvegiparnak az utóbbi tíz évben történt átalakulások következményeként még megmaradt állapotára vezethetı vissza. A megye gazdasági helyzetét és a fejlıdés lehetıségeit alapvetıen befolyásolja gazdaság-földrajzi fekvése, közlekedési infrastruktúrával való ellátottsága. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a mőködı gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A társadalmi és gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakorolnak a népesség gazdasági aktivitására, a foglalkoztatási szint alakulására. A KSH 2003. II. negyedévi munkaerı-felmérése szerint megyénkben az országos átlagnál alig alacsonyabb az aktivitási arány, miközben a foglalkoztatási ráta 1,5%-kal elmarad, a munkanélküliségi ráta pedig 2%-kal meghaladja az országos mutatót. A mezıgazdaságban dolgozók száma az utolsó két év alatt 8,12%-kal csökkent, míg a fizikai/szellemi arány a 2000 évi 59,84%-ról 2002-ben 62,61%-ra növekedett. A fontosabb gazdasági ágak közül az iparban megközelítıleg 9,3%-al, míg a mezıgazdaságban 8,12%-kal kevesebben dolgoztak A szécsényi kistérség a mezı- és erdıgazdálkodásban még mindig több mint 0,6%-kal haladja meg a megyei átlagot, és 4,8%-kal haladja meg az ipariépítıiparban foglalkoztatottakat, de 5,3%-kal kevesebb személy dolgozik a szolgáltatói szektorban. III. 1. 1. 2.

Munkanélküliség

A kistérségi munkanélküliségi aránynál megállapítható, hogy a legkedvezıbb helyzetben a balassagyarmati, rétsági és pásztói térségek vannak (8,2-9,8%), ezzel

13

szemben a bátonyterenyei, salgótarjáni és szécsényi kistérségek kénytelenek a legmagasabb munkanélküliségi arányt (17,8-16,6%-os) elviselni. Az elmúlt 15 év gazdasági folyamatainak következtében különösen a mezıgazdaságban foglalkoztatott nık kerültek nehéz helyzetbe, mert szakma nélkül nem tudtak elhelyezkedni. Problémaként jelentkezett, hogy a körzetben nem létesült ipari park, kezdetleges volt az infrastruktúra, ezért nem volt vonzó a letelepedés sem a belföldi, sem a külföldi vállalkozásoknak. Az apró falvas települések bejáró munkásainak helyzetét nehezítette, hogy az üzemek megszüntették a munkásjáratokat, a nagymérvő munkanélküliség miatt a Volán is csökkentette kihasználatlan járatait A munkanélküliek magas száma azzal is indokolható, hogy a munkavállalók nagy része nem vállalta fel az ingázást, a más régióba való áttelepülést. Sokan még most is abban bíznak, hogy a településükön, vagy annak közelében találnak munkát. A körzetben 50-80 fı között van az ingázók, illetve a megyén kívüli munkahelyeken, idénymunkán foglalkoztatottak száma, akik általában budapesti építkezéseken találnak 4-5 hónapra munkát. Meg kell jegyezni, hogy a statisztikákban kimutatott munkanélküliségi mutatók nem mindig a valós helyzetet takarják. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Amellett, hogy a munkanélküliség komoly szociális problémát jelent a kistérségben, azt is meg kell jegyezni, hogy a nagy számban rendelkezésre álló, olcsó munkaerı vonzó szempontot jelenthet befektetık számára, így az új turisztikai vállalkozások újra lehetıségeket nyithatnak meg a munkát keresık között.

14

15

III. 1. 1. 3.

Mőszaki infrastruktúra

20. Ivóvíz ellátás A kistérség vízi-közmővek szempontjából szinte teljesen ellátott. Vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 84,0 % (KSH, 2005). A vízellátás községi kutakból és regionális hálózaton keresztül a Komra-völgyi tározóból biztosított. Szennyvízelvezetés A kistérség minden településén kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70,9 %-os (KSH, 2005.). Szennyvízcsatorna mind a 13 településen az ingatlanok szinte 100 %-nak rendelkezésre áll. A szécsényi regionális tisztító telepen jelenleg a kistérségen túlmenıen további 2 település szennyvizét is tisztítják. Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás a kistérség minden településén biztosított és minden lakás számára elérhetı. Gázellátás A vezetékes gáz minden községbe eljutott, kivétel Benczúrfalva, Pösténypuszta és Zsunypuszta. A gázt fogyasztó háztartások aránya 54,1% a lakásállomány tekintetében, ami igencsak elmarad a megyei átlagtól, ami 56,8%, de egyetlen kistérség tekintetében sincs 50% alatt. Ezzel szemben az egy háztartásra jutó fogyasztás magasnak mondható megyei viszonylatban, 1766,7 m3 (KSH, 2005.).

16

Vezetékes telefon A telefonhálózat kiépítettségét tekintve minden településre eljutott a vezetékes telefon és az internet összeköttetés. A lakosság lélekszámához viszonyítva Hollókın, Szécsényben és Szécsényfelfaluban található a legtöbb telefon fıállomás. Ebbıl Hollókı, mint 500 fı alatti, tehát aprófalu, kitőnik, de könnyen magyarázható a telefonok magas száma azzal, hogy a falu fontos turisztikai célpont. Hulladékgazdálkodás A térségben a hulladékok kezelése szervezettnek mondható. A hulladékokat az esetek döntı többségében hetente egyszeri alaklommal szállítják el. A lakossági győjtıedények 110-120 l-esek, amelyek lakossági, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az összegyőjtött hulladékot többségében a szécsényi hulladéklerakóba szállítják. A lerakóba érkezı hulladékot tömörítik, réteges takarással fedik. A szécsényi lerakó üzemeltetıje a Rethmann Recycling Hungária Kft. Mőködésére 2008-ig van engedély. A legtöbb településen évente egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást. A térségben a szelektív hulladékgyőjtés bevezetés alatt áll. A talajra és a talajvízre potenciálisan legnagyobb veszélyt a térség állattartó telepei jelentik. Legtöbb településen üzemel valamilyen állattartó telep. A legelterjedtebb haszonállat a szarvasmarha és a juh, amiket fıként nagyüzemi keretek között tartanak. Sertés és baromfiállomány található a kisebb családi gazdaságoknál és a háztáji gazdaságokban. A lótartás egyedül Ludányhalásziban jelentıs. Az almozási megoldások (mélyalmozás, szalmás trágya), a keletkezett trágyát földekre kijuttatva a növénytermesztésben hasznosítják. A kistérség legtöbb településén dögkút mőködik. Ugyancsak veszélyt jelent a talajra és a talajvízre a szinte minden település területén megtalálható illegális hulladéklerakók. Ezek komoly problémát jelentenek Hollókın, Ludányhalásziban, Nagylócon. Veszélyes, Varsány területén a víztározó mellett álló, korábban vegyszertárolásra használt épület. Jelenleg elbontását tervezik. Levegıtisztaság-védelem Általánosságban elmondható, hogy a kistérség levegıminısége jó. Egyedül Szécsény területén találunk légszennyezést okozó ipari létesítményeket (gyertyagyár, mechanikai és elektronikai üzem), valamint jelentıs levegıszennyezés okoz Endrefalván a ronggyal történı főtés. A közlekedésbıl eredı légszennyezés általában nem jelentıs. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevı. Porszennyezés jellemzi a Zsuny-i kıbányát. A parlagon fekvı területek, gondozatlan közterületek, árokpartok a térségben csak csekély számban fordulnak elı. A főtésbıl eredı légszennyezés a téli idıszakokban jelentısebb, bár a térség minden településén kiépítették a gázhálózatot.

17

III. 1. 1. 4.

Mezıgazdaság

A Szécsényi kistérség területén a mezıgazdasági termelésre alkalmas földek általában gyenge, vagy többnyire közepes minıségőek, alacsony korona értékőek, kivéve a szécsényi szántó területeket. A területen említésre méltó a napraforgó, kenyérgabona, burgonya, olajtök és a bogyósgyümölcsök termesztése. Állattartásban a régebbi idıszakhoz képest erıs visszalépés következett be a szarvasmarha tenyésztésben. A természeti adottságoknak megfelelıen, fejlesztési lehetıségként leginkább a bogyós gyümölcsök termesztése kínálkozik, melynek helyben való feldolgozása lenne célszerő. További lehetıség a hagyományos gyümölcsök termesztése, aszalása, minıségi gyümölcspálinka készítése. Az elképzelések megvalósítása érdekében szükség lenne hőtıház fejlesztésre, gyümölcsfeldolgozó-, aszalóüzemre. A kárpótlási folyamat során létrejött mezıgazdasági földterületi tulajdonviszonyok, széttagolt és kismérető parcellák pedig reménytelenné tették a helyzetet abból a szempontból, hogy versenyképes helyi mezıgazdasági vállalkozások kialakulására lehessen számítani, ami a falusi lakosság jelentısebb számú és arányú része számára jelenthetne biztos megélhetést a jövıben. Kedvezıtlenül hat ebbıl a szempontból az is, hogy a szécsényi folyóvölgyi földek kivételével a kistérség termıföldjei hazai viszonylatban kifejezetten rossz minıségőnek számítanak. A helyi lakosság mezıgazdasági megélhetésével kapcsolatos jövıbeli lehetıségek alakulása szempontjából az anyagi körülményekhez hasonló mértékő szerepet játszanak valószínőleg annak a kulturális és életmódbeli átalakulásnak a következményei, amelyen az itt élı családok az elmúlt évszázad során keresztülmentek. Ennek következtében ugyanis nagyon jelentıs hányadban eltőnt a fiatal falusi generáció szintjén az a mesterségbeli tudás, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a magyar mezıgazdaság jelenlegi általános problémái mellett a széttagolt és elaprózott parcellákkal, a tıkehiánnyal és a gépek hiányával megküzdve egy helyi fiatal a siker reményében vághasson neki egy EU-ban is versenyképes mezıgazdasági vállalkozás felépítésének. A kistérség falvaiban a mezıgazdasági vállalkozások és a mezıgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak száma minimális. A nemzetközi összehasonlítás szerint a mezıgazdasági foglalkoztatás jelenlegi aránya a jelenlegi mértékhez képest elvileg kis mértékben növelhetı, ennek a törekvésnek azonban nagyon erıs korlátai vannak és várható kimenetele kétséges. III. 1. 2.

A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai

A Szécsényi kistérségen és központján, Szécsény városán, nyugat-keleti irányban halad át a 2. számú fıútvonalat a 21-es számú fıútvonallal és Salgótarjánnal Balassagyarmaton át összekötı 22. számú II. rendő fıútvonal. A kistérség mellékúthálózata Szécsény központból kiinduló sugaras rendszerben tárja fel a falvakat. A város a környezı települések közlekedési, gazdasági, kulturális központja.

18

A város vonzáskörzetébe tartozó falvak nagy része a középkorban alakult ki és a kistérségen belül a várostól délre, A kistérség úthálózatának sematikus rajza, a települések keletre és északra helyezkednek méreteinek jelölésével (aprófalvak , kisfalvak , el, az Ipoly bal partján: Varsány, közepes falvak , város ) Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc, Hollókı, Magyargéc, Nógrádszakál Nógrádmegyer, Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny, Szécsényfelfalu Ludányhalászi, Nógrádszakál. Ludányhalászi A kistérséget érintı Piliny vasúthálózat rendkívül alacsony színvonalú, ennek következtében Endrefalva az átlagos menetidı nagy. A térséget egyetlen InterCity járat sem érinti. Magyargéc Légi úton a Budapest Szécsény Ferihegy Repülıtérre érkezve lehet Nógrádmegyer eljutni kistérségbe, onnan további másfél, két óra közúti közlekedéssel érkezhetünk a Varsány Nagylóc területre. A kistérség települései igen Rimóc elszórtan, nem ritkán 30-40 km-es távolságra fekszenek egymástól, azonban regionális szinten Nógrádsipek Hollókı periférikus helyzetben van a közlekedési viszonyok elégtelensége és a munkahelyek hiánya miatt. III. 1. 3.

Demográfiai tendenciák a kistérségben

A népesség száma szempontjából a Szécsényi kistérség Nógrád megye legkisebb kistérsége. Lakónépessége 19 870 fı (KSH, 2005.), mely a megye 214 824 fıs összlétszámának 9,2 %-a. A szécsényi térség a megye hat kistérsége közül a legkisebb területtel és lakosságszámmal, 72 fı/km2-es átlag alatti népsőrőségi mutatóval rendelkezik. Népsőrőség vonatkozásában elmarad a szintén átlag alattinak mondható 84 fı/km2 megyei átlagtól, valamint a 94 fı/km2 regionális, valamint a 108 fı/km2-es országos átlagtól is. Szécsény városának népsőrősége 135 fı/km2. Szécsény (lakónépessége 6 186 fı) az Ipoly völgyétıl délre húzódó fennsíkra épült. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly parton fekvı Pösténypuszta és a várostól 4 km-re elhelyezkedı Benczúrfalva is. A kistérség alacsony lakossági létszámú községekkel rendelkezik, melyek átlagos népességszáma 1151 fı. A településszerkezet pontos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség a térségközponton kívül 3000 fınél népesebb településsel nem rendelkezik. Csak Szécsény város lakóinak száma 5000 fı feletti,

19

Endrefalva, Ludányhalászi, Nógrádmegyer, Nagylóc, Rimóc és Varsány települések lakossága 1000-2000 fı közötti. Hat település lakóinak száma 1000 fı alatt van.

A kistérség népessége az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan fogy. Egyrészrıl az elköltözések, másrészrıl az elöregedés eredményezte, hogy a lakosság száma 1980 - 2005 között 89,2%-ra csökkent. 2000-re az elvándorlás, és ebbıl adódóan a lakosságszám rohamos csökkenése mérséklıdött néhány évig. 2003-tól kezdve megfigyelhetı újra a népességcsökkenés.

20

Ebben a tíz éves periódusban a népesség számának csökkenése 10 %-nál nagyobb Nagylóc községben volt, 0-10 % közé Nógrádszakál, Piliny, Endrefalva, Nógrádmegyer, Hollókı, Nógrádsipek és Varsány községekben, valamint Szécsény városában esett; a népesség száma Ludányhalászi, Szécsényfelfalu, Magyargéc és Rimóc községekben növekedett, 0-10 % közötti mértékben. A kistérséghez tartozó falvakban – különbözı mértékben és arányban – csökkent a lakónépesség az elmúlt három évtized folyamán az 1970, 1980, 1990 és 2001 évi népszámlálási adatok szerint. A legnagyobb mértékő és arányú népességfogyást ebben a periódusban Nagylóc (népességfogyás: 736 fı, 30 %), Hollókı (népességfogyás: 333 fı, 47 %), Nógrádszakál (népességfogyás: 501 fı, 44 %), Nógrádsipek (népességfogyás: 280 fı, 27 %), Endrefalva (népességfogyás: 250 fı, 17 %) és Piliny (népességfogyás: 163 fı, 20 %), valamint, Ludányhalászi (népességfogyás: 270 fı, 14 %), és Szécsényfelfalu (népességfogyás: 184 fı, 27 %) szenvedte el.

A felsoroltaknál kisebb mértékő és arányú népességfogyás Rimócon, Nógrádmegyeren, Varsányban, Magyargécen történt. Az utolsó évtized és az eltelt három évtized adatait együttesen értékelve megállapítható, hogy a népesség fogyása Hollókın, Nógrádszakálban és Nagylócon volt a legsúlyosabb mértékő és arányú. A kistérségben a nagyüzemi mezıgazdálkodás-, az ipari üzemek megszőnése jelentıs elvándorlási hullámot okozott. A belföldi vándorlás a gazdasági helyzet függvénye. A szécsényi ipari üzemek munkaerı leépítési gondjai miatt a szakemberek elvándorlásával továbbra is számolni kell.

21

A kistérségben a megyei helyzethez hasonlóan az elöregedés nem állt meg, tovább romlik a mutatószám. Javuló a helyzet Endrefalván, Pilinyben és Szécsényfelfaluban, fıleg a roma lakosság körében. Hollókı elöregedése kirívóan negatív, az élénk turisztikai aktivitás ellenére sincs a falunak népességmegtartó ereje. A fiatalok a településen, és sokszor a megyén kívül keresik megélhetésüket. A kistérség azon településein, ahol a roma lakosság aránya magas, a születések száma a térség többi településénél lényegesen nagyobb. Ez a tendencia 1994-tıl erısödik. Ez a folyamat érzékelhetı Magyargéc, Endrefalva, Varsány,

22

Nógrádmegyer településeken. A pozitívan megjelenı magasabb születés szám okát a nagycsaládos modellben lehet keresni, mely elsısorban a roma lakosság jellemzıje.

23

III. 2. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben III. 2. 1.

Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:

III. 2. 1. 1.

Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája

Település

Óvodai feladatellátás módja

Feladatellátása •

Endrefalva

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

• • • • •

Hollókı

Ludányhalászi

Magyargéc

24

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Hollókıi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Szivárvány Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 032243

•

• • •

• • •

• •

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés Környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, zenei és vizuális nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Multikulturális tartalmak a nevelésben Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

Település


Nagylóc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

Nógrádmegyer

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245


• • • • •

•

• • • •

Nógrádsipek

Nógrádszakál

egyházi jogi személy által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

• • • • •

•

• •

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés Néphagyományırzés Szülıkkel való kapcsolatrendszer változatos formái 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Szocializáció, közösségi nevelés 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Környezeti nevelés A keresztény világnézet alapjai Hagyományápolás

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

25

Település



Piliny

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807

• • • • • •

Rimóc

26

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

•

• •

3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Kisebbségi nevelés Kiemelt: szocializáció, mozgásfejlesztés, anyanyelvi nevelés Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Etnikai fejlesztıprogram, mikrocsoportos foglalkoztatás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

Település


Feladatellátása • •

•

Szécsény

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsıde intézményegység, OM azonosító: 200885

• • • • • • • • •

Szécsényfelfalu

községi önkormányzat által fenntartott óvoda: Óvoda, OM azonosító: 032120

• •

Varsány

községi önkormányzat által fenntartott általános mővelıdési központ: Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

•

• •

Bölcsıdei ellátás 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása Tagintézményenkénti specializáció Környezeti nevelés (Kipkopp óvoda) Testnevelés, mozgás, mozgáskotta módszerével (Mesekuckó óvoda) Néphagyományok ápolása, mővészeti nevelés (Cseperedı óvoda) „Dohányzás megelızési program” (Kipkopp) Szülıkkel való kapcsolatrendszer változatos formái Ovigaléria 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása 3-7 éves korosztály számára az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlıdésnek megfelelı nevelés SNI gyermekek integrált nevelése Logopédiai ellátás biztosítása

27

III. 2. 1. 2.

Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a következıképpen rendelkezik: 24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehetı heti idıkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıvel. (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértıi és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértıi és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülı kérésére és az óvoda nevelıtestületének egyetértésével tehet. A nevelıtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése elıtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzıt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. … 65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehetı fel. A szülı gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkezı gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsısorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetıleg ahol szülıje dolgozik. A

28

felvételrıl, átvételrıl az óvoda vezetıje dönt. Ha a jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát, az óvodavezetı, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelezı felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelezı felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelezı felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzető gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. (3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény ide vonatkozó része szerint: 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik. Mindezek értelmében a Szécsényi Kistérség valamennyi óvodája egyben a kötelezı felvételt biztosító intézmény, melynek határai a település közigazgatási határai. III. 2. 1. 3.

Intézményi struktúra, férıhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók

Az 5 éves gyermekek felkészítését az iskolai életre a közoktatási törvény kötelezıvé teszi, felvételük, óvodai nevelésük megoldott. A kistérség óvodáiba 30 óvodáscsoportba 680 óvodás jár. A térség óvodás férőhelyeinek kihasználtsági mutatója 89,24%. A statisztikából is kitőnik, hogy a települési önkormányzatok ragaszkodnak óvodáikhoz, még a kis létszámú óvodákat is fenn kívánják tartani. Van olyan óvoda ahová mindössze 11 óvodáskorú gyermek jár.

29

Intézmény

Férıhely (fı)

Óvodás gyerekek száma 2007/2008 tanévben (fı)

Csoportok száma

Kihasználtsági mutatók

Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

50

50

2

100,00%

Hollókı, Hollókıi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

20

17

1

85,00%

Ludányhalászi, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

50

42

2

84,00%

Magyargéc, Szivárvány Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 032243

60

60

2

100,00%

Nagylóc, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

50

45

2

90,00%

Nógrádmegyer, Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

75

77

3

102,67%

Nógrádsipek, Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

25

11

1

44,00%

Nógrádszakál, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

33

30

1

90,91%

30

Intézmény

Férıhely (fı)

Óvodás gyerekek száma 2007/2008 tanévben (fı)

Csoportok száma

Kihasználtsági mutatók

Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807

25

27

1

108,00%

Rimóc, Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

90

62

3

68,89%

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsıde intézményegység, OM azonosító: 200885

200

201

8

100,50%

Szécsényfelfalu, Óvoda, OM azonosító: 032120

25

17

1

68,00%

Varsány, Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

50

51

2

102,00%

ÖSSZESEN

753

690

30

ÁTLAGOSAN

58

53

2

III. 2. 1. 4.

91,63%

Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi

Az óvónık száma az 1994 évi 67 fıhöz képest jelentıs csökkenést mutat. Az egyéb dolgozók állománya is drasztikusan csökkent (a konyhák vállalkozásba adása, gyermeklétszám csökkenés miatt). Mindezeken túl óvodatitkárok, karbantartók, takarítók, fejlesztı pedagógusok sincsenek egyes óvodáinkban. Minden óvoda igyekszik pályázatokat felkutatni, mert az eszközállományt csak ilyen forrásból, esetleg alapítványi pénzbıl tudják fejleszteni. Az óvodák mőszaki állapota sok esetben hagy kívánnivalókat maga után. Az intézmények dolgozóinál érezhetı az egzisztenciális bizonytalanság, a költségvetési hiány és a gyerekek csökkenı száma miatt a munkanélküliség réme.

31

Az óvodapedagógusok száma Intézmény Felsıfokú végzettségő

Középfokú végzettségő


4

-


2


Pedagógus végzettségő egyéb felsıfokú végzettségő

Speciális végzettséggel rendelkezı óvodapedagógusok száma (szakirány megnevezésével)

Ped. végzettséggel nem rendelkezı

Dajkák száma

Más munkakörben alkalmazottak száma

psz

fp

gyp

log

egyéb


-

-

-

-

-

-

-

2

2 teljes, 1 részmunkaidıs

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


2

1

-

-

-

-

-

-

-

2

1


4

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


6

1

-

-

-

-

-

-

1

3

1


1

-

-

-

-

-

-

1

-

1 (4 órás)

-


1

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-


2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


5

-

-

-

-

-

1

-

-

3

3 teljes és 2 részmunkaidıs


18

-

-

-

-

-

-

1

-

8

1


1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

3

32

Az óvodapedagógusok száma Intézmény Felsıfokú végzettségő


4

1


Pedagógus végzettségő egyéb felsıfokú végzettségő

Speciális végzettséggel rendelkezı óvodapedagógusok száma (szakirány megnevezésével)

Ped. végzettséggel nem rendelkezı

psz

fp

gyp

log

egyéb


-

-

-

-

-

-

-

Dajkák száma

Más munkakörben alkalmazottak száma

2

3

Infrastrukturális jellemzık Intézmény vízellátás

szennyvízelvezetés


Vezetékes víz a mellékhelyiségekb en

2003-ban helyezték üzembe

1999-ben építették ki

Gázüzemő központi főtés

1996-ban korszerősítették

nincs


Vezetékes ivóvíz

Szennyvízcsatornahálózat kiépült

Földgázhálózat kiépült

Központi főtés, vegyes tüzeléső

1 telefon vonal (intézményi)

ADSL Sulinet


Vezetékes ivóvíz



2002-ben korszerősítve, földgázüzemő főtési mód

1 telefon és 1 fax készülék

ADSL


Vezetékes ivóvíz




Fax küldésére is alkalmas fıvonal

mőholdas


Vezetékes ivóvíz, 2002-ben felújított vizesblokk





mőholdas


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon (tagintézményi)

nincs


Vezetékes ivóvíz





nincs

Vezetékes ivóvíz




Mind az öt feladatellátási hely rendelkezik faxolásra is alkalmas telefon vonallal.

