Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül
Anodonta woodiana woodian LEA, 1834
Készült a Balatonkutatási Alapítvány 1996. évi megbízására Készítette: Dr. Kiss Árpád mg. tud. kandidátusa e-mail:
[email protected]
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Bevezetés Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) a kelet ázsiából származó, nagytestű, és hazájában
Kínában édesvizi gyöngytermelésre is felhasznált kagyló európába kerülése a 60-as évekre tehetô, mikor a Kelet-Ázsiai növényevô halakat Európába, közte Magyarországra is behurcolták. A kagyló ektoparazita lárvái a halak bôrére, úszóira csimpaszkodnak, és rövid 7-12 napos metamorfózis után mint kifejlett kagyló (0.5 mm) az aljzatra hullva megkezdi önálló életét. Káros lehet akkor, ha túlszaporodva, a hazai átlagos kagylóbiomasszát jóval meghaladó tömegben elszaporodik, majd a populáció kiöregedése és pusztulása vízminôségi problémákat okozhat. (Kagylópusztulás Soroksár, Balaton).
Anodonta woodiana woodiana szaporodása
Az 1993-ban végzett balatoni kagylófelmérés során kiderült, hogy a Balaton egyelôre mentes az amuri kagylótól. A biomassza- becslés szerint a tóban kb. 13.000 tonna kagyló található, zömében a Keszthelyi öbölben. Ugyanakkor, a Sió csatorna mintázásakor 1992 - 1993-ban Simontornyánál, és Szekszárdnál már elôfordult amuri kagyló, fennált tehát a veszély, hogy az amuri kagyló a Sió- csatornán keresztül -hasonlóan a vándorkagylóhoz, és egyes halakhoz- bejuthat a tóba. A Balatonban jelenleg élô fajok: Anodonta anatina
- domináns
Anodonta cygnea
- gyakori
Pseudanodonta complanata. - ritka Unio pictorum
- domináns
Unio tumidus
- gyakori
Unio crassus
- nem él a tóban 2
Az amuri kagyló parazita lárvái a halakkal a keresztül bejuthatnak a tóba. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a Balatonkutatási Alapítvány megbízására 1996-ban több ponton mintáztam a 1.1. Anyag és módszer 1.1.1.
Gyüjtés:
A kagylók gyüjtése kézzel történt. Mintegy 15 ponton vizsgáltam a Balatont és a Sió-csatornát, ezek közül mindössze 10 mintavételi ponton találtam kagylót. A gyüjtési pontokat a jelzi. A gyüjtés során a következô adatokat vettem fel a lokalitásokról: lokalitás, vízmélység, aljzat minôsége, átvizsgált terület, vízáramlás sebessége. A gyüjtés során válogatás nélkül minden élô kagylót kiszedtem mivel a kvadrátmódszer a legtöbb lokalitáson használhatatlannak bizonyult, vagy a rendkívül ritka elôfordulás, vagy a mozaikos mederviszonyok miatt. A faj és biomasza összetétel megállapításához viszont az összes elôforduló Unionidae válogatás nélküli begyüjtése volt szükséges. 1.1.2.
Adatfelvétel:
Az adatfelvétel során felvett adatok: Fajnév, ivar, szaporodási adatok, testméretek, növekedési gyűrűk mérete és száma. A méreteket és a növekedési gyűrűket tolómérôvel vettem fel 0.1 mm pontossággal. A tömeget nem mértem, hanem az évek során felhalmozott méret-tömeg összefüggésekkel határoztam meg az egyedenkénti tömeget, majd a lokalitásonkénti biomasszát. Korábban már kiderült, hogy az ivararány mind az A. woodiana, mind a honos Unionidae-k esetében kb. megközelíti az 50-50 %-ot. Az augusztusi gyüjtés miatt azonban csak az A. woodiana volt szaporodóképes állapotban, ezért a glochídiumokat tartalmazó nöstényeket is jelöltem. Az A. woodiana a parazita glochidiumai föleg júniustól augusztusig fejlôdnek ki, a lárvák ekkor tapadnak meg a halakon, és kb. 10-12 napos metamorfózis után alakul ki a kiskagyló. A hazai Anodonta cygnea és A. anatina glochidiumai viszont télen, február márciusra érnek be, amikor a halak még kevéssé mozognak. Úgy tűnik, hogy a faj hazai és európai terjedését ez a szaporodásbiológiai különbség is segít, hiszen a haltelepítések, halszállítások egy része ebben az idôben zajlik. Rövidítések: Aa =Anodonta anatina, Aw = Anodinta woodiana, Up = Unio pictorum, Ut = Unio tumidus, 1.1.3.
