Klímaváltozás Klí ált á é és mezőgazdaság: tettes és áldozat vagy nyertes? áldozat, Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 1 2009. november 17.
1) A „tettes tettes” Az üvegházhatású gázok (széndioxid (széndioxid, metán metán, fluor, klórvegyületek) kibocsátás 23-26%-áért a mezőgazdaság a felelős (3 (3. legfőbb okozó) + élelmiszeripar a 20-30%-áért Hogyan: • erdőirtás – évente 13 millió hektár = Görögország területe, Afrikában és DélAmerikában, trópusi erdők → csökkenő széndioxid megkötés, sivatagosodás 2
• biomassza elégetése (tarlóégetés, slash-and-burn slash and burn technika) → növekvő CO2 koncentráció • állattartás (kérődzők + trágya) → metánkibocsátás (cow tax) • árasztásos á tá rizstermelés i t lé → talajbaktériumok metánkibocsátása
↓ • az antropogén metántermelés 54%-a agrár g eredetű
3
• a mezőgazdasági termelés intenzifikálása (fokozott kemikália, műtrágya használat) → dinitrogén-oxid műtrágya-használat) dinitrogén oxid kibocsátás • intenzív szántóföldi talajhasználat (gyakori szántás, multicropping) → széndioxid é di id koncentrátum k t át növekedése ö k dé
4
2) A klímaváltozás mezőgazdaságra g g ható tényezői y • A mezőgazdaság számára a klíma termelési tényező, erőteljes az éghajlatnak való kitettsége → annak gyors és kiszámíthatatlan változásával y válik. sérülékenyebbé • Mely klímaváltozási tényezők hatnak az agrártermelés ökológiai viszonyaira? • a) hőmérséklet-emelkedés, felmelegedés (vagy mégsem?) 5
• elmúlt 10 év – éves középhőmérséklet 0,3-0,6 fokos emelkedése → 2050-ig 1,5-4,5 fok (IFPRI), 50-100 év alatt 3-5 fok (FAO-OECD) → növekvő kipárolgás, emelkedő csapadékszint
b) szélsőséges él ő é időjá á – „klímaidőjárás klí megbolondulás” → szárazodás, gyakori k i aszályok, ál k vízhiány í hiá vs. á árvíz, í belvíz, özönvíz-szerű esőzések, a monszun megváltozása ált á 6 → hőségnapok
c) vízhiány ← felmelegedés felmelegedés, jégsapkák olvadása, nyári vízlefolyás csökkenése (Himalája), folyók vízszintjének csökkenése csökkenése, kiszáradása ← az összes víz 44%-át a mezőgazdaság használja fel a víz termelési tényező fel, d) a széndioxidkoncentráció emelkedése • XIX. század eleje – 270 ppm (parts ( per million) illi )
7
• ezredforduló – 370 ppm, ppm évi 1 1,5 5 ppm-mel való növekedés • XXI. század – ~ 600 ppm
↓ • A gy gyors és kiszámíthatatlan klímaváltozás a legrosszabb • Nehéz, Nehéz illetve lehetetlen alkalmazkodni
8
3) Az „áldozat áldozat” Hogyan h H hatt a klí klímaváltozás ált á a mezőgazdasági termőalapokra? a) a termőterület alakulása • növekszik – északabbra lévő területek is művelés alá vonhatók (pl. Szibéria), bár alacsonyabb termelékenységgel • a tengerszint emelkedése (2100-re egy méterrel) termőföldeket önt el (Délkelet (DélkeletÁzsia – India, Banglades, Vietnam (rizs) 9
• szárazodás, vízhiány, illetve a talajerózió egyes gy területeken lehetetlenné teszik a mezőgazdasági művelést termőerejének, minőségének romlása – • a talaj termőerejének savasodás, erózió b) a terméshozamok alakulása – vegyes kép • a kevésbé fejlett országokban trópusi és szubtrópusi övezetben, öntözött területeken (Afrika, Dél-Ázsia, Á Latin-Amerika) csökken 10
• a legtöbb termék (rizs, búza, kukorica, szója) esetében akár 30%-kal esetében, 30% kal is a XXI XXI. században