Mőholdas és rendelkezik nyilvános internetelérési ponttal is


gázellátás

főtési rendszer

telefon

internet hozzáférés

33

Infrastrukturális jellemzık Intézmény szennyvízelvezetés

vízellátás

gázellátás

főtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz




1 telefon (intézméynközi használatban)

nincs


Vezetékes ivóvíz




1 telefon

ISDN

Tárgyi jellemzık Intézmény Számítógépek, nyomtatók száma, állapota

Audiovizuális eszközök, szemléltetı eszközök jellege, száma

Csoportszobák száma, állapota

Berendezések állapota


Régi, rossz állapotban lévı épületben a lehetıségekhez mérten esztétikus 2 csoportszoba. A csoportszobák alapterülete kevés, azok sötétek, nyirkosak, természetes megvilágításuk rossz. A padlóburkolat rossz állapotú, a vizes blokkok túl kicsik, a gyermeklétszámhoz a mosdók és WC-k száma nem elegendı. A nyílászárók elavultak. Az udvari játékok nem szabványosak, veszélyesek.

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul. Mobil bútorzat alig van. Az öltözı padok és szekrények kialakítása a helyhiány miatt szőkös, kényelmetlen. A gyermekfektetık állaga jó, az ágyhuzatok újak. Pályázati lehetıségeknek köszönhetıen a fejlesztı játékok megfelelıek.

Nincs

1 db számítógép, korszerőtlen

korszerőtlen DVD lejátszó, CD lejátszó


2006-ban felújított, korszerő épület

Modern, de a létszám növekedése miatt bıvítésre van szükség

1 tornaszoba (intézményi)

1 db számítógép internet hozzáféréssel, nyomtatóval

diavetítı, intézményi közös: DVD lejátszó, CD lejátszó, videomagnó


2 csoportszoba, szőkös hely. Az udvari eszközök korszerősítve, cserélve

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul. Pályázati forrásból új fejlesztı játékok

Nincs

1 db számítógép internet hozzáféréssel


2 csoportszoba, szőkös hely, kényelmetlen tetıtéri megoldás

A berendezés elhasználódott, felújításra, cserére szorul.

Nincs


1 videomagnó, 1 videokamera, 1 fénymásoló


A szakhatósági elıírásnak megfelelı mérető 2 csoportszoba, galériával

Folyamatos fejlesztés, új bútorok, játékeszközök vásárlása (elsı sorban jótékonysági bevételbıl)

Nincs

1 db számítógép nyomtatóval

1 diavetítı, 2 DVD lejátszó, 1 videolejátszó, 2 CD lejátszó, 1 fénymásoló


3 korszerősített csoportszoba

Folyamatosan fejlesztett, felújított

Nincs

Nincs

1 videomagnó, 1 CD lejátszó, 1 fénymásoló


1 csoportszoba, korszerő, felújított

Folyamatosan kiegészítve, korszerősítve

Nincs


1 videomagnó, 1 CD lejátszó, 1 fénymásoló


Felújított épületben 2 tágas csoportszoba, a falfestés és lábazatrész felújítása, korszerősítése szükséges. Az udvari játékok hiányosak.


Nincs

Nincs

Hiányos, korszerőtlen

34

Tornaszoba

Tárgyi jellemzık Intézmény Számítógépek, nyomtatók száma, állapota


Csoportszobák száma, állapota



1 csoportszoba, felújításra szorul. Az udvar felszereltsége, esztétikuma nem megfelelı.

A berendezés hiányos és elhasználódott, kiegészítésre és felújításra szorul. A fejlesztı játékok mennyisége, minısége elfogadható. Az öltözı szekrényei rossz állapotúak. A mosdó kicsi, felszereltsége hiányos, kevés. A gyermekfektetık elavultak.

Nincs


fénymásoló, korszerőtlen DVD lejátszó, CD lejátszó


3 csoportszoba jó állapotban


Nincs


diavetítı, fénymásoló


8 csoportszoba jó állapotban

Folyamatosan kiegészítve, korszerősítve

2 tornaszoba



A megfelelı állagú épületben 1 csoportszoba, gyenge természetes megvilágítással. A nyílászárók cserére szorulnak.

A berendezés folyamatosan kiegészítve, korszerősítve. A fejlesztı eszközök, játékok megfelelıek.

Nincs


diavetítı, CD lejátszó, videomagnó


2 csoportszoba, felújításra szorulnak (padlóburkolás, lambériázás, festés)


Nincs


1 videomagnó, 1 fénymásoló

III. 2. 1. 5.

Tornaszoba

Az óvodás korú sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása

A kistérség minden óvodájában lehetıség van a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátására. A 2007/2008 tanévben 5 sajátos nevelési igényő óvodást ellátása történt (Nógrádmegyerben 1 fı, Szécsényben 3 fı, Varsányban 1 fı), mindannyiukat a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 fınek kell számítani (tehát ezek az gyermekek beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı lehetnek). III. 2. 1. 6.

A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben

A kistérség számos óvodájában kiemelt feladat a kisebbség nevelése, egyéni felzárkóztató programok alkalmazása. III. 2. 1. 7.

Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek.

A kistérség minden településén mőködik legalább egy óvoda egy csoporttal, így a bejárók között kevés óvodás található.

35

Óvodás korú SNI gyerekek száma 2007/2008 tanévben

Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés

Bejáró gyermekek száma 2007/2008 tanévben


nincs

Cigány kulturális nevelés

nincs


nincs

Nem alkalmazzák

8


nincs

Nem alkalmazzák

3


nincs


1


nincs

Nem alkalmazzák

nincs

1


2


nincs

Nem alkalmazzák

nincs


nincs


nincs


nincs


3


nincs

Nem alkalmazzák

nincs

3

Nem alkalmazzák

20

nincs

Nem alkalmazzák

1

1

Nem alkalmazzák

nincs

Intézmény


Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsényi Óvoda és Bölcsıde intézményegység, OM azonosító: 200885 Szécsényfelfalu, Óvoda, OM azonosító: 032120 Varsány, Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

36

III. 2. 2.

Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben:

A tanulók számának csökkenése és (törvényszerően) a tanárok létszámának alakulása nem mutat nagy veszélyt a jövıre nézve, bár a tendencia nem ad okot a bizakodásra. A társulás 13 településébıl mind a 13 tart fenn általános iskolát. Az iskolák közül 5 intézményben, összevont osztályokban, csak alsó tagozatos oktatást folytatnak. A kis létszámú intézmények fenntartása az önkormányzatok számára jelentıs problémát okoz, hiszen a normatív támogatás a szükséges költségek töredékét fedezi. Kiutat a kialakult helyzetbıl az önkormányzatok az iskolafenntartó társulások létrehozásával találhatnak, találnak. A folyamat megindulását jelzi, hogy négy iskolafenntartó társulás kialakítása, 10 önkormányzat részvételével ( Szécsény-Nagylóc-Nógrádszakál, Endrefalva-PilinySzécsényfelfalu, Nógrádmegyer-Kishartyán, Magyargéc-Sóshartyán) a közelmúltban megtörtént. A térség helyzete, a gazdaságban lejátszódó kedvezıtlen folyamatok, ennek eredményeként kialakuló szociális problémák, az iskolák mindennapjaiban is kitapinthatóak. A gyerekek több mint fele hátrányos helyzető, 1/3-uk pedig halmozottan hátrányos helyzető. Sajnálatos tapasztalat, hogy mindkét kategóriában a gyerekszám folyamatos emelkedése figyelhetı meg. Intézményeinkben magas a roma tanulók aránya, számuk az általános iskolákban 1999-ben 302 fı volt, 2004-ben ez a szám 733 fı. (OM/NSZI tanulmány) Az iskolák (és óvodák) nagy részében bevezették a roma kisebbségi oktatás feladatait megvalósító programot. A szakos ellátottság növekedése az igényekhez képest bíztató, ettıl eltérı helyzet a nyelvtanárok számát tekintve tapasztalható. A térségben az osztálytermek száma elegendı a tanulócsoportok elhelyezésére, bár néhány településen szükségtantermek kialakítására is sort kellett keríteni. A tornatermek, sportpályák számának elégtelensége mellett megjegyezzük, hogy uszodával nem rendelkezik egyetlen iskola sem térségünkben. Helyben, uszoda használatára nincs lehetıség. Az iskola épületek mőszaki állapota tekintetében is kívánnivalók tapasztalhatók. A fenntartók nagy része a legszükségesebb karbantartásokat tudja intézményeiben elvégeztetni, felújításhoz, korszerősítéshez szükséges forrásokkal nem rendelkezik. Az iskolák többsége az informatikai oktatáshoz szükséges elegendı számú, korszerő számítógéppel nem rendelkezik.

37

III. 2. 2. 1.

Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája,

Település

Általános iskolai feladatellátás módja

Feladatellátása • • • • •

Endrefalva

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

• • • • • • • • •

Hollókı

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Hollókıi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

• • • • • •

Ludányhalászi

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

• • • • • • •

38

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés Multikulturális tartalmak a nevelésben SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása A többi gyermekkel együtt nem nevelhetı SNI tanulók oktatása külön csoportban Napköziotthon biztosítása Felnıttoktatás Alapfokú mővészetoktatás kihelyezett tagozata Iskolarádió mőködtetése, iskolaújság publikálása, galéria fenntartása Iskolai könyvtár mőködtetése Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Hagyományápolás, helyi kultúra Iskolai könyvtár mőködtetése Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Informatikai képzés Egészséges életmódra nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása az alsó tagozat számára Rákóczi hagyományok ápolása

Település


Magyargéc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Nagylóc

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

Feladatellátása • • • • • •

• • • • •

•

Nógrádmegyer

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

• • • • • • • •

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Roma-mentor program alkalmazása Alapfokú mővészetoktatás kihelyezett tagozata Hagyományápolás

39

Település



Nógrádsipek

egyházi jogi személy által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

• • • • • • •

Nógrádszakál

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

• • • • • • • • •

Piliny

40

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

• • • • • •

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Alapfokú mővészetoktatás kihelyezett tagozata Iskolaotthonos nevelés-oktatás 1-4 évfolyamon Szorobán alkalmazása matematika órán Keresztény életmód, világnézet kialakítása Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása HEFOP 2.1.6 támogató partner Családias mőködés Együttnevelés Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása

Település



Rimóc

községi önkormányzat által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

• • • • • • • • •

Szécsény

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

• • • • • • • • • •

Szécsényfelfalu

önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

• • • • • • •

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Iskolaotthonos oktatás alsó tagozaton Tanulási és szociális kompetenciák fejlesztése Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon Középfokú nevelés-oktatás 912 évfolyamon (gimnáziumi és szakközépiskolai) 8 osztályos gimnáziumi nevelés-oktatás 5-12 évfolyamon Nyelvi elıkészítı SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Informatikai, ügyviteli szakmacsoport oktatása Gimnáziumi felnıtt oktatás Iskolarendszeren kívüli szakképzés Emelt szintő matematika és idegen nyelv oktatás 5-8 évfolyamon Iskolai könyvtár mőködtetése Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-4 évfolyamokon Cigány kulturális nevelés IPR alkalmazása Képesség-kibontakoztató felkészítés SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Hitoktatás biztosítása

41

Település



községi önkormányzat által fenntartott általános mővelıdési központ: Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

Varsány

III. 2. 2. 2.

Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik

Település, ahol a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található

42

• • • • • • •

Általános iskolai nappali rendszerő alapfokú nevelésoktatás 1-8 évfolyamokon IPR alkalmazása SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Napköziotthon biztosítása Emelt szintő nyelvoktatás Egészséges életmódra nevelés Alapfokú mővészetoktatás kihelyezett tagozata

A kötelezı felvételt biztosító alapfokú oktatási intézmény

1-4

5-8

Endrefalva

Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807


Hollókı

Hollókıi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032240

Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200949

Ludányhalászi

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242

Magyargéc

Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

Nagylóc

II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

Település, ahol a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található

A kötelezı felvételt biztosító alapfokú oktatási intézmény

1-4

5-8

Nógrádmegyer

Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

Mikszáth Kálmán Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 032245

Nógrádsipek



Nógrádszakál

II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nógrádszakál 1-4. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885


Piliny

Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, OM azonosító: 200807


Rimóc

Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248

Szécsény



Szécsényfelfalu

Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807


Varsány

Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

Hunyadi Mátyás Általános Mővelıdési Központ, OM azonosító: 032250

43

Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók

52

100,0%

Kihasználtsági mutató

Összesen

52


19

Összesen

12

8. évfolyam

7

7. évfolyam

14

Intézményi

6. évfolyam

52

5. évfolyam

Összesen

2. évfolyam

1. évfolyam

Összesen

4. évfolyam

52

Osztálylétszámok

3. évfolyam


5. évfolyam-8. évfolyam

Intézmény

1. évfolyam-4. évfolyam

Férıhely


III. 2. 2. 3.

100,0%


n.a.

n.a.

190

38

23

32

12

105

n.a.

18

22

16

15

71

n.a.

176

92,6%

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

n.a.

n.a.

600

78

55

53

66

252

n.a.

60

79

76

53

268

n.a.

520

86,7%

152

22

16

11

16

65

16

16

15

15

62

51,7%

127

83,6%

190

27

24

17

18

86

22

18

17

13

70

n.a.

156

82,1%

32

6

3

10

5

24

24

75,0%

176

15

18

11

13

57

Ludányhalászi, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, OM azonosító: 032242 Rimóc, Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, OM azonosító: 032248 Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807 Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda, OM azonosító: 200807

104

n.a.

120

n.a.

32

n.a.

n.a.

42,8%

n.a.

75,0%

n.a.

21

17

18

16

72

n.a.

129

73,3%


105

120

225

16

24

15

22

77

34,2%

19

6

17

17

59

49,2%

136

60,4%

Magyargéc, Gárdonyi Géza Általános Iskola, OM azonosító: 032243

104

120

224

17

16

15

18

66

29,5%

14

12

14

11

51

42,5%

117

52,2%

140

11

9

13

6

39

12

8

0

11

31

n.a.

70

50,0%


n.a.

n.a.

n.a.


52

52

7

1

5

9

22

42,3%

22

42,3%

Szécsényfelfalu, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 032120

42

42

4

6

3

4

17

40,5%

17

40,5%


32

32

3

4

4

2

13

40,6%

KISTÉRSÉGI ÖSSZESEN

n.a.

n.a.

2107

258

206

201

210

875

182

178

173

151

684

KISTÉRSÉGI ÁTLAGOSAN

n.a.

n.a.

162,1

19,8

15,8

15,5

16,2

16,8

22,8

22,3

21,6

18,9

21,4

44

13

40,6%

1559

73,99%

III. 2. 2. 4.

Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkezı pedagógusok száma

Intézmény

Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel nem rendelkezı pedagógusok száma

Egyéb munkakörök

Tanár

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Egyéb

Felsıfokú végzettségő



9

4

1

-

3

1

-

4


-

3

-

-

-

-

-

-


6

2

3

-

-

1

-

3


4

1

7

-

1

1

-

1 teljes és 1 részmunkaidıs


-

6

-

-

-

-

-

-


6

1

13

-

1

-

-

5


2

-

6

-

-

-

-

1


-

3

-

1

-

-

-

-

Piliny, Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája, OM azonosító: 200807

-

1

1

-

-

-

1

-


7

4

4

2

-

-

-

2 részmunkaidıs

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885 (az adatok a tagintézményekkel együtt értendık)

41

32

3

5

1

1

0

8

-

-

2

-

-

-

-

-


45

Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkezı pedagógusok száma Intézmény



Tanár

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Egyéb



7

4

-

1

-

-

-

Egyéb munkakörök

4



gázellátás

főtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz

2003-ban helyezték üzembe

1999-ben építették ki


1996-ban korszerősítették

ADSL


Vezetékes ivóvíz



Központi főtés, vegyes tüzeléső

1 telefon vonal (intézményi)

ADSL


Vezetékes ivóvíz



2002-ben korszerősítve, földgázüzemő főtési mód

1 telefon és 1 fax vonal

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon vonal

ADSL


Vezetékes ivóvíz, 2002-ben felújított vizesblokk




1 telefon vonal

mőholdas


Vezetékes ivóvíz




2 telefon vonal, faxolásra alkalmasak

ADSL


Vezetékes ivóvíz




1 telefon és 1 fax vonal

mőholdas


Vezetékes ivóvíz




1 faxolásra is alkalmas telefon

ADSL és rendelkezik nyilvános internetelérési ponttal is


Vezetékes ivóvíz




1 faxolásra is alkalmas telefon

ADSL


Vezetékes ivóvíz




3 telefon vonal, 1 képes fax fogadására

ADSL

46



gázellátás

főtési rendszer

telefon



Vezetékes ivóvíz




2 fıvonallal rendelkezı telefonközpont, további 4 mellékállomásra kapcsolható, ami faxként is mőködik. További egy mobil készülék.


Vezetékes ivóvíz




1 telefonvonal (intézméynközi használatban)

ADSL


Vezetékes ivóvíz




2 telefon vonal, 1 képes fax fogadására

modemes

ADSL

Tárgyi jellemzık Intézmény

Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota


Tornaszobák, tornatermek, sportpályák

Számítógépek, nyomtatók száma, állapota



8 osztályterem, 2 szaktanterem, 3 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem, 1 egyéb terem Az épület tetıszerkezete régi, korhadt, nyílászárói elhasználódtak, a helységek vizesednek. A termek egy része megfelelı mérető, barátságos, korszerő.

Folyamatosan bıvítve, felújítva, korszerősítve.

1 tornaterem, 1 sportpálya, ami felújításra szorul

32 gépbıl 17 internet hozzáféréssel. Fejlesztésre szorul.

2 videomagnó, 1 videokamera, 1 fénymásoló, 1 projektor


2006-ban felújított, korszerő épületben 2 osztályterem

Modern, de a létszám növekedése miatt bıvítésre van szükség

Tornaszoba (intézményi)

1 db internet hozzáféréssel

Intézményi közös: tv, dvd lejátszó, videolejátszó, CD lejátszó


Az ártéren épült épületben 4 osztályterem, korszerősítésre, felújításra szorul

Elhasználódott, hiányos

1 tornaterem, 2 sportpálya

13 gépbıl 11 tanulói internet hozzáféréssel

3 videomagnó 1 projektor 1 fénymásoló


8 osztályterem, 4 szaktanterem, felújítva, de bıvítésre szorul

Korszerő, megfelelı

1 tornaszoba

62 gépbıl 60 internet hozzáféréssel

3 videomagnó 1 videokamera 3 projektor 2 fénymásoló


100 éves épület, istállóból átalakítva, az elmúlt években korszerősítve. A tantermek, folyosók padlózata felújításra szorul. Nincsenek udvari játékok, kinti asztalok. 7 osztályterem, 1 szaktanterem

Elhasználódott, hiányos

1 tornaterem, hiányos eszközkészlettel

8 korszerőtlen, esetenként nem mőködıképes gép (a 2007/2008 tanévben használaton kívül), 2 internet hozzáféréssel.

1 videomagnó, 1 DVD lejátszó, 1 CD lejátszó


6 osztály, 6 szaktanterem, korszerő

Jó

1 tornaterem, 1 sportpálya

30 gép internet hozzáféréssel, 6 nyomtató

1 videomagnó 1 videokamera 2 projektor 1 fénymásoló


2006-ban felújított épületben 4 osztályterem 1 szaktatnerem

Folyamatosan felújítva, korszerősítve

1 tornaszoba


videomagnó videokamera fénymásoló nyomtató

47

Tárgyi jellemzık Intézmény Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota



Leromlott állapotú épületben 2 osztályterem, 1 fejlesztı szoba. Az egyik terem linóleum borítása kopott, felszakadozott. A nyílászárók festésre, cserére szorulnak. A vizesblokk korszerőtlen, felújításra szorul. A nagy, de nem megfelelıen elkerített udvaron játékok nincsenek.

A bútorzat elhasználódott, felújításra szorul. A fejlesztı szoba berendezése, eszközei hiányosak.


2 osztályterem, korszerő


11 osztályterem, 2 szaktanterem, 3 gyógyped. célra

Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885 (az adatok a tagintézményekkel együtt értendık)




Nincs

2 gép internet hozzáféréssel

Hiányos eszközkészlet, 1 hordozható magnó, 1 CD lejátszó

A bútorzat elhasználódott, felújításra szorul, a szemléltetı eszközállomány hiányos.

1 tornaterem

2 gépbıl 1 internet hozzáféréssel

1 videomagnó 1 videokamera

Elhasználódott, korszerősítésre szorul

1 tornaterem


3 nyomtató, 2 fénymásoló

44 osztályterembıl 1 szükségterem és 4 gyógypedagógiai célra használt, 19 szaktanterem és 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem


3 tornaszobája, 2 tornaterme és 2 sportpályája van.

133 számítógépbıl 99 a tanulók számára szabadon hozzáférhetı. 12 nyomtatóval rendelkezik.

18 videomagnó, 1 videokamera, 7 fénymásoló, 5 projektor áll rendelkezésre.


Régi, átalakított épületben 2 osztályterem. A külsı és a belsı részek felújításra szorulnak. A tantermek ablakai kicsik, cserére szorulnak. Állandóan szükséges a mesterséges megvilágítás.

A termek túlzsúfoltak, kicsik. A berendezés korszerősített, a tárgyi feltételek megfelelıek.

Nincs

1 gép internettel

1 videomagnó, 1 DVD lejátszó az eszközállomány hiányos


10 osztályterem, 3 szaktanterem, 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított terem, 1 gyógypedagógiai célra használt

1 tornaszoba, 1 sportpálya

13 gépbıl 11 internet hozzáféréssel, 9 tanulói, 2 db pedagógusok számára

3 videomagnó 1 videokamera 1 fénymásoló 1 nyomtató

III. 2. 2. 5.


Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek neveléseoktatása

Intézmény

A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 fınek kell számítani

A testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermekek, tanulók, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevı (együtt nevelt testi, érzékszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 3 fınek kell számítani

óvodás

1-4

5-8

óvodás

1-4

5-8


-

1

14

-

1

-


-

-

-

1

48

Intézmény

A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 fınek kell számítani

A testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermekek, tanulók, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevı (együtt nevelt testi, érzékszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók, akiket a közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 3 fınek kell számítani

óvodás

1-4

5-8

óvodás

1-4

5-8


-

2

4

-

1

-


-

3

5

-

-

2


-

4

-

-


1

6

11

-

1

-


-

-

-

-

-

-


-

4

-

1


-

3

-

-


-

4

10

-

-

-


3

5

13

-

1

-


-

1

-

-


1

4

9

-

-

-

ÖSSZESEN

5

37

66

0

6

2

116

49

III. 2. 2. 6.

Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben

A kistérségben négy intézmény (Endrefalva, Magyargéc, Nógrádmegyer és Nógrádszakál) biztosítja tanulói számára a cigány kulturális nevelést 1-8 évfolyamokon és Nógrádszakál 1-4 évfolyamokon. Az intézmények az integrált oktatás megvalósítására törekszenek, az elkülönítı (vagy ezt sugalló) nevelési körülmények folyamatos felszámolásával, az integrált oktatás programjának és feltételeinek a folyamatos bıvítését tartják fontosnak. Ehhez rendelt feltételek: tapasztalatcsere szervezése és lebonyolítása az érintett intézmények között. az adott témában továbbképzések szervezése. központi programok megteremtése és elterjesztése az intézményekben. az integrált oktatást segítı pedagógiai szakmai módszerek elterjesztése az iskolákban. III. 2. 2. 7.

Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek

A kistérség öt települése csak 1-4 évfolyamon biztosítja az alapfokú oktatástnevelést helyben. Ezek mindegyike kis létszámú, összevont osztályokkal mőködik. Mindezek a tényezık jelentısen megnövelik a kistérségben a bejáró tanulók számát. Jelenleg négy intézményfenntartó társulás mőködik a kistérségben Endrefalva, Magyargéc, Nógrádmegyer és Szécsény központokkal. A Társulás tulajdonában lévı 2 db 18 fıs kisbusz értelemszerően csak 36 tanuló iskolába járását tudja biztosítani. További 45 fı utazását a Társulás a Volánbusztól bérelt járattal oldja meg, valamint a magyargéci önkormányzati busz is részt vesz 22 tanuló szállításával az iskolabusz szolgáltatásban. Az intézményfenntartó társulások székhely intézményeiben összesen 208 bejáró tanuló volt a 2007/2008 tanévben. Közülük a fentebb részletezett módon 103 tanuló tudta igénybe venni az iskolabusz szolgáltatását. Hollókı és Szécsényfelfalu saját falubuszával segíti tanulóinak az iskolába járását. Ludányhalászi a település iskolájába bejáróknak, Piliny a településrıl eljáróknak biztosít éves buszbérletet.

