Földtani Közlöny 135/2,169-174 (2005) Budapest
Dr. Kiss János emlékezete (1921-2005)
Dr. Kiss J á n o s az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m T e r m é s z e t t u d o m á n y i K a r Ásványtani Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Kar volt d é k á n h e l y e t t e s e , a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t tiszteleti t a g j a , 2 0 0 5 . f e b r u á r 6án 84 éves korában
elhunyt.
Kiss J á n o s 1921.augusztus 31-én Aracson született. G i m n á z i u m i
tanulmányait
S z a b a d k á n végezte, ahol 1942-ben jeles e r e d m é n n y e l érettségizett. M á r e b b e n az évben
—
Bácska
visszacsatolása
szolgálatának egy részét Ungváron
után
—
behívták
katonának.
Katonai
töltötte, 1944-ben E r d é l y b e n harcolt,
részt vett a d e b r e c e n i p á n c é l o s csatában, m i n t l é g v é d e l m i tüzér.
majd
1945-ben
o r o s z o k elfogták. N e g y v e n fokos lázzal kórházba került. B e t e g s é g e mentette
az
meg
a szibériai fogságtól, 1945 s z e p t e m b e r é b e n szabadult. H a z a n e m mehetett,
mert
az a hír járta, h o g y a m a g y a r katonákat lágerbe zárják, v a g y kivégzik a
szerb
p a r t i z á n o k . B u d a p e s t r e j ö t t , itt a K e l e t i p á l y a u d v a r o n h a j l é k t a l a n k é n t élt. N é h á n y hét m ú l v a egyik volt osztálytársa segítségével kollégiumba került, és 1945-ben elkezdhette
tanulmányait
a Pázmány
Péter Tudományegyetem
természetrajz
k é m i a szakán, m e l y e t k é s ő b b az ú j o n n a n induló g e o l ó g u s s z a k o n folytatott. Első s z a k m a i sikere a sárszenmiklósi r é g e b b e n riolitlávának tartott kőzet, piroklasztit e r e d e t é n e k felismerése volt. N y a r a n t a g e o l ó g u s o k mellett dolgozott, így pl. részt v e t t R e c s k földtani 1949-ben
jeles
egyetemünk
térképezésében.
minősítésű
geológus
Ásvány-Kőzettani
diplomát
Intézetéhez
szerzett,
került,
hogy
és
még
innét
ez több
évben mint
n e g y v e n é v e s szolgálat és másfél évtizedes tanszékvezetés után 70 éves korában nyugdíjba
vonuljon.
Egyetemi elfoglaltsága mellett 1949 őszétől a szabadbattyáni galenit b á n y á b a n dolgozott,
mint
bányageológus.
Vágatszelvényezés
közben
szorgalmasan
gyűjtötte a m é s z k ő b e n előforduló fosszfliákat, a m i k e t r é s z b e n saját m a g a , r é s z b e n KOLOSVÁRY G á b o r k o r a l l s p e c i a l i s t a h a t á r o z o t t m e g . M u n k á j á n a k
elismeréseként
170
Földtani Közlöny 134/1
e g y koralifajt n e v e z t e k el róla. E z t k ö v e t ő e n a v e l e n c e i - h e g y s é g i é r c k u t a t á s b a n vett részt. Jelen volt a retezi, pátkai lejtaknák, a szűzvári altáró nyitásánál. K é s ő b b Dr. JANTSKY B é l á t ó l á t v e t t e a v e l e n c e i k u t a t á s irányítását. M e g á l l a p í t o t t a , h o g y a velencei előfordulások érckészlete szerény. 1 9 5 1 - b e n summa mányt
közölt
a
nézsai bauxit
cum
laude
minősítéssel doktorált.