Adatfeldolgozás:
Az számitógépbe vitt adatok feldolgozására ábrák, rajzok készítésére a Windows alapú Excel 4.0, Winword 2.0, és DOS alapú GBSTAT, és Hardvard Graphics programokat használtam. Az éves növekedés meghatározásához
a
növekedési gyürűpárok analízise kitaposott út. A kagylók aktuális méretét nem használtam fel, hiszen a gyüjtés augusztusban történt, ezért az idei növekedés kb. 1/3-a még hiányzott.
3
A kagyló gyûrû méretek felvétele H(+)1
Koordinátarendszerbeli ábrázolás
H(+)2
X=Hn-1 Y= a Hn-1 hez tartozó H+
H(1) H(2) H(3)
A héjakról leolvasott, lemért növekedési gyürüket fajonként, és az A. woodiana esetében lokalitásonként is párokba rendeztem. A Hn= az n-dik évben elért hossz, a Hn-1=az azt megelôzô évben elért hosszúság. Hn>Hn-1. A két gyürű hosszának távolsága a H+ = Éves növekmény mm. A kagylókról , a gyürű, amennyiben van nála rövidebb akkor Hn jelölést kap, ha hosszabb is van nála, akkor ebben az esetben Hn-1. Egy gyűrű tehát maximum 2-szer szerepelhet a számításban. Végül a gyürüpárokat Hn-1 alapján nagyságrendi sorba rendeztem, majd a hozzájuk tartozó Éves növekménnyel XY koordinátarendszerben ábrázoltam Hn1=X tengely, H+ =Y tengely. Minden fajnál az adatok símítása csúszóátlaggal történt. 2.
Eredmények
2.1. A lokalitások jellemzése: A Sió-csatorna mederviszonyai jelentôsen meghatározzák a kagylók életfeltételeit. A csatorna helyenként megközelíthetetlen, a partoldal meredek, növényzettel sürűn benôtt. A mederviszonyok változatossága jelentôs eltéréseket okozhat az egyes fajok elôfordulásában. Mindezek figyelembevételével már elôre is megállapítható hogy a megállapított csak megfelelô fenntartásokkal értelmezhetôek. A meder, sodrási, és vízmélységi eltérések jelentôs mozaikosságot okoznak, mind a , mind a . A különbözö lokalitások
áttekintése során könnyű belátni, hogy a Sió-csatorna változatos mederviszonyai és vízhozambeli
ingadozásai lehetnek elsôsorban az okai az eltéréseknek. Lokalitások térképe
4
Mezôkomárom
5
Mintavételi pontok jellemzése Balatonaliga
Balatonszabadi Sóstó Siófok
Balatonszéplak
Zamárdi
Siójut
Mezôkomárom
Ozora
Simontornya
Sárszentlôrinc
Kölesd
Nádas mellett 60-70 cm mély vízben, a parttól néhány méterre találtam a két A. anatínát. Az aljzat -mint a déli parton általában- homok. A nyilt víz gyakorlatilag kagylómentes. Fontos megjegyezni, hogy kagylók csak a nádas és a part közötti részen élhetnek. Ennek az az oka, hogy a nádas csökkenti a hullámzás erejét, ésezzel a fiatal kiskagyló betemetôdésének esélyét. Talán ezek miatt itt roppant alacsony a sürüség Ezen a lokalitáson hiányzott a nádas, az aljzat pedig a hullámzás által fodrozott homok. A vízmélység sekély, kb. 40-60 cm volt, tehát kagylók számára gyakorlatilag lakhatlan élôhely. A déli part azon szakaszain lehet kagylókat találni, ahol viszonylag védett a terület a hullámzás és a szél felkavaró hatása ellen, valamint a vízmélység nagyobb 2 m-nél Nádas ezen a lokalitáson nem volt. 3 db Unio pictorum-ot találtam kb. 20 m2-en a