50

Bejáró tanulók Az intézmény, ahová a tanulók bejárnak

1-4 évfolyam

5-8 évfolyam

Összesen

Ebbıl iskolabusszal

Összesen

Ebbıl iskolabusszal


0

0

8

0


6

0


6

0

0

0

10

10

12

12

Nagylóc, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, Nagylóc, 14. évfolyamokon Tagiskola és Óvoda, OM azonosító: 200885

0

0


1

0

1

0


14

0

7

0


0

0


0

0


3

0

2

0


63

45

113

36


5

0


4

0

2

0

112

55

145

48


ÖSSZESEN

51

III. 2. 3.

III. 2. 3. 1.

Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: Feladatellátás biztosításának módja, formája

(1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola A Szécsény városában mőködı, önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola összetett intézmény lehetıséget biztosít a kistérség tanulóinak az érettségi megszerzésére. A korábbi Kırösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola az 1994-95ös tanévben kezdte meg újra mőködését. Az újonnan induló középfokú intézmény 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzést indított három évfolyamon, 2-2 párhuzamos osztállyal. Az eltelt idıszak alatt képzési kínálata folyamatosan bıvült, tanuló létszáma 350-400 fı között alakul. A kistérség tehetséges tanulóinak nagyobb része már 5. osztályban itt folytatja tanulmányait. Az intézmény viszonylag rövid idı alatt magas színvonalú munkát alakított ki. Az itt tanuló gyerekek rendszeres és eredményes résztvevıi a megyei és országos versenyeknek, vetélkedıknek. Az érettségi vizsga eredmények jó és kiváló szintőek. Az érettségizettek túlnyomó többsége felsıfokon tanul tovább – eredményesen. Kisebb hányaduk középfokú szakképzést kezd a szolgáltatás szakterületén. 2007/2008-as tanévben már az összetett többcélú intézmény részeként folytatták tovább a munkájukat. (2) Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium A kötelezı felvételt biztosító középfokú oktatási intézmény a kistérség minden települése számára a szécsényi Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium. Nógrád megyében ez az egyetlen mezıgazdasági képzést végzı intézmény. Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testülete 172/1999./VI.17./ számú határozatával 10 évre a Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium fenntartói jogát – megállapodással – átadta a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyőlésének.

52

Középfokú oktatás biztosításának módja

Intézmény

Feladatellátása

•

•


önkormányzatok fenntartói társulása által fenntartott összetett intézmény

• • • • • • •

Szécsény, Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, OM azonosító: 032305

III. 2. 3. 2.

megyei önkormányzat által fenntartott összetett intézmény (a továbbiakban a helyzetelemzésben nem szerepel)

• • •

Középfokú nevelésoktatás 9-12 évfolyamon (gimnáziumi és szakközépiskolai) 8 osztályos gimnáziumi nevelés-oktatás 5-12-13 évfolyamon Nyelvi elıkészítı SNI tanulók integrált oktatása Logopédiai ellátás biztosítása Informatikai, ügyviteli szakmacsoport oktatása Gimnáziumi felnıtt oktatás Iskolarendszeren kívüli szakképzés Iskolai könyvtár mőködtetése Szakmai középfokú oktatás Felnıtt- és egyéb oktatás Diákotthoni, kollégiumi ellátás

Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók


Férıhely

Tanulói létszám a 2007/2008 tanévben


535

423

79,07%

53

III. 2. 3. 3.

Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi Pedagógus munkakörben alkalmazott, pedagógiai képesítéssel rendelkezı pedagógusok száma


Középiskolai tanár

Általános iskolai tanár

Gyógypedag ógus

Egyéb



16

8

0

0

1

0

Intézmény


Egyéb munkakörök

6



Vezetékes ivóvíz



gázellátás


főtési rendszer


telefon

2 fıvonallal rendelkezı telefonközpont, további 4 mellékállomásra kapcsolható, ami faxként is mőködik. Továbbá egy mobil készülék.


mőholdas

Tárgyi jellemzık OSA1INT 4. és 6. old. Intézmény Osztálytermek, szaktantermek száma, állapota Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, OM azonosító: 200885

III. 2. 3. 4.

16




1 db

41 db


Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek neveléseoktatása

A 2007/2008 tanévben 1 gimnáziumi és 2 szakközép iskolai oktatásban részt vevı középiskolás speciális nevelési igényő tanuló integrált gyógypedagógiai oktatására került sor a II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában. (Mindhárom esetben a tanulókat közoktatási törvény 3. sz. melléklet II. rész 3. pont alapján 2 fınek kell számítani.) III. 2. 3. 5.

Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben

A II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola középiskolai fokon nem biztosít nemzeti vagy etnikai nevelést.

54

III. 2. 3. 6.

Bejáró tanulók és utazási feltételeik

A 2007/2008 tanévben a II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolának 207 középiskolás bejáró tanulója volt, a középiskolásainak közel 50%-a. Az utazáshoz a Volánbusz menetrendszerinti járatait veszik igénybe azok, akiket nem a szüleik utaztatják. III. 2. 4.

Diákotthon és kollégiumi ellátás

A Társulásban részt vevı önkormányzatok nem biztosítanak diákotthoni vagy kollégiumi ellátást. A Nógrád Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium Szécsényben egy 100 férıhelyes kollégiumban biztosít ellátást rendszerint 100%-os kihasználtsággal. III. 2. 5.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás

A Kistérségi Társulás területén belül mőködı alapfokú nevelési oktatási intézmények mindegyike integráltan neveli-oktatja a sajátos nevelési igényő gyermekeket/tanulókat. A többi gyermekkel együtt nem nevelhetı sajátos nevelési igényő tanulót gyógypedagógiai osztályban oktathatják Rimócon, Magyargécben, Endrefalván, és Nógrádmegyerben. III. 2. 6.

Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása

A Társulás a társulási megállapodásban kötelezıen vállalandó két pedagógiai szakszolgáltatása a nevelési tanácsadás és a logopédia. Térségünkben a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó önálló intézmény nem mőködik. Az e téren jelentkezı feladatokat Balassagyarmat és Salgótarján város intézményei ill. a Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei látták el. Egyes feladatok ellátása az elkövetkezendı idıszakban is hasonlóképpen látszik megvalósíthatónak. Ugyanakkor érzékelhetı a törekvés a térség intézményeiben egyes szolgáltatások helyben való biztosítására. Ezt támasztja alá a gyógypedagógiai, logopédiai és fejlesztı pedagógiai képzésre beiskolázott nevelık számának növekedése. A folyamat eredményeképpen, a térség egyes területein a szakszolgáltatás ellátásának bizonyos területeit felvállalni képes decentrumok kialakulása lehetségesnek látszik. A szakszolgáltatás területei közül a tanulási képességeket diagnosztizáló vizsgálatokat továbbra is a Megyei Pedagógiai Intézetben végezhetik. A logopédiai vizsgálatokat és a nevelési tanácsadással kapcsolatos teendıket térségünkben a Balassagyarmati székhelyő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézet keretében mőködı Nevelési Tanácsadóval kötött megállapodás alapján lehet ellátni.

55

Adataink alapján ezekre a szolgáltatásokra a legnagyobb szükség azokon a településeken mutatkozik, ahol a családok döntı többsége egzisztenciális és szociális problémákkal küzd. Ezért is fontos, hogy a szolgáltatás igénybevételének feltételei a lakóhelyhez minél közelebb legyenek biztosíthatók. Lehetséges megoldás az is, hogy az érintett gyerekeket szervezett formában juttassuk el a szolgáltatás helyszínére. A probléma megoldása a kistérség települései és intézményei között együttmőködést és összehangolt tevékenységet feltételez. A Többcélú Kistérségi Társulás feladatellátásához a feltételeket a szükséges szerzıdések elıkészítésével és megkötésével, az egyes decentrumok feladatellátásához szükséges fejlesztéseinek támogatásával, a gyerekek mozgatásának megszervezésével, koordinálásával kívánja és tudja biztosítani. III. 2. 6. 1.

Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája

(1) Nevelési tanácsadás A pedagógiai szakszolgálati tevékenység területei közül a kistérségi társulás a Balassagyarmati székhelyő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiaiszakmai Szolgáltató Intézet keretében mőködı Nevelési Tanácsadóval kötött szerzıdés alapján látja el a nevelési tanácsadáshoz kapcsolható terápiás ellátást. A szolgáltatást igénybevettek településenkénti megoszlása:

Endrefalva HolIókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc * Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Összesen:

évközi vizsgálat fı óra 1 2,5 7

27,5

1

2,5

4 1 12 9

12,5 2,5 30 29

2 37

5 111,5

szőrıvizsgálat fı

óra

11

11

2

13

fejlettségi vizsgálat fı óra 11 22 4 8 3 6

terápiás ellátás fı óra 1 6

összesen

1

6

fı 13 4 22

óra 36 10 52

5

10

3

18

9

33

2

10

20 24 18 6 10 124

18 21 40 45,5 6

13

12 9 3 5 62

3 1 27 5 1 42

160,5

19 2 51 23 4 7 154

57,5 23,5 100 97 13,5 17,5 409

* Rimócon, az Általános Iskola Napköziotthonos Óvoda és Könyvtárban csoportos terápiában 25 gyermek vett részt. A társulás évente fontolóra veszi a vállalt pedagógiai szakszolgálat további biztosításának lehetıségeit, és ennek függvényében dönt a változtatásról vagy a változatlan folytatásról, szem elıtt tartva a gyerekek mindenek felett álló érdekeit és jogait.

56

(2) Logopédia A logopédiai ellátást a kistérségen belül kialakított öt decentrumban kívánjuk biztosítani, a helyi önkormányzatokkal és a közoktatási intézményekkel kötött megállapodások alapján. A decentrumok az alábbiak: 1. Szécsény központtal: Nógrádszakál, Nagylóc, Hollókı. 2. Endrefalva központtal: Ludányhalászi, Piliny, Szécsényfelfalu. 3. Varsány központtal: Nógrádsipek. 4. Nógrádmegyer központtal: Magyargéc. 5. Rimóc: önállóan. A kistérségi társulás a decentrumokban a tárgyi és személyi feltételek biztosításához, a szolgáltatást igénybe vevı gyerekek utaztatásához és szolgáltatás koordinálásához tud és kíván hozzájárulni. Az így kialakított decentrumok a kistérségi társulás jelenlegi földrajzi területét ,,lefedik”, és a korábbi megyei fejlesztési tervben a kistérséghez tartozó Ságújfalu szolgáltatásait kiváltják. A logopédiai szolgáltatás megvalósulása a 2007/2008 tanévben: Az ellátott tanulók mutatószáma 2007/2008 tanévben 26

Az ellátás helye

HolIókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer

7 13 9 9 19

Szécsény helyben helyben Szécsény helyben

Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny

5 6 4

helyben helyben Endrefalva

Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu

34 74 5

helyben helyben Endrefalva

Varsány Összesen:

14 225

helyben

Endrefalva

helyben

A szakember

Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Salgótarján) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli Kistérségen belüli Kistérségen kívüli (Balassagyarmat) Kistérségen belüli

A gyógytestnevelés biztosítását a Szécsényi Kistérségi Társulás nem vállalja. A többi szolgálati feladatot, melyet a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı Nógrád Megyei Pedagógiai és Közmővelıdési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézetben mőködı Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság látott el eddig, az elkövetkezı idıszakban is az elızı évek gyakorlatához hasonlóan látjuk biztosíthatónak. Ezekhez a feladatokhoz a társulás a

57

szükséges intézményi háttérrel (személyi- és tárgyi feltételek, épület, pénzügyi kondíciók) nem rendelkezik. III. 2. 7. III. 2. 7. 1.

Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása

A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő felépítése és megszervezése másik fontos területe a közoktatási szolgáltatások térségi ellátásának. A pedagógiai szakmai szolgáltatások tekintetében a kistérség közoktatási intézményei elsı sorban a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásait veszik igénybe. A Társulás a munkaszervezet alkalmazásában lévı közoktatási referens munkáján keresztül szervezési, egyeztetési, elıkészítési feladatokat lát el, melyeket a társulási megállapodás rögzít. Az intézmények képesek biztosítani a tanköteles korú gyerekek oktatásához szükséges alapvetı körülményeket, feltételeket. A demográfiai folyamatok eredményeképpen az elkövetkezı idıszakban iskola bıvítésre várhatóan nem lesz szükség. Ugyanakkor a statisztikai adatok által csak sejtetett, de az intézményi jelzések alapján jól érzékelhetı folyamatok azt mutatják, hogy az intézmények feladatai egyre összetettebbé váltak. A nevelık egyre gyakrabban jelzik, hogy a családok egzisztenciális, és szociokulturális hiányosságokra visszavezethetı problémái a gyerekek iskolához, munkához, tanuláshoz, közösséghez és a követelményekhez való negatív viszonyában nyilvánul meg. A probléma enyhítését a pedagógiai szakszolgáltatás és a pedagógiai szakmai szolgáltatás összehangolt megszervezése biztosíthatja. Ezen belül a pedagógiai szakmai szolgáltatás célja, hogy a tevékenységkör feladatainak megoldásával járuljon hozzá az egyes önkormányzatok és a nevelési oktatási intézmények feladatellátást szolgáló ismereteinek és információinak bıvítéséhez. A cél elérése érdekében a kistérségi társulás által vállalt feladat az önkormányzatok tisztségviselıinek, az intézmények vezetıinek és pedagógusainak informálását szolgáló szakmai anyagok győjtése, elkészítése, fórumok mőködtetése. A társulás az oktatás-igazgatási feladatok ellátása érdekében gondoskodik a következıkrıl: A tevékenység megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkezı szakember(ek) megbízásáról, lehetıség esetén alkalmazásáról. A szakembereket a térség ágazatfejlesztési irányainak és teendıinek elıkészítésével, a szakmai programok elkészítésével bízza meg. Közremőködik az egyes önkormányzatok feladatellátásához szükséges elemzések, tanulmányok elkészítésében, az elkészült anyagok alapján a települések oktatásfejlesztési programjainak és terveinek kialakításában. Összehangolja a települések önkormányzatainak közoktatási terveit, törekedve a kistérségben felmerülı igények és szükségletek kielégítésére.

58

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyezteti az indítandó osztályok és tanulócsoportok számát, koordinálja az intézményfenntartó társulások kialakítását. Elıkészíti a közoktatási megállapodásokat. A kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb mőködtetése érdekében közös pedagógiai és nevelési terveket, oktatási programokat készít, melyekben meghatározza a kistérség ágazaton belüli fejlesztési irányait. A térségi tervek alapján közremőködik a korszerő és hatékony oktatás feltételeinek alakításában, szervezésében. Segíti az egyes intézmények dokumentumainak elıkészítését, közremőködik azok elfogadásához szükséges szakvélemények kialakításában. Ezen túl gondoskodik a pedagógusok szakmai fejlıdését szolgáló programok és rendezvények kialakításáról, szervezésérıl. Az elkövetkezendı idıszakban az intézményvezetık és helyetteseik, a gyermek és ifjúságvédelemmel, a sajátos nevelési igényő gyerekekkel foglalkozó pedagógusok szakmai továbbképzését szolgáló programokat részesíti elınyben. A források jobb kihasználása érdekében törekszik az egyes intézményekben felmerülı képzési és továbbképzési igények és tervek összehangolására, a lehetséges mértékő egyeztetésére. Ezáltal is lehetıséget kíván teremteni az iskolák és óvodák közötti együttmőködés megteremtésére, fejlesztésére. A tervezett továbbképzések között kiemelten kezeli a mentálhigiénés, életvezetési, konfliktuskezelési ismeretek és gyakorlat bıvítését, tanulásmódszertan elsajátítását szolgáló programokat. Közremőködik a szakmai programok értékelésében, fejlesztésében, győjtésében és elterjesztésében. Szervezi a társult önkormányzatok intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését, és ellenırzését. A mérési és értékelési feladatok valamint a minıségbiztosítás térségi összehangolása érdekében, kistérségi mérési és értékelési rendszert dolgoz ki, segíti az intézményeket, ezek beépítésében, megvalósításában. A térségi mérési rendszer mőködtetéséhez gondoskodik a szükséges forrásokat biztosító pályázatok elı-és elkészítésérıl. Közremőködik az iskola fenntartási megállapodások végrehajtása során az érintett önkormányzatok között esetlegesen fellépı vitás kérdések rendezésében, megoldásában. Segíti az egyes intézmények eszközfejlesztési terveinek összehangolását, koordinálja a beszerzett nagy értékő eszközök közös hasznosítását. Közremőködik a térségben élı tehetséges gyerekek felkutatásában. Segíti az iskolák tehetséggondozó programjainak kialakítását és megvalósítását, szükség szerint térségi szinten felépíti és szervezi a helyi pedagógusok bevonásával- a kistérségi tehetséggondozó programokat. Koordinálja az egyes települések intézményei között e téren kialakított együttes tevékenységet.

59

-

Elısegíti a térség nevelési-oktatási intézményei, és a civil szervezetek közötti együttmőködést, a közös érdekeken alapuló feladatellátáshoz szükséges összhang megteremtését. A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátását a kistérségi társulás a pénzügyi lehetıségeihez mérten az elkövetkezendı idıszakban az intézkedési tervben rögzítettek szerint biztosítja: a szolgáltatást megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkezı szakemberek megbízásával, vagy a szolgáltatás megvalósításához szükséges szakmai kompetenciával rendelkezı szakemberek eseti vagy határozott idejő megbízásával, vagy a térségben dolgozó és a szolgáltatások megvalósítását segítı szakmai tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkezı szakemberek közösségeinek kialakításával, és a közösségek mőködéséhez szükséges feltételek megteremtésével ( munkaközösségek, valamint szakmai fórumok és klubok kialakítása és mőködtetése). A feladatellátásához szükséges logisztikai hátteret a kistérségi társulás egész munkaszervezete biztosítja. Adott helyzetben a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közmővelıdési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet szolgáltatásait rögzített feltételek alapján igénybe vesszük. III. 2. 7. 2.

Alapfokú mővészetoktatás biztosításának körülményei

A Nógrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévı Rózsavölgyi Márk Mővészeti Iskola Szécsényben egy tagintézményt mőködtet. A Hibó Tamás Mővészeti Alapítvány fenntartásában mőködı Cogito Általános Mővelıdési Központnak kihelyezett telephelyei vannak Varsányban, Nógrádmegyerben, Endrefalván és Nógrádsipeken. III. 2. 7. 3.

Munkaerı-gazdálkodási rendszer

A Társulás nem tart fenn közoktatási intézményt, tehát nem mőködtet kistérségi szinten munkaerı-gazdálkodási rendszert a közoktatásban. III. 2. 7. 4.

Helyettesítési-rendszer

A kistérségi szintő állandó pedagógus helyettesítési rendszert jelenleg a Társulás nem mőködtet. III. 2. 7. 5.

Felnıttoktatás és –képzés

A Társulás a közmunkában foglalkoztatottak programjába kisgépkezelıi képzést illesztett be, amit a programban részt vevı 31 fı sikeresen el is végezett. A Társulás önkormányzatai által megalapított Szécsény Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány folyamatosan szervez felnıttek számára átképzéseket, tanfolyamokat. Külön programban vehetnek részt a halmozottan hátrányos helyzető

60

roma felnıttek. A tanfolyam megszervezésén kívül egyéb adminisztratív feladatot is ellát a két mentor, amivel a jelentkezık munkához jutásának az esélyeit segíthetik, javíthatják. Az elmúlt két év során 90 felnıtt vett részt a Közalapítvány által szervezett tanfolyamokon, 12-en sikeres vizsgát tettek. A többiek a képzéseket a sikeres vizsga megszerzéséig folytathatják. A jelentkezık a következı képzéseket részesítették elınyben: Szociális gondozó és ápoló Pénzügyi, számviteli ügyintézı Vendéglátó, eladó Kereskedı, boltvezetı Felzárkóztató 7-8. Mőszakicikk eladó / ruházati eladó Élelmiszer és vegyi áru eladó Irodai aszisztens Kımőves Gyártósori összeszerelı Takarító Gyermek és ifjúságvédelmi felügyelı Gyermek és ifjúságvédelmi ügyintézı Személy és vagyonır Szakács III. 2. 7. 6.

Iskolabusz-szolgáltatás rendszere

A kistérség négy iskolabusz járattal segíti az intézményfenntartó társulásokba járó tanulók, elsı sorban az alsó tagozatosok mindennapos utazását. Egy 18 fıs busz Nógrádszakál-Szécsény, egy másik 18 fıs busz EndrefalvaPiliny-Szécsényfelfalu-Szécsény útvonalon, egy 20 fıs busz Sóshartyán-Magyargéc, egy 45 fıs autóbusz a Volánbusszal kötött megállapodás alapján Nagylóc-Szécsény útvonalon közlekedik minden tanítási nap reggel és délután. III. 2. 8.

Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történı együttmőködés módjai

A Szécsényi Kistérségben 1 nem önkormányzati fenntartó mőködtet közoktatási intézményt: Nógrádsipeken a Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda fenntartója a Váci Egyházmegye. Nógrádsipek Községi Önkormányzata és a Váci Egyházmegye közoktatási megállapodásban rögzítették a közoktatási feladatokat, a jogosultságokat és az elszámolás módját.

61

III. 2. 9.

Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés1

III. 2. 9. 1.

Óvodai helyzetkép

(1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető óvodások 2007/2008 Szécsényfelfalu Endrefalva Magyargéc Ludányhalászi Nógrádszakál Nagylóc Piliny Nógrádmegyer Rimóc Varsány Hollókı Szécsény Nógrádsipek Összesen

Beíratott óvodások 17 50 60 46 30 46 27 76 62 52 17 198 11 692

HH a beiratottak közül 16 45 54 41 26 38 20 54 40 29 7 29 1 400

HH % 94,12% 90,00% 90,00% 89,13% 86,67% 82,61% 74,07% 71,05% 64,52% 55,77% 41,18% 14,65% 9,09% 57,80%

HHH a beiratottak közül 11 28 32 19 21 17 13 37 38 22 0 0 0 238

HHH % 64,71% 56,00% 53,33% 41,30% 70,00% 36,96% 48,15% 48,68% 61,29% 42,31% 0,00% 0,00% 0,00% 34,39%

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya jelentıs eltéréseket mutat egyrészt a kistérség központja és a falvak, másrészt ez egyes községek óvodái között. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek száma nyilvánvalóan utal az adott településen élı családok anyagi helyzetére és a szülık iskolai végzettségére, és ezen keresztül sejtetni engedi a lakosság összetételét. Kistérségi szinten az összes óvodába beíratott gyerek 37%-a halmozottan hátrányos helyzető volt a 2007/2008 nevelési évet tekintve. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya lényegesen magasabb az országos átlagnál. Kistérségi szinten 59% a hátrányos helyzető gyermekek aránya, ami jelentısen meghaladja a megyei 36% és az országos 18%-os arányt az óvodába beíratott gyermekek körében. (2) Sajátos nevelési igényő óvodások A kistérség minden óvodájában lehetıség van a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátására. A 2007/2008 tanévben 5 sajátos nevelési igényő óvodást ellátása történt (Nógrádmegyerben 1 fı, Szécsényben 3 fı, Varsányban 1 fı). Mindegyik gyerek gyógypedagógiai ellátásban részesült a fejlesztése érdekében.

1

Végh Zoltán Ákos közoktatási esélyegyenlıségi szakértı adatgyőjtésének és kéziratainak felhasználásával

62

(3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek Óvodás-korúak létszáma a településen

Beíratott óvodások

Óvodába be nem íratott óvodás korúak száma

Óvodába be nem íratott óvodás korúak aránya

Endrefalva

84

50

34

40,48%

Magyargéc

79

60

19

24,05%

Szécsényfelfalu

22

17

5

22,73%

Varsány

62

52

10

16,13%

Nógrádmegyer

89

76

13

14,61%

Nagylóc

51

46

5

9,80%

Nógrádszakál

33

30

3

9,09%

Piliny

29

27

2

6,90%

Rimóc

65

62

3

4,62%

Szécsény

206

198

8

3,88%

Ludányhalászi

47

46

1

2,13%

Nógrádsipek

10

11

-1

-10,00%

Hollókı

7

17

-10

-142,86%

784

692

92

11,73%

2007/2008 nevelési év

Összesen

Az ellátásra jogosult gyerekek 12%-a, 92 fı nincs beíratva óvodába, és valószínőleg sokkal magasabb azok aránya, akik be vannak ugyan íratva egy intézménybe, de egyáltalán nem vagy rendszertelenül járnak. Az alapos vizsgálat azt mutatja, hogy meglepı módon nem a legkisebb korcsoportnál találhatóak a legtöbbet hiányzók (ahol a megbetegedések gyakorisága magyarázattal szolgálhatna), hanem a kötelezı óvodába lépésnél, azaz öt éves korban. Az esetek többségében a hiányzás olyan mértékő, hogy gyakorlatilag csak statisztikailag szerepel a gyermek a beíratottak között. Az iskolai életmódra felkészítı foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál többet hiányzott 63 gyermek, amely az 5-7 évesek 14,5 %-a (a hiányzó gyermekeknek a 67% roma származású). A roma gyermekek egyharmada tartósan hiányzik a felkészítı foglalkozásról már a 6 és a 7 évesek korcsoportjában is. A foglalkozás egyik célja, hogy a gyermeket felkészítse a közösségi életben való részvételére, az iskolakezdésre. További célja lenne, hogy a gyermek személyiségének fejlesztése az óvodában folyó érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi fejlesztés során megkönnyítse az iskolába lépést, az iskolai közösségbe történı beilleszkedést. Férıhelyhiány miatt három településen utasítottak el óvodás korú gyermeket, Endrefalván, Nógrádmegyeren és Magyargécen.