Velencei-hegység hidrotermás
1953-ban részletes
tanul
ércesedéséről. Ugyanakkor
m i k r o m i n e r a l ó g i á j á v a l is f o g l a l k o z o t t . C i r k o n t , i l m e n i t e t ,
a
rutilt,
h e m a t i t o t , k r o m i t o t , turmalint, k o r u n d o t , berillt, kvarcot, alunitot, hidrargillitet, diaszport
é s k a o l i n i t e t írt le. A g á n t i b a u x i t b a n n ö v é n y m a r a d v á n y o k a t
1954-ben
összefoglaló
munkát
jelentetett
meg
a
magyarországi
talált.
bauxitok
ásványairól. Kutatásai mellett ásvány-, kőzet- és ércteleptan előadásokat tartott geológus, geofizikus, biológia-földrajz, biológia-kémia, kémia-áruismeret szakos hallgatók részére. L e g e n d á s volt lelkes, tárgyszeretetétől átitatott előadásairól. A z általa vezetett terepgyakorlatokon
a hallgatók rendkívül
sokat tanultak
tőle.
Tudta,
h o g y a f ö l d t a n i m e g i s m e r é s alfája és ó m e g á j a a t e r e p , e z é r t t u d a t o s a n arra n e v e l t e az ifjúságot, h o g y m e g s z e r e s s é k a terepi m u n k á t , m e r t csak így v á l h a t n a k igazán jó szakemberekké. 1963-ban megírta első ércföldtani jegyzetét. Ezt követte 1965-ben
m e g j e l e n t Ásvány-kőzettani
alapismeretek
című jegyzete, amiből
n a p i g is t a n u l n a k a h a l l g a t ó k . T á r s s z e r z ő j e a z 1 9 7 1 - b e n m e g j e l e n t praktikum
c í m ű t a n k ö n y v n e k é s a z Ásványtan
m e g a k é t k ö t e t e s Ércteleptan a
fontos
témában.
Intézetben
Az
is t a r t o t t
az mai
Ásványtani
című jegyzetnek. 1982-ben jelent
című tankönyve, ami hazánkban egyedülálló ebben egyetemi
alapképzés
előadásokat.
Az itteni
mellett,
a
Mérnöktovábbképző
e l ő a d á s a i is m e g j e l e n t e k j e g y z e t
formájában. Oktatási tevékenysége mellett a terepi munkáit folytatta.
A
velencei-hegységi érckutatás
után
is v á l t o z a t l a n
Recsken és
a
intenzitással Nyugat-Mátra
területén dolgozott. Magyarországon először ezeken a területeken alkalmazták a „hidrometallometriás-ditizonos"
geokémiai
terepi
módszert.
A
közép-mátrai
k u t a t á s a i s o r á n t ö b b , e d d i g M a g y a r o r s z á g r ó l , ül. a l e l ő h e l y r ő l i s m e r e t l e n á s v á n y t írt le, pl. paligorszkitot, g r e e n o c k i t o t , gibbsitet, h i d r o c i n k i t - v á l t o z a t o k a t stb. Ú j é r c e s e d é s t f e d e z e t t fel P a r á d s a s v á r - N y í r j e s kezdte
kutatni
a
mecseki urán
területén. Az ötvenes é v e k
érctelepet,
felismerve
e
végén
nyersanyag
nagy
jelentőségét. A h i d e g h á b o r ú s időszakban ez rendkívül veszélyes vállalkozás volt, az uránérc h a d i n y e r s a n y a g n a k számított, és csak szovjet s z a k e m b e r e k v a g y ún. pártkatonák dolgozhattak a bányánál. A tudomány nem
ismert
lehetetlent.
Titokban
megszerzett
é r d e k é b e n Kiss professzor
mintákat
vizsgált,
abban
tudatban, h o g y eredményeit soha n e m publikálhatja. Csak később, az é v e k elején, amikor az Európát gyötrő hidegháború eredményeiről uránásványt
Genfben.
írt
le
Vizsgálatai során
(soddyit,
coffinit,
több
zippeit,
enyhült, számolhatott
eddig hazánkban
autunit,
továbbá
határozott
m e g a m e c s e k i telepben. T ö b b modellt dolgozott ki a m e c s e k i üledékes urán
érctelep
köpenyeredetű
genetikájára.