mólótól 3-15 m távolságra. A sekély 50-60 cm-es vízben, a homokos aljzat mostoha körülményeket termt, ezért a sürüség nagyon alacsony. A hajóbejáratnál a kotort mély részen sajnos tilos a fürdés így mintázni nem lehetett. A. woodiana vagy rá utaló nyom (héjtörmelék) a vizsgált területen és a parton nem volt. Egy db. A anatina került elô a parttól kb. 6 m-re. A lelôhely szintén nádas mellett volt. A homokos aljzat 1 cm-nél mélyebben már anaerob jellegű, H2S érződött, valószínüleg szervesanyag szennyezés dél felé növkszik. Az aljzat bár homok, de puhább és valójában kagylók számára sokkal alkalmasabb mint a Siófoktól északra lévô terület. Ennek ellenére a kagylók relatív elterjedésben nem tapasztalható növekedés. A. woodiana innen sem került elô. Nádas nem volt, csak hullámvédő móló. A homok puha, szerves anyagban gazdagabb, a kagylók számára alkalmasabb élôhely lehet, valószínűleg az idôszakos hullámverés miatt a sekélyebb részeken nem tudnak megmaradni a kagylók. A mélyebb rész a parttól kb 1 km-re kezdôdik csak, ott nem tudtam mintázni. Kagylót egyáltalán nem találtam. Siójutnál a csatorna sekély és köves. A vízben fonalas algák, vizinövények fordultak elô, a mélység térdig érő (40-50 cm).Az aljzat köves, kavicsos, a sodrás sebes. Az aljzat minôsége miatt kagylók számára alkalmatlan élôhely. Kb 10 m2 átvizsgálása sem hozott eredményt. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a közelben egy-egy mederrész vagy kanyarulat alkalmas a kagylók megbúvására, hiszen a kagylók relativ hiánya egyértelműen a az aljzat minôségének következménye lehet. Mezôkomáromnál a csatorna még sekély, térdig érő víz jellemzô. Az aljzatban H2S (kénhidrogén) jelenlét tapasztalható ami a jelentôs szervesanyag szennyezôdésre utal. A meder iszapos, de helyenként köves kavicsos A lágyabb részeken lévô üledékben 38 db Anodonta anatina-t találtam és mindössze 1 db Anodonta woodiana-t. Az átvizsgált terület kb. 10 m2. Az A. woodiana bejutása valószínüleg a Duna felôl történik, de nem kizárt az Enyingen átfolyo Csíkgát-patak szerepe sem. A patakot felvettem az 1997-ben megvizsgálandó vizek listájára. Ozoránál a csatorna törmelékes, sebes sodrású szakaszán a pangó részeken, a parthoz közeli lokális iszapdepókban találhatók csak kagylók. Ezen a lokalitáson már statisztikailag elemezhetô számú -7 db- A. woodiana-t találtam, ami az összes gyüjtött kagyló 1/3-a. A Sió felsô szakaszának a medre változatos, ezért itt és az elôzô mintavételi pontoknál nehezen értelmezhetôek a sürüségadatok, viszont a fajarány már összehasonlítási alap lehet. Simontornyánál átmenetileg mélyebb szakasz következett. Itt a vízmélység kb. 1 m mély volt, az aljzat lágy iszap, a csatorna lassab sodrású. Itt a parti parti pangó részt mintáztam. Érdekes, hogy itt már az U. pictorum a domináns, de az A. woodiana aránya is tekintélyes (11.1 % fajarány 24 % biomassza). A híd másik oldala 1992-ben már mintázva volt, akkor sok fiatal 1-2 éves kagylók tömeges jelenléte volt