63

III. 2. 9. 2.

Általános iskolai helyzetkép

(1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető általános iskolások Összes általános iskolás

HH tanulók száma

ebbıl HHH tanulók száma

HH tanulók aránya a településen

HHH tanulók aránya a településen

Nógrádszakál

22

22

9

100,00%

40,91%

Endrefalva

129

108

89

83,72%

68,99%

Szécsényfelfalu

17

14

5

82,35%

29,41%

Nógrádmegyer

181

146

86

80,66%

47,51%

Piliny

24

17

8

70,83%

33,33%

Magyargéc

120

82

55

68,33%

45,83%

Nagylóc

52

34

30

65,38%

57,69%

Rimóc

156

102

64

65,38%

41,03%

Varsány

136

88

52

64,71%

38,24%

Ludányhalászi

127

73

54

57,48%

42,52%

Szécsény

520

227

93

43,65%

17,88%

Hollókı

12

3

0

25,00%

0,00%

Nógrádsipek

70

0

0

0,00%

0,00%

1566

916

545

58,49%

34,80%

2007/2008 nevelési év

Összesen

A kistérség iskoláinak nagy részében igen magas a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. Endrefalva (valamint tagintézményei: Piliny és Szécsényfelfalu), Nógrádmegyer, Magyargéc, Ludányhalászi, Rimóc és Varsány a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásának és esélyeik növelésének érdekében már bevezették az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazását. Nógrádszakál és Nagylóc addig nem részesülhet a program elınyeiben, amíg a székhely intézmény Szécsényben nem teremti meg a feltételeket és nem csatlakozik a programhoz. Az iskolák lehetıségeikhez mérten szakkörökkel, alapfokú mővészeti oktatással, kisebbségi oktatással, multikulturális szemlélettel és nyitottsággal próbálják a felzárkózást biztosítani a hátrányos helyzetbıl indulóknak. A kulturális és szabadidıs programokba a szülıket is egyre hatékonyabban vonja be az iskolák, ezen kívül Endrefalván és Rimócon külön továbbtanulási lehetıséget biztosítanak számukra felnıttoktatás keretében. (2) Sajátos nevelési igényő általános iskolások A közoktatási törvény 93. § (2) bekezdése alapján a 2007/2008-as tanév rendjérıl szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet 8.§ (6) bekezdése felhatalmazta az Oktatási Hivatalt, hogy a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgálatot bonyolítson le azokban a kistérségekben, amelyekben a sajátos nevelési igényő tanulók arány az országos átlagot jelentısen meghaladta.

64

A Szécsényi Kistérségben hat intézményben végzett az Oktatási Hivatal szakmai vizsgálatot: Endrefalván, Ludányhalásziban, Magyargécen, Nógrádmegyerben, Rimócon és Varsányban. A kirendelt szakértı megvizsgálta az intézményre és a sajátos nevelési igényő tanulókra vonatkozó dokumentumokat és interjút készített a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı pedagógusokkal, a habilitációs/rehabilitációs foglalkozást tartó gyógypedagógussal, valamint az intézmény vezetıjével. A sajátos nevelési igényő tanulók ellátásában egyik intézményben sem merültek fel törvénytelenségek, hiányosságok. A tanulók számára a személyi, tárgyi feltételek biztosítottak, részt vesznek az iskolák által biztosított programokban, szabadidıs foglalkozásokon. A helyi tanterv türközi a megfelelı tantervi irányelveket, a pedagógiai programokba beépítették a szakértık által javasolt speciális tanterveket és a tantestület által kidolgozott speciális követelményrendszert. A tanulók számára mind a hat vizsgált intézményben biztosított az egyéni haladás, a pedagógusok alkalmazzák a differenciálást, a kooperatív tanulás módszerét és a projekt módszert. 2007/2008 nevelési év Nógrádszakál

Összes általános iskolás 22

5

SNI tanulók aránya a településen 22,73%

SNI tanulók száma

Piliny

24

3

12,50%

Endrefalva

129

16

12,40%

Nógrádmegyer

181

18

9,94%

Varsány

136

13

9,56%

Rimóc

156

14

8,97%

Hollókı

12

1

8,33%

Magyargéc

120

10

8,33%

Nagylóc

52

4

7,69%

Szécsényfelfalu

17

1

5,88%

Ludányhalászi

127

6

4,72%

Szécsény

520

19

3,65%

Nógrádsipek

70

0

0,00%

1566

109

6,96%

Összesen

III. 2. 9. 3.

Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága

A jelenlegi hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos településenként eltérı nyilvántartási gyakorlatokban tapasztalt eltérések hasonlóak az országos helyzethez. Azok a községek, amelyek korábban már integrációs felkészítést folytattak az iskolában, nagyobb pontossággal adták meg a hátrányos helyzető tanulók létszámára vonatkozó adatokat. Ennek oka, hogy korábban az általános iskolák közremőködtek a szülıi nyilatkozatok kitöltésében, nyilvántartásában, és az óvodákkal együttmőködve 65

viszonylag pontos adatok álltak rendelkezésre a településen élı 3-14 éves hátrányos helyzető gyermekek létszámáról. Ennél is pontosabb adatszolgáltatással található azokon a településeken, ahol az önkormányzat szociális irodája vagy ügyintézıje gondot fordított a nyilatkozatok kitöltésére és érzékelhetıen jó kapcsolata van ezeknek a gyerekeknek a szüleivel. A jegyzıi feladatvégzés a nyilatkozatokkal kapcsolatos gyakorlati teendık kapcsán háttérbe szorult, formálisnak írható le. A halmozottan hátrányos helyzető definíció a közoktatási törvényben a 2006. január 1jén hatályba lépett módosítás óta szerepel, pont egy évvel késıbb pedig már a jegyzı feladatai közé sorolta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és legfeljebb 8 általános iskolai végzettségő szülık gyermekeinek a nyilvántartását. A módosítással a korábbi csak hátrányos helyzető definíciót követıen a szülıi végzettségre vonatkozó konkrétabb meghatározással határozták meg a halmozottan hátrányos helyzető kategóriát. Az óvodai felvételre, a hátrányos helyzető gyermekek elınyben részesítésére vonatkozóan 2004, majd 2006 januárjától a már halmozottan hátrányos helyzetőnek nevezett gyermekeket kötelezıen fel kell venni az óvodába. A jegyzıi nyilvántartás sokszor nem mőködik kistelepülésen sem és városban sem. További probléma, hogy országos adatok összehasonlítására nem alkalmas a jelenlegi rendszer, mivel nem egységes szempontok alapján vezetik fel a jegyzık és az intézmények a KIR statisztikában hh és hhh létszámokat. A jelenleg hatályos jogszabály megközelítése és szövegezése szerint, a hátrányos helyzető gyermekek, tanulók csoportján belüli csoport a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek és tanulók halmaza. Ugyanakkor a közoktatási intézmények nem mindig a hátrányos helyzető gyerekek összes létszámán belül adják meg a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszámát, hanem külön, azaz a hátrányos helyzetőek létszámában nem szerepelnek a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek és tanulók. Természetesen mind a két megoldás jó és értelmezhetı, de az országos adatok összehasonlításon kívül nehézséget okoz, ha egy településen, intézményfenntartó társuláson belül több óvoda és iskola, vagy pedig tagintézményeken belül két feladatellátási hely, a fenti két metodika szerint különbözı módon vezeti a statisztikát. (Szécsény és tagintézménye Nógrádszakál például). Mivel óvodai és iskolai szinten az országban hasonló eltérésekkel szolgáltatnak adatot, a pontos szabályozás hiánya miatt a KIR statisztika is erısen torz adatot szolgáltat a hátrányos helyzető gyermekek és tanulók tekintetében. Feltételezhetı, hogy csak becsléssel rendelkeznek az intézmények, hogy hány 3 éves halmozottan hátrányos helyzető gyermeket kellene felvenniük az óvodába. A gyerekeknek a többségérıl már csak az óvodai felvétel körüli idıszakban derülhet ki, hogy valójában hátrányos, halmozottan hátrányos avagy egyik kategóriába sem sorolható. III. 2. 9. 4.

A tanulók várható létszáma a kistérségben

A Szécsényi kistérség népessége az országos tendenciával azonos módon, de talán nagyobb mértékben fogy. Ugyanakkor a mutatók azt is jelzik, hogy a népesség fogyása nem azonos mértékben következik be a különbözı településeken, sıt, néhol kis mértékő növekedés is elıre jelezhetı.

66

Az intézményfenntartók olyan rugalmas, megtérülı megoldásokat próbálnak találni a zsúfoltság, túljelentkezés kezelésére, ami követheti az elırejelzéseket, és 10-20 év múlva funkció átalakítással tovább hasznosítható.

A korcsoportok népességváltozása a kistérségben 2001 - 2021 között 75 -- 85 65 -- 74 60 -- 64 55 -- 59 25 -- 54 20 -- 24 15 -- 19 10 -- 14 05 -- 09 00 -- 04 -40,00%

-30,00%

-20,00%

-10,00%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

A tanulók várható létszáma a kistérségben 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 00 -- 04

05 -- 09 2 001

III. 2. 9. 5.

2 006

10 -- 14 2 011

2 016

15 -- 19

2 021

A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program

A Parlament 2007 májusában elfogadta az Országgyőlési Határozatot a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032, és ehhez

67

kapcsolódva az MTA Gyerekprogram Iroda részvételével elindult egy alkalmazási kísérlet a Szécsény kistérségben, a Szécsényi Gyerekesély Program. „A Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása és az MTA Gyerekprogram Iroda 2007 áprilisában együttmőködési megállapodást írtak alá. Ebben rögzítették, hogy az aláírók, a települési önkormányzatok és helybeli közremőködık segítségével 2007. március végéig milyen tevékenységek, fejlesztések valósultak meg, vagy kezdıdtek el a Szécsényi Gyermekesély Program keretében (1) Korai képességgondozás A kisgyerekek korai képességgondozását végzı Gyerekházak (alacsony küszöbő, de az ÁNTSZ feltételeinek megfelelı kis intézmények) már mőködnek Rimócon, Varsányban és Magyargécen. A kezdeményezés célja, hogy a hátrányos élethelyzetbıl induló 0-6, de fıként 0- 3 év közötti gyerekek számára a lehetı legkorábban nyújtson segítséget, felismerje és fejlessze képességeiket, készségeiket, a kicsiket elıkészítse az óvodára. A fejlesztı szakemberek megkezdték a munkát, kialakult az együttmőködés az óvodákkal, valamint a gyerekeknek szolgáltatást nyújtó más szakemberekkel. A szülık igényeit követve a gyerekházak minden nap nyitva vannak. A Gyerekházak segítik a szülık munkakeresését, mintegy észrevétlenül fejlesztik a gyerekekkel foglalkozásukat. Több településen van igény újabb gyerekházakra – ennek anyagi és szakember feltételei egyelıre hiányoznak. A Sulinova pilot-programja az integrációs tevékenységek óvodai kiterjesztését készíti elı. A program keretében a kora gyermekkori fejlesztésben érintett szakemberek (védını, gyerekorvos, óvodapedagógus, szociális és gyermekjóléti területen dolgozó munkatársak) bevonásával vizsgáljuk, milyen feltételei és lehetıségei vannak a gyerekek korai óvodáztatásának. Az óvodáskorú gyerekek egészségi állapotának, pszichomotoros és kommunikációs fejlettségének vizsgálata, a védınık és orvosok preventív tevékenységének kiterjesztése, az óvodáztatás jogszabályi környezetének feltérképezése, a szülık, az óvónık és az önkormányzatok óvodáztatással és annak kiterjesztésével kapcsolatos véleményének megismerése, valamint a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek továbbképzésének fejlesztése egyaránt részei a programnak, melyet a Sulinova projektvezetıje a SZGYEP munkatársainak segítségével a kistérségben végez. (2) Oktatásfejlesztés Az oktatás színvonalának javítása, új pedagógiai módszerek megismerése érdekében rendszeres szakmai találkozóknak, pedagógus mőhelyeknek adnak otthont a kistérség általános iskolái. Eddig Endrefalván, Szécsényben, Nógrádmegyeren, Varsányban és Nógrádszakálon került megrendezésre az átlagosan 30-40 pedagógus részvételével zajló találkozó. A fejlesztési terület rövidtávon tervezett tevékenységei között szerepel az intézményfenntartók szakmai továbbképzése, valamint egy óvodai felmérés elkészítése. A program keretében készítik elı az iskolák 20 gyerek zánkai táboroztatását.

68

(3) Ifjúságfejlesztés Az ide tartozó projektek célja az ifjúsági közösségek megerısítése. Ezzel nyújt alternatívát - a helyi igényeknek megfelelıen - a csellengı fiatalok számára azzal, hogy „legyen egy hely, ahová a fiatalok be tudnak menni”, és szabad idejüket az eddiginél tartalmasabban tudják eltölteni. 2007 áprilisáig a kistérség öt településén (Endrefalva, Hollókı, Nagylóc, Nógrádmegyer, Piliny) kezdıdtek meg közösségi terek kialakítására irányuló lépések, jelenleg folyik a további települések felmérése. Várhatóan június közepétıl az összes településen lehetıség nyílik – a települési önkormányzatok által biztosított helyiségekben – a fiataloknak szabadidejük hasznos eltöltésére, közösségi programok megszervezésére, az igényeik alapján kialakított programokon való részvételre. A jelenleg rendelkezésre álló erıforrások nem teszik lehetıvé ifjúságfejlesztı szakemberek alkalmazását, csupán azt, hogy – az egyes települések ifjúsági korosztályának formális vagy nem-formális vezetıire építve megerısítsük az ifjúsági közösségi terek körül szervezıdı fiatalokat. Számukra május közepétıl a szécsényi mővelıdési házban heti rendszerességgel tart a SZCS ifjúságfejlesztı szakembere megbeszéléseket, s egyben segít az „önszervezés megtanulásában”. Az oktatásfejlesztı, az információs társadalom-fejlesztı, valamint az ifjúságfejlesztı program szorosan együttmőködik. (4) Információs társadalom A digitális írástudás fejlesztését célzó csoportfoglalkozásokon a szécsényi teleházban a program kezdete óta részt vehetnek a gyerekek, mivel ez volt az egyetlen erre megfelelıen felszerelt helyszín. A térítésmentes foglalkozásokat és nyilvános internet használatot is nyújtó közösségi terek kialakítása a többi településeken az önkormányzatok és a program 36 együttmőködésével folyamatosan valósul meg. (A szükséges számítógépeket különbözı kedvezményes akciók révén sikerült beszerezni.) A gyerekek (és késıbbiekben a szülık) tanulását a kistérségben élı mentorok segítik, akiknek képzése szintén a Gyerekesély program keretében valósul meg. A mentorok március közepén egy 4 napos (Prágában megvalósult) szakmai képzésen vettek részt, s e mellett folyamatos a kapcsolatuk a SZCS szakemberével. (5) Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célja a helyi – szakmák, igazgatási szintek, általában a helyiek – közötti kapcsolatok építése. A programban e komponens keretében került sor a „Segítıknek segítség” képzésre, valamint a kistérség polgármestereinek, jegyzıinek részvételével megvalósuló, együttmőködésüket fejlesztı tréningre. A közeli tervek között szerepel egy fényképezésre épülı közösségfejlesztı csoportfoglalkozás elindítása is felsı tagozatos gyerekek számára. A megvalósult, vagy közeljövıre tervezett közösségi rendezvények (Mikulás, kistérségi fociverseny, rajzpályázat, légvárépítı nap, stb.) ugyancsak közösségfejlesztı hatásúak is. A helyi demokrácia-fejlesztéshez tartozó eszközök a hírlevelek, a program egyes témáiról tartott közös beszélgetések.

69

(6) Egészségügy A gyerekek egészségi állapotának javulását célzó fejlesztési terület keretében kerül sor az orvosok és a védınık segítségével végzett felmérésre, valamint a táplálkozási anomáliák feltárását célzó kutatásra. (7) Foglalkoztatás, a szülık munkavállalási esélyeinek javítása A munkaerı-piac feltérképezésével, a lehetıségek keresésével, valamint a szülık munkavállalásra való felkészítésének megalapozásával kezdıdtek meg lépések ezen a területen. Jelenleg folyik a fenntarthatóságot biztosító szervezeti forma elıkészítése, kistérségi szociális szövetkezet(ek) lehetıségének keresése, amely a munkalehetıségeket is bıvíti. 37 (8) A családokat segítı és a gyermekjóléttel foglalkozók együttmőködésének fejlesztése A kistérség szociális és gyermekjóléti szakembereinek részvételével rendszeresen kerül sor szakmai találkozókra, új módszerek bemutatására, amelyeknek célja az együttmőködés javítása, valamint a felmerülı problémák kezelése. A Gyerekesély program támogatásával a szociális szakembereknek lehetıségük van szupervízióban részt venni. (Ilyen lehetıség eddig nem volt.) (9) Kiegészítı források keresése Soha semmilyen forrás nem elég. Ezért örömmel fogadtunk minden külsı-vagy magán kezdeményezést, adományt. A legnagyobb hatású eddig a Bramac cég jótékonysági árverésébıl származó bevétel felajánlása volt a rimóci gyerekház felújítására (A felújítás kész) Magánszemélyek adományaiból biztosítottuk a gyerekház felszerelésének egy részét, két szövıszék lízingjét, amelyek jövedelemtermelı tevékenységhez segítenek 1-2 családot. Külsı erıforrásként definiálható továbbá, hogy a kistérség általános iskoláiban tanuló 25 felsı tagozatos gyerek vehet részt nyári táborozáson a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban 2007 nyarán. Minthogy a rendelkezésre álló férıhelyek korlátozottak, szükséges volt olyan kritériumok meghatározása, amelyek lehetıvé teszik a résztvevık kiválasztását. A tanulmányi eredmény javítása mellett figyelembe vesszük a családi hátteret (három vagy többgyermekes, illetve egyszülıs család) is. A tanév végére az általános iskolák közremőködésével összeáll a táborba utazó gyerekek névsora. Az SZGYEP tervezett tevékenysége egy fényképezésre épülı csoportfoglalkozás elindítása 10- 14 éves gyerekek számára. Ennek célja, hogy a gyerekek az általuk készített fényképeken keresztül lássák-láttassák szőkebb és tágabb környezetüket, településük, családjuk, iskolájuk helyzetét. A program induló költségei azonban jelentısek, nem finanszírozhatók saját anyagi erıforrásként. A szükséges fényképezıgépeket és egyéb eszközöket adományszerzés útján tudjuk biztosítani. Ennek elsı eredménye, hogy a Sony Magyarország Kft. Digitális fényképezıgépekkel járul hozzá a kezdeményezés elindításához. Összefoglalásként, vagy tanulságként annyi rögzíthetı, hogy a „Legyen jobb a gyerekeknek” program megvalósítása jelentıs jogszabályi háttéren és költségvetési forrásokon túl óriási helyi erıfeszítéseket igényel. Ehhez külsı és helyi szakemberek tartós és jóhiszemő együttmőködése, valamint a helyi társadalom fokozatosan erısödı támogatása és könnyen megszerezhetı, de nehezen megtartható bizalma 70

szükséges.” (Részlet a MTA Gyerekprogram Iroda által készített, A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia kistérségekre alkalmazása. Az elsı alkalmazási kísérlet hátterének, tapasztalatainak összefoglalása gyakorlati alkalmazás céljaira címő munkából.) III. 2. 10. Közoktatási kistérségi térszerkezet III. 2. 10. 1. A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása Közoktatás-szervezési szempontból jó kiindulópontot jelentenek és változatlanul logikus keretet mutatnak az intézkedési tervben rögzített iskolafenntartó társulások, amelyekben jelenleg 10 fenntartó önkormányzat érintett. A meglévı együttmőködések, valamint a földrajzi elhelyezkedés és a közlekedési adottságok figyelembe vételével a kistérségben a továbbiakban négy közoktatási mikrotérség kialakítása látszik célszerőnek, melyek valamennyi települési önkormányzatot bevonnak az intézményhálózat-mőködtetésbe. A kistérséghez tartozó települések alacsony száma, valamint Szécsény város közlekedési szempontból „csillagtelepülés” helyzete lehetıvé tenné a mikrotérségek számának négyrıl háromra csökkentését is, ez azonban a Szécsény központú mikrotérségben összpontosuló települések ill. intézményeik nagyobb számát, és ebbıl adódóan ennek a mikrotérségnek a túlsúlyát jelentené másik mikrotérség(ek)hez képest. A fentieken kívül figyelembe kell venni olyan egyéb vonzásokat is, amelyek a mikrotérségek – és ezzel az egész kistérség – kifelé mutató határait fellazítják. III. 2. 10. 2. Javasolt kistérségi térszerkezet (1) 1. mikrotérség Közvetlen városcentruma:

Szécsény kistérségi székhelyváros (6500 fı körüli népességgel) 1001-2000 fı közötti népességő községei: 1. Ludányhalászi 2. Nagylóc 501-1000 fı közötti népességő községei: 1. Nógrádszakál 500 fı alatti népességő községei: 1.Hollókı Megjegyzés: Ludányhalászi ill. Nógrádszakál számára a Szécsényhez való kötıdésben kívül az Endrefalva mikrotérségi központú térségi csatlakozás is járható út. Bizonytalanságok: Hollókı esetében felmerült a közoktatási intézmény fenntartójában való változás lehetısége. (2) 2. mikrotérség Közvetlen szervezı centruma :

Endrefalva község (1001-2000 fı közötti népességgel) 501-1000 fı közötti népességő községei: 1. Piliny 2. Szécsényfelfalu Megjegyzés: Ludányhalászi ill. Nógrádszakál ehhez a mikrotérséghez is csatlakozhat. 71

(3) 3. mikrotérség Közvetlen szervezı centruma:

Nógrádmegyer község (1001-2000 fı közötti népességgel) 501-1000 fı közötti népességő községei: 1. Magyargéc Megjegyzés: A mikrotérség „vonzáskörzetében” lévı településként bekapcsolható a közoktatási feladatellátásba a Salgótarjáni kistérséghez tartozó Sóshartyán is. (A kistérségek mőködésére vonatkozó jelenlegi szabályozás nem tiltja a kistérséghatáron átnyúló társulásos kapcsolódásokat. Ilyen megoldások a kistérségek közötti megállapodással mőködtethetık.) (4) 4. mikrotérség Közvetlen szervezı centruma:

Rimóc község (1001-2000 fı közötti népességgel) 1001-2000 fı közötti népességő községei: 1. Varsány 501-1000 fı közötti népességő községei: 1. Nógrádsipek Megjegyzés: A mikrotérségi közoktatási ellátás zavartalan mőködéséhez feltétel a VarsányRimóc összekötı út megépítése. Bizonytalanságok: 1. Varsány és Nógrádsipek együttmőködési hajlandóságát beárnyékolják a korábbi közös igazgatásból visszamaradt feszültségek. 2. Nógrádsipek esetében felmerült a közoktatási intézmény fenntartójában való változás lehetısége. (5) Migráció A közoktatási intézkedési tervben foglalt feladatok hatékony kivitelezését a közeli jövıben egyre fokozottabban befolyásolják majd napi migrációs tényezık is: 1. a kistérség belsı napi ingázásai, amelyek mikrotérségi szerkezettıl függetlenül fıleg Szécsény irányában hatnak, és a szülıkkel együtt ingázó gyermekeket, tanulókat vonzanak társulási viszonyoktól függetlenül – szabad intézményválasztás alapján – a helyi intézménybıl külsı (fıleg szécsényi) intézményekbe. 2. a kistérség határain átívelı napi ingázások (fıleg Salgótarján, Balassagyarmat irányába) III. 2. 11. A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban (2007-20013) A tendenciákat jelzı adatok, illetve a Társulás tagjai által közösen meghatározott területi feladat-ellátási elvek és szempontok érdemben befolyásolhatják a közoktatásra vonatkozó további döntéseket és forrásfelhasználást. Az adatok évfolyamokra és tanévekre illetve településekre bontottan jelennek meg településcsoportos táblázatokban. A településcsoportok az elızı pontban részletesen bemutatott kistérségi térszerkezeti logikát tükrözik.