A
telepben,
magas
koncentrációban
k r ó m és a k é r e g b e n dúsuló u r á n reduktív üledékes
be
ismeretlen
clarkeit etc.),
galenitet, kalkopiritet, fakóércet, b o r n i t o t , covellint, szulfátokat stb.
a
1960-as
eredetű
előforduló közegben
történő együttes elfordulásának geokémiai és üledékföldtani értelmezését adta. A króm
e g y á l t a l a leírt, f e l t e h e t ő e n e d d i g i s m e r e t l e n , új f i l l o s z i l i k á t
ásványban
Nekrológ
dúsul.
A
mecseki urán
genetikájával
171
foglalkozott
az
1961-ben
megvédett
k a n d i d á t u s i disszertációja is. N e m c s a k a m e c s e k i u r á n é r c t e l e p e t kutatta,
hanem
a b a l a t o n - f e l v i d é k i u r á n f o s z f á t - t a r t a l m ú p e r m i és triász k é p z ő d m é n y e k e t is. Franciaországi telepet
tanulmányútja
bejárt. Tanulmányozta
alkalmával
az
urán
csaknem
dúsítást
és a
minden
francia
fémurán
előállításának
urán
technológiáját. Itt i s m e r k e d e t t m e g a n e u t r o n a k t i v á c i ó s e l e m z é s s e l , amit k é s ő b b , elsők között alkalmazott hazánkban
geológiai minták elemzésénél.
Hazatérve
izotóp laboratóriumot alapított a tanszéken. Radioaktív izotópokkal vizsgálta a hazai agyag- és bauxitásványok adszorpciós képességét, továbbá bevezette
a
m i k r o e l e m e k kimutatására alkalmas, ún. „cseppanalitikát". M á r a hatvanas évek b e n CORNIDES Istvánnal szén és oxigén izotóparányokat mértek ásványokban. így oxigénizotópok segítségével határozták m e g a középső-mátrai érctelérek kép ződési
hőmérsékletét.
A
hetvenes
években
kishőmérsékleten
hidrotermális
szulfid és k a r b o n á t r e n d s z e r e k e n v é g z e t t kísérleteket. A z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n 7 0 . é l e t é v é n túl, n y u g d í j a s á n , új t u d o m á n y o s
irányzatot
v e z e t e t t b e , a b i o m i n e r a l ó g i á t , a m i v i l á g v i s z o n y l a t b a n is ú j d o n s á g volt. A f o g z o m á n c apatitjának kalciumát kísérleti k ö r ü l m é n y e k között lantanoidákra cserélte, így szilárdabb kötést hozott létre, amivel a fogszuvasodás m é r t é k é n e k csökken tését próbálta elérni. Külföldön szakértői m u n k á k a t végzett, így részt vett M o n g ó l i á b a n a molibdénvolfrám érc, Algériában a réz érc és bentonit, Marokkóban a kerámiaipari telepek kutatásában. Utolsó tudományos tudományos
cikke 2003-ban jelent m e g Szabadbattyánról. N a g y
t e v é k e n y s é g e ezzel lezárult.
Szabadbattyán
földtani
ívű
kutatásával
k e z d t e s z a k m a i m u n k á j á t , és t ö b b m i n t fél é v s z á z a d u t á n ide tért vissza 8 2 éves korában, megérezve pályája v é g é n e k közeledtét. N e m z e t k ö z i s z a k m a i s z e r v e z e t e k m u n k á j á b a n is t e v é k e n y k e d e t t , í g y a z I M A (International Mineralogical Association) magyarországi (Carpathian-Balkan
képviselője, a
CBGA
Geological Association) Ásványtan-Kőzettan-Geokémia
m u n k a c s o p o r t j á n a k v e z e t ő j e volt, és a I A G O D (International Association o n the G e n e s i s o f O r e D e p o s i t s ) m u n k á j á b a n is r é s z t vett. 1 9 6 5 - 1 9 6 9 k ö z ö t t d é k á n h e l y e t t e s volt. S o k a t tett a kari t u d o m á n y o s
kutatás
m e g s z e r v e z é s é é r t és j e l e n t ő s s z e r e p e t j á t s z o t t az új T T K t e r v e z é s é b e n . 3 0 é v v e l k é s ő b b ott v o l t a z új e g y e t e m i é p ü l e t a l a p k ő l e t é t e l n é l és m e g a d a t o t t n e k i , h o g y a számára
fenntartott
kutatói
szobában
tovább
dolgozzon
az
új
épületkomplexumban. 1946 óta tagja volt a M a g y a r h o n i Földtani Társulatnak. Az 1963-ban megalakult Á s v á n y t a n - g e o k é m i a i S z a k o s z t á l y n a k alapítója, titkára, m a j d 1 9 7 8 - 1 9 9 1 között elnöke. 1979-ben megszervezte a korszerű ásványtani vizsgálatokkal foglalkozó ankétot.