megfigyelhetô. Jelentôs és -a homogén aljzat miattértelmezhetô mind a db/m2, mind a g/m2, ami az 0sszes kagylót tekintve 18 egyed/m2 ami több mint 1200 g/m2 összes élôtömeggel párosul. Sárszentlôrincen a mederviszonyok ismét kedvezôek voltak a kagylók számára. A vízmélység kb. 1 m mély, az aljzat iszapos, lágy, kagylók számára alkalmas megtelepedésre. Jelentôs az A.woodiana és U. pictorum elôfordulása 24.4 % és 71.1 % fajarányt tekintve, biomaszára vetítve pedig az A. woodiana kis hiján az összes kagylóbiomassza 45 %-át adja már !!!! Sajnos a gyüjtött 11 db A. woodiana kevés értékelhetô gyűrűpárt adott, ezért növekedést ezen a mintán nem lehetett számítani. Kölesd volt a kirívó példa. A térdig érő sebes sodrású köves víz a nagyobb tesű A. woodiana számára alkalmatlan.Ennek ellnére érthetetlen hogy a viszonylag sok gyüjtött kagyló között egyet sem találtam. Ez mintavételi hibával alig magyarázható hiszen kagylók a partszegély lágyabb iszaposabb részein voltak, a partól 10-40 cm-re. Valószínűleg az aljzat keménysége megakadályozza a mederbe fúródást, a víz pedig kimossa és visszasodorja a nagyobb kagylókat. 6
Medina
Szekszárd
A kagyló lárvaalakban, halakon való felfelé terjedéset azonban ez a kedvezôtlen környezeti feltétel nem akadályozza meg. Medinánál ismét csak térdig érő víz, és a parszegély 20 cm-én vannak kagylók, az aljzat csak helyenként hordalékos, de ott kemény. Emiatt a kagylók mozaikos elôfordulása jellemzô ezen a lokalitáson. A partszegélyen sok a kagyló 30-35 db/m2, ezen belül magas -kb. 40 %- az A. woodiana aránya, valamint az A. woodiana már domináns biomassza tekintetében is (62%). Szekszárnál a 6-os útnál a Sió lassú folyású mély szakasz, valószínüleg egészen a Dunáig. A partszegély a híd két oldalán köves, ezért kagylók 1.6-2 m mélységben az iszapos területen, a parttól 2-3 m-re vannak, de a hídtól kb. 50-60 m-rel lejjebb. A lokalitás 1992-ben már mintázva volt, A. woodiana már akkor is élt ezen a lokalitáson, de kisebb sürüségben. Ma itt az A. woodiana egyedszámban is meghatározó (50 %), biomasszát tekintve pedig eléri a 80 %-ot tehát domináns.
7
2.2. A lokalitások alapadatai és a gyüjtött fajok %-os elôfordulása
Lelôhely/Fajok
Aw
Aa
Up
Ut
Össz db
m2
db/m2
Aw %
Aa %
Up %
Ut %
B.Aliga
0
2
0
0
2
20.0
0.10
0.0
100.0
0.0
0.0
Siófok
0
0
3
0
3
20.0
0.15
0.0
0.0
100.0
0.0
B. Széplak
0
1
0
0
1
20.0
0.05
0.0
100.0
0.0
0.0
Mezôkomárom
1
38
1
0
40
4.0
10.00
2.5
95.0
2.5
0.0
Ozora
7
9
4
1
21
5.0
4.20
33.3
42.9
19.0
4.8
Simontornya
4
1
26
5
36
2.0
18.00
11.1
2.8
72.2
13.9
Sárszentlôrinc
11
2
32
0
45
1.5
30.00
24.4
4.4
71.1
0.0
Kölesd
0
7
22
4
33
1.6
20.63
0.0
21.2
66.7
12.1
Medina
21
10
21
1
53
1.6
33.13
39.6
18.9
39.6
1.9
Szekszárd
13
11
1
1
26
2.0
13.00
50.0
42.3
3.8
3.8
ÖSSZESEN
57
81
110
12
260
77.7
1. Táblázat: Fajarányok %
2.3. A gyüjtött fajok biomasszája g-ban és a %-os megoszlás
Lelôhely/Fajok
Aw
Aa
Up
Ut
Összes
m2
g/m2
Aw %
Aa %
Up %
Ut %
B.Aliga
0.0
64.7
0.0
0.0
65
20.0
3.2
0.0
100.0
0.0
0.0
Siófok
0.0
0.0
63.0
0.0
63