72

Várható (becsült) tanulói létszámadatok évfolyamonként mikrotérségenként (2007-2013) III. 2. 11. 1. Mikrotérség 1.

Szécsény

Ludányhalászi

Nógrádszakál

Nagylóc

Hollókı

Szécsény

Ludányhalászi

Nógrádszakál

Nagylóc

Hollókı

Szécsény

Ludányhalászi

Nógrádszakál

Nagylóc

Hollókı

Szécsény

Ludányhalászi

Nógrádszakál

Nagylóc

Hollókı

Szécsény

Ludányhalászi

Nógrádszakál

Nagylóc

Hollókı

15

4

75

16

14

7

3

57

16

3

12

4

57

15

5

18

4

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

134

15

-

-

-

121

15

-

-

-

5

16

5

57

17

14

15

4

75

16

14

7

3

57

16

3

12

4

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

134

15

-

-

-

2010/11

50

15

10

15

5

39

15

5

16

5

57

17

14

12

4

75

16

14

7

3

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

100

16

-

-

-

20011/12

48

15

7

15

2

50

15

10

15

5

39

15

5

16

5

57

17

14

15

4

100

16

-

-

-

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

100

16

-

-

-

20012/13

48

15

10

-

-

48

15

7

-

2

50

15

10

-

5

39

15

5

-

5

90

17

-

-

-

100

16

-

-

-

120

16

-

-

-

100

15

-

-

-

Hollókı

Hollókı

Nagylóc

14

15

Nógrádszakál

17

39

Ludányhalászi

57

2009/10

Szécsény

2008/09

Tanév

Nagylóc

Nógrádszakál

8. évf.

Ludányhalászi

7. évf.

Szécsény

6. évf.

Hollókı

5. évf.

Nagylóc

4. évf.

Nógrádszakál

3. évf.

Ludányhalászi

2. évf.

Szécsény

1. évf.

2007/08

III. 2. 11. 2. Mikrotérség 2.

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Endrefalva

Piliny

Szécsényfelfalu

Piliny

Szécsényfelfalu

Szécsényfelfalu

Piliny

7

4

24

3

3

19

3

6

11

10

4

12

-

-

16

-

-

18

-

--

16

-

-

17

8

5

18

7

4

24

3

3

19

3

6

11

-

-

12

-

-

16

-

-

18

-

-

2010/11

24

7

5

17

8

5

18

7

4

24

3

3

19

-

-

11

-

-

12

-

-

16

-

-

2011/12

18

4

6

24

7

5

17

8

5

18

7

4

24

-

-

19

-

-

11

-

-

12

-

-

2012/13

16

6

5

18

4

6

24

7

5

17

8

5

18

-

.

24

-

-

19

-

-

11

-

-

Piliny

Endrefalva

18

2009/10

Endrefalva

Szécsényfelfalu

2008/09

Tanév

Endrefalva

Piliny

8. évf.

Endrefalva

7. évf.

Szécsényfelfalu

6. évf.

Piliny

5. évf.

Endrefalva

4. évf.

Szécsényfelfalu

3. évf.

Piliny

2. évf.

Endrefalva

1. évf.

2007/08


Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

Nógrádmegyer

Magyargéc

8. évf.

Nógrádmegyer

7. évf.

Magyargéc

6. évf.

Nógrádmegyer

5. évf.

Magyargéc

4. évf.

Nógrádmegyer

3. évf.

Magyargéc

2. évf.

Nógrádmegyer

1. évf.

2008/09

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

21

12

13

14

2009/10

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

21

12

2010/11

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

18

17

2011/12

24

15

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

12

16

2012/13

30

15

24

15

26

15

22

15

25

15

36

16

25

18

32

17

Tanév

2007/08


Nógrádsipek

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

8. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

7. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

6. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

5. évf.

Varsány

Rimóc

Nógrádsipek

4. évf.

Varsány

Rimóc

Varsány

Rimóc

Rimóc

Varsány

Tanév

3. évf.

Nógrádsipek

2. évf.

Nógrádsipek

1. évf.

2007/08 2008/09

21

21

10

24

18

10

25

22

9

14

17

11

20

22

6

15

20

11

18

6

6

15

15

0

2009/10

20

17

11

25

21

10

24

18

10

23

22

9

15

17

11

19

22

6

14

20

11

17

6

6

2010/11

21

17

10

20

17

11

24

21

10

22

18

10

24

22

9

15

17

11

18

22

6

16

20

11

20011/12

20

18

9

21

17

10

20

17

11

23

21

10

24

18

10

23

22

9

16

17

11

18

22

6

20012/13

20

20

12

22

18

9

21

17

10

20

17

11

23

218

10

23

18

10

20

22

9

15

17

11

III. 2. 12. Összefoglalás Összességében a kistérség helyzetének alakulását meghatározó folyamatokat értékelve az alábbiak fogalmazhatóak meg: 1. A közoktatás területén az alapellátáshoz szükséges körülmények és feltételek alapvetıen biztosítottak. Problémát jelent egyes településeken a gyermek-, és tanulólétszám mérséklıdése, a kis létszámú nevelési-oktatási intézmények mőködéséhez szükséges anyagi források biztosítása. 2. A létszámgondokkal nem érintett intézmények esetében a hátrányos helyzető tanulók igen magas aránya, a sajátos nevelési igényő gyerekek számának tartós emelkedése, a tanulási és magatartás problémákkal küzdık arányának folyamatos emelkedése tapasztalható. 3. A kistérségen belül a felmerülı problémák megoldása a társulás életre hívásáig az önkormányzatok és az intézmények számára önállóan megoldandó feladatként jelentkezett. Az egyes feladatok megoldását az együttmőködés kialakulását informális kapcsolatok megléte segítette, hiánya késleltette. 4. Pozitív tendencia, hogy a tanulási képességeiben korlátozott, a tanulásban akadályozott tanulókkal való foglalkozás terén egyre inkább az integrációra való törekvés és a fejlesztéshez szükséges feltételek együttes biztosítása jellemzı az intézményekben. 5. Jelentıs gondot jelent, hogy a térségen belül nem alakult ki a szakszolgálati és szakmai szolgáltatási tevékenység feltételrendszere, az egyes önkormányzatok és intézmények külön-külön próbálták a szolgáltatáshoz szükséges körülményeket biztosítani. 6. A kistérség helyzetének javítása szempontjából meghatározó a különbözı pályázati lehetıségek közös, összehangolt kihasználása, a lehetségessé váló és megvalósított fejlesztések közös hasznosítása. 7. A tartalmi munka fejlesztése szempontjából elengedhetetlen az intézmények közötti szakmai együttmőködés bıvítése, fejlesztése.

75

IV. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok a kistérségben IV. 1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások A kialakult helyzetre, és a kistérség településeinek körülményeire tekintettel, Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása a kistérség közoktatásának fejlesztése során, az alábbi prioritások érvényesítését látja szükségesnek : 1. a hátrányos helyzető csoportok, családok gyermekeinek felzárkózását, a hátrányok mérséklését szolgáló pedagógiai tevékenység kiemelt szerepének érvényesítése a közoktatási intézmények munkájában. 2. a tehetséges körülmények biztosítása.

gyerekek

felkutatása,

a

fejlesztésükhöz

szükséges

3. a meglévı intézmények mőködési színvonalának megırzése, az elért eredmények stabilizálása, az eredményeken alapuló fejlesztések kistérségen belüli lehetséges mértékő összehangolása. 4. az intézmények mőködését biztosító pénzügyi-, és finanszírozási háttér stabilizálása, a közösen ellátott szolgáltatások anyagi fedezetének megteremtése. Szécsény Kistérség Többcélú Társulását létrehozó önkormányzatok, a közoktatási intézmény-fenntartási és irányítói feladatok vonatkozásában, az alábbiakat határozzák meg a társulás számára:

76

-

közoktatási tervek összehangolása

-

az idegen nyelv oktatása (3.osztálytól) és nyelvvizsgára felkészítés (78.osztály) mikrotérségek szerinti megszervezése

-

közoktatási megállapodások elıkészítése

-

az óvodás korú gyermekek ellátását biztosító kistérségi megoldások kialakítása, fejlesztése

-

a kistérség oktatási fejlesztési irányainak kialakítása, a közös alapfokú oktatási és pedagógiai programok, nevelési tervek elkészítése.

-

kistérségi közoktatási információs hálózatot alakít ki és mőködtet.

-

pályázatok kiírása a kistérség intézményei számára.

-

szakmai napok szervezése.

IV. 2. Az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggı elképzelések IV. 2. 1. 1.

Célok és feladatok településenkénti bontásban

(1) Endrefalva Célok: -

Törvényszerően, eredményesen és hatékonyan mőködjenek közoktatási intézményeink.

-

Biztosítsák a településen élı gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítését, a fejlıdésüket folyamatosan segítı nevelést, oktatást.

-

A közoktatási rendszerbe kerüléstıl a közoktatási rendszerbıl kikerülésig követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja.

-

A sajátos nevelést igénylı gyermekek számára segítsék elı az intézmények a hátrányok csökkenését, kompenzálását.

-

A hátrányos helyzető és etnikai tanulók számára segítsék elı az intézmények a hátrányok csökkentését, kompenzálását.

-

A hátrányos helyzető és etnikai tanulók felzárkóztatását, beilleszkedését célzó pályázatokat önerı biztosításával is támogatjuk.

-

A tehetséges tanulók számára biztosítsák az intézmények a folyamatos tehetséggondozást.

-

A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdı tanulókkal kapcsolatos problémák kezelése, megoldása legyen hatékonyabb.

-

Kapjon hangsúlyt a település hagyományápolása, a szőkebb lakóhely iránti kötıdés erısítése.

-

Legyen jellemzı a partnerközpontú mőködés, melynek alapja az intézmények minıségirányítási programja.

-

Hatékony gyermek- és ifjúságvédelmi munkát végezzenek az intézmények együttmőködve a közoktatáshoz kapcsolódó intézményekkel a hátránykompenzációban, a prevenciós munkában.

Feladatok: -

A 3-7 éves korú gyermekek (indokolt esetben 8 éves korig) helyben történı óvodáztatásának biztosítása.

-

Az iskolai életre való felkészítés biztosítása minden 5. életévét betöltött gyermek számára.

-

A rendszeres óvodába járás biztosítása.

-

A megfelelı számú szakképzett óvodapedagógusi létszám biztosítása.

-

A mőködési feltételek folyamatos javítása.

77

-

Az óvoda nevelési programjában megvalósításának segítése.

meghatározott

célkitőzések

-

A reális szülıi igények támogatása, megvalósítása.

-

Az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos javítása (épületek felújítása, bıvítése, berendezés, taneszközök cseréje, stb.. ).

-

A szakképzett pedagógusok megtartása.

-

A szakos ellátottság növelése (továbbképzések - átképzések).

-

Az átdolgozott pedagógiai program zökkenımentes bevezetése, az ebben megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztés teljesítése.

-

A sajátos igényő tanulók integrált oktatásának megteremtése, fokozatos bevezetése.

-

A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók szakszerő fejlesztése.

-

A hagyományok ápolása, újabb folyamatok elindítása.

-

Az iskola és az óvoda együttmőködésének továbbfejlesztése.

-

Az iskola kihasználtságának emelése.

(2) Hollókı Célok: -

Az oktatási egyenlıtlenségek mérsékelése

-

Megfelelı humán-erıforrás megteremtése

-

Minıségi közoktatás megteremtése

-

Tárgyi feltételek javítása

Feladatok:

78

-

Az intézmény módszertani fejlesztésének segítése.

-

Hátrányos helyzető tanulók integrációs- és képesség- kibontakoztató felkészítésének segítése.

-

Logopédus, gyógypedagógus biztosítása.

-

A gyermekek intézményünkbe való utaztatásának szervezett formában történı segítése.

-

Pedagógus továbbképzések, tanfolyamok költségeinek finanszírozásának támogatása.

-

Mővészettanárok foglalkoztatása óraadóként.

-

Szakmai segítségnyújtás a MIP és a Pedagógiai Program folyamatos fenntarthatóságának érdekében.

-

Jogi, gazdálkodási tanácsadás lehetıségének megteremtése.

-

Az IMIP-ek alapján a pedagógusok teljesítményértékelésének és az intézményi önértékeléseknek a folyamatos elvégzése.

-

Az óvodai berendezések, felszerelések bıvítése.

-

Az oktatásra használt számítógépek számának emelése, ill. a meglévı gépek korszerősítése.

-

A már meglévı épületek, berendezések, felszerelések folyamatos karbantartása, javítása, cseréje, pótlása.

-

A hatékony nevelı-oktató munka feltételeinek megteremtése (szemléltetı eszközök cseréje, pótlása, bıvítése).

-

Az óvoda szabadtéri játékainak bıvítése, a meglévık korszerősítése az EU-szabvány szerint.

(3) Ludányhalászi Célok: -

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítani kell továbbra is az óvodai ellátást, különösen a kötelezı iskolai életmódra felkészítı szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

A nevelımunkában – az óvoda szakmai önállóságának megtartása mellett – meghatározó a differenciált személyiség fejlesztés, a közösségi nevelés, a képességek kibontakoztatás, a hátránykompenzáció, a biztos alapkészségek kialakítása a minıségbiztosítási rendszer keretein belül, megfelelve a partnerek elvárásainak.

-

Az iskolában két év alatt teljes körően be kell vezetni a hátrányos helyzető tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét az 57/2002.(XI.8.) MKM rendelet 39/D és a 39/E § elıírásainak megfelelıen.

-

A kötelezı (minimális) eszköz és felszerelési jegyzék - lIí1994. (VI.S.) I\t1KM rendelet - alapján készült ütemtervet az önkormányzat 2003. augusztusáig - anyagi fedezet híján - nem tudta teljesíteni ezért a Kt. 128. § (17) bekezdésének megfelelıen kérelmet nyújtott be az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz a beszerzés átütemezésére legkésıbb 2008. aug.31-ig. Az önkormányzat az. új ütemtervben foglaltaknak megfelelıen teljesíti kötelezettségét.

-

Az iskola épületének karbantartása terén 2005. szeptember elsejéig meg ken oldani a parkettacserét, a nyílászárók korszerősítését, az ereszcsatorna és a külsı vakolat felújítását, az óvoda nyílászáróinak cseréjét, a külsı vakolat helyreállítását valamint az intézmény akadálymentesítését.

-

A tanulók sportlehetıségeinek javítása érdekében 2004. december végéig meg kell teremteni a kondicionáló terem mőködtetéséhez szükséges anyagi fedezetet pályázati, illetve költségvetési forrásból.

-

Az intézményben megfelelı szakképzettséggel rendelkezı pedagógusok ismereteinek, felkészültségének folyamatos bıvítése érdekében a középtávú továbbképzési terv alapján elkészült éves beiskolázási tervben foglaltakat meg kell valósítani.

79

Feladatok: -

Az intézmény elkészítette és folyamatosan kiegészítette helyi Nevelési Programját az abban meghatározott célokat, feladatokat teljesítette.

-

Elkészült az intézmény minıségirányítási programja, ennek kiegészítése is megtörtént.

-

Az intézmény dolgozóinak szakmai továbbképzése Továbbképzési és Beiskolázási Tervek alapján megtörtént.

-

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítottunk óvodai ellátást, különösen a kötelezı iskolai életmódra felkészítı szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

Az iskolában két év alatt teljes körően bevezetésre került a hátrányos helyzető tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere az 57/2002.(XL08.) MKM rendelet 39/D és a 39/E § elıírásainak megfelelıen.

-

A tanulók sportlehetıségeinek javítása érdekében a GAMESZ épületében kondicionáló terem került kialakításra.

-

Az intézményben az éves beiskolázási tervben foglaltak alapján a dolgozók szakmai továbbképzésekben részt vettek.

-

Az óvoda kötelezı eszköz és fejlesztési tervében szereplı feladatokat megvalósítása.

-

Az iskola épületének karbantartása (minden teremben parketta csere, a nyílászárók korszerősítése, az óvodában a nyílászárók cseréje és az épületek akadálymentesítése).

-

A közoktatásról szóló törvény alapján benyújtott kérelemnek helyt adva az OKÉV határozatlan idıre engedélyezte az intézmény nem nyolc osztályos iskolaként való továbbmőködtetését.

-

A gyereklétszám alakulása szükségessé teszi, hogy felmérésre kerüljön a mőködtetés további formája.

-

Az oktatási egyenlıtlenségek mérséklésének érdekében a következı tanévekben is alkalmazni kell a hátrányos helyzető tanulók képességkibontakoztató és integrációs felkészítésének pedagógiai rendszerét.

(4) Magyargéc Célok:

80

-

A tankötelezettség teljesítéséhez valamennyi gyermek számára.

szükséges

feltételek

biztosítása

-

Minél több halmozottan hátrányos helyzető gyermek kerüljön szakmát vagy érettségit adó középfokú intézménybe.

-

Csökkenjen az igazolatlanul mulasztott napok száma mind az óvodában, mind az iskolában.

-

A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének lehetıség szerinti további mőködtetése.

-

A cigány kisebbségi program (nemzeti-etnikai oktatás magyar nyelven) szerinti oktatás folytatása.

-

A jelenleg meglévı sokszínőség (tehetséggondozás, felzárkóztatás) fenntartása, az egyéni profilok megırzése.

-

Szociális támogatási rendszer adta lehetıségek biztosítása.

-

Törekedni a szakos ellátottságra, az elıírt szakképesítéssel rendelkezı pedagógusok alkalmazására, továbbképzésekre, szakképzés segítésére.

-

SNI gyerekek korai kiszőrése már az óvodában, késıbb pedig kiemelt figyelmet fordítani oktatásukra.

-

Az intézmények költség-hatékony mőködtetése.

-

Az eszköz és felszerelésjegyzék szerinti beszerzések, fejlesztések megvalósítása, az intézmények épületeinek állagmegóvása, folyamatos karbantartása, fejlesztése, az oktatás, nevelés minıségének, személyi és tárgyi feltételeinek további fejlesztése.

-

A közoktatási intézmények fenntartói (társult önkormányzatok) kötelezettséget vállalnak arra, hogy az intézményekben indokolt fejlesztéseket a pályázati lehetıségek maximális kihasználtsága mellett anyagi lehetıségeik függvényében évente intézményi társulásonként 100500 ezer forint önerı elkülönítésével a tervezési idıszakban biztosítanak.

-

Különös figyelmet fordítanak – tekintettel többszörösen hátrányos helyzetükre – a fejlesztési tervben meghatározott célok megvalósítása érdekében a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtására

Feladatok: -

Az intézményekben folyó fejlesztı munka tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása.

-

Az intézményi minıségirányítási program mőködtetése, önellenırzése, önértékelés.

-

Nevelési feladatok teljesítése, a pedagógiai programban foglaltak szerint, különös tekintettel a kompetencia alapú oktatásra.

-

Az óvodában angol nyelvő csoport indítása, néptánc-oktatás bevezetése.

-

A tagóvoda helyiségének korszerősítése, a szükséges biztosításával, korszerő fejlesztı eszközök beszerzése.

légtér

(5) Nagylóc Célok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

Az Önkormányzat a 2 csoportos óvoda mőködtetését tervezi a jövıben is, melyet a mellékelt várható gyermek létszám is indokol. Ennek személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat biztosítja.

-

A jogszabályban meghatározott kötelezı eszköz és felszerelések beszerzésének anyagi feltételeit biztosítja. 81

-

Fentieken túl az udvari játékok folyamatos karbantartását, felújítását ütemezi éves költségvetésében, valamint az épület nyílászáróinak cseréjét.

Általános iskolai oktatás terén: -

Az önkormányzat a 3 osztályos általános iskolai oktatást és 2 csoportos napközi otthon további megtartásának feltételeit a jövıben is biztosítja a várható gyermek létszám figyelembevételével.

-

A tárgyi feltételek körében kiemelt cél: o a kötelezı eszköz és felszerelések biztosítása 2007/2008 év végéig o az iskola mőanyag padlóburkolatának kicserélése o az intézmény érintésvédelmi-, villámvédelmi- és tőzvédelmi minısítı iratban foglaltak ciklikus felülvizsgálata o az udvarra, az udvari játszótérre eszközök beszerzése o számítástechnika-terem kialakítása o kábel-tv bevezetése

Feladatok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

Angol nyelv tanítás lehetıségének vizsgálata már óvodás korban, igény esetén, ennek finanszírozása az önkormányzat és szülık feladata.

-

Az óvoda nevelési programjában meghatározottak szerint az "életre nevelés" maradjon a legfıbb cél. Törekedni kell arra, hogy lehetıleg minden gyermek iskolaérett legyen az iskoláskor elérésének idejére.

-

Pályázati lehetıségek kihasználása.

-

Lehetıleg valamennyi 3 éves korú gyermek kerüljön beíratásra az óvodába, (kihasználtság érdekében).

-

Az óvodába kerülés elsı idıszakában vagy már elıtte ki kell szőrni az esetleges fogyatékos, speciális ellátást igénylı gyermekeket (együttmőködve az egészségügyi szolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal, szakértıi vizsgálatra küldés, különleges gondozási feltételekrıl tájékoztatás 14/1994.(VI.24.) MKM. rendelet 26.§.)

Általános iskolai oktatás terén:

82

-

A tanulók képzésének, továbbképzésének, önképzésének biztosítása.

-

A helyi óvoda hagyományırzı programjának folytatására az iskolai oktatásban, (szakkör, tánccsoport, stb. mőködtetésével).

-

Tehetséggondozás, felzárkóztatás, beilleszkedési és tanulói zavarok kezelése, tanulmányi versenyeken

-

való részvétel biztosításával.

-

Törekedni kell a tanulmányi eredmények, átlagok javítására, kellı számú korrepetálás biztosításával. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban az "életre" nevelés legyen acél.

-

A viselkedési, magatartási problémák kezelése és megszüntetése érdekében fokozott együttmőködést kell kialakítani a tanulók szüleivel, a gyermekjóléti szolgálattal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a rendır körzeti megbízottal. Ennek keretében közös fórumok szervezése indokolt az érintettek körében. Fel kell mérni a mővészeti iskola, oktatás iránti igényt, a gyermekek és szüleik körében. Vizsgálni kell a mővészeti oktatás beindításának személyi, tárgyi, anyagi feltételeit.

-

Gyógy- és könnyített testnevelés biztosítása az egészségügyi ok miatt rászoruló tanulók részére.

-

Logopédiai- gyógypedagógiai ellátás biztosítása helyben történjék.

-

Könyvtár kialakítása

(6) Nógrádmegyer Célok: -

A személyi és tárgyi feltételek, valamint az oktatómunka színvonalának szinten tartásával, folyamatos korszerősítésével törekedni kell arra, hogy az iskola vonzó maradjon a tanulók és a szülık számára a szabad iskolaválasztás közben is.

-

Az általános iskolánál is jelentıs szerepe lesz a következı idıszakban a minıségfejlesztésnek, melyben kiemelt cél az alapkészségek fejlesztése: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematika, mőveletvégzési készség, az informatikai készség kiemelt fejlesztése, valamint az etnikai, kisebbségi kultúra ápolása.

-

Az általános iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységében szükséges a megelızésre nagyobb hangsúlyt fektetni, széles körő felvilágosító munkát végezni. (DADA).

-

A szakmai munka szerves részét képezi a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás, melyet az intézménynek tovább kell fejlesztenie.

Feladatok: -

Az intézményekben dolgozó pedagógusok ismeretének, felkészültségének folyamatos bıvítése, középtávú továbbképzési terv készítése.

-

Óvodai nevelési programban megfogalmazottak megvalósítása, szélesebb körő megismertetése.

-

Kötelezı eszközök folyamatos beszerzése, melynek a intézményi költségvetésbıl és pályázat útján kell biztosítani.

-

Fokozatosan biztosítani kell az iskola fejlesztését, karbantartását, állagmegóvását.