Az
ásványgyűjtő
mozgalmat
is felkarolta.
1998-ban
a
Magyarhoni
F ö l d t a n i Társulat tiszteleti tagjává választotta. M u n k á j á t a z Oktatásügy Munka
Érdemrend
Olyan
kutatóról,
Kiváló
Dolgozója,
a Földtani
Kutatás
Kiváló
Dolgozója,
a
e z ü s t f o k o z a t a k i t ü n t e t é s e k k e l i s m e r t é k el. professzorról
emlékezünk
meg,
akinek az emberiség javát
szolgáló t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i és a z ifjabb n e m z e d é k n e k átadott t u d á s a m é g h o s s z ú ideig élni fog. Dr.
BUDA
György
172
Földtani Közlöny 134/1
Kiss János nyomtatásban megjelent munkái T u d o m á n y o s cikkek Kiss J. 1951: A sárszentmiklósi riolit-kérdés. — Földtani Közlöny 8 1 , 81-86. Kiss J. 1951: Szabadbattyáni Szár-hegy földtani és ércgenetikai adatai. — Földtani Közlöny 81, 7-9, 264-274. Kiss J. 1952: La Constitution minéralogique de la bauxite de Nézsa. — Acta Geologica Hungarica I , 113-132. Kiss J. 1953: Ősmaradvány a gánti bauxitban. — Földtani Közlöny 8 3 , 68-69. Kiss J. 1953: Vestige végétal dans la bauxite de Gánt. — Acta Geologica Hungarica I I , 63-64. Kiss J. 1954: A velencei-hegység északi peremének hidrotermális ércesedése. — MAFI Évi Jelentése 1 9 5 3 . évről, 111-139. Kiss J. 1954: Szabadbattyáni andezit és ércgenetikai jelentősége. — Földtani Közlöny 8 4 , 1 8 3 - 1 8 9 . Kiss J. 1954: Recherches sur les bauxites de la Hongrie. — Acta Geologica Hungarica I I I , 45-88. Kiss J. 1958: Ércföldtani vizsgálatok a siroki Darnó-hegyen. — Földtani Közlöny 8 8 , 27^47 Kiss J. 1958: A darnóhegyi neogén üledékkőzettani vizsgálata. — Földtani Közlöny 8 8 , 210-214. Kiss J., GROSSZ A. 1958: Konkrécióképződés és új karbonátos fades a Mecsek hegységi permi pszammitos összletben. — Földtani Közlöny 8 8 , 416-427. Kiss J., VIRÁGH K. 1959: Urántartalmú foszfátos kőzet a Balaton-felvidéki (Pécsely) triász-összletben. — Földtani Közlöny 8 9 , 85-97 Kiss J. 1960: Az urán-króm-vanádium eloszlása és az epigén krómcsillám szerepe a mecseki permi összletben. — Földtani Közlöny 9 0 , 7 3 - 8 2 . Kiss J. 1960: A new ore occurrence in the environment of Nagygalya, Nagylipót and Aranybányafolyás, Mátra Mountains, NE-Hungary. — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica 3 , 55-81. Kiss J. 1961: Franciaországi tanulmányutam és a nyugati világ urántermelése. — Földtani Közlöny 9 1 , 230-232. SZTRÓKAY K., Kiss J. 1961: Anwendung von radioaktiven Isotopen in der Forschung von Tonmineralie. — Acta Univ. Carolinae 435-446. Kiss J. 1962: The hydrothermal conditions of uranium migration and the genesis of pitchblende. — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica 5, 79-88. Kiss J. 1962: A hydrothermal enrichment of Pb-Zn-Cu in the Erdősmecske granite (Mecsek Mountains). — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica 5, 89-92. Kiss J. 1963: The autigene mineral formation and its role in carbonate