20.0
3.2
0.0
0.0
100.0
0.0
B. Széplak
0.0
33.1
0.0
0.0
33
20.0
1.7
0.0
100.0
0.0
0.0
Mezôkomárom
77.7
1634.2
30.2
0.0
1742
4.0
435.5
4.5
93.8
1.7
0.0
Ozora
1384.7
536.6
145.1
26.5
2093
5.0
418.6
66.2
25.6
6.9
1.3
Simontornya
595.5
74.2
1583.1
237.0
2490
2.0
1244.9
23.9
3.0
63.6
9.5
Sárszentlôrinc
1471.3
39.5
1790.2
0.0
3301
1.5
2200.6
44.6
1.2
54.2
0.0
Kölesd
0.0
163.4
1585.2
140.5
1889
1.6
1180.7
0.0
8.6
83.9
7.4
Medina
3345.4
619.8
1350.6
78.3
5394
1.6
3371.3
62.0
11.5
25.0
1.5
Szekszárd
4279.2
923.0
48.5
69.6
5320
2.0
3546.8
80.4
17.3
0.9
1.3
ÖSSZESEN
11153.8 4088.4 6596.0
551.9
22390
77.7
2. Táblázat: Biomassza megoszlása %
8
2.4. Egyedsürüség és biomassza fajonkénti megoszlása Lokalitás
Összes kagyló
Vizsgált m2
Aw db/m2
Aa db/m2 Up db/m2 Ut db/m2
Összes db/m2
B.Aliga
2
20.0
0.0
0.1
0.0
0.0
0.1
Siófok
3
20.0
0.0
0.0
0.2
0.0
0.2
B. Széplak
1
20.0
0.0
0.1
0.0
0.0
0.1
Mezôkomárom
40
4.0
0.3
9.5
0.3
0.0
10.0
Ozora
21
5.0
1.4
1.8
0.8
0.2
4.2
Simontornya
36
2.0
2.0
0.5
13.0
2.5
18.0
Sárszentlôrinc
45
1.5
7.3
1.3
21.3
0.0
30.0
Kölesd
33
1.6
0.0
4.4
13.8
2.5
20.6
Medina
53
1.6
13.1
6.3
13.1
0.6
33.1
Szekszárd
26
2.0
6.5
5.5
0.5
0.5
13.0
3. Táblázat: Fajok elterjedtsége egyed/m2
Lokalitás
Összes biomassza g
Vizsgált m2
A. w g/m2
A. a g/m2
U. p g/m2
U.t g/m2
Össztömeg g/m2
B.Aliga
65
20.0
0.0
3.2
0.0
0.0
3.2
Siófok
63
20.0
0.0
0.0
3.2
0.0
3.2
B. Széplak
33
20.0
0.0
1.7
0.0
0.0
1.7
Mezôkomárom
1742
4.0
19.4
408.6
7.5
0.0
435.5
Ozora
2093
5.0
276.9
107.3
29.0
5.3
418.6
Simontornya
2490
2.0
297.8
37.1
791.6
118.5
1244.9
Sárszentlôrinc
3301
1.5
980.8
26.3
1193.5
0.0
2200.6
Kölesd
1889
1.6
0.0
102.1
990.8
87.8
1180.7
Medina
5394
1.6
2090.9
387.4
844.1
49.0
3371.3
Szekszárd
5320
2.0
2139.6
461.5
24.2
34.8
2660.1
4. Táblázat: Fajok biomasszája g/m2
9
Fajok %-os aránya az egyes lokalitásokon
Szekszárd Medina
Ut % Up % Aa % Aw %
Kölesd Sárszentlôrinc Simontornya Ozora Mezôkomárom 0%
20%
40%
60%
80%
100%
1. ábra
Az egyes lokalitások biomasszaösszetétele
Szekszárd Medina Ut % Up % Aa % Aw %
Kölesd Sárszentlôrinc Simontornya Ozora Mezôkomárom 0
20
40
60
80
100
Élôtômeg %
2. ábra
10
Az egyes fajok sürüsége a Sió-csatornában
35 Ut sp/m2 Up sp/m2 Aa sp/m2 Aw sp/m2
30 25 20 15 10 5 0
Mezôkomárom
Ozora
Simontornya
Sárszentlôrinc
Kölesd
Medina
Szekszárd
3.ábra
Az egyes fajok biomasszája az egyes lokalitásokon g/m2
3500
Ut g/m2 Up g/m2 Aa g/m2 Aw g/m2
3000 2500 2000 1500 1000 500
Mezôkomárom
Ozora
Simontornya
Sárszentlôrinc
Kölesd
Medina
0 Szekszárd
4.ábra
11
2.5. Az A. woodiana növekedése a Sió-csatornában az összes növekedési gyűrű alapján
A. woodiana növekedése Sió-Csatorna 70.0
H+(mm)
60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0 0.0
50.0
100.0
150.0
Hn-1 (mm) 5.ábra
Hátl (mm)
A.woodiana növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag 10) 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5.0 0.0 0.0
50.0
100.0
150.0
Hn-1 átl (mm) 6. ábra
12
A woodiana növekedési gyűrűinek átlagszámai Lokalitás Mezôkomárom
H átl
S.D.