↑ • csökkenő vízkészletek, növekvő párolgás, változó csapadékeloszlás csapadékeloszlás, a növények növekvő vízigénye, a növényi és állati kártevő elszaporodása a vetés és aratás közötti idő elszaporodása, 11 lerövidülése
• fejlett országokban is csökkenhet ← megváltozott agro-technika, kevesebb kemikália-használat, gyakori hőhullámok például a Mediterrán-térségben p g • de akár nőhet is a hozam: hőmérséklet emelkedés növelheti a jelenleg hőmérséklet határon termelt termények h hozamát át (Kí (Kína)) a ttermőidő őidő növelésével; ö lé é l12
c) Az (élelmiszer)termelés csökkenése 2000-2050 között • Fekete-Afrikában tényleges termeléscsökkenés: rizs – 10%, búza 34%, kukorica – 10% • Dél-Ázsiában Dél Á iáb a klí klímaváltozás ált á nélküli élküli scenarióhoz képest: rizs – 14%, búza – 44-49%, kukorica – 9-19%
13
d) Az A él élelmiszer-fogyasztás l i f tá változása ált á a fejlődő f jlődő országokban • klímaváltozás klí ált á nélkül: élkül csökkenő ökk ő gabonafogyasztás, növekvő húsfogyasztás → növekvő kalória kalória-bevitel, bevitel javuló táplálkozási szint • klímaváltozás: 7% 7%-os os fogyasztás csökkenés 2050-ben 2000-hez képest – főleg gabona, → csökkenő kalória-bevitel kalória bevitel, elégtelenül tápláltak számának növekedése (gyerekek 20%-kal magasabb) g ) 14
4) Világgazdasági hatás El ttudja-e dj a mezőgazdaság ő d á lát látnii feladatkörét (food, feed, fuel, fibre + jövedelem)? a ) klímaváltozás növeli az agrártermelés költségét (víz, energia olaj) + bizonytalanságát + energia, kockázatát → befektetők vagy elkerülik vagy magas profitért teszik ← emelkedő árak 15
Az áremelkedés alakulása 2000 és 2050 között (IFPRI) • • • • • •
búza +39% (klímaváltozással további 94-111%) rizs +62% (további 32-37%) kukorica +63% (további 52-55%) szója +72% (további 11-19%) marhahús +33% (további 60%) Összességében: 10-40%-os élelmiszeráremelkedés
16
b) akár lesz klímaváltozás, akár nem, az élelmiszer-árak – legalábbis az ezredfordulóhoz képest – nőni fognak a globális kereslet növekedése okán (népszaporulat, jövedelemnövekedés, urbanizáció, bioenergia + minél drasztikusabb a klímaváltozás, annál nagyobb mértékben → nyertes lehet a mezőgazdaság!?
17
• c) A jó agro-potenciállal agro potenciállal, termékeny földekkel és megfelelő vízkészletekkel rendelkező országok országok, területek felértékelődése – agrárjövedelem-növekedés, p emelkedése,, GDP exportbevételek emelkedése, fizetési mérleg javulása de megfelelő beruházások javulása, kellenek 18
d) Az élelmezés biztonság: • a megfelelő élelem rendelkezésre állása (termelés + import) • az élelemhez való hozzájutás (jövedelem) • az élelmiszerellátás stabilitása, és • az élelmiszer táplálkozástani hatása A legkevésbé fejlett országokban és a szegények körében tovább romlik romlik, éhezők, éhezők elégtelenül 19 tápláltak száma nő.
5) Megoldás Tudatosság (klímavédő célzatú élelmiszerjelölés), biztonságérzet fokozása M Megelőzés lő é ((például éldá l erdősítéssel) dő íté l) Alkalmazkodás: • agrárkutatás, biotechnológia – meleg- és szárazságtűrő fajták • vízgazdálkodás, hatékony vízhasználat, öntözés 20
• infrastruktúra-fejlesztés • a termelékenység növelését célzó beruházások (IFPRI: évi 7 1 7 3 mrd 7,1-7,3 d dollárnyi d llá i a ffejlődő jlődő világban, hogy ne nőjön az alultápláltság a gyermekek körében))
21
Köszönöm a figyelmet!
22