rocks. — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica 6 , 59-69. Kiss J. 1963: Az uránmigráció hidrotermális feltételei és a szurokércgenezis. — Földtani Közlöny 9 3 , 74-82. Kiss J. 1963: Az epigén ásványképződés és szerepe a karbonátos kőzetekben. — Földtani Közlöny 9 3 , 325-331. Kiss } . , JANTSKY В., BARABÁS A. 1963: A mecseki uránérces permi homokkő V-Ge kutatási eredményeinek értékelése. — PUV-kiadványa. Pécs, Kiss J. 1964: Allitos és sziallitos ásványok és szerepük a Középső-Mátra ércesedésben. — Földtani Közlöny 9 4 , 422-434. Kiss J. 1965: Caractéristiques minérogénétiques du filon métallifère No 550 de Parádsasvár (Nagylipót). — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica V I I I , 91-120. Kiss J. 1965: A gánti (Bagoly-hegy) kőszenes bauxitszelvény vizsgálata radioaktív izotópokkal. — Földtani Közlöny 9 5 , 7 9 - 8 5 . Kiss ] . , SZTRÓKAY К. I. 1965: Weitere Erfahrungen über die Anwendung von radioaktiven Isotopen in der Forschung von Tonmineralien. — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica V I I I , 35-66. Kiss J. 1965: Ritkaelemkutatásra érdemes érc-, ásvány-, és kőszénbányászati területeink. — Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 3-401/b-l-IT kiadványa, Budapest. Kiss ]., VÖRÖS I. 1965: La bauxite lignitifère du mont Bagolyhegy (Gánt) et le mécanisme de la sédimentation de la bauxite. — Annales Univ. Se. Budapestinensis - Sectio Geologica V I I I , 67-90. Kiss J. 1965: Hazai érces és nemérces kőzetek nyomelemtartalma és kutatása. — OMFB kiadványa.
Nekrológ
173
Kiss J. 1966: Constitution minèralogique, propriétés et problèmes de genèse du gisement uranifère de la Montagne Mecsek (I). — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica I X , 139-188. CORNIDES I., Kiss } . , SZEREDAI L. 1966: A középső-mátrai érctelér képződési hőmérséklete az 0 - i z o t ó p relatív gyakorisága alapján. — Földtani Közlöny 96, 43-50. Kiss J., STEGENA L. 1967: Kálium-argon módszer és néhány hazai alkalmazása. — MAELGI Geofizikai Közlemények X V I , 101-107. 18
SZÁDECZKY-K. E., PANTÓ GY., PÓKA T, PANTÓ G . , SZÉKYNÉ F U X V,
Kiss ] . , KUBOVICS I. 1967:
Die
Neovulkanite Ungarns. — A c t a Geologica Hungarica 1 1 , 1 6 1 - 1 8 0 . Kiss J. 1968: Irányelvek Magyarország földtani képződményeinek átfogó ritkafém vizsgálatához. — Orsz. Müsz, Feji. Bizottság. Ismertető tanulmány. CORNIDES I., Kiss J. 1971: Szén és oxigén izotóparány-változások magmás viszonyok között. — MTA X. Osztályának Közleményei 2 - 4 , 313-320. Kiss J. 1971 : Constitution minèralogique et genèse du gisement uranifère de la Montagne Mecsek. II. — Annales Univ. Se. Budapestinensis - Sectio Geologica X I , 79-121. Kiss J. 1975: Crystallochemical and metallogenetic investigation and evaluation of hydrothermal crystal phase model experiments (25°-300°). — A c t a Geologica Acad. Sei. Hung. 1 9 , 265-274. BÉRCZI J . , BOGNÁR L., KISS J. 1976: Neutronaktivációs analitika és jelentősége a földtani-geokémiai kutatásokban.