H-1
H-2
H-3
H-4
H-5
H-6
H-7
0
Ozora
110.4
4.9
102.3
91
76.6
59.00
43.0
Simontornya
100.3
2.1
88
71
53.9
45.20
46.0
32.0
Sárszentlôrinc
94.1
17.3
75
47.3
48.6
34.7
19.1
89.8
69
58.7
47.10
44.8
31.0
29.0
Szekszárd 130.9 17.6 112.4 93 75.8 58.80 H átl=átlaghossz, S.D. =szórás, Hn=az visszamenôleg mért n. gyűrűk átlaghossza
46.0
47.0
42.0
Kölesd
0
Medina
99.7
5. Táblázat Az átlaghosszból (H átl) és a szórásból (S.D.) jól látszik, hogy a legnagyobb méretű amuri kagylókat Szekszárdnál lehet találni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Szekszárdnál, és Medinánál legalább 7 éve él amuri kagyló (növekedési gyűrűk száma 7), ugyanakkor Ozoránál 5, Simontornyánál 6 gyűrű a maximum. Nem logikus, és magyarázatra szorul, hogy Kölesdnél miért nem találtam meg a fajt, és hogy Sárszentlôrincnél miért kisebbek a kagylók. Az utóbbi lehet mintavételi hiba, ill. kevés adat, de utalhat arra is, hogy elképzelhetô a csatorna két irányból történô betelepülése. Korábban a csatornába folyó vizekbôl a Kapost vizsgáltam ahol egyáltalán nem élt kagyló. Szükséges lehet tehát a többi befolyó vizet is vizsgálni a késôbbiekben. A növekedési grafikonokból látható (különösen a nyers adatoknál), hogy minden faj esetében elsô látásra a méretfüggô éves növekedés nem mutat statisztikai összefüggést (5.-18. ábra). A csúszóátlagokkal simítva a grafikonoknál az A. woodiana és az U. pictorum és A. anatina esetében már látszik, hogy az éves növekedési ütem, a mérettel együtt csökken (6. ábra). Az amuri kagyló esetében azonban a Sió-csatornában mért növekedés alig a fele, harmada az egyéb jó kondíciókban lévô populációkban (HAKI, TEHAG) mért értékeknek (19. ábra). A többi kagylófajnál ezeket az adatokat nem hasonlítottam össze, mert nem ezvolt a cél, de valószínű, hogy a csatornában a kagylók növekedése elmarad az átlagostól.
13
2.6. Anodonta woodiana növekedése Ozoránál
A.woodiana Ozora 35.00 30.00
H+ (mm)
25.00 20.00 15.00 10.00 5.00 0.00 0
20
40
60
80
100
120
Hn-1 (mm)
7.ábra
A.woodiana Ozora átlag 25
H+ (mm) átl
20 15 10 5 0 0
20
40
60
80
100
Hn-1 (mm) átl 8. ábra
14
2.7. Anodonta woodiana növekedése Medinánál
A.woodiana Medina 50.00 45.00 40.00 H+(mm)
35.00 30.00 25.00 20.00 15.00 10.00 5.00 0.00 0
20
40
60
80
100
120
100
120
Hn-1 (mm)
9.ábra
A.woodiana Medina átlag 35
H+ (mm) átl
30 25 20 15 10 5 0 0
20
40
60
80
Hn-1 (mm) átl
10.ábra
15
2.8. Anodonta woodiana növekedése Szekszárdnál
A.woodiana Szekszárd 70.00 60.00
H+ (mm)
50.00 40.00 30.00 20.00 10.00 0.00 0
50
100
150
Hn-1 (mm)
11. ábra
A.woodiana Szekszárd átlag 40 35
H+(mm)átl
30 25 20 15 10 5 0 0
20
40
60
80
100
120
140
Hn-1 (mm) átl
12. ábra
16
2.9. Unió pictorum Növekedése a Sió-csatornában
U.pictorum növekedése Sió-csatorna 60 50
H+(mm)
40 30 20 10 0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Hn-1 (mm)
13. ábra
U.pictorum növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag 10) 35 30
H+(mm) átl
25 20 15 10 5 0 0
20
40
60
80
100
Hn-1 (mm) átl
14. ábra
17
Unió tumidus Növekedése a Sió-csatornában
U.tumidus növekedése, Sió-csatorna 40 35
H+ (mm)
30 25 20 15 10 5 0 0
10
20
30
40
50
60
70
Hn-1 (mm)
15. ábra
U.tumitus növekedése, Sió-csatorna (csúszóátlag 5) 25 20 H+(mm) átl
2.10.