-

Mindkét intézményben rendszeresen ellenırizni kell a fejlesztési tervben célkitőzött feladatok megvalósítását, összekötve a szakmai, felügyeleti és a gazdasági ellenırzéseket.

fedezetét

83

(7) Nógrádsipek Célok: -

az óvoda és az iskola kihasználtságának növelése

-

emelt szintő angol és számítástechnika oktatás bevezetése

A tárgyi feltételek körében kiemelt cél: -

kötelezı eszköz és felszerelések biztosítása a 2008/2009. tanév elejére (a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján erre reális az esély: az eszközbeszerzések jelenleg is folyamatban vannak)

-

az iskola és az óvoda bejárata fölött elıtetı kialakítása a 2008/2009. tanév ıszi szünetében

-

az iskola udvarán meglévı salak borítás cseréje, az iskola épülete elıtti terület térburkolása a 2008/2009. tanév ıszi szünetében, a maradék terület gyepesítése a 2009. évi nyári szünetben

-

az óvoda udvarára játszótéri eszközök beszerzése

-

digitális tábla beszerzése

Feladatok: -

az óvoda akadálymentesítésének megoldása 2009. év végére

(8) Nógrádszakál Célok: -

Valamennyi óvodás korú gyermek számára biztosítani kell továbbra is az óvodai ellátást, különösen a kötelezı iskolai életmódra felkészítı szakaszban, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez minden gyermek számára a szükséges feltételeket.

-

A nevelımunkában – az óvoda szakmai önállóságának megtartása mellett – meghatározó a differenciált személyiségfejlesztés, a közösségi nevelés, a képességek kibontakoztatása, a hátránykompenzáció, a biztos alapkészségek kialakítása a minıségbiztosítási rendszer keretein belül, megfelelve a partnerek elvárásainak.

Feladatok:

84

-

Az elmúlt idıszakban bekövetkezett negatív változások a gyermeklétszám rendkívüli módon történt csökkenése, a tárgyi és szemléltetıeszközök elavult színvonala és a személyi feltételek megoldatlansága egyértelmően elıvetíti az önkormányzatra háruló közoktatási feladatok társulási formában történı ellátásának szükségességét. Ezen feladat megvalósítása érdekében a Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásával jelenleg folyó tárgyalásokat olyan szintre kell emelni, hogy az általános iskolai oktatás társulási formában történı mőködtetése a 2006/2007-es tanévtıl kezdıdıen biztosított legyen.

-

A tervezett átszervezéssel összefüggésben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a közoktatási törvényben nevesített valamennyi érintett szervezet és a szülık kellı idıben történı tájékoztatása és vélemény kikérése érdekében.

(9) Piliny Célok: -


-

Megfelelı humán-erıforrás megteremtése

-


-


Feladatok: -

Tornaszoba kialakítása

-

Mozgásfejlesztı és udvari játékok

-

Akadálymentesítés

-

Tantermi berendezések, eszközök korszerősítése, pótlása

-

Oktatástechnikai eszközök beszerzése

(10)

Rimóc

Célok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

3-7 éves korú gyermekek (indokolt esetben 8 éves korig) helyben való óvodáztatásának a biztosítása.

-

Minden 5. életévét betöltött gyermek számára biztosítani kell az iskolai életre való felkészülést, kötelezı óvodai foglalkozások keretében.

-

A mőködési feltételek folyamatos javítása.

-

A csoportok számának megfelelı szakképzett óvodapedagógusi létszám biztosítása.

-

Az óvoda nevelési programjában megvalósításának segítése.

-

A kiépített COMENIUS I. minıségbiztosítási rendszer mőködtetése.

-

A reális szülıi igények támogatása, megvalósítása a kívánt nevelési célok elérésére.

meghatározott

célkitőzések

Általános iskolai oktatás terén: -

A községben biztosítani kell a helyben való iskoláztatást a 6-14 éves korosztály számára.

-

Az oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos javítása. Ide értendı az épületek felújítása, bıvítése, valamint a berendezés és a taneszközök cseréje.

-

A szakképzett pedagógusok megtartása. A továbbképzések biztosításával, valamint a munkakörülmények komfortosabbá tételével.

-

Az átdolgozott pedagógiai program zökkenık nélküli bevezetése, illetve a feltételek biztosítása.

-

A kiépített minıségbiztosítási rendszer mőködtetése. (COM. I).

85

-

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés maradéktalan teljesítése.

-

A hagyományok ápolása, újabb folyamatok elindítása.

-

Az iskola és az óvoda, valamint a könyvtár együttmőködésének továbbfejlesztése.

-

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának megteremtése, miután a létszámok és a feltételek lehetıvé teszik.

-

A tanulási nehézségekkel és egyéb fogyatékkal élı tanulók szakszerő fejlesztése.

Feladatok: Óvodai ellátás, nevelés terén: -

A jelenleg mőködı óvoda megtartása.

-

Lehetıség szerint el kell érni, hogy minden halmozottan hátrányos helyzető gyerek 3 éves kortól óvodába járjon.

-

Az óvoda szakmai autonómiájának meghatározása a továbbiakban is.

-

Az óvodapedagógusok szakmai elımenetelének, képzésének biztosítása.

-

Megfelelı játszóudvar kialakítása, a hiányzó tárgyi eszközök pótlása.

-

Fejlettség szerinti beiskolázás, ha a tárgyszerő döntéshez szükséges, külsı szakember segítségét kell kérni.

-

Az óvoda mőködési feltételeinek biztosítása.

-

A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek 3 éves kortól való óvodáztatása.

-

Az óvoda szakmai önállóságának a fenntartása.

-

Szakmai továbbképzések biztosítása a helyi igényeknek megfelelıen.

-

Megfelelı játszóudvar kialakítása, a hiányos tárgyi eszközök pótlása.

-

Fejlettség szerinti beiskolázás.

-

A hátrányos helyzető gyermekek, és a részképességi zavarokkal küzdık intézményen belüli fejlesztése.

-

A részképességek sérüléseinek korai felismerése, külsı szakemberek igénybevétele (nevelési tanácsadó, gyermek-ideggondozó, szakértıi bizottság).

Általános iskolai oktatás terén:

86

-

A jelenleg mőködı nyolc osztályos iskola megtartása.

-

A tanulók iskolaváltoztatási lehetıségének garantálása, a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint.

-

Az elfogadott eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak ütemezés szerinti megvalósítása.

-

Elıírt szakképesítéssel rendelkezı továbbképzésük biztosítása.

pedagógusok

alkalmazása,

a

-

A kiépített COM. I. minıségbiztosítási rendszer fenntartása, folyamatos felkészülés a COM. II. rendszerre (teljes körő minıségbiztosítás).

-

A hátránnyal induló HHH gyermekek felzárkóztatásának, fejlesztésének segítése, megfelelı szakember, fejlesztı órák, illetve a tárgyi feltételek biztosításával.

-

Az optimális tárgyi és személyi feltételek biztosításával el kell érni, hogy a középosztálybeli szülık ne írassák más település iskolájába gyermeküket.

-

A fogyatékkal élı, és tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek korai kiszőrése, és a korrekciójuk idıbeni elkezdése.

-

Az iskola mőködési feltételeinek biztosítása.

-

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok ütemezése szerinti fejlesztés.

-

Taneszköz fejlesztés – történt (IPR), de még szükséges.

-

Szakképzett tanárok biztosítása, szakmai továbbképzés.

-

A partnerközpontú (COM.I.) minıségbiztosítási rendszer mőködtetése.

-

A szociokulturális hátrányok leküzdése, megfelelı tárgyi feltételek, fejlesztı foglalkozások és szakemberek biztosításával.

-

Korszerő, a XXI sz. kihívásának megfelelı feltételek megteremtése abból a célból, hogy az iskola vonzó maradjon minden család számára.

-

A törvényben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkezı nevelıtestület megırzése.

-

A fogyatékkal élı, és tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek szőrése (szerencsés lenne helyben) és a korrekciójuk idıbeni elkezdése.

-

A logopédiai ellátás alapfeladatként való biztosítása.

-

Tehetséggondozás: szakkör, sportkör, középiskolára felkészítés, Út a középiskolába program.

-

A rendszeres testmozgás és mindennapos testnevelés biztosítása.

-

A tanulók napközbeni ellátása alsó tagozaton iskolaotthonos keretek között menza biztosításával, 5-6. évfolyam részére napközi és 7-8. évfolyam részére tanulószoba indításával szükség szerint.

(11)

Szécsény

Célok: Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása terén: -

2005. december 31-ig teljesítendı eszközbeszerzés garantálja oktatási intézményeink számára a zavartalan nevelı-oktató munka végzését. Az igények figyelembevételével önkormányzatunknak több mint 8,6 millió forintot kellene biztosítani a kötelezı eszköz- és felszerelések hiányának pótlására. E kötelezettségbıl származó anyagi teher pályázatok útján mérsékelhetı.

87

Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása terén: -

A helyzetfeltárás alapján az általános iskolában és szakközépiskolában a szakos tanári ellátást továbbra is folyamatos átképzésekkel, továbbképzésekkel kell biztosítani (pl. informatikai tanár, nyelvtanár, rendszergazda stb.). Az óvodában képzett óvodapedagógusok vannak. İk a folyamatos továbbképzésüket a képzési terv szerint végzik. Az általános iskolában és az óvodában a felmérések szerint szükség lenne egy pszichológus szakember alkalmazására.

A nevelı – oktató munka hatékonyságának növelése terén: -

A minıségbiztosítási és mérési rendszer hoz megoldást az oktatási intézmények szakmai munkájának objektív értékelésére és mérésére. Elkészült, és az intézmények felé kiadásra került az önkormányzat közoktatási minıségirányítási programja (ÖMIP).

-

A program célkitőzései alapján mindhárom intézményünk 2004. június 30ig elkészíti a saját intézményi minıségirányítási programját, melyet a képviselı-testület fog jóváhagyni. Ezek a dokumentumok a 2004/2005. tanévtıl komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, törvényességi ellenırzést és értékelést biztosít.

Óvodai nevelés terén: -

Azon gyermekeknél, akinél feltárásra kerültek az egészséges személyiség személyiségfejlesztés hiányosságai, a lemaradásokat egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal a Nevelési Tanácsadó igénybevételével kell megoldani. Cél: segítségnyújtás a hátrányok kompenzálására, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A hátrányos helyzető, roma kisebbséghez tartozó gyerekek hátrányainak csökkentése szociális fejlesztı programok segítésével az integrált nevelés keretei között.

Alapfokú képzés terén:

88

-

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelv oktatás, az informatikai ismeretek oktatási színvonalának emelésére, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, hátránykompenzációra.

-

Kiemelten kell kezelni a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztésére, a habitáció, rehabilitáció, az általános mőveltség megalapozására a tanulók egyéni képességeinek megfelelıen.

-

Ehhez szükséges az integrált oktatás-nevelés megvalósulása felmenı rendszerben, valamint a beilleszkedést segítı programok szorgalmazása. Az intézmény gazdaságos mőködtetése érdekében szükséges a kapacitási többlet kihasználása a kistérségi tanulók felvételével az önkormányzat képviselı-testülete által engedélyezett osztályok számának és az osztályba felvehetı gyermekek maximalizált létszám keretei között.

-

Feladat a minıség-elvő oktatás kimunkálása, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás. A roma tanulók esélyhátrányának csökkentése speciális fejlesztı programok által az integrált nevelés keretei között.

Középfokú oktatás terén: -

A gimnáziumi és szakközépiskolai képzés színvonala a kétszintő érettségi vizsga követelményeinek, a felsıoktatásba kerülés feltételeinek feleljen meg, illetve a magasabb szintő szakmai képesítés elsajátítását továbbra is tegye lehetıvé úgy, hogy az mind a választható, mind a kötelezı tanórai foglalkozások keretében történjen.

-

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az egyéni érvényesülés feltétele az egész életen át tartó tanulás („life long learning”).

-

Fokozatosan erısíteni kell a 9-12. osztályok felkészítésében az általános mőveltséget megalapozó nevelési-oktatási tevékenységet, ügyelni kell arra, hogy a személyi feltételek biztosítva legyenek, hogy ezáltal a szolgáltatást igénybe vevık megelégedéssel öregbítsék a gimnázium és szakközépiskola hírnevét.

-

A nyolcosztályos gimnáziumi képzés továbbra is egy osztállyal, a korábbi képviselı-testületi döntés szerinti létszámmal indulhat.

-

A képviselı-testület 2003. szeptember 19-i ülésén engedélyezte egy nyelvi elıkészítı osztály indítását, amellyel a képzés ideje öt év idıtartamúvá válik és a 13. illetve a 14. évfolyamon szakmát lehet szerezni, számítástechnikai szoftverüzemeltetı, ügyintézı – titkár. 2005. szeptember 1-tıl történı indítással megfontolandó egy új szakma: az irodavezetıi képzés indítása. Ehhez azonban fel kell mérni a tanulói igényeket és a többletköltségeket, valamint a munkaerı-piacon való elhelyezkedés lehetıségeit.

-

Nyitni kell az érettségire épülı szakképzésben a felsıfokú szakképzés felé.

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása terén: -

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás a korai gyermekkortól a serdülıkoron túl, az ifjúság egy részénél állóképességbeli és gerincproblémákat okoz.

-

Az óvodában ez a feladat megoldott, mivel képzett óvodapedagógus van. Erre a problémára az iskolákban kiemelt figyelmet kell fordítani, mind a kötelezı tanórai, vagy a tanórán kívüli foglalkozások keretében. A tanulókban és a szülıkben is tudatosítani kell a gyógytestnevelés jelentıségét.

Kistérségi feladatok terén: -

A kistérségi központ jövıbeli erısítési törekvéseket figyelembe véve önkormányzatunk nyitott és fogadó kész olyan közoktatási szolgáltatások nyújtására, melyeket a kistérségi önkormányzatok önmaguk nem képesek megoldani. Ilyen például kistérségi pedagógiai szakszolgálat közös létrehozása, oktatási irányítási társulás, vagy közoktatási intézményi módszertani központ közös kialakítása.

Feladatok: -

Támogatja az intézmények minıségirányítási rendszerének kialakítását és mőködését.

89

-

A tárgyi feltételek biztosítása érdekében 2008-ig évente a költségvetési rendeleteiben a benyújtandó pályázatokhoz biztosítja az önerıt. (pl. Épület felújítások, korszerősítések, eszközök és berendezések, felszerelések bıvítése, informatikai fejlesztések).

-

Az önkormányzat évente meghatározza az induló csoportok, osztályok számát minden közoktatási intézményében. A felsıbb évfolyamokon, amennyiben a törvény által és az önkormányzat képviselı-testülete által meghatározott maximális létszámok lehetıvé teszik, és vidékrıl sem lehet feltölteni az osztálylétszámot, abban az esetben az osztályösszevonásokat végre kell hajtani.

-

Az önkormányzat a hatályos jogszabályok tükrében áttekinti a közalkalmazottak létszámait. A közoktatási és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabályváltozások hatálybalépésének megfelelıen ütemtervet és költségszámításokat kell végezni, továbbá szükség esetén módosítani kell a pedagógus – továbbképzési terveket.

-

Az önkormányzat megvizsgálja az alap- és középfokú idegen nyelvi képzés helyzetét, a vizsgálat térjen ki arra is, hogyan lehet az idegen nyelvi képzés kínálatát bıvíteni, ha a nyelvi – informatikai elıkészítı 9. évfolyam indításához nem lesz meg a szükséges tanulói létszám.

-

Végre kell hajtani az emelt szintő érettségi vizsgák lebonyolításából eredı fenntartói és intézményi feladatokat.

-

Végre kell hajtani a szakképzés jelenlegi rendszerének áttekintését, fel kell mérni az akkreditált felsıfokú szakképzés bıvítését a munkaerı piac igényei szerint.

-

Évente fel kell mérni az épületek mőszaki állapotát, és ütemezni kell a közoktatási intézményeink folyamatos felújítását, korszerősítését, valamint az éves karbantartási munkákat az ÁNTSZ elıírásainak megfelelıen el kell végezni. A fogyatékosok esélyegyenlıségének megteremtése érdekében pályázatokat kell benyújtani a közoktatási épületeink akadálymentesítése érdekében.

-

Elkülönített keretet kell biztosítani az éves költségvetési rendeletekben a közoktatási pályázatok önrészére vonatkozóan.

-

Ki kell alakítani az intézményvezetık minıségi tevékenységének új értékelési rendszerét.

-

Fel kell mérni az igényeket Szécsény város kistérségi önkormányzatainál, van-e igény egy kistérségi közoktatási módszertani központ, közoktatási irányítási társulás, vagy közös kistérségi pedagógiai szakszolgálat létrehozására.

(12)

Szécsényfelfalu

Célok: -

90

A nevelés - oktatás intézményeit az óvodát, az alapfokú oktatást ellátó alsótagozatos 1-4. osztályos általános iskolát gazdasági lehetıségeihez mérten, a kötelezı alapfeladataként az önkormányzat fenntartja. A felsı tagozatos képzés közoktatási megállapodás keretében a tankötelezettség teljesítéséig az Endrefalvai Általános Iskolában történik.

-

A közoktatási intézményeink értékhierarchiája több színő, az óvoda, az iskola választott értékeit a pedagógiai programjaik tartalmazzák.

-

Az önkormányzat olyan oktatásszolgáltatást kíván biztosítani, melyben lehetıség nyílik az egyéni képességek kibontakoztatására, a nemzeti és közösségi értékorientációra.

-

Az intézmények jogegyenlıségének elve szerint az érdekérvényesítésben egyenlı esélyekkel indulhatnak az önkormányzat felé.

-

Az önkormányzat a nevelı - oktató munka tárgyi feltételeinek a meglévı oktatási célú épületeit, valamint a jogszabályban elıírt kötelezı eszközöket és felszereléseket tekinti.

-

Az intézmények gazdaságos mőködésének alapja, hogy részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezzen. Az intézmények gazdasági és pénzügyeit a polgármesteri hivatal intézi.

-

A feladatellátáshoz szükséges épület felújítását, állagmegóvását a pályázatok és a költségvetés lehetıségeinek függvényében több éves ütemezésben kívánja megvalósítani.

-

A jövıben nagyobb hangsúlyt fektet a minıség elismerésére. Az eredményesség és minıségfejlesztés érdekében fontosnak tartja az oktató - nevelı tevékenység ellenırzését, étékelését, az egységes minıségbiztosítási rendszer alkalmazását.

-

A pedagógusok létszámának meghatározásakor kiindulási pontként tekinti az ellátandó gyermekek számát, az osztályok és csoportok számát, a közoktatási intézmények pedagógiai munkájához rendelkezésre álló idıkeretet, ebbıl eredıen a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított és a napközis és tanulószobai foglalkozás okra megállapított órakeretet. Cél, hogy minden feladat ellátásához elegendı szakértelmemmel rendelkezı pedagógus álljon rendelkezésre, figyelembe véve a mindenkori létszámhoz igazított feladatmutatókat. E szempontok szerint koordinálja a pedagógusok továbbképzését, átképzését.

-

Folyamatos tájékoztatással erısíteni kívánja az intézményvezetık szerepét abban, hogy a szakmai elvárások mellett az önkormányzati érdekeket felkészültebben, következetesebben képviseljék.

-

A hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekek esetében a preventív tevékenység erısítését támogatja.

-

Célul tőzi ki a gyermekvédelmi alapokon nyugvó nevelımunka megvalósítását (életmód, káros szenvedélyek, családon belüli erıszak) az illetékes partnerek bevonásával (gyermekjóléti és családsegítı szolgálat, védınık, orvosok, rendırség, gyámhatóság, kisebbségi tanácsnak).

-

Kiemelten kívánja kezelni az integrált nevelést és oktatást, az alapkészségek fejlesztésén belül az anyanyelvi, idegen nyelvi és informatikai kommunikációs készségek, valamint a matematikai készségszint, továbbá a szövegértés fejlesztését, a tehetséggondozást, az egészséges életmódra nevelésen belül a testnevelést és a könnyített testnevelést, az esztétikai nevelés területén a természeti, az épített

91

környezeti, a magatartásformákban, a viselkedésben megjelenı értékek megismerését és megırzését, a szociális hátrányokból eredı felzárkóztatást. Feladatok: Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása terén: -

2008. augusztus 31-ig teljesítendı eszközbeszerzés garantálja oktatási intézményeink számára a zavartalan nevelı-oktató munka végzését. Az igények figyelembevételével önkormányzatunknak több mint millió forintot kellene biztosítani a kötelezı eszköz- és felszerelések hiányának pótlására. E kötelezettségbıl származó anyagi teher pályázatok útján mérsékelhetı.

-

Szükséges továbbá tornaszoba kialakítása, nyílászárók cseréje és informatikai és oktatástechnikai eszközök beszerzése

Az intézmények szakember ellátottságának biztosítása terén: -

A helyzetfeltárás alapján az általános iskolában a közoktatási feladatellátást továbbra is pedagógusok folyamatos átképzésével, továbbképzésévei kell biztosítani (pl. informatikai tanár, nyelv tanár). Az óvodában a képzett óvodapedagógusok számát a gyermeklétszámhoz és a csoporthoz kell igazítani, folyamatos továbbképzésüket a képzési terv szerint kell végezni.

A nevelı - oktató munka hatékonyságának növelése terén:

92

-

A közoktatásban a 80-as évektıl megszőnt az óvodák, iskolák külsı ellenırzését, értékelést végzı hagyományos intézményrendszer, mely által háttérbe szorult a tudatos és rendszeres szakmai értékelés és ellenırzés. Néhány országos értékelést beszámítva megszőnt a szakmai munka külsı értékelése is. Ez az állapot joggal váltotta ki a fenntartók, a pedagógusok, a szülık elégedetlenségét. A csökkenı gyermeklétszám mindinkább motiválja az oktatási intézményeket az egyre igényesebb, színvonalasabb munka végzésére.

-

Az iskola részt vett a 2000-ben induló és 5 év alatt bezáruló az oktatási tálca által finanszírozott COMEN1US minıségbiztosítási programban. Ez a program elsı lépcsı volt az oktatási munka mérésére, ellenırzésére, a minıségi munka javítására.

-

A fenntartó a szakmai munka színvonaláról az intézményvezetık éves beszámolója alapján kap tájékoztatást. A minıségbiztosítási és mérési rendszer hoz megoldást az oktatási intézmények szakmai munkájának objektív értékelésére és mérésére. Elkészült és az intézmények felé kiadásra került az önkormányzat közoktatási minıségirányítási programja (ÖMIP).

-

A program célkitőzései alapján mind két intézményünk 2004. június 30-ig elkészíti a saját intézményi minıségirányítási programját, melyet a képviselı-testület fog jóváhagyni. Ezek a dokumentumok a 2004/2005. tanévtıl komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, törvényességi ellenırzést és értékelést biztosít.

Óvodai nevelés terén: -

Az óvoda felelıs a gyermekek testi, értelmi, érzelmi fejlıdéséért, a gyermeki közösség kialakításáért, az alapfokú nevelés-oktatáshoz szükséges fejlettség eléréséért.

-

Azon gyermekeknél, akinél feltárásra kerültek az egészséges személyiség személyiségfejlesztés hiányosságai, a lemaradás okát egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal Nevelési Tanácsadó igénybevételével kell megoldani. Cél: segítségnyújtás a hátrányos kompenzálására, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A hátrányos helyzető, roma kisebbségben tartozó gyerekek hátrányainak csökkentése szociális fejlesztı programok segítésével az integrált nevelés keretei között.

Alapfokú képzés terén: -

Az alapfokú nevelés-oktatás a helyi l-4.osztályos általános iskolában és az endrefalvai általános iskolában folyik, ahol a tanuló érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészül a középiskolai, illetve szakiskolás továbbtanulásra.

-

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelv és az informatikai ismeretek oktatási színvonalának emelésére, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, hátránykompenzációra. Kiemelten kell kezelni a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztésére, a habitációs, rehabilitációs, az általános mőveltség megalapozására a tanulók egyéni képességeinek megfelelıen.

-

Ehhez szükséges az integrált oktatás-nevelés megvalósulása felmerülı rendszerben, valamint a beilleszkedést segítı programok szorgalmazásában. Feladat a minıség-elvő oktatás kimunkálása, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás. A roma tanulók esélyhátrányának csökkentése speciális fejlesztı programok által az integrált nevelés keretei között.

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása terén: -

A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása a Nógrád Megyei Pedagógiai és Szakmai Szolgáltató Intézet útján van biztosítva. A beszédhibások logopédiai ellátása - megállapodás alapján - az endrefalvai általános iskolában történik.