— Földtani Közlöny 1 0 6 , 1 6 1 - 1 6 9 . CORNIDES I., Kiss J. 1976: Correlation of the oxygen and carbon isotope ratios of calcite samples from hydrothermal ore vein. — Geochemical Journal 1 0 , 1 8 1 - 1 8 4 . D Ó D O N Y I., Kiss J. 1976: Crystal structures and genetical studies on the palygorskite-sepiolite-saponite (montmorillonite) group. — Acta Geol. Acad Hung. 2 0 , 1 - 1 7 . Kiss J . , HAPEZ ABDEL W. 1977: Petrography of the Nubian Sandstones of the Dakhla Oasis, Western Desert, Egypt. — Chem. Erde. 3 6 . Kiss J. 1978: The formation of cinnabar-metacinnabar at hydrothermal condition (between 25-300 °C) and its genetical interpretation. —Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica X X . BÉRCZI J., Kiss J. 1978: Investigation of Hungarian sulfide ores of various origin by means of activation analysis. — Annales Univ. Sc. Budapestinensis - Sectio Geologica X X , 69-82. Kiss J . 1979: Cu-porfir vagy „szulfoandezit"? Hozzászólások. — MTA X. Osztályának Közleményei 1 2 , 80-81. Kiss J . 1980: Allitic phases and minerogenetic aspects of bauxite formation. Min. Dep. of the Tethyan Eurasian Metall. Belt., etc. — UNESCO / ÍGCP, Project, No 169 Belrade, 100-110. Kiss J. 1981: Dolomitization, de-dolomitization, re-calcitization in hydrothermal conditions ( 5 0 300 °C). —Acta Geologica Sei. Hung. 2 4 , 1 6 1 - 2 1 6 . Kiss J. 1981: Dolomitosodás-dedolomitosodás-rekalcitosodás hidrotermális keretek között (25-350 °C). — MÁFI Módszertani Közlemények 1 9 8 1 / 2 , 1 - 9 0 . Kiss J. 1985: A hazai experimentális mineralógia eredményei és minerogenetikai kristálykémiai értelmezése. — MFT kiadvány 1 9 8 5 , 69-107. Kiss ]., BÁNÓCZY ]., FEHÉRVÁRY E., GINTNER Z., ALBRECHT M. 1990: Production of cerium-apatite in sound and carious dental enamel under in vitro conditions. — Acta Morphologica Hungarica 3 8 , 61-70. Kiss J . , JÁNOSI M. 1993: Mg-minerals of recent hydrothermal formations of the Cu-porphyric mineralisation at Recsk, Hungary. — Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged X X X I V , 7-19. Kiss J . , BÁNÓCZY J . , GINTNER Z. 1994: Neodímium hatása humán fogzománc kristályszerkezet jellemzőire in vitro. — Fogorvosi Szemle 8 7 , 1 4 1 - 1 4 5 . BÁNÓCZY } . , GINTNER Z., Kiss J . 1996: Incorporation of Ianthanides in human dental enamel. — Acta Stromatologica Croatica 3 0 , 37-48. Kiss J . 2003: A polgárdi Szár-hegy geológiája és ércesedése. — Topographia Mineralogica Hungáriáé Miskolc, V I I I , 29-54.
J e g y z e t e k , k ö n y v e k és k ö n y v f e j e z e t e k Kiss J. 1963: Ércbányászati feladatok (ércföldtani gyakorlat II.) — Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest. Kiss J. 1963: Radioaktív elemek és a Be, Li, Rb, Ca geokémiája. — Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest.