15 10 5 0 0
10
20
30
40
50
60
70
Hn-1 (mm) átl 16. ábra
18
Anodonta anatina Növekedése a Sió-csatornában
A.anatina növekedése Sió-Csatorna alapadatok 45 40 35 H+ (mm)
30 25 20 15 10 5 0 0
20
40
60
80
100
120
H n-1 (mm)
17. ábra
A.anatina növekedése (Csúszóátlag 10) 25 20 H+ (mm) átl
2.11.
15 10 5 0 0
20
40
60
80
100
Hn-1 (mm) átl
18. ábra
19
3.
Eredmények értékelése A Sió-csatorna vizsgálatának eredményei szerint az amuri kagyló szinte minden lokalitáson jelen van, különösen
elterjedt a Dunához közelebb esô pontokon Szekszárd, Medina térségében, valamint Simontornya Sárszentlôrinc vonalában is . Érdekes azonban, hogy Kölesdnél nem találtam meg a fajt, annak ellenére, hogy a honos fajok, különösen az U. pictorum jelentôs arányt képviselt. A Balatonban a vizsgált pontokról A. woodiana nem került elô. A déli part homokos aljzatviszonyai kedvezôtlenek a megtelepedésnek, de nem zárják ki teljesen annak lehetôségét hogy a faj bejuthat, és kisebb kezdô pupulációt kialakulhat. Véleményem az is alátámasztja, hogy -bár a homokos és sekély aljzat rendkívül alkalmatlan a kagylók megtelepedésére- ennek ellenére élnek kagylók (A. anatina, U. pictorum) a Sió-csatorna kifolyó környékén. Kiderült, hogy az A. woodiana gyakorlatilag megtalálható ez egész csatornában. Gyakorisága és biomasszája azonban a Duna felé fokozatosan növekszik. A csatornában az amuri kagyló legalább 7 éve megtelepedett (), populációja stabil növekszik, Szekszárdnál pedig már domináns és uralkodó faj. Valószínűleg a kedvezôtlen táplálkozási és ingadozó környezeti viszonyok miatt az amuri kagyló mind az elsô éves hosszban mind a növekedésben más -pl. HAKI-ban vagy a TEHAG-ban élô populációitól (19. ábra).
A. woodiana éves növekedése (mm)
Növekedés (mm)
80 70
EGER
60
HAKI
50
TEHAG
40
SIÓ-CSAT
30 20 10 0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
Kiinduló hossz (mm)
19. ábra
20
4.