(13)

Varsány

Célok: -


-

Megfelelı humán-erıforrás fejlıdéséhez

-

Költséghatékonyság és irányítás javítása intézmények összevonásával.

-


-


megteremtése

a

pedagógus

szakma

93

Feladatok: -

Az intézmények módszertani fejlesztésének felvállalása.

-

Hátrányos helyzető tanulók integrációs- és képesség- kibontakoztató felkészítésének bevezetése.

-

Az óvoda módszertani fejlıdése érdekében fejlesztı programokhoz való kapcsolódás, mely megkönnyíti a hátránnyal küzdı óvodás korú gyermekek felzárkóztatását.

-

Továbbképzéseken való részvétel

-

Általános Mővelıdési Központ létrehozása (iskola, óvoda, könyvtár, mővelıdési ház összevonási feltételeinek kidolgozása).

-

Közoktatási társulás létrehozása más önkormányzatokkal.

-

Az óvoda Nevelési Programjában meghatározott célkitőzések elérése érdekében konkrét feladatok kijelölése.

-

Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott célkitőzések elérése érdekében konkrét feladatok kijelölése.

-

Az önkormányzati és intézményi MIP-ek folyamatos figyelemmel kísérése.

-

Az IMIP-ek alapján a pedagógusok teljesítményértékelésének és az intézményi önértékeléseknek a folyamatos elvégzése.

-

Intézményi ellenırzések (szakmai, gazdálkodási) folyamatossá tétele kistérségi társulás igénybevételével.

-

A FEUVE rendszerének folyamatos alkalmazása.

-

Bıvítési lehetıségének megvizsgálósa az óvoda (csoportszoba, tornaszoba, nevelıi szoba, orvosi szoba).

-

Az óvoda konyhájának fejlesztése (az élelmezés minıségének javítása, a berendezések, felszerelések korszerősítése).

-

A már meglévı épületek, berendezések, felszerelések folyamatos karbantartása, javítása, cseréje, pótlása.

-

A hatékony nevelı-oktató munka feltételeinek megteremtése (szemléltetı eszközök cseréje, pótlása, javítása).

-

Az akadálymentesítés megvalósítása az intézményben.

IV. 2. 1. 2.

tekintetében

Az infrastruktúra-fejlesztés irányai

Az infrastruktúra fejlesztésére a pályázatok benyújtását megalapozó, mikrocentrumokra bontott kistérségi terv alapján kerüljön sor. A fejlesztések tervezésénél elıre kell sorolni azokat a felújítási teendıket, beruházásokat, amelyek az intézmények gazdaságosabb fenntartását teszik lehetıvé (állagmegóvást biztosító, energiafelhasználást mérséklı), valamint amelyek a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos környezetének megteremtését szolgálják (világítás, víz, burkolatok). A nevelés, oktatás feltételrendszerének javítását célzó fejlesztések, valamint a tárgyi eszközök beszerzésének ütemezése során a fejlesztéseket a mikrotérségi centrumintézményekre koncentráltan kell megtervezni. 94

A tagintézményeket befogadó településeken a nevelés, oktatás alapvetı feltételeit biztosító fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a tanórán kívüli fejlesztést támogató környezet kialakítására, a fejlesztést szolgáló eszközök biztosítására. IV. 2. 1. 3.

Pedagógiai szakszolgálat

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység rendkívül összetett, sokrétő feladat, amely ellátásának alapját a Kt. 34.§-ában rögzíti. A feladatot speciális szakmai felkészültséggel rendelkezı szakemberekbıl álló csoport láthatja el, amely mőködéséhez jelentıs beruházást igénylı tárgyi eszközök biztosítása is szükséges. A kistérség közoktatásának fejlesztését megalapozó prioritásokhoz kapcsolódva hosszú távú cél, hogy : -

a pedagógiai szakszolgáltatás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltatás térségünkben hatékonyabban segítse az intézmények tevékenységét, a közoktatás tartalmi megújulását.

-

a megszervezett szolgáltatás a feladatok ellátásának térségen belüli összehangolását segítve járuljon hozzá az intézmények és önkormányzatok közötti együttmőködés fejlıdéséhez, erısödéséhez.

IV. 2. 1. 4.

Irányítási munkaszervezeti fejlesztés

A közoktatás összehangoltabb, sikeresebb mőködése érdekében Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása munkaszervezetéhez kapcsoltan létre kell hozni egy olyan közoktatás-irányítási egységet, amelyben az egyes részterületeken jártas szakemberek biztosítják a szakszerő fenntartói felügyeletet (pedagógiai fejlesztési és közoktatás-irányítási szakember, közigazgatási jogimunkajogi szakember, közoktatási gazdálkodási szakember). A szakmai felügyelet részben a Társulás által alkalmazott szakemberek munkájával, részben a Társulás által vásárolt szolgáltatások formájában biztosítható. A Társulás belsı ellenırzési egységén belül a fenti területeken szakértelemmel rendelkezı belsı ellenırzési szakember mőködése elengedhetetlen.

IV. 3. Az intézményrendszer elképzelések

átszervezésével

összefüggı

Az intézménymőködtetés jelenlegi rendszerének felülvizsgálata és átstrukturálása közoktatás fejlesztési irányaihoz igazodó, a jogi szabályozás és a finanszírozás kereteit figyelembe vevı kistérségi közoktatási stratégia kialakítását célozza. A kistérségben mőködı önkormányzatoknak olyan közös közoktatási feladatellátási formát kell kialakítaniuk, amely lehetıvé teszi a településenkénti ráfordítások csökkentését, valamint a költségvetési finanszírozási források lehetı legkedvezıbb igénybevételét. Ez egyben feltételezi a fenntartói szerepváltást, a közoktatási feladatok iskolafenntartói társulásos formában vagy a kistérségi társulás által mőködtetett formában történı megvalósítását.

95

Általános szempontok és rendezıelvek:

96

-

A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatára olyan idıszakban kerül sor, amikor a közellátások terén minden más szempontot megelız a gazdasági – illetve sok esetben egyszerően pénzügyi – hatékonysági kényszer, amely elıl egyetlen önkormányzat sem tud a ciklus teljes hosszára elzárkózni. A feladat-ellátási szerepeket azonban csak úgy szabad átstrukturálni, hogy a megfogalmazott esélyegyenlıségi követelmények ne sérüljenek. Az átstrukturálásban biztosítani kell a fázisolás és fokozatosság lehetıségét, valamint elsısorban részben visszafordítható döntésekkel kell a hatékonyságot fokozni.

-

A közoktatási feladatellátást a kistérségben mikrocentrumokra alapozottan célszerő kialakítani úgy, hogy lehetıleg minden településen maradjon valamilyen közoktatási funkció. A helyzetelemzéshez (II. fejezet) főzött kiegészítésben vázolt kistérségi térszerkezetnek megfelelıen a közoktatási feladatellátás 4 mikrocentrumra épülhet a centrumtelepülés és a társtelepülések kijelölésével. Az óvodák is váljanak a mikrocentrum intézményi szervezeti hálózatának részévé.

-

Minden településen, ahol az érintett gyermekek száma együttesen eléri az egy csoportra megállapított minimális létszámot, mőködjön legalább kihelyezett összevont óvodai csoport.

-

Az 1000 fı fölötti népességő községekben többcsoportos óvoda mőködtethetı, amelyek azonban a mikrocentrum által létrehozott társulásban a társulás által kijelölt centrumintézmény tagintézményeiként tarthatók fenn.

-

Az 1000 fı alatti népességő településeken a kistérségben iskola gazdaságosan nem mőködtethetı. Ezeken a településeken (Hollókı, Magyargéc, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Szécsényfelfalu) elsısorban összevont vagy részben összevont osztályokkal mőködı alsó tagozatos tagiskola szervezhetı. (Szécsényfelfaluban, tekintettel a kedvezıtlen épületadottságokra, és figyelembe véve az alacsony tanulólétszámot, valamint hogy az alsó tagozatos oktatás is részben már Endrefalván történik, megfontolandó az alsó tagozat Endrefalvára telepítése. A település számára az elıírt átlaglétszámtól negatív irányban lényegesen eltérı óvodai és iskolai csoportok fenntartása aránytalan terhet jelent.) A kistelepülések alsó tagozatai költséghatékonyabban a mikrocentrum önkormányzatai által létrehozott iskolafenntartó társulásban a társulás által kijelölt centrumintézmény tagintézményeiként tarthatók fenn. (Az 1-4. évfolyam tanulói után kistelepülési tagintézményi támogatás vehetı igénybe. Ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1. e))

-

A mikrocentrumok önkormányzatai által létrehozott intézményfenntartó társulásokban a társulások által kijelölt centrumintézmények azon tagintézményeiben, amelyekben eddig 8 évfolyamos iskola mőködött, a felsı tagozaton a valamennyi évfolyamra kiterjedı oktatás helyett 6. évfolyamig célszerő az oktatást helyben megszervezni. Az erre vonatkozó helyi döntések meghozatalához el kell végezni az elızetes gazdaságossági számításokat (mőködési költségek, humán erıforrás biztosításának költségei, utaztatás stb.) A nem szakrendszerő oktatás 5-6. évfolyamra való kiterjesztése 25-50% idıkeretben megváltoztatja

(kedvezıbb é teszi) a pedagógus létszámgazdálkodást a 6. évfolyamig. Intézményfenntartó társulásokban az 5-6. évfolyam szakos ellátottságát az alacsonyabb óraszámú szaktárgyak esetében közös foglalkoztatású, utazó pedagógusokkal is meg lehet oldani. Az oktatásnak a 6. évfolyamig kiterjesztett alapozó szakasza lezárultával – a jelenlegi költségvetési paraméterek szerint – kedvezıbb feltételeket jelent az intézménymőködtetéshez a 7-8. évfolyamoknak a centrumintézményben való oktatása. (A feladatellátáshoz így igénybe vehetık bejáró tanulók alapján járó támogatások, iskolabusszal utaztatás esetén e szolgáltatáshoz járó támogatás, tagintézményi támogatás, valamint kedvezıbben kialakíthatók a normatív finanszírozás optimumához közeli osztálylétszámok. Ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1.a) b), d)) -

Az iskolacentrumokhoz kapcsolódó társtelepülések iskoláinak részben önálló szerepek is biztosíthatók (speciális programok, projektek).

-

A mikrocentrumok fentiekben vázolt feladat-ellátási struktúrája már a 2007/2008-as tanévtıl kialakítható, de formálható több tanéven át, több lépcsıben is. Az elhúzódó szerkezetváltás azonban nem teszi lehetıvé a jelenlegi támogatások és finanszírozási keretek optimális kihasználását.

-

A felvázolt kistérségi térszerkezet alapján kialakítható mikrocentrumok sorsa a települési önkormányzatok felelıs döntésein alapszik. Az egyes mikrocentrumok települései között létrejövı konszenzusok alapján a javaslattói eltérı formációk megvalósítására is van mód.

-

Forrásteremtés oldalról tekintve a jelenlegi finanszírozás szerint távlatosan a mikrocentrumokban kialakított intézményi társulások kistérség általi fenntartása jelenti a legkedvezıbb mőködési formát. Mivel a Társulás munkaszervezete pillanatnyilag nem rendelkezik az intézménymőködtetéshez szükséges háttérrel és szakapparátussal, a Társulási Tanács az intézménymőködtetéssel járó feladatokat átadhatja a centrumtelepülés önkormányzatának, meghatározva a fenntartói jogosultságok gyakorlásának formáját és szabályait.

-

A központi költségvetés által legjobban preferált intézményi típus az egységes iskola. Az egységes iskola biztosítani tudja az általános és középiskolai ill. a mővészeti iskolai oktatást is, valamint szerepet vállalhat a pedagógiai szakszolgálati ellátásból és a sajátos nevelési igényő tanulók fokozatos integrációjának lezárulásáig a szegregált speciális ellátásból is. Egységes iskola formában mőködı iskolacentrum létrehozására Szécsény városban adottak a feltételek. Az egységes iskola mőködési formában rejlı lehetıségek jó kihasználásához azonban szükséges, hogy az intézmény székhelyét jelentı Szécsény városon kívül az iskolának más településeken is mőködjenek tagintézményei. E feltétellel a jelenlegi finanszírozási rendszerben a kistérségi társulásos fenntartású egységes iskola mőködtetése a leggazdaságosabb. (Így a feladatellátáshoz igénybe vehetık a bejáró tanulók alapján járó támogatások 1-8. és 9-13. évfolyamokra, iskolabusszal utaztatás esetén e szolgáltatáshoz járó támogatás, tagintézményi támogatás, valamint kedvezıbben kialakíthatók a normatív finanszírozás optimumához közeli osztálylétszámok. (ld. 2007. évi Költségvetési tv. 8.sz. mell. 2.2.1.a),b) ,c), d)))

97

-

Az egységes iskola további elınyei lehetnek: a) Megszünteti az érintett 8 osztályos általános iskolák és a gimnázium között a tanulók felvételében feszülı ellenérdekeltséget, hiszen ettıl kezdve a felzárkóztatás és a tehetséggondozás ugyanazon intézmény keretei között folyik. b) Az egységes iskolába beíratott tanulók számára biztosítottá válik a tankötelezettség teljesítése egy intézményen belüli különbözı tanulási utak választásával, az iskolaváltás, felvételi vizsgák mellızésével. Ez a szülık számára is megnyugtató megoldás lehet. c) Az egységes intézményben gazdálkodást lehet megvalósítani. d) A mőködési forma megszerzésére.

több

célszerőbb

esélyt

biztosít

humánerıforráspályázati

források

-

Az egységes iskola szervezetileg a létrehozásától kezdve kezelhetı, a távlatosan egységes szakmai fej1esztés koncepciójának kimunkálása azonban hosszabb idıt igényel és fokozatosan érvényesíthetı.

-

A 2006/2007. tanévig jellemzı intézményfenntartói társulásos mőködési formából a szécsényi mikrocentrum intézményei fokozatosan haladhatnak az egységes iskola kiteljesítése felé.

-

A kistérségi székhelyvárosban, Szécsényben mőködı mezıgazdasági szakképzı iskola megyei fenntartású, így a Társulás a kistérségi intézményhálózat részeként ezt az intézményt nem veszi számításba. A fenntartó Megyei Önkormányzattal azonban a Társulási Tanács megállapodást köthet egyes képzési formákban való együttmőködésre (iskolarendszeren kívüli képzések, átképzések).

A szerkezeti fejlesztési lehetıségek legmélyrehatóbban hatékonyság-orientált megvalósítása ennek megfelelıen az alábbi táblázatos formában összefoglaltak szerinti rendszer létrehozásával lehetséges. Helyi döntések alapján módosított megoldások mőködıképesek lehetnek, de kisebb forráslehetıséggel. I. Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában

Középisk. Kollégium Ált. iskola

1-13 évfolyam

1-13 évfolyam

Tagiskola

1-13 évfolyam

Óvoda vagy tagóvoda

Centrum 1

Szécsény

társtelepülés

Ludányhalászi

1-6. évf.

fenntart

társtelepülés

Nógrádszakál

1-4. évf.

fenntart

társtelepülés

Nagylóc

1-4. évf.

fenntart

társtelepülés

Hollókı

1-4. évf.

98

Óvodai csoport

fenntart

fenntart

II. Mikrotérségi Iskolafenntartó Társulás formában (vagy a Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában)

Középisk. Kollégium Ált. iskola

Centrum 2

Endrefalva

társtelepülés

Piliny

Tagiskola

1-8. évf.

Óvoda vagy tagóvoda fenntart

1-4. évf. ?

fenntart

társtelepülés Szécsényfelfalu

1-4. évf.

társtelepülés Ludányhalászi?

1-6. évf.

fenntart

társtelepülés

Nógrádszakál?

1-4. évf.

fenntart

Centrum 3

Nógrádmegyer

társtelepülés

Magyargéc

Centrum 4

Rimóc

társtelepülés

Varsány

1-6. évf.

társtelepülés

Nógrádsipek

1-4. évf.

-

Óvodai csoport

1-8. évf.

fenntart

fenntart 1-6. évf.

1-8. évf.

fenntart fenntart fenntart fenntart

Megjegyzés: a) A jelenlegi, részben formális, nem szerves társulások középtávon nem tarthatók. A fent javasolt társulási formák más logika mentén is létrejöhetnek. b) Bármilyen társulási formák alakulnak ki, társulási szinten biztosítani kell a ciklus teljes hosszára a 8 osztályos, teljes általános iskolai vertikum Kt. szerinti fenntarthatóságát. c) Valamely település fejlesztése nyomán kedvezıen alakuló demográfiai változást követıen az ellátó intézményi egység pozíciója a társuláson belül megváltozhat, az évfolyamok száma növekedhet késıbbiekben . d) Változó kormányzati döntések esetén a társulásokba becsatlakozott – eredetileg önálló – intézményegységek az adott településen újra önállósíthatóak. e) A jelenlegi logikát felülíró közoktatási-politikai koncepció váltás esetén a kialakított rendszer visszastrukturálható. f) A struktúraváltási stratégia nem jár az 500 ill. 1000 fı alatti népességő községek teljes közoktatási intézményi kiüresedéssel. g) A struktúraváltási stratégia nem jelent a gyermekek és tanulók számára a rendszerben kötelezı helyet, a szabad intézményválasztási jog továbbra is mentesít a kényszeres beíratások alól. h) A stratégiai terv szerinti struktúrában a tankötelezettség teljesíthetıségét biztosítandó a középfokú tanulmányok befejezéséig terjedı beiskolázási kötelezettség az egységes iskolára hárul.

99

IV. 4. Kistérségi pedagógiai innováció IV. 4. 1.

Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai

Az ÚMFT operatív programjai az NFT I. fejlesztési szakaszban a közoktatásban megkezdett fejlesztések, innovációk folytatásának igényével fogalmazódnak meg. A közoktatás kacsolódása az ÚMFT-hez biztosított: - a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, amely az oktatás tartalmi fejlesztését teszi lehetıvé, - a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, amely az oktatási infrastruktúra fejlesztését alapozza meg, - valamint a Regionális Operatív Program (ROP) infrastruktúra-fejlesztése által. A TÁMOP a közoktatás prioritásait az alábbiakban jelöli meg: -

Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

-

Az oktatási és képzési rendszerek szerep ének erısítése az innovációs potenciál fejlesztésével.

A prioritásokat érvényre juttató tartalmi fejlesztések az ÚMFT-ben sokrétően megjelennek. Az NFT 1. keretében megkezdett tevékenységek folytatásaként támogatott program a kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedése. Ez magában foglalja az egész életen át tartó tanulás megalapozását a kulcskompetenciák fejlesztésével, illetve újabb kompetenciaterületek (aktív állampolgárság, vállalkozói ismeretek), szakterületek (természettudományos) fejlesztésével és a képességfejlesztést segítı oktatási programcsomagok, tanulóközpontú differenciált módszertan alkalmazásával. - Nagy lehetıség teremtıdik a pályaorientációs, karrier-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások intenzív fejlesztésére, az ezt szolgáló mindenki által hozzáférhetı információs rendszer kialakítására, a tanácsadási rendszer korszerősítésére. Hatékony eszközrendszer kimunkálását célozza meg a terv a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerének fejlesztése, a rendszerek harmonizálása útján. Biztosított az ÚMFT keretében az oktatásban dolgozók továbbképzése mind módszertani téren, mind az új szolgáltatásokra való felkészülésben, mind pedig a munkaerı-piaci alkalmazkodóképességet javító átképzések terén. Az ÚMFT nagy hangsúlyt fektet a tanulási lehetıségek bıvítésére, új tanulási formák (e-tanulás, távoktatás, digitális iskola) elterjesztésének ösztönzésére, tanulási rendszerek összekapcsolására. Sokoldalú fejlesztéssel támogatott az oktatási egyenlıtlenségek csökkentése, a hozzáférés biztosítása, kiemelten a hátrányos helyzető és roma tanulók integrált oktatása és a sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése. Ennek keretei ként támogatást kapnak a közoktatás hatékonyságát segítı területi, hálózati együttmőködések, a többfunkciós intézmények létrehozását célzó lépések. A közoktatás hatékonyságát segítı területi, hálózati együttmőködéseket, a disszeminációs tevékenységeket, a pedagógiai szolgáltató hálózatok fejlesztését a területi egyenlıtlenségek csökkentése érdekében is támogatja az ÚMFT.

100

IV. 4. 2.

Kiemelten fontos törekvések

Az ÚMFT tartalmához illeszkedıen a szécsényi kistérség közoktatását jellemzı sajátosságok alapján kiemelten fontos törekvések lehetnek a következık: (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben. Az észak-magyarországi régióban mőködı Térségi Iskola és Óvodafejlesztı Központ (konzorciumvezetı: Heves Megyei Pedagógiai Intézet, Eger) ill. a TÁMOP pályázattal támogatott közoktatási területi együttmőködések hálózatának tudásbázisát igénybe véve a kompetencia-alapú oktatás eddigi eredményeit, jó gyakorlatát a kistérségben minél teljesebb körben el kell terjeszteni és pályázati források megszerzésévei a lehetı legtöbb intézményben be kell vezetni. Elsıdleges fontosságú: -

a szövegértési -szövegalkotási képességek

-

a matematikai logikai képesség

-

az idegen nyelvi kompetencia

-

a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák,

-

az életpálya-építés képességének

-

a kommunikációs képességek

-

az infokommunikációs technológiák képességének

fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetését legintenzívebben a szécsényi mikrotérség egységes iskolájában lehet megkezdeni, a 12 évfolyamos iskola oktatási fokainak kezdı szakaszain ill. évfolyamaiban (1., 5., 9. évfolyam) indítva az oktatási programot. Így a kompetencia alapú oktatás programja 4 év alatt a 12 évfolyamos képzés valamennyi évfolyamán általánossá válik. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges szakmai felkészülésre, valamint az oktatási környezet célszerő formálására szolgáló forrásokat az ÚMFT T ÁMOP (3. prioritás Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek , Akcióterv 2007-2008.) pályázata keretében lehet elıteremteni. A programcsomag óvodai nevelési programja az iskolai program választástól függetlenül az óvodák szélesebb körében bevezethetı. Az óvodák számára a kompetenciafejlesztés és az esélyegyenlıség megteremtésének együttes kezelésére az ÚMFT Gyermekesély programja útján nyílik majd mód. (2) Esélyegyenlıség biztosítása Az oktatási egyenlıtlenségek csökkentése. a hozzáférés biztosítása, a kiemelten a hátrányos helyzető és roma tanulók integrált oktatása és a sajátos nevelési igényő tanulók együttnevelése a szécsényi kistérség kiemelt feladata az NFT2 fejlesztési szakaszban. A szelekció csökkentése, az esélyegyenlıtlenségek mérséklése meghatározóan a közoktatás kistérségi struktúrájának átformálásával, a hálózati együttmőködés megerısítésével. programok adaptációjával lehetséges. A kistérség iskoláinak többségében már programszinten jelen lévı integrációs pedagógia rendszert mikrotérségi szintő mőködı rendszerré kell alakítani. Az esélyegyenlıség elımozdítása feltételezi a kistérségi szolgáltatások fejlesztését, a támogató háttér erısítését. A kistérségnek stabil, távlatos megoldással