274
Földtani Közlöny 134/1
Kiss J. 1965: Ásvány-kőzettani alapismeretek. — Egyetemi jegyzet Tankönyvkiadó, Budapest. 384 p. Kiss J. 1968: Radioaktív és stabil izotópok alkalmazása az ásványanalitikában (329-372). Fejezet a BUDA Gy. et al.: Ásványkőzettani anyagvizsgálat korszerű módszerei és eszközei című jegyzetben. — Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest. Kiss J. 1968: Infravörös spektroszkópia ásványtani alkalmazása. (491-520). Fejezet a BUDA Gy. et al.: Ásványkőzettani anyagvizsgálat korszerű módszerei és eszközei című jegyzetben. — Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest SZTRÓKAY K., GRASSZELLY GY., NEMECZ E., KISS J . 1971: Ásványtani Praktikum I—II. — Tankönyvkiadó. Budapest. Kiss J. 1980: Alumínium (Al) geokémiája és érctelepei. — ELTE-TTK kiadványa, Budapest. 67 p. Kiss J. (ed.), BOGNÁR L., BUDA GY., DÓDONY I., SZTRÓKAY I. 1980: Ásványtan. — Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest 142 p. Kiss J. 1982: Ércteleptan. I. — Tankönyvkiadó, Budapest 731 p. Kiss J. 1982: Ércteleptan. II. — Tankönyvkiadó, Budapest 254 p.
Konferenciai k i a d v á n y o k Kiss J. 1958: Minéral de chrome uranifére et son rôle paragénetique dans l'ensemble permien du Mecsek. — Actes de la deuxième Conference Inter des Nations Unies, Genève, 2. BARABÁS A., Kiss J. 1958: La genèse et le charactère pètrographique sédimentaire de l'enrichissement de minerai d'uranium dans la Montagne Mecsek. — Actes de la Deuxièma Conference Inter des Nations Unies, Genève-Suisse. Kiss T., JANTSKY В., SZALAY D . 1958: Sur un cas caractéristique de la migration d'uranium observé dans la Montagne littorale du Balaton. — Actes de la deuxième Conference Inter des Nations Unies, Genève, 2. Kiss J. 1960: Sur la possibilité de la migration dluranium dans la phase hydrotermale et la genese. DREM. — Fontenay-aux-Roses. Kiss J., MANYAI S., KABAI 1.1969: The in vitro hemolytic effect of varianot clay minerals. — La Medicinal de Lavoro 60.5. Kiss J., CORNIDES I. 1972: Origin of the ore veins in Mátra Mount after isope investigations. — 2nd Int. Symp, On the Mineral Deposits of the Alps. Ljubljana. Kiss J. 1973: Metasomatism of heavy ion (Zn, Cd, Mg, Fe, Mn) in calcite (limestone)-metal chloride systems. — Study on the Material and Energy Flows of the Earth. Budapest, 294. Kiss J. 1977: The formation of cinnabar - metacinnabar at hydrothermal condition (25 °C-300 °C) and its genetic interpretation. — Proc. of the XL Congr. Carpathian-Balcan Geol. Ass. Kiev. Kiss J. 1980: Metallogenese du gisement du type porphyry copper a Recsk. — European Copper Deposits. Belgrade, 77-82. Kiss J. 1985: Crystallization of Al-hydroxide phases from various A l complexes. — ICSOBA, Internat. Symp. on bauxit prospecting and mining. Tapolca. 3 +
BÁNÓCZY J . . , Kiss J . , FEHÉRVÁRY E., GINTNER Z., ALBRECHT M. 1990: Kristalkhemische Aspekte der
Remineralisation des Zahnschmelzes. — Stromologie der DDR 4 0 , 200-202. BÁNÓCZY ]., Kiss J . , B R Ó D Y A., GINTNER Z., ALBRECHT M. 1992: Studies on the incorporation of
lanthanides in dental hard tissues. — J. Dent. Ass. South Africa. 4 7 , 197-199. GINTNER Z., BÁNÓCZY J., Kiss J.1993: The effect of rare earth element containing toothpastes on the acid solubility of human dental enamel in vitro. — Caries Research 27, 220.
