A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése Dr. Kiss Árpád Bevezetés: Az amuri kagyló (A. woodiana woodiana LEA 1834) szinte az egész ország területén terjedõben van. Különösen jól érzi magát halastavakban, ahol jelentõs gazdasági károkat is okozhat a zsenge és elõnevelt állományokban.
A faj magyarországi populációi eredetileg Békés megyét lepték el, (HAKI, Gyomaendrõd, Biharugra), a kínai kagyló mára az ország minden vízrendszerében terjedõben van (Duna, Tisza, Sió csatorna stb.), de kivált a haltenyésztõ gazdaságok tavaiban érzi jól magát. A kagyló jelentõsebb károkat, magas kallódást csak a zsenge és az elõnevelt halakon okozhat parazita glochidiumaival, egynyarasnál nagyobb halaknál legyengültséget, és esetleg másodlagos fertõzéseket okozhat (10001500 glochidium/hal már veszélyes). A lárvák kifejlõdése szerencsére rövid (10-12 nap). A szaporodási csúcs május-július, valamint szeptember-október, ez pedig az elõnevelés, nyújtás valamint az egynyaras halak szállításának ideje. Igy könnyen érthetõ a faj gyors terjedése Magyarországon és a halexporttal egész Európában. A kagylónak nincs kitüntetett gazdahala, lárvái kifejlõdnek az összes tenyésztett halon, de díszhalakon is. A védekezés módja a kagylóállomány csökkentése lehet, de ennél a fajnál ez kissé problematikus, mert szinte mindent kibír, hosszú száraz idõszakokat is átvészel, és vegyszeres kezelés a kifejlett állatok esetében nem ismert (csak a meszezés). A százhalombattai 12.-es tó jellemzése 1993 május 5.-én a százhalombattai 12.-es tóban végeztem kagylófelmérést amely során a következõ eredményekrõl tudok beszámolni.. A tóban az utóbbi években jelentõsen felszaporodott a kínai eredetû amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834). A vizsgálat idõpontjában a tó már több hete száraz volt, a kagylók zöme már elpusztult.. Mintegy 78 kagylóról 182 gyûrûpár analízisének eredményeit a 6 ábra tartalmazza. Az elemzések szerint a kagylók zöme 5 évesnél fiatalabb, a betelepülés tehát 6-7 évvel ezelõtt történhetett. A populáció felfutó és stabil. Becsléseim szerint az átlagos sûrûség minimum 1 db/m2 lehet, (a tó egyik felében mintegy 3-4 db/m2 volt). A becsült biomassza kb. 100-150 mázsa, ebbõl a téli szárazon állás során a kagylók kb. 80 %-a elpusztult. A kagylók 30-40 %-a nem látható, teljesen az iszapba húzódott. Sok az élõ fiatal egyed a levezetõ csatorna mentén is, és a nedvesebb részeken.
Az ivararány 38.63 % hím, 61.27 % nöstény volt, a nõstények kb. 50 %-a 3 hét múlva már lárvát ürített volna, tehát a lárvaürítés ismét a zsenge ponty vagy aranyhal kitelepítése idejére esett volna ami - akár az elõzõ évben- kis hiján 100 %-os mortalitással jár zsenge halak esetén. A 8. tó adataihoz 35 élõ példányom van (V. 22.-i gyûjtés) az eredményekrõl késõbb tudok beszámolni. Annyi mindenesetre biztos, hogy a százhalombattai primer populáció a 8.-as tó lehetett, a példányok becsült kora 10-12 év (800-1300 gramm) volt. A 8. tó állományán már megfigyelhetõk voltak a degradáció jelei (a héjon a Ca anyagcserezavarra utaló nyomok), a populáció ezek szerint már nem növekedne intenzíven természetes körülmények között. A nõstények kb. 40 %-a éppen (V. 25) szaporodásban (lárvaürítés) volt.
Korcsoportok élõtömege Százhalombatta
Átlagos tömeg (g)
800
698 575,6
600
485,2
400
323,7 183,6
200 31,3 0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
Korcsoport (év)
1. ábra Az 1. ábrán jól látható, hogy az A. woodiana milyen jelentõs produkcióra képes. Fiatal állatok évrõl évre kb 150 g nedvestömeg-gyarapodást érnek el, ez a magas érték a viszonylag alacsony sûrûségnek (2-3 egyed/m2), és a kedvezõ halastavi tápanyag bõségnek köszönhetõ, hiszen a tóban zsenge elõnevelés folyt, a bevitt fehérjedús táp állaga (lisztes szuszpenzió) minden további nélkül felvehetõ és hasznosítható a kagylók által.
Átlagos hosszúság (mm)
Korcsoportok mérete Százhalombatta 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
159,26
182
169,6
137,6 111,6
58,8
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Korcsoport
2. ábra A világos és jól elkülönült növekedési gyûrûk átlagméreteibõl jól elemezhetõek a korcsoportok nagysága. Ezek, a szarvasi klimax-populációknál nehezen elemezhetõk, de ebben a tóban elvétve található 7 éves példány, ezért ez a populáció lényegesen eltér a szarvasitól. A második évben elért 110 mm körüli nagyság rekord növekedés, ezt szarvason a 3. évben éri el a kagyló. Ugyanígy elképesztõ a 6. évben elért 180 mm, bár Franciaországban 8 éves példányok elérték a 220-250!!! mm-t. Ez azt jelenti, hogy halastavi körülmények között az A. woodiana nagyon gyors növekedésre képes.