101

kell rendelkeznie 8 logopédus, gyermekpszichológus, a fejlesztı pedagógusi hálózat mőködtetésére. Meg kell célozni továbbá egy olyan kistérségi módszertani szolgáltató központ kialakítását (közoktatási intézményi bázison), amely szervezi és segíti a jó gyakorlatok megismerését és adaptációját, az egymástól tanulás folyamatát. Ilyen tartalmú feladatokat a kompetencia alapú oktatás tekintetében is elláthat a módszertani központ. (3) Kulcskompetenciák megerısítése és fejlesztése A tartalmi fejlesztés fontos területe az egész életen át tartó tanulásra alkalmassá tevı készségek, a kulcskompetenciák megerısítése és folyamatos fejlesztése. Az oktatás eredményességét növelhetik olyan tanórán kívüli (pl. tanodamintájú) mőködési formák, amelyek az adott településen élı tanulók számára a lakóhelyen biztosítanak napi segítséget a tanuláshoz, valamint a szocializációhoz. Helyben foglalkozatott pedagógus(ok) segítségével hét közbeni délutáni foglalkozások keretében kötetlen formákban fejleszthetık a tanulók szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs készségei, informatikai felhasználói tudása. Hétvégi foglalkozások keretében pedig - lehetıség szerint családtagokat is bevonva egyes programokba - olyan életvezetési ismeretekkel (háztartástan, étkezés, tisztálkodás stb.) lehet bıvíteni a tudásukat, amely ismeretek segítséget jelentenek az életvitel kedvezı formálásához. Az oktatás külsı környezetének bevonásával – a szülıket, családot is megszólítva – sor kerülhet továbbá olyan pályaorientációs, pályaválasztási információk közvetítésére, amely a munkaerı-piacon elvárt kompetenciák megvilágításával a társadalmi mobilitást is segítik. (4) Átjárhatóság A tartalmi fejlesztést szolgáló kistérségi közoktatási struktúra formálásánál fontos szempont az intézmények, intézményegységek közötti átjárhatóság biztosítása. Ennek érdekében követelmény, hogy megtörténjen a választott programok mentén a nevelési, pedagógiai programok egységesítése, összehangolása, ugyanakkor szükséges megırizni az egyes intézménytípusok és intézmények értékeit, eredményeit is a rendszerben. A pedagógiai programokban, helyi tantervekben legalább mikrotérségi szinten jelenjenek meg egységes helyi tartalmak, célok és feladatok is (pl. helyi kulturális és népmővészeti hagyományok, helytörténeti, helyi irodalmi-mővészeti hagyományok, környezeti értékek stb.). (5) Korszerő információs technológia az oktatásban A teljes intézményhálózatban folyamatosan fejleszteni kell az IKT környezető oktatást, a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazását, és ennek helyet kell kapnia a tantervi keretekben. A tanítási órákon növekvı gyakorisággal meg kell jelennie az infokommunikációs technológiáknak, fel kell készülni az interaktív táblák használatára az oktatásban. Meg kell teremteni a digitális tananyagok, korszerő eszközök használatának személyi és tárgyi feltételeit. Az infrastrukturális fejlesztési, eszközfejlesztési döntéseknek, pályázatoknak is fenti célra tekintettel kell megszületniük. (6) Pedagógiai kultúraváltás A tartalmi fejlesztés pedagógiai kultúraváltást feltételez a pedagógusok körében. Az összehangolt programokra és tartalmi fejlesztésekre alapozottan el kell 102

készíteni a középtávú kistérségi pedagógus-továbbképzési tervet. (Ez a terv egyben egy átfogó humánerı-gazdálkodás alapjául is szolgáljon.) A továbbképzések tematikájában nagy hangsúlyt kell kapniuk a pedagógusok mesterségbeli tudását erısítı tartalmaknak (korszerő oktatási módszerek elsajátítása – kooperatív technikák, projektmódszer –; egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés elvei és módszerei; hatékony tanuló-megismerési technikák; magatartászavarok és konfliktusok kezelésének módszerei; a hatékony tanári kommunikáció eszközei; számítástechnikai, IKT -alapú tudás fejlesztése stb.) A gazdaságos megvalósítás érdekében a képzéseket lehetıleg helyben (kistérségi központ, mikrocentrumok) kell megszervezni a képzık meghívásával. (7) Kistérségi mérés-értékelés A kistérség közoktatási intézményeinek teljesítményét és eredményeit összehasonlíthatóvá tevı kistérségi mérési-értékelési rendszert kell kidolgozni. E rendszernek az oktatás eredményességének vizsgálata mellett tartalmaznia kell az intézményi mőködés és a pedagógusok teljesítményének közös, egységes mérési értékelési rendszerét is. A mérés-értékelést saját mőködésére nézve a kistérség bármely közoktatási intézménye további vizsgálati szempontokkal is kiegészítheti. (8) Pályázatokon való részvétel A tartalmi és az infrastrukturális fejlesztést szolgáló pályázatokon való részvétel tekintetében fontos az intézmények pályázási aktivitásának növelése, a pályázatírás ösztönzése és segítése a kistérségi társulás részérıl. A kistérségi tervezést, közoktatás-fejlesztést, pályázati tevékenységeket egy folyamatosan aktualizált kistérségi közoktatási adatbázis rendszerrel kell alátámasztani és segíteni.

IV. 5. Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv Cél a kistérségben élı gyermekek oktatási-nevelési igényeinek kielégítése a fejlettségükhöz igazodó ellátási forma és tartalom biztosításával. Cél, hogy a közoktatási szolgáltatásokhoz mindenki lehetıleg a lakóhelyén férjen hozzá. Amennyiben ez gazdaságossági, illetve minıségi ok miatt nem lehetséges, akkor a lakóhelyhez legközelebbi, illetve a lakóhelyrıl legegyszerőbben elérhetı településen kell számukra a közoktatási feladatellátást biztosítani. Az igénybevevı számára a napi ingázás azonban nem jelenthet aránytalan terhet. Ezt akár kollégiumi elhelyezéssel is biztosítani kell. Nem célszerő azonban, hogy a 12 évesnél fiatalabb tanulók tartósan kikerüljenek a családból a tankötelezettség teljesítése miatt. A közoktatásnak a kistérségben minden helyszínen, illetve valamennyi szinten azt kell biztosítania, hogy a tanuló a felnıtt életében a munkaerı-piaci érvényesüléshez szükséges alapvetı készségeket megalapozza és elsajátítsa, legyen gyakorlat-orientált, készüljön fel az élethosszig tartó tanulásra. A szakmai képzés szervezeti kereteinek fejlesztésével, valamint a kompetencia alapú oktatás terjesztésével biztosítani kell, hogy a kistérségben felnövı fiatalok a végzettségük és készségeik alapján minél nagyobb számban tudjanak a kistérség helyi munkaerıpiacán érvényesülni. A közoktatásnak magának is hozzá kell járulnia a társadalmi és szociális hátrányok csökkentéséhez, az esélyegyenlıség minél teljesebb megvalósításához. Ennek érdekében minél több intézményben ill. a települési közösségi létesítmények

103

bázisán meg kell teremteni azokat a háttérfeltételeket, amelyeket az átlagos életminıségő magyar családok otthon is meg tudnak teremteni a gyermekeik számára. Olyan infrastrukturális és eszköz-felszereltségi szintet kell biztosítani, amely a családi háttér tekintetében hátrányos vagy fıleg halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a közoktatási intézmény vagy a települési ellátórendszer útján kiegyenlíti a lehetıségeket (könyvtárhasználat, digitális kommunikáció, nyelvtanulás, mővészeti oktatás, mővelıdés, sport és rekreációs tevékenység, szociális-és életviteli kompetenciák stb. tekintetében). A nevelés-oktatás folyamatában nagy szerepet kell kapnia a tanulási módszerek megismertetésének, átadásának, és az alapvetı készségek, kompetenciák megerısítését szolgáló módszereknek, oktatási programoknak. A kistérség társadalmi és szociális mutatóira tekintettel kiemelten fontos a gyermekek és tanulók környezet- és egészségvédelmi, életviteli és pályaalakítási kompetenciájának a fejlesztése. Az esélyegyenlıség növelése, az intézmények közötti, valamint intézményeken belüli szegregáció csökkentése érdekében kívánatos az integrált nevelés-oktatás további kiterjesztése a kistérségben. A pedagógiai munkához szükséges humán-erıforrás tervezését hangsúlyozottan a roma származású gyermekek és tanulók, a fogyatékkal élık fejlesztése szempontjából is át kell tekinteni. Ahol a létszám indokolja, ott feltétlenül biztosítani kell, hogy a tantestületben legyen roma származású pedagógus vagy legalább pedagógiai asszisztens, fejlesztı pedagógus. A nevelési-oktatási tevékenységet tanórán kívüli tanoda-típusú mőködési formákkal is meg kell erısíteni. Intézményi tevékenységformákkal, pályázatokkal, alapítványi támogatások megszerzésével biztosítani kell a tehetség-gondozást különösen a szociálisan hátrányos tehetségek esetében. Az NFT2 ÚMFT pályázati rendszerben minél több pályázati körben kell érvényesíteni a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzető tanulók mentorálására, fejlesztésére kialakított programokat. A kistérség társadalmi és szociális mutatóira tekintettel kiemelten fontos a felnövekvı nemzedék életpálya-építési lehetıségeinek tudatos formálása, valamint a gyermekek és a tanulók környezeti- és egészségvédelmi, életviteli kompetenciájának fejlesztése. A meglévı intézményhálózatra alapozottan olyan intézménystruktúrát kell létrehozni, amely önmagában biztosítja a kistérségben élık továbbtanulási lehetıségeit egészen az iskolakötelezettség teljesítésének felsı életkori határáig. Ennek keretei elsısorban a Kt. 33.§-ban rögzített 1-12/13. évfolyamos egységes iskola illetve az összetett iskola. Az egységes iskola és az összetett iskola is szervezetileg egységes intézmény a pedagógiai feladatellátás szempontjából, azonban az egységes iskola az az intézménytípus, ahol a lehetı legkésıbbre tolódik el az iskolaváltás kényszere. Szervezeti keretei, a szakmai feladatellátás jellege folytán a tizenkét évfolyamos iskola hatékony eszköz lehet a kistelepülési kisiskolák fenntartásához, a kistelepülésen élık középiskolai érettségihez juttatásához. A kistérségben élı nagyszámú halmozottan hátrányos helyzető gyermek és tanuló helyzetén történı változás túlmutat az oktatási ellátórendszer tevékenységkörén. A hátrányok mérséklésére rendszerszerően igénybe kell venni a családsegítı szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, az egészségügy, a szociális szakemberek, az óvodán-iskolán kívüli civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok szakértelmét és támogatását. A kistérségben élı sajátos nevelési igényő és roma gyermekek, tanulók esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet is alakítja. A

104

megkülönböztetés felszámolásában az ágazaton kívülrıl is szükséges támogatást igényelni. Az óvodai és általános iskolai szinten az esélyegyenlıségi fejlesztés részeként kell megtervezni a gyermekétkeztetés helyi feltételeit, gondoskodni kell kiegészítı akciókkal arról, hogy a gyermekéhezés jelensége teljesen szoruljon vissza az intézményi ellátásban részesülı gyermekek esetében. A kistérségnek kapcsolatokat kell kiépítenie olyan civil szervezetekkel, alapítványokkal, amelyek segítségével biztosítható, hogy legalább a 12 éven aluli gyermekeknek és tanulóknak ne legyenek az iskolába járást nehezítı ruházkodási gondjai. Az esélyegyenlıség elımozdítását szolgáló teljes körő tevékenységet a települési esélyegyenlıségi intézkedési tervekben kell meghatározni. A települési esélyegyenlıségi intézkedési terv készítését a Kt. 85.§ (4) bekezdése írja elı a helyi önkormányzatok számára. A tervezést az OKM Közoktatási Esélyegyenlıségi Útmutató közreadásával is támogatja. Az NFT2 keretében megvalósítható közoktatási fejlesztési projektek támogatásához, a kiegészítı támogatások odaítéléséhez az esélyegyenlıségi intézkedési terv megléte alapvetı feltétel. Az esélyegyenlıséget elımozdító infrastrukturális és szakmai fejlesztések együttes tervezése fokozottan igényli a kistérségben a közoktatási feladatellátásban érintettek közös gondolkodását.

IV. 6. A fejlesztési eszközrendszere

célok

megvalósításának

ütemezése,

Évente el kell végezni a társulásos mőködés, a kialakított szervezeti megoldások szakmai és gazdasági hatékonyságának vizsgálatát. Évente felül kell vizsgálni az intézkedési tervet annak megvalósulása és megvalósíthatósága tekintetében. -

2007: a) A többcélú kistérségi társulási munkaszervezetnél a közoktatásfejlesztési és irányítási egység létrehozása. b) Innovatív fenntartási és szerkezeti struktúraváltás elıkészítése és a lehetséges elsı változások bevezetése a 2007/2008. tanévtıl. c) Az intézkedési terv céljainak megvalósítását segítı NFT-pályázatok minél nagyobb számban való benyújtása.

-

2008: d) A struktúraváltás folytatása. e) A létrejövı egységes iskola távlatos szakmai fejlesztési koncepciójának kimunkálásában segítés. f) Az összehangolt kistérségi pedagógus-továbbképzés kereteinek kidolgozása és bevezetése.

formáinak,

g) Fejlesztési pályázatok benyújtása. -

2009: h) A többcélú kistérségi társulási fenntartási forma kiteljesítése.

105

i) A kistérségi mérési rendszer gyakorlati megvalósítása – mérések, intézményi teljesítmények összevetése. j) A szegregáció megszőnése irányában tett intézkedések hatásának vizsgálata -

2010: k) A következı kormányzati és önkormányzati ciklus középtávú intézkedési tervének elkészítése (teljes körő és mély helyzetfeltárással és elemzéssel)

106

V. Záró rendelkezések: az intézkedési terv elfogadásával, módosításával, felülvizsgálatával, nyilvánossá tételével kapcsolatos eljárások V. 1. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintő tervezéssel A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyőlése Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottsága 2008. szeptember 3.-án kelt 228-52/2008 iktatószámú határozatában kiadott szakvéleményében megállapította, hogy a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás felülvizsgált közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve összhangban van Nógrád megye közoktatási, feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervével.

V. 2. Elfogadás A „ A Szécsényi Kistérség közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve 2008” címő intézkedési tervet a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a Társulási Tanács 55/2008. (IX.25.) sz. határozatával egyhangúlag elfogadta.

V. 3. Értékelés, felülvizsgálat Az intézkedési terv megvalósítását évente értékelni kell, 2010-ben pedig kötelezıen felül kell vizsgálni.

V. 4. Módosítás Az intézkedési tervet minden esetben felül kell vizsgálni és módosítani szükséges, ha azt legalább 3 társulási tanács tagja kezdeményezi.

V. 5. Nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése Az intézkedési terv nyilvánosságra hozatalára a Társulási Tanács által történı elfogadást követıen kerül sor az alábbiak szerint: Az intézkedési terv megküldése a kistérség valamennyi önkormányzatának és intézményének Az intézkedési terv elhelyezése és megırzése a Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Munkaszervezetében nyomtatott és elektronikus formában. Szécsény, 2012. március 19.

107

VI. Mellékletek VI. 1. A lakónépesség alakulása 1997-2006 Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Szécsényi Kistérség Nógrád megye Országos

1997 1 177 421 1 626 839 1 818 1 794 810 643 669 1 954 6 718 530 1 818

1998 1 202 407 1 610 826 1 783 1 802 808 628 657 1 936 6 667 520 1 790

1999 1 201 397 1 617 830 1 779 1 785 778 626 652 1 933 6 621 521 1 782

2000 1 234 388 1 620 844 1 778 1 779 761 637 651 1 937 6 659 519 1 785

2001 1 257 387 1 629 873 1 775 1 798 757 632 638 1 913 6 580 508 1 753

2002 1 278 404 1 635 856 1 751 1 786 744 661 634 1 929 6 479 517 1 759

2003 1 273 399 1 615 865 1 719 1 786 723 657 645 1 928 6 392 512 1 747

2004 1 301 399 1 595 885 1 697 1 758 708 638 639 1 889 6 325 497 1 764

2005 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646 616 1 871 6 186 487 1 740

2006 1 329 408 1 586 897 1 699 1 726 688 624 607 1 847 6 097 466 1 728

20 817

20 636

20 522

20 592

20 500

20 433

20 261

20 095

19 870

19 702

223 584

222 685

221 945

221 605

220 600

219 447

218 128

216 501

214 824

213 030

10 279 725

10 253 418

10 221 643

10 200 298

10 174 853

10 142 362

10 116 742

10 097 549

10 076 581

10 066 158

Forrás: KSH

VI. 2. Népsőrőség A település területe (hektár) Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Szécsényi Kistérség összesen Szécsényi Kistérségi átlag Nógrád megye összesen Nógrád megyei kistérségek átlag Országos összesen

1 323 518 2 120 1 235 3 912 2 277 2 012 1 879 1 604 2 926 4 583 822 2 558 27 769 2 136 254 556 42 433 9 302 842

Lakónépesség az év végén 2005 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646 616 1 871 6 186 487 1 740 19 870 1 528 214 824 35 804 10 076 581

Népsőrőség fı/km2

100 79 75 71 44 76 35 34 38 64 135 59 68 72 68 84 108

Forrás: KSH

VI. 3. Természetes szaporodás-fogyás Település Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál

108

Lakónépesség 2005 év végén 1 317 409 1 583 882 1 704 1 733 696 646

Élveszületés 16 2 7 23 16 26 1 5

Halálozás 8 7 53 15 27 29 11 11

Természetes szaporodás és fogyás 8 -5 -46 8 -11 -3 -10 -6

Belföldi vándorlási különbözet 8 14 35 -12 15 -25 -2 8

Lakónépesség 2005 év végén

Település Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Kistérség összesen Megye összesen

616 1 871 6 186 487 1 740 19 870 100 214 824 100

fı % fı %

Élveszületés

Természetes szaporodás és fogyás -5 -16 -58 -1 0 -145 -0,73% -1 316 -0,61%

Halálozás

7 11 44 10 21 189 0,95% 1 914 0,89%

12 27 102 11 21 334 1,68% 3 230 1,50%

Belföldi vándorlási különbözet -14 -4 -90 -11 -25 -103 -0,52% -308 -0,14%

Forrás: KSH

VI. 4. Nyilvántartott álláskeresık Nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı) 1997 1998 1999 2000 2001 Országos Nógrád megye Város Község Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

2002

2003

2004

2005

2006

463 962 14 317

404 094 13 459

404 509 13 345

372 409 12 953

343 012 12 381

344 901 12 100

359 939 13 322

400 597 14 172

410 649 15 242

403 439 15 067

3 264 8 006 152 23 75 82 115 207 43 59 69 127 382 37 135

2 768 7 511 130 17 75 71 103 244 28 56 55 109 309 32 159

2 771 7 534 116 24 91 73 81 199 43 43 39 113 330 37 115

2 747 7 210 128 20 77 69 87 219 45 48 40 123 317 35 98

2 534 6 886 138 26 69 74 68 195 36 46 47 127 270 39 102

2 604 6 707 159 23 76 70 68 208 45 57 26 111 258 32 113

2 747 7 540 191 21 81 97 102 239 45 67 53 103 309 43 110

2 870 8 058 194 22 86 104 101 261 45 63 55 100 315 37 135

3 092 8 918 230 21 97 110 123 270 48 89 62 119 384 51 130

3 112 8 865 256 24 101 104 160 253 66 87 68 139 400 44 151

Forrás: KSH

VI. 5. 180 napon túl nyilvántartott álláskeresık 1997 Országos Nógrád megye Város Község Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

1998

180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

2006

243 650

221 057

185 848

188 268

159 559

159 478

168 864

188 376

198 895

201 625

8 153 1 772 4 579 92 15 53 50 75 162 26 23 39 69 214 27 94

7 874 1 570 4 424 84 10 46 52 63 188 14 39 41 66 155 18 97

6 337 1 189 3 449 73 5 56 29 33 102 24 24 23 53 143 14 56

6 780 1 439 3 540 90 8 48 45 46 160 20 24 27 68 187 28 45

6 188 1 177 3 402 76 14 38 39 27 135 19 33 16 62 116 22 43

6 390 1 259 3 407 93 11 29 31 33 147 18 34 13 42 103 17 37

6 768 1 241 3 687 126 5 39 49 40 157 13 36 10 33 97 17 42

7 611 1 427 4 186 128 7 42 55 40 187 20 38 27 37 102 19 50

8 371 1 540 4 700 173 2 49 66 55 178 12 52 27 49 149 24 47

8 351 1 591 4 961 202 5 71 71 95 181 26 66 37 77 175 27 67

Forrás: KSH

109

VI. 6. Az intézmények helyzetelemzéshez

mutatói

Sajátos nevelési igényő tanuló 2 fınek számít 3 fınek számít 5,43% 0,78% 0,00% 0,00% 4,72% 0,00% 6,67% 1,67% 7,69% 0,00% 9,39% 0,55% 0,00% 0,00% 18,18% 4,55% 12,50% 0,00% 8,97% 0,00% 3,46% 0,19% 5,88% 0,00% 4,41% 0,00%

Általános iskola Endrefalva Hollókı Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány

az

esélyegyenlıségi

magántanuló

HH

ebbıl HHH

bejáró

2,33% 0,00% 0,00% 1,67% 0,00% 3,31% 0,00% 0,00% 0,00% 3,21% 1,15% 0,00% 0,00%

83,72% 25,00% 57,48% 68,33% 65,38% 80,66% 0,00% 100,00% 70,83% 65,38% 43,65% 82,35% 64,71%

68,99% 0,00% 42,52% 45,83% 57,69% 47,51% 0,00% 40,91% 33,33% 41,03% 17,88% 29,41% 38,24%

6,20% 50,00% 4,72% 18,33% 0,00% 1,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 33,85% 29,41% 2,94%

Forrás: 2007/2008 tanév októberi statisztikai jelentései

VI. 7. A korcsoportok kistérségben 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen

00-04 1 143 1 034 961 912 870 7 966

05-09 1 246 1 106 994 922 878 7 987

10-14 1 325 1 209 1 070 960 892 8 667

népességelıreszámítási

15-19 1 259 1 209 1 098 969 868 8 376

20-24 1 390 1 250 1 201 1 089 966 9 014

25-54 8 501 8 430 8 031 7 638 7 227 57 041

55-59 1 320 1 169 1 371 1 342 1 305 9 330

60-64 1 201 1 206 1 072 1 267 1 251 7 902

mutatói

65-74 1 951 1 992 1 969 1 893 2 001 13 498

75-85 1 256 1 265 1 403 1 512 1 645 9 308

a

Összesen 20 592 19 870 19 170 18 504 17 903 139 089

Forrás: KSH

VI. 8. A korcsoportok népességelıreszámítási mutatói Nógrád megyében 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen

00-04 10 742 9 994 9 523 9 169 8 787 80 647

05-09 12 825 10 803 9 996 9 509 9 187 83 684

10-14 13 487 12 775 10 733 9 914 9 446 90 526

15-19 13 836 13 125 12 353 10 356 9 538 88 910

20-24 16 121 13 697 12 965 12 197 10 231 96 848

25-54 92 727 91 305 85 524 81 295 78 769

55-59 14 046 14 135 16 313 14 365 12 372

623 209

101 406

60-64 12 735 12 978 13 082 15 224 13 506 89 653

65-74 21 598 21 362 21 340 21 935 24 366

75-85 13 488 14 650 16 039 17 184 18 591

Összesen

150 364

102 379

1 507 626

221 605 214 824 207 868 201 148 194 793

Forrás: KSH

VI. 9. A tanulók népességelıreszámítási mutatói a kistérségben 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen Változás Változás aránya

00-04 1 143 1 034 961 912 870 7 966 -273

05-09 1 246 1 106 994 922 878 7 987 -368

10-14 1 325 1 209 1 070 960 892 8 667 -433

15-19 1 259 1 209 1 098 969 868 8 376 -391

20-24 1 390 1 250 1 201 1 089 966 9 014 -424

25-54 8 501 8 430 8 031 7 638 7 227 57 041 -1 274

55-59 1 320 1 169 1 371 1 342 1 305 9 330 -15

60-64 1 201 1 206 1 072 1 267 1 251 7 902 50

65-74 1 951 1 992 1 969 1 893 2 001 13 498 50

75-85 1 256 1 265 1 403 1 512 1 645 9 308 389

Összesen

-23,88%

-29,53%

-32,68%

-31,06%

-30,50%

-14,99%

-1,14%

4,16%

2,56%

30,97%

-13,06%

Forrás: KSH

110

20 592 19 870 19 170 18 504 17 903 139 089 -2 689

VI. 10. A megyében 2 001 2 006 2 011 2 016 2 021 Összesen Változás Változás aránya

tanulók

népességelıreszámítási

mutatói

Nógrád

00-04

05-09

10-14

15-19

20-24

25-54

55-59

60-64

65-74

75-85

Összesen

10 742 9 994 9 523 9 169 8 787 80 647 -1 955

12 825 10 803 9 996 9 509 9 187 83 684 -3 638

13 487 12 775 10 733 9 914 9 446 90 526 -4 041

13 836 13 125 12 353 10 356 9 538 88 910 -4 298

16 121 13 697 12 965 12 197 10 231 96 848 -5 890

92 727 91 305 85 524 81 295 78 769 623 209 -13 958

14 046 14 135 16 313 14 365 12 372 101 406 -1 674

12 735 12 978 13 082 15 224 13 506 89 653 771

21 598 21 362 21 340 21 935 24 366 150 364 2 768

13 488 14 650 16 039 17 184 18 591 102 379 5 103

221 605 214 824 207 868 201 148 194 793

-18,20%

-28,37%

-29,96%

-31,06%

-36,54%

-15,05%

-11,92%

6,05%

12,82%

37,83%

-12,10%

1 507 626

-26 812

Forrás: KSH

111

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008

Recommend Documents