Összefoglalás A Sió-csatorna és a Balaton vizsgálata során megállapítható, hogy a tóba még nem jutott be az amuri kagyló, bár a
Sió-csatorna szinte minden pontján példányai megtalálhatók, a Dunához közelebb esô részeken (pl. Szekszárd) pedig már domináns, és a biomassza 80 %-át meghaladja. A faj elôrejutását lassítja, hogy a csatorna mederviszonyai nagyon változatosak, helyenként (pl. Ozora) alkalmatlanok nagyobb testű kagylók számára. A lokalitások erôsen változó fajösszetétele is a környezeti tényezôk (különösen a meder, és áramlási viszonyok) mozaikosságára utal. A mintavétel során 57 A. woodiana 81 Anodonta anatina, 110 Unio pictorum, 12 Unio tumidus került elô, zömében a Sió-csatornából. Az Anodonta woodiana két lokalitás kivételével 10-50 % gyakorisággal fordul elô, ahhoz képest, hogy populációja valószínűleg fiatalabb 10 évnél, nagyon magas arány, a faj expanzív, populációja valószínűleg a számára kedvezô mederészeken tovább fog növekedni. A növekedési gyűrűk vizsgálata, a sok hamis gyűrű léte, a vízhozam, és a víz egyéb biológiai-kémiai paramétereinek ingadozására utal. Az amuri kagyló növekedése a Sió-csatornában, jelentôsen több lokalitáson lévô populációnál (19. ábra). A kölesdi mintavételi ponton az amuri kagyló hiánya meglepô és egyelôre érthetetlen. Erre magyarázatot adhatna, ha az amuri kagyló egyrészt a Duna felôl, másik populációja valamely északibb, a Sióba torkolló befolyó vízbôl terjedne. Jó jelölt lenne a Kapos-folyó, csakhogy korábbi felméréseim szerint a Kapos teljesen kagylómentes (Kaposvárnál és Dombovárnál is). A Sárvíz pedig csak Szekszárd elôtt Kölesd alatt ágazik be a csatornába 5.
Irodalomjegyzék NÉHÁNY FONTOSABB IRODALOM
KISS Á.-PEKLI J.(1988): On the growth rate of (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) (Bivalvia:Unionacea) Bull. of the Univ. of Agric. Sci, Gödöllö No.1. 119-124 p. KISS Á.-PEKLI J.(1988): Amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) mesterséges szaporítása Szolgálati szabadalom, GATE-TEFI, 1627/88 sz. KISS Á.(1990): Kagylóbiomassza és összetétel a HAKI Körös- holtágában XIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas 11-12 p. (elöadás) Kiss Á. (1990): Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana Lea, 1834)(UNIONIDAE) szaporítása, növekedése és biomasszája Kandidátusi értekezés GATE Trópusi és Szubtrópusi tanszék) KISS Á- PETRO E. (1992): Distribution and biomass of some Chinese musselpopulation (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834; Bivalvia Unionacea) in Hungary Eleventh International Malacological Congress at Siena ITALY (Abstract pp .13) Kiss Á- Petró E. (1992): Néhány tiszai kagylópopuláció adatelemzése és az adatértékelés módszertena Szegedi Ökológiai Napok XXIII. Tiszakutató Ankét, Szeged (előadás) 21
Egyéb publikációk megjelenés alatt, ill. leadott jelentések Kiss Á-Petró E (1993): Biomass investigations of some Unionidae population in Hungary A/A 01.20.07-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á- Ponyi Jenő:(1994) A balatoni kagylók növekedése, különös tekintettel az Unio pictorum és Unio tumidus fajra in press Kiss Á (1994): Growth and production of the three Unionid mussel in the river Tisza at Szeged A/A 01.20.07-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á (1994): A Balatoni Unionidae kagylók, biomasszája, sürüsége, növekedése különböző élőhelyeken: A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott pályázat eredménye Kiss Á: (1994): A százhalombattai 12-es tóban lévő Anodonta woodiana populáció elemzése A/A 01.20.07-131/K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok 6.
Köszönetnyilvánítások
Szeretném köszönetemet kifejezni a Tihanyi Limnológiai Kutató Intézetnek és a Balatonkutatási Alapítvány Kuratóriumának, hogy immáron másodízben támogatta munkámat, valamint az intézet mindazon munkatársainak akik ezekhez a vizsgálatokhoz segítséget nyújtottak. Külön köszönettel tartozom Dr. Ponyi Jenônek akinek köszönhetôen 1992-tôl több alkalommal részt vettem Tihanyban balatoni kagylók ketreces növekedés vizsgálataiban, késôbb az egész tóra kiterjedô elterjedés és biomassza vizsgálatokban. Ezek az elôvizsgálatok alapozták meg késôbb mind az elsô, mind a második pályázat sikerét. Dr. Kiss Árpád 6725 Szeged Kálvária sgt. 53. T: (62) 324-198 (20) 60-77-81 e-mail:
[email protected]
22