Produkció (g)
A. woodiana abszolut produkciója (gramm) Százhalombatta 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
L (n-1)
3. ábra A 3. ábrán az A. woodiana egyedek gyûrûméreteibõl számított nedvestömeg (lágyrész) produkció csúszóátlagát számoltam ki. A legnagyobb produkció az adatok szerint 50-70 mm kiinduló hosszúság mellett akár 200 g/év is lehet. A produktivitás a 100 mm es kiinduló hosszúság mellett (3. év) visszaesik 110-120 g/év-re, majd beáll 150-160 g/évre a 4.-5. évben. Ez a produkció-visszaesés magyarázható az ivaréretté válást követõ fiziológiai változásoktól, hiszen a glochídiumok beérlelése
komoly energiát igényel. Mindenesetre a tóban talált 2-3 egyed/m2 sürüséggel számolva a m2-re jutó éves produkció 300-600 g/m2 is lehet, egy hektárra vetítve a meglepõ 3-6 tonna értéket mutathatja. Ez a produkció enyhén szólva megfelel az átlagos halastavi félintenzív halprodukciónak. A. woodiana abszolut produkciója (gramm nedvestömeg) Százhalombatta 400 350 Produkció (g)
300 250 200 150 100 50 0 0
50
100
150
200
L (n-1)
4. ábra A 4. ábra alapadatai csoportosulásaiból látszik, hogy a második évben kb. 60 mm nagyságnál, a várható produkció nagyjából 170-180 g/év. A következõ sürûsödés a 120 mm-es kiinduló hossznál van (3. év), a várható produkció 90-120 g/év, majd a korcsoportok összefolynak, de esetenként extrém magas 300-400 g/egyed/év produkció is várható az A. woodiana -tól.
A. woodiana átlagos növekedése (mm) Százhalombatta 70 60 L(+) mm
50 40 30 20 10 0 0
50
100
150
200
L(n-1)mm
5. ábra Az 5. ábrán a populáció éves növekedését vettem fel. Az X tengelyen az egyik növekedési gyûrû hosszúsága van mm-ben (Ln-1), az Y tengelyen pedig az ezt követõ elsõ gyûrû távolsága mm-ben. Az ábrán az adatokat csúszó átlaggal "simítottam" ki. Itt is megfigyelhetõ a 60 mm-es, és a 110 mm-es csomópont (2. ill 3. életév mérete).
L(+) mm
A. woodiana abszolut növekedése (mm) Százhalombatta 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0
50
100
150
200
L (n-1)
6. ábra: L(+) =63,71-0,31*L(n-1) A 6. ábrán a nyers adatokra illesztett lineális regresszió látható. A meredekséget "k" érték, vagy "növekedési állandó", széleskörûen használják növekedési képletekben (Walford, Bertalannfymódszer). Mivel az A. woodiana és sok más állatfaj esetében a K érték nem konstans, hanem méretfüggõ, a lineális növekedési jelleg helyett érvényesebb a 3. fokú polinom, amit az is jelez, hogy a 60 mm-es hosszúsághoz tartozó növekmények rendre a számított érték felett vannak, a 100-140 mmközött pedig rendre a számított érték alatt. A növekedés matematikájának elemzése nem célja a cikknek, de az összefoglaló táblázatban közlöm a hazai fajokra vonatkozó értékeket. Az A. woodiana-nak két fenotipusa van, egy vékony, sárgás héjú változat amely gyors növekedésre képes, és egy vastagabb héjú, barnáspiros változata amely lassabban nõ, de kárpótlásképp nagyon szép irizálõ gyöngyházat fejleszt. Külön érdekesség, hogy gyöngyöket is ez a változat fejleszt inkább, a hazai fajoktól eltérõen 3-4 %-os gyakorisággal. Talán ez az oka, hogy az amuri kagylót Kínában tenyésztett gyöngy elõállítására is használják (seed pearl). Hazánkban a lágyrész turmixolva halak minden korosztálya etetésére (Dr. Pénzes Bethen vizsgálata) használható (recirkben nem), minõsége a zooplankton beltartalmához hasonló. A kagylóhéj összetörve recirkekben mint fizikai-kémiai szûrõ, pH stabilizátor, és ammónia megkötö használható (Dr. Horváth László személyes közlése). A fõbb hazai kagylófajok hozzávetõleges produkcióbiológiai adatai Lapos tavi kagyló a (Pseudanodonta complanata) ritkasága miatt a táblázatban nem szerepel
Max méret Max tömeg Max növ/év Max produkció NT/év Növekedés tipus Szaporodási idõ Halastavi elõfordulás
A. woodiana 250 mm 1500 g 70-80 mm 200-300 g
A. anatina 160 mm 300 g 30 mm 30-40 g
A. cygnea 200 mm 700g 40 mm 60-100 g
U. pictorum 120 mm 130 g 40 mm 10-12 g
U. tumidus 100 mm 100 g 25-30 mm 3-5 g
U. crassus 80 mm 50 g 25-30 mm 3-4 g
Polinom egész nyár
Polinom februármárcius igen
Polinom február március olykor
Polinom június
Lineális június
Lineális július
olykor
nem
nem
igen
A kutatást az A/A 01.20.07-131/K-KTM/OTvH/ pályázat finanszírozta, amely pályázat az A. woodiana hazai elterjedésének vizsgálatát tûzte ki célul.
Szeged 1995 szeptember 18. Kiss Árpád 6725 Szeged, Kálvária sgt. 53. T: (62) 318-583 (20) 60-77-81 e-mail:
[email protected]
